71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

A Kormány

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában,

a 6., 8. és 11. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában,

a IV. fejezet tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT FELELŐS MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

1.[1]

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

2.[6]

5. §[7]

3. Nemzeti Park Igazgatóság

6. § (1)[8] A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének területi szerve a Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: NPI).

(2) Az NPI elnevezését, székhelyét és működési területét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az NPI-t az igazgató vezeti, aki - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - gyakorolja a munkáltatói jogokat az NPI foglalkoztatottjai felett.

(4) A miniszter irányítási jogkörében az NPI igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti az NPI gazdasági vezetőjét.

7. § Az NPI a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik.

II. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS, A TERÜLETI ÉS A JÁRÁSI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁG ILLETÉKESSÉGE, VALAMINT A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE[9]

4. Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság[10]

8. §[11] Országos illetékességű környezetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos környezetvédelmi hatóság), és országos illetékességű természetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos természetvédelmi hatóság) (a továbbiakban együtt: országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) - kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyekben - a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

4/A. A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság[12]

8/A. §[13] (1) Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel - e bekezdésben foglalt kivétellel - a megyei kormányhivatal jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

(2) A környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi környezetvédelmi hatóság) és a természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság), (a továbbiakban együtt: a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 3. melléklet szerinti esetekben jár el.

4/B. A járási környezetvédelmi hatóság[14]

8/B. §[15] A kormányrendelettel hatáskörébe utalt ügyekben környezetvédelmi hatóságként járási illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási környezetvédelmi hatóság) jár el.

4/C. Egyes felügyeleti, törvényességi és szakszerűségi hatáskörök gyakorlása[16]

8/C. §[17] (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket

a) az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi,

b) a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint

c) a járási környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi

feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

(2) A Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket az országos környezetvédelmi hatóság, valamint a területi környezetvédelmi hatóság

a)[18]

b) klímaváltozással kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben szakmai irányító miniszterként az energiapolitikáért felelős miniszter

gyakorolja.

(3)[19] Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek vonatkozásában a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket a (4) bekezdés szerinti esetben a miniszter gyakorolja.

(4) Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti felügyeleti jogköröket - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a miniszter gyakorolja.

(5) Ha az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság olyan döntésével szemben kerül sor a (4) bekezdés szerinti felügyeleti eljárás lefolytatására, amely

a)[20]

b) klímavédelemmel kapcsolatos megállapítást is tartalmaz, a miniszter beszerzi az energiapolitikáért felelős miniszter,

c) vízgazdálkodással kapcsolatos megállapítást is tartalmaz, a miniszter beszerzi a vízgazdálkodásért felelős miniszter,

d) vízvédelemmel kapcsolatos megállapítást is tartalmaz, a miniszter beszerzi a vízvédelemért felelős miniszter

véleményét.

(6)[21]

(7) A miniszter az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakszerűségi ellenőrzéséhez az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ) közreműködőként veheti igénybe.

5. Környezetvédelmi hatóságok kijelölése

9. § (1)[22] A Kormány környezetvédelmi hatóságként

a)[23] a minisztert,

b) a Pest Megyei Kormányhivatalt,

c) a megyei kormányhivatalt,

d) a járási környezetvédelmi hatóságot,

e) az OMSZ-t,

f) a főpolgármestert,

g) a polgármestert,

h) a fővárosi főjegyzőt,

i) a települési önkormányzat jegyzőjét,

j) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az f)-j) pont szerintiek a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság]

k)[24] Budapest Főváros Kormányhivatalát

jelöli ki.

(2)[25] Környezetvédelmi hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi környezetvédelmi hatóság jár el.

(3)[26]

(4)[27]

9/A. §[28] A miniszter jár el országos illetékességgel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 92. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként.

9/B. §[29] Budapest Főváros Kormányhivatala jár el országos illetékességgel a Kvt. 66. § (1b) bekezdése szerinti esetben.

10. § Az országos környezetvédelmi hatóság jár el országos illetékességgel[30]

a)[31] a Kvt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként gyorsforgalmi út építése esetén,

b)[32]

c)[33]

d)[34]

e)[35]

f)[36]

g)[37]

h)[38]

i)[39]

j) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

ja) 5. § (3) bekezdésében, 6. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 9. § (2) és (3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, továbbá

jb)[40] 9. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a Kvt. 67. § (1) és (2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 71. § (3) bekezdésében, valamint 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként azzal, hogy a Kvt. 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az országos környezetvédelmi hatóság csak a környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el.

11. §[41]

12. §[42]

6. Természetvédelmi hatóságok kijelölése

13. § (1) A Kormány természetvédelmi hatóságként

a) a minisztert,

b)[43] a Pest Megyei Kormányhivatalt,

c)[44] a megyei kormányhivatalt,

d) a fővárosi főjegyzőt,

e) a települési önkormányzat jegyzőjét

jelöli ki.

(2)[45] Természetvédelmi hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi természetvédelmi hatóság jár el.

(3)[46]

(4)[47]

14. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 67. § (3) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a miniszter jár el.

15. § (1)[48] Az országos természetvédelmi hatóság jár el országos illetékességgel rendelkező természetvédelmi hatóságként, ha a természetvédelmi hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére vagy több területi természetvédelmi hatóság illetékességi területére irányul.

(2)[49] Az országos természetvédelmi hatóság jár el a Tvt. 13. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 42. § (4) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként országos illetékességgel.

(3)[50] Fokozottan védett növényfaj esetén az országos természetvédelmi hatóság jár el természetvédelmi hatóságként a Tvt. 42. § (3) bekezdés c) és e)-h) pontjában meghatározott esetben országos illetékességgel.

(4)[51] Fokozottan védett állatfaj esetén - ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az országos természetvédelmi hatóság jár el a Tvt. 43. § (2) bekezdés a)-k) és m) pontjában foglalt természetvédelmi hatóságként, valamint a Tvt. 78. § (4) bekezdésében foglaltak esetén országos illetékességgel.

(5)[52] Az országos természetvédelmi hatóság jár el a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 21. § (4) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként.

16. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: jegyző) jár el a Tvt.

a) 26. § (1) és (2) bekezdésében,

b) 27. § (1) bekezdésében,

c) 33. § (4) bekezdésében,

d) 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében,

e) 37. § (1)-(4) bekezdésében,

f) 38. § (1) és (3) bekezdésében,

g) 72. § (5) bekezdésében,

h) 77. §-ában, valamint

i) 78. § (1) bekezdésében

foglalt természetvédelmi hatóságként.

(2) Helyi jelentőségű védett fasor esetében a jegyző jár el a Tvt. 42. § (5) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként.

17. § (1) A Tvt. 80. § (2) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként

a)[53] az országos természetvédelmi hatóság,

b)[54] a területi természetvédelmi hatóság, valamint

c) a jegyző

jár el.

(2) Az országos természetvédelmi hatóság természetvédelmi hatóságként országos illetékességgel akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja[55]

a)[56] a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén az országos természetvédelmi hatóság egyedi határozata előírásainak megsértése;

b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén fokozottan védett természeti érték jogellenes veszélyeztetése, károsítása, elpusztítása;

c)[57] a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén az országos természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése.

(3) A jegyző természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja

a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén a természet védelmét szolgáló helyi önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése;

b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése, rongálása, károsítása;

c) a Tvt. 80. § (1) bekezdés c) pontja esetén a helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása;

d) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén jegyző engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése.

18. §[58] Ha a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtésére vonatkozó tevékenység engedélyezése több területi természetvédelmi hatóság illetékességi területéhez tartozik, az engedélyező hatóság az országos természetvédelmi hatóság.

19. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátására természetvédelmi hatóságként természetvédelmi őrök esetén az NPI, önkormányzati természetvédelmi őrök esetében a települési önkormányzat jegyzője vagy a fővárosi főjegyző jár el.

19/A. §[59]

III. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁSI SZERV ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV KIJELÖLÉSE

7. Környezetvédelmi igazgatási szerv kijelölése

20. § (1)[60] A Kormány környezetvédelmi igazgatási szervként

a) a minisztert,

b)[61]

c) az országos környezetvédelmi hatóságot,

d) a területi környezetvédelmi hatóságot,

e) a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot és

f) az OMSZ-t

jelöli ki.

(2)[62] Környezetvédelmi igazgatási szervként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi környezetvédelmi hatóság jár el.

20/A. §[63] A miniszter ellátja a Magyarország tagságával összefüggő feladatokat a Környezetvédelmi Jog Átültetéséért és Végrehajtásáért tevékenykedő Európai Uniós Hálózat (IMPEL) szervezetében. Ha e feladatellátás keretében az európai uniós hulladékgazdálkodási jog átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos kérdések merülnek fel, a miniszter a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert bevonja.

21. §[64]

22. § A Kvt. 49. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként

a) a mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat működtetése vonatkozásában

aa) országos illetékességgel az Országos Meteorológiai Szolgálatról szóló rendelet szerinti feladatkörében az OMSZ,

ab)[65]

b) az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetése vonatkozásában a feladatköréhez tartozó ügyekben

ba)[66] országos illetékességgel az országos környezetvédelmi hatóság,

bb)[67] a 8/A. § (1) bekezdése szerinti területi környezetvédelmi hatóság

jár el.

23. §[68] A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése, 15. § (3) bekezdése, 16. §-a, 17. §-a és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat a 4. melléklet 2. pontjában kijelölt területi környezetvédelmi hatóság látja el.

8. A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv kijelölése

24. § A Kormány a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként az NPI-t jelöli ki.

25. § A Kormány természetvédelmi őrszolgálatként az NPI szervezetén belül működő Természetvédelmi Őrszolgálatot jelöli ki.

IV. FEJEZET

SZAKKÉRDÉSEK VIZSGÁLATA[69]

9.[70]

26. §[71]

10.[72]

27. §[73]

11. A környezetvédelmi hatóság eljárásaiban vizsgálandó szakkérdések[74]

28. § (1)[75] Az országos környezetvédelmi hatóság, valamint a területi környezetvédelmi hatóság az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha az 5. melléklet I. táblázata szerinti előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint az egységes környezethasználati engedélynek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. § (4) és (6) bekezdése szerinti felülvizsgálatára irányuló eljárásban (a továbbiakban: felülvizsgálati eljárásban) az 5. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak.

(2)[76]

(3)[77]

(4) Az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

29. § (1)[78] A területi környezetvédelmi hatóság a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 6. melléklet I. táblázata szerinti környezetvédelemmel összefüggő eljárásokban a 6. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak.

(2)[79] A területi környezetvédelmi hatóság a 10. mellékletben meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 10. melléklet szerinti felszámolással összefüggő környezetvédelmi eljárásokban a 10. mellékletben megjelölt feltételek fennállnak.

(3)[80] A területi környezetvédelmi hatóság a 11. mellékletben meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 11. melléklet szerinti levegő védelmével összefüggő eljárásokban a 11. mellékletben megjelölt feltételek fennállnak.

30. §[81]

31. §[82]

12. A természetvédelmi hatóság eljárásában vizsgálandó szakkérdések[83]

32. § Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a területi természetvédelmi hatóság szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos feladatkörében, vagy a szakhatóságként kijelölt hatóság a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében azt vizsgálja, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e[84]

a) a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása,

b) a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint

c) a természeti értékek és területek, a tájak és az egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése

jogszabályokban és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában rögzített követelményeinek.

33. § (1)[85] A területi természetvédelmi hatóság a 9. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 9. melléklet I. táblázat szerinti természetvédelemmel összefüggő eljárásokban a 9. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak.

(2)[86]

(3)[87]

(4) A különösen és közepesen veszélyes állat országba való behozatalához az Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott állatfajok esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogszabályban meghatározott előzetes állategészségügyi engedélye is szükséges.

V. FEJEZET

A HATÓSÁGOK, VALAMINT AZ IGAZGATÁSI SZERVEK EGYÉB FELADATAI

13. Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság feladatai[88]

34. § Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság állami alaptevékenysége körében[89]

a)[90] szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat;

b) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;

c) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;

d)[91] hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

e) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat;

f)[92]

g) ellátja a továbbképzési feladatokat és

h) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel.

14. A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság feladatai

35. § (1) A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság állami alaptevékenysége körében[93]

a) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

b) közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

c) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;

d) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;

e) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.

(2)[94] A területi környezetvédelmi hatóság a levegőtisztaság-védelmi emisszió mérés, a mobil mérőegységekkel elvégezhető levegőminőségi mérés és zajmérés vonatkozásában a 8/A. § szerinti általános illetékességi területére a hatósági ellenőrzési terv előkészítése céljából az ellenőrzési időszakot megelőző 30. napig hatósági mérési tervet készít. A hatósági mérési terv - a 2. melléklet szerint - az adott területen a regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal bevonásával és jóváhagyásával készül.

(3)[95]

(4)[96] A vízvédelmi hatóság, valamint a vízvédelmi és vízügyi igazgatási szerv részére a 22. § a) pont ab) alpontja szerinti területi környezetvédelmi hatóság biztosítja az (1) bekezdés a) pontja és a 36. § szerinti rendszerben rögzített, a vizekre vonatkozó adatokhoz történő hozzáférést.

(5)[97] A vízvédelmi hatósági és a vízügyi igazgatási tevékenység ellátáshoz szükséges a 36. § b) és c) pontja szerinti feladatok finanszírozása - a hivatalból indult és kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások kivételével - önköltségi alapon, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a vízvédelemért, illetve vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter közötti megállapodásban foglaltak szerint történik. A hivatalból indult és kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások esetében a 36. § b) és c) pontja szerinti tevékenység költségét - a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló kormányrendelet szerint - a kötelezett viseli.

15. A regionális laboratóriumok működtetése[98]

36. §[99] A 2. melléklet szerinti kormányhivatal - a víz, mint környezeti elem tekintetében a vízvédelemért felelős miniszter szakmai irányítása mellett - regionális laboratóriumot működtet, amely mintavétellel, laboratóriumi, illetve egyéb műszeres vizsgálati tevékenységével üzemelteti

a) a környezet állapotértékeléshez szükséges monitoring-rendszert,

b) az igazgatási és hatósági tevékenység ellátásához szükséges mérőrendszert, valamint

c) a rendkívüli környezeti eseményekhez és a helyreállítási intézkedésekhez kapcsolódó mérőrendszert.

16. Az NPI feladatai

37. § Az NPI állami alaptevékenysége körében

a) ellátja

aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,

ab) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében,

ac) a természetvédelemért felelős miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat,

ad) a természetvédelmi kutatással kapcsolatos feladatokat,

ae) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, valamint

af) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;

b) vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek, valamint az egyedi tájértékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;

c) közreműködik

ca) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,

cb) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható vadfajok, fogható halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;

d) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;

e) együttműködik a kulturális örökségvédelmi feladatkörrel rendelkező szervekkel azok külön jogszabályban meghatározott örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában;

f) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;

g) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;

h) kapcsolatot tart a vízügyi igazgatási és hatósági szervekkel a jogszabályokban meghatározott vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatok terén.

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK

38. § (1)[100]

(2)[101]

(3)[102]

(4)[103]

(5)[104]

39. §[105] A területi természetvédelmi hatóság által folytatott természetvédelmi hatósági eljárás, szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata során, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetve tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a területi természetvédelmi hatóság illetékességi területén működő NPI vagy a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság rendelkezik, a területi természetvédelmi hatóság megkeresi az említett szervet.

40. §[106]

40/A. §[107] A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel összefüggő környezetvédelmi és természetvédelmi ügyek elintézésében csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. § Ez a rendelet 2015. április 1-jén lép hatályba.

42. §[108]

43. § Ez a rendelet

a) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének, 3. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjának,

b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének, 3. cikk (1) bekezdésének, 9. cikkének, 11. cikkének, 17. cikk (1) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének,

c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

I. A nemzeti park igazgatóságok elnevezése és székhelye

1. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő

2. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak

3. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

4. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs

5. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom

6. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród

7. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen

8. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét

9. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

10. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter

II. A nemzeti park igazgatóságok működési területe[109]

1. AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe[110]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéből

a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület a Sajó kisvízi medrével együtt, továbbá

Abaújalpár,

Abaújkér,

Abaújszántó,

Abaújvár,

Alsóberecki,

Alsódobsza,

Alsóregmec,

Arka,

Baskó,

Bekecs,

Bodroghalom,

Bodrogkeresztúr,

Bodrogkisfalud,

Bodrogolaszi,

Boldogkőújfalu,

Boldogkőváralja,

Bózsva,

Cigánd,

Dámóc,

Erdőbénye,

Erdőhorváti,

Felsőberecki,

Felsődobsza,

Felsőregmec,

Filkeháza,

Fony,

Füzér,

Füzérkajata,

Füzérkomlós,

Füzérradvány,

Gesztely,

Golop,

Gönc,

Göncruszka,

Györgytarló,

Háromhuta,

Hejce,

Hercegkút,

Hernádbűd,

Hernádcéce,

Hernádkércs,

Hollóháza,

Karcsa,

Karos,

Kéked,

Kenézlő,

Kishuta,

Kisrozvágy,

Komlóska,

Korlát,

Kovácsvágás,

Lácacséke,

Legyesbénye,

Mád,

Makkoshotyka,

Megyaszó,

Mezőzombor,

Mikóháza,

Mogyoróska,

Monok,

Nagyhuta,

Nagykinizs,

Nagyrozvágy,

Nyíri,

Olaszliszka,

Pácin,

Pálháza,

Pányok,

Pere,

Pusztafalu,

Rátka,

Regéc,

Révleányvár,

Ricse,

Sárazsadány,

Sárospatak,

Sátoraljaújhely,

Semjén,

Sima,

Sóstófalva,

Szegi,

Szegilong,

Szentistvánbaksa,

Szerencs,

Tállya,

Tarcal,

Telkibánya,

Tiszacsermely,

Tiszakarád,

Tiszaladány,

Tokaj,

Tolcsva,

Újcsanálos,

Vágáshuta,

Vajdácska,

Vámosújfalu,

Vilmány,

Vilyvitány,

Viss,

Vizsoly,

Zalkod,

Zemplénagárd,

Zsujta települések közigazgatási területe.

2. BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe[111]

a) Veszprém megye.

b) Győr-Moson-Sopron megye területén:

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Fenyőfő,

Románd,

Sikátor,

Veszprémvarsány

települések közigazgatási területe.

c) Zala megye területe - kivéve

Csöde,

Felsőszenterzsébet,

Magyarföld,

Szentgyörgyvölgy,

Zalalövő

települések közigazgatási területén az Őrségi Nemzeti Park területe.

d) Somogy megye területén:

Ádánd,

Nagyberény,

Nyim,

Som,

Szőkedencs

települések közigazgatási területe, valamint

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó települések, kivéve Marcali település teljes közigazgatási területét.

3. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe[112]

a) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe - kivéve az Aggteleki és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.

b) Heves megye - kivéve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.

c) Nógrád megye - kivéve a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe.

d) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén:

a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob településhatárban.

e) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Hevesi füves puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány településhatárban.

4. DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe[113]

a) Baranya megye.

b) Somogy megye területe - kivéve

Ádánd,

Nagyberény,

Nyim,

Som,

Szőkedencs, valamint

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó

települések közigazgatási területe, Marcali település közigazgatási területe nélkül.

c) Tolna megye.

d) Bács-Kiskun megye területén:

Bátmonostor,

Csátalja,

Dávod,

Dunafalva,

Hercegszántó,

Nagybaracska,

Szeremle

települések közigazgatási területe, illetve

Baja, Érsekcsanád, Fajsz, Sükösd településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park területe.

e) Fejér megye területén:

a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet területe Alsószentiván, Cece, Vajta településhatárokban

5. DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe[114]

a) Budapest főváros.

b) Fejér megye.

c) Komárom-Esztergom megye - kivéve

a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom településhatásban

d) Pest megye területe - kivéve

a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi településhatárokban.

e) Nógrád megye területén:

a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, Balassagyarmat, Borsosberény, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi, Nógrád, Patak településhatárokban.

f) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász településhatárban.

6. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe[115]

a) Győr-Moson-Sopron megye területe - kivéve

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Fenyőfő,

Románd,

Sikátor,

Veszprémvarsány

települések közigazgatási területét.

b) Komárom-Esztergom megye területén:

a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom településhatárban.

c) Vas megye területén:

a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárokban.

d) Veszprém megye területén:

a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Gic településhatárban.

7. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe[116]

a) Hajdú-Bihar megye.

b) Jász-Nagykun-Szolnok megye, kivéve a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas településhatárban, valamint a Tisza jobb partjára eső területek Tiszasas településhatárban, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány településhatárban, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász településhatárban, a Körös-Maros Nemzeti Park területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár településhatárokban.

c) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, kivéve a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob településhatárban.

d) Heves megye területén:

a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Kisköre és Pély településhatárban,

valamint a Tisza-tó területe Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána és Kisköre településhatárban.

e) Bács-Kiskun megye területén:

a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Lakitelek, Tiszakécske és Tiszaug településhatárokban.

f) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:

a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület területe Tiszakarád, Tiszacsermely településhatárokban,

a Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület területe Tiszadorogma községhatárban,

a Hortobágyi Nemzeti Park területe Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk településhatárokban.

8. KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe[117]

a) Bács-Kiskun megye területe - kivéve

Bátmonostor,

Csátalja,

Dávod,

Dunafalva,

Hercegszántó,

Nagybaracska,

Szeremle,

települések közigazgatási területe, illetve

Baja,

Érsekcsanád,

Fajsz,

Sükösd

településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park területe,

kivéve továbbá

a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Lakitelek, Tiszakécske, Tiszaug településhatárokban.

b) Csongrád-Csanád megye területén:[118]

Algyő,

Ásotthalom,

Baks,

Balástya,

Bordány,

Csanytelek,

Csongrád,

Csengele,

Dóc,

Domaszék,

Felgyő,

Forráskút,

Kistelek,

Mórahalom,

Ópusztaszer,

Öttömös,

Pusztamérges,

Pusztaszer,

Röszke,

Ruzsa,

Sándorfalva,

Szatymaz,

Szeged, kivéve a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged II. kerület Tápé településhatárban,

Tiszasziget,

Tömörkény,

Újszentiván,

Üllés,

Zákányszék,

Zsombó települések közigazgatási területe, valamint a

Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe Mindszent, Mártély és Hódmezővásárhely településhatárokban, továbbá a

a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe Szentes településhatárban.

c) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas településhatárban, valamint a Tisza jobb partjára eső területek Tiszasas településhatárban.

d) Pest megye területén:

a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi településhatárokban.

9. KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe[119]

a) Békés megye.

b) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Körös-Maros NP területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár településhatárokban.

c) Csongrád-Csanád megye területén:[120]

Ambrózfalva,

Apátfalva,

Árpádhalom,

Csanádalberti,

Csanádpalota,

Derekegyház,

Deszk,

Eperjes,

Fábiánsebestyén,

Ferencszállás,

Földeák,

Hódmezővásárhely, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,

Királyhegyes,

Kiszombor,

Klárafalva,

Kövegy,

Kübekháza,

Magyarcsanád,

Makó,

Maroslele,

Mártély, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,

Mindszent, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,

Nagyér,

Nagylak,

Nagymágocs,

Nagytőke,

Óföldeák,

Pitvaros,

Szegvár,

Szentes, kivéve a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe,

Székkutas,

települések közigazgatási területe, valamint

a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged II. kerület Tápé településhatárban.

10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési területe[121]

a) Vas megye területe - kivéve

a Fertő-Hanság Nemzeti Park Vámoscsalád és Nagygeresd településhatárok közé eső területét.

b) Zala megye területén:

Csöde,

Felsőszenterzsébet,

Magyarföld,

Szentgyörgyvölgy,

Zalalövő

települések közigazgatási területéből a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén kívül eső területek.

2. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez[122]

A 36. § bekezdés szerinti feladatokat ellátó regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatalok illetékességi területe

3. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez[124]

A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok különös illetékessége

1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség:

2. Ügytípus alapján meghatározott különös illetékesség:

4. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez[126]

Környezetvédelmi igazgatási szervek különös illetékességi területe

1.1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség

1.2. A vizsgálat típusához kötött különös illetékesség

1.2.1. A területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti zajmérések végzésének vonatkozásában

1.2.2. A regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal, illetve a területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti rezgésmérések végzésének vonatkozásában

1.2.3 A radiológiai vizsgálatokat valamennyi környezeti elem vonatkozásában országos illetékességi területtel a Baranya Megyei Kormányhivatal végzi.

2. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-ában és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat ellátó megyei kormányhivatalok

5. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez[130]

I. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó szakkérdések[131]

II.[135]

6. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez[136]

I. Egyes környezetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések[137]

II.[139]

7. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez[140]

8. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez[141]

9. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez[142]

I. Egyes természetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők

10. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez[144]

Felszámolási és végelszámolási eljárásban vizsgálandó szakkérdések

11. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez[145]

Levegő védelmével kapcsolatos eljárásban vizsgálandó szakkérdések