32007R1234[1]

A Tanács 1234/2007/EK rendelete ( 2007. október 22. ) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet )

A TANÁCS 1234/2007/EK RENDELETE

(2007. október 22.)

a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet")

I. RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet létrehozza az I. mellékletben részletezett alábbi ágazatok termékei piacának közös szervezését:

a) gabonafélék, az I. melléklet I. része;

b) rizs, az I. melléklet II. része;

c) cukor, az I. melléklet III. része;

d) szárított takarmány, az I. melléklet IV. része;

e) vetőmagok, az I. melléklet V. része;

f) komló, az I. melléklet VI. része;

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó, az I. melléklet VII. része;

h) len és kender, az I. melléklet VIII. része;

i) gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet IX. része;

j) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet X. része;

k) banán, az I. melléklet XI. része;

l) bor, az I. melléklet XII. része;

m) élő növények és virágkertészeti termékek, az I. melléklet XIII. része (a továbbiakban: élőnövény-ágazat);

n) nyersdohány, az I. melléklet XIV. része;

o) marha- és borjúhús, az I. melléklet XV. része;

p) tej és tejtermékek, az I. melléklet XVI. része;

q) sertéshús, az I. melléklet XVII. része;

r) juh- és kecskehús, az I. melléklet XVIII. része;

s) tojás, az I. melléklet XIX. része;

t) baromfihús, az I. melléklet XX. része;

u) egyéb termékek, az I. melléklet XXI. része.

(3) Ez a rendelet egyedi intézkedéseket határoz meg az alábbiakban felsorolt és - adott esetben - a II. mellékletben tovább részletezett ágazatok vonatkozásában:

a) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, a II. melléklet I. része (a továbbiakban: a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol ágazata);

b) méhészeti termékek, a II. melléklet II. része (a továbbiakban: a méhészeti termékek ágazata);

c) selyemhernyók, a II. melléklet III. része.

(4) A 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya esetében a IV. rész II. fejezete alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában a III. mellékletben meghatározott, bizonyos ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások alkalmazandók.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) "mezőgazdasági termelő": az 1782/2003/EK irányelvben meghatározott mezőgazdasági termelő;

b) "kifizető ügynökség": az 1290/2005/EK rendelettel összhangban a tagállamok által kijelölt szerv vagy szervek.

c) "intervenciós ár": az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek.

3. cikk

Gazdasági évek

A gazdasági évek a következők:

a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a banánágazat esetében;

b) április 1-jétől a következő év március 31-ig az alábbi ágazatok esetében:

i. szárított takarmány-ágazat,

ii. selyemhernyó-ágazat;

c) július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:

i. gabonaágazat,

ii. vetőmag-ágazat,

iii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata,

iv. len- és kenderágazat,

v. tej- és tejtermékágazat;

ca) augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

d) szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;

e) október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

A gyümölcs- és zöldségágazati, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékek vonatkozásában szükség esetén a Bizottság határozza meg a gazdasági éveket.

4. cikk

Bizottsági hatáskörök

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Bizottság hatáskörrel történő felruházása esetén az a 195. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban jár el.

5. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadhatja a 2. cikk alkalmazásának részletes szabályait.

A Bizottság módosíthatja a III. melléklet I. részében a rizsre vonatkozóan megállapított fogalommeghatározásokat, és az "AKCS/indiai cukor" fogalommeghatározását, mely az említett melléklet II. részének 12. pontjában szerepel.

A Bizottság rögzítheti továbbá a rizs átváltási arányait a feldolgozás különböző szakaszaira, valamint a feldolgozási költségeket és a melléktermékek értékét.

II. RÉSZ

BELSŐ PIAC

I. CÍM

PIACI INTERVENCIÓ

I. FEJEZET

Állami intervenció és magántárolás

I. szakasz

Általános rendelkezések

6. cikk

Hatály

(1) Ez a fejezet megállapítja az adott esetben az állami intervenció keretében történő felvásárlás szabályait és rendelkezik magántárolási támogatás nyújtásáról a következő ágazatok tekintetében:

a) gabona;

b) rizs;

c) cukor;

d) olívaolaj és étkezési olajbogyó;

e) marha- és borjúhús;

f) tej és tejtermékek;

g) sertéshús;

h) juh- és kecskehús.

(2) E fejezet alkalmazásában:

a) "gabonafélék": a Közösségben betakarított gabonafélék,

b) "tej": a Közösségben termelt tehéntej,

d) "tejszín": a közvetlenül és kizárólag tejből nyert tejszín.

7. cikk

Közösségi eredet

Az 6. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül kizárólag a közösségi eredetű termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántárolásukhoz nyújtott támogatásra.

8. cikk

Referenciaárak

(1) Az 6. cikk (1) bekezdésében említett intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek referenciaárai a következők:

a) a gabonaágazat tekintetében: 101,31 EUR/tonna;

b) a hántolatlan rizs tekintetében 150 EUR/tonna a IV. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőségért;

c) a cukor tekintetében:

i. fehér cukor:

- 541,5 EUR/tonna a 2008-2009-es gazdasági évre,

- 404,4 EUR/tonna a 2009-2010-es gazdasági évtől;

ii. nyerscukor:

- 448,8 EUR/tonna a 2008-2009-es gazdasági évre,

- 335,2 EUR/tonna a 2009-2010-es gazdasági évtől.

Az i. és ii. pontban meghatározott referenciaárakat kell alkalmazni a IV. melléklet B. pontja szerinti szabványos minőségű, csomagolatlan, gyártelepi árú cukorra;

d) a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2 224 EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhaféléknek a hasított kifejlett marhákra vonatkozó, a 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közösségi osztályozási rendszer szerinti R3-osztályozású hasított testére;

e) a tej- és tejtermékágazat tekintetében:

i. 246,39 EUR/100 kg a vaj esetében;

ii. 169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;

f) a sertéshúságazat tekintetében 1 509,39 EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított sertésre, a 42. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a hasított sertésre vonatkozó közösségi osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint:

i. 60-120 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B. II. pontjában megállapított E-osztály;

ii. 120-180 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B. II. pontjában megállapított R-osztály.

(2) A gabona és a rizs tekintetében az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott referenciaárak a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkoznak. A referenciaárak a 41. cikkel összhangban kijelölt valamennyi közösségi intervenciós központra érvényesek.

(3) A Tanács - a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban - a termelés és a piacok alakulására figyelemmel megváltoztathatja az e cikk (1) bekezdésében rögzített referenciaárakat.

9. cikk

Árak bejelentése a cukorpiacon

A Bizottság létrehoz egy, a cukorpiaci árakra vonatkozó információs rendszert, beleértve a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló rendszert is.

A rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közzétett információk ne tegyék lehetővé az egyes vállalkozások vagy gazdasági szereplők árainak azonosítását.

II. szakasz

Állami intervenció

I. alszakasz

Általános rendelkezések

10. cikk

Az állami intervencióra jogosult termékek

(1) Az állami intervenció a következő termékek tekintetében az ebben szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 43. cikkel összhangban meghatározott további követelményekre és feltételekre figyelemmel alkalmazandó:

a) közönséges búza, durumbúza, árpa, kukorica és cirok;

b) hántolatlan rizs;

c) fehér- vagy nyerscukor, feltéve, hogy az érintett cukrot a kvótán belül termelték, a Közösségben betakarított cukorrépából vagy cukornádból;

d) vagy a 0201 10 00 és a 0201 20 20 - 0201 20 50 KN-kódok alá tartozó, a marha- és borjúhúságazatba tartozó friss vagy hűtött hús;

e) jóváhagyott közösségi vállalkozás által közvetlenül és kizárólag pasztőrözött tejszínből vagy tejből előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék és maximális víztartalma 16 tömegszázalék;

f) jóváhagyott közösségi vállalkozás által tejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.

II. alszakasz

Felvásárlás megnyitása

11. cikk

Állami intervenciós időszakok

Az állami intervencióra az alábbi időszakokban van lehetőség:

a) gabonafélékre november 1-jétől május 31-ig;

b) hántolatlan rizsre április 1-jétől július 31-ig;

c) cukorra a teljes 2008/09-es és 2009/10-es gazdasági évben;

d) marha- és borjúhúsra bármely gazdasági év során végig;

e) vajra és sovány tejporra március 1-jétől augusztus 31-ig.

12. cikk

Az állami intervenció megnyitása

(1) A 11. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót

a) meg kell nyitni a közönséges búza esetében;

b) durumbúza, árpa, kukorica, cirok, hántolatlan rizs, cukor, vaj és sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésében említett intervenciós korlátokon belül lehet megnyitni;

c) a marha- és borjúhús esetében a Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül - nyitja meg, amennyiben egy reprezentatív időszakban, egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában - a 42. cikk (1) bekezdésében meghatározott - a hasított testek közösségi osztályozási rendszere alapján a marha- és borjúhús piaci átlagára nem éri el a tonnánkénti 1 560 eurót.

(2) A Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül - lezárja az (1) bekezdés c) pontjában említett, marha- és borjúhúsra vonatkozó állami intervenciót, amennyiben egy reprezentatív időszak során az említett pontban meghatározott feltételek többé nem teljesülnek.

13. cikk

Intervenciós korlátok

(1) Az állami intervenció keretében felvásárlásra az alábbi mennyiségi határokon belül kerülhet sor:

a) durumbúza, árpa, kukorica, cirok és hántolatlan rizs esetében 0 tonna a 11. cikk a), illetve b) pontjában meghatározott időszakokban;

b) cukor esetében 600 000 tonna (fehér cukorban kifejezve) minden egyes gazdasági évben;

c) vaj esetében 30 000 tonna a 11. cikk e) pontjában említett minden egyes időszakban;

d) sovány tejpor esetében 109 000 tonna a 11. cikk e) pontjában említett minden egyes időszakban.

(2) Az adott gazdasági év során az e cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban tárolt cukorra nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 32., az 52. vagy a 63. cikk szerinti tárolási intézkedés.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az annak a), c) és d) pontjában említett termékek esetében a Bizottság az említett bekezdésben meghatározott mennyiségek túllépése esetén is dönthet az állami intervenció folytatásáról, amennyiben a piaci helyzet és különösen a piaci árak alakulása azt szükségessé teszi.

III. alszakasz

Intervenciós árak

18. cikk

Intervenciós árak

(1) Az intervenciós ár:

a) közönséges búza esetében a 11. cikk a) pontjában meghatározott intervenciós időszakonként 3 millió tonna maximális felkínált mennyiségre a referenciaárral egyezik meg;

b) vaj esetében a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt kereteken belül felkínált mennyiségre a referenciaár 90 %-a;

c) sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt korláton belül felkínált mennyiségre a referenciaárral egyezik meg.

(2) A következő termékek intervenciós árát és az intervenciós mennyiségeket a Bizottság pályázati eljárásokkal határozza meg:

a) közönséges búza esetében a 11. cikk a) pontjában meghatározott intervenciós időszakonként a 3 millió tonna maximális felkínált mennyiséget túllépő összegekre;

b) durumbúza, árpa, kukorica, cirok és hántolatlan rizs esetében a 13. cikk (3) bekezdése alkalmazásában;

c) marha- és borjúhús;

d) vaj esetében a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt korlátot túllépő felkínált mennyiségekre, a 13. cikk (3) bekezdése alkalmazásában, és

e) sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt korlátot túllépő felkínált mennyiségekre a 13. cikk (3) bekezdése alkalmazásában.

Különleges körülmények esetén: a pályázati eljárásokat korlátozni lehet, vagy az intervenciós árat és az intervencióra elfogadott mennyiségeket tagállamonként vagy egy tagállamon belül régiónként a regisztrált piaci átlagárak alapján lehet megállapítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti pályázati eljárásokkal összhangban meghatározott maximális felvásárlási ár nem haladhatja meg:

a) gabonafélék és hántolatlan rizs esetében a vonatkozó referenciaárat;

b) marha- és borjúhús esetén a Bizottság által objektív kritériumok alapján meghatározott összeggel megnövelt, valamely tagállamban vagy valamely tagállam egy régiójában regisztrált piaci átlagárat;

c) vaj esetében a vonatkozó referenciaár 90 %-át;

d) sovány tejpor esetében a vonatkozó referenciaárat.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett intervenciós árak:

a) gabonafélék esetében nem befolyásolják az árak minőségi okokból bekövetkező növekedését vagy csökkenését, és

b) hántolatlan rizs esetében - ha a kifizető ügynökségnek felkínált termékek minősége eltér a IV. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőségtől - az intervenciós árakat annak megfelelően növelni vagy csökkenteni kell. A Bizottság ezenfelül emelheti vagy csökkentheti az intervenciós árat annak biztosítása érdekében, hogy a termelés bizonyos fajták felé tolódjon el.

(5) A cukor intervenciós ára az ajánlattétel gazdasági évét követő gazdasági évre megállapított referenciaár 80 %-a. Ha azonban a kifizető ügynökségnek felkínált cukor minősége eltér a IV. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségtől, amelyre a referenciaárat rögzítették, az intervenciós árat ennek megfelelően növelni vagy csökkenteni kell.

IV. alszakasz

Intervencióból történő értékesítés

25. cikk

Általános elvek

Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítésének a piac bármiféle zavarának elkerülésével, a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és az azonos bánásmód biztosításával, valamint a Szerződés 300. cikke értelmében kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban kell történnie.

26. cikk

Cukorértékesítés

Az állami intervenció keretében felvásárolt cukor tekintetében a kifizető ügynökségek azt kizárólag az azon gazdasági évre megállapított referenciaárnál magasabb áron értékesíthetik, amelyben az értékesítésre sor kerül.

A Bizottság azonban határozhat úgy, hogy a kifizető ügynökségek:

a) a cukrot az első bekezdésben említett referenciaárral egyenlő vagy annál alacsonyabb áron is értékesíthetik, amennyiben a cukrot:

i. állati takarmányként való felhasználásra; vagy

ii. exportra szánják, akár további feldolgozás nélkül, akár a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekké vagy e rendelet XX. mellékletének III. részében felsorolt árukká való feldolgozást követően, vagy;

iii. a 62. cikkben említett ipari felhasználásra szánják;

b) a birtokukban lévő, a Közösség belső piacán található, emberi fogyasztásra alkalmas feldolgozatlan cukrot bocsássák az érintett tagállam vagy - amennyiben valamely tagállam egyetlen ilyen szervezetet sem ismert el - a Bizottság által elismert jótékonysági szervezetek rendelkezésére az érvényes referenciaárnál alacsonyabb áron vagy költségmentesen az egyedi sürgősségi segítségnyújtási műveletek keretében való szétosztás céljából.

27. cikk

A Közösség leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztás

(1) Az intervenciós készletekből származó termékeket az egyes kijelölt szervezetek rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy lehetővé váljék a Közösség leginkább rászoruló személyei számára történő, éves terv szerinti élelmiszerosztás.

Az élelmiszerosztás

a) ingyenes; vagy

b) olyan áron történik, amely semmi esetben sem haladja meg az intézkedést végrehajtó kijelölt szervezetnél felmerülő költségek által indokolt szintet.

(2) Valamely termék akkor mobilizálható a közösségi piacon, ha

a) az (1) bekezdésben említett éves terv végrehajtása során egy vagy több tagállamban ideiglenesen nem áll rendelkezésre a közösségi intervenciós készletekben a terv végrehajtásához szükséges mértékben, és amennyiben a költségek a közösségi költségvetésben erre a célra meghatározott határokon belül maradnak, vagy

b) a terv végrehajtása a terméket igénylő tagállamtól eltérő tagállamban intervencióban levő termékek kisebb mennyiségének a tagállamok közötti átadásával járna.

(3) Az érintett tagállamok kijelölik az (1) bekezdésben említett szervezeteket, és minden évben kellő időben értesítik a Bizottságot, ha ezt a rendszert alkalmazni kívánják.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett termékeket ingyenesen kell a kijelölt szervezetek rendelkezésére bocsátani. Az ilyen áruk elszámolási értéke az intervenciós ár, amelyet - a minőségi különbségek figyelembevétele érdekében szükség esetén - együtthatókkal igazítanak ki.

(5) A 190. cikk sérelme nélkül, az e cikk (1) és (2) bekezdés alapján biztosított árukat az Európai Közösségek költségvetésén belül az EMGA vonatkozó költségvetési megnevezésének előirányzataiból finanszírozzák. Rendelkezni lehet arról is, hogy ez a finanszírozás kiterjedjen az intervenciós központokból történő áruszállítás költségeihez, valamint az ebben a cikkben meghatározott rendszer végrehajtása révén előidézett, a kijelölt szervezeteknél felmerülő igazgatási költségekhez való hozzájárulásra, minden olyan költség kivételével, amelyet az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának keretein belül a kedvezményezettek viselhetnek.

III. szakasz

Magántárolás

I. alszakasz

Kötelező támogatás

28. cikk

Támogatásra jogosult termékek

Magántárolási támogatás - az ebben szakaszban meghatározott feltételekre és a Bizottság által a 43. cikkel összhangban meghatározandó további követelményekre és feltételekre figyelemmel - a következő termékekre nyújtható:

a) a következők tekintetében:

i. sózatlan vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék;

ii. sózott vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 80 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék, maximális sótartalma pedig 2 tömegszázalék.

29. cikk

A vajra vonatkozó feltételek és támogatási szint

A vaj esetében nyújtott támogatás összegét a Bizottság a tárolási költségekre, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának valószínű változására figyelemmel határozza meg.

A támogatást növelni lehet, amennyiben a kitárolás idején a betároláskor előre nem látható kedvezőtlen változás következett be a piacon.

II. alszakasz

Nem kötelező támogatás

31. cikk

Támogatásra jogosult termékek

(1) Magántárolási támogatás - az ebben szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 43. cikkel összhangban meghatározandó további követelményekre és feltételekre figyelemmel - a következő termékek tekintetében nyújtható:

a) fehércukor;

b) olívaolaj;

c) kifejlett szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa, hasított test, hasított féltest, kompenzált testnegyed, elülső vagy hátulsó negyed formájában, a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó közösségi osztályozási rendszerrel összhangban osztályozva;

f) sertéshús;

g) juh- és kecskehús.

A Bizottság módosíthatja az első albekezdés c) pontjában meghatározott termékek jegyzékét, ha a piaci helyzet azt szükségessé teszi.

(2) A Bizottság előre vagy pályázati eljárások útján határozza meg az (1) bekezdésben meghatározott magántárolási támogatást.

32. cikk

A támogatás feltételei a fehér cukor esetében

(1) Ha a fehér cukor regisztrált közösségi átlagára egy reprezentatív időtartam alatt nem éri el a referenciaárat és - a piaci helyzetet figyelembe véve - várható, hogy ezen a szinten marad, a Bizottság dönthet úgy, hogy a fehércukor magántárolására támogatást ad azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részére cukorkvótát osztottak ki.

(2) Az adott gazdasági év során az (1) bekezdéssel összhangban tárolt cukorra nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 13., a 52. vagy a 63. cikkben meghatározott tárolási intézkedés.

33. cikk

A támogatás feltételei az olívaolaj esetében

A Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi az elegendő garanciát kínáló és a tagállamok által jóváhagyott szervek számára, hogy szerződést kössenek az általuk forgalmazott olívaolaj tárolására a piacnak a Közösség bizonyos régióiban fellépő súlyos zavarai esetén, többek között, ha a piacon regisztrált átlagár egy reprezentatív időtartam alatt kevesebb, mint:

a) 1 779 EUR/tonna extraszűz olívaolaj esetében; vagy

b) 1 710 EUR/tonna szűz olívaolaj esetében; vagy

c) 1 524 EUR/tonna a 2 fok szabadsavtartalmú, lampant olívaolaj esetében, amely összeg a szabadsav-tartalom növekedésével fokonként 36,70 EUR/tonna értékkel csökken.

34. cikk

A támogatás feltételei a marha- és borjúhúságazat esetében

Ha a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó közösségi osztályozási rendszer alapján regisztrált közösségi piaci átlagár a referenciaár 103 %-ánál alacsonyabb, és valószínűleg alacsonyabb is marad, a Bizottság magántárolási támogatás nyújtása mellett dönthet.

37. cikk

A támogatás feltételei sertéshús esetében

Ha a hasított sertések közösségi - a Közösség reprezentatív piacain az egyes tagállamokban regisztrált és az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árak alapján megállapított - piaci átlagára alacsonyabb, mint a referenciaár 103 %-a, és várhatóan alacsonyabb is marad, a Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról.

38. cikk

A támogatás feltételei birkahús és kecskehús esetében

A Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról, ha a következők közül egy vagy több árjegyzési területen a birkahús és a kecskehús esetében különösen súlyos piaci helyzet áll elő:

a) Nagy-Britannia;

b) Észak-Írország;

c) bármely tagállam külön-külön, az Egyesült Királyság kivételével.

IV. szakasz

Közös rendelkezések

39. cikk

A tárolásra vonatkozó szabályok

(1) A kifizető ügynökségek kizárólag a Bizottság előzetes engedélyével tárolhatnak felvásárolt termékeket azon tagállam területén kívül, amelynek joghatósága alá tartoznak.

Belgium és Luxemburg területét e cikk alkalmazásában egyetlen tagállamnak kell tekinteni.

(2) Ha a raktározás feltétlenül szükséges, akkor az engedélyt meg kell adni, a következő tényezők figyelembevételével:

a) a raktározási lehetőségek és a raktározási követelmények abban a tagállamban, amelynek a fennhatósága alá a kifizető ügynökség tartozik, valamint más tagállamokban;

b) bármely járulékos költség, amely az abban a tagállamban történő raktározásból származik, amelynek joghatósága alá a kifizető ügynökség tartozik, valamint a szállításból származó bármely járulékos költség.

(3) Harmadik országban való raktározásra szóló engedély kizárólag akkor adható, ha - a (2) bekezdésben felsorolt feltételek alapján - egy másik tagállamban történő raktározás jelentős nehézségeket okozna.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett információkat a tagállamok mindegyikével folytatott konzultációt követően kell összeállítani.

(5) Vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek nem alkalmazhatók olyan termékekre, amelyeket

a) az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében adott engedélyt követően szállítanak, vagy

b) egyik kifizető ügynökségtől a másikhoz szállítanak át.

(6) Az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében eljáró kifizető ügynökségek felelősek maradnak az azon tagállam területén kívül tárolt termékekért, amelynek a joghatósága alá tartoznak.

(7) Ha a termékeket, amelyeket a kifizető ügynökség annak a tagállamnak a területén kívül birtokol, amelynek joghatósága alá tartozik, nem viszik vissza az adott tagállamba, akkor azokat a raktározás helyére vonatkozóan megállapított vagy megállapítandó áron és feltételek szerint kell értékesíteni.

40. cikk

A pályázati eljárásokra vonatkozó szabályok

A pályázati eljárásoknak valamennyi érintett személy részére egyenlő esélyt kell biztosítaniuk.

Az ajánlatok kiválasztásánál azok részesülnek előnyben, amelyek a Közösség számára a legelőnyösebbek. Szerződés odaítélésére mindenesetre nem feltétlenül kerül sor.

41. cikk

Intervenciós központok

(1) A Bizottság kijelöli a gabona- és a rizságazat intervenciós központjait, és meghatározza az azokra vonatkozó feltételeket.

A gabonaágazat termékei tekintetében a Bizottság minden egyes gabonaféléhez intervenciós központot jelölhet ki.

(2) Az intervenciós központok jegyzékének összeállításakor a Bizottság figyelembe veszi különösen a következő tényezőket:

a) a központok elhelyezkedése az érintett termékek túltermelő területein;

b) elegendő ingatlan és műszaki felszerelés rendelkezésre állása;

c) szállítási eszközök tekintetében kedvező helyzet.

42. cikk

Hasított testek osztályozása

(1) A hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszereket - az V. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően - a következő ágazatokban kell alkalmazni:

a) marha- és borjúhús a hasított kifejlett marhák vonatkozásában;

b) sertéshús a nem tenyészállatként tartott sertés hasított teste vonatkozásában.

A juh- és kecskehús-ágazatban a tagállamok a hasított juh vonatkozásában az V. melléklet C. pontjában meghatározott szabályoknak megfelelően alkalmazhatnak a hasított testek osztályozására vonatkozó közösségi osztályozási rendszert.

(2) A hasított kifejlett marha és juh vonatkozásában a Közösség nevében a Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló közösségi ellenőrző bizottság helyszíni ellenőrzéseket végez. Ez a bizottság jelentésben számol be a Bizottságnak és a tagállamoknak az elvégzett ellenőrzésekről.

Az elvégzett ellenőrzések költségét a Közösség fedezi.

43. cikk

Végrehajtási szabályok

Az e fejezet rendelkezéseiben a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök sérelme nélkül, a Bizottság elfogadja e fejezet részletes végrehajtási szabályait, melyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) a 10. cikkben említett, állami intervenció keretében felvásárlandó, vagy a 28. és 31. cikkben említett magántárolási támogatásra jogosult termékek által teljesítendő követelmények és feltételek, különös tekintettel a minőségre, a minőségi csoportokra, a minőségi osztályokra, a kategóriákra, a mennyiségekre, a csomagolásra a címkézéssel együtt, a korhatárokra, a tartósításra, a termékek azon állapotára, amelyre az intervenciós ár vonatkozik, és a magántárolás időtartamára;

aa) a 13. cikk (1) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt maximális mennyiségek és mennyiségi korlátok tiszteletben tartása; e tekintetben a végrehajtási szabályok felhatalmazhatják a Bizottságot arra, hogy a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül felfüggessze a rögzített áron történő felvásárlást, elosztási együtthatókat fogadjon el, és - a közönséges búza esetében - áttérjen a 18. cikk (2) bekezdésében említett pályázati eljárásra;

b) a IV. melléklet B. részében végrehajtott módosítások;

c) adott esetben az alkalmazandó áremelések és árcsökkentések mértéke;

d) a kifizető ügynökségek általi állami intervencióba való átvételre vonatkozó eljárások és feltételek, valamint magántárolási támogatás nyújtása, különös tekintettel az alábbiakra:

i. a szerződések megkötése és tartalma;

ii. a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésének vagy meghosszabbításának feltételei;

iii. azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újraértékesítéséről vagy értékesítéséről határozni lehet;

iv. arra a tagállamra, amelyben magántárolási kérelmet be lehet nyújtani;

e) a 17. cikkben és a 37. cikkben említett reprezentatív piacok jegyzékének elfogadása;

f) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítési feltételeire vonatkozó szabályok, különös tekintettel az értékesítési árakra, a tárolásból való kibocsátás feltételeire, adott esetben az így kibocsátott termékek felhasználására vagy rendeltetésére, az elvégzendő ellenőrzésekre és megfelelő esetben az alkalmazandó biztosítéki rendszerre;

g) a 27. cikk (1) bekezdésében említett éves terv kidolgozása;

h) a 27. cikk (2) bekezdésében említett, a közösségi piacon való mobilizáció feltétele;

i) a 39. cikkben említett engedélyekre vonatkozó szabályok, beleértve - amennyiben feltétlenül szükséges - a kereskedelmi szabályoktól való eltéréseket;

j) a pályázati eljárások alkalmazása esetében követendő eljárásokra vonatkozó szabályok;

k) a 41. cikkben említett intervenciós központok kijelölésére vonatkozó szabályok;

l) azon raktárak által teljesítendő feltételek, amelyekben termékeket lehet tárolni;

m) a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszer, különösen az alábbiak tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. hasított test kiszerelés a hasított kifejlett marha osztályozásának tekintetében történő árbejelentés céljából;

iii. a vágóhidak által az V. melléklet A. pontja értelmében meghozandó intézkedések tekintetében:

- a 88/409/EGK rendelet 5. cikkében említett eltérések olyan vágóhidak esetében, melyek termelésüket a helyi piacra kívánják korlátozni,

- a kérelmező tagállamok számára biztosítható eltérések olyan vágóhidakra, amelyeken csak kevés szarvasmarhát vágnak;

iv. a tagállamok számára a hasított sertésre vonatkozó osztályozási rendszer alkalmazásától való eltekintés, valamint a súlyon és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumok alkalmazásának az engedélyezése;

v. az egyes termékek árának a tagállamok által történő bejelentésére vonatkozó szabályok.

II. FEJEZET

Különleges intervenciós intézkedések

I. szakasz

Rendkívüli piactámogatási intézkedések

44. cikk

Állatbetegségek

(1) A Bizottság kivételes támogató intézkedéseket hozhat az érintett piac esetében a Közösségen belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásainak figyelembevétele érdekében, amelyek az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intézkedések alkalmazásából erednek.

Az első albekezdésben meghatározott intézkedések a következő ágazatokra alkalmazandók:

a) marha- és borjúhús;

b) tej és tejtermékek;

c) sertéshús;

d) juh- és kecskehús;

e) tojás;

f) baromfihús.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott intézkedéseket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

Az intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam vagy tagállamok megtették a betegség gyors felszámolásához szükséges egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedéseket, továbbá csak abban a mértékben és arra az időtartamra, amely az érintett piac támogatásához feltétlenül szükséges.

45. cikk

Fogyasztói bizalomvesztés

A baromfihús- és a tojáságazat tekintetében a Bizottság rendkívüli piactámogatási intézkedéseket hozhat a közvetlenül a közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázatokból eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó súlyos piaci zavarok figyelembevétele érdekében.

Ezeket az intézkedéseket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

46. cikk

Finanszírozás

(1) A 44. és 45. cikkben említett rendkívüli intézkedésekhez a Közösség a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

A marha- és borjúhúságazat, a tej és a tejtermékágazat, a sertéshúságazat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban a Közösség a ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által viselt kiadásokhoz, az nem vezet a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

II. szakasz

Intézkedések a gabona- és rizságazatban

47. cikk

Különleges piaci intézkedések a gabonaágazatban

(1) Ha a piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság különleges intervenciós intézkedéseket hozhat a gabonaágazat tekintetében. Ilyen intervenciós intézkedések hozhatók különösen, ha a Közösség egy vagy több régiójában a piaci árak az intervenciós árhoz képest csökkennek, vagy fennáll a veszélye az ilyen csökkenésnek.

(2) A különleges intervenciós intézkedések jellegét és alkalmazását, továbbá az ilyen intézkedések tárgyát képező termékek értékesítésének vagy bármilyen más módon történő elhelyezésének feltételeit és eljárásait a Bizottság fogadja el.

48. cikk

Különleges piaci intézkedések a rizságazatban

(1) A Bizottság különleges intézkedéseket hozhat az alábbiak érdekében:

a) az ezen rész I. fejezetének II. szakasza szerinti állami intervenció nagyarányú rizságazatbeli alkalmazásának megakadályozása a Közösség egyes régióiban;

b) a hántolatlan rizs természeti katasztrófák következtében fellépő hiányának pótlása.

(2) A Bizottság elfogadja e cikk végrehajtásának részletes szabályait.

III. szakasz

Intézkedések a cukorágazatban

49. cikk

A cukorrépa minimálára

(1) A kvóta-cukorrépa minimálára a következő:

a) a 2008-2009-es gazdasági évre tonnánként 27,83 EUR;

b) a 2009-2010-es gazdasági évtől tonnánként 26,29 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett minimálárat a IV. melléklet B. részében meghatározott szabványos minőségű cukorrépára kell alkalmazni.

(3) A cukorrá történő feldolgozásra alkalmas és kvótacukorrá történő feldolgozásra szánt kvóta-cukorrépát vásárló cukorgyártó vállalkozások kötelesek legalább a - szabványos minőségtől való eltérés függvényében áremeléssel vagy árcsökkentéssel kiigazított - minimálárat megfizetni.

Az első albekezdésben említett áremeléseket és árcsökkentéseket a Bizottság által meghatározandó végrehajtási szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(4) A 64. cikkben meghatározott többletilletékkel terhelt ipari cukor vagy többletcukor mennyiségeknek megfelelő cukorrépa-mennyiségek tekintetében az érintett cukorgyártó vállalkozás úgy igazítja ki a beszerzési árat, hogy az legalább a kvóta-cukorrépa minimálárával egyenlő legyen.

50. cikk

Szakmaközi megállapodások

(1) A szakmán belüli megállapodásoknak és a szállítási szerződéseknek meg kell felelniük a (3) bekezdésnek, valamint a Bizottság által meghatározandó vásárlási feltételeknek, különösen a cukorrépa vásárlását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében.

(2) A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit az e nyersanyagok közösségi termelői és a közösségi cukorgyártó vállalkozások közötti, szakmán belüli megállapodások szabályozzák.

(3) A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni aszerint, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

a) kvótacukornak;

b) kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

(4) Minden cukorgyártó vállalkozás ellátja azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő, a következő információkkal:

a) a (3) bekezdés a) pontjában említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapulnak;

b) az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat kérhetnek.

(5) Azok a cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépa minimálárán olyan cukorrépa-mennyiségre vonatkozóan, amely megegyezik a birtokukban lévő cukorkvótával, és amelyet adott esetben az 52. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a megelőző kivonásra megállapított együtthatóval kiigazítottak, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát kötelesek fizetni.

(6) A szakmán belüli megállapodások - az érintett tagállam általi jóváhagyás mellett - eltérhetnek a (3), (4) és (5) bekezdéstől.

(7) Ha nem született szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelme érdekében megteszi az e rendelettel összeegyeztethető, szükséges lépéseket.

51. cikk

Termelési díj

(1) A cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő - az 56. cikk (2) bekezdésében említett - cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

(2) A termelési díj mértéke a kvótacukor és a kvóta-inulinszirup tekintetében 12,00 EUR tonnánként. Az izoglükóz esetében a termelési díj mértéke a cukorra alkalmazandó díj 50 %-a.

(3) A (1) bekezdésnek megfelelően fizetett teljes termelési díjat a tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki.

A díj megfizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítik.

(4) A közösségi cukor- és inulinszirup-gyártó vállalkozások megkövetelhetik, hogy a cukorrépa-, a cukornád- vagy a cikóriatermelők az adott termelési díj 50 %-át viseljék.

52. cikk

A cukor kivonása

(1) A piac szerkezeti egyensúlyának a referenciaárhoz közeli árszinten történő megőrzése érdekében, figyelembe véve a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a Bizottság dönthet úgy, hogy egy adott gazdasági évben kivonja a piacról azokat a kvótacukor- vagy kvótaizoglükóz-mennyiségeket, amelyek meghaladják az e cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított küszöbértéket.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kivonási küszöbértéket a kvótával rendelkező valamennyi vállalkozás esetében úgy kell kiszámítani, hogy annak kvótáját megszorozzák a Bizottság által, a várható piaci tendenciák alapján az előző gazdasági év március 16-ig megállapítandó együtthatóval. A 2008-2009-es gazdasági évre vonatkozóan az említett együtthatót a 320/2006/EK rendelettel összhangban legkésőbb 2008. március 15-ig engedélyezett lemondásokat követően meglévő kvótára kell alkalmazni.

A Bizottság az aktualizált piaci tendenciák alapján az adott gazdasági év október 31-ig úgy határozhat, hogy vagy kiigazítja, vagy - amennyiben az e bekezdés első albekezdésének megfelelően korábban nem hoztak ilyen döntést - megállapítja az együtthatót.

(3) Valamennyi kvótával rendelkező vállalkozás a következő gazdasági év kezdetéig a saját költségén tárolja a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladóan a kvótán belül termelt cukrot. A valamely gazdasági év folyamán kivont cukor- vagy izoglükóz-mennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve a Bizottság dönthet úgy, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor vagy izoglükóz teljes egészét vagy egy részét:

a) olyan többlet cukornak vagy többlet izoglükóznak tekinti, amely ipari cukorrá vagy ipari izoglükózzá való feldolgozásra rendelkezésre áll; vagy

b) ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekinti, amelynek egy részét fenn lehet tartani exportra, tiszteletben tartva a Közösségnek a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalásait.

(4) Ha a Közösségben a cukorellátás nem megfelelő, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kivont cukor egy bizonyos mennyisége a közösségi piacon a kivonás időtartamának vége előtt eladható.

(5) Abban az esetben, ha a kivont cukrot a következő gazdasági év első termeléseként kezelik, a cukorrépa-termelők részére az abban a gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

Abban az esetben, ha a kivont cukorból ipari cukor lesz vagy az e cikk (3) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően kivitelre kerül, a 49. cikk minimálárra vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.

Abban az esetben, ha a kivont cukrot a (4) bekezdés szerint a kivonás időtartamának vége előtt értékesítik a közösségi piacon, a cukorrépa-termelőknek a folyó gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

52a. cikk

Cukorkivonás a 2008-2009-es és a 2009-2010-es gazdasági évben

(1) Az e rendelet 52. cikke (2) bekezdésétől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti kvótáját a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének megfelelő kvótalemondás eredményeként csökkentették, a 2008-2009-es és a 2009-2010-es gazdasági évre vonatkozó együtthatót a Bizottság e rendelet VIIc. mellékletének alkalmazásával állapítja meg.

(2) Az e rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében említett együtthatókat a vállalkozás kérelmére nem kell alkalmazni arra a vállalkozásra, amely a 320/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjával összhangban a következő gazdasági évtől kezdődően lemond a neki juttatott teljes kvótáról. Az erre vonatkozó kérelmet a kivonás által érintett gazdasági év vége előtt kell benyújtani.

53. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadhatja e szakasz végrehajtásának részletes szabályait, különösen az alábbiakat:

a) az 50. cikk (4) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező répamennyiségeknek a répaértékesítők közötti elosztása során a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok;

b) az 52. cikk (1) bekezdésében említett kivont kvótacukor százalékaránya;

c) a minimálár megfizetésének feltételei, amennyiben az 52. cikk (4) bekezdése alapján a kivont cukrot a közösségi piacon értékesítik.

IV. szakasz

A kínálat kiigazítása

54. cikk

A kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedések

A kereskedelmi szervezetek és a közös kereskedelmi szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely - a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével - elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság a következő intézkedéseket hozhatja az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazata tekintetében:

a) a minőség javítására irányuló intézkedések;

b) a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítésére irányuló intézkedések;

c) a piaci ártendenciák regisztrálásának megkönnyítésére irányuló intézkedések;

d) az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tévő intézkedések.

III. FEJEZET

Termeléskorlátozási rendszerek

I. szakasz

Általános rendelkezések

55. cikk

Kvótarendszerek és termelési potenciál

(1) Kvótarendszerek és termelési potenciál:

a) tej és egyéb tejtermékek a 65. cikk a) és b) pontja értelmében;

b) cukor, izoglükóz és inulinszirup;

c) burgonyakeményítő, mely közösségi támogatásban részesülhet.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kvótarendszerek esetében, ha egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és a cukor tekintetében a 61. cikkben meghatározott többletmennyiségeket nem használja fel, az ilyen mennyiségekre - a II. és III. szakaszban meghatározott feltételek mellett - többletilletéket kell fizetni.

(2a) A borágazat vonatkozásában a termelési potenciállal kapcsolatos szabályokat a jogszerűtlen telepítések, az átmeneti telepítési jogok, valamint a kivágási program tekintetében a IVa. szakaszban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni.

II. szakasz

Cukor

I. alszakasz

A kvóták kiosztása és kezelése

56. cikk

Kvótakiosztás

(1) A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti vagy regionális szintű kvótáit a VI. melléklet határozza meg.

(2) A tagállamok kvótát osztanak ki a területükön letelepedett és az 57. cikkel összhangban jóváhagyott minden egyes cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozásnak.

A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében egyenlő a 318/2006/EK rendelet szerinti azon kvótával, amelyet a 2007-2008-as gazdasági évre osztottak ki a vállalkozás részére.

(3) Kvótának egynél több termelési egységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozás részére történő kiosztása esetén a tagállamok elfogadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

57. cikk

Jóváhagyott vállalkozások

(1) A tagállamok kérelemre jóváhagyják a cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a vállalkozást, amely ezeket a termékeket a 62. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, amennyiben a vállalkozás

a) igazolja professzionális termelési kapacitását;

b) hozzájárul ahhoz, hogy az e rendelethez kapcsolódó bármely tájékoztatást megadjon, és az e rendelethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát;

c) elismerését nem függesztették fel vagy nem vonták vissza.

