2011. évi XCV. törvény

egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról[1]

1. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-a a következő 26-28. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"26. szakmaközi szervezet: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 123. cikk előírásainak megfelelő, a miniszter által elismert jogi személy;

27. reprezentatív szakmaközi szervezet: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125l. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szakmaközi szervezet;

28. szabályok kiterjesztése: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125l. cikke alapján a piacfejlesztési intézkedés jogszabályban történő kihirdetése."

2. § A Tv. a következő 29/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Szakmaközi szervezet a zöldség-gyümölcs ágazatban

29/A. §(1) A zöldség-gyümölcs ágazatban elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a miniszternél kezdeményezheti a szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás (a továbbiakban együtt: piacfejlesztési intézkedés) jóváhagyását, és a jóváhagyott piacfejlesztési intézkedés kiterjesztését olyan módon, hogy annak alkalmazása a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő piaci szereplők számára is kötelező legyen. A piacfejlesztési intézkedés jóváhagyásáról, és annak kiterjesztéséről a miniszter dönt. Kiterjesztés esetén a miniszter a kiterjesztett piacfejlesztési intézkedésről a rendelet kihirdetését követő 3 napon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot. A kiterjesztett piacfejlesztési intézkedést a miniszternek az Európai Bizottság erre vonatkozó döntése közlésétől számított 15 napon belül hatályon kívül kell helyeznie.

(2) Az a piaci szereplő, aki (amely) nem tagja a szakmaközi szervezetnek, de az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125n. cikkében meghatározott esetekben bizonyítottan élvezi az (1) bekezdésben foglaltak szerint kiterjesztett piacfejlesztési intézkedés előnyét, köteles a szakmaközi szervezet részére a szakmaközi szervezet tagjaival azonos módon és a tagokat terhelő pénzügyi hozzájárulás összegével megegyező mértékű, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125n. cikke szerinti piacfejlesztési hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet részére."

3. § A Tv. a következő 29/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Szakmaközi szervezet a szőlő- és borágazatban

29/B. § A borágazatban elismert szakmaközi szervezet az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 123. cikk (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek elvégzéséhez tagjaitól piacfejlesztési hozzájárulás formájában marketingjárulékot szedhet. Az így megfizetett marketingjárulékot a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban Btv.) 24/A. §-ának (3) bekezdése szerint megfizetett összegnek kell tekinteni, és a Btv. 24/A. §-ának (7) bekezdésében meghatározott célokra használható fel. A marketingjárulékként megfizetett összeget a Btv. 24/A. §-ának (7) bekezdése szerint felhasználható összeg részének kell tekinteni."

4. § A Tv. a következő 29/C-29/E. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére és a piacfejlesztési intézkedés végrehajtására vonatkozó szabályok

29/C. § (1) A 29/A. és 29/B. § szerinti piacfejlesztési hozzájárulást közvetlenül a jogosult szakmaközi szervezet javára kell teljesíteni.

(2) Önkéntes teljesítés hiányában a piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból is megállapíthatja. A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésének teljesítésére legalább 30 napot kell biztosítani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget megállapító határozatában a piacfejlesztési hozzájárulás határidőre történő meg nem fizetése esetére végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ötvenezer forintig terjedhet. A piacfejlesztési hozzájárulásnak a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő beszedése során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 138. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) A szakmaközi szervezetnek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell a 29/A. § (2) bekezdésében, illetve a 29/B. §-ában foglalt feltételek fennállását.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv különös méltánylást érdemlő esetben - a piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles személy indokolt kérelmére - egy alkalommal, a végrehajtási bírság napi összegének növelésével egyidejűleg az önkéntes teljesítésre póthatáridőt biztosíthat. A megnövelt összegű végrehajtási bírság mértéke napi százezer forintig terjedhet.

(5) A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles személy a végrehajtási bírságot a (2) bekezdésben meghatározott határidő, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a teljesítési póthatáridő lejártától a piacfejlesztési hozzájárulás megfizetéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. A póthatáridő lejártáig terjedő időszak alatt nem kell végrehajtási bírságot fizetni.

(6) A végrehajtási bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a fizetendő piacfejlesztési hozzájárulás mértékére, a piacfejlesztési hozzájárulás-fizetési kötelezettség korábban előforduló határidőre való nem teljesítésére, a piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles személy gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.

29/D. § (1) A kiterjesztett piacfejlesztési intézkedés végrehajtását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a piaci szereplő a piacfejlesztési intézkedés rendelkezéseit megsértette, termékpálya-felügyeleti bírságot szab ki. Ebben az esetben a termékpálya-felügyeleti bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legmagasabb mértéke ötvenmillió forint, de legfeljebb a piaci szereplő által - a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben - elért nettó árbevétel tíz százaléka.

(3) A piaci szereplő által - a bírság jogerős kiszabásától számított - két éven belül ismételten tanúsított bármely a piacfejlesztési intézkedésbe ütköző magatartás esetén a termékpálya-felügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább százezer forint, legfeljebb kettőszázmillió forint azzal, hogy annak összege a piaci szereplő által - a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben - elért nettó árbevétel tíz százalékánál nagyobb nem lehet.

(4) A termékpálya-felügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a piaci szereplő súlyára -tekintettel kell meghatározni.

29/E. § (1) A jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott végrehajtási bírságot, illetve termékpálya-felügyeleti bírságot mind a kötelezett, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

(2) A piacfejlesztési hozzájárulás, a végrehajtási bírság, illetve a termékpálya-felügyeleti bírság, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitvaálló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

(3) A végrehajtási bírság, illetve termékpálya-felügyeleti bírság a mezőgazdasági igazgatási szerv saját bevétele."

5. § A Tv. 32. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:]

"d) - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke véleményének kikérésével - a kiterjesztett piacfejlesztési intézkedést, annak időtartamát, ezen piacfejlesztési intézkedés hatálya alá tartozó, szakmaközi szervezethez nem tartozó piaci szereplők körét,

e) a piacfejlesztési hozzájárulás mértékét, a kedvezmények, mentességek körét, a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontját"

[érintő részletes szabályokat - a Közös Agrárpolitika szabályozásával összhangban - rendeletben állapítsa meg.]

6. § A Tv. a következő 33. §-sal egészül ki:

"33. § E törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 125l-125n cikkének végrehajtását szolgálja."

7. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, és - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 4. § a kihirdetést követő 46. napon lép hatályba.

(3) E törvény 8. és 9. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

8. § A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 40. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka - a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (3a) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege - ha a bírság kiszabását megalapozó esemény miatt veszélyhelyzet kihirdetésére került sor - a központi költségvetés központosított bevétele."

9. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 58. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:]

"b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével,"

(2) A Kvt. 106. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A környezetvédelmi hatóság által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege - ha a bírság kiszabását megalapozó esemény miatt veszélyhelyzet kihirdetésére került sor - a központi költségvetés központosított bevétele."

10. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Természetes személy az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tagsági viszonyból eredő jogait csak személyesen gyakorolhatja. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jog képviselő útján is gyakorolható."

11. § (1) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]

"s) ha a kereskedő a részére szállított termék után a beszállító által fizetendő népegészségügyi termékadó összegét a h) pontban foglalt határidőn belül nem téríti meg a beszállító részére."

(2) A Tfmtv. 6. § (4) bekezdésében a "bármely" szövegrész helyébe az "- a 3. § (2) bekezdésének q) pontjában foglalt magatartás kivételével - bármely" szöveg lép.

12. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[A termékdíjat]

"d) bérgyártás esetén - az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti termék kivételével - a termékdíjköteles termék bérgyártatója [a továbbiakban a)-d) pontok együtt: kötelezett]"

[fizeti meg.]

(2) A Kt. 27. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"27. § (1) Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,

a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,

b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,

c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni.

(2) Belföldi előállítású csomagolás esetén annak újrahasználható összetevőjére a termékdíjat az első forgalomba hozatalkor, vagy az első saját célú felhasználáskor sem kell megfizetni, amennyiben a csomagolás első forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az adott csomagolási típust a tárgyévben 75%-nál magasabb arányban helyezte újra forgalomba, és erről az újrahasználható csomagolóeszköz beszerzésekor nyilatkozik a kötelezettnek. A külföldről behozott csomagolás újrahasználható összetevője után nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség, amennyiben a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolási összetevőt a behozataltól számított egy éven belül újrahasználat céljából külföldre visszaszállította.

(3) Csomagolóeszköznek minősül a csomagoláshoz felhasznált csomagolóanyag és csomagolási segédanyag is."

(3) A Kt. 40. § (6)-(7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) A 2012. január 1. előtt kiadott mentességi engedélyek 2012. január 1-jén érvényüket vesztik.

(7) A 2012. január 1. előtt megkötött termékdíj-fizetési kötelezettség szerződéses átvállalása esetén, ha a mentességgel rendelkező koordináló szervezet nem teljesíti a mentességi engedélyben foglalt kötelezettségét, az eredeti kötelezett a befizetési kötelezettség időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben köteles a termékdíjat 2012. február 15-ig befizetni. A fizetendő termékdíjból levonható a mentességi engedély érvényességi idejéig hasznosított hulladékmennyiség alapján meghatározott összeg."

13. § E törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 125l-125n cikkének végrehajtását szolgálja.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke