311/2012. (XI. 7.) Korm. rendelet
az ikerintézményi program fejlesztési tevékenységének ellátásáról és a projektjei lebonyolításának szabályairól, valamint a projektekben résztvevő szakértőkre vonatkozó szabályokról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 34. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Hatály
1. § A rendelet hatálya kiterjed az ikerintézményi programok lebonyolításában részt vevő
a) központi, helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, társadalombiztosítási költségvetési szervekre,
b) igazságszolgáltatási szervekre,
c)[1] a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra,
d) az akkreditált és az ad hoc akkreditációt elnyerő szervekre,
e) az a)-d) pont szerinti szervek által foglalkoztatott, az ikerintézményi programban résztvevő szakértőkre terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. akkreditált szerv: az Európai Bizottság Ikerintézményi Koordináló Egysége által hivatalosan elismert pályázásra jogosult intézmény,
2. Európai Bizottság Ikerintézményi Koordináló Egysége: az Európai Unió ikerintézményi program átfogó koordinálásáért felelős szerve,
3. hosszú távú ikerintézményi szakértő: az ikerintézményi projekt megvalósításának operatív irányításáért felelős, a megvalósítás teljes időtartama alatt a kedvezményezett országban tartózkodó, de a tagállami partner állományába tartozó személy,
4. ikerintézményi felelős: a pályázásra jogosult intézményben a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátorral való kapcsolattartásra kijelölt személy,
5. Ikerintézményi Kézikönyv (hivatalos címén: Twinning Manual): az ikerintézményi program szabályrendszerét tartalmazó, az Európai Bizottság Ikerintézményi Koordináló Egysége által elkészített, rendszeresen felülvizsgált hivatalos dokumentum,
6. ikerintézményi menedzsment költségek kompenzációja: az ikerintézményi projekt megvalósítási jogát elnyerő tagállami partner számára a kedvezményezett országban eltöltött szakértői napok után járó, az ikerintézményi tevékenységgel összefüggésben szabadon felhasználható összeg,
7. Ikerintézményi Munkacsoport: a Nemzeti Ikerintézményi Programban kitűzött feladatok előrehaladását, az abban foglalt célok teljesülését ellenőrző, értékelő és javaslattevő testület,
8. ikerintézményi pályázati felhívás: a kedvezményezett ország által előkészített, ikerintézményi projekt megvalósítására irányuló felhívás,
9. ikerintézményi projekt: az ikerintézményi programon belül megvalósított, átfogó intézményfejlesztési reformok végrehajtását támogató projekt,
10. ikerintézményi szerződés: az ikerintézményi projekt megvalósítására a kedvezményezett ország illetékes hatósága és a tagállami partner között kötött szerződés,
11. intézményfejlesztési eszköz: a Twinning, Taiex és Sigma programok, mint az Európai Unió bővítési és partnerségi politikájának pénzügyi eszközei,
12. junior partner: a tagállami partnerek által létrehozott nemzetközi konzorcium tagja,
13. kedvezményezett intézmény: a kedvezményezett ország azon államigazgatási szerve, amely az ikerintézményi projekt megvalósulásának végső kedvezményezettje,
14. kedvezményezett ország: az Európai Unión kívüli, az Európai Unió bővítési vagy partnerségi politikájának hatálya alá tartozó ország, amely az Európai Unió döntése alapján jogosult ikerintézményi projekt kezdeményezésére,
15. kedvezményezett ország illetékes hatósága: a kedvezményezett országban az ikerintézményi projektek előkészítéséért, pénzügyi és adminisztratív lebonyolításáért felelős, az Ikerintézményi Kézikönyv vonatkozó rendelkezései szerint meghatározott szerv,
16. konzorciumi egyezmény: az ikerintézményi projektek megvalósítása során a konzorcium vezetője és a junior partnerek közötti viszonyt szabályozó egyezmény,
17. konzorcium vezetője: a tagállami partnerek által létrehozott nemzetközi konzorcium képviseletére jogosult, a projekt előkészítéséért és végrehajtásáért felelős tag,
18. napidíj: az Európai Unió által finanszírozott, annak rendelkezései szerint megállapított, a résztvevő szakértő külföldre történő kiutazásának, külföldi tartózkodásának és költségeinek fedezetére szolgáló, az ikerintézményi projekt költségvetésében rendelkezésre álló, az ikerintézményi projektben résztvevő szakértőnek nyújtott juttatás,
19.[2]
20.[3] Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor: az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kijelölt, az ikerintézményi program nemzeti szintű koordinációjáért felelős személy,
21. Nemzeti Ikerintézményi Program: a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor által az érintett tárcák bevonásával elkészített, és az Ikerintézményi Munkacsoport által évente felülvizsgált, stratégiai célkitűzéseket tartalmazó dokumentum,
22. pályázásra jogosult intézmény: az 1. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szervek, illetve más európai uniós tagállam közigazgatási és akkreditált szervei,
23. projektvezető: az ikerintézményi projekt megvalósításának stratégiai irányításáért felelős, a tagállami partner által kijelölt vezető tisztviselő,
24. projekt végrehajtásáért felelős szerv: a tagállami partner vagy a tagállami partnerrel kötött szerződés alapján az ikerintézményi projekt adminisztratív, logisztikai és pénzügyi lebonyolításáért felelős más pályázásra jogosult szerv,
25. rövid távú ikerintézményi projekt: legfeljebb 250 000 euró költségvetésű és legfeljebb 12 hónap időtartamú ikerintézményi projekttípus,
26. rövid távú ikerintézményi szakértő: az ikerintézményi projektben egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó szakértő,
27. szakértői díj: az ikerintézményi projektek megvalósításában részt vevő szakértők juttatása az ikerintézményi szerződés munkatervében meghatározott feladatok megvalósításáért,
28. szóbeli meghallgatás: a tagállami partner kiválasztására irányuló folyamat része, a rövid távú ikerintézményi projekt kivételével,
29. tagállami partner: az ikerintézményi projekt megvalósítására a kedvezményezett ország által kiválasztott pályázásra jogosult intézmény.
(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat az Ikerintézményi Kézikönyv rendelkezései szerint kell értelmezni.
II. FEJEZET
AZ IKERINTÉZMÉNYI PROGRAM FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEINEK ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ NEMZETI SZERVEK
3. A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor
3. § (1)[4] A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor feladatainak ellátásáért az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter felel.
(2) A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor az ikerintézményi program nemzeti szintű koordinálásával kapcsolatos feladatokat látja el, így különösen
a) elősegíti a Nemzeti Ikerintézményi Program célkitűzéseinek megvalósítását,
b) megküldi az ikerintézményi pályázati felhívásokat a szakmailag érintett, pályázásra jogosult intézmények ikerintézményi felelőseinek,
c) benyújtja a pályázásra jogosult intézmények által elkészített, és a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor által megfelelőnek ítélt pályázatot a pályázati felhívást megjelentető kedvezményezett ország részére,
d) az ikerintézményi programmal összefüggésben általános tájékoztatást nyújt a pályázásra jogosult intézmények részére,
e) támogatást nyújt konzorciumi partnerek felkutatásában,
f) tájékoztatást nyújt a külpolitikáért felelős miniszter és a külképviseletek részére a pályázásra jogosult intézmények ikerintézményi tevékenységéről,
g) előzetesen elbírálja az akkreditált státuszra vonatkozó kérelmeket és évente felülvizsgálja az akkreditált szerv státusz kritériumainak meglétét,
h) előkészíti az Ikerintézményi Munkacsoport keretében megvitatandó dokumentumokat.
i)[5] előmozdítja az Ikerintézményi Program és a fejlesztéspolitikai célkitűzések közti szinergia megteremtését,
j)[6] felügyeli és koordinálja az irányítása alá tartozó intézmények ikerintézményi felelőseinek tevékenységét és
k)[7] a szakértői adatbázis működési feltételeinek kialakításáról, működtetéséről és az adatbázis felhasználási szabályainak kidolgozásáról.
(3) A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor feladatai ellátása során együttműködik a külpolitikáért felelős miniszterrel, támogatja a külpolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó intézményfejlesztési eszközök és az ikerintézményi program közti szinergia megteremtését.
4. A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor[8]
4. § (1)[9] A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor valamely pályázásra jogosult intézmény felkérése esetén, szerződés alapján, mint a 2. § (1) bekezdés 24. pontja szerinti projekt végrehajtásáért felelős szerv, közreműködő szervezet igénybevételével gondoskodik az ikerintézményi projekt adminisztratív, logisztikai és pénzügyi lebonyolításáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján, a pályázásra jogosult intézmény szükségleteinek megfelelően a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor az ikerintézményi projekt végrehajtásával összefüggésben a következő feladatok ellátását biztosítja[10]
a) segítségnyújtás az ikerintézményi pályázat kidolgozásában,
b) segítségnyújtás az ikerintézményi szerződés, a konzorciumi egyezmény, illetve azok esetleges módosításainak előkészítésében,
c) az ikerintézményi projekt elkülönített devizaszámlájának megnyitása és kezelése,
d) az ikerintézményi projekt negyedéves és a záró pénzügyi jelentéseinek összeállítása,
e) az ikerintézményi projekt auditálásának biztosítása,
f) az ikerintézményi projekt iratainak őrzése, archiválás rendjének kialakítása,
g) az ikerintézményi projektek megvalósításával kapcsolatos pénzügyi adatszolgáltatás,
h) az ikerintézményi projekt megvalósításában részt vevő projektvezető(k), hosszú távú szakértő(k) és rövid távú szakértők kedvezményezett országba való kiküldetéséhez kapcsolódóan szükséges pénzügyi, adminisztratív és logisztikai feladatok ellátása,
i) közreműködés az ikerintézményi projekt keretében megvalósuló tanulmányutak lebonyolításában,
j) az ikerintézményi projekt megvalósításával összefüggésben szükséges beszerzések lebonyolítása az Ikerintézményi Kézikönyv előírásainak megfelelően,
k) az ikerintézményi projekt általános projektmenedzsment feladatainak ellátása,
l) szerződésben rögzített egyéb feladatok ellátása.
(3)[11] A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor gondoskodik az ikerintézményi programban való részvételt elősegítő feladatok ellátáshoz szükséges költségvetési forrásoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a végrehajtásáról rendelkező jogszabályok és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti tervezési tájékoztató előírásainak megfelelően egy előirányzaton történő megtervezéséről.
5. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter[12]
5. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a hazai ikerintézményi tevékenység előmozdítása érdekében[13]
a) elősegíti a Nemzeti Ikerintézményi Program célkitűzéseinek megvalósítását,
b) előmozdítja az Ikerintézményi Program és a fejlesztéspolitikai célkitűzések közti szinergia megteremtését,
c) elősegíti a sikeres ikerintézményi pályázatok előkészítéséhez szükséges feltételek megteremtését,
d) tagot delegál az Ikerintézményi Munkacsoportba,
e)[14]
6. A külpolitikáért felelős miniszter
6. § A külpolitikáért felelős miniszter az ikerintézményi tevékenység külpolitikai célokkal való összehangolása érdekében
a) tájékoztatást nyújt - a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor, illetve a pályázásra jogosult intézmények kérésére - a kedvezményezett országok belső struktúráiról, valamint az azokat érintő eseményekről, változásokról, összeállítja a kedvezményezett országokról szóló háttéranyagokat,
b) közreműködik - a kedvezményezett országokban működő magyar nagykövetségek bevonásával - a potenciális kedvezményezett intézményekkel történő kapcsolatfelvételben,
c) tájékoztatja a kedvezményezett országokban működő magyar nagykövetségeket a magyar pályázásra jogosult intézmények által benyújtott ikerintézményi pályázatokról,
d) lobbi-tevékenységet folytat a magyar pályázásra jogosult intézmények által benyújtott ikerintézményi pályázat sikerének előmozdítása érdekében,
e) feltérképezi a kedvezményezett országok igényeit a pályázásra jogosult magyar intézmények szakmai kompetenciáihoz illeszkedő fejlesztési elképzelések mentén,
f) a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor bevonásával tájékoztatást nyújt az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, illetve annak szakértői csoportjai részére az ikerintézményi programmal összefüggésben,
g) biztosítja az irányítása alá tartozó intézményfejlesztési eszközök ikerintézményi programmal való szinergiáját.
7.[15]
7. §[16]
8. A pályázásra jogosult intézmények
8. § Az ikerintézményi program keretében az 1. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott költségvetési szervek automatikusan jogosultak pályázatot benyújtani.
9. § (1) A 8. §-ban foglaltakon túl legalább a következő feltételeknek megfelelő intézmények is kérelmezhetik az ikerintézményi pályázat benyújtására feljogosító akkreditált szerv státuszt:
a) rendelkezik az európai uniós joganyaghoz, vagy az ikerintézményi pályázat felhívásában megjelölt szakterülethez kapcsolódó, megfelelő szintű szaktudással,
b) nem profit orientált, nem kereskedelmi célú gazdasági tevékenységet folytató szervezet,
c) köztulajdonban áll,
d) kormányzati szerv általi felügyelete biztosított,
e) a projektmegvalósításhoz szükséges, elégséges alkalmazotti állománnyal rendelkezik.
(2) Ha a kérelmező az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt kritériumoknak csak részlegesen felel meg, úgy az akkreditált szerv státusz megadható, de az akkreditált szerv a részvételével megvalósuló ikerintézményi projekthez közvetlenül kapcsolódó, további üzleti célú beszerzési eljárásokból kizárásra kerülhet.
(3) Ad hoc akkreditáció adható, ha az intézmény teljesíti az (1) bekezdésben felsorolt kritériumokat, de csak korlátozott szakterületen képes hozzájárulni egy adott ikerintézményi projekt megvalósításához. Az ad hoc akkreditáció adott ikerintézményi pályázat tekintetében biztosít az intézmény számára pályázásra jogosult státuszt, azonban az akkreditált szervek 10. § (4) bekezdése szerinti listájára nem kerül felvételre.
10. § (1) Az akkreditált szerv státusz megszerzésére vonatkozó igényt a kérelmező a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor részére küldi meg.
(2) A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor a beérkezett kérelmet megvizsgálja a 9. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülése tekintetében. A vizsgálat során a 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor az Ikerintézményi Kézikönyvben meghatározott követelményekkel összhangban értelmezi.
(3) Ha az akkreditált szerv státusz megszerzésére vonatkozó kérelmet a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor megfelelőnek ítéli meg, továbbítja azt az Európai Bizottság Központi Ikerintézményi Koordináló Egységének jóváhagyás céljából.
(4) Az akkreditált szervekről az Európai Bizottság Ikerintézményi Koordináló Egysége nyílt listát vezet.
(5) Az akkreditált szervek listáján szereplő szervezeteket az Európai Bizottság Ikerintézményi Koordináló Egysége, illetve a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor évente felülvizsgálja.
(6) Az Európai Bizottság Ikerintézményi Koordináló Egysége, illetve a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor által végzett, az akkreditált szerveket érintő, rendszeres felülvizsgálatok során a pályázásra jogosult intézmény köteles a kért információkat írásban rendelkezésre bocsátani.
(7) Az akkreditált szerv státusz határozatlan időre, a 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásáig szól.
11. § (1) Ha az akkreditált szerv adataiban változás történik, így különösen, ha a 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek már nem teljesülnek, az akkreditált szerv köteles a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort erről haladéktalanul - írásban - értesíteni.
(2) A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor az értesítés beérkezését követően haladéktalanul konzultál az akkreditált szerv mandátumának fenntartásáról vagy annak megvonásáról döntést hozó Európai Bizottság Ikerintézményi Koordináló Egységével.
(3) Ha a pályázásra jogosult intézmény a projektmegvalósítás szakasza folyamán veszti el akkreditált szerv státuszát, a státusz elvesztését követően felmerült költségeket az Európai Bizottság nem téríti meg.
9. Ikerintézményi felelős
12. § (1) A pályázásra jogosult intézmények ikerintézményi felelőst jelölnek ki a pályázásra jogosult intézmények ikerintézményi programmal összefüggő feladatainak koordinációja érdekében.
(2) A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor ikerintézményi felelős kijelölése érdekében megkeresi a minisztériumokat és az igazságszolgáltatás központi szerveit. A minisztériumok és az igazságszolgáltatás központi szervei által kijelölt ikerintézményi felelősök a 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokon túlmenően a 13. § (2) bekezdése szerinti többlet feladatok ellátásért is felelősek.
(3) A (2) bekezdés szerinti szervek az általa kijelölt ikerintézményi felelős személyéről, elérhetőségeiről, valamint a helyettesítését biztosító személyről és elérhetőségeiről, továbbá az ezekben bekövetkező változásokról haladéktalanul írásban értesítik a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort.
(4) A (2) bekezdés szerinti minisztériumok és az igazságszolgáltatás központi szerveinek irányítása és felügyelete alá tartozó pályázásra jogosult intézmény az általa kijelölt ikerintézményi felelős személyéről, elérhetőségeiről, valamint a helyettesítését biztosító személyről és elérhetőségeiről, továbbá az ezekben bekövetkező változásokról haladéktalanul írásban értesíti az irányító vagy felügyelő szerv (2) bekezdés szerinti ikerintézményi felelősét.
(5) Ha a pályázásra jogosult szerv sem a (2), sem a (4) bekezdés szerinti szervek körébe nem sorolható, úgy az adott szervet a kijelölt ikerintézményi felelős személyéről, elérhetőségeiről, valamint a helyettesítését biztosító személyről és elérhetőségeiről, továbbá az ezekben bekövetkező változásokról szóló tájékoztatásra a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor szólítja fel, melynek haladéktalanul köteles írásban eleget tenni.
13. § (1) Az ikerintézményi felelős az ikerintézményi programmal összefüggésben
a)[17] kapcsolatot tart a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátorral és a külpolitikáért felelős miniszterrel,
b) biztosítja a pályázásra jogosult intézményen belül a megfelelő információáramlást az ikerintézményi programmal összefüggésben,
c) fogadja a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor által megküldött ikerintézményi felhívásokat és visszaigazolja annak kézhezvételét,
d) gondoskodik a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátortól kézhez kapott ikerintézményi felhívások kapcsán az intézményen belül rendelkezésre álló szakértői kapacitások felméréséről,
e) felkutatja a potenciális konzorciumi partnereket,
f) értesíti a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort az esetleges külföldi partnerektől érkezett partneri, illetve szakértői felajánlásokról,
g) az ikerintézményi felelőst jelölő pályázásra jogosult szerv pályázási szándéka esetén értesíti a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort a részvétel formájáról, az általa biztosított szakértők státuszáról (rövid-, közép- vagy hosszú távú), a létszámáról, valamint arról, hogy az adott projekt mely részeinek megvalósítását vállalja,
h) külföldi partner megkeresésére irányuló szándék esetén a g) pont szerinti értesítéshez az intézmény profilját valamint a felajánlott szakértők szakmai relevanciáját tartalmazó angol nyelvű bemutatkozó anyagot mellékel,
i) az ikerintézményi pályázat beadási határidejét megelőzően 10 munkanappal értesíti a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort a pályázási szándékról,
j) tájékoztatja a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort a pályázás szempontjából lehetséges, előnyt élvező területekről,
k) a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor eseti megkeresésére adatot szolgáltat az ikerintézményi felelőst jelölő intézmény ikerintézményi tevékenységéről.
(2) A 12. § (2) bekezdése szerinti minisztériumok és az igazságszolgáltatás központi szervei által kijelölt ikerintézményi felelős az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az alábbi feladatot látják el:
a) meghatározza az ikerintézményi felelőst jelölő intézmény irányítása és felügyelete alá tartozó szervek körében a pályázásra jogosult intézményeket,
b) az a) pontban meghatározott intézményekről és ikerintézményi felelőseiről adatbázist vezet, amelyben bekövetkező változásokról írásban haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort,
c) kapcsolatot tart az ikerintézményi felelőst jelölő intézmény irányítása és felügyelete alá tartozó szervek ikerintézményi felelőseivel,
d) gondoskodik a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátortól kézhez kapott ikerintézményi felhívások kapcsán az ikerintézményi felelőst jelölő intézmény irányítása és felügyelete alá tartózó, pályázásra jogosult szervek körében rendelkezésre álló szakértői kapacitások felméréséről,
e) félévente - tárgyév március 5-ig és szeptember 5-ig - írásban adatot szolgáltat a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátornak a megelőző időszakban az ikerintézményi felelőst jelölő intézmény, valamint az irányítása és felügyelete alá tartózó, pályázásra jogosult szervek ikerintézményi programmal összefüggésben elvégzett tevékenységéről,
f) évente egyszer szakmai egyeztetést hív össze az irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények ikerintézményi felelőseinek részvételével, amelyről a rendezvényt megelőzően legalább 10 munkanappal tájékoztatja a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort, majd a szakmai egyeztetés eredményeiről 10 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort.
10. Ikerintézményi Munkacsoport
14. § (1) Az Ikerintézményi Munkacsoport a Nemzeti Ikerintézményi Programban kitűzött feladatok előrehaladását, az abban foglalt célok teljesülését ellenőrző, értékelő és javaslattevő testület.
(2) Az Ikerintézményi Munkacsoport elnöke a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor.
(3) Az Ikerintézményi Munkacsoportba az Ikerintézményi Munkacsoport elnökének felkérésére tagot delegál
a)[18] az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter,
b)[19]
c) a külpolitikáért felelős miniszter,
d) az államháztartásért felelős miniszter,
e)[20]
f) az Ikerintézményi Munkacsoport elnöke által felkért, pályázásra jogosult intézmények.
(4) Az Ikerintézményi Munkacsoportban megfigyelőként vehetnek részt a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ikerintézményi felelősök és helyetteseik.
(5) Az Ikerintézményi Munkacsoport működését saját ügyrendje szabályozza. Az Ikerintézményi Munkacsoport ügyrendjét a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor dolgozza ki, és terjeszti a tagok elé jóváhagyásra.
(6) Az Ikerintézményi Munkacsoportot a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor évente minimum két alkalommal hívja össze.
(7) Az Ikerintézményi Munkacsoport ülésének napirendjét és az ülés keretében megvitatandó szakmai dokumentumokat a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor készíti elő és küldi meg a tagok részére az ülést legalább 5 munkanappal megelőzően.
III. FEJEZET
PÁLYÁZÁS ÉS SZERZŐDÉSKÖTÉS
11. A pályázás szakasza
15. § (1) A pályázásra jogosult intézmények a kedvezményezett országok által meghirdetett ikerintézményi felhívásokra pályázhatnak.
(2) Az ikerintézményi felhívás irányulhat ikerintézményi projekt, illetve rövid távú ikerintézményi projekt megvalósítására. A rövid távú ikerintézményi projektre vonatkozó különös szabályokat a VI. fejezet tartalmazza.
16. §[21] A kedvezményezett ország által elkészített és az Európai Bizottság által jóváhagyott ikerintézményi pályázati felhívást a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor a kézhezvételt követően elektronikus formában haladéktalanul továbbítja a szakmailag érintett pályázásra jogosult intézmények 12. § szerint kijelölt ikerintézményi felelőseinek, és gondoskodik az aktuális ikerintézményi felhívások listájának a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor honlapján való közzétételéről.
17. § (1) A pályázásra jogosult intézmények az ikerintézményi programban tagállami partnerként részt vehetnek
a) önállóan,
b) magyar intézményekkel konzorciumi formában,
c) külföldi intézményekkel nemzetközi konzorcium keretében,
d) szakértők delegálásával,
amely részvételi forma kiválasztását a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor tanácsadással segíti.
(2) Egy tagállam az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti részvételi formában kizárólag egy pályázatot nyújthat be az ikerintézményi felhívásra.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szakértő delegálás révén az ikerintézményi programban résztvevő szakértő az őt szakértőként megjelenítő pályázat benyújtását megelőzően köteles kikérni az őt delegáló intézmény vezetőjének írásbeli hozzájárulását a pályázatban való részvételhez. A szakértő delegálás útján az ikerintézményi programban résztvevő szakértő adott ikerintézményi felhívás kapcsán kizárólag egy pályázatban vehet részt.
(4) Konzorciumi formában történő pályázásra irányuló megkeresésekről a pályázásra jogosult intézmény ikerintézményi felelőse köteles a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort haladéktalanul tájékoztatni.
(5) Az ikerintézményi pályázati felhívást kézhez vevő ikerintézményi felelős a pályázat beadási határidejét megelőzően legalább 10 munkanappal értesíti a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort a pályázási szándékról, illetve esetleges konzorciumi partner kiválasztásáról.
18. § (1) A pályázat elkészítésére és tartalmára vonatkozó követelményeket az Ikerintézményi Kézikönyv, valamint a felhívás tartalmazza. A pályázat kidolgozása a pályázásra jogosult intézmény feladata.
(2) A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor - a pályázásra jogosult intézmény felkérése esetén - segítséget nyújt a pályázat formai szempontoknak, az Ikerintézményi Kézikönyvben, valamint a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek való megfelelés tekintetében.
(3)[22]
19. § (1) A pályázati dokumentációt a pályázási határidő lejárta előtt legkésőbb öt munkanappal a pályázásra jogosult intézmény köteles elektronikus formában megküldeni a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor részére.
(2) A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor ellenőrzi az Ikerintézményi Kézikönyvben meghatározott, pályázatra vonatkozó formai követelmények teljesülését.
(3) A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor indokolt esetben a pályázásra jogosult intézmény által előzetesen megküldött pályázati dokumentáció módosítására kérheti fel a pályázásra jogosult intézményt.
(4) Az (1) bekezdés szerinti határidőn túl beérkezett pályázati dokumentációt a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor nem köteles továbbítani a kedvezményezett ország részére.
(5) A pályázásra jogosult intézmény nem köteles a pályázati dokumentációt a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor részére megküldeni, ha az a 17. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakértő delegálás útján vesz részt a projektben.
20. § (1) Ha több pályázásra jogosult intézmény jelzi pályázási szándékát ugyanarra az ikerintézményi felhívásra vonatkozóan, úgy a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor egyeztető megbeszélést hív össze az érintettek részvételével.
(2) Ha az egyeztetésen nem kerül sor megállapodásra, úgy a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor saját hatáskörében dönt arról, hogy melyik intézmény pályázatát tekinti hivatalos magyar pályázatnak. A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor döntéséről az egyeztetést követően 3 munkanapon belül tájékoztatja a pályázókat.
21. § A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor a pályázat benyújtására előírt határidőn belül megküldi a pályázati dokumentációt a pályázati felhívásban meghatározott elektronikus címre. A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor egyidejűleg tájékoztatja a külpolitikáért felelős minisztert és az illetékes diplomáciai képviseletet a pályázat benyújtásáról.
22. § (1) A tagállami partner a pályázásra jogosult intézmény által benyújtott pályázati dokumentáció, valamint a szóbeli meghallgatás eredményeként kerül kiválasztásra.
(2) A szóbeli meghallgatás időpontjáról a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor az Európai Bizottság Ikerintézményi Koordináló Egységtől vagy a kedvezményezett ország illetékes hatóságától kap értesítést. Az így kapott információt a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor haladéktalanul továbbítja a pályázásra jogosult intézmény ikerintézményi felelősének, a kijelölt projektvezetőnek, valamint tájékoztatja a külpolitikáért felelős minisztert és az illetékes diplomáciai képviseletet.
(3) A Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor az Európai Bizottság Ikerintézményi Koordináló Egységénél vagy a kedvezményezett ország illetékes hatóságánál kezdeményezheti a szóbeli meghallgatás időpontjának módosítását.
(4) A szóbeli meghallgatáson való sikeres részvétel érdekében a külpolitikáért felelős miniszter a kiutazó magyar delegáció részére a kedvezményezett országról háttéranyagot biztosít, valamint gondoskodik a kedvezményezett országban működő magyar nagykövetség képviselőjének meghallgatáson való részvételéről.
23. § A kedvezményezett ország a tagállami partner kiválasztásáról szóló döntéséről hivatalos értesítést küld a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor részére, amelyet a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor a kézhezvételétől számított öt munkanapon belül megküld a pályázatot benyújtó intézmény részére.
12. A szerződéskötési szakasz
24. § (1) Az ikerintézményi szerződés tartalmára, aláírási folyamatára, módosítására és felbontására vonatkozóan az Ikerintézményi Kézikönyv és mellékleteinek előírásai az irányadóak.
(2) Az ikerintézményi szerződés tartalmát a pályázásra jogosult intézmény a kedvezményezett intézménnyel egyetértésben dolgozza ki.
(3) A szerződéskötési folyamat főbb lépéseiről a pályázásra jogosult intézmény a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátort írásban tájékoztatja.
(4) A megkötött ikerintézményi szerződés másolatát a tagállami partner a kézhezvételtől számított öt munkanapon belül tájékoztatásul megküldi a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor részére.
25. §[23]
IV. FEJEZET
AZ IKERINTÉZMÉNYI PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA
13. Az ikerintézményi projekt megvalósítása
26. § (1) Az ikerintézményi projekt megvalósítását a tagállami partner a projektvezető irányításával, a kedvezményezett intézménnyel együttműködve az ikerintézményi szerződés és a munkaterv alapján közösen végzi.
(2) Az ikerintézményi projekt megvalósításában részt vevő magyar tagállami partner projektvezetője a projekt zárását követő kilencven napon belül értékelő beszámolót nyújt be a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor részére a projekt eredményéiről és tapasztalatairól.
(3) Az ikerintézményi projekt megvalósításában részt vevő magyar tagállami partner projektvezetőjétől a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor rendkívüli tájékoztatást kérhet az ikerintézményi projekt megvalósításával kapcsolatban.
27. § Az ikerintézményi projekt megvalósítása során az Ikerintézményi Kézikönyv, illetve az ikerintézményi programra vonatkozó szabályozás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben az ikerintézményi projekt megvalósításában részt vevő magyar tagállami partner felkérése esetén a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor segítséget nyújt.
28. § (1) Az ikerintézményi projekt szakmai megvalósításához kapcsolódó kötelezettségeken kívül a tagállami partnernek gondoskodnia kell a projekt szakmai megvalósítását elősegítő adminisztratív és logisztikai, valamint pénzügyi menedzsment feladatok ellátásáráról.
(2) Az ikerintézményi projekt szakmai megvalósításához kapcsolódó adminisztratív és logisztikai, valamint pénzügyi menedzsment feladatok ellátását a projekt végrehajtásáért felelős szerv végzi, amely történhet
a) a tagállami partner saját belső erőforrásaival,
b)[24] a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor a 4.§ (2) bekezdése szerinti külön szerződés alapján,
c) egyéb pályázásra jogosult intézmény külön szerződés alapján.
(3) A projekt végrehajtásáért felelős szerv feladatainak ellátására az ikerintézményi menedzsment költségek kompenzációja biztosít pénzügyi fedezetet.
29. § (1) Az ikerintézményi projekt végrehajtásáért felelős szerv az ikerintézményi tevékenység lebonyolítását belső ügyrend kialakításával szabályozza, amely összhangban áll az Ikerintézményi Kézikönyv előírásaival.
(2) Az ikerintézményi projekt végrehajtásáért felelős szerv, ha azt a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, az (1) bekezdés szerinti ügyrendet tájékoztatásul megküldi a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor részére.
14. Az ikerintézményi projekt finanszírozása
30. § (1) Az ikerintézményi program az ikerintézményi projekt megvalósításával összefüggésben felmerülő elszámolható költségeket 100%-ban finanszírozza.
(2) A tagállami partner köteles az ikerintézményi projekt költségvetésének elkülönített kezelését biztosító devizaszámla létesítéséről gondoskodni.
31. § (1) A tagállami partner az ikerintézményi szerződés alapján jogosult az ikerintézményi menedzsment költségek kompenzációjára.
(2) Az ikerintézményi menedzsment költségek kompenzációját a tagállami partner az Ikerintézményi Kézikönyv rendelkezéseinek megfelelően a pályázásra jogosult intézmény ikerintézményi tevékenységével, így különösen a 28. § (1) bekezdése szerinti feladatokkal összefüggésben köteles felhasználni, figyelemmel az átlátható, a hatékony és az eredményes pénzgazdálkodás elveire.
V. FEJEZET
AZ IKERINTÉZMÉNYI PROJEKT SZAKÉRTŐI
15. Az ikerintézményi projektben részt vevő szakértőkre vonatkozó szabályok
32. § (1) Az ikerintézményi projekt megvalósításához a tagállami partner biztosítja az Ikerintézményi Kézikönyvben és az ikerintézményi pályázati felhívásban meghatározott kompetenciákkal rendelkező szakértők, így különösen
a) a projektvezető (junior partneri szerep esetén a junior projektvezető),
b) a hosszú távú ikerintézményi szakértő(k), és
c) a rövid távú ikerintézményi szakértők
rendelkezésre állását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakértők rendelkezésre állása az Ikerintézményi Kézikönyv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban biztosítható a tagállami partner saját állományából, vagy más intézmény általi szakértő delegálás útján, illetve a projekt kezdete előtt maximum két évvel nyugalmazott szakértők bevonásával.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szakértők az ikerintézményi projektben való szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban a 28. § (2) bekezdése szerinti projekt végrehajtásáért felelős szervvel kötnek megállapodást.
33. § (1)[25] A hosszú távú ikerintézményi szakértő részére az ikerintézményi szerződés alapján őt megillető juttatások folyósításáról a 32. § (3) bekezdése szerinti megállapodás alapján részére a projekt végrehajtásért felelős szerv gondoskodik.
(2) A projektvezető, junior projektvezető valamint a rövid távú szakértő által az ikerintézményi projekt keretében teljesített szakértői kiküldetést az őt delegáló intézmény saját szabályozásának megfelelően, vezetője engedélyével látja el.
34. § (1) Az ikerintézményi projektben részt vevő, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó szakértőkre a Kttv. 57. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell.
(1a)[26] Az ikerintézményi projektben részt vevő, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 70. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell.
(1b)[27] Az ikerintézményi projektben részt vevő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) hatálya alá tartozó szakértőkre a NAV Szj. tv. 62. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell.
(2)[28] A Kttv., a Hszt. és a NAV Szj. tv. hatálya alá tartozó hosszú távú ikerintézményi szakértő a kiküldetése ideje alatt a rendelkezésre állását a 32. § (2) bekezdése szerint biztosító vagy őt delegáló pályázásra jogosult intézmény állományában marad.
16. A szakértők javadalmazása
35. § (1) A 32. § (1) bekezdése szerinti szakértőket az ikerintézményi projekt megvalósításával összefüggő tevékenységükért az Ikerintézményi Kézikönyv, valamint az ikerintézményi szerződés szerint
a) szakértői díj,
b) napi díj, és
c) költségtérítés illeti meg.
(2) A 32. § (1) bekezdése szerinti szakértőket az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti díjazás a pályázásra jogosult intézménynél fennálló jogviszonyuk alapján őket megillető javadalmazáson túlmenően illeti meg.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakértői díj
a) legfeljebb az Európai Bizottság által, annak Ikerintézményi Kézikönyvében szabályozott nagyságú összeg,
b) az ikerintézményi projektben való szakértői közreműködés ellenértékének minősül,
c) forrása az ikerintézményi projekt költségvetése az ikerintézményi szerződés alapján.
(4) Az ikerintézményi szakértői tevékenységgel összefüggésben juttatott (1) bekezdés b) pontja szerinti napidíj és (1) bekezdés c) pontja szerinti költségtérítés
a) az Európai Unió rendelkezése szerint megállapított nagyságú összeg,
b) a szakértő kedvezményezett országba történő kiutazásának és kedvezményezett országban való tartózkodásának költségei fedezetére szolgál, és
c) a finanszírozása az Európai Unió által, az ikerintézményi projekt költségvetése és az ikerintézményi szerződés alapján biztosított.
(5) Az ikerintézményi szakértői tevékenységgel összefüggésben a (4) bekezdés szerinti napidíj és költségtérítés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, adómentes bevételekről szóló 1. sz. mellékletének 4.7 pont e) alpontja szerinti juttatásnak minősül.
36. § (1) A hosszú távú ikerintézményi szakértőt a kedvezményezett országban való tartózkodásának idejére a 35. § (4) bekezdés szerinti költségtérítésként illeti meg
a) a lakhatás költsége,
b) a gyermekek iskoláztatási költsége,
c) a kiutazás és a hazautazás költsége,
d) a kitelepülés költsége,
e) a havonta történő haza- és visszautazás költsége,
f) az egészség- és a balesetbiztosítás költsége.
(2) A projektvezetőt, a junior projektvezetőt és a rövid távú ikerintézményi szakértőt a 35. § (4) bekezdés szerinti költségtérítésként illeti meg a kedvezményezett országba saját gépjárművel történő utazásnak az Ikerintézményi Kézikönyv alapján elszámolható költsége.
37. § A 32. § (1) bekezdés szerinti szakértők az őket e cím szerint megillető díjazás tekintetében kizárólag az Ikerintézményi Kézikönyv által meghatározott bizonylatok rendelkezésre állását kötelesek biztosítani az ikerintézményi projekt költségei elszámolhatóságának alátámasztása érdekében.
VI. FEJEZET
A RÖVID TÁVÚ IKERINTÉZMÉNYI PROJEKTEK
17. A rövid távú ikerintézményi projektekre vonatkozó különös szabályok
38. § A rövid távú ikerintézményi projektek tekintetében az Ikerintézményi Kézikönyv rendelkezései alapján ezen rendelet a következő eltérésekkel alkalmazandó
a) csak önállóan lehetséges pályázni, konzorciumi formában nem, de más pályázásra jogosult intézmény általi rövid távú szakértők delegálása engedélyezett,
b) a projekt hosszú távú szakértő nélkül valósul meg,
c) szóbeli meghallgatásra nem kerül sor,
d) munkaterv nem készül, az ikerintézményi szerződés az ikerintézményi pályázati felhívás és a tagállami partner pályázata alapján jön létre.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. § (1) Ez a rendelet - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 35. § (5) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 4. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
40. §[29]
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 672/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 111. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 2021.01.01.
[2] Hatályon kívül helyezte az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 86. §-a. Hatálytalan 2014.01.01.
[3] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 697. § a) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[4] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 697. § a) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[5] Beiktatta az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 82. §-a. Hatályos 2014.01.01.
[6] Beiktatta az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 82. §-a. Hatályos 2014.01.01.
[7] Beiktatta az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 82. §-a. Hatályos 2014.01.01.
[8] Az alcímet módosította az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 85. § b) pontja. Hatályos 2014.01.01.
[9] Megállapította az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 83. §-a. Hatályos 2014.01.01.
[10] A felvezető szöveget módosította az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 85. § c) pontja. Hatályos 2014.01.01.
[11] Módosította az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 85. § d) pontja. Hatályos 2014.01.01.
[12] Az alcímet módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 696. §-a. Hatályos 2014.09.05.
[13] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 697. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[14] Hatályon kívül helyezte az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 86. §-a. Hatálytalan 2014.01.01.
[15] Az "A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter" alcímet hatályon kívül helyezte az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 86. §-a. Hatálytalan 2014.01.01.
[16] A §-t, és a megelőző alcímet hatályon kívül helyezte az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 86. §-a. Hatálytalan 2014.01.01.
[17] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 697. § c) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[18] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 697. § a) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[19] Hatályon kívül helyezte az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 86. §-a. Hatálytalan 2014.01.01.
[20] Hatályon kívül helyezte az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 86. §-a. Hatálytalan 2014.01.01.
[21] Módosította az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 85. § c) pontja. Hatályos 2014.01.01.
[22] Hatályon kívül helyezte az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 86. §-a. Hatálytalan 2014.01.01.
[23] Hatályon kívül helyezte az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 86. §-a. Hatálytalan 2014.01.01.
[24] Módosította az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 85. § c) pontja. Hatályos 2014.01.01.
[25] Megállapította az 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 84. §-a. Hatályos 2014.01.01.
[26] Módosította a 157/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet 36. § b) pontja. Hatályos 2015.07.01.
[27] Beiktatta a 672/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
[28] Módosította a 672/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 111. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2021.01.01.
[29] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. § -a alapján.