(2) A jóváhagyott vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítására, vagy a finomításra sor kerül, tájékoztatja a következőkről:

a) azon répa- vagy nádmennyiségek, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződést kötöttek, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáronkénti becsült hozama;

b) a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szállításokra vonatkozó adatok, a cukorgyártásra vonatkozó adatok, valamint a cukorkészlet-nyilatkozatok;

c) az értékesített fehércukor-mennyiségek, és az azokra vonatkozó árak és feltételek.

58. cikk

Kiegészítő és pótlólagos izoglükózkvóta

(1) A 2008-2009-es gazdasági évben 100 000 tonna kiegészítő izoglükózkvótával kell megnövelni az előző gazdasági év kvótáját. Ez a növelés Bulgáriát és Romániát nem érinti.

A 2008-2009-es gazdasági évben Bulgária tekintetében 11 045 tonna, Románia tekintetében pedig 1966 tonna kiegészítő izoglükózkvótával kell megnövelni az előző gazdasági év kvótáját.

A tagállamok a kiegészítő kvótát a vállalkozások részére az 56. cikk (2) bekezdésével összhangban kiosztott izoglükózkvóták arányában osztják ki.

(2) Olaszország, Litvánia és Svédország a 2008-2009-es és a 2009-2010-es gazdasági évre kérelemre a területén letelepedett bármely vállalkozás részére kioszthat pótlólagos izoglükózkvótát. A tagállamonként meghatározott maximális kiegészítő kvótákat a VII. melléklet tartalmazza.

(3) A vállalkozások részére a (2) bekezdéssel összhangban kiosztott kvóták után egyszeri 730 EUR összeget kell kivetni. Ezen összeg beszedése a kiosztott kiegészítő kvóta tonnája alapján történik.

59. cikk

Kvótakezelés

(1) A Bizottság a VI. mellékletben meghatározott kvótákat a 2008-2009-es gazdasági évre vonatkozóan 2008. április 30-ig, a 2009/2010. és a 2010-2011-es gazdasági évre vonatkozóan pedig 2009., illetve 2010. február 28-ig igazítja ki. A kiigazítások e cikk (2) bekezdésének és e rendelet 58. cikkének, valamint a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének alkalmazásából következnek.

(2) Figyelembe véve a 320/2006/EK rendeletben előírt szerkezetátalakítási rendszer eredményeit, a Bizottság 2010. február 28-ig határoz arról, hogy milyen közös százalékérték szükséges a tagállamonként vagy régiónként fennálló cukor- és izoglükóz-kvóták csökkentéséhez annak érdekében, hogy a 2010-2011-es gazdasági évtől kezdődően a piaci egyensúlyhiányt el lehessen kerülni. A tagállamok az egyes vállalkozások kvótáját ennek megfelelően kiigazítják.

Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti kvótáját a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének megfelelő kvótalemondás eredményeként csökkentették, a Bizottság a százalékértéket e rendelet VIIa. mellékletének alkalmazásával állapítja meg. Az említett tagállamok a területükön lévő, kvótával rendelkező valamennyi vállalkozás tekintetében e rendelet VIIb. mellékletének megfelelően kiigazítják a százalékértéket.

E bekezdés első és a második albekezdését nem kell alkalmazni a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókra.

60. cikk

A nemzeti kvóta újrakiosztása és kvótacsökkentés

(1) A tagállamok - a vállalkozásoknak a 320/2006/EK rendelettel létrehozott mechanizmusokban történő részvételre vonatkozó szabadságának tiszteletben tartásával - a 2008-2009-as gazdasági évre és azt követően legfeljebb 10 %-kal csökkenthetik a területükön letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát. Ennek során a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaznak.

(2) A tagállamok a vállalkozások között a VIII. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és minden érintett fél - különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők - érdekeit figyelembe véve kvótákat csoportosíthatnak át.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

(4) E cikk (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben a 320/2006/EK rendelet 4a. cikkét alkalmazzák, a tagállamok az említett cikk (4) bekezdésében meghatározott csökkentés alkalmazásával, az e cikk (1) bekezdésében rögzített százalékon belül kiigazítják az érintett vállalkozásoknak kiosztott cukorkvótát.

II. alszakasz

A kvóták túllépése

61. cikk

Hatály

Azt a cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot, amelyet valamely gazdasági év folyamán az 56. cikkben említett kvótán felül állítottak elő,

a) fel lehet használni egyes, a 62. cikkben említett termékek feldolgozásához;

b) a 63. cikkel összhangban a következő gazdasági év kvótatermelésébe át lehet vinni;

c) a 247/2006/EK tanácsi rendelet ( 1 ) II. címével összhangban fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében; vagy

d) a Bizottság által meghatározott mennyiségi korlátozásokon belül, a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával exportálni lehet.

Az ettől eltérő mennyiségek a 64. cikkben említett többletilleték hatálya alá tartoznak.

62. cikk

Ipari cukor

(1) Az ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntartani, ha:

a) az a gazdasági év vége előtt az 57. cikkel összhangban elismert gyártó és az ugyancsak az 57. cikkel összhangban elismert felhasználó között létrejött szállítási szerződés tárgyát képezi; valamint

b) azt a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

(2) A Bizottság összeállítja azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyek előállításához ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulinszirupot használnak fel.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a) bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a "Rinse appelstroop"-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei;

b) egyes olyan ipari termékek, amelyek nem tartalmaznak cukrot, de feldolgozásuk során cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználására kerül sor;

c) egyes olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak.

63. cikk

A többlet cukor átvitele

(1) Bármely vállalkozás dönthet úgy, hogy a cukorkvótáját, izoglükózkvótáját vagy inulinszirup-kvótáját meghaladó termelésének egészét vagy egy részét átviszi oly módon, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül, az ilyen döntés visszavonhatatlan.

(2) Az (1) bekezdésben említett döntést meghozó vállalkozás

a) tájékoztatja az érintett tagállamot az ezen tagállam által meghatározandó időpont előtt:

- az adott gazdasági év február 1-je és június 30-a között az átvitelre kerülő nádcukor-mennyiségről,

- az adott gazdasági év február 1-je és április 15-e között az átvitelre kerülő egyéb cukor- vagy inulinszirup-mennyiségről;

b) vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket az adott gazdasági év végéig saját költségén raktározza.

(3) Ha egy vállalkozás végleges termelése az adott gazdasági évben az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala idején becsült mennyiségnél kevesebb lett, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

(4) Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája keretében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

(5) Az egy adott gazdasági év során az e cikkel összhangban tárolt cukor nem képezheti semmilyen egyéb, a 13., 32. vagy 52. cikkben meghatározott tárolási intézkedések tárgyát.

64. cikk

Többletilleték

(1) Többletilletéket kell kivetni a következőkre:

a) a bármely gazdasági év folyamán termelt többletcukor, többletizoglükóz és többletinulinszirup mennyiségei, kivéve a következő gazdasági évre kvóta szerinti termelésébe átvitt és a 63. cikknek megfelelően raktározott mennyiségeket, vagy az 51. cikk c) és d) pontjában említett mennyiségeket;

b) azok az ipari cukor, ipari izoglükóz és ipari inulinszirup mennyiségek, amelyek tekintetében a Bizottság által meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy azokat a 62. cikk (2) bekezdésében említett termékek egyikében feldolgozták;

c) azok a cukor- és izoglükóz-mennyiségek, amelyeket a piacról az 52. és az 52a. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében az 52. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

(2) A Bizottság a többletilletéket kellően magas szinten állapítja meg az (1) bekezdésben említett mennyiségek felhalmozódásának elkerülése érdekében.

(3) Az (1) bekezdésben említett többletilletéket a tagállam veti ki a területén lévő vállalkozásokra azoknak az (1) bekezdésben említett megtermelt mennyiségeknek a függvényében, amelyek az említett vállalkozások esetében az adott gazdasági évre megállapításra kerültek.

III. szakasz

Tej

I. alszakasz

Általános rendelkezések

65. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a) "tej": egy vagy több tehén fejésével nyert termék;

b) "egyéb tejtermékek": a tejen kívül valamennyi tejtermék, különösen a sovány (fölözött) tej, a tejszín, a vaj, a joghurt és a sajt; ezeket adott esetben a Bizottság által meghatározandó együttható alkalmazásával "tejegyenértékre" számítják át;

c) "termelő": valamely tagállam földrajzi területén mezőgazdasági üzemmel rendelkező mezőgazdasági termelő, aki vagy amely tejet állít elő és értékesít, vagy a közeljövőben ezzel a tevékenységgel készül foglalkozni;

d) "mezőgazdasági üzem": az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott mezőgazdasági üzem;

e) "felvásárló": olyan vállalkozás vagy csoport, amely termelőktől tejet vásárol

- begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás céljából, többek között szerződés alapján,

- tej vagy más tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó egy vagy több vállalkozás részére történő értékesítés céljára.

Felvásárlónak tekintendő azonban minden olyan, egyazon földrajzi területhez tartozó felvásárlókból álló csoport is, amely tagjainak megbízásából elvégzi a többletilleték fizetéséhez szükséges igazgatási vagy számviteli műveleteket. Ezen albekezdés első mondatának alkalmazásában Görögország egyetlen földrajzi területnek tekintendő, és felvásárlói csoportnak minősíthet valamely hivatalos szervet;

f) "szállítás": a termelő által a felvásárló részére végzett tejszállítás - ide nem értve az egyéb tejtermékek szállítását -, függetlenül attól, hogy a szállítást a termelő, a felvásárló, az ilyen termékeket feldolgozó vagy kezelő vállalkozás vagy harmadik fél végzi-e;

g) "közvetlen értékesítés": tejnek a termelő által közvetlenül a fogyasztók részére történő értékesítése vagy átadása, valamint egyéb tejtermékeknek a termelő által végzett értékesítése vagy átadása. A Bizottság a "szállítás" fogalmának az f) pontban található meghatározása tiszteletben tartása mellett kiigazíthatja a "közvetlen értékesítés" fogalommeghatározását különösen annak elkerülése érdekében, hogy az értékesített tej vagy egyéb tejtermék bármekkora mennyiségben is kikerüljön a kvótára vonatkozó előírások hatálya alól;

h) "értékesítés": tej szállítása, vagy tej vagy egyéb tejtermékek közvetlen értékesítése;

i) "egyéni kvóta": a termelő számára egy adott tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan meghatározott kvóta április 1-jén;

j) "nemzeti kvóta": a 66. cikkben említett, az egyes tagállamok számára meghatározott kvóta;

k) "rendelkezésre álló kvóta": az a kvóta, amely a termelők rendelkezésére áll az abba a tizenkét hónapos időszakba eső március 31-én, amelyre a többletilletéket kiszámították, figyelembe véve az e rendelet szerinti valamennyi olyan átadást, értékesítést, átcsoportosítást és ideiglenes újrafelosztást, amelyre az adott tizenkét hónapos időszak folyamán sor került.

II. alszakasz

A kvóták kiosztása és kezelése

66. cikk

Nemzeti kvóták

(1) A 2008. április 1-jétől számított hét egymást követő tizenkét hónapos időszak (a továbbiakban: tizenkét hónapos időszakok) során értékesített tej és egyéb tejtermékek termelésére vonatkozó nemzeti kvótákat a IX. melléklet 1. pontja rögzíti.

(2) Az (1) bekezdésben említett kvótákat a 67. cikknek megfelelően kell kiosztani a termelőknek, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között. A nemzeti kvóták esetleges túllépését e szakasznak megfelelően minden egyes tagállamban nemzeti szinten állapítják meg, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között.

(3) A IX. melléklet 1. pontjában szereplő nemzeti kvótákat az általános piaci helyzet és az egyes tagállamokban fennálló sajátos körülmények figyelembevételével történő esetleges felülvizsgálat sérelme nélkül kell meghatározni.

(4) Bulgária és Románia részére különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell létrehozni a IX. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint. Ezt a tartalékot 2009. április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani, amilyen mértékben a tej és tejtermékek mezőgazdasági üzemben történő fogyasztása ezen országok mindegyike esetében 2002 óta csökkent.

A Bizottság a Bulgária és Románia által 2008. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján határoz a tartalék felszabadításáról, és annak a szállításhoz és a közvetlen értékesítéshez tartozó kvóták közötti megosztásáról. A jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia az egyes országok tejágazatában végbemenő szerkezetátalakítási folyamat eredményeiről és irányvonalairól, különösen pedig a gazdasági üzemen belüli fogyasztásra való termelésről a piaci termelésre való átállásról.

(4a) Horvátország részére különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell létrehozni a IX. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint. Ezt a tartalékot a csatlakozást követő első kvótaév április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani, amilyen mértékben Horvátországban a tej és tejtermékek gazdaságokon belüli fogyasztása a 2008-2012-es időszakban csökkent.

A Bizottság a 195. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a Horvátország által 2013. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján dönt a tartalék felszabadításáról, és annak a szállításhoz és a közvetlen értékesítéshez tartozó kvóták közötti megosztásáról. Az említett jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia a Horvátország tejágazatában végbemenő szerkezetátalakítási folyamat eredményeiről és irányvonalairól, különösen pedig a gazdaságokon belüli fogyasztásra való termelésről a piaci termelésre való átállásról.

(5) Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében a nemzeti kvóták magukban foglalják a felvásárlóknak szállított vagy közvetlenül értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék teljes mennyiségét, függetlenül attól, hogy ezek termelése vagy forgalmazása a fenti országokban alkalmazott átmeneti intézkedés hatálya alá tartozik-e.

67. cikk

Egyéni kvóták

(1) A termelők 2008. április 1-jén meglévő egyéni kvótájának vagy kvótáinak - a 2008. április 1-jén érvényes kvóták átadásának, értékesítésének vagy átcsoportosításának sérelme nélkül - meg kell egyezniük a 2008. március 31-én meglévő egyéni referenciamennyiségükkel vagy referenciamennyiségeikkel.

(2) A termelők egy vagy két egyéni kvótával rendelkezhetnek, amelyek közül az egyiket szállítások, a másikat pedig közvetlen értékesítés céljából vehetik igénybe. A termelő rendelkezésére álló mennyiségek kvóták közötti átcsoportosítását kizárólag a tagállam illetékes hatósága hajthatja végre a termelő megfelelően indokolt kérelme alapján.

(3) Amennyiben egy termelő két kvótával rendelkezik, a fizetendő többletilletékhez való hozzájárulását a két kvóta mindegyikére külön-külön ki kell számítani.

(4) A Bizottság a finnországi SLOM-termelők kompenzálása érdekében legfeljebb 200 000 tonnára felemelheti a finn nemzeti kvótának a 66. cikkben említett szállításokra kiosztott részét. Ezt a közösségi jognak megfelelően kiosztandó tartalékot kizárólag azon termelők érdekében lehet felhasználni, akiknek a termelés újbóli megkezdésére vonatkozó jogát a csatlakozás érintette.

(5) Az egyéni kvótákat adott esetben valamennyi érintett tizenkét hónapos időszak vonatkozásában módosítani kell annak érdekében, hogy az egyes tagállamok esetében a szállításokra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó egyéni kvóták összege ne haladja meg a 69. cikknek megfelelően kiigazított nemzeti kvóta megfelelő részét, figyelembe véve minden olyan levonást is, amely a 71. cikk rendelkezéseinek megfelelően a nemzeti tartalék növelésére szolgál.

68. cikk

Kvóták kiosztása a nemzeti tartalékból

A tagállamok elfogadják azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Bizottsággal közlendő objektív kritériumok alapján a 71. cikk szerinti nemzeti tartalékból kiosszák a termelők számára a kvóták egészét vagy egy részét.

69. cikk

A kvóták kezelése

(1) A Bizottság minden egyes tagállamra és minden egyes időszakra vonatkozóan az adott időszak vége előtt kiigazítja a nemzeti kvótákon belül a "szállításokhoz" és a "közvetlen értékesítéshez" tartozó mennyiségek közötti felosztást, figyelembe véve a szállításokra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó egyéni kvóták között a termelők kérelmére végrehajtott átcsoportosításokat.

(2) A Bizottság által a 192. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározandó szabályoknak megfelelően és az ugyanezen bekezdés alapján megállapítandó időpontokban a tagállamok minden évben megküldik a Bizottság részére azokat az információkat, amelyek szükségesek:

a) az e cikk (1) bekezdésében említett kiigazítás végrehajtásához;

b) az általuk fizetendő többletilleték kiszámításához.

70. cikk

Zsírtartalom

(1) Minden termelő tekintetében meg kell határozni azt a referencia-zsírtartalmat, amelyet az adott termelőnek a szállításokra kiosztott egyéni kvótára kell alkalmaznia.

(2) A termelőknek a 67. cikk (1) bekezdésével összhangban 2008. március 31-én kiosztott kvóták tekintetében az (1) bekezdésben említett referencia-zsírtartalom megegyezik az adott kvóta vonatkozásában az adott időpontban alkalmazott referencia-zsírtartalommal.

(3) A 67. cikk (2) bekezdésében említett átcsoportosítások alkalmával, valamint kvótáknak a Bizottság által megállapítandó szabályokkal összhangban történő megszerzése, átruházása vagy ideiglenes átruházása esetén a referencia-zsírtartalmat módosítani kell.

(4) Azon új termelők esetében, akik szállításra vonatkozó, teljes egészében a nemzeti tartalékból származó egyéni kvótával rendelkeznek, a zsírtartalmat a Bizottság által megállapítandó szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(5) Az (1) bekezdésben említett egyéni referencia-zsírtartalmat - adott esetben - e rendelet hatálybalépésekor, majd ezt követően a tizenkét hónapos időszakok kezdetén szükség szerint ki kell igazítani annak érdekében, hogy az egyes tagállamok vonatkozásában az egyéni reprezentatív zsírtartalmak súlyozott átlaga ne haladja meg kilogrammonként 0,1 grammnál nagyobb mértékben a X. mellékletben meghatározott referencia-zsírtartalmat.

Románia esetében a Bizottság a teljes 2004-es évre vonatkozó számadatok alapján felülvizsgálja és - szükség esetén - kiigazítja a X. mellékletben szereplő referencia-zsírtartalmat.

71. cikk

Nemzeti tartalék

(1) Minden egyes tagállam létrehoz egy, a IX. mellékletben rögzített nemzeti kvóták részét képező nemzeti tartalékot, különösen a 68. cikkben meghatározott kvótakiosztás céljából. A nemzeti tartalékot az adott körülményektől függően vagy bizonyos mennyiségek 72. cikk szerinti visszavonása, vagy az átruházások egy részének a 76. cikk szerinti visszatartása, vagy pedig valamennyi egyéni kvóta egyöntetű csökkentése révén töltik fel. A szóban forgó kvóták megtartják eredeti rendeltetésüket (azaz szállításra vagy közvetlen értékesítésre vonatkozó kvóták).

(2) A tagállamok részére kiosztott bármilyen kiegészítő kvótát automatikusan a nemzeti tartalékba kell helyezni, és a várható szükségletnek megfelelően szállításokra és közvetlen értékesítésekre kell felosztani.

(3) A nemzeti tartalékba helyezett kvótákra nem állapítanak meg referencia-zsírtartalmat.

72. cikk

A termelés szüneteltetésének esetei

(1) Ha valamely egyéni kvótával rendelkező természetes vagy jogi személy egy tizenkét hónapos időszak alatt már nem teljesíti a 65. cikk c) pontjában említett feltételeket, a megfelelő mennyiségeket legkésőbb a következő naptári év április 1-jéig vissza kell juttatni a nemzeti tartalékba, kivéve ha az adott természetes vagy jogi személy az említett időpontot megelőzően ismét a 65. cikk c) pontja szerinti termelővé válik.

Ha ezen személy legkésőbb a visszavonást követő második tizenkét hónapos időszak végéig ismét termelővé válik, a tőle visszavont egyéni kvóta egészét vagy egy részét legkésőbb az alkalmazás időpontját követő április 1-jéig újra ki kell osztani e személy részére.

(2) Az olyan esetekben, amikor a termelő legalább egy tizenkét hónapos időszakban egyéni kvótájának 85 %-ánál kevesebbet értékesít, a tagállamok eldönthetik, hogy a fel nem használt kvóta egészét vagy egy részét visszajuttassák-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, akkor milyen feltételekkel.

A tagállamok meghatározhatják, hogy egy adott kvóta milyen feltételek mellett juttatható vissza az érintett termelőnek, amennyiben az újrakezdi értékesítési tevékenységet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó vis maior esetén, valamint kellően indokolt és az illetékes hatóság által elismert, az érintett termelő termelési kapacitását átmenetileg befolyásoló esetekben.

73. cikk

Ideiglenes átruházások

(1) A tagállamok minden egyes tizenkét hónapos időszak végéig engedélyezik az adott időszakra vonatkozóan az egyéni kvóták azon részének ideiglenes átruházását, amelyet a kvóták igénybevételére jogosult termelők nem szándékoznak felhasználni.

A tagállamok a termelői kategóriák vagy az érintett tejtermelési struktúrák szerint szabályozhatják az átruházásokat, azokat a felvásárló szintjére vagy adott régión belülre korlátozhatják, a 72. cikk (3) bekezdésében említett esetekben engedélyezhetik a teljes körű átruházást, és meghatározhatják, hogy milyen mértékig ismételhetik meg a termelők az átruházásokat.

(2) Bármely tagállam határozhat úgy, hogy a következő egy vagy mindkét kritérium alapján nem hajtja végre az (1) bekezdést:

a) strukturális változtatások és kiigazítások elősegítésének szükségessége;

b) elsőrendű fontosságú igazgatási szükségletek.

74. cikk

A kvóták földterülettel együtt történő átruházása

(1) Amennyiben a mezőgazdasági üzemet eladják, bérbe adják, tényleges öröklés vagy a későbbi örökség részét képező adomány útján vagy a termelő tekintetében hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel átruházzák, az egyéni kvótákat a tagállamok által meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően és a tejtermeléshez használt területek vagy más objektív kritériumok, valamint - adott esetben - a felek között létrejött bármely megállapodás figyelembevételével a mezőgazdasági üzemmel együtt átruházzák az azt átvevő termelőkre. A kvóták azon részét, amelyet - adott esetben - nem ruháztak át a mezőgazdasági üzemmel együtt, a nemzeti tartalékba kell helyezni.

(2) Ha a kvótákat az (1) bekezdéssel összhangban földhaszonbérlet útján vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel ruházták vagy ruházzák át, a tagállamok - objektív kritériumok alapján és annak biztosítása céljából, hogy kizárólag termelők rendelkezhessenek kvótával - határozhatnak úgy, hogy a kvóta nem ruházható át a mezőgazdasági üzemmel együtt.

(3) Amennyiben földet hatóságokra és/vagy közérdekű felhasználás céljára ruháznak át, vagy ha az átruházás nem mezőgazdasági céllal történik, a tagállamok biztosítják, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket a felek jogos érdekeinek védelmére, és különösen arra, hogy az ilyen földterületet átadó termelők folytathassák a tejtermelést, amennyiben ez a szándékuk.

(4) A felek közötti megállapodás hiányában az olyan esetekben, amikor a bérleti időtartam anélkül jár le, hogy azt hasonló feltételek mellett meg lehetne hosszabbítani, vagy hasonló joghatással járó helyzetekben, a szóban forgó egyéni kvótákat - a tagállam által elfogadott rendelkezésekkel összhangban és a felek jogos érdekeinek figyelembevételével - részben vagy egészben át kell ruházni a bérletet átvevő termelőkre.

75. cikk

Különleges átruházási intézkedések

(1) A tejtermelés sikeres szerkezetátalakítása vagy a környezet javítása érdekében a tagállamok az általuk az érintett felek jogos érdekeinek figyelembevételével meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően:

a) egy vagy több éves részletben ellentételezést biztosíthatnak azon termelők részére, akik vagy amelyek vállalják tejtermelésük egészének vagy egy részének tartós megszüntetését, és az így felszabadult egyéni kvótákat a nemzeti tartalékba utalhatják;

b) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek mellett egy tizenkét hónapos időszak kezdetén az illetékes hatóság vagy az e hatóság által kijelölt szerv - térítés ellenében - újból kioszthatja a termelők részére azon egyéni kvótákat, amelyeket más termelők az előző tizenkét hónapos időszak végén véglegesen felszabadítottak a fent említett térítéssel megegyező, egy vagy több éves részletben nyújtott ellentételezés fejében;

c) központosíthatják és felügyelhetik a kvóták termőföld nélkül történő átruházásait;

d) a környezet javítása céljából átruházott földterület esetén elrendelhetik, hogy az érintett egyéni kvótát olyan termelőnek juttassák, aki vagy amely megválik a földterülettől, de folytatni kívánja a tejtermelést;

e) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a régiókat vagy begyűjtési területeket, amelyeken belül a tejtermelés struktúrájának javítása érdekében engedélyezhető a kvóták tartós átruházása a megfelelő földterület átruházása nélkül;

f) a termelő által az illetékes hatósághoz vagy az e hatóság által kijelölt szervhez benyújtott kérelem alapján a tejtermelés struktúrájának a mezőgazdasági üzem szintjén történő javítása vagy a termelés külterjesítésének lehetővé tétele céljából engedélyezhetik a kvótáknak a megfelelő földterület nélküli végleges átruházását és fordítva.

(2) Az (1) bekezdés nemzeti szinten, megfelelő területi szinten vagy meghatározott begyűjtési területeken belül hajtható végre.

76. cikk

Kvóták visszatartása

(1) A 74. és a 75. cikkben említett átruházások esetén a tagállamok objektív kritériumok alapján visszatarthatják az egyéni kvóták egy részét nemzeti tartalékuk számára.

(2) Ha a kvótákat a 74. és a 75. cikkel összhangban, a megfelelő földterülettel együtt vagy anélkül ruházták vagy ruházzák át földhaszonbérlet vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközök révén, a tagállamok - objektív kritériumok alapján és annak biztosítása céljából, hogy kizárólag termelők rendelkezhessenek kvótával - határozhatnak arról, hogy az átruházott kvóta egésze vagy egy része visszakerüljön-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, milyen feltételekkel.

77. cikk

A kvóták megszerzéséhez kapcsolódó támogatás

Egyetlen állami hatóság sem nyújthat a kvóták megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó pénzügyi támogatást kvóták e szakasz alapján történő értékesítése, átruházása vagy kiosztása céljából.

III. alszakasz

A kvóták túllépése

78. cikk

Többletilleték

(1) A tejre és az egyéb tejtermékekre vonatkozóan a II. alszakasznak megfelelően megállapított nemzeti kvótán felül értékesített mennyiségek után többletilletéket kell fizetni.

Az illeték összege a tej 100 kilogrammjára 27,83 EUR.

Mindazonáltal a 2009. április 1-jével és a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakokra a 2008. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakra alkalmazandó nemzeti kvóta 106 %-át túllépő tejszállításra vonatkozó többletilleték a második albekezdésben említett illeték 150 %-ában kerül meghatározásra.

(1a) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a 2009. április 1-jével kezdődő és a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakok esetében a szállítások tekintetében a többletilletéket a II. alszakasszal összhangban meghatározott nemzeti kvótának a szállításokra vonatkozó, a 75. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján 2009. november 30-tól a nemzeti tartalékba áthelyezett és az érintett tizenkét hónapos időszak március 31-éig ott tartott egyéni kvóták levonásával csökkentett mennyiséget meghaladóan értékesített tej után kell fizetni.

(2) A tagállamoknak a nemzeti kvóta túllépéséből származó, a szállításokra és a közvetlen értékesítésre külön-külön, nemzeti szinten meghatározott többletilletéket kell fizetniük a Közösség részére, és az esedékes összeg 99 %-át az érintett tizenkét hónapos időszakot követően, október 16. és november 30. között be kell fizetniük az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapba.

(2a) Az (1a) bekezdés alkalmazásának eredményeként befolyó többletilleték összege és az (1) bekezdés első albekezdésének alkalmazásából származó többletilleték összege közötti különbséget a tagállamok a tejágazatban végrehajtandó szerkezetátalakítási intézkedések finanszírozására fordítják.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott többletilletéket a határidő lejártáig és a mezőgazdasági alapok bizottságával folytatott konzultációt követően nem fizetik be, a Bizottság a meg nem fizetett többletilletéknek megfelelő összeget levonja az 1290/2005/EK rendelet 14. cikke és 15. cikkének (2) bekezdési szerinti havi kifizetésekből. A határozat meghozatala előtt a Bizottság figyelmezteti az érintett tagállamot, amely egy héten belül közli álláspontját. A 2040/2000/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 14. cikke nem alkalmazandó.

(4) A Bizottság meghatározza az e cikk végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

79. cikk

A termelők hozzájárulása a fizetendő többletilletékhez

A többletilletéket a 80. és a 83. cikk rendelkezéseivel összhangban teljes egészében azok között a termelők között osztják fel, akik a 66. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti kvóták túllépéséhez az egyes túllépések esetében hozzájárultak.

A 80. cikk (3) bekezdésének és a 83. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a termelők kötelesek megfizetni a tagállam részére a 69., a 70. és a 80. cikkben foglaltakkal összhangban kiszámított esedékes többletilleték-hozzájárulásukat, azon egyszerű tény alapján, hogy túllépték a rendelkezésükre álló kvótákat.

A 2009. április 1-jével és a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakok esetében a szállítások tekintetében a többletilletéket a 80. és a 83. cikkel összhangban teljes egészében azok között a termelők között kell felosztani, akik a 78. cikk (1a) bekezdésének alkalmazásával meghatározott nemzeti kvóta túllépéséhez hozzájárultak.

80. cikk

A szállításokra vonatkozó többletilleték

(1) A többletilleték végleges összegének megállapítása céljából az egyes termelők által szállított mennyiségeket a Bizottság által meghatározandó együtthatók alkalmazásával és a Bizottság által meghatározandó feltételek mellett növelni vagy csökkenteni kell a tényleges zsírtartalom és a referencia-zsírtartalom közötti eltérés kifejezése érdekében.

A többletilleték összegét nemzeti szinten a szállításoknak az első albekezdéssel összhangban kiigazított összege alapján kell kiszámítani.

(3) Az egyes termelők által a többletilleték kifizetéséhez nyújtandó hozzájárulást a tagállam határozattal állapítja meg az alábbiak szerint, miután megtörtént vagy elmaradt a szállításokra juttatott nemzeti kvóta fel nem használt részének az egyes termelők egyéni kvótáinak arányában vagy a tagállam által meghatározandó objektív kritériumok alapján történő kiosztása:

a) nemzeti szinten, azon összeg alapján, amellyel az egyes termelők túllépték a kvótájukat,

b) vagy először a felvásárlói szinten, és azt követően adott esetben nemzeti szinten.

A 78. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazása esetén a tagállamok az egyes termelőknek az abban az albekezdésben említett magasabb arányszám alkalmazása miatti többletilletékhez fizetendő hozzájárulásának meghatározásakor biztosítják, hogy ezt az összeget a felelős termelők a tagállamok által meghatározandó objektív kritériumok alapján arányosan fizessék be.

81. cikk

A felvásárlók szerepe

(1) A felvásárlók felelősek azért, hogy a többletilleték címén fizetendő hozzájárulást a termelőktől beszedjék, és ezen - a túllépésért felelős termelők részére kifizetett tejárból levont vagy, ha ez nem lehetséges, más megfelelő eszközzel behajtott - összeget a Bizottság által megállapítandó időpontig és eljárásnak megfelelően a tagállam illetékes hatósága részére befizessék.

(2) Ha egy felvásárló részben vagy egészben egy vagy több másik felvásárló helyébe lép, az adott tizenkét hónapos időszak hátralévő részére a termelők rendelkezésére álló egyéni kvótákat a már leszállított mennyiségek levonásával és azok zsírtartalmának figyelembevételével kell figyelembe venni. E bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha egy termelő egy adott felvásárlóról egy másikra vált.

(3) Amennyiben a referencia-időszak alatt valamely termelő által szállított mennyiségek meghaladják a szóban forgó termelő rendelkezésére álló kvótát, az adott tagállam határozhat úgy, hogy a felvásárló a tagállam által megállapított részletes szabályokkal összhangban - a termelő hozzájárulásának előlegeként - levonja a termelőtől az általa szállított, a kvótát meghaladó tejmennyiség árának egy részét. A tagállam olyan különös rendelkezéseket hozhat, amelyek lehetővé teszik a felvásárlók számára ezen előleg levonását, ha a termelők több felvásárlónak szállítanak.

82. cikk

Jóváhagyás

A felvásárlói tevékenység gyakorlásához a Bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelő előzetes tagállami jóváhagyás szükséges.

A közvetlen értékesítés esetén a termelők által teljesítendő feltételeket és az általuk nyújtandó adatokat a Bizottság határozza meg.

83. cikk

A közvetlen értékesítésre vonatkozó többletilleték

(1) A közvetlen értékesítés esetében az egyes termelők többletilleték-fizetési hozzájárulását a tagállamok határozattal állapítják meg a közvetlen értékesítéshez rendelt nemzeti kvóta fel nem használt részének újrakiosztását vagy ennek elmaradását követően, a megfelelő területi szinten vagy nemzeti szinten.

(2) A tagállamok a Bizottság által rögzített kritériumok alapján meghatározzák az értékesített vagy átruházott tej, valamint az értékesített vagy átruházott tejtermékek előállításához felhasznált tej teljes mennyisége után fizetendő többletilletékből a termelőre eső hozzájárulás kiszámításának alapját.

(3) A zsírtartalommal kapcsolatos korrekciók nem vehetők figyelembe a többletilleték végleges összegének megállapítása céljából.

(4) A Bizottság megállapítja a többletilletéknek a tagállam illetékes hatósága számára történő kifizetése módját és idejét.

84. cikk

Túlfizetések és be nem fizetett összegek

(1) Amennyiben a szállítások vagy közvetlen értékesítések esetében megállapítást nyer, hogy többletilletéket kell fizetni, és a termelőktől beszedett hozzájárulás meghaladja annak összegét, a tagállam:

a) a többlet egy részét vagy egészét a 75. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott intézkedések finanszírozására használhatja, és/vagy

b) a többletet részben vagy egészben visszajuttathatja azoknak a termelőknek:

- akik vagy amelyek a tagállam által objektív kritériumok alapján és a Bizottság által meghatározandó időszakon belül megállapított kiemelt kategóriák valamelyikébe tartoznak, vagy

- akiket vagy amelyeket az e fejezet által létrehozott, tejre és egyéb tejtermékekre vonatkozó kvótarendszerhez nem kapcsolódó nemzeti szabályokból következő rendkívüli helyzet érint.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy nem kell többletilletéket fizetni, a felvásárlók vagy a tagállam által beszedett valamennyi előleget legkésőbb a következő tizenkét hónapos időszak végéig vissza kell téríteni.

(3) Ha egy felvásárló nem teljesíti azon kötelezettségét, hogy a többletilletékből a termelőre eső hozzájárulást a 81. cikkben foglaltaknak megfelelően beszedje, a tagállam - a mulasztást elkövető felvásárlóra kiszabható szankció sérelme nélkül - közvetlenül a termelőtől is beszedheti a be nem fizetett összeget.

(4) Ha valamely termelő vagy felvásárló nem tartja be a fizetési határidőt, akkor a hátralék után a Bizottság által meghatározandó mértékű kamatot kell fizetnie a tagállam részére.

IIIa. szakasz

Burgonyakeményítő-kvóták

84a. cikk

Burgonyakeményítő-kvóták

(1) A burgonyakeményítőt termelő tagállamok számára kvótákat kell odaítélni arra a gazdasági évre, amely során a kvótarendszer a 204. cikk (5) cikkével és a Xa. melléklettel összhangban alkalmazandó.

(2) A Xa. mellékletben említett minden egyes termelő tagállam köteles a neki odaítélt kvótát a burgonyakeményítő-gyártók között - az egyes gyártók számára a 2007/08-as gazdasági év során kiosztott alkvóták alapján - kiosztani az adott gazdasági év során történő felhasználás céljából.

(3) Burgonyakeményítőt gyártó vállalkozás nem köthet termeltetési szerződést a burgonyatermelőkkel olyan burgonyamennyiségre, amelynek a feldolgozása a (2) bekezdésben említett kvótán felüli keményítőmennyiséget eredményezne.

(4) A (2) bekezdésben említett kvótán felül gyártott burgonyakeményítőt az adott gazdasági év végét követő január 1-jét megelőzően, feldolgozatlan formában exportálni kell a Közösségből. Az ilyen exportra export-visszatérítés nem fizethető.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a burgonyakeményítőt termelő vállalkozás valamely gazdasági évben az adott évi kvótán felül a következő évi kvótájának legfeljebb 5 %-át felhasználhatja. Ebben az esetben a következő gazdasági évre rendelkezésre álló kvótát ennek megfelelően csökkenteni kell.

(6) E szakasz rendelkezései nem alkalmazandók az azon vállalkozások által gyártott burgonyakeményítőre, amelyek nem tartoznak e cikk (2) bekezdésének hatálya alá, és olyan burgonyát vásárolnak, amelynek tekintetében a termelők nem részesülnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet ( 3 ) 77. cikkében előírt támogatásban.

IV. szakasz

A Cukor-, tej- és burgonyakeményítő-kvótákkal kapcsolatos eljárási szabályok

85. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az I-IIIa. szakasz részletes végrehajtási szabályait, amelyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) az 57. cikkben említett jóváhagyott vállalkozások által benyújtandó kiegészítő információk, továbbá az adminisztratív szankciókra, valamint a vállalkozások elismerésének felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó kritériumok;

b) az 58. cikkben említett összegek, valamint a 64. cikkben említett többletilleték megállapítása és közzététele;

c) a 63. cikkben meghatározott időpontoktól való eltérések;

d) a IIIa. szakasz vonatkozásában az egyesülések, a tulajdonosváltások és a burgonyakeményítő-gyártók gazdasági tevékenységének megkezdése és megszüntetése.

IVa. szakasz

Termelési potenciál a borágazatban

I. alszakasz

Jogszerűtlen telepítések

85a. cikk

Az 1998. augusztus 31. után végzett jogszerűtlen telepítések

(1) A termelők saját költségükre kivágják azokat a szőlőültetvényeket, amelyeket 1998. augusztus 31-ét követően - adott esetben - megfelelő telepítési jog nélkül telepítettek.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő kivágásig az abban a bekezdésben említett területekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából kerülhetnek forgalomba a termelő kizárólagos költségén. A lepárlásból származó termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 80 térfogatszázalék.

(3) A tagállamok által korábban - adott esetben - kiszabott büntetések sérelme nélkül, a tagállamok a meg nem felelés súlyossága, mértéke és időtartama szerint szintezett büntetéseket szabnak ki a kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre.

(4) Az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i lejárta nem érinti az e cikkben előírt kötelezettségeket.

85b. cikk

Az 1998. szeptember 1-je előtti jogszerűtlen telepítések rendezési kötelezettsége

(1) A termelőknek illetékfizetés ellenében, legkésőbb 2009. december 31-ig rendezni kell az - adott esetben - 1998. szeptember 1-jét megelőzően, megfelelő telepítési jog nélkül telepített szőlőültetvények helyzetét.

A számlaelszámolás alapján végzett bármely eljárás sérelme nélkül az első albekezdést nem kell alkalmazni az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján rendezett területekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett illeték összegét a tagállamok határozzák meg. Az illeték mértéke az adott régióban a vonatkozó telepítési jogra alkalmazott átlagérték legalább kétszerese.

(3) Az (1) bekezdésnek megfelelő rendezésig az abban a bekezdésben említett területekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából kerülhetnek forgalomba, a termelő kizárólagos költségén. A termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 80 térfogatszázalék.

