32007R1234[1]

A Tanács 1234/2007/EK rendelete ( 2007. október 22. ) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet )

A TANÁCS 1234/2007/EK RENDELETE

(2007. október 22.)

a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet")

I. RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet létrehozza az I. mellékletben részletezett alábbi ágazatok termékei piacának közös szervezését:

a) gabonafélék, az I. melléklet I. része;

b) rizs, az I. melléklet II. része;

c) cukor, az I. melléklet III. része;

d) szárított takarmány, az I. melléklet IV. része;

e) vetőmagok, az I. melléklet V. része;

f) komló, az I. melléklet VI. része;

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó, az I. melléklet VII. része;

h) len és kender, az I. melléklet VIII. része;

i) gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet IX. része;

j) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet X. része;

k) banán, az I. melléklet XI. része;

l) bor, az I. melléklet XII. része;

m) élő növények és virágkertészeti termékek, az I. melléklet XIII. része (a továbbiakban: élőnövény-ágazat);

n) nyersdohány, az I. melléklet XIV. része;

o) marha- és borjúhús, az I. melléklet XV. része;

p) tej és tejtermékek, az I. melléklet XVI. része;

q) sertéshús, az I. melléklet XVII. része;

r) juh- és kecskehús, az I. melléklet XVIII. része;

s) tojás, az I. melléklet XIX. része;

t) baromfihús, az I. melléklet XX. része;

u) egyéb termékek, az I. melléklet XXI. része.

(3) Ez a rendelet egyedi intézkedéseket határoz meg az alábbiakban felsorolt és - adott esetben - a II. mellékletben tovább részletezett ágazatok vonatkozásában:

a) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, a II. melléklet I. része (a továbbiakban: a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol ágazata);

b) méhészeti termékek, a II. melléklet II. része (a továbbiakban: a méhészeti termékek ágazata);

c) selyemhernyók, a II. melléklet III. része.

(4) A 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya esetében a IV. rész II. fejezete alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában a III. mellékletben meghatározott, bizonyos ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások alkalmazandók.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) "mezőgazdasági termelő": az 1782/2003/EK irányelvben meghatározott mezőgazdasági termelő;

b) "kifizető ügynökség": az 1290/2005/EK rendelettel összhangban a tagállamok által kijelölt szerv vagy szervek.

c) "intervenciós ár": az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek.

3. cikk

Gazdasági évek

A gazdasági évek a következők:

a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a banánágazat esetében;

b) április 1-jétől a következő év március 31-ig az alábbi ágazatok esetében:

i. szárított takarmány-ágazat,

ii. selyemhernyó-ágazat;

c) július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:

i. gabonaágazat,

ii. vetőmag-ágazat,

iii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata,

iv. len- és kenderágazat,

v. tej- és tejtermékágazat;

ca) augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

d) szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;

e) október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

A gyümölcs- és zöldségágazati, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékek vonatkozásában szükség esetén a Bizottság határozza meg a gazdasági éveket.

4. cikk

Bizottsági hatáskörök

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Bizottság hatáskörrel történő felruházása esetén az a 195. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban jár el.

5. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadhatja a 2. cikk alkalmazásának részletes szabályait.

A Bizottság módosíthatja a III. melléklet I. részében a rizsre vonatkozóan megállapított fogalommeghatározásokat, és az "AKCS/indiai cukor" fogalommeghatározását, mely az említett melléklet II. részének 12. pontjában szerepel.

A Bizottság rögzítheti továbbá a rizs átváltási arányait a feldolgozás különböző szakaszaira, valamint a feldolgozási költségeket és a melléktermékek értékét.

II. RÉSZ

BELSŐ PIAC

I. CÍM

PIACI INTERVENCIÓ

I. FEJEZET

Állami intervenció és magántárolás

I. szakasz

Általános rendelkezések

6. cikk

Hatály

(1) Ez a fejezet megállapítja az adott esetben az állami intervenció keretében történő felvásárlás szabályait és rendelkezik magántárolási támogatás nyújtásáról a következő ágazatok tekintetében:

a) gabona;

b) rizs;

c) cukor;

d) olívaolaj és étkezési olajbogyó;

e) marha- és borjúhús;

f) tej és tejtermékek;

g) sertéshús;

h) juh- és kecskehús.

(2) E fejezet alkalmazásában:

a) "gabonafélék": a Közösségben betakarított gabonafélék,

b) "tej": a Közösségben termelt tehéntej,

d) "tejszín": a közvetlenül és kizárólag tejből nyert tejszín.

7. cikk

Közösségi eredet

Az 6. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül kizárólag a közösségi eredetű termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántárolásukhoz nyújtott támogatásra.

8. cikk

Referenciaárak

(1) Az 6. cikk (1) bekezdésében említett intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek referenciaárai a következők:

a) a gabonaágazat tekintetében: 101,31 EUR/tonna;

b) a hántolatlan rizs tekintetében 150 EUR/tonna a IV. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőségért;

c) a cukor tekintetében:

i. fehér cukor:

- 541,5 EUR/tonna a 2008-2009-es gazdasági évre,

- 404,4 EUR/tonna a 2009-2010-es gazdasági évtől;

ii. nyerscukor:

- 448,8 EUR/tonna a 2008-2009-es gazdasági évre,

- 335,2 EUR/tonna a 2009-2010-es gazdasági évtől.

Az i. és ii. pontban meghatározott referenciaárakat kell alkalmazni a IV. melléklet B. pontja szerinti szabványos minőségű, csomagolatlan, gyártelepi árú cukorra;

d) a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2 224 EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhaféléknek a hasított kifejlett marhákra vonatkozó, a 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közösségi osztályozási rendszer szerinti R3-osztályozású hasított testére;

e) a tej- és tejtermékágazat tekintetében:

i. 246,39 EUR/100 kg a vaj esetében;

ii. 169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;

f) a sertéshúságazat tekintetében 1 509,39 EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított sertésre, a 42. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a hasított sertésre vonatkozó közösségi osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint:

i. 60-120 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B. II. pontjában megállapított E-osztály;

ii. 120-180 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B. II. pontjában megállapított R-osztály.

(2) A gabona és a rizs tekintetében az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott referenciaárak a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkoznak. A referenciaárak a 41. cikkel összhangban kijelölt valamennyi közösségi intervenciós központra érvényesek.

(3) A Tanács - a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban - a termelés és a piacok alakulására figyelemmel megváltoztathatja az e cikk (1) bekezdésében rögzített referenciaárakat.

9. cikk

Árak bejelentése a cukorpiacon

A Bizottság létrehoz egy, a cukorpiaci árakra vonatkozó információs rendszert, beleértve a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló rendszert is.

A rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közzétett információk ne tegyék lehetővé az egyes vállalkozások vagy gazdasági szereplők árainak azonosítását.

II. szakasz

Állami intervenció

I. alszakasz

Általános rendelkezések

10. cikk

Az állami intervencióra jogosult termékek

(1) Az állami intervenció a következő termékek tekintetében az ebben szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 43. cikkel összhangban meghatározott további követelményekre és feltételekre figyelemmel alkalmazandó:

a) közönséges búza, durumbúza, árpa, kukorica és cirok;

b) hántolatlan rizs;

c) fehér- vagy nyerscukor, feltéve, hogy az érintett cukrot a kvótán belül termelték, a Közösségben betakarított cukorrépából vagy cukornádból;

d) vagy a 0201 10 00 és a 0201 20 20 - 0201 20 50 KN-kódok alá tartozó, a marha- és borjúhúságazatba tartozó friss vagy hűtött hús;

e) jóváhagyott közösségi vállalkozás által közvetlenül és kizárólag pasztőrözött tejszínből vagy tejből előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék és maximális víztartalma 16 tömegszázalék;

f) jóváhagyott közösségi vállalkozás által tejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.

II. alszakasz

Felvásárlás megnyitása

11. cikk

Állami intervenciós időszakok

Az állami intervencióra az alábbi időszakokban van lehetőség:

a) gabonafélékre november 1-jétől május 31-ig;

b) hántolatlan rizsre április 1-jétől július 31-ig;

c) cukorra a teljes 2008/09-es és 2009/10-es gazdasági évben;

d) marha- és borjúhúsra bármely gazdasági év során végig;

e) vajra és sovány tejporra március 1-jétől augusztus 31-ig.

12. cikk

Az állami intervenció megnyitása

(1) A 11. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót

a) meg kell nyitni a közönséges búza esetében;

b) durumbúza, árpa, kukorica, cirok, hántolatlan rizs, cukor, vaj és sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésében említett intervenciós korlátokon belül lehet megnyitni;

c) a marha- és borjúhús esetében a Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül - nyitja meg, amennyiben egy reprezentatív időszakban, egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában - a 42. cikk (1) bekezdésében meghatározott - a hasított testek közösségi osztályozási rendszere alapján a marha- és borjúhús piaci átlagára nem éri el a tonnánkénti 1 560 eurót.

(2) A Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül - lezárja az (1) bekezdés c) pontjában említett, marha- és borjúhúsra vonatkozó állami intervenciót, amennyiben egy reprezentatív időszak során az említett pontban meghatározott feltételek többé nem teljesülnek.

13. cikk

Intervenciós korlátok

(1) Az állami intervenció keretében felvásárlásra az alábbi mennyiségi határokon belül kerülhet sor:

a) durumbúza, árpa, kukorica, cirok és hántolatlan rizs esetében 0 tonna a 11. cikk a), illetve b) pontjában meghatározott időszakokban;

b) cukor esetében 600 000 tonna (fehér cukorban kifejezve) minden egyes gazdasági évben;

c) vaj esetében 30 000 tonna a 11. cikk e) pontjában említett minden egyes időszakban;

d) sovány tejpor esetében 109 000 tonna a 11. cikk e) pontjában említett minden egyes időszakban.

(2) Az adott gazdasági év során az e cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban tárolt cukorra nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 32., az 52. vagy a 63. cikk szerinti tárolási intézkedés.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az annak a), c) és d) pontjában említett termékek esetében a Bizottság az említett bekezdésben meghatározott mennyiségek túllépése esetén is dönthet az állami intervenció folytatásáról, amennyiben a piaci helyzet és különösen a piaci árak alakulása azt szükségessé teszi.

III. alszakasz

Intervenciós árak

18. cikk

Intervenciós árak

(1) Az intervenciós ár:

a) közönséges búza esetében a 11. cikk a) pontjában meghatározott intervenciós időszakonként 3 millió tonna maximális felkínált mennyiségre a referenciaárral egyezik meg;

b) vaj esetében a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt kereteken belül felkínált mennyiségre a referenciaár 90 %-a;

c) sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt korláton belül felkínált mennyiségre a referenciaárral egyezik meg.

(2) A következő termékek intervenciós árát és az intervenciós mennyiségeket a Bizottság pályázati eljárásokkal határozza meg:

a) közönséges búza esetében a 11. cikk a) pontjában meghatározott intervenciós időszakonként a 3 millió tonna maximális felkínált mennyiséget túllépő összegekre;

b) durumbúza, árpa, kukorica, cirok és hántolatlan rizs esetében a 13. cikk (3) bekezdése alkalmazásában;

c) marha- és borjúhús;

d) vaj esetében a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt korlátot túllépő felkínált mennyiségekre, a 13. cikk (3) bekezdése alkalmazásában, és

e) sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt korlátot túllépő felkínált mennyiségekre a 13. cikk (3) bekezdése alkalmazásában.

Különleges körülmények esetén: a pályázati eljárásokat korlátozni lehet, vagy az intervenciós árat és az intervencióra elfogadott mennyiségeket tagállamonként vagy egy tagállamon belül régiónként a regisztrált piaci átlagárak alapján lehet megállapítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti pályázati eljárásokkal összhangban meghatározott maximális felvásárlási ár nem haladhatja meg:

a) gabonafélék és hántolatlan rizs esetében a vonatkozó referenciaárat;

b) marha- és borjúhús esetén a Bizottság által objektív kritériumok alapján meghatározott összeggel megnövelt, valamely tagállamban vagy valamely tagállam egy régiójában regisztrált piaci átlagárat;

c) vaj esetében a vonatkozó referenciaár 90 %-át;

d) sovány tejpor esetében a vonatkozó referenciaárat.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett intervenciós árak:

a) gabonafélék esetében nem befolyásolják az árak minőségi okokból bekövetkező növekedését vagy csökkenését, és

b) hántolatlan rizs esetében - ha a kifizető ügynökségnek felkínált termékek minősége eltér a IV. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőségtől - az intervenciós árakat annak megfelelően növelni vagy csökkenteni kell. A Bizottság ezenfelül emelheti vagy csökkentheti az intervenciós árat annak biztosítása érdekében, hogy a termelés bizonyos fajták felé tolódjon el.

(5) A cukor intervenciós ára az ajánlattétel gazdasági évét követő gazdasági évre megállapított referenciaár 80 %-a. Ha azonban a kifizető ügynökségnek felkínált cukor minősége eltér a IV. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségtől, amelyre a referenciaárat rögzítették, az intervenciós árat ennek megfelelően növelni vagy csökkenteni kell.

IV. alszakasz

Intervencióból történő értékesítés

25. cikk

Általános elvek

Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítésének a piac bármiféle zavarának elkerülésével, a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és az azonos bánásmód biztosításával, valamint a Szerződés 300. cikke értelmében kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban kell történnie.

26. cikk

Cukorértékesítés

Az állami intervenció keretében felvásárolt cukor tekintetében a kifizető ügynökségek azt kizárólag az azon gazdasági évre megállapított referenciaárnál magasabb áron értékesíthetik, amelyben az értékesítésre sor kerül.

A Bizottság azonban határozhat úgy, hogy a kifizető ügynökségek:

a) a cukrot az első bekezdésben említett referenciaárral egyenlő vagy annál alacsonyabb áron is értékesíthetik, amennyiben a cukrot:

i. állati takarmányként való felhasználásra; vagy

ii. exportra szánják, akár további feldolgozás nélkül, akár a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekké vagy e rendelet XX. mellékletének III. részében felsorolt árukká való feldolgozást követően, vagy;

iii. a 62. cikkben említett ipari felhasználásra szánják;

b) a birtokukban lévő, a Közösség belső piacán található, emberi fogyasztásra alkalmas feldolgozatlan cukrot bocsássák az érintett tagállam vagy - amennyiben valamely tagállam egyetlen ilyen szervezetet sem ismert el - a Bizottság által elismert jótékonysági szervezetek rendelkezésére az érvényes referenciaárnál alacsonyabb áron vagy költségmentesen az egyedi sürgősségi segítségnyújtási műveletek keretében való szétosztás céljából.

27. cikk

A Közösség leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztás

(1) Az intervenciós készletekből származó termékeket az egyes kijelölt szervezetek rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy lehetővé váljék a Közösség leginkább rászoruló személyei számára történő, éves terv szerinti élelmiszerosztás.

Az élelmiszerosztás

a) ingyenes; vagy

b) olyan áron történik, amely semmi esetben sem haladja meg az intézkedést végrehajtó kijelölt szervezetnél felmerülő költségek által indokolt szintet.

(2) Valamely termék akkor mobilizálható a közösségi piacon, ha

a) az (1) bekezdésben említett éves terv végrehajtása során egy vagy több tagállamban ideiglenesen nem áll rendelkezésre a közösségi intervenciós készletekben a terv végrehajtásához szükséges mértékben, és amennyiben a költségek a közösségi költségvetésben erre a célra meghatározott határokon belül maradnak, vagy

b) a terv végrehajtása a terméket igénylő tagállamtól eltérő tagállamban intervencióban levő termékek kisebb mennyiségének a tagállamok közötti átadásával járna.

(3) Az érintett tagállamok kijelölik az (1) bekezdésben említett szervezeteket, és minden évben kellő időben értesítik a Bizottságot, ha ezt a rendszert alkalmazni kívánják.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett termékeket ingyenesen kell a kijelölt szervezetek rendelkezésére bocsátani. Az ilyen áruk elszámolási értéke az intervenciós ár, amelyet - a minőségi különbségek figyelembevétele érdekében szükség esetén - együtthatókkal igazítanak ki.

(5) A 190. cikk sérelme nélkül, az e cikk (1) és (2) bekezdés alapján biztosított árukat az Európai Közösségek költségvetésén belül az EMGA vonatkozó költségvetési megnevezésének előirányzataiból finanszírozzák. Rendelkezni lehet arról is, hogy ez a finanszírozás kiterjedjen az intervenciós központokból történő áruszállítás költségeihez, valamint az ebben a cikkben meghatározott rendszer végrehajtása révén előidézett, a kijelölt szervezeteknél felmerülő igazgatási költségekhez való hozzájárulásra, minden olyan költség kivételével, amelyet az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának keretein belül a kedvezményezettek viselhetnek.

III. szakasz

Magántárolás

I. alszakasz

Kötelező támogatás

28. cikk

Támogatásra jogosult termékek

Magántárolási támogatás - az ebben szakaszban meghatározott feltételekre és a Bizottság által a 43. cikkel összhangban meghatározandó további követelményekre és feltételekre figyelemmel - a következő termékekre nyújtható:

a) a következők tekintetében:

i. sózatlan vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék;

ii. sózott vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 80 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék, maximális sótartalma pedig 2 tömegszázalék.

29. cikk

A vajra vonatkozó feltételek és támogatási szint

A vaj esetében nyújtott támogatás összegét a Bizottság a tárolási költségekre, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának valószínű változására figyelemmel határozza meg.

A támogatást növelni lehet, amennyiben a kitárolás idején a betároláskor előre nem látható kedvezőtlen változás következett be a piacon.

II. alszakasz

Nem kötelező támogatás

31. cikk

Támogatásra jogosult termékek

(1) Magántárolási támogatás - az ebben szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 43. cikkel összhangban meghatározandó további követelményekre és feltételekre figyelemmel - a következő termékek tekintetében nyújtható:

a) fehércukor;

b) olívaolaj;

c) kifejlett szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa, hasított test, hasított féltest, kompenzált testnegyed, elülső vagy hátulsó negyed formájában, a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó közösségi osztályozási rendszerrel összhangban osztályozva;

f) sertéshús;

g) juh- és kecskehús.

A Bizottság módosíthatja az első albekezdés c) pontjában meghatározott termékek jegyzékét, ha a piaci helyzet azt szükségessé teszi.

(2) A Bizottság előre vagy pályázati eljárások útján határozza meg az (1) bekezdésben meghatározott magántárolási támogatást.

32. cikk

A támogatás feltételei a fehér cukor esetében

(1) Ha a fehér cukor regisztrált közösségi átlagára egy reprezentatív időtartam alatt nem éri el a referenciaárat és - a piaci helyzetet figyelembe véve - várható, hogy ezen a szinten marad, a Bizottság dönthet úgy, hogy a fehércukor magántárolására támogatást ad azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részére cukorkvótát osztottak ki.

(2) Az adott gazdasági év során az (1) bekezdéssel összhangban tárolt cukorra nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 13., a 52. vagy a 63. cikkben meghatározott tárolási intézkedés.

33. cikk

A támogatás feltételei az olívaolaj esetében

A Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi az elegendő garanciát kínáló és a tagállamok által jóváhagyott szervek számára, hogy szerződést kössenek az általuk forgalmazott olívaolaj tárolására a piacnak a Közösség bizonyos régióiban fellépő súlyos zavarai esetén, többek között, ha a piacon regisztrált átlagár egy reprezentatív időtartam alatt kevesebb, mint:

a) 1 779 EUR/tonna extraszűz olívaolaj esetében; vagy

b) 1 710 EUR/tonna szűz olívaolaj esetében; vagy

c) 1 524 EUR/tonna a 2 fok szabadsavtartalmú, lampant olívaolaj esetében, amely összeg a szabadsav-tartalom növekedésével fokonként 36,70 EUR/tonna értékkel csökken.

34. cikk

A támogatás feltételei a marha- és borjúhúságazat esetében

Ha a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó közösségi osztályozási rendszer alapján regisztrált közösségi piaci átlagár a referenciaár 103 %-ánál alacsonyabb, és valószínűleg alacsonyabb is marad, a Bizottság magántárolási támogatás nyújtása mellett dönthet.

37. cikk

A támogatás feltételei sertéshús esetében

Ha a hasított sertések közösségi - a Közösség reprezentatív piacain az egyes tagállamokban regisztrált és az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árak alapján megállapított - piaci átlagára alacsonyabb, mint a referenciaár 103 %-a, és várhatóan alacsonyabb is marad, a Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról.

38. cikk

A támogatás feltételei birkahús és kecskehús esetében

A Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról, ha a következők közül egy vagy több árjegyzési területen a birkahús és a kecskehús esetében különösen súlyos piaci helyzet áll elő:

a) Nagy-Britannia;

b) Észak-Írország;

c) bármely tagállam külön-külön, az Egyesült Királyság kivételével.

IV. szakasz

Közös rendelkezések

39. cikk

A tárolásra vonatkozó szabályok

(1) A kifizető ügynökségek kizárólag a Bizottság előzetes engedélyével tárolhatnak felvásárolt termékeket azon tagállam területén kívül, amelynek joghatósága alá tartoznak.

Belgium és Luxemburg területét e cikk alkalmazásában egyetlen tagállamnak kell tekinteni.

(2) Ha a raktározás feltétlenül szükséges, akkor az engedélyt meg kell adni, a következő tényezők figyelembevételével:

a) a raktározási lehetőségek és a raktározási követelmények abban a tagállamban, amelynek a fennhatósága alá a kifizető ügynökség tartozik, valamint más tagállamokban;

b) bármely járulékos költség, amely az abban a tagállamban történő raktározásból származik, amelynek joghatósága alá a kifizető ügynökség tartozik, valamint a szállításból származó bármely járulékos költség.

(3) Harmadik országban való raktározásra szóló engedély kizárólag akkor adható, ha - a (2) bekezdésben felsorolt feltételek alapján - egy másik tagállamban történő raktározás jelentős nehézségeket okozna.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett információkat a tagállamok mindegyikével folytatott konzultációt követően kell összeállítani.

(5) Vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek nem alkalmazhatók olyan termékekre, amelyeket

a) az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében adott engedélyt követően szállítanak, vagy

b) egyik kifizető ügynökségtől a másikhoz szállítanak át.

(6) Az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében eljáró kifizető ügynökségek felelősek maradnak az azon tagállam területén kívül tárolt termékekért, amelynek a joghatósága alá tartoznak.

(7) Ha a termékeket, amelyeket a kifizető ügynökség annak a tagállamnak a területén kívül birtokol, amelynek joghatósága alá tartozik, nem viszik vissza az adott tagállamba, akkor azokat a raktározás helyére vonatkozóan megállapított vagy megállapítandó áron és feltételek szerint kell értékesíteni.

40. cikk

A pályázati eljárásokra vonatkozó szabályok

A pályázati eljárásoknak valamennyi érintett személy részére egyenlő esélyt kell biztosítaniuk.

Az ajánlatok kiválasztásánál azok részesülnek előnyben, amelyek a Közösség számára a legelőnyösebbek. Szerződés odaítélésére mindenesetre nem feltétlenül kerül sor.

41. cikk

Intervenciós központok

(1) A Bizottság kijelöli a gabona- és a rizságazat intervenciós központjait, és meghatározza az azokra vonatkozó feltételeket.

A gabonaágazat termékei tekintetében a Bizottság minden egyes gabonaféléhez intervenciós központot jelölhet ki.

(2) Az intervenciós központok jegyzékének összeállításakor a Bizottság figyelembe veszi különösen a következő tényezőket:

a) a központok elhelyezkedése az érintett termékek túltermelő területein;

b) elegendő ingatlan és műszaki felszerelés rendelkezésre állása;

c) szállítási eszközök tekintetében kedvező helyzet.

42. cikk

Hasított testek osztályozása

(1) A hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszereket - az V. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően - a következő ágazatokban kell alkalmazni:

a) marha- és borjúhús a hasított kifejlett marhák vonatkozásában;

b) sertéshús a nem tenyészállatként tartott sertés hasított teste vonatkozásában.

A juh- és kecskehús-ágazatban a tagállamok a hasított juh vonatkozásában az V. melléklet C. pontjában meghatározott szabályoknak megfelelően alkalmazhatnak a hasított testek osztályozására vonatkozó közösségi osztályozási rendszert.

(2) A hasított kifejlett marha és juh vonatkozásában a Közösség nevében a Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló közösségi ellenőrző bizottság helyszíni ellenőrzéseket végez. Ez a bizottság jelentésben számol be a Bizottságnak és a tagállamoknak az elvégzett ellenőrzésekről.

Az elvégzett ellenőrzések költségét a Közösség fedezi.

43. cikk

Végrehajtási szabályok

Az e fejezet rendelkezéseiben a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök sérelme nélkül, a Bizottság elfogadja e fejezet részletes végrehajtási szabályait, melyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) a 10. cikkben említett, állami intervenció keretében felvásárlandó, vagy a 28. és 31. cikkben említett magántárolási támogatásra jogosult termékek által teljesítendő követelmények és feltételek, különös tekintettel a minőségre, a minőségi csoportokra, a minőségi osztályokra, a kategóriákra, a mennyiségekre, a csomagolásra a címkézéssel együtt, a korhatárokra, a tartósításra, a termékek azon állapotára, amelyre az intervenciós ár vonatkozik, és a magántárolás időtartamára;

aa) a 13. cikk (1) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt maximális mennyiségek és mennyiségi korlátok tiszteletben tartása; e tekintetben a végrehajtási szabályok felhatalmazhatják a Bizottságot arra, hogy a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül felfüggessze a rögzített áron történő felvásárlást, elosztási együtthatókat fogadjon el, és - a közönséges búza esetében - áttérjen a 18. cikk (2) bekezdésében említett pályázati eljárásra;

b) a IV. melléklet B. részében végrehajtott módosítások;

c) adott esetben az alkalmazandó áremelések és árcsökkentések mértéke;

d) a kifizető ügynökségek általi állami intervencióba való átvételre vonatkozó eljárások és feltételek, valamint magántárolási támogatás nyújtása, különös tekintettel az alábbiakra:

i. a szerződések megkötése és tartalma;

ii. a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésének vagy meghosszabbításának feltételei;

iii. azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újraértékesítéséről vagy értékesítéséről határozni lehet;

iv. arra a tagállamra, amelyben magántárolási kérelmet be lehet nyújtani;

e) a 17. cikkben és a 37. cikkben említett reprezentatív piacok jegyzékének elfogadása;

f) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítési feltételeire vonatkozó szabályok, különös tekintettel az értékesítési árakra, a tárolásból való kibocsátás feltételeire, adott esetben az így kibocsátott termékek felhasználására vagy rendeltetésére, az elvégzendő ellenőrzésekre és megfelelő esetben az alkalmazandó biztosítéki rendszerre;

g) a 27. cikk (1) bekezdésében említett éves terv kidolgozása;

h) a 27. cikk (2) bekezdésében említett, a közösségi piacon való mobilizáció feltétele;

i) a 39. cikkben említett engedélyekre vonatkozó szabályok, beleértve - amennyiben feltétlenül szükséges - a kereskedelmi szabályoktól való eltéréseket;

j) a pályázati eljárások alkalmazása esetében követendő eljárásokra vonatkozó szabályok;

k) a 41. cikkben említett intervenciós központok kijelölésére vonatkozó szabályok;

l) azon raktárak által teljesítendő feltételek, amelyekben termékeket lehet tárolni;

m) a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszer, különösen az alábbiak tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. hasított test kiszerelés a hasított kifejlett marha osztályozásának tekintetében történő árbejelentés céljából;

iii. a vágóhidak által az V. melléklet A. pontja értelmében meghozandó intézkedések tekintetében:

- a 88/409/EGK rendelet 5. cikkében említett eltérések olyan vágóhidak esetében, melyek termelésüket a helyi piacra kívánják korlátozni,

- a kérelmező tagállamok számára biztosítható eltérések olyan vágóhidakra, amelyeken csak kevés szarvasmarhát vágnak;

iv. a tagállamok számára a hasított sertésre vonatkozó osztályozási rendszer alkalmazásától való eltekintés, valamint a súlyon és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumok alkalmazásának az engedélyezése;

v. az egyes termékek árának a tagállamok által történő bejelentésére vonatkozó szabályok.

II. FEJEZET

Különleges intervenciós intézkedések

I. szakasz

Rendkívüli piactámogatási intézkedések

44. cikk

Állatbetegségek

(1) A Bizottság kivételes támogató intézkedéseket hozhat az érintett piac esetében a Közösségen belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásainak figyelembevétele érdekében, amelyek az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intézkedések alkalmazásából erednek.

Az első albekezdésben meghatározott intézkedések a következő ágazatokra alkalmazandók:

a) marha- és borjúhús;

b) tej és tejtermékek;

c) sertéshús;

d) juh- és kecskehús;

e) tojás;

f) baromfihús.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott intézkedéseket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

Az intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam vagy tagállamok megtették a betegség gyors felszámolásához szükséges egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedéseket, továbbá csak abban a mértékben és arra az időtartamra, amely az érintett piac támogatásához feltétlenül szükséges.

45. cikk

Fogyasztói bizalomvesztés

A baromfihús- és a tojáságazat tekintetében a Bizottság rendkívüli piactámogatási intézkedéseket hozhat a közvetlenül a közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázatokból eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó súlyos piaci zavarok figyelembevétele érdekében.

Ezeket az intézkedéseket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

46. cikk

Finanszírozás

(1) A 44. és 45. cikkben említett rendkívüli intézkedésekhez a Közösség a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

A marha- és borjúhúságazat, a tej és a tejtermékágazat, a sertéshúságazat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban a Közösség a ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által viselt kiadásokhoz, az nem vezet a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

II. szakasz

Intézkedések a gabona- és rizságazatban

47. cikk

Különleges piaci intézkedések a gabonaágazatban

(1) Ha a piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság különleges intervenciós intézkedéseket hozhat a gabonaágazat tekintetében. Ilyen intervenciós intézkedések hozhatók különösen, ha a Közösség egy vagy több régiójában a piaci árak az intervenciós árhoz képest csökkennek, vagy fennáll a veszélye az ilyen csökkenésnek.

(2) A különleges intervenciós intézkedések jellegét és alkalmazását, továbbá az ilyen intézkedések tárgyát képező termékek értékesítésének vagy bármilyen más módon történő elhelyezésének feltételeit és eljárásait a Bizottság fogadja el.

48. cikk

Különleges piaci intézkedések a rizságazatban

(1) A Bizottság különleges intézkedéseket hozhat az alábbiak érdekében:

a) az ezen rész I. fejezetének II. szakasza szerinti állami intervenció nagyarányú rizságazatbeli alkalmazásának megakadályozása a Közösség egyes régióiban;

b) a hántolatlan rizs természeti katasztrófák következtében fellépő hiányának pótlása.

(2) A Bizottság elfogadja e cikk végrehajtásának részletes szabályait.

III. szakasz

Intézkedések a cukorágazatban

49. cikk

A cukorrépa minimálára

(1) A kvóta-cukorrépa minimálára a következő:

a) a 2008-2009-es gazdasági évre tonnánként 27,83 EUR;

b) a 2009-2010-es gazdasági évtől tonnánként 26,29 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett minimálárat a IV. melléklet B. részében meghatározott szabványos minőségű cukorrépára kell alkalmazni.

(3) A cukorrá történő feldolgozásra alkalmas és kvótacukorrá történő feldolgozásra szánt kvóta-cukorrépát vásárló cukorgyártó vállalkozások kötelesek legalább a - szabványos minőségtől való eltérés függvényében áremeléssel vagy árcsökkentéssel kiigazított - minimálárat megfizetni.

Az első albekezdésben említett áremeléseket és árcsökkentéseket a Bizottság által meghatározandó végrehajtási szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(4) A 64. cikkben meghatározott többletilletékkel terhelt ipari cukor vagy többletcukor mennyiségeknek megfelelő cukorrépa-mennyiségek tekintetében az érintett cukorgyártó vállalkozás úgy igazítja ki a beszerzési árat, hogy az legalább a kvóta-cukorrépa minimálárával egyenlő legyen.

50. cikk

Szakmaközi megállapodások

(1) A szakmán belüli megállapodásoknak és a szállítási szerződéseknek meg kell felelniük a (3) bekezdésnek, valamint a Bizottság által meghatározandó vásárlási feltételeknek, különösen a cukorrépa vásárlását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében.

(2) A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit az e nyersanyagok közösségi termelői és a közösségi cukorgyártó vállalkozások közötti, szakmán belüli megállapodások szabályozzák.

(3) A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni aszerint, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

a) kvótacukornak;

b) kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

(4) Minden cukorgyártó vállalkozás ellátja azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő, a következő információkkal:

a) a (3) bekezdés a) pontjában említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapulnak;

b) az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat kérhetnek.

(5) Azok a cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépa minimálárán olyan cukorrépa-mennyiségre vonatkozóan, amely megegyezik a birtokukban lévő cukorkvótával, és amelyet adott esetben az 52. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a megelőző kivonásra megállapított együtthatóval kiigazítottak, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát kötelesek fizetni.

(6) A szakmán belüli megállapodások - az érintett tagállam általi jóváhagyás mellett - eltérhetnek a (3), (4) és (5) bekezdéstől.

(7) Ha nem született szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelme érdekében megteszi az e rendelettel összeegyeztethető, szükséges lépéseket.

51. cikk

Termelési díj

(1) A cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő - az 56. cikk (2) bekezdésében említett - cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

(2) A termelési díj mértéke a kvótacukor és a kvóta-inulinszirup tekintetében 12,00 EUR tonnánként. Az izoglükóz esetében a termelési díj mértéke a cukorra alkalmazandó díj 50 %-a.

(3) A (1) bekezdésnek megfelelően fizetett teljes termelési díjat a tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki.

A díj megfizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítik.

(4) A közösségi cukor- és inulinszirup-gyártó vállalkozások megkövetelhetik, hogy a cukorrépa-, a cukornád- vagy a cikóriatermelők az adott termelési díj 50 %-át viseljék.

52. cikk

A cukor kivonása

(1) A piac szerkezeti egyensúlyának a referenciaárhoz közeli árszinten történő megőrzése érdekében, figyelembe véve a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a Bizottság dönthet úgy, hogy egy adott gazdasági évben kivonja a piacról azokat a kvótacukor- vagy kvótaizoglükóz-mennyiségeket, amelyek meghaladják az e cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított küszöbértéket.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kivonási küszöbértéket a kvótával rendelkező valamennyi vállalkozás esetében úgy kell kiszámítani, hogy annak kvótáját megszorozzák a Bizottság által, a várható piaci tendenciák alapján az előző gazdasági év március 16-ig megállapítandó együtthatóval. A 2008-2009-es gazdasági évre vonatkozóan az említett együtthatót a 320/2006/EK rendelettel összhangban legkésőbb 2008. március 15-ig engedélyezett lemondásokat követően meglévő kvótára kell alkalmazni.

A Bizottság az aktualizált piaci tendenciák alapján az adott gazdasági év október 31-ig úgy határozhat, hogy vagy kiigazítja, vagy - amennyiben az e bekezdés első albekezdésének megfelelően korábban nem hoztak ilyen döntést - megállapítja az együtthatót.

(3) Valamennyi kvótával rendelkező vállalkozás a következő gazdasági év kezdetéig a saját költségén tárolja a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladóan a kvótán belül termelt cukrot. A valamely gazdasági év folyamán kivont cukor- vagy izoglükóz-mennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve a Bizottság dönthet úgy, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor vagy izoglükóz teljes egészét vagy egy részét:

a) olyan többlet cukornak vagy többlet izoglükóznak tekinti, amely ipari cukorrá vagy ipari izoglükózzá való feldolgozásra rendelkezésre áll; vagy

b) ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekinti, amelynek egy részét fenn lehet tartani exportra, tiszteletben tartva a Közösségnek a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalásait.

(4) Ha a Közösségben a cukorellátás nem megfelelő, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kivont cukor egy bizonyos mennyisége a közösségi piacon a kivonás időtartamának vége előtt eladható.

(5) Abban az esetben, ha a kivont cukrot a következő gazdasági év első termeléseként kezelik, a cukorrépa-termelők részére az abban a gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

Abban az esetben, ha a kivont cukorból ipari cukor lesz vagy az e cikk (3) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően kivitelre kerül, a 49. cikk minimálárra vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.

Abban az esetben, ha a kivont cukrot a (4) bekezdés szerint a kivonás időtartamának vége előtt értékesítik a közösségi piacon, a cukorrépa-termelőknek a folyó gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

52a. cikk

Cukorkivonás a 2008-2009-es és a 2009-2010-es gazdasági évben

(1) Az e rendelet 52. cikke (2) bekezdésétől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti kvótáját a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének megfelelő kvótalemondás eredményeként csökkentették, a 2008-2009-es és a 2009-2010-es gazdasági évre vonatkozó együtthatót a Bizottság e rendelet VIIc. mellékletének alkalmazásával állapítja meg.

(2) Az e rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében említett együtthatókat a vállalkozás kérelmére nem kell alkalmazni arra a vállalkozásra, amely a 320/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjával összhangban a következő gazdasági évtől kezdődően lemond a neki juttatott teljes kvótáról. Az erre vonatkozó kérelmet a kivonás által érintett gazdasági év vége előtt kell benyújtani.

53. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadhatja e szakasz végrehajtásának részletes szabályait, különösen az alábbiakat:

a) az 50. cikk (4) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező répamennyiségeknek a répaértékesítők közötti elosztása során a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok;

b) az 52. cikk (1) bekezdésében említett kivont kvótacukor százalékaránya;

c) a minimálár megfizetésének feltételei, amennyiben az 52. cikk (4) bekezdése alapján a kivont cukrot a közösségi piacon értékesítik.

IV. szakasz

A kínálat kiigazítása

54. cikk

A kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedések

A kereskedelmi szervezetek és a közös kereskedelmi szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely - a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével - elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság a következő intézkedéseket hozhatja az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazata tekintetében:

a) a minőség javítására irányuló intézkedések;

b) a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítésére irányuló intézkedések;

c) a piaci ártendenciák regisztrálásának megkönnyítésére irányuló intézkedések;

d) az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tévő intézkedések.

III. FEJEZET

Termeléskorlátozási rendszerek

I. szakasz

Általános rendelkezések

55. cikk

Kvótarendszerek és termelési potenciál

(1) Kvótarendszerek és termelési potenciál:

a) tej és egyéb tejtermékek a 65. cikk a) és b) pontja értelmében;

b) cukor, izoglükóz és inulinszirup;

c) burgonyakeményítő, mely közösségi támogatásban részesülhet.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kvótarendszerek esetében, ha egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és a cukor tekintetében a 61. cikkben meghatározott többletmennyiségeket nem használja fel, az ilyen mennyiségekre - a II. és III. szakaszban meghatározott feltételek mellett - többletilletéket kell fizetni.

(2a) A borágazat vonatkozásában a termelési potenciállal kapcsolatos szabályokat a jogszerűtlen telepítések, az átmeneti telepítési jogok, valamint a kivágási program tekintetében a IVa. szakaszban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni.

II. szakasz

Cukor

I. alszakasz

A kvóták kiosztása és kezelése

56. cikk

Kvótakiosztás

(1) A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti vagy regionális szintű kvótáit a VI. melléklet határozza meg.

(2) A tagállamok kvótát osztanak ki a területükön letelepedett és az 57. cikkel összhangban jóváhagyott minden egyes cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozásnak.

A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében egyenlő a 318/2006/EK rendelet szerinti azon kvótával, amelyet a 2007-2008-as gazdasági évre osztottak ki a vállalkozás részére.

(3) Kvótának egynél több termelési egységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozás részére történő kiosztása esetén a tagállamok elfogadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

57. cikk

Jóváhagyott vállalkozások

(1) A tagállamok kérelemre jóváhagyják a cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a vállalkozást, amely ezeket a termékeket a 62. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, amennyiben a vállalkozás

a) igazolja professzionális termelési kapacitását;

b) hozzájárul ahhoz, hogy az e rendelethez kapcsolódó bármely tájékoztatást megadjon, és az e rendelethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát;

c) elismerését nem függesztették fel vagy nem vonták vissza.

(2) A jóváhagyott vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítására, vagy a finomításra sor kerül, tájékoztatja a következőkről:

a) azon répa- vagy nádmennyiségek, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződést kötöttek, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáronkénti becsült hozama;

b) a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szállításokra vonatkozó adatok, a cukorgyártásra vonatkozó adatok, valamint a cukorkészlet-nyilatkozatok;

c) az értékesített fehércukor-mennyiségek, és az azokra vonatkozó árak és feltételek.

58. cikk

Kiegészítő és pótlólagos izoglükózkvóta

(1) A 2008-2009-es gazdasági évben 100 000 tonna kiegészítő izoglükózkvótával kell megnövelni az előző gazdasági év kvótáját. Ez a növelés Bulgáriát és Romániát nem érinti.

A 2008-2009-es gazdasági évben Bulgária tekintetében 11 045 tonna, Románia tekintetében pedig 1966 tonna kiegészítő izoglükózkvótával kell megnövelni az előző gazdasági év kvótáját.

A tagállamok a kiegészítő kvótát a vállalkozások részére az 56. cikk (2) bekezdésével összhangban kiosztott izoglükózkvóták arányában osztják ki.

(2) Olaszország, Litvánia és Svédország a 2008-2009-es és a 2009-2010-es gazdasági évre kérelemre a területén letelepedett bármely vállalkozás részére kioszthat pótlólagos izoglükózkvótát. A tagállamonként meghatározott maximális kiegészítő kvótákat a VII. melléklet tartalmazza.

(3) A vállalkozások részére a (2) bekezdéssel összhangban kiosztott kvóták után egyszeri 730 EUR összeget kell kivetni. Ezen összeg beszedése a kiosztott kiegészítő kvóta tonnája alapján történik.

59. cikk

Kvótakezelés

(1) A Bizottság a VI. mellékletben meghatározott kvótákat a 2008-2009-es gazdasági évre vonatkozóan 2008. április 30-ig, a 2009/2010. és a 2010-2011-es gazdasági évre vonatkozóan pedig 2009., illetve 2010. február 28-ig igazítja ki. A kiigazítások e cikk (2) bekezdésének és e rendelet 58. cikkének, valamint a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének alkalmazásából következnek.

(2) Figyelembe véve a 320/2006/EK rendeletben előírt szerkezetátalakítási rendszer eredményeit, a Bizottság 2010. február 28-ig határoz arról, hogy milyen közös százalékérték szükséges a tagállamonként vagy régiónként fennálló cukor- és izoglükóz-kvóták csökkentéséhez annak érdekében, hogy a 2010-2011-es gazdasági évtől kezdődően a piaci egyensúlyhiányt el lehessen kerülni. A tagállamok az egyes vállalkozások kvótáját ennek megfelelően kiigazítják.

Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti kvótáját a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének megfelelő kvótalemondás eredményeként csökkentették, a Bizottság a százalékértéket e rendelet VIIa. mellékletének alkalmazásával állapítja meg. Az említett tagállamok a területükön lévő, kvótával rendelkező valamennyi vállalkozás tekintetében e rendelet VIIb. mellékletének megfelelően kiigazítják a százalékértéket.

E bekezdés első és a második albekezdését nem kell alkalmazni a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókra.

60. cikk

A nemzeti kvóta újrakiosztása és kvótacsökkentés

(1) A tagállamok - a vállalkozásoknak a 320/2006/EK rendelettel létrehozott mechanizmusokban történő részvételre vonatkozó szabadságának tiszteletben tartásával - a 2008-2009-as gazdasági évre és azt követően legfeljebb 10 %-kal csökkenthetik a területükön letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát. Ennek során a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaznak.

(2) A tagállamok a vállalkozások között a VIII. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és minden érintett fél - különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők - érdekeit figyelembe véve kvótákat csoportosíthatnak át.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

(4) E cikk (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben a 320/2006/EK rendelet 4a. cikkét alkalmazzák, a tagállamok az említett cikk (4) bekezdésében meghatározott csökkentés alkalmazásával, az e cikk (1) bekezdésében rögzített százalékon belül kiigazítják az érintett vállalkozásoknak kiosztott cukorkvótát.

II. alszakasz

A kvóták túllépése

61. cikk

Hatály

Azt a cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot, amelyet valamely gazdasági év folyamán az 56. cikkben említett kvótán felül állítottak elő,

a) fel lehet használni egyes, a 62. cikkben említett termékek feldolgozásához;

b) a 63. cikkel összhangban a következő gazdasági év kvótatermelésébe át lehet vinni;

c) a 247/2006/EK tanácsi rendelet ( 1 ) II. címével összhangban fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében; vagy

d) a Bizottság által meghatározott mennyiségi korlátozásokon belül, a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával exportálni lehet.

Az ettől eltérő mennyiségek a 64. cikkben említett többletilleték hatálya alá tartoznak.

62. cikk

Ipari cukor

(1) Az ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntartani, ha:

a) az a gazdasági év vége előtt az 57. cikkel összhangban elismert gyártó és az ugyancsak az 57. cikkel összhangban elismert felhasználó között létrejött szállítási szerződés tárgyát képezi; valamint

b) azt a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

(2) A Bizottság összeállítja azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyek előállításához ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulinszirupot használnak fel.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a) bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a "Rinse appelstroop"-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei;

b) egyes olyan ipari termékek, amelyek nem tartalmaznak cukrot, de feldolgozásuk során cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználására kerül sor;

c) egyes olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak.

63. cikk

A többlet cukor átvitele

(1) Bármely vállalkozás dönthet úgy, hogy a cukorkvótáját, izoglükózkvótáját vagy inulinszirup-kvótáját meghaladó termelésének egészét vagy egy részét átviszi oly módon, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül, az ilyen döntés visszavonhatatlan.

(2) Az (1) bekezdésben említett döntést meghozó vállalkozás

a) tájékoztatja az érintett tagállamot az ezen tagállam által meghatározandó időpont előtt:

- az adott gazdasági év február 1-je és június 30-a között az átvitelre kerülő nádcukor-mennyiségről,

- az adott gazdasági év február 1-je és április 15-e között az átvitelre kerülő egyéb cukor- vagy inulinszirup-mennyiségről;

b) vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket az adott gazdasági év végéig saját költségén raktározza.

(3) Ha egy vállalkozás végleges termelése az adott gazdasági évben az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala idején becsült mennyiségnél kevesebb lett, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

(4) Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája keretében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

(5) Az egy adott gazdasági év során az e cikkel összhangban tárolt cukor nem képezheti semmilyen egyéb, a 13., 32. vagy 52. cikkben meghatározott tárolási intézkedések tárgyát.

64. cikk

Többletilleték

(1) Többletilletéket kell kivetni a következőkre:

a) a bármely gazdasági év folyamán termelt többletcukor, többletizoglükóz és többletinulinszirup mennyiségei, kivéve a következő gazdasági évre kvóta szerinti termelésébe átvitt és a 63. cikknek megfelelően raktározott mennyiségeket, vagy az 51. cikk c) és d) pontjában említett mennyiségeket;

b) azok az ipari cukor, ipari izoglükóz és ipari inulinszirup mennyiségek, amelyek tekintetében a Bizottság által meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy azokat a 62. cikk (2) bekezdésében említett termékek egyikében feldolgozták;

c) azok a cukor- és izoglükóz-mennyiségek, amelyeket a piacról az 52. és az 52a. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében az 52. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

(2) A Bizottság a többletilletéket kellően magas szinten állapítja meg az (1) bekezdésben említett mennyiségek felhalmozódásának elkerülése érdekében.

(3) Az (1) bekezdésben említett többletilletéket a tagállam veti ki a területén lévő vállalkozásokra azoknak az (1) bekezdésben említett megtermelt mennyiségeknek a függvényében, amelyek az említett vállalkozások esetében az adott gazdasági évre megállapításra kerültek.

III. szakasz

Tej

I. alszakasz

Általános rendelkezések

65. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a) "tej": egy vagy több tehén fejésével nyert termék;

b) "egyéb tejtermékek": a tejen kívül valamennyi tejtermék, különösen a sovány (fölözött) tej, a tejszín, a vaj, a joghurt és a sajt; ezeket adott esetben a Bizottság által meghatározandó együttható alkalmazásával "tejegyenértékre" számítják át;

c) "termelő": valamely tagállam földrajzi területén mezőgazdasági üzemmel rendelkező mezőgazdasági termelő, aki vagy amely tejet állít elő és értékesít, vagy a közeljövőben ezzel a tevékenységgel készül foglalkozni;

d) "mezőgazdasági üzem": az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott mezőgazdasági üzem;

e) "felvásárló": olyan vállalkozás vagy csoport, amely termelőktől tejet vásárol

- begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás céljából, többek között szerződés alapján,

- tej vagy más tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó egy vagy több vállalkozás részére történő értékesítés céljára.

Felvásárlónak tekintendő azonban minden olyan, egyazon földrajzi területhez tartozó felvásárlókból álló csoport is, amely tagjainak megbízásából elvégzi a többletilleték fizetéséhez szükséges igazgatási vagy számviteli műveleteket. Ezen albekezdés első mondatának alkalmazásában Görögország egyetlen földrajzi területnek tekintendő, és felvásárlói csoportnak minősíthet valamely hivatalos szervet;

f) "szállítás": a termelő által a felvásárló részére végzett tejszállítás - ide nem értve az egyéb tejtermékek szállítását -, függetlenül attól, hogy a szállítást a termelő, a felvásárló, az ilyen termékeket feldolgozó vagy kezelő vállalkozás vagy harmadik fél végzi-e;

g) "közvetlen értékesítés": tejnek a termelő által közvetlenül a fogyasztók részére történő értékesítése vagy átadása, valamint egyéb tejtermékeknek a termelő által végzett értékesítése vagy átadása. A Bizottság a "szállítás" fogalmának az f) pontban található meghatározása tiszteletben tartása mellett kiigazíthatja a "közvetlen értékesítés" fogalommeghatározását különösen annak elkerülése érdekében, hogy az értékesített tej vagy egyéb tejtermék bármekkora mennyiségben is kikerüljön a kvótára vonatkozó előírások hatálya alól;

h) "értékesítés": tej szállítása, vagy tej vagy egyéb tejtermékek közvetlen értékesítése;

i) "egyéni kvóta": a termelő számára egy adott tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan meghatározott kvóta április 1-jén;

j) "nemzeti kvóta": a 66. cikkben említett, az egyes tagállamok számára meghatározott kvóta;

k) "rendelkezésre álló kvóta": az a kvóta, amely a termelők rendelkezésére áll az abba a tizenkét hónapos időszakba eső március 31-én, amelyre a többletilletéket kiszámították, figyelembe véve az e rendelet szerinti valamennyi olyan átadást, értékesítést, átcsoportosítást és ideiglenes újrafelosztást, amelyre az adott tizenkét hónapos időszak folyamán sor került.

II. alszakasz

A kvóták kiosztása és kezelése

66. cikk

Nemzeti kvóták

(1) A 2008. április 1-jétől számított hét egymást követő tizenkét hónapos időszak (a továbbiakban: tizenkét hónapos időszakok) során értékesített tej és egyéb tejtermékek termelésére vonatkozó nemzeti kvótákat a IX. melléklet 1. pontja rögzíti.

(2) Az (1) bekezdésben említett kvótákat a 67. cikknek megfelelően kell kiosztani a termelőknek, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között. A nemzeti kvóták esetleges túllépését e szakasznak megfelelően minden egyes tagállamban nemzeti szinten állapítják meg, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között.

(3) A IX. melléklet 1. pontjában szereplő nemzeti kvótákat az általános piaci helyzet és az egyes tagállamokban fennálló sajátos körülmények figyelembevételével történő esetleges felülvizsgálat sérelme nélkül kell meghatározni.

(4) Bulgária és Románia részére különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell létrehozni a IX. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint. Ezt a tartalékot 2009. április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani, amilyen mértékben a tej és tejtermékek mezőgazdasági üzemben történő fogyasztása ezen országok mindegyike esetében 2002 óta csökkent.

A Bizottság a Bulgária és Románia által 2008. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján határoz a tartalék felszabadításáról, és annak a szállításhoz és a közvetlen értékesítéshez tartozó kvóták közötti megosztásáról. A jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia az egyes országok tejágazatában végbemenő szerkezetátalakítási folyamat eredményeiről és irányvonalairól, különösen pedig a gazdasági üzemen belüli fogyasztásra való termelésről a piaci termelésre való átállásról.

(4a) Horvátország részére különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell létrehozni a IX. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint. Ezt a tartalékot a csatlakozást követő első kvótaév április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani, amilyen mértékben Horvátországban a tej és tejtermékek gazdaságokon belüli fogyasztása a 2008-2012-es időszakban csökkent.

A Bizottság a 195. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a Horvátország által 2013. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján dönt a tartalék felszabadításáról, és annak a szállításhoz és a közvetlen értékesítéshez tartozó kvóták közötti megosztásáról. Az említett jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia a Horvátország tejágazatában végbemenő szerkezetátalakítási folyamat eredményeiről és irányvonalairól, különösen pedig a gazdaságokon belüli fogyasztásra való termelésről a piaci termelésre való átállásról.

(5) Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében a nemzeti kvóták magukban foglalják a felvásárlóknak szállított vagy közvetlenül értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék teljes mennyiségét, függetlenül attól, hogy ezek termelése vagy forgalmazása a fenti országokban alkalmazott átmeneti intézkedés hatálya alá tartozik-e.

67. cikk

Egyéni kvóták

(1) A termelők 2008. április 1-jén meglévő egyéni kvótájának vagy kvótáinak - a 2008. április 1-jén érvényes kvóták átadásának, értékesítésének vagy átcsoportosításának sérelme nélkül - meg kell egyezniük a 2008. március 31-én meglévő egyéni referenciamennyiségükkel vagy referenciamennyiségeikkel.

(2) A termelők egy vagy két egyéni kvótával rendelkezhetnek, amelyek közül az egyiket szállítások, a másikat pedig közvetlen értékesítés céljából vehetik igénybe. A termelő rendelkezésére álló mennyiségek kvóták közötti átcsoportosítását kizárólag a tagállam illetékes hatósága hajthatja végre a termelő megfelelően indokolt kérelme alapján.

(3) Amennyiben egy termelő két kvótával rendelkezik, a fizetendő többletilletékhez való hozzájárulását a két kvóta mindegyikére külön-külön ki kell számítani.

(4) A Bizottság a finnországi SLOM-termelők kompenzálása érdekében legfeljebb 200 000 tonnára felemelheti a finn nemzeti kvótának a 66. cikkben említett szállításokra kiosztott részét. Ezt a közösségi jognak megfelelően kiosztandó tartalékot kizárólag azon termelők érdekében lehet felhasználni, akiknek a termelés újbóli megkezdésére vonatkozó jogát a csatlakozás érintette.

(5) Az egyéni kvótákat adott esetben valamennyi érintett tizenkét hónapos időszak vonatkozásában módosítani kell annak érdekében, hogy az egyes tagállamok esetében a szállításokra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó egyéni kvóták összege ne haladja meg a 69. cikknek megfelelően kiigazított nemzeti kvóta megfelelő részét, figyelembe véve minden olyan levonást is, amely a 71. cikk rendelkezéseinek megfelelően a nemzeti tartalék növelésére szolgál.

68. cikk

Kvóták kiosztása a nemzeti tartalékból

A tagállamok elfogadják azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Bizottsággal közlendő objektív kritériumok alapján a 71. cikk szerinti nemzeti tartalékból kiosszák a termelők számára a kvóták egészét vagy egy részét.

69. cikk

A kvóták kezelése

(1) A Bizottság minden egyes tagállamra és minden egyes időszakra vonatkozóan az adott időszak vége előtt kiigazítja a nemzeti kvótákon belül a "szállításokhoz" és a "közvetlen értékesítéshez" tartozó mennyiségek közötti felosztást, figyelembe véve a szállításokra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó egyéni kvóták között a termelők kérelmére végrehajtott átcsoportosításokat.

(2) A Bizottság által a 192. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározandó szabályoknak megfelelően és az ugyanezen bekezdés alapján megállapítandó időpontokban a tagállamok minden évben megküldik a Bizottság részére azokat az információkat, amelyek szükségesek:

a) az e cikk (1) bekezdésében említett kiigazítás végrehajtásához;

b) az általuk fizetendő többletilleték kiszámításához.

70. cikk

Zsírtartalom

(1) Minden termelő tekintetében meg kell határozni azt a referencia-zsírtartalmat, amelyet az adott termelőnek a szállításokra kiosztott egyéni kvótára kell alkalmaznia.

(2) A termelőknek a 67. cikk (1) bekezdésével összhangban 2008. március 31-én kiosztott kvóták tekintetében az (1) bekezdésben említett referencia-zsírtartalom megegyezik az adott kvóta vonatkozásában az adott időpontban alkalmazott referencia-zsírtartalommal.

(3) A 67. cikk (2) bekezdésében említett átcsoportosítások alkalmával, valamint kvótáknak a Bizottság által megállapítandó szabályokkal összhangban történő megszerzése, átruházása vagy ideiglenes átruházása esetén a referencia-zsírtartalmat módosítani kell.

(4) Azon új termelők esetében, akik szállításra vonatkozó, teljes egészében a nemzeti tartalékból származó egyéni kvótával rendelkeznek, a zsírtartalmat a Bizottság által megállapítandó szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(5) Az (1) bekezdésben említett egyéni referencia-zsírtartalmat - adott esetben - e rendelet hatálybalépésekor, majd ezt követően a tizenkét hónapos időszakok kezdetén szükség szerint ki kell igazítani annak érdekében, hogy az egyes tagállamok vonatkozásában az egyéni reprezentatív zsírtartalmak súlyozott átlaga ne haladja meg kilogrammonként 0,1 grammnál nagyobb mértékben a X. mellékletben meghatározott referencia-zsírtartalmat.

Románia esetében a Bizottság a teljes 2004-es évre vonatkozó számadatok alapján felülvizsgálja és - szükség esetén - kiigazítja a X. mellékletben szereplő referencia-zsírtartalmat.

71. cikk

Nemzeti tartalék

(1) Minden egyes tagállam létrehoz egy, a IX. mellékletben rögzített nemzeti kvóták részét képező nemzeti tartalékot, különösen a 68. cikkben meghatározott kvótakiosztás céljából. A nemzeti tartalékot az adott körülményektől függően vagy bizonyos mennyiségek 72. cikk szerinti visszavonása, vagy az átruházások egy részének a 76. cikk szerinti visszatartása, vagy pedig valamennyi egyéni kvóta egyöntetű csökkentése révén töltik fel. A szóban forgó kvóták megtartják eredeti rendeltetésüket (azaz szállításra vagy közvetlen értékesítésre vonatkozó kvóták).

(2) A tagállamok részére kiosztott bármilyen kiegészítő kvótát automatikusan a nemzeti tartalékba kell helyezni, és a várható szükségletnek megfelelően szállításokra és közvetlen értékesítésekre kell felosztani.

(3) A nemzeti tartalékba helyezett kvótákra nem állapítanak meg referencia-zsírtartalmat.

72. cikk

A termelés szüneteltetésének esetei

(1) Ha valamely egyéni kvótával rendelkező természetes vagy jogi személy egy tizenkét hónapos időszak alatt már nem teljesíti a 65. cikk c) pontjában említett feltételeket, a megfelelő mennyiségeket legkésőbb a következő naptári év április 1-jéig vissza kell juttatni a nemzeti tartalékba, kivéve ha az adott természetes vagy jogi személy az említett időpontot megelőzően ismét a 65. cikk c) pontja szerinti termelővé válik.

Ha ezen személy legkésőbb a visszavonást követő második tizenkét hónapos időszak végéig ismét termelővé válik, a tőle visszavont egyéni kvóta egészét vagy egy részét legkésőbb az alkalmazás időpontját követő április 1-jéig újra ki kell osztani e személy részére.

(2) Az olyan esetekben, amikor a termelő legalább egy tizenkét hónapos időszakban egyéni kvótájának 85 %-ánál kevesebbet értékesít, a tagállamok eldönthetik, hogy a fel nem használt kvóta egészét vagy egy részét visszajuttassák-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, akkor milyen feltételekkel.

A tagállamok meghatározhatják, hogy egy adott kvóta milyen feltételek mellett juttatható vissza az érintett termelőnek, amennyiben az újrakezdi értékesítési tevékenységet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó vis maior esetén, valamint kellően indokolt és az illetékes hatóság által elismert, az érintett termelő termelési kapacitását átmenetileg befolyásoló esetekben.

73. cikk

Ideiglenes átruházások

(1) A tagállamok minden egyes tizenkét hónapos időszak végéig engedélyezik az adott időszakra vonatkozóan az egyéni kvóták azon részének ideiglenes átruházását, amelyet a kvóták igénybevételére jogosult termelők nem szándékoznak felhasználni.

A tagállamok a termelői kategóriák vagy az érintett tejtermelési struktúrák szerint szabályozhatják az átruházásokat, azokat a felvásárló szintjére vagy adott régión belülre korlátozhatják, a 72. cikk (3) bekezdésében említett esetekben engedélyezhetik a teljes körű átruházást, és meghatározhatják, hogy milyen mértékig ismételhetik meg a termelők az átruházásokat.

(2) Bármely tagállam határozhat úgy, hogy a következő egy vagy mindkét kritérium alapján nem hajtja végre az (1) bekezdést:

a) strukturális változtatások és kiigazítások elősegítésének szükségessége;

b) elsőrendű fontosságú igazgatási szükségletek.

74. cikk

A kvóták földterülettel együtt történő átruházása

(1) Amennyiben a mezőgazdasági üzemet eladják, bérbe adják, tényleges öröklés vagy a későbbi örökség részét képező adomány útján vagy a termelő tekintetében hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel átruházzák, az egyéni kvótákat a tagállamok által meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően és a tejtermeléshez használt területek vagy más objektív kritériumok, valamint - adott esetben - a felek között létrejött bármely megállapodás figyelembevételével a mezőgazdasági üzemmel együtt átruházzák az azt átvevő termelőkre. A kvóták azon részét, amelyet - adott esetben - nem ruháztak át a mezőgazdasági üzemmel együtt, a nemzeti tartalékba kell helyezni.

(2) Ha a kvótákat az (1) bekezdéssel összhangban földhaszonbérlet útján vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel ruházták vagy ruházzák át, a tagállamok - objektív kritériumok alapján és annak biztosítása céljából, hogy kizárólag termelők rendelkezhessenek kvótával - határozhatnak úgy, hogy a kvóta nem ruházható át a mezőgazdasági üzemmel együtt.

(3) Amennyiben földet hatóságokra és/vagy közérdekű felhasználás céljára ruháznak át, vagy ha az átruházás nem mezőgazdasági céllal történik, a tagállamok biztosítják, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket a felek jogos érdekeinek védelmére, és különösen arra, hogy az ilyen földterületet átadó termelők folytathassák a tejtermelést, amennyiben ez a szándékuk.

(4) A felek közötti megállapodás hiányában az olyan esetekben, amikor a bérleti időtartam anélkül jár le, hogy azt hasonló feltételek mellett meg lehetne hosszabbítani, vagy hasonló joghatással járó helyzetekben, a szóban forgó egyéni kvótákat - a tagállam által elfogadott rendelkezésekkel összhangban és a felek jogos érdekeinek figyelembevételével - részben vagy egészben át kell ruházni a bérletet átvevő termelőkre.

75. cikk

Különleges átruházási intézkedések

(1) A tejtermelés sikeres szerkezetátalakítása vagy a környezet javítása érdekében a tagállamok az általuk az érintett felek jogos érdekeinek figyelembevételével meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően:

a) egy vagy több éves részletben ellentételezést biztosíthatnak azon termelők részére, akik vagy amelyek vállalják tejtermelésük egészének vagy egy részének tartós megszüntetését, és az így felszabadult egyéni kvótákat a nemzeti tartalékba utalhatják;

b) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek mellett egy tizenkét hónapos időszak kezdetén az illetékes hatóság vagy az e hatóság által kijelölt szerv - térítés ellenében - újból kioszthatja a termelők részére azon egyéni kvótákat, amelyeket más termelők az előző tizenkét hónapos időszak végén véglegesen felszabadítottak a fent említett térítéssel megegyező, egy vagy több éves részletben nyújtott ellentételezés fejében;

c) központosíthatják és felügyelhetik a kvóták termőföld nélkül történő átruházásait;

d) a környezet javítása céljából átruházott földterület esetén elrendelhetik, hogy az érintett egyéni kvótát olyan termelőnek juttassák, aki vagy amely megválik a földterülettől, de folytatni kívánja a tejtermelést;

e) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a régiókat vagy begyűjtési területeket, amelyeken belül a tejtermelés struktúrájának javítása érdekében engedélyezhető a kvóták tartós átruházása a megfelelő földterület átruházása nélkül;

f) a termelő által az illetékes hatósághoz vagy az e hatóság által kijelölt szervhez benyújtott kérelem alapján a tejtermelés struktúrájának a mezőgazdasági üzem szintjén történő javítása vagy a termelés külterjesítésének lehetővé tétele céljából engedélyezhetik a kvótáknak a megfelelő földterület nélküli végleges átruházását és fordítva.

(2) Az (1) bekezdés nemzeti szinten, megfelelő területi szinten vagy meghatározott begyűjtési területeken belül hajtható végre.

76. cikk

Kvóták visszatartása

(1) A 74. és a 75. cikkben említett átruházások esetén a tagállamok objektív kritériumok alapján visszatarthatják az egyéni kvóták egy részét nemzeti tartalékuk számára.

(2) Ha a kvótákat a 74. és a 75. cikkel összhangban, a megfelelő földterülettel együtt vagy anélkül ruházták vagy ruházzák át földhaszonbérlet vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközök révén, a tagállamok - objektív kritériumok alapján és annak biztosítása céljából, hogy kizárólag termelők rendelkezhessenek kvótával - határozhatnak arról, hogy az átruházott kvóta egésze vagy egy része visszakerüljön-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, milyen feltételekkel.

77. cikk

A kvóták megszerzéséhez kapcsolódó támogatás

Egyetlen állami hatóság sem nyújthat a kvóták megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó pénzügyi támogatást kvóták e szakasz alapján történő értékesítése, átruházása vagy kiosztása céljából.

III. alszakasz

A kvóták túllépése

78. cikk

Többletilleték

(1) A tejre és az egyéb tejtermékekre vonatkozóan a II. alszakasznak megfelelően megállapított nemzeti kvótán felül értékesített mennyiségek után többletilletéket kell fizetni.

Az illeték összege a tej 100 kilogrammjára 27,83 EUR.

Mindazonáltal a 2009. április 1-jével és a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakokra a 2008. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakra alkalmazandó nemzeti kvóta 106 %-át túllépő tejszállításra vonatkozó többletilleték a második albekezdésben említett illeték 150 %-ában kerül meghatározásra.

(1a) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a 2009. április 1-jével kezdődő és a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakok esetében a szállítások tekintetében a többletilletéket a II. alszakasszal összhangban meghatározott nemzeti kvótának a szállításokra vonatkozó, a 75. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján 2009. november 30-tól a nemzeti tartalékba áthelyezett és az érintett tizenkét hónapos időszak március 31-éig ott tartott egyéni kvóták levonásával csökkentett mennyiséget meghaladóan értékesített tej után kell fizetni.

(2) A tagállamoknak a nemzeti kvóta túllépéséből származó, a szállításokra és a közvetlen értékesítésre külön-külön, nemzeti szinten meghatározott többletilletéket kell fizetniük a Közösség részére, és az esedékes összeg 99 %-át az érintett tizenkét hónapos időszakot követően, október 16. és november 30. között be kell fizetniük az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapba.

(2a) Az (1a) bekezdés alkalmazásának eredményeként befolyó többletilleték összege és az (1) bekezdés első albekezdésének alkalmazásából származó többletilleték összege közötti különbséget a tagállamok a tejágazatban végrehajtandó szerkezetátalakítási intézkedések finanszírozására fordítják.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott többletilletéket a határidő lejártáig és a mezőgazdasági alapok bizottságával folytatott konzultációt követően nem fizetik be, a Bizottság a meg nem fizetett többletilletéknek megfelelő összeget levonja az 1290/2005/EK rendelet 14. cikke és 15. cikkének (2) bekezdési szerinti havi kifizetésekből. A határozat meghozatala előtt a Bizottság figyelmezteti az érintett tagállamot, amely egy héten belül közli álláspontját. A 2040/2000/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 14. cikke nem alkalmazandó.

(4) A Bizottság meghatározza az e cikk végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

79. cikk

A termelők hozzájárulása a fizetendő többletilletékhez

A többletilletéket a 80. és a 83. cikk rendelkezéseivel összhangban teljes egészében azok között a termelők között osztják fel, akik a 66. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti kvóták túllépéséhez az egyes túllépések esetében hozzájárultak.

A 80. cikk (3) bekezdésének és a 83. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a termelők kötelesek megfizetni a tagállam részére a 69., a 70. és a 80. cikkben foglaltakkal összhangban kiszámított esedékes többletilleték-hozzájárulásukat, azon egyszerű tény alapján, hogy túllépték a rendelkezésükre álló kvótákat.

A 2009. április 1-jével és a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakok esetében a szállítások tekintetében a többletilletéket a 80. és a 83. cikkel összhangban teljes egészében azok között a termelők között kell felosztani, akik a 78. cikk (1a) bekezdésének alkalmazásával meghatározott nemzeti kvóta túllépéséhez hozzájárultak.

80. cikk

A szállításokra vonatkozó többletilleték

(1) A többletilleték végleges összegének megállapítása céljából az egyes termelők által szállított mennyiségeket a Bizottság által meghatározandó együtthatók alkalmazásával és a Bizottság által meghatározandó feltételek mellett növelni vagy csökkenteni kell a tényleges zsírtartalom és a referencia-zsírtartalom közötti eltérés kifejezése érdekében.

A többletilleték összegét nemzeti szinten a szállításoknak az első albekezdéssel összhangban kiigazított összege alapján kell kiszámítani.

(3) Az egyes termelők által a többletilleték kifizetéséhez nyújtandó hozzájárulást a tagállam határozattal állapítja meg az alábbiak szerint, miután megtörtént vagy elmaradt a szállításokra juttatott nemzeti kvóta fel nem használt részének az egyes termelők egyéni kvótáinak arányában vagy a tagállam által meghatározandó objektív kritériumok alapján történő kiosztása:

a) nemzeti szinten, azon összeg alapján, amellyel az egyes termelők túllépték a kvótájukat,

b) vagy először a felvásárlói szinten, és azt követően adott esetben nemzeti szinten.

A 78. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazása esetén a tagállamok az egyes termelőknek az abban az albekezdésben említett magasabb arányszám alkalmazása miatti többletilletékhez fizetendő hozzájárulásának meghatározásakor biztosítják, hogy ezt az összeget a felelős termelők a tagállamok által meghatározandó objektív kritériumok alapján arányosan fizessék be.

81. cikk

A felvásárlók szerepe

(1) A felvásárlók felelősek azért, hogy a többletilleték címén fizetendő hozzájárulást a termelőktől beszedjék, és ezen - a túllépésért felelős termelők részére kifizetett tejárból levont vagy, ha ez nem lehetséges, más megfelelő eszközzel behajtott - összeget a Bizottság által megállapítandó időpontig és eljárásnak megfelelően a tagállam illetékes hatósága részére befizessék.

(2) Ha egy felvásárló részben vagy egészben egy vagy több másik felvásárló helyébe lép, az adott tizenkét hónapos időszak hátralévő részére a termelők rendelkezésére álló egyéni kvótákat a már leszállított mennyiségek levonásával és azok zsírtartalmának figyelembevételével kell figyelembe venni. E bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha egy termelő egy adott felvásárlóról egy másikra vált.

(3) Amennyiben a referencia-időszak alatt valamely termelő által szállított mennyiségek meghaladják a szóban forgó termelő rendelkezésére álló kvótát, az adott tagállam határozhat úgy, hogy a felvásárló a tagállam által megállapított részletes szabályokkal összhangban - a termelő hozzájárulásának előlegeként - levonja a termelőtől az általa szállított, a kvótát meghaladó tejmennyiség árának egy részét. A tagállam olyan különös rendelkezéseket hozhat, amelyek lehetővé teszik a felvásárlók számára ezen előleg levonását, ha a termelők több felvásárlónak szállítanak.

82. cikk

Jóváhagyás

A felvásárlói tevékenység gyakorlásához a Bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelő előzetes tagállami jóváhagyás szükséges.

A közvetlen értékesítés esetén a termelők által teljesítendő feltételeket és az általuk nyújtandó adatokat a Bizottság határozza meg.

83. cikk

A közvetlen értékesítésre vonatkozó többletilleték

(1) A közvetlen értékesítés esetében az egyes termelők többletilleték-fizetési hozzájárulását a tagállamok határozattal állapítják meg a közvetlen értékesítéshez rendelt nemzeti kvóta fel nem használt részének újrakiosztását vagy ennek elmaradását követően, a megfelelő területi szinten vagy nemzeti szinten.

(2) A tagállamok a Bizottság által rögzített kritériumok alapján meghatározzák az értékesített vagy átruházott tej, valamint az értékesített vagy átruházott tejtermékek előállításához felhasznált tej teljes mennyisége után fizetendő többletilletékből a termelőre eső hozzájárulás kiszámításának alapját.

(3) A zsírtartalommal kapcsolatos korrekciók nem vehetők figyelembe a többletilleték végleges összegének megállapítása céljából.

(4) A Bizottság megállapítja a többletilletéknek a tagállam illetékes hatósága számára történő kifizetése módját és idejét.

84. cikk

Túlfizetések és be nem fizetett összegek

(1) Amennyiben a szállítások vagy közvetlen értékesítések esetében megállapítást nyer, hogy többletilletéket kell fizetni, és a termelőktől beszedett hozzájárulás meghaladja annak összegét, a tagállam:

a) a többlet egy részét vagy egészét a 75. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott intézkedések finanszírozására használhatja, és/vagy

b) a többletet részben vagy egészben visszajuttathatja azoknak a termelőknek:

- akik vagy amelyek a tagállam által objektív kritériumok alapján és a Bizottság által meghatározandó időszakon belül megállapított kiemelt kategóriák valamelyikébe tartoznak, vagy

- akiket vagy amelyeket az e fejezet által létrehozott, tejre és egyéb tejtermékekre vonatkozó kvótarendszerhez nem kapcsolódó nemzeti szabályokból következő rendkívüli helyzet érint.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy nem kell többletilletéket fizetni, a felvásárlók vagy a tagállam által beszedett valamennyi előleget legkésőbb a következő tizenkét hónapos időszak végéig vissza kell téríteni.

(3) Ha egy felvásárló nem teljesíti azon kötelezettségét, hogy a többletilletékből a termelőre eső hozzájárulást a 81. cikkben foglaltaknak megfelelően beszedje, a tagállam - a mulasztást elkövető felvásárlóra kiszabható szankció sérelme nélkül - közvetlenül a termelőtől is beszedheti a be nem fizetett összeget.

(4) Ha valamely termelő vagy felvásárló nem tartja be a fizetési határidőt, akkor a hátralék után a Bizottság által meghatározandó mértékű kamatot kell fizetnie a tagállam részére.

IIIa. szakasz

Burgonyakeményítő-kvóták

84a. cikk

Burgonyakeményítő-kvóták

(1) A burgonyakeményítőt termelő tagállamok számára kvótákat kell odaítélni arra a gazdasági évre, amely során a kvótarendszer a 204. cikk (5) cikkével és a Xa. melléklettel összhangban alkalmazandó.

(2) A Xa. mellékletben említett minden egyes termelő tagállam köteles a neki odaítélt kvótát a burgonyakeményítő-gyártók között - az egyes gyártók számára a 2007/08-as gazdasági év során kiosztott alkvóták alapján - kiosztani az adott gazdasági év során történő felhasználás céljából.

(3) Burgonyakeményítőt gyártó vállalkozás nem köthet termeltetési szerződést a burgonyatermelőkkel olyan burgonyamennyiségre, amelynek a feldolgozása a (2) bekezdésben említett kvótán felüli keményítőmennyiséget eredményezne.

(4) A (2) bekezdésben említett kvótán felül gyártott burgonyakeményítőt az adott gazdasági év végét követő január 1-jét megelőzően, feldolgozatlan formában exportálni kell a Közösségből. Az ilyen exportra export-visszatérítés nem fizethető.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a burgonyakeményítőt termelő vállalkozás valamely gazdasági évben az adott évi kvótán felül a következő évi kvótájának legfeljebb 5 %-át felhasználhatja. Ebben az esetben a következő gazdasági évre rendelkezésre álló kvótát ennek megfelelően csökkenteni kell.

(6) E szakasz rendelkezései nem alkalmazandók az azon vállalkozások által gyártott burgonyakeményítőre, amelyek nem tartoznak e cikk (2) bekezdésének hatálya alá, és olyan burgonyát vásárolnak, amelynek tekintetében a termelők nem részesülnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet ( 3 ) 77. cikkében előírt támogatásban.

IV. szakasz

A Cukor-, tej- és burgonyakeményítő-kvótákkal kapcsolatos eljárási szabályok

85. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az I-IIIa. szakasz részletes végrehajtási szabályait, amelyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) az 57. cikkben említett jóváhagyott vállalkozások által benyújtandó kiegészítő információk, továbbá az adminisztratív szankciókra, valamint a vállalkozások elismerésének felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó kritériumok;

b) az 58. cikkben említett összegek, valamint a 64. cikkben említett többletilleték megállapítása és közzététele;

c) a 63. cikkben meghatározott időpontoktól való eltérések;

d) a IIIa. szakasz vonatkozásában az egyesülések, a tulajdonosváltások és a burgonyakeményítő-gyártók gazdasági tevékenységének megkezdése és megszüntetése.

IVa. szakasz

Termelési potenciál a borágazatban

I. alszakasz

Jogszerűtlen telepítések

85a. cikk

Az 1998. augusztus 31. után végzett jogszerűtlen telepítések

(1) A termelők saját költségükre kivágják azokat a szőlőültetvényeket, amelyeket 1998. augusztus 31-ét követően - adott esetben - megfelelő telepítési jog nélkül telepítettek.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő kivágásig az abban a bekezdésben említett területekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából kerülhetnek forgalomba a termelő kizárólagos költségén. A lepárlásból származó termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 80 térfogatszázalék.

(3) A tagállamok által korábban - adott esetben - kiszabott büntetések sérelme nélkül, a tagállamok a meg nem felelés súlyossága, mértéke és időtartama szerint szintezett büntetéseket szabnak ki a kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre.

(4) Az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i lejárta nem érinti az e cikkben előírt kötelezettségeket.

85b. cikk

Az 1998. szeptember 1-je előtti jogszerűtlen telepítések rendezési kötelezettsége

(1) A termelőknek illetékfizetés ellenében, legkésőbb 2009. december 31-ig rendezni kell az - adott esetben - 1998. szeptember 1-jét megelőzően, megfelelő telepítési jog nélkül telepített szőlőültetvények helyzetét.

A számlaelszámolás alapján végzett bármely eljárás sérelme nélkül az első albekezdést nem kell alkalmazni az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján rendezett területekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett illeték összegét a tagállamok határozzák meg. Az illeték mértéke az adott régióban a vonatkozó telepítési jogra alkalmazott átlagérték legalább kétszerese.

(3) Az (1) bekezdésnek megfelelő rendezésig az abban a bekezdésben említett területekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából kerülhetnek forgalomba, a termelő kizárólagos költségén. A termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 80 térfogatszázalék.

(4) Az (1) bekezdésben említett jogszerűtlen szőlőültetvényeket, ha helyzetüket az említett bekezdéssel összhangban 2009. december 31-ig nem rendezik, az érintett termelőknek saját költségükre ki kell vágniuk.

A tagállamok a meg nem felelés súlyossága, mértéke és időtartama szerint szintezett büntetéseket szabnak ki a kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre.

Az első albekezdésben említett kivágásig a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(5) Az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i lejárta nem érinti a (3) és (4) bekezdésben előírt kötelezettségeket.

85c. cikk

A forgalmon kívül tartás és a lepárlás igazolása

(1) A 85a. cikk (2) bekezdésével, valamint a 85b. cikk (3) és (4) bekezdésével összefüggésben a tagállamok az érintett termékek forgalmon kívül tartására vonatkozó bizonyíték, illetve - az érintett termékek lepárlása esetén - lepárlási szerződések benyújtását írják elő.

(2) A tagállamok ellenőrzik az (1) bekezdésben említett forgalmon kívül tartást és lepárlást. Meg nem felelés esetén büntetést szabnak ki.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot a lepárlás hatálya alá tartozó területekről és a kapcsolódó alkoholmennyiségekről.

85d. cikk

Kísérő intézkedések

A 85b. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett területek - helyzetük rendezéséig, valamint a 85a. cikk (1) bekezdésében említett területek - nem részesülhetnek nemzeti vagy közösségi támogatási intézkedésekben.

85e. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) a tagállamok tájékoztatási követelményeire vonatkozó részletek, beleértve a Xb. mellékletben említett költségvetési előirányzatok meg nem felelés esetén történő esetleges csökkentéseit;

b) a tagállamok által a 85a., 85b. és 85c. cikkben meghatározott kötelességeknek való meg nem felelés esetén kiszabott büntetések részletei.

II. alszakasz

A Telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás

85f. cikk

Időtartam

Ez az alszakasz 2015. december 31-ig alkalmazandó.

85g. cikk

A szőlőültetvény-telepítés átmeneti tilalma

(1) A 120a. cikk (1)-(6) bekezdése és különösen annak (4) bekezdése sérelme nélkül, a 120a. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajták telepítése tilos.

(2) A 120a. cikk (2) bekezdésének megfelelően osztályozható borszőlőfajtáknak az ugyanabban a cikkben említettektől eltérő szőlőfajtákra történő átoltása szintén tilos.

(3) Az (1) és (2) bekezdés ellenére az ugyanazokban a bekezdésekben említett telepítések és átoltások engedélyezettek, ha rendelkeznek:

a) a 85h. cikkben említett új telepítési joggal;

b) a 85i. cikkben említett újratelepítési joggal;

c) a 85j. és 85k. cikkben említett jogtartalékból nyújtott telepítési joggal.

(4) A (3) bekezdésben említett telepítési jogot hektárban nyújtják.

(5) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdésben említett tilalmat területükön vagy területük egyes részein legkésőbb 2018. december 31-ig fenntartják. Ilyen esetekben az ebben az alszakaszban - beleértve e cikket is - megállapított, a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás működésére irányadó szabályokat ennek megfelelően kell alkalmazni az adott tagállamban.

85h. cikk

Új telepítési jogok

(1) A tagállamok új telepítési jogokat adhatnak a termelőknek olyan területek tekintetében:

a) amelyeket új telepítésre szántak, területrendezési és a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében;

b) amelyeket kísérleti célra szánnak;

c) amelyeket oltványiskoláknak szántak; vagy

d) amelyek bor- és szőlőtermékeit kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szánják.

(2) Az új telepítési jogot:

a) az a termelő gyakorolhatja, akinek odaítélték;

b) az odaítélést követő második borászati év vége előtt fel kell használni;

c) az odaítélés tárgyának megfelelő célra kell felhasználni.

85i. cikk

Újratelepítési jogok

(1) A tagállamok újratelepítési jogot adnak azoknak a termelőknek, akik szőlőültetvényt vágtak ki.

Ugyanakkor nem jár újratelepítési jog a kivágással érintett olyan területek tekintetében, amelyekre a III. alszakasznak megfelelően kivágási támogatást nyújtottak.

(2) A tagállamok újratelepítési jogot adhatnak azoknak a termelőknek, akik vállalják, hogy kivágnak egy szőlőültetvényt. Ilyen esetben a kijelölt terület kivágását legkésőbb az azon új szőlőültetvények telepítését követő harmadik év végéig kell elvégezni, amelyekre az újratelepítési jogot adták.

(3) Az odaítélt újratelepítési jogoknak a tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva meg kell felelniük a kivágott területeknek.

(4) Az újratelepítési jogokat abban a gazdaságban kell felhasználni, amelynek a jogokat odaítélték. A tagállamok ezenkívül azt is előírhatják, hogy ezeket a jogokat kizárólag azon a területen lehet felhasználni, ahol a szőlőt kivágták.

(5) A (4) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon belüli másik gazdaságra a következő esetekben:

a) ha az adott gazdaság egy részét átruházzák az előbb említett másik gazdaságra;

b) ha a másik gazdaság területeit a következőkre szánják:

i. oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor előállítása; vagy

ii. oltványiskolák művelése.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben előírt eltérés alkalmazása ne eredményezze területükön a termelési potenciál általános megnövekedését, különösen, ha nem öntözött területekről öntözött területekre történik átruházás.

(6) Az (1)-(5) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az újratelepítési joghoz hasonló, korábbi, közösségi vagy nemzeti jogszabályok alapján nyert jogokra.

(7) Az 1493/1999/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján odaítélt újratelepítési jogokat az ott előírt időszakon belül kell felhasználni.

85j. cikk

Telepítési jogok nemzeti és regionális jogtartaléka

(1) A termelési potenciál megfelelőbb alakítása érdekében a tagállamok létrehozzák a telepítési jogok nemzeti jogtartalékát vagy regionális jogtartalékait.

(2) Azon tagállamok, amelyek az 1493/1999/EK rendelet alapján nemzeti vagy regionális jogtartalékot hoztak létre, fenntarthatják azokat egészen addig, ameddig a telepítési jogra vonatkozó, ezen alszakasz szerinti átmeneti szabályozást alkalmazzák.

(3) A következő, az előírt időszak során fel nem használt telepítési jogok utalandók a nemzeti vagy a regionális jogtartalékba:

a) új telepítési jogok;

b) újratelepítési jogok;

c) a jogtartalékból odaítélt telepítési jogok.

(4) A termelők újratelepítési jogukat átruházhatják a nemzeti vagy a regionális jogtartalékra. Ezen - adott esetben a nemzeti alapokból való kifizetés ellentételezéseként történő - átruházás feltételeit a tagállamok határozzák meg, figyelembe véve a felek jogos érdekeit.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy nem hoznak létre jogtartalékrendszert, amennyiben bizonyítani tudják, hogy területük egészén létezik a telepítési jogokat kezelő, hatékonyan működő alternatív rendszer. Az alternatív rendszer szükség esetén eltérhet ezen alszakasz vonatkozó rendelkezéseitől.

Az első albekezdés alkalmazandó azon tagállamokra is, amelyek megszüntetik az 1493/1999/EK rendelet szerinti nemzeti vagy regionális jogtartalék működtetését.

85k. cikk

Telepítési jogok jogtartalékból történő odaítélése

(1) A tagállamok jogot ítélhetnek oda a jogtartalékból:

a) pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül olyan, negyvenedik életévüket be nem töltött termelőknek, akik megfelelő szakmai képzettséggel és hozzáértéssel rendelkeznek, először hoznak létre gazdaságot és ők a gazdaság vezetői;

b) nemzeti vagy adott esetben a regionális pénzalapokba való befizetés fejében azoknak a termelőknek, akik olyan szőlőültetvények létrehozására szándékoznak felhasználni e jogokat, amelyek termése biztos felvevő piaccal rendelkezik.

A tagállamok meghatározzák az első albekezdés b) pontjában említett ellenszolgáltatás összegének megállapítására szolgáló kritériumokat, amely összeg az érintett szőlőültetvények terméséből előállítandó végtermék és az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalommal érintett átmeneti időszak hátralévő részének függvényében változhat.

(2) Amennyiben a jogtartalékból odaítélt telepítési jogokat felhasználják, a tagállamok biztosítják, hogy:

a) a hely, a szőlőfajták és a termesztéstechnológia biztosítékot nyújtsanak arra nézve, hogy a majdani termelés a piaci kereslethez igazodik;

b) a terméshozamok megfeleljenek a régió átlagos terméshozamának, különösen abban az esetben, ha öntözött területeken használnak fel nem öntözött területekről származó telepítési jogokat.

(3) A jogtartalékból odaítélt azon telepítési jogok, amelyeket legkésőbb az odaítélés borászati évét követő második borászati év vége előtt nem használnak fel, elvesznek és visszakerülnek a jogtartalékba.

(4) Törlik a jogtartalékban lévő azon telepítési jogokat, amelyek odaítélésére a jogtartalékba való utalásukat követő ötödik év végéig nem kerül sor.

(5) Ha egy tagállamban regionális jogtartalékok léteznek, az adott tagállam megállapíthat olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a telepítési jogoknak a regionális jogtartalékok közötti átruházását. Ha mind regionális, mind nemzeti tartalékok léteznek egy tagállamban, a tagállam az azok közötti átruházást is megengedheti.

Az átruházásokra csökkentési együttható alkalmazható.

85l. cikk

De minimis

Ezt az alszakaszt nem kell alkalmazni azokban a tagállamokban, amelyekben a közösségi telepítési jogra vonatkozó szabályozást 2007. december 31-ig nem kellett alkalmazni.

85m. cikk

Szigorúbb nemzeti szabályozás

A tagállamok szigorúbb nemzeti szabályokat fogadhatnak el az új telepítési jogok és az újratelepítési jogok odaítélése tekintetében. A termelési potenciál alakulásának nyomon követéséhez előírhatják, hogy a vonatkozó kérelmeket és az azokban nyújtott megfelelő információkat az érintetteknek további információkkal kell kiegészíteniük.

85n. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) az ezen alszakasz rendelkezéseinek alkalmazásakor felmerülő túlságosan nagy adminisztratív terhek elkerülésére szolgáló rendelkezések;

b) a szőlőültetvények egymás mellett létezése a 85i. cikk (2) bekezdésének értelmében;

c) az 85k. cikk (5) bekezdésében említett csökkentési együttható alkalmazása.

III. alszakasz

Kivágási program

85o. cikk

Időtartam

Ezen alszakasz rendelkezései a 2010-2011-es borászati év végéig alkalmazandók.

85p. cikk

Hatály és fogalommeghatározás

Ezen alszakasz azokat a feltételeket határozza meg, amelyek alapján a szőlőtermesztők a szőlőültetvények kivágásának ellentételezéseként támogatást (a továbbiakban: kivágási támogatás) kapnak.

85q. cikk

A jogosultság feltételei

A kivágási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha az érintett terület megfelel a következő feltételeknek:

a) a kivágásra irányuló kérelmet megelőző tíz borászati évben nem részesült közösségi vagy nemzeti, szerkezetátalakítási és átállítási jellegű intézkedésekkel kapcsolatos támogatásban;

b) a kivágásra irányuló kérelmet megelőző öt borászati évben egyetlen más közös piacszervezési rendszer keretében sem részesült közösségi támogatásban;

c) gondozzák;

d) legalább 0,1 hektár. Mindazonáltal, ha a tagállam úgy dönt, e minimális nagyság az adott tagállam egyes közigazgatási régióiban 0,3 hektár is lehet, amennyiben az adott régiókban a gazdaságok szőlőültetvényeinek átlagos nagysága meghaladja az egy hektárt;

e) nem az alkalmazandó közösségi vagy nemzeti előírások megsértésével ültették be;

f) a 120a. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajtával ültették be.

Az első bekezdés e) pontjának ellenére az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével és az e rendelet 85b. cikkének (1) bekezdésével összhangban rendezett területek jogosultak a kivágási támogatásra.

85r. cikk

A kivágási támogatás összege

(1) Az odaítélendő kivágási támogatások sávjait a Bizottság határozza meg.

(2) A kivágási támogatás pontos összegét a tagállamok az (1) bekezdésben említett sávokon belül, az érintett gazdaság múltbeli terméshozama alapján állapítják meg.

85s. cikk

Eljárás és költségvetés

(1) Az érdekelt termelők a kivágási támogatásra vonatkozó kérelmeket minden évben legkésőbb szeptember 15-ig nyújtják be a tagállam illetékes hatóságainak. A tagállamok szeptember 15-nél korábbi időpontot is meghatározhatnak, feltéve, hogy az június 30-nál későbbre esik, valamint hogy a tagállamok - adott esetben - megfelelően figyelembe veszik az általuk alkalmazott, a 85u. cikk szerinti mentességeket.

(2) A tagállamok a beérkezett kérelmekre vonatkozóan adminisztratív ellenőrzéseket végeznek, feldolgozzák a támogatható kérelmeket, és minden év október 15-ig értesítik a Bizottságot a kérelmekben szereplő teljes területről és támogatási összegről régiónkénti és terméshozam-tartományonkénti bontásban.

(3) A kivágási program legnagyobb éves költségvetése a Xd. mellékletben található.

(4) A Bizottság minden év november 15-ig egységes százalékos értéket állapít meg a bejelentett összegek elfogadásának mértékére vonatkozóan, amennyiben a tagállamok által a Bizottságnak bejelentett teljes összeg meghaladja a rendelkezésre álló költségvetési forrást, figyelembe véve - adott esetben - a 85u. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazását.

(5) A tagállamok a kérelmeket minden évben február 1-jéig, a következők szerint fogadják el:

a) a kérelmekben megjelölt területek egészére vonatkozóan, amennyiben a Bizottság nem határozott meg a (4) bekezdésben említett százalékos értéket; vagy

b) a (4) bekezdésben említett, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló százalékos érték alkalmazásával kiszámított területekre vonatkozóan, valamint a következő prioritásoknak megfelelően:

i. a tagállamok azoknak a kérelmezőknek biztosítanak elsőbbséget, akiknek a kivágási támogatásra irányuló kérelme az egész szőlőültetvényükre kiterjed;

ii. a tagállamok második prioritást azoknak a kérelmezőknek biztosítanak, akik legalább 55 évesek, amennyiben a tagállamok így rendelkeznek.

85t. cikk

Kölcsönös megfeleltetés

Azon gazdálkodók esetében, akiknél úgy találják, hogy gazdaságuk a kivágási támogatás kifizetésétől számított három éven belül bármikor nem felelt meg az 1782/2003/EK rendelet 3-7. cikkében említett, jogszabályba foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot követelményének - amennyiben a meg nem felelés a gazdálkodónak közvetlenül felróható magatartásból vagy mulasztásból fakadt -, a támogatást részben vagy egészben, a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, állandóságától és ismétlődésétől függően csökkenteni vagy törölni kell, és a gazdálkodót adott esetben kötelezni kell a támogatásnak az említett rendelkezésekben megállapított feltételeknek megfelelő visszafizetésére.

85u. cikk

Mentességek

(1) A tagállam úgy dönthet, hogy a továbbiakban elutasítja a 85s. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket, ha a területén a kivágott területek összessége elérte a Xe. mellékletben említett, szőlővel betelepített területének 8 %-át.

A tagállam úgy dönthet, hogy valamely régió vonatkozásában a továbbiakban elutasítja a 85s. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket, ha az adott régió területén a kivágott területek összessége elérte a régió szőlővel betelepített területének 10 %-át.

(2) A Bizottság dönthet a kivágási program valamely tagállamban történő alkalmazásának megszüntetéséről, amennyiben a függőben lévő kérelmekre figyelemmel megállapítható, hogy a további kivágások az adott tagállam Xe. mellékletben említett, szőlővel betelepített területe több mint 15 %-ának megfelelő összes kivágott területet eredményeznének.

(3) A Bizottság egy adott év vonatkozásában dönthet a kivágási program valamely tagállamban történő alkalmazásának megszüntetéséről, amennyiben a függőben lévő kérelmekre figyelemmel megállapítható, hogy a további kivágások az adott tagállam Xe. mellékletben említett, szőlővel betelepített területe több mint 6 %-ának megfelelő kivágott területet eredményeznének a program működésének abban az adott évében.

(4) A tagállamok a hegyvidéki területeken és a meredek lejtőkön található szőlőültetvényeket a kivágási programra jogosulatlannak minősíthetik a Bizottság által meghatározandó feltételeknek megfelelően.

(5) A tagállamok a kivágási programra jogosulatlannak minősíthetik azokat a területeket, amelyek esetében a program végrehajtása nem lenne összeegyeztethető a környezetvédelem szempontjaival. Az ekképpen jogosulatlannak minősített területek nem léphetik túl a Xe. mellékletben említett, szőlőültetvényekkel betelepített teljes terület 3 %-át.

(6) Görögország a kivágási program tekintetében - Kréta és Evia szigete kivételével - jogosulatlannak nyilváníthatja az égei-tengeri szigetek és a jón-tengeri szigetek szőlővel betelepített területeit.

(7) Az ezen alszakaszban meghatározott kivágási program nem alkalmazandó az Azori-szigeteken, Madeirán és a Kanári-szigeteken.

(8) A tagállamok a (4)-(7) bekezdés alapján jogosulatlan vagy jogosulatlannak minősített területek termelőit előnyben részesítik az e rendeletben a borágazat vonatkozásában meghatározott egyéb támogatási intézkedések, különösen - ahol alkalmazható - a támogatási programok és a vidékfejlesztési intézkedések szerinti szerkezetátalakítási és átállítási intézkedés vonatkozásában.

85v. cikk

De minimis

Ez az alszakasz nem vonatkozik azokra a tagállamokra, ahol a bortermelés borászati évenként nem haladja meg az 50 000 hektolitert. Ezt a mennyiséget az előző öt borászati év alatt termelt mennyiség átlaga alapján kell kiszámítani.

85w. cikk

Nemzeti kiegészítő támogatás

Az odaítélt kivágási támogatás mellett a tagállamok az alkalmazandó kivágási támogatás 75 %-át meg nem haladó nemzeti kiegészítő támogatást nyújthatnak.

85x. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) a 85q. cikkben említett jogosultsági feltételekkel kapcsolatos részletek, különösen az arra vonatkozó bizonyíték tekintetében, hogy az említett területeket 2006-ban és 2007-ben megfelelően gondozták;

b) a 85r. cikkben említett támogatási sávok és összegek;

c) a 85u. cikkben említett mentességek kritériumai;

d) a tagállamoknak a kivágási program végrehajtását illető jelentéstételi kötelezettségei, beleértve azokat a büntetéseket, amelyek a jelentéstétellel kapcsolatos késedelmek esetére alkalmazandók, valamint azokat az információkat, amelyeket a tagállamok a termelőknek a program elérhetőségére vonatkozóan szolgáltatnak;

e) a nemzeti kiegészítő támogatásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek;

f) a kifizetések határideje.

IV. FEJEZET

Támogatási rendszerek

I. szakasz

A feldolgozáshoz nyújtott támogatás

II. alszakasz

Rostlen és rostkender

91. cikk

Támogatási jogosultság

(1) A hosszú rostlen szalmájának és a rövid lenrost és kenderrost szalmájának feldolgozásához támogatás a 2009/10-es gazdasági évtől a 2011/12-es gazdasági évig az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére nyújtható a valamely mezőgazdasági termelővel kötött adásvételi szerződés tárgyát képező szalmából ténylegesen előállított rost mennyisége alapján.

Abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági termelő tulajdonában marad a szalma, amelyet szerződéses alapon dolgoztat fel engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóval, és a termelő igazolja, hogy forgalomba hozta az így kapott rostot, a támogatást a mezőgazdasági termelő kapja.

Abban az esetben, ha az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó és a mezőgazdasági termelő ugyanaz a személy, az adásvételi szerződés helyébe az érintett fél arra vonatkozó kötelezettségvállalása lép, hogy a feldolgozást saját maga végzi el.

(2) Ezen alszakasz alkalmazásában "engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó" alatt olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja értendő - függetlenül saját, illetve tagjai nemzeti jog szerinti jogállásától - aki vagy amely len- vagy kenderrost gyártására engedélyt kapott a létesítmények helye szerinti tagállam illetékes hatóságától.

92. cikk

A támogatás mértéke

(1) A 91. cikkben meghatározott feldolgozási támogatás összege a következők szerint alakul:

a) a hosszú lenrost esetében:

- a 2008/2009-es gazdasági évre tonnánként 160 EUR,

- tonnánként 200 EUR a 2009/10-es gazdasági évre, valamint

- tonnánként 160 EUR a 2010/11-es és a 2011/12-es gazdasági évre.

b) tonnánként 90 EUR a 2009/10-es, a 2010/11-es és a 2011/12-es gazdasági évre a 7,5 %-nál több szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost és kenderrost esetében.

A tagállamok azonban - a hagyományos felvevőpiacokra tekintettel - a következő esetekben is határozhatnak támogatás nyújtásáról:

a) 7,5-15 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost;

b) 7,5-25 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó kenderrost.

A második albekezdésben említett esetekben a tagállamok a támogatást az előállított mennyiséget meg nem haladó mennyiség után adják, 7,5 % szennyeződéssel és szilánkkal számolva.

(2) Azokat a rostmennyiségeket, amelyekre támogatás fizethető, korlátozni kell a 91. cikkben említett szerződés vagy kötelezettségvállalás tárgyát képező területek alapján.

Az első albekezdésben említett korlátokat a tagállamok határozzák meg úgy, hogy eleget tegyenek a 94. cikkben említett garantált nemzeti mennyiségeknek.

93. cikk

Előlegfizetés

Az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók kérelmére az előállított rost mennyisége alapján előleget kell fizetni a 91. cikkben említett támogatásból.

94. cikk

Garantált mennyiség

(1) A támogatható hosszú lenrost maximális garantált mennyisége a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2011/2012-es gazdasági évig gazdasági évenként 80 878 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet A.I. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában bizonyos tagállamok között szét kell osztani.

(1a) A támogatható rövid lenrost és kenderrost maximális garantált mennyisége a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2011/2012-as gazdasági évig gazdasági évenként 147 265 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet A.II. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában szét kell osztani egyes tagállamok között.

(2) Abban az esetben, ha a valamely tagállamban előállított rost egy másik tagállamban megtermelt szalmából készül, a rost vonatkozó mennyiségeit azon tagállam garantált nemzeti mennyiségébe kell beszámítani, amelyben a szalmát betakarították. A támogatást az a tagállam fizeti, amelynek garantált nemzeti mennyiségéből ezt a mennyiséget levonták.

(3) Valamennyi tagállam jogosult az (1) bekezdésben említett garantált országos mennyisége egy részét átcsoportosítani az (1a) bekezdésben megadott garantált országos mennyiségébe és viszont.

Az első albekezdésben említett átcsoportosításokat az 1 tonna hosszú lenrost = 2,2 tonna rövid lenrost, illetve kenderrost egyenlet alapján kell végrehajtani.

Feldolgozási támogatás csak az (1) és az (1a) bekezdésben említett, e bekezdés első két albekezdésével összhangban kiigazított mennyiségek után nyújtható.

94a. cikk

Kiegészítő támogatás

A 2008/2009-es gazdasági év során kiegészítő támogatást nyújtanak az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére a XI. melléklet A.III. pontjában ismertetett I. és II. területen található, lennel bevetett területek, illetve az után a szalmatermelés után, amely:

a) a 91. cikk (1) bekezdésében említett adásvételi szerződés vagy kötelezettségvállalás tárgyát képezte; és

b) hosszú rosttá történő feldolgozási támogatásban részesült.

A kiegészítő támogatás összege az I. területen 120 EUR/hektár, a II. területen pedig 50 EUR/hektár.

95. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek különösen a következőket érintő szabályokat foglalhatnak magukban:

a) a 91. cikkben említett elsődleges feldolgozók működésének engedélyezésére vonatkozó feltételek;

b) a jóváhagyott elsődleges feldolgozók által a 91. cikk (1) bekezdésében említett adásvételi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban teljesítendő feltételek;

c) a mezőgazdasági termelők által a 91. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett esetben teljesítendő követelmények;

d) a hosszú lenrostra vonatkozó kritériumok;

e) a támogatásnyújtás és az előlegfizetés feltételei, és különösen a szalma feldolgozásának igazolása;

f) a 92. cikk (2) bekezdésében említett korlátok meghatározására vonatkozó feltételek.

III. alszakasz

Burgonyakeményítő

95a. cikk

Burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás

(1) A gyártott keményítő után tonnánként 22,25 EUR árkiegészítést kell fizetni a 2009/2010-es, a 2010/2011-es és a 2011/2012-es gazdasági évre a burgonyakeményítő-gyártók részére a 84a. cikk (2) bekezdésében említett kvótahatáron belül gyártott burgonyakeményítő-mennyiség után, amennyiben a gyártók a kvótában meghatározott keményítőmennyiség gyártásához szükséges összes burgonya esetében megfizették a minimálárat a burgonyatermelők részére.

(2) Az érintett gazdasági évek vonatkozásában burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya minimálára tonnánként 178,31 EUR.

Ezt az árat az egy tonna keményítő gyártásához szükséges, gyárba szállított burgonyamennyiségre kell alkalmazni.

A minimálárat a burgonya keményítőtartalma szerint ki kell igazítani.

(3) A Bizottság elfogadja ezen alszakasz végrehajtásának részletes szabályait.

II. szakasz

Termelési visszatérítés

97. cikk

A cukorágazatban nyújtott termelési visszatérítés

(1) Termelési visszatérítés nyújtható a cukorágazatnak az I. melléklet III. részének b)-e) pontjában felsorolt termékeire, ha az 62. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többletcukor vagy behozott cukor, többlet-izoglükóz vagy többlet-inulinszirup.

(2) Az (1) bekezdésben említett termelési visszatérítés megállapításakor figyelembe kell venni különösen a behozott cukor felhasználásából eredő azon költségeket, amelyeket az iparnak a világpiaci beszerzés esetében viselnie kellene, valamint a közösségi piacon rendelkezésre álló többletcukor árát, vagy - ha nem áll rendelkezésre többletcukor - a referenciaárat.

98. cikk

A termelési visszatérítés nyújtására vonatkozó feltételek

A Bizottság elfogadja az e szakaszban említett termelési visszatérítések nyújtására vonatkozó feltételeket, és meghatározza ezen visszatérítések összegét, valamint azokat a mennyiségeket, amelyekre a 97. cikkben említett, cukorágazatbeli termelési visszatérítés nyújtható.

III. szakasz

A tej- és tejtermékágazatban nyújtott támogatások

99. cikk

A takarmányként való hasznosításra szánt sovány (fölözött) tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás

(1) Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság úgy dönthet, hogy a Közösségben termelt, takarmányként való hasznosításra szánt sovány (fölözött) tejre és sovány tejporra a Bizottság által meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján támogatás nyújtható. A támogatást előzetesen vagy pályázati eljárás útján kell meghatározni.

E cikk alkalmazásában az írót és íróport sovány (fölözött) tejnek és sovány tejpornak kell tekinteni.

(2) A támogatási összegeket a Bizottság a sovány tejpor tekintetében a 8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott referenciaár figyelembevételével, valamint a sovány (fölözött) tej és sovány tejpor piaci helyzetének alakulására tekintettel határozza meg.

100. cikk

A kazeinná és kazeinátokká feldolgozott sovány tejre nyújtott támogatás

(1) Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság úgy dönthet, hogy a Közösségben előállított, és kazeinná, illetve kazeinátokká feldolgozott sovány (fölözött) tejre a Bizottság által az ilyen tej és az abból előállított kazein, illetve kazeinátok vonatkozásában meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján támogatás nyújtható. A támogatást előzetesen vagy pályázati eljárás útján kell meghatározni.

(2) A támogatási összegeket a Bizottság a sovány tejpor piaci helyzetének alakulására tekintettel, valamint a sovány tejpor tekintetében a 8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott referenciaár figyelembevételével határozza meg.

A támogatás aszerint, hogy a sovány (fölözött) tejet kazeinné vagy kazeinátokká dolgozzák-e fel, valamint e termékek minősége szerint változhat.

102. cikk

Az iskolai tanulók tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1) A Bizottság által megállapítandó feltételek mellett közösségi támogatás nyújtanak az oktatási intézmények tanulóinak a 0401 , a 0403 , a 0404 90 és a 0406 KN-kód alá vagy a 2202 90 KN-kód alá tartozó, a Bizottság által meghatározandó bizonyos feldolgozott tejtermékekkel történő ellátásához.

(2) A tagállamok a közösségi támogatást kiegészítve nemzeti támogatást is nyújthatnak az oktatási intézmények tanulóinak az (1) bekezdésben említett termékekkel történő ellátásához. A tagállamok nemzeti támogatásukat a tejágazatban kivetett illetékekből vagy a tejágazatból származó bármely egyéb hozzájárulás formájában finanszírozhatják.

(3) A közösségi támogatás összege 100 kilogrammonként 18,15 EUR minden tejkategória esetében.

Egyéb támogatásra jogosult tejtermékek esetében a támogatások összegét az érintett termék tejalkotórészeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Az (1) bekezdésben említett támogatást tanulónként és naponta legfeljebb 0,25 liter tejjel egyenértékű terméknek megfelelő mennyiségre lehet nyújtani.

IIIa. szakasz

A komlóágazatban nyújtott támogatások

102a. cikk

A termelői szervezeteknek nyújtott támogatások

(1) A 122. cikkben említett célok finanszírozása érdekében a Közösség finanszírozza a komlóágazatban a 122. cikkel összhangban elismert termelői szervezetek számára biztosított kifizetéseket.

(2) Németország tekintetében a termelői szervezetek vonatkozásában a Közösség által finanszírozott kifizetések éves összege 2 277 000 EUR.

(3) A Bizottság elfogadja e szakasz végrehajtásának részletes szabályait.

IV. szakasz

Az olívaolaj és étkezési olajbogyó ágazatában nyújtott támogatások

103. cikk

A piaci szereplők szervezeteinek nyújtott támogatások

(1) A Közösség finanszírozza azokat a hároméves munkaprogramokat, amelyeket a piaci szereplőknek a 125. cikkben említett szervezetei dolgoznak ki a következő területek közül egyre vagy többre vonatkozóan:

a) a piac figyelemmel kísérése és adminisztratív igazgatása az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában;

b) az olajbogyó-termesztés környezeti hatásának javítása;

c) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása;

d) a nyomon követést biztosító rendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennhatósága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasználóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése;

e) a piaci szereplők szervezetei által az olívaolaj minőségének javítása céljából végrehajtott intézkedésekre vonatkozó információk terjesztése.

(1a) A munkaprogramokkal kapcsolatos éves közösségi finanszírozás összegei a következők:

a) 11 098 000 EUR Görögország esetében,

b) 576 000 EUR Franciaország esetében, valamint

c) 35 991 000 EUR Olaszország esetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtható közösségi finanszírozás maximális összege megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A finanszírozás a támogatható költségekre vonatkozik, a következő felső határokkal:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett területen végzett tevékenységek esetében 100 %;

b) az állóeszköz-beruházások esetében 100 %, az (1) bekezdés c) pontjában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 75 %;

c) az (1) bekezdés d) és e) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó piaci szereplők jóváhagyott szervezetei által végrehajtott munkaprogramok esetében 75 %, az e területeken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %.

Az érintett tagállamok a közösségi finanszírozás által nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak.

A Bizottság meghatározza az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a munkaprogramok tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó eljárásokra, valamint az ilyen programok keretében támogatható tevékenységtípusokra.

(3) A Bizottság által a 194. cikkben foglaltakkal összhangban esetleg elfogadott bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok meggyőződnek arról, hogy a közösségi finanszírozás nyújtására vonatkozó feltételek teljesülnek. Ebből a célból elvégzik a munkaprogramok pénzügyi ellenőrzését, és végrehajtanak egy kockázatelemzéssel megállapított mintán alapuló ellenőrzési tervet, amely az e cikk értelmében közösségi támogatásban részesülő termelői szervezeteknek évente legalább 30 %-át, valamint a piaci szereplők minden egyéb szervezetét magában foglalja.

IVa. szakasz

Támogatások a gyümölcs- és zöldségágazatban

I. alszakasz

Termelői csoportok

103a. cikk

Termelői csoportok támogatása

(1) A 125e. cikk értelmében engedélyezett átmeneti időszak alatt a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetként való elismerés céljából létrejött termelői csoportok részére biztosíthatnak:

a) támogatást létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére;

b) támogatást, közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül egyaránt, azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek, és a 125e. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett elismerési tervben bemutatásra kerültek.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatást a Közösség visszatéríti a Bizottság által az ilyen intézkedések finanszírozását - beleértve a küszöbértékeket, a felső határokat és a közösségi finanszírozás mértékét - illetően elfogadandó szabályokkal összhangban.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás minden egyes termelői csoport tekintetében annak értékesített termelése alapján kerül meghatározásra, és az összege az első, második, harmadik, negyedik és ötödik évben:

a) az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban az értékesített termelés értéke 10 %, 10 %, 8 %, 6 % és 4 %-ának felel meg; és

b) a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban, illetve az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történő meghatározásáról szóló, 2006. szeptember 18-i 1405/2006/EK rendelet ( 4 ) 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken az értékesített termelés értéke 5 %, 5 %, 4 %, 3 % és 2 %-ának felel meg.

A küszöbértékeket meghaladó értékű forgalmazott termelés tekintetében csökkenteni lehet ezeket az értékeket. A termelői csoportok számára egy adott évben fizethető támogatásra felső határ alkalmazható.

II. alszakasz

Működési alapok és operatív programok

103b. cikk

Működési alapok

(1) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák:

a) a tagoknak vagy magának a termelői szervezetnek a pénzügyi hozzájárulása;

b) a termelői szervezeteknek nyújtható közösségi pénzügyi támogatás.

(2) A működési alapokat kizárólag a tagállamok által a 103g. cikkel összhangban jóváhagyott operatív programok finanszírozására szabad felhasználni.

103c. cikk

Operatív programok

(1) A gyümölcs- és zöldségágazatban az operatív programok a 122. cikk c) pontjában említett, vagy az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül kettőnek vagy többnek a megvalósítására irányulnak:

a) a termelés megtervezése;

b) a termékek minőségének javítása;

c) a termékek kereskedelmi értékének növelése;

d) a friss vagy a feldolgozott termékek promóciója;

e) környezetvédelmi intézkedések és a környezetet kímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

f) válságmegelőzés és -kezelés.

(2) A válságmegelőzésnek és -kezelésnek a gyümölcs- és zöldségpiacok válságainak elkerülésével és kezelésével kell kapcsolatosnak lennie, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki:

a) piacról történő árukivonás;

b) zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

c) promóció és kommunikáció;

d) képzési intézkedések;

e) betakarítási biztosítás;

f) a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések - beleértve bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést a harmadik albekezdésben említetteknek megfelelően - az operatív program keretében felmerülő kiadások legfeljebb egyharmadát tehetik ki.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozása érdekében a termelői szervezetek piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 103d. cikk szerinti közösségi pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés vagy ilyen kölcsönökből vagy közvetlenül finanszírozható, de egyszerre mindkét módon nem.

(3) A tagállamok előírják, hogy:

a) az operatív programoknak tartalmazniuk kell két vagy több környezetvédelmi intézkedést; vagy

b) az operatív programok kiadásainak legalább 10 %-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani.

A környezetvédelmi intézkedések tiszteletben tartják az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet ( 5 ) 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Amennyiben egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a az említett rendelkezés szerinti egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike az első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

Az első albekezdésben említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést.

(4) A (3) bekezdést Bulgáriában és Romániában csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5) A környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben.

103d. cikk

Közösségi pénzügyi támogatás

(1) A közösségi pénzügyi támogatás megegyezik a 103b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, de legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2) A közösségi pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés értékének 4,1 %-a.

Ez a százalékarány mindazonáltal az értékesített termelés értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben az értékesített termelés értékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

(3) A termelői szervezet kérésére - egy operatív program vagy az operatív program egy része tekintetében - az (1) bekezdésben előírt százalékarány elérheti a 60 %-ot, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:

a) azt különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerekben együttműködő, több közösségi termelői szervezet nyújtja be;

b) azt akár egy vagy több, szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott termelői szervezet nyújtja be;

c) az kizárólag a 2008. december 31-ig a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet ( 6 ) hatálya alá tartozó, 2009. január 1-jétől pedig az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet ( 7 ) hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d) azt az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozott valamely tagállam termelői szervezete nyújtja be a legkésőbb 2013 végéig futó intézkedésekre;

e) az egy olyan elismert termelői szervezet első benyújtandó operatív programja, amely egy másik elismert termelői szervezettel egyesült;

f) az a termelői szervezetek egy elismert társulásának első benyújtandó operatív programja;

g) olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák;

h) azt a Közösség egyik legkülső régiójának termelői szervezete nyújtja be;

i) az kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának előmozdítását célzó intézkedések egyedi támogatását érinti.

(4) Az (1) bekezdésben előírt százalékarány 100 % a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében, amely nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés mennyiségének 5 %-át, és amellyel az alábbiak szerint rendelkeznek:

a) ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek;

b) ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt olyan büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

103e. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás

(1) A tagállamok olyan régióiban, ahol a termelők szervezettségének foka a gyümölcs- és zöldségágazatban különösen alacsony, a Bizottság - kellően indokolt kérésre - engedélyezheti a tagállamoknak, hogy a termelői szervezetek számára a 103b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki. A tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés mennyiségének kevesebb mint 15 %-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15 %, az első albekezdésben említett támogatást a Közösség az érintett tagállam kérésére megtérítheti.

103f. cikk

Az operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia

(1) A tagállamok nemzeti keretet állítanak fel a 103c. cikk (3) bekezdésében említett intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az 1698/2005/EK rendelet megfelelő követelményeit, beleértve az annak 5. cikkében foglalt, a kiegészítő jelleggel, az összhanggal és a megfeleléssel kapcsolatos követelményeket is.

A tagállamok benyújtják a Bizottságnak az általuk javasolt keretet, és a Bizottság három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem teszi lehetővé a Szerződés 174. cikkében, valamint a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programban ( 8 ) rögzített célkitűzések elérését. Az egyéni gazdaságokat érintő, operatív programok által támogatott beruházásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a szóban forgó célkitűzéseket.

(2) A tagállamok létrehozzák a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiájukat. Egy ilyen stratégia a következőkről rendelkezik:

a) helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése;

b) a választott prioritások indoklása;

c) az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók;

d) az operatív programok értékelése;

e) a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra.

103g. cikk

Az operatív programok jóváhagyása

(1) Az operatív programok tervezetét az illetékes nemzeti hatóságokhoz kell benyújtani, amelyek ezen alszakasz rendelkezéseivel összhangban vagy jóváhagyják, vagy elutasítják azt, vagy kérik annak módosítását.

(2) A termelői szervezetek minden egyes évre vonatkozóan közlik a tagállammal a működési alap becsült összegét, és arra vonatkozóan megfelelő indoklást nyújtanak be az operatívprogram-becslések, a tárgyév és - lehetőség szerint - a korábbi évek kiadásai, valamint - amennyiben szükséges - a következő év termelésének becsült mennyiségei alapján.

(3) A tagállam értesíti a termelői szervezetet vagy a termelői szervezetek társulását a közösségi pénzügyi támogatásnak a 103d. cikkben meghatározott korlátokkal összhangban megbecsült összegéről.

(4) A közösségi pénzügyi támogatások kifizetése az operatív program terveihez kapcsolódó kiadások alapján történik. Ugyanezen tervekre - garancia vagy biztosíték letétbe helyezése esetén - előleg fizethető.

(5) A termelői szervezet - a szükséges igazoló dokumentumok kíséretében - értesíti a tagállamot az előző évi kiadásainak végleges összegéről, hogy megkaphassa a közösségi pénzügyi támogatás fennmaradó összegét.

(6) Az operatív programok végrehajtása, valamint azoknak egyrészről a termelők és termelői szervezetek, másrészről a közösségi alapok általi finanszírozása legalább hároméves és legfeljebb ötéves időtartamra terjed ki.

IIa. alszakasz

Iskolagyümölcs-program

103ga. cikk

A gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1) A Bizottság által meghatározandó feltételek mellett a Közösség a 2009-10-es tanévtől kezdődően támogatást nyújt az alábbiakhoz:

a) az oktatási intézményekben - beleértve a bölcsődéket és más iskola-előkészítő intézményeket, általános és középiskolákat - tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátása; és

b) a logisztikához és elosztáshoz, a berendezésekhez, kommunikációhoz, nyomon követéshez, valamint értékeléshez kapcsolódó költségek.

(2) A programban részt venni kívánó tagállamoknak előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk - nemzeti vagy regionális szinten - a program végrehajtására, amely tartalmazza a programjuk költségvetését a közösségi és nemzeti hozzájárulásokkal együtt, a program időtartamát, célcsoportját, az engedélyezett termékeket és az érdekeltek szerepvállalását. A tagállamoknak rendelkezniük kell a program eredményessé tételéhez szükséges kísérő intézkedésekről is.

(3) A tagállamok a stratégiáik kidolgozásakor összeállítják a gyümölcs- és zöldségágazatnak, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatnak, valamint a banánágazatnak a program keretében engedélyezett termékeit tartalmazó listát. A lista azonban nem tartalmazza a Bizottság által a 103h. cikk f) pontja alapján elfogadott intézkedéssel kizárt termékeket. A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amelyek magukban foglalhatják többek között a szezonális jelleget, a termények elérhetőségét vagy a környezetvédelmi szempontokat. E tekintetben a tagállamok előnyben részesíthetik a közösségi eredetű termékeket.

(4) Az (1) bekezdésben említett közösségi támogatás:

a) tanévenként nem haladhatja meg a 90 millió EUR összeget;

b) nem haladhatja meg a termékellátási költségek és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségek 50 %-át, illetőleg az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet ( 9 ) 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően a konvergencia-célkitűzés alapján támogatható régiókban és a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban e költségek 75 %-át; valamint

c) nem terjed ki a termékellátási költségeken és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségeken kívüli költségekre.

(5) Az (1) bekezdésben említett közösségi támogatásban a tagállamok a hat és tíz év közötti életkorú gyermekek arányán alapuló objektív szempontok szerint részesülnek. Mindazonáltal a programban részt vevő minden egyes tagállamnak legalább 175 000 EUR közösségi támogatásban kell részesülnie. A programban részt vevő tagállamoknak a stratégiájuk alapján évente kell kérelmezniük a közösségi támogatást. A tagállamok kérelmei szerint a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok alapján a Bizottság dönt a végleges juttatásokról.

(6) Az (1) bekezdésben említett közösségi támogatás nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz vagy gyümölcsre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. Ha egy tagállamban azonban már működik egy program, amely e cikk értelmében részesülhetne közösségi támogatásban, és az adott tagállamnak szándékában áll többek között a program célcsoportját, időtartamát vagy az engedélyezett termékeket illetően kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni azt, e tagállam részesülhet közösségi támogatásban, feltéve hogy a teljes nemzeti hozzájárulás és a közösségi támogatás arányát illetően betartják a (4) bekezdés b) pontjában említett korlátokat. Ebben az esetben az adott tagállam stratégiájában kifejti, hogy milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni programját.

(7) A tagállamok a közösségi támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a termékekkel történő ellátáshoz és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségekhez. E költségek a magánszféra hozzájárulásaiból is fedezhetők. A tagállamok a (2) bekezdésben említett kísérő intézkedések finanszírozásához is nyújthatnak állami támogatást.

(8) A közösségi iskolagyümölcs-program nem érinti azokat a különálló nemzeti iskolagyümölcs-programokat, amelyek megfelelnek a közösségi jognak.

(9) A Közösség ezenkívül - az 1290/2005/EK rendelet 5. cikke alapján - finanszírozhat az iskolagyümölcs-programhoz kapcsolódó tájékoztatási, nyomon követési és értékelési intézkedéseket, beleértve a program iránti tudatosság növelését és a kapcsolódó hálózatba szervezési intézkedéseket is.

III. alszakasz

Eljárási Rendelkezések

103h. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság megállapítja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különösen a következőket:

a) a 103a. cikkben említett intézkedések finanszírozására vonatkozó szabályokat, beleértve a támogatások küszöb- és felső értékeit, valamint a támogatás közösségi társfinanszírozásának mértékét;

b) a 103e. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések visszatérítésének mértékét és szabályait;

c) az egyéni gazdaságokat érintő beruházásokra vonatkozó szabályokat;

d) a 103g. cikkben említett közlések és értesítések időpontjainak meghatározását;

e) a 103g. cikkben említett közösségi pénzügyi támogatás részleges fizetésekre vonatkozó szabályait;

f) a 103ga. cikkben említett iskolagyümölcs-programra vonatkozó rendelkezéseket, beleértve azon termékek és összetevők listáját, amelyek nem szerepelhetnek az iskolagyümölcs-programban, a támogatásnak a tagállamok közötti végleges elosztását, a pénzügyi és költségvetési gazdálkodást, valamint a kapcsolódó költségeket, tagállami stratégiákat, kísérő intézkedéseket, továbbá a tájékoztatási, nyomon követési, értékelési és hálózatba szervezési intézkedéseket is.

IVB. szakasz

Támogatási programok a borágazatban

I. alszakasz

Bevezető rendelkezések

103i. cikk

Hatály

Ez a szakasz azon szabályokat állapítja meg, amelyek a közösségi pénzeszközök tagállamoknak való odaítélését, illetve e pénzeszközöknek a tagállamok által a nemzeti támogatási programokon (a továbbiakban: támogatási programok) keresztül, a borágazat megsegítését célzó különös támogatási intézkedések finanszírozására történő felhasználására vonatkoznak.

103j. cikk

Összeegyeztethetőség és egységesség

(1) A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a közösségi joggal, és összhangban kell állniuk a Közösség tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival.

(2) A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják belső egységességüket, továbbá biztosítják, hogy azokat objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetét és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés elkerülésének igényét figyelembe véve állítsák össze és hajtsák végre.

A tagállamok feladata, hogy elrendeljék és végrehajtsák a szükséges ellenőrzéseket, valamint a támogatási programok be nem tartása esetén a szankciókat.

(3) Nem nyújtható támogatás:

a) kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez;

b) az 1698/2005/EK rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez.

II. alszakasz

A Támogatási programok benyújtása és tartalma

103k. cikk

A támogatási programok benyújtása

(1) A Xb. mellékletben említett valamennyi termelő tagállam benyújtja a Bizottságnak az ötéves támogatási program tervezetét, amely e szakasszal összhangban levő intézkedéseket tartalmaz.

A 479/2008/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban alkalmazandó támogatási programokat e rendelet értelmében is alkalmazni kell.

A támogatási programokban foglalt támogatási intézkedéseket a tagállamok által legmegfelelőbbnek tartott földrajzi szinten kell összeállítani. A támogatási programról - a Bizottságnak történő benyújtását megelőzően - az illetékes hatóságokkal és a megfelelő területi szervezetekkel konzultálni kell.

Minden tagállam egyetlen támogatási programtervezetet nyújt be, amely tartalmazhat regionális sajátosságokat.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó Horvátországra a 2013-as pénzügyi évben. Horvátország ötéves támogatásiprogram-tervezetet nyújt be a Bizottságnak a 2014 és 2018 közötti következő programozási időszakra.

(2) A támogatási program három hónappal a Bizottságnak való benyújtását követően válik alkalmazandóvá.

Ugyanakkor, ha a benyújtott támogatási program nem felel meg az e szakaszban meghatározott feltételeknek, a Bizottság arról értesíti a tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programot nyújt be a Bizottságnak. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve, ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albekezdés alkalmazandó.

(3) A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott programok változtatásaira is.

(4) A 103 l. cikk nem alkalmazandó, amennyiben a támogatási program keretében a tagállam egyetlen intézkedése a 103o. cikkben említett egységes támogatási rendszerre való átállás. Ilyen esetben a 188a. cikk (5) bekezdése csak kizárólag az átállás évének vonatkozásában alkalmazandó, és a 188a. cikk (6) bekezdését nem kell alkalmazni.

103l. cikk

A támogatási programok tartalma

A támogatási program a következő elemeket tartalmazza:

a) a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célkitűzéseik;

b) a konzultációk eredményei;

c) a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése;

d) az intézkedések végrehajtási üteme;

e) általános finanszírozási táblázat, amely bemutatja a felhasználandó forrásokat és a források intézkedések közötti várható indikatív felosztását a Xb. mellékletben előírt felső határoknak megfelelően;

f) a nyomon követés és az értékelés során használt kritériumok és számszerűsített mutatók, valamint a támogatási program megfelelő és tényleges végrehajtásának biztosítására hozott intézkedések; és

g) a támogatási program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése.

103m. cikk

Támogatásra jogosult intézkedések

(1) A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet foglalnak magukban:

a) a 103o. cikknek megfelelően az egységes támogatási rendszerből nyújtott támogatás;

b) reklámozás a 103p. cikknek megfelelően;

c) a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 103q. cikknek megfelelően;

d) zöldszüret a 103r. cikknek megfelelően;

e) kockázati alapok a 103s. cikknek megfelelően;

f) szüreti biztosítás a 103t. cikknek megfelelően;

g) beruházások a 103u. cikknek megfelelően;

h) melléktermék-lepárlás a 103v. cikknek megfelelően;

i) szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás a 103w. cikknek megfelelően;

j) krízislepárlás a 103x. cikknek megfelelően;

k) sűrített szőlőmust használata a 103y. cikknek megfelelően.

(2) A támogatási programok kizárólag a 103o-103y. cikkben felsorolt intézkedéseket tartalmazzák.

103n. cikk

A támogatási programokra vonatkozó általános szabályok

(1) A rendelkezésre álló közösségi pénzeszközök szétosztását és a költségvetési határokat a Xb. melléklet tartalmazza.

(1a) A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig dönthetnek arról, hogy 2015-től csökkentik a támogatási programok céljára rendelkezésre álló, az Xb. mellékletben szereplő összeget annak érdekében, hogy növeljék a közvetlen kifizetésekre vonatkozó, a 73/2009/EK rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határaikat.

Az első albekezdésben említett csökkentésből származó összeg véglegesen a közvetlen kifizetésekre vonatkozó, a 73/2009/EK rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határokban marad, és a továbbiakban nem áll rendelkezésre a 103p-103y. cikkben felsorolt intézkedések céljára.

(2) A közösségi támogatás a 103k. cikk (1) bekezdésében említettek szerint csak a megfelelő támogatási program benyújtása után felmerülő támogatható költségekre vonatkozik.

(3) A tagállamok nem járulnak hozzá a Közösség által a támogatási programok alapján finanszírozott intézkedések költségéhez.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, a tagállamok a 103p., 103t. és a 103u. cikkben említett intézkedések vonatkozásában az állami támogatásokról szóló vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően állami támogatást nyújthatnak.

Az állami támogatásokról szóló vonatkozó közösségi szabályokban meghatározott legmagasabb támogatási arány a teljes állami finanszírozásra alkalmazandó a közösségi és a nemzeti támogatást is beleszámítva.

III. alszakasz

Különös támogatási intézkedések

103o. cikk

Az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása

(1) A tagállamok 2012. december 1-jéig dönthetnek arról, hogy 2014-re vonatkozóan támogatásban részesítik-e a szőlőtermesztőket a 73/2009/EK rendelet III. címének 1. fejezetében meghatározott támogatási jogosultság biztosításával.

Ha az első albekezdésben említett támogatás összege meghaladja a 2013-ra vonatkozóan rendelkezésre bocsátott támogatás összegét, az érintett tagállam a különbséget a 73/2009/EK rendelet III. címének 1. fejezetében meghatározott támogatási jogosultságként szőlőtermesztők részére biztosítja az említett rendelet IX. mellékletének C. pontjának megfelelően.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatás nyújtását tervező tagállamok támogatási programjaikban előirányozzák a szóban forgó támogatást a 103k. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

(3) Az (1) bekezdésben említett, 2014-re vonatkozó támogatás:

a) az egységes támogatási rendszer keretein belül marad, és a továbbiakban nem áll rendelkezésre a 103k. cikk (3) bekezdése alapján a 103p-103y. cikkben felsorolt intézkedések céljára;

b) a támogatási programokban arányosan csökkenti a 103p-103y. cikkben felsorolt intézkedések céljára rendelkezésre álló pénzeszközöket.

103p. cikk

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

(1) Az e cikk szerinti támogatás kiterjed a közösségi borokat érintő, harmadik országbeli tájékoztató és promóciós intézkedésekre, ezzel javítva versenyképességüket az adott országokban.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra vonatkoznak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések kizárólag az alábbiak lehetnek:

a) PR-tevékenységek, promóciós és reklámtevékenységek különösen a közösségi termékek előnyeinek kiemelésével, főként a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezetbarát jelleg tekintetében;

b) nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon, kiállításokon való részvétel;

c) tájékoztató kampányok különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó közösségi rendszerekre vonatkozóan;

d) új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;

e) a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok.

(4) A promóciós tevékenységekhez nyújtott közösségi hozzájárulás nem lépheti túl a támogatható kiadások 50 %-át.

103q. cikk

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

(1) A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javítása.

(2) A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása e cikkel összhangban kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 185a. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtják a termelési potenciálról szóló jegyzéket.

(3) A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújtható:

a) a fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;

b) a szőlőültetvények áttelepítése;

c) a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása.

Nem támogatható a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása.

(4) A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásának formái kizárólag a következők lehetnek:

a) a termelőknek az intézkedés végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott ellentételezés;

b) hozzájárulás a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez.

(5) A termelők számára a (4) bekezdés a) pontjában említett bevételkiesésért nyújtott ellentételezés a vonatkozó veszteségek akár 100 %-át is fedezheti, és formái a következők lehetnek:

a) a II. rész I. címe III. fejezete IVa. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendelkezéseitől eltérve, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése a telepítési jogokra vonatkozó átmeneti szabályozás végéig;

b) pénzbeli ellentételezés.

(6) A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelettel ( 10 ) összhangban a konvergenciarégiónak minősített régiókban a közösségi hozzájárulás a szerkezetátalakításhoz és átállításhoz nem haladhatja meg a 75 %-ot.

103r. cikk

Zöld szüret

(1) E cikk alkalmazásában a zöld szüret a szőlőfürtök még éretlen állapotban való teljes megsemmisítése vagy eltávolítása, ezáltal nullára csökkentve az adott terület terméshozamát.

(2) A zöldszüreti támogatás a piaci válság elkerülése érdekében hozzájárul a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához a közösségi borpiacon.

(3) A zöldszüreti támogatás ellentételezésként az adott tagállam által meghatározott hektáronkénti átalányösszeg formájában lehetséges.

A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen elpusztítási vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4) Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés egyes bortermelők esetében ne vezessen a (3) bekezdés második albekezdésében említett felső határt meghaladó ellentételezéshez.

103s. cikk

Kockázati alap

(1) A kockázati alapok felállításához biztosított támogatás segítséget nyújt azon termelőknek, akik a piaci ingadozások ellen kívánják biztosítani magukat.

(2) A kockázati alapok felállításához biztosított támogatás az alap adminisztratív költségeit fedező átmeneti és csökkenő mértékű támogatás formájában nyújtható.

103t. cikk

Szüreti biztosítás

(1) A szüreti biztosítás támogatása hozzájárul a termelők bevételeinek védelméhez olyan esetekben, amikor azokat természeti katasztrófa, kedvezőtlen időjárási jelenség, betegség vagy kártevőfertőzés veszélyezteti.

(2) A szüreti biztosítás közösségi pénzügyi hozzájárulás formájában támogatható, amely nem haladhatja meg az alábbiakat:

a) a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők által fizetett biztosítási díjak 80 %-a;

b) a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-a:

i. az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk;

ii. állatok, kórokozók vagy kártevőfertőzés okozta károk.

(3) A szüreti biztosítás csak akkor támogatható, ha a biztosítási összeg nem nyújt az elszenvedett bevételkiesés után több mint 100 %-os ellentételezést a termelőnek, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő más, a biztosított kockázathoz kapcsolódó támogatási programból kaphatott.

(4) A szüreti biztosítás támogatása nem torzíthatja a versenyt a biztosítási piacon.

103u. cikk

Beruházások

(1) Támogatás nyújtható az olyan, feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára és bormarketingre irányuló tárgyi vagy nem tárgyi beruházásokhoz, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét, és az alábbiak közül egy vagy több pontot érintenek:

a) a XIb. mellékletben említett termékek előállítása vagy forgalmazása;

b) a XIb. mellékletben említett termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás legmagasabb mértéke kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 11 ) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtható. Az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, az 1405/2006/EK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek területei tekintetében a legmagasabb mértékre vonatkozóan nincs nagyságbeli korlátozás. A 2003/361/EK ajánlás mellékletének I. címe 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb bevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik.

Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

(3) A támogatható kiadásba nem tartoznak bele az 1698/2005/EK rendelet 71. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett költségek.

(4) A támogatható beruházási költségekkel kapcsolatos alábbi legmagasabb támogatási mértékeket alkalmazzák a közösségi hozzájárulásokra:

a) 50 %-ot az 1083/2006/EK rendeletnek megfelelően konvergenciarégiónak minősített területeken;

b) 40 %-ot a konvergenciarégióktól eltérő régiókban;

c) 75 %-ot a 247/2006/EK rendeletnek megfelelően a legkülső régiókban;

d) 65 %-ot az 1405/2006/EK rendeletnek megfelelően a kisebb égei-tengeri szigeteken.

5. Az 1698/2005/EK rendelet 72. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásra.

103v. cikk

Melléktermék-lepárlás

(1) Támogatás nyújtható a borkészítés melléktermékeinek olyan jellegű önkéntes vagy kötelező lepárlásához, amelyet a XVb. melléklet D. pontjában szereplő feltételeknek megfelelően végeztek.

A támogatás összegét az előállított alkohol tartalmának %-ában és hektoliterenként kell rögzíteni. Nem nyújtható támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalmára, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át.

(2) A nyújtható támogatás legfelső szintjét a begyűjtési és feldolgozási költségek alapján, a Bizottságnak kell rögzítenie.

(3) Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkohol - a versenytorzítás elkerülése érdekében - kizárólag ipari vagy energetikai célokra használható fel.

103w. cikk

A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás

(1) A termelők részére hektáronkénti támogatás formájában 2012. július 31-ig nyújtható támogatás az olyan borok előállításához, amelyeket szeszes ital készítésére párolnak le.

(2) A támogatás odaítélését megelőzően kell benyújtani a borlepárlásra vonatkozó, megfelelő szerződéseket, valamint a lepárlásra való átadásról szóló megfelelő igazolásokat.

103x. cikk

Krízislepárlás

(1) 2012. július 31-ig - a tagállamok döntése alapján, indokolt kényszerhelyzetben - támogatás nyújtható a borfelesleg önkéntes vagy kötelező lepárlásához e felesleg csökkentése vagy megszüntetése, és egyúttal a szüretek közötti ellátás folyamatosságának a biztosítása érdekében.

(2) E legmagasabb támogatási összeget a Bizottságnak kell meghatároznia.

(3) Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt - a versenytorzítás elkerülése érdekében - kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

(4) A krízislepárlási intézkedéshez használt, rendelkezésre álló költségvetés aránya nem haladhatja meg az alábbi, az adott költségvetési évre vonatkozóan a Xb. mellékletben megállapított, tagállamonként rendelkezésre álló teljes összeg alapján kiszámított százalékos arányokat:

- 20 % 2009-ben,

- 15 % 2010-ben,

- 10 % 2011-ben,

- 5 % 2012-ben.

(5) A tagállamok az alábbi határértékeknek megfelelően (a (4) bekezdésben megadott megfelelő, éves felső határ százalékában kifejezve) nemzeti költségvetésből történő hozzájárulás formájában a (4) bekezdésben előirányzott éves felső határértékeken túl is növelhetik a krízislepárlási intézkedéshez rendelkezésre álló alapokat:

- 5 % a 2010-es borászati évben,

- 10 % a 2011-es borászati évben,

- 15 % a 2012-es borászati évben.

A tagállamok adott esetben értesítik a Bizottságot az első albekezdésben említett nemzeti pénzeszközök hozzáadásáról, a Bizottság pedig a szóban forgó pénzeszközök rendelkezésre bocsátását megelőzően jóváhagyja az ügyletet.

103y. cikk

Sűrített szőlőmust alkalmazása

(1) 2012. július 31-ig támogatás nyújtható azoknak a bortermelőknek, akik sűrített szőlőmustot használnak - beleértve a finomított szőlőmustsűrítményt is - a termékek természetes alkoholtartalmának növelése érdekében, a XVa. mellékletben megállapított feltételeknek megfelelően.

(2) A támogatás összegét potenciális alkoholtartalom-térfogatszázalékonként és az alkoholtartalom növelésére használt must hektoliterenként megadott mennyisége szerint kell rögzíteni.

(3) A különböző szőlőtermő övezetekben ezen intézkedéshez tartozó legmagasabb támogatási összeget a Bizottság határozza meg.

103z. cikk

Kölcsönös megfeleltetés

Azon termelők esetében, akikről megállapítják, hogy mezőgazdasági üzemük a szerkezetátalakítási és átállási támogatási programból nyújtott kifizetéstől számított három éven belül, vagy a zöldszüreti támogatási programból nyújtott kifizetés utáni egy évben bármikor nem feleltek meg az 1782/2003/EK rendelet 3-7. cikkében említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot követelményének - amennyiben a meg nem felelés közvetlenül a termelő magatartásának vagy mulasztásának tulajdonítható -, a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, időtartamától és ismétlődésétől függően a támogatást csökkenteni, illetve részben vagy egészben törölni kell, a gazdálkodót pedig adott esetben a támogatásnak az említett rendelkezésekben megállapított feltételek szerinti visszafizetésére kell kötelezni.

IV. alszakasz

Eljárási rendelkezések

103za. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság fogadja el.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) a támogatási program benyújtásának formátuma;

b) a támogatási programban az alkalmazás kezdetét követően végrehajtott változásokra vonatkozó szabályok;

c) a 103p-103y. cikkben meghatározott intézkedések végrehajtásának részletes szabályai;

d) a közösségi alapokból nyújtandó támogatás közlésének és reklámozásának feltételei.

V. szakasz

Közösségi dohányalap

104. cikk

Dohányalap

(1) Közösségi Dohányalap (a továbbiakban: az alap) jön létre a következő területeken végrehajtott intézkedések finanszírozása céljából:

a) a dohányfogyasztás valamennyi formájának káros hatásaira való figyelemfelhívás javítása, különösen a tájékoztatás és az oktatás révén, valamint a dohányfogyasztási minták meghatározását, továbbá a Közösségben előforduló nikotinfüggőségről szóló járványtani tanulmányok, és a nikotinfüggőség megelőzéséről szóló tanulmány elkészítését szolgáló adatgyűjtés támogatása révén;

b) egyedi intézkedések, amelyek elősegítik a dohánytermelők átállását más növénykultúrákra vagy egyéb, munkahelyteremtő gazdasági tevékenységekre, valamint a dohánytermelők ilyen irányú átállásának lehetőségét vizsgáló tanulmányok elkészítése.

(2) Az alap finanszírozása a következőképpen történik:

a) a 2002-es betakarítás esetében 2 %, a 2003-as, a 2004-es és a 2005-ös betakarítás esetében 3 % levonása a 2075/92/EGK rendelet I. címében előírt, a 2005-ös betakarítással bezárólag az (1) bekezdésben meghatározott bármely intézkedés finanszírozására alkalmazandó jövedelemtámogatásból;

b) a 2006-2009. naptári évek vonatkozásában az 1782/2003/EK rendelet 110 m. cikkében foglaltaknak megfelelően.

(3) A Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

VI. szakasz

A méhészeti ágazatra vonatkozó különös rendelkezések

105. cikk

Hatály

(1) A méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételek javítása céljából a tagállamok hároméves időszakra szóló nemzeti programot (a továbbiakban: méhészeti program) dolgozhatnak ki.

(2) A tagállamok nemzeti különtámogatásokat nyújthatnak a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy a gazdaságfejlesztési programok keretében, a termelésre vagy kereskedelemre irányuló támogatásokat kivéve. Ezekről a támogatásokról a tagállamok a méhészeti programnak a 109. cikkel összhangban történő bejelentésével egyidejűleg tájékoztatják a Bizottságot.

106. cikk

Támogatható intézkedések

A méhészeti program a következő intézkedéseket foglalhatja magában:

a) technikai segítségnyújtás a méhészeknek és méhészek csoportosulásainak;

b) a varroatózis elleni védekezés;

c) a vándorméhészet ésszerűsítése;

d) a méz fizikai-kémiai tulajdonságait elemző laboratóriumok támogatására irányuló intézkedések;

e) a Közösségben található kaptárak állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések;

f) együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és a méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén.

A méhészeti program nem foglalhat magában az 1698/2005/EK tanácsi rendelettel ( 12 ) összhangban az EMVA-ból finanszírozott intézkedéseket.

107. cikk

A méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetének tanulmányozása

A 108. cikk (1) bekezdésében meghatározott társfinanszírozásra való jogosultság érdekében a tagállamoknak tanulmányt kell készíteniük a területükön működő méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetéről.

108. cikk

Finanszírozás

(1) A Közösség a méhészeti programokhoz a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(2) A tagállamoknak minden évben október 15-ig teljesíteniük kell a méhészeti programok alapján tett intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat.

109. cikk

Konzultáció

A méhészeti program kidolgozása a képviseleti szervezetekkel és a méhészeti szövetkezetekkel szoros együttműködésben történik. A programot a Bizottságnak be kell nyújtani jóváhagyásra.

110. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság megállapítja e szakasz alkalmazásának részletes szabályait.

VII. szakasz

A selyemhernyó-ágazatban nyújtott támogatások

111. cikk

A selyemhernyó-tenyésztőknek nyújtandó támogatás

(1) Támogatást nyújtanak a Közösségben tenyésztett, az ex 0106 90 00 KN-kód alá tartozó selyemhernyókra, valamint az ex 0511 99 85 KN-kód alá tartozó selyemhernyópetékre.

(2) A támogatást a selyemhernyó-tenyésztők számára minden egyes felhasznált petedoboz után kell nyújtani, azzal a feltétellel, hogy a dobozok egy meghatározandó minimális mennyiségű petét tartalmaznak, és a hernyók tenyésztése sikeres.

(3) A támogatás összege minden egyes selyemhernyópetét tartalmazó, felhasznált doboz után 133,26 EUR.

112. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek magukban foglalják különösen a 111. cikk (2) bekezdésében említett minimális petemennyiségre vonatkozó részletes szabályokat.

II. CÍM

A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

A Forgalmazással és az előállítással kapcsolatos szabályok

I. szakasz

Forgalmazási szabályok

113. cikk

Forgalmazási előírások

(1) A Bizottság rendelkezhet forgalmazási előírások bevezetéséről az alábbi ágazatok egy vagy több termékére vonatkozóan:

a) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatán belül az I. melléklet VII. részének a) pontjában említett termékek tekintetében;

b) gyümölcs- és zöldségfélék;

c) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

d) banán;

e) élő növény.

(2) Az (1) bekezdésben említett előírásokat

a) különösen az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

i. az érintett termékek sajátosságai;

ii. a termékek zökkenőmentes forgalomba hozatalát lehetővé tévő feltételek biztosításának szükségessége;

iii. a termékre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatással kapcsolatos fogyasztói igény, ideértve különösen a gyümölcs- és zöldségágazati, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékeket, a termék származási országa, minőségi osztálya és - ahol indokolt - fajtája (vagy kereskedelmi típusa) vonatkozásában;

iv. az I. melléklet VII. részének a) pontjában említett olívaolajak tekintetében az azok fizikai, kémiai és organoleptikus jellemzőinek meghatározására használt módszerek változása;

v. a gyümölcs- és zöldségágazat és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által elfogadott ajánlások.

b) az előírások vonatkozhatnak a minőségre, az osztályokba sorolásra, a súlyra, a méretre, a csomagolásra, a védőcsomagolásra, a tárolásra, a szállításra, a kiszerelésre, a forgalmazásra, a származásra és a címkézésre.

(3) Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdés a) pontjában említett kritériumokkal összhangban másképpen nem rendelkezik, a forgalmazási előírások hatálya alá eső termékeket a Közösségben kizárólag a szóban forgó előírások betartásával lehet forgalmazni.

A Bizottság által a 194. cikkben foglaltaknak megfelelően esetlegesen elfogadott bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok ellenőrzik, hogy a termékek megfelelnek-e az említett előírásoknak, és indokolt esetben szankciókat alkalmaznak.

113a. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek forgalmazására vonatkozó kiegészítő követelmények

(1) A fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, egészségesek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország.

(2) Amennyiben a Bizottság másképp nem rendelkezik, az e cikk (1) bekezdésében, valamint a 113. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett forgalmazási előírások a forgalmazás valamennyi szakaszában alkalmazandók, ideértve a behozatalt és a kivitelt is.

(3) Az elfogadott forgalmazási minőség szabványok hatálya alá tartozó, gyümölcs- és zöldségágazati, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékekkel rendelkező személy kizárólag az említett forgalmazási előírásoknak megfelelő módon mutathatja be, ajánlhatja fel eladásra, illetve szállíthatja vagy értékesítheti a termékeket a Közösségen belül, továbbá felel ezen előírások betartásáért.

(4) A 113. cikk (3) bekezdésének második albekezdése alapján és a Bizottság által a 194. cikkben foglaltaknak megfelelően esetlegesen elfogadott bármely, különösen a megfelelőségi ellenőrzések következetes tagállami alkalmazásával kapcsolatos különös rendelkezés sérelme nélkül, a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazat és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében kockázatelemzés alapján szelektív módon ellenőrzik, hogy a termékek megfelelnek-e a vonatkozó forgalmazási előírásoknak. Ezeket az ellenőrzéseket a termőterületekről történő elszállítást megelőző szakaszra kell összpontosítani, amikor a termékeket csomagolják vagy rakodják. A harmadik országokból származó termékek esetében az ellenőrzéseket a szabad forgalomba bocsátást megelőzően kell elvégezni.

113b. cikk

A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítése

(1) A 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint az V. melléklet A. pontjában meghatározott rendelkezések sérelme nélkül, a XIa. mellékletben meghatározott feltételeket és különösen az annak III. pontjában meghatározott használandó kereskedelmi megnevezéseket mind a Közösségben termelt, mind a Közösségbe harmadik országokból behozott, legfeljebb tizenkét hónapos, 2008. július 1-jén vagy azt követően levágott szarvasmarhákból származó húsra alkalmazni kell.

A legfeljebb tizenkét hónapos és 2008. július 1-jét megelőzően levágott szarvasmarhákból származó hús azonban továbbra is forgalomba hozható anélkül, hogy megfelelne a XIa. mellékletben meghatározott feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek nem alkalmazandók olyan szarvasmarhák húsára, amelyekre 2007. június 29. előtt oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést jegyeztek be az a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK rendeletnek ( 13 ) megfelelően.

113c. cikk

A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok

(1) Az közös borpiac - beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat - jobb működése és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok az ellátás szabályozása érdekében forgalmazási szabályokat írhatnak elő, különösen a 123. cikk (3) bekezdésében és a 125o. cikkben említett szakmaközi szervezetek által hozott döntések végrehajtásán keresztül.

E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:

a) nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni ügyletekre;

b) nem tesznek lehetővé árrögzítést, beleértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését;

c) nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét;

d) nem adhatnak alapot a borok értékesítéséhez és forgalmazásához szükséges nemzeti és közösségi igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben az értékesítés az említett szabályoknak eleget tesz.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályokat teljes terjedelmükben a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.

(3) A 125o. cikk (3) bekezdésében említett jelentéstételi kötelezettség a tagállamok által e cikknek megfelelően hozott határozatok vagy megvalósított fellépések tekintetében is alkalmazandó.

113d. cikk

A bor forgalmazásával kapcsolatos különös rendelkezések

(1) Egy szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a XIb. mellékletben előírtak szerint a Közösségen belül csak a mellékletben meghatározott vonatkozó feltételeknek megfelelő termék forgalmazásakor használható.

Mindazonáltal, a 118y. cikk (1) bekezdésének a) pontja ellenére, a tagállamok engedélyezhetik a "bor" szó használatát, ha az:

a) valamely gyümölcs nevével együtt, összetett szó formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megjelölésére szolgál; vagy

b) egy összetett szó része.

Ki kell zárni a XIb. mellékletben felsorolt borkategóriáknak megfelelő termékekkel való összetévesztés lehetőségét.

(2) A XIb. mellékletben felsorolt, szőlőből készült termékek kategóriáit a Bizottság a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatja.

(3) Azoknak a palackozott boroknak a kivételével, amelyek esetében a palackozás bizonyítottan 1971. szeptember 1. előtt történt, a 120a. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban összeállított osztályozásban szereplő borszőlőfajtákból készült, de a XIb. mellékletben meghatározott kategóriák egyikének sem megfelelő bor kizárólag az egyéni bortermelő háztartásának fogyasztására, borecetkészítésre vagy lepárlásra használható fel.

114. cikk

A tejre és a tejtermékekre vonatkozó forgalmazási előírások

(1) Emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek kizárólag akkor hozhatók forgalomba tejként és tejtermékként, ha megfelelnek a XII. mellékletben szereplő fogalommeghatározásoknak és megnevezéseknek.

(2) A közösségi jogban meghatározott kivételek és a közegészség védelmére vonatkozó intézkedések sérelme nélkül a 0401 KN-kód alá tartozó, emberi fogyasztásra szánt tejet kizárólag a XIII. mellékletnek és különösen a melléklet I. pontjában szereplő fogalommeghatározásoknak megfelelően lehet forgalomba hozni a Közösségben.

115. cikk

A zsírokra vonatkozó forgalmazási előírások

A 114. cikk (1) bekezdésének vagy bármely olyan rendelkezésnek a sérelme nélkül, amelyet az állat-egészségügy vagy az élelmiszerügy terén fogadtak el a termékekre vonatkozó higiéniai és egészségügyi előírások betartásának biztosítása, valamint az állatok és az emberek egészségének védelme érdekében, a XV. mellékletben meghatározott előírások alkalmazandóak a következő, legalább 10 tömegszázalék, de kevesebb mint 90 tömegszázalék zsírtartalmú, emberi fogyasztásra szánt termékekre:

a) a 0405 és az ex 21 06 KN-kód alá tartozó tejzsírok;

b) az ex 15 17 KN-kód alá tartozó zsírok;

c) az ex 15 17 és az ex 21 06 KN-kód alá tartozó, növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok.

A szárazanyagon belül a zsírtartalom só nélküli arányának legalább kétharmadot kell kitennie.

A szóban forgó előírásokat azonban csak azokra a termékekre kell alkalmazni, amelyek 20 oC hőmérsékleten megőrzik szilárd halmazállapotukat, és kenhetőek.

116. cikk

A tojás- és a baromfihús-ágazat termékeire vonatkozó forgalmazási előírások

A tojás- és a baromfiágazat termékeit a XIV. mellékletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell forgalmazni.

117. cikk

A komló tanúsítása

(1) A Közösség területén betakarított vagy előállított komlótermékek tanúsítási eljárás hatálya alá tartoznak.

(2) Tanúsítványt csak olyan termékre lehet kiadni, amelynek minőségi jellemzői megfelelnek a forgalmazás meghatározott szakaszára érvényes minimális követelményeknek. A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében a tanúsítványt csak akkor lehet kiadni, ha a termék alfasavtartalma nem kisebb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

(3) A tanúsítványban fel kell tüntetni legalább:

a) a komlótermesztés helyét (helyeit);

b) a betakarítás évét (éveit);

c) a fajtát vagy fajtákat.

(4) A komlóágazat termékeit csak az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett tanúsítvány birtokában lehet forgalmazni vagy exportálni.

A behozatalból származó komlótermékek esetében a 158. cikk (2) bekezdése szerinti igazolást az említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek kell elismerni.

(5) A Bizottság a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő intézkedéseket hozhat:

a) bizonyos harmadik országok kereskedelmi követelményeinek való megfelelés érdekében; vagy

b) különleges felhasználásra szánt termékek tekintetében.

Az első albekezdésben említett intézkedések:

a) nem sérthetik a tanúsítvánnyal ellátott termékek szokásos forgalmazását;

b) olyan biztosítékokat foglalnak magukban, amelyek célja az említett termékekkel való összetévesztés lehetőségének kizárása.

118. cikk

Az olívaolajra és az olívapogácsa-olajra vonatkozó forgalmazási előírások

(1) A XVI. mellékletben meghatározott, az olívaolajra és olívapogácsa-olajra vonatkozó leírások és meghatározások használata kötelező az érintett termékeknek a Közösségen belüli forgalmazása során, valamint - amennyiben a szóban forgó leírások és meghatározások összeegyeztethetőek a kötelező erejű nemzetközi szabályokkal - a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során is.

(2) Kizárólag a XVI. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában, valamint 3. és 6. pontjában említett olajok hozhatók forgalomba a kiskereskedelemben.

Ia. szakasz

Eredetmegjelölés, földrajzi jelzés és hagyományos kifejezések a borágazatban

118a. cikk

Hatály

(1) A XIb. melléklet 1., 3-6., 8., 9., 11., 15., és 16. pontjában említett termékekre az e szakaszban megállapított eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok az alábbiakon alapulnak:

a) az alábbiak jogos érdekeinek védelme:

i. a fogyasztók; valamint

ii. a termelők;

b) az érintett termékek közös piaca zökkenőmentes működésének a biztosítása; és

c) a nemzeti minőségpolitikai intézkedések lehetővé tétele mellett a minőségi termékek előállításának előmozdítása.

I. alszakasz

Eredetmegjelölés és földrajzi jelzés

118b. cikk

Fogalommeghatározások

(1) Ezen alszakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "eredetmegjelölés": valamely régió, meghatározott hely vagy kivételes esetben egy ország neve, amelyet a 118a. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;

ii. a szőlő, amelyből készült, kizárólag arról a földrajzi területről származik; és

iii. előállítását az adott földrajzi területen végzik;

iv. a Vitis vinifera fajtához tartozó szőlőfajtából nyerik;

b) "földrajzi jelzés": valamely régióra, meghatározott helyre vagy kivételes esetben egy országra utaló jelölés, amelyet a 118a. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. olyan különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók;

ii. a készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag e földrajzi területről származik;

iii. az előállítását az adott földrajzi területen végzik; és

iv. a Vitis vinifera fajból vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a keresztezéséből létrejött szőlőfajból nyerik.

(2) Egyes hagyományosan alkalmazott elnevezések eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben:

a) bort jelölnek;

b) földrajzi névre utalnak;

c) megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjának i-iv. alpontjában említett feltételeknek; és

d) az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó, ezen alszakaszban meghatározott odaítélési eljárás tárgyát képezik.

(3) Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeihez tartozó jelzéseket is, az ezen alszakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra a Közösségben.

118c. cikk

Az oltalom iránti kérelem tartalma

(1) Valamely név oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek való minősítésére vonatkozó kérelem a következőket tartalmazó termékleírást jelenti:

a) az oltalomban részesítendő földrajzi név;

b) a kérelmező neve és címe;

c) a (2) bekezdésben említett termékleírás;

d) a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló dokumentum.

(2) A termékleírás lehetővé teszi az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését.

A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:

a) az oltalomban részesítendő földrajzi név;

b) a bor(ok) leírása:

i. az eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében főbb analitikai és érzékszervi jellemzőik;

ii. a földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében főbb analitikai jellemzőik, valamint érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;

c) adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott különös borászati eljárás, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

d) az érintett földrajzi terület határainak meghatározása;

e) a hektáronkénti legnagyobb terméshozam;

f) a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek);

g) a 118b. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában vagy adott esetben a 118b. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok;

h) a közösségi vagy nemzeti jogszabályokban, vagy - amennyiben ezt a tagállamok előírják - az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított, alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők a közösségi jogszabályokkal;

i) a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve és címe, és azok meghatározott feladatai.

118d. cikk

Oltalom iránti kérelem harmadik országbeli földrajzi terület esetében

(1) Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén a 118c. cikkben előírt részleteken kívül bizonyítani kell, hogy a szóban forgó név a származási országban oltalom alatt áll.

(2) A kérelmet a kérelmezőnek közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül a Bizottsághoz kell eljuttatnia.

(3) Az oltalom iránti kérelmet a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készült, hitelesített fordítással kiegészítve kell benyújtani.

118e. cikk

Kérelmezők

(1) Minden termelői érdekcsoport vagy - kivételes esetekben - egyedi termelő benyújthat kérelmet eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmára. A kérelemben egyéb érdekelt felek is részt vehetnek.

(2) Termelők csak a saját maguk által készített bor oltalmára nyújthatnak be kérelmet.

(3) Határon átnyúló földrajzi területet jelentő megnevezés vagy egy határon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos megnevezés esetén közös kérelem is benyújtható.

118f. cikk

Előzetes nemzeti eljárás

(1) A Közösségből származó borok eredetmegjelölésének vagy földrajzi jelzésének oltalma iránt a 118b. cikknek megfelelően benyújtott kérelmek előzetes nemzeti eljárás tárgyát képezik e cikknek megfelelően.

(2) Az oltalom iránti kérelmet azon tagállamban kell benyújtani, amelynek területéről az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés származik.

(3) A tagállamnak meg kell vizsgálnia, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

A tagállam nemzeti eljárást folytat le, amely biztosítja a kérelem megfelelő közzétételét, és a közzétételtől számított legalább két hónapos időszakot ír elő, amely során bármely jogos érdekkel és a tagállam területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy kifogást emelhet az oltalom ellen egy megfelelően indokolt nyilatkozatnak a tagállamhoz való benyújtásával.

(4) Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem felel meg a vonatkozó követelményeknek vagy általában véve nem felel meg a közösségi jognak, elutasítja a kérelmet.

(5) Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy a vonatkozó követelmények teljesülnek:

a) legalább az interneten közzéteszi az összefoglaló dokumentumot és a termékleírást; és

b) oltalom iránti kérelmet juttat el a Bizottsághoz, amely tartalmazza a következőket:

i. a kérelmező neve és címe;

ii. a 118c. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentum;

iii. a tagállam nyilatkozata, amelyben úgy ítéli meg, hogy a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel az előírt feltételeknek; és

iv. az a) pontban említett közzététel hivatkozása.

Ezen információkat a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készített hitelesített fordítással kiegészítve kell továbbítani.

(6) A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az e cikknek való megfeleléshez szükségesek.

(7) Abban az esetben, ha egy tagállamban nem léteznek nemzeti jogszabályok a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalmára vonatkozóan, kizárólag átmeneti jelleggel az ezen alszakaszban foglaltaknak megfelelően nemzeti szinten oltalomban részesítheti az elnevezést a kérelemnek a Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Ezen átmeneti nemzeti oltalom megszűnik azzal a nappal, amelyen a bejegyzésről vagy annak megtagadásáról szóló határozatot ezen alszakasz alapján meghozzák.

118g. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1) A Bizottság közzéteszi az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem beadásának időpontját.

(2) A Bizottság megvizsgálja, hogy a 118f. cikk (5) bekezdésében említett oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban található feltételek teljesülnek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a 118c. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentumot, valamint a 118f. cikk (5) bekezdésében említett termékleírás közzétételi hivatkozását.

Ettől eltérő esetben a Bizottság a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönt a kérelem elutasításáról.

118h. cikk

Kifogásolási eljárás

A 118 g. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében előírt közzététel napjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve bármely, jogos érdekkel és az oltalmat kérelmező tagállamtól eltérő tagállam vagy harmadik ország, illetve a tagállam területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy egy, az ezen alszakaszban foglalt jogosultsági feltételekre vonatkozó, megfelelően indokolt nyilatkozat Bizottsághoz való benyújtásával kifogást emelhet az oltalom ellen.

Harmadik országban állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy esetében a nyilatkozatot az (1) bekezdésben említett két hónapos határidőn belül közvetlenül vagy a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

118i. cikk

Döntés az oltalomról

A Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönt az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek és általában véve a közösségi jognak megfelelő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról, vagy ha e feltételek nem teljesülnek, a kérelem elutasításáról.

118j. cikk

Homonímák (Azonos alakú elnevezések)

(1) Az e rendelet borágazattal kapcsolatos rendelkezései alapján már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú, vagy részben azonos alakú, kérelem tárgyát képező elnevezés bejegyzése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, és az összetéveszthetőség veszélyét.

Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos.

A bejegyzett azonos alakú elnevezés használatát csak olyan körülmények között lehet engedélyezni, amelyek biztosítják, hogy a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönüljön a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

(2) Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, amennyiben a kérelem tárgyát képező elnevezés egy, a tagállamok joga szerint földrajzi jelzésként oltalmat élvező jelzéssel részben vagy egészben azonos alakú.

A tagállamok a földrajzi jelzésekre vonatkozó jogszabályaik alapján nem jegyezhetnek be oltalmi céllal meg nem egyező földrajzi jelzéseket, ha az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó közösségi jogszabály értelmében a Közösségben oltalmat élvez.

(3) Ha a Bizottság végrehajtási intézkedései másként nem rendelkeznek, amennyiben egy borszőlőfajta neve egy oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll vagy azt tartalmazza, a szóban forgó név nem használható az e rendelet hatálya alá tartozó termékek címkézése céljából.

(4) A termékeknek a 118b. cikk szerinti eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalmat a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 18-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) értelmében nem érintik a szeszes italok tekintetében alkalmazandó, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és viszont.

118k. cikk

Az oltalom iránti kérelem elutasításának okai

(1) A köznévvé vált nevek nem élvezhetnek oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként.

Ezen alszakasz alkalmazásában a "köznévvé vált név" olyan bornév, amely, bár e termék eredeti gyártási vagy forgalombahozatali helységéhez vagy régiójához kapcsolódik, a Közösségben egy borfajta köznevévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy az elnevezés köznévvé vált-e vagy nem, az összes idevágó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a) a közösségbeli helyzetet, különösen a fogyasztási területek vonatkozásában;

b) a vonatkozó közösségi vagy nemzeti jogszabályokat.

(2) Egy név nem élvezhet oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, amennyiben valamely védjegy hírnevének fényében az oltalom félrevezetheti a fogyasztót a bor valódi mibenlétének vonatkozásában.

118l. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

(1) Amennyiben egy eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés e rendelet szerint oltalom alatt áll, a 118 m. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyikének megfelelő és a XIb. mellékletben felsorolt kategóriák valamelyike alá tartozó termékhez kapcsolódó védjegy lajstromozását elutasítják, ha a védjegy lajstromozás iránti kérelmét az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalomban részesül.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell.

(2) A 118k. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül egy, a 118 m. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikének megfelelően használt olyan védjegy, amelyet az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek vagy jegyeztek be, illetve amely - amennyiben az érintett jogszabályok erre lehetőséget adnak - az említett időpontig használat révén meghonosodott a Közösségben, továbbra is használható és megújítható az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának ellenére, feltéve, hogy nincs oka a védjegy érvénytelenítésének vagy törlésének a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv ( 15 ) vagy a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet ( 16 ) értelmében.

Ilyen esetekben az eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek a vonatkozó védjegy melletti feltüntetése megengedett.

118m. cikk

Oltalom

(1) Bármely forgalmazó használhatja az oltalom alatt álló eredetmegjelölést és az oltalom alatt álló földrajzi jelzést azon boron, amelyet a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készítettek.

(2) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ilyen oltalom alatt álló nevekkel ellátott, a termékleírásnak megfelelő borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a) az oltalom alatt álló név bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i. az oltalom alatt álló név termékleírásának nem megfelelő hasonló termék vonatkozásában; vagy

ii. amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével;

b) bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a "féle", "fajta", "módszer", "mint ahogyan ... készül", "utánzat", "íz", "mint" és hasonlók;

c) a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb hamis vagy félrevezető jelzés a belső vagy a külső csomagoláson, a szóban forgó bortermékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumokon, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék valódi származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nem válhat köznévvé a Közösségben a 118k. cikk (1) bekezdésének értelmében.

(4) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használata ellen.

(5) Az (1)-(4) bekezdéstől eltérve Horvátország a csatlakozás időpontjában meglévő készletek erejéig Horvátországban forgalomba hozhatja, illetve harmadik országokba exportálhatja a "Mlado vino portugizac" elnevezésű borokat. Horvátország létrehoz egy, a csatlakozás időpontjában meglévő készletekkel kapcsolatos információkat tartalmazó számítógépes adatbázist, és biztosítja, hogy e készleteket hitelesítsék és bejelentsék a Bizottságnak.

118n. cikk

Nyilvántartás

A Bizottság létrehozza és naprakésszé teszi az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi nevek nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását.

118o. cikk

Az illetékes ellenőrző hatóság kijelölése

(1) A tagállamok a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) 4. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően kijelölik az e fejezetben meghatározott kötelességek tekintetében történő ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen alszakasznak megfelelő bármely gazdasági szereplő jogosult legyen az ellenőrzési rendszerben való részvételre.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságról vagy hatóságokról. A Bizottság nyilvánossá teszi nevüket és címüket, illetve időközönként naprakésszé teszi azok jegyzékét.

118p. cikk

A termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzése

(1) A Közösségen belüli földrajzi területhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor gyártása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a) a 118o. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság vagy hatóságok; vagy

b) a 882/2004/EK rendelet 2. cikke második albekezdése 5. pontja szerinti, e rendelet 5. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több ellenőrző szerv.

Az ellenőrzés költségeit az adott gazdasági szereplők viselik.

(2) A harmadik országbeli földrajzi területhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor gyártása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a) a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság; vagy

b) egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett terméktanúsító szervek megfelelnek az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC Guide 65-nek (Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények), és 2010. május 1-jétől ezekkel összhangban akkreditálják őket.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában említett hatóság vagy hatóságok ellenőrzi(k) a termékleírásnak való megfelelést, az objektivitás és a pártatlanság megfelelő garanciáit kell biztosítaniuk, és rendelkezniük kell a feladatuk elvégzéséhez szükséges képzett személyzettel és forrásokkal.

118q. cikk

A termékleírás módosítása

(1) A 118e. cikk feltételeit teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának módosítását, különösen a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 118c. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében. A kérelem ismerteti és megindokolja a tárgyát képező módosításokat.

(2) Amennyiben a javasolt módosítás a 118c. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentum egy vagy több pontját érinti, a 118f-118i. cikk értelemszerűen alkalmazandó a módosítási kérelemre. Ugyanakkor, ha a javasolt módosítás nem jelentős, a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottságnak el kell döntenie, hogy a kérelem jóváhagyható-e a 118 g. cikk (2) bekezdésében és a 118h. cikkben meghatározott eljárás lefolytatása nélkül, és ha igen, a Bizottságnak közzé kell tennie a 118 g. cikk (3) bekezdésében említett elemeket.

(3) Amennyiben a javasolt módosítás nem változtat az összefoglaló dokumentumon, a következő szabályok alkalmazandók:

a) ha a földrajzi terület egy adott tagállamon belül található, e tagállam közli a módosítást illető álláspontját, és ha az kedvező, közzéteszi a módosított termékleírást, valamint értesíti a Bizottságot a jóváhagyott módosításokról és azok okairól;

b) ha a földrajzi terület harmadik országban helyezkedik el, a Bizottság dönt a javasolt módosítás jóváhagyásáról.

118r. cikk

Törlés

A 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére törölhető az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma, amennyiben a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított.

A 118f-118i. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

118s. cikk

Létező oltalom alatt álló bornevek

(1) Az 1493/1999/EK rendelet 51. és 54. cikkével és az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. április 29-i 753/2002/EK bizottsági rendelet ( 18 ) 28. cikkével összhangban oltalom alatt álló bornevekre az e rendelet szerinti oltalom automatikusan érvényes. A Bizottság bevezeti ezeket az e rendelet 118n. cikke szerinti nyilvántartásba.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevek tekintetében a következőket adják át a Bizottságnak:

a) a 118c. cikk (1) bekezdésében előírt műszaki dokumentáció;

b) a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat.

(3) Azok az (1) bekezdésben említett bornevek, amelyekre vonatkozóan a (2) bekezdésben említett információkat 2011. december 31-ig nem nyújtják be, elveszítik e rendelet szerinti oltalmukat. A Bizottság megteszi a kapcsolódó hivatalos lépéseket e neveknek a 118n. cikkben előírt nyilvántartásból történő eltávolítására.

(4) A 118r. cikk nem vonatkozik az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevekre.

A Bizottság 2014. december 31-ig saját kezdeményezésére és a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevek oltalma törölhető, amennyiben azok nem felelnek meg a 118b. cikkben foglalt feltételeknek.

(5) Horvátország esetében a Hivatalos Lap 2011. április 14-i C 116. számában közzétett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom érvényes, feltéve, hogy a kifogásolási eljárás kedvező eredménnyel zárul. A Bizottság ezeket a neveket bevezeti a 118n. cikk szerinti nyilvántartásba.

E cikk (2)-(4) bekezdését a következőkre is figyelemmel kell alkalmazni: a (3) bekezdésben említett határidő a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított egy év. A (4) bekezdésben említett határidő a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított négy év.

118t. cikk

Díjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik fedezésére, ideértve az ezen alszakasz szerinti oltalomra vonatkozó kérelmek, kifogási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadásokat.

II. alszakasz

Hagyományos kifejezések

118u. cikk

Fogalommeghatározások

(1) "Hagyományos kifejezés": a tagállamokban a 118a. cikk (1) bekezdésében említett termékek tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely jelzi:

a) hogy egy adott termék közösségi vagy nemzeti jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel van ellátva; vagy

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárását, minőségét, színét, származási helyének jellegét vagy a történetéhez kapcsolódó eseményt.

(2) A Bizottság gondoskodik a hagyományos kifejezések elismeréséről, meghatározásáról és oltalmáról.

118v. cikk

Oltalom

(1) Egy oltalom alatt álló hagyományos kifejezés kizárólag a 118u. cikk (1) bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelelően előállított termékkel kapcsolatban használható.

A hagyományos kifejezések oltalmat élveznek a jogszerűtlen használattal szemben.

A tagállamoknak meg kell tenniük az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatának megszüntetéséhez szükséges lépéseket.

(2) A hagyományos kifejezések a Közösség területén nem köznevesülhetnek.

Ib. szakasz

Címkézés és kiszerelés a borágazatban

118w. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a) "címkézés": minden, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy jelölés;

b) "kiszerelés": minden olyan információ, amelyet az érintett termék csomagolása révén juttatnak el a fogyasztók felé, beleértve a palackok formáját és típusát is.

118x. cikk

A horizontális szabályok alkalmazhatósága

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 89/104/EGK irányelv, az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv ( 19 ), az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 20 ) és az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 21 ) alkalmazandó a hatályuk alá tartozó termékek címkézésére és kiszerelésére.

118y. cikk

Kötelező adatok

(1) A Közösségben forgalmazott vagy kivitelre szánt, a XIb. melléklet 1-11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézése és kiszerelése a következő kötelező adatokat tartalmazza:

a) a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a XIb. melléklettel összhangban;

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i. az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" vagy "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" kifejezés, és

ii. az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés neve;

c) a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

d) a származás feltüntetése;

e) a palackozó, vagy pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

f) importbor esetében az importőr feltüntetése; és

g) pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve azon borok esetében, amelyek címkéjén megtalálható az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" vagy az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" kifejezés a következő esetekben elhagyható:

a) amennyiben a 118u. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hagyományos kifejezést feltüntetik a címkén;

b) amennyiben a Bizottság által meghatározandó különleges körülmények esetén az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerepel a címkén.

118z. cikk

Választható adatok

(1) A 118y. cikk (1) bekezdésében említett termékek címkéje és kiszerelése különösen a következő választható adatokat tartalmazhatja:

a) évjárat;

b) egy vagy több borszőlőfajta neve;

c) a 118y. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említettektől eltérő borok esetében a cukortartalomra utaló kifejezések;

d) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a 118u. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hagyományos kifejezések;

e) a Közösség szimbóluma az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés feltüntetésével;

f) bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések;

g) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében egy másik földrajzi egység elnevezése, amely az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb.

(2) A 118j. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adatok használatát illetően az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében:

a) a tagállamok a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások biztosításához törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy garantálják a kérdéses információk valódiságát;

b) a tagállamok megkülönböztetéstől mentes és objektív kritériumok alapján és kellő figyelemmel a lojális verseny biztosítására a területükön megtalálható borszőlőfajtákból készült bor tekintetében elkészítik a kizárt borszőlőfajták listáját, különösen abban az esetben, ha

i. a bor valós eredetét illetően fennáll a fogyasztók általi összetéveszthetőség veszélye amiatt, hogy az adott borszőlőfajta egy létező, oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerves részét képezi;

ii. a vonatkozó ellenőrzések nem lennének költséghatékonyak azáltal, hogy az adott borszőlőfajta a tagállam szőlőültetvényeinek igen kis részét képviseli;

c) a különböző tagállamokból származó borok házasítása nem adhat okot a borszőlőfajta vagy -fajták címkézésére, kivéve, ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg, és biztosítják a vonatkozó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások kivitelezhetőségét.

118za. cikk

Nyelvek

(1) A 118y. és 118z. cikkben említett kötelező és választható adatok, amennyiben szövegként fejezik ki őket, a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén szerepelnek.

(2) Az (1) bekezdés ellenére az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés nevének, illetve a 118u. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hagyományos kifejezésnek az oltalom szerinti nyelven vagy nyelveken kell szerepelnie.

Nem a latin ábécé szerint szövegezett, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, illetve nemzeti különleges megnevezések esetében a név a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

118zb. cikk

Végrehajtás

A tagállamok illetékes hatóságai megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az e szakasszal nem összhangban felcímkézett, a 118y. cikk (1) bekezdésében említett termék ne kerüljön piacra, vagy onnan visszavonják azt.

II. szakasz

A termelésre vonatkozó feltételek

119. cikk

Kazein és kazeinátok felhasználása a sajtgyártás során

Amennyiben a 100. cikk alapján támogatás kifizetésére kerül sor, a Bizottság a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználását előzetes engedélyhez kötheti, mely utóbbi csak abban az esetben adható meg, ha a kazein vagy a kazeinátok felhasználása a termékek előállításának szükséges feltétele.

120. cikk

A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításának módszere

A Bizottság megállapíthatja a Szerződés I. mellékletében felsorolt, meghatározott mezőgazdasági termékekből nyert, mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításának módszerét és a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol jellegzetes tulajdonságait.

IIa. szakasz

Termelési szabályok a borágazatban

I. alszakasz

Borszőlőfajták

120a. cikk

A borszőlőfajták osztályba sorolása

(1) A XIb. mellékletben felsorolt és a Közösségben készült termékek a (2) bekezdés szerint osztályba sorolható borszőlőfajtákból készülnek.

(2) A tagállamoknak - a (3) bekezdésre is figyelemmel - osztályba kell sorolniuk azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a) az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

b) a következő fajták nem szerepelhetnek az osztályba sorolásban: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát töröltek az első albekezdésben említett osztályozásból, azt a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

(3) Azok a tagállamok, amelyek bortermelése - a megelőző öt borászati év átlagos termelése alapján számítva - nem haladja meg az évi 50 000 hektolitert, mentesülnek a (2) bekezdésben említett osztálybasorolási kötelezettség alól.

Mindazonáltal az első albekezdésben említett tagállamokban is kizárólag a (2) bekezdés a) és b) pontjának megfelelő borszőlőfajták telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók bortermelés céljából.

(4) A (2) bekezdés első és második albekezdésétől, valamint a (3) bekezdés második albekezdésétől eltérve, tudományos kutatási és kísérleti célból az alábbi borszőlőfajták telepítése, újratelepítése és oltása engedélyezett:

a) a (2) bekezdésben említett tagállamok esetében az osztályba nem sorolt borszőlőfajták;

b) a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében a (2) bekezdés a) és b) pontjának meg nem felelő borszőlőfajták.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdéssel megsértésével bortermelés céljából borszőlőfajtákkal beültetett területeket is ki kell vágni.

Nem kötelező azonban az olyan területek kivágása, amelyeken a termelés kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szolgál.

(6) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy a termelők betartják-e a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat.

II. alszakasz

Borászati eljárások és korlátozások

120b. cikk

Hatály

Ez az alszakasz a borágazatba tartozó termékek készítésére és forgalmazására vonatkozó engedélyezett borászati eljárásokat és korlátozásokat, valamint az említett eljárásokra és korlátozásokra vonatkozó döntéshozatali eljárást tartalmazza.

120c. cikk

Borászati eljárások és korlátozások

(1) Kizárólag a XVa. mellékletben megállapított vagy a 120d. és 120e. cikknek megfelelően meghatározott közösségi jogszabályok alapján engedélyezett borászati eljárások alkalmazhatók a borágazatba tartozó termékeknek a Közösségben való előállítása és tárolása során.

Az első albekezdést az alábbiakra nem kell alkalmazni:

a) szőlőlé és sűrített szőlőlé;

b) szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust.

(2) A megfelelő erjedésnek, valamint a termék megfelelő tárolásának vagy érlelésének biztosítására kizárólag az engedélyezett borászati eljárás alkalmazható.

(3) A borágazatba tartozó termékek előállításakor a Közösségben be kell tartani a XVb. mellékletben meghatározott vonatkozó korlátozásokat.

(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó olyan termékek, amelyek a Közösségben nem engedélyezett vagy adott esetben a nemzeti borászati eljárás szerint nem engedélyezett módon készültek, illetve amelyek megsértik a XVb. mellékletben meghatározott korlátozásokat, nem hozhatók forgalomba a Közösségben.

120d. cikk

A tagállamok által elfogadott szigorúbb szabályok

A tagállamok a területükön készített borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy kizárhatnak a közösségi jog alapján engedélyezett bizonyos borászati eljárásokat, és szigorúbb korlátozásokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését.

A tagállamok e kizárásokról és korlátozásokról tájékoztatják a Bizottságot, amely felhívja ezekre a többi tagállam figyelmét.

120e. cikk

Borászati eljárások és korlátozások engedélyezése

(1) A XVa. melléklet hatálya alá tartozó különös termékek alkoholtartalom-növelése, savtartalom-növelése és savtompítása céljából folytatott, az abban megállapított borászati eljárás, valamint a XVb. mellékletben felsorolt korlátozások kivételével a borágazatba tartozó termékek előállítása és tárolása tekintetében a borászati eljárások és korlátozások engedélyezéséről a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság dönt.

(2) A tagállamok a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság által meghatározandó feltételek szerint engedélyezhetik a nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazását.

120f. cikk

Az engedélyezés kritériumai

A Bizottság valamely borászati eljárás engedélyezésekor a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban:

a) a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) által ajánlott és közzétett borászati eljárásból, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazásának eredményeiből indul ki;

b) figyelembe veszi az emberi egészség védelmét;

c) figyelembe veszi a fogyasztóknak az elvárásaik és előképeik alapján történő megtévesztésével kapcsolatos lehetséges kockázatokat, tekintettel az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök elérhetőségére és felhasználhatóságára;

d) megengedi a bor természetes és alapvető jellemzőinek megőrzését, és nem idéz elő lényeges változást az érintett termék összetételében;

e) biztosítja a környezet megóvásának minimális elfogadható szintjét;

f) tiszteletben tartja a XVa., illetve a XVb. mellékletben meghatározott borászati eljárásokkal és korlátozásokkal kapcsolatos általános szabályokat.

120g. cikk

Analitikai módszerek

A borágazatba tartozó termékek összetételének meghatározására szolgáló analitikai módszerek és azok a szabályok, amelyek segítségével megállapítható, hogy e termékek esetében alkalmaztak-e nem engedélyezett borászati gyakorlatot, az OIV által ajánlott és közzétett módszerek és szabályok.

Amennyiben nem léteznek az OIV által ajánlott és közzétett módszerek és szabályok, a módszereket és szabályokat a 195. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően a Bizottság fogadja el.

Az említett szabályok elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket és szabályokat kell alkalmazni.

III. szakasz

Eljárási szabályok

121. cikk

Előírások, végrehajtási szabályok és eltérések elfogadása

A Bizottság megállapítja az e fejezet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) a 113. és a 113a. cikkben említett forgalmazási előírások, beleértve a következőkkel kapcsolatos szabályokat:

i. az előírások alkalmazásától való eltérések vagy az azok alóli kivételek;

ii. az előírások által megkövetelt adatok feltüntetése, valamint a forgalmazás és a címkézés;

iii. az előírásoknak a Közösségbe behozott és az onnan kivitt termékekre történő alkalmazása;

iv. a 113a. cikk (1) bekezdése tekintetében annak meghatározásával kapcsolatos szabályok, hogy milyen szempontok alapján tekinthető egy termék épnek, egészségesnek és kereskedelmi minőségűnek;

b) a 114. cikk (1) bekezdésével összhangban a tej és a tejtermékek forgalmazása során használható meghatározások és megnevezések tekintetében:

i. a XII. melléklet III. pontja 1. alpontjának második albekezdésében említett termékjegyzéknek a tagállamok által megküldött jegyzékek alapján történő összeállítása és - szükség esetén - kiegészítése;

ii. szükség esetén a XII. melléklet II. pontja 2. alpontja második albekezdésének a) pontjában szereplő megnevezések jegyzékének kiegészítése;

c) a 115. cikkben említett, kenhető zsírokra vonatkozó előírások tekintetében:

i. a XV. melléklet I. pontja 2. alpontja harmadik albekezdésének a) pontjában említett termékeknek a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott jegyzékek alapján összeállított jegyzéke;

ii. a 115. cikkben említett termékek összetételének és gyártási jellemzőinek ellenőrzéséhez szükséges elemzési módszerek;

iii. a mintavételre vonatkozó részletes szabályok;

iv. a 115. cikkben említett termékek piacaira vonatkozó statisztikai információk összegyűjtésének részletes szabályai;

d) a XIV. melléklet A. részében meghatározott tojások forgalmazására vonatkozó: rendelkezések tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. a tojásbegyűjtés gyakorisága, a tojás szállítása, tartósítása és kezelése;

iii. a minőségi kritériumok, különösen a héj külseje, a tojásfehérje és a tojássárgája állaga, valamint a légkamra nagysága;

iv. a súly szerinti osztályozás, ideértve a kivételeket is;

v. a tojáson szereplő jelölés és a csomagoláson feltüntetett címkézés, ideértve a kivételeket, valamint a csomagolóközpontokkal kapcsolatban alkalmazandó szabályokat is;

vi. harmadik országokkal folytatott kereskedelem;

vii. termelői módszerek;

e) a XIV. melléklet B. részében meghatározott baromfihús forgalmazására vonatkozó rendelkezések tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. a bontott baromfik jegyzéke, az ilyen hasított testek és belsőségek részei, ideértve a foie gras-t, amelyekre a XIV. melléklet B. része vonatkozik;

iii. osztályozási kritériumok a XIV. melléklet B. részének III 1. pontja értelmében;

iv. az árut kísérő kereskedelmi okmányokon feltüntetendő egyéb jelölésekre, a címkézésre, a végső fogyasztó általi fogyasztásra szánt baromfihús vonatkozó szabályok kiszerelésére és reklámozására, valamint arra a névre vonatkozó szabályok, amely alatt a termék 2000/13/EK irányelv 3. cikke (1) bekezésének 1. pontja értelmében értékesítésre kerül;

v. az alkalmazott hűtési módszerre és a gazdálkodási formára vonatkozó fakultatív jelölések;

vi. a daraboló- és feldolgozóüzem részére történő szállítás esetén alkalmazható eltérések;

vii. a friss, mélyhűtött és gyorsfagyasztott hasított testek és azok részeinek készítése közbeni vízfelvételi százalék tekintetében alkalmazandó szabályok, valamint az e tekintetben feltüntetendő jelölések;

f) a XIV. melléklet C. részében meghatározott keltetőtojások és naposcsibék termelésére és tenyésztésére, illetve forgalmazására vonatkozó előírásokkal kapcsolatos rendelkezések tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. a keltetőtojásokat és naposcsibéket termelő és tenyésztő, illetve forgalmazó létesítmények nyilvántartása;

iii. a - többek között a harmadik országokból behozandó vagy harmadik országokba kiviendő - keltetőtojásokon és a csomagolásokon feltüntetendő jelölések, valamint a harmadik országokból származó csirkék tekintetében alkalmazandó szabályok;

iv. a keltetők által vezetett főkönyvek;

v. a keltetőgépből kivett keltetett tojások emberi fogyasztástól eltérő esetleges használata;

vi. a keltetők és egyéb létesítmények tájékoztatásai a tagállamok illetékes hatóságai számára;

vii. kísérőokmányok;

g) a komlótermékekre vonatkozóan a 117. cikkben említett minimális minőségi követelmények;

h) adott esetben az alkalmazandó elemzési módszerek;

i) a kazeinnek és a kazeinátoknak a 119. cikkben említett felhasználása tekintetében:

i. azok a technológiai szükségletek figyelembevételével, objektív kritériumok alapján meghatározott feltételek, amelyek mellett a tagállamok megadják az engedélyt és meghatározzák a kazeinnek és a kazeinátoknak a végtermékbe történő beledolgozására vonatkozó maximális százalékos arányt;

ii. az i. pont szerinti engedéllyel rendelkező vállalkozások által betartandó kötelezettségek;

j) a 113b. cikknek megfelelően a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítése során alkalmazandó feltételek tekintetében:

i. a XIa. melléklet II. pontjában meghatározott, a kategóriát azonosító betű feltüntetésének gyakorlati módjai a használt írásjegyek elhelyezése és mérete tekintetében;

ii. a hús harmadik országokból történő, a XIa. melléklet VIII. pontjában említett behozatala, az e rendelet betartására irányuló ellenőrzések módjai tekintetében;

k) az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel kapcsolatos, az Ia. szakasz I. alszakaszában említett szabályok, különösen az ebben az alszakaszban meghatározott szabályok és követelmények alkalmazásától való eltérések:

i. az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések függőben lévő, oltalomra vonatkozó kérelmei vonatkozásában;

ii. az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bizonyos boroknak a szőlő származási helye szerinti földrajzi területhez közeli földrajzi területen történő előállítása vonatkozásában;

iii. az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bizonyos borok hagyományos borkészítési eljárásai vonatkozásában;

l) az Ia. szakasz II. alszakaszában említett hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok különösen a következők tekintetében:

i. az oltalom odaítélési eljárása;

ii. az oltalom különös szintje;

m) a címkézéssel és kiszereléssel kapcsolatos, az Ib. szakaszban említett szabályok és különösen:

i. a szóban forgó termék származási helyére vonatkozó részletek;

ii. a 118z. cikkben felsorolt választható adatok használati feltételei;

iii. az évjáratnak és a borszőlőfajtának a címkén történő feltüntetésére vonatkozó, a 118z. cikk (2) bekezdése szerinti egyedi követelmények;

iv. a 118y. cikk (2) bekezdésében említetteken kívül további olyan eltérések, amelyek szerint a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható;

v. egy adott termék kiszerelése vonatkozásában átruházandó oltalomra vonatkozó szabályok.

A Bizottság módosíthatja a XIa. melléklet III.2. pontjában meghatározott táblázat B. részét.

A borászati eljárásokkal és korlátozásokkal kapcsolatos, a IIa. szakasz II. alszakaszában és a XVa. és a XVb. mellékletben meghatározott rendelkezések végrehajtásához szükséges intézkedéseket, ha e mellékletek másként nem rendelkeznek, a Bizottság a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.

A harmadik bekezdésben említett intézkedések különösen a következők lehetnek:

a) azon rendelkezések, amelyek alapján az 1493/1999/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt közösségi borászati eljárások engedélyezett borászati eljárásnak minősülnek;

b) a pezsgőkre, minőségi pezsgőkre és illatos szőlőfajtákból készült minőségi pezsgőkre vonatkozó engedélyezett borászati eljárások és korlátozások, beleértve az alkoholtartalom-növelést, a savtartalom-növelést és a savtompítást;

c) a likőrborokra vonatkozó engedélyezett borászati eljárások és korlátozások;

d) a XVb. melléklet C. pontjára is figyelemmel a mustok és borok keverését és házasítását szabályozó rendelkezések;

e) amennyiben nincsenek ilyen jellegű közösségi szabályok, a borászati eljárások során alkalmazott anyagok tisztasági és azonosítási előírásai;

f) az engedélyezett borászati eljárások alkalmazására vonatkozó adminisztratív szabályok;

g) a 120c. cikknek meg nem felelő termékek tartására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó feltételek és az ugyanannak a cikknek a követelményei alóli esetleges kivételek, valamint az egyedi esetekben a nehézségek elkerülése céljából meghatározott szempontok;

h) azon feltételek, amelyek alapján a tagállamok engedélyezhetik a 120c. cikken kívüli, a IIa. szakasz II. alszakaszának vagy az ezen alszakasz alkalmazására vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő termékek tartását, forgalomba hozatalát és felhasználását.

II. FEJEZET

Termelői szervezetek, szakmaközi szervezetek, a piaci szereplők szervezetei

I. szakasz

Általános elvek

122. cikk

Termelői szervezetek

A tagállamok elismerik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

a) a következő ágazatok valamelyikében működő termelőkből állnak:

i. komlóágazat;

ii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;

iii. gyümölcs- és zöldségágazat azon mezőgazdasági termelők vonatkozásában, akik az érintett ágazatba tartozó egy vagy több terméket termesztenek és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékek vonatkozásában;

iiia. tej és tejtermékek;

iv. selyemhernyó-ágazat;

b) a termelők kezdeményezésére jönnek létre;

c) meghatározott céllal rendelkeznek, amely különösen magában foglalhat, vagy a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében magában foglal az alábbi célkitűzések közül egyet vagy többet:

i. a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében;

ii. a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala;

iii. a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása.

A tagállamok az 1. cikk első bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételek mellett szintén elismerhetik az 1. cikkben említett bármely ágazatban - kivéve az említett bekezdés a) pontjában megnevezett ágazatokban - tevékenykedő termelők által létrehozott termelői szervezeteket.

A tagállamok a borágazat tekintetében az első bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételekkel megegyező feltételek mellett ismerhetnek el termelői szervezeteket amennyiben olyan alapszabályt alkalmaznak, amely megköveteli a tagjaiktól különösen a következőket:

a) a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazása a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, az értékesítéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban;

b) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása, különösen a termőterületet és a piac alakulását illetően;

c) bírságfizetés az alapszabály szerinti kötelességek megszegéséért.

Az első bekezdés c) pontja szerinti meghatározott célokat szolgálnak a borágazatban, amelyek különösen a következőkhöz kapcsolódhatnak:

a) technikai segítségnyújtás ösztönzése és nyújtása a környezetkímélő termesztéstechnológiai és termelési módszerek használata érdekében;

b) a bortermelés melléktermékeinek kezelését érintő és a hulladékkezelési kezdeményezések előmozdítása, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biodiverzitás megőrzése és előmozdítása;

c) kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban;

d) hozzájárulás a II. rész I. címe IV. fejezetének IVb. szakaszában említett támogatási programok megvalósításához.

123. cikk

Szakmaközi szervezetek

(1) A tagállamok elismerik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a) az alábbi ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához és/vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak:

i. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;

ii. dohányágazat;

b) az azokat alkotó valamennyi szervezetnek vagy egyesületnek, vagy ezek egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

c) meghatározott céllal rendelkeznek, amely különösen az alábbiakra vonatkozhat:

i. a kínálat koncentrálása és koordinálása, valamint a tagok termékeinek forgalmazása;

ii. a termelés és a feldolgozás közös hozzáigazítása a piaci követelményekhez, valamint a termék fejlesztése;

iii. a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének előmozdítása;

iv. kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban.

(2) Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésben említett szakmaközi szervezetek több tagállam területén folytatják tevékenységüket, az elismerést - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - a Bizottság adja meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett eseteken kívül a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében elismerik, a borágazat tekintetében pedig elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket is, amelyek:

a) a bevezető szövegben említett ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

b) az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének kezdeményezésére jöttek létre;

c) a Közösség egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül egyet, a gyümölcs- és zöldségágazatban kettőt vagy annál többet folytatnak, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével és - az egyéb ágazatok sérelme nélkül - a borágazatban a közegészségügyre ás a fogyasztók érdekeire figyelemmel:

i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése;

ii. a gyümölcs- és zöldségágazat és a borágazat termékei forgalomba hozatala koordinációjának javítása, különösen kutatás és piacelemzés által;

iii. a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;

iv. az előállított gyümölcs- és zöldségekben rejlő, valamint a borágazati termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása;

v. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre;

vi. a növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének biztosítása, valamint a talaj- és vízminőség megőrzése;

vii. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal, illetve a borágazat tekintetében a borkészítés összes szakaszában javítható;

viii. az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredet-megjelölések, minőségi védjegyek (tanúsító védjegyek) és földrajzi árujelzők védelme és előmozdítása;

ix. az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek elősegítése;

x. a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében a XVIa. melléklet 2. és 3. pontjában említett termesztési és forgalmazási szabályok vonatkozásában olyan szabályok meghatározása, amelyek szigorúbbak, mint a közösségi vagy nemzeti szabályok;

xi. a borágazat tekintetében:

- az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor különleges jellemzőit illető tájékoztatás nyújtása,

- a mérsékelt és felelős borfogyasztás előmozdítása, és a veszélyes mértékű fogyasztás mintájához kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás,

- a bor promóciója mindenekelőtt harmadik országokban.

(4) A tagállamok olyan szakmaközi szervezeteket is elismerhetnek, amelyek:

a) hivatalosan kérték elismerésüket, és olyan gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak, amelyek a nyers tej előállításához és az ellátási lánc következő szakaszai közül legalább az egyikhez kapcsolódnak: a tej- és tejtermékágazat termékeinek feldolgozása vagy kereskedelme, beleértve a forgalmazást;

b) az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének kezdeményezésére jöttek létre;

c) az adott szakmaközi szervezetek tagjai és a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével az Unió egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül egyet vagy többet folytatnak:

i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött nyerstej-szállítási szerződések tekintetében az árakra, mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti és nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén;

ii. hozzájárulás a tej és a tejtermékek forgalomba hozatalának jobb koordinációjához, különösen kutatás és piacelemzés révén;

iii. a belső és külső piacokon forgalmazott tej és tejtermékek fogyasztásának előmozdítása, valamint az azokra vonatkozó információk szolgáltatása;

iv. a potenciális exportpiacok felkutatása;

v. az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a nyers tej felvásárlók számára történő eladása és/vagy feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának szükségességét, és elkerülve a piac torzulásait;

vi. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre;

vii. a tejágazat termelési potenciáljának fenntartása és fejlesztése, többek között az innováció előmozdítása és az alkalmazott kutatási és fejlesztési programok támogatása révén a tej és tejtermékek kínálta lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében, különös tekintettel a fogyasztó számára vonzóbb, hozzáadott értéket képviselő termékek létrehozására;

viii. az állat-egészségügyi termékek kisebb mértékű felhasználását, az egyéb inputanyagok jobb kezelését, valamint az élelmiszer-biztonság és az állategészségügy javítását lehetővé tévő módszerek felkutatása;

ix. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalmazás valamennyi szakaszában javítható;

x. az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredetmegjelöléssel, minőségi védjegyekkel (tanúsító védjegyekkel) és földrajzi árujelzőkkel ellátott termékek termelésének védelme és előmozdítása; illetve

xi. az integrált termelés vagy egyéb környezetbarát termelési módszerek terjesztése.

124. cikk

A termelői és a szakmaközi szervezetekre vonatkozó közös rendelkezések

(1) A 122. cikket és a 123. cikk (1) bekezdését a termelői vagy szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó - a nemzeti jogon alapuló és a közösségi joggal összhangban álló - tagállami döntés sérelme nélkül kell alkalmazni az 1. cikkben említett ágazatok mindegyikében, a 122. cikk első bekezdésének a) pontjában és a 123. cikk (1) bekezdésében említett ágazatok kivételével.

(2) A 865/2004/EK, az 1952/2005/EK és az 1544/2006/EK rendeletnek megfelelően elismert vagy jóváhagyott termelői szervezeteket az ezen rendelet 122. cikke szerinti elismert termelői szervezeteknek kell tekinteni.

A 2077/92/EGK és a 865/2004/EK rendeletnek megfelelően elismert vagy jóváhagyott szakmaközi szervezeteket az ezen rendelet 123. cikke szerinti elismert szakmaközi szervezeteknek kell tekinteni.

125. cikk

A piaci szereplők szervezetei

Ezen rendelet alkalmazásában a piaci szereplők szervezetei magukban foglalják az elismert termelői szervezeteket, az elismert szakmaközi szervezeteket vagy egyéb piaci szereplők elismert szervezeteit az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában vagy ezek társulásait.

Ia. szakasz

A termelői és szakmaközi szervezetekkel, valamint termelői csoportokkal kapcsolatos szabályok a gyümölcs- és zöldségágazatban

I. alszakasz

A termelői szervezetek alapszabálya és elismerése

125a. cikk

A termelői szervezetek alapszabálya

(1) A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek alapszabálya különösen a következőket követeli meg tagjaitól:

a) a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazása a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban;

b) a 122. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett bármely terméknek az adott gazdaságban való termelése tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás;

c) az érintett teljes termésüknek a termelői szervezeten keresztül történő forgalmazása;

d) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen eladásokat illetően;

e) az alapszabály által meghatározott pénzügyi hozzájárulások befizetése a 103b. cikkben előírt működési alap létrehozása és feltöltése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja ellenére - amennyiben a termelői szervezet engedélyezi, és amennyiben ez összhangban áll a termelői szervezet által meghatározott feltételekkel - a termelő tagok:

a) közvetlenül a gazdaságukban és/vagy azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesíthetik termésük és/vagy termékeik egy meghatározott százalékot meg nem haladó részét, mely százalékot a tagállamok legalább 10 %-os szinten rögzítik;

b) a szervezetük által forgalmazható termelési mennyiséghez képest csekély jelentőségű termékmennyiségeket értékesíthetnek, akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül;

c) akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek olyan termékeket, amelyek tulajdonságaik révén rendszerint nem tartoznak az érintett termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

(3) A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakról is rendelkezik:

a) az (1) bekezdésben említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;

b) a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulások kiszabása a tagokra;

c) olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;

d) az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért - különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért - vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiróható szankciók;

e) az új tagok belépésére - különösen a minimális tagsági időtartamra - vonatkozó szabályok;

f) a szervezet működéséhez szükséges számviteli és költségvetési szabályok.

(4) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezeteire úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben.

125b. cikk

Elismerés

(1) A tagállamok termelői szervezetként ismernek el a gyümölcs- és zöldségágazatban minden olyan, elismerést kérelmező jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részét, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a) célja a környezetbarát termesztési gyakorlatok, termesztési technológiák és hulladékkezelési módszerek használata, különös tekintettel a vízminőség-, a talaj- és a tájvédelemre, valamint a biológiai sokféleség megőrzésére vagy ösztönzésére, valamint megfelel a 122. és a 125a. cikkben meghatározott követelményeknek, és ezt megfelelően bizonyítja;

b) tagjainak száma, valamint értékesíthető termékeinek mennyisége vagy értéke elér egy, a tagállamok által meghatározandó alsó határt, és ezt megfelelően bizonyítja;

c) elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy megfelelően tudja végezni tevékenységét mind a ráfordított idő, mind pedig a hatékonyság és a kínálat koncentrációja tekintetében, mely célból a tagállamok eldönthetik, hogy a 122. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett termékek vagy termékcsoportok közül melyek tartozzanak a termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe;

d) hatékonyan lehetővé teszi tagjai számára a technikai segítségnyújtás elérését a környezetbarát termesztési eljárások használatában;

e) szükség esetén hatékonyan biztosítja tagjai részére a termésük begyűjtéséhez, tárolásához, csomagolásához és forgalmazásához a technikai eszközöket;

f) biztosítja tevékenységei megfelelő kereskedelmi és számviteli irányítását; valamint

g) egy adott piacon nincs gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi.

(2) A tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított három hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről;

b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek betartják-e az e fejezetben foglaltakat, e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása vagy az azokat érintő szabálytalanságok esetén alkalmazzák az ezekre a szervezetekre vonatkozó szankciókat, és - amennyiben szükséges - döntenek az elismerés visszavonásáról;

c) évente egyszer értesítik a Bizottságot minden, az elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó döntésről.

II. alszakasz

Termelői szervezetek és termelői csoportok társulása

125c. cikk

Termelői szervezetek társulása a gyümölcs- és zöldségágazatban

A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek társulásai elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jönnek létre, és azok a termelői szervezetek bármely e rendeletben említett tevékenységét végezhetik. E célból a tagállamok kérelemre elismerhetik a termelői szervezetek társulásait, amennyiben:

a) a tagállam úgy véli, hogy a társulás képes az említett tevékenységek hatékony elvégzésére; és

b) a társulás egy adott piacon nincs gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi.

A 125a. cikk (4) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

125d. cikk

Kiszervezés

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó elismert termelői szervezetek vagy az említett ágazatba tartozó termelői szervezetek elismert társulásai kiszervezzék tevékenységeiket - többek között leányvállalatokhoz -, feltéve hogy elegendő bizonyítékot szolgáltatnak a tagállam részére arra vonatkozóan, hogy ez a kiszervezés az érintett termelői szervezet vagy termelői szervezeti társulás célkitűzései megvalósításának megfelelő módja.

125e. cikk

Termelői csoportok a gyümölcs- és zöldségágazatban

(1) Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban, a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban, illetve az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken jogi személyként vagy valamely jogi személy pontosan meghatározott részeként termelői csoportot lehet létrehozni olyan mezőgazdasági termelők kezdeményezésére, akik a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó egy vagy több terméket termesztenek és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékeket termesztenek, azzal a céllal, hogy azt termelői szervezetként elismerjék.

Az ilyen termelői csoportok számára átmeneti időszak engedélyezhető, amely alatt teljesíteni kell a termelői csoportként való elismeréshez a 122. cikkben meghatározott feltételeket.

Az elismerés megszerzése céljából az említett termelői csoportok benyújtanak egy ütemezett elismerési tervet az érintett tagállam részére, amely terv elfogadásakor megkezdődik a második albekezdésben említett átmeneti időszak, és megtörténik az előzetes elismerés. Az átmeneti időszak nem lehet hosszabb öt évnél.

(2) Az elismerési terv elfogadását megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot szándékaikról, és azok várható pénzügyi vonatkozásairól.

III. alszakasz

A szabályok kiterjesztése egy adott gazdasági térség termelőire

125f. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1) Olyan esetekben, amikor valamely adott gazdasági térségben működő, a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó termelői szervezetet egy adott termék tekintetében, az adott térség termelése és termelői vonatkozásában reprezentatívnak tekintenek, az érintett tagállam a termelői szervezet kérésére kötelezővé teheti az alábbi szabályokat az adott gazdasági térségben letelepedett, de a termelői szervezethez nem tartozó termelők számára:

a) a 125a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szabályok;

b) a 103c. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedések végrehajtásához szükséges szabályok.

Az első albekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a szabályok:

a) legalább egy gazdasági év óta hatályban legyenek;

b) a XVIa. mellékletben foglalt kimerítő felsorolásban szerepeljenek;

c) legfeljebb három gazdasági éven át bírjanak kötelező erővel.

Mindazonáltal a második albekezdés a) pontjában említett feltételt nem kell alkalmazni, ha az érintett szabályok azok, amelyek a XVIa. melléklet 1., 3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkalmazható.

(2) Ezen alszakasz alkalmazásában a "gazdasági térség" csatlakozó vagy szomszédos termelési régiókból álló olyan földrajzi zónát jelent, amelyekben a termelési és piaci értékesítési körülmények azonosak.

A tagállamok elküldik a Bizottságnak a gazdasági térségek listáját.

Az értesítéstől számított egy hónapon belül a Bizottság jóváhagyja a listát, vagy az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően meghatározza az utóbbi által a listán elvégzendő módosításokat. A Bizottság a jóváhagyott listát az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

(3) Egy termelői szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értelmében vett reprezentatív termelői szervezetnek, amennyiben a működési területéül szolgáló gazdasági térség termelőinek legalább 50 %-a a tagjai közé tartozik, és a terület termésmennyiségének legalább 60 %-át lefedi. Az (5) bekezdés sérelme nélkül, e százalékarányok kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 2008. december 31-ig a 2092/91/EGK rendelet hatálya alá tartozó, 2009. január 1-jétől pedig a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termelőket és ökológiai termelést.

(4) Az adott gazdasági térség összes termelőjére kötelezően vonatkozó szabályok:

a) az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmilyen kárt más termelőknek;

b) a 125a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a termelési jelentéstétellel kapcsolatos szabályok kivételével nem érvényesek azokra a termékekre, amelyeket feldolgozás céljából szállítanak a gazdasági év kezdete előtt aláírt szerződés alapján, kivéve, ha kifejezetten vonatkoznak rájuk;

c) nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő közösségi és nemzeti szabályokkal.

(5) A szabályok nem tehetők kötelezővé a 2008. december 31-ig a 2092/91/EGK rendelet hatálya alá tartozó, 2009. január 1-jétől pedig a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékeket termelők számára, kivéve ha abban a gazdasági térségben, amelyben a termelői szervezet működik, az érintett termelők legalább 50 %-a beleegyezett az intézkedésbe, és a termelői szervezet a szóban forgó terület ilyen jellegű termelésének legalább 60 %-át lefedi.

125g. cikk

Értesítés

A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 125f. cikk (1) bekezdésének megfelelően az egyes gazdasági térségekben az összes termelő részére kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

125h. cikk

A szabályok kiterjesztésének hatályon kívül helyezése

A Bizottság úgy határoz, hogy egy tagállamnak hatályon kívül kell helyeznie a szabályoknak a 125f. cikk (1) bekezdése szerinti kiterjesztéséről hozott döntését:

a) amennyiben úgy találja, hogy a szóban forgó, más termelőkre történő kiterjesztés kizárja a versenyt a belső piac jelentős részén, vagy veszélyezteti a szabad kereskedelmet, vagy a Szerződés 33. cikkének célkitűzései veszélybe kerülnek;

b) amennyiben úgy találja, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése vonatkozik az egyéb termelőkre kiterjesztett szabályokra. A Bizottság e szabályokra vonatkozó határozatát csak a szóban forgó megállapítás időpontjától kell alkalmazni;

c) amennyiben az ellenőrzéseket követően úgy találja, hogy az ezen alszakaszban foglaltakat nem tartották be.

125i. cikk

A tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők pénzügyi hozzájárulásai

A 125f. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett tagállam - a bemutatott bizonyíték alapos vizsgálatát követően - úgy dönthet, hogy a tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők kötelesek befizetni a termelői szervezetnek a tagok által fizetett pénzügyi hozzájárulás egy részét, amennyiben a pénzügyi hozzájárulás az alábbi költségek fedezésére szolgál:

a) a 125f. cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazásából származó adminisztratív költségek;

b) a szervezet vagy társulás által vállalt és a térség valamennyi termelője számára hasznos kutatások, piaci tanulmányok és eladásösztönzési tevékenységek költségei.

125j. cikk

A termelői szervezetek társulásai szabályainak kiterjesztése

Ezen alszakasz alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezetek elismert társulásaira is vonatkozik.

IV. alszakasz

Szakmaközi szervezetek a gyümölcs- és zöldségágazatban

125k. cikk

Elismerés és az elismerés visszavonása

(1) Amennyiben a tagállami struktúrák ezt lehetővé teszik, a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazatban szakmaközi szervezetként ismerhetik el valamennyi olyan, a területükön letelepedett jogi személyt, amely megfelelő kérelmet nyújt be, azzal a feltétellel, hogy:

a) az érintett tagállam egy vagy több régiójában fejtik ki tevékenységüket;

b) a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készült termékek előállításának és/vagy kereskedelmének és/vagy feldolgozásának jelentős arányát képviselik a szóban forgó régióban vagy régiókban, és - egynél több régió esetén - mindegyik régióban igazolni tudják a reprezentativitás minimális szintjét az általuk összefogott ágazatok mindegyikében;

c) a 123. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek közül kettőt vagy annál többet folytatnak;

d) saját maguk nem vesznek részt a gyümölcs- és zöldségfélék, vagy a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készült termékek előállításában, feldolgozásában vagy forgalmazásában;

e) nem vesznek részt a 176a. cikk (4) bekezdésében említett megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások egyikében sem.

(2) Az elismerést megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az elismerésüket kérelmező szakmaközi szervezetekről, megadva a reprezentativitásuk mértékére és különböző tevékenységi körükre vonatkozó minden lényeges tájékoztatást, az elbíráláshoz szükséges minden egyéb információval együtt.

A Bizottság az értesítést követő két hónapon belül kifogást emelhet az elismerés ellen.

(3) A tagállamok:

a) a kérelemnek az összes vonatkozó igazoló dokumentummal együtt történő benyújtásától számított három hónapon belül döntenek arról, hogy megadják-e az elismerést;

b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a szakmaközi szervezetek betartják-e az elismeréshez szükséges feltételeket; e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása vagy az azokat érintő szabálytalanságok esetén szankciókat vetnek ki az érintett szervezetekre, és - amennyiben szükséges - döntenek az elismerés visszavonásáról;

c) visszavonják az elismerést, amennyiben:

i. az elismerés tekintetében az ebben az alszakaszban meghatározott követelmények és feltételek már nem teljesülnek;

ii. a szakmaközi szervezet részt vesz bármely, a 176a. cikk (4) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban, bármely egyéb - a nemzeti törvényből következő - szankció alkalmazásának sérelme nélkül;

iii. a szakmaközi szervezet elmulaszt eleget tenni a 176a. cikk (2) bekezdésében említett értesítési kötelezettségnek;

d) két hónapon belül értesítik a Bizottságot a valamely szervezetnek megítélt, attól megtagadott vagy visszavont elismerésről.

(4) A Bizottság meghatározza a tagállamoknak a szakmaközi szervezetek tevékenységét illető, a Bizottság felé történő jelentési kötelezettségének feltételeire és gyakoriságára vonatkozó szabályokat.

A Bizottság az ellenőrzések eredményei alapján felkérheti a tagállamot az elismerés visszavonására.

(5) E rendelet feltételeinek megfelelően az elismerés a 123. cikk (3) bekezdésének c) pontjában felsorolt tevékenységek végzésének engedélyezését jelenti.

(6) A Bizottság - az általa megfelelőnek ítélt módon - közzéteszi az elismert szakmaközi szervezetek jegyzékét, feltüntetve tevékenységeik gazdasági szféráját vagy területét, és a 125l. cikk értelmében végzett tevékenységeket. Az elismerés visszavonása szintén közzétételre kerül.

125l. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1) Az olyan esetekben, amikor egy tagállam adott régiójában vagy régióiban működő valamely szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak tekinthető, akkor az érintett tagállam az említett szakmaközi szervezet kérésére - korlátozott időszakra - kötelezővé teheti a szóban forgó régióban vagy régiókban működő egyéb, a szervezethez nem tartozó piaci szereplők - egyének vagy csoportok - számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.

(2) Egy szakmaközi szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értelmében vett reprezentatív szakmaközi szervezetnek, amennyiben a tagállam adott régiójában vagy régióiban a kérdéses termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának legalább kétharmad részében érintett. Amennyiben a szakmaközi szervezet szabályainak az egyéb piaci szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több régiót érint, a szakmaközi szervezetnek igazolnia kell a reprezentativitás minimális szintjét az összes általuk összefogott ágazatban, az érintett régiók mindegyikében.

(3) Azok a szabályok, amelyek kiterjesztése kérhető az egyéb piaci szereplőkre:

a) az alábbi célok egyikére irányulnak:

i. az előállításra vonatkozó és piaci jelentéstétel;

ii. a közösségi vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb előállítási szabályok;

iii. a közösségi szabályoknak megfelelő szabványszerződések készítése;

iv. forgalmazási szabályok;

v. környezetvédelmi szabályok;

vi. a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és hasznosítását szolgáló intézkedések;

vii. a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;

b) már legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak;

c) legfeljebb három gazdasági évre tehetők kötelezővé;

d) az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmilyen kárt más piaci szereplőknek.

Mindazonáltal az első albekezdés b) pontjában említett feltételt nem kell alkalmazni, ha az érintett szabályok azok, amelyek a XVIa. melléklet 1., 3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkalmazható.

(4) A (3) bekezdés a) pontjának ii., iv. és v. alpontjában említett szabályok nem térhetnek el a XVIa. mellékletben meghatározott szabályoktól. A (3) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett szabályokat nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett adott régión vagy régiókon kívül előállított termékekre.

125m. cikk

Értesítés és a szabályok kiterjesztésének hatályon kívül helyezése

(1) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 125l. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy vagy több meghatározott régióban az összes piaci szereplő számára kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

(2) A szabályok közzététele előtt a Bizottság tájékoztatja a 195. cikk alapján felállított bizottságot a szakmaközi megállapodások kiterjesztéséről szóló bármely értesítésről.

(3) A Bizottság dönt arról, hogy - a 125h. cikkben említett esetekben - valamely tagállamnak hatályon kívül kell-e helyeznie egy szabály kiterjesztéséről szóló, az adott tagállam által hozott döntést.

125n.

Tagsággal nem rendelkezők pénzügyi hozzájárulásai

Azokban az esetekben, amikor az egy vagy több termékre vonatkozó szabályokat kiterjesztik, és amikor a 125l. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egy vagy több tevékenységet egy elismert szakmaközi szervezet folytat, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége kapcsolatban van egy vagy több érintett termékkel, az elismerést biztosító tagállam dönthet úgy, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, amelyek nem tagjai a szakmaközi szervezetnek, de amelyek az említett tevékenységek előnyeit élvezik, be kell fizetniük a szervezet tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás teljes összegét vagy annak egy részét, amennyiben ezt a hozzájárulást a szóban forgó tevékenység végzésével kapcsolatos költségek közvetlen fedezésére szánják.

Ib. szakasz

A Borágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetekkel kapcsolatos szabályok

125o. cikk

Elismerés

(1) A tagállamok elismerhetik azokat a termelői és szakmaközi szervezeteket, amelyek elismerésre vonatkozó kérelmet nyújtottak be az érintett tagállamhoz, és a kérelem tartalmazza annak bizonyítékát, hogy a jogalany:

a) a termelői szervezetek vonatkozásában:

i. megfelel a 122. cikkben meghatározott követelményeknek;

ii. rendelkezik a minimális taglétszámmal, amelyet az érintett tagállam határoz meg;

iii. a forgalomba hozható termékekből rendelkezik az érintett tagállam által meghatározott minimális mennyiséggel a szervezet működési helyének területén;

iv. tevékenységét hosszú távon, hatékonyan és a kínálati oldal megfelelő mértékű koncentrációjával képes végezni;

v. tagjainak biztosítja technikai segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét a környezetkímélő termesztéstechnológia alkalmazásához;

b) a szakmaközi szervezetek vonatkozásában:

i. megfelel a 123. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

ii. az érintett terület egy vagy több régiójában folytatja tevékenységeit;

iii. az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításában vagy kereskedelmében jelentős részesedéssel rendelkezik;

iv. nem vesz részt a borágazatba tartozó termékek előállításában, feldolgozásában vagy forgalomba hozatalában.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet alapján elismert termelői szervezetek e cikk alkalmazásában elismert termelői szervezeteknek minősülnek.

A 123. cikk (3) bekezdésében és az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő olyan szervezetek, amelyeket a tagállamok elismertek, e rendelkezések alkalmazásában elismert szakmaközi szervezeteknek minősülnek.

(3) A 125b. cikk (2) bekezdése és a 125k. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a borágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetekre. Ugyanakkor:

a) a 125b. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, illetve a 125k. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett időtartamok hossza négy hónap;

b) a 125b. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és a 125k. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett elismerésre vonatkozó kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

c) a 125b. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a 125k. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett éves jelentéseket azonban minden év március 1-jéig kell megküldeni.

II. szakasz

A dohányágazatban működő szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok

126. cikk

A tagsággal nem rendelkező egyének vagy csoportok által fizetendő hozzájárulás

(1) Ha a dohányágazatban működő valamely elismert szakmaközi szervezet a (2) bekezdésben említett tevékenységek közül egyet vagy többet folytat, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége az érintett termékek közül eggyel vagy többel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam vagy - amennyiben az elismerést a Bizottság adta meg - a Bizottság, a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül, úgy határozhat, hogy azok az egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek nem tagjai a szóban forgó szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik a tevékenységéből fakadó előnyöket, megfizetik a szervezet számára a tagok által fizetett hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben az ilyen hozzájárulást az érintett tevékenységek folytatásának következtében közvetlenül felmerülő, nem igazgatási jellegű költségek fedezésére szánják.

(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységeknek az alábbi célkitűzések valamelyikéhez kell kapcsolódniuk:

a) a termék értékének növelését célzó kutatások, különösen olyan új felhasználási módok révén, amelyek nem veszélyeztetik a közegészségügyet;

b) a leveles vagy a bálázott dohány minőségének javítását célzó tanulmányok;

c) az olyan művelési módszerekre irányuló kutatás, amelyek lehetővé teszik a növény-egészségügyi termékek használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét.

(3) Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot azokról a határozatokról, amelyeket az (1) bekezdés értelmében kívánnak meghozni. Az ilyen határozatok nem alkalmazhatóak a Bizottság értesítésétől számított három hónapos időszak eltelte előtt. A Bizottság ezen három hónapos időszak alatt kezdeményezheti a határozattervezet egészének vagy egy részének az elutasítását, ha a megjelölt általános gazdasági érdeket nem találja kellően megalapozottnak.

(4) Ha a Bizottság által e fejezettel összhangban elismert valamely szakmaközi szervezet tevékenysége az általános gazdasági érdeket szolgálja, a Bizottság továbbítja határozattervezetét az érintett tagállamok részére, amelyeknek ezt követően két hónap áll rendelkezésükre észrevételeik megtételére.

IIa. szakasz

A tej- és tejtermékágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok

126a. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő termelői szervezetek és társulásaik elismerése

(1) A tagállamok termelői szervezetként ismernek el a tej- és tejtermékágazatban minden olyan elismerést kérelmező jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részét, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a) megfelel a 122. cikk első bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott követelményeknek;

b) a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális forgalmazható termelési mennyiséggel;

c) elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind a hatékonyság és a kínálat koncentrációja tekintetében;

d) alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.

(2) Kérelem alapján a tagállamok elismerhetik a tej- és tejtermékágazatban működő elismert termelői szervezetek társulását, ha az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a társulás képes eredményesen elvégezni egy elismert termelői szervezet minden tevékenységét, és megfelel az (1) bekezdésben előírt feltételeknek.

(3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő termelői szervezeteket a 122. cikk első bekezdése a) pontjának iiia. alpontja alapján elismert termelői szervezeteknek kell tekinteni.

2012. április 2-át megelőzően a nemzeti jog alapján elismert azon termelői szervezetek, amelyek nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, 2012. október 3-ig folytathatják tevékenységüket a nemzeti jog alapján.

(4) A tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b) általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek és társulásaik betartják-e e fejezet előírásait;

c) az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és társulásaikra, és adott esetben eldöntik, hogy vissza kell-e vonni az elismerést;

d) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerések megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

126b. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezetek elismerése

(1) A tagállamok tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezeteket akkor ismerhetnek el, ha az említett szervezetek:

a) megfelelnek a 123. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

b) az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;

c) a 123. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;

d) ők maguk nem foglalkoznak tej- és tejtermékek előállításával, feldolgozásával, illetve forgalmazásával.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 123. cikk (4) bekezdése alapján szakmaközi szervezetként kell elismerni.

(3) Amennyiben a tagállamok élnek azzal a lehetőséggel, hogy az (1) és/vagy (2) bekezdés értelmében elismerjenek egy szakmaközi szervezetet, a tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számítva négy hónapon belül határoznak a szakmaközi szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b) általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;

c) az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben eldöntik, hogy vissza kell-e vonni az elismerést;

d) visszavonják az elismerést, ha:

i. az elismerés tekintetében e cikkben meghatározott követelmények és feltételek már nem teljesülnek;

ii. a szakmaközi szervezet szerepet vállal bármely, a 177a. cikk (4) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban, bármely egyéb - a nemzeti törvény szerinti - szankció alkalmazásának sérelme nélkül;

iii. a szakmaközi szervezet nem tesz eleget a 177a. cikk (2) bekezdésében említett értesítési kötelezettségnek;

e) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

126c. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban

(1) A 122. cikknek megfelelően elismert, mezőgazdasági termelőket tömörítő tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak mezőgazdasági termelő tagjaik nevében azok közös termelésének egy része vagy egésze tekintetében a nyers tejnek a termelő által a nyers tej feldolgozója vagy a 185f. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.

(2) A termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a) függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a nyers tej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében;

c) feltéve, hogy az adott termelői szervezet tekintetében:

i. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 3,5 %-át; és

ii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át; és

iii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az adott tagállam nemzeti termelésének 33 %-át;

d) feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a mezőgazdasági termelők két különálló termelői egysége különböző földrajzi területen helyezkedik el;

e) feltéve, hogy a nyers tejre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában lefektetett feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a tejet leadja; és

f) feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti az ezen tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben tevékenységet folytat.

(3) A termelői szervezet a (2) bekezdés c) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételektől függetlenül tárgyalásokat folytathat az (1) bekezdés értelmében, ha az adott termelői szervezet esetében a tárgyalások által érintett - 500 000 tonnánál alacsonyabb teljes éves nyerstej-termeléssel rendelkező tagállamban termelt, vagy ilyen tagállamba szállított - nyers tej mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 45 %-át.

(4) E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozás a termelői szervezetek társulásait is magában foglalja.

(5) A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés alkalmazásában a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyers tej mennyiségét.

(6) A (2) bekezdés c) pontjától és a (3) bekezdéstől eltérve - még akkor is, ha nem valósul meg az ezekben megállapított küszöbértékek túllépése - az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezetnek adott tárgyalást vagy újból meg kell nyitnia, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a területén.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 195. cikk (2) bekezdésében vagy a 196b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontját követően alkalmazandók.

(7) E cikk alkalmazásában:

a)

"nemzeti versenyhatóság" : a Szerződés 101. és 102. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet ( 22 ) 5. cikkében említett hatóság;

b)

"kis- és középvállalkozás" : a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 23 ) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás.

(8) Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés f) pontja és a (6) bekezdés alkalmazásáról.

126d. cikk

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozása

(1) A 122. cikk első bekezdésének a) pontja értelmében elismert termelői szervezet, a 123. cikk (4) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezet, vagy az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok - korlátozott időtartamra - kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 510/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozására.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályoknak meg kell felelniük a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, és előfeltételük az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a tejtermelők legalább kétharmada vagy az (1) bekezdésben említett sajt előállításához felhasznált nyers tej legalább kétharmadát képviselő képviselőik, és adott esetben az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen előállított ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők legalább kétharmada között kell létrejönnie.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyers tej e sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területének meg kell egyeznie az e sajt vonatkozásában az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel.

(4) Az (1) bekezdésben említett szabályok

a) csak az érintett termék kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sajt kínálatának a kereslethez történő igazítása;

b) csak az érintett termékre érvényesek;

c) legfeljebb három évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;

d) nem okozhatnak kárt az (1) bekezdésben említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;

e) nem vonatkoznak az érintett sajt első ízben történő forgalmazása utáni ügyletekre;

f) nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;

g) nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;

h) nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;

i) hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy fejlesztéséhez;

j) a 126c. cikk sérelme nélkül alkalmazandók.

(5) Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam egy hivatalos kiadványában.

(6) A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóság úgy ítéli meg, hogy e feltételeket nem teljesítették, hatályon kívül helyezi az (1) bekezdésben említett szabályokat.

(7) A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.

(8) A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási jogi aktusokat egy tagállam arra való kötelezésére vonatkozóan, hogy helyezze hatályon kívül az általa az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek elérését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 195. cikk (2) bekezdésében vagy a 196b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

126e. cikk

A Bizottság hatáskörei a tej- és tejtermékágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetek vonatkozásában

(1) A termelő szervezetekre, valamint azok társulásaira vonatkozó célok és feladatok egyértelmű meghatározása, valamint az ilyen szervezetek fellépésének hatékonyságához - szükségtelen terhek előírása nélkül - való hozzájárulás érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 196a. cikknek megfelelően, amely előírja:

a) a transznacionális termelői szervezetek és a termelői szervezetek transznacionális társulásai elismerésének feltételeit;

b) a létrehozásra vonatkozó szabályokat és az illetékes hatóságok által a transznacionális együttműködés esetében nyújtható adminisztratív segítség feltételeit;

c) a 126c. cikk (2) bekezdése c) pontjában és a (3) bekezdésében említett tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségének kiszámításával kapcsolatos további szabályokat.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek az alábbiakhoz szükséges részletes szabályokat írják elő:

a) a termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek 126a. és 126b. cikkben meghatározott elismerési feltételeinek végrehajtása;

b) a 126c. cikk (2) bekezdése f) pontjában említett értesítés;

c) a tagállamok által a 126a. cikk (4) bekezdése d) pontjával, a 126b. cikk (3) bekezdése e) pontjával, a 126c. cikk (8) bekezdésével és a 126d. cikk (7) bekezdésével összhangban a Bizottságnak küldendő értesítések;

d) a transznacionális együttműködés esetében nyújtható adminisztratív segítséggel kapcsolatos eljárások.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 196b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. szakasz

Eljárási szabályok

127. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja e fejezet alkalmazásának részletes szabályait, különös tekintettel az egyes ágazatokban működő termelői és szakmaközi szervezeteknek, valamint a piaci szereplők szervezeteinek az elismerésére vonatkozó feltételekre és eljárásokra, beleértve a következőket:

a) az ezen szervezetek által követendő konkrét célok;

b) az ilyen szervezetek társulására vonatkozó szabályok;

c) az ilyen szervezetek által folytatott tevékenységek;

d) a 122., a 123. és a 125. cikkben megállapított követelményektől való eltérések;

da) adott esetben a több tagállamban működő termelői szervezetekre, valamint a több tagállamban működő termelői szervezeteket átfogó társulásokra vonatkozó szabályok, beleértve a nemzeteken átívelő együttműködés esetén az illetékes hatóság(ok) által biztosítandó adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozókat is;

e) adott esetben a szakmaközi szervezetként való elismerésből eredő bármiféle következmény.

III. RÉSZ

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

128. cikk

Általános elvek

Ha ez a rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezések másképpen nem rendelkeznek, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során tilos:

a) a vámmal azonos hatású bármiféle díj kivetése;

b) bármiféle mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

129. cikk

Kombinált Nómenklatúra

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek vámtarifa-besorolására a Kombinált Nómenklatúrának a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletben ( 24 ) (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) meghatározott értelmezése általános szabályait és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni. Az e rendelet alkalmazásából adódó vámnómenklatúrát, ideértve adott esetben a III. mellékletben és a XIb. mellékletben felsorolt fogalommeghatározásokat is, bele kell foglalni a közös vámtarifába.

II. FEJEZET

Behozatal

I. szakasz

Behozatali engedélyek

130. cikk

Behozatali engedélyek

(1) Azon esetek sérelme nélkül, amelyekben e rendeletnek megfelelően behozatali engedélyre van szükség, a Bizottság az alábbi ágazatok egy vagy több terméke tekintetében behozatali engedély bemutatásához kötheti a Közösségbe történő behozatalt:

a) gabona;

b) rizs;

c) cukor;

d) vetőmag;

e) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó az 1509 , az 1510 00 , a 0709 90 39 , a 0711 20 90 , a 2306 90 19 , az 1522 00 31 és az 1522 00 39 KN-kód alá tartozó termékek vonatkozásában;

f) a len- és kenderágazaton belül a kender vonatkozásában;

fa) gyümölcs- és zöldségfélék;

fb) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

g) banán;

ga) bor;

h) élő növény;

i) marha- és borjúhús;

j) tej és tejtermékek;

k) sertéshús;

l) juh- és kecskehús;

m) tojás;

n) baromfihús;

o) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az érintett piacok irányításához és különösen a szóban forgó termékek behozatalának felügyeletéhez szükség van a behozatali engedélyekre.

131. cikk

Az engedélyek kiállítása

Amennyiben valamely tanácsi rendelet vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusa másképp nem rendelkezik, továbbá az e fejezet alkalmazása tekintetében hozott intézkedések sérelme nélkül, a tagállamok a behozatali engedélyt - függetlenül attól, hogy a Közösségen belül az hol telepedett le - minden kérelmezőnek kiadják.

132. cikk

Érvényesség

A behozatali engedélyek a Közösség egész területén érvényesek.

133. cikk

Biztonság

(1) Amennyiben a Bizottság másként nem rendelkezik, az engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező biztosítékot helyezzen letétbe annak garantálására, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt behozza.

(2) Vis maior esetétől eltekintve a biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha az engedély érvényességi ideje alatt a behozatalra nem, vagy csak részben kerül sor.

133a. cikk

Különleges biztosíték a borágazatban

(1) A 2009 61 , a 2009 69 és a 2204 30 KN-kód alá tartozó levek és mustok esetében, amelyeknél a közös vámtarifa szerinti vám alkalmazása a termék importárától függ, ennek az árnak a tényleges összegét vagy minden egyes szállítmány megvizsgálásával, vagy behozatali átalányérték alkalmazásával kell ellenőrizni, amelyet a Bizottság az ugyanazon termékeknek a származási országban jegyzett ára alapján számít ki.

Ha a szállítmány megadott behozatali ára magasabb a behozatali átalányértéknél, amelyet - amennyiben ilyet megállapítottak - megnövelnek egy, a Bizottság által megállapított árréssel, amely az átalányértéket legfeljebb 10 %-kal lépheti túl, a behozatali átalányérték alapján meghatározott importvámmal egyenlő biztosítékot kell letétbe helyezni.

Amennyiben a szállítmány behozatali árát nem adják meg, a közös vámtarifa alkalmazása a behozatali átalányértéktől, vagy - a Bizottság által meghatározandó feltételek szerint - a vámszabályozás idevágó rendelkezéseinek alkalmazásától függ.

(2) Amennyiben a XVb. melléklet B.5. vagy C. pontjában említett tanácsi eltéréseket importált termékekre alkalmazzák, az adott termékekért az importőröknek a kijelölt vámhatóságoknál biztosítékot kell letétbe helyezniük a termék szabad forgalomba bocsátásakor. A biztosítékot fel kell szabadítani, amennyiben az importőr olyan bizonyítékkal szolgál, amelyet elfogadnak annak a tagállamnak a vámhatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátásra sor kerül, és amely igazolja, hogy a mustból szőlőlevet állítottak elő, vagy a borágazaton kívül egyéb termékekben használták fel, vagy ha bort készítettek belőlük, akkor azt megfelelő módon felcímkézték.

134. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az engedélyek érvényességi idejével és a biztosíték mértékével kapcsolatos rendelkezéseket is.

II. szakasz

Behozatali vámok és illetékek

135. cikk

Behozatali vámok

Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, az 1. cikkben említett termékekre a Közös Vámtarifában szereplő behozatali vámtételeket kell alkalmazni.

136. cikk

A gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1) A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1001 10 00 , az 1001 90 91 , az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00 00 , az 1005 10 90 , az 1005 90 00 és - a vetésre szánt hibridek kivételével - az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában szereplő, a Kombinált Nómenklatúra alapján meghatározott szokásos vámtételt.

(2) Az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

137. cikk

Az előmunkált (barna) rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1) A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált (barna) rizs behozatali vámját a Bizottság határozza meg a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül az érintett referencia-időszak végét követő tíz napon belül, a XVII. melléklet 1. pontjával összhangban.

A Bizottság a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül újból meghatározza az alkalmazandó vámtételt, ha az említett mellékletben foglaltak szerint végrehajtott számítások az érvényben lévő vámtétel módosításának szükségességére utalnak. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

(2) A XVII. melléklet 1. pontja szerinti behozatalra vonatkozó számítások elvégzésekor azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referenciaidőszak során az 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált (barna) rizsre vonatkozó behozatali engedélyt bocsátottak ki, figyelmen kívül hagyva a 138. cikkben említett basmati rizsre vonatkozó behozatali engedélyek által érintett mennyiségeket.

(3) Az éves referenciamennyiség 449 678 tonna. A részleges referenciamennyiség minden gazdasági évben az adott évre vonatkozó referenciamennyiség fele.

138. cikk

Az előmunkált basmati rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 20 17 és az 1006 20 98 KN-kód alá tartozó, a XVIII. mellékletben felsorolt előmunkált basmati rizsfajták a Bizottság által megállapított feltételek alapján nulla vámtétel mellett importálhatók.

139. cikk

A hántolt rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1) A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizs behozatali vámját a Bizottság határozza meg a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül az adott referenciaidőszak végét követő tíz napon belül, a XVII. melléklet 2. pontjával összhangban.

A Bizottság a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül újból meghatározza az alkalmazandó vámtételt, ha az említett mellékletben foglaltak szerint végrehajtott számítások az érvényben lévő vámtétel módosításának szükségességére utalnak. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

(2) A XVII. melléklet 2. pontjában említett behozatalra vonatkozó számítások elvégzésekor azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referenciaidőszak során az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizsre vonatkozó behozatali engedélyt bocsátottak ki.

140. cikk

A törmelék rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelék rizs behozatali vámja tonnánként 65 EUR.

140a. cikk

Belépési árrendszer a gyümölcs- és zöldségágazatban és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatban

(1) Ha a közös vámtarifa vámtételének alkalmazása az importált szállítmány belépési árától függ, akkor ennek az árnak a valós voltát - termékenként és eredet szerint - a termékre vonatkozóan ellenőrzik a tagállamok reprezentatív behozatali piacain vagy - adott esetben - az egyéb piacokon megállapított árak súlyozott átlagai alapján, a Bizottság által kiszámított behozatali átalányérték használatával.

A Bizottság azonban különleges rendelkezéseket fogadhat el az elsősorban feldolgozás céljából importált termékek belépési árának igazolására.

(2) Amennyiben a szóban forgó szállítmány bejelentett belépési ára magasabb, mint a Bizottság által meghatározott tűréshatárral megnövelt behozatali átalányérték - az említett tűréshatár nem haladhatja meg az átalányérték 10 %-át -, a behozatali átalányérték alapján meghatározott behozatali vámmal megegyező összegű biztosíték nyújtása szükséges.

(3) Amennyiben a szóban forgó szállítmány belépési árát a vámkezelés időpontjában nem közlik, az alkalmazandó vámtétel a behozatali átalányértéktől függ, vagy a Bizottság által meghatározott feltételek mellett, a vonatkozó vámjogszabályok rendelkezései alapján kerül meghatározásra.

141. cikk

Kiegészítő behozatali vámok

(1) Kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi-, valamint a banánágazat egy vagy több termékének, illetve a szőlőlének és a szőlőmustnak a 135-140a. cikkben megállapított vámtételek mellett történő behozatalára azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek a közösségi piacot a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben:

a) a behozatal a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél ("küszöbár") alacsonyabb áron történik; vagy

b) a behozatal mennyisége egy adott évben egy meghatározott szintet ("küszöbmennyiség") meghalad.

A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehetősége szolgál alapul, amely - adott esetben - az importnak a három előző évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában kerül meghatározásra.

(2) Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni a közösségi piacot, vagy ha az intézkedés hatásai nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni.

A CIF-importárakat össze kell venni a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy a közösségi importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal.

142. cikk

A behozatali vámok felfüggesztése a cukorágazatban

A Bizottság az 62. cikk (2) bekezdésében említett termékek előállításához szükséges ellátás biztosítása érdekében bizonyos mennyiségek tekintetében részben vagy teljes egészében felfüggesztheti a behozatali vámokat a következő termékek esetében:

a) az 1701 KN-kód alá tartozó cukor;

b) az 1702 30 10 , az 1702 40 10 , az 1702 60 10 és az 1702 90 30 KN-kód alá tartozó izoglükóz.

143. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, meghatározva különösen a következőket:

a) a 136. cikk tekintetében:

i. a kiváló minőségű közönséges búzára vonatkozó minimális követelmények;

ii. a figyelembe veendő árfolyamok;

iii. annak lehetősége, hogy - egyes meghatározott esetekben - a gazdasági szereplők az érintett szállítmány megérkezése előtt megismerhessék a vonatkozó vámtételeket;

b) a 141. cikk tekintetében azok a termékek, amelyekre kiegészítő behozatali vám alkalmazandó, valamint az említett cikk (1) bekezdésének alkalmazásának biztosításához szükséges egyéb kritériumok.

III. szakasz

A behozatali kontingensek kezelése

144. cikk

Vámkontingensek

(1) A Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusából eredő, az 1. cikkben említett termékek behozatalára vonatkozó vámkontingenseket a Bizottság nyitja meg és kezeli az általa elfogadott részletes szabályok alapján.

(2) A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetéstől mentesen, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, vagy más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az "érkezési sorrend" elve);

b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a "párhuzamos vizsgálat módszerének" alkalmazása);

c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a "hagyományos/újonnan érkező importőrök" módszer alkalmazása).

(3) A kezelés alkalmazott módszerének szükség szerint kellő súlyt kell fektetnie a közösségi piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

145. cikk

A vámkontingensek megnyitása

A Bizottság meghatározza az éves vámkontingenseket, szükség esetén az év egészére megfelelően elosztva, és meghatározza az alkalmazandó kezelési módszert.

146. cikk

Különleges szabályok

(1) A 0202 20 30 , a 0202 30 és a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó, feldolgozásra szánt fagyasztott marha- és borjúhúsra vonatkozó, 54 703 tonnás behozatali vámkontingens tekintetében a Tanács a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően előírhatja, hogy a kontingens egészét vagy egy részét azonos mennyiségű minőségi hússal töltsék ki, 4,375 -ös átváltási arányt alkalmazva.

(2) A Spanyolországba irányuló importra szánt 2 000 000 tonna kukoricára és 300 000 tonna cirokra vonatkozó vámkontingens, valamint a Portugáliába irányuló importra szánt 500 000 tonna kukoricára vonatkozó vámkontingens esetében a 148. cikkben említett részletes szabályoknak tartalmazniuk kell a vámkontingensek szerinti behozatal végrehajtásához, valamint adott esetben az érintett tagállamok kifizető ügynökségei által importált mennyiségek intervenciós raktározásához és e tagállamok piacain történő értékesítéséhez szükséges rendelkezéseket is.

147. cikk

A banánra vonatkozó vámtételek

Ez a fejezet az 1964/2005/EK tanácsi rendelet ( 25 ) rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandó.

148. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a következőkre:

a) a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciákat;

b) az a) pontban említett garanciák igazolására szolgáló okmány elismerése;

c) a behozatali engedélyek kiadásának feltételei és az engedélyek érvényességi ideje.

IV. szakasz

Meghatározott termékekre vonatkozó különös rendelkezések

I. alszakasz

A gabonafélék és a rizs behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

149. cikk

Különböző gabonafélékből álló keverékek behozatala

Az I. melléklet I. részének a) és b) pontja alá tartozó gabonafélékből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vámot a következőképpen kell megállapítani:

a) abban az esetben, ha a keverék két ilyen gabonaféléből áll, a behozatali vám megegyezik:

i. a nagyobb súlyban jelen lévő gabona-összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, amennyiben a szóban forgó gabonaféle a keverék súlyának legalább 90 %-át teszi ki;

ii. a magasabb behozatali vám alá eső gabona-összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, amennyiben a két gabona-összetevő egyike sem teszi ki a keverék súlyának legalább 90 %-át;

b) abban az esetben, ha a keverék több mint két ilyen gabonaféléből áll, és a gabona-összetevők között több olyan is van, amely a keverék súlyának több mint 10 %-át teszi ki, a keverékre az adott gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok közül a legmagasabbat kell alkalmazni, abban az esetben is, ha a behozatali vám összege két vagy több gabonaféle esetében azonos.

Amennyiben csak egy gabonaféle súlya haladja meg a keverék súlyának 10 %-át, akkor az alkalmazandó behozatali vám az e gabonafélére vonatkozó behozatali vámmal egyezik meg.

c) az a) vagy a b) pont által nem szabályozott valamennyi egyéb esetben a behozatali vám az adott keveréket alkotó gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok közül a legmagasabb, abban az esetben is, ha a behozatali vám összege két vagy több gabonaféle esetében azonos.

150. cikk

A gabonafélék és a rizs keverékeinek behozatala

Az egyrészt az I. melléklet I. részének a) és b) pontja alá tartozó egy vagy több gabonaféléből, másrészt az I. melléklet II. részének a) és b) pontja alá tartozó egy vagy több termékből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vám a legmagasabb behozatali vám alá eső gabona-összetevő vagy termék behozatali vámjával egyezik meg.

151. cikk

Rizskeverékek behozatala

A több különböző feldolgozási csoportba vagy szakaszba sorolható rizsből, illetve az egyrészt egy vagy több feldolgozási csoportba vagy szakaszba sorolható rizsből, másrészt törmelék rizsből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vám megegyezik:

a) a nagyobb súlyban jelen lévő összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, amennyiben ez az összetevő a keverék súlyának legalább 90 %-át teszi ki;

b) a legmagasabb behozatali vám alá eső összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, ha egyik összetevő sem teszi ki a keverék súlyának legalább 90 %-át.

152. cikk

A tarifális besorolás alkalmazhatósága

Amennyiben a behozatali vám megállapításának a 149-151. cikkben meghatározott módszere nem alkalmazható, a szóban forgó cikkekben említett keverékekre vonatkozó vámot a keverékek tarifális besorolása határozza meg.

II. alszakasz

A cukorra vonatkozó preferenciális behozatali rendelkezések

153. cikk

A finomítóipar szokásos ellátási szükséglete

(1) A finomításra szánt cukor fehércukorban kifejezett, szokásos ellátási szükséglete a Közösségben 2 424 735 tonna gazdasági évenként.

A 2008-2009-es gazdasági évben a szokásos ellátási szükséglet a következőképpen oszlik meg:

a) Bulgária esetében 198 748 tonna;

b) Franciaország esetében 296 627 tonna;

c) Olaszország esetében 100 000 tonna;

d) Portugália esetében 291 633 tonna;

e) Románia esetében 329 636 tonna;

f) Szlovénia esetében 19 585 tonna;

g) Finnország esetében 59 925 tonna,

h) az Egyesült Királyság esetében 1 128 581 tonna.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett szokásos ellátási szükségletet 65 000 tonnával kell növelni. Ez a mennyiség nyers nádcukorra vonatkozik, és azt a 2008-2009-es gazdasági évben a 2005-ben Portugáliában egyedüliként működő cukorrépa-feldolgozó üzem számára kell fenntartani. E feldolgozóüzemet kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemnek kell tekinteni.

(3) A finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedély csak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek részére adható ki, feltéve, hogy az érintett mennyiségek nem haladják meg az (1) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet keretében behozható mennyiségeket. Az engedélyek csak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek között ruházhatók át, és érvényességük annak a gazdasági évnek a végén jár le, amelyre vonatkozóan kiadták őket.

Ez a bekezdés a 2008-2009-es gazdasági évre, valamint az azt követő minden egyes gazdasági év első három hónapjára alkalmazandó.

(4) Az 1701 11 10 KN-kód alá tartozó, a XIX. mellékletben említett államokból származó, finomításra szánt nádcukorra vonatkozó behozatali vámok alkalmazását fel kell függeszteni azon kiegészítő mennyiség tekintetében, amely szükséges ahhoz, hogy a 2008-2009-es gazdasági évben biztosítani lehessen a megfelelő ellátást a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek számára.

A kiegészítő mennyiséget a Bizottság határozza meg az (1) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet és a finomításra szánt cukorra vonatkozóan az adott gazdasági évre előre jelzett ellátás mérlege alapján. Ezt a mérleget, amelynek alapjául a fogyasztásra szánt nyerscukorra vonatkozó korábbi átalánybecslések szolgálhatnak, a Bizottság a gazdasági év folyamán felülvizsgálhatja.

154. cikk

Garantált ár

(1) Az AKCS/indiai cukorra vonatkozóan megállapított garantált árat kell alkalmazni a standard minőségű nyerscukornak és fehércukornak a következő országokból történő behozatalára:

a) a 980/2005/EK tanácsi rendelet ( 26 ) 12. és 13. cikkében említett rendelkezések alapján a legkevésbé fejlett országok;

b) a 153. cikk (4) bekezdésében említett kiegészítő mennyiség tekintetében a XIX. mellékletben felsorolt államok.

(2) A garantált áras cukorra vonatkozó behozatali engedély iránti kérelemhez az exportáló ország hatósága által kiadott kiviteli engedélyt kell csatolni, amely igazolja, hogy a cukor megfelel az érintett megállapodásokban meghatározott szabályoknak.

155. cikk

A cukorról szóló jegyzőkönyvből eredő kötelezettségvállalások

A Bizottság intézkedéseket fogadhat el annak biztosítására, hogy az AKCS-országokból/Indiából származó cukornak a Közösségbe történő behozatalára az AKCS-EK Partnerségi Megállapodás V. mellékletéhez csatolt 3. jegyzőkönyvben, valamint a nádcukorról szóló, az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött megállapodásban meghatározott feltételek szerint kerüljön sor. Az ilyen intézkedések szükség esetén eltérhetnek e rendelet a 153. cikkétől.

156. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az ezen alszakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a nemzetközi megállapodásoknak való megfeleléshez szükséges rendelkezésekre. Ezek a szabályok magukban foglalhatnak a XIX. melléklet módosítására vonatkozó rendelkezéseket is.

III. alszakasz

A kender behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

157. cikk

Kenderbehozatal

(1) Az alábbiakban említett termékeket kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén lehet behozni a Közösségbe:

a) az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó, az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkében megállapított feltételeknek megfelelő valódi nyerskender;

b) az ex 1207 99 15 KN-kód alá tartozó, vetésre szánt kendermag-fajta, amelyhez mellékelték annak igazolását, hogy a tetrahidrokannabinol-szint nem haladja meg az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkével összhangban rögzített szintet;

c) az 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szolgáló kendermag, amelyet kizárólag a tagállam engedélyével rendelkező importőrök hozhatnak be annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a magokat ne lehessen vetőmagként felhasználni.

(2) A Bizottság által a 194. cikknek megfelelően esetlegesen elfogadott különös rendelkezések sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott termékeknek a Közösségbe történő behozatalát ellenőrzéseknek kell alávetni annak megállapítására, hogy teljesülnek-e az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek.

(3) Ezt a cikket a tagállamok által a Szerződéssel összhangban elfogadott, az itt leírtaknál szigorúbb rendelkezések, valamint a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségek sérelme nélkül kell alkalmazni.

IV. alszakasz

A komló behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

158. cikk

Komlóbehozatal

(1) A komlóágazat termékeit harmadik országokból kizárólag akkor lehet behozni, ha a minőségükre vonatkozó előírások legalább egyenértékűek a Közösségben betakarított hasonló termékek vagy az utóbbiak feldolgozásával készült termékek tekintetében elfogadott előírásokkal.

(2) A szóban forgó termékek akkor tekintendők az (1) bekezdésben említett minőségi előírásoknak megfelelőnek, ha csatolják hozzájuk a származási ország hatóságai által kiadott, a 117. cikkben említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek elismert igazolást.

A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermék esetében az igazolás csak akkor ismerhető el a tanúsítvánnyal egyenértékűnek, ha a termék alfasavtartalma nem alacsonyabb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

Az igazolások egyenértékűségét a Bizottság által elfogadott részletes szabályok alapján kell megállapítani.

V. alszakasz

A Bor behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

158a. cikk

A bor behozatalára vonatkozó különleges követelmények

(1) Különösen a Szerződés 300. cikke alapján aláírt megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában - adott esetben - az e rendelet II. része II. címe I. fejezete Ia. szakaszának I. alszakaszában, valamint 113d. cikke (1) bekezdésében foglalt, az eredetmegjelölésre és a földrajzi jelzésre, illetve a címkézésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a Közösségbe behozott, a 2009 61 , 2009 69 és 2204 KN-kód alá tartozó termékekre.

(2) A Szerződés 300. cikke alapján aláírt megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az OIV által ajánlott és közzétett vagy a Közösség által az e rendelet és végrehajtási intézkedései alapján engedélyezett borászati gyakorlattal összhangban kell előállítani.

(3) Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők felmutatásához kötött:

a) egy, a termék származási országában működő és a Bizottság által közzéteendő jegyzékben feltüntetett illetékes szerv által kiállított, az (1) és (2) bekezdésben említett előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolás;

b) a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal részéről kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.

(4) A Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

V. szakasz

Védintézkedések és aktív feldolgozás

159. cikk

Védintézkedések

(1) A Bizottság az 519/94/EK ( 27 ) és a 3285/94/EK ( 28 ) tanácsi rendelettel összhangban, e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel a Közösségbe irányuló behozatalra vonatkozó védintézkedéseket hoz.

(2) Amennyiben a Tanács valamely egyéb jogi aktusa másként nem rendelkezik, a Bizottság a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban a Közösségbe történő behozatal tekintetében meghatározott védintézkedéseket e cikk (3) bekezdésének megfelelően hozza meg.

(3) A Bizottság az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedéseket - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére is meghozhatja. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

A Bizottság által az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatokat bármely tagállam az értesítése napjától számított öt munkanapon belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanács késedelem nélkül összeül. A szóban forgó intézkedésnek a Tanács elé utalásától számított egy hónapon belül a Tanács - minősített többséggel eljárva - módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti a kérdéses határozatot.

(4) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy indokolt visszavonni vagy módosítani valamely, az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott védintézkedést, a következőképpen jár el:

a) ha az intézkedést a Tanács hozta, a Bizottság javasolja a Tanácsnak az intézkedés visszavonását vagy módosítását. A Tanács minősített többséggel jár el;

b) minden más esetben a Bizottság vonja vissza vagy módosítja a közösségi védintézkedéseket, a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül.

160. cikk

Az aktív feldolgozási szabályok felfüggesztése

(1) Amennyiben az aktív feldolgozási szabályok zavart idéznek vagy idézhetnek elő a közösségi piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti az aktív feldolgozási szabályok alkalmazását a gabona-, a rizs-, a cukor-, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a bor-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfihús- és a mezőgazdasági eredetű etilalkohol-ágazat termékei tekintetében. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

A Bizottság által az első albekezdés alapján hozott intézkedéseket bármely tagállam az értesítés napjától számított öt munkanapon belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanács késedelem nélkül összeül. A szóban forgó intézkedésnek a Tanács elé utalásától számított egy hónapon belül a Tanács - minősített többséggel eljárva - módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti az intézkedést.

(2) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben, a Tanács - a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően - részben vagy teljes mértékben megtilthatja az aktív feldolgozási szabályok alkalmazását az (1) bekezdésben említett termékek tekintetében.

III. FEJEZET

Kivitel

I. szakasz

Kiviteli engedélyek

161. cikk

Kiviteli engedélyek

(1) Azon esetek sérelme nélkül, amelyekben e rendeletnek megfelelően kiviteli engedélyre van szükség, a Bizottság az alábbi ágazatok egy vagy több terméke tekintetében kiviteli engedély bemutatásához kötheti a Közösségből történő kivitelt:

a) gabona;

b) rizs;

c) cukor;

d) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó az I. melléklet VII. részének a) pontjában említett olívaolaj tekintetében;

da) gyümölcs- és zöldségfélék;

db) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

dc) bor;

e) marha- és borjúhús;

f) tej és tejtermékek;

g) sertéshús;

h) juh- és kecskehús;

i) tojás;

j) baromfihús;

k) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.

Az első albekezdés alkalmazása esetén a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az érintett piacok irányításához és különösen a szóban forgó termékek kivitelének felügyeletéhez szükség van a kiviteli engedélyekre.

(2) A 131-133. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) A Bizottság elfogadja az (1) és a (2) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az engedélyek érvényességi idejével és a biztosíték mértékével kapcsolatos rendelkezéseket is.

II. szakasz

Export-visszatérítések

162. cikk

Az export-visszatérítések alkalmazási köre

(1) A kivitel világpiaci árfolyamok vagy árak alapján történő lebonyolításának lehetővé tételéhez szükséges mértékben, valamint a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő korlátokon belül az említett árfolyamok vagy árak és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni:

a) a következő ágazatok további feldolgozás nélkül exportálandó termékei esetében:

i. gabona;

ii. rizs;

iii. a cukorágazatban az I. melléklet III. részének b), c), d) és g) pontjában felsorolt termékek tekintetében,

iv. marha- és borjúhús,

v. tej és tejtermékek;

vi. sertéshús;

vii. tojás;

viii. baromfihús;

b) az a) pont i., ii., iii., v. és vii. alpontjában felsorolt ágazatoknak a XX. és a XXI. mellékletben szereplő áruk formájában exportálandó termékei esetében.

A XX. melléklet IV. részében felsorolt termékek formájában exportált tej és tejtermékek esetében kizárólag az I. melléklet XVI. részének a)-e) és g) pontjában felsorolt termékekre nyújtható export-visszatérítés.

(2) A XX. és a XXI. mellékletben felsorolt feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét.

(3) Amennyiben az a gabonafélékből nyert egyes szeszes italok előállítása sajátos jellemzőinek figyelembevételéhez szükséges, az (1) és (2) bekezdésben említett export-visszatérítési kritériumokat, valamint az ellenőrzési eljárást a Bizottság az adott helyzethez igazíthatja.

163. cikk

Az export-visszatérítések elosztása

Az export-visszatérítés mellett exportálható mennyiségek kiosztásához olyan módszert kell alkalmazni, amely:

a) az adott termék jellegének és az érintett piac helyzetének a legjobban megfelel, a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, figyelembe véve a közösségi kivitel hatékonyságát és szerkezetét, a gazdasági szereplők, különösen a nagy és kis gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés előidézése nélkül;

b) az adminisztrációs követelményeket figyelembe véve a lehető legkevesebb adminisztrációs terhet rója a piaci szereplőkre;

c) elkerüli az érintett piaci szereplők közötti bármilyen megkülönböztetését.

164. cikk

Az export-visszatérítés mértékének megállapítása

(1) Az export-visszatérítések a Közösség egészére nézve azonosak. Eltérés állhat fenn ugyanakkor a rendeltetési helytől függően, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(2) A visszatérítések mértékét a Bizottság állapítja meg.

A visszatérítések megállapíthatók:

a) rendszeres időközönként;

b) pályázati felhívással olyan termékek esetében, amelyekre vonatkozóan erről az eljárásról ezen rendelet alkalmazásának a 204. cikk (2) bekezdése szerinti időpontját megelőzően már rendelkeztek.

Amennyiben a visszatérítés mértékét nem pályázati eljárás útján állapítják meg, legalább háromhavonta egyszer meg kell állapítani azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyekre export-visszatérítés jár, valamint a visszatérítés összegét. A visszatérítés összege azonban három hónapon túl is azonos szinten maradhat, és ha szükséges, a Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - valamely tagállam kezdeményezésére vagy saját kezdeményezésére a közbeeső időszakban is módosíthatja azt.

(3) Az egyes meghatározott termékekre vonatkozó visszatérítés mértékének megállapításakor az alábbi tényezők legalább egyikét figyelembe kell venni:

a) a fennálló helyzet és a várható folyamatok a következők tekintetében:

- az adott termék árai és rendelkezésre állása a közösségi piacon,

- a termék világpiaci árai;

b) a közös piacszervezés céljai, azaz az egyensúlynak, valamint az árak és a kereskedelem természetes fejlődésének a biztosítása ezen a piacon;

c) a Közösség piacán a kínálat és a kereslet közötti elhúzódó egyensúlyhiányt okozó zavarok elkerülésének a szükségessége;

d) a tervezett export gazdasági vonatkozásai;

e) a Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból eredő korlátok;

f) a közösségi alaptermékeknek a harmadik országokba való kivitelre szánt, feldolgozott áruk előállításához történő felhasználása és a harmadik országokból a feldolgozási szabályok alapján behozott termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének a szükségessége;

g) a legméltányosabb mértékű költségek az értékesítés, valamint a közösségi piacokról a közösségi kikötőkbe vagy más exporthelyszínekre történő szállítás, továbbá a rendeltetési országokba való továbbítás vonatkozásában;

h) a közösségi piacon meglévő kereslet;

i) a sertéshús-, a tojás- és a baromfihús-ágazat tekintetében az ezen ágazatok termékeinek a Közösségen belüli előállításához szükséges takarmánygabona-mennyiség közösségi árai és világpiaci árai közötti különbség.

(4) A Bizottság az export-visszatérítésekre vonatkozóan korrekciós összeget állapíthat meg a gabona- és a rizságazat tekintetében. Ezt a korrekciós összeget azonban a Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - szükség esetén módosíthatja.

Az első albekezdés alkalmazható a XX. mellékletben felsorolt áruk formájában exportált termékek esetében is.

165. cikk

A raktáron lévő malátára vonatkozó export-visszatérítés

A gazdasági év első három hónapjára az előző gazdasági év végén raktáron lévő maláta vagy a szóban forgó időben raktáron lévő árpából előállított maláta kivitelére vonatkozó visszatérítés az az összeg, amely az előző gazdasági év utolsó hónapjában a szóban forgó kiviteli engedély tekintetében alkalmazható lett volna a kivitelre.

166. cikk

Az export-visszatérítés kiigazítása a gabonafélék esetében

Amennyiben a Bizottság másként nem rendelkezik, az I. melléklet I. részének a) és b) pontjában felsorolt termékekre vonatkozó, a 167. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított visszatérítést a Bizottság az intervenciós árra alkalmazandó havi áremelések szintjének, valamint adott esetben a szóban forgó ár változásainak megfelelően kiigazítja.

Az első bekezdés teljes mértékben vagy részben alkalmazható az I. melléklet I. részének c) és d) pontjában felsorolt termékekre, valamint az I. melléklet I. részében említett és a XX. melléklet I. részében szereplő áruk formájában exportált termékekre is. Ebben az esetben az első albekezdésben említett kiigazítást az alaptermék mennyisége és az exportált feldolgozott termékben található vagy az exportált árukban felhasznált alaptermék mennyisége közötti arányt kifejező együtthatónak a havi emelésre történő alkalmazásával korrigálni kell.

167. cikk

Export-visszatérítés nyújtása

(1) A 162. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékekre visszatérítést csak kérelem alapján és kiviteli engedély bemutatása mellett lehet nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett termékekre alkalmazandó visszatérítés mértéke megegyezik az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítés mértékével vagy - az adott esettől függően - az adott pályázati eljárásból eredő és - differenciált visszatérítés esetében - az ugyanazon a napon a következőkre alkalmazandó visszatérítés mértékével:

a) az engedélyben feltüntetett rendeltetési hely; vagy

b) adott esetben a tényleges rendeltetési hely, ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől, amely esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre alkalmazandó összeget.

A Bizottság megfelelő intézkedéseket hozhat az e bekezdésben meghatározott rugalmassággal való visszaélés megelőzésére.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve a Bizottság határozhat úgy, hogy a keltetőtojások és a naposcsibék esetében a kiviteli engedély utólag is megadható.

(4) A 3448/93/EK tanácsi rendelet ( 29 ) 16. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás alapján határozatot lehet hozni arról, hogy az (1) és a (2) bekezdés az e rendelet 162. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett árukra is alkalmazandó legyen.

(5) A Bizottság eltérést engedélyezhet az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak alól azon termékek esetében, amelyekre élelmiszersegély-programok keretében nyújtanak visszatérítést.

(6) A visszatérítés kifizetésére a következőkre vonatkozó bizonyítékok benyújtását követően kerül sor:

a) a termékek Közösségből való kivitele megtörtént;

b) differenciált visszatérítés esetén a termékek már elérték az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyet vagy azt a másik rendeltetési helyet, amelyre vonatkozóan az exporttámogatást megállapították, a (2) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül.

A Bizottság azonban engedélyezhet bizonyos kivételeket, feltéve, hogy azokat olyan feltételekhez köti, amelyek egyenértékű garanciákat nyújtanak.

(7) A Bizottság egy vagy több termék tekintetében további feltételeket állapíthat meg az export-visszatérítés nyújtására vonatkozóan. Ezek a következők lehetnek:

a) visszatérítés kizárólag a Közösségből származó termékekre nyújtható;

b) az importált termékekre vonatkozó visszatérítés összege a behozatalkor beszedett vámokra korlátozódik, amennyiben e vámok alacsonyabbak az alkalmazandó visszatérítésnél.

168. cikk

Az élő állatokra nyújtott export-visszatérítések a marha- és borjúhúságazatban

A marha- és borjúhúságazat termékei tekintetében az élő állatok exportjára járó visszatérítés odaítélésének és kifizetésének feltétele az állatok jóllétére és különösen az állatok szállítás alatti védelmére vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott rendelkezések betartása.

169. cikk

A kivitel keretei

A Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő, a mennyiséget illető kötelezettségvállalások betartását az érintett termékekre alkalmazott referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell biztosítani. A WTO mezőgazdasági megállapodásából eredő kötelezettségek betartása tekintetében a referencia-időszak vége nem lehet hatással az exportengedélyek érvényességére.

170. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a következőkre:

a) a ki nem osztott vagy fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztása;

b) az export-visszatérítésre jogosult termékekre vonatkozó minőségi előírásokkal és egyéb egyedi követelmények és feltételek;

c) annak ellenőrzése - a fizikai ellenőrzéseket és a dokumentumok részletes vizsgálatát is ideértve -, hogy a visszatérítés kifizetésére és az exportügyletekkel kapcsolatos minden egyéb összegre való jogosultságot biztosító műveleteket ténylegesen és a megfelelő módon végrehajtották-e.

A Bizottság a 3448/93/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett kritériumok figyelembevételével elvégzi a XX. melléklet szükséges módosításait.

A 167. cikknek a 162. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett termékek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat azonban a 3448/93/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell elfogadni.

III. szakasz

A kiviteli kontingensek kezelése a tej- és tejtermékágazatban

171. cikk

A harmadik országok által megnyitott vámkontingensek kezelése

(1) A tej és a tejtermékek tekintetében, amennyiben a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött valamely megállapodás egy harmadik ország által megnyitott vámkontingens teljes körű vagy részleges kezeléséről rendelkezik, a Bizottság elfogadja az alkalmazandó kezelési módszert és az arra vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett vámkontingenseket olyan módon kell kezelni, amely kiküszöböli az érintett piaci szereplők bármilyen alapon történő megkülönböztetését, és biztosítja az adott kontingens alapján rendelkezésre álló lehetőségek teljes körű kihasználását az alábbi módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, vagy más megfelelő módszernek az alkalmazásával:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az "érkezési sorrend" elve);

b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a "párhuzamos vizsgálat módszerének" alkalmazása);

c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a "régi/új érkezők módszerének" alkalmazása).

IV. szakasz

Harmadik országok által alkalmazott különleges behozatali elbánás

172. cikk

A valamely harmadik országban különleges behozatali elbánásban részesülő termékekre vonatkozó tanúsítványok

(1) Amennyiben olyan termékek kivitelére kerül sor, amelyek valamely harmadik országba történő kivitelük során - a Közösség által a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodások értelmében - bizonyos feltételek betartása mellett különleges elbánásban részesülhetnek, a tagállamok illetékes hatóságai - kérelemre és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően - kiállítanak egy, a feltételek betartását tanúsító okmányt.

(2) A Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

V. szakasz

Az élő növényekre vonatkozó különös rendelkezések

173. cikk

Minimum exportárak

(1) A Bizottság évente, az értékesítési időszakot megelőzően kellő időben egy vagy több minimálárat határozhat meg az élőnövény-ágazat 0601 10 KN-kód alá eső minden egyes termékének harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan.

Az ilyen termékek exportja csak a szóban forgó termékre rögzített minimálárral egyenlő vagy annál magasabb áron engedélyezett.

(2) A Bizottság a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek figyelembevételével elfogadja az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

VI. szakasz

Passzív feldolgozás

174. cikk

A passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedések felfüggesztése

(1) Amennyiben a passzív feldolgozási szabályok zavart idéznek vagy idézhetnek elő a közösségi piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a passzív feldolgozási szabályok alkalmazását a gabona-, a rizs-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a bor-, a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, valamint a baromfihús-ágazat termékei tekintetében. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

A Bizottság által az első albekezdés alapján hozott intézkedéseket bármely tagállam az értesítés napjától számított öt munkanapon belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanács késedelem nélkül összeül. A szóban forgó intézkedésnek a Tanács elé utalásától számított egy hónapon belül a Tanács - minősített többséggel eljárva - módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti az intézkedést.

(2) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben, a Tanács - a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően - részben vagy teljes mértékben megtilthatja a passzív feldolgozási szabályok alkalmazását az (1) bekezdésben említett termékek tekintetében.

IV. RÉSZ

VERSENYSZABÁLYOK

I. FEJEZET

A vállalkozásokra vonatkozó szabályok

175. cikk

A Szerződés 81-86. cikkének alkalmazása

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Szerződés 81-86. cikkét, valamint az azok végrehajtásáról szóló rendelkezéseket kell - e rendelet 176-177a. cikkére is figyelemmel - alkalmazni a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése és 82. cikke szerinti valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik.

176. cikk

Kivételek

(1) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az ezen rendelet 175. cikkében említett olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a nemzeti piaci rendtartás szerves részét képezi, vagy szükséges a Szerződés 33. cikkében meghatározott célok eléréséhez.

A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó különösen a valamely adott tagállamban működő mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek által alkotott társulások olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartására, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, vagy az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatával kapcsolatosak, és amelyek nem kötik ki azonos árak alkalmazását, kivéve, ha a Bizottság megítélése szerint az ilyen megállapodások, döntések, illetve az ilyen összehangolt magatartás kizárják a versenyt vagy veszélyeztetik a Szerződés 33. cikkében meghatározott célok elérését.

(2) A tagállamokkal folytatott konzultációt követően és a vállalkozások, vagy a vállalkozások társulásai, valamint bármely egyéb, általa indokoltnak tartott természetes vagy jogi személy meghallgatása után a Bizottság - a Bíróság általi felülvizsgálatra is figyelemmel - kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy egy közzétételre kerülő határozatban meghatározza, hogy mely megállapodás, döntés és összehangolt magatartás felel meg az (1) bekezdés feltételeinek.

A Bizottság ezt a meghatározást saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, vagy valamely érdekelt vállalkozásnak vagy vállalkozások társulásainak kérésére végzi el.

(3) A határozatnak a (2) bekezdés első albekezdésében említett kihirdetésekor meg kell adni az érintett felek nevét és a határozat tartalmának főbb elemeit. A kihirdetés során tekintetbe kell venni a vállalkozásoknak az üzleti titkaik megőrzéséhez fűződő jogos érdekét.

176a. cikk

Megállapodások és összehangolt magatartások a gyümölcs- és zöldségágazatban

(1) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az elismert szakmaközi szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek az e rendelet 123. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek végzésének célját szolgálják.

(2) Az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha:

a) a megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról értesítették a Bizottságot;

b) az összes kért információ kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság nem állapította meg, hogy a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek a közösségi szabályokkal.

(3) A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.

(4) A következő megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat minden esetben a közösségi szabályokkal összeegyeztethetetlennek kell minősíteni:

a) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a Közösségen belül a piacok bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;

c) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez;

d) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek maguk után vonják az árak rögzítését, a szakmaközi szervezetek egyedi közösségi szabályok alkalmazásában folytatott tevékenységeinek sérelme nélkül;

e) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek megkülönböztetést teremthetnek vagy megszüntethetik a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett két hónapos időtartam lejártát követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesültek, akkor határozatot hoz, amelyben kijelenti, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni a szóban forgó megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra.

Ez a bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontját megelőzően, kivéve ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.

(6) Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenséget állapíthat meg.

177. cikk

Megállapodások és összehangolt magatartások a dohányágazatban

(1) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a dohányágazatban működő, az e rendelet 123. cikkének c) pontjában említett célok végrehajtására törekvő, elismert szalmaközi szervezetek megállapodásaira és összehangolt magatartására, feltéve, hogy:

a) a megállapodásról és az összehangolt magatartásról értesítették a Bizottságot;

b) a Bizottság az általa kért valamennyi információ kézhezvételét követő három hónapon belül nem találta úgy, hogy az adott megállapodás vagy összehangolt magatartás nem felel meg a közösségi versenyszabályoknak.

A megállapodásokat és az összehangolt magatartásokat ezalatt a három hónapos időszak alatt nem lehet végrehajtani.

(2) A megállapodások és az összehangolt magatartások a közösségi versenyszabályokkal ellentétesnek minősülnek, amennyiben:

a) a Közösségen belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b) zavarhatják a piacszervezés megfelelő működését;

c) a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem tekinthetők alapvető fontosságúnak a közös agrárpolitika azon céljainak megvalósítása során, amelyekre a szakmaközi fellépés irányul;

d) maguk után vonják az árak vagy a kvóták rögzítését, a szakmaközi szervezetek által a közösségi szabályok különös rendelkezéseinek alkalmazása során tett intézkedések sérelme nélkül;

e) megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek a szóban forgó termékek jelentős részének vonatkozásában.

(3) Ha a Bizottság az (1) bekezdés b) pontjában említett három hónapos időszak lejártát követően úgy találja, hogy az e fejezet alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesültek, akkor - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó a szóban forgó megállapodásra vagy összehangolt magatartásra.

Ez a határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontja előtt, kivéve, ha a szakmaközi szervezet helytelen információt adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben meghatározott mentességgel.

177a. cikk

Megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a tej- és tejtermékágazatban

(1) Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az elismert szakmaközi szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek célja az e rendelet 123. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek végzése.

(2) Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha:

a) a megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról értesítették a Bizottságot; és

b) a Bizottság az általa kért valamennyi információ kézhezvételét követő három hónapon belül - a 195. cikk (2) bekezdésében vagy a 196b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül - nem állapította meg, hogy az adott megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás összeegyeztethetetlen az uniós szabályokkal.

(3) A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.

(4) Az uniós szabályokkal összeegyeztethetetlennek kell minősíteni minden esetben az olyan megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat, amelyek:

a) az Unión belül a piacok bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b) befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;

c) a verseny torzulásait okozhatják, és nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez;

d) az árak rögzítésével járnak;

e) megkülönböztetést eredményezhetnek vagy megszüntethetik a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan.

(5) Ha a Bizottság a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártát követően úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának feltételei nem teljesülnek, akkor - a 195. cikk (2) bekezdésében vagy a 196b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül - határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra.

Ez a bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezetnek a határozatról való értesítésének időpontját megelőzően, kivéve, ha a szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az e cikk (1) bekezdésében biztosított mentességgel.

(6) Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor megállapíthat összeegyeztethetetlenséget.

(7) A Bizottság az e cikk egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 196b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

178. cikk

A megállapodások és összehangolt magatartások kötelezővé tétele a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetekben tagsággal nem rendelkezők számára

(1) A dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek kérelmezhetik, hogy bizonyos megállapodásaik vagy összehangolt magatartásaik egy korlátozott időszakra vonatkozóan, a szervezet működésének területén, kötelező érvényűvé váljanak az adott gazdasági ágazatban működő, az általuk képviselt szervezetekben tagsággal nem rendelkező egyének és csoportok számára.

A szabályok hatálya akkor terjeszthető ki, ha a szakmaközi szervezetek az érintett termelés és/vagy kereskedelem legalább kétharmadát képviselik. Amennyiben a szabályok javasolt kiterjesztése régióközi hatályú, a szakmaközi szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy az összefogott alágazatok mindegyikének tekintetében a képviselt régiók mindegyikében rendelkezik a reprezentativitás egy minimális fokával.

(2) Azoknak a szabályoknak, amelyek hatályának kiterjesztését kérelmezik, legalább egy éve hatályban kell lenniük, és az alábbi célkitűzések valamelyikére kell vonatkozniuk:

a) a termelés és a piac ismerete;

b) a minőségi minimumkövetelmények meghatározása;

c) a környezetvédelemmel összeegyeztethető művelési módszerek alkalmazása;

d) a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

e) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése.

(3) A szabályok hatályát csak a Bizottság jóváhagyásával lehet kiterjeszteni.

179. cikk

A gyümölcs- és zöldség- és a dohányágazatbeli megállapodásokra és összehangolt magatartásokra vonatkozó végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadhatja a 176a., a 177. és a 178. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az értesítésekkel és a közzététellel kapcsolatos szabályokat is.

II. FEJEZET

Az állami támogatásra vonatkozó szabályok

180. cikk

A Szerződés 87., 88. és 89. cikkének alkalmazása

Az 1. cikkben említett termékek előállítására és a velük való kereskedelemre a Szerződés 87., 88. és 89. cikke alkalmazandó.

Ugyanakkor a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó a tagállamok által e rendelet 44-48, 102, 102a, 103, 103a, 103b, 103e, 103ga, 104, 105, 182 és 182a cikke, II. rész I. cím, III. fejezete IVa. szakaszának III. alszakasza és II. rész I. cím, IV. fejezetének IVb. alszakasza alapján, az e rendelettel összhangban teljesített kifizetésekre. Mindazonáltal, kizárólag a 103n. cikk (4) bekezdése tekintetében a Szerződés 88. cikke nem alkalmazandó.

181. cikk

A tej- és tejtermékágazatra vonatkozó különös rendelkezések

A Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel tilos olyan támogatást nyújtani, amelynek összegét az I. melléklet XVI. részében felsorolt termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

Tilos továbbá az I. melléklet XVI. részében felsorolt termékek árai közötti kiegyenlítést lehetővé tevő nemzeti intézkedések alkalmazása is.

182. cikk

Különös nemzeti rendelkezések

(1) A Bizottság engedélye alapján Finnország és Svédország támogatást nyújthat a rénszarvas tenyésztéséhez és értékesítéséhez, valamint a rénszarvasból készült termékek (ex 02 08 és ex 02 10 KN-kód) előállításához és értékesítéséhez, amennyiben az nem vezet a termelés hagyományos szintjének emelkedéséhez.

(2) A Bizottság engedélye alapján Finnország a 2010. évi aratással bezárólag támogatást nyújthat meghatározott mennyiségű vetőmagra, a timótfű (Phleum pratense L.) kivételével, illetve olyan meghatározott mennyiségű gabonavetőmagra, amelyet kizárólag ebben az országban termelnek.

Finnország 2008. december 31-ig részletes jelentést nyújt be a Bizottságnak az engedélyezett támogatások eredményeiről.

(3) Azok a tagállamok, amelyek a 2006. február 20-án, a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében rögzített cukorkvótához képest cukorkvótájukat több mint 50 %-kal csökkentik, ideiglenesen állami támogatást nyújthatnak abban az időszakban, amely során a cukorrépa-termelők az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10f. fejezetével összhangban átmeneti támogatásban részesülnek. A Bizottság a valamely érintett tagállam által benyújtott kérelem alapján dönt az ezen intézkedés céljára rendelkezése álló állami támogatás teljes összegéről.

Olaszország esetében a cukorrépa-termelők számára és a cukorrépa szállítására nyújtandó, az első albekezdésben említett ideiglenes támogatás egy gazdasági évben, egy tonna cukorrépára vetítve összességében nem haladhatja meg a 11 EUR-t.

Finnország egy gazdasági évben hektáronként legfeljebb 350 EUR támogatást ítélhet oda a cukorrépa-termelőknek.

Az érintett tagállamok az egyes gazdasági évek végétől számított 30 napon belül tájékoztatják a Bizottságot az abban a gazdasági évben ténylegesen odaítélt állami támogatás összegéről.

(4) Az e rendelet 180. cikkének második bekezdésében szereplő eltérés a német alkoholmonopólium ("a monopólium") által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek további feldolgozását követően etil-alkoholként forgalmazott termékekre a Németország által a monopólium meglévő nemzeti keretében nyújtott támogatásra alkalmazandó. Ezen eltérés csak 2017. december 31-ig, az EUMSz. 108. cikke (1) bekezdése és 108. cikke (3) bekezdése első mondata alkalmazásának sérelme nélkül, és az alábbi feltételek teljesülése esetén alkalmazható:

a) a támogatásban részesülő, monopólium keretében előállított etil-alkohol összmennyisége a 2011. évi 600 000 hl-es maximális mennyiségről 420 000 hl-re csökken 2012-ben, majd 240 000 hl-re 2013-ban, továbbá évente legfeljebb 60 000 hl-t tehet ki 2014. január 1. és 2017. december 31. között, amely utóbbi napon a monopólium megszűnik;

b) a támogatásban részesülő, jövedéki felügyelet alatt álló mezőgazdasági lepárlóüzemek termelése fokozatosan a 2011. évi 540 000 hl-ről 2012-ben 360 000 hl-re, 2013-ban pedig 180 000 hl-re csökken. 2013. december 31-ig minden jövedéki felügyelet alatt álló mezőgazdasági lepárlóüzem kilép a monopóliumból. A monopóliumból való kilépéskor a jövedéki felügyelet alatt álló valamennyi mezőgazdasági lepárlóüzem a névleges lepárlási jogok után hektoliterenként 257,50 EUR összegű kompenzációs támogatásban részesülhet az alkalmazandó német szabályozás értelmében. E kompenzációs támogatás legkésőbb 2013. december 31-én nyújtható. Mindamellett több részletben - legkésőbb 2017. december 31-én - is kifizethető;

c) a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek, a bérlepárlóüzemek igénybevevői és a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek 2017. december 31-ig részesülhetnek a monopólium által nyújtott támogatásban, feltéve, hogy a támogatott termelt mennyiség nem haladja meg a 60 000 hl/év mennyiséget;

d) a támogatás teljes összege 2011. január 1. és 2013. december 31. között nem lépheti túl a 269,9 millió EUR-t, a 2014. január 1. és 2017. december 31. között kifizetett támogatás teljes összege pedig nem lehet több 268 millió EUR-nál; valamint

e) minden év június 30. előtt Németország jelentést nyújt be a Bizottság részére a monopólium működéséről és a monopólium keretében nyújtott előző évi támogatásról. A Bizottság ezt a jelentést továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezenfelül a 2013 és 2016 között benyújtandó éves jelentéseknek egy, a következő évre vonatkozó, a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek, a bérlepárlóüzemek igénybevevői és a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek fokozatos kivonására irányuló éves tervet is magukban kell foglalniuk.

(5) A tagállamok 2011. december 31-ig bármely meglévő rendszer alapján továbbra is állami támogatást nyújthatnak a 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya termelésére és kereskedelmére.

(6) A gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében a tagállamok 2010. december 31-ig állami támogatást nyújthatnak az alábbi feltételekkel:

a) az állami támogatást csak olyan gyümölcs- és zöldségtermesztőknek lehet nyújtani, akik nem tagjai elismert termelői szervezeteknek, de olyan szerződést írnak alá egy elismert termelői szervezettel, amelyben elfogadják, hogy az érintett termelői szervezet válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseit alkalmazzák;

b) az ilyen termelőknek kifizetett támogatás összege nem lehet több az érintett termelői szervezet tagjai által kapott közösségi támogatás 75 %-ánál; valamint

c) az érintett tagállam 2010. december 31-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az állami támogatás hatékonyságáról és eredményességéről, különös tekintettel annak elemzésére, hogy az milyen mértékben támogatta az ágazat szervezését. A Bizottság megvizsgálja a jelentést és eldönti, tesz-e megfelelő javaslatokat.

(7) A tagállamok 2014. március 31-ig a 73/2009/EK rendelet 69. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott felső összeghatár 55 %-ig terjedő teljes éves összegű állami támogatást nyújthatnak a tejágazat mezőgazdasági termelői részére az említett rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nyújtott közösségi támogatáson túlmenően. Az említett rendelet 69. cikkének (4) bekezdésében említett intézkedések szerinti közösségi támogatás és az állami támogatás teljes összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a 69. cikk (4) és (5) bekezdésében említett felső értékhatárt.

182a. cikk

A bor válság esetén történő lepárlásához nyújtott nemzeti támogatás

(1) A tagállamok 2012. augusztus 1-jétől igazolt válsághelyzetben nemzeti támogatást nyújthatnak a bortermelők részére az önkéntes vagy kötelező borlepárláshoz.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatás arányos és lehetővé teszi a válság kezelését.

(3) Egy adott évben egy adott tagállamban az ilyen támogatás céljából rendelkezésre álló teljes támogatási összeg nem haladja meg az adott évre vonatkozóan a Xb. mellékletben tagállamonként meghatározott teljes rendelkezésre álló összeg 15 %-át.

(4) Az (1) bekezdésben említett támogatást alkalmazni kívánó tagállamok kellően megindokolt értesítést juttatnak el a Bizottsághoz. A Bizottság dönt az intézkedés jóváhagyásáról és a támogatás folyósításának engedélyezéséről.

(5) Az (1) bekezdésben említett lepárlásból származó alkoholt - a versenytorzulás elkerülése érdekében - kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

(6) A Bizottság az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat fogadhat el.

V. RÉSZ

EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

183. cikk

A tej- és tejtermékágazatot érintő promóciós illeték

A Szerződés 87., 88. és 89. cikkében foglaltak e rendelet 180. cikke szerinti alkalmazásának sérelme nélkül a tagállamok promóciós illetéket vethetnek ki tejtermelőikre a tej vagy a tejjel egyenértékű termék értékesített mennyiségére vonatkozóan a közösségi fogyasztás ösztönzését, a tej- és tejtermékpiac bővítését és a minőség javítását szolgáló intézkedések finanszírozása érdekében.

184. cikk

Jelentéstétel egyes ágazatok vonatkozásában

A Bizottság jelentést terjeszt elő:

1. a Tanács részére 2008. szeptember 30. előtt a szárított takarmány-ágazatról, amely jelentésnek az e rendeletben foglalt rendelkezések értékelésén kell alapulnia, és ki kell térnie különösen a hüvelyesek és egyéb zöldtakarmányok termőterületeinek fejlődésére, a szárított takarmányok termelésére és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása terén elért megtakarításokra. A jelentéshez szükség esetén megfelelő javaslatokat kell csatolni;

2. első alkalommal legkésőbb 2010. december 31-ig, majd háromévente az Európai Parlament és a Tanács részére a méhészeti ágazatra vonatkozó, a II. rész I. címe IV. fejezetének VI. szakaszában meghatározott intézkedések végrehajtásáról;

3. 2009. december 31. előtt - megfelelő javaslatok kíséretében - az Európai Parlament és a Tanács részére a német Alkoholmonopólium tekintetében a 182. cikk (4) bekezdésében meghatározott eltérés alkalmazásáról, beleértve a monopólium keretében nyújtott támogatások értékelését is;

4. 2013. december 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a gyümölcs- és zöldségágazatbeli termelői szervezetek, működési alapok és operatív programok tekintetében a II. rész I. címe IV. fejezetének IVa. szakaszában és a II. rész II. címének II. fejezetében meghatározott rendelkezések végrehajtásáról;

5. 2012. augusztus 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a 103ga. cikkben előírt iskolagyümölcs-program alkalmazásáról, szükség esetén a megfelelő javaslatok csatolásával. A jelentésben különösen ki kell térni arra, hogy a program mennyiben járult hozzá egy jól működő iskolagyümölcs-program létrejöttéhez a tagállamokban, és hogy a program milyen hatással volt a gyermekek étkezési szokásainak javulására;

6. 2010. december 31. és 2012. december 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a piaci helyzet alakulásáról és a tejkvótarendszer ezt követő zökkenőmentes, fokozatos megszüntetésének feltételeiről, adott esetben megfelelő javaslatok kíséretében;

7. 2011. december 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 103p. cikkben említett promóciós intézkedés borágazatban történő végrehajtásáról;

8. 2012 végére a borágazatról, különösen a reform végrehajtása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével;

9. 2014. június 30-ig és 2018. december 31-ig az Európai Parlament és a Tanács részére a piaci helyzet alakulásáról a tej- és tejtermékágazatban és különösen a 122. cikk első bekezdése a) pontja iiia. alpontjának és 123. cikke (4) bekezdésének, valamint 126c., 126d., 177a., 185e. és 185f. cikkének alkalmazásáról, különösen a hátrányos helyzetű régiók tejtermelőire és tejtermelésére gyakorolt hatásokat a termelés e régiókban való fenntartásának általános célja tekintetében értékelve, és kitérve azokra a lehetséges intézkedésekre is, amelyek a mezőgazdasági termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönzik, a megfelelő javaslatokkal együtt.

185. cikk

A komlóágazatban kötött szerződések nyilvántartása

(1) Az egyes érintett termelő tagállamok által e célra kijelölt szervek nyilvántartásba vesznek minden, a Közösség területén termelt komló szállítására vonatkozó, az egyrészt a termelők vagy termelői szervezetek, másrészt a vevők között létrejött szerződést.

(2) A valamely meghatározott mennyiségnek a megállapodás szerinti áron történő leszállítására vonatkozó, egy vagy több betakarítási időszakra szóló és az első szóban forgó betakarítási évben augusztus 1-je előtt megkötött szerződéseket "előzetesen megkötött szerződésnek" kell tekinteni. Ezeket külön kell nyilvántartásba venni.

(3) A nyilvántartásba vétel alapját képező adatok kizárólag e rendelet céljára használhatók fel.

(4) A Bizottság megállapítja a komlószállításra vonatkozó szerződések nyilvántartásba vételének részletes szabályait.

185a. cikk

Szőlőkataszter és jegyzék

(1) A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban.

(2) Azokra a tagállamokra, amelyekben a 120a. cikk (2) bekezdése alapján osztályozható borszőlőfajtákkal betelepített terület összesen kevesebb, mint 500 hektár, az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség nem vonatkozik.

(3) Azok a tagállamok, amelyek támogatási programjaikban a 103q. cikkel összhangban előírják a "szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására" vonatkozó intézkedést, a szőlőkataszter alapján minden év március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a termelési potenciáljukra vonatkozó naprakésszé tett jegyzéket.

(4) A szőlőkataszterrel és a jegyzékkel kapcsolatos részletes szabályokat a Bizottság fogadja el, különös tekintettel azoknak a termelési potenciál nyomon követésére és ellenőrzésére és a területfelmérésre való használatára.

A Bizottság 2016. január 1-jét követően bármikor határozhat úgy, hogy az (1)-(3) bekezdés már nem alkalmazandó.

185b. cikk

Kötelező bejelentések a borágazatban

(1) A borszőlőfajtákat termesztők, a must- és bortermelők minden évben jelentést tesznek az illetékes nemzeti hatóságoknál a legutóbbi szüretből előállított mennyiségekről.

(2) A tagállamok a borszőlővel kereskedők részére előírhatják, hogy a legutóbbi szüretből értékesített szőlőmennyiségről jelentést tegyenek.

(3) A must- és bortermelők, valamint a kereskedők (a kiskereskedők kivételével) évente jelentést tesznek az illetékes nemzeti hatóságoknak a must- és borkészleteikről, függetlenül attól, hogy azok az adott év vagy előző évek terméséből származnak-e. A harmadik országokból importált mustokról és borokról külön kell nyilatkozni.

(4) A Bizottság az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat fogadhat el, amelyek között szerepelhetnek különösen a tájékoztatási kötelezettség be nem tartása esetén kiszabható szankciókkal kapcsolatos szabályok.

185c. cikk

Kísérő okmányok és nyilvántartás a borágazatban

(1) A borágazatba tartozó termékeket kizárólag hivatalosan engedélyezett kísérő okmánnyal lehet a Közösségen belül forgalomba hozni.

(2) Azok a természetes és jogi személyek vagy személyek csoportjai, akik, illetve amelyek kereskedelmi tevékenységük során a borágazatba tartozó termékeket tartanak, különösen a termelők, a palackozók, a feldolgozók, valamint a Bizottság által meghatározandó kereskedők, nyilvántartást vezetnek az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról.

(3) A Bizottság az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat fogadhat el.

185d. cikk

A borágazat vonatkozásában felelős nemzeti hatóságok kijelölése

(1) E rendelet bármely más, az illetékes nemzeti hatóságok meghatározására vonatkozó rendelkezésének sérelme nélkül, a tagállamok kijelölik azt a hatóságot vagy hatóságokat, amelyek felelősek a borágazatra vonatkozó közösségi szabályozás betartásának biztosításáért. A tagállamok kijelölik különösen azokat a laboratóriumokat, amelyek hivatalos analízis végzésére jogosultak a borágazatban. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgálati laboratóriumok működésére vonatkozó ISO/EIC 17025 szabványban megállapított általános kritériumoknak.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hatóságok és laboratóriumok nevéről és címéről. A Bizottság a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül nyilvánosan is hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

185e. cikk

Kötelező bejelentések a tej- és tejtermékágazatban

2015. április 1-jétől kezdődően a nyers tej első felvásárlói havonta bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk szállított nyers tej mennyiségét.

E cikk és a 185f. cikk alkalmazásában az "első felvásárló" olyan vállalkozás vagy csoport, amely a termelőktől az alábbi célokból tejet vásárol:

a) begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás céljából, többek között szerződés alapján;

b) egy vagy több, tej vagy egyéb tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozás részére történő értékesítés.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett nyerstej-mennyiségről.

A Bizottság az ilyen nyilatkozatok tartalmára, formájára és időzítésére vonatkozó szabályokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat, valamint a tagországok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 196b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

185f. cikk

Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban

(1) Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó szerződés megkötésére vonatkozó írásbeli ajánlatot tenni, akkor e szerződésnek és/vagy az ezen, szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak teljesítenie kell a (2) bekezdésben megállapított feltételeket.

Ha a tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, arról is döntenie kell, hogy a felek között kötött ilyen szerződés a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira vonatkozik, ha a nyers tej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi. E cikk alkalmazásában a "begyűjtő" olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyers tejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyers tej tulajdonjoga minden esetben átszáll.

(2) A szerződést és/vagy a szerződésre vonatkozó ajánlatot:

a) a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;

b) írásban kell rögzíteni; és

c) annak tartalmaznia kell különösen az alábbi elemeket:

i. a szállított tejért fizetendő árat, amely:

- állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

- kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított nyers tej minősége vagy összetétele;

ii. a szállítható és/vagy szállítandó nyers tej mennyiségét és a szállítások ütemezését;

iii. a szerződés időtartamát, amely vagy határozott, vagy határozatlan lehet és a felmondási záradékot;

iv. a kifizetési időszakokra és az eljárásokra vonatkozó részleteket;

v. a nyers tej átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezéseket; valamint

vi. a vis maior esetén alkalmazandó szabályokat.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve nem írható elő szerződés és/vagy szerződésre vonatkozó ajánlat akkor, ha a mezőgazdasági termelő a nyers tejet olyan szövetkezetnek szállítja, amelynek a tagja, és amennyiben e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaznak.

(4) A mezőgazdasági termelők, nyerstej-begyűjtők vagy -feldolgozók által kötött szállítási szerződések valamennyi eleméről - ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is - a felek szabadon tárgyalhatnak.

Eltekintve az első albekezdéstől,

i. ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej szállítására az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megállapíthat egy minimális időtartamot, amely csak a mezőgazdasági termelő és a nyers tej első felvásárlója közötti írásbeli szerződésekre alkalmazandó. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem hátráltathatja a belső piac megfelelő működését; és/vagy

ii. ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej első felvásárlója köteles a mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésnek megfelelően írásbeli szerződésre vonatkozó ajánlatot tenni, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlatnak tartalmaznia kell a nemzeti jogszabályok szerint e célra meghatározott minimális időtartamot. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem hátráltathatja a belső piac megfelelő működését.

A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.

(5) Az a tagállam, amely az e cikkben említett lehetőségeket alkalmazza, köteles értesíteni a Bizottságot azok alkalmazásának módjáról.

(6) A Bizottság az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához. szükséges intézkedéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusokat, valamint a tagországok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket fogadhat el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 196b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

186. cikk

A belső piaci árak vonatkozásában jelentkező zavarok

A Bizottság megfelelő intézkedéseket hozhat az alábbi helyzetekben, amennyiben valószínű, hogy e helyzetek továbbra is fenn fognak állni, és ezáltal megzavarják a piacot vagy annak megzavarásával fenyegetnek:

a) a cukor-, a komló-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a juh- és a kecskehúságazat termékeinek tekintetében, ha a szóban forgó termékek bármelyikének az ára a közösségi piacon jelentős mértékben emelkedik vagy csökken;

b) a sertéshús-, a tojás- és a baromfihús-ágazat tekintetében, valamint az olívaolaj vonatkozásában, ha a szóban forgó termékek bármelyikének az ára a közösségi piacon jelentős mértékben emelkedik.

187. cikk

A világpiaci árfolyamok vagy árak által okozott zavarok

Ha a gabona-, a rizs-, a cukor-, valamint a tej- és tejtermékágazat tekintetében egy vagy több termék világpiaci árfolyama vagy ára olyan szintet ér el, amely fennakadást okoz a közösségi piac ellátásában, vagy ilyen fennakadással fenyeget, és ha valószínű, hogy ez a helyzet továbbra is fennmarad vagy rosszabbodik, a Bizottság meghozhatja a szükséges intézkedéseket az érintett ágazat vonatkozásában. Különösen, bizonyos mennyiségek tekintetében, részben vagy teljes egészében felfüggesztheti a behozatali vámokat.

188. cikk

A zavarok esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó feltételek és végrehajtási szabályok

(1) A 186. és a 187. cikkben meghatározott intézkedéseket akkor lehet elfogadni, ha:

a) minden egyéb, e rendelet alapján alkalmazható intézkedés elégtelennek tűnik;

b) a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeket megfelelő módon figyelembe veszik.

(2) A Bizottság a 186. és a 187. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat fogadhat el.

188a. cikk

Jelentés és értékelés a borágazatban

(1) Az 1998. augusztus 31. után végzett, a 85a. cikkben említett jogszerűtlen telepítések vonatkozásában a tagállamok minden év március 1-jéig közlik a Bizottsággal az 1998. augusztus 31. után, megfelelő telepítési jog nélkül szőlővel betelepített területek, valamint az ennek a cikknek az (1) bekezdésével összhangban kivágott ültetvények méretét.

(2) Az 1998. szeptember 1. előtti, a 85b. cikkben említett jogszerűtlen telepítések rendezési kötelezettsége vonatkozásában a tagállamok az adott év március 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot:

a) a megfelelő telepítési jog nélkül 1998. szeptember 1. előtt szőlővel betelepített területekről;

b) az említett cikk (1) bekezdésének megfelelően rendezett területekről, az ugyanabban a bekezdésben előírt illetékekről, valamint az említett cikk (2) bekezdésében említett regionális telepítési jogok átlagértékéről.

A tagállamok első alkalommal 2010. március 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a 85b. cikk (4) bekezdésének első albekezdésével összhangban kivágott szőlőültetvények területéről.

Az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i vége nem érinti az e bekezdésben előírt kötelezettségeket.

(3) A II. rész I. címe III. fejezete IVa. szakaszának III. alszakaszával létrehozott kivágási program keretében benyújtott támogatás iránti kérelmek vonatkozásában a tagállamok minden év március 1-jéig értesítik a Bizottságot a régiók és a terméshozam mértéke szerint felosztott, elfogadott kérelmekről, valamint a kivágási támogatás régiónként kifizetett teljes összegéről.

Az előző borászati év tekintetében a tagállamok december 1-jéig értesítik a Bizottságot:

a) a kivágott szőlőültetvények területéről régiónkénti és terméshozam-tartomány szerinti bontásban;

b) a kivágási támogatás régiók szerint kifizetett teljes összegéről.

(4) A kivágási programban a 85u. cikkel összhangban történő részvételre való jogosultság tekintetében alkalmazandó mentességek vonatkozásában azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy élnek az említett cikk (4)-(6) bekezdésében előírt lehetőségekkel, minden év augusztus 1-jéig a végrehajtandó kivágási intézkedést illetően tájékoztatják a Bizottságot:

a) a jogosulatlannak minősített területekről;

b) a 85u. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban jogosulatlannak történő minősítés alapjáról.

(5) A tagállamoknak minden évben március 1-jéig - az első alkalommal 2010. március 1-jéig - be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a II. rész I. címe IV. fejezete IVb. szakaszában említett támogatási programjukban szereplő intézkedéseknek az előző pénzügyi évi végrehajtásáról szóló jelentést.

E jelentések felsorolják és bemutatják azokat az intézkedéseket, amelyekre a támogatási programok keretében közösségi támogatást nyújtottak és különösen részletesen ismertetik a 103p. cikkben említett promóciós intézkedések végrehajtását.

(6) A tagállamoknak 2011. március 1-jéig, második alkalommal pedig 2014. március 1-jéig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a támogatási program költségeiről és előnyeiről szóló értékelést, valamint a program hatékonyságának növelésére vonatkozó javaslataikat.

(7) A Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

189. cikk

Az etilalkohol-ágazattal kapcsolatos értesítések

(1) Az etilalkohol-ágazat termékeit illetően a tagállamok közlik a Bizottsággal a következő adatokat:

a) a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállított mennyisége a tiszta alkohol hektoliterjében kifejezve, az alkohol előállítására felhasznált termékek szerinti bontásban;

b) a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol értékesített mennyisége a tiszta alkohol hektoliterjében kifejezve, a rendeltetési ágazat szerinti bontásban;

c) a megelőző év végén az adott tagállamban mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból rendelkezésre álló készletek;

d) a folyó évi termelésre vonatkozó előrejelzés.

A Bizottság elfogadja a fenti adatok közlésére vonatkozó szabályokat, különös tekintettel az értesítések gyakoriságára és a rendeltetési ágazat fogalmának meghatározására.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatok és bármely egyéb rendelkezésre álló információ alapján a Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - elkészíti a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piacának az előző évre vonatkozó közösségi mérlegét, valamint a folyó évre vonatkozó becsült mérleget.

A közösségi mérleg a nem mezőgazdasági etil-alkoholra vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Az ilyen adatok pontos mibenlétét és összegyűjtésük módját a Bizottság határozza meg.

E bekezdés alkalmazásában a "nem mezőgazdasági eredetű etil-alkohol" olyan, a 2207 , a 2208 90 91 és a 2208 90 99 KN-kód alá tartozó termék, amelyet nem a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek valamelyikéből állítottak elő.

(3) A Bizottság értesíti a tagállamokat a (2) bekezdésben említett mérlegekről.

VI. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

190. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az e rendelet alapján fennálló kötelezettségek teljesítése során a tagállamoknál felmerülő kiadásokra az 1290/2005/EK rendeletet és az annak végrehajtására vonatkozóan elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.

190a. cikk

A borágazatban rendelkezésre álló összegek vidékfejlesztésre történő átcsoportosítása

(1) Az 1493/1999/EK rendelet szerinti múltbeli kiadásokon alapuló, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciós intézkedéseket szolgáló, és a (2) bekezdésben rögzített összegek kiegészítő közösségi alapként állnak az 1698/2005/EK rendelet alapján finanszírozott vidékfejlesztési program keretében a bortermelő régiókban végrehajtandó intézkedések rendelkezésére.

(2) Az adott naptári évben a következő összegek állnak rendelkezésre:

- 2009: 40 660 000 EUR,

- 2010: 82 110 000 millió EUR,

- 2011-től kezdődően: 122 610 000 millió EUR.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összegeket a Xc. mellékletnek megfelelően kell szétosztani a tagállamok között.

191. cikk

Szükséghelyzet

A Bizottság elfogadja a szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható, egyedi gyakorlati problémák megoldására szolgáló intézkedéseket.

Az ilyen rendelkezések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra.

192. cikk

Információcsere a tagállamok és a Bizottság között

(1) A tagállamok és a Bizottság minden tájékoztatást megadnak egymásnak, amely e rendelet alkalmazásához vagy a piacfigyeléshez és -elemzéshez, valamint az 1. cikkben említett termékeket érintő nemzetközi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges.

(2) A Bizottság részletes szabályokat fogad el az (1) bekezdés alkalmazásához szükséges információk meghatározására, valamint azok formájára, tartalmára, benyújtásának időzítésére és határidejére vonatkozóan, továbbá az információk és dokumentumok továbbítását vagy rendelkezésre bocsátását érintő rendelkezések tekintetében.

193. cikk

A szabályok kijátszására vonatkozó záradék

Bármely konkrét rendelkezés sérelme nélkül, nem részesíthetők az e rendelet által biztosított előnyökben olyan természetes vagy jogi személyek, akikről vagy amelyekről megállapítják, hogy - a rendelet célkitűzéseivel ellentétesen - mesterségesen teremtették meg a szóban forgó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeket.

194. cikk

Ellenőrzések, valamint igazgatási intézkedések és igazgatási szankciók és az azokról történő jelentéstétel

A Bizottság meghatározza a következőket:

a) az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek teljesítés tekintetében a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

b) az igazgatási intézkedések és az igazgatási szankciók alkalmazására vonatkozó rendszer arra az esetre, ha megállapítást nyer, hogy nem teljesítették az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek valamelyikét;

c) az e rendelet alkalmazásából eredő jogosulatlan kifizetések behajtására vonatkozó szabályok;

d) az elvégzett ellenőrzésekről és azok eredményeiről szóló jelentésekkel kapcsolatos szabályok.

A b) pontban említett igazgatási szankciók nagysága a megállapított szabálytalanság súlyosságától, mértékétől, valamint tartós, illetve ismétlődő jellegétől függ.

A Bizottság meghatározhatja továbbá a borágazatban a területek mérésére vonatkozó szabályokat, amelyek az e rendeletben meghatározott közösségi rendelkezéseknek egységes alkalmazását biztosítják. Ezek a szabályok különösen az ellenőrzéssel, valamint az ellenőrzések javítását szolgáló meghatározott pénzügyi eljárásokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak.

194a. cikk

Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel való összeegyeztethetőség

E rendelet borágazatbeli alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy a 194. cikk első és harmadik bekezdésében említett, a területekre vonatkozó közigazgatási és ellenőrző eljárások a következők tekintetében összeegyeztethetők legyenek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel (IIER):

a) számítógépes adatbázis;

b) az 1782/2003/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében említett, mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer;

c) az adminisztratív ellenőrzések.

Az eljárásoknak nehézségek és összeütközések nélkül lehetővé kell tenniük az IIER-rel való közös működést vagy információcserét.

VII. RÉSZ

VÉGREHAJTÁSI, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Végrehajtási rendelkezések

195. cikk

Bizottság

(1) A Bizottság munkáját a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság (a továbbiakban: az irányítóbizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

(3) A Bizottságot egy szabályozási bizottság is segíti.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

196. cikk

Az irányítóbizottság szervezete

A 195. cikk (1) bekezdésében említett irányítóbizottság üléseinek összeállítása során figyelembe kell venni különösen annak feladatkörét, az ülésén tárgyalandó kérdés sajátosságait és a megfelelő szakértelem igénybevételének szükségességét.

196a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 126e. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, 2012. április 2-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 126e. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 126e. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

196b. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy olyan bizottság segíti, amelynek elnevezése a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság. Ez a bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 30 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

II. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

197. cikk

Az 1493/1999/EK rendelet módosításai

Az 1493/1999/EK rendelet 74-76. cikkét el kell hagyni.

198. cikk

A 2200/96/EK rendelet módosításai

A 2200/96/EK rendelet 46 és 47. cikkét el kell hagyni.

199. cikk

A 2201/96/EK rendelet módosításai

A 2201/96/EK rendelet 29 és 30. cikkét el kell hagyni.

200. cikk

Az 1184/2006/EK rendelet módosításai

Az 1184/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A cím helyébe a következő szöveg lép:

"A Tanács 1184/2006/EK rendelete (2006. július 24.) az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról"

2. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"1. cikk

Ez a rendelet megállapítja a Szerződés 81-86. cikkének és 88. cikke egyes rendelkezéseinek a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek - kivéve a(z) 1234/2007/EK tanácsi rendelet ( *1 ) 1. cikk (1) bekezdésének a)-h), k) és m)-u) pontjában, és az 1. cikk (3) bekezdésében említett termékeket - előállítására vagy az e termékekkel folytatott kereskedelemre való alkalmazhatóságára vonatkozó szabályokat.

1a. cikk

A Szerződés 81-86. cikkét, valamint az azok végrehajtásáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni - e rendelet 2. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel - minden olyan, a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése és 82. cikke szerinti megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely az 1. cikkben felsorolt termékek termeléséhez vagy kereskedelméhez kapcsolódik.

3. A 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az ezen rendelet 1a. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásra, amely a nemzeti piaci rendtartás szerves részét képezi vagy a Szerződés 33. cikke célkitűzésének eléréséhez szükséges."

4. Az 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"3. cikk

A Szerződés 88. cikke (1) bekezdését és (3) bekezdése első mondatát kell alkalmazni az 1. cikkben említett termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott állami támogatásokra."

201. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A (3) bekezdésre figyelemmel a következő rendeletek hatályukat vesztik:

a) a 234/68/EGK, a 827/68/EGK, a 2517/69/EGK, a 2728/75/EGK, az 1055/77/EGK, a 2931/79/EGK, az 1358/80/EGK, a 3730/87/EGK, a 4088/87/EGK, a 404/93/EGK, a 670/2003/EK, a 797/2004/EK rendelet 2008. január 1-jétől;

b) a 707/76/EGK, az 1786/2003/EK, az 1788/2003/EK és az 1544/2006/EK rendelet 2008. április 1-jétől;

c) a 315/68/EGK, a 316/68/EGK, a 2729/75/EGK, a 2759/75/EGK, a 2763/75/EGK, a 2771/75/EGK, a 2777/75/EGK, a 2782/75/EGK, az 1898/87/EGK, az 1906/90/EGK, a 2204/90/EGK, a 2075/92/EGK, a 2077/92/EGK, a 2991/94/EGK, a 2597/97/EK, az 1254/1999/EK, az 1255/1999/EK, a 2250/1999/EK, az 1673/2000/EK, a 2529/2001/EK, az 1784/2003/EK, a 865/2004/EK az 1947/2005/EK, az 1952/2005/EK és az 1028/2006/EK rendelet 2008. július 1-jétől;

d) az 1785/2003/EK rendelet 2008. szeptember 1-jétől;

e) a 318/2006/EK rendelet 2008. október 1-jétől;

f) a 3220/84/EGK, a 386/90/EGK, az 1186/90/EGK, a 2137/92/EGK és az 1183/2006/EK rendelet 2009. január 1-jétől.

(2) A 74/583/EGK határozat 2008. január 1-jétől hatályát veszti.

(3) Az (1) bekezdésben említett rendeletek hatályon kívül helyezése nem érinti:

a) az ezen rendeletek alapján elfogadott közösségi jogi aktusok hatályának megőrzését; és

b) az ezen rendeletek által más olyan közösségi jogi aktusokban tett módosítások folytatódó érvényességét, amelyeket a jelen rendelet nem helyezett hatályon kívül.

202. cikk

A hivatkozások értelmezése

A 197-201. cikkel módosított vagy hatályon kívül helyezett rendelkezésekre és rendeletekre történő hivatkozást az e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni és a XXII. mellékletben található megfelelési táblázatokkal összhangban kell értelmezni.

203. cikk

Átmeneti szabályok

A Bizottság elfogadhatja a 197-201. cikkel módosított vagy hatályon kívül helyezett rendeletekben foglalt rendelkezésekről az e rendeletben foglalt rendelkezésekre való áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

203a. cikk

Átmeneti szabályok a gyümölcs- és zöldségágazatban és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatban

(1) A 2201/96/EK és az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1996. október 28-i 2202/96/EK rendeletben ( 31 ) meghatározott és az 1182/2007/EK rendelet által törölt támogatási rendszerek minden egyes érintett termék tekintetében alkalmazhatók maradnak az adott termékre vonatkozó, 2008-ban végződő gazdasági évben.

(2) Az e rendelet hatálybalépésének időpontját megelőzően a 2200/96/EK rendelet alapján már elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai e rendelet alapján továbbra is elismertek maradnak. Ahol szükséges, 2010. december 31-ig igazodnak e rendelet követelményeihez.

Az 1182/2007/EK rendelet alapján már elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai e rendelet alapján továbbra is elismertek maradnak.

(3) Egy termelői szervezet kérésére egy, az 1182/2007/EK rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően a 2200/96/EK rendelet alapján jóváhagyott operatív program:

a) folytatódhat, amíg véget nem ér; vagy

b) módosítható, hogy megfeleljen e rendelet követelményeinek; vagy

c) helyettesíthető e rendelet alapján jóváhagyott, új operatív programmal.

A 2007-ben benyújtott, de e rendelet alkalmazásának időpontjáig még jóvá nem hagyott, e pontokban meghatározott feltételeket egyébként kielégítő operatív programokra a 103d. cikk (3) bekezdésének e) és f) pontját kell alkalmazni.

(4) Azok a termelői csoportok, amelyek a 2200/96/EK rendelet alapján előzetes elismerést nyertek, e rendelet alapján továbbra is élvezik ezt az előzetes elismerést. A 2200/96/EK rendelet alapján elfogadott elismerési tervek e rendelet alapján továbbra is élvezik ezt az elismerést. Ugyanakkor - szükség esetén - a tervek módosításra kerülnek azért, hogy a termelői csoport számára lehetővé tegyék, hogy az megfelelhessen az e rendelet 125b. cikkében meghatározott termelői szervezetként történő elismeréshez szükséges kritériumoknak. Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamok termelői csoportjait illetően az elismerési tervekre - e rendelet alkalmazásának időpontjától - a 103a. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott támogatási mértékeket kell alkalmazni.

(5) A 2202/96/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett, a 2008. október 1-jén kezdődő - vagy az azt követő - gazdasági évekre vonatkozó, a citrusfélék feldolgozásához kapcsolódó támogatási rendszerben az egynél több gazdasági évet felölelő szerződések mindkét fél beleegyezésével - az említett rendeletnek az 1182/2007/EK rendelet általi hatályon kívül helyezésének figyelembevétele és a támogatások ennek megfelelő megszüntetése céljából - módosíthatók vagy megszüntethetők. A szerződéseket módosító vagy megszüntető felekre nem kell alkalmazni a szóban forgó rendelet vagy annak végrehajtási szabályai szerinti szankciókat.

(6) Ha egy tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 68b. cikke vagy 143bc. cikke szerinti átmeneti intézkedésekkel, a 2201/96/EK rendelet 6. cikkének vagy a 2202/96/EK rendelet 6. cikkének értelmében elfogadott, a feldolgozásra szánt nyersanyag minimális minőségi követelményeire és a kész termékek minimális minőségi követelményeire vonatkozó szabályok továbbra is alkalmazhatók maradnak a szóban forgó tagállam területén betakarított nyersanyagok tekintetében.

(7) Amíg a gyümölcs- és zöldségfélék és a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék tekintetében a 113. és a 113a. cikknek megfelelően új forgalmazási előírásokat fogadnak el, a 2200/96/EK és a 2201/96/EK rendelet alapján megfogalmazott forgalmazási előírásokat továbbra is alkalmazni kell.

(8) A Bizottság elfogadhatja a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2202/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendeletben foglalt rendelkezésekre történő áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket, az e cikk (1)-(7) bekezdésében előírt intézkedéseket is beleértve.

203b. cikk

Átmeneti szabályok a borágazatban

A Bizottság elfogadja az 1493/1999/EK és a 479/2008/EK rendeletben elrendelt szabályozásról az e rendeletben megállapított szabályozásra való áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

204. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

A következő esetekben azonban a rendeletet a fentitől eltérő időponttól kezdve kell alkalmazni:

a) a gabona-, a vetőmag-, a komló-, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó-, a len- és kender-, a nyersdohány-, a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a juhhús- és a kecskehús-, a tojás-, valamint a baromfihús-ágazat tekintetében 2008. július 1-jétől;

b) a rizságazat tekintetében 2008. szeptember 1-jétől;

c) a cukorágazat tekintetében 2008. október 1-jétől, az 59. cikk kivételével, amelyet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni;

d) a szárított takarmány-ágazat és a selyemhernyó-ágazat tekintetében 2008. április 1-jétől;

e) a borágazat, valamint a 197. cikk tekintetében 2008. augusztus 1-jétől;

f) a tej- és tejtermékágazat tekintetében - a II. rész I. címének III. fejezetében foglalt rendelkezések kivételével - 2008. július 1-jétől;

g) a tejtermelésre vonatkozó korlátozásoknak a II. rész I. címének III. fejezetében meghatározott rendszere tekintetében 2008. április 1-jétől;

h) a 42. cikk (1) bekezdésében említett, a hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszer tekintetében 2009. január 1-jétől;

A 27., 39. és 172. cikket 2008. január 1-jétől, a 149-152. cikket pedig. 2008. július 1-jétől kell valamennyi érintett termékre alkalmazni.

(3) A cukorágazat tekintetében a II. rész I. címét a 2014-2015-ös cukorpiaci gazdasági év végéig kell alkalmazni.

(4) A tejtermelést érintő korlátozások rendszerére vonatkozóan a II. rész I. címének III. fejezetében meghatározott rendelkezéseket a 66. cikkel összhangban 2015. március 31-ig kell alkalmazni.

(5) A burgonyakeményítő tekintetében a II. rész I. címe III. fejezetének IIIa. szakaszát a 2011/2012-es burgonyakeményítő-ágazati gazdasági év végéig kell alkalmazni.

(7) A tej- és tejtermékágazat vonatkozásában a 122. cikk első bekezdése a) pontjának iiia. alpontja, a 123. cikk (4) bekezdése, a 126a., 126b., 126e., valamint a 177a. cikk 2012. április 2-től2020. június 30-ig alkalmazandó, a 126c., 126d., 185e. és 185f. cikk pedig 2012. október 3-tól2020. június 30-ig alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE

I. rész: Gabonafélék

A gabonafélék tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)0709 90 60Csemegekukorica, frissen vagy hűtve
0712 90 19Szárított csemegekukorica, egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, a hibrid vetőmag kivételével
1001 90 91Közönséges búza és kétszeres vetőmag
1001 90 99Tönköly, közönséges búza és kétszeres, nem vetésre
1002 00 00Rozs
1003 00Árpa
1004 00Zab
1005 10 90Kukorica-vetőmag, a hibrid kivételével
1005 90 00Kukorica, a vetőmag kivételével
1007 00 90Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével
1008Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle
b)1001 10Durumbúza
c)1101 00 00Búzaliszt vagy kétszeres liszt
1102 10 00Rozsliszt
1103 11Durva őrlemény és dara búzából
1107Maláta, pörkölve is
d)0714Manióka, arrowroot, szálepgyökér, csicsóka, édesburgonya és magas keményítő- vagy inulintartalmú más hasonló gyökér és gumó frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, egészben, szeletelve vagy labdacs (pellet) formában tömörítve is; szágóbél
ex 11 02Gabonaliszt, a búza- vagy a kétszeres liszt kivételével:
1102 20– Kukoricaliszt
1102 90– Más:
1102 90 10– – Árpaliszt
1102 90 30– – Zabliszt
1102 90 90– – Más
ex 11 03Durva őrlemény, dara és labdacs (pellet) gabonából, kivéve a búzából készült durva őrleményt és darát (1103 11 alszám), a rizsből készült durva őrleményt és darát (1103 19 50 alszám), valamint a rizsből készült labdacsot (pelletet) (1103 20 50 alszám)
ex 11 04Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált), a 1006 vtsz. alá tartozó rizs és az 1104 19 91 alszám alá tartozó pelyhesített rizs kivételével; gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve
1106 20Liszt, dara és por a 0714 vtsz. alá tartozó szágóból, gyökérből vagy gumóból
ex 11 08Keményítő; inulin:
– Keményítő:
1108 11 00– – Búzakeményítő
1108 12 00– – Kukoricakeményítő
1108 13 00– – Burgonyakeményítő
1108 14 00– – Manióka- (kasszava-) keményítő
ex 1108 19– – Egyéb keményítők:
1108 19 90– – – Más
1109 00 00Búzasikér, szárítva is
1702Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is, égetett cukor:
ex 1702 30– Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva:
– – Más:
– – – Más:
ex 1702 30 50– – Más: – – – Fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is, 99 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor-tartalommal, szárazanyagra számítva
ex 1702 30 90– – – Más, 99 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor-tartalommal, szárazanyagra számítva
ex 1702 40– Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, legalább 20, de kevesebb mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva az invertcukor kivételével:
1702 40 90– – Más
ex 1702 90– Más, beleértve az invertcukrot és más cukor- és cukorszirup-keveréket 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva:
1702 90 50– – Maltodextrin és maltodextrinszirup
– – Égetett cukor:
– – – Más:
1702 90 75– – – – Poralakban, összetömörítve is
1702 90 79– – – – Más
2106Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:
ex 2106 90– Más
– – Ízesített vagy színezett cukorszirup:
– – – Más
2106 90 55– – – – Szőlőcukorszirup és maltodextrinszirup
ex 23 02Gabonafélék szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is
ex 23 03Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék, kilúgozott cukorrépaszelet, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék, sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék, labdacs (pellet) alakban is:
2303 10– Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék
2303 30 00– Sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék
ex 23 06Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve és labdacs (pellet) alakban is, a 2304 és 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével
– Más
2306 90 05– Kukoricacsírából
ex 23 08Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag, növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is:
2308 00 40– Makk és vadgesztenye; seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével
2309Állatok etetésére szolgáló készítmény:
ex 2309 10– Kutya- vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:
2309 10 11
2309 10 13
2309 10 31
2309 10 33
2309 10 51
2309 10 53
– – A 1702 30 50 , a 1702 30 90 , a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejterméktartalommal
ex 2309 90Más:
2309 90 20– – A Kombinált Nómenklatúra 23. árucsoportjához tartozó kiegészítő megjegyzések 5. pontjában említett termékek
– Más, beleértve az előkeveréket is:
2309 90 31
2309 90 33
2309 90 41
2309 90 43
2309 90 51
2309 90 53
– – A 1702 30 50 , a 1702 30 90 , a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejterméktartalommal

II. rész: Rizs

A rizs tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)1006 10 21 –
1006 10 98
Vetéstől eltérő célra szánt hántolatlan nyers rizs
1006 20Előmunkált (barna) rizs
1006 30Félig vagy teljesen hántolt rizs polírozva vagy fényezve is
b)1006 40 00Törmelék rizs
c)1102 90 50Rizsliszt
1103 19 50Durva őrlemény és dara rizsből
1103 20 50Labdacs (pellet) rizsből
1104 19 91Pelyhesített rizs
ex 1104 19 99Lapított rizs
1108 19 10Rizskeményítő

III. rész: Cukor

A cukor tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)1212 91Cukorrépa
1212 99 20Cukornád
b)1701Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban
c)1702 20Juharcukor és juharcukorszirup
1702 60 95 és
1702 90 95
Egyéb, hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagot nem tartalmazó, szilárd halmazállapotú cukrok és cukorszirupok, a tejcukor, a szőlőcukor, a maltodextrin és az izoglükóz kivételével
1702 90 71Égetett cukor, legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva
2106 90 59Ízesített vagy színezett cukorszirup, az izoglükóz-, tejcukor-, szőlőcukor- és maltodextrinszirup kivételével
d)1702 30 10
1702 40 10
1702 60 10
1702 90 30
Izoglükóz
e)1702 60 80
1702 90 80
Inulinszirup
f)1703Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz
g)2106 90 30Ízesített vagy színezett izoglükózszirup
h)2303 20Kilúgozott cukorrépaszelet, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék

IV. rész: Szárított takarmány

A szárított takarmány tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)ex 1214 10 00– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet), forró levegővel mesterségesen szárítva
– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és labdacs (pellet), más módon szárítva és őrölve
ex 1214 90 90– Lucerna, baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény, forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével
– Lucerna, baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és lotus corniculatus más módon szárítva és őrölve
b)ex 2309 90 99– Lucernaléből és fűléből nyert fehérjekoncentrátum
– Kizárólag a fent említett koncentrátumok előállítása során keletkező, szilárd maradékból és léből nyert, dehidratált termékek

V. rész: Vetőmagok

A vetőmagok tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
0712 90 11Hibrid csemegekukorica:
– vetésre
0713 10 10Borsó (Pisum sativum):
– vetésre
ex 0713 20 00Csicseriborsó:
– vetésre
ex 0713 31 00A Vigna mungo (L) Hepper vagy Vigna radiata (L) Wilczek fajhoz tartozó bab:
– vetésre
ex 0713 32 00Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis):
– vetésre
0713 33 10Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris):
– vetésre
ex 0713 39 00Egyéb babok:
– vetésre
ex 0713 40 00Lencse:
– vetésre
ex 0713 50 00Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina, Vicia faba var. minor)
– vetésre
ex 0713 90 00Más szárított hüvelyes zöldség:
– vetésre
1001 90 10Tönköly:
– vetésre
ex 1005 10Hibridkukorica-vetőmag
1006 10 10Hántolatlan nyers rizs:
– vetésre
1007 00 10Hibrid cirokmag:
– vetésre
1201 00 10Szójabab, törve is:
– vetésre
1202 10 10Földimogyoró héjában, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve:
– vetésre
1204 00 10Lenmag, törve is:
– vetésre
1205 10 10 és
ex 1205 90 00
Vetésre szánt olajrepce- vagy repcemag, törve is
– Más
1206 00 10Napraforgómag, törve is:
– vetésre
ex 12 07Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is:
– vetésre
1209Mag, gyümölcs és spóra:
– vetésre

VI. rész: Komló

1. A komló tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
1210Komlótoboz frissen vagy szárítva, őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban is; lupulin

2. E rendeletnek az értékesítésre és a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseit a következő termékekre is alkalmazni kell:

KN-kódMegnevezés
1302 13 00Növényi nedv és kivonat komlóból

VII. rész: Olívaolaj és étkezési olajbogyó

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)1509Olívaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
1510 00Kizárólag olívabogyóból nyert más olaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva, beleértve a 1509 vtsz. alá tartozó olajokkal vagy ezek frakcióival készült keverékeket is
b)0709 90 31Olajbogyó, frissen vagy hűtve, nem étolaj kinyerésére szánt
0709 90 39Más olajbogyó, frissen vagy hűtve
0710 80 10Olajbogyó (nyersen vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is), fagyasztva:
0711 20Olajbogyó ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban
ex 0712 90 90Szárított olajbogyó, egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve
2001 90 65Olajbogyó ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva
ex 2004 90 30Olajbogyó ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva
2005 70Olajbogyó ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva
c)1522 00 31
1522 00 39
Zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai, olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajtartalommal
2306 90 11
2306 90 19
Olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más maradék

VIII. rész: Rostlen és rostkender

A rostlen és rostkender tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
5301Len nyersen vagy megmunkálva de nem fonva; lenkóc és hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)
5302Valódi kender (Cannabis sativa L.) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)

IX. rész: Gyümölcs- és zöldségfélék

A gyümölcs- és zöldségfélék tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
0702 00 00Paradicsom frissen vagy hűtve
0703Vöröshagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma, póréhagyma és más hagymaféle frissen vagy hűtve
0704Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és élelmezési célra alkalmas hasonló káposztaféle frissen vagy hűtve
0705Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.) frissen vagy hűtve
0706Sárgarépa, fehérrépa, salátának való cékla, bakszakáll, gumós zeller, retek és élelmezési célra alkalmas más hasonló gyökér, frissen vagy hűtve
0707 00Uborka és apró uborka frissen vagy hűtve
0708Hüvelyes zöldség, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve
ex 07 09Más zöldség frissen vagy hűtve, a 0709 60 91 , 0709 60 95 , 0709 60 99 , 0709 90 31 , 0709 90 39 és 0709 90 60 alszámok kivételével
ex 08 02Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is, a 0802 90 20 alszám alá tartozó aréka (vagy bétel) és kóladió kivételével
0803 00 11Friss plantain
ex 0803 00 90Szárított plantain
0804 20 10Füge, frissen
0804 30 00Ananász
0804 40 00Avokádó
0804 50 00Guajava, mangó és mangosztán
0805Citrusfélék frissen vagy szárítva
0806 10 10Friss csemegeszőlő
0807Dinnye (beleértve a görögdinnyét is) és papaya frissen
0808Alma, körte és birs frissen
0809Kajszibarack, cseresznye, meggy, őszibarack (beleértve a nektarint is), szilva és kökény frissen
0810Más gyümölcs frissen
0813 50 31
0813 50 39
Kizárólag a 0801 és 0802 vtsz. alá tartozó szárított diófélék keveréke
0910 20Sáfrány
ex 0910 99Kakukkfű, frissen vagy hűtve
ex 1211 90 85Bazsalikom, citromfű, menta, szurokfű (oregano / vad majoránna), rozmaring, zsálya, frissen vagy hűtve
1212 99 30Szentjánoskenyér

X. rész: Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek

A feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)ex 07 10Zöldség (nyersen vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva, kivéve a 0710 40 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát, a 0710 80 10 alszám alá tartozó olajbogyót, valamint a 0710 80 59 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcsét
ex 07 11Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve a 0711 20 alszám alá tartozó olajbogyót, illetve a 0710 80 59 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcsét
ex 07 12Szárított zöldség egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, kivéve az ex 0712 90 05 alszám alá tartozó, forró levegővel mesterségesen szárított és emberi fogyasztásra alkalmatlan burgonyát, az ex 0712 90 11 és a 0712 90 19 alszám alá tartozó csemegekukoricát és az ex 0712 90 90 alszám alá tartozó olajbogyót
0804 20 90Szárított füge
0806 20Szárított szőlő
ex 08 11Gyümölcs és diófélék nyersen vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőszer hozzáadása nélkül, kivéve az ex 0811 90 95 alszám alá tartozó fagyasztott banánt
ex 08 12Gyümölcs és diófélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve az ex 0812 90 98 alszám alá tartozó, ideiglenesen tartósított banánt
ex 08 13Szárított gyümölcs, a 0801 —0806 vtsz. alá tartozók kivételével; diókeverék vagy ebbe az árucsoportba tartozó szárított gyümölcsök keveréke, kivéve a 0813 50 31 és 0813 50 39 alszámokhoz, a 0801 és 0802 vámtarifaszámok alá tartozó diókeverékeket
0814 00 00Citrusfélék vagy a dinnyefélék héja (beleértve a görögdinnye héját is) frissen, fagyasztva, szárítva vagy sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban ideiglenesen tartósítva
0904 20 10Szárított édes paprika, sem zúzott, sem őrölt
b)ex 08 11Gyümölcs és diófélék (nyersen vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával
ex 1302 20Pektintartalmú anyagok és pektinátok
ex 20 01Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság), kivéve:
— a Capsicum nemhez tartozó növények gyümölcse, a 2001 90 20 alszám alá tartozó édes paprika és spanyol paprika kivételével
— a 2001 90 30 alszám alá tartozó csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)
— a 2001 90 40 alszám alá tartozó jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal
— a 2001 90 60 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügy
— a 2001 90 65 alszám alá tartozó olajbogyó
— az ex 2001 90 97 alszám alá tartozó szőlőlevél, komlóhajtás és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei
2002Paradicsom ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva
2003Ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva
ex 20 04Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, kivéve a 2006 vámtarifaszám termékeit, az ex 2004 90 10 alszám alá tartozó csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), az ex 2004 90 30 alszám alá tartozó olajbogyó és a 2004 10 91 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonya kivételével
ex 20 05Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével, kivéve a 2005 70 alszám alá tartozó olajbogyót, a 2005 80 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), a 2005 99 10 alszám alá tartozó Capsicum nemhez tartozó növények gyümölcsét az édes paprika és a spanyol paprika kivételével, valamint a 2005 20 10 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonyát
ex 2006 00Gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott), kivéve az ex 2006 00 38 és az ex 2006 00 99 vámtarifaszámok alá tartozó banánt cukorban tartósítva
ex 20 07Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém gyümölcsből vagy diófélékből, főzéssel készítve, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve:
— az ex 2007 10 alszám alá tartozó, banánból készült homogenizált készítmények
— az ex 2007 99 39 , az ex 2007 99 50 és az ex 2007 99 97 alszám alá tartozó, banánból készült dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém
ex 20 08Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is, kivéve:
— a 2008 11 10 alszám alá tartozó amerikaimogyoró-vaj
— a 2008 91 00 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügy
— a 2008 99 85 alszám alá tartozó kukorica
— a 2008 99 91 alszám alá tartozó jamgyökér, édes burgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal
— az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó szőlőlevél, komlóhajtás és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei
— az ex 2008 92 59 , az ex 2008 92 78 , az ex 2008 92 93 és az ex 2008 92 98 alszám alá tartozó, másképpen elkészített vagy tartósított banánkeverékek
— az ex 2008 99 49 , az ex 2008 99 67 és az ex 2008 99 99 alszámok alá tartozó, másképpen elkészített vagy tartósított banán
ex 20 09Gyümölcslé (kivéve a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó szőlőlevet és szőlőmustot és az ex 2009 80 alszám alá tartozó banánlevet) és zöldséglé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

XI. rész: Banán

A banán tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódokMegnevezés
0803 00 19Banán frissen, kivéve a plantain fajtát
ex 0803 00 90Banán szárítva, kivéve a plantain fajtát
ex 0812 90 98Banán ideiglenesen tartósítva
ex 0813 50 99Szárított banánt tartalmazó keverékek
1106 30 10Liszt, dara és por banánból
ex 2006 00 99Banán cukorban tartósítva
ex 2007 10 99Homogenizált készítmények banánból
ex 2007 99 39
ex 2007 99 50
ex 2007 99 97
Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém banánból
ex 2008 92 59
ex 2008 92 78
ex 2008 92 93
ex 2008 92 98
Más módon elkészített vagy tartósított keverékek banánból, alkohol hozzáadása nélkül
ex 2008 99 49
ex 2008 99 67
ex 2008 99 99
Banán másképpen elkészítve vagy tartósítva
ex 2009 80 35
ex 2009 80 38
ex 2009 80 79
ex 2009 80 86
ex 2009 80 89
ex 2009 80 99
Banánlé

XII. rész: Bor

A bor tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)2009 61
2009 69
Szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is)
2204 30 92
2204 30 94
2204 30 96
2204 30 98
Más szőlőmust, kivéve az erjedésben lévő vagy az alkohol hozzáadásától eltérő módon erjesztéssel lefojtott szőlőmustot
b)ex 22 04Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével, kivéve a 2204 30 92 , 2204 30 94 , 2204 30 96 és 2204 30 98 alszám alá tartozó más szőlőmustot
c)0806 10 90Friss szőlő a csemegeszőlő kivételével
2209 00 11
2209 00 19
Borecet
d)2206 00 10Pikett
2307 00 11
2307 00 19
Borseprő
2308 00 11
2308 00 19
Szőlőtörköly

XIII. rész: Élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat

Az élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat tekintetében e rendelet a Kombinált Nómenklatúra 6. árucsoportjában található minden termékre kiterjed.

XIV. rész: Nyersdohány

A nyersdohány tekintetében e rendelet a Kombinált Nómenklatúra 2401 vámtarifaszáma alá tartozó nyers- vagy feldolgozatlan dohányra és dohányhulladékra terjed ki.

XV. rész: Marha- és borjúhús

A marha- és borjúhús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)0102 90 05 –
0102 90 79
Háziasított szarvasmarhafajtákhoz tartozó élő állatok, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat
0201Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve
0202Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva
0206 10 95Sovány és zsíros dagadó frissen vagy hűtve
0206 29 91Sovány és zsíros dagadó fagyasztva
0210 20Szarvasmarhafélék húsa sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve
0210 99 51Sovány és zsíros dagadó sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve
0210 99 90Húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből készült élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény
1602 50 10Szarvasmarhafélék más elkészített vagy konzervált húsa, vágási mellékterméke vagy belsősége, főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke
1602 90 61Más elkészített vagy konzervált hús szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal, főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke
b)0102 10Élő szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállattól
0206 10 98Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével, frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket
0206 21 00
0206 22 00
0206 29 99
Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével, fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket
0210 99 59Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve, a sovány és zsíros dagadó kivételével
ex 1502 00 90Szarvasmarhafaggyú, az 1503 vtsz. alá tartozók kivételével
1602 50 31 és a 1602 50 95Szarvasmarhafélék más elkészített vagy konzervált húsa, vágási mellékterméke vagy belsősége, kivéve a főzés nélküli húst vagy belsőséget, valamint a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét
1602 90 69Más elkészített vagy konzervált hús szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal, kivéve a főzés nélküli és a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

XVI. rész: Tej és tejtermékek

A tej- és tejtermékek tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)0401Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül
b)0402Tej és tejszín sűrítve vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával
c)0403 10 11 –
0403 10 39
0403 90 11 –
0403 90 69
Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával, ízesítés, gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadása nélkül
d)0404Tejsavó sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is; másutt nem említett, természetes tejalkotórészeket tartalmazó termék cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is
e)ex 04 05Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; 75 %-nál több, de 80 %-nál kevesebb zsírtartalmú kenhető tejkészítmények
f)0406Sajt és túró
g)1702 19 00Tejcukor és tejcukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyag nélkül, kevesebb mint 99 tömegszázalék tejcukortartalommal, vízmentes laktózra vonatkoztatva, szárazanyagra számítva
h)2106 90 51Ízesített vagy színezett tejcukorszirup
i)ex 23 09Állatok etetésére szolgáló készítmény:
– Olyan termékeket tartalmazó készítmények és takarmányok, amelyekre e rendelet vonatkozik, közvetlenül vagy az 1667/2006/EK rendelet alapján, kivéve azokat a készítményeket és takarmányokat, amelyekre az ezen melléklet I. része vonatkozik.

XVII. rész: Sertéshús

A sertéshús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)ex 01 03Élő sertés, háziasított fajtákból, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat
b)ex 02 03Házi sertés húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva
ex 02 06Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, kivéve amelyet gyógyászati termékek gyártására használnak, frissen, hűtve vagy fagyasztva
ex 0209 00Sovány húsréteget nem tartalmazó sertészsiradék (szalonna), nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve
ex 02 10Házi sertés élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve
1501 00 11
1501 00 19
Sertészsír (zsiradék is)
c)1601 00Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből; ezeken a termékeken alapuló élelmiszerek
1602 10 00Homogenizált készítmények húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből
1602 20 90Elkészített vagy konzervált termékek állatok májából, kivéve liba- és kacsamájból
1602 41 10
1602 42 10
1602 49 11 –
1602 49 50
Más elkészített és konzervált termékek, házisertéshús- vagy belsőségtartalommal
1602 90 10Állati vérből készült termékek
1602 90 51Más elkészített vagy konzervált termékek, házisertéshús- vagy belsőségtartalommal
1902 20 30Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is, 20 tömegszázalékot meghaladó kolbász és más hasonló, bármely fajta hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is

XVIII. rész Birka- és kecskehús

A birka- és kecskehús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)0104 10 30Bárány (1 éves korig)
0104 10 80Élő juh, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat és a bárányt
0104 20 90Élő kecske, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat
0204Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva
0210 99 21Juh- és kecskehús csonttal, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve
0210 99 29Juh- és kecskehús csont nélkül, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve
b)0104 10 10Élő juh – fajtatiszta tenyészállat
0104 20 10Élő kecske – fajtatiszta tenyészállat
0206 80 99Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket
0206 90 99Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket
0210 99 60Juh- és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve
ex 1502 00 90Birka- vagy kecskefaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével
c)1602 90 72Más elkészített vagy konzervált birka- vagy kecskehús, vágási melléktermék vagy belsőség, főzés nélkül;
1602 90 74Főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke, birkából vagy kecskéből
d)1602 90 76
1602 90 78
Más elkészített vagy konzervált birka- vagy kecskehús, vágási melléktermék vagy belsőség, kivéve a főzés nélküli és a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

XIX. rész: Tojás

A tojás tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)0407 00 11
0407 00 19
0407 00 30
Baromfitojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve
b)0408 11 80
0408 19 81
0408 19 89
0408 91 80
0408 99 80
Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve az emberi fogyasztásra alkalmatlanokat

XX. rész: Baromfihús

A baromfihús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
a)0105Élő baromfi, a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk
b)ex 02 07A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva, kivéve a c) pont alá tartozó májat
c)0207 13 91Baromfimáj frissen, hűtve vagy fagyasztva
0207 14 91
0207 26 91
0207 27 91
0207 34
0207 35 91
0207 36 81
0207 36 85
0207 36 89
0210 99 71Baromfimáj sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve
0210 99 79
d)0209 00 90Baromfizsiradék, nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve
e)1501 00 90Baromfizsír
f)1602 20 10Liba- vagy kacsamáj, másképpen elkészítve vagy tartósítva
1602 31A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi húsa, vágási mellékterméke vagy belsősége, másképpen elkészítve vagy tartósítva
1602 32
1602 39

XXI. rész: Egyéb termékek

KN-kódMegnevezés
ex 01 01Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér:
0101 10– Fajtatiszta tenyészállat:
0101 10 10– – Ló ()
0101 10 90– – Más
0101 90– Más:
– – Ló:
0101 90 19– – – Vágástól eltérő célra
0101 90 30– – Szamár
0101 90 90– – Lóöszvér (muli) és szamáröszvér
ex 01 02Élő szarvasmarhafélék:
ex 0102 90– Fajtatiszta tenyészállattól eltérő:
0102 90 90– – Nem háziasított fajták
ex 01 03Élő sertés:
0103 10 00– Fajtatiszta tenyészállatok ()
– Más:
ex 0103 91– – 50 kg-nál kisebb tömegű:
0103 91 90– – – Nem háziasított fajták
ex 0103 92– – Legalább 50 kg tömegű
0103 92 90– – Nem háziasított fajták
0106 00Más élő állat
ex 02 03Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva:
– Friss vagy hűtött:
ex 0203 11– – Egész és fél hasított testek:
0203 11 90– – – Nem házi sertésből
ex 0203 12– – Sonka, lapocka és részei csonttal:
0203 12 90– – – Nem házi sertésből
ex 0203 19– – Más:
0203 19 90– – – Nem házi sertésből
– – Fagyasztva:
ex 0203 21– – Egész és fél hasított testek:
0203 21 90– – – Nem házi sertésből
ex 0203 22– – Sonka, lapocka és részei csonttal:
0203 22 90– – – Nem házi sertésből
ex 0203 29– – Más:
0203 29 90– – – Nem házi sertésből
ex 0205 00Szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva:
ex 02 06Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva:
ex 0206 10– Szarvasmarhafélékből frissen vagy hűtve
0206 10 10– – Gyógyászati termékek gyártására ()
– Szarvasmarhafélékből fagyasztva:
ex 0206 22 00– – Máj:
– – – Gyógyászati termékek gyártására ()
ex 0206 29– – Más:
0206 29 10– – – Gyógyászati termékek gyártására ()
ex 0206 30 00– Sertésből frissen vagy hűtve:
– – – Gyógyászati termékek gyártására ()
– – Más:
– – – nem házi sertésből
– Sertésből fagyasztva:
ex 0206 41 00– – Máj:
– – – – Gyógyászati termékek gyártására ()
– – – Más:
– – – – nem házi sertésből
ex 0206 49 00– – Más:
– – – Házi sertésből:
– – – – Gyógyászati termékek gyártására ()
– – – Más
ex 0206 80– Más frissen vagy hűtve:
0206 80 10– – Gyógyászati termékek gyártására ()
– – Más:
0206 80 91– – – Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből
ex 0206 90– Más fagyasztva:
0206 90 10– – Gyógyászati termékek gyártására ()
– – Más:
0206 90 91– – – Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből
0208Élelmezési célra alkalmas más hús, vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva
ex 02 10Élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve; élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből:
– Sertéshús:
ex 0210 11– – Sonka, lapocka és részei csonttal:
0210 11 90– – – Nem házi sertésből
ex 0210 12– – Oldalas és dagadó és részei:
0210 12 90– – – Nem házi sertésből
ex 0210 19– – Más:
0210 19 90– – – Nem házi sertésből
– Más, beleértve a húsból, vágási melléktermékből és belsőségből készült, élelmezési célra alkalmas lisztet és őrleményt is:
0210 91 00– – Főemlősökből
0210 92 00– – Bálnából, delfinből és barna delfinből [a cetfélék (Cetacea) rendjébe tartozó emlősből]; lamantinból és dugongból [a szirének (Sirenia) rendjébe tartozó emlősből]
0210 93 00– – Hüllőből (kígyóból és teknősbékából is)
ex 0210 99– – Más:
– – – Hús:
0210 99 31– – – – Rénszarvasból
0210 99 39– – – – Más
– – – Vágási melléktermék és belsőség:
– – – – Nem házi sertésből, szarvasmarhafélékből, juhból és kecskéből
0210 99 80– – – – – Nem baromfimájból
ex 0407 00Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve:
0407 00 90– A baromfitojás kivételével
ex 04 08Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is:
– Tojássárgája:
ex 0408 11– – Szárítva:
0408 11 20– – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan ()
ex 0408 19– – Más:
0408 19 20– – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan ()
– Más:
ex 0408 91– – Szárítva:
0408 91 20– – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan ()
ex 0408 99– – Más:
0408 99 20– – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan ()
0410 00 00Másutt nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű termék
0504 00 00Állati bél, hólyag és gyomor (a halból származó kivételével), egészben és darabban, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve
ex 05 11Másutt nem említett állati termék; az 1. vagy a 3. árucsoportba tartozó, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat:
0511 10 00– Szarvasmarhafélék spermája
– Más:
0511 91– – Hal vagy rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállat részei; a 3. árucsoportba tartozó, élettelen állat
ex 0511 99– – Más:
– – – állati eredetű természetes szivacs
– – Más
ex 07 09Más zöldség frissen vagy hűtve:
ex 0709 60– A Capsicum és a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse:
– – Más:
0709 60 91– – – Capsicum nemből, capsicin vagy capsicum illóolajtartalmú festék gyártására ()
0709 60 95– – – Illóolaj vagy gyanta gyártásához ()
0709 60 99– – – Más
ex 07 10Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:
ex 0710 80– Más zöldség:
– – A Capsicum és a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse:
0710 80 59– – – Édes paprika kivételével
ex 07 11Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban:
ex 0711 90– Más zöldség; zöldségkeverék:
– – Zöldségfélék:
0711 90 10– – – A Capsicum vagy Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika kivételével
ex 07 13Szárított hüvelyes zöldség kifejtve, hántolva vagy felesen is
ex 0713 10– Borsó (Pisum sativum):
0713 10 90– – Nem vetésre
ex 0713 20 00– Csicseriborsó:
– – Nem vetésre
– Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.)
ex 0713 31 00– – – A Vigna mungo (L) Hepper vagy Vigna radiata (L) Wilczek fajhoz tartozó bab:
– – – Nem vetésre
ex 0713 32 00– – Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis):
– – – Nem vetésre
ex 0713 33– – Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris):
0713 33 90– – – Nem vetésre
ex 0713 39 00– – Más:
– – – Nem vetésre
ex 0713 40 00– Lencse:
– – – Nem vetésre
ex 0713 50 00– Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina, Vicia faba var. minor)
– – Nem vetésre
ex 0713 90 00– Más:
– – Nem vetésre
0801Kókuszdió, brazildió és kesudió frissen vagy szárítva, héjastól is
ex 08 02Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is:
ex 0802 90– Más:
ex 0802 90 20– – Aréka (vagy bétel) és kóladió
ex 08 04Datolya, füge, ananász, avokádó, guajava, mangó és mangosztán frissen vagy szárítva:
0804 10 00– Datolya
0902Tea, aromásítva is
ex 09 04Bors a Piper nemből; a Capsicum vagy a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse szárítva vagy zúzva vagy őrölve, a 0904 20 10 vámtarifaszám alá tarozó édes paprika kivételével
0905 00 00Vanília
0906Fahéj és fahéjvirág
0907 00 00Szegfűszeg (egész gyümölcs, kocsány és szár)
0908Szerecsendió, szerecsendió-virág és kardamom
0909Ánizsmag, badián-, édeskömény-, koriander-, kömény- vagy rétiköménymag; borókabogyó
ex 09 10Gyömbér, kurkuma, babérlevél, curry és más fűszer a kakukkfű és a sáfrány kivételével
ex 11 06Liszt, dara és por a 0713 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből, a 0714 vtsz. alá tartozó szágóból vagy gyökérből vagy gumóból; vagy a 8. árucsoportba tartozó termékekből:
1106 10 00– A 0713 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből
ex 1106 30– A 8. árucsoportba tartozó termékekből:
1106 30 90– – Banán kivételével
ex 11 08Keményítő; inulin:
1108 20 00– Inulin
1201 00 90Szójabab, törve is, nem vetésre
1202 10 90Földimogyoró, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában, nem vetésre
1202 20 00Földimogyoró, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héj nélkül, törve is
1203 00 00Kopra
1204 00 90Lenmag, törve is, nem vetésre
1205 10 90 és
ex 1205 90 00
Olajrepce- vagy repcemag, törve is, nem vetésre
1206 00 91Napraforgómag, törve is, nem vetésre
1206 00 99
1207 20 90Gyapotmag, törve is, nem vetésre
1207 40 90Szezámmag, törve is, nem vetésre
1207 50 90Mustármag, törve is, nem vetésre
1207 91 90Mákszem, törve is, nem vetésre
1207 99 91Kendermag, törve is, nem vetésre
ex 1207 99 97Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is, nem vetésre
1208Olajosmagliszt és -dara vagy olajtartalmú gyümölcsliszt és -dara, a mustárliszt és -dara kivételével
1211Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtó szer, gombaölő szer vagy hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is, kivéve az e melléklet IX. részében az ex 1211 90 85 KN-kód alatt felsorolt termékeket
ex 12 12Szentjánoskenyér, tengeri moszat és más alga, cukorrépa és cukornád frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, őrölve is; másutt nem említett, elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló gyümölcsmag és más növényi termék (beleértve a Cichorium intybus sativum fajta nem pörkölt cikóriagyökereket is):
ex 1212 20 00– Elsősorban gyógyszer gyártására vagy emberi fogyasztásra szolgáló tengeri moszat és más alga
– Más:
ex 1212 99– – A cukornád kivételével:
1212 99 41 ,
1212 99 49
– – – Szentjánoskenyérmag
ex 1212 99 70– – – Más, a cikóriagyökér kivételével
1213 00 00Gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs (pellet) alakban is
ex 12 14Karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna (alfalfa), lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is:
ex 1214 10 00– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet), kivéve
Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet), forró levegővel mesterségesen szárítva vagy
– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és labdacs (pellet), más módon szárítva és őrölve
ex 1214 90– Más:
1214 90 10– – Marharépa, karórépa és más takarmánygyökér
ex 1214 90 90– – Más, kivéve:
– Lucerna, baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény, forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével
– Lucerna, baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és lotus corniculatus más módon szárítva és őrölve
ex 1502 00Szarvasmarhafaggyú, birka- vagy kecskefaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével:
ex 1502 00 10– Ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével, kivéve a csontból és hulladékból nyert zsírokat ()
1503 00Zsírsztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem emulgálva, vagy nem keverve vagy más módon nem elkészítve
1504Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
1507Szójababolaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
1508Földimogyoró-olaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
1511Pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
1512Napraforgómag-, pórsáfránymag- vagy gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
1513Kókuszdió (kopra)-, pálmamagbél- vagy babassuolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
1514Olajrepce-, repce- vagy mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
ex 15 15Más stabilizált növényi zsír és olaj (kivéve az ex 1515 90 11 alszám alá tartozó jojobaolajat) és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
ex 15 16Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve (kivéve a 1516 20 10 alszám alá tartozó hidrogénezett ricinusolajat, ún. opálviaszt)
ex 15 17Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj vagy ezek frakciói kivételével, kivéve a 1517 10 10 , 1517 90 10 és 1517 90 93 alszámokat
1518 00 31
1518 00 39
Stabilizált folyékony növényi olaj, keverék, műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével ()
1522 00 91Az olaj alja és olajseprő (olajdrass); zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozásából származó semlegesítési iszap (soapstock), kivéve azokat, amelyek olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajat tartalmaznak
1522 00 99Zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok egyéb feldolgozási maradékai, kivéve azokat, amelyek olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajat tartalmaznak
ex 16 02Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék, belsőség vagy vér:
– Sertésből:
ex 1602 41– – Sonka és részei:
1602 41 90– – – Nem házi sertésből
ex 1602 42– – Lapocka és részei:
1602 42 90– – – Nem házi sertésből
ex 1602 49– – Más, beleértve a keverékeket is:
1602 49 90– – – Nem házi sertésből
ex 1602 90– Más, beleértve az állati vérből készült termékeket is:
– – Az állati vérből készült termékek kivételével:
1602 90 31– – – Vadból vagy nyúlból
1602 90 99– – – – – – Nem birkából vagy kecskéből
1603 00Kivonat és lé húsból, halból vagy rákféléből puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból
1801 00 00Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve
1802 00 00Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék
ex 20 01Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság):
ex 2001 90– Más:
2001 90 20– – A Capsicum nemhez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika vagy a spanyol paprika kivételével
ex 20 05Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
ex 2005 99– Más zöldség és zöldségkeverék:
2005 99 10– – A Capsicum nemhez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika vagy a spanyol paprika kivételével
ex 22 06Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei:
2206 00 31 –
2206 00 89
– Pikett kivételével
ex 23 01Emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) húsból vagy vágási melléktermékből, belsőségből, halból vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból; tepertő:
2301 10 00– Liszt, dara és labdacs (pellet) húsból vagy vágási melléktermékből, belsőségből; tepertő
ex 23 02Gabonafélék vagy hüvelyes növények szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is:
2302 50 00– Hüvelyes növényből
2304 00 00Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is
2305 00 00Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is
ex 23 06Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is, a 2304 vagy 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, a 2306 90 05 (kukoricacsíra kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék), valamint a 2306 90 11 és 2306 90 19 (olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más maradék) alszámok kivételével
ex 2307 00Borseprő; nyers borkő:
2307 00 90– Nyers borkő
ex 2308 00Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag, növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is:
2308 00 90– – – Szőlőtörköly, makk és vadgesztenye kivételével, seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével
ex 23 09Állatok etetésére szolgáló készítmény:
ex 2309 10– Kutya- vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:
2309 10 90– – – Kivéve a 1702 30 51 –1702 30 99 , a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejterméktartalommal:
ex 2309 90– Más:
2309 90 10– – Hal vagy tengeri emlős részeit tartalmazó oldat
– – Más, beleértve az előkeveréket is:
ex 2309 90 91 –
2309 90 99
– – – Kivéve a 1702 30 51 –1702 30 99 , a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejterméktartalommal, a következők kivételével:
– Lucernaléből és fűléből nyert fehérjekoncentrátum
– Kizárólag az első franciabekezdésben említett koncentrátumok előállítása során keletkező, szilárd maradékból és léből nyert, dehidratált termékek
(1) Az ezen alszám alatti bejegyzésre a vonatkozó közösségi rendelkezésekben megállapított feltételek vonatkoznak [lásd: a 94/28/EK tanácsi irányelvet (HL L 178., 1994.7.12., 66. o.); a 93/623/EGK bizottsági határozatot (HL L 298., 1993.12.3., 45. o.)].
(2) Az ezen alszám alatti bejegyzésre a vonatkozó közösségi rendelkezésekben megállapított feltételek vonatkoznak [lásd a 88/661/EGK tanácsi irányelvet (HL L 382., 1988.12.31., 36. o.), a 96/510/EK bizottsági határozatot (HL L 210., 1996.8.20., 53. o.)].
(3) Az ezen alszám alatti bejegyzésre a vonatkozó közösségi rendelkezésekben megállapított feltételek vonatkoznak [lásd a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 291–300. cikkét és az azt követő módosításokat].
(4) Az ezen alszám alatti bejegyzésre a Kombinált Nómenklatúra bevezető rendelkezései II. szakaszának F. pontjában megállapított feltételek vonatkoznak.

II. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE

I. rész: Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol

1. Az etil-alkohol tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
ex 2207 10 00Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő
ex 2207 20 00Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő
ex 2208 90 91
és
ex 2208 90 99
Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő

2. A III. rész II. fejezetének a behozatali engedélyekről szóló I. szakasza, illetve ugyanazon rész III. fejezetének I. szakasza azokra a 2208 KN-kód alá tartozó, több mint kétliteres palackokban (tartályokban) kiszerelt, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholon alapuló termékekre is alkalmazandó, amelyek az etil-alkohol 1. pontban említett valamennyi sajátosságával rendelkeznek.

II. rész: Méhészeti termékek

A méhészeti termékek tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódMegnevezés
0409Természetes méz
ex 0410 00 00Élelmezési célra alkalmas méhpempő és méhszurok
ex 0511 99 85Élelmezési célra nem alkalmas méhpempő és méhszurok
ex 1212 99 70Virágpor
ex 1521 90Méhviasz

III. rész: Selyemhernyó

A selyemhernyók tekintetében e rendelet az ex 0106 90 00 KN alszám alá tartozó selyemhernyókra, valamint az ex 0511 99 85 KN alszám alá tartozó selyemhernyópetékre terjed ki.

III. MELLÉKLET

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

I. rész: A rizságazatra vonatkozó meghatározások

I. A "hántolatlan rizs", "előmunkált rizs", "félig hántolt rizs", "teljesen hántolt rizs", "kerek szemű rizs", "közepes szemű rizs", "hosszú szemű A vagy B rizs" és "törmelék rizs" fogalmak meghatározása a következő:

1.

a) "Hántolatlan rizs": olyan rizs, amelyen csépelés után rajta marad a magburok.

b) "Előmunkált rizs": olyan hántolatlan rizs, amelyről csak a magburkot távolították el. Az ide besorolandó rizsfajták kereskedelmi elnevezése "barnarizs", "cargo" rizs, "loonzain" és "riso sbramato".

c) "Félig hántolt rizs": olyan hántolatlan rizs, amelyről a magburkot és részben a csírát, valamint a magtok külső rétegét részben vagy teljes egészében eltávolították, de a belső rétegeit nem.

d) "Teljesen hántolt rizs": olyan hántolatlan rizs, amelyről a magburkot, a magtok belső és külső rétegét teljes egészében, valamint a hosszú, ill. a közepes szemű rizsnél a csírát teljesen, a kerek szemű rizsnél pedig legalább részben eltávolították, de amelynél a szemek hosszanti fehér barázdáltsága maximum a szemek 10 %-ánál maradt meg.

2.

a) "Kerek szemű rizs": olyan rizs, amelynél a szem hosszúsága nem haladja meg az 5,2 mm-t és hosszúság/szélesség aránya 2-nél kisebb.

b) "Közepes szemű rizs": az 5,2 mm-nél nagyobb, de legfeljebb 6 mm hosszúságú olyan rizs, amelynél a hosszúság/szélesség aránya 3-nál kisebb.

c) "Hosszú szemű rizs": olyan

i. hosszú szemű A rizs, amelynél a szemek hosszúsága meghaladja a 6 mm-t, és a hosszúság/szélesség aránya 2-nél nagyobb, de 3-nál kisebb;

ii. hosszú szemű B rizs, amelynél a szemek hosszúsága meghaladja a 6 mm-t, és a hosszúság/szélesség aránya egyenlő vagy nagyobb mint 3.

d) "A rizsszemek mérése": a szemek mérését teljesen hántolt rizsen kell elvégezni a következő módszer szerint:

i. a szállítmányból reprezentatív mintát kell venni;

ii. a mintát át kell rostálni, hogy csak a teljes szemek, köztük az éretlen szemek maradjanak fönn;

iii. két mérést kell elvégezni egyenként 100 szemen, majd átlagolni kell;

iv. az eredményt milliméterben, egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

3. "Törmelék rizs": olyan rizsszemdarabok, amelyek hossza nem haladja meg a rizsszemek átlagos hosszúságának háromnegyedét.

II. A nem sértetlen minőségű szemek és tört szemek tekintetében a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

A. "Egész szemek": olyan szemek, amelyekről csak a végződés egy részét távolították el, tekintet nélkül a hántolás egyes fázisaiban keletkező jellemzőkre.

B. "Nyesett szemek": olyan szemek, amelyekről a végződés egészét eltávolították.

C. "Tört szemek, illetve szemdarabok": olyan szemek, amelyekről a végződésnél nagyobb tömegű részt távolítottak el; a tört szemek közé a következők tartoznak:

- nagyméretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem fele, de amelyek nem alkotnak egy teljes egész szemet),

- közepes méretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem negyede, de amelyek kisebbek a "nagyméretű tört szemek" minimális méreténél),

- finom tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza kisebb, mint egy egész szem negyede, de amelyek túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek egy 1,4 mm lyukméretű rostán),

- törmelék (kis szemdarabok vagy -részecskék, amelyek átférnek egy 1,4 mm lyukméretű rostán); a hasított szemek (hosszirányú hasítással előállított szemdarabok) e meghatározás alá tartoznak.

D. "Zöld szemek": nem teljesen érett szemek.

E. "Természetes torzulást jelző szemek": olyan szemek, amelyek akár örökletes, akár nem örökletes eredetű természetes torzulást mutatnak a fajtára jellemző morfológiai jellemzőkhöz képest.

F. "Fakó szemek": olyan szemek, amelyek felületének legalább háromnegyede átlátszatlan és fakó.

G. "Pirosbarázdás szemek": különböző élénkségű és árnyalatú hosszirányú piros barázdákkal tarkított szemek, a magházból származó maradványoknak köszönhetően.

H. "Pettyes szemek": többé-kevésbé szabályos formájú, sötét színű, jól meghatározható kis kört jelző szemek; a pettyes szemek közé tartoznak azok a szemek is, amelyeken csak felül találhatók enyhén fekete barázdák; a barázdák és a pettyek körül nem lehet sárga vagy sötét udvar.

I. "Foltos szemek": olyan szemek, amelyek felületük egy kisebb területén természetes színük szembetűnő elváltozása észlelhető; a foltok különböző színűek lehetnek (feketés, vöröses, barna); foltnak tekinthetők a mélyfekete barázdák is. Ha a foltok színe kellőképpen jelzett ahhoz, hogy azonnal szembetűnjenek (fekete, rózsaszínű, vörösesbarna), és ha a szemnek legalább a felével egyenlő területet borítanak be, a szemeket sárga szemnek kell tekinteni.

J. "Sárga szemek": olyan szemek, amelyek egészben vagy részben szárítástól eltérő természetes színváltozáson mentek keresztül és citrom- vagy narancssárga árnyalatot vettek fel.

K. "Borostyánszínű szemek": olyan szemek, amelyek a szárítástól eltérő okból csekély egyenletes színváltozáson mentek keresztül teljes felületükön; e változás világos borostyánsárgára változtatja a szemek színét.

II. rész: A cukorágazatra vonatkozó meghatározások

1. "fehér cukor": olyan cukor, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, és száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva legalább 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz;

2. "nyerscukor": olyan cukor, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, és száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva kevesebb mint 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz;

3. "izoglukóz": a szárazanyagra számítva legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmazó glükózból vagy polimerjeiből nyert termék;

4. "inulinszirup": olyan köztes termék, amelyet inulin vagy oligofruktóz hidrolízisével nyertek, szárazanyagra számítva legalább 10 % fruktózt tartalmaz szabadon vagy szacharóz formájában, és cukor/izoglükóz egyenértékként van kifejezve. Az inulinszirup-kvótával nem rendelkező inulinrost-feldolgozók által előállított, kis mértékben édesítő termékek piaca korlátozásának elkerülése érdekében ezt a meghatározást a Bizottság módosíthatja;

5. "kvótacukor", "kvótaizoglükóz" és "kvóta-inulinszirup": az érintett vállalkozás kvótája alapján egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége;

6. "ipari cukor": egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukortermelés mennyisége az 5. pontban említett cukormennyiségen felül, amelyet a 62. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználásra szánnak;

7. "ipari izoglükóz" és "ipari inulinszirup": egy adott gazdasági évnek tulajdonított izoglükóz- vagy inulinszirup-termelés mennyisége, amelyet a 62. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználására szánnak;

8. "többletcukor", "többletizoglükóz" és "többlet-inulinszirup": egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége az 5., 6. és 7. pontban említett megfelelő mennyiségen felül;

9. "kvótacukorrépa": a kvótacukorrá feldolgozott összes répa;

10. "szállítási szerződés": egy értékesítő és egy vállalkozás között létrejött, cukorgyártásra szánt répa szállítására irányuló szerződés;

11. "szakmán belüli megállapodás": a következők valamelyike:

a) szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről nemzeti vállalkozási szervezetek valamely csoportja, másrészről nemzeti értékesítői szervezetek valamely csoportja között közösségi szinten létrejött megállapodás;

b) szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről vállalkozások vagy az érintett tagállam által elismert valamely vállalkozásokat tömörítő szervezet, másrészről egy, az érintett tagállam által elismert értékesítői társulás között létrejött megállapodás;

c) az a) vagy a b) pontban említett megállapodás hiányában, amennyiben a cukorrépának egy cukorgyártó vállalat vagy szövetkezet részvényesei, illetve tagjai által történő szállítását szabályozza, a társasági jog és a szövetkezeti jog,

d) az a) vagy a b) pontban említett megállapodás hiányában, bármilyen szállítási szerződés megkötése előtt létező megegyezések, feltéve, hogy a megegyezéseket elfogadó értékesítők legalább 60 %-át szállítják annak a teljes cukorrépa-mennyiségnek, amelyet a vállalkozás az egy vagy több gyárban történő cukorgyártás céljából vásárol;

12. "AKCS/indiai cukor": a XIX. mellékletben szereplő államokból származó, az 1701 KN-kód alá tartozó cukor, amelynek a Közösségbe történő behozatala:

- az AKCS-EK Partnerségi Megállapodás V. mellékletéhez csatolt 3. jegyzőkönyv alapján, vagy

- az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött, cukornádról szóló megállapodás alapján történik ( 32 );

13. "kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem": az a termelési egység:

- amelynek kizárólagos tevékenysége a behozott nyers nádcukor finomítása,

- vagy

- amely a 2004/05-ös gazdasági évben legalább 15 000 tonna mennyiségű behozott nyers nádcukrot finomított. E francia bekezdés alkalmazásában Horvátország esetében a gazdasági év a 2007/08. év.

III. rész: A komlóágazatra vonatkozó meghatározások

1. "komló": a nőivarú, kúszó komló növény (Humulus lupulus) szárított, toboz néven is ismert virágzata; a virágzat kocsányos, színe zöldessárga, alakja tojásdad, leghosszabb mérete általában 2 és 5 cm között váltakozik;

2. "komlóliszt": a komló őrlésekor keletkező termék, amelyben annak minden természetes alkotóeleme megtalálható;

3. "emelt lupulintartalmú komlóliszt": a levelek, a szárak, a murvalevelek és a főér részleges mechanikus eltávolításával, a komló őrlésével létrejövő termék;

4. "komlókivonat": a komlóból vagy komlólisztből oldószer segítségével nyert magas töménységű termék;

5. "kevert komlótermék": az 1-4. pontban említett termékek közül kettőnek vagy ennél többnek a keveréke.

IIIa. Rész a borágazatra vonatkozó meghatározások

Szőlőtőkékkel kapcsolatos fogalmak

1. "Kivágás": a szőlővel betelepített területen található összes szőlőtőke teljes eltávolítása.

2. "Telepítés": a beoltott vagy oltatlan szőlőtőkék vagy szőlőtőkerészek szőlőtermesztés vagy oltványiskola létrehozása céljából történő végleges ültetése.

3. "Átoltás": egy előzőleg már beoltott szőlőtőke oltása.

Termékkel kapcsolatos fogalmak

4. "Friss szőlő": a szőlőnek a bor készítésére, előállítására használt érett vagy enyhén szárított gyümölcse, amelyet szokásos borászati eszközökkel lehet zúzni vagy préselni, és amelyben spontán módon beindulhat az alkoholos erjedés.

5. "Alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust": olyan termék,

a) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 12 térfogatszázalék és legfeljebb 15 térfogatszázalék;

b) amelyet úgy nyernek, hogy legalább 8,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú és kizárólag a 120a. cikk (2) bekezdése alapján osztályozható borszőlőfajtákból előállított, nem erjedt szőlőmusthoz hozzáadnak:

i. vagy szőlő eredetű semleges alkoholt, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék;

ii. vagy egy a bor lepárlásából származó, nem finomított terméket, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék és legfeljebb 80 térfogatszázalék.

6. "Szőlőlé": olyan nem erjesztett, de erjeszthető folyékony termék, amelyet:

a) megfelelő kezeléssel állítottak elő, hogy így változatlan állapotában fogyasztásra alkalmas legyen;

b) friss szőlőből vagy szőlőmustból vagy visszaalakítással állítottak elő. Ha visszaalakítással állítják elő, sűrített szőlőmustból vagy sűrített szőlőléből kell előállítani.

A szőlőlé esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

7. "Sűrített szőlőlé": nem karamellizált szőlőlé, amelyet a szőlőlé részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a később meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten a kijelzett számadat ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

A sűrített szőlőlé esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

8. "Borseprő":

a) az erjedés után, a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a tárolóedényekben lerakódó, bort tartalmazó üledék;

b) az a) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék;

c) a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a szőlőmustot tartalmazó tárolóedényekben lerakódó üledék; vagy

d) a c) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék.

9. "Szőlőtörköly": az erjedt vagy nem erjedt friss szőlő préseléséből származó maradvány.

10. "Törkölybor/pikett": olyan termék, amelyet:

a) a vízben áztatott, kezeletlen szőlőtörköly erjesztésével; vagy

b) az erjesztett szőlőtörköly vízzel történő kilúgozásával nyernek.

11. "Lepárlás céljára szeszezett bor": olyan termék,

a) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 18 térfogatszázalék és legfeljebb 24 térfogatszázalék;

b) amelyet kizárólag úgy állítanak elő, hogy egy maradékcukrot nem tartalmazó borhoz olyan, bor lepárlásából származó, nem finomított terméket adnak hozzá, amelynek maximális tényeges alkoholtartalma 86 térfogatszázalék; vagy

c) amelynek maximális illósav-tartalma ecetsavban kifejezve 1,5 gramm/liter.

12. "Küvé":

a) szőlőmust;

b) bor; vagy

c) szőlőmustok és/vagy különböző tulajdonságokkal rendelkező borok keveréke, amelyeket egy különös pezsgőfajta készítésére szánnak.

Alkoholtartalommal kapcsolatos fogalmak

13. "Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban": annak a tiszta alkoholnak a térfogata, amely 20 °C-os hőmérsékleten a termék 100 térfogategységében található.

14. "Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom": annak a tiszta alkoholnak a térfogata 20 °C-os hőmérsékleten, amely a termék 100 térfogategységében található cukor e hőmérsékleten lezajló teljes erjedésével keletkezhetne.

15. "Összes alkoholtartalom térfogatszázalékban": a tényleges és a lehetséges alkoholtartalom összege.

16. "Természetes alkoholtartalom térfogatszázalékban": egy termék alkoholtartalom-növelés előtti összes alkoholtartalma térfogatszázalékban.

17. "Tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban": 100 kg termékben levő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

18. "Tömegben számított potenciális alkoholtartalom": 100 kilogramm termékben található cukor teljes erjedésével készíthető tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

19. "Tömegben számított összes alkoholtartalom": a tényleges és a lehetséges alkoholtartalom összege.

IV. rész: A marha- és borjúhúságazatra vonatkozó meghatározások

1. "szarvasmarha": az ex 0102 10 és a 0102 90 05 -től 0102 90 79 -ig terjedő KN-kódok alá tartozó háziasított szarvasmarhafajtákhoz tartozó élő állat;

2. "kifejlett szarvasmarha": olyan szarvasmarha, amelynek élő tömege a 300 kg-ot meghaladja.

V. rész: A tej- és tejtermékágazatra vonatkozó meghatározások

1. Az Új-Zélandról származó vaj vámkontingensének teljesítése céljából a "közvetlenül tejből vagy tejszínből előállított" kifejezés nem zárja ki a tejből vagy tejszínből, tárolt anyagok felhasználása nélkül, olyan egyetlen, önálló és megszakítás nélküli eljárással előállított vajat, amelynek során a tejszín sűrített tejzsír és/vagy ilyen tejzsír frakcionálásának szakaszán mehet keresztül.

2. A 119. cikk alkalmazása céljából a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználás tekintetében:

a) "sajt": a Közösség területén előállított, 0406 KN-kód alá tartozó termék;

b) "kazein és kazeinátok": önállóan vagy keverék formájában felhasznált, a 3501 10 90 és a 3501 90 90 KN-kód alá tartozó termékek.

VI. rész: A tojáságazatra vonatkozó meghatározások

1. "héjas tojás": baromfitojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve, kivéve a 2. pontban meghatározott keltetőtojást;

2. "keltetőtojás": keltetési célú baromfitojás;

3. "teljes termékek": emberi fogyasztásra alkalmas madártojás héj nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is;

4. "elkülönített termékek": emberi fogyasztásra alkalmas madártojás-sárgája, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is.

VII. rész: A baromfihús-ágazatra vonatkozó meghatározások

1. "élő baromfi": élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk egyenként több mint 185 gramm súllyal;

2. "csirke": élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk egyenként legfeljebb 185 gramm súllyal;

3. "vágott baromfi": nem élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk, egész, belsőséggel vagy anélkül;

4. "származtatott termékek" a következő termékek:

a) az I. melléklet XX. részének a) pontjában megjelölt termékek;

b) az I. melléklet XX. részének b) pontjában megjelölt termékek, kivéve a vágott baromfit, és az élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeket és belsőséget, amelyek "darabolt baromfiként" ismertek;

c) az I. melléklet XX. részének b) pontjában megjelölt, élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek;

d) az I. melléklet XX. részének c) pontjában megjelölt termékek;

e) az I. melléklet XX. részének d) és e) pontjában megjelölt termékek;

f) az I. melléklet XX. részének f) pontjában szereplő termékek, kivéve a 1602 20 11 és 1602 20 19 KN-kód alá tartozó termékeket.

VIII. rész: A méhészeti ágazatra vonatkozó meghatározások

1. "Méz": az Apis mellifera méhek által növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok élő növényi részeken kiválasztott anyagából előállított természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját különleges anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek.

A főbb mézfajták a következők:

a) eredet szerint:

i. virágméz vagy nektárméz; növényi nektárból nyert méz;

ii. harmatméz: főképpen a növényi nedveket szívó rovarok (Hemiptera) élő növényi részeken kiválasztott anyagából vagy élő növényi részek nedvéből nyert méz;

b) az előállítás és/vagy kiszerelés módja szerint:

iii. lépes méz: a méhek által újonnan épített, még lakatlan lépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszból készített vékony lépalaplapokban tárolt és lezárt egész lépben vagy léprészekben értékesített méz;

iv. darabos méz vagy lépet tartalmazó méz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz;

v. lecsapolt méz: felfedett lakatlan lépek lecsapolásával nyert méz;

vi. kivont méz: felfedett lakatlan lépek centrifugálásával nyert méz;

vii. sajtolt méz: lakatlan lépek sajtolásával, 45 oC-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz;

viii. pollenszűrt méz: idegen szerves vagy szervetlen anyag olyan eltávolításával nyert méz, amely jelentős polleneltávolítást is eredményez.

Az "ipari méz" olyan méz, amely

a) ipari felhasználásra vagy egyéb, feldolgozásra kerülő élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra alkalmas, és

b) vagy:

- idegen íze vagy illata van, vagy

- erjedése megkezdődött, vagy már megerjedt, illetőleg

- túlmelegítették.

2. "Méhészeti termékek": méhviasz, méhpempő, méhszurok vagy virágpor.

IV. MELLÉKLET

SZABVÁNYOS MINŐSÉGŰ RIZS ÉS CUKOR

A. Szabványos minőségű hántolatlan rizs

A szabványos minőségű hántolatlan rizs:

a) megbízható, kifogástalan kereskedelmi minőségű, szagtalan;

b) legfeljebb 13 % nedvességtartalmú;

c) az egész szemek tekintetében 63 tömegszázalékos teljesen hántolt rizshozammal rendelkezik (3 %-os nyesett szem tűréshatárral), amelyben a nem sértetlen minőségű teljesen hántolt rizsszemek tömegszázaléka a következő:

az 1006 10 27 és 1006 10 98 KN-kódok alá tartozó hántolatlan fakó rizsszemek1,5 %
az 1006 10 27 és 1006 10 98 KN-kódtól eltérő KN-kód alá tartozó hántolatlan fakó rizsszemek2,0 %
pirosbarázdás szemek1,0 %
pettyes szemek0,50 %
foltos szemek0,25 %
sárga szemek0,02 %
borostyánszínű szemek0,05 %

B. Szabványos minőségű cukor

I. Szabványos minőségű cukorrépa

A szabványos minőségű cukorrépa:

a) ép és forgalomképes minőségű;

b) az átvételi helyen 16 %-os cukortartalmú.

II. A fehércukor szabványos minősége

1. A szabványos minőségű fehércukor jellemzői a következők:

a) ép, eredeti és forgalomképes minőség; száraz, homogén szemcsés kristályok, szabadon folyó,

b) minimális polarizáció: 99,7 o;

c) maximális nedvességtartalom: 0,06 %;

d) maximális invertcukor-tartalom: 0,04 %;

e) a 2. alpont alapján meghatározott pontok száma nem haladhatja meg összesen a 22-t, sem:

- a 15-öt a hamutartalom tekintetében,

- a 9-et a színtípus tekintetében, amelyet a Braunschweigi Agrártechnológiai Intézet módszerének (a továbbiakban: a Braunschweigi módszer) alkalmazásával határoztak meg,

- a 6-ot az oldat színezése tekintetében, amelyet a Cukorelemzés Egységes Módszereinek Nemzetközi Bizottsága módszerének (a továbbiakban: az ICUMSA-módszer) alkalmazásával határoztak meg.

2. Egy pont:

a) a 28o Brix-en, az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott hamutartalom 0,0018 %-ának;

b) a Braunschweigi módszer alkalmazásával meghatározott színtípus 0,5 egységének;

c) az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott oldatszínezés 7,5 egységének felel meg.

3. Az 1. alpontban említett tényezők meghatározására azokat a módszereket kell alkalmazni, amelyeket e tényezők meghatározására az intervenciós intézkedések keretében alkalmaznak.

III. A nyerscukor szabványos minősége

1. A szabványos minőségű nyerscukor 92 %-os fehércukor-hozamú cukor.

2. A nyers répacukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor polarizációs fokából le kell vonni:

a) annak néggyel szorzott százalékos hamutartalmát;

b) annak kettővel szorzott százalékos invertcukor-tartalmát;

c) egyet.

3. A nyers nádcukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor kettővel szorzott polarizációs fokából le kell vonni százat.

V. MELLÉKLET

A 42. CIKKBEN EMLÍTETT, HASÍTOTT TESTEKRE VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREK

A. A hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere:

I. Fogalommeghatározások

A következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "hasított test": az egész levágott állat teste kivéreztetve, kizsigerelve és megnyúzva;

2. "hasított féltest": az 1. pontban említett hasított testnek a gerincoszlop mentén, a nyak-, hát-, ágyéki, illetve keresztcsonti csigolyák, valamint a szegycsont és a szeméremcsonti összenövés közepén végzett szimmetrikus szétválasztásával nyert termék.

II. Kategóriák

A hasított testeket az alábbi kategóriákba kell sorolni:

A

:

nem ivartalanított és kétévesnél fiatalabb növendék bikák hasított teste;

B

:

egyéb nem ivartalanított hím állatok hasított teste;

C

:

ivartalanított hím állatok hasított teste;

D

:

olyan nőivarú szarvasmarhák hasított teste, amelyek már ellettek;

E

:

egyéb nőivarú állatok hasított teste.

III. Osztályozás

A hasított testek osztályozását a következő tulajdonságok egymást követő felmérése alapján kell elvégezni:

1. Húsosság, az alábbiakban meghatározottak szerint:

A hasított test húsvonalainak fejlettsége, különösen a lényeges részeken (fartő, hát, lapocka)

Húsossági osztályMegnevezés
S
Kiváló
Minden húsvonal rendkívül domború; kivételesen jó izmoltság (dupla izmú hasított test)
E
Kitűnő
Minden húsvonal domború vagy erősen domború; kivételesen jó izmoltság
U
Nagyon jó
A húsvonalak egészében domborúak; nagyon jó izmoltság
R
A húsvonalak egészében egyenesek; jó izmoltság
O
Közepes
A húsvonalak egyenesek vagy homorúak; átlagos izmoltság
P
Gyenge
Minden húsvonal homorú vagy egészen homorú; gyenge izmoltság

2. Faggyússág, az alábbiakban meghatározottak szerint:

A hasított test külsején és a mellüregben található faggyú mennyisége

Faggyússági osztályMegnevezés
1
nagyon csekély
Faggyúval borítottság nincs vagy csekély
2
csekély
Enyhe faggyúsodás, a hús majdnem mindenütt látható
3
közepes
A hús a fartő és lapocka kivételével majdnem mindenütt faggyúval borított, a mellüregben kevés faggyúlerakódás
4
erős
A hús mindenütt faggyúval borított, a fartő és lapocka részben még mindig látható, a mellüregben kifejezett faggyúlerakódás
5
nagyon erős
A teljes hasított test faggyúval borított, a mellüregben is vastag faggyúlerakódás

A tagállamok jogosultak az 1. és a 2. pontban előirányzott minden osztályt legfeljebb három további alosztályra felosztani.

IV. Kiszerelés

Az egész vagy fél hasított testet a következőképpen kell előkészíteni:

1. fejek és lábvégek nélkül; a fejet a tarkóizületnél kell a hasított testről leválasztani, míg a lábvégeket kéztő-kézközép, illetve lábtő-lábközép csontok közötti izületeknél leválasztva kell eltávolítani,

2. a mellüregi és hasüregi szervek nélkül, vesével, vesefaggyúval, illetve medencei zsírszövettel együtt vagy azok nélkül,

3. a nemi szervek és a hozzájuk tartozó izmok nélkül, valamint - nőivarú állatok esetében - a tőgy, illetve a tőgy zsírszövete nélkül.

A piaci árak meghatározásának érdekében más előkészítést is meg lehet határozni a 195. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

V. Osztályozás és azonosítás

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 33 ) 4. cikke értelmében jóváhagyott vágóhidak intézkedéseket hoznak, hogy az ilyen vágóhidakon levágott kifejlett marhák hasított testét vagy féltestét, amely az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 34 ) I. melléklete I szakaszának III. fejezetével összefüggésben az 5. cikk (2) bekezdésében előírtak szerinti állat-egészségügyi jelöléssel van ellátva, a közösségi osztályozási rendszer szerint osztályozzák és azonosítsák.

A jelöléssel való azonosítást megelőzően a tagállamoknak lehetőségük van a hasított testekről, illetve féltestekről a külső faggyú eltávolíttatására, ha ezt a faggyússág indokolja.

B. A hasított sertések közösségi osztályozási rendszere

I. Fogalommeghatározás

"hasított test": a levágott sertés kivéreztetett és kizsigerelt testét jelenti, egészben, illetve a gerinc hosszanti középvonala mentén félbehasítva.

II. Osztályozás:

A hasított testeket a becsült színhústartalmuk alapján kell csoportosítani, és a következő osztályokba sorolni:

OsztályokA színhús aránya a hasított sertés súlyának százalékában
S60 vagy több (*1)
E55 vagy több
Ulegalább 50, de kevesebb mint 55
Rlegalább 45, de kevesebb mint 50
Olegalább 40, de kevesebb mint 45
PKevesebb mint 40
(*1) A tagállamok a területükön levágott, 60 % vagy annál több színhúst tartalmazó sertésekre egy külön osztályt vezethetnek be, amelyet S betűvel kell megjelölni.

III. Előkészítés

A hasított testeket nyelv, szőr, köröm, nemi szervek, háj, vese és rekeszizom nélkül kell előkészíteni.

A területükön levágott sertések tekintetében a tagállamok engedélyt kaphatnak rá, hogy a hasított sertések előkészítését másképpen végezzék el, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

1. ha területükön a szokványos kereskedelmi gyakorlat az első albekezdésben meghatározott előkészítési módoktól eltér,

2. ha műszaki követelmények azt indokolják,

3. ha a hasított testek bőrét egységes módon fejtik le.

IV. Színhústartalom

1. A színhústartalmat a Bizottság által engedélyezett osztályozási módszerekkel kell megbecsülni. Csak a hasított sertés egy vagy több anatómiai részén végzett fizikai méréseken alapuló, statisztikailag bizonyított értékelési módszert lehet engedélyezni. Az osztályozási módszerek engedélyezése az értékelés során kapott statisztikai hibákkal szembeni felső tűréshatárnak való megfeleléstől függ.

2. A hasított sertés kereskedelmi értéke azonban nem határozható meg kizárólagosan a becsült színhústartalom alapján.

V. A hasított testek azonosítása

Amennyiben a Bizottság másképp nem rendelkezik, az osztályozott hasított testeket a közösségi osztályozási rendszer szerinti jelöléssel kell azonosítani.

C. A hasított juh közösségi osztályozási rendszere

I. Fogalommeghatározás

A "hasított test" és "hasított féltest" terminusok tekintetében az A.I. pontban szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

II. Kategóriák:

A hasított testeket az alábbi kategóriákba kell sorolni:

A

a tizenkét hónapnál fiatalabb juhok vágott teste,

B

egyéb juh vágott teste.

III. Osztályozás:

1. A hasított testeket az A.III. pontban lévő rendelkezések alkalmazása révén kell értelemszerűen osztályozni. Az A.III.1. pontban, illetve az A.III.2. pontban szereplő táblázat 3. és 4. sorában azonban a "fartő" terminust a "hátulsó testnegyed" terminussal kell helyettesíteni.

2. Az 1. ponttól eltérően a 13 kg-nál kisebb súlyú hasított bárányok esetében azonban a Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - a következő osztályozási kritériumok alkalmazását engedélyezheti a tagállamok számára:

a) a hasított test súlya,

b) hússzín,

c) faggyússág.

IV. Kiszerelés

Az egész vagy fél hasított testet fej (az atlanto-occipitalis ízületnél leválasztva), lábvégek (kéztő-kézközép, illetve lábtő-lábközép csontok közötti izületeknél leválasztva), farok (a hatodik és hetedik farkcsigolya között elválasztva), tőgy, nemi szervek, máj és bélgarnitúra nélkül kell kiszerelni. A vesék és a vesefaggyú a vágott test részei.

A tagállamoknak azonban jogukban áll más kiszerelési formákat is engedélyezni, amennyiben a referencia-kiszerelések nem használatosak. Ilyen esetekben az eltérő kiszereléstől a referencia-kiszerelés eléréséhez szükséges kiigazításokat a 195. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell meghatározni.

V. A hasított testek azonosítása:

Az osztályozott egész vagy fél hasított testeket a közösségi osztályozási rendszer szerinti jelöléssel kell azonosítani.

VI. MELLÉKLET

NEMZETI ÉS REGIONÁLIS KVÓTÁK

a 2010/11-es gazdasági évtől kezdődően

(tonnában)
Tagállam vagy régióCukorIzoglükózInulinszirup
Belgium676 235,0114 580,20
Bulgária089 198,0
Cseh Köztársaság372 459,3
Dánia372 383,0
Németország2 898 255,756 638,2
Írország0
Görögország158 702,00
Spanyolország498 480,253 810,2
Franciaország
(tengerentúli területek nélkül)
3 004 811,150
Franciaország tengerentúli megyéi432 220,05
Horvátország192 877,0
Olaszország508 379,032 492,5
Lettország0
Litvánia90 252,0
Magyarország105 420,0220 265,8
Hollandia804 888,000
Ausztria351 027,4
Lengyelország1 405 608,142 861,4
Portugália
(kontinentális területek)
012 500,0
Azori-szigetek Autonóm Régió9 953,0
Románia104 688,80
Szlovénia0
Szlovákia112 319,568 094,5
Finnország80 999,00
Svédország293 186,0
Egyesült Királyság1 056 474,00
ÖSSZESEN13 529 618,20690 440,80

VII. MELLÉKLET

AZ 58. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KIEGÉSZÍTŐ IZOGLÜKÓZKVÓTÁK

TagállamKiegészítő kvóta (tonna)
Olaszország60 000
Litvánia8 000
Svédország35 000

VIIa. MELLÉKLET

AZ 59. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN MEGÁLLAPÍTANDÓ SZÁZALÉK KISZÁMÍTÁSA

1.

A 2. pontban meghatározott számítás alkalmazásában a következő meghatározások alkalmazandóak:

a) "tagállami szinten megállapított százalék": a 2. ponttal összhangban, az érintett tagállam szintjén csökkentendő teljes mennyiség meghatározása céljából megállapítandó százalékérték;

b) "közös százalék": a Bizottság által az 59. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban megállapított közös százalék;

c) "csökkentés": a tagállamban az összes lemondott kvótának a 318/2006/EK rendelet III. mellékletének a 2006. július 1-jén alkalmazandó változatában rögzített nemzeti kvótával való elosztásával nyert szám. Azon tagállamok esetében, amelyek 2006. július 1-jén nem voltak tagjai a Közösségnek, az erre a mellékletre történő hivatkozás arra a változatra vonatkozik, amelyet a Közösséghez való csatlakozásuk időpontjában kell alkalmazni.

2.

A tagállami szinten megállapított százalék egyenlő az 1 - [(1/0,6) × a csökkentés]-sel szorzott közös százalékkal.

Amennyiben az eredmény nullánál kisebb, az alkalmazandó százalék nulla.

VIIb. MELLÉKLET

AZ 59. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN A VÁLLALKOZÁSOKRA ALKALMAZANDÓ SZÁZALÉK KISZÁMÍTÁSA

1. A 2. pontban meghatározott számítás alkalmazásában a következő meghatározások alkalmazandóak: a) "alkalmazandó százalék": a 2. ponttal összhangban megállapítandó, az egyes vállalkozások számára elosztott kvótákra alkalmazandó százalékérték; b) "tagállami szinten megállapított közös százalék": az érintett tagállam tekintetében az alábbiak szerint kiszámított százalékérték: Qty/Σ [(1 - R/K) × Q] ahol Σ a tagállam területén kvótával rendelkező minden egyes vállalkozásra kiszámított (1 - R/K) × Q szorzat nagysága; amennyiben a szorzat nullánál kisebb, akkor nulla; c) "lemondás": az a szám, amelyet akkor kapunk, ha a vállalkozás által lemondott kvótamennyiséget elosztjuk a vállalkozásnak a 318/2006/EK rendelet 7. cikkével és 11. cikkének (1)-(3) bekezdésével, valamint az e rendelet 60. cikkének (1)-(3) bekezdésével összhangban kiosztott kvótájával; d) "K" értékét az egyes tagállamok tekintetében úgy számítják ki, hogy az adott tagállamban lemondott teljes kvótamennyiséget (önkéntes lemondások, valamint a VIIa. melléklet 1. pontjának a) alpontjában említett, tagállami szinten csökkentendő mennyiség) elosztják a tagállamnak a 318/2006/EK rendelet III. mellékletének 2006. július 1-jén alkalmazandó változatában megállapított kezdeti kvótájával. Azon tagállamok esetében, amelyek 2006. július 1-jén nem voltak tagjai a Közösségnek, az erre a mellékletre történő hivatkozás arra a változatra vonatkozik, amelyet a Közösséghez való csatlakozásuk időpontjában kell alkalmazni.

Qty

=

a VIIa. melléklet 1. pontjának a) alpontjában említett, tagállami szinten csökkentendő mennyiség,

R

=

a c) alpontban említett, az adott vállalkozásra vonatkozó lemondás,

Q

=

ugyanazon vállalkozás 2010. február végén fennálló kvótája,

K

=

a d) alpont alapján számított érték,

2.

Az alkalmazandó százalék egyenlő az 1 - [(1/K) × a lemondás]-sal szorzott tagállami szinten megállapított közös százalékkal.

Amennyiben az eredmény nullánál kisebb, az alkalmazandó százalék nulla.

VIIc. MELLÉKLET

AZ 52A. CIKK (1) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN MEGÁLLAPÍTANDÓ EGYÜTTHATÓ KISZÁMÍTÁSA

1.

A 2. pontban meghatározott számítás alkalmazásában a következő meghatározások alkalmazandóak:

a) "tagállami szinten megállapított együttható": a 2. ponttal összhangban megállapítandó együttható;

b) "csökkentés": a tagállamban az összes lemondott cukorkvótának - beleértve a kivonással érintett gazdasági év lemondásait - a 318/2006/EK rendelet III. mellékletének a 2006. július 1-jén alkalmazandó változatában rögzített nemzeti cukorkvótával való elosztásával nyert szám. Azon tagállamok esetében, amelyek 2006. július 1-jén nem voltak tagjai a Közösségnek, az erre a mellékletre történő hivatkozás arra a változatra vonatkozik, amelyet a Közösséghez való csatlakozásuk időpontjában kell alkalmazni;

c) "együttható": a Bizottság által az 52. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított együttható.

2.

A 2008-2009-es és a 2009-2010-es gazdasági évre a tagállami szinten megállapított együttható egyenlő az [(1/0,6) × a csökkentés] × (1 - az együttható)-val növelt együtthatóval.

Amennyiben az eredmény 1-nél nagyobb, az alkalmazandó együttható 1.

VIII. MELLÉKLET

A CUKORKVÓTÁK VAGY IZOGLÜKÓZKVÓTÁK ÁTRUHÁZÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI A 60. CIKKNEK MEGFELELŐEN

I.

E melléklet alkalmazásában:

a) "vállalkozások egyesülése": két vagy több vállalkozásnak egyetlen vállalkozássá történő egyesülése;

b) "egy vállalkozás átruházása": a kvótával rendelkező vállalkozás eszközeinek egy vagy több vállalkozás számára történő átruházása vagy azokba történő beolvasztása;

c) "gyár átruházása": egy műszaki egység - beleértve az érintett termék gyártásához szükséges egész üzemet is - tulajdonjogának egy vagy több vállalkozás részére történő átruházása, ami az átruházó vállalkozás termelésének részleges vagy teljes átvállalását eredményezi;

d) "gyár haszonbérlete": annak működése céljából, egy műszaki egység - ideértve a cukor gyártásához szükséges egész üzemet - legalább három egymást követő gazdasági évre kötött - a felek megállapodása szerint a harmadik gazdasági év lejárta előtt meg nem szüntetett - haszonbérleti szerződését jelenti egy vállalkozással, amely ugyanabban a tagállamban telepedett le, mint az érintett gyár, ha - a haszonbérlet hatálybalépését követően - azt a vállalkozást, amely a gyárat bérli, annak teljes termelésére nézve kizárólagosan cukorgyártó vállalkozásnak tekinthetik.

II.

1. A 2. alpont sérelme nélkül, a cukorgyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása, illetve a cukorgyárak átruházása esetén a kvótákat a következőképpen kell kiigazítani:

a) cukorgyártó vállalkozások egyesülése esetén a tagállamok az egyesülés révén keletkező vállalkozás részére akkora kvótát osztanak ki, amely egyenlő az érintett cukorgyártó vállalkozások részére az egyesülés előtt kiosztott kvóták összegével;

b) cukorgyártó vállalkozás átruházása esetén a tagállam az átruházott vállalkozás kvótáját cukorgyártás céljára a vállalkozást megszerző vállalkozás részére osztja ki, illetve, ha az átruházott vállalkozás az átruházással több vállalkozáshoz kerül, a kiosztásnak az ezek által egyenként vállalt cukortermelés arányában kell történnie;

c) cukorgyár átruházása esetén, a tagállam a gyár tulajdonjogát átruházó vállalkozás kvótáját csökkenti, és a szóban forgó gyárat megvásárló cukorgyártó vállalkozás vagy vállalkozások kvótáját a vállalt cukortermelés arányában levont mennyiséggel növeli.

2. Amennyiben az 1. alpontban említett valamelyik művelet által közvetlenül érintett több cukorrépa- vagy cukornádtermelő egyértelműen kinyilvánítja, hogy hajlandó a cukorrépáját vagy nádját olyan cukorgyártó vállalkozásnak szállítani, amely nem részese az említett műveleteknek, a tagállam a kiosztást az által a vállalkozás által vállalt termelés alapján végezheti, amelynek a termelők a cukorrépájukat vagy nádjukat szállítani kívánják.

3. Abban az esetben, ha az 1. alpontban említettektől eltérő körülmények között kerül sor:

a) egy cukorgyártó vállalkozásnak;

b) egy cukorgyártó vállalkozás egy vagy több gyárának

a bezárására, a tagállam a kvótáknak az adott bezárással érintett részét egy vagy több cukorgyártó vállalkozásnak kioszthatja.

Úgyszintén az előző alpont b) pontjában említett esetben, amennyiben az érintett termelők közül néhányan egyértelműen kinyilvánítják, hogy hajlandók cukorrépájukat vagy cukornádjukat egy adott cukorgyártó vállalkozásnak szállítani, a tagállam a kvótáknak az adott cukorrépával vagy cukornáddal összefüggő részét kioszthatja annak a vállalkozásnak, amely részére a termelők a szóban forgó termékeket szállítani kívánják.

4. Amennyiben az 50. cikk (6) bekezdésében említett eltérésre történik hivatkozás, az érintett tagállam az említett eltéréssel érintett répatermelőktől és cukorgyártó vállalkozásoktól megkövetelheti, hogy szakmán belüli megállapodásaikba olyan különleges záradékokat illesszenek be, amelyek lehetővé teszik a tagállam számára e pont 2. és 3. alpontjának az alkalmazását.

5. Ha egy cukorgyártó vállalkozáshoz tartozó gyár haszonbérletére kerül sor, a tagállam a gyárat bérbeadásra felkínáló vállalkozás kvótáját csökkentheti, és azt a részt, amellyel a kvótát csökkentette, kioszthatja annak a vállalkozásnak, amely a gyárat azzal a céllal bérli, hogy abban cukrot állítson elő.

Ha a haszonbérlet az I. pont d) alpontjában említett, három gazdasági évre kiterjedő időszakban szűnik meg, a kvótának az ezen alpont első albekezdése alapján történő kiigazítását a tagállam a haszonbérlet hatálybalépésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényteleníti. Ha azonban a haszonbérlet vis maior miatt szűnik meg, a tagállam a kiigazítást nem köteles érvényteleníteni.

6. Amennyiben egy cukorgyártó vállalkozás a továbbiakban már nem tudja biztosítani, hogy az érintett cukorrépa-, illetve cukornádtermelők irányában a közösségi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeinek eleget tegyen, és amennyiben erről a helyzetről az érintett tagállam illetékes hatóságai is megbizonyosodtak, az érintett tagállam - egy vagy több gazdasági évre - kioszthatja a kvóták érintett részét a vállalt termelés arányában egy vagy több cukorgyártó vállalkozásnak.

7. Amennyiben egy tagállam egy cukorgyártó vállalkozásnak a cukorrépa etil-alkohollá történő feldolgozására árgaranciákat és felvevőpiacra vonatkozó garanciákat nyújt, a tagállam - az adott vállalkozással és az érintett répatermelőkkel egyetértésben - kioszthatja egy vagy több gazdasági évre a cukorgyártási kvóták teljes egészét vagy egy részét egy vagy több másik vállalkozás részére.

III.

Izoglükózgyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása, illetve egy izoglükóz-előállító gyár átruházása esetén, a tagállam az érintett kvótákat - izoglükóz előállítása céljából - kioszthatja egy vagy több más vállalkozás részére, függetlenül attól, hogy azok rendelkeznek-e termelési kvótával, vagy sem.

IV.

A II. és a III. pont alapján hozott intézkedések csak akkor léphetnek hatályba, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) valamennyi érintett fél érdekeit figyelembe veszik;

b) az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy az intézkedések valószínűleg javítják a cukorrépa-, a cukornád- és a cukorgyártó ágazat szerkezetét;

c) az intézkedések azonos területen letelepedett vállalkozásokra vonatkoznak, amely terület kvótáját a VI. melléklet állapítja meg.

V.

Ha az egyesülésre vagy az átruházásra október 1-je és a következő év április 30-a között kerül sor, a II. és a III. pontban említett intézkedések a folyó gazdasági évre vonatkozóan lépnek hatályba.

Ha az egyesülésre vagy az átruházásra ugyanabban az évben május 1-je és szeptember 30-a között kerül sor, a II. és a III. pontban említett intézkedések a következő gazdasági évre vonatkozóan lépnek hatályba.

VI.

Az 59. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor a tagállamok a kiigazított kvótákat - e kvótáknak a következő gazdasági évben történő alkalmazása céljából - legkésőbb február végéig kiosztják.

VII.

A II. és a III. pont alkalmazásakor a tagállamok az V. pontban említett időszakok lejárta után legkésőbb 15 nappal tájékoztatják a Bizottságot a kiigazított kvótákról.

IX. MELLÉKLET

A 66. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETI KVÓTÁK ÉS A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TARTALÉK MENNYISÉGEI

1. Nemzeti kvóták: tagállamonkénti mennyiségek (tonnában) tizenkét hónapos időszakonként:

Tagállam2008/092009/102010/112011/122012/132013/142014/15
Belgium3 427 288,7403 461 561,6273 496 177,2443 531 139,0163 566 450,4063 602 114,9103 602 114,910
Bulgária998 580,0001 008 565,8001 018 651,4581 028 837,9731 039 126,3521 049 517,6161 049 517,616
Cseh Köztársaság2 792 689,6202 820 616,5162 848 822,6812 877 310,9082 906 084,0172 935 144,8572 935 144,857
Dánia4 612 619,5204 658 745,7154 705 333,1724 752 386,5044 799 910,3694 847 909,4734 847 909,473
Németország28 847 420,39129 135 894,59529 427 253,54129 721 526,07630 018 741,33730 318 928,75030 318 928,750
Észtország659 295,360665 888,314672 547,197679 272,669686 065,395692 926,049692 926,049
Írország5 503 679,2805 558 716,0735 614 303,2345 670 446,2665 727 150,7295 784 422,2365 784 422,236
Görögország836 923,260845 292,493853 745,418862 282,872870 905,700879 614,757879 614,757
Spanyolország6 239 289,0006 301 681,8906 364 698,7096 428 345,6966 492 629,1536 557 555,4456 557 555,445
Franciaország25 091 321,70025 342 234,91725 595 657,26625 851 613,83926 110 129,97726 371 231,27726 371 231,277
Horvátország765 000765 000
Olaszország10 740 661,20011 288 542,86611 288 542,86611 288 542,86611 288 542,86611 288 542,86611 288 542,866
Ciprus148 104,000149 585,040151 080,890152 591,699154 117,616155 658,792155 658,792
Lettország743 220,960750 653,170758 159,701765 741,298773 398,711781 132,698781 132,698
Litvánia1 738 935,7801 756 325,1381 773 888,3891 791 627,2731 809 543,5461 827 638,9811 827 638,981
Luxemburg278 545,680281 331,137284 144,448286 985,893289 855,752292 754,310292 754,310
Magyarország2 029 861,2002 050 159,8122 070 661,4102 091 368,0242 112 281,7042 133 404,5212 133 404,521
Málta49 671,96050 168,68050 670,36651 177,07051 688,84152 205,72952 205,729
Hollandia11 465 630,28011 580 286,58311 696 089,44911 813 050,34311 931 180,84712 050 492,65512 050 492,655
Ausztria2 847 478,4692 875 953,2542 904 712,7862 933 759,9142 963 097,5132 992 728,4882 992 728,488
Lengyelország9 567 745,8609 663 423,3199 760 057,5529 857 658,1279 956 234,70910 055 797,05610 055 797,056
Portugália1 987 521,0002 007 396,2102 027 470,1722 047 744,8742 068 222,3232 088 904,5462 088 904,546
Románia3 118 140,0003 149 321,4003 180 814,6143 212 622,7603 244 748,9883 277 196,4783 277 196,478
Szlovénia588 170,760594 052,468599 992,992605 992,922612 052,851618 173,380618 173,380
Szlovákia1 061 603,7601 072 219,7981 082 941,9961 093 771,4161 104 709,1301 115 756,2211 115 756,221
Finnország2 491 930,7102 516 850,0172 542 018,5172 567 438,7022 593 113,0892 619 044,2202 619 044,220
Svédország3 419 595,9003 453 791,8593 488 329,7783 523 213,0753 558 445,2063 594 029,6583 594 029,658
Egyesült Királyság15 125 168,94015 276 420,62915 429 184,83615 583 476,68415 739 311,45115 896 704,56615 896 704,566

2. Különleges szerkezetátalakítási tartalék mennyiségei

TagállamTonna
Bulgária39 180
Horvátország15 000
Románia188 400

X. MELLÉKLET

A 70. CIKKBEN EMLÍTETT REFERENCIA-ZSÍRTARTALOM

Tagállamg/kg
Belgium36,91
Bulgária39,10
Cseh Köztársaság42,10
Dánia43,68
Németország40,11
Észtország43,10
Görögország36,10
Spanyolország36,37
Franciaország39,48
Horvátország40,70
Írország35,81
Olaszország36,88
Ciprus34,60
Lettország40,70
Litvánia39,90
Luxemburg39,17
Magyarország38,50
Hollandia42,36
Ausztria40,30
Lengyelország39,00
Portugália37,30
Románia38,50
Szlovénia41,30
Szlovákia37,10
Finnország43,40
Svédország43,40
Egyesült Királyság39,70

Xa. MELLÉKLET

A 84a. cikkben említett burgonyakeményítő-kvóták gazdasági évenként

Tagállam(tonna)
Cseh Köztársaság33 660
Dánia168 215
Németország656 298
Észtország250
Spanyolország1 943
Franciaország265 354
Lettország5 778
Litvánia1 211
Hollandia507 403
Ausztria47 691
Lengyelország144 985
Szlovákia729
Finnország53 178
Svédország62 066
ÖSSZESEN1 948 761

Xb. MELLÉKLET

A TÁMOGATÁSI PROGRAMOK KÖLTSÉGVETÉSE (A 103N. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT)

(1 000 EUR-ban)
Költségvetési év200920102011201220132014-től kezdődően
BG15 60821 23422 02227 07726 74226 762
CZ2 9794 0764 2175 2175 1515 155
DE22 89130 96332 19039 34138 86738 895
EL14 28619 16719 84024 23723 94523 963
ES213 820284 219279 038358 000352 774353 081
FR171 909226 814224 055284 299280 311280 545
IT (1)238 223298 263294 135341 174336 736336 997
CY2 7493 7043 8014 6894 6434 646
LT303745454545
LU344467485595587588
HU16 81623 01423 80929 45529 08129 103
MT232318329407401402
AT8 03810 88811 31313 84613 67813 688
PT37 80251 62753 45765 98965 16065 208
RO42 10042 10042 10042 10042 10042 100
SI3 5223 7703 9375 1195 0415 045
SK2 9384 0224 1605 1475 0825 085
UK06167124120120
(*1) Az 1782/2003/EK rendelet VIII. mellékletében szereplő, Olaszországra vonatkozóan a 2009. és 2010. év tekintetében megállapított nemzeti felső határok 20 millió EUR-ral csökkennek, és ezeket az összegeket a 2008., 2009., 2010. és 2011. év vonatkozásában belefoglalták Olaszország költségvetési összegeibe, az e táblázatban meghatározottak szerint.

(1 000 EUR)
Költségvetési év20132014201520162017-től kezdődően
HR011 88511 88511 88510 832

Xc. MELLÉKLET

A VIDÉKFEJLESZTÉS KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATA (A 190A. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT)

(1 000 EUR-ban)
Költségvetési év200920102011-től kezdődően
BG
CZ
DE
EL
ES15 49130 95046 441
FR11 84923 66335 512
IT13 16026 28739 447
CY
LT
LU
HU
MT
AT
PT
RO
SI1 0501 050
SK
UK160160160

Xd. MELLÉKLET

A KIVÁGÁSI PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSE

A 85s. cikk (3) bekezdésében említett kivágási programra rendelkezésre álló költségvetés a következő:

a) a 2008/2009-es borászati évre (2009-es költségvetési év): 464 000 000 EUR;

b) a 2009/2010-es borászati évre (2010-es költségvetési év): 334 000 000 EUR;

c) a 2010/2011-es borászati évre (2011-es költségvetési év): 276 000 000 EUR.

Xe. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL A KIVÁGÁSI PROGRAMRA JOGOSULATLANNAK MINŐSÍTHETŐ TERÜLETEK (A 85U. CIKK (1), (2) ÉS (5) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT)

(hektárban)
TagállamSzőlővel betelepített összterületa 85u. cikk (5) bekezdésében említett területek
BG135 7604 073
CZ19 081572
DE102 4323 073
EL69 9072 097
ES1 099 76532 993
FR879 85926 396
IT730 43921 913
CY15 023451
LU1 29939
HU85 2602 558
MT91027
AT50 6811 520
PT238 8317 165
RO178 1015 343
SI16 704501
SK21 531646

XI. MELLÉKLET

A.I. A 94. cikk (1) bekezdésében említett maximális garantált hosszúlenrost-mennyiség felosztása a tagállamok között:

Belgium13 800
Bulgária13
Cseh Köztársaság1 923
Németország300
Észtország30
Spanyolország50
Franciaország55 800
Lettország360
Litvánia2 263
Hollandia4 800
Ausztria150
Lengyelország924
Portugália50
Románia42
Szlovákia73
Finnország200
Svédország50
Egyesült Királyság50

A.II. A 94. cikk (1a) bekezdésében említett maximális garantált rövid len- és kenderrost mennyiség felosztása a tagállamok között a 2009/2010-2011/2012 gazdasági évekre

A 94. cikk (1a) bekezdésében említett mennyiséget a következőképpen kell felosztani:

a) országos garantált mennyiségek formájában a következő tagállamok között:

Belgium10 350
Bulgária48
Cseh Köztársaság2 866
Németország12 800
Észtország42
Spanyolország20 000
Franciaország61 350
Lettország1 313
Litvánia3 463
Magyarország (1)2 061
Hollandia5 550
Ausztria2 500
Lengyelország462
Portugália1 750
Románia921
Szlovákia189
Finnország2 250
Svédország2 250
Egyesült Királyság12 100
(1) Magyarország esetében az országos garantált mennyiség kizárólag a kenderrostra vonatkozik.

b) 5 000 tonnát a 2009/2010-2011/2012 gazdasági évekre nemzeti garantált mennyiségek formájában szét kell osztani Dánia, Írország, Görögország, Olaszország és Luxemburg között. Az ilyen elosztás azon területek alapján kerül kijelölésre, amelyek a 91. cikk (1) bekezdésében említett valamely szerződés vagy kötelezettségvállalás tárgyául szolgáltak.

A.III. A 94a. cikkben említett támogatásra jogosult területek

I. terület

1. Hollandia területe

2. A következő belga települések: Assenede, Beveren-Waas, Blankenberge, Bredene, Brugge, Damme, De Haan, De Panne, Diksmuide (kivéve Vladslo és Woumen), Gistel, Jabbeke, Knokke-Heist, Koksijde, Lo-Reninge, Middelkerke, Nieuwpoort, Oostende, Oudenburg, Sint-Gillis-Waas (csak Meerdonk), Sint-Laureins, Veurne és Zuienkerke.

II. terület

1. Belgiumnak az I. területen kívüli területei

2. Franciaország következő területei:

- Nord megye,

- Béthune, Lens, Calais, Saint-Omer körzet, valamint Marquise kanton Pas-de-Calais megyében,

- Saint-Quentin és Vervins körzet Aisne megyében,

- Charleville-Mézières körzet Ardennes megyében.

B. A 89. cikkben említett maximális garantált mennyiség felosztása a tagállamok között:

TagállamTonna
Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió (BLEU)8 000
Cseh Köztársaság27 942
Dánia334 000
Németország421 000
Görögország37 500
Spanyolország1 325 000
Franciaország1 605 000
Írország5 000
Olaszország685 000
Litvánia650
Magyarország49 593
Hollandia285 000
Ausztria4 400
Lengyelország13 538
Portugália30 000
Szlovákia13 100
Finnország3 000
Svédország11 000
Egyesült Királyság102 000

XIa. MELLÉKLET

A LEGFELJEBB TIZENKÉT HÓNAPOS SZARVASMARHÁK HÚSÁNAK A 113B. CIKKEL ÖSSZHANGBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÉRŐL

I. Fogalommeghatározás

E melléklet alkalmazásában "hús": bármely, legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákból származó, emberi fogyasztásra szánt hasított test, csontos vagy csont nélküli hús belsőségekkel vagy ezek nélkül, frissen, fagyasztva vagy mélyhűtve, csomagolva vagy kiszerelve.

II. A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák kategóriákba sorolása a vágóhídon

Vágáskor a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákat a piaci szereplők az e melléklet VII.1. pontjában említett illetékes hatóság felügyelete alatt a következő kategóriák egyikébe sorolják:

A. V kategória: nyolc hónapos vagy ennél fiatalabb szarvasmarhák

A kategóriát azonosító betű: V;

B. Z kategória: nyolc hónapnál idősebb, de legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák

A kategóriát azonosító betű: Z.

Ezt a besorolást a szarvasmarhák kísérőokmányában, a szarvasmarha-útlevélben szereplő adatok alapján, vagy ennek hiányában a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *2 ) 5. cikkében előírt számítógépes adatbázis adatai alapján kell elvégezni.

III. Kereskedelmi megnevezések

1.

A kereskedelmi megnevezés a 2000/13/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében az élelmiszer árumegnevezését jelenti.

2. A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsát a különböző tagállamokban csak a következő, valamennyi tagállam vonatkozásában meghatározott kereskedelmi megnevezéssel vagy megnevezésekkel szabad forgalmazni: A. Az V. kategóriába tartozó szarvasmarhák húsára vonatkozóan: Az értékesítés helye szerinti ország Használandó kereskedelmi megnevezés Belgium veau, viande de veau/kalfsvlees/Kalbfleisch Bulgária месо от малки телета Cseh Köztársaság telecí Dánia lyst kalvekød Németország Kalbfleisch Észtország vasikaliha Görögország μοσχάρι γάλακτος Spanyolország ternera blanca, carne de ternera blanca Franciaország veau, viande de veau Horvátország teletina Írország veal Olaszország vitello, carne di vitello Ciprus μοσχάρι γάλακτος Lettország teļa gaļa Litvánia veršiena Luxemburg veau, viande de veau/Kalbfleisch Magyarország borjúhús Málta vitella Hollandia kalfsvlees Ausztria Kalbfleisch Lengyelország cielęcina Portugália vitela Románia carne de vițel Szlovénia teletina Szlovákia teľacie mäso Finnország vaalea vasikanliha/ljust kalvkött Svédország ljust kalvkött Egyesült Királyság veal B. A Z. kategóriába tartozó szarvasmarhák húsára vonatkozóan: Az értékesítés helye szerinti ország Használandó kereskedelmi megnevezés Belgium jeune bovin, viande de jeune bovin/jongrundvlees/Jungrindfleisch Bulgária телешко месо Cseh Köztársaság hovězí maso z mladého skotu Dánia kalvekød Németország Jungrindfleisch Észtország noorloomaliha Görögország νεαρό μοσχάρι Spanyolország ternera, carne de ternera Franciaország jeune bovin, viande de jeune bovin Horvátország mlada junetina Írország rosé veal Olaszország vitellone, carne di vitellone Ciprus νεαρό μοσχάρι Lettország jaunlopa gaļa Litvánia jautiena Luxemburg jeune bovin, viande de jeune bovin/Jungrindfleisch Magyarország növendék marha húsa Málta vitellun Hollandia rosé kalfsvlees Ausztria Jungrindfleisch Lengyelország młoda wołowina Portugália vitelão Románia carne de tineret bovin Szlovénia meso težjih telet Szlovákia mäso z mladého dobytka Finnország vasikanliha/kalvkött Svédország kalvkött Egyesült Királyság beef

3.

A 2. pontban említett kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni az adott húsrész vagy belsőség megnevezésével vagy jelölésével.

4.

A 2. pontban meghatározott táblázat A. pontjában a V. kategória esetében szereplő kereskedelmi megnevezések, valamint az ezekből származtatott új megnevezések kizárólag abban az esetben használhatók, ha az e mellékletben foglalt valamennyi feltétel teljesül.

Különösen a "veau", a "telecí", a "Kalb", a "μοσχάρι", a "ternera", a "kalv", a "veal", a "vitello", a "vitella", a "kalf", a "vitela" és a "teletina" kifejezés nem használható tizenkét hónapnál idősebb szarvasmarha húsának kereskedelmi megnevezéseként, illetve nem szerepelhet ilyen hús címkéjén.

IV. A címkén kötelezően feltüntetendő információk

1.

A 2000/13/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése és az 1760/2000/EK rendelet 13., 14. és 15. cikkének sérelme nélkül a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának címkéjén a piaci szereplők a termelés és az értékesítés minden szakaszában feltüntetik a következő információkat:

a) az állatok vágási korát, esettől függően a következő formában: "vágási kor: 8 hónaposig" a legfeljebb nyolc hónapos állatok esetében, vagy "vágási kor: 8-12 hónaposig" a nyolc hónaposnál idősebb, de legfeljebb tizenkét hónapos állatok esetében;

b) a kereskedelmi megnevezést e melléklet III. pontjával összhangban.

Az a) ponttól eltérve azonban a termelés és az értékesítés minden szakaszában, kivéve a végső fogyasztónak való forgalomba hozatalt, a piaci szereplők a vágási kor helyett feltüntethetik a kategóriát jelölő betűt is az e melléklet II. pontjában meghatározottak szerint.

2.

Arra az esetre, ha legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsát a végső fogyasztó számára kiskereskedelmi eladási helyen előre nem csomagolt formában értékesítik, a tagállamoknak meg kell határozniuk az (1) bekezdésben említett információk feltüntetésének szabályait.

V. A címkén feltüntethető információk

A piaci szereplők kiegészíthetik a IV. pontban említett, kötelezően feltüntetendő információkat az 1760/2000/EK rendelet 16. és 17. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyott, fakultatív információkkal.

VI. Nyilvántartás

A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának termelése és értékesítése valamennyi szakaszára vonatkozóan a piaci szereplők a IV. és V. pontban említett, címkén szereplő információk valósághűségének biztosítása érdekében különösen a következő adatokat veszik nyilvántartásba:

a) az állatok azonosítási száma és születési ideje, kizárólag a vágóhíd szintjén;

b) az a referenciaszám, amelynek segítségével összekapcsolható a húst adó állat azonosítója a hús címkéjén szereplő kereskedelmi megnevezéssel, vágási korral és a kategóriát azonosító betűvel;

c) azok az időpontok, amikor az állatok vagy húsok beérkeztek a létesítménybe, illetve amikor ezek távoztak a létesítményből, annak érdekében, hogy szavatolni lehessen az érkezések és távozások közötti összefüggés megállapítását.

VII. Hatósági ellenőrzések

1.

A tagállamoknak 2008. július 1-je előtt ki kell jelölniük a 113b. cikk és e melléklet alkalmazásának ellenőrzése céljából végzett hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat, és erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot.

2.

A hatósági ellenőrzéseket az illetékes hatóság(ok) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( *3 ) meghatározott általános elveknek megfelelően végzi(k).

3.

A Bizottság az illetékes hatóságokkal együtt ellenőrzi, hogy a tagállamok betartják-e a 113b. cikk és e melléklet rendelkezéseit.

4.

A Bizottság szakértői - szükség esetén - az érintett illetékes hatóságokkal, és adott esetben a tagállamok szakértőivel együttműködve helyszíni ellenőrzést végeznek a 113b. cikkben és e mellékletben szereplő rendelkezések végrehajtásának biztosítása érdekében.

5.

Minden tagállam, amelynek területén helyszíni ellenőrzésre kerül sor, a Bizottságnak a feladata teljesítéséhez kért minden szükséges segítséget megad.

VIII. Harmadik országokból származó hús

1.

Legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákból származó, harmadik országból behozott hús a 113b. cikk és e melléklet rendelkezéseinek megfelelően értékesíthető a közösségi piacon.

2.

Ha egy harmadik országbeli piaci szereplő az (1) bekezdésben említett húst kíván a közösségi piacon forgalomba hozni, tevékenységét az adott harmadik ország által kijelölt illetékes hatóság, vagy - ennek hiányában - egy független harmadik szerv ellenőrzésének kell alávetnie. E független szervnek szavatolnia kell az EN 45011 európai szabvány vagy az ISO/IEC 65 iránymutatás (Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények) által megállapított feltételek betartását.

3.

A kijelölt illetékes hatóság vagy - adott esetben - a független harmadik szerv szavatolja a 113b. cikk és e melléklet követelményeinek való megfelelést.

IX. Szankciók

A Bizottság által az e rendelet 194. cikke alapján elfogadott különleges rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok megállapítják a 113b. cikk és az e melléklet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok a szankciókra vonatkozó szabályokról 2009. július 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e szabályokat érintő minden későbbi módosítást is.

XIb. MELLÉKLET

A SZŐLŐBŐL KÉSZÜLT TERMÉKEK KATEGÓRIÁI

1. Bor

A bor a kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék.

A bor:

a) tényleges alkoholtartalma - függetlenül attól, hogy sor került-e a XVa. melléklet B. pontjában felsorolt eljárások alkalmazására vagy sem - nem kisebb 8,5 térfogatszázaléknál, amennyiben a bort kizárólag az e melléklet függelékében említett A. vagy a B. szőlőtermő övezetekben szüretelt szőlőből állították elő, más szőlőtermő övezetekben pedig nem kisebb 9 térfogatszázaléknál;

b) tényleges alkoholtartalma - eltérve az egyébként alkalmazandó minimális tényleges alkoholtartalomtól, amennyiben oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, függetlenül attól, hogy sor került-e a XVa. melléklet B. pontjában meghatározott eljárások alkalmazására vagy sem - legalább 4,5 térfogatszázalék;

c) összes alkoholtartalma nem nagyobb 15 térfogatszázaléknál. Ugyanakkor, ettől eltérően:

- a Közösség területén található bizonyos szőlőtermő területekről származó, a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó olyan borok esetében, amelyeket alkoholtartalom-növelés nélkül állítanak elő, az összes alkoholtartalom felső határa elérheti a 20 térfogatszázalékot,

- az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező, alkoholtartalom-növelés nélkül előállított borok esetében az összes alkoholtartalom felső határa meghaladhatja a 15 térfogatszázalékot;

d) a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által elfogadott esetleges eltérésektől eltekintve, összes savtartalma (borkősavban kifejezve) nem kisebb, mint 3,5 gramm/liter vagy 46,6 milliekvivalens/liter.

A "retsina" olyan bor, amelyet kizárólag Görögország földrajzi területén állítanak elő az Aleppo fenyőfa gyantájával kezelt szőlőmust felhasználásával. Az Aleppo fenyőfa gyantájának használata kizárólag a "retsina" nevű bor készítésére megengedett, Görögország vonatkozó rendelkezéseiben megállapított feltételek szerint.

A b) ponttól eltérve, a "tokaji eszencia" és a "Tokajská esencia" bornak minősül.

2. Még erjedésben lévő újbor

A még erjedésben levő újbor olyan termék, amelynek alkoholos erjedése még nem ment teljesen végbe, és amelyet még nem fejtettek le a seprőjéről.

3. Likőrbor

A likőrbor olyan termék,

a) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék és legfeljebb 22 térfogatszázalék;

b) amelynek összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék, kivéve bizonyos eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokat, amelyek listáját a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság állítja össze;

c) amelyet az alábbiakból állítanak elő:

- részben erjedt szőlőmustból,

- borból,

- az előbbi termékek vegyítéséből, vagy

- szőlőmustból vagy annak borral való vegyítéséből, amennyiben a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokról van szó;

d) amelynek eredeti természetes alkoholtartalma nem kevesebb 12 térfogatszázaléknál, kivéve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokat, amelyek jegyzékét a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság állítja össze;

e) amelyhez hozzáadtak a következők közül

i. egyet vagy többet együttesen:

- szőlő eredetű semleges alkohol, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 96 térfogatszázalék,

- borból vagy szárított szőlőből előállított párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és maximum 86 térfogatszázalék;

ii. adott esetben a következő termék(ek)kel együtt:

- sűrített szőlőmust,

- az e) pont i. alpontjában említett termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke;

f) amelyekhez, az e) ponttól eltérve, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok esetében, amelyek jegyzékét a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság állítja össze, hozzáadták:

i. az e) pont i. alpontjában felsorolt termékeket egyedül vagy együttesen; vagy

ii. a következő termékek közül egyet vagy többet:

- borból vagy száraz szőlőből előállított alkohol, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 95 térfogatszázalék és legfeljebb 96 térfogatszázalék,

- borpárlat vagy törkölypárlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék és legfeljebb 86 térfogatszázalék,

- szárított szőlőből készített párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék és legfeljebb 94,5 térfogatszázalék; és

iii. adott esetben egy vagy több terméket az alábbiak közül:

- szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust,

- közvetlen hőhatással készített sűrített szőlőmust, amely - e művelet kivételével - megfelel a sűrített szőlőmust fogalommeghatározásának,

- sűrített szőlőmust,

- az f) pont ii. alpontjában felsorolt termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke.

4. Pezsgő

A pezsgő olyan termék,

a) amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek

- friss szőlőből,

- szőlőmustból, vagy

- borból;

b) amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel;

c) amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d) amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 8,5 térfogatszázalék.

5. Minőségi pezsgő

A minőségi pezsgő olyan termék,

a) amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek

- friss szőlőből,

- szőlőmustból, vagy

- borból;

b) amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel;

c) amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3,5 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d) amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék.

6. Illatos minőségi pezsgő

Az illatos minőségi pezsgő olyan minőségi pezsgő:

a) amelyet kizárólag a küvé összeállításakor, a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által összeállítandó listán szereplő különleges borszőlőfajtákból nyert szőlőmustból vagy erjedésben lévő szőlőmustból állítanak elő. A küvé összeállításakor borok felhasználásával, hagyományos módon előállított, illatos szőlőfajtákból készült pezsgőborokat a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság határozza meg;

b) amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt;

c) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 6 térfogatszázalék; és

d) amelynek összes alkoholtartalma legalább 10 térfogatszázalék.

Az egyéb, kiegészítő jellemzőkre, valamint az előállítás és a forgalomba hozatal feltételeire vonatkozó különös szabályokat a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság fogadja el.

7. Szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor

A szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor olyan termék,

a) amelyet oltalom alatt álló eredetmegnevezéssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borból nyernek;

b) amelyből a tárolóedény kinyitásakor szén-dioxid szabadul fel, amely teljesen vagy részben e gáz hozzáadásából származik; és

c) amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt.

8. Gyöngyözőbor

A gyöngyözőbor olyan termék,

a) amelyet borból, még erjedésben lévő újborból, szőlőmustból vagy részben erjedt szőlőmustból nyernek, feltéve, hogy e termékek összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék;

b) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék;

c) amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a benne oldott endogén szén-dioxid jelenléte miatt; és

d) amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek le.

9. Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

A szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőbor olyan termék,

a) amelyet borból, még erjedésben lévő újborból, szőlőmustból vagy részben erjedt szőlőmustból nyernek;

b) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék és összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék;

c) amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a teljes mértékben vagy részben hozzáadott oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d) amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek le.

10. Szőlőmust

A szőlőmust a friss szőlőből természetes úton vagy fizikai eljárások révén nyert folyékony termék. A szőlőmust megengedett tényleges alkoholtartalma legfeljebb 1 térfogatszázalék.

11. Részben erjedt szőlőmust

Az erjedésben lévő szőlőmust a szőlőmust erjedése által nyert termék, amelynek tényleges alkoholtartalma nagyobb 1 térfogatszázaléknál, de kisebb a termék összes alkoholtartalmának háromötödénél.

12. Szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust

A szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust szárított szőlőből nyert szőlőmust részleges erjesztésével készített termék, amelynek erjedés előtti teljes cukortartalma legalább 272 gramm/liter, és amelynek természetes és tényleges alkoholtartalma nem lehet 8 térfogatszázaléknál kisebb. Azonban egyes, a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó borok, amelyek teljesítik ezeket a feltételeket, nem tekinthetők szárított szőlőből nyert erjedésben lévő szőlőmustnak.

13. Sűrített szőlőmust

A sűrített szőlőmust olyan karamellizálatlan szőlőmust, amelyet szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 120g. cikkel összhangban meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten kijelzett számadat ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

A sűrített szőlőmust esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

14. Finomított szőlőmustsűrítmény

A finomított szőlőmustsűrítmény:

a) olyan folyékony, karamellizálatlan termék,

i. amelyet a szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 120g. cikkel összhangban meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten kijelzett számadat ne legyen kisebb 61,7 ref. %-nál;

ii. amelyet savtompítás és a cukortól eltérő egyéb összetevők eltávolítása céljából engedélyezett módszerekkel kezeltek;

iii. amely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

- pH-értéke 25 Brix-fokos cukortartalom mellett legfeljebb 5,

- abszorbanciája 425 nanométeren, 1 centiméteres vastagságon, 25 Brix-fokos cukortartalom mellett sűrített szőlőmustnál legfeljebb 0,100,

- egy bizonyos - külön meghatározandó - analitikai módszerrel nem érzékelhető szacharóztartalommal rendelkezik,

- Folin-Ciocalteu-indexe 25 Brix-fokos cukortartalom mellett legfeljebb 6,00,

- titrálható savtartalma az összes cukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva legfeljebb 15 milliekvivalens,

- kén-dioxid-tartalma az összes cukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva legfeljebb 25 milligramm,

- összes kationtartalma az összes cukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva legfeljebb 8 milliekvivalens,

- 25 Brix-fokos cukortartalom mellett és 20 °C-os hőmérsékleten vezetőképessége legfeljebb 120 mikro-Siemens/centiméter,

- hidroxi-metil-furfurol-tartalma az összes cukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva legfeljebb 25 milligramm,

- mezoinozitolt tartalmaz;

b) olyan szilárd, karamellizálatlan termék,

i. amelyet a folyékony finomított szőlőmustsűrítmény oldószer alkalmazása nélkül történő kristályosításával állítanak elő;

ii. amelyet savtompítás és a cukortól eltérő egyéb összetevők eltávolítása céljából engedélyezett módszerekkel kezeltek;

iii. amely 25 Brix-fokos oldattá hígítását követően a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

- pH-értéke legfeljebb 7,5,

- abszorbanciája 425 nanométeren, 1 centiméteres vastagságon legfeljebb 0,100,

- egy bizonyos - külön meghatározandó - analitikai módszerrel nem érzékelhető szacharóztartalommal rendelkezik,

- Folin-Ciocalteu-indexe legfeljebb 6,00,

- titrálható savtartalma az összes cukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva legfeljebb 15 milliekvivalens,

- kén-dioxid-tartalma az összes cukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva legfeljebb 10 milligramm,

- összes kationtartalma az összes cukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva legfeljebb 8 milliekvivalens,

- 20 °C-os hőmérsékleten vezetőképessége legfeljebb 120 mikro-Siemens/centiméter,

- hidroxi-metil-furfurol-tartalma az összes cukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva legfeljebb 25 milligramm,

- mezoinozitolt tartalmaz.

A finomított szőlőmustsűrítmény esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom megengedett.

15. Szárított szőlőből készült bor

A szárított szőlőből készült bor az a termék,

a) amelyet alkoholtartalom-növelés nélkül, részleges vízelvonás céljából napon vagy árnyékon hagyott szőlőből állítanak elő;

b) amelynek összes alkoholtartalma minimum 16 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma minimum 9 térfogatszázalék; és

c) amelynek természetes alkoholtartalma minimum 16 térfogatszázalék (vagy 272 gramm cukor literenként).

16. Túlérett szőlőből készült bor

A túlérett szőlőből készült bor az a termék,

a) amelyet alkohol hozzáadása nélkül állítanak elő;

b) amelynek természetes alkoholtartalma nagyobb 15 térfogatszázaléknál; és

c) amelynek összes alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 12 térfogatszázalék.

A tagállamok e termékre érlelési időtartamot írhatnak elő.

17. Borecet

A borecet olyan ecet,

a) amelyet kizárólag a bor ecetsavas erjedése által nyernek; és

b) amelynek összes savtartalma - ecetsavban kifejezve - legalább 60 gramm/liter.

A XIb. Melléklet Függeléke

Szolotermo övezetek

A szőlőtermő övezetek a következők:

1. Az A. szőlőtermő övezet magában foglalja

a)

Németországban : a 2. pont a) alpontjába nem tartozó szőlőfajtákkal betelepített területeket;

b)

Luxemburgban : a luxemburgi borvidéket;

c)

Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban és Svédországban : ezeknek az országoknak a szőlőtermő területeit;

d)

a Cseh Köztársaságban : a Čechy bortermelő vidéket.

2. A B. szőlőtermő övezet magában foglalja

a)

Németországban : a Baden régióhoz tartozó, szőlővel betelepített területeket;

b) Franciaországban : az e mellékletben nem említett megyékben, valamint a következő megyékben található, szőlővel betelepített területeket:

-

Elzászban : Bas-Rhin, Haut-Rhin,

-

Lotharingiában : Meurthe-et-Moselle, Meuse, Moselle, Vosges,

-

Champagne-ban : Aisne, Aube, Marne, Haute-Marne, Seine-et-Marne,

-

a Jurában : Ain, Doubs, Jura, Haute-Saône,

-

Savoie-ban : Savoie, Haute-Savoie, Isère (Commune de Chapareillan),

-

a Loire völgyében : Cher, Deux-Sèvres, Indre, Indre-et-Loire, Loir-et-Cher, Loire-Atlantique, Loiret, Maine-et-Loire, Sarthe, Vendée, Vienne, valamint a Nièvre megyei Cosne-sur-Loire járás szőlővel betelepített területeit;

c)

Ausztriában : az ausztriai szőlőtermő területeket;

d)

a Cseh Köztársaságban : Moravia régió bortermelő vidéke és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek az (1) bekezdés d) pontjában;

e)

Szlovákiában : a következő régiókban található szőlőtermő területeket: Malokarpatská vinohradnícka oblasť, Južnoslovenská vinohradnícka oblasť, Nitrianska vinohradnícka oblasť, Stredoslovenská vinohradnícka oblasť a Východoslovenská vinohradnícka oblasť és a 3. bekezdés f) pontjában nem szereplő szőlőtermő területek;

f) Szlovéniában : a következő régiók szőlővel betelepített területeit:

-

a Podravje régióban : Štajerska Slovenija, Prekmurje,

-

a Posavje régióban : Bizeljsko Sremič, Dolenjska és Bela krajina, és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek a 4. bekezdés d) pontjában;

g)

Romániában : a Podișul Transilvaniei területet;

h)

Horvátországban : a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Moslavina, Prigorje-Bilogora, Plešivica, Pokuplje, Zagorje-Međimurje.

3. A C. I. szőlőtermő övezet magában foglalja:

a) Franciaországban:

- a következő megyék szőlővel betelepített területeit: Allier, Alpes-de-Haute-Provence, Hautes-Alpes, Alpes-Maritimes, Ariège, Aveyron, Cantal, Charente, Charente-Maritime, Corrèze, Côte-d'Or, Dordogne, Haute-Garonne, Gers, Gironde, Isère (a Chapareillan település kivételével), Landes, Loire, Haute-Loire, Lot, Lot-et-Garonne, Lozère, Nièvre, (a Cosne-sur-Loire járás kivételével), Puy-de-Dôme, Pyrénées-Atlantiques, Hautes- Pyrénées, Rhône, Saône-et-Loire, Tarn, Tarn-et-Garonne, Haute-Vienne, Yonne,

- a Drôme megyei Valence és Die járásban (a Dieulefit, Loriol, Marsanne és Montélimar kanton kivételével),

- Ardèche megyében Tournon járásban az Antraigues, Burzet, Coucouron, Montpezat-sous-Bauzon, Privas, Saint-Etienne de Lugdarès, Saint-Pierreville, Valgorge és la Voulte-sur-Rhône kantonban;

b) Olaszországban a Valle d'Aosta régióban, valamint a Sondrio, Bolzano, Trento és Belluno tartományban található, szőlővel betelepített területeket;

c) Spanyolországban az A Coruña, Asturias, Cantabria, Guipúzcoa és Vizcaya tartományban található, szőlővel betelepített területeket;

d) Portugáliában a Norte régiónak abban a részében található szőlőtermő területeket, amely megfelel a "Vinho Verde"-ként megjelölt bortermőhelynek, valamint a "Região viticola da Extremadura"-hoz tartozó "Concelhos de Bombarral, Lourinhã, Mafra, e Torres Vedras" szőlőtermő területeket (a "Freguesias da Carvoeira e Dois Portos" kivételével);

e) Magyarországon az összes szőlőtermő területet;

f) Szlovákiában a Tokajská Vvinohradnícka oblasť területén található, szőlővel betelepített területeket;

g) Romániában azokat a szőlőtermő területeket, amelyek nem tartoznak a 2. pont g) alpontja vagy a 4. pont f) alpontja alá;

h) Horvátországban a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Hrvatsko Podunavlje és Slavonija.

4. A C. II. szőlőtermő övezet magában foglalja

a) Franciaországban:

- a következő megyék szőlővel betelepített területeit: Aude, Bouches-du-Rhône, Gard, Hérault, Pyrénées-Orientales (az Olette és Arles-sur-Tech kanton kivételével), Vaucluse,

- Var megye egy részében, amely a déli részen határos Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település északi határával,

- Nyons járásban, illetve a Drôme megyei Loriol-sur-Drôme kantonban,

- Ardèche megyének a 3. pont a) alpontjában fel nem sorolt részeiben;

b) Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Abruzzo, Campania, Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia, Sondrio tartomány kivételével, Marche, Molise, Piemont, Toszkána, Umbria Veneto, Belluno tartomány kivételével, beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Elba és a Toszkán szigetcsoport többi szigete, a Ponziane szigetek, Capri és Ischia;

c) Spanyolországban a következő tartományok szőlővel betelepített területeit:

- Lugo, Orense, Pontevedra,

- Ávila (kivéve azokat a településeket, amelyek megfelelnek a cebrerosi "comarca"-ként megjelölt bornak), Burgos, León, Palencia, Salamanca, Segovia, Soria, Valladolid, Zamora,

- La Rioja,

- Álava,

- Navarra,

- Huesca,

- Barcelona, Gerona, Lérida,

- Zaragoza tartománynak abban a részében, amely az Ebro folyótól északra fekszik,

- Tarragona tartománynak azokon a településein, amelyek a Penedés eredetmegjelöléshez tartoznak,

- Tarragona tartománynak abban a részében, amelyhez a Conca de Barbera-i "comarca"-ként megjelölt bor tartozik;

d) Szlovéniában a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Brda vagy Goriška Brda, Vipavska dolina vagy Vipava, Kras és Slovenska Istra;

e) Bulgáriában a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Dunavszka Ravnina (Дунавска равнина), Csernomorszki Rajon (Черноморски район), Rozova Dolina (Розова долина);

f) Romániában a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidéket, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket;

g) Horvátországban a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Hrvatska Istra, Hrvatsko primorje, Dalmatinska zagora, Sjeverna Dalmacija, Srednja és Južna Dalmacija.

5. A C. III. a) szőlőtermő övezet magában foglalja

a) Görögországban a következő nomoik szőlővel betelepített területeit: Florina, Imathia, Kilkis, Grevena, Larisa, Ioannina, Levkas, Akhaia, Messinia, Arkadia, Korinthia, Iraklio, Khania, Rethimni, Samos, Lasithi, valamint Thira szigete (Santorini);

b) Cipruson a 600 métert meghaladó tengerszint feletti magasságon található szőlőtermő területeket;

c) Bulgáriában azokat a szőlőtermő területeket, amelyek nem tartoznak a 4. pont e) alpontjába.

6. A C III. b) szőlőtermő övezet magában foglalja

a) Franciaországban:

- a Korzika megyéiben található, szőlővel betelepített területeket,

- Var megyében a tenger és a (szintén idetartozó) Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település által határolt vonal között,

- az Olette és az Arles-sur-Tech kantonban a Pyrénées-Orientales megyében;

b) Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Calabria, Basilicata, Apulia, Szardínia és Szicília, beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Pantelleria és a Lipari-, Egadi- és a Pelagiai-szigetek;

c) Görögországban az 5. pont a) alpontjában fel nem sorolt, szőlővel betelepített területeket;

d) Spanyolországban: a 3. pont c) alpontjában vagy a 4. pont c) alpontjában fel nem sorolt, szőlővel betelepített területeket;

e) Portugáliában a 3. pont d) alpontjában fel nem sorolt régiókban található, szőlővel betelepített területeket;

f) Cipruson a 600 métert nem meghaladó tengerszint feletti magasságon található, szőlővel betelepített területeket;

g) Máltán a szőlővel betelepített területeket.

7. Az e mellékletben említett közigazgatási egységek által lefedett területek körülhatárolása az 1981. december 15-én hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint történt, illetve Spanyolország esetében az 1986. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint, Portugália esetében pedig az 1998. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint.

XII. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS MEGNEVEZÉSEK A 114. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TEJ- ÉS TEJTERMÉKEK TEKINTETÉBEN

I. Fogalommeghatározások:

E melléklet alkalmazásában:

a) "forgalmazás": értékesítési szándékkal történő tárolás és forgalomba hozatal, értékesítésre kínálás, értékesítés, leszállítás vagy a piacra juttatás bármely egyéb módja;

b) "megnevezés": a forgalmazás valamennyi fázisában használt név.

II. A "tej" szó használata

1. A "tej" szó kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül.

A "tej" szó alkalmazható azonban:

a) olyan tejre, amelyet összetételének megváltoztatása nélkül kezeltek, vagy olyan tejre, amelynek zsírtartalmát a XIII. melléklettel összefüggésben a 114. cikk (2) bekezdése szerint szabványosították;

b) egy vagy több szóval együtt az ilyen tej típusának, osztályának, eredetének és/vagy tervezett felhasználásának megjelölésére, vagy arra, hogy ismertessék azt a fizikai kezelést, illetve azt az összetételben történt változtatást, amelynek alávetették, feltéve, hogy ez a változtatás a természetes tejalkotóelemek hozzáadására és/vagy kivonására korlátozódik.

2. E melléklet alkalmazásában a "tejtermékek" a kizárólag tejből származó termékek, elismerve azt, hogy az előállításukhoz szükséges anyagok adagolhatók hozzájuk, feltéve, hogy ezeknek az anyagoknak a használata nem a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálja.

A következőket kizárólag a tejtermékekre kell fenntartani:

a) a következő megnevezések:

i. savó;

ii. tejszín;

iii. vaj;

iv. író;

v. vajolaj;

vi. kazein,

vii. vízmentes tejzsír (AMF),

viii. sajt;

ix. joghurt;

x. kefir;

xi. kumisz;

xii. viili/fil;

xiii. smetana;

xiv. fil;

b) az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 35 ) 5. cikke értelmében a tejtermékekre ténylegesen használt megnevezések és nevek.

3. A "tej" kifejezés és a tejtermékekre alkalmazott megnevezések használhatóak más szóval vagy szavakkal együtt olyan összetett termékek megjelölésére, amelyeknek egyik alkotórésze sem foglalja el valamely tejalkotórész helyét, illetve nem szolgál valamely tejalkotórész helyének elfoglalására, és amelyeknek a tej vagy a tejtermék akár mennyiségi szempontból, akár a termék jellegénél fogva lényeges összetevője.

4. A tej és a tejtermékek Bizottság által meghatározandó eredetét, amennyiben az nem szarvasmarha, fel kell tüntetni.

III. A megnevezések használata a versengő termékek tekintetében

1. Az e melléklet II. pontjában említett megnevezések nem alkalmazhatók az abban a pontban említettektől eltérő termékekre.

Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik olyan termékek megnevezésére, amelyek pontos jellege a hagyományos felhasználásból egyértelműen kiderül, és/vagy amennyiben a megnevezést egyértelműen a termék valamely jellemző minőségének leírására alkalmazzák.

2. Az e melléklet II. pontjában ismertetettektől eltérő termékek vonatkozásában nem alkalmazható semmiféle olyan - a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 1984. szeptember 10-i 84/450/EGK tanácsi irányelv ( 36 ) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott - címke, kereskedelmi okmány, tájékoztató anyag vagy a reklám bármely formája, vagy bemutatási forma, amely azt állítja, sejteti vagy sugallja, hogy az tejtermék.

A tejet vagy tejterméket tartalmazó termékek esetében azonban a "tej" vagy az e melléklet II. pontjának második albekezdésében említett megnevezések kizárólag az alapanyagok ismertetésére és az összetevőknek a 2000/13/EGK irányelv szerinti felsorolására használhatók fel.

IV. Termékek listája; közlemények

1. A tagállamok hozzáférhetővé teszik a Bizottság számára azoknak a termékeknek az indikatív jegyzékét, amelyeket területükön a III. pont 1. bekezdésének második albekezdésében említetteknek megfelelő termékeknek tekintenek.

A tagállamok szükség esetén a későbbiekben kiegészítik a jegyzéket, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

2. A tagállamok minden év október 1-je előtt jelentést küldenek a Bizottság részére a tejtermékek és a versengő termékek piacának alakulásáról e melléklet végrehajtásával összefüggésben annak érdekében, hogy a Bizottság a következő év március 1-jéig jelentést tehessen a Tanácsnak.

XIII. MELLÉKLET

A 114. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT TEJ FORGALMAZÁSA

I. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

a) "tej": egy vagy több tehén fejésével nyert termék;

b) "fogyasztói tej": a III. pontban említett olyan termékek, amelyeket további feldolgozás nélkül juttatnak el a fogyasztókhoz;

c) "zsírtartalom": az adott tejben a tejzsír száz egységnyi tejben levő, tömegben kifejezett aránya;

d) "fehérjetartalom": az adott tejben a fehérje száz egységnyi tejben levő, tömegben kifejezett aránya (a tej tömegszázalékban kifejezett összes nitrogéntartalmát 6,38 -cal megszorozva számított érték).

II. A végső fogyasztó részére történő szállítás vagy értékesítés

1. A végső fogyasztó részére csak a fogyasztói tejre megállapított követelményeknek megfelelő, feldolgozás nélküli tej szállítható vagy értékesíthető, akár közvetlenül, akár éttermek, kórházak, üzemi étkezdék vagy egyéb hasonló tömegétkeztetési egységek közvetítésével.

2. A termékek tekintetében alkalmazandó kereskedelmi megnevezések az e melléklet III. pontjában megadott megnevezések. Ezek a megnevezések csak az abban a pontban említett termékekre alkalmazhatóak az összetett megnevezésekben történő használatuk sérelme nélkül.

3. A tagállamok a fogyasztóknak az érintett termékek jellegével és összetételével kapcsolatos tájékoztatására vonatkozóan rendelkezéseket hoznak, amennyiben az ilyen tájékoztatás hiánya zavart eredményezhet.

III. Fogyasztói tej

1. A következő termékeket kell fogyasztói tejnek tekinteni:

a) nyerstej: olyan tej, amelyet nem melegítettek 40 oC fölé vagy nem tettek ki hasonló eredménnyel járó kezelésnek;

b) teljes tej: hőkezelt tej, amely a zsírtartalom vonatkozásában megfelel a következő követelmények egyikének:

i. standardizált teljes tej: legalább 3,50 % (m/m) zsírtartalmú tej. A tagállamok azonban további kategóriát is megállapíthatnak a 4,00 % (m/m) vagy azt meghaladó zsírtartalmú teljes tejre;

ii. nem-standardizált teljes tej: olyan tej, amelynek zsírtartalmát a fejési fázis óta nem változtatták meg, akár tejzsírok hozzáadásával vagy kivonásával, akár olyan tejjel való elegyítésével, amelynek természetes zsírtartalmát megváltoztatták. Tejzsírtartalma azonban nem lehet 3,50 %-nál (m/m) kevesebb;

c) zsírszegény tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát legalább 1,50 %-ra (m/m) és legfeljebb 1,80 %-ra (m/m) csökkentették;

d) sovány (fölözött) tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát nem több, mint 0,50 %-ra (m/m) csökkentették.

Az első albekezdés b), c) és d) pontjában megállapított, zsírtartalomra vonatkozó követelményeknek nem megfelelő hőkezelt tej fogyasztói tejnek tekinthető, amennyiben zsírtartalmát világosan és könnyen olvasható formában, egy tizedesjegy pontossággal feltüntetik a csomagoláson "... % zsírtartalom" formában. Az ilyen típusú tej nem nevezhető teljes tejnek, zsírszegény tejnek vagy sovány (fölözött) tejnek.

2. Az (1) bekezdés b) pontja ii alponjának sérelme nélkül, csak a következő módosítások engedhetők meg:

a) a fogyasztói tejre meghatározott zsírtartalom teljesítése érdekében a természetes zsírtartalom módosítása tejszín hozzáadásával vagy kivonásával, vagy teljes tej, zsírszegény tej, illetve sovány (fölözött) tej hozzáadásával;

b) a tej dúsítása tejfehérjékkel, ásványi sókkal vagy vitaminokkal;

c) a laktóztartalom csökkentése glükózra vagy galaktózra történő átalakítás révén.

A tej összetételének a b) és c) pontban említett módosítása csak akkor engedélyezhető, ha ezt a termék csomagolásán kitörölhetetlenül feltüntetik úgy, hogy az könnyen látható és olvasható legyen. Ezek a jelölések azonban nem érintik az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló, 1990. szeptember 24-i 90/496/EGK tanácsi irányelvben ( 37 ) meghatározott, tápértékre vonatkozó címkézési kötelezettséget. Amennyiben fehérjék hozzáadására került sor, a dúsított tej fehérjetartalma 3,8 % (m/m) vagy annál több.

A tagállamok azonban korlátozhatják vagy megtilthatják a tej összetételének a b) és c) pontban említett módosítását.

3. A fogyasztói tej:

a) fagyáspontjának a begyűjtött fogyasztói tej származási területén a nyerstej rögzített, átlagos fagyáspontjához kell közelítenie;

b) a 3,5 % (m/m) zsírtartalmú tej esetében 20 oC-on mérve legalább 1 028 gramm/liter tömegűnek, az ettől eltérő zsírtartalmú tej esetében pedig azzal egyenértékű literenkénti tömegűnek kell lennie;

c) a 3,5 % (m/m) zsírtartalmú tej esetében minimum 2,9 % (m/m) fehérjét kell tartalmaznia, az ettől eltérő zsírtartalmú tej esetében pedig azzal egyenértékű koncentrációjúnak kell lennie;

IV. Behozott termékek

A Közösségbe fogyasztói tejként történő értékesítés céljából behozott termékeknek meg kell felelniük ennek a rendeletnek.

V. A 2000/13/EGK rendeletet alkalmazni kell, különösen a fogyasztói tej címkézésére vonatkozó nemzeti előírások tekintetében.

VI. Ellenőrzések, szankciók és az azokról történő jelentéstétel

Az ezen rendelet 194. cikkével összhangban a Bizottság által elfogadandó bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok elfogadják az e rendelet alkalmazásának ellenőrzésére, a jogsértések szankcionálására, valamint a csalás megelőzésére és visszaszorítására irányuló valamennyi megfelelő intézkedést.

Az ilyen rendelkezésekről és azok bármiféle módosításáról az elfogadásukat követő hónap során értesítik a Bizottságot.

XIV. MELLÉKLET

A 116. CIKKBEN EMLÍTETT TOJÁS- ÉS A BAROMFIHÚS-ÁGAZAT TERMÉKEIRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

A. A Gallus gallus fajhoz tartozó tyúktól származó tojásokra vonatkozó forgalmazási előírások

I. Hatály

1. E mellékletnek a keltetőtojások és a naposcsibék termeléséről és forgalmazásáról szóló C. részének sérelme nélkül e részt kell alkalmazni a közösségi eredetű, harmadik országból behozott vagy a Közösségből való kivitelre szánt tojás Közösségen belüli forgalomba hozatalára.

2. A tagállamok az e melléklet ezen részében - a III. 3. pont kivételével - meghatározott követelmények alól mentességet adhatnak az olyan tojás tekintetében, amelyet a termelő közvetlenül a végső fogyasztónak ad el:

a) a termelési helyen, vagy

b) az érintett tagállam termelési régióján belül működő helyi piacon vagy házhoz szállítás útján.

A mentesség megadása esetén valamennyi termelő eldöntheti, hogy él-e a mentességgel vagy nem. Amennyiben él a mentességgel, minőségi és mennyiségi osztályozás nem alkalmazható.

A tagállamok nemzeti joguknak megfelelően meghatározhatják a "helyi piac", a "házhoz szállítás" és a "termelési régió" fogalmát.

II. Minőség és súly szerinti osztályok

1. A tojást minőség szerint a következőképpen kell osztályozni:

- A. osztályú vagy "friss",

- B. osztályú

2. Az A. osztályba sorolt tojást súly szerint is osztályozni kell. A súly szerinti osztályozás azonban nem kötelező az élelmiszeripar és a nem élelmiszeripari ágazatok részére szállított tojás esetében.

3. A B. osztályba sorolt tojás csak az élelmiszeripar és a nem élelmiszeripari ágazatok részére szállítható.

III. A tojás megjelölése

1. Az A. osztályú tojást a termelői kóddal kell megjelölni.

A B. osztályú tojást a termelői kóddal kell megjelölni, és/vagy más jelöléssel kell ellátni.

A tagállamok mentességet adhatnak ezen követelmény alól az olyan B. osztályú tojás esetében, amely kizárólag a hazai piacon kerül forgalomba.

2. A tojásnak az 1. ponttal összhangban történő megjelölésére vagy a termelés helyén kerül sor, vagy az első csomagolóközpontban, ahová a tojást a termelés helyéről elszállítják.

3. A termelő által az érintett tagállam termelési régiójában működő helyi piacon, közvetlenül a végső fogyasztónak eladott tojást az 1. ponttal összhangban kell megjelölni.

A tagállamok azonban mentesíthetik e követelmény alól a legfeljebb 50 tojótyúkkal rendelkező termelőket, feltéve, hogy a termelő neve és címe az értékesítés helyén fel van tüntetve.

IV. Tojásbehozatal

1. A Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - az érintett országok kérésére értékeli az exportáló harmadik országokban a tojás vonatkozásában alkalmazott forgalmazási előírásokat. Ez az értékelés kiterjed a jelölésre, a címkézésre, a termelői módszerekre és az ellenőrzésekre, valamint a végrehajtásra vonatkozó szabályokra. Amennyiben az értékelés eredményeként megállapítást nyer, hogy az alkalmazott szabályok megfelelő biztosítékot nyújtanak a közösségi jogszabályokkal való egyenértékűség tekintetében, az érintett országokból behozott tojást a termelői kóddal egyenértékű megkülönböztető számmal kell megjelölni.

2. A Bizottság - a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül - szükség esetén tárgyalásokat folytat harmadik országokkal abból a célból, hogy megtalálják a szabályok egyenértékűségére vonatkozó, az 1. pontban említett biztosítékok nyújtásának megfelelő módját, és megállapodást kössenek ezekről a biztosítékokról.

3. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő biztosíték a szabályok egyenértékűsége tekintetében, az érintett harmadik országból behozott tojást a származási ország azonosítását lehetővé tevő kóddal kell megjelölni, és fel kell tüntetni rajta, hogy a termelői módszer "meghatározatlan".

B. A baromfihúsra vonatkozó forgalmazási előírások

I. Hatály

1. E mellékletnek a keltetőtojások és a naposcsibék termeléséről és forgalmazásáról szóló C. részének sérelme nélkül e rendelkezéseket alkalmazni kell a következő - az I. melléklet XX. részében meghatározott - fajokból származó egyes baromfihús-féleségeknek és -kiszereléseknek, az előkészített baromfihúsnak és -belsőségnek, valamint a baromfihús- és baromfibelsőség-készítményeknek a Közösségen belüli ipari vagy kereskedelmi úton történő forgalomba hozatalára:

- Gallus domesticus,

- kacsa,

- liba,

- pulyka,

- gyöngytyúk.

E rendelkezéseket az I. melléklet XXI. részében említett 0210 99 39 KN-kód alá tartozó, sós lében tartósított baromfihúsra is alkalmazni kell.

2. E rész nem alkalmazandó:

a) a Közösségből exportált baromfihúsra;

b) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 38 ) említett késleltetve zsigerelt baromfira.

3. A tagállamok eltérhetnek e rendelet követelményeitől abban az esetben, ha a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett, kis mennyiségű baromfihússal történő közvetlen ellátást olyan termelő végzi, aki évente 10 000 db-nál kevesebb szárnyast tenyészt.

II. Fogalommeghatározások

A Bizottság által meghatározandó további fogalommeghatározások sérelme nélkül e rész alkalmazásában:

1. "baromfihús": olyan emberi fogyasztásra alkalmas baromfihús, amelyet hűtőkezelésen kívül nem vetettek alá kezelésnek;

2. "friss baromfihús": - 2 °C-nál nem alacsonyabb és + 4 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten tárolt, a hűtési eljárás során korábban soha meg nem keményedett baromfihús. A tagállamok azonban a szükséges legrövidebb időtartamra ettől kis mértékben eltérő hőmérsékleti követelményeket is megállapíthatnak a friss baromfihús kiskereskedelmi egységekben vagy az árusító hellyel szomszédos létesítményben történő darabolására és kezelésére, amennyiben a darabolás és a kezelés kizárólagos célja a vevő közvetlen, helyszíni kiszolgálása;

3. "fagyasztott baromfihús": olyan baromfihús, amelyet a szokásos vágási technológia által megengedett lehető legrövidebb időn belül le kell fagyasztani, és mindenkor - 12 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten kell tartani;

4. "gyorsfagyasztott baromfihús": olyan baromfihús, amelyet mindenkor - 18 oC-nál nem magasabb hőmérsékleten kell tartani, az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/108/EGK tanácsi irányelvben ( 39 ) előírt tűréshatárokon belül;

5. "előkészített baromfihús": baromfihús, beleértve az apróra darabolt baromfihúst, amelyhez élelmiszereket, fűszereket vagy adalékanyagokat adtak hozzá, vagy amelyen olyan eljárásokat végeztek, amelyek nem voltak elegendőek a hús belső izomrostszerkezetének módosításához;

6. "friss előkészített baromfihús": olyan előkészített baromfihús, amelyhez friss baromfihúst használtak fel. A tagállamok azonban ettől kismértékben eltérő hőmérsékleti követelményeket is megállapíthatnak a szükséges legrövidebb időtartamra és kizárólag olyan mértékben, amely a friss előkészített baromfihús előállítása során az üzemben végzett darabolás és kezelés megkönnyítéséhez szükséges;

7. "baromfihús-készítmény": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.1. pontjában meghatározott olyan húskészítmény, amelyhez baromfihúst használtak fel.

III. Minőség és súly szerinti osztályok

1. A baromfihúst minőség szerint vagy A. vagy B. osztályba kell sorolni a hasított testek vagy azok részeinek felépítése és külleme alapján.

Ez az osztályozás különösen figyelembe veszi a hús izmoltságát, a faggyú jelenlétét és a károsodás vagy a sérülés mértékét.

2. Baromfihús és előkészített baromfihús az alábbi állapotokban forgalmazható:

- frissen,

- fagyasztottan vagy

- gyorsfagyasztottan.

C. A keltetőtojások és naposcsibék termelésére és forgalmazására vonatkozó forgalmazási előírások

I. Hatály

1. E részt a keltetőtojások, illetve a csirkék forgalmazására és szállítására, valamint a keltetőtojások keltetésére a Közösségen belüli kereskedelmi vagy üzleti cél tekintetében kell alkalmazni.

2. Azokat a tenyésztelepeket, illetve szaporítótelepeket, amelyek állatlétszáma kevesebb, mint 100, illetve azok a keltetőket, amelyek kapacitása kisebb, mint 1000 keltetőtojás, nem kötelezik az e részben foglaltak.

II. A keltetőtojások jelölése és csomagolása

1. A naposcsibe tenyésztésére használt keltetőtojásokat egyedileg jelölik.

2. A keltetőtojásokat olyan tökéletesen tiszta csomagolásban kell szállítani, amely csak azonos fajú, kategóriájú és típusú baromfitól, és ugyanarról a telepről származó keltetőtojásokat tartalmaz.

3. A harmadik országokból behozandó keltetőtojások csomagolása csak egyazon országból és feladótól származó, azonos fajú, kategóriájú és típusú baromfitól származó keltetőtojásokat tartalmazhat.

III. A csirkék csomagolása

1. A naposcsibéket a baromfi faja, típusa és kategóriája szerint kell csomagolni.

2. A dobozok csak egyazon keltetőből származó naposcsibéket tartalmazhatnak, és legalább a keltető azonosítószámának szerepelnie kell rajtuk.

3. A harmadik országból származó naposcsibék importjára csak akkor kerülhet sor, ha az 1. pontnak megfelelően vannak csoportosítva. A dobozok csak egyazon országból és feladótól származó naposcsibéket tartalmazhatnak.

XV. MELLÉKLET

A 115. CIKKBEN EMLÍTETT KENHETŐ ZSÍROKRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

I. Kereskedelmi megnevezések

1. A 115. cikkben említett termékek feldolgozás nélkül sem közvetlenül, sem éttermeken, kórházakon, üzemi étkezdéken vagy hasonló létesítményeken keresztül nem értékesíthetők és nem juttathatók el a végső fogyasztóhoz, amennyiben nem felelnek meg a függelékben meghatározott követelményeknek.

2. E melléklet II. pontja 2. alpontjának és III. pontja 2. és 3. alpontjának sérelme nélkül, a termékek kereskedelmi megnevezésének meg kell egyeznie a függelékben meghatározottakkal.

A függelékben szereplő kereskedelmi megnevezéseket az ott meghatározott termékek számára kell fenntartani.

E bekezdést nem kell azonban alkalmazni:

a) az olyan termékek megjelölésére, amelyeknél a hagyományos felhasználásból egyértelműen megállapítható a termékek pontos jellege és/vagy ha a megjelöléseket egyértelműen a termék jellemző tulajdonságának ismertetésére használják;

b) koncentrált termékek (vaj, margarin, keverékek) megnevezésére, amelyek zsírtartalma 90 % vagy annál nagyobb.

II. Címkézés és kiszerelés

1. A 2000/13/EK irányelvben megállapított szabályokon kívül az e melléklet I. pontjának 1. alpontjában említett termékek címkézésén és kiszerelésén a következő információkat kell feltüntetni:

a) a függelékben meghatározott kereskedelmi megnevezés;

b) a függelékben említett termékek gyártásának idején a termékek teljes zsírtartalma tömegszázalékban;

c) a függelék C. részében említett összetett zsírok esetében a növényi, tej- vagy állati zsírtartalom a gyártás időpontjában, a súlyozott fontosság csökkenő sorrendjében a teljes tömeg százalékában;

d) a függelékben említett termékek összetevőinek felsorolásában különösen olvashatóan kell feltüntetni a sótartalom százalékos arányát.

2. Az 1. bekezdés a) pontjának ellenére, a függelék B. részének 3. pontjában említett termékeknél használható a "minarin" vagy "halvarin" kereskedelmi megnevezés.

3. Az 1. bekezdés a) pontjában említett kereskedelmi megnevezés egy vagy több olyan kifejezéssel együtt is használható, amely meghatározza azt a növény- és/vagy állatfajt, amelyből a termék származik, vagy a termék tervezett felhasználását, valamint a gyártási módszerekre utaló egyéb kifejezéseket, amennyiben ezek nem ellentétesek más közösségi rendelkezésekkel, különösen a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelettel ( 40 ).

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre ( 41 ) figyelemmel földrajzi eredetre utaló jelzések is használhatók.

4. A "növényi" kifejezés a függelék B. részében található kereskedelmi megnevezésekkel együtt használható, feltéve, hogy a termék csak növényi eredetű zsírt tartalmaz, és az állati eredetű zsírok aránya nem haladja meg a 2 %-os tűréshatárt. Ezt a tűréshatárt kell alkalmazni akkor is, ha növényfajra történik hivatkozás.

5. Az 1., 2. és 3. bekezdésben említett információnak közérthetőnek kell lennie, és olyan szembetűnő helyen kell feltüntetni, ahol az jól látható, tisztán olvasható és eltávolíthatatlan.

6. A Bizottság a reklám egyes formáira vonatkozó különleges intézkedéseket vezethet be az 1. bekezdés a) és b) pontjában említett információk tekintetében.

III. Terminológia

1. A "hagyományos" kifejezés a függelék A. részének 1. pontjában meghatározott "vaj" névvel akkor használható együtt, ha a terméket közvetlenül tejből vagy tejszínből állítják elő.

E pont alkalmazásában a "tejszín" a tejből - olaj a vízben emulzió formájában - előállított, legalább 10 % tejzsírtartalmú termék.

2. Meg kell tiltani a függelékben említett termékekre vonatkozó olyan kifejezések használatát, amelyek a függelékben szereplőtől eltérő zsírtartalmat közölnek vagy sugallnak.

3. A 2. bekezdéstől eltérve, valamint azt kiegészítve:

a) a "csökkentett zsírtartalmú" kifejezés azoknál a függelékben említett termékeknél használható, amelyeknek a zsírtartalma meghaladja a 41 %-ot, de legfeljebb 62 %;

b) az "alacsony zsírtartalmú" vagy "light" kifejezés azoknál a függelékben említett termékeknél használható, amelyek zsírtartalma 41 % vagy annál kevesebb.

A "csökkentett zsírtartalmú", valamint az "alacsony zsírtartalmú" vagy "light" fogalmak kiválthatják azonban a függelékben használt "háromnegyed-zsíros" vagy "félzsíros" fogalmakat.

IV. Nemzeti szabályok

1. E melléklet rendelkezéseire is figyelemmel, a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályozásokat, amelyek különböző minőségi szinteket határoznak meg. E szabályozásoknak a termékek előállításához felhasznált nyersanyagokhoz, a termékek organoleptikus tulajdonságaihoz, valamint fizikai és mikrobiológiai stabilitásukhoz kapcsolódó szempontok alapján lehetővé kell tenniük e minőségi szintek értékelését.

Az e lehetőséggel élő tagállamok biztosítják, hogy más tagállamok azon termékei esetében, amelyek megfelelnek az említett szabályozásokban megállapított kritériumoknak, használhassanak olyan kifejezéseket - megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett -, amelyek az említett szabályozások értelmében az e feltételeknek való megfelelésre utalnak.

2. A II. pont 1. alpontjának a) alpontjában említett kereskedelmi megnevezések kiegészíthetők a kifejezetten az adott termékre jellemző minőségi szintre való hivatkozással.

3. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az 1. alpont második albekezdésében említett valamennyi kritérium alkalmazására vonatkozó, a minőségi szintek megállapításához szükséges ellenőrzéseket elvégezzék. A rendszeres és gyakori ellenőrzéseket ki kell terjeszteni egészen a végtermékig, és ezeket a tagállam által kijelölt egy vagy több közjogi intézménynek vagy a tagállam felügyelete alá tartozó elismert szervnek kell elvégeznie. A tagállamok átadják a Bizottságnak az általuk kijelölt szervek jegyzékét.

V. Behozott termékek

A Közösségbe behozott termékeknek az I. pont 1. alpontjában említett esetekben meg kell felelniük az e mellékletben megállapított rendelkezéseknek.

VI. Szankciók

A 194. cikkel összhangban a Bizottság által esetleg elfogadandó bármely konkrét rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok a 115. cikk és e melléklet megsértése esetén alkalmazandó hatékony szankciókat határoznak meg, és - adott esetben - megállapítják az ezek végrehajtásához szükséges nemzeti rendelkezéseket és azokról értesítik a Bizottságot.

A XV. melléklet függeléke

ZsírcsoportKereskedelmi megnevezésTermékkategória
FogalommeghatározásokA kategória kiegészítő leírása a zsírtartalom tömegszázalékának megadásával
A. Tejzsírok
Szilárd, képlékeny, elsődlegesen „víz az olajban” típusú, emulzió formájú termékek, amelyek kizárólag tejből és/vagy bizonyos tejtermékekből készültek, és amelyek esetében a zsír az alapvető értékösszetevő. Ugyanakkor az előállításukhoz szükséges egyéb anyagok adagolhatók hozzájuk, amennyiben ezen anyagok nem a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálják.
1. VajA termék tejzsírtartalma legalább 80 %, de kevesebb mint 90 %, maximális víztartalma 16 %, és zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 %.
2. Háromnegyed-zsíros vaj (*1)A termék tejzsírtartalma legalább 60 % és legfeljebb 62 %.
3. Félzsíros vaj (*2)A termék tejzsírtartalma legalább 39 % és legfeljebb 41 %.
4. Kenhető vajkészítmény X %Termék a következő tejzsírtartalommal:
— 39 % alatti,
— több mint 41 %, de kevesebb mint 60 %,
— több mint 62 %, de kevesebb mint 80 %.
B. Zsírok
Szilárd, képlékeny, elsődlegesen „víz az olajban” típusú, emulzió formájú termékek, amelyek szilárd és/vagy folyékony növényi és/vagy állati eredetű, emberi fogyasztásra alkalmas zsírokból készültek, és amelyek tejzsírtartalma a zsírtartalom legfeljebb 3 %-a.
1. MargarinNövényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 80 %, de kevesebb mint 90 %.
2. Háromnegyed-zsíros margarin (*3)Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 60 %, de legfeljebb 62 %.
3. Félzsíros margarin (*4)Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 39 %, de legfeljebb 41 %.
4. X % zsírtartalmú margarinNövényi és/vagy állati zsírból előállított termék a következő zsírtartalommal:
— 39 % alatti,
— több mint 41 %, de kevesebb mint 60 %,
— több mint 62 %, de kevesebb mint 80 %.
C. Növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok
Szilárd, képlékeny, elsődlegesen „víz az olajban” típusú, emulzió formájú termékek, amelyek szilárd és/vagy folyékony növényi és/vagy állati eredetű, emberi fogyasztásra alkalmas zsírokból készültek, és amelyek tejzsírtartalma a zsírtartalom 10 % és 80 %-a között van.
1. KeverékNövényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 80 %, de kevesebb, mint 90 %.
2. Háromnegyed-zsíros keverék (*5)Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 60 %, de legfeljebb 62 %.
3. Félzsíros keverék (*6)Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 39 %, de legfeljebb 41 %.
4. X % zsírtartalmú kenhető keverékNövényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék a következő zsírtartalommal:
— 39 % alatti,
— több mint 41 %, de kevesebb mint 60 %,
— több mint 62 %, de kevesebb mint 80 %.
(*1) Dán nyelvű megfelelője: „smør 60”.
(*2) Dán nyelvű megfelelője: „smør 40”.
(*3) Dán nyelvű megfelelője: „margarine 60”.
(*4) Dán nyelvű megfelelője: „margarine 40”.
(*5) Dán nyelvű megfelelője: „blandingsprodukt 60”.
(*6) Dán nyelvű megfelelője: „blandingsprodukt 40”.

Megjegyzés

:

A függelékben felsorolt termékek tejzsírösszetevője kizárólag fizikai eljárásokkal módosítható.

XVa. MELLÉKLET

ALKOHOLTARTALOM-NÖVELÉS, SAVTARTALOM-NÖVELÉS ÉS SAVTOMPÍTÁS BIZONYOS SZŐLŐTERMŐ ÖVEZETEKBEN

A. Az alkoholtartalom-növelés korlátai

1. Amennyiben a Közösség bizonyos, a XIb. melléklet függelékében említett szőlőtermelő övezeteiben az éghajlati feltételek szükségessé teszik, az érintett tagállamok megengedhetik a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, illetve a még erjedésben levő újbor és a 120a. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajtákból előállított borok térfogatszázalékban számított természetes alkoholtartalmának növelését.

2. A természetes alkoholtartalom növelése a B. pontban említett borászati gyakorlatokkal történik és nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a) 3 térfogatszázalék a XIb. melléklet függelékében említett A. szőlőtermő övezetben;

b) 2 térfogatszázalék a XIb. melléklet függelékében említett B. szőlőtermő övezetben;

c) 1,5 térfogatszázalék a XIb. melléklet függelékében említett C. szőlőtermő övezetben.

3. A rendkívül kedvezőtlen időjárású években a tagállamok kérhetik, hogy a (2) bekezdésben megállapított határérték(ek)et 0,5 %-kal emeljék. E kérése adott válaszként a Bizottságnak minél hamarabb be kell nyújtania a jogalkotási intézkedés tervezetét a 195. cikk (1) bekezdésében előírt irányítóbizottságnak. A Bizottság törekszik határozatát a kérelem benyújtását követő négy héten belül meghozni.

B. Az alkoholtartalom-növelés eljárásai

(1) Az A. pontban említett térfogatban számított természetes alkoholtartalom-növelés csak a következők szerint hajtható végre:

a) friss szőlő, részben erjedt szőlőmust, illetve még erjedésben levő újbor esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával;

b) szőlőmust esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával, vagy részleges sűrítéssel, beleértve a fordított ozmózist;

c) a bor esetében hűtéssel történő részleges sűrítéssel.

(2) Az (1) bekezdésben említett eljárások kölcsönösen kizárják egymást, amennyiben a bor vagy a szőlőmust alkoholtartalmát sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmustsűrítménnyel növelik, és a 103y. cikk alapján támogatást fizettek.

(3) A szacharóz (1) bekezdés a) és b) alpontjában említett hozzáadása csak száraz cukrozással végezhető és csak az alábbi övezetekben alkalmazható:

a) a XIb. melléklet függelékében említett A. szőlőtermő övezet;

b) a XIb. melléklet függelékében említett B. szőlőtermő övezet;

c) a XIb. melléklet függelékében említett C. szőlőtermő övezet, kivéve az Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Cipruson lévő szőlőültetvényeket, és az alábbi fellebbviteli bíróságok joghatósága alá tartozó franciaországi megyékben lévő szőlőültetvényeket:

- Aix-en-Provence,

- Nîmes,

- Montpellier,

- Toulouse,

- Agen,

- Pau,

- Bordeaux,

- Bastia.

A francia nemzeti hatóságok azonban a fent említett francia megyékben kivételesen engedélyezhetik a száraz cukorral történő alkoholtartalom-növelést. Franciaországnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen engedélyekről.

4. A sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadása nem eredményezheti a friss zúzott szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy még erjedésben levő újbor eredeti térfogatának a XIb. melléklet függelékében említett A. szőlőtermő övezetben 11 %-nál, a B. szőlőtermő övezetben 8 %-nál és a C. szőlőtermő övezetekben pedig 6,5 %-nál nagyobb mértékű növekedését.

5. Az 1. pontban említett eljárásoknak alávetett szőlőmust vagy bor sűrítése:

a) nem eredményezheti a termék eredeti térfogatának 20 %-nál nagyobb mértékű csökkenését;

b) az A. pont 2. pontjának c) alpontjától eltérve nem eredményezheti a termék természetes alkoholtartalmának 2 térfogatszázalékot meghaladó növekedését.

6. Az 1. és az 5. pontban említett eljárások a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben lévő újbor és a bor teljes alkoholtartalmát nem növelhetik:

a) a XIb. melléklet függelékében említett A. szőlőtermő övezetben több, mint 11,5 térfogatszázalékra;

b) a XIb. melléklet függelékében említett B. szőlőtermő övezetben több, mint 12 térfogatszázalékra;

c) a XIb. melléklet függelékében említett C. I. szőlőtermő övezetben több, mint 12,5 térfogatszázalékra;

d) a XIb. melléklet függelékében említett C. II. szőlőtermő övezetben több, mint 13 térfogatszázalékra; és

e) a XIb. melléklet függelékében említett C. III. szőlőtermő övezetben több, mint 13,5 térfogatszázalékra.

7. A 6. ponttól eltérve a tagállamok

a) a vörösbor esetében a 6. pontban említett termékek összes alkoholtartalmának felső határát 12 térfogatszázalékra emelhetik a XIb. melléklet függelékében említett A. szőlőtermő övezetben, illetve 12,5 térfogatszázalékra a XIb. melléklet függelékében említett B. szőlőtermő övezetben;

b) a 6. pontban említett termékek térfogatban számított összes alkoholtartalmát eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében a tagállamok által meghatározandó szintre emelhetik.

C. Savtartalom-növelés és savtompítás

1. A friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben levő újbor, valamint a bor alávethető

a) savtompításnak a XIb. melléklet függelékében említett A., B. és C. I. szőlőtermő övezetben;

b) savtartalom-növelésnek és savtompításnak a XIb. melléklet függelékében említett C. I., C. II. és C. III. a) szőlőtermő övezetben, a 7. bekezdés előírásainak sérelme nélkül; vagy

c) savtartalom-növelésnek a XIb. melléklet függelékében említett C. III. b) szőlőtermő övezetben.

2. Az 1. pontban említett, a bortól eltérő egyéb termékek savtartalmának növelése csak 1,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 20 milliekvivalensig történhet.

3. A borok savtartalmának növelése csak 2,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 33,3 milliekvivalensig történhet.

4. A borok savtompítása csak 1 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 13,3 milliekvivalensig történhet.

5. A sűrítésre szánt szőlőmust savtartalma részlegesen tompítható.

6. Az (1) bekezdés ellenére a rendkívüli időjárási körülmények által jellemzett években a tagállamok engedélyezhetik az (1) bekezdésben említett termékek savtartalmának növelését a XIb. melléklet függelékében említett A. és B. szőlőtermő övezetekben, a 2. és 3. pontban említett feltételek szerint.

7. Az ugyanazon termék savtartalom-növelése és alkoholtartalom-növelése - kivéve a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által esetenként meghatározandó eltéréseket -, illetve savtartalom-növelése és savtompítása egymást kölcsönösen kizáró eljárások.

D. Eljárások

1. A B. és a C. pontban említett eljárások - a borok savtartalom-növelésének és savtompításának kivételével - csak akkor engedélyezettek, ha ezeket a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó feltételek szerint akkor végzik, amikor a friss szőlőt, szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot vagy még erjedésben levő újbort borrá vagy az (1) cikk (1) bekezdésének l) pontjában említett egyéb, a pezsgőtől és a szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbortól eltérő, közvetlen emberi fogyasztásra szánt itallá alakítják abban a szőlőtermő övezetben, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

2. A borok sűrítését abban a szőlőtermő övezetben kell végezni, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

3. A borok savtartalmának növelésére és savtompítására csak abban a bortermelő gazdaságban és szőlőtermő övezetben kerülhet sor, ahol a szóban forgó bor készítéséhez felhasznált szőlőt szüretelték.

4. Az 1., 2. és 3. pontban említett kezelésekről tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat. Ugyanez vonatkozik a természetes vagy jogi személyek, illetve személyek csoportjai, különösen a termelők, palackozók, feldolgozók és a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó kereskedők által szakmájuk gyakorlása során a friss szőlővel, szőlőmusttal, részben erjedt szőlőmusttal vagy hordós borral azonos időben és azonos helyen tárolt sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény vagy szacharóz mennyiségére vonatkozóan. Az e mennyiségekről való tájékoztatás azonban helyettesíthető a bejövő árukra és a készlet felhasználására vonatkozó nyilvántartásba való bejegyzéssel.

5. A B. és C. pontban említett eljárások mindegyikét fel kell tüntetni a 185c. cikkben előírt kísérő okmányon, amelynek kíséretében a kezelésen átesett termékek forgalomba kerülnek.

6. Ezek a kezelések - a rendkívüli időjárási körülmények esetén alkalmazható eltérésekre is figyelemmel - nem végezhetők el:

a) a XIb. melléklet függelékében említett C. szőlőtermő övezetben január 1. után;

b) a XIb. melléklet függelékében említett A. és B. szőlőtermő övezetben március 16. után; és kizárólag az e dátumokat közvetlenül megelőző szőlőszüretből származó termékek esetében végezhetők el.

7. A 6. pont ellenére a borok hűtéssel történő sűrítése, savtartalmának növelése és savtompítása egész évben végezhető.

XVb. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁSOK

A. Általános fogalmak

1. Az engedélyezett borászati eljárások egyike sem tartalmazhatja víz hozzáadását, kivéve, ha különleges technikai okból szükség van rá.

2. Az engedélyezett borászati gyakorlatok egyike sem tartalmazhatja alkohol hozzáadását, kivéve az alkohol, likőrbor, a pezsgő, lepárlás céljából szeszezett bor és a gyöngyözőbor hozzáadásával lefojtott erjesztésű friss szőlőmustok esetét.

3. A lepárlás céljára szeszezett bort kizárólag lepárlásra lehet felhasználni.

B. Friss szőlő, szőlőmust és szőlőlé

1. Az alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust csak a 2204 10 , 2204 21 és 2204 29 KN-kód alá nem tartozó termékek készítése során használható. Ez nem korlátozza a nem a 2204 10 , 2204 21 és a 2204 29 KN-kód alá tartozó termékek területükön történő előállítására vonatkozó esetleges szigorúbb előírások tagállamok általi alkalmazását.

2. A szőlőlevet és sűrített szőlőlevet nem szabad borrá alakítani, és azt nem szabad borhoz hozzáadni. A Közösség területén tilos ezeknek a termékeknek az alkoholos erjesztése.

3. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a termékekre, amelyek az Egyesült Királyságban, Írországban és Lengyelországban a 2206 00 KN-kód alá tartozó termékek előállítására szolgálnak, és amelyek esetében a tagállamok engedélyezhetik a "bor" kereskedelmi megjelölést is magában foglaló összetett név használatát.

4. Töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustot kizárólag likőrborok készítésére - kizárólag azokon a borvidékeken, ahol ennek 1985. január 1-jén hagyományai voltak - és túlérett szőlőből készített borok készítésére lehet forgalomba hozni.

5. A Tanács által a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel összhangban hozott eltérő határozat hiányában a harmadik országokból származó friss szőlőt, szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot, sűrített szőlőmustot, finomított szőlőmustsűrítményt, alkohol hozzáadásával fojtott szőlőmustot, szőlőlevet, sűrített szőlőlevet és bort, valamint e termékek keverékeit a Közösség területén nem szabad a XIb. mellékletben említett termékké feldolgozni vagy ilyen termékhez hozzáadni.

C. Borok házasítása

A Tanács által a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel összhangban hozott eltérő határozat hiányában, harmadik országból származó bort tilos a Közösségből származó borral házasítani, valamint tilos a harmadik országokból származó borokat egymással a Közösség területén házasítani.

D. Melléktermékek

1. A szőlő túlpréselése tilos. A tagállamok - figyelembe véve a helyi és a technikai feltételeket - dönthetnek arról a minimális alkoholmennyiségről, amelyet a szőlő kipréselése után a szőlőtörkölynek és a borseprőnek tartalmaznia kell.

Az e melléktermékekben levő alkohol mennyiségét a tagállamok határozzák meg az előállított bor alkoholtartalmának legalább 5 %-ával egyenlő szinten.

2. Borseprőből vagy szőlőtörkölyből közvetlen emberi fogyasztásra szánt bort vagy italt - alkohol, borpárlat vagy törkölybor kivételével - nem lehet előállítani. A bor seprőre, szőlőtörkölyre vagy kipréselt aszúpépre töltése a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó feltételek mellett engedélyezhető, amennyiben ezt az eljárást Magyarországon hagyományosan a "tokaji fordítás" és a "tokaji máslás", valamint Szlovákiában a "Tokajský forditáš" és a "Tokajský mášláš" előállításakor alkalmazzák.

3. A borseprő préselése és a szőlőtörköly újraerjesztése a lepárlástól és a törkölyborkészítéstől eltérő célra tilos. A borseprő szűrése és centrifugálása nem tekintendő préselésnek abban az esetben, ha az így előállított termékek megbízható, eredeti és forgalomképes minőségűek.

4. A törkölybort, amennyiben előállítását az érintett tagállam engedélyezi, kizárólag lepárlásra vagy a bortermelői háztartásban való fogyasztásra lehet felhasználni.

5. A tagállamok arra vonatkozó lehetőségének a sérelme nélkül, hogy határozzanak a melléktermékek lepárlás útján történő kivonásának megköveteléséről, bármely természetes vagy jogi személy vagy személyek csoportja, aki, illetve amely melléktermékekkel rendelkezik, a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó feltételek szerint vonja ki azokat.

XVI. MELLÉKLET

A 118. CIKKBEN EMLÍTETT OLÍVAOLAJOK ÉS OLÍVAPOGÁCSA-OLAJOK LEÍRÁSA ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSA

1. SZŰZ OLÍVAOLAJOK

Az olajfa terméséből kizárólag mechanikai vagy egyéb fizikai eljárással olyan körülmények, különösen hőmérsékleti viszonyok között előállított olajok, amelyek nem vezetnek az olaj összetételének megváltozásához, és amelyeket mosáson, ülepítésen, centrifugáláson és szűrésen kívül nem vetettek alá semmilyen kezelésnek, kivéve az oldószerek felhasználásával vagy újraészterezési eljárással nyert olajokat és mindenféle, egyéb olajokkal képzett keverékeket.

A szűz olívaolajok kizárólag a következőképpen osztályozhatók és írhatók le:

a) Extraszűz olívaolaj

Szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,8 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

b) Szűz olívaolaj

Szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 2 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

c) Lampant olívaolaj

Szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként meghaladja a 2 grammot, és/vagy amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

2. FINOMÍTOTT OLÍVAOLAJ

Szűz olívaolaj finomításával nyert olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,3 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

3. FINOMÍTOTT OLÍVAOLAJOKBÓL ÉS SZŰZ OLÍVAOLAJOKBÓL ÁLLÓ OLÍVAOLAJ

Finomított olívaolaj és a lampant olívaolajon kívüli szűz olívaolaj keverésével nyert olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg az 1 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

4. NYERS OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

Olívapogácsából oldószeres vagy fizikai eszközök alkalmazásával történő kezelés útján nyert olaj, vagy bizonyos meghatározott jellemzők kivételével a lampant olívaolajnak megfelelő olaj - az újraészterezés útján nyert olaj és az egyéb olajfajtákkal kevert olajok kivételével -, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

5. FINOMÍTOTT OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

Nyers olívapogácsa-olaj finomításával nyert olaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,3 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

6. OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

Finomított olívapogácsa-olaj és a lampant olívaolajon kívüli szűz olívaolaj keverésével nyert olaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg az 1 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

XVIa. MELLÉKLET

AZON SZABÁLYOK KIMERÍTŐ FELSOROLÁSA, AMELYEK A 125F. ÉS A 125L. CIKKNEK MEGFELELŐEN KITERJESZTHETŐK A TAGSÁGI VISZONNYAL NEM RENDELKEZŐ TERMELŐKRE IS

1. A termelési információk szolgáltatásának szabályai:

a) a termesztési szándékok közlése termékenként és - ahol alkalmazható - fajtánként;

b) a vetések és palántázások közlése;

c) a teljes termesztési területek közlése termékenként, és - ahol lehetséges - fajtánként;

d) a termésmennyiségre vonatkozó előzetes becslés és a várható betakarítási időpontok közlése termékenként, és - ahol lehetséges - fajtánként;

e) a betakarított termés és a rendelkezésre álló készletek mennyiségének rendszeres közlése, fajtánként;

f) a tárolási kapacitások közlése.

2. Termelési szabályok:

a) a szándékolt célnak (friss piaci értékesítés/ipari feldolgozás) megfelelően használandó vetőmag kiválasztása;

b) ritkítás a gyümölcsösökben.

3. Forgalmazási szabályok:

a) a betakarítás megkezdésének, a forgalmazás lépcsőzetes beindításának meghatározott időpontjai;

b) minimális minőségi és méretkövetelmények;

c) előkészítés, kiszerelés, csomagolás és jelölés a forgalmazás első szakaszában;

d) a termék eredetének feltüntetése.

4. Környezetvédelmi szabályok:

a) műtrágya és szerves trágya használata;

b) növényvédő szerek és egyéb növényvédelmi eljárások használata;

c) maximális növényvédőszer- és műtrágyamaradék a gyümölcs- és zöldségfélékben;

d) a melléktermékek és a használt anyagok elhelyezésének szabályai;

e) a piacról kivont termékekre vonatkozó szabályok.

5. A 103c. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett válságmegelőzés és -kezelés keretében történő promócióra és kommunikációra vonatkozó szabályok.

XVII. MELLÉKLET

A 137. ÉS A 139. CIKKBEN EMLÍTETT RIZSRE VONATKOZÓ BEHOZATALI VÁMOK

1. Az előmunkált (barna) rizsre vonatkozó behozatali vámok

a) tonnánként 30 EUR az alábbi esetekben:

i. amennyiben megállapítást nyer, hogy a legutóbbi gazdasági év során behozott előmunkált (barna) rizs mennyisége kevesebb a 137. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett, 15 %-kal csökkentett éves referenciamennyiségnél;

ii. amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott előmunkált (barna) rizs mennyisége kevesebb a 137. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett, 15 %-kal csökkentett részleges referenciamennyiségnél;

b) tonnánként 42,5 EUR az alábbi esetekben:

i. amennyiben megállapítást nyer, hogy a legutóbbi gazdasági év során behozott előmunkált (barna) rizs mennyisége meghaladja a 137. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett, 15 %-kal csökkentett éves referenciamennyiséget, de nem haladja meg az ugyanezen, 15 %-kal növelt referenciamennyiséget;

ii. amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott előmunkált (barna) rizs mennyisége meghaladja a 137. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett, 15 %-kal csökkentett részleges referenciamennyiséget, de nem haladja meg az ugyanezen, 15 %-kal növelt referenciamennyiséget;

c) 65 EUR tonnánként az alábbi esetekben:

i. amennyiben megállapítást nyer, hogy a legutóbbi gazdasági év során behozott előmunkált (barna) rizs mennyisége meghaladja a 137. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett, 15 %-kal növelt éves referenciamennyiséget;

ii. amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott előmunkált (barna) rizs mennyisége meghaladja a 137. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett, 15 %-kal növelt részleges referenciamennyiséget.

2. A hántolt rizsre vonatkozó behozatali vámok

a) tonnánként 175 EUR az alábbi esetekben:

i. amennyiben megállapítást nyer, hogy a legutóbbi gazdasági év során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs mennyisége meghaladja a 387 743 tonnát;

ii. amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs mennyisége meghaladja a 182 239 tonnát;

b) tonnánként 145 EUR az alábbi esetekben:

i. amennyiben megállapítást nyer, hogy a legutóbbi gazdasági év során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs mennyisége nem haladja meg a 387 743 tonnát;

ii. amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs mennyisége nem haladja meg a 182 239 tonnát.

XVIII. MELLÉKLET

A 138. CIKKBEN EMLÍTETT BASMATI RIZS FAJTÁI

Basmati 217

Basmati 370

Basmati 386

Kernel (Basmati)

Pusa Basmati

Ranbir Basmati

Super Basmati

Taraori Basmati (HBC-19)

3. típus (Dehradun)

XIX. MELLÉKLET

A 153. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN, A 154. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN ÉS A III. MELLÉKLET II. RÉSZÉNEK 12. PONTJÁBAN EMLÍTETT ÁLLAMOK

Barbados

Belize

Elefántcsontpart

Kongói Köztársaság

Fidzsi-szigetek

Guyana

India

Jamaica

Kenya

Madagaszkár

Malawi

Mauritius

Mozambik

Saint Kitts és Nevis - Anguilla

Suriname

Szváziföld

Tanzánia

Trinidad és Tobago

Uganda

Zambia

Zimbabwe

XX. MELLÉKLET

A GABONA-, RIZS-, CUKOR-, TEJ- ÉS TOJÁSÁGAZATBA TARTOZÓ ÁRUK JEGYZÉKE A 26. CIKK a) PONTJA ii. ALPONTJÁNAK ALKALMAZÁSA, VALAMINT A III. RÉSZ III. FEJEZETÉNEK II. SZAKASZÁBAN EMLÍTETT EXPORT-VISSZATÉRÍTÉS ALKALMAZÁSA CÉLJÁBÓL

I. rész: Gabonafélék

KN-kódMegnevezés
ex 04 03Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:
0403 10– Joghurt:
0403 10 51 –
0403 10 99
– – Ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is
0403 90– Más:
0403 90 71 –
0403 90 99
– – Ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is
ex 07 10Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:
0710 40 00– Csemegekukorica
ex 07 11Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban:
0711 90 30– – – Csemegekukorica
ex 17 04Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül, a 1704 90 10 alszám alá tartozó termékek kivételével
1806Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény
ex 19 01Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401 –0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz:
1901 10 00– Gyermektápszer, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve
1901 20 00– Keverék és tészta az 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez
1901 90– Más:
1901 90 11 –
1901 90 19
– – Malátakivonat
– – Más:
1901 90 99– – – Más
ex 19 02Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:
– Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve:
1902 11 00– – Tojástartalommal
1902 19– – Más
ex 1902 20– Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is:
– – Más:
1902 20 91– – – Főzve
1902 20 99– – – Más
1902 30– Más tészta
1902 40– Kuszkusz (búzadarakása)
1903 00 00Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában
1904Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve:
1905Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék
ex 20 01Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság):
– Más:
2001 90 30– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)
2001 90 40– – Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal
ex 20 04Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
2004 10– Burgonya:
– – Más:
2004 10 91– – – Liszt, dara vagy pelyhesített formában
2004 90– Más zöldség és zöldségkeverék:
2004 90 10– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)
ex 20 05Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
2005 20– Burgonya:
2005 20 10– – Liszt, dara vagy pelyhesített formában
2005 80 00– Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)
ex 20 08Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is:
– Más, beleértve a keverékeket is, a 2008 19 alszám alá tartozó keverékek kivételével:
2008 99– – Más:
– – – Alkohol hozzáadása nélkül:
– – – – Cukor hozzáadása nélkül:
2008 99 85– – – – – Kukorica, a csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) kivételével
2008 99 91– – – – – Jamgyökér, édes burgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal
ex 21 01Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén, teán vagy matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, és ezek kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
2101 12– – Ezen kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon vagy kávén alapuló készítmények:
2101 12 98– – – Más
2101 20– Tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és koncentrátum és ezen termékeken, vagy teán vagy matéteán alapuló készítmények:
2101 20 98– – – Más
2101 30Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, és ezek kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
– – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé:
2101 30 19– – – Más
– – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
2101 30 99– – – Más
ex 21 02Élesztő (aktív vagy nem aktív); más egysejtű, nem élő mikroorganizmus (a 3002 vtsz. alatti vakcinák kivételével); elkészített sütőpor:
2102 10– Aktív élesztő
2102 10 31 és
2102 10 39
– – Sütőélesztő
2105 00Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is
ex 21 06Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:
2106 90– Más:
– – Más:
2106 90 92– – – Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglukóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal
2106 90 98– – – Más
2202Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével:
2205Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve
ex 22 08Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb. mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital:
2208 30– Whisky:
2208 30 32 –
2208 30 88
– – A Bourbon whisky kivételével
2208 50– Gin és holland gin
2208 60– Vodka
2208 70– Likőr és szíverősítő
2208 90– Más:
– – Más szesz, likőr és más szeszes ital tartályban (palackban):
– – – Legfeljebb 2 literes:
2208 90 41– – – – Ouzo
– – – – Más:
– – – – – Párlat (kivéve a likőrt):
– – – – – – Más:
2208 90 52– – – – – – – Korn
2208 90 54– – – – – – – Tequila
2208 90 56– – – – – – – Más
2208 90 69– – – – – Más szeszes ital
– – – Több mint 2 literes:
– – – – Párlat (kivéve a likőrt):
2208 90 75– – – – – Tequila
2208 90 77– – – – – Más
2208 90 78– – – – Más szeszes ital
2905 43 00Mannit
2905 44Szorbit (D-glucit)
ex 33 02Illatanyagkeverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmény italgyártáshoz:
3302 10– Élelmiszer- vagy italgyártáshoz használt fajták:
– – Az italgyártásban használt fajták:
– – – Egy italfajtára jellemző összes ízesítőanyagot tartalmazó készítmények:
– – – – Más:
3302 10 29– – – – – Más
3505Dextrinek és más átalakított keményítők (pl.: előkocsonyásított vagy észterezett keményítő); keményítő-, vagy dextrin- vagy más átalakított keményítő alappal készített enyvek
ex 38 09Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok):
3809 10– Keményítőtartalommal
3824 60– Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételével

II. rész: Rizs

KN-kódMegnevezés
ex 04 03Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:
0403 10– Joghurt:
0403 10 51 –
0403 10 99
– – Ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is
0403 90– Más:
0403 90 71 –
0403 90 99
– – Ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is
ex 17 04Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül:
1704 90 51 –
1704 90 99
– – Más
ex 18 06Csokoládé és más, kakaótartalmá élelmiszerkészítmények az 1806 10 , 1806 20 70 , 1806 90 60 , 1806 90 70 és 1806 90 90 alszámok alá tartozó áruk kivételével
ex 19 01Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401 –0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz:
1901 10 00– Gyermektápszer, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve
1901 20 00– Keverék és tészta az 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez
1901 90– Más:
1901 90 11 –
1901 90 19
– – Malátakivonat
– – Más:
1901 90 99– – – Más
ex 19 02Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:
1902 20– Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is:
– – Más
1902 20 91– – – Főzve
1902 20 99– – – Más
1902 30– Más tészta
1902 40– Kuszkusz:
1902 40 90– – Más
1904Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve
ex 19 05Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék:
1905 90 20– – Áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek
ex 20 04Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
2004 10– Burgonya:
– – Más:
2004 10 91– – – Liszt, dara vagy pelyhesített formában
ex 20 05Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
2005 20– Burgonya:
2005 20 10– – Liszt, dara vagy pelyhesített formában
ex 21 01Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén, teán vagy matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, és ezek kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
2101 12– – Ezen kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon vagy kávén alapuló készítmények:
2101 12 98– – – Más
2101 20– Tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és koncentrátum és ezen termékeken, vagy teán vagy matéteán alapuló készítmények:
2101 20 98– – – Más
2105 00Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is
ex 21 06Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:
2106 90– Más:
– – Más:
2106 90 92– – – Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglukóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal
2106 90 98– – – Más
ex 35 05Dextrinek és más átalakított keményítők (pl.: előkocsonyásított vagy észterezett keményítő); keményítő-, vagy dextrin- vagy más átalakított keményítő alappal készített enyvek a 3505 10 50 alszám alá tartozó keményítő kivételével
ex 38 09Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok):
3809 10– Keményítőtartalommal

III. rész: Cukor

KN-kódMegnevezés
ex 04 03Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:
0403 10– Joghurt:
0403 10 51 –
0403 10 99
– – Ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is
0403 90– Más:
0403 90 71 –
0403 90 99
– – Ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is
ex 07 10Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:
0710 40 00– Csemegekukorica
ex 07 11Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban:
0711 90– Más zöldség; zöldségkeverék:
– – Zöldségfélék:
0711 90 30– – – Csemegekukorica
1702 50 00– Vegytiszta gyümölcscukor
ex 17 04Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül, a 1704 90 10 alszám alá tartozó termékek kivételével
1806Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény
ex 19 01Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401 –0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz:
1901 10 00– Gyermektápszer, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve
1901 20 00– Keverék és tészta a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez
1901 90– Más:
– – Más:
1901 90 99– – – Más
ex 19 02Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:
1902 20– Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is:
– – Más:
1902 20 91– – – Főzve
1902 20 99– – – Más
1902 30– Más tészta
1902 40– Kuszkusz:
1902 40 90– – Más
1904Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve
ex 19 05Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék:
1905 10 00– Ropogós kenyér („knäckebrot”)
1905 20– Mézeskalács és hasonló
1905 31– – Édes keksz (biscuit)
1905 32– – Gofri és ostya
1905 40– Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termék
1905 90– Más:
– – Más:
1905 90 45– – – Biscuit
1905 90 55– – – Extrudált vagy puffasztott termék, ízesített vagy sózott
– – – Más:
1905 90 60– – – – Édesítőanyag hozzáadásával
1905 90 90– – – – Más
ex 20 01Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság):
2001 90– Más:
2001 90 30– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)
2001 90 40– – Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal
ex 20 04Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
2004 10– Burgonya
– – Más
2004 10 91– – – Liszt, dara vagy pelyhesített formában
2004 90– Más zöldség és zöldségkeverék:
2004 90 10– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)
ex 20 05Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
2005 20– Burgonya:
2005 20 10– – Liszt, dara vagy pelyhesített formában
2005 80 00– Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)
ex 21 01Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén, teán vagy matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, és ezek kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
– Kávékivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén alapuló készítmények:
2101 12– – Ezen kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon vagy kávén alapuló készítmények:
2101 12 98– – – Más:
2101 20– Tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és koncentrátum és ezen termékeken, vagy teán vagy matéteán alapuló készítmények:
– – Készítmények
2101 20 98– – – Más
2101 30– Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, és ezek kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
– – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé:
2101 30 19– – – Más
– – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
2101 30 99– – – Más
2105 00Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is
ex 21 06Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:
ex 2106 90– Más:
– – Más:
2106 90 92– – – Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül, vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal
2106 90 98– – – Más
2202Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével
2205Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve
ex 22 08Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb, mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital:
2208 20– Szőlőbor vagy szőlőtörköly desztillációjából nyert szesz
ex 2208 50– Holland gin
2208 70– Likőr és szíverősítő
ex 2208 90– Más
2208 90 41 –
2208 90 78
– – Más szeszek és szeszes italok
2905 43 00– – Mannit
2905 44– Szorbit (D-glucit)
ex 33 02Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmény italgyártáshoz:
3302 10– Élelmiszer- vagy italgyártáshoz használt fajták
– – Az italgyártásban használt fajták:
– – – Egy italfajtára jellemző összes ízesítő anyagot tartalmazó készítmények:
– – – – – Más (0,5 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalommal)
3302 10 29– – – – – Más
ex 38. árucsoportA vegyipar különféle termékei:
3824 60– Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételével

IV. rész: Tej

KN-kódMegnevezés
ex 04 05Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények (vajkrém):
0405 20– Kenhető tejkészítmények (vajkrém):
0405 20 10– – Legalább 39 tömegszázalék, de kevesebb mint 60 tömegszázalék zsírtartalommal
0405 20 30– – Legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 75 tömegszázalék zsírtartalommal
ex 15 17Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, az 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj vagy ezek frakciói kivételével:
1517 10– Margarin, a folyékony margarin kivételével:
1517 10 10– – 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal
1517 90– Más:
1517 90 10– – 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal
ex 17 04Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül:
ex 1704 90– Egyéb, kivéve a 10 tömegszázalékot meghaladó szacharóztartalmú édesgyökér-kivonatot más anyag hozzáadása nélkül
ex 18 06Csokoládé és más, kakaót tartalmazó élelmiszerkészítmények, kivéve az ex 1806 10 alszám alá tartozó, kizárólag szacharózzal édesített kakaóport
ex 19 01Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401 –0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz:
1901 10 00– Gyermektápszer, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve
1901 20 00– Keverék és tészta az 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez
1901 90– Más:
– – Más:
1901 90 99– – – Más
ex 19 02Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:
– Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve:
1902 19– – Más
1902 20– Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is:
– – Más:
1902 20 91– – – Főzve
1902 20 99– – – Más
1902 30– Más tészta
1902 40– Kuszkusz:
1902 40 90– – Más
1904Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve
ex 19 05Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék:
1905 10 00Ropogós kenyér („knäckebrot”)
1905 20– Mézeskalács és hasonló
– Édes keksz (biscuit); gofri és ostya:
1905 31– – Édes keksz (biscuit)
1905 32– – Gofri és ostya
1905 40– Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termék
1905 90– Más:
– – Más:
1905 90 45– – – Biscuit
1905 90 55– – – Extrudált vagy puffasztott termék, ízesített vagy sózott
– – – Más:
1905 90 60– – – – hozzáadott édesítőanyaggal
1905 90 90– – – – Más
ex 20 04Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
2004 10– Burgonya:
– – Más:
2004 10 91– – – Liszt, dara vagy pelyhesített formában
ex 20 05Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
2005 20– Burgonya:
2005 20 10– – Liszt, dara vagy pelyhesített formában
2105 00Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is
ex 21 06Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:
2106 90– Más:
– – Más:
2106 90 92– – – Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglukóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal
2106 90 98– – – Más
ex 22 02Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével:
2202 90– Más:
– – Más, a 0401 –0404 vtsz. alá tartozó termékekből nyert készítmény, amelynek zsírtartalma:
2202 90 91– – – Kevesebb, mint 0,2 tömegszázalék
2202 90 95– – – Legalább 0,2 tömegszázalék, de 2 tömegszázaléknál kevesebb
2202 90 99– – – Legalább 2 tömegszázalék
ex 22 08Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb, mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital:
2208 70– Likőr és szíverősítő
2208 90– Más:
– – Más szesz, likőr és szeszesital tartályban (palackban):
– – – Legfeljebb 2 literes:
– – – – Más:
2208 90 69– – – – – Más szeszesital
– – – Több mint 2 literes:
2208 90 78– – – – Más szeszesital
ex 33 02Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmény italgyártáshoz:
3302 10– Élelmiszer- vagy italgyártáshoz használt fajták:
– – Az italgyártásban használt fajták:
– – – Egy italfajtára jellemző összes ízesítő anyagot tartalmazó készítmények:
– – – – Más:
3302 10 29– – – – – Más
3501Kazein, kazeinátok, más kazeinszármazékok; kazeinenyvek
ex 35 02Albuminok (beleértve két vagy több savófehérje koncentrátumát, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz), albuminátok és más albuminszármazékok:
3502 20– Tejalbumin, beleértve a legalább két savófehérjét tartalmazó koncentrátumot is:
– – Más:
3502 20 91– – – Szárított (pl. lap, pikkely, pehely, por alakban)
3502 20 99– – – Más

V. rész: Tojás

KN-kódMegnevezés
ex 0403 10 51 –
ex 0403 10 99 és
ex 0403 90 71 –
ex 0403 90 99
Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával, sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:
1806Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény
ex 19 01a 0401 –0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz
1902 11 00– Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve, tojástartalommal
ex 19 04Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve
ex 19 05Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék:
1905 20– Mézeskalács és hasonló
1905 31– – Édes keksz (biscuit)
1905 32– – Gofri és ostya
1905 40– Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termék
ex 1905 90– Más, kivéve az 1905 90 10 és 1905 90 30 alszám alá tartozó termékeket
ex 2105 00Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal
2208Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital:
ex 2208 70– Likőrök
3502Albuminok (beleértve két vagy több savófehérje koncentrátumát, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz), albuminátok és más albuminszármazékok:
3502 11 90– – – Más szárított tojásfehérje
3502 19 90– – – Más tojásfehérje

XXI. MELLÉKLET

BIZONYOS, CUKROT TARTALMAZÓ ÁRUK JEGYZÉKE A III. RÉSZ III. FEJEZETÉNEK II. SZAKASZÁBAN EMLÍTETT EXPORT-VISSZATÉRÍTÉS ALKALMAZÁSA CÉLJÁBÓL

Az I. melléklet X. részének b) pontjában felsorolt termékek.

XXII. MELLÉKLET

A 202. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK

1. A 234/68/EGK rendelet

A 234/68/EGK rendeletE rendelet
1. cikkaz 1. cikk (1) bekezdésének m) pontja
2. cikk54. cikk
3–5. cikk113. cikk
6. cikk
7. cikk173. cikk
8. cikka III. rész II. fejezetének I. szakasza
9. cikk135. cikk
a 10. cikk (1) bekezdése129. cikk
a 10. cikk (2) bekezdése128. cikk
10a. cikk159. cikk
11. cikk180. cikk
12. cikk
13. cikk195. cikk
14. cikk195. cikk
15. cikk
16. cikk
17. cikk
18. cikk

2. A 827/68/EGK rendelet

A 827/68/EGK rendeletE rendelet
1. cikkaz 1. cikk (1) bekezdésének u) pontja
a 2. cikk (1) bekezdése135. cikk
a 2. cikk (2) bekezdése129. cikk
a 2. cikk (3) bekezdése128. cikk
3. cikk159. cikk
4. cikk
az 5. cikk első bekezdése180. cikk
az 5. cikk második bekezdésea 182. cikk (1) bekezdése
6. cikk195. cikk
7. cikk
8. cikk
9. cikk

3. A 2729/75/EGK rendelet

A 2729/75/EGK rendeletE rendelet
1. cikk149. cikk
a 2. cikk (1) bekezdése150. cikk
a 2. cikk (2) bekezdése151. cikk
3. cikk152. cikk

4. A 2759/75/EGK rendelet

A 2759/75/EGK rendeletE rendelet
1. cikkaz 1. cikk (1) bekezdésének q) pontja
2. cikk54. cikk
a 3. cikk első bekezdésének első francia bekezdésea 31. cikk (1) bekezdésének e) pontja
a 3. cikk első bekezdésének második francia bekezdése10. cikk (2) bekezdése
a 3. cikk második bekezdése
a 3. cikk harmadik bekezdése10. cikk (2) bekezdése
a 4. cikk (1) bekezdésea 8. cikk (1) bekezdésének f) pontja
a 4. cikk (2) bekezdése17. és 37. cikk
a 4. cikk (3) bekezdése
a 4. cikk (5) bekezdése42. cikk
a 4. cikk (6) bekezdésének első francia bekezdése17. cikk és a 37. cikk (1) bekezdése
a 4. cikk (6) bekezdésének második francia bekezdésea 43. cikk d) pontja
a 4. cikk (6) bekezdésének harmadik francia bekezdése43. cikk
5. cikk (1)–(3) bekezdése24. cikk
5. cikk (4) bekezdésének a) pontjaA 43. cikk a) pontja
5. cikk (4) bekezdésének b) pontjaA 24. cikk (1) bekezdése és a 31. cikk (2) bekezdése
5. cikk (4) bekezdésének c) pontja43. cikk
6. cikk25. cikk
a 7. cikk (1) bekezdése
a 7. cikk (2) bekezdése43. cikk
a 8. cikk (1) bekezdésének első albekezdésea 130. cikk és a 161. cikk (1) bekezdése
a 8. cikk (1) bekezdésének második albekezdésea 131. cikk és a 161. cikk (2) bekezdése
a 8. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésea 132. cikk, a 133. cikk és a 161. cikk (2) bekezdése
a 8. cikk (2) bekezdésea 134. cikk és a 161. cikk (3) bekezdése
9. cikk135. cikk
a 10. cikk (1)–(3) bekezdése141. cikk
a 10. cikk (4) bekezdése143. cikk
a 11. cikk (1)–(3) bekezdése144. cikk
a 11. cikk (4) bekezdése142. cikk
12. cikka 186. cikk b) pontja
a 13. cikk (1) bekezdésea 162. cikk (1) bekezdése
a 13. cikk (2) bekezdése163. cikk
a 13. cikk (3) és (4) bekezdése164. cikk
a 13. cikk (5) bekezdése170. cikk
a 13. cikk (6)–(10) bekezdése167. cikk
a 13. cikk (11) bekezdése169. cikk
a 13. cikk (12) bekezdése170. cikk
14. cikka 160. és a 174. cikk
a 15. cikk (1) bekezdése129. cikk
a 15. cikk (2) bekezdése128. cikk
16. cikk159. cikk
19. cikk
a 20. cikk (1) bekezdése44. cikk
a 20. cikk (2)–(4) bekezdése46. cikk
21. cikk180. cikk
22. cikk192. cikk
24. cikk195. cikk
25. cikk
26. cikk
27. cikk

5. A 2771/75/EGK rendelet

A 2771/75/EGK rendeletE rendelet
az 1. cikk (1) bekezdéseaz 1. cikk (1) bekezdésének s) pontja
az 1. cikk (2) bekezdésea 2. cikk (1) bekezdése
a 2. cikk (1) bekezdése54. cikk
a 2. cikk (2) bekezdése116. cikk
a 3. cikk (1) bekezdésének első albekezdésea 130. és a 161. cikk
a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdésea 131. cikk és a 161. cikk (2) bekezdése
a 3. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésea 132. cikk, a 133. cikk és a 161. cikk (2) bekezdése
a 3. cikk (2) bekezdésea 134. cikk és a 161. cikk (3) bekezdése
4. cikk135. cikk
az 5. cikk (1)–(3) bekezdése141. cikk
az 5. cikk (4) bekezdése143. cikk
a 6. cikk (1)–(3) bekezdése144. cikk
a 6. cikk (4) bekezdésea 145. és a 148. cikk
7. cikka 186. cikk b) pontja
a 8. cikk (1) bekezdésea 162. cikk (1) bekezdése
a 8. cikk (2) bekezdése163. cikk
a 8. cikk (3) és (4) bekezdése164. cikk
a 8. cikk (5) bekezdése170. cikk
a 8. cikk (6)–(11) bekezdése167. cikk
a 8. cikk (12) bekezdése169. cikk
a 8. cikk (13) bekezdése170. cikk
9. cikk160. cikk
a 10. cikk (1) bekezdése129. cikk
a 10. cikk (2) bekezdése128. cikk
11. cikk159. cikk
13. cikk
a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontja44. cikk
a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja45. cikk
a 14. cikk (2) és (3) bekezdése46. cikk
15. cikk192. cikk
a 16. és a 17. cikk195. cikk
18. cikk
19. cikk180. cikk
20. cikk
21. cikk

6. A 2777/75/EGK rendelet

A 2777/75/EGK rendeletE rendelet
az 1. cikk (1) bekezdéseaz 1. cikk (1) bekezdésének t) pontja
az 1. cikk (2) bekezdésea 2. cikk (1) bekezdése
a 2. cikk (1) bekezdése54. cikk
a 2. cikk (2) bekezdése116. cikk
a 3. cikk (1) bekezdésének első albekezdésea 130. és a 161. cikk
a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdésea 131. cikk és a 161. cikk (2) bekezdése
a 3. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésea 132. cikk, a 133. cikk és a 161. cikk (2) bekezdése
a 3. cikk (2) bekezdésea 134. cikk és a 161. cikk (3) bekezdése
4. cikk135. cikk
az 5. cikk (1)–(3) bekezdése141. cikk
az 5. cikk (4) bekezdése143. cikk
az 6. cikk (1)–(3) bekezdése144. cikk
a 6. cikk (4) bekezdésea 145. és a 148. cikk
7. cikka 186. cikk b) pontja
a 8. cikk (1) bekezdésea 162. cikk (1) bekezdése
a 8. cikk (2) bekezdése163. cikk
a 8. cikk (3) és (4) bekezdése164. cikk
a 8. cikk (5) bekezdése170. cikk
a 8. cikk (6)–(10) bekezdése167. cikk
a 8. cikk (11) bekezdése169. cikk
a 8. cikk (12) bekezdése170. cikk
9. cikka 160. és a 174. cikk
a 10. cikk (1) bekezdése129. cikk
a 10. cikk (2) bekezdése128. cikk
11. cikk159. cikk
13. cikk
a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontja44. cikk
a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja45. cikk
a 14. cikk (2) és (3) bekezdése46. cikk
15. cikk192. cikk
a 16. és a 17. cikk195. cikk
18. cikk
19. cikk180. cikk
20. cikk
21. cikk

7. A 2782/75/EGK rendelet

A 2782/75/EGK rendeletE rendelet
1. cikka 121. cikk f) pontjának i. alpontja
2. cikka XIV. melléklet C.I. pontja
3. cikka 121. cikk f) pontjának ii. alpontja
4. cikk192. cikk
5. cikka XIV. melléklet C.II pontja és a 121. cikk f) pontjának iii. alpontja
6. cikka XIV. melléklet C.II pontjának 3. alpontja és a 121. cikk f) pontjának iii. alpontja
7. cikka 121. cikk f) pontjának iv. alpontja
8. cikka 121. cikk f) pontjának v. alpontja
9. cikka 121. cikk f) pontjának vi. alpontja
10. cikk192. cikk
11. cikka XIV. melléklet C.III. pontjának 1. és 2. alpontja
12. cikka XIV. melléklet C.III. pontjának 3. alpontja és a 121. cikk f) pontjának iii. alpontja
13. cikka 121. cikk f) pontjának vii. alpontja
14. cikka 121. cikk f) pontja
15. cikka 121. cikk f) pontja
16. cikka 192. és 194. cikk
17. cikka 121. cikk f) pontja

8. A 707/76/EGK rendelet

A 707/76/EGK rendeletE rendelet
1. cikk122. cikk
a 2. és a 3. cikk127. cikk

9. Az 1055/77/EGK rendelet

Az 1055/77/EGK rendeletE rendelet
1. cikka 39. cikk (1)–(4) bekezdése
2. cikka 39. cikk (5) bekezdése
3. cikka 39. cikk (6) és (7) bekezdése
4. cikk43. cikk
5. cikka 39. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

10. A 2931/79/EGK rendelet

A 2931/79/EGK rendeletE rendelet
1. cikk172. cikk

11. 3220/84/EGK rendelet

A 3220/84/EGK rendeletE rendelet
az 1. cikk (1) bekezdésea 42. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja
az 1. cikk (2) bekezdésének első albekezdése
az 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdésea 43. cikk m) pontjának iv. alpontja
a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdéseaz V. melléklet B. I. és III. pontja
a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdéseaz V. melléklet B. III. pontja
a 2. cikk (2) bekezdése és (3) bekezdésének első albekezdésea 43. cikk m) pontja
a 2. cikk (3) bekezdésének második albekezdése43. cikk
a 2. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdéseaz V. melléklet B. IV. pontjának 1. alpontja
a 3. cikk (1) bekezdésének első albekezdése43. cikk és az V. melléklet B. II. pontja
a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdése43. cikk
a 3. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdéseaz V. melléklet B. IV. pontjának 2. alpontja
a 3. cikk (2) és (3) bekezdéseaz V. melléklet B. II. pontja
a 3. cikk (4) bekezdésea 43. cikk m) pontjának iv. alpontja
a 4. és 5. cikka 43. cikk m) pontja

12. Az 1898/87/EGK rendelet

Az 1898/87/EGK rendeletE rendelet
1. cikka 114. cikk (1) bekezdése a XII. melléklet I. pontjával összefüggésben
2. cikka 114. cikk (1) bekezdése a XII. melléklet II. pontjával összefüggésben
3. cikka 114. cikk (1) bekezdése a XII. melléklet III. pontjával összefüggésben
a 4. cikk (1) és (3) bekezdésea 114. cikk (1) bekezdése a XII. melléklet IV. pontjával összefüggésben
a 4. cikk (2) bekezdése121. cikk

13. A 3730/87/EGK rendelet

A 3730/87/EGK rendeletE rendelet
1. cikka 27. cikk (1) és (2) bekezdése
2. cikka 27. cikk (3) bekezdése
3. cikka 27. cikk (4) bekezdése
4. cikka 27. cikk (5) bekezdése
5. cikk
6. cikk43. cikk

14. Az 1186/90/EGK rendelet

Az 1186/90/EGK rendeletE rendelet
az 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdéseaz V. melléklet A. pontjának első bekezdése
az 1. cikk (1) bekezdésének második albekezdése
az 1. cikk (2) bekezdésea 43. cikk m) pontja
a 2. cikk a) pontjaa 43. cikk m) pontja
a 2. cikk b) pontjaa 43. cikk m) pontjának iii. alpontja
3. cikk194. cikk

15. Az 1906/90/EGK rendelet

Az 1906/90/EGK rendeletE rendelet
az 1. cikk (1) bekezdésea XIV. melléklet B.I. pontja
az 1. cikk (2) bekezdésea 121. cikk e) pontjának ii. alpontja
az 1. cikk (3) bekezdésea XIV. melléklet B.I. pontjának 2. alpontja
az 1. cikk (3a) bekezdésea XIV. melléklet B.I. pontjának 3. alpontja
a 2. cikk (1) bekezdésea XIV. melléklet B.II. pontjának 1. alpontja
a 2. cikk (2)–(4) bekezdésea 121. cikk e) pontjának i. alpontja
a 2. cikk (5)–(7) bekezdésea XIV. melléklet B.II. pontjának 2–4. alpontja
a 2. cikk (8) bekezdésea 121. cikk e) pontjának i. alpontja
a 3. cikk (1) és (2) bekezdésea XIV. melléklet B.III. pontjának 1. és 2. alpontja
a 3. cikk (3) bekezdésea XIV. melléklet B.III. pontjának 3. alpontja és a 121. cikk e) pontja
4. cikka 121. cikk e) pontjának iv. alpontja
az 5. cikk (1)–(5) bekezdésea 121. cikk e) pontjának iv. alpontja
az 5. cikk (6) bekezdésea 121. cikk e) pontjának v. alpontja és a 194. cikk
6. cikka 121. cikk e) pontjának vi. alpontja
7. cikka 121. cikk e) pontjának vii. alpontja és a 194. cikk
8. cikk192. és 194. cikk
9. cikka 121. cikk e) pontja
10. cikk194. cikk
11. cikk192. cikk

16. A 2204/90/EGK rendelet

A 2204/90/EGK rendeletE rendelet
az 1. cikk (1) bekezdése119. cikk
az 1. cikk (2) bekezdésea 121. cikk i) pontja
2. cikka 119. cikk a III. melléklet V. részének 2. pontjával összefüggésben
a 3. cikk (1) bekezdésea 121. cikk i) pontja és a 194. cikk
a 3. cikk (2) bekezdése192. és a 194. cikk
a 3. cikk (3) bekezdése194. cikk
4. cikk
5. cikk121. cikk

17. A 2075/92/EGK rendelet

A 2075/92/EGK rendeletE rendelet
1. cikkaz 1. cikk (1) bekezdésének n) pontja
13. cikka 104. cikk (1) és (2) bekezdése
14a. cikka 104. cikk (3) bekezdése
15. cikk135. cikk
a 16. cikk (1) bekezdése129. cikk
a 16. cikk (2) bekezdése128. cikk
16a. cikk159. cikk
17. cikk194. cikk
18. cikk180. cikk
20. cikk
21. cikk192. cikk
a 22. és a 23. cikk195. cikk
24. cikk

18. A 2077/92/EGK rendelet

A 2077/92/EGK rendeletE rendelet
1. és 2. cikk, valamint a 4. cikk (1) bekezdése123. cikk
3. cikk, a 4. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint az 5. és a 6. cikk127. cikk
7. cikk177. cikk
8. cikk178. cikk
9. cikk127. cikk
10. cikk126. cikk
a 11. és a 12. cikk127. cikk

19. A 2137/92/EGK rendelet

A 2137/92/EGK rendeletE rendelet
1. cikka 42. cikk (1) bekezdésének második albekezdése
a 2. cikk első bekezdésének a) pontjaaz V. melléklet C. I. és IV. pontja
a 2. cikk első bekezdésének b) pontjaaz V. melléklet C. I. pontja
a 2. cikk második bekezdéseaz V. melléklet C. IV. pontjának második bekezdése
a 3. cikk első bekezdéseaz V. melléklet C. II. pontja
a 3. cikk (2) bekezdésének első és második albekezdéseaz V. melléklet C. III. pontjának 1. alpontja
a 3. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdéseaz V. melléklet C. III. pontjának 2. alpontja és a 43. cikk m) pontja
a 3. cikk (3) bekezdésea 43. cikk m) pontja
a 4. cikk (1) bekezdésea 43. cikk m) pontja
a 4. cikk (2) bekezdéseaz V. melléklet C. V. pontja
a 4. cikk (3) bekezdésea 43. cikk m) pontja
5. cikka 42. cikk (2) bekezdése
6. cikka 43. cikk m) pontja
a 7. cikk (1) bekezdése
a 7. cikk (2) bekezdésea 43. cikk m) pontja
a 7. cikk (3) bekezdése
9. cikk

20. A 404/93/EGK rendelet

A 404/93/EGK rendeletE rendelet
az 1. cikk (1) és (2) bekezdéseaz 1. cikk (1) bekezdésének k) pontja
az 1. cikk (3) bekezdésea 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja
2. cikka 113. cikk (1) és (2) bekezdése
3. cikka 113. cikk (3) bekezdése
4. cikka 121. és a 194. cikk
a 15. cikk (1) bekezdése135. cikk
a 15. cikk (2)–(4) bekezdése141. cikk
a 15. cikk (5) bekezdése143. cikk
21. cikk128. cikk
22. cikk129. cikk
23. cikk159. cikk
24. cikk180. cikk
27. cikk195. cikk
28. cikk
29. cikk192. cikk

20a. Az 1868/94/EK rendelet

Az 1868/94/EK rendeletE rendelet
1. cikkAz 55. cikk (1) bekezdésének c) pontja
A 2. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének első albekezdéseA 84a. cikk (1) és (2) bekezdése
4. cikkA 84a. cikk (3) bekezdése
4a. cikkA 95a. cikk (2) bekezdése
5. cikkA 95a. cikk (1) bekezdése
6. cikkA 84a. cikk (4) és (5) bekezdése
7. cikkA 84a. cikk (6) bekezdése
8. cikkA 85. cikk d) pontja és a 95a. cikk (3) bekezdése

21. A 2991/94/EK rendelet

A 2991/94/EK rendeletE rendelet
1. cikk115. cikk
2. cikka 115. cikk a XV. melléklet I. pontjával összefüggésben
3. cikka 115. cikk a XV. melléklet II. pontjával összefüggésben
4. cikka 115. cikk a XV. melléklet III. pontjának 1. alpontjával összefüggésben
5. cikka 115. cikk a XV. melléklet III. pontja 2. és 3. alpontjával összefüggésben
6. cikka 115. cikk a XV. melléklet IV. pontjával összefüggésben
7. cikka 115. cikk a XV. melléklet V. pontjával összefüggésben
8. cikk121. cikk
9. cikk
10. cikka 115. cikk a XV. melléklet VI. pontjával összefüggésben

22. A 2200/96/EK rendelet

A 2200/96/EK rendeletE rendelet
az 1. cikk (1) és (2) bekezdéseaz 1. cikk (1) bekezdésének i) pontja
az 1. cikk (3) bekezdésea 3. cikk (2) bekezdése
46. cikk195. cikk
47. cikk

23. A 2201/96/EK rendelet

A 2201/96/EK rendeletE rendelet
az 1. cikk (1) és (2) bekezdéseaz 1. cikk (1) bekezdésének j) pontja
az 1. cikk (3) bekezdésea 3. cikk (2) bekezdése
29. cikk195. cikk
30. cikk

24. A 2597/97/EK rendelet

A 2597/97/EK rendeletE rendelet
az 1. cikk (1) bekezdésea 114. cikk (2) bekezdése
az 1. cikk (2) bekezdésea 114. cikk (2) bekezdése a XIII. melléklet I. pontjával összefüggésben
2. cikka 114. cikk (2) bekezdése a XIII. melléklet II. pontjával összefüggésben
3. cikka 114. cikk (2) bekezdése a XIII. melléklet III. pontjának 1. és 2. alpontjával összefüggésben
4. cikka 114. cikk (2) bekezdése a XIII. melléklet III. pontjának 3. alpontjával összefüggésben
5. cikka 114. cikk (2) bekezdése a XIII. melléklet IV. pontjával összefüggésben
6. cikka 114. cikk (2) bekezdése a XIII. melléklet V. pontjával összefüggésben
a 7. cikk (1) bekezdésea 114. cikk (2) bekezdése a XIII. melléklet VI. pontjával összefüggésben
a 7. cikk (2) bekezdése121. cikk

25. Az 1254/1999/EK rendelet

Az 1254/1999/EK rendeletE rendelet
az 1. cikk (1) bekezdéseaz 1. cikk (1) bekezdésének o) pontja
az 1. cikk (2) bekezdésea 2. cikk (1) bekezdése
2. cikk54. cikk
a 26. cikk (1) bekezdése34. cikk
a 26. cikk (2) bekezdésea 8. cikk (1) bekezdésének d) pontja
a 26. cikk (3) bekezdésea 31. cikk (1) bekezdésének c) pontja
a 26. cikk (4) bekezdésea 8. cikk (3) bekezdése és a 31. cikk (1) bekezdésének második albekezdése
a 26. cikk (5) bekezdésea 31. cikk (2) bekezdése és a 43. cikk
a 27. cikk (1) bekezdésea 7. cikk, 10. cikk d) pontja, a 14. cikk és a 43. cikk a) pontja
a 27. cikk (2) bekezdésea 21. cikk (2) bekezdése
a 27. cikk (3) bekezdésea 21. cikk (1) bekezdése, a 40. cikk és a 43. cikk e) pontja
a 27. cikk (4) bekezdés első albekezdése43. cikk
a 27. cikk (4) bekezdése második albekezdése14. cikk
28. cikka 25. cikk és a 43. cikk e) pontja
a 29. cikk (1) bekezdésének első albekezdése130. cikk
a 29. cikk (1) bekezdésének második albekezdésea 130. és a 161. cikk
a 29. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésea 131. cikk és a 161. cikk (2) bekezdése
a 29. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésea 132. cikk, a 133. cikk és a 161. cikk (2) bekezdése
a 29. cikk (2) bekezdésea 134. cikk és a 161. cikk (3) bekezdése
30. cikk135. cikk
31. cikk141. cikk
a 32. cikk (1) bekezdésének első albekezdése és (2) és (3) bekezdése144. cikk
a 32. cikk (1) bekezdésének második albekezdésea 146. cikk (1) bekezdése
a 32. cikk (4) bekezdése148. cikk
a 33. cikk (1) bekezdésea 162. cikk (1) bekezdése
a 33. cikk (2) bekezdése163. cikk
a 33. cikk (3) és (4) bekezdése164. cikk
a 33. cikk (5) bekezdése170. cikk
a 33. cikk (6) bekezdése–(9) bekezdésének első albekezdése167. cikk
a 33. cikk (9) bekezdésének második albekezdése168. cikk
a 33. cikk (10) bekezdésea 167. cikk (7) bekezdése
a 33. cikk (11) bekezdése169. cikk
a 33. cikk (12) bekezdése170. cikk
34. cikka 160. és a 174. cikk
a 35. cikk (1) bekezdése129. cikk
a 35. cikk (2) bekezdése128. cikk
36. cikk159. cikk
37. cikk42. és 43. cikk
38. cikka 186. cikk a) pontja
a 39. cikk (1) bekezdése44. cikk
a 39. cikk (2)–(4) bekezdése46. cikk
40. cikk180. cikk
41. cikk192. cikk
a 42. és a 43. cikk195. cikk
44. cikk
45. cikk190. cikk
46–49. cikk
az 50. cikk első francia bekezdése
az 50. cikk második francia bekezdése191. cikk

26. Az 1255/1999/EK rendelet

Az 1255/1999/EK rendeletE rendelet
1. cikkaz 1. cikk (1) bekezdésének p) pontja
2. cikka 3. cikk (1) bekezdése c) pontjának v. alpontja
a 4. cikk (1) bekezdésea 8. cikk (1) bekezdésének e) pontja
a 4. cikk (2) bekezdésea 8. cikk (3) bekezdése
5. cikk
a 6. cikk (1) bekezdésének első albekezdésea 15. cikk (1) bekezdése és a 22. cikk
a 6. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésea 15. cikk (2) bekezdése
a 6. cikk (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának első francia bekezdésea 10. cikk (1) bekezdésének e) pontja
a 6. cikk (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának második és harmadik francia bekezdése és b) pontjaa 10. cikk a 43. cikk a) pontjával összefüggésben
a 6. cikk (2) bekezdésének második albekezdésea 10. cikk a 43. cikk a) pontjával összefüggésben
a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdésea 28. cikk a) pontja
a 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése29. cikk
a 6. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésea 43. cikk d) pontjának i. alpontja
a 6. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésea 43. cikk d) pontjának iii. alpontja
a 6. cikk (4) bekezdése első albekezdése és második albekezdésének első mondataa 25. cikk és a 43. cikk f) pontja
a 6. cikk (4) bekezdése második albekezdésének második mondataa 43. cikk d) pontjának iii. alpontja
a 6. cikk (5) bekezdése
a 6. cikk (6) bekezdésea 6. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja
a 7. cikk (1) bekezdésének első albekezdésea 10. cikk (1) bekezdésének f) pontja, a 16. cikk első bekezdése és a 43. cikk a) pontja
a 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdésea 23. cikk és a 43. cikk a) pontja
a 7. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésea 43. cikk l) pontja
a 7. cikk (2) bekezdésea 16. cikk második bekezdése
a 7. cikk (4) bekezdésea 25. cikk és a 43. cikk e) pontja
a 8. cikk (1) bekezdésea 28. cikk b) pontja
a 8. cikk (2) és (3) bekezdésea 30. cikk és a 43. cikk d) pontjának i. és iii. alpontja
a 9. cikk (1) bekezdésea 31. cikk (1) bekezdésének d) pontja és a 36. cikk (1) bekezdése
a 9. cikk (2) bekezdésea 31. cikk (2) bekezdése
a 9. cikk (3) bekezdésea 43. cikk d) pontjának iii. alpontja
a 9. cikk (4) bekezdésea 36. cikk (2) bekezdése
a 10. cikk a) pontjaa 15. cikk (3) bekezdése és a 43. cikk
a 10. cikk b) pontjaa 29. cikk második bekezdése, a 30. cikk első bekezdése és a 31. cikk (2) bekezdése
a 10. cikk c) pontja43. cikk
11. cikk99. cikk
12. cikk100. cikk
13. cikk101. cikk
14. cikk102. cikk
15. cikk99–102. cikk
a 26. cikk (1) bekezdésea 130. és a 161. cikk
a 26. cikk (2) bekezdésének első albekezdésea 131. cikk és a 161. cikk (2) bekezdése
a 26. cikk (2) bekezdésének második albekezdésea 132. cikk, a 133. cikk és a 161. cikk (2) bekezdése
a 26. cikk (3) bekezdésea 134. cikk és a 161. cikk (3) bekezdése
27. cikk135. cikk
28. cikk141. cikk
a 29. cikk (1)–(3) bekezdése144. cikk
a 29. cikk (4) bekezdésea 145. és a 148. cikk
30. cikk171. cikk
a 31. cikk (1) bekezdéseaz 162. cikk (1) és (2) bekezdése
a 31. cikk (2) bekezdése163. cikk
az 31. cikk (3) és (4) bekezdése164. cikk
a 31. cikk (5) bekezdése170. cikk
a 31. cikk (6)–(12) bekezdése167. cikk
a 31. cikk (13) bekezdése169. cikk
a 31. cikk (14) bekezdése170. cikk
32. cikk160. cikk
a 33. cikk (1) bekezdése129. cikk
a 33. cikk (2) bekezdése128. cikk
34. cikk187. cikk
35. cikk159. cikk
a 36. cikk (1) bekezdése44. cikk
a 36. cikk (2)–(4) bekezdése46. cikk
37. cikk180. cikk
38. cikk181. cikk
39. cikk183. cikk
40. cikk192. cikk
a 41. és a 42. cikk195. cikk
43. cikk
44. cikk
45. cikk190. cikk
46. cikk
a 47. cikk első francia bekezdése
a 47. cikk második francia bekezdése191. cikk

27. A 2250/1999/EK rendelet

A 2250/1999/EK rendeletE rendelet
1. cikka 2. cikk (1) bekezdése a III. melléklet V. része 1. pontjával összefüggésben

28. Az 1493/1999/EK rendelet