2010. évi CLXIX. törvény

a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE

1. §[2] Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2011. évi

a) bevételi főösszegét 13 034 191,6 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 14 551 291,2 millió forintban,

c) hiányát 1 517 099,6 millió forintban állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegeknek, valamint a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek szerinti - a belső és külső tételeket együttesen tartalmazó - részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A központi alrendszer mérlegét az Országgyűlés a 2. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

3. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 9. mellékletben megállapított esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

MÁSODIK FEJEZET

A TAKARÉKOS ÁLLAMI GAZDÁLKODÁSRÓL ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FELELŐSSÉGRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEIBŐL ADÓDÓ KÖVETELMÉNYEK, MUTATÓK A 2011-2013. ÉVRE VONATKOZÓAN

4. § (1) 2012-ben a belső tételek hiánya legfeljebb 5 356 090,0 millió forint.

(2) 2013-ban az elsődleges egyenlegcél 245 593,0 millió forint.

(3) A 2013. évben a központi alrendszer elsődleges kiadásainak korrigált főösszege a 2012. évi korrigált főösszeghez viszonyítva reálértéken legfeljebb a GDP növekedés felével emelkedhet.

(4) A központi alrendszer külső tételeinek részletezését az Országgyűlés a 10. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai

5. § (1) Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 1. Különféle kifizetések jogcím-csoporton

a) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselők és hivatásos állományú nemzeti szakértők külön kormányrendeletben meghatározott kiadásaira,

b) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatására,

c) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre.

(2) A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az (1) bekezdés a)-b) pontjai tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, a c) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti céltartalék előirányzatból átcsoportosítson a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. Központosított előirányzatok cím, 5. mellékletben szereplő 7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre, amennyiben a helyi önkormányzati létszám leépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.

(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére a Kormány engedélyével támogathatók a Költségvetési Tanács Titkárságának megszűntetésével elért valós létszámcsökkenésekkel kapcsolatos személyi kifizetések.

(5) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak részére a 2011. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetése. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(6)[3] Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi és munkaadókat terhelő járulék kifizetése. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) A 2011. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre, értékpapír kibocsátásra és kezességvállalásra nem jogosult.

(2) A 2011. évben a központi költségvetés Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetének terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és - a központi költségvetés likviditási helyzetére figyelemmel - a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 28. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2011. évben 25,0 millió forint;

b) 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2011. évben 25,0 millió forint;

c) 35. §-a (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2011. évben 25,0 millió forint;

d) 36. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2011. évi összesített bruttó forgalmi értéke 10 000,0 millió forint lehet.

(4) A MiG-29-es repülőgépek és a Mi típusú helikopterek értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter 2011-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára használhatja fel.

7. § (1) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő, 6980,0 millió forint összegű kiadási előirányzatból egyedi 500,0 millió forintot meg nem haladó összeget az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes döntésével, az ezt meghaladó összeget a Kormány átcsoportosíthatja az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatokra.

(2) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi előirányzatainak tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben a Kormány határozata alapján a fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig - túlléphető.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) A költségtakarékos költségvetési gazdálkodás érdekében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter felülvizsgálja a közfeladatot ellátó állami szervek, és azt követően az állami tulajdonú gazdasági társaságok ingatlan használatát, és biztosítja e szervek lehetőség szerinti állami tulajdonú ingatlanban történő feladatellátását, illetve amennyiben szükséges, az egyes szervek - az ellátott közfeladatot is figyelembe véve - összevont elhelyezését.

8. § (1) A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő, 800,0 millió forint összegű kiadási előirányzatból egyedi 300,0 millió forintot meg nem haladó összeget az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes döntésével, az ezt meghaladó összeget a Kormány átcsoportosíthatja az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatokra.

(2) A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi előirányzatainak tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben a Kormány határozata alapján a fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig - túlléphető.

8/A. §[4] (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Állam nevében és javára a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. által kibocsátott, 22 179 488 darab "A" sorozatú, 1000 forint névértékű részvényt vásároljon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részvényvásárlásra irányuló kifizetés összege nem haladhatja meg az 1 880 000 000 eurót.

(3) A (2) bekezdés szerinti kifizetés költségvetési kiadásként elszámolt összege a devizaárfolyam változás következtében eltérhet az előirányzattól.

(4) Az (1) bekezdés szerinti részvények felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja el. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a részesedés megszerzéséről szóló szerződésben foglalt fizetési kötelezettség teljesítése érdekében pénzügyi intézménynél euró-alapú bankszámlát nyithat, amely kizárólag a részesedés vételárának megfizetését szolgálhatja. A bankszámlát a részesedés megszerzéséről szóló szerződés teljesítését követően meg kell szüntetni.

9. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól 2011. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni.

(2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből 2011. évben várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada hazai, illetve harmadik országokban megvalósuló, üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével kapcsolatos intézkedésekre, valamint hazai és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére felhasználható. 2011. évben a bevételből 560,0 millió forint kerül átcsoportosításra a fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozásra a Külügyminisztérium fejezetben az 5. cím 22. Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés alcímen belül az átcsoportosításkor létrehozandó Üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével, valamint az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos támogatások jogcím-csoportra.

(3) Az Üht. által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételt Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, külön jogcím-csoportként kell elszámolni.

(4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelje.

10. §[5] (1) A 2011. év során a MÁV Start Zrt. 5000,0 millió forint összeghatár alatt az államháztartásért felelős miniszter és a közlekedésért felelős miniszter együttes jóváhagyásával, 5000,0 millió forint és 5000,0 millió forint összeghatár felett a Kormány jóváhagyásával jogosult

a) hitel, kölcsön felvételére,

b) garancia és kezesség vállalására,

c) értékpapír vásárlására,

d) váltó kibocsátására és elfogadására,

e) kötvény kibocsátására,

f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződés kötésére.

(2) A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságok adósságállománya - ide nem értve az 57. § szerint kapott hitelt - csak a Kormány jóváhagyásával haladhatja meg az 5000,0 millió forintot.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozások mindaddig vonatkoznak e gazdasági társaságokra, amíg - közvetlen vagy közvetett - többségi állami tulajdonban vannak.

A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések

11. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1316,8 millió forintot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 364,1 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 17 652,0 millió forintot köteles 2011. évben befizetni a bevételeiből az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint a központi költségvetés részére, melyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2)[6] A Magyar Energia Hivatal 1845,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(3)[7] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 486,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint a központi költségvetés javára.

(4) A fővárosi, megyei kormányhivatalok (fővárosi, megyei kormányhivatalok földhivatala) 3932,2 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) Ha az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2011. december 20-áig teljesíteni kell.

(6)[8] A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 7 232,5 millió forintot köteles befizetni a központi költségvetés javára 2011. évben, első alkalommal 2011. február 20. napjáig 1 025 millió forintot, május 20. napjáig 1 235,8 millió forintot, majd a fennmaradó összeget egyenlő részletekben a tárgynegyedévet követő második hónap 20. napjáig.

12. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129. §-ának (3) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 Ft/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 Ft/fő/év.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.). 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2011. január 1-jétől 437 300 forint.

(4) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(5) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények részére - a nemzetvédelmi és katonai képzési területhez nem tartozó szakokon - az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók után az (1) bekezdésben megállapított hallgatói normatíva, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája, a diákotthoni elhelyezés normatívája, a lakhatási támogatás normatívája, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája, továbbá a szak képzési normatívája a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet költségvetésében biztosított.

13. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra a 3. melléklet 15., 16. a)-e), 17. pontjában, az 5. melléklet 5., 11. pontjában, továbbá a 8. melléklet I. részének 1-3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. melléklet 15., 16. a)-d), és a 16. ea) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési, továbbá az egységes óvoda-bölcsőde intézményi keretei között bölcsődei ellátásban részesülők gondozás-fejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben meghatározott százalékos mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell megállapítani.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét az irányító szervtől igényelheti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.

(6) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik.

14. § (1) Az 1. mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok beszedéséért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezetet irányító szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(2) A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 23-24. alcímhez tartozó jogcím-csoportok és a 30. alcím 26. jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket.

(3) A Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 1. alcím, 32. Építésügyi célelőirányzat jogcím-csoport terhére a bevételek mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések

15. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az 1. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A Társadalmi megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Munkaerőpiaci Alap összesen 3970,7 millió forintot ad át az Uniós fejlesztések fejezet részére.

(3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a Társadalmi megújulás Operatív Program társfinanszírozásához pályázaton kívüli támogatás formájában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel kötött megállapodás alapján 3000,0 millió forintot ad át az Uniós fejlesztések fejezet részére.

(4) A Munkaerőpiaci Alap fejezetben 10 000,0 millió forint egyenlegtartási és kockázatkezelési keret kerül kialakításra, amelynek legfeljebb 40%-a az I. félévben, a fennmaradó rész a II. félévben használható fel az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján.

(5) A Munkaerőpiaci Alap 64 000,0 millió forint költségvetési támogatásban részesül a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program megvalósításához.

16. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2011. évi forrásai terhére a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-ának (4)-(7) bekezdései szerinti, valamint nemzetközi szerződésen, illetve nemzetközi kötelezettséget keletkeztető külön jogszabályon alapuló, így különösen Magyarország európai uniós tagságából következően vállalt feladatok kivételével új kötelezettség nem vállalható.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival összefüggő rendelkezések

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

17. § (1)[9] Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2011. évi

a) bevételi főösszegét 3 073 558,2 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 3 073 558,2 millió forintban,

c) egyenlegét nulla forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza.

18. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.

19. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelésének végrehajtásával összefüggésben a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

20. § (1)[10] Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 2011. évi

a) bevételi főösszegét 1 370 936,7 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 458 559,9 millió forintban,

c) hiányát 87 623,2 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza.

21. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1-18. jogcímei, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 5. jogcímei előirányzatainak megemelésére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben kapott felhatalmazás, valamint a 27. §-ban foglalt rendelkezés alapján évközben végrehajtásra kerülő intézkedések nem növelhetik az Egészségbiztosítási Alap 2011. évi költségvetése 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hiányának összegét.

22. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1-18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 6. jogcímei között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 26. §-ban a pénzbeli ellátások körében meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap fejezetnél a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró egészségbiztosításért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja.

23. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 5. jogcímeire átcsoportosítsa.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcím-csoport előirányzatából az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport jogcímeire átcsoportosítást hajtson végre

a) a Természetbeni ellátások céltartalékának 40%-a mértékében, amennyiben a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport előirányzatainak féléves időarányos összegét a 2011. június 30-áig teljesült kiadás nem haladja meg,

b) az a) pont szerint teljesített összegen felül, legfeljebb a Természetbeni ellátások céltartaléka előirányzatának mértékéig a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 2011. november 30-áig teljesült kiadásának figyelembevételével.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelje az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím,

a) 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással,

b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei előirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással

kapcsolatos ellenőrzésekből eredő - az 1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport, 1. jogcím előirányzaton befolyt - bevételek összegével.

24. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

25. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5530,1 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(5) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6. Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár külön törvény szerinti juttatás kiadásaira szolgál.

(6) Az (5) bekezdés szerinti előirányzat terhére az egészségbiztosításért felelős miniszter kifizetést engedélyezhet negyedévente legfeljebb az előirányzat 25%-os mértékében, amennyiben 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1., 2., 4. és 5. jogcím előirányzatainak negyed-, fél-, háromnegyed éves időarányos részét és teljes évi együttes összegét a 2011. március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig és december 31-éig a teljes jogcím-csoporton teljesült kiadás nem haladja meg.

26. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 15,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 35,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 183,1 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

27. § Az OEP az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott fogászati ellátást, otthoni szakápolást és otthoni hospice ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére 2011. január hónapban kifizeti a 2010. novemberi teljesítmények után járó finanszírozás összegét az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, adott jogcím előirányzata terhére.

28. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 6. GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az Ny. Alapnak átadott pénzeszköz jogcím előirányzatból az OEP havonta utalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15. napjáig.

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

29. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) Pártok támogatása (Országgyűlés fejezet, 7. cím),

b) Pártalapítványok támogatása (Országgyűlés fejezet, 8. cím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 5. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai, 15. cím, 19. Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása alcím előirányzatai, valamint a 15. cím, 20. Országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása alcím előirányzatai csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §ának (1) bekezdésében foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezetet irányító szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.

(3)[11] Az I.-VI. a VIII., a XXX., a XXXIII. fejezeteknél 2011. március 31-éig irányító szervi hatáskörben végrehajtott fejezeten belüli átcsoportosítással fejezeti tartalékot kell létrehozni a (4) bekezdésben foglalt összeggel, amelynek felhasználásáról az Országgyűlés 2011. november 20-áig határozatban dönt. Eredeti előirányzatként megtervezett fejezeti tartalék esetén a (4 ) bekezdésben foglalt összeget ennek javára kell átcsoportosítani.

(4)[12] A (3) bekezdés szerinti tartalék összege

a) az I. Országgyűlés fejezet 1-4. címnél 384,2 millió forint,

b) az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa címnél 7,2 millió forint,

c) a II. Köztársasági Elnökség fejezetnél 53,1 millió forint,

d) a III. Alkotmánybíróság fejezetnél 66,8 millió forint,

e) a IV. Országgyűlési Biztosok Hivatala fejezetnél 80,7 millió forint,

f) az V. Állami Számvevőszék fejezetnél 361,0 millió forint,

g) a VI. Bíróságok fejezetnél 3 661,6 millió forint,

h) a VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezetnél 1600,0 millió forint,

i) a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezetnél 63,8 millió forint,

j) a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezetnél 1391,4 millió forint.

(5)[13] A (3)-(4) bekezdésben foglalt intézkedéseken felül az I. Országgyűlés fejezet 10. Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása cím, 1. Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségei alcím kiadási előirányzatából 5000,0 millió forint fejezeten belüli átcsoportosításával Média tartalékot kell létrehozni, amelynek felhasználásáról az Országgyűlés 2011. november 20-áig határozatban dönt.

A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőinek különleges jogosítványai

30. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással, amelyről a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben be kell számolnia.

(2) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására az államháztartásért felelős miniszter kap felhatalmazást.

(3)[14] Az Országgyűlés felhatalmazza az agrárpolitikáért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 3. Agrár célelőirányzatok alcím, a 20. cím, 5. Nemzeti támogatások alcím, 3-8. jogcím-csoport, a 20. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím, 20. cím, 11. Vidékfejlesztési és halászati programok alcím, valamint a 20. cím, 13. EU tagságból eredő feladatok alcím között és az alcímeken belül átcsoportosítást hajtson végre.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelemért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 1. jogcím Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 2. jogcím Hozzájárulás a meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 3. jogcím Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 4. jogcím Hozzájárulás a berlini Collegium Hungaricum bérleti díjához, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 5. jogcím Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 6. jogcím Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése jogcímek előirányzatainak egymás közötti átcsoportosítására, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatásért felelős minisztert, hogy - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím, 7. Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) jogcím-csoport, a 20. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint a 20. cím, 2. alcím, 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez előirányzat terhére a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetbe átcsoportosítson.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy 2011. július 1-jét követően átcsoportosítást hajtson végre a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma fejezet 20. cím 46. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás alcím és a 20. cím 47. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció alcím előirányzatai között.

(9) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 15. cím 3. alcím 14. Nemzeti Civil Alapprogram jogcímcsoport 2011. június 30-ig időarányosan, ezt követően a Kormány döntése szerint használható fel.

31. § (1)[15] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 18 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatán legfeljebb 4860,0 millió forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101,0%-ban teljesül.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter negyedévente előirányzat-módosítást engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett előirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése tárgyév november 28-áig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben negyedévente engedélyezett előirányzat-módosítások összegével csökkentve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Amennyiben június 30-áig az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain előirányzat-módosítás engedélyezhető.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

32. § A Kincstár az E. Alap részére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 22. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

33. § A Kincstár az Ny. Alap részére a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. §-ának (14) bekezdése alapján A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím 7. Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzatból, 2011. január hónapban - a megelőző év december hónapra vonatkozóan befolyó járulékbevétel alapján - a 2010. évi, 25%-os mértékű fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget utal.

Az Európai Uniótól érkező agrár- és vidékfejlesztési támogatások szabályozása

34. § (1)[16]

(2) A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére vagy javára kell elszámolni

a) az Európai Bizottság az EMGA éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével - a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet 2011. december 31-éig az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, azaz köztartozásként nem került behajtásra,

b) az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,

c) a nemzeti költségvetést terhelő intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó kiadásokat,

d) az Európai Unió által el nem ismert és vissza nem térített kiadások összegét,

e) az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján - 2011. december 31-ig nem térít meg.

(3) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból folyósított kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi költségvetés A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követelés-kezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára átutalni.

ÖTÖDIK FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI

A helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

35. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8. mellékletben meghatározott feltételek szerint.

(3) Az Országgyűlés a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetben létrehozza a 6. Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása cím előirányzatot a 6. melléklet szerinti felhasználással.

(4) A helyi önkormányzatokat és társulásaikat feladatmutató alapján megillető normatív hozzájárulások és támogatások előirányzata a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet 6. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzata terhére nő, illetve javára csökken az Áht. 64. § (4), (5) bekezdése szerinti igénylés, lemondás alapján, a nem helyi önkormányzattól vagy társulástól történő feladatátvétellel, illetve feladatátadással összefüggő előirányzat-változás kivételével.

(5) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter

a) az államháztartásért felelős miniszter és a támogatás jellege szerint illetékes miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet 5. Központosított előirányzatok cím és 6. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzatok között,

b) az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet 8. cím, 2. Egyes szociális feladatok támogatása alcím, 9. Címzett és céltámogatások cím, 10. Vis maior támogatás cím, valamint a 6. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzatai között, továbbá a 6. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím november 30-áig fel nem használt előirányzatáról a 6. cím, 2. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása alcím előirányzatára

átcsoportosíthat.

36. § (1) Az Országgyűlés - a 35. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül - további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az 5. mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra,

b) az előadó-művészeti szervezetet fenntartó, illetve támogató helyi önkormányzatok részére a 7. mellékletben foglalt részletezés szerint,

c) a helyi önkormányzatok céltámogatására, a 2011. évi új induló beruházások 200,0 millió forintos támogatási előirányzatára,

d) vis maior támogatásra,

e) a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építési feladatokra.

(2) Amennyiben a 13. §, illetve a 42. § szerinti normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(3)[17] Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult a 13. §, illetve a 42. § szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás, illetve az Önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

(4) A települési és területi kisebbségi önkormányzatok feladatarányos támogatása - az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokon felül, központosított előirányzatként - a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti rendben, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 21. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok támogatása cím előirányzatából vehető igénybe azzal, hogy a támogatások igénylése során, illetőleg a döntéshozatali eljárásban nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt.

37. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül a 3. melléklet 3., 6., 8. és 11-17. pontja és a 4. melléklet B) II. b) pontja, valamint a 8. melléklet I. rész 1-3. pontja, II. rész 2. pontja, III-IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

38. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2009. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

Az illetékek és más bevételek szabályozása

39. § (1) A NAV által 2011. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a - csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel - pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az NAV által beszedett illetékből az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel.

(3) Az NAV által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,

b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2010. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a (4) bekezdés szerinti költséggel csökkentve.

(4) Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.

(5)[18] A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei, és a megyei jogú városi önkormányzatok pénzforgalmi számlájára.

(6)[19] A (3) bekezdés alapján a megyei önkormányzatokat a 2011. december 1-jétől beszedett illetékből megillető részesedés - a NAV kimutatása alapján - a központi költségvetés bevételét képezi.

40. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3)[20] A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka - a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(3a)[21] A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege - ha a bírság kiszabását megalapozó esemény miatt veszélyhelyzet kihirdetésére került sor - a központi költségvetés központosított bevétele.

(4) Az önkormányzati pénzforgalmi számlára vagy annak alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, valamint a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 30%-a - függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

41. § (1) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, a bérpótló juttatás, az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíjak megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az 5. melléklet 5., 7., 11. pontja, a 7. melléklet, valamint a 8. melléklet I. rész 1-3. pontja, II. rész 2. pontja, III-IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Az egyházak és társadalmi önszerveződések közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

42. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - a 3. melléklet 15-17. pontjában, az 5. melléklet 5., 11. pontjában, továbbá a 8. melléklet I. részének 1-3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel: A 3. melléklet 16. f) pontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 16. g) pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai és/vagy általános iskolai feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A hozzájárulás az együttműködési megállapodásban foglalt azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akiknek neveléséről, oktatásáról a nem állami intézmény fenntartója gondoskodik. Az igénylésnél a 3. melléklet 16. f)-g) pontjaiban foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni.

b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, valamint az egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.

c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 13. § (1) bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg.

d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 13. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.

e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart. A térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely humánszolgáltató fenntartója a szakképzési évfolyamokon tanulók után a 3. melléklet 16. ab) pont alatti normatív hozzájárulást igénybe veheti akkor, ha a központi képzőhely nem rendelkezik OM azonosítóval.

f) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel a g) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok e törvény 3. mellékletének 11. b)-i) és 12-14. pontjaiban, továbbá 8. melléklete II. részének 2. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.

g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az f) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.

h) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 230 000 forint/év minden valós - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 1. mellékletében meghatározottak szerint számított - gyermek, illetve tanuló létszám után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban - a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. mellékletének 15. a)-d) pontjai alapján 2011. augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. a)-d) pontjaiban 2011. szeptember 1-jétől figyelembe vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi), illetve átlaglétszáma, valamint a 16. bb) pont alatti korai fejlesztésben és a 16. bc) pont alatti fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak az e törvény 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. h) pontja szerint számított létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.

(3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-ának (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)-(12) bekezdése szerint kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 230 000 forint/év minden valós - a Közokt. tv. 1. mellékletében meghatározottak szerint számított - ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló létszám után, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban - a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. mellékletének 15. a)-d) pontjai alapján 2011. augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. a)-d) pontjaiban 2011. szeptember 1-jétől figyelembe vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi), illetve átlaglétszáma, valamint a 16. bb) pont alatti korai fejlesztésben és a 16. bc) pont alatti fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak az e törvény 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. h) pontja szerint számított létszáma alapján.

(4) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés mb) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyv. tv.) 5. § sb) pontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. melléklet 11. b)-i) és 12-14. pontjaiban megállapított normatíva 82,6%-a.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása - a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.

(6) Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után 2011. szeptember 1-jétől akkor vehető igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény működési engedélye meghatározza a Közokt. tv. 121. § 29. pontja szerint a fogyatékosság típusát is.

(7) A (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akik olyan nevelési-oktatási intézményben veszik igénybe a közszolgáltatást, amelyik szerepel a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében.

(8) A (7) bekezdés szerinti támogatások folyósításának előfeltétele a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének a Közokt. tv. 118. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvánosságra hozatala.

(9) A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), illetve azok humánszolgáltatása(i) támogatására fordítani.

(10) A nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott intézmény köztartozásaiért. Az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozások összege a fenntartónak járó normatív támogatásból visszatartásra és az adóhatóságnak átutalásra kerül. A visszatartott támogatás adóhatóságnak történő átutalásával a köztartozás megfizetettnek minősül.

(11) A Közokt. tv. 81. §-ának (8)-(10) bekezdései, valamint a 82. §-a alapján a korábbi években megkötött közoktatási megállapodásokból eredő éves költségvetési támogatási kötelezettség összege 2011-ben nem haladhatja meg - a (2) bekezdésben meghatározott egyházi kiegészítő támogatás összegének változásából adódó különbözettől eltekintve - a 2010. évi összegét. Új közoktatási megállapodás 2011-ben kizárólag a 2011-ben lejáró megállapodásoknak a 2010. évi támogatási összegéhez képest jelentkező 2011. évi megtakarítás összegének megfelelő 2011. évi támogatási kötelezettséggel köthető. A meglévő közoktatási megállapodásoknak a megállapodásból eredő költségvetési támogatási kötelezettség növekedésével járó módosítására nem kerülhet sor.

(12) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) alapján az önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat az önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Ttv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkéntes tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:

a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén tárgyévet megelőző december 1-jén, a Ttv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján önkéntes tűzoltóság működik,

b) valamennyi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 10,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkéntes tűzoltóság az általa ellátott elsődleges működési körzet veszélyeztetettsége mértékét kifejező, a szervezési kategóriába sorolást meghatározó, jogszabályban rögzített pontszámok arányában részesül.

43. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2011. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2012. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

44. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttörvény) rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Párttörvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (Országgyűlés fejezet, 8. cím).

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Országgyűlés fejezet 8. cím 7. Tartalék alcím előirányzatról átcsoportosítson a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény rendelkezései alapján a Jobbik Magyarországért Mozgalom-Párt által létrehozandó pártalapítvány javára.

HETEDIK FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA- VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

45. § (1) A Kormány a 2011. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) Az Áht. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a nemzetközi fejlesztési intézményektől felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

46. § Az Áht. 33/B. §-a alapján a 2011. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 40 000,0 millió forintot.

47. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) forrásszerzés céljából felvett éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya a 2011. év folyamán legfeljebb 1 400 000,0 millió forint lehet.

(2) A Kormány határozata alapján az MFB Zrt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya a 2011. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.

(3) Az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett - euróban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam fedezeti megállapodás által fedezett források forintban számított együttes állománya a 2011. év folyamán legfeljebb 1 600 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

(5) A (2) bekezdés alapján vállalt kezesség után a Magyar Állam javára kezességvállalási díjat kell felszámítani, melynek során a Kormány határozatán alapuló egyedi állami kezességvállalásra vonatkozó, az Áht. 33. § (7) bekezdésében meghatározott díjmegállapítási szabályok alkalmazandók.

48. § (1) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2011. december 31-én legfeljebb 320 000,0 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt export-hitel garanciaügyletek állománya 2011. december 31-én legfeljebb 60 000,0 millió forint lehet.

(3) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt egyéb export célú garanciaügyletek állománya 2011. december 31-én legfeljebb 20 000,0 millió forint lehet.

(4) A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2011. december 31-én legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

49. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(8) bekezdések szerint a Magyar Állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2)[22] Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján - létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6)[23] A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2011. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a vállalkozással szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, akkor a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók.

(9)[24]

(10) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

50. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban e §-ban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdések szerint a Magyar Állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2)[25] Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2011. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.

(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

51. § A Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

52. § (1) Amennyiben az Államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből - az 53. § szerinti viszontgarancia kivételével - olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel e törvény 1. mellékletében, azt A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az Áht. 113/A. § (2) bekezdés k) pontja alapján fizetendő díjat A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai, 32. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésekben szereplő kiadások összegével a fejezet tervezett kiadása túlléphető.

53. § (1) A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e §-ban a továbbiakban: MV Zrt.) által - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint a Magyar Állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2)[26] Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 85%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.

(3) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2011. december 31-én - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.

(4) A (3) bekezdés szerinti állományi mérték a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalásaihoz kapcsolódó készfizető kezesség, illetve garancia vállalás mértékével növekedhet, de nem haladhatja meg a 150 000,0 millió forintot.

(5) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget az Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcím-csoport, a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcím-csoport terhére kell teljesíteni.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben szereplő előirányzatok a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendőek, úgy a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(7) Az (1)-(4) bekezdések szerinti kezesség-, illetve garancia érvényesítésből származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.

NYOLCADIK FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

54. § (1) Az Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezeten belül az igazságügyért felelős miniszternek - mint a fejezetet irányító szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, - felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a 7-8., 10-15. címben megjelölt támogatások, és a 19. Költségvetési Tanács cím, valamint a 20. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 16. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a 19. Költségvetési Tanács cím felett a köztársasági elnök által jelölt tag, a 20. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyelet elnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 16. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke látja el.

(3) A kormányhivatalok tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a hivatal vezetője gyakorolja.

(4) A Bíróságok fejezetnél a fejezetet irányító szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(5)[27] A Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet esetében az államháztartásért felelős miniszter, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket.

(6) Az Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

(7) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit az adópolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

(8) Az Országgyűlés fejezet 7-8., 10-15. címeiben, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 19-20. címeiben, Miniszterelnökség fejezet 3. címében, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 21-22. címeiben megjelölt támogatások folyósításáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.

55. § (1) A teljes, 26 100,0 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2011. évben a Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Nemzeti Stratégiai Referencia Keret forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 11. mellékletben a 2007-2012. évekre - a Közlekedés Operatív Program, a Társadalmi infrastruktúra Operatív Program és a Környezet és energia Operatív Program keretében a 2007-2013. évekre - meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 11. mellékletben a 2007-2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. A kötelezettségvállalást a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni.

(4) Az ÚMVP keretében feltételhez nem kötött kötelezettségvállalást úgy lehet tenni, hogy az abból eredő kifizetés legkésőbb 2015. évben teljesülhet. A Tanács 1698/2005/EK rendelete hatálya alá tartozó, 2015. évet követően kiadással járó többéves kötelezettségvállalás csak akkor tehető, ha ennek feltétele, hogy a 2015. évet követő kiadások Európai Unió költségvetéséből finanszírozott részének fedezetéül szolgáló forrás az Európai Unió 2013. év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves költségvetéseiben rendelkezésre áll.

(5) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Halászati Operatív Program forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 11. mellékletben a 2007-2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(6) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)-(3), illetve (5) bekezdésekben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

56. § Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy amennyiben az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által nyújtott források központi költségvetés által korábban megelőlegezett része 2011. és 2012. évben nem kerül felhasználásra az EGT Finanszírozási Mechanizmus, illetve a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott projektekre, úgy azt - az európai uniós támogatások időleges rendelkezésre nem állása vagy pótlólagos finanszírozási igény miatt - fejezeten belül átcsoportosíthatja.

57. § (1) A NIF Zrt. részére, az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének teljesítéséhez a Kincstár a KESZ-ről kamatmentes hitelt nyújt.

(2) Az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásból megítélt támogatások kizárólag abban az esetben biztosíthatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben a kifizetés időpontjában a NIF Zrt.-vel kötött támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről a NIF Zrt.-nek az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére 2011. év vonatkozásában 2011. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a rendelkezésre álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizálni kell. Az államháztartásért felelős miniszter jogosult a finanszírozási terv és a hitel-igénybevétel ütemezését módosítani.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a NIF Zrt. a támogatási szerződés alapján számára kiutalt, európai uniós és központi költségvetésből származó bevételeiből soron kívül törleszteni köteles.

58. § (1) A Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011. évben 21 000 forint.

(2) A 2011 januárjában esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti 4,9%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 3,5%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

59. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2011. évben 38 650 forint.

(2) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2011. évben 38 650 forint.

(3) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria kerete 2011. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.

60. § (1) A Kjt.

a) 66. §-ának (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a 2011. évre a 12. melléklet tartalmazza;

b)[28]

c) 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a 2011. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kereset-kiegészítés 2011. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik Közokt. tv. 118. §-ának (11)-(14) bekezdésében szabályozott esetekre, továbbá az állami felsőoktatási intézményekre, valamint a központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szervekre.

61. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2011. évben 356 000 forint.

(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2011. évben 356 000 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2011. évben 3000 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2011. évben 3000 forint.

62. § (1) A Gyv. tv. 66/F. §-ának (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2011. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Gyv. tv. 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege a 2011. évben 135 000 forint/hó.

(3) A Gyv. tv. 20/A. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2011. évben gyermekenként 5800 forint.

(4) A Gyv. tv. 20/B. §-ának (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2011. évben gyermekenként 8400 forint.

(5) A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2011. évben 450 forint.

(6) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek 2011. évben született.

(7) A Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege 2011. évben esetenként 20 000 forint.

(8) A Szoctv. 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege 2011. évben 29 500 forint.

(9) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. § (5) bekezdésében meghatározott rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2011. évben 964 500 Ft/fő/év.

63. § A Közokt. tv. 118. §-ának (13) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2011. évben 5250 forint/fő/hónap.

64. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján az életjáradék összege 2011. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv., valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján a 2011. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

65. § (1) A Szoctv. 50/A. §-ának (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege 2011. évben 12 000 forint.

(2) A Szoctv. 50/A. §-ának (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2011. évben 6000 forint.

66. § A Paksi Atomerőmű Zrt. 2011. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 23 127,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

67. § (1) Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt külön jogszabály szerint jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

(2) Az Üht. 19. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke az üzemeltető részére kiosztott minden egyes kibocsátási egység után évi 5 forint.

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértéke 0,19 Ft/kWh.

(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamos energiaiparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása 0,07 Ft/kWh.

68. § A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcím-csoport terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím-csoport előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2011. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím-csoport előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2011. évet terhelő kiadásait is.

69. § (1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2011. év folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

70. § (1) Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított összeg a 2011. évre havi 1100 forint.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Rttv. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2011-re esedékes összegének megfizetését átvállalja.

(3) A 2010. augusztus 1-jét megelőző időszakra vonatkozó, Kormány által át nem vállalt üzemben tartási díjak tekintetében a 2010. január 1-jén hatályos beszedési szabályok alkalmazandóak. A díjfizetésre kötelezett az Rttv. 82/A. § (10) bekezdésében szabályozott bevallási kötelezettségét a Kormány által az üzemben tartási díj 2010. évre történő teljes átvállalásával nem érintett 2010. július 31-ig tartó díjfizetési időszakra teljesíti.

71. § Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kifizetési keret a 2011. évben 245 000,0 millió forint. Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során a következő évekre vonatkozó kifizetési keret megegyezik a 2011. évi kifizetési keretnek a többéves fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték számításának módszertanáról, valamint az alkalmazandó diszkonttényezőről szóló 161/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján 2011. év első negyedévére meghatározott hazai inflációs előrejelzés szerint indexált összegével.

72. § (1) A helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat.

(2) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint.

73. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2011. évben magyar filmalkotás esetén 282,0 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 522,0 millió forint.

74. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2011. január 1-jétől 2011. december 31-éig:

a) árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 15,0 millió forint;

c) építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint;

d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint;

e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint.

(2) A Kbt. VII. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2011. január 1-jétől 2011. december 31-éig:

a) árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 100,0 millió forint;

c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint.

75. § (1) Az Országgyűlés 2011. január 5-ei hatállyal lemond a Magyar Államnak a Várgondnokság Nonprofit Kft.-vel szemben fennálló 216 160 000 forint összegű tulajdonosi kölcsön-követeléséről, valamint az ehhez kapcsolódó kamat összegéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelés-elengedés alapján elszámolt összeg a kamat összegével eltérhet az előirányzattól.

(3)[29] Az Országgyűlés 2011. december 1-jei hatállyal lemond a Magyar Államnak a Várpalota és Régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Programra létrehozott céltársulásban részt vevő Balatonalmádi, Berhida, Ősi, Öskü, Pétfürdő, Tés, és Várpalota települések önkormányzataival szemben fennálló kölcsön követelés tőke- és kamatösszegéről.

(4) Az Országgyűlés elengedi a Magyar Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a központi költségvetéssel szemben, 2011. január 1. napján fennálló adó-, illeték-, valamint járuléktartozását.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt, hogy a "Tulajdonosi jogok gyakorlása" című központi program keretében nyújtott tulajdonosi kölcsönnel kapcsolatos követelését 2011. január 5-ei hatállyal elengedje.

(6)[30] Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam legkésőbb 2011. december 30-i hatállyal ellenérték nélkül átvállaljon a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (a továbbiakban: MÁV Zrt.) hitelviszonyon alapuló tartozásaiból legfeljebb 64 000,0 millió forint tőkeösszegű adósságot és annak járulékait. A MÁV Zrt.-t ezen tartozás-átvállalás tekintetében nem terheli illetékkötelezettség. Az átvállalandó adósság részleteit a Kormány állapítja meg. A Magyar Államot az átvállalás során az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

76. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter a Magyar Állam nevében 2011. június 30-ig a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank részére a korábbi alaptőke-hozzájárulás nemzeti valutában befizetett hányada értékállóságának biztosítására 2 158 188 977 forint összegű fizetési ígérvényt bocsásson ki.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja az államháztartásért felelős miniszter Magyar Állam nevében történő, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank felé 79 110 000 euró összegű alaptőke-emelésre vonatkozó kötelezettségvállalását. A tőkeemelésből

a) 7 980 000 euró összeg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tartalékai terhére a Magyar Állam részére történő jóváírás formájában a befizetett tőkerészt,

b) 71 130 000 euró összeg a Magyar Állam feltételes fizetési kötelezettségvállalásával a lehívható tőkerészt

növeli.

(3)[31] Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter a Magyar Állam nevében kötelezettséget vállaljon az Európa Tanács Fejlesztési Bank (a továbbiakban: CEB) 2011. évi 386. számú határozatában szereplő 17 904 000 euró összegnek megfelelő alaptőke emelésre. A tőkeemelésből

a) 2 004 000 euró összeg a CEB tartalékai terhére, Magyarország részére történő jóváírásként valósul meg,

b) 15 900 000 euró összeg a Magyar Állam feltételes fizetési kötelezettségvállalásával a lehívható tőkerészt növeli.

(4)[32] Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter a Magyar Állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Világbank) 2011. évi 613. számú határozatában szereplő 274 565 260 USD összegnek megfelelő alaptőke emelésre. A tőkeemelésből

a) 16 473 915,6 USD összegű fizetési kötelezettséget a Világbank felé nemzeti valutában, a 2012-2016. években, egyenlő részletekben kell teljesíteni,

b) 258 091 344,4 USD összeg a Magyar Állam feltételes fizetési kötelezettségvállalásával a lehívható tőkerészt növeli.

(5)[33] Az Országgyűlés

a) jóváhagyja a Világbank felé Magyarország által a korábbi években, nemzeti valutában vállalt kötelezettségek USD összegre történő átalakítását, amely a Magyar Állam számára a 2012-2017. évek között 26 502 569,06 USD-nak megfelelő összeg nemzeti valutában teljesítendő fizetési kötelezettséget eredményez,

b) felhatalmazza az államháztartásért felelős minisztert, hogy az átalakítás végrehajtását szabályozó visszavásárlási megállapodást a Világbankkal megkösse.

77. § Az I. Országgyűlés fejezeten belül megtervezett, a volt köztársasági elnökök közéletben történő részvétele, közcélú felajánlásai, adományai vállalásai költségeinek fedezetéül szolgáló 2011. évre megtervezett előirányzat összegéből a volt köztársasági elnökök részére 80,0-80,0 millió forint áll rendelkezésre.

77/A. §[34] A Magyar Állam a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek nyújtandó tőkeemelést állampapírok átadásával is teljesítheti.

KILENCEDIK FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

78. § E törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.

79. § (1) E törvény 2014. december 31-én hatályát veszti.

(2) E törvény 34. §-ának (1) bekezdése 2011. július 1-jén hatályát veszti.

80. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban, valamint (4) bekezdésében meghatározott támogatás igénylési és elszámolási feltételeit,

b) a 30. § (8) bekezdésében meghatározottak felhasználásának és elszámolásának szabályait,

c) az egyedi támogatások, költségtérítések, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékét és felhasználási szabályait,

d) a helyi önkormányzatok vis maior támogatásának általános feltételeit,

e) a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet 25. cím, 30. alcím, 10. Szervezetátalakítási alap jogcím-csoport előirányzat felhasználásának szabályait.

f) a 25. § (5)-(6) bekezdése szerinti juttatás kifizetésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a 30. § (1) bekezdése szerint létrehozott új előirányzat igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól rendeletet alkosson.

(3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével önkormányzatonként és jogcímenként rendeletben hirdesse ki a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások összegét - az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével - az Áht. 64. § (1), (3), valamint (4) bekezdése szerint.

(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 44. alcím Idegenforgalmi adó differenciált kiegészítése igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól 2011. január 31-ig rendeletet alkosson.

(5) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a Kormány a 42. § (1) bekezdése szerinti humánszolgáltatások tekintetében 2011. június 30-ig vizsgálja felül a hatályos szabályozást és tegyen javaslatot a finanszírozási rendszer átalakítására.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2010. évi CLXIX. törvényhez[35]

millió forintban