(4) Az (1) bekezdésben említett jogszerűtlen szőlőültetvényeket, ha helyzetüket az említett bekezdéssel összhangban 2009. december 31-ig nem rendezik, az érintett termelőknek saját költségükre ki kell vágniuk.

A tagállamok a meg nem felelés súlyossága, mértéke és időtartama szerint szintezett büntetéseket szabnak ki a kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre.

Az első albekezdésben említett kivágásig a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(5) Az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i lejárta nem érinti a (3) és (4) bekezdésben előírt kötelezettségeket.

85c. cikk

A forgalmon kívül tartás és a lepárlás igazolása

(1) A 85a. cikk (2) bekezdésével, valamint a 85b. cikk (3) és (4) bekezdésével összefüggésben a tagállamok az érintett termékek forgalmon kívül tartására vonatkozó bizonyíték, illetve - az érintett termékek lepárlása esetén - lepárlási szerződések benyújtását írják elő.

(2) A tagállamok ellenőrzik az (1) bekezdésben említett forgalmon kívül tartást és lepárlást. Meg nem felelés esetén büntetést szabnak ki.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot a lepárlás hatálya alá tartozó területekről és a kapcsolódó alkoholmennyiségekről.

85d. cikk

Kísérő intézkedések

A 85b. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett területek - helyzetük rendezéséig, valamint a 85a. cikk (1) bekezdésében említett területek - nem részesülhetnek nemzeti vagy közösségi támogatási intézkedésekben.

85e. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) a tagállamok tájékoztatási követelményeire vonatkozó részletek, beleértve a Xb. mellékletben említett költségvetési előirányzatok meg nem felelés esetén történő esetleges csökkentéseit;

b) a tagállamok által a 85a., 85b. és 85c. cikkben meghatározott kötelességeknek való meg nem felelés esetén kiszabott büntetések részletei.

II. alszakasz

A Telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás

85f. cikk

Időtartam

Ez az alszakasz 2015. december 31-ig alkalmazandó.

85g. cikk

A szőlőültetvény-telepítés átmeneti tilalma

(1) A 120a. cikk (1)-(6) bekezdése és különösen annak (4) bekezdése sérelme nélkül, a 120a. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajták telepítése tilos.

(2) A 120a. cikk (2) bekezdésének megfelelően osztályozható borszőlőfajtáknak az ugyanabban a cikkben említettektől eltérő szőlőfajtákra történő átoltása szintén tilos.

(3) Az (1) és (2) bekezdés ellenére az ugyanazokban a bekezdésekben említett telepítések és átoltások engedélyezettek, ha rendelkeznek:

a) a 85h. cikkben említett új telepítési joggal;

b) a 85i. cikkben említett újratelepítési joggal;

c) a 85j. és 85k. cikkben említett jogtartalékból nyújtott telepítési joggal.

(4) A (3) bekezdésben említett telepítési jogot hektárban nyújtják.

(5) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdésben említett tilalmat területükön vagy területük egyes részein legkésőbb 2018. december 31-ig fenntartják. Ilyen esetekben az ebben az alszakaszban - beleértve e cikket is - megállapított, a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás működésére irányadó szabályokat ennek megfelelően kell alkalmazni az adott tagállamban.

85h. cikk

Új telepítési jogok

(1) A tagállamok új telepítési jogokat adhatnak a termelőknek olyan területek tekintetében:

a) amelyeket új telepítésre szántak, területrendezési és a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében;

b) amelyeket kísérleti célra szánnak;

c) amelyeket oltványiskoláknak szántak; vagy

d) amelyek bor- és szőlőtermékeit kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szánják.

(2) Az új telepítési jogot:

a) az a termelő gyakorolhatja, akinek odaítélték;

b) az odaítélést követő második borászati év vége előtt fel kell használni;

c) az odaítélés tárgyának megfelelő célra kell felhasználni.

85i. cikk

Újratelepítési jogok

(1) A tagállamok újratelepítési jogot adnak azoknak a termelőknek, akik szőlőültetvényt vágtak ki.

Ugyanakkor nem jár újratelepítési jog a kivágással érintett olyan területek tekintetében, amelyekre a III. alszakasznak megfelelően kivágási támogatást nyújtottak.

(2) A tagállamok újratelepítési jogot adhatnak azoknak a termelőknek, akik vállalják, hogy kivágnak egy szőlőültetvényt. Ilyen esetben a kijelölt terület kivágását legkésőbb az azon új szőlőültetvények telepítését követő harmadik év végéig kell elvégezni, amelyekre az újratelepítési jogot adták.

(3) Az odaítélt újratelepítési jogoknak a tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva meg kell felelniük a kivágott területeknek.

(4) Az újratelepítési jogokat abban a gazdaságban kell felhasználni, amelynek a jogokat odaítélték. A tagállamok ezenkívül azt is előírhatják, hogy ezeket a jogokat kizárólag azon a területen lehet felhasználni, ahol a szőlőt kivágták.

(5) A (4) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon belüli másik gazdaságra a következő esetekben:

a) ha az adott gazdaság egy részét átruházzák az előbb említett másik gazdaságra;

b) ha a másik gazdaság területeit a következőkre szánják:

i. oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor előállítása; vagy

ii. oltványiskolák művelése.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben előírt eltérés alkalmazása ne eredményezze területükön a termelési potenciál általános megnövekedését, különösen, ha nem öntözött területekről öntözött területekre történik átruházás.

(6) Az (1)-(5) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az újratelepítési joghoz hasonló, korábbi, közösségi vagy nemzeti jogszabályok alapján nyert jogokra.

(7) Az 1493/1999/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján odaítélt újratelepítési jogokat az ott előírt időszakon belül kell felhasználni.

85j. cikk

Telepítési jogok nemzeti és regionális jogtartaléka

(1) A termelési potenciál megfelelőbb alakítása érdekében a tagállamok létrehozzák a telepítési jogok nemzeti jogtartalékát vagy regionális jogtartalékait.

(2) Azon tagállamok, amelyek az 1493/1999/EK rendelet alapján nemzeti vagy regionális jogtartalékot hoztak létre, fenntarthatják azokat egészen addig, ameddig a telepítési jogra vonatkozó, ezen alszakasz szerinti átmeneti szabályozást alkalmazzák.

(3) A következő, az előírt időszak során fel nem használt telepítési jogok utalandók a nemzeti vagy a regionális jogtartalékba:

a) új telepítési jogok;

b) újratelepítési jogok;

c) a jogtartalékból odaítélt telepítési jogok.

(4) A termelők újratelepítési jogukat átruházhatják a nemzeti vagy a regionális jogtartalékra. Ezen - adott esetben a nemzeti alapokból való kifizetés ellentételezéseként történő - átruházás feltételeit a tagállamok határozzák meg, figyelembe véve a felek jogos érdekeit.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy nem hoznak létre jogtartalékrendszert, amennyiben bizonyítani tudják, hogy területük egészén létezik a telepítési jogokat kezelő, hatékonyan működő alternatív rendszer. Az alternatív rendszer szükség esetén eltérhet ezen alszakasz vonatkozó rendelkezéseitől.

Az első albekezdés alkalmazandó azon tagállamokra is, amelyek megszüntetik az 1493/1999/EK rendelet szerinti nemzeti vagy regionális jogtartalék működtetését.

85k. cikk

Telepítési jogok jogtartalékból történő odaítélése

(1) A tagállamok jogot ítélhetnek oda a jogtartalékból:

a) pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül olyan, negyvenedik életévüket be nem töltött termelőknek, akik megfelelő szakmai képzettséggel és hozzáértéssel rendelkeznek, először hoznak létre gazdaságot és ők a gazdaság vezetői;

b) nemzeti vagy adott esetben a regionális pénzalapokba való befizetés fejében azoknak a termelőknek, akik olyan szőlőültetvények létrehozására szándékoznak felhasználni e jogokat, amelyek termése biztos felvevő piaccal rendelkezik.

A tagállamok meghatározzák az első albekezdés b) pontjában említett ellenszolgáltatás összegének megállapítására szolgáló kritériumokat, amely összeg az érintett szőlőültetvények terméséből előállítandó végtermék és az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalommal érintett átmeneti időszak hátralévő részének függvényében változhat.

(2) Amennyiben a jogtartalékból odaítélt telepítési jogokat felhasználják, a tagállamok biztosítják, hogy:

a) a hely, a szőlőfajták és a termesztéstechnológia biztosítékot nyújtsanak arra nézve, hogy a majdani termelés a piaci kereslethez igazodik;

b) a terméshozamok megfeleljenek a régió átlagos terméshozamának, különösen abban az esetben, ha öntözött területeken használnak fel nem öntözött területekről származó telepítési jogokat.

(3) A jogtartalékból odaítélt azon telepítési jogok, amelyeket legkésőbb az odaítélés borászati évét követő második borászati év vége előtt nem használnak fel, elvesznek és visszakerülnek a jogtartalékba.

(4) Törlik a jogtartalékban lévő azon telepítési jogokat, amelyek odaítélésére a jogtartalékba való utalásukat követő ötödik év végéig nem kerül sor.

(5) Ha egy tagállamban regionális jogtartalékok léteznek, az adott tagállam megállapíthat olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a telepítési jogoknak a regionális jogtartalékok közötti átruházását. Ha mind regionális, mind nemzeti tartalékok léteznek egy tagállamban, a tagállam az azok közötti átruházást is megengedheti.

Az átruházásokra csökkentési együttható alkalmazható.

85l. cikk

De minimis

Ezt az alszakaszt nem kell alkalmazni azokban a tagállamokban, amelyekben a közösségi telepítési jogra vonatkozó szabályozást 2007. december 31-ig nem kellett alkalmazni.

85m. cikk

Szigorúbb nemzeti szabályozás

A tagállamok szigorúbb nemzeti szabályokat fogadhatnak el az új telepítési jogok és az újratelepítési jogok odaítélése tekintetében. A termelési potenciál alakulásának nyomon követéséhez előírhatják, hogy a vonatkozó kérelmeket és az azokban nyújtott megfelelő információkat az érintetteknek további információkkal kell kiegészíteniük.

85n. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) az ezen alszakasz rendelkezéseinek alkalmazásakor felmerülő túlságosan nagy adminisztratív terhek elkerülésére szolgáló rendelkezések;

b) a szőlőültetvények egymás mellett létezése a 85i. cikk (2) bekezdésének értelmében;

c) az 85k. cikk (5) bekezdésében említett csökkentési együttható alkalmazása.

III. alszakasz

Kivágási program

85o. cikk

Időtartam

Ezen alszakasz rendelkezései a 2010-2011-es borászati év végéig alkalmazandók.

85p. cikk

Hatály és fogalommeghatározás

Ezen alszakasz azokat a feltételeket határozza meg, amelyek alapján a szőlőtermesztők a szőlőültetvények kivágásának ellentételezéseként támogatást (a továbbiakban: kivágási támogatás) kapnak.

85q. cikk

A jogosultság feltételei

A kivágási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha az érintett terület megfelel a következő feltételeknek:

a) a kivágásra irányuló kérelmet megelőző tíz borászati évben nem részesült közösségi vagy nemzeti, szerkezetátalakítási és átállítási jellegű intézkedésekkel kapcsolatos támogatásban;

b) a kivágásra irányuló kérelmet megelőző öt borászati évben egyetlen más közös piacszervezési rendszer keretében sem részesült közösségi támogatásban;

c) gondozzák;

d) legalább 0,1 hektár. Mindazonáltal, ha a tagállam úgy dönt, e minimális nagyság az adott tagállam egyes közigazgatási régióiban 0,3 hektár is lehet, amennyiben az adott régiókban a gazdaságok szőlőültetvényeinek átlagos nagysága meghaladja az egy hektárt;

e) nem az alkalmazandó közösségi vagy nemzeti előírások megsértésével ültették be;

f) a 120a. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajtával ültették be.

Az első bekezdés e) pontjának ellenére az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével és az e rendelet 85b. cikkének (1) bekezdésével összhangban rendezett területek jogosultak a kivágási támogatásra.

85r. cikk

A kivágási támogatás összege

(1) Az odaítélendő kivágási támogatások sávjait a Bizottság határozza meg.

(2) A kivágási támogatás pontos összegét a tagállamok az (1) bekezdésben említett sávokon belül, az érintett gazdaság múltbeli terméshozama alapján állapítják meg.

85s. cikk

Eljárás és költségvetés

(1) Az érdekelt termelők a kivágási támogatásra vonatkozó kérelmeket minden évben legkésőbb szeptember 15-ig nyújtják be a tagállam illetékes hatóságainak. A tagállamok szeptember 15-nél korábbi időpontot is meghatározhatnak, feltéve, hogy az június 30-nál későbbre esik, valamint hogy a tagállamok - adott esetben - megfelelően figyelembe veszik az általuk alkalmazott, a 85u. cikk szerinti mentességeket.

(2) A tagállamok a beérkezett kérelmekre vonatkozóan adminisztratív ellenőrzéseket végeznek, feldolgozzák a támogatható kérelmeket, és minden év október 15-ig értesítik a Bizottságot a kérelmekben szereplő teljes területről és támogatási összegről régiónkénti és terméshozam-tartományonkénti bontásban.

(3) A kivágási program legnagyobb éves költségvetése a Xd. mellékletben található.

(4) A Bizottság minden év november 15-ig egységes százalékos értéket állapít meg a bejelentett összegek elfogadásának mértékére vonatkozóan, amennyiben a tagállamok által a Bizottságnak bejelentett teljes összeg meghaladja a rendelkezésre álló költségvetési forrást, figyelembe véve - adott esetben - a 85u. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazását.

(5) A tagállamok a kérelmeket minden évben február 1-jéig, a következők szerint fogadják el:

a) a kérelmekben megjelölt területek egészére vonatkozóan, amennyiben a Bizottság nem határozott meg a (4) bekezdésben említett százalékos értéket; vagy

b) a (4) bekezdésben említett, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló százalékos érték alkalmazásával kiszámított területekre vonatkozóan, valamint a következő prioritásoknak megfelelően:

i. a tagállamok azoknak a kérelmezőknek biztosítanak elsőbbséget, akiknek a kivágási támogatásra irányuló kérelme az egész szőlőültetvényükre kiterjed;

ii. a tagállamok második prioritást azoknak a kérelmezőknek biztosítanak, akik legalább 55 évesek, amennyiben a tagállamok így rendelkeznek.

85t. cikk

Kölcsönös megfeleltetés

Azon gazdálkodók esetében, akiknél úgy találják, hogy gazdaságuk a kivágási támogatás kifizetésétől számított három éven belül bármikor nem felelt meg az 1782/2003/EK rendelet 3-7. cikkében említett, jogszabályba foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot követelményének - amennyiben a meg nem felelés a gazdálkodónak közvetlenül felróható magatartásból vagy mulasztásból fakadt -, a támogatást részben vagy egészben, a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, állandóságától és ismétlődésétől függően csökkenteni vagy törölni kell, és a gazdálkodót adott esetben kötelezni kell a támogatásnak az említett rendelkezésekben megállapított feltételeknek megfelelő visszafizetésére.

85u. cikk

Mentességek

(1) A tagállam úgy dönthet, hogy a továbbiakban elutasítja a 85s. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket, ha a területén a kivágott területek összessége elérte a Xe. mellékletben említett, szőlővel betelepített területének 8 %-át.

A tagállam úgy dönthet, hogy valamely régió vonatkozásában a továbbiakban elutasítja a 85s. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket, ha az adott régió területén a kivágott területek összessége elérte a régió szőlővel betelepített területének 10 %-át.

(2) A Bizottság dönthet a kivágási program valamely tagállamban történő alkalmazásának megszüntetéséről, amennyiben a függőben lévő kérelmekre figyelemmel megállapítható, hogy a további kivágások az adott tagállam Xe. mellékletben említett, szőlővel betelepített területe több mint 15 %-ának megfelelő összes kivágott területet eredményeznének.

(3) A Bizottság egy adott év vonatkozásában dönthet a kivágási program valamely tagállamban történő alkalmazásának megszüntetéséről, amennyiben a függőben lévő kérelmekre figyelemmel megállapítható, hogy a további kivágások az adott tagállam Xe. mellékletben említett, szőlővel betelepített területe több mint 6 %-ának megfelelő kivágott területet eredményeznének a program működésének abban az adott évében.

(4) A tagállamok a hegyvidéki területeken és a meredek lejtőkön található szőlőültetvényeket a kivágási programra jogosulatlannak minősíthetik a Bizottság által meghatározandó feltételeknek megfelelően.

(5) A tagállamok a kivágási programra jogosulatlannak minősíthetik azokat a területeket, amelyek esetében a program végrehajtása nem lenne összeegyeztethető a környezetvédelem szempontjaival. Az ekképpen jogosulatlannak minősített területek nem léphetik túl a Xe. mellékletben említett, szőlőültetvényekkel betelepített teljes terület 3 %-át.

(6) Görögország a kivágási program tekintetében - Kréta és Evia szigete kivételével - jogosulatlannak nyilváníthatja az égei-tengeri szigetek és a jón-tengeri szigetek szőlővel betelepített területeit.

(7) Az ezen alszakaszban meghatározott kivágási program nem alkalmazandó az Azori-szigeteken, Madeirán és a Kanári-szigeteken.

(8) A tagállamok a (4)-(7) bekezdés alapján jogosulatlan vagy jogosulatlannak minősített területek termelőit előnyben részesítik az e rendeletben a borágazat vonatkozásában meghatározott egyéb támogatási intézkedések, különösen - ahol alkalmazható - a támogatási programok és a vidékfejlesztési intézkedések szerinti szerkezetátalakítási és átállítási intézkedés vonatkozásában.

85v. cikk

De minimis

Ez az alszakasz nem vonatkozik azokra a tagállamokra, ahol a bortermelés borászati évenként nem haladja meg az 50 000 hektolitert. Ezt a mennyiséget az előző öt borászati év alatt termelt mennyiség átlaga alapján kell kiszámítani.

85w. cikk

Nemzeti kiegészítő támogatás

Az odaítélt kivágási támogatás mellett a tagállamok az alkalmazandó kivágási támogatás 75 %-át meg nem haladó nemzeti kiegészítő támogatást nyújthatnak.

85x. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) a 85q. cikkben említett jogosultsági feltételekkel kapcsolatos részletek, különösen az arra vonatkozó bizonyíték tekintetében, hogy az említett területeket 2006-ban és 2007-ben megfelelően gondozták;

b) a 85r. cikkben említett támogatási sávok és összegek;

c) a 85u. cikkben említett mentességek kritériumai;

d) a tagállamoknak a kivágási program végrehajtását illető jelentéstételi kötelezettségei, beleértve azokat a büntetéseket, amelyek a jelentéstétellel kapcsolatos késedelmek esetére alkalmazandók, valamint azokat az információkat, amelyeket a tagállamok a termelőknek a program elérhetőségére vonatkozóan szolgáltatnak;

e) a nemzeti kiegészítő támogatásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek;

f) a kifizetések határideje.

IV. FEJEZET

Támogatási rendszerek

I. szakasz

A feldolgozáshoz nyújtott támogatás

II. alszakasz

Rostlen és rostkender

91. cikk

Támogatási jogosultság

(1) A hosszú rostlen szalmájának és a rövid lenrost és kenderrost szalmájának feldolgozásához támogatás a 2009/10-es gazdasági évtől a 2011/12-es gazdasági évig az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére nyújtható a valamely mezőgazdasági termelővel kötött adásvételi szerződés tárgyát képező szalmából ténylegesen előállított rost mennyisége alapján.

Abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági termelő tulajdonában marad a szalma, amelyet szerződéses alapon dolgoztat fel engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóval, és a termelő igazolja, hogy forgalomba hozta az így kapott rostot, a támogatást a mezőgazdasági termelő kapja.

Abban az esetben, ha az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó és a mezőgazdasági termelő ugyanaz a személy, az adásvételi szerződés helyébe az érintett fél arra vonatkozó kötelezettségvállalása lép, hogy a feldolgozást saját maga végzi el.

(2) Ezen alszakasz alkalmazásában "engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó" alatt olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja értendő - függetlenül saját, illetve tagjai nemzeti jog szerinti jogállásától - aki vagy amely len- vagy kenderrost gyártására engedélyt kapott a létesítmények helye szerinti tagállam illetékes hatóságától.

92. cikk

A támogatás mértéke

(1) A 91. cikkben meghatározott feldolgozási támogatás összege a következők szerint alakul:

a) a hosszú lenrost esetében:

- a 2008/2009-es gazdasági évre tonnánként 160 EUR,

- tonnánként 200 EUR a 2009/10-es gazdasági évre, valamint

- tonnánként 160 EUR a 2010/11-es és a 2011/12-es gazdasági évre.

b) tonnánként 90 EUR a 2009/10-es, a 2010/11-es és a 2011/12-es gazdasági évre a 7,5 %-nál több szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost és kenderrost esetében.

A tagállamok azonban - a hagyományos felvevőpiacokra tekintettel - a következő esetekben is határozhatnak támogatás nyújtásáról:

a) 7,5-15 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost;

b) 7,5-25 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó kenderrost.

A második albekezdésben említett esetekben a tagállamok a támogatást az előállított mennyiséget meg nem haladó mennyiség után adják, 7,5 % szennyeződéssel és szilánkkal számolva.

(2) Azokat a rostmennyiségeket, amelyekre támogatás fizethető, korlátozni kell a 91. cikkben említett szerződés vagy kötelezettségvállalás tárgyát képező területek alapján.

Az első albekezdésben említett korlátokat a tagállamok határozzák meg úgy, hogy eleget tegyenek a 94. cikkben említett garantált nemzeti mennyiségeknek.

93. cikk

Előlegfizetés

Az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók kérelmére az előállított rost mennyisége alapján előleget kell fizetni a 91. cikkben említett támogatásból.

94. cikk

Garantált mennyiség

(1) A támogatható hosszú lenrost maximális garantált mennyisége a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2011/2012-es gazdasági évig gazdasági évenként 80 878 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet A.I. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában bizonyos tagállamok között szét kell osztani.

(1a) A támogatható rövid lenrost és kenderrost maximális garantált mennyisége a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2011/2012-as gazdasági évig gazdasági évenként 147 265 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet A.II. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában szét kell osztani egyes tagállamok között.

(2) Abban az esetben, ha a valamely tagállamban előállított rost egy másik tagállamban megtermelt szalmából készül, a rost vonatkozó mennyiségeit azon tagállam garantált nemzeti mennyiségébe kell beszámítani, amelyben a szalmát betakarították. A támogatást az a tagállam fizeti, amelynek garantált nemzeti mennyiségéből ezt a mennyiséget levonták.

(3) Valamennyi tagállam jogosult az (1) bekezdésben említett garantált országos mennyisége egy részét átcsoportosítani az (1a) bekezdésben megadott garantált országos mennyiségébe és viszont.

Az első albekezdésben említett átcsoportosításokat az 1 tonna hosszú lenrost = 2,2 tonna rövid lenrost, illetve kenderrost egyenlet alapján kell végrehajtani.

Feldolgozási támogatás csak az (1) és az (1a) bekezdésben említett, e bekezdés első két albekezdésével összhangban kiigazított mennyiségek után nyújtható.

94a. cikk

Kiegészítő támogatás

A 2008/2009-es gazdasági év során kiegészítő támogatást nyújtanak az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére a XI. melléklet A.III. pontjában ismertetett I. és II. területen található, lennel bevetett területek, illetve az után a szalmatermelés után, amely:

a) a 91. cikk (1) bekezdésében említett adásvételi szerződés vagy kötelezettségvállalás tárgyát képezte; és

b) hosszú rosttá történő feldolgozási támogatásban részesült.

A kiegészítő támogatás összege az I. területen 120 EUR/hektár, a II. területen pedig 50 EUR/hektár.

95. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek különösen a következőket érintő szabályokat foglalhatnak magukban:

a) a 91. cikkben említett elsődleges feldolgozók működésének engedélyezésére vonatkozó feltételek;

b) a jóváhagyott elsődleges feldolgozók által a 91. cikk (1) bekezdésében említett adásvételi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban teljesítendő feltételek;

c) a mezőgazdasági termelők által a 91. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett esetben teljesítendő követelmények;

d) a hosszú lenrostra vonatkozó kritériumok;

e) a támogatásnyújtás és az előlegfizetés feltételei, és különösen a szalma feldolgozásának igazolása;

f) a 92. cikk (2) bekezdésében említett korlátok meghatározására vonatkozó feltételek.

III. alszakasz

Burgonyakeményítő

95a. cikk

Burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás

(1) A gyártott keményítő után tonnánként 22,25 EUR árkiegészítést kell fizetni a 2009/2010-es, a 2010/2011-es és a 2011/2012-es gazdasági évre a burgonyakeményítő-gyártók részére a 84a. cikk (2) bekezdésében említett kvótahatáron belül gyártott burgonyakeményítő-mennyiség után, amennyiben a gyártók a kvótában meghatározott keményítőmennyiség gyártásához szükséges összes burgonya esetében megfizették a minimálárat a burgonyatermelők részére.

(2) Az érintett gazdasági évek vonatkozásában burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya minimálára tonnánként 178,31 EUR.

Ezt az árat az egy tonna keményítő gyártásához szükséges, gyárba szállított burgonyamennyiségre kell alkalmazni.

A minimálárat a burgonya keményítőtartalma szerint ki kell igazítani.

(3) A Bizottság elfogadja ezen alszakasz végrehajtásának részletes szabályait.

II. szakasz

Termelési visszatérítés

97. cikk

A cukorágazatban nyújtott termelési visszatérítés

(1) Termelési visszatérítés nyújtható a cukorágazatnak az I. melléklet III. részének b)-e) pontjában felsorolt termékeire, ha az 62. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többletcukor vagy behozott cukor, többlet-izoglükóz vagy többlet-inulinszirup.

(2) Az (1) bekezdésben említett termelési visszatérítés megállapításakor figyelembe kell venni különösen a behozott cukor felhasználásából eredő azon költségeket, amelyeket az iparnak a világpiaci beszerzés esetében viselnie kellene, valamint a közösségi piacon rendelkezésre álló többletcukor árát, vagy - ha nem áll rendelkezésre többletcukor - a referenciaárat.

98. cikk

A termelési visszatérítés nyújtására vonatkozó feltételek

A Bizottság elfogadja az e szakaszban említett termelési visszatérítések nyújtására vonatkozó feltételeket, és meghatározza ezen visszatérítések összegét, valamint azokat a mennyiségeket, amelyekre a 97. cikkben említett, cukorágazatbeli termelési visszatérítés nyújtható.

III. szakasz

A tej- és tejtermékágazatban nyújtott támogatások

99. cikk

A takarmányként való hasznosításra szánt sovány (fölözött) tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás

(1) Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság úgy dönthet, hogy a Közösségben termelt, takarmányként való hasznosításra szánt sovány (fölözött) tejre és sovány tejporra a Bizottság által meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján támogatás nyújtható. A támogatást előzetesen vagy pályázati eljárás útján kell meghatározni.

E cikk alkalmazásában az írót és íróport sovány (fölözött) tejnek és sovány tejpornak kell tekinteni.

(2) A támogatási összegeket a Bizottság a sovány tejpor tekintetében a 8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott referenciaár figyelembevételével, valamint a sovány (fölözött) tej és sovány tejpor piaci helyzetének alakulására tekintettel határozza meg.

100. cikk

A kazeinná és kazeinátokká feldolgozott sovány tejre nyújtott támogatás

(1) Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság úgy dönthet, hogy a Közösségben előállított, és kazeinná, illetve kazeinátokká feldolgozott sovány (fölözött) tejre a Bizottság által az ilyen tej és az abból előállított kazein, illetve kazeinátok vonatkozásában meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján támogatás nyújtható. A támogatást előzetesen vagy pályázati eljárás útján kell meghatározni.

(2) A támogatási összegeket a Bizottság a sovány tejpor piaci helyzetének alakulására tekintettel, valamint a sovány tejpor tekintetében a 8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott referenciaár figyelembevételével határozza meg.

A támogatás aszerint, hogy a sovány (fölözött) tejet kazeinné vagy kazeinátokká dolgozzák-e fel, valamint e termékek minősége szerint változhat.

102. cikk

Az iskolai tanulók tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1) A Bizottság által megállapítandó feltételek mellett közösségi támogatás nyújtanak az oktatási intézmények tanulóinak a 0401 , a 0403 , a 0404 90 és a 0406 KN-kód alá vagy a 2202 90 KN-kód alá tartozó, a Bizottság által meghatározandó bizonyos feldolgozott tejtermékekkel történő ellátásához.

(2) A tagállamok a közösségi támogatást kiegészítve nemzeti támogatást is nyújthatnak az oktatási intézmények tanulóinak az (1) bekezdésben említett termékekkel történő ellátásához. A tagállamok nemzeti támogatásukat a tejágazatban kivetett illetékekből vagy a tejágazatból származó bármely egyéb hozzájárulás formájában finanszírozhatják.

(3) A közösségi támogatás összege 100 kilogrammonként 18,15 EUR minden tejkategória esetében.

Egyéb támogatásra jogosult tejtermékek esetében a támogatások összegét az érintett termék tejalkotórészeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Az (1) bekezdésben említett támogatást tanulónként és naponta legfeljebb 0,25 liter tejjel egyenértékű terméknek megfelelő mennyiségre lehet nyújtani.

IIIa. szakasz

A komlóágazatban nyújtott támogatások

102a. cikk

A termelői szervezeteknek nyújtott támogatások

(1) A 122. cikkben említett célok finanszírozása érdekében a Közösség finanszírozza a komlóágazatban a 122. cikkel összhangban elismert termelői szervezetek számára biztosított kifizetéseket.

(2) Németország tekintetében a termelői szervezetek vonatkozásában a Közösség által finanszírozott kifizetések éves összege 2 277 000 EUR.

(3) A Bizottság elfogadja e szakasz végrehajtásának részletes szabályait.

IV. szakasz

Az olívaolaj és étkezési olajbogyó ágazatában nyújtott támogatások

103. cikk

A piaci szereplők szervezeteinek nyújtott támogatások

(1) A Közösség finanszírozza azokat a hároméves munkaprogramokat, amelyeket a piaci szereplőknek a 125. cikkben említett szervezetei dolgoznak ki a következő területek közül egyre vagy többre vonatkozóan:

a) a piac figyelemmel kísérése és adminisztratív igazgatása az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában;

b) az olajbogyó-termesztés környezeti hatásának javítása;

c) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása;

d) a nyomon követést biztosító rendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennhatósága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasználóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése;

e) a piaci szereplők szervezetei által az olívaolaj minőségének javítása céljából végrehajtott intézkedésekre vonatkozó információk terjesztése.

(1a) A munkaprogramokkal kapcsolatos éves közösségi finanszírozás összegei a következők:

a) 11 098 000 EUR Görögország esetében,

b) 576 000 EUR Franciaország esetében, valamint

c) 35 991 000 EUR Olaszország esetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtható közösségi finanszírozás maximális összege megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A finanszírozás a támogatható költségekre vonatkozik, a következő felső határokkal:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett területen végzett tevékenységek esetében 100 %;

b) az állóeszköz-beruházások esetében 100 %, az (1) bekezdés c) pontjában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 75 %;

c) az (1) bekezdés d) és e) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó piaci szereplők jóváhagyott szervezetei által végrehajtott munkaprogramok esetében 75 %, az e területeken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %.

Az érintett tagállamok a közösségi finanszírozás által nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak.

A Bizottság meghatározza az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a munkaprogramok tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó eljárásokra, valamint az ilyen programok keretében támogatható tevékenységtípusokra.

(3) A Bizottság által a 194. cikkben foglaltakkal összhangban esetleg elfogadott bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok meggyőződnek arról, hogy a közösségi finanszírozás nyújtására vonatkozó feltételek teljesülnek. Ebből a célból elvégzik a munkaprogramok pénzügyi ellenőrzését, és végrehajtanak egy kockázatelemzéssel megállapított mintán alapuló ellenőrzési tervet, amely az e cikk értelmében közösségi támogatásban részesülő termelői szervezeteknek évente legalább 30 %-át, valamint a piaci szereplők minden egyéb szervezetét magában foglalja.

IVa. szakasz

Támogatások a gyümölcs- és zöldségágazatban

I. alszakasz

Termelői csoportok

103a. cikk

Termelői csoportok támogatása

(1) A 125e. cikk értelmében engedélyezett átmeneti időszak alatt a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetként való elismerés céljából létrejött termelői csoportok részére biztosíthatnak:

a) támogatást létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére;

b) támogatást, közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül egyaránt, azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek, és a 125e. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett elismerési tervben bemutatásra kerültek.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatást a Közösség visszatéríti a Bizottság által az ilyen intézkedések finanszírozását - beleértve a küszöbértékeket, a felső határokat és a közösségi finanszírozás mértékét - illetően elfogadandó szabályokkal összhangban.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás minden egyes termelői csoport tekintetében annak értékesített termelése alapján kerül meghatározásra, és az összege az első, második, harmadik, negyedik és ötödik évben:

a) az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban az értékesített termelés értéke 10 %, 10 %, 8 %, 6 % és 4 %-ának felel meg; és

b) a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban, illetve az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történő meghatározásáról szóló, 2006. szeptember 18-i 1405/2006/EK rendelet ( 4 ) 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken az értékesített termelés értéke 5 %, 5 %, 4 %, 3 % és 2 %-ának felel meg.

A küszöbértékeket meghaladó értékű forgalmazott termelés tekintetében csökkenteni lehet ezeket az értékeket. A termelői csoportok számára egy adott évben fizethető támogatásra felső határ alkalmazható.

II. alszakasz

Működési alapok és operatív programok

103b. cikk

Működési alapok

(1) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák:

a) a tagoknak vagy magának a termelői szervezetnek a pénzügyi hozzájárulása;

b) a termelői szervezeteknek nyújtható közösségi pénzügyi támogatás.

(2) A működési alapokat kizárólag a tagállamok által a 103g. cikkel összhangban jóváhagyott operatív programok finanszírozására szabad felhasználni.

103c. cikk

Operatív programok

(1) A gyümölcs- és zöldségágazatban az operatív programok a 122. cikk c) pontjában említett, vagy az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül kettőnek vagy többnek a megvalósítására irányulnak:

a) a termelés megtervezése;

b) a termékek minőségének javítása;

c) a termékek kereskedelmi értékének növelése;

d) a friss vagy a feldolgozott termékek promóciója;

e) környezetvédelmi intézkedések és a környezetet kímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

f) válságmegelőzés és -kezelés.

(2) A válságmegelőzésnek és -kezelésnek a gyümölcs- és zöldségpiacok válságainak elkerülésével és kezelésével kell kapcsolatosnak lennie, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki:

a) piacról történő árukivonás;

b) zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

c) promóció és kommunikáció;

d) képzési intézkedések;

e) betakarítási biztosítás;

f) a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések - beleértve bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést a harmadik albekezdésben említetteknek megfelelően - az operatív program keretében felmerülő kiadások legfeljebb egyharmadát tehetik ki.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozása érdekében a termelői szervezetek piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 103d. cikk szerinti közösségi pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés vagy ilyen kölcsönökből vagy közvetlenül finanszírozható, de egyszerre mindkét módon nem.

(3) A tagállamok előírják, hogy:

a) az operatív programoknak tartalmazniuk kell két vagy több környezetvédelmi intézkedést; vagy

b) az operatív programok kiadásainak legalább 10 %-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani.

A környezetvédelmi intézkedések tiszteletben tartják az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet ( 5 ) 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Amennyiben egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a az említett rendelkezés szerinti egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike az első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

Az első albekezdésben említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést.

(4) A (3) bekezdést Bulgáriában és Romániában csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5) A környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben.

103d. cikk

Közösségi pénzügyi támogatás

(1) A közösségi pénzügyi támogatás megegyezik a 103b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, de legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2) A közösségi pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés értékének 4,1 %-a.

Ez a százalékarány mindazonáltal az értékesített termelés értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben az értékesített termelés értékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

(3) A termelői szervezet kérésére - egy operatív program vagy az operatív program egy része tekintetében - az (1) bekezdésben előírt százalékarány elérheti a 60 %-ot, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:

a) azt különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerekben együttműködő, több közösségi termelői szervezet nyújtja be;

b) azt akár egy vagy több, szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott termelői szervezet nyújtja be;

c) az kizárólag a 2008. december 31-ig a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet ( 6 ) hatálya alá tartozó, 2009. január 1-jétől pedig az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet ( 7 ) hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d) azt az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozott valamely tagállam termelői szervezete nyújtja be a legkésőbb 2013 végéig futó intézkedésekre;

e) az egy olyan elismert termelői szervezet első benyújtandó operatív programja, amely egy másik elismert termelői szervezettel egyesült;

f) az a termelői szervezetek egy elismert társulásának első benyújtandó operatív programja;

g) olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák;

h) azt a Közösség egyik legkülső régiójának termelői szervezete nyújtja be;

i) az kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának előmozdítását célzó intézkedések egyedi támogatását érinti.

(4) Az (1) bekezdésben előírt százalékarány 100 % a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében, amely nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés mennyiségének 5 %-át, és amellyel az alábbiak szerint rendelkeznek:

a) ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek;

b) ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt olyan büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

103e. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás

(1) A tagállamok olyan régióiban, ahol a termelők szervezettségének foka a gyümölcs- és zöldségágazatban különösen alacsony, a Bizottság - kellően indokolt kérésre - engedélyezheti a tagállamoknak, hogy a termelői szervezetek számára a 103b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki. A tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés mennyiségének kevesebb mint 15 %-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15 %, az első albekezdésben említett támogatást a Közösség az érintett tagállam kérésére megtérítheti.

103f. cikk

Az operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia

(1) A tagállamok nemzeti keretet állítanak fel a 103c. cikk (3) bekezdésében említett intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az 1698/2005/EK rendelet megfelelő követelményeit, beleértve az annak 5. cikkében foglalt, a kiegészítő jelleggel, az összhanggal és a megfeleléssel kapcsolatos követelményeket is.

A tagállamok benyújtják a Bizottságnak az általuk javasolt keretet, és a Bizottság három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem teszi lehetővé a Szerződés 174. cikkében, valamint a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programban ( 8 ) rögzített célkitűzések elérését. Az egyéni gazdaságokat érintő, operatív programok által támogatott beruházásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a szóban forgó célkitűzéseket.

(2) A tagállamok létrehozzák a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiájukat. Egy ilyen stratégia a következőkről rendelkezik:

a) helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése;

b) a választott prioritások indoklása;

c) az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók;

d) az operatív programok értékelése;

e) a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra.

103g. cikk

Az operatív programok jóváhagyása

(1) Az operatív programok tervezetét az illetékes nemzeti hatóságokhoz kell benyújtani, amelyek ezen alszakasz rendelkezéseivel összhangban vagy jóváhagyják, vagy elutasítják azt, vagy kérik annak módosítását.

(2) A termelői szervezetek minden egyes évre vonatkozóan közlik a tagállammal a működési alap becsült összegét, és arra vonatkozóan megfelelő indoklást nyújtanak be az operatívprogram-becslések, a tárgyév és - lehetőség szerint - a korábbi évek kiadásai, valamint - amennyiben szükséges - a következő év termelésének becsült mennyiségei alapján.

(3) A tagállam értesíti a termelői szervezetet vagy a termelői szervezetek társulását a közösségi pénzügyi támogatásnak a 103d. cikkben meghatározott korlátokkal összhangban megbecsült összegéről.

(4) A közösségi pénzügyi támogatások kifizetése az operatív program terveihez kapcsolódó kiadások alapján történik. Ugyanezen tervekre - garancia vagy biztosíték letétbe helyezése esetén - előleg fizethető.

(5) A termelői szervezet - a szükséges igazoló dokumentumok kíséretében - értesíti a tagállamot az előző évi kiadásainak végleges összegéről, hogy megkaphassa a közösségi pénzügyi támogatás fennmaradó összegét.

(6) Az operatív programok végrehajtása, valamint azoknak egyrészről a termelők és termelői szervezetek, másrészről a közösségi alapok általi finanszírozása legalább hároméves és legfeljebb ötéves időtartamra terjed ki.

IIa. alszakasz

Iskolagyümölcs-program

103ga. cikk

A gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1) A Bizottság által meghatározandó feltételek mellett a Közösség a 2009-10-es tanévtől kezdődően támogatást nyújt az alábbiakhoz:

a) az oktatási intézményekben - beleértve a bölcsődéket és más iskola-előkészítő intézményeket, általános és középiskolákat - tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátása; és

b) a logisztikához és elosztáshoz, a berendezésekhez, kommunikációhoz, nyomon követéshez, valamint értékeléshez kapcsolódó költségek.

(2) A programban részt venni kívánó tagállamoknak előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk - nemzeti vagy regionális szinten - a program végrehajtására, amely tartalmazza a programjuk költségvetését a közösségi és nemzeti hozzájárulásokkal együtt, a program időtartamát, célcsoportját, az engedélyezett termékeket és az érdekeltek szerepvállalását. A tagállamoknak rendelkezniük kell a program eredményessé tételéhez szükséges kísérő intézkedésekről is.

(3) A tagállamok a stratégiáik kidolgozásakor összeállítják a gyümölcs- és zöldségágazatnak, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatnak, valamint a banánágazatnak a program keretében engedélyezett termékeit tartalmazó listát. A lista azonban nem tartalmazza a Bizottság által a 103h. cikk f) pontja alapján elfogadott intézkedéssel kizárt termékeket. A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amelyek magukban foglalhatják többek között a szezonális jelleget, a termények elérhetőségét vagy a környezetvédelmi szempontokat. E tekintetben a tagállamok előnyben részesíthetik a közösségi eredetű termékeket.

(4) Az (1) bekezdésben említett közösségi támogatás:

a) tanévenként nem haladhatja meg a 90 millió EUR összeget;

b) nem haladhatja meg a termékellátási költségek és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségek 50 %-át, illetőleg az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet ( 9 ) 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően a konvergencia-célkitűzés alapján támogatható régiókban és a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban e költségek 75 %-át; valamint

c) nem terjed ki a termékellátási költségeken és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségeken kívüli költségekre.

(5) Az (1) bekezdésben említett közösségi támogatásban a tagállamok a hat és tíz év közötti életkorú gyermekek arányán alapuló objektív szempontok szerint részesülnek. Mindazonáltal a programban részt vevő minden egyes tagállamnak legalább 175 000 EUR közösségi támogatásban kell részesülnie. A programban részt vevő tagállamoknak a stratégiájuk alapján évente kell kérelmezniük a közösségi támogatást. A tagállamok kérelmei szerint a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok alapján a Bizottság dönt a végleges juttatásokról.

(6) Az (1) bekezdésben említett közösségi támogatás nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz vagy gyümölcsre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. Ha egy tagállamban azonban már működik egy program, amely e cikk értelmében részesülhetne közösségi támogatásban, és az adott tagállamnak szándékában áll többek között a program célcsoportját, időtartamát vagy az engedélyezett termékeket illetően kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni azt, e tagállam részesülhet közösségi támogatásban, feltéve hogy a teljes nemzeti hozzájárulás és a közösségi támogatás arányát illetően betartják a (4) bekezdés b) pontjában említett korlátokat. Ebben az esetben az adott tagállam stratégiájában kifejti, hogy milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni programját.

(7) A tagállamok a közösségi támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a termékekkel történő ellátáshoz és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségekhez. E költségek a magánszféra hozzájárulásaiból is fedezhetők. A tagállamok a (2) bekezdésben említett kísérő intézkedések finanszírozásához is nyújthatnak állami támogatást.

(8) A közösségi iskolagyümölcs-program nem érinti azokat a különálló nemzeti iskolagyümölcs-programokat, amelyek megfelelnek a közösségi jognak.

(9) A Közösség ezenkívül - az 1290/2005/EK rendelet 5. cikke alapján - finanszírozhat az iskolagyümölcs-programhoz kapcsolódó tájékoztatási, nyomon követési és értékelési intézkedéseket, beleértve a program iránti tudatosság növelését és a kapcsolódó hálózatba szervezési intézkedéseket is.

III. alszakasz

Eljárási Rendelkezések

103h. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság megállapítja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különösen a következőket:

a) a 103a. cikkben említett intézkedések finanszírozására vonatkozó szabályokat, beleértve a támogatások küszöb- és felső értékeit, valamint a támogatás közösségi társfinanszírozásának mértékét;

b) a 103e. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések visszatérítésének mértékét és szabályait;

c) az egyéni gazdaságokat érintő beruházásokra vonatkozó szabályokat;

d) a 103g. cikkben említett közlések és értesítések időpontjainak meghatározását;

e) a 103g. cikkben említett közösségi pénzügyi támogatás részleges fizetésekre vonatkozó szabályait;

f) a 103ga. cikkben említett iskolagyümölcs-programra vonatkozó rendelkezéseket, beleértve azon termékek és összetevők listáját, amelyek nem szerepelhetnek az iskolagyümölcs-programban, a támogatásnak a tagállamok közötti végleges elosztását, a pénzügyi és költségvetési gazdálkodást, valamint a kapcsolódó költségeket, tagállami stratégiákat, kísérő intézkedéseket, továbbá a tájékoztatási, nyomon követési, értékelési és hálózatba szervezési intézkedéseket is.

IVB. szakasz

Támogatási programok a borágazatban

I. alszakasz

Bevezető rendelkezések

103i. cikk

Hatály

Ez a szakasz azon szabályokat állapítja meg, amelyek a közösségi pénzeszközök tagállamoknak való odaítélését, illetve e pénzeszközöknek a tagállamok által a nemzeti támogatási programokon (a továbbiakban: támogatási programok) keresztül, a borágazat megsegítését célzó különös támogatási intézkedések finanszírozására történő felhasználására vonatkoznak.

103j. cikk

Összeegyeztethetőség és egységesség

(1) A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a közösségi joggal, és összhangban kell állniuk a Közösség tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival.

(2) A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják belső egységességüket, továbbá biztosítják, hogy azokat objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetét és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés elkerülésének igényét figyelembe véve állítsák össze és hajtsák végre.

A tagállamok feladata, hogy elrendeljék és végrehajtsák a szükséges ellenőrzéseket, valamint a támogatási programok be nem tartása esetén a szankciókat.

(3) Nem nyújtható támogatás:

a) kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez;

b) az 1698/2005/EK rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez.

II. alszakasz

A Támogatási programok benyújtása és tartalma

103k. cikk

A támogatási programok benyújtása

(1) A Xb. mellékletben említett valamennyi termelő tagállam benyújtja a Bizottságnak az ötéves támogatási program tervezetét, amely e szakasszal összhangban levő intézkedéseket tartalmaz.

A 479/2008/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban alkalmazandó támogatási programokat e rendelet értelmében is alkalmazni kell.

A támogatási programokban foglalt támogatási intézkedéseket a tagállamok által legmegfelelőbbnek tartott földrajzi szinten kell összeállítani. A támogatási programról - a Bizottságnak történő benyújtását megelőzően - az illetékes hatóságokkal és a megfelelő területi szervezetekkel konzultálni kell.

Minden tagállam egyetlen támogatási programtervezetet nyújt be, amely tartalmazhat regionális sajátosságokat.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó Horvátországra a 2013-as pénzügyi évben. Horvátország ötéves támogatásiprogram-tervezetet nyújt be a Bizottságnak a 2014 és 2018 közötti következő programozási időszakra.

(2) A támogatási program három hónappal a Bizottságnak való benyújtását követően válik alkalmazandóvá.

Ugyanakkor, ha a benyújtott támogatási program nem felel meg az e szakaszban meghatározott feltételeknek, a Bizottság arról értesíti a tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programot nyújt be a Bizottságnak. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve, ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albekezdés alkalmazandó.

(3) A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott programok változtatásaira is.

(4) A 103 l. cikk nem alkalmazandó, amennyiben a támogatási program keretében a tagállam egyetlen intézkedése a 103o. cikkben említett egységes támogatási rendszerre való átállás. Ilyen esetben a 188a. cikk (5) bekezdése csak kizárólag az átállás évének vonatkozásában alkalmazandó, és a 188a. cikk (6) bekezdését nem kell alkalmazni.

103l. cikk

A támogatási programok tartalma

A támogatási program a következő elemeket tartalmazza:

a) a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célkitűzéseik;

b) a konzultációk eredményei;

c) a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése;

d) az intézkedések végrehajtási üteme;

e) általános finanszírozási táblázat, amely bemutatja a felhasználandó forrásokat és a források intézkedések közötti várható indikatív felosztását a Xb. mellékletben előírt felső határoknak megfelelően;

f) a nyomon követés és az értékelés során használt kritériumok és számszerűsített mutatók, valamint a támogatási program megfelelő és tényleges végrehajtásának biztosítására hozott intézkedések; és

g) a támogatási program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése.

103m. cikk

Támogatásra jogosult intézkedések

(1) A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet foglalnak magukban:

a) a 103o. cikknek megfelelően az egységes támogatási rendszerből nyújtott támogatás;

b) reklámozás a 103p. cikknek megfelelően;

c) a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 103q. cikknek megfelelően;

d) zöldszüret a 103r. cikknek megfelelően;

e) kockázati alapok a 103s. cikknek megfelelően;

f) szüreti biztosítás a 103t. cikknek megfelelően;

g) beruházások a 103u. cikknek megfelelően;

h) melléktermék-lepárlás a 103v. cikknek megfelelően;

i) szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás a 103w. cikknek megfelelően;

j) krízislepárlás a 103x. cikknek megfelelően;

k) sűrített szőlőmust használata a 103y. cikknek megfelelően.

(2) A támogatási programok kizárólag a 103o-103y. cikkben felsorolt intézkedéseket tartalmazzák.

103n. cikk

A támogatási programokra vonatkozó általános szabályok

(1) A rendelkezésre álló közösségi pénzeszközök szétosztását és a költségvetési határokat a Xb. melléklet tartalmazza.

(1a) A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig dönthetnek arról, hogy 2015-től csökkentik a támogatási programok céljára rendelkezésre álló, az Xb. mellékletben szereplő összeget annak érdekében, hogy növeljék a közvetlen kifizetésekre vonatkozó, a 73/2009/EK rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határaikat.

Az első albekezdésben említett csökkentésből származó összeg véglegesen a közvetlen kifizetésekre vonatkozó, a 73/2009/EK rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határokban marad, és a továbbiakban nem áll rendelkezésre a 103p-103y. cikkben felsorolt intézkedések céljára.

(2) A közösségi támogatás a 103k. cikk (1) bekezdésében említettek szerint csak a megfelelő támogatási program benyújtása után felmerülő támogatható költségekre vonatkozik.

(3) A tagállamok nem járulnak hozzá a Közösség által a támogatási programok alapján finanszírozott intézkedések költségéhez.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, a tagállamok a 103p., 103t. és a 103u. cikkben említett intézkedések vonatkozásában az állami támogatásokról szóló vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően állami támogatást nyújthatnak.

Az állami támogatásokról szóló vonatkozó közösségi szabályokban meghatározott legmagasabb támogatási arány a teljes állami finanszírozásra alkalmazandó a közösségi és a nemzeti támogatást is beleszámítva.

III. alszakasz

Különös támogatási intézkedések

103o. cikk

Az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása

(1) A tagállamok 2012. december 1-jéig dönthetnek arról, hogy 2014-re vonatkozóan támogatásban részesítik-e a szőlőtermesztőket a 73/2009/EK rendelet III. címének 1. fejezetében meghatározott támogatási jogosultság biztosításával.

Ha az első albekezdésben említett támogatás összege meghaladja a 2013-ra vonatkozóan rendelkezésre bocsátott támogatás összegét, az érintett tagállam a különbséget a 73/2009/EK rendelet III. címének 1. fejezetében meghatározott támogatási jogosultságként szőlőtermesztők részére biztosítja az említett rendelet IX. mellékletének C. pontjának megfelelően.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatás nyújtását tervező tagállamok támogatási programjaikban előirányozzák a szóban forgó támogatást a 103k. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

(3) Az (1) bekezdésben említett, 2014-re vonatkozó támogatás:

a) az egységes támogatási rendszer keretein belül marad, és a továbbiakban nem áll rendelkezésre a 103k. cikk (3) bekezdése alapján a 103p-103y. cikkben felsorolt intézkedések céljára;

b) a támogatási programokban arányosan csökkenti a 103p-103y. cikkben felsorolt intézkedések céljára rendelkezésre álló pénzeszközöket.

103p. cikk

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

(1) Az e cikk szerinti támogatás kiterjed a közösségi borokat érintő, harmadik országbeli tájékoztató és promóciós intézkedésekre, ezzel javítva versenyképességüket az adott országokban.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra vonatkoznak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések kizárólag az alábbiak lehetnek:

a) PR-tevékenységek, promóciós és reklámtevékenységek különösen a közösségi termékek előnyeinek kiemelésével, főként a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezetbarát jelleg tekintetében;

b) nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon, kiállításokon való részvétel;

c) tájékoztató kampányok különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó közösségi rendszerekre vonatkozóan;

d) új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;

e) a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok.

(4) A promóciós tevékenységekhez nyújtott közösségi hozzájárulás nem lépheti túl a támogatható kiadások 50 %-át.

103q. cikk

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

(1) A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javítása.

(2) A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása e cikkel összhangban kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 185a. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtják a termelési potenciálról szóló jegyzéket.

(3) A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújtható:

a) a fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;

b) a szőlőültetvények áttelepítése;

c) a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása.

Nem támogatható a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása.

(4) A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásának formái kizárólag a következők lehetnek:

a) a termelőknek az intézkedés végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott ellentételezés;

b) hozzájárulás a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez.

(5) A termelők számára a (4) bekezdés a) pontjában említett bevételkiesésért nyújtott ellentételezés a vonatkozó veszteségek akár 100 %-át is fedezheti, és formái a következők lehetnek:

a) a II. rész I. címe III. fejezete IVa. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendelkezéseitől eltérve, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése a telepítési jogokra vonatkozó átmeneti szabályozás végéig;

b) pénzbeli ellentételezés.

(6) A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelettel ( 10 ) összhangban a konvergenciarégiónak minősített régiókban a közösségi hozzájárulás a szerkezetátalakításhoz és átállításhoz nem haladhatja meg a 75 %-ot.

103r. cikk

Zöld szüret

(1) E cikk alkalmazásában a zöld szüret a szőlőfürtök még éretlen állapotban való teljes megsemmisítése vagy eltávolítása, ezáltal nullára csökkentve az adott terület terméshozamát.

(2) A zöldszüreti támogatás a piaci válság elkerülése érdekében hozzájárul a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához a közösségi borpiacon.

(3) A zöldszüreti támogatás ellentételezésként az adott tagállam által meghatározott hektáronkénti átalányösszeg formájában lehetséges.

A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen elpusztítási vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4) Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés egyes bortermelők esetében ne vezessen a (3) bekezdés második albekezdésében említett felső határt meghaladó ellentételezéshez.

103s. cikk

Kockázati alap

(1) A kockázati alapok felállításához biztosított támogatás segítséget nyújt azon termelőknek, akik a piaci ingadozások ellen kívánják biztosítani magukat.

(2) A kockázati alapok felállításához biztosított támogatás az alap adminisztratív költségeit fedező átmeneti és csökkenő mértékű támogatás formájában nyújtható.

103t. cikk

Szüreti biztosítás

(1) A szüreti biztosítás támogatása hozzájárul a termelők bevételeinek védelméhez olyan esetekben, amikor azokat természeti katasztrófa, kedvezőtlen időjárási jelenség, betegség vagy kártevőfertőzés veszélyezteti.

(2) A szüreti biztosítás közösségi pénzügyi hozzájárulás formájában támogatható, amely nem haladhatja meg az alábbiakat:

a) a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők által fizetett biztosítási díjak 80 %-a;

b) a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-a:

i. az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk;

ii. állatok, kórokozók vagy kártevőfertőzés okozta károk.

(3) A szüreti biztosítás csak akkor támogatható, ha a biztosítási összeg nem nyújt az elszenvedett bevételkiesés után több mint 100 %-os ellentételezést a termelőnek, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő más, a biztosított kockázathoz kapcsolódó támogatási programból kaphatott.

(4) A szüreti biztosítás támogatása nem torzíthatja a versenyt a biztosítási piacon.

103u. cikk

Beruházások

(1) Támogatás nyújtható az olyan, feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára és bormarketingre irányuló tárgyi vagy nem tárgyi beruházásokhoz, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét, és az alábbiak közül egy vagy több pontot érintenek:

a) a XIb. mellékletben említett termékek előállítása vagy forgalmazása;

b) a XIb. mellékletben említett termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás legmagasabb mértéke kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 11 ) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtható. Az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, az 1405/2006/EK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek területei tekintetében a legmagasabb mértékre vonatkozóan nincs nagyságbeli korlátozás. A 2003/361/EK ajánlás mellékletének I. címe 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb bevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik.

Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

(3) A támogatható kiadásba nem tartoznak bele az 1698/2005/EK rendelet 71. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett költségek.

(4) A támogatható beruházási költségekkel kapcsolatos alábbi legmagasabb támogatási mértékeket alkalmazzák a közösségi hozzájárulásokra:

a) 50 %-ot az 1083/2006/EK rendeletnek megfelelően konvergenciarégiónak minősített területeken;

b) 40 %-ot a konvergenciarégióktól eltérő régiókban;

c) 75 %-ot a 247/2006/EK rendeletnek megfelelően a legkülső régiókban;

d) 65 %-ot az 1405/2006/EK rendeletnek megfelelően a kisebb égei-tengeri szigeteken.

5. Az 1698/2005/EK rendelet 72. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásra.

103v. cikk

Melléktermék-lepárlás

(1) Támogatás nyújtható a borkészítés melléktermékeinek olyan jellegű önkéntes vagy kötelező lepárlásához, amelyet a XVb. melléklet D. pontjában szereplő feltételeknek megfelelően végeztek.

A támogatás összegét az előállított alkohol tartalmának %-ában és hektoliterenként kell rögzíteni. Nem nyújtható támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalmára, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át.

(2) A nyújtható támogatás legfelső szintjét a begyűjtési és feldolgozási költségek alapján, a Bizottságnak kell rögzítenie.

(3) Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkohol - a versenytorzítás elkerülése érdekében - kizárólag ipari vagy energetikai célokra használható fel.

103w. cikk

A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás

(1) A termelők részére hektáronkénti támogatás formájában 2012. július 31-ig nyújtható támogatás az olyan borok előállításához, amelyeket szeszes ital készítésére párolnak le.

(2) A támogatás odaítélését megelőzően kell benyújtani a borlepárlásra vonatkozó, megfelelő szerződéseket, valamint a lepárlásra való átadásról szóló megfelelő igazolásokat.

103x. cikk

Krízislepárlás

(1) 2012. július 31-ig - a tagállamok döntése alapján, indokolt kényszerhelyzetben - támogatás nyújtható a borfelesleg önkéntes vagy kötelező lepárlásához e felesleg csökkentése vagy megszüntetése, és egyúttal a szüretek közötti ellátás folyamatosságának a biztosítása érdekében.

(2) E legmagasabb támogatási összeget a Bizottságnak kell meghatároznia.

(3) Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt - a versenytorzítás elkerülése érdekében - kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

(4) A krízislepárlási intézkedéshez használt, rendelkezésre álló költségvetés aránya nem haladhatja meg az alábbi, az adott költségvetési évre vonatkozóan a Xb. mellékletben megállapított, tagállamonként rendelkezésre álló teljes összeg alapján kiszámított százalékos arányokat:

- 20 % 2009-ben,

- 15 % 2010-ben,

- 10 % 2011-ben,

- 5 % 2012-ben.

(5) A tagállamok az alábbi határértékeknek megfelelően (a (4) bekezdésben megadott megfelelő, éves felső határ százalékában kifejezve) nemzeti költségvetésből történő hozzájárulás formájában a (4) bekezdésben előirányzott éves felső határértékeken túl is növelhetik a krízislepárlási intézkedéshez rendelkezésre álló alapokat:

- 5 % a 2010-es borászati évben,

- 10 % a 2011-es borászati évben,

- 15 % a 2012-es borászati évben.

A tagállamok adott esetben értesítik a Bizottságot az első albekezdésben említett nemzeti pénzeszközök hozzáadásáról, a Bizottság pedig a szóban forgó pénzeszközök rendelkezésre bocsátását megelőzően jóváhagyja az ügyletet.

103y. cikk

Sűrített szőlőmust alkalmazása

(1) 2012. július 31-ig támogatás nyújtható azoknak a bortermelőknek, akik sűrített szőlőmustot használnak - beleértve a finomított szőlőmustsűrítményt is - a termékek természetes alkoholtartalmának növelése érdekében, a XVa. mellékletben megállapított feltételeknek megfelelően.

(2) A támogatás összegét potenciális alkoholtartalom-térfogatszázalékonként és az alkoholtartalom növelésére használt must hektoliterenként megadott mennyisége szerint kell rögzíteni.

(3) A különböző szőlőtermő övezetekben ezen intézkedéshez tartozó legmagasabb támogatási összeget a Bizottság határozza meg.

103z. cikk

Kölcsönös megfeleltetés

Azon termelők esetében, akikről megállapítják, hogy mezőgazdasági üzemük a szerkezetátalakítási és átállási támogatási programból nyújtott kifizetéstől számított három éven belül, vagy a zöldszüreti támogatási programból nyújtott kifizetés utáni egy évben bármikor nem feleltek meg az 1782/2003/EK rendelet 3-7. cikkében említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot követelményének - amennyiben a meg nem felelés közvetlenül a termelő magatartásának vagy mulasztásának tulajdonítható -, a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, időtartamától és ismétlődésétől függően a támogatást csökkenteni, illetve részben vagy egészben törölni kell, a gazdálkodót pedig adott esetben a támogatásnak az említett rendelkezésekben megállapított feltételek szerinti visszafizetésére kell kötelezni.

IV. alszakasz

Eljárási rendelkezések

103za. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság fogadja el.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) a támogatási program benyújtásának formátuma;

b) a támogatási programban az alkalmazás kezdetét követően végrehajtott változásokra vonatkozó szabályok;

c) a 103p-103y. cikkben meghatározott intézkedések végrehajtásának részletes szabályai;

d) a közösségi alapokból nyújtandó támogatás közlésének és reklámozásának feltételei.

V. szakasz

Közösségi dohányalap

104. cikk

Dohányalap

(1) Közösségi Dohányalap (a továbbiakban: az alap) jön létre a következő területeken végrehajtott intézkedések finanszírozása céljából:

a) a dohányfogyasztás valamennyi formájának káros hatásaira való figyelemfelhívás javítása, különösen a tájékoztatás és az oktatás révén, valamint a dohányfogyasztási minták meghatározását, továbbá a Közösségben előforduló nikotinfüggőségről szóló járványtani tanulmányok, és a nikotinfüggőség megelőzéséről szóló tanulmány elkészítését szolgáló adatgyűjtés támogatása révén;

b) egyedi intézkedések, amelyek elősegítik a dohánytermelők átállását más növénykultúrákra vagy egyéb, munkahelyteremtő gazdasági tevékenységekre, valamint a dohánytermelők ilyen irányú átállásának lehetőségét vizsgáló tanulmányok elkészítése.

(2) Az alap finanszírozása a következőképpen történik:

a) a 2002-es betakarítás esetében 2 %, a 2003-as, a 2004-es és a 2005-ös betakarítás esetében 3 % levonása a 2075/92/EGK rendelet I. címében előírt, a 2005-ös betakarítással bezárólag az (1) bekezdésben meghatározott bármely intézkedés finanszírozására alkalmazandó jövedelemtámogatásból;

b) a 2006-2009. naptári évek vonatkozásában az 1782/2003/EK rendelet 110 m. cikkében foglaltaknak megfelelően.

(3) A Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

VI. szakasz

A méhészeti ágazatra vonatkozó különös rendelkezések

105. cikk

Hatály

(1) A méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételek javítása céljából a tagállamok hároméves időszakra szóló nemzeti programot (a továbbiakban: méhészeti program) dolgozhatnak ki.

(2) A tagállamok nemzeti különtámogatásokat nyújthatnak a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy a gazdaságfejlesztési programok keretében, a termelésre vagy kereskedelemre irányuló támogatásokat kivéve. Ezekről a támogatásokról a tagállamok a méhészeti programnak a 109. cikkel összhangban történő bejelentésével egyidejűleg tájékoztatják a Bizottságot.

106. cikk

Támogatható intézkedések

A méhészeti program a következő intézkedéseket foglalhatja magában:

a) technikai segítségnyújtás a méhészeknek és méhészek csoportosulásainak;

b) a varroatózis elleni védekezés;

c) a vándorméhészet ésszerűsítése;

d) a méz fizikai-kémiai tulajdonságait elemző laboratóriumok támogatására irányuló intézkedések;

e) a Közösségben található kaptárak állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések;

f) együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és a méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén.

A méhészeti program nem foglalhat magában az 1698/2005/EK tanácsi rendelettel ( 12 ) összhangban az EMVA-ból finanszírozott intézkedéseket.

107. cikk

A méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetének tanulmányozása

A 108. cikk (1) bekezdésében meghatározott társfinanszírozásra való jogosultság érdekében a tagállamoknak tanulmányt kell készíteniük a területükön működő méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetéről.

108. cikk

Finanszírozás

(1) A Közösség a méhészeti programokhoz a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(2) A tagállamoknak minden évben október 15-ig teljesíteniük kell a méhészeti programok alapján tett intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat.

109. cikk

Konzultáció

A méhészeti program kidolgozása a képviseleti szervezetekkel és a méhészeti szövetkezetekkel szoros együttműködésben történik. A programot a Bizottságnak be kell nyújtani jóváhagyásra.

110. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság megállapítja e szakasz alkalmazásának részletes szabályait.

VII. szakasz

A selyemhernyó-ágazatban nyújtott támogatások

111. cikk

A selyemhernyó-tenyésztőknek nyújtandó támogatás

(1) Támogatást nyújtanak a Közösségben tenyésztett, az ex 0106 90 00 KN-kód alá tartozó selyemhernyókra, valamint az ex 0511 99 85 KN-kód alá tartozó selyemhernyópetékre.

(2) A támogatást a selyemhernyó-tenyésztők számára minden egyes felhasznált petedoboz után kell nyújtani, azzal a feltétellel, hogy a dobozok egy meghatározandó minimális mennyiségű petét tartalmaznak, és a hernyók tenyésztése sikeres.

(3) A támogatás összege minden egyes selyemhernyópetét tartalmazó, felhasznált doboz után 133,26 EUR.

112. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek magukban foglalják különösen a 111. cikk (2) bekezdésében említett minimális petemennyiségre vonatkozó részletes szabályokat.

II. CÍM

A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

A Forgalmazással és az előállítással kapcsolatos szabályok

I. szakasz

Forgalmazási szabályok

113. cikk

Forgalmazási előírások

(1) A Bizottság rendelkezhet forgalmazási előírások bevezetéséről az alábbi ágazatok egy vagy több termékére vonatkozóan:

a) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatán belül az I. melléklet VII. részének a) pontjában említett termékek tekintetében;

b) gyümölcs- és zöldségfélék;

c) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

d) banán;

e) élő növény.

(2) Az (1) bekezdésben említett előírásokat

a) különösen az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

i. az érintett termékek sajátosságai;

ii. a termékek zökkenőmentes forgalomba hozatalát lehetővé tévő feltételek biztosításának szükségessége;

iii. a termékre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatással kapcsolatos fogyasztói igény, ideértve különösen a gyümölcs- és zöldségágazati, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékeket, a termék származási országa, minőségi osztálya és - ahol indokolt - fajtája (vagy kereskedelmi típusa) vonatkozásában;

iv. az I. melléklet VII. részének a) pontjában említett olívaolajak tekintetében az azok fizikai, kémiai és organoleptikus jellemzőinek meghatározására használt módszerek változása;

v. a gyümölcs- és zöldségágazat és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által elfogadott ajánlások.

b) az előírások vonatkozhatnak a minőségre, az osztályokba sorolásra, a súlyra, a méretre, a csomagolásra, a védőcsomagolásra, a tárolásra, a szállításra, a kiszerelésre, a forgalmazásra, a származásra és a címkézésre.

(3) Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdés a) pontjában említett kritériumokkal összhangban másképpen nem rendelkezik, a forgalmazási előírások hatálya alá eső termékeket a Közösségben kizárólag a szóban forgó előírások betartásával lehet forgalmazni.

A Bizottság által a 194. cikkben foglaltaknak megfelelően esetlegesen elfogadott bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok ellenőrzik, hogy a termékek megfelelnek-e az említett előírásoknak, és indokolt esetben szankciókat alkalmaznak.

113a. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek forgalmazására vonatkozó kiegészítő követelmények

(1) A fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, egészségesek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország.

(2) Amennyiben a Bizottság másképp nem rendelkezik, az e cikk (1) bekezdésében, valamint a 113. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett forgalmazási előírások a forgalmazás valamennyi szakaszában alkalmazandók, ideértve a behozatalt és a kivitelt is.

(3) Az elfogadott forgalmazási minőség szabványok hatálya alá tartozó, gyümölcs- és zöldségágazati, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékekkel rendelkező személy kizárólag az említett forgalmazási előírásoknak megfelelő módon mutathatja be, ajánlhatja fel eladásra, illetve szállíthatja vagy értékesítheti a termékeket a Közösségen belül, továbbá felel ezen előírások betartásáért.

(4) A 113. cikk (3) bekezdésének második albekezdése alapján és a Bizottság által a 194. cikkben foglaltaknak megfelelően esetlegesen elfogadott bármely, különösen a megfelelőségi ellenőrzések következetes tagállami alkalmazásával kapcsolatos különös rendelkezés sérelme nélkül, a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazat és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében kockázatelemzés alapján szelektív módon ellenőrzik, hogy a termékek megfelelnek-e a vonatkozó forgalmazási előírásoknak. Ezeket az ellenőrzéseket a termőterületekről történő elszállítást megelőző szakaszra kell összpontosítani, amikor a termékeket csomagolják vagy rakodják. A harmadik országokból származó termékek esetében az ellenőrzéseket a szabad forgalomba bocsátást megelőzően kell elvégezni.

113b. cikk

A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítése

(1) A 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint az V. melléklet A. pontjában meghatározott rendelkezések sérelme nélkül, a XIa. mellékletben meghatározott feltételeket és különösen az annak III. pontjában meghatározott használandó kereskedelmi megnevezéseket mind a Közösségben termelt, mind a Közösségbe harmadik országokból behozott, legfeljebb tizenkét hónapos, 2008. július 1-jén vagy azt követően levágott szarvasmarhákból származó húsra alkalmazni kell.

A legfeljebb tizenkét hónapos és 2008. július 1-jét megelőzően levágott szarvasmarhákból származó hús azonban továbbra is forgalomba hozható anélkül, hogy megfelelne a XIa. mellékletben meghatározott feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek nem alkalmazandók olyan szarvasmarhák húsára, amelyekre 2007. június 29. előtt oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést jegyeztek be az a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK rendeletnek ( 13 ) megfelelően.

113c. cikk

A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok

(1) Az közös borpiac - beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat - jobb működése és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok az ellátás szabályozása érdekében forgalmazási szabályokat írhatnak elő, különösen a 123. cikk (3) bekezdésében és a 125o. cikkben említett szakmaközi szervezetek által hozott döntések végrehajtásán keresztül.

E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:

a) nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni ügyletekre;

b) nem tesznek lehetővé árrögzítést, beleértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését;

c) nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét;

d) nem adhatnak alapot a borok értékesítéséhez és forgalmazásához szükséges nemzeti és közösségi igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben az értékesítés az említett szabályoknak eleget tesz.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályokat teljes terjedelmükben a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.

(3) A 125o. cikk (3) bekezdésében említett jelentéstételi kötelezettség a tagállamok által e cikknek megfelelően hozott határozatok vagy megvalósított fellépések tekintetében is alkalmazandó.

113d. cikk

A bor forgalmazásával kapcsolatos különös rendelkezések

(1) Egy szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a XIb. mellékletben előírtak szerint a Közösségen belül csak a mellékletben meghatározott vonatkozó feltételeknek megfelelő termék forgalmazásakor használható.

Mindazonáltal, a 118y. cikk (1) bekezdésének a) pontja ellenére, a tagállamok engedélyezhetik a "bor" szó használatát, ha az:

a) valamely gyümölcs nevével együtt, összetett szó formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megjelölésére szolgál; vagy

b) egy összetett szó része.

Ki kell zárni a XIb. mellékletben felsorolt borkategóriáknak megfelelő termékekkel való összetévesztés lehetőségét.

(2) A XIb. mellékletben felsorolt, szőlőből készült termékek kategóriáit a Bizottság a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatja.

(3) Azoknak a palackozott boroknak a kivételével, amelyek esetében a palackozás bizonyítottan 1971. szeptember 1. előtt történt, a 120a. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban összeállított osztályozásban szereplő borszőlőfajtákból készült, de a XIb. mellékletben meghatározott kategóriák egyikének sem megfelelő bor kizárólag az egyéni bortermelő háztartásának fogyasztására, borecetkészítésre vagy lepárlásra használható fel.

114. cikk

A tejre és a tejtermékekre vonatkozó forgalmazási előírások

(1) Emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek kizárólag akkor hozhatók forgalomba tejként és tejtermékként, ha megfelelnek a XII. mellékletben szereplő fogalommeghatározásoknak és megnevezéseknek.

(2) A közösségi jogban meghatározott kivételek és a közegészség védelmére vonatkozó intézkedések sérelme nélkül a 0401 KN-kód alá tartozó, emberi fogyasztásra szánt tejet kizárólag a XIII. mellékletnek és különösen a melléklet I. pontjában szereplő fogalommeghatározásoknak megfelelően lehet forgalomba hozni a Közösségben.

115. cikk

A zsírokra vonatkozó forgalmazási előírások

A 114. cikk (1) bekezdésének vagy bármely olyan rendelkezésnek a sérelme nélkül, amelyet az állat-egészségügy vagy az élelmiszerügy terén fogadtak el a termékekre vonatkozó higiéniai és egészségügyi előírások betartásának biztosítása, valamint az állatok és az emberek egészségének védelme érdekében, a XV. mellékletben meghatározott előírások alkalmazandóak a következő, legalább 10 tömegszázalék, de kevesebb mint 90 tömegszázalék zsírtartalmú, emberi fogyasztásra szánt termékekre:

a) a 0405 és az ex 21 06 KN-kód alá tartozó tejzsírok;

b) az ex 15 17 KN-kód alá tartozó zsírok;

c) az ex 15 17 és az ex 21 06 KN-kód alá tartozó, növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok.

A szárazanyagon belül a zsírtartalom só nélküli arányának legalább kétharmadot kell kitennie.

A szóban forgó előírásokat azonban csak azokra a termékekre kell alkalmazni, amelyek 20 oC hőmérsékleten megőrzik szilárd halmazállapotukat, és kenhetőek.

116. cikk

A tojás- és a baromfihús-ágazat termékeire vonatkozó forgalmazási előírások

A tojás- és a baromfiágazat termékeit a XIV. mellékletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell forgalmazni.

117. cikk

A komló tanúsítása

(1) A Közösség területén betakarított vagy előállított komlótermékek tanúsítási eljárás hatálya alá tartoznak.

(2) Tanúsítványt csak olyan termékre lehet kiadni, amelynek minőségi jellemzői megfelelnek a forgalmazás meghatározott szakaszára érvényes minimális követelményeknek. A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében a tanúsítványt csak akkor lehet kiadni, ha a termék alfasavtartalma nem kisebb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

(3) A tanúsítványban fel kell tüntetni legalább:

a) a komlótermesztés helyét (helyeit);

b) a betakarítás évét (éveit);

c) a fajtát vagy fajtákat.

(4) A komlóágazat termékeit csak az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett tanúsítvány birtokában lehet forgalmazni vagy exportálni.

A behozatalból származó komlótermékek esetében a 158. cikk (2) bekezdése szerinti igazolást az említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek kell elismerni.

(5) A Bizottság a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő intézkedéseket hozhat:

a) bizonyos harmadik országok kereskedelmi követelményeinek való megfelelés érdekében; vagy

b) különleges felhasználásra szánt termékek tekintetében.

Az első albekezdésben említett intézkedések:

a) nem sérthetik a tanúsítvánnyal ellátott termékek szokásos forgalmazását;

b) olyan biztosítékokat foglalnak magukban, amelyek célja az említett termékekkel való összetévesztés lehetőségének kizárása.

118. cikk

Az olívaolajra és az olívapogácsa-olajra vonatkozó forgalmazási előírások

(1) A XVI. mellékletben meghatározott, az olívaolajra és olívapogácsa-olajra vonatkozó leírások és meghatározások használata kötelező az érintett termékeknek a Közösségen belüli forgalmazása során, valamint - amennyiben a szóban forgó leírások és meghatározások összeegyeztethetőek a kötelező erejű nemzetközi szabályokkal - a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során is.

(2) Kizárólag a XVI. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában, valamint 3. és 6. pontjában említett olajok hozhatók forgalomba a kiskereskedelemben.

Ia. szakasz

Eredetmegjelölés, földrajzi jelzés és hagyományos kifejezések a borágazatban

118a. cikk

Hatály

(1) A XIb. melléklet 1., 3-6., 8., 9., 11., 15., és 16. pontjában említett termékekre az e szakaszban megállapított eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok az alábbiakon alapulnak:

a) az alábbiak jogos érdekeinek védelme:

i. a fogyasztók; valamint

ii. a termelők;

b) az érintett termékek közös piaca zökkenőmentes működésének a biztosítása; és

c) a nemzeti minőségpolitikai intézkedések lehetővé tétele mellett a minőségi termékek előállításának előmozdítása.

I. alszakasz

Eredetmegjelölés és földrajzi jelzés

118b. cikk

Fogalommeghatározások

(1) Ezen alszakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "eredetmegjelölés": valamely régió, meghatározott hely vagy kivételes esetben egy ország neve, amelyet a 118a. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;

ii. a szőlő, amelyből készült, kizárólag arról a földrajzi területről származik; és

iii. előállítását az adott földrajzi területen végzik;

iv. a Vitis vinifera fajtához tartozó szőlőfajtából nyerik;

b) "földrajzi jelzés": valamely régióra, meghatározott helyre vagy kivételes esetben egy országra utaló jelölés, amelyet a 118a. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. olyan különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók;

ii. a készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag e földrajzi területről származik;

iii. az előállítását az adott földrajzi területen végzik; és

iv. a Vitis vinifera fajból vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a keresztezéséből létrejött szőlőfajból nyerik.

(2) Egyes hagyományosan alkalmazott elnevezések eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben:

a) bort jelölnek;

b) földrajzi névre utalnak;

c) megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjának i-iv. alpontjában említett feltételeknek; és

d) az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó, ezen alszakaszban meghatározott odaítélési eljárás tárgyát képezik.

(3) Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeihez tartozó jelzéseket is, az ezen alszakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra a Közösségben.

118c. cikk

Az oltalom iránti kérelem tartalma

(1) Valamely név oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek való minősítésére vonatkozó kérelem a következőket tartalmazó termékleírást jelenti:

a) az oltalomban részesítendő földrajzi név;

b) a kérelmező neve és címe;

c) a (2) bekezdésben említett termékleírás;

d) a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló dokumentum.

(2) A termékleírás lehetővé teszi az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését.

A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:

a) az oltalomban részesítendő földrajzi név;

b) a bor(ok) leírása:

i. az eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében főbb analitikai és érzékszervi jellemzőik;

ii. a földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében főbb analitikai jellemzőik, valamint érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;

c) adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott különös borászati eljárás, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

d) az érintett földrajzi terület határainak meghatározása;

e) a hektáronkénti legnagyobb terméshozam;

f) a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek);

g) a 118b. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában vagy adott esetben a 118b. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok;

h) a közösségi vagy nemzeti jogszabályokban, vagy - amennyiben ezt a tagállamok előírják - az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított, alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők a közösségi jogszabályokkal;

i) a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve és címe, és azok meghatározott feladatai.

118d. cikk

Oltalom iránti kérelem harmadik országbeli földrajzi terület esetében

(1) Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén a 118c. cikkben előírt részleteken kívül bizonyítani kell, hogy a szóban forgó név a származási országban oltalom alatt áll.

(2) A kérelmet a kérelmezőnek közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül a Bizottsághoz kell eljuttatnia.

(3) Az oltalom iránti kérelmet a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készült, hitelesített fordítással kiegészítve kell benyújtani.

118e. cikk

Kérelmezők

(1) Minden termelői érdekcsoport vagy - kivételes esetekben - egyedi termelő benyújthat kérelmet eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmára. A kérelemben egyéb érdekelt felek is részt vehetnek.

(2) Termelők csak a saját maguk által készített bor oltalmára nyújthatnak be kérelmet.

(3) Határon átnyúló földrajzi területet jelentő megnevezés vagy egy határon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos megnevezés esetén közös kérelem is benyújtható.

118f. cikk

Előzetes nemzeti eljárás

(1) A Közösségből származó borok eredetmegjelölésének vagy földrajzi jelzésének oltalma iránt a 118b. cikknek megfelelően benyújtott kérelmek előzetes nemzeti eljárás tárgyát képezik e cikknek megfelelően.

(2) Az oltalom iránti kérelmet azon tagállamban kell benyújtani, amelynek területéről az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés származik.

(3) A tagállamnak meg kell vizsgálnia, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

A tagállam nemzeti eljárást folytat le, amely biztosítja a kérelem megfelelő közzétételét, és a közzétételtől számított legalább két hónapos időszakot ír elő, amely során bármely jogos érdekkel és a tagállam területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy kifogást emelhet az oltalom ellen egy megfelelően indokolt nyilatkozatnak a tagállamhoz való benyújtásával.

(4) Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem felel meg a vonatkozó követelményeknek vagy általában véve nem felel meg a közösségi jognak, elutasítja a kérelmet.

(5) Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy a vonatkozó követelmények teljesülnek:

a) legalább az interneten közzéteszi az összefoglaló dokumentumot és a termékleírást; és

b) oltalom iránti kérelmet juttat el a Bizottsághoz, amely tartalmazza a következőket:

i. a kérelmező neve és címe;

ii. a 118c. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentum;

iii. a tagállam nyilatkozata, amelyben úgy ítéli meg, hogy a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel az előírt feltételeknek; és

iv. az a) pontban említett közzététel hivatkozása.

Ezen információkat a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készített hitelesített fordítással kiegészítve kell továbbítani.

(6) A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az e cikknek való megfeleléshez szükségesek.

(7) Abban az esetben, ha egy tagállamban nem léteznek nemzeti jogszabályok a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalmára vonatkozóan, kizárólag átmeneti jelleggel az ezen alszakaszban foglaltaknak megfelelően nemzeti szinten oltalomban részesítheti az elnevezést a kérelemnek a Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Ezen átmeneti nemzeti oltalom megszűnik azzal a nappal, amelyen a bejegyzésről vagy annak megtagadásáról szóló határozatot ezen alszakasz alapján meghozzák.

118g. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1) A Bizottság közzéteszi az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem beadásának időpontját.

(2) A Bizottság megvizsgálja, hogy a 118f. cikk (5) bekezdésében említett oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban található feltételek teljesülnek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a 118c. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentumot, valamint a 118f. cikk (5) bekezdésében említett termékleírás közzétételi hivatkozását.

Ettől eltérő esetben a Bizottság a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönt a kérelem elutasításáról.

118h. cikk

Kifogásolási eljárás

A 118 g. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében előírt közzététel napjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve bármely, jogos érdekkel és az oltalmat kérelmező tagállamtól eltérő tagállam vagy harmadik ország, illetve a tagállam területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy egy, az ezen alszakaszban foglalt jogosultsági feltételekre vonatkozó, megfelelően indokolt nyilatkozat Bizottsághoz való benyújtásával kifogást emelhet az oltalom ellen.

Harmadik országban állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy esetében a nyilatkozatot az (1) bekezdésben említett két hónapos határidőn belül közvetlenül vagy a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

118i. cikk

Döntés az oltalomról

A Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönt az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek és általában véve a közösségi jognak megfelelő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról, vagy ha e feltételek nem teljesülnek, a kérelem elutasításáról.

118j. cikk

Homonímák (Azonos alakú elnevezések)

(1) Az e rendelet borágazattal kapcsolatos rendelkezései alapján már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú, vagy részben azonos alakú, kérelem tárgyát képező elnevezés bejegyzése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, és az összetéveszthetőség veszélyét.

Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos.

A bejegyzett azonos alakú elnevezés használatát csak olyan körülmények között lehet engedélyezni, amelyek biztosítják, hogy a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönüljön a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

(2) Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, amennyiben a kérelem tárgyát képező elnevezés egy, a tagállamok joga szerint földrajzi jelzésként oltalmat élvező jelzéssel részben vagy egészben azonos alakú.

A tagállamok a földrajzi jelzésekre vonatkozó jogszabályaik alapján nem jegyezhetnek be oltalmi céllal meg nem egyező földrajzi jelzéseket, ha az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó közösségi jogszabály értelmében a Közösségben oltalmat élvez.

(3) Ha a Bizottság végrehajtási intézkedései másként nem rendelkeznek, amennyiben egy borszőlőfajta neve egy oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll vagy azt tartalmazza, a szóban forgó név nem használható az e rendelet hatálya alá tartozó termékek címkézése céljából.

(4) A termékeknek a 118b. cikk szerinti eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalmat a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 18-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) értelmében nem érintik a szeszes italok tekintetében alkalmazandó, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és viszont.

118k. cikk

Az oltalom iránti kérelem elutasításának okai

(1) A köznévvé vált nevek nem élvezhetnek oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként.

Ezen alszakasz alkalmazásában a "köznévvé vált név" olyan bornév, amely, bár e termék eredeti gyártási vagy forgalombahozatali helységéhez vagy régiójához kapcsolódik, a Közösségben egy borfajta köznevévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy az elnevezés köznévvé vált-e vagy nem, az összes idevágó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a) a közösségbeli helyzetet, különösen a fogyasztási területek vonatkozásában;

b) a vonatkozó közösségi vagy nemzeti jogszabályokat.

(2) Egy név nem élvezhet oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, amennyiben valamely védjegy hírnevének fényében az oltalom félrevezetheti a fogyasztót a bor valódi mibenlétének vonatkozásában.

118l. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

(1) Amennyiben egy eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés e rendelet szerint oltalom alatt áll, a 118 m. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyikének megfelelő és a XIb. mellékletben felsorolt kategóriák valamelyike alá tartozó termékhez kapcsolódó védjegy lajstromozását elutasítják, ha a védjegy lajstromozás iránti kérelmét az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalomban részesül.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell.

(2) A 118k. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül egy, a 118 m. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikének megfelelően használt olyan védjegy, amelyet az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek vagy jegyeztek be, illetve amely - amennyiben az érintett jogszabályok erre lehetőséget adnak - az említett időpontig használat révén meghonosodott a Közösségben, továbbra is használható és megújítható az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának ellenére, feltéve, hogy nincs oka a védjegy érvénytelenítésének vagy törlésének a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv ( 15 ) vagy a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet ( 16 ) értelmében.

Ilyen esetekben az eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek a vonatkozó védjegy melletti feltüntetése megengedett.

118m. cikk

Oltalom

(1) Bármely forgalmazó használhatja az oltalom alatt álló eredetmegjelölést és az oltalom alatt álló földrajzi jelzést azon boron, amelyet a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készítettek.

(2) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ilyen oltalom alatt álló nevekkel ellátott, a termékleírásnak megfelelő borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a) az oltalom alatt álló név bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i. az oltalom alatt álló név termékleírásának nem megfelelő hasonló termék vonatkozásában; vagy

ii. amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével;

b) bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a "féle", "fajta", "módszer", "mint ahogyan ... készül", "utánzat", "íz", "mint" és hasonlók;

c) a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb hamis vagy félrevezető jelzés a belső vagy a külső csomagoláson, a szóban forgó bortermékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumokon, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék valódi származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nem válhat köznévvé a Közösségben a 118k. cikk (1) bekezdésének értelmében.

(4) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használata ellen.

(5) Az (1)-(4) bekezdéstől eltérve Horvátország a csatlakozás időpontjában meglévő készletek erejéig Horvátországban forgalomba hozhatja, illetve harmadik országokba exportálhatja a "Mlado vino portugizac" elnevezésű borokat. Horvátország létrehoz egy, a csatlakozás időpontjában meglévő készletekkel kapcsolatos információkat tartalmazó számítógépes adatbázist, és biztosítja, hogy e készleteket hitelesítsék és bejelentsék a Bizottságnak.

118n. cikk

Nyilvántartás

A Bizottság létrehozza és naprakésszé teszi az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi nevek nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását.

118o. cikk

Az illetékes ellenőrző hatóság kijelölése

(1) A tagállamok a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) 4. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően kijelölik az e fejezetben meghatározott kötelességek tekintetében történő ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen alszakasznak megfelelő bármely gazdasági szereplő jogosult legyen az ellenőrzési rendszerben való részvételre.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságról vagy hatóságokról. A Bizottság nyilvánossá teszi nevüket és címüket, illetve időközönként naprakésszé teszi azok jegyzékét.

118p. cikk

A termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzése

(1) A Közösségen belüli földrajzi területhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor gyártása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a) a 118o. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság vagy hatóságok; vagy

b) a 882/2004/EK rendelet 2. cikke második albekezdése 5. pontja szerinti, e rendelet 5. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több ellenőrző szerv.

Az ellenőrzés költségeit az adott gazdasági szereplők viselik.

(2) A harmadik országbeli földrajzi területhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor gyártása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a) a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság; vagy

b) egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett terméktanúsító szervek megfelelnek az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC Guide 65-nek (Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények), és 2010. május 1-jétől ezekkel összhangban akkreditálják őket.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában említett hatóság vagy hatóságok ellenőrzi(k) a termékleírásnak való megfelelést, az objektivitás és a pártatlanság megfelelő garanciáit kell biztosítaniuk, és rendelkezniük kell a feladatuk elvégzéséhez szükséges képzett személyzettel és forrásokkal.

118q. cikk

A termékleírás módosítása

(1) A 118e. cikk feltételeit teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának módosítását, különösen a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 118c. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében. A kérelem ismerteti és megindokolja a tárgyát képező módosításokat.

(2) Amennyiben a javasolt módosítás a 118c. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentum egy vagy több pontját érinti, a 118f-118i. cikk értelemszerűen alkalmazandó a módosítási kérelemre. Ugyanakkor, ha a javasolt módosítás nem jelentős, a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottságnak el kell döntenie, hogy a kérelem jóváhagyható-e a 118 g. cikk (2) bekezdésében és a 118h. cikkben meghatározott eljárás lefolytatása nélkül, és ha igen, a Bizottságnak közzé kell tennie a 118 g. cikk (3) bekezdésében említett elemeket.

(3) Amennyiben a javasolt módosítás nem változtat az összefoglaló dokumentumon, a következő szabályok alkalmazandók:

a) ha a földrajzi terület egy adott tagállamon belül található, e tagállam közli a módosítást illető álláspontját, és ha az kedvező, közzéteszi a módosított termékleírást, valamint értesíti a Bizottságot a jóváhagyott módosításokról és azok okairól;

b) ha a földrajzi terület harmadik országban helyezkedik el, a Bizottság dönt a javasolt módosítás jóváhagyásáról.

118r. cikk

Törlés

A 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére törölhető az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma, amennyiben a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított.

A 118f-118i. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

118s. cikk

Létező oltalom alatt álló bornevek

(1) Az 1493/1999/EK rendelet 51. és 54. cikkével és az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. április 29-i 753/2002/EK bizottsági rendelet ( 18 ) 28. cikkével összhangban oltalom alatt álló bornevekre az e rendelet szerinti oltalom automatikusan érvényes. A Bizottság bevezeti ezeket az e rendelet 118n. cikke szerinti nyilvántartásba.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevek tekintetében a következőket adják át a Bizottságnak:

a) a 118c. cikk (1) bekezdésében előírt műszaki dokumentáció;

b) a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat.

(3) Azok az (1) bekezdésben említett bornevek, amelyekre vonatkozóan a (2) bekezdésben említett információkat 2011. december 31-ig nem nyújtják be, elveszítik e rendelet szerinti oltalmukat. A Bizottság megteszi a kapcsolódó hivatalos lépéseket e neveknek a 118n. cikkben előírt nyilvántartásból történő eltávolítására.

(4) A 118r. cikk nem vonatkozik az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevekre.

A Bizottság 2014. december 31-ig saját kezdeményezésére és a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevek oltalma törölhető, amennyiben azok nem felelnek meg a 118b. cikkben foglalt feltételeknek.

(5) Horvátország esetében a Hivatalos Lap 2011. április 14-i C 116. számában közzétett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom érvényes, feltéve, hogy a kifogásolási eljárás kedvező eredménnyel zárul. A Bizottság ezeket a neveket bevezeti a 118n. cikk szerinti nyilvántartásba.

E cikk (2)-(4) bekezdését a következőkre is figyelemmel kell alkalmazni: a (3) bekezdésben említett határidő a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított egy év. A (4) bekezdésben említett határidő a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított négy év.

118t. cikk

Díjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik fedezésére, ideértve az ezen alszakasz szerinti oltalomra vonatkozó kérelmek, kifogási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadásokat.

II. alszakasz

Hagyományos kifejezések

118u. cikk

Fogalommeghatározások

(1) "Hagyományos kifejezés": a tagállamokban a 118a. cikk (1) bekezdésében említett termékek tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely jelzi:

a) hogy egy adott termék közösségi vagy nemzeti jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel van ellátva; vagy

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárását, minőségét, színét, származási helyének jellegét vagy a történetéhez kapcsolódó eseményt.

(2) A Bizottság gondoskodik a hagyományos kifejezések elismeréséről, meghatározásáról és oltalmáról.

118v. cikk

Oltalom

(1) Egy oltalom alatt álló hagyományos kifejezés kizárólag a 118u. cikk (1) bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelelően előállított termékkel kapcsolatban használható.

A hagyományos kifejezések oltalmat élveznek a jogszerűtlen használattal szemben.

A tagállamoknak meg kell tenniük az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatának megszüntetéséhez szükséges lépéseket.

(2) A hagyományos kifejezések a Közösség területén nem köznevesülhetnek.

Ib. szakasz

Címkézés és kiszerelés a borágazatban

118w. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a) "címkézés": minden, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy jelölés;

b) "kiszerelés": minden olyan információ, amelyet az érintett termék csomagolása révén juttatnak el a fogyasztók felé, beleértve a palackok formáját és típusát is.

118x. cikk

A horizontális szabályok alkalmazhatósága

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 89/104/EGK irányelv, az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv ( 19 ), az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 20 ) és az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 21 ) alkalmazandó a hatályuk alá tartozó termékek címkézésére és kiszerelésére.

118y. cikk

Kötelező adatok

(1) A Közösségben forgalmazott vagy kivitelre szánt, a XIb. melléklet 1-11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézése és kiszerelése a következő kötelező adatokat tartalmazza:

a) a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a XIb. melléklettel összhangban;

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i. az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" vagy "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" kifejezés, és

ii. az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés neve;

c) a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

d) a származás feltüntetése;

e) a palackozó, vagy pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

f) importbor esetében az importőr feltüntetése; és

g) pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve azon borok esetében, amelyek címkéjén megtalálható az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" vagy az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" kifejezés a következő esetekben elhagyható:

a) amennyiben a 118u. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hagyományos kifejezést feltüntetik a címkén;

b) amennyiben a Bizottság által meghatározandó különleges körülmények esetén az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerepel a címkén.

118z. cikk

Választható adatok

(1) A 118y. cikk (1) bekezdésében említett termékek címkéje és kiszerelése különösen a következő választható adatokat tartalmazhatja:

a) évjárat;

b) egy vagy több borszőlőfajta neve;

c) a 118y. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említettektől eltérő borok esetében a cukortartalomra utaló kifejezések;

d) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a 118u. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hagyományos kifejezések;

e) a Közösség szimbóluma az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés feltüntetésével;

f) bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések;

g) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében egy másik földrajzi egység elnevezése, amely az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb.

(2) A 118j. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adatok használatát illetően az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében:

a) a tagállamok a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások biztosításához törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy garantálják a kérdéses információk valódiságát;

b) a tagállamok megkülönböztetéstől mentes és objektív kritériumok alapján és kellő figyelemmel a lojális verseny biztosítására a területükön megtalálható borszőlőfajtákból készült bor tekintetében elkészítik a kizárt borszőlőfajták listáját, különösen abban az esetben, ha

i. a bor valós eredetét illetően fennáll a fogyasztók általi összetéveszthetőség veszélye amiatt, hogy az adott borszőlőfajta egy létező, oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerves részét képezi;

ii. a vonatkozó ellenőrzések nem lennének költséghatékonyak azáltal, hogy az adott borszőlőfajta a tagállam szőlőültetvényeinek igen kis részét képviseli;

c) a különböző tagállamokból származó borok házasítása nem adhat okot a borszőlőfajta vagy -fajták címkézésére, kivéve, ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg, és biztosítják a vonatkozó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások kivitelezhetőségét.

118za. cikk

Nyelvek

(1) A 118y. és 118z. cikkben említett kötelező és választható adatok, amennyiben szövegként fejezik ki őket, a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén szerepelnek.

(2) Az (1) bekezdés ellenére az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés nevének, illetve a 118u. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hagyományos kifejezésnek az oltalom szerinti nyelven vagy nyelveken kell szerepelnie.

Nem a latin ábécé szerint szövegezett, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, illetve nemzeti különleges megnevezések esetében a név a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

118zb. cikk

Végrehajtás

A tagállamok illetékes hatóságai megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az e szakasszal nem összhangban felcímkézett, a 118y. cikk (1) bekezdésében említett termék ne kerüljön piacra, vagy onnan visszavonják azt.

II. szakasz

A termelésre vonatkozó feltételek

119. cikk

Kazein és kazeinátok felhasználása a sajtgyártás során

Amennyiben a 100. cikk alapján támogatás kifizetésére kerül sor, a Bizottság a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználását előzetes engedélyhez kötheti, mely utóbbi csak abban az esetben adható meg, ha a kazein vagy a kazeinátok felhasználása a termékek előállításának szükséges feltétele.

120. cikk

A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításának módszere

A Bizottság megállapíthatja a Szerződés I. mellékletében felsorolt, meghatározott mezőgazdasági termékekből nyert, mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításának módszerét és a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol jellegzetes tulajdonságait.

IIa. szakasz

Termelési szabályok a borágazatban

I. alszakasz

Borszőlőfajták

120a. cikk

A borszőlőfajták osztályba sorolása

(1) A XIb. mellékletben felsorolt és a Közösségben készült termékek a (2) bekezdés szerint osztályba sorolható borszőlőfajtákból készülnek.

(2) A tagállamoknak - a (3) bekezdésre is figyelemmel - osztályba kell sorolniuk azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a) az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

b) a következő fajták nem szerepelhetnek az osztályba sorolásban: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát töröltek az első albekezdésben említett osztályozásból, azt a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

(3) Azok a tagállamok, amelyek bortermelése - a megelőző öt borászati év átlagos termelése alapján számítva - nem haladja meg az évi 50 000 hektolitert, mentesülnek a (2) bekezdésben említett osztálybasorolási kötelezettség alól.

Mindazonáltal az első albekezdésben említett tagállamokban is kizárólag a (2) bekezdés a) és b) pontjának megfelelő borszőlőfajták telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók bortermelés céljából.

(4) A (2) bekezdés első és második albekezdésétől, valamint a (3) bekezdés második albekezdésétől eltérve, tudományos kutatási és kísérleti célból az alábbi borszőlőfajták telepítése, újratelepítése és oltása engedélyezett:

a) a (2) bekezdésben említett tagállamok esetében az osztályba nem sorolt borszőlőfajták;

b) a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében a (2) bekezdés a) és b) pontjának meg nem felelő borszőlőfajták.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdéssel megsértésével bortermelés céljából borszőlőfajtákkal beültetett területeket is ki kell vágni.

Nem kötelező azonban az olyan területek kivágása, amelyeken a termelés kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szolgál.

(6) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy a termelők betartják-e a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat.

II. alszakasz

Borászati eljárások és korlátozások

120b. cikk

Hatály

Ez az alszakasz a borágazatba tartozó termékek készítésére és forgalmazására vonatkozó engedélyezett borászati eljárásokat és korlátozásokat, valamint az említett eljárásokra és korlátozásokra vonatkozó döntéshozatali eljárást tartalmazza.

120c. cikk

Borászati eljárások és korlátozások

(1) Kizárólag a XVa. mellékletben megállapított vagy a 120d. és 120e. cikknek megfelelően meghatározott közösségi jogszabályok alapján engedélyezett borászati eljárások alkalmazhatók a borágazatba tartozó termékeknek a Közösségben való előállítása és tárolása során.

Az első albekezdést az alábbiakra nem kell alkalmazni:

a) szőlőlé és sűrített szőlőlé;

b) szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust.

(2) A megfelelő erjedésnek, valamint a termék megfelelő tárolásának vagy érlelésének biztosítására kizárólag az engedélyezett borászati eljárás alkalmazható.

(3) A borágazatba tartozó termékek előállításakor a Közösségben be kell tartani a XVb. mellékletben meghatározott vonatkozó korlátozásokat.

(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó olyan termékek, amelyek a Közösségben nem engedélyezett vagy adott esetben a nemzeti borászati eljárás szerint nem engedélyezett módon készültek, illetve amelyek megsértik a XVb. mellékletben meghatározott korlátozásokat, nem hozhatók forgalomba a Közösségben.

120d. cikk

A tagállamok által elfogadott szigorúbb szabályok

A tagállamok a területükön készített borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy kizárhatnak a közösségi jog alapján engedélyezett bizonyos borászati eljárásokat, és szigorúbb korlátozásokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését.

A tagállamok e kizárásokról és korlátozásokról tájékoztatják a Bizottságot, amely felhívja ezekre a többi tagállam figyelmét.

120e. cikk

Borászati eljárások és korlátozások engedélyezése

(1) A XVa. melléklet hatálya alá tartozó különös termékek alkoholtartalom-növelése, savtartalom-növelése és savtompítása céljából folytatott, az abban megállapított borászati eljárás, valamint a XVb. mellékletben felsorolt korlátozások kivételével a borágazatba tartozó termékek előállítása és tárolása tekintetében a borászati eljárások és korlátozások engedélyezéséről a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság dönt.

(2) A tagállamok a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság által meghatározandó feltételek szerint engedélyezhetik a nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazását.

120f. cikk

Az engedélyezés kritériumai

A Bizottság valamely borászati eljárás engedélyezésekor a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban:

a) a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) által ajánlott és közzétett borászati eljárásból, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazásának eredményeiből indul ki;

b) figyelembe veszi az emberi egészség védelmét;

c) figyelembe veszi a fogyasztóknak az elvárásaik és előképeik alapján történő megtévesztésével kapcsolatos lehetséges kockázatokat, tekintettel az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök elérhetőségére és felhasználhatóságára;

d) megengedi a bor természetes és alapvető jellemzőinek megőrzését, és nem idéz elő lényeges változást az érintett termék összetételében;

e) biztosítja a környezet megóvásának minimális elfogadható szintjét;

f) tiszteletben tartja a XVa., illetve a XVb. mellékletben meghatározott borászati eljárásokkal és korlátozásokkal kapcsolatos általános szabályokat.

120g. cikk

Analitikai módszerek

A borágazatba tartozó termékek összetételének meghatározására szolgáló analitikai módszerek és azok a szabályok, amelyek segítségével megállapítható, hogy e termékek esetében alkalmaztak-e nem engedélyezett borászati gyakorlatot, az OIV által ajánlott és közzétett módszerek és szabályok.

Amennyiben nem léteznek az OIV által ajánlott és közzétett módszerek és szabályok, a módszereket és szabályokat a 195. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően a Bizottság fogadja el.

Az említett szabályok elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket és szabályokat kell alkalmazni.

III. szakasz

Eljárási szabályok

121. cikk

Előírások, végrehajtási szabályok és eltérések elfogadása

A Bizottság megállapítja az e fejezet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) a 113. és a 113a. cikkben említett forgalmazási előírások, beleértve a következőkkel kapcsolatos szabályokat:

i. az előírások alkalmazásától való eltérések vagy az azok alóli kivételek;

ii. az előírások által megkövetelt adatok feltüntetése, valamint a forgalmazás és a címkézés;

iii. az előírásoknak a Közösségbe behozott és az onnan kivitt termékekre történő alkalmazása;

iv. a 113a. cikk (1) bekezdése tekintetében annak meghatározásával kapcsolatos szabályok, hogy milyen szempontok alapján tekinthető egy termék épnek, egészségesnek és kereskedelmi minőségűnek;

b) a 114. cikk (1) bekezdésével összhangban a tej és a tejtermékek forgalmazása során használható meghatározások és megnevezések tekintetében:

i. a XII. melléklet III. pontja 1. alpontjának második albekezdésében említett termékjegyzéknek a tagállamok által megküldött jegyzékek alapján történő összeállítása és - szükség esetén - kiegészítése;

ii. szükség esetén a XII. melléklet II. pontja 2. alpontja második albekezdésének a) pontjában szereplő megnevezések jegyzékének kiegészítése;

c) a 115. cikkben említett, kenhető zsírokra vonatkozó előírások tekintetében:

i. a XV. melléklet I. pontja 2. alpontja harmadik albekezdésének a) pontjában említett termékeknek a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott jegyzékek alapján összeállított jegyzéke;

ii. a 115. cikkben említett termékek összetételének és gyártási jellemzőinek ellenőrzéséhez szükséges elemzési módszerek;

iii. a mintavételre vonatkozó részletes szabályok;

iv. a 115. cikkben említett termékek piacaira vonatkozó statisztikai információk összegyűjtésének részletes szabályai;

d) a XIV. melléklet A. részében meghatározott tojások forgalmazására vonatkozó: rendelkezések tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. a tojásbegyűjtés gyakorisága, a tojás szállítása, tartósítása és kezelése;

iii. a minőségi kritériumok, különösen a héj külseje, a tojásfehérje és a tojássárgája állaga, valamint a légkamra nagysága;

iv. a súly szerinti osztályozás, ideértve a kivételeket is;

v. a tojáson szereplő jelölés és a csomagoláson feltüntetett címkézés, ideértve a kivételeket, valamint a csomagolóközpontokkal kapcsolatban alkalmazandó szabályokat is;

vi. harmadik országokkal folytatott kereskedelem;

vii. termelői módszerek;

e) a XIV. melléklet B. részében meghatározott baromfihús forgalmazására vonatkozó rendelkezések tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. a bontott baromfik jegyzéke, az ilyen hasított testek és belsőségek részei, ideértve a foie gras-t, amelyekre a XIV. melléklet B. része vonatkozik;

iii. osztályozási kritériumok a XIV. melléklet B. részének III 1. pontja értelmében;

iv. az árut kísérő kereskedelmi okmányokon feltüntetendő egyéb jelölésekre, a címkézésre, a végső fogyasztó általi fogyasztásra szánt baromfihús vonatkozó szabályok kiszerelésére és reklámozására, valamint arra a névre vonatkozó szabályok, amely alatt a termék 2000/13/EK irányelv 3. cikke (1) bekezésének 1. pontja értelmében értékesítésre kerül;

v. az alkalmazott hűtési módszerre és a gazdálkodási formára vonatkozó fakultatív jelölések;

vi. a daraboló- és feldolgozóüzem részére történő szállítás esetén alkalmazható eltérések;

vii. a friss, mélyhűtött és gyorsfagyasztott hasított testek és azok részeinek készítése közbeni vízfelvételi százalék tekintetében alkalmazandó szabályok, valamint az e tekintetben feltüntetendő jelölések;

f) a XIV. melléklet C. részében meghatározott keltetőtojások és naposcsibék termelésére és tenyésztésére, illetve forgalmazására vonatkozó előírásokkal kapcsolatos rendelkezések tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. a keltetőtojásokat és naposcsibéket termelő és tenyésztő, illetve forgalmazó létesítmények nyilvántartása;

iii. a - többek között a harmadik országokból behozandó vagy harmadik országokba kiviendő - keltetőtojásokon és a csomagolásokon feltüntetendő jelölések, valamint a harmadik országokból származó csirkék tekintetében alkalmazandó szabályok;

iv. a keltetők által vezetett főkönyvek;

v. a keltetőgépből kivett keltetett tojások emberi fogyasztástól eltérő esetleges használata;

vi. a keltetők és egyéb létesítmények tájékoztatásai a tagállamok illetékes hatóságai számára;

vii. kísérőokmányok;

g) a komlótermékekre vonatkozóan a 117. cikkben említett minimális minőségi követelmények;

h) adott esetben az alkalmazandó elemzési módszerek;

i) a kazeinnek és a kazeinátoknak a 119. cikkben említett felhasználása tekintetében:

i. azok a technológiai szükségletek figyelembevételével, objektív kritériumok alapján meghatározott feltételek, amelyek mellett a tagállamok megadják az engedélyt és meghatározzák a kazeinnek és a kazeinátoknak a végtermékbe történő beledolgozására vonatkozó maximális százalékos arányt;

ii. az i. pont szerinti engedéllyel rendelkező vállalkozások által betartandó kötelezettségek;

j) a 113b. cikknek megfelelően a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítése során alkalmazandó feltételek tekintetében:

i. a XIa. melléklet II. pontjában meghatározott, a kategóriát azonosító betű feltüntetésének gyakorlati módjai a használt írásjegyek elhelyezése és mérete tekintetében;

ii. a hús harmadik országokból történő, a XIa. melléklet VIII. pontjában említett behozatala, az e rendelet betartására irányuló ellenőrzések módjai tekintetében;

k) az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel kapcsolatos, az Ia. szakasz I. alszakaszában említett szabályok, különösen az ebben az alszakaszban meghatározott szabályok és követelmények alkalmazásától való eltérések:

i. az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések függőben lévő, oltalomra vonatkozó kérelmei vonatkozásában;

ii. az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bizonyos boroknak a szőlő származási helye szerinti földrajzi területhez közeli földrajzi területen történő előállítása vonatkozásában;

iii. az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bizonyos borok hagyományos borkészítési eljárásai vonatkozásában;

l) az Ia. szakasz II. alszakaszában említett hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok különösen a következők tekintetében:

i. az oltalom odaítélési eljárása;

ii. az oltalom különös szintje;

m) a címkézéssel és kiszereléssel kapcsolatos, az Ib. szakaszban említett szabályok és különösen:

i. a szóban forgó termék származási helyére vonatkozó részletek;

ii. a 118z. cikkben felsorolt választható adatok használati feltételei;

iii. az évjáratnak és a borszőlőfajtának a címkén történő feltüntetésére vonatkozó, a 118z. cikk (2) bekezdése szerinti egyedi követelmények;

iv. a 118y. cikk (2) bekezdésében említetteken kívül további olyan eltérések, amelyek szerint a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható;

v. egy adott termék kiszerelése vonatkozásában átruházandó oltalomra vonatkozó szabályok.

A Bizottság módosíthatja a XIa. melléklet III.2. pontjában meghatározott táblázat B. részét.

A borászati eljárásokkal és korlátozásokkal kapcsolatos, a IIa. szakasz II. alszakaszában és a XVa. és a XVb. mellékletben meghatározott rendelkezések végrehajtásához szükséges intézkedéseket, ha e mellékletek másként nem rendelkeznek, a Bizottság a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.

A harmadik bekezdésben említett intézkedések különösen a következők lehetnek:

a) azon rendelkezések, amelyek alapján az 1493/1999/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt közösségi borászati eljárások engedélyezett borászati eljárásnak minősülnek;

b) a pezsgőkre, minőségi pezsgőkre és illatos szőlőfajtákból készült minőségi pezsgőkre vonatkozó engedélyezett borászati eljárások és korlátozások, beleértve az alkoholtartalom-növelést, a savtartalom-növelést és a savtompítást;

c) a likőrborokra vonatkozó engedélyezett borászati eljárások és korlátozások;

d) a XVb. melléklet C. pontjára is figyelemmel a mustok és borok keverését és házasítását szabályozó rendelkezések;

e) amennyiben nincsenek ilyen jellegű közösségi szabályok, a borászati eljárások során alkalmazott anyagok tisztasági és azonosítási előírásai;

f) az engedélyezett borászati eljárások alkalmazására vonatkozó adminisztratív szabályok;

g) a 120c. cikknek meg nem felelő termékek tartására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó feltételek és az ugyanannak a cikknek a követelményei alóli esetleges kivételek, valamint az egyedi esetekben a nehézségek elkerülése céljából meghatározott szempontok;

h) azon feltételek, amelyek alapján a tagállamok engedélyezhetik a 120c. cikken kívüli, a IIa. szakasz II. alszakaszának vagy az ezen alszakasz alkalmazására vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő termékek tartását, forgalomba hozatalát és felhasználását.

II. FEJEZET

Termelői szervezetek, szakmaközi szervezetek, a piaci szereplők szervezetei

I. szakasz

Általános elvek

122. cikk

Termelői szervezetek

A tagállamok elismerik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

a) a következő ágazatok valamelyikében működő termelőkből állnak:

i. komlóágazat;

ii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;

iii. gyümölcs- és zöldségágazat azon mezőgazdasági termelők vonatkozásában, akik az érintett ágazatba tartozó egy vagy több terméket termesztenek és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékek vonatkozásában;

iiia. tej és tejtermékek;

iv. selyemhernyó-ágazat;

b) a termelők kezdeményezésére jönnek létre;

c) meghatározott céllal rendelkeznek, amely különösen magában foglalhat, vagy a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében magában foglal az alábbi célkitűzések közül egyet vagy többet:

i. a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében;

ii. a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala;

iii. a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása.

A tagállamok az 1. cikk első bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételek mellett szintén elismerhetik az 1. cikkben említett bármely ágazatban - kivéve az említett bekezdés a) pontjában megnevezett ágazatokban - tevékenykedő termelők által létrehozott termelői szervezeteket.

A tagállamok a borágazat tekintetében az első bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételekkel megegyező feltételek mellett ismerhetnek el termelői szervezeteket amennyiben olyan alapszabályt alkalmaznak, amely megköveteli a tagjaiktól különösen a következőket:

a) a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazása a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, az értékesítéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban;

b) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása, különösen a termőterületet és a piac alakulását illetően;

c) bírságfizetés az alapszabály szerinti kötelességek megszegéséért.

Az első bekezdés c) pontja szerinti meghatározott célokat szolgálnak a borágazatban, amelyek különösen a következőkhöz kapcsolódhatnak:

a) technikai segítségnyújtás ösztönzése és nyújtása a környezetkímélő termesztéstechnológiai és termelési módszerek használata érdekében;

b) a bortermelés melléktermékeinek kezelését érintő és a hulladékkezelési kezdeményezések előmozdítása, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biodiverzitás megőrzése és előmozdítása;

c) kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban;

d) hozzájárulás a II. rész I. címe IV. fejezetének IVb. szakaszában említett támogatási programok megvalósításához.

123. cikk

Szakmaközi szervezetek

(1) A tagállamok elismerik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a) az alábbi ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához és/vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak:

i. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;

ii. dohányágazat;

b) az azokat alkotó valamennyi szervezetnek vagy egyesületnek, vagy ezek egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

c) meghatározott céllal rendelkeznek, amely különösen az alábbiakra vonatkozhat:

i. a kínálat koncentrálása és koordinálása, valamint a tagok termékeinek forgalmazása;

ii. a termelés és a feldolgozás közös hozzáigazítása a piaci követelményekhez, valamint a termék fejlesztése;

iii. a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének előmozdítása;

iv. kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban.

(2) Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésben említett szakmaközi szervezetek több tagállam területén folytatják tevékenységüket, az elismerést - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - a Bizottság adja meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett eseteken kívül a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében elismerik, a borágazat tekintetében pedig elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket is, amelyek:

a) a bevezető szövegben említett ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

b) az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének kezdeményezésére jöttek létre;

c) a Közösség egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül egyet, a gyümölcs- és zöldségágazatban kettőt vagy annál többet folytatnak, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével és - az egyéb ágazatok sérelme nélkül - a borágazatban a közegészségügyre ás a fogyasztók érdekeire figyelemmel:

i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése;

ii. a gyümölcs- és zöldségágazat és a borágazat termékei forgalomba hozatala koordinációjának javítása, különösen kutatás és piacelemzés által;

iii. a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;

iv. az előállított gyümölcs- és zöldségekben rejlő, valamint a borágazati termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása;

v. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre;

vi. a növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének biztosítása, valamint a talaj- és vízminőség megőrzése;

vii. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal, illetve a borágazat tekintetében a borkészítés összes szakaszában javítható;

viii. az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredet-megjelölések, minőségi védjegyek (tanúsító védjegyek) és földrajzi árujelzők védelme és előmozdítása;

ix. az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek elősegítése;

x. a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében a XVIa. melléklet 2. és 3. pontjában említett termesztési és forgalmazási szabályok vonatkozásában olyan szabályok meghatározása, amelyek szigorúbbak, mint a közösségi vagy nemzeti szabályok;

xi. a borágazat tekintetében:

- az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor különleges jellemzőit illető tájékoztatás nyújtása,

- a mérsékelt és felelős borfogyasztás előmozdítása, és a veszélyes mértékű fogyasztás mintájához kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás,

- a bor promóciója mindenekelőtt harmadik országokban.

(4) A tagállamok olyan szakmaközi szervezeteket is elismerhetnek, amelyek:

a) hivatalosan kérték elismerésüket, és olyan gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak, amelyek a nyers tej előállításához és az ellátási lánc következő szakaszai közül legalább az egyikhez kapcsolódnak: a tej- és tejtermékágazat termékeinek feldolgozása vagy kereskedelme, beleértve a forgalmazást;

b) az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének kezdeményezésére jöttek létre;

c) az adott szakmaközi szervezetek tagjai és a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével az Unió egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül egyet vagy többet folytatnak:

i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött nyerstej-szállítási szerződések tekintetében az árakra, mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti és nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén;

ii. hozzájárulás a tej és a tejtermékek forgalomba hozatalának jobb koordinációjához, különösen kutatás és piacelemzés révén;

iii. a belső és külső piacokon forgalmazott tej és tejtermékek fogyasztásának előmozdítása, valamint az azokra vonatkozó információk szolgáltatása;

iv. a potenciális exportpiacok felkutatása;

v. az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a nyers tej felvásárlók számára történő eladása és/vagy feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának szükségességét, és elkerülve a piac torzulásait;

vi. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre;

vii. a tejágazat termelési potenciáljának fenntartása és fejlesztése, többek között az innováció előmozdítása és az alkalmazott kutatási és fejlesztési programok támogatása révén a tej és tejtermékek kínálta lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében, különös tekintettel a fogyasztó számára vonzóbb, hozzáadott értéket képviselő termékek létrehozására;

viii. az állat-egészségügyi termékek kisebb mértékű felhasználását, az egyéb inputanyagok jobb kezelését, valamint az élelmiszer-biztonság és az állategészségügy javítását lehetővé tévő módszerek felkutatása;

ix. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalmazás valamennyi szakaszában javítható;

x. az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredetmegjelöléssel, minőségi védjegyekkel (tanúsító védjegyekkel) és földrajzi árujelzőkkel ellátott termékek termelésének védelme és előmozdítása; illetve

xi. az integrált termelés vagy egyéb környezetbarát termelési módszerek terjesztése.

124. cikk

A termelői és a szakmaközi szervezetekre vonatkozó közös rendelkezések

(1) A 122. cikket és a 123. cikk (1) bekezdését a termelői vagy szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó - a nemzeti jogon alapuló és a közösségi joggal összhangban álló - tagállami döntés sérelme nélkül kell alkalmazni az 1. cikkben említett ágazatok mindegyikében, a 122. cikk első bekezdésének a) pontjában és a 123. cikk (1) bekezdésében említett ágazatok kivételével.

(2) A 865/2004/EK, az 1952/2005/EK és az 1544/2006/EK rendeletnek megfelelően elismert vagy jóváhagyott termelői szervezeteket az ezen rendelet 122. cikke szerinti elismert termelői szervezeteknek kell tekinteni.

A 2077/92/EGK és a 865/2004/EK rendeletnek megfelelően elismert vagy jóváhagyott szakmaközi szervezeteket az ezen rendelet 123. cikke szerinti elismert szakmaközi szervezeteknek kell tekinteni.

125. cikk

A piaci szereplők szervezetei

Ezen rendelet alkalmazásában a piaci szereplők szervezetei magukban foglalják az elismert termelői szervezeteket, az elismert szakmaközi szervezeteket vagy egyéb piaci szereplők elismert szervezeteit az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában vagy ezek társulásait.

Ia. szakasz

A termelői és szakmaközi szervezetekkel, valamint termelői csoportokkal kapcsolatos szabályok a gyümölcs- és zöldségágazatban

I. alszakasz

A termelői szervezetek alapszabálya és elismerése

125a. cikk

A termelői szervezetek alapszabálya

(1) A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek alapszabálya különösen a következőket követeli meg tagjaitól:

a) a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazása a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban;

b) a 122. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett bármely terméknek az adott gazdaságban való termelése tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás;

c) az érintett teljes termésüknek a termelői szervezeten keresztül történő forgalmazása;

d) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen eladásokat illetően;

e) az alapszabály által meghatározott pénzügyi hozzájárulások befizetése a 103b. cikkben előírt működési alap létrehozása és feltöltése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja ellenére - amennyiben a termelői szervezet engedélyezi, és amennyiben ez összhangban áll a termelői szervezet által meghatározott feltételekkel - a termelő tagok:

a) közvetlenül a gazdaságukban és/vagy azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesíthetik termésük és/vagy termékeik egy meghatározott százalékot meg nem haladó részét, mely százalékot a tagállamok legalább 10 %-os szinten rögzítik;

b) a szervezetük által forgalmazható termelési mennyiséghez képest csekély jelentőségű termékmennyiségeket értékesíthetnek, akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül;

c) akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek olyan termékeket, amelyek tulajdonságaik révén rendszerint nem tartoznak az érintett termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

(3) A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakról is rendelkezik:

a) az (1) bekezdésben említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;

b) a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulások kiszabása a tagokra;

c) olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;

d) az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért - különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért - vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiróható szankciók;

e) az új tagok belépésére - különösen a minimális tagsági időtartamra - vonatkozó szabályok;

f) a szervezet működéséhez szükséges számviteli és költségvetési szabályok.

(4) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezeteire úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben.

125b. cikk

Elismerés

(1) A tagállamok termelői szervezetként ismernek el a gyümölcs- és zöldségágazatban minden olyan, elismerést kérelmező jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részét, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a) célja a környezetbarát termesztési gyakorlatok, termesztési technológiák és hulladékkezelési módszerek használata, különös tekintettel a vízminőség-, a talaj- és a tájvédelemre, valamint a biológiai sokféleség megőrzésére vagy ösztönzésére, valamint megfelel a 122. és a 125a. cikkben meghatározott követelményeknek, és ezt megfelelően bizonyítja;

b) tagjainak száma, valamint értékesíthető termékeinek mennyisége vagy értéke elér egy, a tagállamok által meghatározandó alsó határt, és ezt megfelelően bizonyítja;

c) elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy megfelelően tudja végezni tevékenységét mind a ráfordított idő, mind pedig a hatékonyság és a kínálat koncentrációja tekintetében, mely célból a tagállamok eldönthetik, hogy a 122. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett termékek vagy termékcsoportok közül melyek tartozzanak a termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe;

d) hatékonyan lehetővé teszi tagjai számára a technikai segítségnyújtás elérését a környezetbarát termesztési eljárások használatában;

e) szükség esetén hatékonyan biztosítja tagjai részére a termésük begyűjtéséhez, tárolásához, csomagolásához és forgalmazásához a technikai eszközöket;

f) biztosítja tevékenységei megfelelő kereskedelmi és számviteli irányítását; valamint

g) egy adott piacon nincs gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi.

(2) A tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított három hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről;

b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek betartják-e az e fejezetben foglaltakat, e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása vagy az azokat érintő szabálytalanságok esetén alkalmazzák az ezekre a szervezetekre vonatkozó szankciókat, és - amennyiben szükséges - döntenek az elismerés visszavonásáról;

c) évente egyszer értesítik a Bizottságot minden, az elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó döntésről.

II. alszakasz

Termelői szervezetek és termelői csoportok társulása

125c. cikk

Termelői szervezetek társulása a gyümölcs- és zöldségágazatban

A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek társulásai elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jönnek létre, és azok a termelői szervezetek bármely e rendeletben említett tevékenységét végezhetik. E célból a tagállamok kérelemre elismerhetik a termelői szervezetek társulásait, amennyiben:

a) a tagállam úgy véli, hogy a társulás képes az említett tevékenységek hatékony elvégzésére; és

b) a társulás egy adott piacon nincs gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi.

A 125a. cikk (4) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

125d. cikk

Kiszervezés

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó elismert termelői szervezetek vagy az említett ágazatba tartozó termelői szervezetek elismert társulásai kiszervezzék tevékenységeiket - többek között leányvállalatokhoz -, feltéve hogy elegendő bizonyítékot szolgáltatnak a tagállam részére arra vonatkozóan, hogy ez a kiszervezés az érintett termelői szervezet vagy termelői szervezeti társulás célkitűzései megvalósításának megfelelő módja.

125e. cikk

Termelői csoportok a gyümölcs- és zöldségágazatban

(1) Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban, a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban, illetve az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken jogi személyként vagy valamely jogi személy pontosan meghatározott részeként termelői csoportot lehet létrehozni olyan mezőgazdasági termelők kezdeményezésére, akik a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó egy vagy több terméket termesztenek és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékeket termesztenek, azzal a céllal, hogy azt termelői szervezetként elismerjék.

Az ilyen termelői csoportok számára átmeneti időszak engedélyezhető, amely alatt teljesíteni kell a termelői csoportként való elismeréshez a 122. cikkben meghatározott feltételeket.

Az elismerés megszerzése céljából az említett termelői csoportok benyújtanak egy ütemezett elismerési tervet az érintett tagállam részére, amely terv elfogadásakor megkezdődik a második albekezdésben említett átmeneti időszak, és megtörténik az előzetes elismerés. Az átmeneti időszak nem lehet hosszabb öt évnél.

(2) Az elismerési terv elfogadását megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot szándékaikról, és azok várható pénzügyi vonatkozásairól.

III. alszakasz

A szabályok kiterjesztése egy adott gazdasági térség termelőire

125f. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1) Olyan esetekben, amikor valamely adott gazdasági térségben működő, a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó termelői szervezetet egy adott termék tekintetében, az adott térség termelése és termelői vonatkozásában reprezentatívnak tekintenek, az érintett tagállam a termelői szervezet kérésére kötelezővé teheti az alábbi szabályokat az adott gazdasági térségben letelepedett, de a termelői szervezethez nem tartozó termelők számára:

a) a 125a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szabályok;

b) a 103c. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedések végrehajtásához szükséges szabályok.

Az első albekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a szabályok:

a) legalább egy gazdasági év óta hatályban legyenek;

b) a XVIa. mellékletben foglalt kimerítő felsorolásban szerepeljenek;

c) legfeljebb három gazdasági éven át bírjanak kötelező erővel.

Mindazonáltal a második albekezdés a) pontjában említett feltételt nem kell alkalmazni, ha az érintett szabályok azok, amelyek a XVIa. melléklet 1., 3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkalmazható.

(2) Ezen alszakasz alkalmazásában a "gazdasági térség" csatlakozó vagy szomszédos termelési régiókból álló olyan földrajzi zónát jelent, amelyekben a termelési és piaci értékesítési körülmények azonosak.

A tagállamok elküldik a Bizottságnak a gazdasági térségek listáját.

Az értesítéstől számított egy hónapon belül a Bizottság jóváhagyja a listát, vagy az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően meghatározza az utóbbi által a listán elvégzendő módosításokat. A Bizottság a jóváhagyott listát az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

(3) Egy termelői szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értelmében vett reprezentatív termelői szervezetnek, amennyiben a működési területéül szolgáló gazdasági térség termelőinek legalább 50 %-a a tagjai közé tartozik, és a terület termésmennyiségének legalább 60 %-át lefedi. Az (5) bekezdés sérelme nélkül, e százalékarányok kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 2008. december 31-ig a 2092/91/EGK rendelet hatálya alá tartozó, 2009. január 1-jétől pedig a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termelőket és ökológiai termelést.

(4) Az adott gazdasági térség összes termelőjére kötelezően vonatkozó szabályok:

a) az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmilyen kárt más termelőknek;

b) a 125a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a termelési jelentéstétellel kapcsolatos szabályok kivételével nem érvényesek azokra a termékekre, amelyeket feldolgozás céljából szállítanak a gazdasági év kezdete előtt aláírt szerződés alapján, kivéve, ha kifejezetten vonatkoznak rájuk;

c) nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő közösségi és nemzeti szabályokkal.

(5) A szabályok nem tehetők kötelezővé a 2008. december 31-ig a 2092/91/EGK rendelet hatálya alá tartozó, 2009. január 1-jétől pedig a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékeket termelők számára, kivéve ha abban a gazdasági térségben, amelyben a termelői szervezet működik, az érintett termelők legalább 50 %-a beleegyezett az intézkedésbe, és a termelői szervezet a szóban forgó terület ilyen jellegű termelésének legalább 60 %-át lefedi.

125g. cikk

Értesítés

A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 125f. cikk (1) bekezdésének megfelelően az egyes gazdasági térségekben az összes termelő részére kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

125h. cikk

A szabályok kiterjesztésének hatályon kívül helyezése

A Bizottság úgy határoz, hogy egy tagállamnak hatályon kívül kell helyeznie a szabályoknak a 125f. cikk (1) bekezdése szerinti kiterjesztéséről hozott döntését:

a) amennyiben úgy találja, hogy a szóban forgó, más termelőkre történő kiterjesztés kizárja a versenyt a belső piac jelentős részén, vagy veszélyezteti a szabad kereskedelmet, vagy a Szerződés 33. cikkének célkitűzései veszélybe kerülnek;

b) amennyiben úgy találja, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése vonatkozik az egyéb termelőkre kiterjesztett szabályokra. A Bizottság e szabályokra vonatkozó határozatát csak a szóban forgó megállapítás időpontjától kell alkalmazni;

c) amennyiben az ellenőrzéseket követően úgy találja, hogy az ezen alszakaszban foglaltakat nem tartották be.

125i. cikk

A tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők pénzügyi hozzájárulásai

A 125f. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett tagállam - a bemutatott bizonyíték alapos vizsgálatát követően - úgy dönthet, hogy a tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők kötelesek befizetni a termelői szervezetnek a tagok által fizetett pénzügyi hozzájárulás egy részét, amennyiben a pénzügyi hozzájárulás az alábbi költségek fedezésére szolgál:

a) a 125f. cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazásából származó adminisztratív költségek;

b) a szervezet vagy társulás által vállalt és a térség valamennyi termelője számára hasznos kutatások, piaci tanulmányok és eladásösztönzési tevékenységek költségei.

125j. cikk

A termelői szervezetek társulásai szabályainak kiterjesztése

Ezen alszakasz alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezetek elismert társulásaira is vonatkozik.

IV. alszakasz

Szakmaközi szervezetek a gyümölcs- és zöldségágazatban

125k. cikk

Elismerés és az elismerés visszavonása

(1) Amennyiben a tagállami struktúrák ezt lehetővé teszik, a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazatban szakmaközi szervezetként ismerhetik el valamennyi olyan, a területükön letelepedett jogi személyt, amely megfelelő kérelmet nyújt be, azzal a feltétellel, hogy:

a) az érintett tagállam egy vagy több régiójában fejtik ki tevékenységüket;

b) a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készült termékek előállításának és/vagy kereskedelmének és/vagy feldolgozásának jelentős arányát képviselik a szóban forgó régióban vagy régiókban, és - egynél több régió esetén - mindegyik régióban igazolni tudják a reprezentativitás minimális szintjét az általuk összefogott ágazatok mindegyikében;

c) a 123. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek közül kettőt vagy annál többet folytatnak;

d) saját maguk nem vesznek részt a gyümölcs- és zöldségfélék, vagy a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készült termékek előállításában, feldolgozásában vagy forgalmazásában;

e) nem vesznek részt a 176a. cikk (4) bekezdésében említett megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások egyikében sem.

(2) Az elismerést megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az elismerésüket kérelmező szakmaközi szervezetekről, megadva a reprezentativitásuk mértékére és különböző tevékenységi körükre vonatkozó minden lényeges tájékoztatást, az elbíráláshoz szükséges minden egyéb információval együtt.

A Bizottság az értesítést követő két hónapon belül kifogást emelhet az elismerés ellen.

(3) A tagállamok:

a) a kérelemnek az összes vonatkozó igazoló dokumentummal együtt történő benyújtásától számított három hónapon belül döntenek arról, hogy megadják-e az elismerést;

b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a szakmaközi szervezetek betartják-e az elismeréshez szükséges feltételeket; e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása vagy az azokat érintő szabálytalanságok esetén szankciókat vetnek ki az érintett szervezetekre, és - amennyiben szükséges - döntenek az elismerés visszavonásáról;

c) visszavonják az elismerést, amennyiben:

i. az elismerés tekintetében az ebben az alszakaszban meghatározott követelmények és feltételek már nem teljesülnek;

ii. a szakmaközi szervezet részt vesz bármely, a 176a. cikk (4) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban, bármely egyéb - a nemzeti törvényből következő - szankció alkalmazásának sérelme nélkül;

iii. a szakmaközi szervezet elmulaszt eleget tenni a 176a. cikk (2) bekezdésében említett értesítési kötelezettségnek;

d) két hónapon belül értesítik a Bizottságot a valamely szervezetnek megítélt, attól megtagadott vagy visszavont elismerésről.

(4) A Bizottság meghatározza a tagállamoknak a szakmaközi szervezetek tevékenységét illető, a Bizottság felé történő jelentési kötelezettségének feltételeire és gyakoriságára vonatkozó szabályokat.

A Bizottság az ellenőrzések eredményei alapján felkérheti a tagállamot az elismerés visszavonására.

(5) E rendelet feltételeinek megfelelően az elismerés a 123. cikk (3) bekezdésének c) pontjában felsorolt tevékenységek végzésének engedélyezését jelenti.

(6) A Bizottság - az általa megfelelőnek ítélt módon - közzéteszi az elismert szakmaközi szervezetek jegyzékét, feltüntetve tevékenységeik gazdasági szféráját vagy területét, és a 125l. cikk értelmében végzett tevékenységeket. Az elismerés visszavonása szintén közzétételre kerül.

125l. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1) Az olyan esetekben, amikor egy tagállam adott régiójában vagy régióiban működő valamely szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak tekinthető, akkor az érintett tagállam az említett szakmaközi szervezet kérésére - korlátozott időszakra - kötelezővé teheti a szóban forgó régióban vagy régiókban működő egyéb, a szervezethez nem tartozó piaci szereplők - egyének vagy csoportok - számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.

(2) Egy szakmaközi szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értelmében vett reprezentatív szakmaközi szervezetnek, amennyiben a tagállam adott régiójában vagy régióiban a kérdéses termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának legalább kétharmad részében érintett. Amennyiben a szakmaközi szervezet szabályainak az egyéb piaci szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több régiót érint, a szakmaközi szervezetnek igazolnia kell a reprezentativitás minimális szintjét az összes általuk összefogott ágazatban, az érintett régiók mindegyikében.

(3) Azok a szabályok, amelyek kiterjesztése kérhető az egyéb piaci szereplőkre:

a) az alábbi célok egyikére irányulnak:

i. az előállításra vonatkozó és piaci jelentéstétel;

ii. a közösségi vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb előállítási szabályok;

iii. a közösségi szabályoknak megfelelő szabványszerződések készítése;

iv. forgalmazási szabályok;

v. környezetvédelmi szabályok;

vi. a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és hasznosítását szolgáló intézkedések;

vii. a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;

b) már legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak;

c) legfeljebb három gazdasági évre tehetők kötelezővé;

d) az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmilyen kárt más piaci szereplőknek.

Mindazonáltal az első albekezdés b) pontjában említett feltételt nem kell alkalmazni, ha az érintett szabályok azok, amelyek a XVIa. melléklet 1., 3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkalmazható.

(4) A (3) bekezdés a) pontjának ii., iv. és v. alpontjában említett szabályok nem térhetnek el a XVIa. mellékletben meghatározott szabályoktól. A (3) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett szabályokat nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett adott régión vagy régiókon kívül előállított termékekre.

125m. cikk

Értesítés és a szabályok kiterjesztésének hatályon kívül helyezése

(1) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 125l. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy vagy több meghatározott régióban az összes piaci szereplő számára kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

(2) A szabályok közzététele előtt a Bizottság tájékoztatja a 195. cikk alapján felállított bizottságot a szakmaközi megállapodások kiterjesztéséről szóló bármely értesítésről.

(3) A Bizottság dönt arról, hogy - a 125h. cikkben említett esetekben - valamely tagállamnak hatályon kívül kell-e helyeznie egy szabály kiterjesztéséről szóló, az adott tagállam által hozott döntést.

125n.

Tagsággal nem rendelkezők pénzügyi hozzájárulásai

Azokban az esetekben, amikor az egy vagy több termékre vonatkozó szabályokat kiterjesztik, és amikor a 125l. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egy vagy több tevékenységet egy elismert szakmaközi szervezet folytat, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége kapcsolatban van egy vagy több érintett termékkel, az elismerést biztosító tagállam dönthet úgy, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, amelyek nem tagjai a szakmaközi szervezetnek, de amelyek az említett tevékenységek előnyeit élvezik, be kell fizetniük a szervezet tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás teljes összegét vagy annak egy részét, amennyiben ezt a hozzájárulást a szóban forgó tevékenység végzésével kapcsolatos költségek közvetlen fedezésére szánják.

Ib. szakasz

A Borágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetekkel kapcsolatos szabályok

125o. cikk

Elismerés

(1) A tagállamok elismerhetik azokat a termelői és szakmaközi szervezeteket, amelyek elismerésre vonatkozó kérelmet nyújtottak be az érintett tagállamhoz, és a kérelem tartalmazza annak bizonyítékát, hogy a jogalany:

a) a termelői szervezetek vonatkozásában:

i. megfelel a 122. cikkben meghatározott követelményeknek;

ii. rendelkezik a minimális taglétszámmal, amelyet az érintett tagállam határoz meg;

iii. a forgalomba hozható termékekből rendelkezik az érintett tagállam által meghatározott minimális mennyiséggel a szervezet működési helyének területén;

iv. tevékenységét hosszú távon, hatékonyan és a kínálati oldal megfelelő mértékű koncentrációjával képes végezni;

v. tagjainak biztosítja technikai segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét a környezetkímélő termesztéstechnológia alkalmazásához;

b) a szakmaközi szervezetek vonatkozásában:

i. megfelel a 123. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

ii. az érintett terület egy vagy több régiójában folytatja tevékenységeit;

iii. az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításában vagy kereskedelmében jelentős részesedéssel rendelkezik;

iv. nem vesz részt a borágazatba tartozó termékek előállításában, feldolgozásában vagy forgalomba hozatalában.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet alapján elismert termelői szervezetek e cikk alkalmazásában elismert termelői szervezeteknek minősülnek.

A 123. cikk (3) bekezdésében és az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő olyan szervezetek, amelyeket a tagállamok elismertek, e rendelkezések alkalmazásában elismert szakmaközi szervezeteknek minősülnek.

(3) A 125b. cikk (2) bekezdése és a 125k. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a borágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetekre. Ugyanakkor:

a) a 125b. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, illetve a 125k. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett időtartamok hossza négy hónap;

b) a 125b. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és a 125k. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett elismerésre vonatkozó kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

c) a 125b. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a 125k. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett éves jelentéseket azonban minden év március 1-jéig kell megküldeni.

II. szakasz

A dohányágazatban működő szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok

126. cikk

A tagsággal nem rendelkező egyének vagy csoportok által fizetendő hozzájárulás

(1) Ha a dohányágazatban működő valamely elismert szakmaközi szervezet a (2) bekezdésben említett tevékenységek közül egyet vagy többet folytat, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége az érintett termékek közül eggyel vagy többel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam vagy - amennyiben az elismerést a Bizottság adta meg - a Bizottság, a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül, úgy határozhat, hogy azok az egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek nem tagjai a szóban forgó szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik a tevékenységéből fakadó előnyöket, megfizetik a szervezet számára a tagok által fizetett hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben az ilyen hozzájárulást az érintett tevékenységek folytatásának következtében közvetlenül felmerülő, nem igazgatási jellegű költségek fedezésére szánják.

(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységeknek az alábbi célkitűzések valamelyikéhez kell kapcsolódniuk:

a) a termék értékének növelését célzó kutatások, különösen olyan új felhasználási módok révén, amelyek nem veszélyeztetik a közegészségügyet;

b) a leveles vagy a bálázott dohány minőségének javítását célzó tanulmányok;

c) az olyan művelési módszerekre irányuló kutatás, amelyek lehetővé teszik a növény-egészségügyi termékek használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét.

(3) Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot azokról a határozatokról, amelyeket az (1) bekezdés értelmében kívánnak meghozni. Az ilyen határozatok nem alkalmazhatóak a Bizottság értesítésétől számított három hónapos időszak eltelte előtt. A Bizottság ezen három hónapos időszak alatt kezdeményezheti a határozattervezet egészének vagy egy részének az elutasítását, ha a megjelölt általános gazdasági érdeket nem találja kellően megalapozottnak.

(4) Ha a Bizottság által e fejezettel összhangban elismert valamely szakmaközi szervezet tevékenysége az általános gazdasági érdeket szolgálja, a Bizottság továbbítja határozattervezetét az érintett tagállamok részére, amelyeknek ezt követően két hónap áll rendelkezésükre észrevételeik megtételére.

IIa. szakasz

A tej- és tejtermékágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok

126a. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő termelői szervezetek és társulásaik elismerése

(1) A tagállamok termelői szervezetként ismernek el a tej- és tejtermékágazatban minden olyan elismerést kérelmező jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részét, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a) megfelel a 122. cikk első bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott követelményeknek;

b) a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális forgalmazható termelési mennyiséggel;

c) elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind a hatékonyság és a kínálat koncentrációja tekintetében;

d) alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.

(2) Kérelem alapján a tagállamok elismerhetik a tej- és tejtermékágazatban működő elismert termelői szervezetek társulását, ha az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a társulás képes eredményesen elvégezni egy elismert termelői szervezet minden tevékenységét, és megfelel az (1) bekezdésben előírt feltételeknek.

(3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő termelői szervezeteket a 122. cikk első bekezdése a) pontjának iiia. alpontja alapján elismert termelői szervezeteknek kell tekinteni.

2012. április 2-át megelőzően a nemzeti jog alapján elismert azon termelői szervezetek, amelyek nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, 2012. október 3-ig folytathatják tevékenységüket a nemzeti jog alapján.

(4) A tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b) általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek és társulásaik betartják-e e fejezet előírásait;

c) az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és társulásaikra, és adott esetben eldöntik, hogy vissza kell-e vonni az elismerést;

d) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerések megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

126b. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezetek elismerése

(1) A tagállamok tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezeteket akkor ismerhetnek el, ha az említett szervezetek:

a) megfelelnek a 123. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

b) az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;

c) a 123. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;

d) ők maguk nem foglalkoznak tej- és tejtermékek előállításával, feldolgozásával, illetve forgalmazásával.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 123. cikk (4) bekezdése alapján szakmaközi szervezetként kell elismerni.

(3) Amennyiben a tagállamok élnek azzal a lehetőséggel, hogy az (1) és/vagy (2) bekezdés értelmében elismerjenek egy szakmaközi szervezetet, a tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számítva négy hónapon belül határoznak a szakmaközi szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b) általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;

c) az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben eldöntik, hogy vissza kell-e vonni az elismerést;

d) visszavonják az elismerést, ha:

i. az elismerés tekintetében e cikkben meghatározott követelmények és feltételek már nem teljesülnek;

ii. a szakmaközi szervezet szerepet vállal bármely, a 177a. cikk (4) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban, bármely egyéb - a nemzeti törvény szerinti - szankció alkalmazásának sérelme nélkül;

iii. a szakmaközi szervezet nem tesz eleget a 177a. cikk (2) bekezdésében említett értesítési kötelezettségnek;

e) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

126c. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban

(1) A 122. cikknek megfelelően elismert, mezőgazdasági termelőket tömörítő tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak mezőgazdasági termelő tagjaik nevében azok közös termelésének egy része vagy egésze tekintetében a nyers tejnek a termelő által a nyers tej feldolgozója vagy a 185f. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.

(2) A termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a) függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a nyers tej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében;

c) feltéve, hogy az adott termelői szervezet tekintetében:

i. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 3,5 %-át; és

ii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át; és

iii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az adott tagállam nemzeti termelésének 33 %-át;

d) feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a mezőgazdasági termelők két különálló termelői egysége különböző földrajzi területen helyezkedik el;

e) feltéve, hogy a nyers tejre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában lefektetett feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a tejet leadja; és

f) feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti az ezen tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben tevékenységet folytat.

(3) A termelői szervezet a (2) bekezdés c) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételektől függetlenül tárgyalásokat folytathat az (1) bekezdés értelmében, ha az adott termelői szervezet esetében a tárgyalások által érintett - 500 000 tonnánál alacsonyabb teljes éves nyerstej-termeléssel rendelkező tagállamban termelt, vagy ilyen tagállamba szállított - nyers tej mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 45 %-át.

(4) E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozás a termelői szervezetek társulásait is magában foglalja.

(5) A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés alkalmazásában a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyers tej mennyiségét.

(6) A (2) bekezdés c) pontjától és a (3) bekezdéstől eltérve - még akkor is, ha nem valósul meg az ezekben megállapított küszöbértékek túllépése - az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezetnek adott tárgyalást vagy újból meg kell nyitnia, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a területén.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 195. cikk (2) bekezdésében vagy a 196b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontját követően alkalmazandók.

(7) E cikk alkalmazásában:

a)

"nemzeti versenyhatóság" : a Szerződés 101. és 102. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet ( 22 ) 5. cikkében említett hatóság;

b)

"kis- és középvállalkozás" : a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 23 ) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás.

(8) Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés f) pontja és a (6) bekezdés alkalmazásáról.

126d. cikk

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozása

(1) A 122. cikk első bekezdésének a) pontja értelmében elismert termelői szervezet, a 123. cikk (4) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezet, vagy az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok - korlátozott időtartamra - kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 510/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozására.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályoknak meg kell felelniük a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, és előfeltételük az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a tejtermelők legalább kétharmada vagy az (1) bekezdésben említett sajt előállításához felhasznált nyers tej legalább kétharmadát képviselő képviselőik, és adott esetben az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen előállított ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők legalább kétharmada között kell létrejönnie.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyers tej e sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területének meg kell egyeznie az e sajt vonatkozásában az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel.

(4) Az (1) bekezdésben említett szabályok

a) csak az érintett termék kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sajt kínálatának a kereslethez történő igazítása;

b) csak az érintett termékre érvényesek;

c) legfeljebb három évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;

d) nem okozhatnak kárt az (1) bekezdésben említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;

e) nem vonatkoznak az érintett sajt első ízben történő forgalmazása utáni ügyletekre;

f) nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;

g) nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;

h) nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;

i) hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy fejlesztéséhez;

j) a 126c. cikk sérelme nélkül alkalmazandók.

(5) Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam egy hivatalos kiadványában.

(6) A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóság úgy ítéli meg, hogy e feltételeket nem teljesítették, hatályon kívül helyezi az (1) bekezdésben említett szabályokat.

(7) A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.

(8) A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási jogi aktusokat egy tagállam arra való kötelezésére vonatkozóan, hogy helyezze hatályon kívül az általa az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek elérését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 195. cikk (2) bekezdésében vagy a 196b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

126e. cikk

A Bizottság hatáskörei a tej- és tejtermékágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetek vonatkozásában

(1) A termelő szervezetekre, valamint azok társulásaira vonatkozó célok és feladatok egyértelmű meghatározása, valamint az ilyen szervezetek fellépésének hatékonyságához - szükségtelen terhek előírása nélkül - való hozzájárulás érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 196a. cikknek megfelelően, amely előírja:

a) a transznacionális termelői szervezetek és a termelői szervezetek transznacionális társulásai elismerésének feltételeit;

b) a létrehozásra vonatkozó szabályokat és az illetékes hatóságok által a transznacionális együttműködés esetében nyújtható adminisztratív segítség feltételeit;

c) a 126c. cikk (2) bekezdése c) pontjában és a (3) bekezdésében említett tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségének kiszámításával kapcsolatos további szabályokat.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek az alábbiakhoz szükséges részletes szabályokat írják elő:

a) a termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek 126a. és 126b. cikkben meghatározott elismerési feltételeinek végrehajtása;

b) a 126c. cikk (2) bekezdése f) pontjában említett értesítés;

c) a tagállamok által a 126a. cikk (4) bekezdése d) pontjával, a 126b. cikk (3) bekezdése e) pontjával, a 126c. cikk (8) bekezdésével és a 126d. cikk (7) bekezdésével összhangban a Bizottságnak küldendő értesítések;

d) a transznacionális együttműködés esetében nyújtható adminisztratív segítséggel kapcsolatos eljárások.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 196b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. szakasz

Eljárási szabályok

127. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja e fejezet alkalmazásának részletes szabályait, különös tekintettel az egyes ágazatokban működő termelői és szakmaközi szervezeteknek, valamint a piaci szereplők szervezeteinek az elismerésére vonatkozó feltételekre és eljárásokra, beleértve a következőket:

a) az ezen szervezetek által követendő konkrét célok;

b) az ilyen szervezetek társulására vonatkozó szabályok;

c) az ilyen szervezetek által folytatott tevékenységek;

d) a 122., a 123. és a 125. cikkben megállapított követelményektől való eltérések;

da) adott esetben a több tagállamban működő termelői szervezetekre, valamint a több tagállamban működő termelői szervezeteket átfogó társulásokra vonatkozó szabályok, beleértve a nemzeteken átívelő együttműködés esetén az illetékes hatóság(ok) által biztosítandó adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozókat is;

e) adott esetben a szakmaközi szervezetként való elismerésből eredő bármiféle következmény.

III. RÉSZ

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

128. cikk

Általános elvek

Ha ez a rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezések másképpen nem rendelkeznek, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során tilos:

a) a vámmal azonos hatású bármiféle díj kivetése;

b) bármiféle mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

129. cikk

Kombinált Nómenklatúra

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek vámtarifa-besorolására a Kombinált Nómenklatúrának a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletben ( 24 ) (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) meghatározott értelmezése általános szabályait és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni. Az e rendelet alkalmazásából adódó vámnómenklatúrát, ideértve adott esetben a III. mellékletben és a XIb. mellékletben felsorolt fogalommeghatározásokat is, bele kell foglalni a közös vámtarifába.

II. FEJEZET

Behozatal

I. szakasz

Behozatali engedélyek

130. cikk

Behozatali engedélyek

(1) Azon esetek sérelme nélkül, amelyekben e rendeletnek megfelelően behozatali engedélyre van szükség, a Bizottság az alábbi ágazatok egy vagy több terméke tekintetében behozatali engedély bemutatásához kötheti a Közösségbe történő behozatalt:

a) gabona;

b) rizs;

c) cukor;

d) vetőmag;

e) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó az 1509 , az 1510 00 , a 0709 90 39 , a 0711 20 90 , a 2306 90 19 , az 1522 00 31 és az 1522 00 39 KN-kód alá tartozó termékek vonatkozásában;

f) a len- és kenderágazaton belül a kender vonatkozásában;

fa) gyümölcs- és zöldségfélék;

fb) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

g) banán;

ga) bor;

h) élő növény;

i) marha- és borjúhús;

j) tej és tejtermékek;

k) sertéshús;

l) juh- és kecskehús;

m) tojás;

n) baromfihús;

o) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az érintett piacok irányításához és különösen a szóban forgó termékek behozatalának felügyeletéhez szükség van a behozatali engedélyekre.

131. cikk

Az engedélyek kiállítása

Amennyiben valamely tanácsi rendelet vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusa másképp nem rendelkezik, továbbá az e fejezet alkalmazása tekintetében hozott intézkedések sérelme nélkül, a tagállamok a behozatali engedélyt - függetlenül attól, hogy a Közösségen belül az hol telepedett le - minden kérelmezőnek kiadják.

132. cikk

Érvényesség

A behozatali engedélyek a Közösség egész területén érvényesek.

133. cikk

Biztonság

(1) Amennyiben a Bizottság másként nem rendelkezik, az engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező biztosítékot helyezzen letétbe annak garantálására, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt behozza.

(2) Vis maior esetétől eltekintve a biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha az engedély érvényességi ideje alatt a behozatalra nem, vagy csak részben kerül sor.

133a. cikk

Különleges biztosíték a borágazatban

(1) A 2009 61 , a 2009 69 és a 2204 30 KN-kód alá tartozó levek és mustok esetében, amelyeknél a közös vámtarifa szerinti vám alkalmazása a termék importárától függ, ennek az árnak a tényleges összegét vagy minden egyes szállítmány megvizsgálásával, vagy behozatali átalányérték alkalmazásával kell ellenőrizni, amelyet a Bizottság az ugyanazon termékeknek a származási országban jegyzett ára alapján számít ki.

Ha a szállítmány megadott behozatali ára magasabb a behozatali átalányértéknél, amelyet - amennyiben ilyet megállapítottak - megnövelnek egy, a Bizottság által megállapított árréssel, amely az átalányértéket legfeljebb 10 %-kal lépheti túl, a behozatali átalányérték alapján meghatározott importvámmal egyenlő biztosítékot kell letétbe helyezni.

Amennyiben a szállítmány behozatali árát nem adják meg, a közös vámtarifa alkalmazása a behozatali átalányértéktől, vagy - a Bizottság által meghatározandó feltételek szerint - a vámszabályozás idevágó rendelkezéseinek alkalmazásától függ.

(2) Amennyiben a XVb. melléklet B.5. vagy C. pontjában említett tanácsi eltéréseket importált termékekre alkalmazzák, az adott termékekért az importőröknek a kijelölt vámhatóságoknál biztosítékot kell letétbe helyezniük a termék szabad forgalomba bocsátásakor. A biztosítékot fel kell szabadítani, amennyiben az importőr olyan bizonyítékkal szolgál, amelyet elfogadnak annak a tagállamnak a vámhatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátásra sor kerül, és amely igazolja, hogy a mustból szőlőlevet állítottak elő, vagy a borágazaton kívül egyéb termékekben használták fel, vagy ha bort készítettek belőlük, akkor azt megfelelő módon felcímkézték.

134. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az engedélyek érvényességi idejével és a biztosíték mértékével kapcsolatos rendelkezéseket is.

II. szakasz

Behozatali vámok és illetékek

135. cikk

Behozatali vámok

Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, az 1. cikkben említett termékekre a Közös Vámtarifában szereplő behozatali vámtételeket kell alkalmazni.

136. cikk

A gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1) A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1001 10 00 , az 1001 90 91 , az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00 00 , az 1005 10 90 , az 1005 90 00 és - a vetésre szánt hibridek kivételével - az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában szereplő, a Kombinált Nómenklatúra alapján meghatározott szokásos vámtételt.

(2) Az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

137. cikk

Az előmunkált (barna) rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1) A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált (barna) rizs behozatali vámját a Bizottság határozza meg a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül az érintett referencia-időszak végét követő tíz napon belül, a XVII. melléklet 1. pontjával összhangban.

A Bizottság a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül újból meghatározza az alkalmazandó vámtételt, ha az említett mellékletben foglaltak szerint végrehajtott számítások az érvényben lévő vámtétel módosításának szükségességére utalnak. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

(2) A XVII. melléklet 1. pontja szerinti behozatalra vonatkozó számítások elvégzésekor azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referenciaidőszak során az 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált (barna) rizsre vonatkozó behozatali engedélyt bocsátottak ki, figyelmen kívül hagyva a 138. cikkben említett basmati rizsre vonatkozó behozatali engedélyek által érintett mennyiségeket.

(3) Az éves referenciamennyiség 449 678 tonna. A részleges referenciamennyiség minden gazdasági évben az adott évre vonatkozó referenciamennyiség fele.

138. cikk

Az előmunkált basmati rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 20 17 és az 1006 20 98 KN-kód alá tartozó, a XVIII. mellékletben felsorolt előmunkált basmati rizsfajták a Bizottság által megállapított feltételek alapján nulla vámtétel mellett importálhatók.

139. cikk

A hántolt rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1) A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizs behozatali vámját a Bizottság határozza meg a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül az adott referenciaidőszak végét követő tíz napon belül, a XVII. melléklet 2. pontjával összhangban.

A Bizottság a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül újból meghatározza az alkalmazandó vámtételt, ha az említett mellékletben foglaltak szerint végrehajtott számítások az érvényben lévő vámtétel módosításának szükségességére utalnak. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

(2) A XVII. melléklet 2. pontjában említett behozatalra vonatkozó számítások elvégzésekor azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referenciaidőszak során az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizsre vonatkozó behozatali engedélyt bocsátottak ki.

140. cikk

A törmelék rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelék rizs behozatali vámja tonnánként 65 EUR.

140a. cikk

Belépési árrendszer a gyümölcs- és zöldségágazatban és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatban

(1) Ha a közös vámtarifa vámtételének alkalmazása az importált szállítmány belépési árától függ, akkor ennek az árnak a valós voltát - termékenként és eredet szerint - a termékre vonatkozóan ellenőrzik a tagállamok reprezentatív behozatali piacain vagy - adott esetben - az egyéb piacokon megállapított árak súlyozott átlagai alapján, a Bizottság által kiszámított behozatali átalányérték használatával.

A Bizottság azonban különleges rendelkezéseket fogadhat el az elsősorban feldolgozás céljából importált termékek belépési árának igazolására.

(2) Amennyiben a szóban forgó szállítmány bejelentett belépési ára magasabb, mint a Bizottság által meghatározott tűréshatárral megnövelt behozatali átalányérték - az említett tűréshatár nem haladhatja meg az átalányérték 10 %-át -, a behozatali átalányérték alapján meghatározott behozatali vámmal megegyező összegű biztosíték nyújtása szükséges.

(3) Amennyiben a szóban forgó szállítmány belépési árát a vámkezelés időpontjában nem közlik, az alkalmazandó vámtétel a behozatali átalányértéktől függ, vagy a Bizottság által meghatározott feltételek mellett, a vonatkozó vámjogszabályok rendelkezései alapján kerül meghatározásra.

141. cikk

Kiegészítő behozatali vámok

(1) Kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi-, valamint a banánágazat egy vagy több termékének, illetve a szőlőlének és a szőlőmustnak a 135-140a. cikkben megállapított vámtételek mellett történő behozatalára azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek a közösségi piacot a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben:

a) a behozatal a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél ("küszöbár") alacsonyabb áron történik; vagy

b) a behozatal mennyisége egy adott évben egy meghatározott szintet ("küszöbmennyiség") meghalad.

A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehetősége szolgál alapul, amely - adott esetben - az importnak a három előző évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában kerül meghatározásra.

(2) Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni a közösségi piacot, vagy ha az intézkedés hatásai nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni.

A CIF-importárakat össze kell venni a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy a közösségi importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal.

142. cikk

A behozatali vámok felfüggesztése a cukorágazatban

A Bizottság az 62. cikk (2) bekezdésében említett termékek előállításához szükséges ellátás biztosítása érdekében bizonyos mennyiségek tekintetében részben vagy teljes egészében felfüggesztheti a behozatali vámokat a következő termékek esetében:

a) az 1701 KN-kód alá tartozó cukor;

b) az 1702 30 10 , az 1702 40 10 , az 1702 60 10 és az 1702 90 30 KN-kód alá tartozó izoglükóz.

143. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, meghatározva különösen a következőket:

a) a 136. cikk tekintetében:

i. a kiváló minőségű közönséges búzára vonatkozó minimális követelmények;

ii. a figyelembe veendő árfolyamok;

iii. annak lehetősége, hogy - egyes meghatározott esetekben - a gazdasági szereplők az érintett szállítmány megérkezése előtt megismerhessék a vonatkozó vámtételeket;

b) a 141. cikk tekintetében azok a termékek, amelyekre kiegészítő behozatali vám alkalmazandó, valamint az említett cikk (1) bekezdésének alkalmazásának biztosításához szükséges egyéb kritériumok.

III. szakasz

A behozatali kontingensek kezelése

144. cikk

Vámkontingensek

(1) A Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusából eredő, az 1. cikkben említett termékek behozatalára vonatkozó vámkontingenseket a Bizottság nyitja meg és kezeli az általa elfogadott részletes szabályok alapján.

(2) A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetéstől mentesen, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, vagy más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az "érkezési sorrend" elve);

b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a "párhuzamos vizsgálat módszerének" alkalmazása);

c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a "hagyományos/újonnan érkező importőrök" módszer alkalmazása).

(3) A kezelés alkalmazott módszerének szükség szerint kellő súlyt kell fektetnie a közösségi piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

145. cikk

A vámkontingensek megnyitása

A Bizottság meghatározza az éves vámkontingenseket, szükség esetén az év egészére megfelelően elosztva, és meghatározza az alkalmazandó kezelési módszert.

146. cikk

Különleges szabályok

(1) A 0202 20 30 , a 0202 30 és a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó, feldolgozásra szánt fagyasztott marha- és borjúhúsra vonatkozó, 54 703 tonnás behozatali vámkontingens tekintetében a Tanács a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően előírhatja, hogy a kontingens egészét vagy egy részét azonos mennyiségű minőségi hússal töltsék ki, 4,375 -ös átváltási arányt alkalmazva.

(2) A Spanyolországba irányuló importra szánt 2 000 000 tonna kukoricára és 300 000 tonna cirokra vonatkozó vámkontingens, valamint a Portugáliába irányuló importra szánt 500 000 tonna kukoricára vonatkozó vámkontingens esetében a 148. cikkben említett részletes szabályoknak tartalmazniuk kell a vámkontingensek szerinti behozatal végrehajtásához, valamint adott esetben az érintett tagállamok kifizető ügynökségei által importált mennyiségek intervenciós raktározásához és e tagállamok piacain történő értékesítéséhez szükséges rendelkezéseket is.

147. cikk

A banánra vonatkozó vámtételek

Ez a fejezet az 1964/2005/EK tanácsi rendelet ( 25 ) rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandó.

148. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a következőkre:

a) a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciákat;

b) az a) pontban említett garanciák igazolására szolgáló okmány elismerése;

c) a behozatali engedélyek kiadásának feltételei és az engedélyek érvényességi ideje.

IV. szakasz

Meghatározott termékekre vonatkozó különös rendelkezések

I. alszakasz

A gabonafélék és a rizs behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

149. cikk

Különböző gabonafélékből álló keverékek behozatala

Az I. melléklet I. részének a) és b) pontja alá tartozó gabonafélékből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vámot a következőképpen kell megállapítani:

a) abban az esetben, ha a keverék két ilyen gabonaféléből áll, a behozatali vám megegyezik:

i. a nagyobb súlyban jelen lévő gabona-összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, amennyiben a szóban forgó gabonaféle a keverék súlyának legalább 90 %-át teszi ki;

ii. a magasabb behozatali vám alá eső gabona-összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, amennyiben a két gabona-összetevő egyike sem teszi ki a keverék súlyának legalább 90 %-át;

b) abban az esetben, ha a keverék több mint két ilyen gabonaféléből áll, és a gabona-összetevők között több olyan is van, amely a keverék súlyának több mint 10 %-át teszi ki, a keverékre az adott gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok közül a legmagasabbat kell alkalmazni, abban az esetben is, ha a behozatali vám összege két vagy több gabonaféle esetében azonos.

Amennyiben csak egy gabonaféle súlya haladja meg a keverék súlyának 10 %-át, akkor az alkalmazandó behozatali vám az e gabonafélére vonatkozó behozatali vámmal egyezik meg.

c) az a) vagy a b) pont által nem szabályozott valamennyi egyéb esetben a behozatali vám az adott keveréket alkotó gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok közül a legmagasabb, abban az esetben is, ha a behozatali vám összege két vagy több gabonaféle esetében azonos.

150. cikk

A gabonafélék és a rizs keverékeinek behozatala

Az egyrészt az I. melléklet I. részének a) és b) pontja alá tartozó egy vagy több gabonaféléből, másrészt az I. melléklet II. részének a) és b) pontja alá tartozó egy vagy több termékből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vám a legmagasabb behozatali vám alá eső gabona-összetevő vagy termék behozatali vámjával egyezik meg.

151. cikk

Rizskeverékek behozatala

A több különböző feldolgozási csoportba vagy szakaszba sorolható rizsből, illetve az egyrészt egy vagy több feldolgozási csoportba vagy szakaszba sorolható rizsből, másrészt törmelék rizsből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vám megegyezik:

a) a nagyobb súlyban jelen lévő összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, amennyiben ez az összetevő a keverék súlyának legalább 90 %-át teszi ki;

b) a legmagasabb behozatali vám alá eső összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, ha egyik összetevő sem teszi ki a keverék súlyának legalább 90 %-át.

152. cikk

A tarifális besorolás alkalmazhatósága

Amennyiben a behozatali vám megállapításának a 149-151. cikkben meghatározott módszere nem alkalmazható, a szóban forgó cikkekben említett keverékekre vonatkozó vámot a keverékek tarifális besorolása határozza meg.

II. alszakasz

A cukorra vonatkozó preferenciális behozatali rendelkezések

153. cikk

A finomítóipar szokásos ellátási szükséglete

(1) A finomításra szánt cukor fehércukorban kifejezett, szokásos ellátási szükséglete a Közösségben 2 424 735 tonna gazdasági évenként.

A 2008-2009-es gazdasági évben a szokásos ellátási szükséglet a következőképpen oszlik meg:

a) Bulgária esetében 198 748 tonna;

b) Franciaország esetében 296 627 tonna;

c) Olaszország esetében 100 000 tonna;

d) Portugália esetében 291 633 tonna;

e) Románia esetében 329 636 tonna;

f) Szlovénia esetében 19 585 tonna;

g) Finnország esetében 59 925 tonna,

h) az Egyesült Királyság esetében 1 128 581 tonna.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett szokásos ellátási szükségletet 65 000 tonnával kell növelni. Ez a mennyiség nyers nádcukorra vonatkozik, és azt a 2008-2009-es gazdasági évben a 2005-ben Portugáliában egyedüliként működő cukorrépa-feldolgozó üzem számára kell fenntartani. E feldolgozóüzemet kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemnek kell tekinteni.

(3) A finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedély csak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek részére adható ki, feltéve, hogy az érintett mennyiségek nem haladják meg az (1) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet keretében behozható mennyiségeket. Az engedélyek csak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek között ruházhatók át, és érvényességük annak a gazdasági évnek a végén jár le, amelyre vonatkozóan kiadták őket.

Ez a bekezdés a 2008-2009-es gazdasági évre, valamint az azt követő minden egyes gazdasági év első három hónapjára alkalmazandó.

(4) Az 1701 11 10 KN-kód alá tartozó, a XIX. mellékletben említett államokból származó, finomításra szánt nádcukorra vonatkozó behozatali vámok alkalmazását fel kell függeszteni azon kiegészítő mennyiség tekintetében, amely szükséges ahhoz, hogy a 2008-2009-es gazdasági évben biztosítani lehessen a megfelelő ellátást a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek számára.

A kiegészítő mennyiséget a Bizottság határozza meg az (1) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet és a finomításra szánt cukorra vonatkozóan az adott gazdasági évre előre jelzett ellátás mérlege alapján. Ezt a mérleget, amelynek alapjául a fogyasztásra szánt nyerscukorra vonatkozó korábbi átalánybecslések szolgálhatnak, a Bizottság a gazdasági év folyamán felülvizsgálhatja.

154. cikk

Garantált ár

(1) Az AKCS/indiai cukorra vonatkozóan megállapított garantált árat kell alkalmazni a standard minőségű nyerscukornak és fehércukornak a következő országokból történő behozatalára:

a) a 980/2005/EK tanácsi rendelet ( 26 ) 12. és 13. cikkében említett rendelkezések alapján a legkevésbé fejlett országok;

b) a 153. cikk (4) bekezdésében említett kiegészítő mennyiség tekintetében a XIX. mellékletben felsorolt államok.

(2) A garantált áras cukorra vonatkozó behozatali engedély iránti kérelemhez az exportáló ország hatósága által kiadott kiviteli engedélyt kell csatolni, amely igazolja, hogy a cukor megfelel az érintett megállapodásokban meghatározott szabályoknak.

155. cikk

A cukorról szóló jegyzőkönyvből eredő kötelezettségvállalások

A Bizottság intézkedéseket fogadhat el annak biztosítására, hogy az AKCS-országokból/Indiából származó cukornak a Közösségbe történő behozatalára az AKCS-EK Partnerségi Megállapodás V. mellékletéhez csatolt 3. jegyzőkönyvben, valamint a nádcukorról szóló, az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött megállapodásban meghatározott feltételek szerint kerüljön sor. Az ilyen intézkedések szükség esetén eltérhetnek e rendelet a 153. cikkétől.

156. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az ezen alszakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a nemzetközi megállapodásoknak való megfeleléshez szükséges rendelkezésekre. Ezek a szabályok magukban foglalhatnak a XIX. melléklet módosítására vonatkozó rendelkezéseket is.

III. alszakasz

A kender behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

157. cikk

Kenderbehozatal

(1) Az alábbiakban említett termékeket kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén lehet behozni a Közösségbe:

a) az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó, az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkében megállapított feltételeknek megfelelő valódi nyerskender;

b) az ex 1207 99 15 KN-kód alá tartozó, vetésre szánt kendermag-fajta, amelyhez mellékelték annak igazolását, hogy a tetrahidrokannabinol-szint nem haladja meg az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkével összhangban rögzített szintet;

c) az 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szolgáló kendermag, amelyet kizárólag a tagállam engedélyével rendelkező importőrök hozhatnak be annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a magokat ne lehessen vetőmagként felhasználni.

(2) A Bizottság által a 194. cikknek megfelelően esetlegesen elfogadott különös rendelkezések sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott termékeknek a Közösségbe történő behozatalát ellenőrzéseknek kell alávetni annak megállapítására, hogy teljesülnek-e az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek.

(3) Ezt a cikket a tagállamok által a Szerződéssel összhangban elfogadott, az itt leírtaknál szigorúbb rendelkezések, valamint a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségek sérelme nélkül kell alkalmazni.

IV. alszakasz

A komló behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

158. cikk

Komlóbehozatal

(1) A komlóágazat termékeit harmadik országokból kizárólag akkor lehet behozni, ha a minőségükre vonatkozó előírások legalább egyenértékűek a Közösségben betakarított hasonló termékek vagy az utóbbiak feldolgozásával készült termékek tekintetében elfogadott előírásokkal.

(2) A szóban forgó termékek akkor tekintendők az (1) bekezdésben említett minőségi előírásoknak megfelelőnek, ha csatolják hozzájuk a származási ország hatóságai által kiadott, a 117. cikkben említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek elismert igazolást.

A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermék esetében az igazolás csak akkor ismerhető el a tanúsítvánnyal egyenértékűnek, ha a termék alfasavtartalma nem alacsonyabb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

Az igazolások egyenértékűségét a Bizottság által elfogadott részletes szabályok alapján kell megállapítani.

V. alszakasz

A Bor behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

158a. cikk

A bor behozatalára vonatkozó különleges követelmények

(1) Különösen a Szerződés 300. cikke alapján aláírt megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában - adott esetben - az e rendelet II. része II. címe I. fejezete Ia. szakaszának I. alszakaszában, valamint 113d. cikke (1) bekezdésében foglalt, az eredetmegjelölésre és a földrajzi jelzésre, illetve a címkézésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a Közösségbe behozott, a 2009 61 , 2009 69 és 2204 KN-kód alá tartozó termékekre.

(2) A Szerződés 300. cikke alapján aláírt megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az OIV által ajánlott és közzétett vagy a Közösség által az e rendelet és végrehajtási intézkedései alapján engedélyezett borászati gyakorlattal összhangban kell előállítani.

(3) Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők felmutatásához kötött:

a) egy, a termék származási országában működő és a Bizottság által közzéteendő jegyzékben feltüntetett illetékes szerv által kiállított, az (1) és (2) bekezdésben említett előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolás;

b) a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal részéről kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.

(4) A Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

V. szakasz

Védintézkedések és aktív feldolgozás

159. cikk

Védintézkedések

(1) A Bizottság az 519/94/EK ( 27 ) és a 3285/94/EK ( 28 ) tanácsi rendelettel összhangban, e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel a Közösségbe irányuló behozatalra vonatkozó védintézkedéseket hoz.

(2) Amennyiben a Tanács valamely egyéb jogi aktusa másként nem rendelkezik, a Bizottság a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban a Közösségbe történő behozatal tekintetében meghatározott védintézkedéseket e cikk (3) bekezdésének megfelelően hozza meg.

(3) A Bizottság az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedéseket - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére is meghozhatja. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

A Bizottság által az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatokat bármely tagállam az értesítése napjától számított öt munkanapon belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanács késedelem nélkül összeül. A szóban forgó intézkedésnek a Tanács elé utalásától számított egy hónapon belül a Tanács - minősített többséggel eljárva - módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti a kérdéses határozatot.

(4) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy indokolt visszavonni vagy módosítani valamely, az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott védintézkedést, a következőképpen jár el:

a) ha az intézkedést a Tanács hozta, a Bizottság javasolja a Tanácsnak az intézkedés visszavonását vagy módosítását. A Tanács minősített többséggel jár el;

b) minden más esetben a Bizottság vonja vissza vagy módosítja a közösségi védintézkedéseket, a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül.

160. cikk

Az aktív feldolgozási szabályok felfüggesztése

(1) Amennyiben az aktív feldolgozási szabályok zavart idéznek vagy idézhetnek elő a közösségi piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti az aktív feldolgozási szabályok alkalmazását a gabona-, a rizs-, a cukor-, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a bor-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfihús- és a mezőgazdasági eredetű etilalkohol-ágazat termékei tekintetében. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

A Bizottság által az első albekezdés alapján hozott intézkedéseket bármely tagállam az értesítés napjától számított öt munkanapon belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanács késedelem nélkül összeül. A szóban forgó intézkedésnek a Tanács elé utalásától számított egy hónapon belül a Tanács - minősített többséggel eljárva - módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti az intézkedést.

(2) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben, a Tanács - a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően - részben vagy teljes mértékben megtilthatja az aktív feldolgozási szabályok alkalmazását az (1) bekezdésben említett termékek tekintetében.

III. FEJEZET

Kivitel

I. szakasz

Kiviteli engedélyek

161. cikk

Kiviteli engedélyek

(1) Azon esetek sérelme nélkül, amelyekben e rendeletnek megfelelően kiviteli engedélyre van szükség, a Bizottság az alábbi ágazatok egy vagy több terméke tekintetében kiviteli engedély bemutatásához kötheti a Közösségből történő kivitelt:

a) gabona;

b) rizs;

c) cukor;

d) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó az I. melléklet VII. részének a) pontjában említett olívaolaj tekintetében;

da) gyümölcs- és zöldségfélék;

db) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

dc) bor;

e) marha- és borjúhús;

f) tej és tejtermékek;

g) sertéshús;

h) juh- és kecskehús;

i) tojás;

j) baromfihús;

k) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.

Az első albekezdés alkalmazása esetén a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az érintett piacok irányításához és különösen a szóban forgó termékek kivitelének felügyeletéhez szükség van a kiviteli engedélyekre.

(2) A 131-133. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) A Bizottság elfogadja az (1) és a (2) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az engedélyek érvényességi idejével és a biztosíték mértékével kapcsolatos rendelkezéseket is.

II. szakasz

Export-visszatérítések

162. cikk

Az export-visszatérítések alkalmazási köre

(1) A kivitel világpiaci árfolyamok vagy árak alapján történő lebonyolításának lehetővé tételéhez szükséges mértékben, valamint a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő korlátokon belül az említett árfolyamok vagy árak és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni:

a) a következő ágazatok további feldolgozás nélkül exportálandó termékei esetében:

i. gabona;

ii. rizs;

iii. a cukorágazatban az I. melléklet III. részének b), c), d) és g) pontjában felsorolt termékek tekintetében,

iv. marha- és borjúhús,

v. tej és tejtermékek;

vi. sertéshús;

vii. tojás;

viii. baromfihús;

b) az a) pont i., ii., iii., v. és vii. alpontjában felsorolt ágazatoknak a XX. és a XXI. mellékletben szereplő áruk formájában exportálandó termékei esetében.

A XX. melléklet IV. részében felsorolt termékek formájában exportált tej és tejtermékek esetében kizárólag az I. melléklet XVI. részének a)-e) és g) pontjában felsorolt termékekre nyújtható export-visszatérítés.

(2) A XX. és a XXI. mellékletben felsorolt feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét.

(3) Amennyiben az a gabonafélékből nyert egyes szeszes italok előállítása sajátos jellemzőinek figyelembevételéhez szükséges, az (1) és (2) bekezdésben említett export-visszatérítési kritériumokat, valamint az ellenőrzési eljárást a Bizottság az adott helyzethez igazíthatja.

163. cikk

Az export-visszatérítések elosztása

Az export-visszatérítés mellett exportálható mennyiségek kiosztásához olyan módszert kell alkalmazni, amely:

a) az adott termék jellegének és az érintett piac helyzetének a legjobban megfelel, a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, figyelembe véve a közösségi kivitel hatékonyságát és szerkezetét, a gazdasági szereplők, különösen a nagy és kis gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés előidézése nélkül;

b) az adminisztrációs követelményeket figyelembe véve a lehető legkevesebb adminisztrációs terhet rója a piaci szereplőkre;

c) elkerüli az érintett piaci szereplők közötti bármilyen megkülönböztetését.

164. cikk

Az export-visszatérítés mértékének megállapítása

(1) Az export-visszatérítések a Közösség egészére nézve azonosak. Eltérés állhat fenn ugyanakkor a rendeltetési helytől függően, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(2) A visszatérítések mértékét a Bizottság állapítja meg.

A visszatérítések megállapíthatók:

a) rendszeres időközönként;

b) pályázati felhívással olyan termékek esetében, amelyekre vonatkozóan erről az eljárásról ezen rendelet alkalmazásának a 204. cikk (2) bekezdése szerinti időpontját megelőzően már rendelkeztek.

Amennyiben a visszatérítés mértékét nem pályázati eljárás útján állapítják meg, legalább háromhavonta egyszer meg kell állapítani azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyekre export-visszatérítés jár, valamint a visszatérítés összegét. A visszatérítés összege azonban három hónapon túl is azonos szinten maradhat, és ha szükséges, a Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - valamely tagállam kezdeményezésére vagy saját kezdeményezésére a közbeeső időszakban is módosíthatja azt.

(3) Az egyes meghatározott termékekre vonatkozó visszatérítés mértékének megállapításakor az alábbi tényezők legalább egyikét figyelembe kell venni:

a) a fennálló helyzet és a várható folyamatok a következők tekintetében:

- az adott termék árai és rendelkezésre állása a közösségi piacon,

- a termék világpiaci árai;

b) a közös piacszervezés céljai, azaz az egyensúlynak, valamint az árak és a kereskedelem természetes fejlődésének a biztosítása ezen a piacon;

c) a Közösség piacán a kínálat és a kereslet közötti elhúzódó egyensúlyhiányt okozó zavarok elkerülésének a szükségessége;

d) a tervezett export gazdasági vonatkozásai;

e) a Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból eredő korlátok;

f) a közösségi alaptermékeknek a harmadik országokba való kivitelre szánt, feldolgozott áruk előállításához történő felhasználása és a harmadik országokból a feldolgozási szabályok alapján behozott termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének a szükségessége;

g) a legméltányosabb mértékű költségek az értékesítés, valamint a közösségi piacokról a közösségi kikötőkbe vagy más exporthelyszínekre történő szállítás, továbbá a rendeltetési országokba való továbbítás vonatkozásában;

h) a közösségi piacon meglévő kereslet;

i) a sertéshús-, a tojás- és a baromfihús-ágazat tekintetében az ezen ágazatok termékeinek a Közösségen belüli előállításához szükséges takarmánygabona-mennyiség közösségi árai és világpiaci árai közötti különbség.

(4) A Bizottság az export-visszatérítésekre vonatkozóan korrekciós összeget állapíthat meg a gabona- és a rizságazat tekintetében. Ezt a korrekciós összeget azonban a Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - szükség esetén módosíthatja.

Az első albekezdés alkalmazható a XX. mellékletben felsorolt áruk formájában exportált termékek esetében is.

165. cikk

A raktáron lévő malátára vonatkozó export-visszatérítés

A gazdasági év első három hónapjára az előző gazdasági év végén raktáron lévő maláta vagy a szóban forgó időben raktáron lévő árpából előállított maláta kivitelére vonatkozó visszatérítés az az összeg, amely az előző gazdasági év utolsó hónapjában a szóban forgó kiviteli engedély tekintetében alkalmazható lett volna a kivitelre.

166. cikk

Az export-visszatérítés kiigazítása a gabonafélék esetében

Amennyiben a Bizottság másként nem rendelkezik, az I. melléklet I. részének a) és b) pontjában felsorolt termékekre vonatkozó, a 167. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított visszatérítést a Bizottság az intervenciós árra alkalmazandó havi áremelések szintjének, valamint adott esetben a szóban forgó ár változásainak megfelelően kiigazítja.

Az első bekezdés teljes mértékben vagy részben alkalmazható az I. melléklet I. részének c) és d) pontjában felsorolt termékekre, valamint az I. melléklet I. részében említett és a XX. melléklet I. részében szereplő áruk formájában exportált termékekre is. Ebben az esetben az első albekezdésben említett kiigazítást az alaptermék mennyisége és az exportált feldolgozott termékben található vagy az exportált árukban felhasznált alaptermék mennyisége közötti arányt kifejező együtthatónak a havi emelésre történő alkalmazásával korrigálni kell.

167. cikk

Export-visszatérítés nyújtása

(1) A 162. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékekre visszatérítést csak kérelem alapján és kiviteli engedély bemutatása mellett lehet nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett termékekre alkalmazandó visszatérítés mértéke megegyezik az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítés mértékével vagy - az adott esettől függően - az adott pályázati eljárásból eredő és - differenciált visszatérítés esetében - az ugyanazon a napon a következőkre alkalmazandó visszatérítés mértékével:

a) az engedélyben feltüntetett rendeltetési hely; vagy

b) adott esetben a tényleges rendeltetési hely, ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől, amely esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre alkalmazandó összeget.

A Bizottság megfelelő intézkedéseket hozhat az e bekezdésben meghatározott rugalmassággal való visszaélés megelőzésére.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve a Bizottság határozhat úgy, hogy a keltetőtojások és a naposcsibék esetében a kiviteli engedély utólag is megadható.

(4) A 3448/93/EK tanácsi rendelet ( 29 ) 16. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás alapján határozatot lehet hozni arról, hogy az (1) és a (2) bekezdés az e rendelet 162. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett árukra is alkalmazandó legyen.

(5) A Bizottság eltérést engedélyezhet az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak alól azon termékek esetében, amelyekre élelmiszersegély-programok keretében nyújtanak visszatérítést.

(6) A visszatérítés kifizetésére a következőkre vonatkozó bizonyítékok benyújtását követően kerül sor:

a) a termékek Közösségből való kivitele megtörtént;

b) differenciált visszatérítés esetén a termékek már elérték az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyet vagy azt a másik rendeltetési helyet, amelyre vonatkozóan az exporttámogatást megállapították, a (2) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül.

A Bizottság azonban engedélyezhet bizonyos kivételeket, feltéve, hogy azokat olyan feltételekhez köti, amelyek egyenértékű garanciákat nyújtanak.

(7) A Bizottság egy vagy több termék tekintetében további feltételeket állapíthat meg az export-visszatérítés nyújtására vonatkozóan. Ezek a következők lehetnek:

a) visszatérítés kizárólag a Közösségből származó termékekre nyújtható;

b) az importált termékekre vonatkozó visszatérítés összege a behozatalkor beszedett vámokra korlátozódik, amennyiben e vámok alacsonyabbak az alkalmazandó visszatérítésnél.

168. cikk

Az élő állatokra nyújtott export-visszatérítések a marha- és borjúhúságazatban

A marha- és borjúhúságazat termékei tekintetében az élő állatok exportjára járó visszatérítés odaítélésének és kifizetésének feltétele az állatok jóllétére és különösen az állatok szállítás alatti védelmére vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott rendelkezések betartása.

169. cikk

A kivitel keretei

A Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő, a mennyiséget illető kötelezettségvállalások betartását az érintett termékekre alkalmazott referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell biztosítani. A WTO mezőgazdasági megállapodásából eredő kötelezettségek betartása tekintetében a referencia-időszak vége nem lehet hatással az exportengedélyek érvényességére.

170. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a következőkre:

a) a ki nem osztott vagy fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztása;

b) az export-visszatérítésre jogosult termékekre vonatkozó minőségi előírásokkal és egyéb egyedi követelmények és feltételek;

c) annak ellenőrzése - a fizikai ellenőrzéseket és a dokumentumok részletes vizsgálatát is ideértve -, hogy a visszatérítés kifizetésére és az exportügyletekkel kapcsolatos minden egyéb összegre való jogosultságot biztosító műveleteket ténylegesen és a megfelelő módon végrehajtották-e.

A Bizottság a 3448/93/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett kritériumok figyelembevételével elvégzi a XX. melléklet szükséges módosításait.

A 167. cikknek a 162. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett termékek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat azonban a 3448/93/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell elfogadni.

III. szakasz

A kiviteli kontingensek kezelése a tej- és tejtermékágazatban

171. cikk

A harmadik országok által megnyitott vámkontingensek kezelése

(1) A tej és a tejtermékek tekintetében, amennyiben a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött valamely megállapodás egy harmadik ország által megnyitott vámkontingens teljes körű vagy részleges kezeléséről rendelkezik, a Bizottság elfogadja az alkalmazandó kezelési módszert és az arra vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett vámkontingenseket olyan módon kell kezelni, amely kiküszöböli az érintett piaci szereplők bármilyen alapon történő megkülönböztetését, és biztosítja az adott kontingens alapján rendelkezésre álló lehetőségek teljes körű kihasználását az alábbi módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, vagy más megfelelő módszernek az alkalmazásával:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az "érkezési sorrend" elve);

b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a "párhuzamos vizsgálat módszerének" alkalmazása);

c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a "régi/új érkezők módszerének" alkalmazása).

IV. szakasz

Harmadik országok által alkalmazott különleges behozatali elbánás

172. cikk

A valamely harmadik országban különleges behozatali elbánásban részesülő termékekre vonatkozó tanúsítványok

(1) Amennyiben olyan termékek kivitelére kerül sor, amelyek valamely harmadik országba történő kivitelük során - a Közösség által a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodások értelmében - bizonyos feltételek betartása mellett különleges elbánásban részesülhetnek, a tagállamok illetékes hatóságai - kérelemre és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően - kiállítanak egy, a feltételek betartását tanúsító okmányt.

(2) A Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

V. szakasz

Az élő növényekre vonatkozó különös rendelkezések

173. cikk

Minimum exportárak

(1) A Bizottság évente, az értékesítési időszakot megelőzően kellő időben egy vagy több minimálárat határozhat meg az élőnövény-ágazat 0601 10 KN-kód alá eső minden egyes termékének harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan.

Az ilyen termékek exportja csak a szóban forgó termékre rögzített minimálárral egyenlő vagy annál magasabb áron engedélyezett.

(2) A Bizottság a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek figyelembevételével elfogadja az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

VI. szakasz

Passzív feldolgozás

174. cikk

A passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedések felfüggesztése

(1) Amennyiben a passzív feldolgozási szabályok zavart idéznek vagy idézhetnek elő a közösségi piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a passzív feldolgozási szabályok alkalmazását a gabona-, a rizs-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a bor-, a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, valamint a baromfihús-ágazat termékei tekintetében. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

A Bizottság által az első albekezdés alapján hozott intézkedéseket bármely tagállam az értesítés napjától számított öt munkanapon belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanács késedelem nélkül összeül. A szóban forgó intézkedésnek a Tanács elé utalásától számított egy hónapon belül a Tanács - minősített többséggel eljárva - módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti az intézkedést.

(2) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben, a Tanács - a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően - részben vagy teljes mértékben megtilthatja a passzív feldolgozási szabályok alkalmazását az (1) bekezdésben említett termékek tekintetében.

IV. RÉSZ

VERSENYSZABÁLYOK

I. FEJEZET

A vállalkozásokra vonatkozó szabályok

175. cikk

A Szerződés 81-86. cikkének alkalmazása

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Szerződés 81-86. cikkét, valamint az azok végrehajtásáról szóló rendelkezéseket kell - e rendelet 176-177a. cikkére is figyelemmel - alkalmazni a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése és 82. cikke szerinti valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik.

176. cikk

Kivételek

(1) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az ezen rendelet 175. cikkében említett olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a nemzeti piaci rendtartás szerves részét képezi, vagy szükséges a Szerződés 33. cikkében meghatározott célok eléréséhez.

A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó különösen a valamely adott tagállamban működő mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek által alkotott társulások olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartására, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, vagy az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatával kapcsolatosak, és amelyek nem kötik ki azonos árak alkalmazását, kivéve, ha a Bizottság megítélése szerint az ilyen megállapodások, döntések, illetve az ilyen összehangolt magatartás kizárják a versenyt vagy veszélyeztetik a Szerződés 33. cikkében meghatározott célok elérését.

(2) A tagállamokkal folytatott konzultációt követően és a vállalkozások, vagy a vállalkozások társulásai, valamint bármely egyéb, általa indokoltnak tartott természetes vagy jogi személy meghallgatása után a Bizottság - a Bíróság általi felülvizsgálatra is figyelemmel - kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy egy közzétételre kerülő határozatban meghatározza, hogy mely megállapodás, döntés és összehangolt magatartás felel meg az (1) bekezdés feltételeinek.

A Bizottság ezt a meghatározást saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, vagy valamely érdekelt vállalkozásnak vagy vállalkozások társulásainak kérésére végzi el.

(3) A határozatnak a (2) bekezdés első albekezdésében említett kihirdetésekor meg kell adni az érintett felek nevét és a határozat tartalmának főbb elemeit. A kihirdetés során tekintetbe kell venni a vállalkozásoknak az üzleti titkaik megőrzéséhez fűződő jogos érdekét.

176a. cikk

Megállapodások és összehangolt magatartások a gyümölcs- és zöldségágazatban

(1) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az elismert szakmaközi szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek az e rendelet 123. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek végzésének célját szolgálják.

(2) Az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha:

a) a megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról értesítették a Bizottságot;

b) az összes kért információ kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság nem állapította meg, hogy a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek a közösségi szabályokkal.

(3) A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.

(4) A következő megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat minden esetben a közösségi szabályokkal összeegyeztethetetlennek kell minősíteni:

a) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a Közösségen belül a piacok bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;

c) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez;

d) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek maguk után vonják az árak rögzítését, a szakmaközi szervezetek egyedi közösségi szabályok alkalmazásában folytatott tevékenységeinek sérelme nélkül;

e) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek megkülönböztetést teremthetnek vagy megszüntethetik a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett két hónapos időtartam lejártát követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesültek, akkor határozatot hoz, amelyben kijelenti, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni a szóban forgó megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra.

Ez a bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontját megelőzően, kivéve ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.

(6) Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenséget állapíthat meg.

177. cikk

Megállapodások és összehangolt magatartások a dohányágazatban

(1) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a dohányágazatban működő, az e rendelet 123. cikkének c) pontjában említett célok végrehajtására törekvő, elismert szalmaközi szervezetek megállapodásaira és összehangolt magatartására, feltéve, hogy:

a) a megállapodásról és az összehangolt magatartásról értesítették a Bizottságot;

b) a Bizottság az általa kért valamennyi információ kézhezvételét követő három hónapon belül nem találta úgy, hogy az adott megállapodás vagy összehangolt magatartás nem felel meg a közösségi versenyszabályoknak.

A megállapodásokat és az összehangolt magatartásokat ezalatt a három hónapos időszak alatt nem lehet végrehajtani.

(2) A megállapodások és az összehangolt magatartások a közösségi versenyszabályokkal ellentétesnek minősülnek, amennyiben:

a) a Közösségen belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b) zavarhatják a piacszervezés megfelelő működését;

c) a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem tekinthetők alapvető fontosságúnak a közös agrárpolitika azon céljainak megvalósítása során, amelyekre a szakmaközi fellépés irányul;

d) maguk után vonják az árak vagy a kvóták rögzítését, a szakmaközi szervezetek által a közösségi szabályok különös rendelkezéseinek alkalmazása során tett intézkedések sérelme nélkül;

e) megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek a szóban forgó termékek jelentős részének vonatkozásában.

(3) Ha a Bizottság az (1) bekezdés b) pontjában említett három hónapos időszak lejártát követően úgy találja, hogy az e fejezet alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesültek, akkor - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó a szóban forgó megállapodásra vagy összehangolt magatartásra.

Ez a határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontja előtt, kivéve, ha a szakmaközi szervezet helytelen információt adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben meghatározott mentességgel.

177a. cikk

Megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a tej- és tejtermékágazatban

(1) Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az elismert szakmaközi szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek célja az e rendelet 123. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek végzése.

(2) Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha:

a) a megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról értesítették a Bizottságot; és

b) a Bizottság az általa kért valamennyi információ kézhezvételét követő három hónapon belül - a 195. cikk (2) bekezdésében vagy a 196b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül - nem állapította meg, hogy az adott megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás összeegyeztethetetlen az uniós szabályokkal.

(3) A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.

(4) Az uniós szabályokkal összeegyeztethetetlennek kell minősíteni minden esetben az olyan megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat, amelyek:

a) az Unión belül a piacok bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b) befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;

c) a verseny torzulásait okozhatják, és nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez;

d) az árak rögzítésével járnak;

e) megkülönböztetést eredményezhetnek vagy megszüntethetik a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan.

(5) Ha a Bizottság a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártát követően úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának feltételei nem teljesülnek, akkor - a 195. cikk (2) bekezdésében vagy a 196b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül - határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra.

Ez a bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezetnek a határozatról való értesítésének időpontját megelőzően, kivéve, ha a szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az e cikk (1) bekezdésében biztosított mentességgel.

(6) Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor megállapíthat összeegyeztethetetlenséget.

(7) A Bizottság az e cikk egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 196b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

178. cikk

A megállapodások és összehangolt magatartások kötelezővé tétele a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetekben tagsággal nem rendelkezők számára

(1) A dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek kérelmezhetik, hogy bizonyos megállapodásaik vagy összehangolt magatartásaik egy korlátozott időszakra vonatkozóan, a szervezet működésének területén, kötelező érvényűvé váljanak az adott gazdasági ágazatban működő, az általuk képviselt szervezetekben tagsággal nem rendelkező egyének és csoportok számára.

A szabályok hatálya akkor terjeszthető ki, ha a szakmaközi szervezetek az érintett termelés és/vagy kereskedelem legalább kétharmadát képviselik. Amennyiben a szabályok javasolt kiterjesztése régióközi hatályú, a szakmaközi szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy az összefogott alágazatok mindegyikének tekintetében a képviselt régiók mindegyikében rendelkezik a reprezentativitás egy minimális fokával.

(2) Azoknak a szabályoknak, amelyek hatályának kiterjesztését kérelmezik, legalább egy éve hatályban kell lenniük, és az alábbi célkitűzések valamelyikére kell vonatkozniuk:

a) a termelés és a piac ismerete;

b) a minőségi minimumkövetelmények meghatározása;

c) a környezetvédelemmel összeegyeztethető művelési módszerek alkalmazása;

d) a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

e) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése.

(3) A szabályok hatályát csak a Bizottság jóváhagyásával lehet kiterjeszteni.

179. cikk

A gyümölcs- és zöldség- és a dohányágazatbeli megállapodásokra és összehangolt magatartásokra vonatkozó végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadhatja a 176a., a 177. és a 178. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az értesítésekkel és a közzététellel kapcsolatos szabályokat is.

II. FEJEZET

Az állami támogatásra vonatkozó szabályok

180. cikk

A Szerződés 87., 88. és 89. cikkének alkalmazása

Az 1. cikkben említett termékek előállítására és a velük való kereskedelemre a Szerződés 87., 88. és 89. cikke alkalmazandó.

Ugyanakkor a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó a tagállamok által e rendelet 44-48, 102, 102a, 103, 103a, 103b, 103e, 103ga, 104, 105, 182 és 182a cikke, II. rész I. cím, III. fejezete IVa. szakaszának III. alszakasza és II. rész I. cím, IV. fejezetének IVb. alszakasza alapján, az e rendelettel összhangban teljesített kifizetésekre. Mindazonáltal, kizárólag a 103n. cikk (4) bekezdése tekintetében a Szerződés 88. cikke nem alkalmazandó.

181. cikk

A tej- és tejtermékágazatra vonatkozó különös rendelkezések

A Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel tilos olyan támogatást nyújtani, amelynek összegét az I. melléklet XVI. részében felsorolt termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

Tilos továbbá az I. melléklet XVI. részében felsorolt termékek árai közötti kiegyenlítést lehetővé tevő nemzeti intézkedések alkalmazása is.

182. cikk

Különös nemzeti rendelkezések

(1) A Bizottság engedélye alapján Finnország és Svédország támogatást nyújthat a rénszarvas tenyésztéséhez és értékesítéséhez, valamint a rénszarvasból készült termékek (ex 02 08 és ex 02 10 KN-kód) előállításához és értékesítéséhez, amennyiben az nem vezet a termelés hagyományos szintjének emelkedéséhez.

(2) A Bizottság engedélye alapján Finnország a 2010. évi aratással bezárólag támogatást nyújthat meghatározott mennyiségű vetőmagra, a timótfű (Phleum pratense L.) kivételével, illetve olyan meghatározott mennyiségű gabonavetőmagra, amelyet kizárólag ebben az országban termelnek.

Finnország 2008. december 31-ig részletes jelentést nyújt be a Bizottságnak az engedélyezett támogatások eredményeiről.

(3) Azok a tagállamok, amelyek a 2006. február 20-án, a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében rögzített cukorkvótához képest cukorkvótájukat több mint 50 %-kal csökkentik, ideiglenesen állami támogatást nyújthatnak abban az időszakban, amely során a cukorrépa-termelők az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10f. fejezetével összhangban átmeneti támogatásban részesülnek. A Bizottság a valamely érintett tagállam által benyújtott kérelem alapján dönt az ezen intézkedés céljára rendelkezése álló állami támogatás teljes összegéről.

Olaszország esetében a cukorrépa-termelők számára és a cukorrépa szállítására nyújtandó, az első albekezdésben említett ideiglenes támogatás egy gazdasági évben, egy tonna cukorrépára vetítve összességében nem haladhatja meg a 11 EUR-t.

Finnország egy gazdasági évben hektáronként legfeljebb 350 EUR támogatást ítélhet oda a cukorrépa-termelőknek.

Az érintett tagállamok az egyes gazdasági évek végétől számított 30 napon belül tájékoztatják a Bizottságot az abban a gazdasági évben ténylegesen odaítélt állami támogatás összegéről.

(4) Az e rendelet 180. cikkének második bekezdésében szereplő eltérés a német alkoholmonopólium ("a monopólium") által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek további feldolgozását követően etil-alkoholként forgalmazott termékekre a Németország által a monopólium meglévő nemzeti keretében nyújtott támogatásra alkalmazandó. Ezen eltérés csak 2017. december 31-ig, az EUMSz. 108. cikke (1) bekezdése és 108. cikke (3) bekezdése első mondata alkalmazásának sérelme nélkül, és az alábbi feltételek teljesülése esetén alkalmazható:

a) a támogatásban részesülő, monopólium keretében előállított etil-alkohol összmennyisége a 2011. évi 600 000 hl-es maximális mennyiségről 420 000 hl-re csökken 2012-ben, majd 240 000 hl-re 2013-ban, továbbá évente legfeljebb 60 000 hl-t tehet ki 2014. január 1. és 2017. december 31. között, amely utóbbi napon a monopólium megszűnik;

b) a támogatásban részesülő, jövedéki felügyelet alatt álló mezőgazdasági lepárlóüzemek termelése fokozatosan a 2011. évi 540 000 hl-ről 2012-ben 360 000 hl-re, 2013-ban pedig 180 000 hl-re csökken. 2013. december 31-ig minden jövedéki felügyelet alatt álló mezőgazdasági lepárlóüzem kilép a monopóliumból. A monopóliumból való kilépéskor a jövedéki felügyelet alatt álló valamennyi mezőgazdasági lepárlóüzem a névleges lepárlási jogok után hektoliterenként 257,50 EUR összegű kompenzációs támogatásban részesülhet az alkalmazandó német szabályozás értelmében. E kompenzációs támogatás legkésőbb 2013. december 31-én nyújtható. Mindamellett több részletben - legkésőbb 2017. december 31-én - is kifizethető;

c) a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek, a bérlepárlóüzemek igénybevevői és a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek 2017. december 31-ig részesülhetnek a monopólium által nyújtott támogatásban, feltéve, hogy a támogatott termelt mennyiség nem haladja meg a 60 000 hl/év mennyiséget;

d) a támogatás teljes összege 2011. január 1. és 2013. december 31. között nem lépheti túl a 269,9 millió EUR-t, a 2014. január 1. és 2017. december 31. között kifizetett támogatás teljes összege pedig nem lehet több 268 millió EUR-nál; valamint

e) minden év június 30. előtt Németország jelentést nyújt be a Bizottság részére a monopólium működéséről és a monopólium keretében nyújtott előző évi támogatásról. A Bizottság ezt a jelentést továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezenfelül a 2013 és 2016 között benyújtandó éves jelentéseknek egy, a következő évre vonatkozó, a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek, a bérlepárlóüzemek igénybevevői és a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek fokozatos kivonására irányuló éves tervet is magukban kell foglalniuk.

(5) A tagállamok 2011. december 31-ig bármely meglévő rendszer alapján továbbra is állami támogatást nyújthatnak a 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya termelésére és kereskedelmére.

(6) A gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében a tagállamok 2010. december 31-ig állami támogatást nyújthatnak az alábbi feltételekkel:

a) az állami támogatást csak olyan gyümölcs- és zöldségtermesztőknek lehet nyújtani, akik nem tagjai elismert termelői szervezeteknek, de olyan szerződést írnak alá egy elismert termelői szervezettel, amelyben elfogadják, hogy az érintett termelői szervezet válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseit alkalmazzák;

b) az ilyen termelőknek kifizetett támogatás összege nem lehet több az érintett termelői szervezet tagjai által kapott közösségi támogatás 75 %-ánál; valamint

c) az érintett tagállam 2010. december 31-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az állami támogatás hatékonyságáról és eredményességéről, különös tekintettel annak elemzésére, hogy az milyen mértékben támogatta az ágazat szervezését. A Bizottság megvizsgálja a jelentést és eldönti, tesz-e megfelelő javaslatokat.

(7) A tagállamok 2014. március 31-ig a 73/2009/EK rendelet 69. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott felső összeghatár 55 %-ig terjedő teljes éves összegű állami támogatást nyújthatnak a tejágazat mezőgazdasági termelői részére az említett rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nyújtott közösségi támogatáson túlmenően. Az említett rendelet 69. cikkének (4) bekezdésében említett intézkedések szerinti közösségi támogatás és az állami támogatás teljes összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a 69. cikk (4) és (5) bekezdésében említett felső értékhatárt.

182a. cikk

A bor válság esetén történő lepárlásához nyújtott nemzeti támogatás

(1) A tagállamok 2012. augusztus 1-jétől igazolt válsághelyzetben nemzeti támogatást nyújthatnak a bortermelők részére az önkéntes vagy kötelező borlepárláshoz.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatás arányos és lehetővé teszi a válság kezelését.

(3) Egy adott évben egy adott tagállamban az ilyen támogatás céljából rendelkezésre álló teljes támogatási összeg nem haladja meg az adott évre vonatkozóan a Xb. mellékletben tagállamonként meghatározott teljes rendelkezésre álló összeg 15 %-át.

(4) Az (1) bekezdésben említett támogatást alkalmazni kívánó tagállamok kellően megindokolt értesítést juttatnak el a Bizottsághoz. A Bizottság dönt az intézkedés jóváhagyásáról és a támogatás folyósításának engedélyezéséről.

(5) Az (1) bekezdésben említett lepárlásból származó alkoholt - a versenytorzulás elkerülése érdekében - kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

(6) A Bizottság az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat fogadhat el.

V. RÉSZ

EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

183. cikk

A tej- és tejtermékágazatot érintő promóciós illeték

A Szerződés 87., 88. és 89. cikkében foglaltak e rendelet 180. cikke szerinti alkalmazásának sérelme nélkül a tagállamok promóciós illetéket vethetnek ki tejtermelőikre a tej vagy a tejjel egyenértékű termék értékesített mennyiségére vonatkozóan a közösségi fogyasztás ösztönzését, a tej- és tejtermékpiac bővítését és a minőség javítását szolgáló intézkedések finanszírozása érdekében.

184. cikk

Jelentéstétel egyes ágazatok vonatkozásában

A Bizottság jelentést terjeszt elő:

1. a Tanács részére 2008. szeptember 30. előtt a szárított takarmány-ágazatról, amely jelentésnek az e rendeletben foglalt rendelkezések értékelésén kell alapulnia, és ki kell térnie különösen a hüvelyesek és egyéb zöldtakarmányok termőterületeinek fejlődésére, a szárított takarmányok termelésére és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása terén elért megtakarításokra. A jelentéshez szükség esetén megfelelő javaslatokat kell csatolni;

2. első alkalommal legkésőbb 2010. december 31-ig, majd háromévente az Európai Parlament és a Tanács részére a méhészeti ágazatra vonatkozó, a II. rész I. címe IV. fejezetének VI. szakaszában meghatározott intézkedések végrehajtásáról;

3. 2009. december 31. előtt - megfelelő javaslatok kíséretében - az Európai Parlament és a Tanács részére a német Alkoholmonopólium tekintetében a 182. cikk (4) bekezdésében meghatározott eltérés alkalmazásáról, beleértve a monopólium keretében nyújtott támogatások értékelését is;

4. 2013. december 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a gyümölcs- és zöldségágazatbeli termelői szervezetek, működési alapok és operatív programok tekintetében a II. rész I. címe IV. fejezetének IVa. szakaszában és a II. rész II. címének II. fejezetében meghatározott rendelkezések végrehajtásáról;

5. 2012. augusztus 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a 103ga. cikkben előírt iskolagyümölcs-program alkalmazásáról, szükség esetén a megfelelő javaslatok csatolásával. A jelentésben különösen ki kell térni arra, hogy a program mennyiben járult hozzá egy jól működő iskolagyümölcs-program létrejöttéhez a tagállamokban, és hogy a program milyen hatással volt a gyermekek étkezési szokásainak javulására;

6. 2010. december 31. és 2012. december 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a piaci helyzet alakulásáról és a tejkvótarendszer ezt követő zökkenőmentes, fokozatos megszüntetésének feltételeiről, adott esetben megfelelő javaslatok kíséretében;

7. 2011. december 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 103p. cikkben említett promóciós intézkedés borágazatban történő végrehajtásáról;

8. 2012 végére a borágazatról, különösen a reform végrehajtása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével;

9. 2014. június 30-ig és 2018. december 31-ig az Európai Parlament és a Tanács részére a piaci helyzet alakulásáról a tej- és tejtermékágazatban és különösen a 122. cikk első bekezdése a) pontja iiia. alpontjának és 123. cikke (4) bekezdésének, valamint 126c., 126d., 177a., 185e. és 185f. cikkének alkalmazásáról, különösen a hátrányos helyzetű régiók tejtermelőire és tejtermelésére gyakorolt hatásokat a termelés e régiókban való fenntartásának általános célja tekintetében értékelve, és kitérve azokra a lehetséges intézkedésekre is, amelyek a mezőgazdasági termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönzik, a megfelelő javaslatokkal együtt.

185. cikk

A komlóágazatban kötött szerződések nyilvántartása

(1) Az egyes érintett termelő tagállamok által e célra kijelölt szervek nyilvántartásba vesznek minden, a Közösség területén termelt komló szállítására vonatkozó, az egyrészt a termelők vagy termelői szervezetek, másrészt a vevők között létrejött szerződést.

(2) A valamely meghatározott mennyiségnek a megállapodás szerinti áron történő leszállítására vonatkozó, egy vagy több betakarítási időszakra szóló és az első szóban forgó betakarítási évben augusztus 1-je előtt megkötött szerződéseket "előzetesen megkötött szerződésnek" kell tekinteni. Ezeket külön kell nyilvántartásba venni.

(3) A nyilvántartásba vétel alapját képező adatok kizárólag e rendelet céljára használhatók fel.

(4) A Bizottság megállapítja a komlószállításra vonatkozó szerződések nyilvántartásba vételének részletes szabályait.

185a. cikk

Szőlőkataszter és jegyzék

(1) A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban.

(2) Azokra a tagállamokra, amelyekben a 120a. cikk (2) bekezdése alapján osztályozható borszőlőfajtákkal betelepített terület összesen kevesebb, mint 500 hektár, az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség nem vonatkozik.

(3) Azok a tagállamok, amelyek támogatási programjaikban a 103q. cikkel összhangban előírják a "szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására" vonatkozó intézkedést, a szőlőkataszter alapján minden év március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a termelési potenciáljukra vonatkozó naprakésszé tett jegyzéket.

(4) A szőlőkataszterrel és a jegyzékkel kapcsolatos részletes szabályokat a Bizottság fogadja el, különös tekintettel azoknak a termelési potenciál nyomon követésére és ellenőrzésére és a területfelmérésre való használatára.

A Bizottság 2016. január 1-jét követően bármikor határozhat úgy, hogy az (1)-(3) bekezdés már nem alkalmazandó.

185b. cikk

Kötelező bejelentések a borágazatban

(1) A borszőlőfajtákat termesztők, a must- és bortermelők minden évben jelentést tesznek az illetékes nemzeti hatóságoknál a legutóbbi szüretből előállított mennyiségekről.

(2) A tagállamok a borszőlővel kereskedők részére előírhatják, hogy a legutóbbi szüretből értékesített szőlőmennyiségről jelentést tegyenek.

(3) A must- és bortermelők, valamint a kereskedők (a kiskereskedők kivételével) évente jelentést tesznek az illetékes nemzeti hatóságoknak a must- és borkészleteikről, függetlenül attól, hogy azok az adott év vagy előző évek terméséből származnak-e. A harmadik országokból importált mustokról és borokról külön kell nyilatkozni.

(4) A Bizottság az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat fogadhat el, amelyek között szerepelhetnek különösen a tájékoztatási kötelezettség be nem tartása esetén kiszabható szankciókkal kapcsolatos szabályok.

185c. cikk

Kísérő okmányok és nyilvántartás a borágazatban

(1) A borágazatba tartozó termékeket kizárólag hivatalosan engedélyezett kísérő okmánnyal lehet a Közösségen belül forgalomba hozni.

(2) Azok a természetes és jogi személyek vagy személyek csoportjai, akik, illetve amelyek kereskedelmi tevékenységük során a borágazatba tartozó termékeket tartanak, különösen a termelők, a palackozók, a feldolgozók, valamint a Bizottság által meghatározandó kereskedők, nyilvántartást vezetnek az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról.

(3) A Bizottság az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat fogadhat el.

185d. cikk

A borágazat vonatkozásában felelős nemzeti hatóságok kijelölése

(1) E rendelet bármely más, az illetékes nemzeti hatóságok meghatározására vonatkozó rendelkezésének sérelme nélkül, a tagállamok kijelölik azt a hatóságot vagy hatóságokat, amelyek felelősek a borágazatra vonatkozó közösségi szabályozás betartásának biztosításáért. A tagállamok kijelölik különösen azokat a laboratóriumokat, amelyek hivatalos analízis végzésére jogosultak a borágazatban. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgálati laboratóriumok működésére vonatkozó ISO/EIC 17025 szabványban megállapított általános kritériumoknak.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hatóságok és laboratóriumok nevéről és címéről. A Bizottság a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül nyilvánosan is hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

185e. cikk

Kötelező bejelentések a tej- és tejtermékágazatban

2015. április 1-jétől kezdődően a nyers tej első felvásárlói havonta bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk szállított nyers tej mennyiségét.

E cikk és a 185f. cikk alkalmazásában az "első felvásárló" olyan vállalkozás vagy csoport, amely a termelőktől az alábbi célokból tejet vásárol:

a) begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás céljából, többek között szerződés alapján;

b) egy vagy több, tej vagy egyéb tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozás részére történő értékesítés.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett nyerstej-mennyiségről.

A Bizottság az ilyen nyilatkozatok tartalmára, formájára és időzítésére vonatkozó szabályokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat, valamint a tagországok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 196b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

185f. cikk

Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban

(1) Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó szerződés megkötésére vonatkozó írásbeli ajánlatot tenni, akkor e szerződésnek és/vagy az ezen, szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak teljesítenie kell a (2) bekezdésben megállapított feltételeket.

Ha a tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, arról is döntenie kell, hogy a felek között kötött ilyen szerződés a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira vonatkozik, ha a nyers tej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi. E cikk alkalmazásában a "begyűjtő" olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyers tejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyers tej tulajdonjoga minden esetben átszáll.

(2) A szerződést és/vagy a szerződésre vonatkozó ajánlatot:

a) a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;

b) írásban kell rögzíteni; és

c) annak tartalmaznia kell különösen az alábbi elemeket:

i. a szállított tejért fizetendő árat, amely:

- állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

- kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított nyers tej minősége vagy összetétele;

ii. a szállítható és/vagy szállítandó nyers tej mennyiségét és a szállítások ütemezését;

iii. a szerződés időtartamát, amely vagy határozott, vagy határozatlan lehet és a felmondási záradékot;

iv. a kifizetési időszakokra és az eljárásokra vonatkozó részleteket;

v. a nyers tej átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezéseket; valamint

vi. a vis maior esetén alkalmazandó szabályokat.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve nem írható elő szerződés és/vagy szerződésre vonatkozó ajánlat akkor, ha a mezőgazdasági termelő a nyers tejet olyan szövetkezetnek szállítja, amelynek a tagja, és amennyiben e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaznak.

(4) A mezőgazdasági termelők, nyerstej-begyűjtők vagy -feldolgozók által kötött szállítási szerződések valamennyi eleméről - ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is - a felek szabadon tárgyalhatnak.

Eltekintve az első albekezdéstől,

i. ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej szállítására az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megállapíthat egy minimális időtartamot, amely csak a mezőgazdasági termelő és a nyers tej első felvásárlója közötti írásbeli szerződésekre alkalmazandó. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem hátráltathatja a belső piac megfelelő működését; és/vagy

ii. ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej első felvásárlója köteles a mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésnek megfelelően írásbeli szerződésre vonatkozó ajánlatot tenni, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlatnak tartalmaznia kell a nemzeti jogszabályok szerint e célra meghatározott minimális időtartamot. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem hátráltathatja a belső piac megfelelő működését.

A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.

(5) Az a tagállam, amely az e cikkben említett lehetőségeket alkalmazza, köteles értesíteni a Bizottságot azok alkalmazásának módjáról.

(6) A Bizottság az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához. szükséges intézkedéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusokat, valamint a tagországok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket fogadhat el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 196b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

186. cikk

A belső piaci árak vonatkozásában jelentkező zavarok

A Bizottság megfelelő intézkedéseket hozhat az alábbi helyzetekben, amennyiben valószínű, hogy e helyzetek továbbra is fenn fognak állni, és ezáltal megzavarják a piacot vagy annak megzavarásával fenyegetnek:

a) a cukor-, a komló-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a juh- és a kecskehúságazat termékeinek tekintetében, ha a szóban forgó termékek bármelyikének az ára a közösségi piacon jelentős mértékben emelkedik vagy csökken;

b) a sertéshús-, a tojás- és a baromfihús-ágazat tekintetében, valamint az olívaolaj vonatkozásában, ha a szóban forgó termékek bármelyikének az ára a közösségi piacon jelentős mértékben emelkedik.

187. cikk

A világpiaci árfolyamok vagy árak által okozott zavarok

Ha a gabona-, a rizs-, a cukor-, valamint a tej- és tejtermékágazat tekintetében egy vagy több termék világpiaci árfolyama vagy ára olyan szintet ér el, amely fennakadást okoz a közösségi piac ellátásában, vagy ilyen fennakadással fenyeget, és ha valószínű, hogy ez a helyzet továbbra is fennmarad vagy rosszabbodik, a Bizottság meghozhatja a szükséges intézkedéseket az érintett ágazat vonatkozásában. Különösen, bizonyos mennyiségek tekintetében, részben vagy teljes egészében felfüggesztheti a behozatali vámokat.

188. cikk

A zavarok esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó feltételek és végrehajtási szabályok

(1) A 186. és a 187. cikkben meghatározott intézkedéseket akkor lehet elfogadni, ha:

a) minden egyéb, e rendelet alapján alkalmazható intézkedés elégtelennek tűnik;

b) a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeket megfelelő módon figyelembe veszik.

(2) A Bizottság a 186. és a 187. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat fogadhat el.

188a. cikk

Jelentés és értékelés a borágazatban

(1) Az 1998. augusztus 31. után végzett, a 85a. cikkben említett jogszerűtlen telepítések vonatkozásában a tagállamok minden év március 1-jéig közlik a Bizottsággal az 1998. augusztus 31. után, megfelelő telepítési jog nélkül szőlővel betelepített területek, valamint az ennek a cikknek az (1) bekezdésével összhangban kivágott ültetvények méretét.

(2) Az 1998. szeptember 1. előtti, a 85b. cikkben említett jogszerűtlen telepítések rendezési kötelezettsége vonatkozásában a tagállamok az adott év március 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot:

a) a megfelelő telepítési jog nélkül 1998. szeptember 1. előtt szőlővel betelepített területekről;

b) az említett cikk (1) bekezdésének megfelelően rendezett területekről, az ugyanabban a bekezdésben előírt illetékekről, valamint az említett cikk (2) bekezdésében említett regionális telepítési jogok átlagértékéről.

A tagállamok első alkalommal 2010. március 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a 85b. cikk (4) bekezdésének első albekezdésével összhangban kivágott szőlőültetvények területéről.

Az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i vége nem érinti az e bekezdésben előírt kötelezettségeket.

(3) A II. rész I. címe III. fejezete IVa. szakaszának III. alszakaszával létrehozott kivágási program keretében benyújtott támogatás iránti kérelmek vonatkozásában a tagállamok minden év március 1-jéig értesítik a Bizottságot a régiók és a terméshozam mértéke szerint felosztott, elfogadott kérelmekről, valamint a kivágási támogatás régiónként kifizetett teljes összegéről.

Az előző borászati év tekintetében a tagállamok december 1-jéig értesítik a Bizottságot:

a) a kivágott szőlőültetvények területéről régiónkénti és terméshozam-tartomány szerinti bontásban;

b) a kivágási támogatás régiók szerint kifizetett teljes összegéről.

(4) A kivágási programban a 85u. cikkel összhangban történő részvételre való jogosultság tekintetében alkalmazandó mentességek vonatkozásában azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy élnek az említett cikk (4)-(6) bekezdésében előírt lehetőségekkel, minden év augusztus 1-jéig a végrehajtandó kivágási intézkedést illetően tájékoztatják a Bizottságot:

a) a jogosulatlannak minősített területekről;

b) a 85u. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban jogosulatlannak történő minősítés alapjáról.

(5) A tagállamoknak minden évben március 1-jéig - az első alkalommal 2010. március 1-jéig - be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a II. rész I. címe IV. fejezete IVb. szakaszában említett támogatási programjukban szereplő intézkedéseknek az előző pénzügyi évi végrehajtásáról szóló jelentést.

E jelentések felsorolják és bemutatják azokat az intézkedéseket, amelyekre a támogatási programok keretében közösségi támogatást nyújtottak és különösen részletesen ismertetik a 103p. cikkben említett promóciós intézkedések végrehajtását.

(6) A tagállamoknak 2011. március 1-jéig, második alkalommal pedig 2014. március 1-jéig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a támogatási program költségeiről és előnyeiről szóló értékelést, valamint a program hatékonyságának növelésére vonatkozó javaslataikat.

(7) A Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

189. cikk

Az etilalkohol-ágazattal kapcsolatos értesítések

(1) Az etilalkohol-ágazat termékeit illetően a tagállamok közlik a Bizottsággal a következő adatokat:

a) a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállított mennyisége a tiszta alkohol hektoliterjében kifejezve, az alkohol előállítására felhasznált termékek szerinti bontásban;

b) a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol értékesített mennyisége a tiszta alkohol hektoliterjében kifejezve, a rendeltetési ágazat szerinti bontásban;

c) a megelőző év végén az adott tagállamban mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból rendelkezésre álló készletek;

d) a folyó évi termelésre vonatkozó előrejelzés.

A Bizottság elfogadja a fenti adatok közlésére vonatkozó szabályokat, különös tekintettel az értesítések gyakoriságára és a rendeltetési ágazat fogalmának meghatározására.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatok és bármely egyéb rendelkezésre álló információ alapján a Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - elkészíti a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piacának az előző évre vonatkozó közösségi mérlegét, valamint a folyó évre vonatkozó becsült mérleget.

A közösségi mérleg a nem mezőgazdasági etil-alkoholra vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Az ilyen adatok pontos mibenlétét és összegyűjtésük módját a Bizottság határozza meg.

E bekezdés alkalmazásában a "nem mezőgazdasági eredetű etil-alkohol" olyan, a 2207 , a 2208 90 91 és a 2208 90 99 KN-kód alá tartozó termék, amelyet nem a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek valamelyikéből állítottak elő.

(3) A Bizottság értesíti a tagállamokat a (2) bekezdésben említett mérlegekről.

VI. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

190. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az e rendelet alapján fennálló kötelezettségek teljesítése során a tagállamoknál felmerülő kiadásokra az 1290/2005/EK rendeletet és az annak végrehajtására vonatkozóan elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.

190a. cikk

A borágazatban rendelkezésre álló összegek vidékfejlesztésre történő átcsoportosítása

(1) Az 1493/1999/EK rendelet szerinti múltbeli kiadásokon alapuló, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciós intézkedéseket szolgáló, és a (2) bekezdésben rögzített összegek kiegészítő közösségi alapként állnak az 1698/2005/EK rendelet alapján finanszírozott vidékfejlesztési program keretében a bortermelő régiókban végrehajtandó intézkedések rendelkezésére.

(2) Az adott naptári évben a következő összegek állnak rendelkezésre:

- 2009: 40 660 000 EUR,

- 2010: 82 110 000 millió EUR,

- 2011-től kezdődően: 122 610 000 millió EUR.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összegeket a Xc. mellékletnek megfelelően kell szétosztani a tagállamok között.

191. cikk

Szükséghelyzet

A Bizottság elfogadja a szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható, egyedi gyakorlati problémák megoldására szolgáló intézkedéseket.

Az ilyen rendelkezések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra.

192. cikk

Információcsere a tagállamok és a Bizottság között

(1) A tagállamok és a Bizottság minden tájékoztatást megadnak egymásnak, amely e rendelet alkalmazásához vagy a piacfigyeléshez és -elemzéshez, valamint az 1. cikkben említett termékeket érintő nemzetközi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges.

(2) A Bizottság részletes szabályokat fogad el az (1) bekezdés alkalmazásához szükséges információk meghatározására, valamint azok formájára, tartalmára, benyújtásának időzítésére és határidejére vonatkozóan, továbbá az információk és dokumentumok továbbítását vagy rendelkezésre bocsátását érintő rendelkezések tekintetében.

193. cikk

A szabályok kijátszására vonatkozó záradék

Bármely konkrét rendelkezés sérelme nélkül, nem részesíthetők az e rendelet által biztosított előnyökben olyan természetes vagy jogi személyek, akikről vagy amelyekről megállapítják, hogy - a rendelet célkitűzéseivel ellentétesen - mesterségesen teremtették meg a szóban forgó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeket.

194. cikk

Ellenőrzések, valamint igazgatási intézkedések és igazgatási szankciók és az azokról történő jelentéstétel

A Bizottság meghatározza a következőket:

a) az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek teljesítés tekintetében a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

b) az igazgatási intézkedések és az igazgatási szankciók alkalmazására vonatkozó rendszer arra az esetre, ha megállapítást nyer, hogy nem teljesítették az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek valamelyikét;

c) az e rendelet alkalmazásából eredő jogosulatlan kifizetések behajtására vonatkozó szabályok;

d) az elvégzett ellenőrzésekről és azok eredményeiről szóló jelentésekkel kapcsolatos szabályok.

A b) pontban említett igazgatási szankciók nagysága a megállapított szabálytalanság súlyosságától, mértékétől, valamint tartós, illetve ismétlődő jellegétől függ.

A Bizottság meghatározhatja továbbá a borágazatban a területek mérésére vonatkozó szabályokat, amelyek az e rendeletben meghatározott közösségi rendelkezéseknek egységes alkalmazását biztosítják. Ezek a szabályok különösen az ellenőrzéssel, valamint az ellenőrzések javítását szolgáló meghatározott pénzügyi eljárásokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak.

194a. cikk

Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel való összeegyeztethetőség

E rendelet borágazatbeli alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy a 194. cikk első és harmadik bekezdésében említett, a területekre vonatkozó közigazgatási és ellenőrző eljárások a következők tekintetében összeegyeztethetők legyenek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel (IIER):

a) számítógépes adatbázis;

b) az 1782/2003/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében említett, mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer;

c) az adminisztratív ellenőrzések.

Az eljárásoknak nehézségek és összeütközések nélkül lehetővé kell tenniük az IIER-rel való közös működést vagy információcserét.

VII. RÉSZ

VÉGREHAJTÁSI, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Végrehajtási rendelkezések

195. cikk

Bizottság

(1) A Bizottság munkáját a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság (a továbbiakban: az irányítóbizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

(3) A Bizottságot egy szabályozási bizottság is segíti.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

196. cikk

Az irányítóbizottság szervezete

A 195. cikk (1) bekezdésében említett irányítóbizottság üléseinek összeállítása során figyelembe kell venni különösen annak feladatkörét, az ülésén tárgyalandó kérdés sajátosságait és a megfelelő szakértelem igénybevételének szükségességét.

196a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 126e. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, 2012. április 2-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 126e. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 126e. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

196b. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy olyan bizottság segíti, amelynek elnevezése a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság. Ez a bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 30 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

II. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

197. cikk

Az 1493/1999/EK rendelet módosításai

Az 1493/1999/EK rendelet 74-76. cikkét el kell hagyni.

198. cikk

A 2200/96/EK rendelet módosításai

A 2200/96/EK rendelet 46 és 47. cikkét el kell hagyni.

199. cikk

A 2201/96/EK rendelet módosításai

A 2201/96/EK rendelet 29 és 30. cikkét el kell hagyni.

200. cikk

Az 1184/2006/EK rendelet módosításai

Az 1184/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A cím helyébe a következő szöveg lép:

"A Tanács 1184/2006/EK rendelete (2006. július 24.) az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról"

2. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"1. cikk

Ez a rendelet megállapítja a Szerződés 81-86. cikkének és 88. cikke egyes rendelkezéseinek a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek - kivéve a(z) 1234/2007/EK tanácsi rendelet ( *1 ) 1. cikk (1) bekezdésének a)-h), k) és m)-u) pontjában, és az 1. cikk (3) bekezdésében említett termékeket - előállítására vagy az e termékekkel folytatott kereskedelemre való alkalmazhatóságára vonatkozó szabályokat.

1a. cikk

A Szerződés 81-86. cikkét, valamint az azok végrehajtásáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni - e rendelet 2. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel - minden olyan, a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése és 82. cikke szerinti megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely az 1. cikkben felsorolt termékek termeléséhez vagy kereskedelméhez kapcsolódik.

3. A 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az ezen rendelet 1a. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásra, amely a nemzeti piaci rendtartás szerves részét képezi vagy a Szerződés 33. cikke célkitűzésének eléréséhez szükséges."

4. Az 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"3. cikk

A Szerződés 88. cikke (1) bekezdését és (3) bekezdése első mondatát kell alkalmazni az 1. cikkben említett termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott állami támogatásokra."

201. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A (3) bekezdésre figyelemmel a következő rendeletek hatályukat vesztik:

a) a 234/68/EGK, a 827/68/EGK, a 2517/69/EGK, a 2728/75/EGK, az 1055/77/EGK, a 2931/79/EGK, az 1358/80/EGK, a 3730/87/EGK, a 4088/87/EGK, a 404/93/EGK, a 670/2003/EK, a 797/2004/EK rendelet 2008. január 1-jétől;

b) a 707/76/EGK, az 1786/2003/EK, az 1788/2003/EK és az 1544/2006/EK rendelet 2008. április 1-jétől;

c) a 315/68/EGK, a 316/68/EGK, a 2729/75/EGK, a 2759/75/EGK, a 2763/75/EGK, a 2771/75/EGK, a 2777/75/EGK, a 2782/75/EGK, az 1898/87/EGK, az 1906/90/EGK, a 2204/90/EGK, a 2075/92/EGK, a 2077/92/EGK, a 2991/94/EGK, a 2597/97/EK, az 1254/1999/EK, az 1255/1999/EK, a 2250/1999/EK, az 1673/2000/EK, a 2529/2001/EK, az 1784/2003/EK, a 865/2004/EK az 1947/2005/EK, az 1952/2005/EK és az 1028/2006/EK rendelet 2008. július 1-jétől;

d) az 1785/2003/EK rendelet 2008. szeptember 1-jétől;

e) a 318/2006/EK rendelet 2008. október 1-jétől;

f) a 3220/84/EGK, a 386/90/EGK, az 1186/90/EGK, a 2137/92/EGK és az 1183/2006/EK rendelet 2009. január 1-jétől.

(2) A 74/583/EGK határozat 2008. január 1-jétől hatályát veszti.

(3) Az (1) bekezdésben említett rendeletek hatályon kívül helyezése nem érinti:

a) az ezen rendeletek alapján elfogadott közösségi jogi aktusok hatályának megőrzését; és

b) az ezen rendeletek által más olyan közösségi jogi aktusokban tett módosítások folytatódó érvényességét, amelyeket a jelen rendelet nem helyezett hatályon kívül.

202. cikk

A hivatkozások értelmezése

A 197-201. cikkel módosított vagy hatályon kívül helyezett rendelkezésekre és rendeletekre történő hivatkozást az e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni és a XXII. mellékletben található megfelelési táblázatokkal összhangban kell értelmezni.

203. cikk

Átmeneti szabályok

A Bizottság elfogadhatja a 197-201. cikkel módosított vagy hatályon kívül helyezett rendeletekben foglalt rendelkezésekről az e rendeletben foglalt rendelkezésekre való áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

203a. cikk

Átmeneti szabályok a gyümölcs- és zöldségágazatban és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatban

(1) A 2201/96/EK és az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1996. október 28-i 2202/96/EK rendeletben ( 31 ) meghatározott és az 1182/2007/EK rendelet által törölt támogatási rendszerek minden egyes érintett termék tekintetében alkalmazhatók maradnak az adott termékre vonatkozó, 2008-ban végződő gazdasági évben.

(2) Az e rendelet hatálybalépésének időpontját megelőzően a 2200/96/EK rendelet alapján már elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai e rendelet alapján továbbra is elismertek maradnak. Ahol szükséges, 2010. december 31-ig igazodnak e rendelet követelményeihez.

Az 1182/2007/EK rendelet alapján már elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai e rendelet alapján továbbra is elismertek maradnak.

(3) Egy termelői szervezet kérésére egy, az 1182/2007/EK rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően a 2200/96/EK rendelet alapján jóváhagyott operatív program:

a) folytatódhat, amíg véget nem ér; vagy

b) módosítható, hogy megfeleljen e rendelet követelményeinek; vagy

c) helyettesíthető e rendelet alapján jóváhagyott, új operatív programmal.

A 2007-ben benyújtott, de e rendelet alkalmazásának időpontjáig még jóvá nem hagyott, e pontokban meghatározott feltételeket egyébként kielégítő operatív programokra a 103d. cikk (3) bekezdésének e) és f) pontját kell alkalmazni.

(4) Azok a termelői csoportok, amelyek a 2200/96/EK rendelet alapján előzetes elismerést nyertek, e rendelet alapján továbbra is élvezik ezt az előzetes elismerést. A 2200/96/EK rendelet alapján elfogadott elismerési tervek e rendelet alapján továbbra is élvezik ezt az elismerést. Ugyanakkor - szükség esetén - a tervek módosításra kerülnek azért, hogy a termelői csoport számára lehetővé tegyék, hogy az megfelelhessen az e rendelet 125b. cikkében meghatározott termelői szervezetként történő elismeréshez szükséges kritériumoknak. Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamok termelői csoportjait illetően az elismerési tervekre - e rendelet alkalmazásának időpontjától - a 103a. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott támogatási mértékeket kell alkalmazni.

(5) A 2202/96/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett, a 2008. október 1-jén kezdődő - vagy az azt követő - gazdasági évekre vonatkozó, a citrusfélék feldolgozásához kapcsolódó támogatási rendszerben az egynél több gazdasági évet felölelő szerződések mindkét fél beleegyezésével - az említett rendeletnek az 1182/2007/EK rendelet általi hatályon kívül helyezésének figyelembevétele és a támogatások ennek megfelelő megszüntetése céljából - módosíthatók vagy megszüntethetők. A szerződéseket módosító vagy megszüntető felekre nem kell alkalmazni a szóban forgó rendelet vagy annak végrehajtási szabályai szerinti szankciókat.

(6) Ha egy tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 68b. cikke vagy 143bc. cikke szerinti átmeneti intézkedésekkel, a 2201/96/EK rendelet 6. cikkének vagy a 2202/96/EK rendelet 6. cikkének értelmében elfogadott, a feldolgozásra szánt nyersanyag minimális minőségi követelményeire és a kész termékek minimális minőségi követelményeire vonatkozó szabályok továbbra is alkalmazhatók maradnak a szóban forgó tagállam területén betakarított nyersanyagok tekintetében.

(7) Amíg a gyümölcs- és zöldségfélék és a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék tekintetében a 113. és a 113a. cikknek megfelelően új forgalmazási előírásokat fogadnak el, a 2200/96/EK és a 2201/96/EK rendelet alapján megfogalmazott forgalmazási előírásokat továbbra is alkalmazni kell.

(8) A Bizottság elfogadhatja a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2202/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendeletben foglalt rendelkezésekre történő áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket, az e cikk (1)-(7) bekezdésében előírt intézkedéseket is beleértve.

203b. cikk

Átmeneti szabályok a borágazatban

A Bizottság elfogadja az 1493/1999/EK és a 479/2008/EK rendeletben elrendelt szabályozásról az e rendeletben megállapított szabályozásra való áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

204. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

A következő esetekben azonban a rendeletet a fentitől eltérő időponttól kezdve kell alkalmazni:

a) a gabona-, a vetőmag-, a komló-, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó-, a len- és kender-, a nyersdohány-, a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a juhhús- és a kecskehús-, a tojás-, valamint a baromfihús-ágazat tekintetében 2008. július 1-jétől;

b) a rizságazat tekintetében 2008. szeptember 1-jétől;

c) a cukorágazat tekintetében 2008. október 1-jétől, az 59. cikk kivételével, amelyet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni;

d) a szárított takarmány-ágazat és a selyemhernyó-ágazat tekintetében 2008. április 1-jétől;

e) a borágazat, valamint a 197. cikk tekintetében 2008. augusztus 1-jétől;

f) a tej- és tejtermékágazat tekintetében - a II. rész I. címének III. fejezetében foglalt rendelkezések kivételével - 2008. július 1-jétől;

g) a tejtermelésre vonatkozó korlátozásoknak a II. rész I. címének III. fejezetében meghatározott rendszere tekintetében 2008. április 1-jétől;

h) a 42. cikk (1) bekezdésében említett, a hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszer tekintetében 2009. január 1-jétől;

A 27., 39. és 172. cikket 2008. január 1-jétől, a 149-152. cikket pedig. 2008. július 1-jétől kell valamennyi érintett termékre alkalmazni.

(3) A cukorágazat tekintetében a II. rész I. címét a 2014-2015-ös cukorpiaci gazdasági év végéig kell alkalmazni.

(4) A tejtermelést érintő korlátozások rendszerére vonatkozóan a II. rész I. címének III. fejezetében meghatározott rendelkezéseket a 66. cikkel összhangban 2015. március 31-ig kell alkalmazni.

(5) A burgonyakeményítő tekintetében a II. rész I. címe III. fejezetének IIIa. szakaszát a 2011/2012-es burgonyakeményítő-ágazati gazdasági év végéig kell alkalmazni.

(7) A tej- és tejtermékágazat vonatkozásában a 122. cikk első bekezdése a) pontjának iiia. alpontja, a 123. cikk (4) bekezdése, a 126a., 126b., 126e., valamint a 177a. cikk 2012. április 2-től2020. június 30-ig alkalmazandó, a 126c., 126d., 185e. és 185f. cikk pedig 2012. október 3-tól2020. június 30-ig alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE

I. rész: Gabonafélék

A gabonafélék tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki: