Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

2011. évi XCV. törvény

egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról[1]

1. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-a a következő 26-28. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"26. szakmaközi szervezet: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 123. cikk előírásainak megfelelő, a miniszter által elismert jogi személy;

27. reprezentatív szakmaközi szervezet: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125l. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szakmaközi szervezet;

28. szabályok kiterjesztése: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125l. cikke alapján a piacfejlesztési intézkedés jogszabályban történő kihirdetése."

2. § A Tv. a következő 29/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Szakmaközi szervezet a zöldség-gyümölcs ágazatban

29/A. §(1) A zöldség-gyümölcs ágazatban elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a miniszternél kezdeményezheti a szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás (a továbbiakban együtt: piacfejlesztési intézkedés) jóváhagyását, és a jóváhagyott piacfejlesztési intézkedés kiterjesztését olyan módon, hogy annak alkalmazása a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő piaci szereplők számára is kötelező legyen. A piacfejlesztési intézkedés jóváhagyásáról, és annak kiterjesztéséről a miniszter dönt. Kiterjesztés esetén a miniszter a kiterjesztett piacfejlesztési intézkedésről a rendelet kihirdetését követő 3 napon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot. A kiterjesztett piacfejlesztési intézkedést a miniszternek az Európai Bizottság erre vonatkozó döntése közlésétől számított 15 napon belül hatályon kívül kell helyeznie.

(2) Az a piaci szereplő, aki (amely) nem tagja a szakmaközi szervezetnek, de az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125n. cikkében meghatározott esetekben bizonyítottan élvezi az (1) bekezdésben foglaltak szerint kiterjesztett piacfejlesztési intézkedés előnyét, köteles a szakmaközi szervezet részére a szakmaközi szervezet tagjaival azonos módon és a tagokat terhelő pénzügyi hozzájárulás összegével megegyező mértékű, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125n. cikke szerinti piacfejlesztési hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet részére."

3. § A Tv. a következő 29/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Szakmaközi szervezet a szőlő- és borágazatban

29/B. § A borágazatban elismert szakmaközi szervezet az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 123. cikk (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek elvégzéséhez tagjaitól piacfejlesztési hozzájárulás formájában marketingjárulékot szedhet. Az így megfizetett marketingjárulékot a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban Btv.) 24/A. §-ának (3) bekezdése szerint megfizetett összegnek kell tekinteni, és a Btv. 24/A. §-ának (7) bekezdésében meghatározott célokra használható fel. A marketingjárulékként megfizetett összeget a Btv. 24/A. §-ának (7) bekezdése szerint felhasználható összeg részének kell tekinteni."

4. § A Tv. a következő 29/C-29/E. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére és a piacfejlesztési intézkedés végrehajtására vonatkozó szabályok

29/C. § (1) A 29/A. és 29/B. § szerinti piacfejlesztési hozzájárulást közvetlenül a jogosult szakmaközi szervezet javára kell teljesíteni.

(2) Önkéntes teljesítés hiányában a piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból is megállapíthatja. A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésének teljesítésére legalább 30 napot kell biztosítani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget megállapító határozatában a piacfejlesztési hozzájárulás határidőre történő meg nem fizetése esetére végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ötvenezer forintig terjedhet. A piacfejlesztési hozzájárulásnak a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő beszedése során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 138. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) A szakmaközi szervezetnek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell a 29/A. § (2) bekezdésében, illetve a 29/B. §-ában foglalt feltételek fennállását.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv különös méltánylást érdemlő esetben - a piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles személy indokolt kérelmére - egy alkalommal, a végrehajtási bírság napi összegének növelésével egyidejűleg az önkéntes teljesítésre póthatáridőt biztosíthat. A megnövelt összegű végrehajtási bírság mértéke napi százezer forintig terjedhet.

(5) A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles személy a végrehajtási bírságot a (2) bekezdésben meghatározott határidő, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a teljesítési póthatáridő lejártától a piacfejlesztési hozzájárulás megfizetéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. A póthatáridő lejártáig terjedő időszak alatt nem kell végrehajtási bírságot fizetni.

(6) A végrehajtási bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a fizetendő piacfejlesztési hozzájárulás mértékére, a piacfejlesztési hozzájárulás-fizetési kötelezettség korábban előforduló határidőre való nem teljesítésére, a piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles személy gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.

29/D. § (1) A kiterjesztett piacfejlesztési intézkedés végrehajtását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a piaci szereplő a piacfejlesztési intézkedés rendelkezéseit megsértette, termékpálya-felügyeleti bírságot szab ki. Ebben az esetben a termékpálya-felügyeleti bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legmagasabb mértéke ötvenmillió forint, de legfeljebb a piaci szereplő által - a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben - elért nettó árbevétel tíz százaléka.

(3) A piaci szereplő által - a bírság jogerős kiszabásától számított - két éven belül ismételten tanúsított bármely a piacfejlesztési intézkedésbe ütköző magatartás esetén a termékpálya-felügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább százezer forint, legfeljebb kettőszázmillió forint azzal, hogy annak összege a piaci szereplő által - a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben - elért nettó árbevétel tíz százalékánál nagyobb nem lehet.

(4) A termékpálya-felügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a piaci szereplő súlyára -tekintettel kell meghatározni.

29/E. § (1) A jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott végrehajtási bírságot, illetve termékpálya-felügyeleti bírságot mind a kötelezett, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

(2) A piacfejlesztési hozzájárulás, a végrehajtási bírság, illetve a termékpálya-felügyeleti bírság, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitvaálló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

(3) A végrehajtási bírság, illetve termékpálya-felügyeleti bírság a mezőgazdasági igazgatási szerv saját bevétele."

5. § A Tv. 32. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:]

"d) - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke véleményének kikérésével - a kiterjesztett piacfejlesztési intézkedést, annak időtartamát, ezen piacfejlesztési intézkedés hatálya alá tartozó, szakmaközi szervezethez nem tartozó piaci szereplők körét,

e) a piacfejlesztési hozzájárulás mértékét, a kedvezmények, mentességek körét, a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontját"

[érintő részletes szabályokat - a Közös Agrárpolitika szabályozásával összhangban - rendeletben állapítsa meg.]

6. § A Tv. a következő 33. §-sal egészül ki:

"33. § E törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 125l-125n cikkének végrehajtását szolgálja."

7. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, és - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 4. § a kihirdetést követő 46. napon lép hatályba.

(3) E törvény 8. és 9. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

8. § A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 40. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka - a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (3a) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege - ha a bírság kiszabását megalapozó esemény miatt veszélyhelyzet kihirdetésére került sor - a központi költségvetés központosított bevétele."

9. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 58. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:]

"b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével,"

(2) A Kvt. 106. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A környezetvédelmi hatóság által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege - ha a bírság kiszabását megalapozó esemény miatt veszélyhelyzet kihirdetésére került sor - a központi költségvetés központosított bevétele."

10. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Természetes személy az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tagsági viszonyból eredő jogait csak személyesen gyakorolhatja. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jog képviselő útján is gyakorolható."

11. § (1) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]

"s) ha a kereskedő a részére szállított termék után a beszállító által fizetendő népegészségügyi termékadó összegét a h) pontban foglalt határidőn belül nem téríti meg a beszállító részére."

(2) A Tfmtv. 6. § (4) bekezdésében a "bármely" szövegrész helyébe az "- a 3. § (2) bekezdésének q) pontjában foglalt magatartás kivételével - bármely" szöveg lép.

12. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[A termékdíjat]

"d) bérgyártás esetén - az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti termék kivételével - a termékdíjköteles termék bérgyártatója [a továbbiakban a)-d) pontok együtt: kötelezett]"

[fizeti meg.]

(2) A Kt. 27. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"27. § (1) Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,

a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,

b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,

c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni.

(2) Belföldi előállítású csomagolás esetén annak újrahasználható összetevőjére a termékdíjat az első forgalomba hozatalkor, vagy az első saját célú felhasználáskor sem kell megfizetni, amennyiben a csomagolás első forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az adott csomagolási típust a tárgyévben 75%-nál magasabb arányban helyezte újra forgalomba, és erről az újrahasználható csomagolóeszköz beszerzésekor nyilatkozik a kötelezettnek. A külföldről behozott csomagolás újrahasználható összetevője után nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség, amennyiben a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolási összetevőt a behozataltól számított egy éven belül újrahasználat céljából külföldre visszaszállította.

(3) Csomagolóeszköznek minősül a csomagoláshoz felhasznált csomagolóanyag és csomagolási segédanyag is."

(3) A Kt. 40. § (6)-(7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) A 2012. január 1. előtt kiadott mentességi engedélyek 2012. január 1-jén érvényüket vesztik.

(7) A 2012. január 1. előtt megkötött termékdíj-fizetési kötelezettség szerződéses átvállalása esetén, ha a mentességgel rendelkező koordináló szervezet nem teljesíti a mentességi engedélyben foglalt kötelezettségét, az eredeti kötelezett a befizetési kötelezettség időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben köteles a termékdíjat 2012. február 15-ig befizetni. A fizetendő termékdíjból levonható a mentességi engedély érvényességi idejéig hasznosított hulladékmennyiség alapján meghatározott összeg."

13. § E törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 125l-125n cikkének végrehajtását szolgálja.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. július 4-i ülésnapján fogadta el.