2012. évi CCXIII. törvény

az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

"a) az ingatlan-nyilvántartás, illetve földhasználati nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás vezetésével összefüggésben;"

2. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

2. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/D. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat az (5b) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott sorsolásra azért nem kerülhet sor, mert

a) az 2009. szeptember 30-ig már megtörtént, vagy

b) arra 2009. október 1-jét követően a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható terület [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] hiányában már nincs lehetőség.

(5b) Az (5a) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közleményt tesz közzé arról, hogy a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személyek a közlemény közzétételétől számított 6 hónapos határidőn belül nyújthatják be a termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmüket. A közleménynek tartalmaznia kell

a) annak az érintett szövetkezetnek a megnevezését, amelynek gazdálkodási területe - az (5a) bekezdésben meghatározottak szerint - AK hiányos, s emiatt a részarány-földkiadás nem folytatható le,

b) annak a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek a megnevezését, ahol a kérelem előterjeszthető,

c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén a részarány-tulajdonos részére a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt,

d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint kerül elbírálásra."

3. § Az Fkbt. a következő 12/I. és 12/J. §-sal egészül ki:

"12/I. § A 12/E-12/H. § szerinti eljárások nem minősülnek telekalakítási eljárásnak.

12/J. § Ha közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt - a termőföldről szóló törvényben meghatározott - használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról."

4. § Az Fkbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő olyan ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás a Módtv. hatálybalépését megelőzően benyújtott, egy adott földrészleten fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelem alapján indult.

(2) A Módtv. hatálybalépése előtt indult olyan eljárást,

a) amelynek költségét a kérelmező megelőlegezte, a költségvállalást tartalmazó nyilatkozat benyújtásának,

b) amelyben az ingatlanügyi hatóság jogerős határozatot hozott a földrészlet megosztásának módjáról, kiindulási helyéről és irányáról, a közigazgatási hatósági eljárás megindításának

időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultja hozzájárulásának hiánya nem akadályozza az eljárás lefolytatását.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárás megelőlegezett költségét a kérelmező 2013. december 31-éig igényelheti vissza a mezőgazdasági szakigazgatási szervtől az ingatlanügyi hatóság által kiállított számla és a megelőlegezett költségek megfizetéséről kiállított számviteli bizonylat alapján."

5. § Hatályát veszti az Fkbt. 13/A. §-a.

3. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

6. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 8/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti saját nevében és kockázatára végzett mezőgazdasági tevékenységnek, ha a tevékenységet ténylegesen gazdasági társaság végezte (ide értve az érintett személy tulajdonában álló gazdasági társaságot is), valamint az elsődlegesen önellátás céljából végzett tevékenység."

(2) A Tft. 8/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdésben meghatározott igazolás, illetve hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehetnek régebbi és kizárólag a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelemben megjelölt ingatlanok tulajdonszerzése vonatkozásában kerülhet felhasználásra."

7. § A Tft. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Semmis a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít haszonélvezeti jogot."

8. § A Tft. a következő 11/B-11/H. §-sal, és a következő alcímmel egészül ki:

"A közös tulajdonban álló termőföldek használatának szabályai

11/B. § (1) A közös tulajdonban álló földrészlet használatára, használatba adására e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a közös tulajdon használatára vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában

a) írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés;

b) a termőföldön fennálló haszonélvezeti jog esetében a tulajdonostárs alatt a haszonélvezőt is érteni kell;

c) a használat alatt a haszonbérletet, a felesbérletet, a részesművelést, a szívességi földhasználatot, a haszonkölcsönt, az alhaszonkölcsönt (Ptk. 583-584. §), valamint a 12/A. §-ban foglalt, a termelési integráció megvalósítása érdekében létesített alhaszonbérletet kell érteni.

11/C. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára. A közös tulajdonban lévő földrészleten belül

a) a tulajdoni hányadok mértékének megfelelő mértékű, valamint

b) a tulajdoni hányadok mértékétől eltérő mértékű

területek használatának kijelöléséhez [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: használati megosztás] valamennyi tulajdonostárs egyhangú döntése (megállapodása) szükséges.

(2) A használati rendet tartalmazó, az (1) bekezdés szerinti használati megosztásról szóló megállapodásban rögzíteni kell a megállapodás időtartamát. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tulajdoni hányadoktól való eltérést megengedő használatról szóló megállapodásban a többlethasználat miatti ellenszolgáltatás módjáról és mértékéről, illetve az ellenszolgáltatás mellőzéséről is rendelkezni kell.

(3) A használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére a használati megosztásról szóló ajánlat, vagy a tervezett megállapodás közlése

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan, vagy

ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelephelye ismeretlen;

b) meghiúsul, mert a postai küldemény

ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy "nem kereste" vagy a címzett tulajdonostárs ismeretlen helyre költözött, vagy

bb) átvételét megtagadta;

c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.

(4) A (3) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak,ha

a) a tulajdonostárs személyének az azonosítása nem lehetséges a tulajdonostársnak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy

b) a magánszemély tulajdonostárs örököse, illetve a gazdálkodó szervezet jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.

(5) A használati megosztást kezdeményező tulajdonostársnak a használati megosztásról szóló ajánlatot, vagy tervezett megállapodást írásban, igazolt módon kell közölnie a tulajdonostársakkal. Az ajánlat vagy a tervezett megállapodás elfogadására biztosított határidő nem lehet kevesebb 30 napnál.

(6) A használati megosztásról szóló megállapodást egységes okiratba kell foglalni, amelyet valamennyi tulajdonostársnak alá kell írni, ide nem értve azon a tulajdonostársat, akinek esetében a használati megosztáshoz való hozzájárulást - a 11/C. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt -megadottnak kell tekinteni. A használati megosztásról szóló megállapodás valamennyi tulajdonostársra kiterjed.

(7) A használati megosztásról szóló megállapodás - a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített használati megosztási vázrajzzal együtt érvényes. A használati megosztási vázrajz aláírására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Nem kell használati megosztási vázrajzot készíteni, ha a használati megosztásról szóló megállapodás alapján

a) egy tulajdonostárs használja a termőföld teljes területét, vagy

b) a tulajdonostársak elkülönült használata a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészlet teljes területére vonatkozik.

(9) Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodás nem jött létre, a használat kérdésében

a) a helyben lakó és a földrészletet használni kívánó,

b) az a) pontban foglalt együttes feltétel hiányában a földrészletet használni kívánó

tulajdonostárs dönt, vagy ha az a) és b) pontban foglalt feltételeknek több tulajdonostárs felel meg, ezen tulajdonostársak egyhangúlag döntenek.

(10) Ha a (9) bekezdés szerinti döntés meghozatalának megkísérlésétől számított 60 napon belül sem kerül meghatározásra a használati rend, és a földrészlet teljes területére a földhasználati nyilvántartásban sincs bejegyzett földhasználó (vagy földhasználók), az ingatlanügyi hatóság a 25/B. § (5) és (8) bekezdése alapján bírsággal sújtja a tulajdonostársakat, azzal, hogy a bírság megfizetésére a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat kötelezi. Ha több tulajdonostárs egyenlő többségi tulajdoni hányaddal rendelkezik, ezen tulajdonostársak közül az ingatlanügyi hatóság a választása szerinti tulajdonostársat kötelezi a bírság megfizetésére.

(11) Az (1)-(9) bekezdésben foglaltak megsértése esetében a megállapodást, illetve a döntést a sérelmet szenvedő tulajdonostárs a bíróságnál megtámadhatja.

11/D. § (1) Ha a közös tulajdonban álló termőföld teljes területét, vagy annak egy részét kívülálló harmadik személy (ezen alcímben a továbbiakban: ajánlattevő) kívánja használatba venni, az erre vonatkozó ajánlatát (ezen alcímben a továbbiakban: felhívás) írásban, igazolt módon közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi tulajdonossal.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az ajánlattevő a termőföldnek csak egy részét kívánja használatba venni, és tudomással bír a tulajdonostársak között fennálló, a használati megosztásról szóló megállapodás, illetve ennek hiányában a használati rendről a 11/C. § (9) bekezdésében meghatározott módon született döntés tartalmáról, a felhívását elegendő azokkal a tulajdonostársakkal írásban, igazolt módon közölnie, akik a használati megosztásról szóló megállapodás, vagy a használati rendről szóló 11/C. § (9) bekezdése szerinti döntés alapján a termőföldnek a felhívás tartalma szerinti területét használják.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felhívásnak tartalmaznia kell

a) az ajánlattevő természetes személy nevét, lakcímét, az ajánlattevő gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, telephelyét, valamint azt az értesítési címet - ha az eltér a lakcímtől, illetve a székhelytől, telephelytől, fióktelephelyétől - ahova a felhívásra vonatkozó nyilatkozatok visszaküldését kéri,

b) a használatba venni kívánt termőföld azonosító adatait (település, helyrajzi szám),

c) a használatba venni kívánt földterület nagyságát és művelési ágát,

d) a megkötendő földhasználati szerződés típusát,

e) a használatért fizetendő ellenszolgáltatás módját és mértékét, illetve ingyenes használat esetén ennek megjelölését,

f) a használat tervezett időtartamát,

g) a felhívás elfogadására megszabott határidőt (az ajánlati kötöttség határidejét), amely nem lehet kevesebb 30 napnál, és

h) az ajánlattevő által fontosnak ítélt egyéb körülményeket, információkat.

(4) A felhívásban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére a felhívás közlése

a) a 11/C. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint lehetetlen, illetve meghiúsul, vagy

b) eredményes, de a (3) bekezdés g) pontja szerinti határidőn belül nem nyilatkozott.

(5) A felhívás tartalmának tulajdonostársak általi teljes körű elfogadása - figyelemmel a (2) és (4) bekezdésben foglaltakra - minősül elfogadott ajánlatnak, amellyel a használatba adásra vonatkozó szerződés (ezen alcímben a továbbiakban: földhasználati szerződés) az ajánlattevő és a tulajdonostársak között létrejön. Ha az elfogadott felhívás haszonbérleti szerződés megkötésére irányul, azt a 10. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint a tulajdonos által elfogadott haszonbérleti ajánlatot kell közölni az előhaszonbérletre jogosultakkal.

(6) A felhívás elfogadásáról a tulajdonostársak egy okiratban is nyilatkozhatnak.

(7) Ha az elfogadott felhívás a termőföld egy részének a használatba vételére irányul, és ezáltal módosul a 11/C. § szerinti használati megosztásról szóló megállapodás szerinti használati rend, a tulajdonostársaknak gondoskodni kell a használati megosztásról szóló megállapodás és a használati megosztási vázrajz módosításáról annak érdekében, hogy a tulajdonostársak, valamint az ajánlattevő által használt területek elkülönítésre kerüljenek.

11/E. § (1) A felhívás tartalmától eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozatokat az ajánlattevő megvizsgálja, és ha a használtba vételi szándéka továbbra is fennáll, az elfogadó nyilatkozatok tartalmától függően módosított felhívást köteles közölni. A módosított felhívás új felhívásnak minősül, amelynek közlésére és elfogadására a 11/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostárs a felhívásra a megadott határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő, vagy attól eltérő területet maga kívánja használni.

11/F. § (1) A földhasználati szerződést egységes okiratba kell foglalni.

(2) A termőföld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződést valamennyi tulajdonostársnak alá kell írni, ide nem értve azon tulajdonostársat, akinek esetében a felhívást - a 11/D. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt - elfogadottnak kell tekinteni. A termőföld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződés valamennyi tulajdonostársra kiterjed.

(3) Ha a földhasználati szerződés a termőföld egy részének használatára jött létre, a szerződést - a (2) bekezdéstől eltérően - azon tulajdonostársnak nem kell aláírnia, aki a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő, vagy attól eltérő területet maga használja, és a földhasználati szerződés megkötése e rendezett földhasználatát nem módosítja.

(4) Ha a földhasználati szerződés a termőföld egy részének használatára jött létre, a szerződés a 11/C. § szerinti és a 11/D. § (7) bekezdésének megfelelően módosított használati megosztási vázrajzzal együtt érvényes. A használati megosztási vázrajz aláírására a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy azt a földhasználónak is alá kell írni.

11/G. § Az ellenszolgáltatás fejében létrejött földhasználati szerződés esetében az ellenszolgáltatás a 11/D. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdonostársakat is megilleti a tulajdoni hányaduk arányában. Ez esetben a használónak az ellenszolgáltatás megfelelő értékét készpénzben bírósági teljesítési letétbe kell helyeznie.

11/H. § A 11/D-11/G. §-ban foglaltak megsértése esetében a földhasználati szerződést a sérelmet szenvedő tulajdonostárs a bíróságnál megtámadhatja."

9. § A Tft. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a haszonbérleti szerződés olyan módosítása esetén, amelynek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarata a haszonbérlet időtartamának, illetve a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul, kivéve ha a haszonbérlet meghosszabbított időtartamáról, illetve a haszonbérleti díj csökkentéséről a szerződésben előre megállapodtak, és a szerződés tartalmát utóbb ennek megfelelően módosították."

10. § A Tft. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § (1) Ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező termőföld osztatlan közös tulajdonban állt, és a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, a haszonbérbe adó (illetve annak jogutódja) a haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatja, ha a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésre irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg úgy nyilatkozik, miszerint azt saját maga kívánja használni."

11. § (1) A Tft. 25/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (1a)-(1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza

a) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait;

b) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély földhasználójának

ba) természetes személyazonosító adatait,

bb) lakcímét,

bc) állampolgárságát,

bd) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében a személyi azonosítóját,

be) a családi gazdálkodó megjelölését és a családi gazdaság nyilvántartási számát, feltéve, hogy családi gazdálkodónak minősül;

c) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználójának

ca) megnevezését,

cb) székhelyét (telephelyét),

cc) a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítóját,

cd) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég esetében a cégjegyzékszámot;

d) a használat jogcímét;

e) határozott időre kötött földhasználati szerződés esetén a használat időtartamát; és

f) a be) alpontban meghatározott esetben annak megjelölését, hogy mely földrészlet (alrészlet) tartozik a családi gazdasághoz.

(1a) A számítógépes földhasználati nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése - függetlenül annak tényleges elhelyezésétől - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladatkörébe tartozik.

(1b) Az (1) bekezdésben foglalt adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezései szerint kell kezelni, és az, valamint az állampolgársági adat a 25/C. § (3) bekezdésében meghatározott földhasználati lap másolaton, valamint a 25/C. § (3b) bekezdésében meghatározott földhasználati összesítőn, továbbá a földhasználati nyilvántartás okirattárából kiadott másolatokon nem tüntethető fel.

(1c) A földhasználó az (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott adatait a használat, valamint a használatban bekövetkezett változások bejelentésekor - ideértve a használat megszűnésének bejelentését is - köteles az ingatlanügyi hatósággal közölni.

(1d) Az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján a természetes személy földhasználók azonosításához igényelhet adatot. (1e) A földhasználó által bejelentett azonosító adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetve a cégnyilvántartás adataiból ellenőrizheti.

(2) Aki termőföldet használ, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából - a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) - bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia."

(2) A Tft. 25/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben meghatározott korlátozásokat nem sérti.

(4a) A földhasználó az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adataiban, valamint a használatban bekövetkezett - a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott - változásokat 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni az e bekezdésben megjelölt rendeletben meghatározott formanyomtatványon."

(3) A Tft. 25/B. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A földhasználati nyilvántartásból törölt adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető, a földhasználati nyilvántartási adatbázisban kell tárolni, és a törölt adatokat a törlést követően tíz évig a termőföld használatának átengedésével kapcsolatos jogügyletek, a földhasználót terhelő kötelezettségek vizsgálata, valamint a földhasználót megillető támogatások igénybevételének ellenőrzése céljából meg kell őrizni.

(10) A (9) bekezdés szerinti törölt adat átadására az ott meghatározott adatkezelési célból törvény által meghatározott esetben és meghatározott szerv részére kerülhet sor.

(11) A földhasználati nyilvántartás okirattárában lévő okiratok, valamint a törölt adatok állományára a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak."

12. § (1) A Tft. 25/C. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból - ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt esetet - papír alapon vagy elektronikus úton a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott,

a) a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lap másolatot díjfizetés ellenében, illetve a (3a) bekezdésben meghatározott esetekben és az ott meghatározott személyek részére díjmentesen,

b) a (3b) bekezdés szerinti földhasználati összesítőt a (3c) bekezdés a) pontjában és c) pont ca) alpontjában meghatározott személyek részére díjfizetés ellenében, illetve a (3c) bekezdés b) pontjában és c) pont ca) alpontjában meghatározott személyek részére díjmentesen

szolgáltat.

(3a) A földhasználati nyilvántartásból díjmentes

a) a hatóság megkeresésére annak hivatalból indított eljárásához,

b) a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához, továbbá

c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához

szükséges földhasználati lap másolat szolgáltatása.

(3b) A földhasználati nyilvántartás adatbázisából a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott adattartalommal földhasználati összesítő készíthető a nyilvántartás személyi azonosítói alapján.

(3c) A földhasználati összesítő igénylésére jogosult

a) a földhasználó a saját használatában lévő területekről,

b) az ingatlanügyi hatóság,

c) a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések betartásának megállapítása céljából a hatáskörébe, illetve feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében

ca) a termőföldszerzés ellenőrzésre Kormány által rendeletben kijelölt hatóság,

cb) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet."

(2) A Tft. 25/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében az ingatlanügyi hatóság a számítógéppel vezetett földhasználati nyilvántartási adatbázisban a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek személyének, illetve a szerzési korlát túllépésének megállapításához szükséges és erre alkalmas adatok vonatkozásában az adatfeldolgozás, -kezelés, -tárolás, -átvétel és -átadás részletes szabályait tartalmazó törvényi előírásoknak megfelelő adatkezelést végezhet."

13. § A Tft. 25/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Mentes az eljárás az igazgatási szolgáltatási díj- és illetékfizetési kötelezettség alól, ha a kérelem, illetve bejelentés kizárólag

a) az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai megváltozásának a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozik, vagy

b) a 25/G. § (1) bekezdés szerinti azonosító adatközlési kötelezettség teljesítésén alapul, és ezzel egyidejűleg a földhasználati bejelentésre vagy a már nyilvántartásba bejegyzett használatban bekövetkezett változás bejelentésére nem kerül sor."

14. § A Tft. a következő 25/G. §-sal egészül ki:

"25/G. § (1) 2013. március 30. napjáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett

a) magánszemély földhasználó a személyi azonosítóját és az állampolgárságát,

b) gazdálkodó szervezet földhasználó a statisztikai azonosítóját

köteles a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon a földhasználatát nyilvántartó ingatlanügyi hatóság részére bejelenteni (a továbbiakban: azonosító adatközlés), annak érdekében, hogy az a) és b) pontban meghatározott adatok a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre kerüljenek.

(2) Ha a földhasználó több ingatlanügyi hatóság illetékességi területén fekvő termőföldet használ, és ezért a földhasználatait több ingatlanügyi hatóság tartja nyilván, az (1) bekezdés szerinti azonosító adatközlési bejelentését választása szerint kizárólag az egyik ingatlanügyi hatóság felé kell megtennie azzal, hogy az azonosító adatközlést tartalmazó adatlapon fel kell tüntetni azoknak a településeknek a nevét, amely településeken a nyilvántartásba vett földhasználatának tárgyát képező földrészletek vannak.

(3) Az ingatlanügyi hatóság, amelyikhez a bejelentés az (1) bekezdés szerint beérkezett, az azonosító adatközlést tartalmazó adatlap egy példányát az adatok nyilvántartásba vételét követően záradékolja, és az arról készített másolatot - az azonosító adatközlést tartalmazó adatlapon feltüntetett települések alapján - haladéktalanul megküldi a többi illetékes ingatlanügyi hatóságnak az azonosító adatok nyilvántartásba vétele céljából.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott, a földhasználó által közölt azonosító adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, a törvényszékek által vezetett nyilvántartás, valamint a törzskönyvi nyilvántartás adataiból ellenőrizheti.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a 25/B. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű bírsággal sújtja azt a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználót, aki az (1) bekezdés szerinti azonosító adatközlési kötelezettségének az ott megjelölt határidőn belül nem tesz eleget."

15. § A Tft. 90. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy)

"b) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét rendeletben szabályozza;"

16. § A Tft. a következő 91. §-sal egészül ki:

"91. § (1) 2013. január 1-jén fennálló, határozatlan időre vagy 2032. december 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog 2033. január 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

(2) Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) 6. §-ával megállapított 8/A. § (2a) bekezdését és módosított (4) bekezdését 2013. január 1-jén folyamatban levő és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) Az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2013. január 1-jei állapota szerint a teljes területét egy vagy több földhasználó használja, a 11/B-11/H. §-ban foglalt rendelkezéseket a bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló szerződés vagy jogosultság megszűnését követően kell alkalmazni.

(4) Az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2013. január 1-jei állapota szerint egy részét egy vagy több földhasználó használja, a 11/B-11/H. §-ban foglalt rendelkezéseket a földrészletnek a bejegyzett földhasználattal nem érintett területére is alkalmazni kell.

(5) A földhasználati nyilvántartásba-vételi eljárásban a 11/B-11/H. §-ban foglalt rendelkezéseket a 2013. január 1. napján, vagy ezt követően megkötött használati megosztásról szóló megállapodások, illetve fölhasználati szerződések esetében kell alkalmazni. A 2012. december 31-ig megkötött használati megosztásról szóló megállapodásokon, illetve földhasználati szerződéseken alapuló földhasználati bejelentéseket a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.

(6) A Módtv. 9. §-ával módosított 12. §-t a Módtv. hatálybalépésekor fennálló haszonbérleti szerződések esetében a Módtv. hatálybalépését követően megkötött módosításra kell alkalmazni.

(7) A Módtv. 11. §-ával megállapított 25/B. § (1)-(1e) bekezdésében, (2), (4) és (4a) bekezdésében foglaltakat az ingatlanügyi hatósághoz a földhasználati nyilvántartásba vétel céljából 2012. december 31-ig beérkezett, de el nem bírált földhasználati bejelentések esetében is alkalmazni kell."

17. § A Tft.

a) 10. § (6) bekezdésében "az ingatlanra vonatkozó vételi" szövegrész helyébe "az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi" szöveg,

b) 25/B. § (3) bekezdésében a "szerződés egy eredeti" szöveg helyébe a "szerződés - osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet használata esetén az egységes okiratba foglalt szerződés - eredeti" szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a Tft.

a) 25/D. § (3) bekezdés b) pontja, és

b) 25/G. §-a.

4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

19. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) V. Fejezete a következő alcímmel és 15/F. §-sal egészül ki:

"Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj

15/F. § (1) Aki mezőgazdasági célú vízszolgáltatást vesz igénybe, a mezőgazdasági vízszolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet.

(2) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a mezőgazdasági vízszolgáltató határozza meg.

(3) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból álló kéttényezős díjként, vízszolgáltatási idényre, időarányosan kell megállapítani.

(4) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjmértékét úgy kell meghatározni, hogy:

a) fedezetet biztosítson a mezőgazdasági vízszolgáltatás folyamatos és hatékony működtetéséhez, hosszú távú fenntartásához,

b) hozzájáruljon a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságos ellátásához,

c) ösztönözzön a mezőgazdasági vízszolgáltatás minimális költségszinten történő ellátására és

d) feleljen meg e törvény szerinti költségmegtérülés elvének.

(5) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendelet határozza meg."

20. § (1) A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

"y) a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjmegállapítása részletes szabályainak"

(rendeletben történő megállapítására.)

(2) A Vgtv. 1. számú melléklete a következő 41. ponttal egészül ki:

"41. mezőgazdasági vízszolgáltatás: a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését, a halastavak és egyéb mezőgazdasági vízhasználat vízellátását szolgáló, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó, egyéb célú vízigények kielégítésére irányuló tevékenység."

21. § Hatályát veszti a Vgtv. 45. § (8) bekezdés e) pontjában az "a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel egyetértésben" szövegrész.

5. A személyi azonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

22. § A személyi azonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)

"e) az ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szerve, belső azonosítóként, a külön törvényben meghatározottak szerint, az ingatlantulajdonosok és a földhasználók, illetve az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal és kötelezettséggel összefüggésben, a nyilvántartásba bejegyzett polgár azonosításához;"

6. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

23. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni. Az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó szervezet esetén a képviseleti jogosultság igazolása tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

24. § A Díjtörvény 32/E. §-a a következő (8a)-(8c) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Újépület építése vagy meglévő épület - ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - átalakítása esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére (az épület feltüntetésére) irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díját az ehhez szükséges változási vázrajz záradékolása iránt történő benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

(8b) Amennyiben az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasítja vagy a használatbavételi engedélyezési eljárást megszünteti, az ingatlanügyi hatóság az erről szóló jogerős döntés kézhezvételét követő harminc napon belül intézkedik az ügyfél részére a (8a) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése iránt.

(8c) A külön jogszabályban meghatározott - az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - engedélyköteles bontási tevékenység esetében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére a (8a) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni."

25. § A Díjtörvény 32/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32/G. § (1) Az Inytv. 75. § (1) bekezdése szerinti TAKARNET engedélyezési eljárásért 3000 forint összegű díjat kell fizetni.

(2) Az Inytv. szerinti, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért 3000 forint összegű díjat kell fizetni. A soron kívüli eljárás díja 10 000 forint."

26. § A Díjtörvény

a) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a "szerint nyilvántartásba vett," szövegrész helyébe a "szerinti",

b) 31. § (5) bekezdésében a "nem hiteles" szövegrész helyébe a "nem hiteles és hiteles",

c) 32/B. § (1) bekezdés e) pontjában a "szerint nyilvántartásba vett," szövegrész helyébe a "szerinti"

szöveg lép.

27. § Hatályát veszti a Díjtörvény 31. § (5) bekezdésében a "(1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint" szövegrész.

7. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

28. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:)

"e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása,"

29. § Az Inytv. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A jogosult a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti lakcíme ehhez kapcsolódó megváltozásának ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozat jogosult részére történő közlésétől számított 30 nap elteltét követő 30 napon belül, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel alapján, amennyiben a bejelentett lakcímváltozás regisztrációja megtörtént, gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről."

30. § Az Inytv. 35. és 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) az okirat kiállítása helye szerinti állam hatóságának kell hitelesíteni.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a hitelesítés, illetőleg felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(4) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított magánokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti.

(5) Az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd által külföldön készített és ellenjegyzett magánokirat ingatlan-nyilvántartásban történő felhasználhatósága tekintetében az ügyvéd által belföldön készített és ellenjegyzett magánokiratra vonatkozó szabályozás az irányadó.

36. § (1) A külföldön kiállított közokirat, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, akkor használható fel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, a közokiratot a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell felülhitelesíttetni.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a külföldi közokirat felülhitelesítés hiányában is felhasználható.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(4) A külföldön kiállított közokiratot, ha diplomáciai felülhitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított közokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásától függetlenül állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti a külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott, az ingatlan-nyilvántartást érintő határozatot. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket kizárólag az alaki szempontból történő felhasználhatóság tekintetében veheti figyelembe.

(6) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a (4) és (5) bekezdésben, illetve a 35. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása irányadó."

31. § Az Inytv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdéstől eltérően az egyháznak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személynek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint a képviseleti jogosultságot igazoló, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által -a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerint vezetett nyilvántartásból - kiállított hatósági bizonyítvány 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, valamint a képviseletére jogosult aláírási címpéldányát vagy az aláírási címpéldányának a hatósági bizonyítvány kiállítására jogosult által hitelesített másolatát."

32. § Az Inytv. 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az Ehtv. szerint nyilvántartásba nem vett, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személy bejegyzési kérelméhez csatolnia kell a felettes egyházi szerv nyilvántartásba vételéről szóló hatósági bizonyítványt, a felettes egyházi szerv képviseletére jogosult aláírási címpéldányát vagy az aláírási címpéldányának a hatósági bizonyítvány kiállítására jogosult által hitelesített másolatát, valamint a kérelmező belső egyházi jogi személyiségéről a felettes egyházi szerv által kiállított 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített igazolást."

33. § Az Inytv. 39. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Nem vonatkozik a (3) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés arra az esetre, ha az ingatlan helyrajzi száma a kérelem iktatását követően, az érdemi döntés meghozatala előtt az ingatlanügyi hatóság ügykörében felmerült, kizárólag számítástechnikai okból került módosításra, és az ingatlan minden más adata változatlan."

34. § Az Inytv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezés folytán eljáró ingatlanügyi hatóság a másodfokú eljárást - a fellebbező kérelmére - a fellebbezéssel érintett jog bejegyzése, tény feljegyzése, vagy adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló jogerős döntés (a továbbiakban: bejegyzést megalapozó döntés) bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás lezárultáig felfüggeszti, kivéve ha jogszabály a bejegyzést megalapozó döntés elleni jogorvoslat halasztó hatályát a végrehajtás tekintetében kizárja.

(5) A hatósági határozat felülvizsgálata iránti per megindításának igazolására és annak elmulasztására a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy annak megtörténte a keresetlevélnek az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapjául szolgáló határozatot hozó hatóság által iktatott példányával, vagy annak hiteles másolatával is igazolható.

(6) Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés ellen felügyeleti eljárásnak nincs helye."

35. § Az Inytv. V. Fejezete a következő alcímmel és 65/B. §-sal egészül ki:

"Ügyészi felhívás, ügyészi fellépés feljegyzése

65/B. § (1) Az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényét a kifogásolt bejegyzés ranghelyének megfelelő ranghelyen kell feljegyezni. Az ügyészi felhívás alapján hozott határozat, valamint az ügyészi fellépés alapján indult pert lezáró jogerős bírósági döntés hatálya a kifogásolt bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.

(2) Amennyiben az ügyészi felhívásnak az ingatlanügyi hatóság az ügyész által megadott határidőben nem tesz eleget, az ügyészi felhívás tényét az ügyészi fellépés benyújtását, illetve az ügyész eljárás megszüntetéséről szóló értesítésének beérkezését követően törli."

36. § Az Inytv. a következő 70/A. § és 70/B. §-sal egészül ki:

"70/A. § Annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező - az általa megadott természetes személyazonosító adatok alapján - Magyarországon rendelkezik-e ingatlantulajdonnal, az ingatlanügyi hatóság - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül - adatlekérdezést végez, amelynek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

70/B. § A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében az ingatlanügyi hatóság a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázisban a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek személyének, illetve a szerzési korlát túllépésének megállapításához szükséges és erre alkalmas adatok vonatkozásában - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül - az adatfeldolgozás, -kezelés, -tárolás, -átvétel és -átadás részletes szabályait tartalmazó törvényi előírásoknak megfelelő adatkezelést végezhet."

37. § Az Inytv. a következő 92. §-sal egészül ki:

"92. § Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvény (a továbbiakban: 2. sz. Módtv.) 38. § a) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés szerinti állampolgársági adat, valamint a 38. § b) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés szerinti cégjegyzékszám nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket a 2. sz. Módtv. 38. §-ának hatálybalépését követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárások során keletkezett adatok vonatkozásában kell alkalmazni."

38. § Az Inytv.

a) 15. § (1) bekezdésében a "lakcímét, továbbá," szövegrész helyébe a "lakcímét, állampolgárságát, továbbá,",

b) 15. § (1) bekezdésében a "szervezet megnevezését, székhelyét," szövegrész helyébe a "szervezet megnevezését, székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot,",

c) 15. § (2) bekezdésében a "s azt a tulajdoni lapon" szövegrész helyébe az "és azt, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot a tulajdoni lapon,",

d) 27. § (1a) bekezdés a) pontjában a "(2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatában, továbbá" szövegrész helyébe a "határvonalában, területében,",

e) 54. § (5) bekezdésében a "fellebbezés" szövegrész helyébe a "fellebbezés, továbbá ügyészi felhívás",

f) 64. § (1) bekezdésében a "vérgehajtható" szövegrész helyébe a "végrehajtható",

g) 74. § (1) bekezdés a) pontjában a "72-73/A. §" szövegrész helyébe a "72-73/B. §" szöveg

lép.

8. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

39. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"9. állatkísérlet: állat kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely az állatnak a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal egyenértékű vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó károsodást okozhat, beleértve bármely olyan tevékenységet, amely állat születését - beleértve a kikelést - eredményezi ilyen körülmények közé, valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag módosított fajtavonalak létrehozását és fenntartását; az állat ilyen felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó károsodás kiküszöbölése céljából érzéstelenítést, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert sikeresen alkalmaznak; nem minősül állatkísérletnek a nem kísérleti jellegű, mezőgazdasági vagy állatorvosi tevékenység, illetve az állatok leölésének vagy megjelölésének a természettudományok által elfogadott korszerű, kevéssé fájdalmasnak tartott módszereinek alkalmazása, valamint az állatnak kizárólag a szervei vagy szövetei felhasználása céljából történő leölése;"

(2) Az Ávt. 3. §-a a következő 12. és 13. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"12. állat kábítása: minden olyan szándékos eljárás, amelynek alkalmazása a tudat és az érzékelés fájdalom nélkül történő elvesztését okozza, beleértve a közvetlen halált okozó eljárásokat is;

13. beszállító: a tenyésztők kivételével bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki kísérletben való felhasználás céljából, vagy szervek vagy szövetek tudományos célú felhasználása céljából állatot szállít."

40. § Az Ávt. II. Fejezet "Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma" alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:

"8/B. § Állatot a nemi vágy kielégítésére irányuló cselekmény során felhasználni tilos."

41. § Az Ávt. 20-23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"20. § (1) A veszélyes állatfajok körét e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. Veszélyes állatnak a veszélyes állatfajok egyedei minősülnek.

(2) A veszélyes állatokat veszélyességük alapján az alábbi kategóriákba kell sorolni:

a) különösen veszélyes állatfajok,

b) közepesen veszélyes állatfajok,

c) elővigyázatosságot igénylő állatfajok.

21. § (1) A különösen veszélyes állatfaj egyedét - kivéve ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően rendelkezik - kizárólag állatkertben szabad tartani. A különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezésére, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is -biztosítottak. Amennyiben lehetséges, az állatot egyedi azonosítóval kell ellátni, amelynek módjáról az engedélyben kell rendelkezni.

(2) A közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, felügyeletének átengedésére, eladásra való felkínálására, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, szaporítás, elidegenítés, felügyelet átengedése, eladásra való felkínálás, országba történő behozatal, illetve bemutatás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Amennyiben lehetséges, az állatot egyedi azonosítóval kell ellátni, amelynek módjáról az engedélyben kell rendelkezni.

(3) Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének tartását, szaporítását, elidegenítését, tartásának átengedését, országba történő behozatalát a természetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyede akkor tartható, ha az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Amennyiben lehetséges, az állatot egyedi azonosítóval kell ellátni.

(4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen a veszélyre felhívó, jól látható tartós jelzést kell elhelyezni, az állat fajának feltüntetésével.

(5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.

(6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell az állat szökésének megakadályozásáról.

(7) A természetvédelmi hatóság nyilvántartja

a) az állat tulajdonosának nevét és címét,

b) az állat felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az állat tartási helyét,

d) az állat faját, nemét, születési idejét, egyéb egyedi jellemzőit,

e) egyedileg jelölt állat esetén az állat azonosítására szolgáló adatokat.

(8) A természetvédelmi hatóság nyilvántartása alapján a természetvédelemért felelős miniszter országos adatbázist működtet.

(9) A veszélyes állatok tartásának, szaporításának, elidegenítésének, eladásra való felkínálásának, országba történő behozatalának, illetve bemutatásának, valamint egyedi azonosításának szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

22. § (1) A veszélyes állat eltűnését a veszélyes állat tartója haladéktalanul köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak. Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének eltűnésekor a rendőrséget is értesíteni kell.

(2) Veszélyes állat elhullását a veszélyes állat tartója 30 napon belül köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak.

23. § (1) Ha a veszélyes állat tartója a jogszabályban, illetve az engedélyben foglalt feltételeket nem vagy nem megfelelően teljesíti, veszélyes állatot az előírt engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, eladásra felkínál, felügyeletét átengedi, bemutatja vagy behoz az országba, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a természetvédelmi hatóság - a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig - a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el.

(2) Ha az állattartó a természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza és gondoskodik annak végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani."

42. § Az Ávt. 25-33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"25. § Az e fejezetben foglalt előírásokat kizárólag a gerinces állatokon és lábasfejűeken végzett kísérletekre kell alkalmazni. E kísérletek végzésének részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

26. § (1) Állatkísérlet - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével - kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, engedély alapján végezhető.

(2) Állatkísérlet kizárólag akkor engedélyezhető, ha annak elvégzését

a) alapkutatás,

b) transzlációs vagy alkalmazott kutatás az alábbi célok bármelyikével:

ba) emberek, állatok vagy növények betegségeinek, egészségi rendellenességeinek vagy más kóros elváltozásainak, azok hatásainak elkerülése, megelőzése, felismerése vagy kezelése,

bb) emberek, állatok vagy növények élettani állapotának feltárása, értékelése, szabályozása vagy módosítása, vagy

bc) az állatok jóléte és a mezőgazdasági célból tartott állatok termelési feltételeinek javítása,

c) a b) pontban foglalt bármely célból gyógyszerek, élelmiszerek és takarmányok, valamint egyéb anyagok vagy termékek kifejlesztése vagy gyártása, azok minőségének, hatékonyságának és biztonságosságának ellenőrzése,

d) a természetes környezet védelme,

e) a fajok megőrzésére irányuló kutatás,

f) felsőoktatás vagy a szakmai készségek megszerzése, fenntartása vagy fejlesztése céljából folyó képzés, vagy

g) igazságügyi orvostani vizsgálat elvégzése teszi szükségessé.

(3) Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható.

27. § (1) Amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni.

(2) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb - a kísérlet eredményességét még nem veszélyeztető - mértékben csökkenteni kell.

(3) A tenyésztés, szaporítás, elhelyezés és gondozás, valamint a kísérlet során alkalmazott módszerek tökéletesítésére kell törekedni az állati fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás elkerülése vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében.

28. § (1) Az állatot feltételezhetően érő fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás mértéke alapján - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon - minden kísérletet esetileg, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kritériumok alapján a következő kategóriák valamelyikébe kell besorolni:

a) érzéstelenítéses-túlaltatásos,

b) enyhe,

c) mérsékelt,

d) súlyos.

(2) Olyan kísérlet, amely súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és semmilyen módon nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal jár,-e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével - nem végezhető.

29. § (1) Állatkísérlet kizárólag olyan felelős személy vezetésével végezhető, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott végzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik.

(2) Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, az állat életét az olthatja ki, aki erre képesítő, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott oktatásban részesült.

30. § (1) Kísérlet céljára az állatvédelmi hatóság által engedélyezett állatot szabad felhasználni.

(2) Az emberszabású majmok kísérleti célú felhasználása tilos.

(3) Nem emberszabású főemlősök kísérleti célú felhasználása csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén engedélyezhető.

(4) Háziasított állatfaj kóbor egyedét, valamint vadon befogott állatot - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - kísérlet céljára felhasználni nem szabad.

(5) Természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj egyedén - a (2) és (3) bekezdés szerinti kivételekkel - kísérlet végzése akkor engedélyezhető, ha

a) a kísérlet elvégzését a 26. § (2) bekezdés e) pontja szerinti cél teszi szükségessé, vagy

b) a kísérlet a 26. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, vagy c) pontja alá tartozik, a kísérletre károsító vagy potenciálisan életveszélyes emberi klinikai állapotok elkerülése, megelőzése, diagnózisa vagy kezelése érdekében kerül sor, és a felhasznált állat fogságban tenyésztett állat utóda, valamint tudományos indokok alapján a kísérlet természetvédelmi oltalom alatt nem álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állatfaj felhasználásával nem vezetne eredményre.

(6) Az állatvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén mentességet adhat a (4) bekezdés alkalmazása alól.

31. § (1) Kísérleti célra állatot tenyészteni, szaporítani, beszállítani, tartani az állatvédelmi hatóság engedélyével szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(2) Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatot tenyésztőt, beszállítót, tartót és a tenyésztő, tartó létesítményt is nyilvántartásba veszi.

(3) Az engedélyben és a nyilvántartásban meg kell jelölni

a) a törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak betartásáért felelős személy,

b) a létesítményben található állatok jólétének és gondozásának felügyeletéért felelős személy,

c) az állatok jólétével és kezelésével kapcsolatban tanácsadói feladatokat ellátó, a laborállat-gyógyászatban jártas állatorvos vagy megfelelően képzett szakértő,

d) a munkahelyi állatjóléti bizottság elnökének

személyes adatai közül a nevét, levelezési címét és az elektronikus levélcímét.

(4) Aki kísérleti állatot tenyészt, szaporít, beszállít vagy felhasznál, köteles nyilvántartást vezetni azon személyek nevéről és címéről, akiktől az állatokat beszerezte és akiknek az állatokat továbbadta. A nyilvántartásban szereplő adatokat öt évig meg kell őrizni.

Az állatkísérlet engedélyezése

32. § (1) Az állatkísérlet engedélyezése iránti kérelmet az állatvédelmi hatóságnak kell elektronikus úton benyújtani.

(2) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérlet végzését határozott időre engedélyezi.

(3) Az állatvédelmi hatóság nyilvántartást vezet a kísérlet végrehajtásáért felelős személyek nevéről, levelezési címéről és elektronikus levélcíméről.

(4) Az engedélyezés során - a kérelmező által benyújtott dokumentáció, továbbá e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti szakértői testület véleménye alapján - különösen figyelembe kell venni:

a) az állatkísérlet elvégzésének indokoltságát és tudományos megalapozottságát, figyelemmel az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő módszerek alkalmazásának követelményére,

b) az alkalmazott korszerű módszertan indokoltságát és tudományos megalapozottságát az állatlétszám, a fájdalom, szenvedés, kín és maradandó károsodás lehető legkisebb mértékűre csökkentésének érvényesülése szempontjából,

c) az állatoknak szenvedés, fájdalom vagy kín formájában okozott ártalmat indokolttá teszi-e a várt eredmény - az etikai megfontolásokat is figyelembe véve -, és végeredményben az emberek, állatok és a környezet javát szolgálhatja-e, valamint

d) a kísérlet személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását.

(5) Állatkísérlet engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakértői testület munkájában nem vehet részt az,

a) akinek a kérelmére indult az eljárás,

b) akinek a kísérlet engedélyezéséhez érdeke fűződik, vagy

c) aki az a) és b) pontban szereplő személlyel olyan viszonyban áll, amely a testületben való feladata ellátásához szükséges elfogulatlanságát veszélyezteti.

33. § (1) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok, illetve a kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak meg nem tartása esetén a kísérlet végzését az észlelt hiányosság megszüntetéséig felfüggesztheti, illetve a kísérletre vonatkozó engedélyt visszavonhatja.

(2) Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatok tartásának körülményeiről szóló jogszabályok megsértése, illetve a tartási, tenyésztési engedélyben előírtak meg nem tartása esetén kötelezi az állattartót az észlelt hiányosságok kijavítására, illetve a jogsértés súlyától, a jogsértő állapot időtartamától, ismétlődésétől, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegétől függően visszavonhatja a tartási engedélyt, és kötelezi az állattartót az állatállomány megfelelő elhelyezésére. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

(3) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok, illetve a kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak két éven belül történő ismételt megsértése esetén a kísérletre vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a kísérletet folytató személyt, illetve felhasználó létesítményt - az elkövetett szabályszegés mértékére figyelemmel - a további kísérletek végzésétől határozott időre, de legalább hat hónapra és legfeljebb három évre eltilthatja.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem járhat hátrányos következményekkel az állatok jólétére nézve."

43. § (1) Az Ávt. 49. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"d) az állatkísérletek végzésének részletes szabályait, a kísérleti célú állattenyésztés, -szaporítás, -tartás, -szállítás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Ávt. 49. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

"e) a miniszter, hogy az élő állat nyereményjáték díjaként történő felhasználásának részletes szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) Az Ávt. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg."

(4) Az Ávt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 78/923/EGK határozata a mezőgazdasági haszonállatok védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről,

b) a Tanács 88/306/EGK határozata a vágóállatok védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről,

c) a Tanács 98/58/EK irányelve a mezőgazdasági haszonállatok védelméről,

d) a Tanács 99/22/EK irányelve a vadon élő állatok állatkertben való tartásáról,

e) a Tanács 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

f) a Tanács 1999/575/EK határozata a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált gerinces állatok védelmére vonatkozó európai egyezménynek a Közösség által történő megkötéséről,

g) a Tanács 2005/1/EK rendelete az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról,

h) a Tanács 2007/43/EK irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról,

i) az Európai Parlament és Tanács 1523/2007/EK rendelete a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának,a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról,

j) a Tanács 2008/119/EK irányleve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

k) a Tanács 2008/120/EK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

l) a Tanács 1099/2009/EK rendelete az állatok leölésük során való védelméről,

m) az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről."

44. § (1) Az Ávt. 5. § (5) bekezdésében a "tartása" szövegrész helyébe a "tartása, szállítása és életének kioltása" szöveg lép.

(2) Az Ávt. 18. §-ában a "kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell előidéznie, amely addig tart" szövegrész helyébe a "kábítást úgy kell elvégezni, hogy annak hatása fennmaradjon" szöveg lép.

(3) Az Ávt. III. Fejezet harmadik alcímének címében az "állat tartása és szaporítása" szövegrész helyébe az "állatfajok egyedeinek tartása" szöveg lép.

(4) Az Ávt. IV. Fejezetének címében az "AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI" szövegrész helyébe az "A KÍSÉRLETI, OKTATÁSI VAGY EGYÉB TUDOMÁNYOS CÉLLAL TARTOTT ÁLLATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK" szöveg lép.

(5) Az Ávt. IV. Fejezet első alcímének címében az "általános" szövegrész helyébe a "végzésének általános" szöveg lép.

(6) Az Ávt. 49. § (4) bekezdés b) pontjában a "természetvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a "veszélyes vagy veszélyesnek nyilvánított" szövegrész helyébe a "veszélyes" szöveg lép.

45. § Hatályát veszti az Ávt. 34. és 35. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése.

9. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

46. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) I. Fejezet Fogalmak alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:

"9/B. § Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer; amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:

a) ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok;

b) ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám;

c) kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki (amely) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét;

d) nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit (amelyet) a hatáskörrel rendelkező hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint a nem kérelemre induló eljárásai kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba."

47. § A Támtv. 11. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) A 28-30/A. §-ban meghatározott nyilvántartással összefüggő kötelezettségek kiterjednek a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben részt vevő ügyfelekre is. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásaira vonatkozó törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni."

48. § A Támtv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania."

49. § A Támtv. 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához:)

"a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosító számát,"

(az adott támogatási jogcímre vonatkozó intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti.)

50. § (1) A Támtv. 26. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:)

"a) Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer,"

(2) A Támtv. 26. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:)

"h) Tevékenységihely-nyilvántartási Rendszer [az a)-h) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek]."

51. § A Támtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedéseiben érintett ügyfelek azonosítását és a (2) bekezdés alapján törzsadatnak nyilvánított adatait az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) kell nyilvántartani.

(2) Az ügyfél nyilvántartásba vételéhez és ügyfél-azonosító számának megállapításához nyilvántartásba kell venni:

a) természetes személy esetén

aa) nevét,

ab) anyja nevét,

ac) születési helyét és idejét,

b) nem természetes személy esetén

ba) nevét,

bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,

bc) székhelyét.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell

a) természetes személy esetén

aa) születéskori nevét,

ab) állampolgárságát,

ac) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító jelét,

ad) lakóhelyét (egyéni vállalkozó esetében székhelyét),

ae) kiskorú esetében törvényes képviselője, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes esetében gyám, gondnok jelen a) pont szerinti adatát,

af) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,

ag) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,

ah) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,

ai) ügyfélkör szerinti azonosító adatát,

b) nem természetes személy esetén

ba) elnevezését, továbbá rövidített cégnevét,

bb) képviseletére jogosult nevét, lakcímét,

bc) telephelyét vagy telephelyeit,

bd) cégjegyzékszámát,

be) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,

bf) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,

bg) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,

bh) költségvetési szerv esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát,

bi) statisztikai számjelét, bj) működésének kezdetét,

bk) ügyfélkör szerinti további azonosító adatát,

c) külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetén az a) és b) pontban foglalt adatok mellett az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,

d) az a)-c) pontban foglalt adatok mellett a magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét) is a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetében.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében

a) ellátja a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatósági feladatokat,

b) megállapítja az ügyfél-azonosító (nyilvántartási) számot,

c) törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból,

d) működteti az ügyfél-nyilvántartás informatikai rendszerét,

e) nyilvántartja az ügyfél besorolását, amely lehet: ea) nyilvántartásba vett,

eb) kérelemre nyilvántartásba vett,

f) a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél számára a nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítványt állít ki.

(5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságnál is be lehet nyújtani.

(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.

(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki.

(8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfél-azonosító szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító szám állapítható meg."

52. § A Támtv. 28/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtagadja a kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfél-nyilvántartásban rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be."

53. § (1) A Támtv. 29 § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül -a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt, hatályban levő nyomtatványon értesíteni azzal, hogy a változás-bejelentés elektronikus úton is teljesíthető. Az ügyfél-azonosító szám típusa a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg is módosítható."

54. § A Támtv. 29/A. és 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"29/A. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél 28. § (4) bekezdésében foglalt adatait az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások adataival.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy az ügyfél nyilvántartott adatai és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet - az adateltérés okának tisztázása érdekében - a bejelentett adatok igazolására szólítja fel.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot - a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül - az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti.

30. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére besorolást állapít meg.

(2) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek az ügyfélazonosító-számát az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok hiányosak.

(4) Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv -amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges - az ügyfél azonosítása céljából ügyfél-azonosító számot állapíthat meg.

(5) A nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített formanyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfélazonosító-szám nem változik.

(6) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a nyilvántartásba vett ügyfél adatait az ügyfél nyilvántartását kezdeményező szerv karbantartja."

55. § A Támtv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása, valamint a regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. A regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható."

56. § A Támtv. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott beruházási intézkedések esetén a kifizetési kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetési kérelemben foglalt adatokat, az igazoló dokumentumokat, a támogatási határozatban foglalt adatokat, valamint a megvalósult beruházást összeveti egymással. Amennyiben a támogatási határozatban, a kifizetési kérelemben, továbbá az igazoló dokumentumokban foglalt adatok, illetve a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak eltérnek egymástól, de a támogatási cél megvalósult, a támogatási összeg nem nő és a támogatási egység műszaki tartalma negatív irányba nem változik (a továbbiakban: helyesbíthető eltérés) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adategyeztetés keretében határidő tűzésével - a módosítható adatok, valamint a nem megfelelő igazoló dokumentumok pontos megjelölésével - felhívja az ügyfelet a kifizetési kérelemben szereplő adatok megfelelő módosítására, illetve megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására. A módosítás csak helyesbíthető eltérésre terjedhet ki. A kifizetési kérelem elbírálására irányuló eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kifizetési kérelem módosítására, illetve a megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására tűzött határidő leteltéig fel kell függeszteni."

57. § (1) A Támtv. 45. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról.

(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról."

(2) A Támtv. 45. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz."

58. § A Támtv. 56. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha:)

"f) az ügyfelet nem kérelemre vették nyilvántartásba, vagy kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, ügyfél-azonosító szám megállapítására alkalmas kérelmet;"

59. § A Támtv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"74. § E törvény hatálya alá tartozó közigazgatási eljárások közül tárgyi díj- és illetékmentes eljárásnak minősülnek:

a) az intézkedésekben való részvétellel,

b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogra való jogosultság megállapításával,

c) a nyilvántartásba vétellel,

d) a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásával, átengedésével, nyilvántartásban történő átvezetésével, valamint

e) a hatósági engedélyezéssel

kapcsolatos eljárások."

60. § A Támtv. a következő 86. §-sal egészül ki:

"86. § E törvénynek az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben és eljárásokban is kell alkalmazni azzal, hogy a Módtv. hatálybalépése előtt megállapított regisztrációs számok és technikai azonosítók ügyfél-azonosító számnak minősülnek, továbbá a regisztrált ügyfelek kérelemre nyilvántartásba vett, a technikai azonosítóval rendelkező ügyfelek nyilvántartásba vett ügyfeleknek minősülnek."

61. § A Támtv. 23. § (5) bekezdése hatályát veszti.

10. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

62. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 1. §-a a következő 38. ponttal egészül ki:

(E törvényalkalmazásában)

"38. közgyűlés: a társulati tagok összessége."

63. § A Vt. 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tag joga, hogy)

"b) a közgyűlésen személyesen vagy képviselője útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában;"

64. § A Vt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § A társulat szervei:

a) közgyűlés;

b) küldöttgyűlés;

c) intézőbizottság;

d) felügyelőbizottság."

65. § A Vt. a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:

"Közgyűlés

23/A. § (1) A közgyűlés a társulat legfőbb szerve.

(2) A közgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult. Össze kell hívni a közgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 25%-a írásban kéri.

(3) A társulat közgyűlésén a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehet részt.

(4) A közgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le.

(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozik a tagok fizetési kötelezettsége mértékének és felhasználásának meghatározása a társulati feladatok ellátása érdekében.

(6) A közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést minden tagnak a közgyűlés megtartására kitűzött időpontot legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni és a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(7) A tagot a közgyűlésen - két tanú által aláírt - írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. Egy képviselő legfeljebb száz tagot képviselhet.

(8) A közgyűlés határozata akkor érvényes, ha az összes társulati tag érdekeltségi egység aránya szerint számított, legalább kétharmados többsége, nyílt szavazással dönt az elfogadásáról. Egy tag egy szavazattal rendelkezik.

(9) A közgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.

(10) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen

a) a közgyűlés helyét, idejét;

b) a jelen levő, illetve a képviselt társulati tagok számát;

c) a közgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) társulati tagok milyen arányban szavazták meg;

d) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.

(11) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a közgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető."

66. § A Vt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A küldöttgyűlés évente legalább egyszer ülést tart."

67. § A Vt. 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik)

"c) az önkéntes befizetésekből származó támogatások felhasználása;"

68. § A Vt. 37. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az intézőbizottság elnöke)

"i) összehívja a közgyűlést, küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést;"

69. § A Vt. 41. § (1) és (2) bekezdésében az "egyéb" szövegrész helyébe az "önkéntes" szöveg lép.

70. § A Vt. a következő alcímmel és 61/A. §-sal egészül ki:

"Felhatalmazó rendelkezések

61/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vízitársulatok megalakulásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos, a társulat belső szabályozási feladatkörébe nem utalt részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."

71. § (1) Hatályát veszti a Vt. 27. § (2) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Vt. 1. § 16. pontjában "a társulat legfőbb szerve," szövegrész.

11. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

72. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)

"d) művelés alól kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet."

73. § Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Tanács:)

"f) dönt a 21. § (2)-(6) bekezdése szerinti jogügyletekről, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri az 1 millió forintot;"

74. § Az Nfatv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § (1) Az MNV Zrt. és a honvédelemért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület átadás-átvételéről - a honvédelemért felelős miniszter erre irányuló, az NFA-nak szóló kezdeményezésétől számított 90 napon belül - megállapodást köt az NFA-val.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján gondoskodik tulajdonosi joggyakorlóként az NFA-nak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezéséről és a volt vagyonkezelő egyidejű törléséről.

(3) A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak szerint átvett terület tényleges művelési ága megállapításának feltétele, hogy a terület szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése (a továbbiakban: mentesítés) igazolt módon megtörténjen, vagy az arra jogosult szerv hivatalosan igazolja, hogy a mentesítésre nincs szükség. Az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az NFA viseli. A tényleges művelési ág megállapítását követően az NFA a mentesítés, valamint az ingatlan tényleges művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával - ide értve a szükséges változási vázrajz készítésével - kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költségének az adott földrészletre eső hányadát a földrészletnek a 18. § szerinti hasznosítása során a vele szerződést kötő félre hárítja, vagy vele szemben érvényesíti.

(4) Ha a tényleges művelési ág megállapítása alapján az (1) bekezdés szerint átadott terület - ideértve az annak megosztásával kialakuló földrészleteket is - nem tartozik e törvény hatálya alá, az NFA-nak a (3) bekezdés szerinti mentesítés, valamint a földrészlet tényleges művelési ágának megállapításával és megosztásával kapcsolatos összes elszámolt és kimutatott költségét a központi költségvetésből az NFA részére a tényleges művelési ág megállapítását tartalmazó jogerős ingatlanügyi hatósági döntés kézbesítését követő 30 napon belül kell megtéríteni."

75. § Az Nfatv. 18. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A termőföldről szóló törvénynek a közös tulajdonban álló termőföldek használatára vonatkozó szabályait - ide nem értve a használati megosztásról szóló megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket - nem kell alkalmazni az állam tulajdoni hányadának megfelelő területnek pályáztatás útján történő haszonbérbe adása során."

76. § (1) Az Nfatv. 19. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki)

"e) az NFA-val szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik."

(2) Az Nfatv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés megszűnik a szerződő fél

a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését,

b) végelszámolásának kezdő időpontját

követő napon."

77. § Az Nfatv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § (1) A vagyonkezelői jog alapításához - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel-vagyonkezelési szerződés szükséges.

(2) A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt költségvetési szervvel, vagy a 20. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezettel jön létre. A törvényen alapuló vagyonkezelői jog esetében az NFA és a vagyonkezelő köteles szerződést kötni a vagyonkezelési jogviszony tartalmáról. Ez esetben - ha a vagyonkezelői jog kijelöléséről szóló törvény eltérően nem rendelkezik -a vagyonkezelési szerződés határozatlan időtartamra és díjmentesen megköthető.

(3) A vagyonkezelő jogosult a vagyonkezelési szerződésben meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá - a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek és e törvényben meghatározott egyéb esetek kivételével - díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.

(4) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább, és a földrészletet, valamint a vagyonkezelői jogot nem terhelheti meg."

78. § (1) Az Nfatv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Vagyonkezelési szerződés, vagy nyilvános pályáztatás mellőzésével haszonbérleti szerződés köthető olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet."

(2) Az Nfatv. 21. § (3b) és (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Vagyonkezelési szerződés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel köthető.

(3c) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kell adni azt a földrészletet, amelynek állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor.

(3d) Vagyonkezelési szerződés köthető

a) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménnyel,

b) az agrárágazathoz tartozó közoktatási feladatot ellátó intézménnyel,

c) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézménnyel

az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre."

(3) Az Nfatv. 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén - ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott esetet - a szerződéskötést követő 3 nappal nyilvánosságra kell hozni a megkötött szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait."

79. § Hatályát veszti az Nfatv.

a) 16. § (4) és (5) bekezdése,

b) 18. § (1) bekezdés c) pontjában a "nyilvános pályázat útján történő" szövegrész,

c) 19. § (1) bekezdés d) pontjában az "és ezért az eljárásból kizárták" szövegrész,

d) 20. § (4) és (8) bekezdése.

12. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

80. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.) 2. § 20. és 21. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

"20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára, valamint a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;

21. mezőgazdasági káresemény: az elemi káresemény, valamint a mezőgazdasági árvízkár;"

(2) Az Mkk tv. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

"27. referenciahozam-érték: a referenciahozam alapján számított átlagtermés, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított, üzemi szintű értéke;"

(3) Az Mkktv. 2. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ésa§a következő 30a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

"30. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved;"

(4) Az Mkktv. 2. § 31. és 32. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő 32a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

"31. tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben a tárgyévre vonatkozóan meghatározott referenciaáron számított értéke;

32. téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

32a. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény;"

(5) Az Mkk tv. 2. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

"33. üzemi szint: a tárgyévi egységes kérelemben feltüntetett összes használatban lévő termőföld figyelembevételével megállapított üzemméret;"

81. § (1) Az Mkk tv. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelem benyújtását követően meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik."

(2) Az Mkk tv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére köteles, illetve kárenyhítési juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet az az örökös, aki a hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó tárgyévi egységes kérelmére vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat örökli."

82. § Az Mkk tv. 7. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter által meghatározottak szerint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére használható fel.

(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek és c) pont szerinti maradvány nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni."

83. § Az Mkk tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kárenyhítési hozzájárulást a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében bejelentett használatban lévő termőföld alapján, az (1) bekezdés szerint köteles megfizetni."

84. § Az Mkk tv. 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén -a (2)-(5) bekezdésben és a 12. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:]

"a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint - az agrárkár - megállapító szervhez bejelentette,"

85. § Az Mkk tv. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítványt a kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez."

86. § (1) Az Mkk tv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő használatában lévő területre kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül

a) a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító szám),

b) a biztosított növénykultúra megnevezésére,

c) a kockázatviselés helyére, valamint

d) a biztosítási díjmértékére

vonatkozó adatokat az a) és b) pont szerinti adatok esetében június 15-ig, a c) és d) pont szerinti adatok esetében augusztus 1-jéig átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére."

(2) Az Mkk tv. 17. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatairól kárnemenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban:

a) a biztosított mezőgazdasági termelők vonatkozásában

aa) az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,

ab) a biztosított kultúra megnevezéséről,

ac) a biztosított kultúra üzemi szintű területéről,

ad) a biztosított kultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,

ae) a biztosított kultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint

af) a biztosított kultúra MePAR azonosító szerinti helyéről;

b) a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelők vonatkozásában

ba) a károsodott kultúra nevéről,

bb) a kárt vagy károkat okozó kárnemekről,

bc) a kárkifizetés összegéről, valamint

bd) a káresemény MePAR azonosító szerinti helyéről

évente egy alkalommal a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló és gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatokat a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai, gazdaságelemzési és rendszerfejlesztési célból használhatja fel."

87. § (1) Az Mkk tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg kárenyhítő juttatásra, illetve mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító termények szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről."

(2) Az Mkk tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a tárgyév július 15-ig az érintett biztosítót tájékoztatja az egységes kérelemben mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás igénybevételi igényt bejelentő ügyfelek

a) nevéről, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,

b) az egységes kérelemben rögzített terület nagyságáról, és azok MePAR azonosítóiról,

c) a bejelentett kultúrákról."

88. § Az Mkktv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek kell tekinteni azt a szerződést is, amellyel

a) az általa megtermelt mezőgazdasági terményt

aa) a termelő olyan gazdasági társaságon vagy szövetkezeten keresztül értékesíti, amelynek tulajdonosa vagy tagja, vagy

ab) a termelőtől továbbértékesítés céljából termeltetési szerződés keretében vásárolják fel,

b) a családi gazdálkodó a gazdálkodó család tagja által megtermelt mezőgazdasági terményt értékesíti."

89. § Az Mkk tv. 21. § (4) bekezdésének rendelkezéseit a 2013. január 1-je előtt megkötött szerződések esetén a 2013. január 1-jét követően esedékessé váló szolgáltatások tekintetében is alkalmazni kell.

90. § (1) Az Mkk tv. 16. § (2) bekezdésében az "általános" szövegrész helyébe a "különös" szövegrész lép.

(2) Az Mkk tv. 10. § (4) bekezdésében az "a regisztrációs" szövegrész helyébe az "az ügyfél-azonosító" szövegrész, 16. § (5) bekezdés b) pontjában, 17. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint 18. § (2) bekezdés a) pontjában a "regisztrációs" szövegrész helyébe az "ügyfél-azonosító" szövegrész lép.

(3) Hatályát veszti az Mkk tv.

a) 2. § 8. és 25. pontja,

b) 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 10. § (1) bekezdésében a "mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő" szövegrész.

13. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosításáról

91. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete által kiemelkedő egyetemes értékként vagy szellemi kulturális örökségként nyilvántartott és az 1. § (1) bekezdés g) pont ga)-gc) alpontja szerinti feltételeknek megfelelő javak külön elbírálás nélkül, e törvény erejénél fogva hungarikumoknak minősülnek. Az így hungarikumnak minősülő nemzeti értékek adatait a HB közzéteszi."

92. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A HB

a) a nemzetpolitikáért felelős miniszter által delegált 1,

b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke által delegált 1,

c) az igazságügyért felelős miniszter által delegált 1,

d) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által delegált 1,

e) a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter által együttesen delegált 1,

f) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a természetvédelemért felelős miniszter által együttesen delegált 1,

g) a turizmusért felelős miniszter által delegált 1,

h) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által delegált 1,

i) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke által delegált 1,

j) a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnöke által delegált 1,

k) a MÁÉRT által delegált 3, és l) az Országgyűlés által delegált 2

tagból áll."

93. § Hatályát veszti a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 12. § (3) bekezdése.

14. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

94. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 1. § 9. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

"9. földi, légi és űrtávérzékelés: mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre alkalmas földi, légi és űr távérzékelési adatgyűjtés, amelynek célja és eredménye geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs adatok gyűjtése;"

95. § Az Fttv. 5. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével bárki betekinthet, azokról teljes vagy részleges másolatot igényelhet. Az adatok elektronikusan (hálózaton keresztül) is szolgáltathatók, amennyiben a műszaki feltételek adottak. A 3. § (1) bekezdés a)-f) és i) pontjában foglalt adatbázisok esetén célhoz kötötten igényelhető másolat. A másolaton vagy az adathordozón fel kell tüntetni a szolgáltatott adatok körét és azok metaadatait, a 3. § (1) bekezdés a)-f) és i) pontjában foglalt adatbázisokból szolgáltatott másolat esetén a felhasználás célját is.

(2) A miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok szolgáltatását az ingatlanügyi hatóságok végzik."

96. § Az Fttv. 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"6. § (1) Az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő alaptevékenységük ellátásához az állami alapadatok adatbázisaiból egymásnak díj-, költség- és térítésmentesen szolgáltatnak adatot.

(2) A 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek az általuk kezelt állami alapadatok adatbázisaiból az adatszolgáltatást hálózati szolgáltatón keresztül is végezhetik.

(3) Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni

a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt adatbázisokból - ide nem értve az i) pontban foglalt adatbázist - történő hitelesített adatok szolgáltatásáért,

b) a változási vázrajzok záradékolásáért,

c) az ingatlanrendező földmérő minősítési eljárásáért,

d) a földmérő igazolvány kiadásáért,

e) a levegőből végzett távérzékelés engedélyezéséért és a távérzékelt adatok minősítési célú vizsgálatáért,

f) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkarészek hatósági vizsgálatáért és záradékolásáért, valamint a változások térképi adatbázisban történő soron kívüli átvezetéséért.

(4) A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott soron kívüli eljárásért

a) 1-5 ingatlan esetén ingatlanonként 10 000 Ft,

b) 6-15 ingatlan esetén 50 000 Ft, valamit a hatodik ingatlantól ingatlanonként további 5 000 Ft,

c) 16, vagy több ingatlan esetén 100 000 Ft, valamit a tizenhatodik ingatlantól ingatlanonként további 500 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) Az (4) bekezdés szerinti eljárási díj a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevételét képezi, a megfizetés és felhasználás módjára az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni."

97. § Az Fttv. 11. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis jogszabályban előírt tartalommal, vonatkoztatási és vetületi rendszerben meghatározott adatok és a hozzájuk tartozó attribútumok alapján létrehozott, számítógépen kezelhető olyan adatbázis, amely állami alapadatként tartalmazza:

a) a település azonosítóját,

b) a település közigazgatási és fekvéshatárait,

c) a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát,

d) az alrészletek határvonalát, jelét és megnevezését,

e) a dűlőnevet, utcanevet és házszámot,

f) a pincék bejáratait,

g) a művelési ágakat és azok betűjelét,

h) a minőségi osztályokat és azok megjelölését,

i) a földminősítési mintatereket,

j) önálló ingatlannak nem minősülő földfelszíni, valamint egyes földfelszín feletti, illetve alatti építményeket és egyéb létesítményeket, továbbá azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,

k) az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait, geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és egyedi azonosítóját,

l) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogokat, és

m) a Polgári Törvénykönyv szerinti földhasználati joggal érintett területeket."

98. § Az Fttv. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá."

99. § Az Fttv. 14. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a felszólításnak nem tesz eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti átvezetéséről, egyidejűleg a mulasztó a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles megfizetni."

100. § Az Fttv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 14. § (8) bekezdés szerinti eljárásban meghozott határozat térképi hibakiigazításnak minősül."

101. § Az Fttv. 18. § (11) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(11) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kérésére a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényeinek biztosítására minden, az állami topográfiai, valamint a honvédelmi célú térképi adatbázisok aktualizálását érintő adattal rendelkezni jogosult díj-, költség- és térítésmentesen köteles az adatállomány elkészültét követően 30 napon belül adatot szolgáltatni."

102. § Az Fttv. 19. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"19. § (1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek és a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek állami digitális távérzékelési adatbázist kell létrehoznia és üzemeltetnie az általuk előállított, illetve kezelt távérzékelési anyagokból és adatokból, amelynek részei:

a) analóg és digitális légifényképtár,

b) légi távérzékelési adatbázis,

c) űrtávérzékelési adatbázis,

d) földi távérzékelési adatbázis.

(2) Digitális légifényképtárban kell megőrizni a Magyarország területéről készült légifelvételeket. Az analóg (film) technológiával készült felvételeket digitálissá kell alakítani és adatbázisba kell szervezni.

(3) A digitális ortofotó-adatbázis része a légi távérzékelési adatbázisnak, amely az ország bármely területét ábrázoló, az állami alapfeladatokhoz és alapmunkákhoz felhasználható digitális ortofotókból áll.

(4) Az űrtávérzékelési adatbázis műholdak által készített, az adott műhold érzékelőinek megfelelő felbontású űrfelvételeiből áll.

(5) Földi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon földi távérzékelési eljárással készült felvételek összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.

(6) Az állami digitális távérzékelési adatbázist úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen különösen:

a) állami térképi adatbázisok kialakítására, felújítására és üzemeltetésére,

b) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység támogatására,

c) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapadatainak és tematikus információinak előállítására és felújítására,

d) kormányzati és közigazgatási célú feladatok támogatására.

(7) Bármely távérzékelési adat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv - a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv - által elvégzett állami átvételt követően válik az állami távérzékelési alapadatbázis részévé.

(8) Minden, az adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles átadni (a megrendelőnek történő átadását követő tizenöt napon belül) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek a részben vagy egészében közpénzből előállított, az állami távérzékelési adatbázis adattartalmát érintő adatnak egy, az eredetivel megegyező példányát. Ez alól kizárólag a honvédelmi célokra készült távérzékelési adatok jelentenek kivételt.

(9) Légi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon légi távérzékelési eljárással készült adatok összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.

(10) A (8) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

(11) Részben vagy egészben közpénzből finanszírozott feladathoz szükséges, Magyarország területére vonatkozó űrtávérzékelt adat kizárólag a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerven keresztül szerezhető be."

103. § Az Fttv. 22. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"22. § (1) A 34. § (1) bekezdése szerinti szervek kezelésében lévő archív - analóg és digitális - adatbázisok, az állami alapadatok előállításával kapcsolatos, különféle távérzékelési anyagok, munkarészek, adatállományok, dokumentumok megőrzésének, tárolásának, kezelésének és szolgáltatásának módját az illetékességi körébe tartozó adatok vonatkozásában a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter önálló rendeletben szabályozza.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt analóg anyagokat digitálissá kell átalakítani és adatbázisba kell szervezni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt digitális adatállományok mindenkori kezelhetőségét (adattárolás, olvashatóság, megjeleníthetőség, adatbiztonság) a technikai fejlődésnek megfelelően, folyamatosan biztosítani kell.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisban a 3. § (1) bekezdés a)-f), és h) pontjában nevesített forgalomból kivont adatbázisokat és az előállításuk során keletkezett munkarészeket kell tárolni, valamint a húsz évnél régebbi távérzékelési adatokat."

104. § Az Fttv. 25. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"25. § (1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben korlátozhatják.

(2) A földmérési munkával összefüggő károkozás esetén a földmérési tevékenységet végző szervezet, illetve személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalan terhet róna a földmérési munkát végzőre, a károkozó köteles a földmérési munka során az ingatlan vagy a létesítmény tulajdonosának okozott kárt megtéríteni.

(3) A (2) bekezdésben előírt helyreállítási kötelezettség nem terjed ki az állandó jellegű földmérési alappontok elhelyezésére.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés a)-f) és h) pontjában meghatározott alaphálózati pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről.

(5) Azon (4) bekezdésben meghatározott alaphálózati pontok vonatkozásában, amelyek egyben a katonai tájékozási hálózat pontjai is, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv előzetes hozzájárulásával intézkedik.

(6) A 10. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott alappontok áthelyezéséről vagy megszüntetéséről a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv dönt."

105. § (1) Az Fttv. 26. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A tulajdonosi jogokat:)

"a) az államhatár érintett földmérési jelei (határjelei), valamint az aktív GNSS hálózat vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv gyakorolja, és gondoskodik azok kezeléséről, nyilvántartásáról és időszakos karbantartásáról,"

(2) Az Fttv. 26. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) bekezdés a), b), f) és h) pontjában, továbbá a 10. § (5) bekezdésében meghatározott földmérési jelek által érintett földrészletekre a Magyar Államot e törvény erejénél fogva 50 m2 erejéig határozatlan időre szóló ingyenes közérdekű használati jog illeti meg."

106. § (1) Az Fttv. 27. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni.

(3) A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll."

107. § Az Fttv. 28. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"28. § (1) A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító "Parancs" tanúsítja.

(2) A földmérési és térképészeti munkákat a vonatkozó jogszabályok szerint előírt minőségben kell elkészíteni. Állami alapadatok előállítása során a készítő, illetve jogutódja a - mintavételes eljárással elvégzett vizsgálat során fel nem tárt - rejtett hibákért az állami átvételt követő tíz évig kijavítási kötelezettséggel tartozik.

(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező földmérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő tanúsítja.

(4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges:

a) az állami földmérési térképi adatbázis készítésének, az állami átvételi vizsgálati eljárás irányítása, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítása és minőségének tanúsítása,

b) a 12. §-ban szabályozott elhatárolási munkák végzése,

c) a változási vázrajz - ideértve az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait - hatósági vizsgálata és záradékolása,

d) a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése,

e) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott földmérési szakfelügyelői feladatok ellátása.

(5) A 23. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott földmérési és térképészeti tevékenységek végzését az e törvényben meghatározottakon túl törvény vagy kormányrendelet további feltételhez is kötheti.

(6) Az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: bizottság) szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a bizottság szakértői véleménye alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleményével megegyezően, hatósági jogkörében eljárva dönt.

(7) Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki

a) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek,

b) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll,

c) büntetlen előéletű.

(8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező személyekről nyilvános nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, telephelyét, lakcímét és elérhetőségeit. Az ingatlanrendező minősítéssel rendelkező földmérő a saját adatainak nyilvánosságra hozatalát írásban az adatnyilvántartónál megtilthatja.

(9) Aki földmérési munkát jogosulatlanul végez, kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

(10) Jogosulatlan földmérési tevékenységet végez az, aki az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság hiányában, a 23. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt földmérési tevékenységet végez.

(11) A földmérési és térképészeti állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjéről szóló rendelet alapján megállapított jogosulatlan adatfelhasználásért bírság szabható ki."

108. § Az Fttv. 23. alcímének címe a következő szöveggel lép hatályba:

"23. Légi távérzékelés feltételei"

109. § Az Fttv. 30. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Légi távérzékelés végrehajtásához - rendkívüli állapot, szükségállapot, katasztrófa és katasztrófaveszély esetén elrendelt légi távérzékelés kivételével -, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély szükséges.

(2) A Kormány rendeletben állapítja meg a légi távérzékelés végrehajtásának, illetve a távérzékelt adat felhasználásának rendjét."

110. § Az Fttv. 31. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"31. § (1) Az alapponthálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, az állami földmérési alaptérképek szelvényei és munkarészei, az ingatlan-nyilvántartási térképszelvények és az állami topográfiai térképek eredeti térképszelvényei nem selejtezhetők.

(2) Az államhatár felmérésekor keletkezett munkarészek, a hatályon kívül helyezett határokmányok, továbbá ezek számítógépes adathordozói nem selejtezhetők.

(3) Légifelvételek és távérzékeléssel nyert adatok eredeti példányai nem selejtezhetők, azok a 3. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatbázisban tárolandók.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási és az egyéb célú földmérési munkák munkarészeit a készítő tíz évig köteles megőrizni.

(5) Az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, az adatvédelem módját és a levéltári átadások rendjét a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter a felelősségi körébe tartozó adatbázisok vonatkozásában rendeletben határozza meg.

(6) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos földügyi és távérzékelési levéltárat tart fenn és működtet a 3. § (1) bekezdés a)-f), valamint h) pontjában meghatározott adatbázisok létesítésével, fenntartásával, kezelésével és szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokra kiterjedően."

111. § Az Fttv. 34. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányításának szervei az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv."

112. § Az Fttv. 37. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"37. § (1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi előirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni.

(2) Az állami alapadatok díját - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az e törvényben meghatározott állami alapfeladatok végzésére, valamint új állami alapadatok előállítására kell fordítani.

(3) Az állami alapadatok többlettartalmú, valamint az állami alapadatok körén kívül eső adatok előállítása a megrendelő költségére történik.

(4) A Nemzeti Kataszteri Program keretében elkészült állami alapadatbázis alapadat díját - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint - a felvett hitelek visszafizetésének mértékéig a hitel évenkénti törlesztésére kell fordítani."

113. § (1) Az Fttv. 38. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisainak vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módját, és az állami átvétel rendjét, valamint az állami adatbázisokból történő szolgáltatás módját,

b) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályait és követelményrendszerét, a minősítés és az állami átvétel rendjét,

c) az ingatlan-nyilvántartási célú újfelmérések és térképfelújítások során készült térképi adatbázisok alapján az ingatlan-nyilvántartás átalakításának szabályait, valamint a változásvezetés részletes feltételeit,

d) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolandó, az Inytv.-ben előírt, az egyéb önálló ingatlanokra vonatkozó alaprajzok, illetve azok digitális változata készítésének részletes szabályait,

e) az ingatlanrendező földmérő minősítés feltételeit és a minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait,

f) a földmérési szakfelügyelői feladatok részletes szabályait,

g) a földmérő igazolvány kiadásának és nyilvántartásának rendjét,

h) a háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis pontos tartalmát, valamint létesítésének és működtetésének feladat-végrehajtóját,

i) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat,

j) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját,

k) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek, adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét rendeletben állapítsa meg."

(2) Az Fttv. 38. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg:)

"b) az állami digitális távérzékelési adatbázis adatainak felbontását, tartalmát, pontossági követelményeit, valamint egyéb minőségi követelményeit,"

(3) Az Fttv. 38. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy

a) a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti ágazati irányítási feladatokat és hatásköröket, valamint a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti tevékenység végzésének rendjét, a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kijelölését, feladatait és hatáskörét,

b) a honvédelmi célú térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének, fenntartásának és felhasználásának módját, valamint az állami átvétel és adatszolgáltatás rendjét,

c) a honvédelmi célú térképellátás szabályait,

d) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti munkák végzésére, ellenőrzésére kiadott "Parancs" kiadásának rendjét,

e) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat,

f) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját,

g) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek, adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét

rendeletben állapítsa meg."

114. § Az Fttv.

a) 40. § (2) bekezdésében a "11. § (1) bekezdésének a)-k)" szövegrész helyébe a "11. § (1) bekezdésének a)-i)" szöveg, a "16-43. §" szövegrész helyébe a "16-42. §,43. § (1)-(4) bekezdése, (6)-(11) bekezdése és (13)-(17) bekezdése" szöveg,

b) 40. § (3) bekezdésében a "11. § (1) bekezdés l) és m) pontja" szövegrész helyébe a "11. § (1) bekezdés j)-m) pontja" szöveg, a "valamint a 15. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "a 15. § (1) bekezdése, valamint a 43. § (5) és (12) bekezdése" szöveg

lép.

115. § Nem lép hatályba az Fttv. 38. § (3) bekezdés e) pontja.

15. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

116. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése a következő j)-m) ponttal egészül ki:

(Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében)

"j) agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggő általános szerződési feltétel alkalmazásáról előzetes egyeztetést tart,

k) megfelelő határidő biztosításával javaslatot tesz az agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott, és a b) pontban foglaltakkal ellentétes rendelkezést tartalmazó általános szerződési feltétel módosítására,

l) a j) és k) pont szerinti eljárások eredménytelensége esetén agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól,

m) agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltétellel kapcsolatos álláspontjáról az agrárkamara internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé."

117. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § (1) Amennyiben fajta és mennyiség szerint meghatározott mezőgazdasági termény tulajdonának betakarítást követő időpontban történő átruházására olyan általános szerződési feltétel alapján kerül sor, amelynek megkötésére még a termés betakarítása előtt került sor, az agrárkamara kérheti a bíróságtól az általános szerződési feltétel tisztességtelen kikötésére történő hivatkozással annak érvénytelenségének megállapítását.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók

a) ha a mennyiség meghatározására meghatározott területen megtermelt összes terményre, vagy az összes termény meghatározott hányada alapján kerül sor, vagy

b) az árutőzsdei kereskedőcégek egymás közti szerződéseinél.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás jogerős befejezéséig az általános szerződési feltétel teljesítésével összefüggésben bíróság, választottbíróság előtt folyamatban levő tárgyalást erre irányuló kérelem esetén fel kell függeszteni.

(4) Az agrárkamara megalakulásáig az (1) bekezdés szerinti jogkört a Magyar Agrárkamara gyakorolja."

16. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása

118. § A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi tv.) 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"c) piacszervezési intézkedés: szakmaközi szervezeten vagy annak jogelődjén belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás;"

119. § A Szakmaközi tv. 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter)

"a) a tanácsi rendelet 123. cikk (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével, a szervezet kérelme alapján - amennyiben a tanácsi rendelet másként nem rendelkezik - a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;"

120. § A Szakmaközi tv. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Tej és tejtermékágazat esetében a tanácsi rendelet 126b. cikkének (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell."

121. § (1) A Szakmaközi tv. 9. § (2) bekezdése a következő i)-m) ponttal egészül ki:

(Piacszervezési intézkedés kiterjesztése a következő célok elérése érdekében kezdeményezhető:)

"i) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;

j) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;

k) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét;

l) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

m) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése."

(2) A Szakmaközi tv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Azon piacszervezési intézkedés kiterjesztése kezdeményezhető, amely a kérelem beadásának időpontjában már legalább egy éve hatályban van."

122. § A Szakmaközi tv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § (1) A nyerstej Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést - a végső fogyasztó részére történő közvetlen értékesítés kivételével - a nyerstej feldolgozásáig a tanácsi rendelet 185f. cikk (2) bekezdésében meghatározott tartalommal írásba kell foglalni.

(2) A felek között a határozott időre kötött szerződés időtartama legalább 6 hónap. A felek a határozatlan időre kötött szerződést rendes felmondással hat hónapos felmondási idővel szüntethetik meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben a felek a határidő leteltével sem teljesítik kötelezettségeiket, a mezőgazdasági igazgatási szerv visszavonja a felek működési engedélyét."

123. § A Szakmaközi tv. a következő 19/A-19/C. §-sal egészül ki:

"19/A. § (1) A mezőgazdasági termény betakarítása előtt kötött azon szerződésre, amellyel a termény tulajdonjogát ruházzák át, a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényesen csak meghatározott területen megtermő összes terményre vagy annak valamely hányadára köthető meg.

19/B. § (1) Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében statisztikai célra állami adatbázisokat kell működtetni.

(2) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet - agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervként - működteti

a) a reprezentatív üzemgazdasági adatbázist,

b) a piaci árinformációs rendszert.

(3) A reprezentatív üzemgazdasági adatbázis és a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) A piaci árinformációs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piacszabályozás működtetése érdekében. Az (5) bekezdésben meghatározott ágazatokban a valós piaci folyamatok nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén, kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból számított - egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó - súlyozott átlagok rendszeres jelentése az Európai Bizottság, a nemzeti irányító szervek és a magyarországi piaci szereplők felé történik.

(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a

a) sertés, szarvasmarha, juh,

b) baromfi és tojás,

c) bor,

d) dohány,

e) gabona,

f) olajnövény,

g) tej,

h) zöldség és gyümölcs

ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői.

(6) A kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell

a) a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,

b) a jelentés időszakáról,

c) az áradatokról,

d) a vonatkozó mennyiségi adatokról,

e) a megfigyelésre vont termékek köréről.

19/C. § (1) Az agrártámogatás igénybevevője külön jogszabályban foglaltak alapján, az abban meghatározott adatok szolgáltatására köteles.

(2) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági szakigazgatási szerv részére termésbecslési célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás keretében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl a mezőgazdasági termelő köteles szolgáltatni családi és utóneve, születési családi és utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait. A termésbecslési adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a szakigazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából."

124. § A Szakmaközi tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A szakmaközi szervezet a szakmaközi célok megvalósítása, az adott ágazat fejlesztése és piacszervezése érdekében szakmai adatbázist működtethet.

(2) Az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a 8. § és 9. § szerinti piacszervezési intézkedés kiterjesztése iránti kezdeményezése keretében az (1) bekezdésben meghatározott adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztését kezdeményezheti olyan módon, hogy az a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen.

(3) A (2) bekezdés szerinti kiterjesztés esetén az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg."

125. § A Szakmaközi tv. 4. alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) Ha jogszabály az agrárgazdasági és az agrár-vidékfejlesztési szakterületeken szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény szerinti szakértők kivételével -, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Aki ilyen szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a személy tevékenykedhet, aki erre a miniszter rendeletében meghatározottak szerint engedélyt kapott, és büntetlen előéletű. Az engedély iránti kérelem - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szaktanácsadói szakterületet, illetve részszakterületet, valamint a kérelmező szakmai gyakorlatát bemutató, a miniszter által rendeletben meghatározottak szerinti összefoglalót.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatására jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről, valamint a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza az érintett természetes személy szakértő, szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, értesítési címét és - ha e célból rendelkezésre bocsátotta - egyéb elérhetőségét, valamint szakirányú végzettségét és szakértői, szaktanácsadói szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői, szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A szaktanácsadói tevékenység engedélyezésére, a szaktanácsadói nyilvántartás vezetésére, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok végzésére a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet is kijelölhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerv hatósági eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek - kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatásával, illetve a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs."

126. § A Szakmaközi tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a mezőgazdasági igazgatási szervet,

b) az agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervet,

c) az agrárgazdasági és agrárvidékfejlesztési szakterületen a szakértők és szaktanácsadók tevékenységét engedélyező szervet,

d) a területi szaktanácsadó központok nyilvántartásba vétele céljából eljáró szervet."

127. § A Szakmaközi tv. 23. §-a a következő g)-m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"g) a reprezentatív üzemgazdasági adatbázis működését érintő szabályokat,

h) a termésbecsléssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait,

i) az agrártámogatás igénybevevőjét terhelő adatszolgáltatás részletes szabályait,

j) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértők szakterületeinek körét, a szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

k) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételeit és rendjét, a szaktanácsadók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

l) a szakértői tevékenység bejelentésével és szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és megfizetésének szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

m) a szakmaközi szervezet által működtetett adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztésével kapcsolatos szabályokat, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját"

(rendeletben állapítsa meg.)

128. § A Szakmaközi tv.

a) 2. § (1) bekezdés f) pontjában az "elismert egyesület" szövegrész helyébe az "elismert egyesület vagy köztestület" szöveg,

b) 9. § (1) bekezdésében az "a piacszervezési intézkedések" szövegrész helyébe az "az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet által kezdeményezett piacszervezési intézkedések" szöveg,

c) 14. § (1) bekezdésében a "termékpályához" szövegrész helyébe az "ágazathoz" szöveg

lép.

129. § Hatályát veszti a Szakmaközi tv. 2. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint Melléklete.

17. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

130. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltt.) 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Állami szaklevéltár a Hadtörténeti Levéltár, a Földügyi és Távérzékelési Levéltár, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, valamint az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára."

(2) Az Ltt. 19. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A szaklevéltár illetékességi köre - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivételével -)

"b) a Földügyi és Távérzékelési Levéltár esetében a földmérési és térképészeti tevékenységért felelős miniszter felügyelete alá tartozó szervek,"

(levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.)

18. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

131. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását a mezőgazdasági igazgatási szerv látja el. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól és az igazolványban szereplő adatok változásáról havonta adatot szolgáltat az adóhatóságnak, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál."

19. Záró rendelkezések

132. § (1) Hatályát veszti az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény.

(2) Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/F. § (1) bekezdés b) pontja.

133. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 6-7. §, a 9-11. §, a 12. § (2) bekezdése, a 13. §, a 16-17. §, a 23-39. §, a 42-45. §, a 72-90. § és a 130. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 8. §, a 14. §, a 19-21. § 2013. február 1-jén lép hatályba.

(4) A 12. § (1) bekezdése és a 18. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 100. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 41. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

134. § E törvény 72., 75-78. §-a, valamint 79. §-ának b)-d) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke