86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet

a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés c)-f) pontjában, valamint a 16. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (13) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a 16. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben -, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet 94. §-ának a) pontjában és k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverék forgalmazásával összefüggő, e rendeletben nem szabályozott forgalmazási kérdésekre a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet (a továbbiakban: vetőmagrendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tájfajták állami elismeréséről, valamint vetőmagvaik előállítási és forgalmazási feltételeiről szóló 104/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet előírásait is alkalmazni kell, ha a megőrzést biztosító keverék tájfajtákat is tartalmaz.

2. Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazásában:

a) forrásterület:

aa) Magyarországon az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó területek (a továbbiakban: Natura 2000 terület), vagy

ab)[1] Magyarországon a növénygenetikai erőforrások megőrzéséhez hozzájáruló egyéb olyan terület, amelyet az egyedi begyűjtési engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet szerinti területi természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság) a begyűjtés helye szerint érintett nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) véleménye alapján erre a célra kijelölt,

b) begyűjtési helyszín: a forrásterület része, amelyen a vetőmagot begyűjtötték,

c) megőrzést biztosító keverék: olyan egy vagy több növényfajból álló magkeverék, amelyet a genetikai erőforrások fenntartását figyelembe véve a természetes környezet megőrzésére szánnak,

d) közvetlenül begyűjtött keverék: a begyűjtési helyszínről származó, tisztítva vagy tisztítatlanul forgalmazott megőrzést biztosító keverék,

e) termesztett keverék: a begyűjtési helyszínen gyűjtött egyes fajok vetőmagjának, a begyűjtési helyszínen kívüli területen fajonkénti továbbszaporításával, majd ezen fajok vetőmagjainak összekeverésével létrehozott olyan megőrzést biztosító keverék, amely tartalmazza azokat a növényi nemzetségeket, fajokat és alfajokat, amelyek jellemzőek a begyűjtési helyszín gyeptípusára, termőhelyére.

3. Megőrzést biztosító keverék

3. § A megőrzést biztosító keverék a vetőmagrendelet 3. számú mellékletében felsorolt takarmánynövénynek nem minősülő növények vetőmagjait is tartalmazhatja.

4. Származási régió

4. § (1) A megőrzést biztosító keverék forgalmazása tekintetében származási régió az a terület, ahol a megőrzést biztosító keveréket alkotó növényfajok természetes módon előfordulnak. A származási régió

a) a közvetlenül begyűjtött megőrzést biztosító keverékesetében, az 1. melléklet szerinti területi lefedettség szerint:

aa) Észak-Alföld,

ab) Dél-Alföld,

ac) Észak-Magyarország,

ad) Közép-Magyarország,

ae) Közép-Dunántúl,

af) Dél-Dunántúl,

ag) Nyugat-Dunántúl,

b) a termesztett keverék esetében Magyarország egész területe.

(2) A származási régión belül az alábbi megőrzést biztosító keverék típusok különíthetőek el:

a) domb- és hegyvidéki gyep,

b) löszgyep,

c) szikes gyep,

d) savanyú homoki gyep,

e) meszes homoki gyep,

f) láprét,

g) mocsárrét.

(3) A megőrzést biztosító keverék begyűjtését és forgalmazását kizárólag a származási régión belüli területre lehet engedélyezni. A megőrzést biztosító keveréket a származási régión belül kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt gyeptípusnak megfelelő termőhelyen lehet alkalmazni.

(4) Az érintett tagállammal közös megegyezéssel kell lehatárolni a származási régiót, ha egy származási régió több tagállam területén helyezkedik el, illetve ha egy tagállam közös származási régiót kíván kialakítani Magyarországgal.

5. A megőrzést biztosító keverék természetből való begyűjtésének engedélyezése

5. § (1)[2] A megőrzést biztosító keverék természetből való begyűjtéséhez a területi természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A begyűjtés iránti kérelmet a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a területi természetvédelmi hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell a terület tulajdonosának, vagyonkezelőjének, illetve használójának a begyűjtésre vonatkozó hat hónapnál nem régebbi hozzájárulását.

(2)[3] A területi természetvédelmi hatóság tájékoztatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) és az igazgatóságot a begyűjtési engedélyezési eljárás megindulásáról.

(3)[4] A területi természetvédelmi hatóság a NÉBIH és az igazgatóság bevonásával a begyűjtési helyszínen, a vegetációs időszakban, megfelelő időközönként a kérelmezett fajok tekintetében szemlét végez annak biztosítására, hogy a megőrzést biztosító keverék megfeleljen a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 10. § (3) bekezdésében előírt engedélyezési követelményeknek.

(4) A begyűjtésre irányuló tevékenység akkor engedélyezhető, ha

a) a természetvédelmi érdekkel összeegyeztethető,

b) nem jár a forrásterületen található más fajok és élőhely típusok természetes állományának tartós sérelmével, illetve a fajok életmenetét nem befolyásolja hátrányosan,

c) nem veszélyezteti a növényfajok természetes állományainak fennmaradását, a természetes magutánpótlását,

d) nem eredményezi a forrásterületen található gyep homogenizációját, degradációját,

e) nem okoz talajkárosodást,

f) a begyűjtés helyszínén, a begyűjtés időpontjában legfeljebb 0,1 százalékos borításban fordulnak elő a 3. mellékletben szereplő fajok,

g) a begyűjtési helyszínt a kérelem benyújtását megelőzően, a terület fajkompozíciója alapján valószínűsíthetően 40 évig nem vetették be.

(5) A megőrzést biztosító keverékek természetből való begyűjtését engedélyező határozatban rendelkezni kell:

a) a forrásterületen belül a begyűjtési helyszínről (geokoordináta, földrészlet szintű lehatárolás, illetve térképmelléklet),

b) a begyűjtési helyszín gyeptípusáról a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban,

c) a begyűjtendő megőrzést biztosító keverék fajösszetételéről, megnevezve azokat a fajokat, alfajokat, amelyek a helyszín gyeptípusára jellemzőek és jelentős szerepük van a természetes környezet megőrzésében,

d) a begyűjtés módszeréről,

e) a begyűjtésre irányuló tevékenység végzésének időpontjáról, időtartamáról,

f) az engedély időbeli hatályáról,

g) a begyűjtés feltételeiről,

h) a begyűjtést végző személyekről (név, cím),

i) a begyűjthető magmennyiség felső határáról,

j) az ellenőrzés feltételeinek biztosításáról,

k) az engedélyezett tevékenység végrehajtásának eredményéről szóló jelentéstételi kötelezettségről (tartalmi követelményeiről, határidőkről, módosításáról),

l) a keverék begyűjtésének céljáról (közvetlen forgalmazás, továbbszaporítás), m) a védett növényfajok gyűjtésére, tartására, termesztésbe vonására vonatkozó feltételekről.

(6)[5] A területi természetvédelmi hatóság határozatát megküldi a NÉBIH és az igazgatóság számára.

(7) A területi természetvédelmi hatóság a begyűjtési engedélyt visszavonja, ha[6]

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn,

b) az engedély jogosultja nem tesz eleget a jogszabályban vagy az engedélyben előírt jelentéstételi kötelezettségének,

c) az engedély jogosultja megakadályozza a hatósági ellenőrzést,

d) az engedély jogosultja a tevékenységével más védett vagy közösségi jelentőségű faj egyedét vagy élőhelyét veszélyezteti.

6. §[7] A begyűjtés tervezett időpontját a begyűjtésre irányuló tevékenység megkezdése előtt az engedélyesnek legalább tíz munkanappal írásban be kell jelentenie az igazgatóságnak. Az igazgatóság a begyűjtésre irányuló tevékenység megkezdése előtt kezdeményezheti az engedély módosítását vagy visszavonását a területi természetvédelmi hatóságnál, amennyiben az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn.

6. A megőrzést biztosító keverék forgalomba hozatalának engedélyezése

7. § (1) A megőrzést biztosító keverékek forgalmazását a NÉBIH engedélyezi. A megőrzést biztosító keverék forgalmazásának engedélyezése iránti kérelmet a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani adott év február 1-től a NÉBIH-nek. A kérelemnek tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyek a közvetlenül begyűjtött keverékesetén a 8. § és a 10. § előírásainak, illetve a termesztett keverék esetén a 9. § és a 10. § előírásainak való megfelelés ellenőrzéséhez szükségesek.

(2) A kérelmek elbírálása során a NÉBIH laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzi, hogy a megőrzést biztosító keverék megfelel-e a közvetlenül begyűjtött keverék esetében legalább a 8. §-ban, valamint a 10. § (3) bekezdésében, a termesztett keverékesetében a 9. §-ban, valamint a 10. § (3) bekezdésében előírt engedélyezési követelményeknek.

(3) A laboratóriumi vizsgálatokat a nemzetközi módszerekkel összhangban kell elvégezni. A vizsgálatok elvégzése céljából a mintáknak homogén tételekből kell származniuk. A vetőmagrendelet 3. számú mellékletének"C" részében szereplő, a tételek és minták súlyára vonatkozó előírásokat a vetőmag-előállítónak biztosítania kell.

8. § (1) A közvetlenül begyűjtött keverékben található vetőmagok csírázási arányának megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a begyűjtési helyszín gyeptípusa kialakítható legyen.

(2) A közvetlenül begyűjtött keverékben

a) a gyeptípusnak nem megfelelő fajokból és alfajokból származó maximális idegenmagtartalom nem haladhatja meg az egy tömegszázalékot,

b) a sóska fajok (Rumex spp.) vetőmagjának maximális tömegszázalékos aránya - a juhsóska (Rumex acetosella) és a tengerparti lórom (Rumex maritimus) kivételével - nem haladhatja meg a 0,05 tömegszázalékot.

(3) A héla zab (Avena fatua), a magas zab (Avena ludoviciana [Avena sterilis ssp. ludoviciana]) és az aranka fajok (Cuscuta spp.) magjait a közvetlenül begyűjtött keverék nem tartalmazhatja.

9. § (1) A termesztett keveréknek a vetőmagrendelet 3. számú mellékletében felsorolt takarmánynövény-fajok vetőmagjaiból álló összetevői csak akkor adhatóak hozzá a keverékhez, ha megfelelnek a vetőmagrendelet 3. számú melléklete "C". részében megállapított, kereskedelmi vetőmagokra vonatkozó feltételeknek a következők szerint:

a) tisztaság tekintetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet "C". részének kereskedelmi vetőmagra vonatkozó, II. "Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek" pontja alatt található táblázat 4-11. oszlopának megfelelően,

b) a maximális idegenmag-tartalom tekintetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet "C". részének I. "Mintavétel" pontja alatt található táblázat 7. oszlopában meghatározott tömegű mintában (oszloponként összesen), és a II. pont alatt található táblázatok 12., 13. és 14. oszlopának megfelelően úgy, hogy az idegenmagtartalom a 0,05 tömegszázalékot nem éri el,

c) a csillagfürt (Lupinus spp.) vetőmagjára vonatkozó feltételek tekintetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet "C". részének II. pontja alatt található táblázat 15. oszlopának megfelelően.

(2) A szaporítás a szaporítóanyag módosítása nélkül öt nemzedéken át engedélyezett.

10. § (1) A forgalmazási tevékenység akkor engedélyezhető, amennyiben a megőrzést biztosító keverék eleget tesz a közvetlenül begyűjtött keverékre vonatkozó 8. §-ban, illetve a termesztett keverékre vonatkozó 9. §-ban meghatározott követelményeknek.

(2) A megőrzést biztosító keverék forgalmazását engedélyező határozatban rendelkezni kell:

a) a termelő (szaporítási eljárást végző, illetve forgalmazó) nevéről és címéről,

b) az összetevők tömegének százalékos arányáról fajokra és alfajokra bontva,

c) a termesztett keverék esetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet "A" részéhez tartozó vetőmagkeverékek összetevőinek csírázási arányáról, amennyiben ez nem felel meg a vetőmagrendelet 3. számú melléklet "C" részében meghatározott csírázási követelményeknek,

d) az engedélyezendő megőrzést biztosító keverék mennyiségéről,

e) a származási régióról,

f) a származási régióban való forgalmazásra irányuló korlátozásról,

g) a forrásterületről,

h) a begyűjtési helyszínről, illetve a termesztett keverék esetében a szaporítási helyszínről is,

i) a begyűjtési helyszín gyeptípusáról a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban, és

j) a begyűjtés évéről.

(3) Az (2) bekezdés b) pontja esetében a megőrzést biztosító genetikai erőforrások fenntartását figyelembe véve a természetes környezet megőrzésében jelentős szerepet játszó összetevőknek olyan százalékarányban kell előfordulniuk, amely megfelel a begyűjtési helyszínre jellemző gyeptípus kialakítási céljának, figyelembe véve az 5. § (4) bekezdésének b) és c) pontját.

7. A megőrzést biztosító keverékek forgalmazására vonatkozó mennyiségi korlátozások

11. § A megőrzést biztosító keverékekben felhasznált vetőmagok évente forgalmazott mennyisége nem haladhatja meg az adott évben Magyarországon forgalmazott, a vetőmagrendelet 3. számú melléklete "A" részében szereplő valamennyi takarmánynövény-vetőmag össztömegének 5%-át.

12. § (1) Adott naptári évben megőrzést biztosító keverék forgalmazása iránti kérelmet benyújtónak január 31-ig be kell jelentenie a NÉBIH-nek

a) azoknak a keverékeknek a mennyiségét, amelyeknek az engedélyezését kérelmezni kívánja,

b) a kiválasztott begyűjtési helyszín méretét és földrajzi elhelyezkedését, valamint

c) termesztett keverék esetében a kiválasztott szaporítási helyszín(ek) méretét és földrajzi elhelyezkedését.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bejelentések arra utalnak, hogy a kérelmezett mennyiségek várhatóan meg fogják haladni a 11. §-ban megállapított mértéket, a NÉBIH a leadott igények szerint arányosan felosztja az érintett kérelmezők között az adott naptári évben forgalmazható mennyiséget (kvótát).

8. A csomagok és tárolóedények lezárása, címkézése

13. § (1) A megőrzést biztosító keverékek zárt csomagokban, illetve fémzárral lezárt tárolóedényekben kerülhetnek forgalomba. A csomagokat és tárolóedényeket oly módon kell lezárni, hogy azokat ne lehessen kinyitni a zárórendszer megrongálása nélkül, illetve anélkül, hogy az illetéktelen beavatkozás a termelő címkéjén, a csomagoláson vagy a tárolóedényen nyomot ne hagyna. A megfelelő lezárás biztosítása érdekében a zárórendszernek legalább egy címkéből vagy a csomagolásra erősített fémzárból kell állnia.

(2) A vetőmag előállítójának, illetve forgalmazójának a megőrzést biztosító keverékek csomagolásán és tárolóedényein a beszállító címkén vagy nyomtatott, illetve bélyegzett feliraton az 5. mellékletében felsorolt adatokat kell feltüntetnie.

9. Jelentéstétel

14. § (1) A megőrzést biztosító keverék forgalmazására vonatkozó engedéllyel rendelkezőnek minden év december 31-ig jelentenie kell a forgalomba hozott megőrzést biztosító keverékek mennyiségét a NÉBIH-nek.

(2) A NÉBIH jelenti a Bizottságnak és a többi tagállamnak a Magyarországon forgalomba hozott megőrzést biztosító keverékek mennyiségét.

10. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A 16. § a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

16. § A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklete e rendelet 6. melléklete szerint módosul.

17. § Ez a rendelet a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek forgalmazása tekintetében bizonyos eltérések biztosításáról szóló, 2010. augusztus 30-i 2010/60/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

A közvetlenül begyűjtött keverékek származási régiói

2. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

Begyűjtési kérelem tartalmi követelményei

1. Kérelmező neve:

2. Címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely, szervezet esetében székhely):

3. Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy neve:

4. Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely):

5. A kérelem tárgyát képező megőrzést biztosító keverékre vonatkozó adatok:

5.1. A begyűjteni kívánt keverék fajösszetétele (elegendő azokat a fajokat, alfajokat megnevezni, amelyek a helyszín gyeptípusára jellemzőek és jelentős szerepük van):

5.2. A begyűjteni kívánt keverék mennyisége:

6. A kérelmezett tevékenység leírása:

6.1. A tevékenység helye, forrásterület és begyűjtési helyszín (geokoordináta, és/vagy földrészlet szintű lehatárolás és/vagy térképmelléklet):

6.2 A begyűjtési helyszín gyeptípusa [a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban]:

6.3. A tevékenység időpontja, időtartama:

6.4. A tevékenység módszere (technológia részletesebb ismertetése):

7. A begyűjtött mag felhasználásának célja (közvetlen forgalmazás, tovább szaporítás):

Dátum:

Aláírás:

3. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

A természetvédelmi szempontból veszélyt jelentő, inváziós- (*) és egyéb gyom jellegű növényfajok listája

4. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

Forgalmazási kérelem tartalmi követelményei

A) Közvetlenül begyűjtött keverék esetében:

1. Kérelmező neve:

2. Címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely, szervezet esetében székhely):

3. Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy neve:

4. Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely):

5. A kérelem tárgyát képező keverékre vonatkozó adatok:

5.1. A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverékfajösszetétele (elegendő azokat a fajokat, alfajokat megnevezni, amelyek a helyszín gyeptípusára jellemzőek és jelentős szerepük van):

5.2. A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverék, milyen e rendelet 4. § (2) bekezdésben foglalt gyeptípus kialakítására alkalmas:

5.3. A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverék mennyisége:

6. Jogerős begyűjtési engedély száma:

Dátum:

Aláírás:

B) Termesztett keverék esetében:

1. Kérelmező neve:

2. Címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely, szervezet esetében székhely):

3. Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy neve:

4. Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely):

5. A kérelem tárgyát képező megőrzést biztosító keverékre vonatkozó adatok:

5.1. A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverékfaj összetétele (elegendő azokat a fajokat, alfajokat megnevezni, amelyek a helyszín gyeptípusára jellemzőek és jelentős szerepük van):

5.2. A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverék, e rendelet 4. § (2) bekezdésben foglalt milyen gyeptípus kialakítására alkalmas:

5.3. A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverék mennyisége:

6. A megőrzést biztosító keverék szaporítási helyszíne:

7. Jogerős begyűjtési engedély száma:

Dátum:

Aláírás:

5. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

A megőrzést biztosító keverékek csomagolásán és tárolóedényein a következő adatokat kell feltüntetni

Feltüntetendő információk:

a) az "EU-szabályok és -szabványok" kifejezés;

b) a címkézésért felelős személy neve és címe vagy azonosító jele;

c) a betakarítási eljárás elnevezése: közvetlen begyűjtés vagy termesztett vetőmag betakarítása;

d) a lezárás éve a következőképpen kifejezve: "lezárva ..." (év);

e) származási régió;

f) forrásterület;

g) begyűjtési helyszín (a település neve);

h) a begyűjtési helyszín gyeptípusa [a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban];

i) a következő szöveg: "megőrzést biztosító takarmánynövény-vetőmagkeverék olyan a származási régión belüli területen való felhasználásra, amelyre - eltekintve a biotikus tényezőktől - a begyűjtési helyszínnel azonos termőhely jellemző";

j) a címkézésért felelős személy által a tételhez rendelt referenciaszám;

k) az összetevők tömegének százalékos aránya fajokra és alfajokra lebontva; a közvetlenül begyűjtött keverékek összetevőit a 10. § (3) bekezdésében előírt követelményeknek megfelelően kell megnevezni;

l) bejelentett nettó vagy bruttó tömeg;

m) szemcsézett növényvédő szerek, drazsírozó anyagok vagy egyéb szilárd adalékanyagok használata esetén az adalékanyag jellege, valamint a termésfürtök, illetve a tiszta vetőmag tömege és az össztömeg közötti hozzávetőleges arány, valamint

n) a termesztett keverékek esetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet "A" részében szereplő vetőmagkeverékek összetevőinek sajátos csírázási aránya, amennyiben ez nem felel meg az a 3. sz. melléklet "C" részében meghatározott csírázási követelményeknek. (Amennyiben az előírt sajátos csírázási arányok száma meghaladja az ötöt, elegendő megnevezni ezeknek az előírt sajátos csírázási arányoknak az átlagértékét.)

6. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. mellékletében az I. Egyes igazgatási szolgáltatási díjköteles környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások díjának mértéke című fejezete a következő 58. ponttal egészül ki: