Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet

a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének c)-g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §[1]

(1) A rendelet hatálya

a) a szántóföldi gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, olaj- és rostnövények vetőmagvaira és a burgonya vetőgumóra (a továbbiakban: vetőmag),

b)[2] a vetőmag előállítására, feldolgozására, forgalomba hozatalára és felhasználására, továbbá kiszerelésére,

c) a minősítő, ellenőrző és felügyeletet ellátó tevékenység végzésére

terjed ki.

(1a)[3] A rendelet hatálya nem terjed ki a genetikai sokszínűség megőrzését célzó génbanki felhasználásra.

(2)[4] A regisztrált tájfajták esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)[5] A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtése és forgalmazása esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §[6]

A szántóföldi vetőmagvak előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat elsőfokú - OECD rendszerben kijelölt - hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) látja el. A NÉBIH ezen tevékenységéről közhitelű nyilvántartást vezet.

Értelmező rendelkezések

3. §

A rendelet alkalmazásában:

1. alapminta: a tételből csomagolási egységenként vett összes részminta összeöntéséből alapos keveréssel készített homogén átlagminta,

2. állományfejlettség: a növényállomány vegetatív és generatív részeinek a szaporított fajtára, a szülőkomponensekre, a hibridekre jellemző átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenőrzések időpontjában,

3. anyai szülő (anyasor): olyan sorok növényállománya, amelyeken a hibrid vetőmag-előállítást végzik,

3a.[7] anyanövény: olyan beazonosított növény, amelyből növényi szaporítóanyagot vettek,

4. apai szülő (apasor): az anyasorok beporzását (megtermékenyítését) szolgáló sorok növényállománya,

5. beállottság: a szaporított növényállomány térbeli tenyészterületi eloszlásának egyöntetűsége,

6. becsült vetőmagtermés: a szaporítótábla szántóföldi ellenőrzések során alkalmasnak minősített növényállományából becsléssel megállapított nyers vetőmagtermés mennyisége; burgonya esetében az alkalmasnak minősített növényállományból a vetőgumó-méretű, az étkezési burgonyának minősülő, továbbá a vetőgumóméret alatti gumók együttes mennyisége,

7. címerezés: a hibridkukorica-vetőmag előállítása során az anyasorok hímvirágzatának (címerének) eltávolítása,

8.[8] címke: a fémzárolt vetőmagtétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, amely egyedi azonosító jelként a tétel minden göngyölegegységén rajta van, tartalmazza az egyes címkéket megkülönböztető hatósági sorszámot és a növény-egészségügyi jogszabályokkal összhangban egyes növényfajok esetében egyúttal növényútlevélként is szolgál,

9. csírázóképesség: a fajazonos, tiszta magvakból a legkedvezőbb laboratóriumi feltételek között végzett, csíráztatással, meghatározott idő alatt nyert teljes értékű (normális) csíranövények száma darabszázalékban kifejezve,

10. együttvirágzás (kukoricára értelmezve): azonos időben való hím- és nővirágzás a vetőmag-előállító táblán, az anyai növényállomány nővirágzatának (bibék) fővirágzásával egyidejűleg az apasorok címervirágzatának megfelelő mértékű termékenyítőképes pollen (virágpor) hullatása,

11. elemi kár: természeti jelenségek - így különösen belvíz, fagyás, jégverés - által a növényzeten vagy növényi részeken okozott kár,

12. ELISA-teszt: szerológiai módszereken alapuló vírusdiagnosztikai módszer, amely alkalmas a tüneteket nem mutató fertőzés kimutatására is,

13. ellenőrzési minta: a forgalomba hozott vetőmag minőségének ellenőrzése céljából állami szerv által hatósági jogkörben vett minta,

14. faj-, illetve fajtaazonos növényállomány: olyan növényállomány, amelynek egyedei a hivatalos morfológiai leírás szerinti tulajdonságokat mutatják, és az állomány megfelel az adott fajra, fajtára és szaporítási fokra vonatkozó szántóföldi ellenőrzés, illetve kisparcellás fajtaazonosító termesztés követelményeinek,

15. faj-, illetve fajtatiszta növényállomány: olyan növényállomány, amely idegen fajú vagy fajtájú egyedeket nem, vagy kizárólag a vonatkozó előírások szerint megengedett mértékben tartalmaz,

16. fajazonos tiszta magvak: a vizsgált fajhoz tartozó érett, sértetlen magvak, valamint azok az aszott, éretlen, törött és sérült magvak, amelyek nagyobbak eredeti nagyságuk felénél, és amelyek a vonatkozó előírások szerint tiszta anyagnak minősülnek,

17. fejlettség: a növényállomány (apa- és anyasorok) vegetatív és generatív részeinek átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenőrzés időpontjában, a szaporított fajtára, heterózis partnerre, hibridre jellemző kedvező fejlettséghez viszonyítva,

18. fémzárolt tétel: az előírások szerinti tömegben és módon lezárt, mintavételezett, megvizsgált és alkalmasnak minősített tétel, amelynek csomagolási egységei egyöntetű vetőmagot, illetve szaporítóanyagot tartalmaznak, és azonosító jelzésük azonos,

19. fémzároltató: vetőmag-előállító, aki a fémzárolásra előterjesztett vetőmagtétel tulajdonosa vagy annak megbízottja,

20. fenntartó ellenőrzés: évelő növények vetőmag-szaporításának nem magtermő években végzett szántóföldi ellenőrzése,

21.[9] fertőző góc: a hibridkukorica vetőmag-előállítás anyasoraiban virágzó címer, illetve fertilis növény virágport hullató virágzatának az előfordulása,

22. gumóvizsgálat: a burgonya-vetőgumó felületén és belsejében mutatkozó hibák, egyes kórokozók és károsítók megállapítása érzékszervi (helyszíni) vagy mikroszkópos (laboratóriumi) vizsgálattal, valamint a gumók méret szerinti megoszlásának meghatározása négyzetes mérce alkalmazásával,

23. gyomnövények: a vetőmag-szaporító táblán kultúrnövényként nem termesztett növények és azok magvai, termései, hagymái vagy gumói,

24. gyomosság: a vetőmag-szaporító táblán a gyomborítottság és a gyomok fejlettségének mértéke,

24a.[10] hatósági sorszám: hatóság által nyilvántartott, a címkén nyomdai úton elhelyezett szám, amely az Európai Unióban használt típusoknál cdv ellenőrző számjegy, az OECD típusoknál folyamatos sorszám,

25. heterózis partner: a hibrid vetőmag előállítására felhasznált faj-, fajta- és beltenyésztett vonal,

26. hibrid (fajtahibrid) kender: két vagy több kenderfajta, illetve egylaki és kétlaki formák keresztezésével előállított kender,

27. hibrid kukorica: két vagy több szabadon elvirágzó kukorica vagy beltenyésztett vonal meghatározott keresztezéséből előállított olyan kukorica, amely más kukoricától morfológiailag vagy egyéb bélyegek alapján megkülönböztethető,

28. hibrid vetőmag (F1): két vagy több szülői komponens meghatározott kereszteződéséből előállított vetőmag,

29. hímkender (virágos, porzós): csak hímvirágot fejlesztő és virágport (pollent) termelő kender,

30. hímsteril (pollensteril) beltenyésztett vonal (szülő): az a beltenyésztett vonal, testvérvonal vagy egyszeres keresztezés, amelynek hímvirágzata nincs, vagy virágzatában nem képződik termékenyítésre képes virágpor (pollen), de nővirágzata (bibéje) megtermékenyülésre képes,

31. hímtelenítés: hibridkender-vetőmag előállítása során a kétlaki kenderfajtából, a hímegyedek, valamint az egylaki és uniszexuális állományból a kétlaki hímkender egyedeknek virágzás előtti eltávolítása,

32. hiteles minta: a hatóság által vagy az érdekelt felek - a vevő és az eladó - által közösen vett minta,

33. hivatalos fajtaleírás: a fajta állami elismerés során meghatározott morfológiai leírása,

34. hivatalos minta: az e rendeletben foglaltak szerinti, meghatározott személy által vett minta, amely a mintavétel célja szerint minősítő vagy ellenőrzési minta lehet,

35. idegenelés: a fajtól, a fajtától - az apai vagy anyai vonaltól, illetőleg a hibrid előállításhoz felhasznált szülőtől - eltérő, idegen fajnak, fajtának, vonalnak minősülő növényegyedek eltávolítása a szaporító állományból,

36. ISTA (International Seed Testing Association): a Magvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, amely kötelező vizsgálati módszereket ír elő, és ezek alkalmazására felhatalmazást ad, akkreditál,

37. kalász (Spica composita): a pázsitfűfélék családjába (Gramineae) tartozó növények jellegzetes összetett virágzata, amely lényegében összetett füzér,

38. keményhéjú magvak (keményhéjúság): maghéjukon vizet át nem eresztő, ezért nem csírázó magvak,

39. kiegyenlítettség: a tábla növényállományának beállottsága, térbeli megoszlása, az egyes növények és növényrészek arányos fejlettsége, valamint a virágzás és érés egyöntetűsége a szántóföldi ellenőrzés időszakában,

40. kultúrállapot: a vetőmag-szaporító tábla és növényállományának általános agrotechnikai állapota, különösen talaj-előkészítés, vetés, növényápolás, növényvédelem szempontjából,

41. laboratóriumi minta: az alapmintából képzett, hivatalos vizsgálatra beküldött minta,

42. lefokozás (degradálás): a vetőmag-szaporító tábla eredeti szaporítási fokának alacsonyabb szaporítási fokra való átminősítése a szántóföldi ellenőrzés vizsgálati eredménye alapján,

43. magán minta: minden olyan minta, amely a hivatalos és a hiteles minta feltételeinek nem felel meg,

43a.[11] mikroszaporítás: a növényi szaporítóanyag gyors szaporítása nagyszámú egyed előállítása céljából, a növényről vett osztódó növényhajtás vagy merisztéma in vitro tenyészetének felnevelése révén,

44. minősített vetőmag: az a vetőmag, amely a jogszabályban meghatározott vetőmag-minősítési eljárásban vagy annak valamely részfolyamatában részesült,

45. minősítő minta: a vetőmag forgalomba hozatalt megelőző vetőmag-minősítés céljára vett minta,

46. mintatér (próbatér): a szaporító táblából a szántóföldi ellenőrzés vizsgálatainak elvégzésére meghatározott módon kijelölt egységnyi területrész vagy meghatározott számú növény,

47. mintavétel: az a művelet, amelynek során a vetőmagtételből meghatározott módon, dokumentáltan olyan kisebb mennyiséget (mintát) veszünk, amely hűen tükrözi az egész tétel átlagos összetételét és minőségét,

48. nehezen tisztítható idegen magvak: a termesztett növény magjából - hasonló vagy azonos alak, méret, sűrűség, illetve egyéb ok miatt - a vetőmag tisztítása, szétválasztása során nehezen elkülöníthető magvak,

49. nem véglegesen minősített vetőmag: a szántóföldi ellenőrzésben részesült alkalmas minősítésű tábla magtermése, melynek igazoló okmányai forgalomba hozatalra nem jogosítanak,

50. nyers vetőmag: vetési célra betakarított tisztítatlan vagy előtisztított mag,

51. osztályozott vetőmag: egy, illetve két méretfrakcióra bontott vetőmag,

52. ritka sortávolságú növényállomány: 24 cm-nél nagyobb sortávolságra vetett vagy ültetett növényállomány,

53. szabadon elvirágzó fajta: azonos fajtájú vetőmaggal elvetett kultúrában szabad megporzás útján megtermékenyülő növények, amelyeknek utódnemzedéke megőrzi az eredeti jellemző fajtabélyegeket és tulajdonságokat,

54. szántóföldi ellenőrzés: a vetőmag-minősítés része, a szaporító tábla növényállományának a tenyészidő meghatározott szakaszaiban előírt értékmeghatározó tényezők és hivatalos morfológiai leírások alapján végzett vizsgálata; a szántóföldi ellenőrzés során elbírálásra kerül, hogy a növényállomány megfelel-e a vetőmag-szaporításra vonatkozó előírásoknak,

55.[12] származási bizonylat: a felhasznált vetőmag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát, tömegét és minőségét igazoló okmány,

56. szártalanítás: a burgonya szárának és levélzetének megsemmisítése mechanikailag vagy vegyszerekkel, illetve ezek együttes alkalmazásával vagy égetéssel,

57. szelekció: a szaporító tábla növényállományából az idegen fajú, fajtájú, beteg, fejlődésben elmaradt, csenevész, vegyszertől károsodott növények felismerésekor végzett eltávolítása,

58.[13] szürke címke: nem véglegesen minősített, de szántóföldi ellenőrzés és minősítés alapján fajtaigazolt vetőmag fémzárolásakor használt megjelölés,

58a.[14] támasztónövény: pillangós virágúak vetőmag-szaporításához használt, általában kalászos gabonafaj, amelynek magja könnyen tisztítható a fémzárolásra szánt pillangós virágú faj vetőmagjától és amelynek funkciója az, hogy a vetőmag-szaporítás céljából termesztett állománynak vertikális felületet biztosítson a növekedéshez,

59. tisztaság: fajazonos tiszta mag aránya, amelyet adott magtömegből tömeg%-ban határoznak meg,

60. vetőmag-szaporítás fokai és jelölésük, a vetőburgonya kivételével:[15]

60.1. Szuperelit (SE) (Prebázis PB): az elitet megelőző generáció, illetve generációk, amelyet, illetve amelyeket a nemesítő felelősségével - fajtafenntartásra elfogadott gyakorlat szerint - állítottak elő továbbszaporításra,

60.2.[16] Elit (E) (Bázis B): a szuperelit vagy a nemesítő felelősségével - a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint - előállított vetőmag továbbszaporítása, hibrid vetőmag-előállításra kiadott szülői komponens vetőmagja,

60.3.[17] I. szaporítási fok (1. generáció), I. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve - amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy rendelkezik - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE generáció vetőmagjából állítottak elő,

60.4.[18] II. szaporítási fok (2. generáció), II. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve - az I. szaporítási fok minősített vetőmagjából, amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,

60.5.[19] III. fok (3. generáció): amelyet közvetlenül az elit, I. vagy II. fokból, illetve - amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,

61.[20] vetőmag-feldolgozó: az előírt személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely a betakarított nyers magtermést tisztítótelepi feldolgozással fémzárolásra előkészíti,

62. vetőmag-minősítő bizonyítvány: a fémzárolt vetőmagtételre vonatkozó okirat, amely tartalmazza a tétel adatait és igazolja a forgalomba hozatal feltételeinek való megfelelőségét,

63. vetőmagtétel azonosító jelzése: a vetőmagtétel - az egy tételhez tartozó valamennyi göngyölegen azonos - azonosító száma,

64. vetőmagvizsgálat: a vetőmag értékét meghatározó tulajdonságok laboratóriumi vizsgálata,

65. vizsgálati minta: a laboratóriumi minta osztásából származó minta, amelyből az előírások szerinti vizsgálatokat végzik.

66.[21] vetőmagtermesztő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a szántóföldön a növényfajta vetőmagjának szaporítását végzi.

II. Fejezet

A VETŐMAGVAK FORGALOMBA HOZATALA

A forgalomba hozatal általános feltételei

4. §

(1)[22] Vetőmagot kizárólag az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően szabad forgalomba hozni, azzal, hogy a gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, az ipari olaj- és rostnövények, valamint burgonya vetőmagjára az 1-5. számú mellékletében foglalt feltételeket teljesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni az 5-10. §-ban foglaltak szerint lehet.

Engedményes vetőmag

5. §

(1)[23] Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető vetőmaghiány esetén engedélyezhető a Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának, illetve az e rendeletben foglaltaknak meg nem felelő vetőmag átmeneti forgalomba hozatala.

(2)[24]

(3)[25] A NÉBIH egyetértése esetén az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - az (5) bekezdés szerinti eset kivételével - az Európai Unió Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának (a továbbiakban: Állandó Bizottság) továbbítja. Az engedélyről a NÉBIH támogató előterjesztését elbírálva az Állandó Bizottság dönt.

(4)[26] A NÉBIH az Állandó Bizottság engedélyező döntését követően jogosult az engedményezett vetőmagtétel - a szaporítási fok által meghatározott címke színének megfelelő - címkéjét kiállítani, amelyen minden esetben fel kell tüntetni az engedményezés tényét, továbbá, hogy a vetőmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.

(5)[27] A NÉBIH meghatározott időszakra engedélyezheti a csírázóképesség szempontjából az 1-4. számú mellékletekben foglaltaknak meg nem felelő elit, szuperelit és kizárólag vetőmag-szaporítási célú I. és II. fokú vetőmag hatósági minősítését és forgalomba hozatalát. Az ilyen engedményezés esetén a szállítónak szavatolnia kell a meghatározott csírázóképességet, amelyet egyedi, külön címkéjén - a szállító nevének, címének és a vetőmagtétel fémzárolási számának egyidejű szerepeltetésével - fel kell tüntetnie.

(6)[28] Az 1-4. számú mellékletek C. részeinek II. pontjaiban a minimális csírázásra vonatkozóan megállapított követelményeknek meg nem felelő I. és II. szaporítási fokú, valamint kereskedelmi vetőmag átmeneti forgalomba hozatala iránti kérelmet a NÉBIH - egyetértése esetén - az Európai Bizottságnak továbbítja, a többi tagállam egyidejű értesítésével. A kérelem tartalmi elemeit a minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 217/2006/EK rendelet) 3. cikke határozza meg.

(7)[29] A 217/2006/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont Magyarország tekintetében a NÉBIH.

A csírázóképességi vizsgálat befejezését megelőzően forgalomba hozott vetőmag

6. §

(1)[30] A vetőmagtétel csírázóképességi vizsgálatának befejezése előtt - a gyorsabb hozzáférés érdekében - a NÉBIH engedélyezheti a vonatkozó mellékletekben előírt szaporítási fokú vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát az első vásárlóig, a forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb feltételek betartása mellett.

(2) A vetőmag forgalmazójának bizonyítania kell a forgalomba hozatal szükségességét és meg kell jelölnie a forgalomba hozatal szándékozott időszakát, illetve meghatározott csírázóképességet, amelyet forgalomba hozatali célból fel kell tüntetnie egy külön címkén a nevével, címével és a vetőmagtétel fémzárolási számával együtt.

(3) A vetőmag vizsgálati értesítésnek igazolnia kell, hogy a vetőmag-minősítő bizonyítvány kibocsátásához szükséges mintavétel megtörtént. A vetőmag vizsgálati értesítésen fel kell tüntetni az első átvevő nevét és címét, és ezt az okmányt csatolni kell a vetőmagtételhez. A végleges vetőmag-minősítő bizonyítványt a hivatalos vetőmagvizsgálat befejezését követő 30 napon belül át kell adni a vetőmagtétel első vásárlója számára.

(4) A forgalomba hozatalra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az e § szerinti előírások, vagy a vetőmag egyéb forgalomba hozatali feltételei nem állnak fenn.

(5) Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió tagállamain kívüli, harmadik országokból (a továbbiakban: harmadik ország) származó vetőmagra nem lehet alkalmazni.

Kísérleti célú vetőmag

7. §

(1)[31] A kísérleti célú vetőmag tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál. A NÉBIH, a kutatóintézetek, illetve egyéb szervezetek kísérleti célú vetőmaggal való ellátása nem minősül forgalomba hozatalnak.

(2)[32] Az (1) bekezdés szerinti kísérleti célú vetőmag felhasználása iránti, a NÉBIH-hez benyújtott kérelem tartalmazza a kísérleti cél, a faj, a fajta, a mennyiség, valamint a kísérlet helyének megjelölését.

(3)[33] Az elvetett kísérleti célú vetőmagból származó növényállomány termését tilos vetőmagként felhasználni.

7/A. §[34]

(1)[35] A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét kizárólag olyan fajtajelöltek vetőmagjaira lehet megadni, amelyek esetében az állami elismerés iránti kérelmet már benyújtották az agrárpolitikáért felelős miniszterhez, vagy az Európai Unió valamely másik tagállamának hatóságánál kezdeményezték a listára vételt.

(2)[36] Az érintett fajtajelölt vizsgálatát végző fajtavizsgálati hatósághoz az (1) bekezdés szerint benyújtott, kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatal iránti kérelem tartalmazza a tervezett kísérletek leírását és helyszínét a tagállam megjelölésével.

(3)[37] A NÉBIH az engedélyt a kísérlet helyeként megnevezett tagállamok szerinti mennyiségi és időbeni korlátozás megállapításával adja meg a tagállamok és az Állandó Bizottság egyidejű értesítése mellett.

(4) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét a fajta használatával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére elvégzett tesztek vagy kísérletek céljából lehet megadni.

(5) A kísérleti célú vetőmagnak hatóságilag fémzároltnak kell lennie, valamint meg kell felelnie az adott növényfajra engedélyezett utolsó szaporítási fokra vonatkozó előírásoknak.

(6) A kísérleti célú vetőmag címkéjén a fajta megnevezéseként a növénynemesítői referenciát és a javasolt vagy a jóváhagyott fajtanevet, valamint a fajta állami elismerése iránti kérelem számát, vagy az Európai Unió más tagállamában igazolt kérelem számát is fel kell tüntetni. A címkének tartalmaznia kell a "fajta hatóságilag még nem került jegyzékbe" és a "kizárólag tesztek és kísérletek elvégzése céljából" tartalmú megjelöléseket is. A vetőmag jogállásának igazolására és azonosítására előírt hatósági címke színe narancssárga.

7/B. §[38]

(1) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélye egy évig hatályos, amely új kérelem benyújtása alapján egy évvel meghosszabbítható.

(2) Az engedélyek érvényessége megszűnik, ha az állami elismerésre vonatkozó kérelmet visszavonták vagy elutasították, illetve ha a fajta állami elismerésre került.

(3)[39] A NÉBIH-nek - annak ellenére, hogy az engedélyt az illetékes fajtavizsgálati hatóság megadta, bizonyos esetben, különösen GMO szennyezettség, növényegészségügyi veszélyeztetés, környezeti ártalmak elkerülése érdekében - jogában áll Magyarország területén adott kísérleti célú vetőmag felhasználását betiltani, vagy termesztési feltételeket meghatározni.

(4)[40] A NÉBIH az engedély birtokosát kötelezheti a fajta kísérleti felhasználásával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére, az elvégzett tesztek vagy kísérleti eredmények, valamint az engedélyezett időszak alatt az engedély alapján ténylegesen forgalomba hozott vetőmag-mennyiség tagállamonkénti közlésére.

(5)[41] A NÉBIH a kérelmek beérkezéséről, azok esetleges elutasításáról, az engedélyek megadásáról, meghosszabbításáról, hatályon kívül helyezéséről vagy visszavonásáról értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait és az Európai Unió Bizottságát.

Kereskedelmi vetőmag forgalomba hozatala

8. §

(1) A kereskedelmi vetőmagnak azonosíthatóan valamely növényfajhoz kell tartoznia, és eleget kell tennie a 3. és 4. számú mellékletben részletezett, a kereskedelmi vetőmagvakra előírt feltételeknek.

(2) A kereskedelmi vetőmag hivatalos címkéje minden esetben barna színű.

Vetőmagkeverékek forgalomba hozatala

9. §

(1)[42] Amennyiben a forgalomba hozni kívánt vetőmagkeveréket nem Magyarországon, hanem az Európai Unió valamely más tagállamában minősítették, úgy annak a közösségi előírásoknak maradéktalanul meg kell felelnie.

(2)[43] Magyarországon minősítésre kerülő vetőmagkeveréket a 3. számú mellékletben felsorolt fajok fémzárolt, a vonatkozó minősítési és forgalomba hozatali előírásoknak megfelelő vetőmagtételeiből lehet összeállítani. Amennyiben azt takarmánynövényként való termesztésre szánták, a keverék tartalmazhatja - a gazdasági értékvizsgálatban nem részesült fűfajták kivételével - az 1. és 3. számú mellékletben felsorolt fajok, illetve a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó zöldségnövény fajok vetőmagját. A keverék más fajok vetőmagját is tartalmazhatja, ha azt nem takarmánynövény termesztésre szánták. Keverés után a keveréket újra fémzárolni kell, amelynek során a tétel új azonosító számot kap.

(3)[44] Fantázianévvel jelölt keverék csak abban az esetben kerülhet forgalomba, ha a hozzátartozó összetétel a NÉBIH-nél bejelentésre került, a fajok - esetenként fajták - összetétele állandó, és a fantázianév használatát a NÉBIH nyilvántartásba vette. A NÉBIH a fantázianevekről és a hozzájuk tartozó fajösszetételekről a keverékek állandósága érdekében hivatalos nyilvántartást vezet.

(4)[45] Csak Magyarország területén belül hozható forgalomba a takarmánynövényként való termesztésre szánt keverék akkor, ha bármely komponense a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok vetőmagját tartalmazza. A korlátozás tényét a csomagoláson és a címkén fel kell tüntetni.

(5) A címke színe a (2) bekezdés szerinti esetben zöld, a (4) bekezdés szerinti esetben nemzeti színű - piros-fehér-zöld - csíkos.

10. §

(1) A keverék minősítése során vizsgálni kell a fajösszetételt, és amennyiben a komponensek legrégebben fémzárolt összetevőjének vetőmag-minősítő bizonyítványa 6 hónapnál régebbi, a komponensek csírázóképességét.

(2) A keverékek minőségi paramétereit - a csírázóképesség kivételével - a keverék egészéből kell megállapítani. A csírázóképességet a keverékben szereplő fajokra külön-külön kell megállapítani és kimutatni.

(3) Kizárólag olyan keverék hozható forgalomba, amelynek valamennyi komponense megfelel az adott fajra vonatkozó határértékeknek.

(4) A keverék megadott összetételében nem szereplő fajokat idegen magnak kell tekinteni.

(5) Fajösszetétel vizsgálatánál a 10%-nál nagyobb arányt képviselő fajok esetében legfeljebb 5%, a 10%-nál alacsonyabb arányt kitevő fajok esetében legfeljebb 2% a feltüntetett keverési aránytól való megengedett eltérés.

(6) Az egy tételben zárható keverékek megengedett legnagyobb tömege azoknál a keverékeknél, ahol 50%-nál több a keverékben a gabona, csillagfürt, lóbab, bükköny, szója, napraforgó aránya 20 tonna, egyéb keverékeknél 10 tonna.

(7) A vetéstechnológia könnyítése céljából készített keverékek - például sugárkezelt mák - a fémzárolás szempontjából nem számítanak keveréknek. Az ilyen keverék csak fémzárolt vetőmagból készíthető, a keverést végző garanciájával.

III. Fejezet

A VETŐMAGVAK ELŐÁLLÍTÁSA

A vetőmagvak előállításának általános feltételei

11. §

(1) A vetőmag-előállító, vetőmag-kiszerelő, vetőmag-feldolgozó és vetőmag-forgalmazó a tevékenységi területének megfelelően felelős a vetőmag származásának azonosságáért, a vetőmag szántóföldi ellenőrzése során megállapított genetikai tisztaságának, a vetőmagtételek egyöntetűségének és értékmérő tulajdonságainak megőrzéséért.

(2) Vetőmag-szaporítást az a vetőmag-előállító vagy vele erre irányuló szerződéses jogviszonyban álló vetőmag-termesztő végezhet, aki az e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglalt követelményeket biztosítja, valamint tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.

Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés szabályai

12. §[46]

(1) Az 1. és 3-4. számú melléklet A. és D. részeiben és a 2. számú melléklet A. részében felsorolt növényfajok vetőmagjának - az 1. és 3-4. számú melléklet B. és D. részeiben és a 2. számú melléklet B. részében foglalt követelményekre kiterjedő - átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzése joghatásában azonos a növénytermesztési hatáskörben eljáró hatóság által lefolytatott eljárással. Átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést az a természetes személy végezhet, aki rendelkezik a NÉBIH engedélyével (a továbbiakban: megbízott ellenőr).

(2) Az (1) bekezdés szerinti, átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés szuperelit szaporítási fok esetében nem végezhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a NÉBIH kérelemre annak a természetes személynek adja meg, aki

a)[47] az 5/a. számú melléklet szerinti felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkezik,

b) szántóföldi ellenőrzési és minősítési ismeretekre vonatkozó sikeres gyakorlati és elméleti vizsgát tesz, valamint

c) munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel igazolja a szaporítóanyag-előállítóval fennálló jogviszonyát.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek nem vonatkoznak arra a természetes személyre, aki legalább 5 éves, igazolt, a növénytermesztési hatóságnál teljesített, szántóföldi ellenőrzésre is kiterjedő gyakorlattal rendelkezik.

(5)[48] A (3) bekezdés szerinti engedély a kérelemben megjelölt határozott időre adható ki. A megbízott ellenőr köteles a NÉBIH által üzemeltetett Vetőmag-, Szaporítóanyag Felügyeleti és Növényfajta kísérleti Információs Rendszerbe (a továbbiakban: VIGOR szakrendszer) a NÉBIH által kiadott és honlapján közzétett szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó szabályzatban (a továbbiakban: Szántóföldi Szemle szabályzat) meghatározott adatok rögzítésére.

(6) Átruházott jogkörű szántóföldi ellenőrzés esetén a vetőmag-előállító köteles rögzíteni - a 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés megtétele helyett - a 14. § (1) bekezdése szerinti határidőben a 15. § szerinti nyomtatvány szerinti adatokat a VIGOR szakrendszerben.

(7) A megbízott ellenőr az ellenőrzés eredményeképpen nem juthat jogtalan előnyhöz. A megbízott ellenőr e tevékenysége során nem utasítható. A megbízott ellenőr köteles az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés során a Szántóföldi Szemle szabályzatban foglaltak szerint eljárni.

(8) Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH vagy a vármegyei kormányhivatal felügyelete mellett kell végezni, azzal, hogy[49]

a) az ellenőrzésre kerülő szaporítás anyamagjának és termésének a hatóság által elvégzett fajtakitermesztésben kell részesülnie,

b)[50] az első évben a megbízott ellenőr - a (4) bekezdés szerinti gyakorlattal rendelkező természetes személy kivételével - kizárólag a hatósági felügyelővel együtt, annak teljes felügyelete mellett végzi a szántóföldi szemlét és minősítést,

c) a második évtől kezdődően a hatósági felügyelő közvetlen felügyelete mellett végzett szántóföldi szemlében kell részesíteni legalább

ca) önbeporzó növényeknél a megbízott ellenőr által szemlézett táblák 15%-át,

cb) idegenbeporzós növények esetén a megbízott ellenőr által szemlézett táblák 20%-át,

cc) hibrid növények esetében a megbízott ellenőr által szemlézett táblák 25%-át.

(9) A megbízott ellenőr köteles a Szántóföldi Szemle szabályzatban meghatározott időközönként a szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó ismeretekkel kapcsolatos továbbképzésen részt venni.

(10) A (3) bekezdés b) pontja szerinti vizsga, valamint a (9) bekezdés szerinti továbbképzés elméleti anyagát a NÉBIH a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a szükséges oktatást és vizsgáztatást megszervezi.

(11) A megbízott ellenőr engedélyét vissza kell vonni, ha

a) a hatósági felügyelő megállapítja, hogy a megbízott ellenőr a (8) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során három vagy több esetben téves minősítést állapít meg, vagy

b) a termésből származó tétel a fajtakitermesztés során három vagy több esetben alkalmatlan minősítést kap.

A szántóföldi vetőmag-szaporítások ellenőrzésének általános követelményei

13. §

(1) A szántóföldi vetőmag-szaporítás ellenőrzésének célja annak igazolása, hogy az előállított fajta igazolt vetőmagja egy vagy több generáción keresztül a fajta hiteles alapanyagából, vetőmagjából származik és annak tulajdonságait a felszaporítás során megtartotta.

(2)[51] Az 1-5. számú melléklet A. részeiben foglalt növényfajok fajtáinak az Európai Unión belüli forgalmazási célú, valamint export célú vetőmag-szaporításait hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni. Az 1., 3. és 4. számú melléklet D. részeiben foglalt növényfajok hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesíthetők a vetőmag-előállító szándéka szerint. A hivatalos szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH végzi.

(3) Az Európai Unió határain belül felhasználásra kerülő, elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállításnak a 12. §-ban foglaltak szerint végzett szántóföldi ellenőrzése és minősítése hivatalos szántóföldi ellenőrzésnek minősül.

(4) A szuperelit szaporítási fokú vetőmag-előállításokat minden esetben hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni, kivéve, ha azt a fajtafenntartásért felelős személy saját hatáskörben végzi és a termést közvetlenül elit vetőmag-szaporításra használja fel.

(5) Az ellenőrzést végző személynek szakmailag megfelelően képzettnek kell lennie ahhoz, hogy azonosítani tudja a szemlélt növényállomány fajtáját és önálló döntést tudjon hozni a minősítésről.

Bejelentés szántóföldi ellenőrzésre

14. §

(1)[52] A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából

a) az őszi vetésű növények és őszi telepítésű évelő növények esetében a vetést, telepítést követő év február 28-ig,

b) a szareptai mustár, a fehér mustár, a fekete mustár, a borsó, a tavaszi káposztarepce, a tavaszi réparepce, a tavaszi vetésű gabonafélék, az olajretek, a mézontófű, valamint a fűfélék esetében április 30-ig,

c) a dugványozással vagy palántázással szaporított növények, a tavaszi telepítésű évelő növények, a b) ponton kívüli egyéb tavaszi vetésű növények és a rizs esetében június 10-ig,

d) a másodvetésű vetőmagok előállítása esetében július 30-ig

be kell jelentenie szuperelit szaporítási fok esetében a NÉBIH-nek, egyéb esetben a vármegyei kormányhivatalnak az általuk rendszeresített és honlapjukon közzétett nyomtatványon.[53]

(2)[54]

(3)[55] A NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal a bejelentést követő 30 napon belül értesíti a vetőmag-előállítót, ha valamilyen okból a vetésbejelentést nem fogadja el.

(4)[56] A vetőmag-előállító a bejelentett adatokban történt bármely változásról köteles nyolc napon belül írásban tájékoztatni a NÉBIH-et, illetve a vármegyei kormányhivatalt.

15. §

A vetőmag-szaporítás bejelentése akkor fogadható el, ha

a)[57] azt a vetőmag-előállító a NÉBIH által erre rendszeresített nyomtatványon,

b)[58] a 14. §-ban előírt bejelentési határidőn belül, valamint

c) a vetőmag származását igazolva nyújtja be, a 19. § szerint,

d)[59] az elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén a vetőmag-előállító tábla nagysága - a dohány kivételével - legalább 1 hektár,

e)[60] a vetőmag-előállító 3 évre, de legalább a növényfaj elővetemény korlátozási követelményének megfelelő időtartamra visszamenőleg rendelkezik a vetőmag-előállító tábla nyilvántartásával, továbbá

f)[61] támasztónövényes vetőmag-szaporítás esetén a vetésbejelentő ív megjegyzés rovata tartalmazza a támasztónövény faját és annak arányát a szaporításban.

16. §

Elővetemény korlátozási szabályként - ha az egyes növényfajokra vonatkozó mellékletek B., illetve D. részének II. részében foglalt előírások másként nem rendelkeznek - csak olyan vetőmag-szaporító tábla növényállománya részesíthető szántóföldi ellenőrzésben, amelyben egyéves növény esetében a megelőző évben, évelő növény esetében legalább két éven át nem termesztettek korlátozás alá eső fajú növényt, amely a szaporított növényállományban faj- vagy fajtakeveredést okozhat.

17. §

(1)[62] Magyarországon, illetve az Európai Unió más tagállamaiban nem elismert fajták export céltermeltetésének OECD rendszerű bejelentéséhez a regisztrációs ország illetékes hatóságának hozzájárulását is csatolni kell.

(2)[63] Magyarországon, illetve az Európai Unió más tagállamaiban el nem ismert, az OECD fajtalistán sem szereplő fajták export vetőmag előállításának bejelentésekor igazolni kell az alapanyag származását, és hogy az adott fajta mely ország nemzeti fajtalistáján szerepel vagy hogy hol van hivatalos kísérletben.

(3)[64] Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplő fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez hivatalos fajtaleírást kell mellékelni.

(4)[65] Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő hibrid fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez, a szülői komponensek igazolására, a regisztráló ország hivatalos igazolását kell mellékelni.

(5)[66] Az 1-5. számú mellékletben nem szereplő fajok esetében a vetés bejelentőjének a szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó módszertani leírást kell benyújtania a NÉBIH részére.

18. §

A vetőmag-előállító köteles a vetőmag-szaporításokról nyilvántartást vezetni, és a bejelentő ív másolatát 3 évig megőrizni.

A származás igazolása

19. §

(1)[67] Magyarország területén az 1-5. számú mellékletek A. és D. részeiben szereplő fajokból továbbszaporítási céllal vetőmagot elvetni származási igazolással lehet. A származási igazolást a vetésbejelentéshez kell csatolni.

(2) A nemesítő vagy fajtafenntartó az általa továbbszaporításra kiadott szuperelit vetőmagtételekhez köteles származási bizonylattal dokumentáltan származási igazolást adni, amely tanúsítja a szuperelit vetőmag faj- és fajtatisztaságát, továbbá a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.

(3)[68] Magyarország területén a szuperelitnél alacsonyabb szaporulati fokú, továbbszaporításra kerülő fémzárolt vetőmagtételekről vagy azok részegységeiről a vetőmag-előállító köteles a további vetőmag-szaporítás céljára származási bizonylatot adni, amely tanúsítja az elvetett vetőmag faj- és fajtatisztaságát, valamint a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.

(4)[69] Az Európai Unió valamely más tagállamában vagy harmadik országban előállított és minősített, Magyarország területén továbbszaporításra kerülő vetőmagokról azok tulajdonosa állít ki származási igazolást, amelyhez a címkét, vagy az azzal egyenértékű zsákjelzést csatolni kell.

(5)[70] A továbbszaporításra kerülő vetőmag-előállítójának Magyarország területén tárolt hivatalos letéti mintával kell rendelkeznie, melyet szúrópróbaszerű ellenőrzés alkalmával a NÉBIH-nek, illetve a vármegyei kormányhivatalnak a rendelkezésére kell bocsátani.

Szántóföldi ellenőrzés

20. §

(1)[71] A szántóföldi ellenőrzés végrehajtására e rendelet 1-5. számú mellékletei, valamint a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó, honlapján közzétett szabályzata irányadó.

(2)[72]

(3)[73] A vetőmag-előállító köteles a szántóföldi ellenőrzés időpontjára a táblát, a tábla környékét és annak növényállományát úgy előkészíteni, hogy az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. és B. részeiben foglalt előírásoknak megfeleljen. A táblát, a tábla környékét és annak növényállományát folyamatosan ilyen állapotban kell tartani.

(4)[74] A vetőmag-szaporítás a növényegészségügyi jogszabályokban meghatározott zárlati károsítókat nem tartalmazhat. A vetőmag-előállító köteles a zárlati károsítók előfordulását a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalnak bejelenteni.

21. §

(1) A szántóföldi ellenőrzésre bejelentett adatok helyszíni azonosításakor a szántóföldi ellenőrzést végző felügyelőnek - a szántóföldi ellenőrzés megkezdése előtt - a termelő területére vonatkozó nyilvántartási adatok és a termelő nyilatkozata alapján kell a vetőmag-szaporítás táblájára vonatkozó adatokat azonosítania, illetve tájékozódnia a tábla helyéről, a területen az előző években termesztett növényfajokról.

(2) A vetőmag-előállító táblákat elválasztó sávval kell elhatárolni egymástól, beleértve az azonos fajtájú, de különböző szaporítási fokú vetőmag-szaporító táblák elkülönítését is.

22. §

(1) A szántóföldi ellenőrzések során a minősítési határérték vizsgálatát a mintatereken, vagy a szuperelit és elit szaporítási fok esetén a 0,1 ha alatti területek teljes növényállományának vizsgálatával kell végezni.

(2) Egy mintatérnek - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek - 100 m2 nagyságúnak kell lennie.

(3) Ritka sortávolságú növényállomány esetén - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek - a mintatér 200 db növényből, illetve annak tenyészterületéből áll.

(4) Valamennyi növényfaj összes szaporítási foka esetén - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások az adott fajra vonatkozóan másként nem rendelkeznek - 20 hektárig legalább 4 mintateret, ezen felül minden megkezdett 10 hektár esetében további legalább 2 mintateret kell kijelölni.

(5) A mintatereket - különösen a szaporító tábla alakja, fekvése, domborzati és talajviszonyai figyelembevételével - az 1. és a 3-5. számú mellékletek B. részeiben, valamint a 2. számú melléklet A. részében foglaltakra figyelemmel kell kijelölni. Kiegyenlítetlen növényállomány esetén a mintaterek számát szükség szerint növelni kell.

23. §

(1) A mintatereken értékmeghatározó minősítő tényezőként kell vizsgálni az általános kultúrállapotot, az állományfejlettséget, a kiegyenlítettséget, a növényállomány faj- és fajtatisztaságát, a gyomosságot, az idegen fajú növények és gyomok előfordulását, a károsítók előfordulását, a vírusokat, a baktériumokat és a gombabetegségeket, valamint a becsült vetőmagtermést.

(2) A mintatéren az általános kultúrállapotot, valamint az állományfejlettséget és kiegyenlítettséget minősítő értékszámokkal kell bírálni és kifejezni, a következők szerint:

a) kiváló: 5,

b) jó: 4,

c) megfelelő: 3,

d) gyenge: 2.

(3)[75] Ha a tábla mérete szerint kijelölt mintaterek felében a faj-, illetve a fajtatisztasági vizsgálat eredményei a bírált fokra megengedett határértéket 100%-kal meghaladják, a vizsgálat tovább nem folytatható, a szaporító tábla növényállományát alkalmatlannak kell minősíteni.

(4) A mintatereken a név szerint felsorolt idegen fajú növényeket darabszám szerint kell megállapítani és feljegyezni. A végső minősítő vizsgálaton csak azokat kell figyelembe venni, amelyek a szaporított növényállomány betakarításának idejére magot (termést) érlelhetnek.

(5) A gyomosságot 0-3 minősítő számmal kell elbírálni azzal, hogy

a) a gyommentes növényállományt 0 minősítő számmal kell értékelni,

b) 1-es minősítő számmal értékelendő gyenge, kismértékű a gyomosság, ha a gyomnövények a talaj felszínét 10%-nál kisebb mértékben borítják,

c) közepes mértékű és 2-es minősítő számmal értékelendő a gyomosság, ha a gyomnövények a talaj felszínét 10-30%-ban borítják,

d) erős a gyomosság akkor, ha a gyomnövények a talaj felszínét 30%-nál nagyobb mértékben borítják és a gyomfejlettség a minősítést akadályozza; az ilyen szaporítás növényállományát - 3-as minősítő számmal értékelve - alkalmatlannak kell minősíteni.

(6)[76] A támasztónövényes vetőmag-szaporítás esetén a támasztónövény

a) nem számít idegen fajnak vagy gyomnak a mintatereken,

b) nem akadályozhatja a vetőmag-szaporítás céljából termesztett növényállomány ellenőrzését.

24. §

(1) A név szerint felsorolt betegségeket a fertőzött növények darabszáma, a növényeken, növényrészeken jelentkező fertőzés mértéke alapján fertőzöttségi minősítő számokkal kell kifejezni. A fertőzött növények mennyisége alapján a mintatereken a fertőzöttséget

a) mentesség esetén 0-ás,

b) a növények legfeljebb 6%-os fertőzött aránya esetén 1-es,

c) a növények legalább 7, de legfeljebb 15%-os fertőzött aránya esetén 2-es,

d) a növények 15%-nál nagyobb fertőzött aránya esetén 3-as

minősítő számmal kell elbírálni.

(2) A fertőzött növényeken a fertőzöttség mértékét

a) a vegetatív részekre korlátozódó gyenge fertőzést 1-es,

b) a növény vegetatív részén kívüli, a generatív részekre részlegesen átterjedt fertőzést 2-es, illetve

c) a növény generatív részein jelentkező, a termés mennyiségi és minőségi romlását okozó maggal továbbterjedő fertőzést 3-as

minősítő számmal kell elbírálni.

(3)[77] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott minősítő számok alapján kell kialakítani a vetőmag-szaporító táblára vonatkozó fertőzöttségi minősítő értékszámot.

25. §

A vetőmag-szaporító tábla növényállományát minden egyes szántóföldi ellenőrzés alkalmával minősíteni kell. Ha a szaporító tábla növényállománya nem hibrid növényfajták esetében egy vagy több követelmény tekintetében nem éri el az adott szaporítási fokra előírt határértéket, de valamely alacsonyabb szaporítási fok valamennyi követelményének megfelel, akkor erre az alacsonyabb fokra lehet minősíteni. A lefokozás bármely szántóföldi ellenőrzés során, de csak egy ízben alkalmazható és az eredeti szaporítási fok a későbbi vizsgálatok alkalmával nem állítható vissza.

Szántóföldi minősítés

26. §

A szántóföldi ellenőrzés során a növényállomány minősítésére az alábbi minősítési kategóriák alkalmazhatók:

a) "Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas",

b) "Vetőmagnak alkalmas",

c) "Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően feltételesen alkalmas",

d) "Fenntartó szemle",

e) "Vetőmagnak nem alkalmas".

27. §

(1) A "Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas" minősítési kategóriát a többszöri szántóföldi ellenőrzést igénylő növényfajok első, illetve közbeeső szántóföldi ellenőrzésein kell alkalmazni, abban az esetben, ha a vizsgálatok eredménye alapján a növényállomány megfelel a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak.

(2)[78] Idegen fajú, illetve fajtájú növényeket az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. részében foglalt megengedett mértéken felül tartalmazó szaporítások növényállományát a közbeeső szántóföldi ellenőrzésen csak akkor lehet a "Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas" minősítési kategóriába sorolni, ha a közbeeső vagy a következő ellenőrzésen még biztonságosan elbírálható, hogy az idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a szakmai követelmények megtartásával az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. részében foglalt mértékig eltávolították.

(3) Ha a közbeeső ellenőrzésen egy vagy több, az előírást meghaladó kizáró ok csak a vetőmag-szaporító tábla kisebb részén fordul elő, és ez a tábla nagyobb részétől jól elkülöníthető, úgy lefokozás nélkül táblamegosztás alkalmazható és a "Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas" minősítés adható, megfelelő szigetelés esetén.

(4)[79] Az alkalmatlannak minősített táblarészt az alkalmasnak minősítettől - legkésőbb a soron következő szántóföldi ellenőrzésig - az elválasztósávnak, illetőleg izolációs távolságnak megfelelő szélességben a növényzet eltávolításával (kaszálás, szántás) kell elkülöníteni. Ebben az esetben ismételt szemlét kell végezni. A termelőnek gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmatlan minősítésű táblarész termése a betakarításkor teljes mértékben elkülönüljön és a keveredés veszélye ki legyen zárva. Ha a táblarészek elkülönítése nem történt meg, az egész szaporítótábla növényállományát a következő szántóföldi ellenőrzés alkalmával alkalmatlannak kell minősíteni.

28. §

"Vetőmagnak alkalmas" minősítési kategóriába kell sorolni a növényállományt, ha a szántóföldi ellenőrzés, illetve a többszöri ellenőrzést igénylő növényfajok esetén a végső minősítő ellenőrzés alkalmával a követelményeknek hiánytalanul megfelelt. Ilyen minősítés adható olyan esetben is, ha a tábla egy részén a növényállományt elemi kár érte és a tábla sértetlen része táblamegosztással a károsult résztől jól elkülöníthető, vagy ha a kártétel következményei a vetőmag minőségét nem érintik.

29. §[80]

Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően "feltételesen alkalmas" minősítést lehet alkalmazni, ha

a) az adott vetőmag-szaporításban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglaltak szerint engedélyezett gyomok előfordulása az adott határérték legfeljebb kétszerese, és tisztíthatóságuk megoldható, vagy

b) a 4. számú melléklet B. részének 3. pontja szerint gélelektroforézis vizsgálati kötelezettség előírható.

30. §[81]

A "Fenntartó szemle" minősítési kategória ellenőrzése kiterjed a szaporítás beazonosítására és annak megállapítására, hogy az állomány alkalmas-e a következő évi magfogásra. Az évelő növényeknél ezt a szemlét évente egyszer a vegetációs idő alatt kell végezni, abban az esetben, ha adott évben magfogás nem történik.

31. §

(1)[82] "Vetőmagnak nem alkalmas" minősítést kell adni a növényállománynak, ha az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglalt előírásoknak a vetőmag-előállító tábla nem felel meg, vagy a vetőmag-előállító saját elhatározására a tábla egy részén vagy egészén befejezi a vetőmag-szaporítási tevékenységet.

(2)[83] Az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglalt előírásoknak meg nem felelő vetőmag-szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni, és annak termését a továbbiakban a minősítési folyamatból ki kell zárni.

(3)[84] Végső ellenőrzéskor a szaporítás növényállományát a zárlati károsítókra vonatkozóan a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével kell minősíteni.

(4)[85] A "Vetőmagnak nem alkalmas" minősítéskor, ha a termés fajtatisztaságát nem befolyásoló helyrehozható hiba történt, és a vetőmag-előállító 24 órán belül a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint a hiba megszüntetése melletti minősítés megismétlését kezdeményezi a NÉBIH-nél, a vetőmag-előállító a hibát a megismételt szemléig kijavítja.

32. §[86]

A 12. § szerinti, átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés során a 26. § c) pontja szerinti feltételes minősítés alkalmazására nincs lehetőség.

33. §[87]

(1) Ha a vetőmag-előállító a növényállomány szántóföldi ellenőrzésének eredményével nem ért egyet, és az ellenőrzést követő 24 órán belül minősítés-felülvizsgálatot kezdeményez, annak megtörténtéig a növényállományban semmiféle tevékenység - ideértve a szelekciót, a gyomirtást, a növényvédelmi tevékenységet - nem folytatható vagy végezhető. A szántóföldi minősítés-felülvizsgálatra a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó szabályzata irányadó.

(2) Nem kérhető felülvizsgálat olyan esetekben, ha a kizárás helyrehozhatatlan - fajtatisztaságot veszélyeztető - hiba miatt történt, ideértve az idegen beporzást is.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat költségei a vetőmag-előállítót terhelik, kivéve, ha a minősítés módosítására a minősítő hibájából kerül sor.

Védőtávolságok érvényesítése

34. §

(1) A vetőmag-szaporításokban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni.

(2)[88] A szerződés alapján vagy zárt körzet létrehozásával érvényesített védőtávolság esetén a meghirdetett vetésterv - a szakmailag indokolt vetésváltási igény figyelembe vételével - akkor okoz jelentős eredményveszteséget a védőtávolságba eső földhasználónak (a továbbiakban: földhasználó), ha

a) a védőtávolságba eső területen nagy értékű kultúrának az előállítása hiúsul meg (például öntözhető csemegekukorica, hibridkukorica előállítás vagy napraforgó vetőmag előállítás),

b) a teljes gazdaságra vetített hozamérték csökkenés várhatóan meghaladja a 30%-ot, vagy

c) a védőtávolságban más növényi kultúra termesztése a támogatási jogosultság elvesztésével jár.

(3)[89] A vetőmag-előállítónak a 7. számú melléklet szerint kell nyilatkozattételre felhívnia azt az egyeztetési igényét bejelentő földhasználót, akivel nem sikerült megegyeznie.

(4)[90]

Vetőmag-szaporítási zárt körzet

35. §[91]

36. §[92]

37. §

(1)[93]

(2)[94]

(3)[95]

(4)[96] Több évre vagy több termelési ciklusra engedélyezett zárt körzetnél földhasználó-változás esetén a korábbi földhasználó köteles az új földhasználót a földhasználatra vonatkozó korlátozásokról, a vetőmag-előállítót pedig a földhasználó személyének és címének változásáról írásban értesíteni.

(5)[97]

Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat

38. §

(1) A vetőmag faj- és fajtaazonosságát, valamint fajtatisztaságát kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.

(2)[98] A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot e rendelet előírásai, továbbá a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerint kell elvégezni. A NÉBIH köteles a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertant nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(3)[99] A fajtakitermesztés a NÉBIH feladata.

(4) Kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni Magyarországon minősített[100]

a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

c) valamennyi továbbszaporításra kerülő I. szaporítási fokú vetőmagtételből,

d) a napraforgó és kukorica I. szaporítási foknak számító hibridjeinek legalább 50%-ából,

e) a c) és d) pontban foglaltak kivételével az I. szaporítási fokú vetőmagtételek 10%-ából,

f)[101] valamennyi harmadik országból importált, fajtaigazolt és továbbszaporításra szánt vetőmagtételből,

g) valamennyi fajtaigazolással exportálásra kerülő vetőmagtételből,

h)[102]

(5)[103] Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatban részesíthető bármely beküldött minta. A fajtakitermesztéshez szükséges standard mintát a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő fajtáknál a NÉBIH jogosult bekérni.

(6)[104] A kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálathoz szükséges hivatalos mintavétellel vett mintákat a vetőmag-előállítónak a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatokra vonatkozó szabályzatában foglalt határidőig a NÉBIH fajtakitermesztő állomására kell elküldenie. Ha a minta a vetőmag-előállító hibájából nem kerül vizsgálatra, akkor az adott vetőmagtételt, illetve annak következő szaporítási fokát a minősítésből ki kell zárni mindaddig, amíg a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat le nem zárul. Ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a NÉBIH hibájából hiúsul meg, a vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát erre tekintettel nem lehet korlátozni.

(7)[105] Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során szuperelit vagy elit szaporítási fokú vetőmagnál, ha a kitermesztés eredménye nem fajtaazonos, a vetőmagot továbbszaporításra nem lehet felhasználni, nem fajtatiszta kitermesztési eredmény esetén a szigorított minősítés részét képező szigorított szántóföldi ellenőrzést (a továbbiakban: szigorított szántóföldi ellenőrzés) kell végrehajtani.

(7a)[106] Amennyiben a kisparcellás fajtakitermesztésen a fémzárolt tétel az előírt határértéknek nem felel meg, akkor a még rendelkezésre álló készletek vetőmagként a továbbiakban forgalomba nem hozhatóak.

(7b)[107] Amennyiben egy tétel a határértéket +100%-nál kisebb mértékben túllépi, a vetőmag-előállító továbbszaporítás iránti kérelmére, továbbszaporítási céllal, szigorított szántóföldi ellenőrzés mellett elvethető a készlet.

(7c)[108] Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során az engedélyezett utolsó szaporítási fokú vetőmag határértéknek nem megfelelő vizsgálati eredménye esetén a következő évben azonos vetőmag-előállító azonos faj és szaporulati fok esetében 50% kitermesztést köteles eltűrni.

(8)[109] A NÉBIH a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat eredményéről a fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerinti vizsgálati bizonyítványt állít ki. A követelményeknek a fajtaazonosság szempontjából nem megfelelő tételt, illetve annak további szaporulatát vetőmagként nem lehet felhasználni.

(9)[110] Az 1-4. számú melléklet szerinti fajok esetében, ha a szántóföldi ellenőrzés, valamint a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat elvégzését követően továbbra sem határozható meg minden kétséget kizáróan a vetőmag fajtaazonossága, a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal a fajtaazonosság vizsgálatához - a nemzetközi szabványokkal összhangban - nemzetközileg elismert és reprodukálható biokémiai vagy molekuláris technikát használhat.

IV. Fejezet

FÉMZÁROLÁS

A fémzárolás általános előírásai

39. §

(1)[111] Magyarországon árutermesztésre és továbbszaporításra forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot ISTA minősítés esetén a NÉBIH, egyéb minősítés esetén a vármegyei kormányhivatal ("A fémzárolás általános előírásai" alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) fémzárolja a törvény 20. §-a és a NÉBIH honlapján közzétett fémzárolási szabályzatában foglaltak szerint.

(2)[112]

(3)[113]

(4)[114] A vetőmagtételeket csak akkor lehet fémzárolni, ha

a) a vetőmagszaporítások betakarítása után a vetőmag-előállító a tényleges nyerstermés mennyiségét a NÉBIH által erre rendszeresített nyomtatványon[115]

1. kalászosok (rizs kivételével), repcefélék, borsó, bíborhere, álló fűmagszaporítások esetében augusztus 15-ig,

2. hüvelyesek (borsó kivételével), répafélék, olajretek, mustár esetében október 21-ig,

3. napraforgó, kukorica, burgonya, rizs, cirok, herefélék, valamint minden fel nem sorolt növény és dugványszaporítás esetén november 20-ig

az eljáró hatóságnak bejelenti, valamint a fémzárolási megrendelőhöz csatolja, vagy[116]

b) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, illetve a nem véglegesen minősített vetőmag esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

c) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, vagy

d)[117] az Európai Unió Magyarországon kívüli tagállamaiból származó, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolása esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

e) a harmadik országból importált, a forgalomba hozatali követelményeknek nem megfelelő, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajta vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és továbbszaporítás esetén az Európai Unió fajtát regisztráló tagállamának hatósági engedélyét, vagy

f) a harmadik országból importált, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, vagy

g) a harmadik országból importált, a Közösségi Fajtajegyzéken nem szereplő fajta export céltermeltetés céljából behozott vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és a fajtát regisztráló állam hatósági engedélyét, valamint a vetőmag-előállító nyilatkozatát a megtermett vetőmag teljes mennyiségének az Európai Unióból való kiszállításáról.

(5)[118] A fémzárolást a fémzároltatónak a fémzárolás helye szerint illetékes eljáró hatóságnál kell írásban kezdeményeznie.

(5a)[119] Az (5) bekezdés szerinti fémzárolásra történő bejelentés minősül a törvény 20. § (4) bekezdése szerinti címke megrendelésének.

(6)[120] Az eljáró hatóság a bejelentéstől számított 8 napon belül a fémzárolást elkezdi, a mintavételt elvégzi.

39/A. §[121]

39/B. §[122]

40. §

(1)[123] A minősítő vizsgálatra beérkezett mintákról az eljáró hatóság nyilvántartást vezet. Az eljáró hatóság a minta vizsgálatát a beérkezéstől számított 5 napon belül köteles megkezdeni. A mintákat az 1-4. számú mellékletek C. részeiben és az 5. számú melléklet A. és C. részeiben előírt paraméterekre kell megvizsgálni. A vizsgálatról okiratot kell kiállítani, illetve a vizsgálat eredményei alapján a tételt minősíteni kell, és erről hazai, illetve a nemzetközi forgalomban érvényes bizonyítványt kell kiadni.

(2) A vetőmagtételnek egyöntetűnek kell lennie, és azt a vonatkozó előírások szerint kell megmintázni. A vetőmagtételek egyöntetűségéért a fémzároltató a felelős. A fémzároláskor a mintáknak a vizsgálat helyére történő eljuttatása a fémzároltató feladata.

(3)[124] Az eljáró hatóság a vetőmag forgalomba hozatala után szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel hatósági vizsgálatokat végez annak megállapítására, hogy a forgalomban levő vetőmagtételek megfelelnek-e a rendeletben foglalt követelményeknek. A vetőmag tulajdonosa, illetve forgalmazója köteles eltűrni az ellentételezés nélküli hatósági mintavételt. Amennyiben a vizsgálat eredménye e rendelet követelményeinek nem felel meg, úgy a tételt a forgalomból ki kell vonni és a költségeket a vetőmag tulajdonosa viseli.

Mintavétel

41. §

(1) A mintavevő személyétől függően a minta - az ahhoz fűződő joghatásokat tekintve - lehet hivatalos, hiteles vagy magán minta.

(2) A minta felhasználási céljától függően lehet vetőmagvizsgálati, fajtakitermesztési, egyéb vizsgálati, ellenőrző vagy letéti minta.

(3)[125] A vetőmagmintát hivatalos mintavétel során hivatalos mintavevőként a vetőmag fémzárolására feljogosított szerv képviselője veszi. Ezt a tevékenységet csak olyan személy végezheti, aki rendelkezik a megfelelő vetőmagvizsgálati módszertani, gyom- és kultúrmagismereti, mintavételi és fémzárolási ismeretekkel.

(4) Hivatalos és hiteles minta vétele során mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Mintavételi jegyzőkönyv hiányában a minősítő minta magán mintának minősül.

(5)[126] A vetőmag-vizsgálati, fajtakitermesztési, illetve egyéb vizsgálati mintát minősítő mintaként a NÉBIH az 1-4. számú melléklet A. részeiben szereplő fajok - az egy tételben zárható mennyiséget 5%-nál nem nagyobb mértékben meghaladó tömegű - tételéből a fémzárolási szabályzatában foglaltak betartásával hivatalos mintaként veszi.

(6)[127] A mintavétel idejére a tételt úgy kell előkészíteni, egyesíteni, keverni és tisztítani, hogy az egyöntetű legyen. A homogenitásról a mintavétel során, a helyszínen végzett érzékszervi bírálat alapján kell meggyőződni. Mintát venni csak azonos tömegű, formájú, anyagú és színű tiszta göngyölegekbe kiszerelt tételekből lehet.

(7)[128] A mintavétel ideje alatt a vetőmagtételről a mintavevő rendelkezik.

Átruházott jogkörben végzett mintavétel[129]

41/A. §[130]

(1) Az 1. és 3-4. számú melléklet A. és D. részeiben és a 2. számú melléklet A. részében felsorolt növényfajok vetőmagján - az 1. és 3-4. számú melléklet C. és D. részeiben és a 2. számú melléklet C. részében foglalt követelményekre kiterjedő - fajtakitermesztés és vetőmagvizsgálat céljából, a (2)-(11) bekezdés előírásainak megfelelően átruházott jogkörben végzett mintavétel joghatásában azonos a növénytermesztési hatáskörben eljáró hatóság által végzett mintavétellel.

(2) A mintavételt a NÉBIH engedélyével rendelkező mintavevő (a továbbiakban: megbízott mintavevő) végezheti. A megbízott mintavevő a mintavétellel összefüggésben jogtalan előnyhöz nem juthat.

(3)[131] A (2) bekezdés szerinti engedély a kérelemben megjelölt határozott időre adható ki. A megbízott mintavevő köteles a VIGOR szakrendszerbe a NÉBIH által a honlapján közzétett, az átruházott jogkörben végzett mintavételre vonatkozó szabályzatban (a továbbiakban: Mintavételi Szabályzat) meghatározott adatok rögzítésére.

(4) A megbízott mintavevő

a) olyan természetes vagy jogi személy által alkalmazott személy, akinek vagy amelynek tevékenységi köre nem foglalja magában a vetőmag-előállítást, a vetőmagtermesztést, a vetőmag-feldolgozást vagy a vetőmag-kereskedelmet,

b) olyan természetes vagy jogi személy által alkalmazott személy, akinek vagy amelynek tevékenységi köre magában foglalja a vetőmag-előállítást, a vetőmagtermesztést, a vetőmag-feldolgozást vagy a vetőmag-kereskedelmet azzal, hogy ilyen esetben a megbízott mintavevő kizárólag az alkalmazója megbízásából előállított vetőmagtételeken végezhet vetőmag-mintavételt, kivéve, ha alkalmazója, a minősítést kérő és a NÉBIH ettől eltérően állapodik meg, vagy

c) az a) és b) pont szerinti alkalmazásban nem álló, vetőmag-előállítást, vetőmagtermesztést, vetőmag-feldolgozást vagy vetőmag-kereskedelmet nem folytató természetes személy.

(5) A NÉBIH a (2) bekezdés szerinti engedélyt olyan személynek adja meg, aki

a)[132] legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,

b) igazolja a (4) bekezdés szerinti feltételek fennállását, valamint

c) a mintavételi ismeretekre vonatkozó sikeres gyakorlati és elméleti vizsgát tesz.

(6) A mintavételt a NÉBIH engedélyében és a Mintavételi Szabályzatban foglaltak alapján kell végezni. Az engedélyben a NÉBIH - a Mintavételi Szabályzatban foglalt esetben és ott meghatározott éves mintaszám felett - automata mintavevő eszköz kötelező használatát írja elő.

(7)[133] Az átruházott jogkörben végzett mintavételt a NÉBIH vagy a vármegyei kormányhivatal felügyelete mellett kell végezni. A megbízott mintavevő által mintázott vetőmagtételek legalább 15%-át ellenőrző hatósági mintavételben és hatósági vetőmagvizsgálatban kell részesíteni.

(8) A megbízott mintavevő engedélyét vissza kell vonni, ha

a) a NÉBIH megállapítja, hogy a megbízott mintavevő a mintavételek során három vagy több esetben megsérti a mintavételre vonatkozó előírásokat, vagy

b) a megbízott mintavevő nem vesz részt a (10) bekezdés szerinti továbbképzésen.

(9) Az engedély visszavonását megalapozó eseteken kívüli szabálytalanság esetén, annak jellegétől és mértékétől függően

a) a megbízott mintavevő engedélyét a szabálytalanságot orvosoló intézkedések megtételéig fel kell függeszteni,

b) a kötelező ellenőrző hatósági mintavételek számát és mértékét meg kell növelni, illetve

c) soron kívüli mintavételi képzésen való részvételt kell elrendelni.

(10) A megbízott mintavevő köteles a Mintavételi Szabályzatban meghatározott időközönként mintavételi ismeretekre vonatkozó továbbképzésen részt venni.

(11) A NÉBIH köteles az (5) bekezdés c) pontja szerinti vizsgához szükséges képzést, valamint a (10) bekezdés szerinti továbbképzést megszervezni.

Átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat[134]

41/B. §[135]

(1) Az 1. és 3-4. számú melléklet A. és D. részeiben és a 2. számú melléklet A. részében felsorolt növényfajok vetőmagjának - az 1. és 3-4. számú melléklet C. és D. részeiben és a 2. számú melléklet C. részében foglalt követelményekre kiterjedő - a (2)-(10) bekezdés előírásainak megfelelő átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálata joghatásában azonos a növénytermesztési hatáskörben eljáró hatóság által végzett vetőmagvizsgálattal.

(2) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot vetőmagvizsgálatra akkreditált és a NÉBIH engedélyével rendelkező vetőmagvizsgáló laboratórium végzi.

(3) A NÉBIH a (2) bekezdés szerinti engedélyt megadja, ha a kérelmező

a) igazolja, hogy a laboratórium vezető vetőmagvizsgálóval rendelkezik, aki

aa) közvetlenül felel a laboratórium szakmai tevékenységéért,

ab) rendelkezik a vetőmagvizsgáló laboratórium szakmai vezetéséhez szükséges felsőfokú szakirányú végzettséggel, és

ac) megfelel a hivatalos mintavevőkre és magvizsgálókra, valamint a hivatalos laboratóriumvezetőre vonatkozó vizsgakövetelményeknek, valamint

b) igazolja, hogy a vetőmagvizsgáló laboratórium rendelkezik olyan magvizsgálóval, aki

ba) legalább középfokú végzettséggel és szakirányú képesítéssel rendelkezik, és

bb) a hivatalos magvizsgálókra vonatkozó vizsgakövetelményeknek megfelelt.

(4)[136] A (3) bekezdés szerinti engedély a kérelemben megjelölt határozott időre adható ki. A vetőmagvizsgáló laboratórium köteles a vetőmagvizsgálat eredményét a VIGOR szakrendszerben rögzíteni.

(5) A vetőmagvizsgálatot e rendelet, a NÉBIH által honlapján közzétett, az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatra vonatkozó szabályzatban és a NÉBIH engedélyében foglaltak alapján kell elvégezni.

(6) A NÉBIH a (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti vizsga elméleti anyagát a honlapján közzéteszi, a szükséges oktatást és vizsgáztatást megszervezi.

(7) A vetőmagvizsgáló laboratórium független laboratórium vagy valamely vetőmag-előállító fenntartásában lévő, üzemi laboratórium. Az üzemi laboratórium kizárólag azon vetőmag-előállító megbízásából előállított vetőmagtételeken végezhet vetőmagvizsgálatot, amely tulajdonosi kapcsolatban áll az üzemi laboratóriumot fenntartó vetőmag-előállítóval, kivéve, ha ettől eltérő megállapodás születik a vetőmag-előállító és a minősítést kérő között a NÉBIH jóváhagyásával.

(8) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot a NÉBIH felügyelete mellett kell végezni. Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat során vizsgált vetőmagtételek legalább 15%-át a NÉBIH által elvégzett ellenőrző vetőmagvizsgálatban kell részesíteni.

(9) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot végző laboratórium engedélyét fel kell függeszteni, ha a laboratórium akkreditált státuszát felfüggesztik.

(10) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot végző laboratórium engedélyét vissza kell vonni, ha

a) a laboratórium a magvizsgálat során három vagy több esetben megsérti a magvizsgálatra vonatkozó előírásokat, vagy

b) a laboratórium akkreditált státusza lejár, vagy visszavonják.

A vetőmagtételek lezárása

42. §

(1)[137] A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek valamennyi csomagolási egységének meg kell felelnie a NÉBIH fémzárolási szabályzatában foglaltaknak. A csomagolási egységeknek a forgalomba hozatal céljának megfelelő okmányokkal, címkékkel kell rendelkezniük.

(2) A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek csomagolási egységeinek zárását úgy kell biztosítani, hogy a vetőmag a csomagoló anyag látható sérülése nélkül ne legyen hozzáférhető. Ilyen zárást biztosít

a) az anyagában zárt csomagolási egység, például konzervdoboz, ragasztott vagy hegesztett zsák, zacskó,

b) az önzáró szelepes zsák, ha a szelep nem nagyobb mint a zsák szélességének 20%-a,

c) az átkötött zsák szúrókötésessel felhelyezett zárral és címkével,

d)[138] bármely nyitásra sérülő kötés címkével és fémzárral lezárva,

e) a zárszalag,

f) a varrás fémzárral lezárva,

g) a varrás téphetetlen függőcímke vagy öntapadós címke átvarrásával,

h) a konténerek zárására szolgáló szalagzár,

i) a csomagolási egység szájának teljes szélességét átérve lezáró mintázó szalag, illetve ragasztott szalagcímke,

j) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megőrzését jelölő, a zsák zárandó felétől 1-essel induló - eltávolíthatatlanul rányomtatott - számsort tartalmazó egyszeri átvarrása,

k) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megőrzését jelölő, a zsák zárandó vége és az egyszeri varrás közé helyezett öntapadós hivatalos vetőmagcímke.

(3) A fémzárolt vetőmagtételeket hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett kell lezárni. A hatóságilag zárt vetőmagtételek csomagolási egységei csak hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett zárhatók újra.

(4)[139] Hazai előállítású, hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesített, az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. és B. részeiben foglalt követelményeknek megfelelő vetőmag-szaporítás termése tömeghatár nélkül - a (2) bekezdésben részletezett zárási módok alkalmazásával - nem véglegesen minősített vetőmagként zárható. A zárt tétel jelölésére a 45. § szerinti szürke színű címke használható. A nem véglegesen minősített vetőmag - a fajta igazolása céljából - hivatalos fajtaigazolást kap.

(5) A hivatalos fajtaigazolás

a) a kibocsátó hatóság megnevezését,

b) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

c) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

d) a szaporítási fokot,

e) a szaporításhoz felhasznált vetőmag fémzárolási számát és a vetőmagot minősítő állam, illetve államok megnevezését,

f) a hivatkozási számot, azonosító számot vagy a szántóföldi szemlejegyzőkönyv számát,

g) a megtermelt vetőmagot előállító terület nagyságát,

h) a betakarított vetőmag mennyiségét és a csomagolási egységek számát,

i) elitnél alacsonyabb szaporítási fokon az engedélyezett generációk számát,

j)[140] annak tanúsítását, hogy teljesültek az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglalt követelmények,

k) a "Nem véglegesen minősített vetőmag" feliratot

tartalmazza.

A vetőmagtételek jelölése

43. §

(1) A vetőmagtételek jelölésére a csomagolás külső oldalán elhelyezett, korábban nem használt ép, illetve sérülésmentes hivatalos hatósági címke szolgál.

(2) A vetőmag-címke színe a felhasználási cél és a szaporítási fok függvényében az alábbi:

a) a belföldi és az OECD Fajtaigazolási Rendszerben fémzárolt vetőmagtételek címkéjének színe

1. szuperelit szaporítási fok esetén fehér, lila átlós csíkkal,

2. elit szaporítási fok esetén fehér,

3. I. szaporítási fok esetén kék,

4. II. és további szaporítási fok esetén piros,

5. nem véglegesen minősített vetőmag esetén szürke,

6.[141] fajtajelöltek kísérleti célú forgalomba hozatala esetén narancssárga.

b) a belföldi vetőmagtételek címkéjének színe

1. vetőmagkeverék esetén zöld,

2. kereskedelmi vetőmag esetén barna,

c) nem OECD rendszerű export vetőmagtételek és a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok vetőmagtételei esetén a címke fehér színű, nemzetiszínű - piros-fehér-zöld - csíkkal ellátva.

(3)[142] A belföldi vetőmagcímkék méretének legalább 110 mm x 67 mm nagyságúnak kell lennie.

44. §

(1) Magyarországon hivatalos címkével forgalomba hozott szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmazni kell[143]

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy ennek rövidítését,

b) a fémzárolási számot,

c) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

d) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

e) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

f) szaporítási fokként a "Szuperelit" feliratot.

(2) Magyarországon forgalomba hozott elit és alacsonyabb szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell[144]

a) "Az Európai Unió előírásainak megfelel" feliratot,

b) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak rövidítését,

c) a fémzárolási számot,

d) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

e) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

f) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

g) a szaporítási fok megjelölését,

h) a termelő állam megnevezését,

i) a nettó vagy bruttó tömeg, illetve egyéb mennyiség megjelölését,

j) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét és a vetőmag teljes tömegének arányát,

k) hibrid fajták alapanyagai esetén fel lehet tüntetni a hibrid fajta nevével együttesen az apa, illetve anya megnevezést, egyúttal utalva a kombinációs viszonyokra,

l) amennyiben elvégezték legalább a vetőmagtétel csírázóképességének újbóli vizsgálatát, abban az esetben ezt a tényt a címkén is lehet jelölni; a jelölés "Ismételten ellenőrizve .... (év, hónap)" felirattal történik, amely öntapadós hatósági matrica felragasztásával is végrehajtható,

m) monogerm répavetőmag esetén a "Monogerm" feliratot,

n) precíziós répavetőmag esetén a "Precíziós" feliratot.

o)[145] a címke hatósági sorszámát.

(3) Magyarországon forgalomba hozott kereskedelmi vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell[146]

a) "Az Európai Unió előírásainak megfelel" feliratot,

b) a "Kereskedelmi vetőmag" feliratot,

c) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak rövidítését,

d) a fémzárolási számot,

e) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

f) a fajnak - a rövidített formában és a szerző neve nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

g) a nettó vagy bruttó tömeg vagy egyéb mennyiség megjelölését,

h) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét és a vetőmag teljes tömegének arányát,

i) amennyiben elvégezték legalább a vetőmagtétel csírázóképességének újbóli vizsgálatát, abban az esetben ezt a tényt a címkén is lehet jelölni; a jelölés "Ismételten ellenőrizve .... (év, hónap)" felirattal történik, amely öntapadós hatósági matrica felragasztásával is végrehajtható.

j)[147] a címke hatósági sorszámát.

45. §

A szürke címkének az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezése, vagy ezek rövidítése,

b) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

c) a fajta megnevezése (latin betűkkel),

d) szaporítási fok megjelölése,

e) hivatkozási szám, azonosítási szám vagy szántóföldi szemlejegyzőkönyv száma,

f) nettó vagy bruttó tömeg megjelölése,

g) hibrid fajták esetén a "Hibrid" megnevezés,

h) a "Nem véglegesen minősített vetőmag" felirat.

i)[148] más tagállamban betakarított vetőmag esetén a hatósági sorszámot.

46. §

A vetőmagkeverék címkéjén az alábbi adatokat kell szerepeltetni:

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezése vagy ennek rövidítése,

b) azonosító szám,

c) fémzárolás időpontja (év, hónap),

d) nettó vagy bruttó tömeg vagy magdarabszám,

e) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor az adalékanyag jellege és a vetőmag teljes tömegének aránya,

f) a felhasználási cél és az összetevők százalékos aránya,

g) az 1. számú mellékletben felsorolt fajok esetében "Fajkeverék" vagy "Fajtakeverék" felirat, ebben az esetben a faj, szaporítási fok, fajta, termelő ország és az összetevők arányának megnevezése,

h) az 1. számú mellékletben, illetve a 3. és 4. számú melléklet D. részeiben felsorolt fajok esetében a "Forgalomba hozatala kizárólag Magyarországon engedélyezett" felirat.

i)[149] a hatósági sorszámot.

47. §

(1)[150] Magyarországon minősített és Magyarországon forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit magyar nyelven kell kiállítani. Az Európai Unió más tagállamában minősített és Magyarországon forgalomba hozott vetőmagtételek címkéjén szereplő adatokat a csomagolási egységeken magyar nyelven is fel kell tüntetni.

(2) A kereskedelmi és engedményes vetőmag forgalomba hozatalának engedélyezésekor a jelölésre vonatkozó további követelmények is előírhatók.

(3) A géntechnológiával módosított fajta vetőmagtételének valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni a géntechnológiai módosítás tényét.

(4) Az ökológiai gazdálkodásból származó, ökológiai tanúsításban részesült vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni az ökológiai tanúsítás tényét.

(5)[151] A csávázott vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén vagy csomagolási egységén fel kell tüntetni a csávázás tényét a csávázószer vagy hatóanyagának megnevezésével.

48. §

(1)[152] A hatósági címke fémzárolást igazoló okmány és egyedi azonosító jel, amely a NÉBIH tulajdona. A NÉBIH által előkészített címke kiszállítása a fémzároltató, a függőcímke kitöltése a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatalnak a kötelezettsége.

(2)[153] Az OECD rendszerben fémzárolt vetőmagvakra, továbbá a harmadik országba irányuló nem OECD export vetőmagvakra vonatkozó fémzárolási előírásokat a NÉBIH fémzárolási szabályzata tartalmazza.

(3) A forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit a csomagolási egységekről el kell távolítani, és meg kell semmisíteni vagy a NÉBIH részére be kell szolgáltatni, ha[154]

a) a minősítő vizsgálat során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

b) a forgalomba hozott vetőmagtételből vett ellenőrző minta vizsgálata során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

c) a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

d) a forgalomban levő vetőmagtételből vett ellenőrző minta laboratóriumi vizsgálata során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg a fajtaleírásban szereplő valamely lényeges tulajdonságnak.

(4)[155] A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatalos címke a csomagolási göngyölegeken maradhat, amennyiben a címkéket piros színű "nem alkalmas vetőmag" feliratú hatósági körcímkékkel látják el a vetőmag beazonosíthatóságának érdekében.

Vetőmagvak egyenértékűsége

49. §

(1)[156] Hatóságilag fémzárolt vetőmagnak kell elismerni az Európai Unió valamely más tagállamában termelt olyan vetőmagot amelynek előállításához az Európai Unió tagállamaiban, vagy a fémzárolási szabályzatban részletezett, az Európai Unió Tanácsa által vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országban termelt, illetve fémzárolt elit vagy alacsonyabb szaporítási fokú, illetve hivatalosan hatóságilag fémzárolt szuperelit vetőmagot használtak fel, és az Európai Unió tagállamában történt fémzárolás során megfelelt az 1-4. számú mellékletek B. és C. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglaltakkal egyenértékű követelményeknek.[157]

(2)[158] Hatóságilag zárt, nem véglegesen minősített vetőmagnak kell elismerni - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - az Európai Unió valamely másik tagállamában előállított, a 42. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lezárt és a 45. §-ban foglaltak szerint vetőmag címkével jelölt, hivatalos fajtaigazolással ellátott tételeket.

(3)[159] Az 1-4. számú mellékletben felsorolt fajok esetén hatóságilag fémzárolt vetőmagnak kell elismerni azt a harmadik országban betakarított vetőmagot,[160]

a) amelynek előállításához

1.[161] Magyarországon, vagy

2. az Európai Unió valamely más tagállamában, illetve

3. a fémzárolási szabályzatban részletezett, az Európai Unió Tanácsa által a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országban termelt, illetve fémzárolt vetőmagot használtak fel,

b) ha a termelő harmadik országot - a fémzárolási szabályzatban részletezettek szerint - az Európai Unió Tanácsa a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősítette, és

c) a vetőmag megfelel az 1-4. számú melléklet B. és C. részeiben foglalt követelményeknek.

Import vetőmagvak[162]

50. §

A 2 kilogrammot meghaladó tömegű vetőmagvak harmadik országból történő importja esetén az importáló a NÉBIH részére köteles a beszállított vetőmagtételről az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat szolgáltatni:[163]

a) faj,

b) fajta,

c) szaporítási fok,

d) termelő ország,

e) illetékes ellenőrző hatóság,

f) feladó ország,

g) importőr,

h) a vetőmag mennyisége,

i) a harmadik országban történő vetőmag-előállítás engedélye.

j)[164] kukorica, szója és repce esetén - a 49. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontja szerint a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országból származó vetőmagtétel kivételével - a géntechnológiával módosított szervezettől való mentességre (a továbbiakban: GMO mentesség) vonatkozó akkreditált laboratóriumi mérési jegyzőkönyvet.

50/A. §[165]

A 2 kilogrammot meghaladó tömegű, harmadik országból származó vetőmagtételek nyomon követhetősége érdekében a beszállítónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről és az 50. §-ban felsorolt, a vetőmagtételre vonatkozó adatokról. A NÉBIH a bejelentéstől számított egy éven belül hatósági mintát vehet a fajtatisztaság utólagos szúrópróbaszerű ellenőrzéséhez.

50/B. §[166]

(1)[167] Minden, az Európai Unió más tagállamából, valamint a 49. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontja szerint a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országból származó kukorica, szója és repce vetőmagtétel esetén a vetőmagtételt Magyarországon első alkalommal forgalomba hozónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb 5 napon belül írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről, valamint mennyiségéről. A bejelentő a tétel GMO mentességének igazolására a 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatot teheti.

(2)[168] A NÉBIH az (1) bekezdés szerint bejelentett vetőmagtételek GMO mentességét kockázatértékelés alapján vizsgálja. A NÉBIH-nek a bejelentést követően legkésőbb 5 napon belül jeleznie kell a vizsgálati szándékát. A vizsgálati szándék jelzésétől számított 5 napon belül a NÉBIH-nek, illetve a vármegyei kormányhivatalnak a vetőmagtételből mintát kell vennie. A NÉBIH-nek a vizsgálati eredményt a mintavételtől számított 30 napon belül a bejelentő rendelkezésére kell bocsátania. A vetőmagtétel forgalmazása a vetőmagtétel vizsgálati eredményétől függően kezdhető meg.

(3)[169] A Magyarországon előállított vetőmagtételek esetén a fémzároltató a fémzárolás kezdeményezésekor mellékelheti a 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatot. A NÉBIH, illetve a fémzárolás helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal kockázatértékelés alapján a fémzárolás alkalmával mintát vehet az adott vetőmagtételből a GMO mentesség NÉBIH által történő vizsgálatára. Az eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4)[170]

(5)[171] Amennyiben a NÉBIH laboratóriumi vizsgálati eredménye eltér az (1) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban foglaltaktól, a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal az 54. §-ban foglaltak szerint jár el. A zárolt tétel nem forgalmazható. A zárolt vetőmagot a birtokosának a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal által meghatározott módon meg kell semmisítenie.

V. Fejezet

A VETŐMAGVAK FELDOLGOZÁSA, A VETŐMAG-KISZERELÉS

Vetőmag-feldolgozás

51. §

(1) A vetőmag-feldolgozási tevékenység körébe a nyers vetőmag átvétele, szükség szerinti szárítása, tisztítása, osztályozása, illetve kalibrálása, esetleges csávázása, csomagolása, a feldolgozott kész vetőmag tárolása, fémzárolásra való előkészítése és a végtermék kiadása tartozik.

(2) A vetőmag-feldolgozónak a termékpálya szerinti terméktanács tagjának kell lennie.

(3) A vetőmag-feldolgozási tevékenység végzésének feltétele:

a) önálló telephely,

b) az elkülönített tárolást lehetővé tevő raktártér,

c) a vetőmagtételek elkülönített egyedi tisztítását lehetővé tevő eszköz, gép, tisztítógép vagy géppark, valamint

d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amely kiterjed

1. a vetőmag tulajdonos nevére, címére,

2.[172] a feldolgozásra kerülő nyers vetőmag fajára, fajtájára, szaporítási fokára, mennyiségére, a származást igazoló dokumentumokra (szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv, vetőmagminősítő bizonyítvány), a betárolásra, az esetleges mintavételre és nyers vetőmag vizsgálatra,

3.[173] a feldolgozási folyamatok műveleti nyilvántartására,

4.[174] a fémzárolás időpontjára,

5. a készáru raktárkészlet nyilvántartására és raktártérképére,

6. a kitárolás időpontjára, mennyiségére, a vetőmag átadására-átvételére,

e) a bértisztításra átvett nyers vetőmagtételek tényleges árutulajdonos nevén történő nyilvántartása,

f) szakismeret, szakmai alkalmasság.

(4)[175] A vetőmag-feldolgozási tevékenységet a NÉBIH hatósági jogkörében ellenőrzi.

Kiszerelt vetőmag forgalomba hozatala

52. §

(1) Forgalomba hozni csak olyan kiszerelt vetőmagot lehet, amely hivatalosan fémzárolt, a mellékletekben előírt követelményeknek megfelelő vetőmagtételből származik. Kiszerelésnek minősül a fémzárolt, minősített vetőmagnak a legfeljebb az e rendeletben meghatározott tömeghatárig történő kicsomagolása. A kiszerelt vetőmag továbbszaporításra nem, csak árutermesztés céljára használható fel.

(2) Kiszerelést kizárólag a NÉBIH által nyilvántartásba vett vetőmag-kiszerelő végezhet azzal, hogy[176]

a)[177] megfelelő szakismerettel kell rendelkeznie, és biztosítania kell a kiszerelés műszaki és technikai feltételeit,

b) a kiszerelés során biztosítania kell a keveredés-mentességet és a pontos tömegmérést,

c) a termékpálya szerinti terméktanács tagjának kell lennie,

d) a kiszerelt csomagolási egységeknek meg kell felelniük a 42. § (2) bekezdésében előírt zárási feltételeknek,

e) tételenként és kiszerelési formánként valamennyi kiszerelési egységből - két évig megőrzendő - mintát kell venni,

f)[178] a kiszerelésről a NÉBIH előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni.

(3)[179] A vetőmag-kiszerelőt a NÉBIH rendszeresen ellenőrzi és a feltételek be nem tartása esetén ideiglenesen vagy véglegesen törli a nyilvántartásból.

(4) Valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni

a) a kiszerelő nevét és címét vagy azonosító jelölését,

b) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak kezdőbetűit,

c)[180] a fémzárolási számot vagy egyéb azonosító számot,

d) a fémzárolás időpontját (év, hónap),

e) a faj megjelölését, keverékek esetében a fajok százalékos összetételét és, ha van, a bejegyzett fantázianevet,

f) a vetőmagkeverékek és a kereskedelmi vetőmagvak kivételével a fajta megnevezését,

g) a vetőmagkeverékek kivételével a szaporítási fokot,

h) a nettó tömeget vagy magdarabszámot, illetve, ha szemcsés növényvédőszer, inkusztálás, granulálás vagy egyéb más adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét, valamint az össztömeg és a tiszta vetőmag arányát,

i) a csávázás tényét, a csávázószer nevét,

j) a "Nem takarmánynövény termesztésére" megjelölést az olyan fűfajták és keverékük vetőmagja esetén, amelyeken nem végezték el a gazdasági értékvizsgálatot,

k) vetőmagkeverék esetében a felhasználási célt,

l) "EK, 'A' kistasak" megjelölést a gabonafélék, olaj- és rostnövények valamint répafélék kivételével a nem takarmány célú termesztésre szánt növényfajok vetőmagkeverékeit tartalmazó tasakok esetében, amelyeknek nettó tömege a 2 kg-ot nem haladja meg, leszámítva megfelelő esetben a granuláló szereket, csávázó anyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat,

m) "EK, 'B' kistasak" megjelölést a gabonafélék, olaj- és rostnövények valamint répafélék kivételével az I., II. és III. szaporítási fokú vetőmagvak, kereskedelmi vetőmagvak, illetve olyan vetőmagkeverékeket tartalmazó tasakok esetében, amelyek nem "EK, 'A' kistasakok" és amelyek nettó tömege nem haladja meg az e rendeletben előírt határértékeket, leszámítva az esetleges granuláló szereket, csávázó anyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat,

n) "EK kistasak" megjelölést répafélék esetében,

o)[181] a "Forgalomba hozatala csak Magyarországon engedélyezett" megjelölést a gabonafélék, olaj- és ipari növények esetében.

(5) "EK, 'A' kistasak" és "EK, 'B' kistasak" esetében az adatokat a 24. § (2) bekezdése szerinti színű címkén kell feltüntetni.

V/A. Fejezet[182]

V/A. Fejezet[183]

GÉNTECHNOLÓGIÁVAL MÓDOSÍTOTT SZERVEZETTEL SZENNYEZETT VETŐMAGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

52/A. §

(1) Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagot vagy szaporítóanyagot (a továbbiakban együtt: szennyezett vetőmag) Magyarország területén tilos

a) forgalomba hozni, illetve

b) termesztésbe bocsátani.

(2) A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalomba hozója felel annak géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességéért.

52/B. §

(1)[184] A szennyezett vetőmagot tartalmazó tételt annak birtokosa - a szennyezésről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul - köteles elkülöníteni, továbbá a szennyezés tényéről nyomon követhető módon értesíteni a forgalmazói láncban előtte, illetve utána következő személyt, valamint mindezekről tájékoztatni a NÉBIH-et.

(2) Az (1) bekezdés szerint értesített személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

52/C. §

(1)[185] A NÉBIH a szennyezett vetőmag tekintetében az 54. §-ban foglaltak szerint jár el. Szennyezett vetőmag köztermesztésbe bocsátása esetén a NÉBIH az érintett kultúra, valamint az általa meghatározásra kerülő pufferzónán belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra zárolását rendeli el. A zárolt kultúra nem takarítható be.

(2) A zárolt vetőmagot a birtokosának, illetve növényi kultúrát a földhasználónak meg kell semmisítenie oly módon, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább.

(3)[186] A (2) bekezdésben foglaltak elmaradása esetén a NÉBIH a kötelezett költségére végezteti el a megsemmisítést, amelyet a kötelezett köteles eltűrni.

VI. Fejezet

ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

A rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése

53. §[187]

A NÉBIH 2030. február 28. napjáig minden évben február 28-ig jelentést küld az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző évi eredményekről a citoplazmás hímsterilitás technikájával előállított hibridbúza-vetőmagok mennyisége, a szántóföldi ellenőrzések vonatkozó követelményeknek való megfelelősége, az elégtelen minőségi paraméterek miatt elutasított vetőmagtételek százalékos aránya, valamint az elutasítást indokoló bármely további információ tekintetében.

Jogkövetkezmények

54. §

(1)[188] Ha a NÉBIH vagy a vármegyei kormányhivatal ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak megsértését állapítja meg, a törvény 27-28. §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazása mellett megtiltja a továbbszaporítás során nem igazolt származású vagy alkalmatlannak minősített növényállomány magtermésének vetőmagkénti felhasználását és forgalomba hozatalát.

(1a)[189] A szigorított szántóföldi ellenőrzést meghatározott időszakra, de legalább egy szántóföldi ellenőrzési időszakra lehet elrendelni, amelynek kötelező legrövidebb időtartama 3 hónap. A szigorított szántóföldi ellenőrzés során a vármegyei kormányhivatal, valamint a NÉBIH részéről legalább két hatósági felügyelő jár el a vetőmag-előállító minden egyes vetőmag-szaporítási tábláján. A szigorított szántóföldi ellenőrzés költségét a vetőmag-előállító viseli.

(2)[190]

(3)[191] Amennyiben a hatósági zár alá vétel időtartama alatt a feltárt hiányosságot nem szüntetik meg, a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal a tétel minősítését hatálytalanítja, így az a továbbiakban vetőmagként nem használható fel. A hatósági zárral kapcsolatos intézkedéséről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

55. §

(1)[192] A fémzárolás, a fémzárolásra való előterjesztés és a feldolgozás során tapasztalt szabálytalanság esetén a NÉBIH a feldolgozó üzemben szigorított fémzárolást rendel el, súlyos szabálytalanság esetén a fémzárolást meghatározott időre felfüggeszti.

(2) Szabálytalanságnak minősül különösen a vetőmag minőségének romlását okozó vetőmagkezelés, a hanyag, illetve hiányos dokumentáció-kezelés, a nem megfelelő adatok közlése.

(3) Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a jogosulatlan, szabálytalan fajtahasználat és minden olyan mulasztás, amely a vetőmag genetikai értékét, fajtaazonosságát hátrányosan befolyásolhatja, továbbá az okmányokkal való visszaélés, hamisítás.

56. §

(1) A szigorított fémzárolást meghatározott időszakra, de legalább egy vetőmag-feldolgozási és fémzárolási időszakra lehet elrendelni, amelynek kötelező legkisebb időtartama 6 hónap.

(2)[193] A szigorított fémzárolás során a NÉBIH részéről legalább két hatósági felügyelő jár el. A szigorított fémzárolás során automata mintavevő nem használható, a NÉBIH nyitott zsákban való előterjesztést, illetve - az előterjesztő költségére - egyöntetűségi vizsgálatot rendelhet el.

(3)[194] A szigorított fémzárolás során a címkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a csomagolási egységekre.

57. §[195]

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. §[196]

Az e rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges nyomtatványok mintáját a NÉBIH a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg honlapján megjelenteti.

59. §

(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg a vetőmagvak előállításáról és forgalmazásáról szóló 89/1997. (XI. 28.) FM rendelet, valamint az azt módosító 21/1999. (II. 19.) FVM rendelet és 27/2002. (IV. 13.) FVM rendelet hatályát veszti.

(2)[197] Ez a rendelet

1. a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/401/EGK tanácsi irányelvnek,

2. a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/402/EGK tanácsi irányelvnek,

3. a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/54/EK tanácsi irányelvnek,

4. a vetőburgonya forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/56/EK tanácsi irányelvnek,

5. az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/57/EK tanácsi irányelvnek,

6. a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló 66/401/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2004. április 20-i 2004/55/EK bizottsági irányelvnek,

7. a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK és a 2002/57/EK irányelvnek a hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálatok és a harmadik országokban termesztett vetőmagok egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról szóló, 2004. december 22-i 2004/117/EK tanácsi irányelvnek,

8. a gabonavetőmagokban az Avena fatua előfordulása különleges feltételeinek megállapításáról szóló, 2006. május 23-i 2006/47/EK bizottsági irányelvnek,

9. a 66/402/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének a vetőmagtétel legnagyobb tömege tekintetében történő módosításáról szóló, 2006. június 12-i 2006/55/EK bizottsági irányelvnek,

10. a 66/401/EGK tanácsi irányelvnek a Galega orientalis Lam. fajjal történő kiegészítéséről szóló, 2007. december 13-i 2007/72/EK bizottsági irányelvnek,

11. a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról szóló, 2009. június 26-i 2009/74/EK bizottsági irányelvnek,

12. a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek forgalmazása tekintetében bizonyos eltérések biztosításáról szóló, 2010. augusztus 30-i 2010/60/EU bizottsági irányelvnek,

13. a 66/402/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének az Oryza sativa terményére vonatkozó feltételek módosításáról szóló, 2012. január 6-i 2012/1/EU bizottsági irányelvnek,

14. a 66/401/EGK és a 66/402/EGK tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a Galega orientalis Lam. vetőmagjára vonatkozó feltételek, egyes takarmánynövény-vetőmagok tételeinek maximális tömege és a Sorghum spp. mintamérete tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. november 22-i 2012/37/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

15. a 2002/56/EK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a vetőburgonyára és a vetőburgonya-tételekre vonatkozó minimális feltételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 2013/63/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

16. az elit és a minősített vetőburgonya uniós osztályai, valamint az ezekre az osztályokra vonatkozó feltételek és megnevezések meghatározásáról szóló, 2014. február 6-i 2014/20/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

17. a szuperelit vetőburgonyára vonatkozó minimális feltételek és uniós osztályok meghatározásáról szóló, 2014. február 6-i 2014/21/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

18. a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló 66/402/EGK tanács irányelv I. és II. mellékletének módosításáról szóló, 2015. október 29-i (EU) 2015/1955 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

19. az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 2002/57/EK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2016. január 5-i (EU) 2016/11 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

20. a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a vetőmagcsomagok hatósági címkéje tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. március 3-i (EU) 2016/317 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

21. az új fajok, valamint a Lolium x boucheanum Kunth faj botanikai nevének hozzáadása tekintetében a 66/401/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2016. december 1-i (EU) 2016/2109 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

22. a 66/402/EGK tanácsi irányelvnek a Sorghum spp-re vonatkozó izolációs távolság tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. július 19-i (EU) 2018/1027 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

23. az új fajok, valamint a Lolium x boucheanum Kunth faj botanikai nevének hozzáadása tekintetében a 66/401/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2016/2109 végrehajtási irányelv helyesbítéséről szóló, 2018. július 19-i (EU) 2018/1028 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

24. a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek, a 93/49/EGK és a 93/61/EGK bizottsági irányelvnek, valamint a 2014/21/EU és a 2014/98/EU végrehajtási irányelvnek a vetőmagok és egyéb növényi szaporítóanyagok károsítói tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. február 11-i (EU) 2020/177 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

25.[198] a 66/401/EGK és a 66/402/EGK tanácsi irányelvnek az egyes vetőmag- és gyomfajok taxonómiai csoportjainak és neveinek a tudományos és műszaki ismeretek fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében történő módosításáról szóló, 2021. március 8-i (EU) 2021/415 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

26. a 66/402/EGK tanácsi irányelvnek az Avena nuda vetőmagtételei és -mintái tömegének a tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. december 7-i (EU) 2021/2171 bizottsági végrehajtási irányelvnek

27.[199] a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló 66/401/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének, a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló 66/402/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének, a répavetőmag forgalmazásáról szóló 2002/54/EK tanács irányelv I. mellékletének, a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelv I. mellékletének, valamint az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 2002/57/EK tanácsi irányelv I. mellékletének a biokémiai és molekuláris technikák alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 16-i (EU) 2021/971 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

28.[200] a 66/402/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a citoplazmás hímsterilitással előállított hibridbúza-vetőmagokra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. november 5-i (EU) 2021/1927 bizottsági végrehajtási irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3)[201] Ez a rendelet a minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(4)[202] Ez a rendelet

a) a 2002/56/EK tanácsi irányelvnek a harmadik országokból származó vetőburgonya egyenértékűségére vonatkozó határozatok időbeli hatályának kiterjesztésére a tagállamoknak engedélyezett, a 21. cikk (3) bekezdésében megállapított határidő tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. december 7-i 2011/820/EU bizottsági végrehajtási határozatnak,

b) bizonyos tagállamoknak egyes fajok tekintetében a takarmánynövény-vetőmagok, a gabonavetőmagok, a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok, az erdészeti szaporítóanyagok, a répavetőmagok, a zöldségvetőmagok, illetőleg az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 66/401/EGK, 66/402/EGK, 68/193/EGK, 1999/105/EK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv szerinti kötelezettségek alól történő mentesítéséről és a 2010/680/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 16-i 2017/478/EU bizottsági végrehajtási határozatnak

való megfelelést szolgálja.

(5)[203] Ez a rendelet

a) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

b) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2019. november 28-i 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

60. §[204]

E rendelet 1. számú melléklete B. részének a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet, valamint a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló 181/2009. (XII. 30.) FVM rendelet módosításáról szóló 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. mellékletével megállapított 3. pontját a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

61. §[205]

E rendelet 34. §-ának a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról szóló 5/2014. (I. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr. 2.) 1. §-ával megállapított (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a Módr. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

62. §[206]

A 2022. naptári évben betakarított gabonafélék vetőmagjának - a rendkívüli időjárási körülményekre figyelemmel - nem kell megfelelnie az 1. számú melléklet C. rész II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek című pont "Megjegyzés" rovat 2. alpontjában foglalt minősítési és rostaméret-előírásoknak.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez[207]

A gabonafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

E melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítása, minősítése és az Európai Unió területén belüli forgalomba hozatala, valamint - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik országokba irányuló exportja tekintetében kell alkalmazni.

A. rész

FajEngedélyezett szaporítási fok
12
Csupasz zab (Avena nuda L. )Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Zab (Avena sativa L. ) beleértve: Bizánci zab (Avena
byzantina K. Koch)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
[208]
FajEngedélyezett szaporítási fok
12
Homoki zab (Avena strigosa Schreb. )Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Árpa (Hordeum vulgare L. )Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Rizs (Oryza sativa L. )Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Fénymag (Phalaris canariensis L. )Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
Rozs (Secale cereale L. )Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok
Cirok (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor)Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok
Szudánifű (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse)Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok
Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolorSzuperelit, Elit,
xSorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse)I. szaporítási fok
Tritikálé (xTriticosecale Wittm. ex A. Camus)Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Búza (Triticum aestivum L. subsp. aestivum)Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Durum búza (Triticum turgidum L. subsp. durum (Desf.) van Slageren)Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Tönkölybúza (Triticum aestivum L. subsp. spelta (L.) Thell.)Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Kukorica (Zea mays L. )Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

A szuperelit vetőmagvakat, amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerülnek, valamint az elit, az I. és II. szaporulati fokú vetőmagvakat hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, azoknak meg kell felelniük az ezen mellékletben foglalt feltételeknek.

A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie

[209]
AB
1.Faj és szaporítási fokMinimális
fajtatisztaság
(%)
2.1. Csupasz zab (Avena nuda), zab (Avena sativa), homoki zab (Avena strigosa), árpa
(Hordeum vulgare), rizs (Oryza sativa), búza (Triticum aestivum L. subsp. aestivum),durum búza (Triticum turgidum L. subsp. durum (Desf.) van Slageren) és tönköly búza (Triticum spelta) (kivéve hibridek)
3.1.1. elit és szuperelit vetőmag99,9
4.1.2. I. szaporítási fokú vetőmag99,7
5.1.3. II. szaporítási fokú vetőmag99,0
6.2. Önbeporzó triticale (x Triticosecale) a hibridek kivételével
7.2.1. elit és szuperelit vetőmag99,7
8.2.2. I. szaporítási fokú vetőmag99,0
9.2.3. II. szaporítási fokú vetőmag98,0
10.3. Csupasz zab (Avena nuda), zab (Avena sativa), homoki zab (Avena strigosa), árpa
(Hordeum vulgare), rizs (Oryza sativa), búza (Triticum aestivum L. subsp. aestivum),durum búza (Triticum turgidum L. subsp. durum (Desf.) van Slageren) tönköly búza (Triticum aestivum L. subsp. spelta (L.) Thell.) és önbeporzó triticale (x Triticosecale) hibrid fajták I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag
90,0
11.4. Citoplazmás hímsterilitással előállított árpa (Hordeum vulgare), búza (Triticum aestivum subsp.
aestivum), tönkölybúza (Triticum aestivum subsp. spelta) és durumbúza (Triticum turgidum subsp. durum)
(a fajtatisztasági hiba a helyreállító vonal kivételével nem lehet 2%-nál nagyobb)
85

Ezen feltételek biztosítására elsődlegesen a szántóföldi ellenőrzés követelményeit kell betartani. A már forgalomba hozott vetőmagvak fajtatisztaságának ellenőrző megállapítása megfelelő számú minta hivatalos utóellenőrzésével, szántóföldi fajtakitermesztéssel, illetve kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal történik.[210]

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Kalászos növények - fajták

[211]
ÁrpaŐszi árpa(Hordeum vulgare L. )
Tavaszi árpa
BúzaŐszi búza(Triticum aestivum L. subsp. aestivum)
Tavaszi búza
Csupasz zab(Avena nuda L. )
Durum búzaŐszi durum búza(Triticum turgidum L. subsp. durum (Desf.) van Slageren)
Tavaszi durum búza
Homoki zab(Avena strigosa Schreb. )
Őszi rozs(Secale cereale L. )
Tönköly búza(Triticum aestivum L. subsp. spelta (L.) Thell.)
TritikáléŐszi tritikálé(xTriticosecale Wittm. ex A. Camus)
Tavaszi tritikálé
ZabŐszi zab(Avena sativa L. )
Tavaszi zab
Bizánci zab(Avena byzantina K. Koch)

1.1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.

1.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

[212]
ABCDEF
1.A vizsgálat tárgyaEgységSE szaporítási
fok
Elit szaporítási
fok
I. szaporítási
fok
II. szaporítási
fok
2.1. Elválasztó sáv, legalábbméter2
3.2. Izolációs távolság
4.2.1. Rozs esetén más rozs fajtától500300250-
5.2.2. Idegentermékenyülő tritikálé esetén más idegentermékenyülő tritikálé fajtától500300250200
6.2.3. Csupasz árpa esetén más árpa fajtától; csupasz zab estén más zab vagy csupasz zab fajtától100
7.2.4. Öntermékenyülő tritikálé esetén más tritikálé fajtától100502020
8.3. Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
9.4. Fejlettség, legalábbértékszám3
10.5. Kiegyenlítettség, legalábbértékszám3
11.6. Kultúrállapot, legalábbértékszám3
12.7. Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebbnövény, db0024
13.8. Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb12410
14.9. Gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
15.9.1. Galaj fajok (Galium spp.)00,335
16.9.2. Vadzab fajok (Avena spp.)00,325
17.9.3. Szédítő vadóc (Lolium temulentum)00,325
18.9.4. Rozs esetén gabona rozsnok (Bromus secalinus)2510-
19.10. Gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
20.10.1. Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)5102020
21.10.2. Csormolyafélék (Melampyrum spp.)5102020
22.10.3. Konkoly (Agrostemma githago)5102020
23.10.4. Apró szulák(Convolvulus arvensis)5102020
24.11. Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb
25.11.1. Fuzárium (Fusarium spp.)kalász %15
26.11.2. Szárrozsda (Puccinia graminis)minősítő szám2
[213]
27.11.3. Anyarozs (Claviceps purpurea)kalász, db571020
28.11.4. Búza esetében:
29.11.4.1. Kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa) összesen0012
30.11.4.2. Porüszög(Ustilago tritici)33510
31.11.5. Árpa és zab esetében:
32.11.5.1. Porüszög (Ustilago nuda, u. avence)20205050
33.11.5.2. Fedett üszög (Ustilago hordei, u. levis)0012
34.12. Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici)0

2. Kalászos hibrid növények[214]

Zab, árpa, rozs, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei, árpa, búza, durumbúza és tönkölybúza citoplazmás hímsterilitással előállított hibridjei.[215]

2.1. Az ellenőrzések száma összesen: három.

2.2. Az ellenőrzések időpontja és a minősítési feladatok:

2.2.1. Első ellenőrzés: a virágzás kezdete előtt el kell végezni:

2.2.1.1. a szigetelés ellenőrzését,

2.2.1.2. a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

2.2.1.3. kártételek mértékének vizsgálatát,

2.2.1.4. a steril és fenntartó növénysorok arányának vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén).

2.2.2. Második ellenőrzés: virágzáskor el kell végezni:

2.2.2.1. a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

2.2.2.2. a kártételek mértékének vizsgálatát,

2.2.2.3. a faj-, fajtatisztaság, az idegenelési hiba vizsgálatát,

2.2.2.4. a hímsteril komponens sterilitási szintjének vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén),

2.2.2.5. ugyanazon fajú növények előfordulásának vizsgálatát az izolációs távolságon belül.

2.2.3. Harmadik ellenőrzés: érés idején el kell végezni:

2.2.3.1. a kártételek mértékének vizsgálatát,

2.2.3.2. a megtermékenyülés mértékének vizsgálatát,

2.2.3.3. az idegenelési hiba vizsgálatát,

2.2.3.4. a várható vetőmagtermés vizsgálatát.

2.3. Elővetemény korlátozás: A vetőmag-szaporító tábla előveteménye ugyanazon faj nem lehet. Hibrid rozs esetén az anyai szülőkomponens elit vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző 2 évben, az apai szülő elit vetőmag, illetve az I. fok (hibrid F1) vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző évben.

2.4. A mintatér nagysága: 100 m2.

2.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

2.6. Egyéb követelmények:

2.6.1. Zab, árpa, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei esetén:

2.6.1.1. az anyai komponensnek ugyanazon fajtól való izolációs távolsága: 25 méter,

2.6.1.2. a gyomnövényekre, gombabetegségekre és kártevőkre vonatkozó követelményeket a B. rész 1.2. pontjában lévő, a nem hibrid fajtákra vonatkozó táblázat tartalmazza.[216]

2.6.2. Hibrid rozs esetén:

2.6.2.1. I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállításnál az anyai komponensbe belekevert apai szülőkomponenst nem szabad idegen fajtának értékelni,

2.6.2.2. elit vetőmag-szaporítás esetén az anyai komponens sterilitása legalább 98% kell legyen,

2.6.2.3. I. fokú (hibrid F1) vetőmag-szaporításkor az apai komponens növényeinek aránya nem lépheti túl a nemesítő által meghatározott szülőkomponens arányát,

2.6.2.4. elit szaporítási fokú anyai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 1000 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladják,

2.6.2.5. elit szaporítási fokú apai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 600 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladja,

2.6.2.6. I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 500 méter ugyanazon faj szülőkomponensétől vagy más fajtától, ugyanazon fajtától, amely fajtatisztaságra nézve erős heterogenitást mutat.

2.6.3. A citoplazmás hímsterilitás technikájával előállított hibridárpa vetőmagjának az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

2.6.3.1. Elit szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 100 méter más típusú fajtaazonos, illetve más fajtájú árpától.

2.6.3.2. I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 50 méter más típusú fajtaazonos, illetve más fajtájú árpától.

2.6.3.3. A nem fajtaazonos egyedek számának megengedett legmagasabb százalékos aránya:

2.6.3.3.1. Elit vetőmag előállítására szánt vetőmag esetében a fenntartó és a helyreállító vonal tekintetében 0,1%, a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens esetében 0,2%;

2.6.3.3.2. I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag előállítás esetében a helyreállító vonal és a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens tekintetében 0,3%, amennyiben pedig a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens egyszeres keresztezésű hibrid, 0,5%.

2.6.3.4. Az anyai szülő komponens hímsterilitásának szintje:

2.6.3.4.1. az elit vetőmag előállítás esetében legalább 99,7%

2.6.3.4.2. az I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag előállítás esetében legalább 99,5%.

2.6.3.5. A 2.6.3.3. valamint a 2.6.3.4. pontoknak való megfelelést kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.

2.6.3.6. Az I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag egy anyai szülő hímsteril komponens és egy, az apai szülő fertilitást visszaállító apai szülő komponens vegyes művelésében termeszthető.

2.6.4. A citoplazmás hímsterilitás technikájával előállított hibridbúza vetőmagjának az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:[217]

2.6.4.1. Elit szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 300 méter más típusú fajtaazonos, illetve más fajtájú búzától.

2.6.4.2. I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 25 méter más típusú fajtaazonos, illetve más fajtájú búzától.

2.6.4.3. A nem fajtaazonos egyedek számának megengedett legmagasabb százalékos aránya:

2.6.4.3.1. Elit vetőmag előállítására szánt vetőmag esetében a fenntartó és a helyreállító vonal tekintetében 0,1%, a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens esetében 0,3%;

2.6.4.3.2. I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetében

2.6.4.3.2.1. a helyreállító vonal és a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens tekintetében 0,3%,

2.6.4.3.2.2. a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens tekintetében 0,6%,

2.6.4.3.2.3. ha a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens egyszeres keresztezésű hibrid, akkor 1%.

2.6.4.4. Az anyai szülőkomponens hímsterilitásának szintje:

2.6.4.4.1. az elit vetőmag előállítása esetében legalább 99,7%,

2.6.4.4.2. az I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag előállítása esetében legalább 99%.

2.6.4.5. A 2.6.4.3. valamint a 2.6.4.4. alpontoknak való megfelelést kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.

2.6.4.6. Az I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag egy anyai szülő hímsteril komponens és egy, az apai szülő fertilitást visszaállító apai szülőkomponens vegyes művelésében termeszthető.

2.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

ABCD
1.A vizsgálat tárgyaEgységSzuperelit, Elit
szaporítási fok
I. (Hibrid F1)
szaporítási fok
2.1. Elválasztó sáv más gabonátólméter22
3.2. Gyomosság, legfeljebbminősítő
szám
22
4.3. Fejlettség, legalábbértékszám33
5.4. Kiegyenlítettség, legalábbértékszám33
6.5. Kultúrállapot, legalábbértékszám33
7.6. Idegen fajú kalászos kultúrnövény
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db1,34
8.7. Idegen fajta valamint fajtaazonos, fertil
anya a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db3,310
9.8. Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén
legfeljebb
növény db
10.8.1. ragadós galaj(Galium aperine)0,62
11.8.2. vadzab fajok
(Avena spp.)
0,61,3
12.8.3. szédítő vadóc (Lolium temulentum)0,32
13.8.4. gabona rozsnok (Bromus secalinus)510
14.9. Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén
összesen legfeljebb
növény db
15.9.1. repcsényretek (Raphanus raphanistrum)3,36,6
16.9.2. kaszanyűg bükköny(Vicia cracca)3,36,6
17.9.3. keserűfű fajok(Polygonum spp.)3,36,6
18.10. Gombabetegségek a mintaterek
átlagában hibrid rozs esetében legfeljebb
kalász db0,60,6
19.10.1. Törpeüszög (Tilletia contraversa)
a mintaterek átlagában hibrid rozs esetében
legfeljebb
növény db23,3
20.10.2. szárrozsda
(Puccinia graminis f.sp. secalis) a mintaterek
átlagában hibrid rozs esetében legfeljebb
növény db23,3

2.8. Az izolációs távolságon belül, a szomszédos növényállományokban a hibrid rozs vetőmag-előállító táblától a megadott távolságban 100 m2-ként megengedett rozs növények megengedett legmagasabb darabszámát a következő táblázat tartalmazza:

ABC
1.Szaporítási fok komponensTávolság a szaporító táblától
(méter)
Növények száma, legfeljebb
(db)
2.Elit vetőmag0-2503
3.A X B komponens (anya)3.1. 250-500
3.2. 500-750
3.3. 750-1000
3.1. 10
3.2. 50
3.3. 250
4.C komponens (apa)4.1. 0-150
4.2. 150-300
4.3. 300-450
4.4. 450-600
4.1. 0
4.2. 10
4.3. 50
4.4. 200
5.I. fokú (hibrid F1) vetőmag köpenyvetés nélkül5.1. 0-100
5.2. 100-200
5.3. 200-300
5.4. 300-500
5.1. 0
5.2. 10
5.3. 50
5.4. 200
6.I. fokú (hibrid F1) vetőmag 10 méteres
köpenyvetéssel
6.1. 0-100
6.2. 100-200
6.3. 200-500
6.1. 10
6.2. 50
6.3. 200

3. Rizs (Oryza sativa L.)[218]

[219]
Az ellenőrzések száma:2.
Az ellenőrzések időpontja:1. ellenőrzés bugahányás után 1-2 héttel,
2. ellenőrzés aratás előtt.
Elővetemény-korlátozás:A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:100 m2
A mintaterek száma:20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:Egy kalitkán belül eltérő fajtájú és szaporítási fokú rizs nem szaporítható,
kivéve, ha a keveredés mentesség valamely módon megoldható.
Hibridfajták esetén az izolációs távolság más rizsfajtáktól 25 méter.
[220]
ABCDEF
1.A vizsgálat tárgyaEgységSE szaporítási fokElit szaporítási fokI. szaporítási fokII. szaporítási fok
2.1. Elválasztó sáv más
fajtától és egyéb
gabonától, legalább
M2222
3.2. Gyomosság,
legfeljebb
minősítő
szám
2222
4.3. Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség,
legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám3333
5.4. Idegen fajta a
mintaterek átlagában,
legfeljebb
növény db00,324
6.5. Idegen kultúr- és
gyomnövények a
mintaterek átlagában,
legfeljebb vadrizs vagy
olyan növény, amely
vörös ezüsthártyájú
maggal rendelkezik
növény db0011
7.6. Vadon termő vagy
vörös magvú növények
legfeljebb
növény db-011
8.7. Vizsgálatköteles
nemzárlati károsítók
vagy vizsgálatköteles
nemzárlati károsítók
által okozott tünetek
ültetésre
szánt
növények
(nemzetség
vagy faj)
9.7.1. Fonálférgek
10.7.1.1. Aphelenchoides
besseyi Christie
[APLOBE]
0000
11.7.2. Gombák
12.7.2.1. Gibberella
fujikuroi Sawada
[GIBBFU]
Gyakorlatilag
mentes
Gyakorlatilag
mentes
Gyakorlatilag
mentes
Gyakorlatilag
mentes

4. Fénymag (Phalaris canariensis L.)

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

[221]
A vizsgálat tárgyaEgységSEElitI.
szaporítási fok
12345
Elválasztó sáv, legalábbméter2
Izolációs távolság más fajtától és rokon
fajtól legalább
500300250
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám3
[222]
A vizsgálat tárgyaEgységSEElitI.
szaporítási fok
12345
Idegen fajta a mintaterek átlagában,
legfeljebb
124
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
galajfajok (Galium spp. )
vadzab (Avena spp. )
útszéli zsázsa (Lepidium draba)
juhsóska (Rumex acetosella)
vadmuhar fajok (Setaria spp. )
szédítő vadóc (Lolium temulentum)
kakaslábfű-fajok (Echinochloa spp. )
csattanó maszlag (Datura stramonium)
a mintaterek átlagában, összesen
legfeljebb
cirok (Sorghum bicolor subsp. bicolor),
szudánifű (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse),
köles (Panicum miliaceum),
muhar (Setaria italica)
növény db0
0
0
0
5
0
5
0
0
0, 3
0, 3
10
2
10
0, 3
10
0, 3
2
3
2
20
3
20
0, 5
20
0, 5
5

5. Kukorica (Zea mays L.)[223]

5.1. Szabadelvirágzású fajták vetőmag-előállítása

5.1.1. Az ellenőrzések száma: három.

5.1.2. Az ellenőrzések időpontja:

5.1.2.1. Első (idegenelési) ellenőrzés: a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel.

5.1.2.2. Második (virágzási) ellenőrzés: fővirágzás időszakában, amikor a virágzás 50-60 %-os.

5.1.2.3. Harmadik (érési) ellenőrzés: a betakarítás előtt 5-7 nappal.

5.1.3. Elővetemény-korlátozás: nincs. Ennek feltétele, hogy a vetőmag-szaporító táblának kellően mentesnek kell lennie a korábbi művelésből származó árvakeléstől.

5.1.4. A mintatér nagysága: 100 db növény (egy sorban 100 vagy két, egymás melletti sorban 50-50 db növény).

5.1.5. A mintaterek száma:

AB
1.A terület nagysága (ha)A mintaterek száma (db)
2.8 vagy annál kevesebb5
3.8,1 - 168
4.16,1 - 2510
5.25,1 - 4015
6.40,1 - 6020
7.60,1 - 8525
8.85,1 vagy annál több30

5.2. Hibridek, beltenyésztett vonalak és hibridek szülő komponenseinek keresztezéssel végzett vetőmag előállítása

5.2.1. Az ellenőrzések száma összesen: öt. A vetőmag-termő növényállomány (anyai szülő) termékenyülésének ideje alatt összesen három (az 5.2.2.2.-5.2.2.4. pontok szerinti) ellenőrzést kell végezni.

5.2.2. Az ellenőrzések időpontja:

5.2.2.1. Első (idegenelési ellenőrzés): a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel.

5.2.2.2. Második ellenőrzés: a virágzás kezdetén, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 1. címerezési ellenőrzés, amikor az anyai növényállományban 5% apai virágport fogadó nővirágzat (bibe) megjelenik.

5.2.2.3. Harmadik ellenőrzés: a termékenyülés ideje alatt, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 2. címerezési ellenőrzés.

5.2.2.4. Negyedik ellenőrzés: a termékenyülés ideje alatt, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 3. címerezési ellenőrzés.

5.2.2.5. Ötödik ellenőrzés: végső minősítés az érés idején, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az apasorok növényállományának eltávolítása után kell elvégezni.

5.2.3. Elővetemény-korlátozás: nincs. Ennek feltétele, hogy a vetőmag-szaporító táblának kellően mentesnek kell lennie a korábbi művelésből származó árvakeléstől.

5.2.4. A mintatér nagysága: 100 db növény, keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az anya- és apasorokban külön-külön 100 db növény (egy sorban 100 vagy két egymás melletti sorban 50-50 db növény).

5.2.5. A mintaterek száma:

AB
1.A terület nagysága (ha)A mintaterek száma (db)
2.8 vagy annál kevesebb5
3.8,1 - 168
4.16,1 - 2510
5.25,1 - 4015
6.40,1 - 6020
7.60,1 - 8525
8.85,1 vagy annál több30

5.2.6. Amennyiben a vizsgálat során az anyasorok sávjában (anyapászta) minősítési határértéket meghaladó mennyiségű virágzó címer észlelhető, akkor a nem kellően címerezett anyasorok sávjában, az úgynevezett fertőző gócban ismételt mintatereket kell felvenni és e területeket külön táblarészként kell kezelni.

5.3. Egyéb követelmények:

5.3.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

5.3.2. Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett I. szaporítási fokú hibrid kukoricavetőmag-előállítások (táblák) követelményei:

5.3.2.1. A táblák szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők.

5.3.2.2. Az izolációs távolságon belül levő hibrid kukoricavetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni.

5.3.2.3. A táblák elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 8 sorral meg kell növelni.

5.3.2.4. A táblák állományában apavisszafogással, mellévetéssel apai szülőkomponens elit, illetve szuperelit szaporítási fokú vetőmagját nem lehet minősítésben részesíteni.

5.3.2.5. A táblák állományában a virágport hullató anyai növények száma a közös izolációs távolságon belül összesen legfeljebb 0,1 % lehet.

5.3.2.6. A táblák egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész izolációs távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 8 apai sor megléte. Az izolációs távolságot az 5.12. pontban meghatározottak szerint kell figyelembe venni a minősítéskor.

5.3.3. Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett elit és szuperelit szaporítási fokú hibrid kukorica alapanyag egyszeres keresztezésű vetőmag-előállítások követelményei:

5.3.3.1. Szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők.

5.3.3.2. A táblák növényállományát teljes (100%-os) címerezésben kell részesíteni, melynek hiányában a vetőmag-előállítás alkalmatlan minősítést kap.

5.3.3.3. A táblák elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 4 sorral meg kell növelni.

5.3.3.4. A táblák egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész izolációs távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 4 apai sor megléte. Az izolációs távolságot az 5.12. pontban meghatározottak szerint kell figyelembe venni a minősítéskor.

5.3.3.5. A táblák állományában a virágport hullató anyai növények száma a közös izolációs távolságon belül összesen legfeljebb 0,1 % lehet.

5.3.4. Az árutermesztési célt szolgáló első szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén izolációs távolságon belül időbeli izolációként figyelembe vehető a június 10. napja után elvetett másodvetésű kukorica növényállománya. Ebben az esetben az izolációs távolságon belüli másodvetésű kukorica növényállomány virágzásának kezdetére a vetőmag-előállító tábla anyasoraiból a még el nem virágzott fattyú és késői fejlődésű egyedeket el kell távolítani, ezen követelmény miatt további egy ellenőrzést kell végrehajtani.

5.3.5. A kukoricanövények és termésük (cső, szem, csutka) megkülönböztető jegyeinek vizsgálata azokra a morfológiai bélyegekre és fenológiai eltérésekre vonatkozik, amelyeket a hivatalos fajtaleírás tartalmaz.

5.3.6. A hímsteril beltenyésztett kukoricavonal szaporításában azon steril növényegyedek, amelyek címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik - függetlenül a pollen (virágpor) életképességétől - virágpor-hullató fertilis, idegen egyednek minősülnek.

5.3.7. Amennyiben a hímsterilként vizsgált növények között a fertilis növények száma a már eltávolított növényekkel együtt a 10%-ot meghaladja, akkor az anyai növényállományt fertilisnek kell tekinteni.

5.3.8. A 15%-os átlagos megtermékenyülést el nem érő vetőmag-előállításokat alkalmatlannak kell minősíteni.

5.3.9. A vírusos, baktériumos és gombabetegségeket, továbbá a kártevők kártételét fel kell jegyezni és a kultúrállapot minősítési kategóriájában kell elbírálni.

5.3.10. A hímsteril anyai szülőn előállított árutermesztés célját szolgáló vetőmagtermést, ha azt nem a sterilitást helyreállító apai szülővel termelték, a fertilis analóg termésével a vetőmagüzemben a morzsolást és tisztítást követően legalább 2:1 arányban kell keverni. Ettől eltérni indokolt esetben csak a NÉBIH külön engedélyével lehet.[224]

5.3.11. Csöves formában történő betakarítás esetén a csuhélevéllel teljesen borított csövet nem szabad a végleges válogatószalagra szállítani. A szárítókamrába betárolt minden csőnek fosztottnak kell lennie.[225]

5.3.12. Csöves formában történő betakarítás esetén a vetőmagüzemben az összes idegen csövet ki kell válogatni. A szárítókamrába 99,9% (db/100) mértékben csak fajtaazonos cső kerülhet.[226]

5.4. A kukorica vizsgálata:

5.4.1. Az anyasorok címerezésének, illetve hímsterilitásának vizsgálatakor a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

5.4.1.1. A kijelölt mintatereken az előírt számú anyanövényt kell megvizsgálni.

5.4.1.2. Virágport hullató az a kukoricanövény, amelynek címerágai összesen 5 cm hosszúságban virágporukat már elhullatták vagy hullatják. A címerezés vizsgálatakor a pelyvalevelek felnyílása és a portok megjelenése címerezési hibának minősül, még akkor is, ha nincs benne életképes virágpor.

5.4.1.3. A hímsteril kukorica-vetőmag előállításának sterilitás-vizsgálatát a fertilis anyai szülő címerezés-ellenőrzésével azonos módon kell végezni.

5.4.1.4. Az anyasorok sávjában az úgynevezett fertőzőgóc vizsgálatakor a jóvátehetetlen hiba megállapítása esetén a káros mértékű ön-megtermékenyülés következményét megakadályozó szigetelő távolsággal a területrészt minősíteni kell.

5.4.1.5. Fertőző gócnak kell minősíteni azt a területet, ahol a virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban mintaterenként 3 db, vagy annál több, illetve a virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban összesen mintaterenként 1 db, vagy annál több.

5.4.1.6. Keresztezéssel végzett kukorica vetőmag-előállításokban az anyasorokban legalább 5% bibe megjelenés után a virágport hullató címer a termékenyülés alatti három hivatalos minősítésen ellenőrzésenként legfeljebb 0,5% lehet.

5.4.1.7. A 0,5%-os határérték felett a vetőmag-előállításnak alkalmatlan minősítést kell adni.

5.4.1.8. A címerezés befejezésének kell tekinteni, ha az anyai növényállományban az ellenőrzéseken megállapított címerezési hiba már nem érheti el az előírt minősítési határértéket (virágport hullató növény az anyasorokban legfeljebb, továbbá a virágport hullató idegen tő az anya és apasorokban összesen legfeljebb), és a nővirágzat (bibe) beszáradt és termékenyülésre képes friss nővirágzat az anyai állományban nem található.

5.4.1.9. A termékenyülés befejeződése után az apasorok növényállományát el kell távolítani.

5.5. A gyomosság bírálata

A vetőmag-előállító tábla területének 30%-osnál nagyobb gyomborítottsága esetén, illetve ha a gyomok elérik a fő csőkötés magasságát, 3-as számot kell adni és a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

5.6. A szülőkomponensek együttvirágzás vizsgálatát a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban a következő eljárással kell vizsgálni:

5.6.1. Az anyai növényállományban 50-60%-nyi nővirágzat (bibe) megjelenésekor:

5.6.1.1. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított három napon belül az apai növények legalább 50%-ának címervirágzata érett és bőséges virágport (pollent) hullat, ez esetben az együtt virágzás értékjelölése "Jó".

5.6.1.2. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított több mint 3-3 nappal (előzés vagy késés), de kevesebb, mint 5-5 nappal (előzés vagy késés) eltér az apanövények 50%-ának érett és bőséges virágporhullatása (pollen), ez esetben az együtt virágzás értékjelölése "Közepes".

5.6.1.3. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának érett és bőséges virágpor (pollen) hullatása, az együtt virágzás értékjelölése "Gyenge".

5.6.1.4. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának megjelenése, a virágpor (pollen) hullatás kevés vagy nincs, az együtt virágzás értékjelölése "Elégtelen".

5.6.2. Az átmeneti együtt virágzási állapotot a két értékjelölés megadásával (például: jó-közepes) kell minősíteni.

5.6.3. Amennyiben az anyai növényállomány nővirágzásának kezdetén (5% nővirágzat megjelenésekor) még nincs apai virágporhullatás, e tényt a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben külön fel kell jegyezni.

5.6.4. Közepesnél gyengébb várható együtt virágzási értékelés esetén a fajtafenntartó képviselőjének bevonásával a vetőmag-előállítást felül kell vizsgálni és sorsáról dönteni kell.

5.6.5. Elégtelen együtt virágzás esetén a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

5.7. Az anyasorok fattyazásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban:

5.7.1. A hibrid kukoricavetőmag-előállító táblák anyasorainak növényeiről a címert hozó fattyhajtásokat virágporhullatás előtt, legkésőbb a címerezés befejezéséig, illetve a címerezési ellenőrzés befejezése előtt el kell távolítani.

5.7.2. A hímsteril anyával történő vetőmag-előállítás esetében az anyasorok hímsteril növényeit nem kell fattyazni. A fattyhajtásokon megjelenő fertilis címereket a főhajtáson levővel azonosan kell elbírálni.

5.8. A csöves termés vizsgálata:

5.8.1. A vizsgálatra kerülő csövek begyűjtése után meg kell állapítani, és fel kell jegyezni az összes tő számát (db/ha) és ebből a termőcsövek számát (db/ha).

5.8.2. A mintatereken arányosan szétosztva, összesen 200 db termőtőről kell az éréskori ellenőrzés alkalmával az összes csövet letörni. A vizsgálatokat ezeken a csöveken kell elvégezni. Az érés mértékét a 200 db tőről letört összes cső elbírálásával kell megállapítani.

5.8.3. Az érés mértéke lehet: viaszérés és teljes érés.

5.9. A megtermékenyülés vizsgálata:

5.9.1. Az összes letört csőből a vizsgált típusnak megfelelő csöveket - a beteg, csenevész, éretlen csöveket is - öt csoportba osztjuk:

AB
1.CsoportTermékenyülés mértéke
2.1. csoport100%-osan megtermékenyült csövek
3.2. csoport90-99%-osan megtermékenyült csövek
4.3. csoport75-89%-osan megtermékenyült csövek
5.4. csoport50-74%-osan megtermékenyült csövek
6.5. csoport50% alatt megtermékenyült csövek

5.9.2. Az egyes csoportokba került csövek elbírálásával - becsléssel - kell megállapítani az átlagos megtermékenyülés mértékét, amelyet százalékban kell megadni.

5. 10. Az idegen, üszögös, nigrospórás, penészes, kényszerérett, csenevész és az éretlen csövek vizsgálata:

5.10.1. A 200 db növényről letört összes csőből ki kell válogatni az idegen csöveket, a nigrospórás, üszögös (golyvás- és rostosüszög), fuzáriumos és egyéb károsítóval fertőzött csöveket, a kényszerérett, csenevész és éretlen, valamint a hiányosan megtermékenyült csöveket (amelyek az átlagos megtermékenyülés 25%-át nem érik el).

5.10.2. Ezeket az adatokat a letört összes cső össztömegéhez viszonyítva kell feljegyezni.

5.11. A csöves termés várható tömegének becslése:

Az anyasorok növényállománya nyers csöves vetőmagtermésének várható mennyiségét kell megbecsülni. Az előzőek szerint kiválogatott csövek mennyiségének levonása után kell megállapítani - a minősítés időpontjában - a betakarítás várható időpontját, a vetőmagnak alkalmas csöves termés becsült mennyiségét a kukorica érettsége és a becsült víztartalom alapján 1 ha-ra és a teljes tábla területére vonatkoztatva. A csöves termés mellett a májusi morzsolt termésre korrigált mennyiséget is fel kell tüntetni. Az adatokat a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.

5.12. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

ABCDEF
1.A vizsgálat tárgyaEgységElit szaporítási fok,
alapanyagok
(beltenyésztett
vonalak és
alapegyszeresek)
I.
szaporítási
fok
(hibridek)
Szabadon
elvirágzó
kukoricák
Elit
Szabadon
elvirágzó
kukoricák
2.1. Izolációs távolságméter300200300200
3.2. Gyomosság,
legfeljebb
minősítő
szám
2222
43. Fejlettség, legalábbértékszám4343
5.4. Kiegyenlítettség,
legalább
értékszám4343
6.5. Kultúrállapot,
legalább
értékszám4343
7.6. Idegen tő az anya-
és apasorokban a
külön-külön az
idegenelési
ellenőrzésen
legfeljebb
%1,01,01,01,0
8.7. Idegen tő az
anyasorokban a
virágzás ideje alatt az
ellenőrzéseken
összesen, legfeljebb
%0,10,20,51,0
9.8. Idegen tő az
apasorokban a
virágzás ideje alatt az
ellenőrzéseken
összesen, legfeljebb
%0,10,2--
10.9. Idegen tő a
vetőmag-termő
növényállományban
az érési ellenőrzéseken
(végső minősítéskor)
összesen legfeljebb
%0,10,20,51,0
11.10. Virágport hullató
kukoricanövény az
anyasorokban a három
címerezési ellenőrzésen összesen
legfeljebb
%1,01,5--
12.11. Idegen kultúr- és
gyomnövények a
mintaterek átlagában,
legfeljebb
növény (db)
13.11.1. selyemmályva
(Abutilon spp.)
0,220,22
14.11.2. fenyércirok
(Sorghum halepense)
0,330,33
15.11.3. csattanó maszlag
(Datura stramonium)
0,320,32"

6. Cirokfélék[227]

6.1. Seprűcirok (Sorghum bicolor L. Moench var. technicum)

6.1.1. Az ellenőrzések száma: három.

6.1.2. Az ellenőrzések időpontja:

6.1.2.1. Első ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel.

6.1.2.2. Második ellenőrzés a főbugák 40-60%-os virágzásánál.

6.1.2.3. Harmadik ellenőrzés magéréskor.

6.1.3. Elővetemény-korlátozás: seprűcirok-vetőmagot csak olyan táblán szabad termeszteni, amelyen Sorghum fajt 2 éven belül nem termesztettek.

6.1.4. A mintatér nagysága: 200 db növény.

6.1.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db, minden további megkezdett 10 ha után 2 db.

6.1.6. Egyéb követelmények:

6.1.6.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

6.1.6.2. Azokon a területeken, ahol az S. halepense vagy az S. bicolor subsp. drummondii jelenléte különös keresztbeporzási problémát jelent, a következők alkalmazandók:[228]

6.1.6.2.1. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei elit vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 800 m távolságra kell elhelyezni;[229]

6.1.6.2.2. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei minősített vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 400 m távolságra kell elhelyezni.[230]

6.1.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

ABCD
1.A vizsgálat tárgyaEgységElit szaporítási fokI. szaporítási fok
2.1. Izolációs távolság más seprűcirok
fajtáktól és Sorghum fajoktól legalább
méter400200
3.2. Gyomosság, legfeljebbminősítő szám22
4.3. Fejlettség legalábbértékszám33
5.4. Kiegyenlítettség legalábbértékszám33
6.5. Kultúrállapot legalábbértékszám33
7.6. Idegen fajta a mintaterek átlagában
legfeljebb
%0,31
8.7. Idegen faj a mintaterek átlagában
legfeljebb
%
9.7.1. fenyércirok (Sorghum halepense)00
10.7.2. egyéb rendeltetésű Sorghum fajok00,1
11.8. Vírusos megbetegedések a mintaterek
átlagában, legfeljebb
értékszám
12.8.1. kukorica-mozaikvírus (mdmv vírus)22
13.9. Gombabetegségek a mintaterek
átlagában, együttesen legfeljebb
minősítő szám
14.9.1. fedett vagy magüszög (Sphacelotheca
sorghi)
22
15.9.2. rostos vagy bugaüszög (Sorosporium
holci-sorghi f.sp. sorghi)
22
16.9.3. kukorica-levélfoltosság
(Helminthosporium carbonum)
22

6.2. Takarmánycirok (a hibrid kivételével) (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor)[231]

Szudánifű (a hibrid kivételével) (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse)[232]

6.2.1. Az ellenőrzések száma: három.

6.2.2. Az ellenőrzések időpontja:

6.2.2.1. Első ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel.

6.2.2.2. Második ellenőrzés a főbugák 40-60%-os virágzásánál.

6.2.2.3. Harmadik ellenőrzés magéréskor.

6.2.3. Elővetemény-korlátozás: a megelőző 2 évben nem termesztettek Sorghum fajt az adott táblán.

6.2.4. A mintatér nagysága: 200 db növény.

6.2.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

6.2.6. Egyéb követelmények:

6.2.6.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az Elit (E) fokú szaporítás határértékeivel meg kell egyezniük.

6.2.6.2. Azokon a területeken, ahol az S. halepense vagy az S. bicolor subsp. drummondii jelenléte különös keresztbeporzási problémát jelent, a következők alkalmazandók:[233]

6.2.6.2.1. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei elit vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 800 m távolságra kell elhelyezni;[234]

6.2.6.2.2. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei minősített vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 400 m távolságra kell elhelyezni.[235]

6.2.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

ABCD
1.A vizsgálat tárgyaEgységElit szaporítási fokI. szaporítási fok
2.1. Izolációs távolság a faj más fajtáitól és
más Sorghum fajoktól, legalább
méter400200
3.2. Gyomosság legfeljebbminősítő szám22
4.3. Fejlettség legalábbértékszám33
5.4. Kiegyenlítettség legalábbértékszám33
6.5. Kultúrállapot legalábbértékszám33
7.6. Idegen fajta a mintaterek átlagában,
legfeljebb
%0,31
8.7. Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen
legfeljebb
%
9.7.1. más rendeltetésű Sorghum fajok00,1
10.7.2. fenyércirok (Sorghum halepense)00
11.8. Baktériumos betegségek a mintaterek
átlagában, legfeljebb
növény db
12.8.1. cirok-fedettüszög (Sphacelotheca
sorghi)
25
13.8.2. cirok-porüszög (Sphacelotheca
cruenta)
25
14.9. Gombabetegségek a mintaterek
átlagában, legfeljebb
értékszám
15.9.1. levélcsíkosság (Pseudomonas
andropogoni)
22

6.3. Hibrid szemescirok (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor)[236]

Hibrid silócirok (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor)[237]

Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor x Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse)[238]

6.3.1. Az ellenőrzések száma: öt.

6.3.2. Az ellenőrzések időpontja:

6.3.2.1. Első ellenőrzés a virágzás kezdete előtt 1-2 héttel.

6.3.2.2. Második ellenőrzés az anyai növényállomány virágzásának kezdeti időszakában (amikor a virágzás a főbugák 10-20%-án megkezdődött, azaz a bugák felső 5 cm-es szakaszán a bibék megjelentek).

6.3.2.3. Harmadik és negyedik: a termékenyülés - a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének - ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni.

6.3.2.4. Ötödik ellenőrzés: az érés idején, a betakarítás kezdete előtt, az apai növényállomány eltávolítása után.

6.3.3. Elővetemény-korlátozás: hibrid cirok vetőmagot csak olyan táblán szabad előállítani, amelyen a megelőző két évben cirokfélét (Sorghum spp.) nem termeltek vagy nem állítottak elő.

6.3.4. A mintatér nagysága: 200 db növény (egy sorban 200 vagy két egymás melletti sorban 100-100 db növény).

6.3.5. A mintaterek száma:

AB
1.Terület
(ha)
Mintaterek száma
(db)
2.8 vagy kevesebb5
3.8,1-168
4.16,1-2510
5.25,1-4015
6.40,1-6020
7.60,1-8525
8.85,1 vagy több30

6.3.6. Egyéb követelmények:

6.3.6.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

6.3.6.2. Izolációs távolság nélküli szülői komponens - elit - vetőmag-előállító növényállománya szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre nem kerülhet.

6.3.6.3. Engedélyezett azonos apával, de eltérő anyával történő cirok vetőmag-előállítás esetén a izolációs távolságon belül levő cirok vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni; ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább négy sorral kell növelni.

6.3.6.4. Álfertil anyai összetevő: az anyai összetevő azon növény egyedei, melyeknél ökológiai stressz hatására megjelenő - termékenyítésre nem alkalmas pollent tartalmazható - portokok csökevényes alakban észlelhetők, az anterák nem duzzadtak.

6.3.6.5. Amennyiben a szántóföldi ellenőrzés során fertilnek tűnő egyedek aránya a próbaterek átlagában meghaladja a 0,1%-ot, akkor legalább 2 db virágport hullató növény még nem virágzó sarjbugáját izolálni kell, magkötés észlelése esetén a szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni.

6.3.6.6. Azokon a területeken, ahol az S. halepense vagy az S. bicolor subsp. drummondii jelenléte különös keresztbeporzási problémát jelent, a következők alkalmazandók:[239]

6.3.6.6.1. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei elit vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 800 m távolságra kell elhelyezni;[240]

6.3.6.6.2. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei minősített vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 400 m távolságra kell elhelyezni.[241]

6.3.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

ABCDE
1.A vizsgálat tárgyaEgységElit szaporítási fokI. szaporítási fokMegjegyzés
2.1. Izolációs távolság, más
fajtától, illetve egyéb
Sorghum fajoktól, legalább
méter400200a virágzás
időpontjáig el
kell távolítani
3.2. Gyomosság legfeljebbminősítő szám22
4.3. Fejlettség legalábbértékszám33
5.4. Kiegyenlítettség legalábbértékszám33
6.5. Kultúrállapot legalábbértékszám33
7.6. Fenyércirok (Sorghum
halepense)
növény db00
8.7. Az anyasorokban idegen
sorghum-fajok vagy
idegen buga a mintaterek
átlagában, legfeljebb
%az anyai
összetevő
virágzásának
időszakában
a 3 ellenőrzésen
összesen
9.7.1. virágzáskor0,10,3**ebből virágzó
0,1% lehet
10.7.2. éréskor0,10,1
11.8. Fertilis pollent
hullató anyanövények
az anyasorokban
a mintaterek átlagában,
összesen
%0,10,1az anyai
összetevő
virágzásának
időszakában
a 3 ellenőrzésen
összesen
12.9. Idegen fajtájú vagy
idegen más rendeltetésű
sorghum faj virágzó
buga az apasorokban
a mintaterek átlagában,
összesen
%0,10,1az anyai
összetevő
virágzásának
időszakában
a 3 ellenőrzésen
összesen
13.10. Baktériumos
betegségek, a mintaterek
átlagában, együttesen
legfeljebb
minősítő szám
14.10.1. cirok baktériumos
levélcsíkossága
12
15.10.1.1. Pseudomonas
andropogni
12
16.10.1.2. levélszíneződés12
17.10.1.3. vörösrozsda
(Ramulispora sorghi)
12
18.11. Gombabetegségek%
19.11.1. a mintaterek
átlagában legfeljebb
Helminthosporium maydis
00
20.11.2. a mintaterek
átlagában együttesen
legfeljebb cirok fedettüszög
(Sphacelotheca sorghi)
510
21.11.3. cirok porüszög
(Sphacelotheca cruenta)
együtt, mintaterek
átlagában legfeljebb
510

C. rész

A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

[242]
FajEgytétel
legnagyobb
tömege
(t)
Kiszerelt
csomagolási
egységek
tömege
legfeljebb
(kg)
Alapminta
legalább
(kg)
Laboratóriumi
minta
legalább
(g)
Tisztaság
vizsgálati
minta
legalább
(g)
Idegenmag
vizsgálati
minta
(g)
1234567
Csupasz zab (Avena nuda)3010101000120500
Zab (Avena sativa)3010101000120500
Homoki zab (Avena strigosa)3010101000120500
Árpa (Hordeum vulgare)3010101000120500
Rizs (Oryza sativa)30101050040500
Fénymag (Phalaris canariensis)1010540020200
Rozs (Secale cereale)3010101000120500
Cirok (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor)305590090900
Szudánifű (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor)105525025250
Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor x Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse)305530090300
Tritikálé (xTriticosecale)3010101000120500
Búza (Triticum aestivum L. subsp. aestivum)3010101000120500
Durum búza (Triticum turgidum L. subsp. durum (Desf.) van Slageren)3010101000120500
Tönköly búza (Triticum aestivum L. subsp. spelta (L.) Thell.)3010101000270500
Kukorica (Zea mays)4010101000
(bázis bel-
tenyész-
tett vonal:
250 g)
9001000
(bázis bel-
tenyész-
tett vonal:
250 g)

II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.

[243]
FajIdegenmag-tartalom legfeljebb db/minta
GabonafélékSzaporítási fokTisztaság
legalább %
Csírázó-
képesség
legalább %
Más
növényfaj
összesen
Oryza
sativa
vörös magja
Egyéb
gabona
Más nem
gabona
fajok
Avena spp.
(vadzab),
Lolium
temulentum
Raphanus
rapha-
nistrum,
Agrostemma
githago
Panicum
spp.
Nedvesség
tartalom
legfeljebb %
123456789101112
Csupasz zabSE-E99754130114, 5
(Avena nuda)l, ll.9875107703
ZabSE-E99854130114, 5
(Avena sativa)l, ll.9885107703
Homoki zabSE-E99854130114, 5
(Avena strigosa)l, ll.9885107703
ÁrpaSE-E9985 (1)4130114, 5
(Hordeum vulgare)l, ll.9885 (1)107703
RizsSE-E988041115, 0
(Oryza sativa)I.
II.
98
98
80
80
10
15
3
5
3
3
FénymagSE-E987541014, 0
(Phalaris canariensis)I.98751050
RozsSE-E,98854130114, 5
(Secale cereale)I.9885107703
CirokSE-E, I.9880014, 5
(Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor)
SzudánifűSE-E, I.9880014, 5
(Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse)
Hibrid szudánifű
Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor x SorghumSE-E, I.9880014, 5
sudanese
TritikáleSE-E98804130114, 5
(xTriticosecale)I, II9880107703
BúzaSE-E99854130114, 5
(Triticum aestivum L. subsp. aestivum)I, II9885107703
Durum búzaSE-E99854130114, 5
(Triticum turgidum L. subsp. durum (Desf.) van Slageren)I, II9885107703
Tönköly búzaSE-E99854130114, 5
(Triticum aestivum L. subsp. spelta (L.) Thell.)I, II9885107703
KukoricaSE-E, 1.9890014, 0
(Zea mays)

(1) Csupasz típusú árpa esetén a csírázóképesség legalább 75%.

Megjegyzés:

1. Claviceps purpurea (anyarozs) tartalom: SE-E: 1 db, I., II. szaporítási fok: 3 db, kivéve hibrid rozs, ahol SE-E: 1 db, I. szaporítási fok: 4 db, 5 db akkor elfogadható, ha a második mintában nem több 4 db-nál.

2. Magyarországi vetőmag-előállításból származó vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a fajnak megfelelő hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni. E minősítés részét képezi az ezermagtömeg vizsgálata is az 1. számú melléklet B. rész 1. pontjában felsorolt kalászos növényfajok, illetve fajták (minden búza, árpa, rozs, zab és tritikálé faj, illetve fajta) esetében.[244]

2. 1. Minősítési határértékek (áthullás): SE, E 2, 0%

I. és II. szaporítási fok 4, 0%

2. 2. Rosta méretek az egyes fajok esetén:

1, 6 mm csupasz zab

1, 8 mm rozs, hibrid rozs, zab, csupasz típusú árpa

2, 0 mm tavaszi búza, durum búza, tritikálé, hatsoros árpa

2, 2 mm őszi búza; kétsoros árpa

3. Magyarországon minősítésre kerülő I. szaporítási fokú kukorica vetőmagnak osztályozottnak kell lennie. Az osztályozási méreteket az okmányokon és a csomagolási egységeken fel kell tüntetni. A mérethűségnek a megadott méretenként legalább 95%-osnak kell lennie.[245]

4. Magyarországon előállított csupasz zab és csupasz típusú árpa vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a pelyvás szemtartalom legfeljebb 5% lehet.[246]

D. rész

I. Növényfajok, amelyek vetőmagja vetőmag-minősítésben részesíthető

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők

FajEngedélyezett szaporítási fok
12
Alakor búza (Triticum monococcum L. )Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Köles (Panicum miliaceum L. )Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Novumbúza (Triticum speltivum Var. )Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench. )
Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum (L. ) Gaertn. )
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum
(Schrank ex Schübl. ) Thell. )
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Köles (Panicum miliaceum L.)

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Fővirágzáskor, amikor a bugaágak zöldes színűek, de a mag színe már felismerhető.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos, vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Elválasztó sáv, legalábbméter2
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám3
Idegen fajta a mintaterek átlagában,
legfeljebb
növény db124
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
Brassica spp., Sinapis spp. fajok
varjúmák (Hibiscus trionum)
közönséges kakaslábfű (Echinocloa crusgalli)
muhar fajok (Setaria spp. )
102020
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
köles-porüszög (Sphacelotheca destruens)
buga db588

2. Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench)

Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum L: Gaertn)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

2. ellenőrzés a betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

[247]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Izolációs távolság, más fajtától, ill. rokon
fajtól, legalább
méter1000
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám3
Idegen faj, fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
(a két faj kölcsönös előfordulását is beleértve)
124
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
keserűfű fajok (Polygonum sp. )
Polygonum convolvulus
növény db102020
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Phytophtora parasitica
Cercospora fagopyri
Fusarium sp. B
értékszám222
Botrytis cinerea
Fusicladium fagopyri

3. Alakor búza (Triticum monococcum L.)

Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum (Schrank ex Schübl.) Thell.)

3. 1. Szuperelit és elit szaporítási

fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

3. 2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

A vizsgálat tárgyaEgységSEElitI.II.
szaporítási fok
123456
Elválasztó sáv, legalábbméter2
Gyomosság, legfeljebbminősítő2
szám
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám3
Idegen fajú kalászos kultúrnövény
a mintaterek átlagában, legfeljebb
0024
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
12410
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
galajfajok (Galium spp. )
növény db00, 335
vadzab fajok (Avena spp. )
szédítő vadóc (Lolium temulentum)
0
0
0, 3
0, 3
2
2
5
5
a mintaterek átlagában, összesen5102020
legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum),
Melampyrum spp., Agrostemma
githago apró szulák (Convolvulus arvensis)
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
fuzárium (Fusarium spp. )
kalász%15
szárrozsda (Puccinia graminis)minősítő2
szám
alakor búza esetén:001*2*
kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t.
contraversa)
porüszög (Ustilago tritici)kalász db3*3*5*10*
Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb
golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina
tritici)
0

*ökológiai előállítás esetén 0 db

4. Novum búza (Triticum speltivum Var.)

4. 1. Szuperelit és elit szaporítási

fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

4.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

A vizsgálat tárgyaEgységSEElitI.II.
szaporítási fok
123456
Elválasztó sáv, legalábbméter2
Gyomosság, legfeljebbminősítő2
szám
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám3
Idegen fajú kalászos kultúrnövény
a mintaterek átlagában, legfeljebb
0024
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
12410
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
galajfajok (Galium spp. )
növény db00, 335
vadzab fajok (Avena spp. )
szédítő vadóc (Lolium temulentum)
0
0
0, 3
0, 3
2
2
5
5
a mintaterek átlagában, összesen5102020
legfeljebb
repcsényretek (Raphanus
raphanistrum), Melampyrum spp.,
Agrostemma githago, apró szulák
(Convolvulus arvensis)
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
fuzárium (Fusarium spp. )
kalász%15
szárrozsda (Puccinia graminis)minősítő2
szám
kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t.
contraversa)
0
3
0
3
1
5
2
10
porüszög (Ustilago tritici)
Kártevőkkalász db
a mintaterek átlagában, legfeljebb
golyóüszög (búzafonálféreg)
(Anguina tritici)
0

III. A vetőmag-vizsgálat és -minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

FajEgy tétel
legnagyobb
tömege (t)
Kiszemelt
csomagolási
egységek
tömege
legfeljebb
(kg)
Alapminta
legalább (kg)
Laborató-
riumi minta
legalább (g)
Tisztaság
vizsgálati
minta
legalább (g)
Idegenmag
vizsgálati
minta (g)
1234567
Pohánka
(Fagopyrum esculentum)
Tatárpohánka
(Fagopyrum tataricum)
1010560060600
Köles
(Panicum miliaceum)
1010515015150
Alakor búza
(Triticum monococcum)
3010101000270500
Novum búza
(Triticum speltivum)
3010101000270500
Tönke búza (Triticum turgidum subsp.
dicoccum)
3010101000270500

A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl.

2. Vetőmagvizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

FajSzaporítási fokTisztaság
legfeljebb (%)
Csírázóképesség
legalább (%)
Idegenmag-tartalom legfeljebb
db/minta
Nedvességtartal
om legfeljebb
(%)
GabonafélékMás növényfaj
összesen
Nehezen
tisztítható
gyommag
1234567
Köles
(Panicum miliaceum)
szuperelit,
elit, I, II.
98, 5808
40
3
15
14, 5
Pohánka
(Fagopyrum spp. )
szuperelit,
elit, I, II.
98, 0853
7
-14, 5

További követelmények: Kölesre:

Eltérő toklászú mag megengedett mennyisége:

szuperelit-elit esetén: 0%

I. és II. szaporítási fok esetén

legfeljebb: 0, 5%.

Ennél több eltérő színű toklászt tartalmazó vetőmag csak fajtamegjelölés nélkül fémzárolható.

Kölesbugaüszög megengedett mennyisége:

szuperelit-elit: 0 db

I. -II. szaporítási fok esetén

legfeljebb: 4 db/minta.

Nehezen tisztítható gyommag: Brassica spp., Sinapis spp., Setaria spp., Hibiscus trionum, Echinochloa crus-galli.

FajSzaporítási
fok
Tistaság
leglább %
Csírázó-
képesség
legalább
%
Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta
GabonafélékMás
növényfaj
összesen
Egyéb
gabona (1)
Más nem
gabona
fajok
Avena
spp.
(vadzab),
Lolium
temulen-
tum (2)
Raphanus
raphanis-
trum,
Agro-
stemma
githago
Nedves-
ség
tartalom
legfeljebb
%
12345678910
Novumbúza (TriticumSE-E99924130114, 5
speltivum)I, II.9890107703
Alakor búza
(Triticum monococcum)
Tönke búza (Triti-
cum turgidum
SE-E
I, II.
99
98
85
85
4
10
1
7
3
7
0
0
1
3
14, 5
subsp. dicoccum
314, 5

(1) Két darab magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta minden egyéb gabonától mentes

(2) Egy darab Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta mentes tőle

(3) Magyarországi vetőmag-előállításból származó novum búza vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál 2,6 mm-es hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni.

Minősítési határértékek (áthullás): SE, E 2,0%

I. és II. szaporítási fok 4, 0%

2. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez

A répafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagjainak előállítására, minősítésére, valamint az ilyen vetőmagvaknak az Európai Unió határain belüli behozatalára és - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik ország felé irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

1.

Cukorrépa (Beta vulgaris L.)

Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

[248]
FajEngedélyezett szaporítási fok
12
Cukorrépa (Beta vulgaris L.)
Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)
Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Az engedélyezett szaporítási fokra, illetve típusra és az engedélyezésre vonatkozó feltételek.

Szaporítási fok:szuperelit - elit: a szuperelit és elit szaporítási fokú vetõmagnak hivatalos minõsítési eljárásban kell megfelelnie a B. rész táblázatában foglalt követelményeknek.
I. fok: az I. szaporítási fokú vetõmag közvetlenül az elit szaporítási fokú vetõmagból származik, amelyet árutermesztésre szánnak, és amelynek hivatalos minõsítési eljárásban kell megfelelnie a B. rész táblázatába foglalt követelményeknek.
Típus:monogerm vetõmag: az a vetõmag, amely genetikailag egycsírájú.
precíziós vetõmag: az a vetõmag, amelyet szemenkénti vetõgéppel való vetésre szántak, és amelybõl az irányelv követelményei szerint egyetlen csíranövény fejlõdik.

A szántóföldi ellenőrzést és minősítést az alábbiak szerint kell végrehajtani.

Dugvány esetén
Az ellenõrzések száma:2.
Az ellenõrzések idõpontja:1. ellenõrzés felszedés elõtt,
2. ellenõrzés kiültetéskor (válogatás után).
Magtermõ évben
Az ellenõrzések száma:2.
Az ellenõrzések idõpontja:1. ellenõrzés fõ virágzáskor,
2. ellenõrzés a magvak érésekor.
Direkt magtermesztési technológia esetén
Az ellenõrzések száma:3.
Az ellenõrzések idõpontja:1. ellenõrzés magszárba indulás elõtt,
2. ellenõrzés fõvirágzáskor,
3. ellenõrzés a magvak érésekor.
Elõvetemény-korlátozás:A vetõmagtermõ tábla csak abban az esetben fogadható el minõsítésre, ha Beta nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán.
A mintatér nagysága:200 db növény (keresztezéssel történõ vetõmagelõállításban az anya- és apasorokban külön-külön számolva).
A mintaterek száma:20 ha-ig: 4,
20 ha felett minden 10 ha után, legalább: 2.
Egyéb követelmények:Szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel.
A hibrid elõállításban felhasznált hímsteril anyai szülõk esetén a hímsterilitást a fajtafenntartó igazolja.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

A vetőmagszaporításnak meg kell felelnie az alábbi táblázatba foglalt követelményeknek.

[249]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Elválasztó sáv dugvány esetében
más Beta fajtól vagy fajtától, legalább
m22
Izolációs távolság maghozó esetében
más Beta fajtól vagy fajtától, legalább
10001000
Gyomosság, legfeljebbminõsítõ szám12
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám43
Idegen Beta-faj és -fajta a mintaterek átlagában dugvány és maghozó esetén, legfeljebbnövény db00, 3
Felmagzó dugvány
a mintaterek átlagában, legfeljebb (1)
00, 3
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
Búza (Triticum spp.)
Árpa (Hordeum spp.)
Zab (Avena spp.)
Triticale (Triticosecale spp.)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Papsajtmályva (Malva neglecta)
Napraforgó (Helianthus annuus)
1020
Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Sárgavirus (Beet yellows virus)
Mozaikvírus (Beet mosaic virus)
Rizománia (Beet necrotic yellow vein virus)
%1515
Baktériumos betegség
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Baktériumos gyökérrothadás (Bacterium spp.)
55
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) Ibolyaszínû gyökérpenész (Rhizoctonia crocorum) Gyökérrothadás (Fusarium oxysporum)
1010
Peronoszpóra (Peronospora schachtii)
Levélragya (Cercospora beticola)(2)
értékszám22

(1) Csak a felszedésre kerülő dugványok tábláit kell vizsgálni. A felmagzó dugványokat betakarítás előtt tövestől el kell távolítani.

(2) Áttelelő állományoknál és maghozóknál kell vizsgálni.

C. rész

A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

[250]
FajEgy tétel legnagyobb tömege
(tonna)
Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebbAlap minta legalább
(kg)
Laboratóriumi minta legalább
(g)
Tisztaság vizsgálati minta legalább
(g)
Idegenmag vizsgálati minta
(g)
(kg)
1234567
Cukorrépa
(Beta vulgaris L.) Takarmányrépa202,55,050050500
(Beta vulgaris L.)

A maximális tételsúly nem léphető túl 5%-nál nagyobb mértékben.

(1) A kis kiszerelésű EK-vetőmag olyan minősített vetőmag kiszerelését jelenti, ami

- monogerm vagy precíziós vetőmag, amelynek nettó tömege nem haladja meg a 100 000 gomolyt vagy tiszta magot, illetve a 2,5 kg-ot, szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag nélkül,

- monogerm vagy precíziós vetőmagon kívüli vetőmag, amelynek nettó tömege nem haladja meg a 10 kg-ot, szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag nélkül.

II. Vetőmagvizsgálati követelmények és -minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.

FajTípusAnalitikai tisztaság legalább (1)
(tömegszázalék)
Csírázóképesség legalább (a gomoly vagy a tiszta mag százalékában)Nedvesség-tartalom legfeljebb (1)
(tömegszázalék)
12345
Cukorrépa
(Beta
vulgaris L.)
monogerm vetõmag precíziós vetõmag multigerm vetõmag
(több mint 85%-ban diploid fajta esetén) egyéb vetõmag
97
97
97

97
80
75
73

68
15
15
15

15
Takarmány-Répamultigerm vetõmag (85%-nál magasabb ploiditású fajta esetén),977315
(Beta
vulgaris L.)
monogerm vetõmag, precíziós vetõmag
egyéb vetõmag
976815

(1) Szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag nélkül.

Az egyéb vetőmagok aránya nem haladhatja meg a 0,3 tömegszázalékot.

A monogerm vetőmagra és a precíziós vetőmagra vonatkozó különleges feltételek a következők.

Monogerm vetőmag: a kicsírázott gomolyok legalább 90%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Precíziós cukorrépa vetőmag: a kicsírázott gomolyok legalább 70%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Precíziós takarmányrépa vetőmag: a 85%-ot meghaladóan diploid fajták esetében a kicsírázott gomolyok legalább 58%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. Valamennyi egyéb vetőmag esetében a kicsírázott gomolyok legalább 63%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Az elit vetőmagnál a hulladék anyag aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot. Minősített vetőmag esetén a hulladék anyag aránya nem haladhatja meg az 0,5 tömegszázalékot.

Bármely kategóriába tartozó drazsírozott vetőmag esetén olyan feldolgozott vetőmagból vett minták alapján kell megvizsgálni a vonatkozó feltételek teljesülését, amelyek részleges koptatáson estek át, de drazsírozásuk még nem történt meg, a drazsírozott vetőmag minimális analitikai tisztaságára vonatkozó hivatalos vizsgálat káros befolyásolása nélkül.

A címkén feltüntetendő egyedi megjelölések:

a) a faj megnevezésénél a latin botanikai név után fel kell tüntetni, hogy cukorrépára vagy takarmányrépára vonatkozik-e,

b) a tömeg feltüntetésénél - ha bármilyen szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag került felhasználásra - az adalékanyag jellege, valamint a gomoly illetve a tiszta vetőmag tömegének a tétel teljes tömegéhez viszonyított közelítő aránya,

c) monogerm vetőmag esetében a "monogerm", precíziós vetőmag esetében pedig a "precíziós" megjelölés.

3. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez[251]

A takarmánynövény-vetőmagvak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagjának előállítására, minősítésére, az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik ország felé irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

[252]
AB
1.FajEngedélyezett szaporítási fok
2.Fűfélék
3.Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
4.Angolperje (Lolium perenne L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
5.Aranyzab (Trisetum flavescens /L./ P. Beauv.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
6.Cérnatippan (Agrostis capillaris L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
7.Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium Asch. & Graebn.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
7a.Csicserilednek (Lathyrus cicera L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok, kereskedelmi
8.Csillagpázsit (Cynodon dactylon L. Pers.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
kereskedelmi
9.Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
10.Ebtippan (Agrostis canina L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
11.Egynyári perje (Poa annua L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
12.Francia perje (Arrhenatherum elatius /L./ P. Beauv. ex J. Presl. &Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
C. Presl.)kereskedelmi
13.Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
14.Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
15.Juhcsenkesz (Festuca ovina L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
16.Kanáriköles (Phalaris aquatica L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
17.Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Hack)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
18.Kis komócsin (Phleum nodosumL.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
kereskedelmi
19.Ligeti perje (Poa nemoralis L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
20.Mocsári perje (Poa palustris L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
21.Nádképű csenkesz (Festucaarundinacea Schreber)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
22.Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
23.Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
24.Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
25.Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
26.Réti (mezei) komócsin (Phleum pratense L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
27.Réti perje (Poa pratensis L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
28.Sovány perje (Poa trivialis L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
29.Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
30.Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
31.Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
32.Pillangósok
33.Alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
34.Baltacim (Onobrychis viciifolia Scop.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
kereskedelmi
35.Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
36.Eperhere (Trifolium fragiferum L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
37.Fehérhere (Trifolium repens L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
38.Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
[253]
39.Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
kereskedelmi
40.Keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
41.Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
kereskedelmi
42.Komlós lucerna (Medicago lupulina L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
43.Korcshere (Svédhere) (Trifolium hybridum L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
44.Lóbab (Vicia faba L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
45.Lucerna (Kékvirágú lucerna) (Medicago sativa L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
46.Pannon bükköny (Vicia pannonica Crantz)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok, kereskedelmi
47.Perzsahere (Trifolium resupinatum L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
48.Sárga szeradella (Ornithopus compressus L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
49.Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
50.Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
51.Szegletes lednek (Lathyrus sativus)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok, kereskedelmi
52.Szeradella (Ornithopus sativus Brot.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
53.Szöszös bükköny (Vicia villosa Roth)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
54.(Takarmány)borsó (Pisum sativum L. (partim))Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
55.Tarkavirágú lucerna (Medicago x varia T. Martyn Sand)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
56.Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
57.Terpedt here (Trifolium squarrosum L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
58.Vöröshere (Trifolium pratense L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
59.Egyéb fajok
60.Karórépa (Brassica napus L. var. napobrassica L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
61.Lándzsás útifű / keskenylevelű útifű (Plantago lanceolata L.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
62.Mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.)Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
63.Takarmánykáposzta (Brassica oleracea L. convar. acephala var.
medullosa var. viridis)
Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
64.Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus L. var. oleiformis
Pers.)
Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok

A szuperelit vetőmagot - amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerül -, az elit vetőmagot, valamint az I. és II. szaporulati fokú vetőmagot hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és azoknak meg kell felelniük az ezen részben foglalt feltételeknek.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Herefélék (a táblázat szerint)[254]

Sárga szeradella (Ornithopus compressus L.)

Szeradella (Ornithopus sativus Brot.)

[255]
AB
1.FajTudományos név
2.Alexandriai hereTrifolium alexandrinum L.
3.BaltacimOnobrychis viciifolia Scop.
4.BíborhereTrifolium incarnatum L.
4a.CsicserilednekLathyrus cicera L.
5.EperhereTrifolium fragiferum L.
6.FehérhereTrifolium repens L.
7.GörögszénaTrigonella foenum-graecum L.
8.Komlós lucernaMedicago lupulina L.
9.Lucerna (Kékvirágú lucerna)Medicago sativa L.
10.PerzsahereTrifolium resupinatum L.
11.Svédhere (Korcshere)Trifolium hybridum L.
12.SzarvaskerepLotus corniculatus L.
13.Szegletes lednekLathyrus sativus
14.Tarkavirágú lucernaMedicago varia T. Martyn
15.Terpedt hereTrifolium squarrosum L.
16.VöröshereTrifolium pratense L.

Ellenőrzések száma magtermő évben: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Fenntartó ellenőrzés esetén:

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás: A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

[256]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Izolációs távolság, legalábbméter200200200
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám433
Idegen fajú vagy fajtájú herefélék
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db51025
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aranka fajok (Cuscuta spp. )
0
Vadzab fajok (Avena spp. )135
Galajfajok(Galium spp. )135
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)103040
Juhsóska (Rumex acetosella), más
rumexfaj
Lapulevelű keserűfű (Polygonum
lapathifolium)
Porcsin keserűfű (Polygonum
aviculare)
146
Borzas bükköny (Vicia hirsuta)
Káposztafélék (Brassica spp. )
Vadrepce (Sinapis arvense)
1510
Aprószulák (Convolvulus arvensis)
Vérfű (Sanguisorba minor)
148
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
Lucerna-mozaikvírus (Alfalfa mosaic
virus)
Fehérhere-mozaikvírus (White clover
mosaic virus)
Herevirág-elzöldülés (Green petal
disease)
Vöröshere-mozaikvírus (Red clover
mosaic virus)
minősítő szám2
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
Aszkohitás szár- és levélfoltosság
(Ascochyta spp. )
Barnafoltosság (Stemphylium
sarciniforme)
Baltacim antraknózis (Ascochyta
onobrychidis)
Cerkospórás levélfoltosság
(Cercospora spp. )
Colletotrichum (Colletotrichum
trifolii)
Fertőző hervadás (Fusarium spp. )
Lóhererák (Sclerotinia trifoliorum)
Lisztharmat (Erysiphe trifolii)
Levél- és szárszemölcs (Urophlyctis
alfalfae)
Peronoszpóra (Peronospora spp. )
Pszeudopezizás levélfoltosság
(Pseudopesisa medicaginis)
Rozsdafajok (Uromyces spp. )
Szárfenésedés (Kabatiella caulivora)
Verticillium (Verticillium alboatrum)
2
Kártevők a mintaterek átlagában,
együttesen legfeljebb
Ápion Fajok (Apion spp. )
Bíborhere ormányos (Phytonomus
trilineatus)
Bimbógubacsszúnyog fajok
(Contarinia spp. )
Lucernahüvely gubacslégy
(Asphondylia miki)
Magdarázs fajok (Eurytoma spp. )
Magormányos fajok (Tychius spp. )
Lucerna hüvelymoly (Grapholitha
compositella)
Lucernamagdarázs (Bruchophagus
roddi)
Poloskafajok (Adelphocoris
lineolatus, Lygus spp. )
Somkóró bagolypille
(Heliothis maritima)

2. Fűfélék

1. csoport

Angolperje (Lolium perenne L.)

Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium Asch. & Graebn.)

Francia perje (Arrhenatherum elatius /L./ P. Beauv. ex J. Presl. & C. Presl.)

Hibridperje (Lolium x boucheanum Kunth.)

Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea Schreber)

Olaszperje, Hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.)

Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.)

2. csoport

Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)

Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr)

Juhcsenkesz (Festuca ovina L.)

Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Hack)[257]

Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)

3. csoport

Cérnatippan (Agrostis capillaris L.)

Csillagpázsit (Cynodon dactylon /L./ Pers.)

Ebtippan (Agrostis canina L.)

Egynyári perje (Poa annua L.)

Ligeti perje (Poa nemoralis L.)

Mocsári perje (Poa palustris L.)

Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth)

Réti perje (Poa pratensis L.)

Sovány perje (Poa trivialis L.)

Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L.)

4. csoport

Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.)

Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl)

5. csoport

Aranyzab (Trisetum flavescens /L./ Pal. Beauv.)

Kanáriköles (Phalaris aquatica L.)

Kis komócsin (Phleum nodosum L.)

Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.)

Réti komócsin (Phleum pratense L.)

Magtermő évben:

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában, kivéve Lolium spp. -t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig,

2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

Fenntartó ellenőrzések esetén:

Az ellenőrzések száma: 1.

Ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán. A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

Elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell kaszálni.

Az izolációs távolságot a kalászolás kezdetéig biztosítani kell.[258]

[259]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Elválasztó sáv, legalábbméter2
Izolációs távolság,
legalább
Loliumnál fajok között
200100
máshol fajon belül fajták
között
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalábbértékszám3
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
Idegen fajta
a mintaterek átlagában,
legfeljebb
Festulolium és Lolium fajok
növény db25
esetében más
Festulolium és Lolium fajok
is ideértendők.
Idegen kultúr- ésbuga, kalász
gyomnövények
a mintaterek átlagában,
legfeljebb
1-5. csoport fajai közötti
db1015
kevertség
Cuscuta spp.00
Avena spp.0, 32
Sorghum halepense0, 32
Elymus repens
Alopecurus myosuroides
buga, kalász (db)
3
1
10
2
1. csoport: Festuca rubra
Phalaris arundinacea35
2. csoport: Festuca0, 31
arundinacea
Festuca pratensis12
Lolium perenne24
Vulpia spp.57
4. csoport: Bromus spp.310
5. csoport: Dactylis
glomerata
1025
Lolium perenne3
0, 3
5
1
Rumex spp.
Galium spp.
növény db12
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában,
együttesen legfeljebb
Claviceps purpurea
Ustilago spp., Tilletia spp.
kalász, buga
db
100
1-3. csoport: Puccinia spp.
Erysiphe graminis
Epichloe typhina
4. csoport: Puccinia spp.minősítő szám2
Erysiphe graminis
5. csoport: Puccnia
phlei-pratensis
P. perplexans
Erysiphe graminis
Kártevők
a mintaterek átlagában,
együttesen legfeljebb
1-5. csoport: Közönséges
minősítő szám2
tripsz(Thrips communis)
1. csoport: Szalmadarázs
(Cephus pygmaeus)
4. csoport: Szalmadarázs
(Cephus pygmaeus)
5. csoport: Komócsin
ormányos
(Sphenophorus
striatopuctatus)
Levélbogár

3. Borsó (étkezési száraz-és takarmányborsó)

(Pisum sativum L.) Az ellenőrzések száma: 3.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,

3. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Elválasztó sáv, legalábbméter2
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám4
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
0, 5510
Idegen kultúr-és gyomnövények a
mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db
Datura stramonium000
Galium spp.135
Xanthium spp.135
Convolvulus arvensis257
Lathyrustuberosus257
Vírusos megbetegedések, a
mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
Marmor leguminosarum
Baktériumos betegségek a
mintaterek átlagában, legfeljebb
baktériumos levélzsírosság
%10
(Pseudomonas pisi)
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
aszkohitás betegség (Ascochyta spp. )
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
fuzáriumos gyökérrothadás és
tőszáradás
minősítő szám2
(Fusarium spp. )
lisztharmat (Erysiphe spp. )
rozsda (Uromyces spp. )

4. Pannonbükköny (Vicia pannonica Crantz)

Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth)

Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény korlátozás A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

[260]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Izolációs távolság, más fajtától,
legalább
méter200100
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalábbértékszám4
Kiegyenlítettség, legalább
Kúltúrállapot, legalább
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
szöszös-és pannonbükkönyben,
tavaszi bükkönyben
0
0
1
2
2
4
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
a többi termesztett bükkönyfajés
borsó
növény db00, 32
csattanó maszlag
(Datura stramonium)
aprószulák (Convolvulus arvensis)
vad bükköny fajok (Vicia spp. )
galajfajok (Galium spp. )
szerbtövis (Xanthium spp. )
0
2
1
1
1
0
5
3
3
3
0
7
5
5
5
mogyorós lednek
(Lathyrus tuberosus)
066
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb hüvely- és levélfoltosság
(Mycosphaerella pinodes)
lisztharmat (Mycosphaerella
bamberi)
rozsda (Uromyces heimerlianus)
minősítő szám2

5. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.)

Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)

Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)

Lóbab (Vicia faba L. /partim/)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

[261]
"ABCDE
1.A vizsgálat tárgyaEgységElit szaporítási
fok
I. szaporítási fokII. szaporítási fok
2.1. Elválasztó sáv, legalábbMéter222
3.2. Izolációs távolság, legalábbMéter200100100
4.3. Gyomosság, legfeljebbminősítő
szám
222
5.4. Fejlettség, legalábbÉrtékszám444
6.5. Kiegyenlítettség, legalábbÉrtékszám44
7.6. Kultúrállapot, legalábbÉrtékszám444
8.7. Idegen fajta a mintaterek
átlagában, legfeljebb
Db013
9.8. Idegen kultúr- és
gyomnövények a mintaterek
átlagában, legfeljebb
Db
10.8.1. idegen fajú csillagfürt014
11.8.2. csattanó maszlag (Datura
stramonium)
000
12.8.3. galaj fajok (Galium spp.)135
13.8.4. szerbtövis (Xanthium spp.)135
14.9. Vírusos megbetegedés,
a mintaterek átlagában,
legfeljebb
%101010
15.10. Gombabetegségek, a
mintaterek átlagában,
együttesen legfeljebb
fuzáriumos tőhervadás
(Fusarium oxysporum f. lupini),
fuzáriumos gyökérrothadás
(Fusarium spp.), lisztharmat
(Erysiphe spp.), görbüléses
szárelhalás (Colletotrichum ssp)
minősítő
szám
222"

6. Karórépa (Brassica napus var. napobrassica L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás: 5 év.

A mintatér nagysága: 200 db növény.

A mintaterek száma: 20ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Brassica nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

[262]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Izolációs távolság, más fajtától és egyéb
Brassica fajoktól, legalább
méter500200
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalábbértékszám4
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
Idegen Brassica faj,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
0
Idegen fajta,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db01
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aranka fajok (Cuscuta spp)
Galajfajok (Galium spp. )
Lórom fajok (Rumex spp. )
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Vadzab fajok (Avena spp. )
0
2
1
3
1
0, 2
0
5
2
5
2
0, 5
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
Fekete rothadás (Xanthomonas campestris)
Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)
Gyökérfarok rothadás (Pseudomonas
campestris)
%5
Gombás megbetegedések,
a mintaterek átlagában legfeljebb
Lisztharmat (Erysiphe communis)
minősítő szám2

7. Mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés fővirágzásban,

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.[263]

[264]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Izolációs távolság
más fajtáktól, legalább
méter500200
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalábbértékszám43
Kultúrállapot, legalább
Idegen fajta36
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Csattanó maszlag (Datura stramonium)00
Káposztafélék (Brassica spp. )növény db1, 03
Vadrepce (Sinapis arvensis)0, 31
Keserűfű fajok (Polygonum spp. )12
Kakaslábfű (Echinochloa crus-galli)1025
Fakó muhar (Setaria glauca)1025
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)1015
Galajfajok(Galium spp. )55
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Dohány-mozaikvírus (TMV)
2
Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
Levélfoltosság (Cylindrosporium phaceliae)
Lisztharmat (Erysiphe cichoracearum)
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia
slerotiorum)
Rozsda (Puccinia phaceliae)
minősítő szám2

8. Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis Pers.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés fővirágzásban,

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 5 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

[265]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Izolációs távolság más fajtáktól és más
retek fajoktól, legalább
méter500200
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalábbértékszám43
Kultúrállapot, legalább
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
13
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Vadzab fajok (Avena spp. )
Aranka fajok (Cuscuta spp. )
Vadsóska fajok (Rumes spp. )
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Selyemmályva fajok (Abutilon spp. )
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Galajfajok (Galium spp. )
Brassica és Sinapis fajok
növény db0
0
1
0
1
0
1
1
0
0
2
0
2
0
2
2
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Repce- és fodrosmozaikvírus (Savoia napi)
minősítő szám3
Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
Alternaria (Alternaria spp. )
Peronoszpóra (Peronospora spp. )
Lisztharmat (Erysiphe spp. )
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia
slerotiorum)
Repcerák (Leptosphaeria maculans)
Szürkepenészes rothadás (Bothrytis cinerea)
Rozsda (Puccinia spp. )
2

9. Keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.)[266]

Lándzsás útifű / keskenylevelű útifű (Plantago lanceolata L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzásban,

2. ellenőrzés magvak érése idején. A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.[267]

[268]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Izolációs távolság más fajtáktól,
legalább
méter500200100
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalábbKiegyenlítettség,
legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám433
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db51015
Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
minősítő szám2
Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
Peronospora buniadis Gaum.
Ramularia buniadis Vest.
Alternaria brassicicola (Schw. ) Wilts
Phoma lingam (Tode) Desm.
Sclerotinia sclerotiorum (Lib. ) de Bary
2

C. rész

A vetőmagvizsgálat és -minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel[269]

[270]
ABCDEFG
1.FajEgy tétel
legnagyobb
tömege
(tonna)
Kiszerelt
csomagolási
egységek
tömege
legfeljebb
(kg)
Alapminta
legalább
(kg)
Laboratóriumi
minta
legalább
(g)
Tisztaság
vizsgálati
minta
legalább
(g)
Idegen
magvizsgálati
minta
(g)
2.Fűfélék1
3.Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis)105520020200
4.Angolperje (Lolium perenne)1055200660
5.Aranyzab (Trisetum flavescens)1052500,55
6.Cérnatippan (Agrostis capillaris)1052500,255
7.Csenkesz-perje fajhibrid
(x Festulolium)
1055200660
8.Csillagpázsit (Cynodon dactylon)10525015
9.Csomós ebír (Dactylis glomerata)1055100330
10.Ebtippan (Agrostis canina)1052500,255
11.Egynyári perje (Poa annua)105250110
12.Francia perje (Arrhenatherum elatius)1055200880
13.Fonalas csenkesz (Festuca filiformis)10521002,530
[271]
14.Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth)1055200660
15.Juhcsenkesz (Festuca ovina)10521002,530
16.Kanáriköles (Phalaris aquatica)1055100450
17.Keménylevelű csenkesz(Festuca
trachyphylla (Hack.) Hack)
1052100330
18.Kis komócsin (Phleum nodosum)105250110
19.Ligeti perje (Poa nemoralis)1052500,55
20.Mocsári perje (Poa palustris)1052500,55
21.Nádképű csenkesz (Festuca
arundinacea)
1055100550
22.Olaszperje, hollandiperje (Lolium
multiflorum)
1055200660
23.Óriás tippan (Agrostis gigantea)1052500,255
24.Réti csenkesz (Festuca pratensis)1055100550
25.Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis)1052100330
26.Réti (mezei) komócsin (Phleum
pratense)
105250110
27.Réti perje (Poa pratensis)10525015
28.Sovány perje (Poa trivialis)10525015
29.Sudár rozsnok (Bromus catharticus)105520020200
30.Tarackos tippan (Agrostis stolonifera)1052500,255
31.Vörös csenkesz (Festuca rubra)1052100330
32.Pillangósok
33.Alexandriai here (Trifolium
alexandrinum)
10510400660
34.Baltacim (Onobrychis viciifolia) termés
mag
1055600
400
60
40
600
400
35.Bíborhere (Trifolium incarnatum)10510500880
36a.Csicserilednek
(Lathyrus cicera)
251000140
36.Borsó (Pisum sativum)30101010009001000
37.Eperhere (Trifolium fragiferum)10404
38.Fehérhere (Trifolium repens)10552002020
39.Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus)30101010004501000
40.Görögszéna (Trigonella
foenum-graecum)
105550045450
41.Keleti kecskeruta (Galega orientalis)105525020200
42.Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus
angustifolius)
3010101000451000
43.Komlós lucerna (Medicago lupulina)1055300550
44.Lóbab (Vicia faba)30510100010001000
45.Lucerna (Kékvirágú lucerna) (Medicago
sativa)
10510300550
46.Pannon bükköny (Vicia pannonica)3051010001201000
47.Perzsahere (Trifolium resupinatum)1055200220
48.Sárga szeradella (Ornithopus
compressus)
1012012
49.Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus)30101010004501000
[272]
50.Svédhere (Korcshere) (Trifolium
hybridum)
1055200220
51.Szeradella (Ornithopus sativus)10909
52.Szarvaskerep (Lotus corniculatus)1055200330
53.Szegletes lednek (Lathyrus sativus)251000140
54.Szöszös bükköny (Vicia villosa)3051010001001000
55.Tarkavirágú lucerna (Medicago varia)10510300550
56.Tavaszi bükköny (Viciasativa)3051010001401000
57.Terpedt here (Trifolium squarrosum)1015015
58.Vöröshere (Trifolium pratense)10510300550
59.Egyéb fajok
60.Karórépa (Brassica napus var.
napobrassica)
105520010100
61.Lándzsás útifű / keskenylevelű útifű
(Plantago lanceolata)
5202
62.Mézontófű (Phacelia tanacetifolia)1052300540
63.Takarmámykáposzta (Brassica oleracea
convar. acephala var. medullosa var.
viridis)
105220010100
64.Takarmányretek (olajretek) (Raphanus
sativus var. oleiformis)
105230030300

A tétel maximális tömege nem haladható meg több mint 5%-kal.

1. A tétel maximális tömege 25 tonnára növelhető, amennyiben a szállító erre vonatkozó engedélyt kapott az illetékes hatóságtól.[273]

II. Vetőmagvizsgálati követelmények és minősítési határértékek[274]

1. A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok szerint történik.

1.1. Szuperelit és elit vetőmag

1.1.1. A minimális fajtatisztaságot elsősorban a szántóföldi vizsgálatokkal összhangban kell megvizsgálni.

1.1.2. A vetőmagnak meg kell felelnie az 1.1.2.1-1.1.2.3. pontban foglalt feltételeknek:

1.1.2.1. Minősítési határértékek:

[275]
ABCDEFGHIJKLMNOPQ
1.Csírázó-
képesség
legalább
(%)
Kemény
mag
legfeljebb
(%)
Tisztaság
legalább
(%)
Idegen
mag
összesen
legfeljebb
(%)
Idegen mag legfeljebb (db/minta)Egyéb
szab-
ványok
vagy
feltételek
2.Ebből egy
faj
Elymus
repens
Alopecurus
myosu-
roides
Melilotus
spp.
Rapanus
rapha-
nistrum
Sinapis
arvensis
Vadzab
fajok
Cuscuta
spp.
Rumex
spp., kivéve
Rumex
acetosella
és Rumex
maritimus
Más színű
és keserű
csillagfürt
Nedves-
ségtarta-
lom
legfeljebb
(%)
3.Fűfélék
4.Alaszkai rozsnok (Bromus
sitchensis)
75970,4205500514-
5.Angolperje (Lolium
perenne)
80960,320 (a)5500214-
6.Aranyzab (Trisetum
flavescens)
70750,320 (c)1100114-
7.Cérnatippan (Agrostis
capillaris)
75900,3201100114-
8.Csenkesz-perje fajhibrid
(x Festulolium)
75960,320 (a)5500214-
8a.Csicserilednek
(Lathyrus cicera)
80950,3205 (d)00-
9.Csillagpázsit (Cynodon
dactylon)
70900,320
(a)
1100114
10.Csomós ebír (Dactylis
glomerata)
80900,320
(a)
5500214-
11.Ebtippan (Agrostis canina)75900,3201100114-
12.Egynyári perje (Poa annua)75850,320
(b)
1100114-
13.Francia perje (Arrhenathrum
elatius)
75900,320
(a)
5500214-
14.Fonalas csenkesz (Festuca
filiformis)
75850,320
(a)
5500214-
15.Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth)75960,320
(a)
5500214-
16.Juhcsenkesz (Festuca ovina)75850,320
(a)
5500214-
17.Kanáriköles (Phalaris
aquatica)
75960,3205500214-
18.Keménylevelű csenkesz
(Festuca trachyphylla (Hack.)
Hack)
75850,320
(a)
5500214-
19.Kis komócsin (Phleum
nodosum)
80960,3201100214-
20.Ligeti perje (Poa nemoralis)75850,320
(b)
1100114-
21.Mocsári perje (Poa palustris)75850,320
(b)
1100114-
22.Nádképű csenkesz (Festuca
arundinacea)
80950,320
(a)
5500214-
23.Olaszperje, hollandiperje
(Lolium multiflorum)
75960,320
(a)
5500214-
24.Óriás tippan (Agrostis
gigantea)
80900,3201100114-
25.Réti csenkesz (Festuca
pratensis)
80950,320
(a)
5500214-
26.Réti ecsetpázsit (Alopecurus
pratensis)
70750,320
(a)
5500214-
27.Réti komócsin (Phleum
pratense)
80960,3201100214-
28.Réti perje (Poa pratensis)75850,320
(b)
1100114-
29.Sovány perje (Poa trivialis)75850,320
(b)
1100114-
30.Sudár rozsnok (Bromus
catharticus)
75970,4205500514-
31.Tarackos tippan (Agrostis
stolonifera)
75900,3201100114-
32.Vörös csenkesz (Festuca
rubra)
75900,320
(a)
5500214-
33.Pillangósok
34.Alexandriai here (Trifolium
alexandrinum)
8020970,3200 (e)00313-
35.Baltacim (Onobrychis
viciifolia) - hüvelyes
-hüvelytelen
7520950,3200 (d)00214
13
-
36.Bíborhere (Trifolium
incarnatum)
7520970,3200 (e)00313-
37.Borsó (Pisum sativum,
Pisum arvense)
80980,3200 (d)00214-
[276]
38.Eperhere
(Trifolium fragiferum)
70980,320005-
39.Fehérhere (Trifolium repens)8040970,3200 (e)00513-
40.Fehérvirágú csillagfürt
(Lupinus albus)
8020980,3200 (d)00214(f)
41.Görögszéna (Trigonella
foenum-graecum)
80950,3200 (d)00213-
42.Keleti kecskeruta (Galega
orientalis)
6040970,3200 (e)514-
43.Keskenylevelű csillagfürt
(Lupinus angustifolius)
7520980,3200 (d)00214(f)
44.Komlós lucerna (Medicago
lupulina)
8020970,3200 (e)00513-
45.Lóbab (Vicia faba)805980,3200 (d)00214-
46.Lucerna (Medicago sativa)8040970,3200 (e)00313-
47.Pannon bükköny (Vicia
pannonica)
8520980,3200 (d)00215-
48.Perzsahere (Trifolium
resupinatum)
8020970,3200 (e)00313-
49.Sárga szeradella
(Ornithopus compressus)
75900,320005-
50.Sárgavirágú csillagfürt
(Lupinus luteus)
8020980,3200 (d)00214(f)
51.Svédhere (Korcshere)
(Trifolium hybridum)
8020970,3200 (e)00313-
52.Szeradella
(Ornithopus sativus)
74900,3200050-
53.Szarvaskerep (Lotus
corniculatus)
7540950,3200 (e)00313-
54.Szegletes lednek (Lathyrus sativus)80950,3205 (d)00-
55.Szöszös bükköny (Vicia
villosa)
8520980,3200 (d)00215-
56.Tarkavirágú lucerna
(Medicago varia)
8040970,3200 (e)00313-
57.Tavaszi bükköny (Vicia
sativa)
8520980,3200 (d)00215-
58.Terpedt here
(Trifolium squarrosum)
7520970,320005-
59.Vöröshere (Trifolium
pratense)
8020970,3200 (e)00513-
60.Egyéb fajok
61.Karórépa (Brassica napus
var. napobrassica)
80980,32000211-
62.Lándzsás útifű
(Plantago lanceolata)
75850,320003-
63.Mézontófű (Phacelia
tanacetifolia)
80960,3200012-
64.Takarmánykáposzta
(Brassica oleracea con.
aceph. var. med. var. viridis)
75980,32000311-
65.Takarmányretek (olajretek)
(Raphanus sativus var.
oleiformis)
80970,32000210-

1.1.2.2. Egyéb szabványok vagy feltételek:

a) Az összesen legfeljebb 80 darab Poa spp. vetőmag nem minősül szennyezettségnek.

b) A 3. oszlopban megállapított feltétel nem vonatkozik a Poa spp. vetőmagjaira. A nem a megvizsgálandó fajhoz tartozó Poa spp. vetőmagjának maximális aránya egy 500 magot tartalmazó mintában összesen nem haladhatja meg az 1 darabot.

c) Az összesen legfeljebb 20 darab Poa spp. vetőmag nem minősül szennyezettségnek.

d) A Melilotus spp. vetőmagjai számának megállapítása csak abban az esetben szükséges, ha kétség merül fel azt illetően, hogy teljesülnek-e a 7. oszlopban megállapított feltételek.

e) Az előírt tömegű mintában található egy darab Melilotus spp. vetőmag nem minősül szennyezettségnek, ha a második minta, amelynek tömege az előírt tömeg kétszerese, mentes a Melilotus spp. vetőmagjától.

f) A Lupinuis spp.-hez tartozó fajtákban a keserű magok százalékban kifejezett számaránya nem haladhatja meg a 1%-ot.

1.1.2.3. További feltételek:

1.1.2.3.1. A herefélék vetőmagjának aranka tartalmát a teljes alapmintából külön is meg kell vizsgálni.

1.1.2.3.2. A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

1.1.2.3.3. A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.

1.1.2.3.4. Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

1.1.2.3.5. A Keleti kecskeruta (Galega orientalis) tekintetében valamennyi olyan friss és egészséges vetőmagot, amely az előkezelést követően nem csírázik ki, kicsírázott magnak kell tekinteni. A feltüntetett maximális mennyiségig a kemény magokat csírázásra képes magoknak kell tekinteni.

1.1.2.3.6. A Pisum sativum, Brassica napus var. napobrassica, Brassica oleracea convar. acephala, Vicia faba és a Poa pratensis fajták vetőmagjának meg kell felelniük az alábbi feltételnek: minimális fajtatisztaság: 99,7%.

1.2. I. és II. szaporítási fok

1.2.1. A vetőmagnak megfelelő fajtaazonossággal és fajtatisztasággal kell rendelkeznie.

1.2.1.1. Poa pratensis fajták, a Brassica napus var. napobrassica és Brassica oleracea convar. acephala esetében a fajtatisztaság 98%.

1.2.1.2. Pisum sativum, Vicia faba, Trifolium subterraneum, Medicago spp. - kivéve M. lupulina, M. sativa, M. varia - esetében a fajtatisztaság:

1.2.1.2.1. elit vetőmag előállításra szánt: 99,5%,

1.2.1.2.2. továbbszaporítási célú, minősített vetőmag előállításra szánt: 98%,

1.2.1.2.3. minősített vetőmag előállításra szánt: 95%,

1.2.1.2.3.1. minősített vetőmag, 1. generáció: 99%,

1.2.1.2.3.2. minősített vetőmag, 2. generáció: 98%.

1.2.1.3. A minimális fajtatisztaságot elsősorban a szántóföldi vizsgálatokkal összhangban kell megvizsgálni.

1.2.2. A vetőmagnak a 1.2.2.1. pontban foglalt táblázatban, valamint az 1.2.2.2-1.2.2.6. pont szerinti egyéb feltételeknek és szabványoknak kell megfelelniük a csírázóképesség, az analitikai tisztaság és a más növényfajokból - beleértve a keserű magok jelenlétét a Lupinus spp. édes fajtáiban - származó magtartalom tekintetében:

1.2.2.1. Táblázat:

[277]
ABCDEFGHIJKLMNOP
1.Csírázó-
képesség
legalább
(%)
Kemény
mag
legfeljebb
(%)
Tisztaság
legalább
(%)
Idegen mag
összesen
legfeljebb
(%)
Idegen mag legfeljebb
2.Ebből
egy faj
(tömeg %)
Elymus
repens
(tömeg %)
Alope-
curus
myosu-
roides
(tömeg %)
Meli lotus
spp.
(tömeg %)
Rapha
nus rapha
nistrum
(tömeg %)
Sinapis
arvensis
(tömeg %)
Vadzab
fajok
(db/minta)
Cuscuta
spp.
(db/minta)
Rumex
spp kivéve
Rumex.
acetosella
és Rumex
maritimus
(db/minta)
Más színű
és keserű
csillagfürt
Nedves-
ség-
tartalom
legfeljebb
(%)
3.Fűfélék
4.Alaszkai rozsnok (Bromus
sitchensis)
75 (a)971,51,00,50,30 (g)0 (j) (k)10 (n)14
5.Angolperje (Lolium perenne)80 (a)961,51,00,50,300 (j) (k)5 (n)14
6.Aranyzab (Trisetum
flavescens)
70 (a)753,01,0 (f)0,30,30 (h)0 (j) (k)2 (n)14
7.Cérnatippan (Agrostis
capillaris)
75 (a)902,01,00,30,300 (j) (k)2 (n)14
8.Csenkesz-perje fajhibrid
(x Festulolium)
75 (a)961,51,00,50,300 (j) (k)5 (n)14
8a.Csicserilednek
(Lathyrus cicera)
809510,50,30 (i)0 (j) (k)20
9.Csillagpázsit (Cynodon
dactylon)
70 (a)902,01,00,30,300 (j) (k)214
10.Csomós ebír (Dactylis
glomerata)
80 (a)901,51,00,30,300 (j) (k)5 (n)14
11.Ebtippan (Agrostis canina)75 (a)902,01,00,30,300 (j) (k)2 (n)14
12.Egynyári perje (Poa annua)75 (a)852,0 (c)1,0 (a)0,30,300 (j) (k)5 (n)14
13.Francia perje
(Arrhenatherum elatius)
75 (a)903,01,0 (f)0,50,30 (g)0 (j) (k)5 (n)14
14.Fonalas csenkesz (Festuca
filiformis)
75 (a)852,01,00,50,300 (j) (k)5 (n)14
15.Hibridperje (Lolium x
hybridum Hausskn)
75 (a)961,51,00,50,300 (j) (k)5 (n)14
16.Juhcsenkesz(Festuca ovina)75 (a)852,01,00,50,300 (j) (k)5 (n)14
17.Kanáriköles (Phalaris
aquatica)
75 (a)961,51,00,30,300 (j) (k)514
18.Keménylevelűcsenkesz
(Festuca trachyphylla (Hack.)
Hack)
75 (a)852,01,00,50,300 (j) (k)5 (n)14
19.Kis komócsin (Phleum
nodosum)
80 (a)961,51,00,30,300 (k)514
20.Ligeti perje (Poa nemoralis)75 (a)852,0 (c)1,0 (c)0,30,300 (j) (k)2 (n)14
21.Mocsári perje (Poa palustris)75 (a)852,0 (c)1,0 (c)0,30,300 (j) (k)2 (n)14
22.Nádképű csenkesz (Festuca
arundinacea)
80 (a)951,51,00,50,300 (j) (k)5 (n)14
23.Olaszperje, hollandiperje
(Lolium multiflorum)
75 (a)961,51,00,50,300 (j) (k)5 (n)14
24.Oriás tippan (Agrostis
gigantea)
80 (a)902,01,00,30,300 (j) (k)2 (n)14
25.Réti csenkesz (Festuca
pratensis)
80 (a)951,51,00,50,300 (j) (k)5 (n)14
26.Réti ecsetpázsit (Alopecurus
pratensis)
70 (a)752,51,0 (f)0,30,300 (j) (k)5 (n)14
27.Réti komócsin (Phleum
pratense)
80 (a)961,51,00,30,300 (k)514
28.Réti perje (Poa pratensis)75 (a)852,0 (c)1,0 (c)0,30,300 (j) (k)2 (n)14
29.Sovány perje (Poa trivialis)75 (a)852,0 (c)1,0 (c)0,30,300 (j) (k)2 (n)14
30.Sudár rozsnok (Bromus
catharticus)
75 (a)971,51,00,50,30 (g)0 (j) (k)10 (n)14
31.Tarackos tippan (Agrostis
stolonifera)
75 (a)902,01,00,30,300 (j) (k)2 (n)14
32.Vörös csenkesz (Festuca
rubra)
75 (a)901,51,00,50,300 (j) (k)5 (n)14
33.Pillangósok
34.Alexandriai here (Trifolium
alexandrinum)
80 (a) (b)20971,51,00,300 (l) (m)1013
35.Baltacim (Onobrychis
viciifolia) - hüvelyes
-hüvelytelen
75 (a) (b)20952,51,00,300 (j)514
13
36.Bíborhere (Trifolium
incarnatum)
75 (a) (b)20971,51,00,300 (l) (m)1013
37.Borsó (Pisum sativum, Pisum
arvense)
80 (a)980,50,30,300 (j)5 (n)14
38.Eperhere
(Trifolium fragiferum)
709810 (i)0 (j) (k)10
39.Fehérhere (Trifolium repens)80 (a) (b)40971,51,00,300 (l) (m)1013
40.Fehérvirágú csillagfürt
(Lupinus albus)
80 (a) (b)20980,5 (e)0,3 (e)0,30 (i)0 (j)5 (n)(o) (p)14
[278]
41.Görögszéna (Trigonella
foenum-graecum)
80 (a)951,00,50,300 (j)513
42.Keleti kecskeruta (Galega
orientalis)
60 (a) (b)40972,01,50,300 (l) (m)10 (n)(m)14
43.Keskenylevelű csillagfürt
(Lupinus angustifolius)
75 (a) (b)20980,5 (e)0,3 (e)0,30 (i)0 (j)5 (n)(o) (p)14
44.Komlós lucerna (Medicago
lupulina)
80 (a) (b)20971,51,00,300 (l) (m)1013
45.Lóbab (Vicia faba)80 (a) (b)5980,50,30,300 (j)5 (n)14
46.Lucerna (Medicago sativa)80 (a) (b)40971,51,00,300 (l) (m)1013
47.Pannon bükköny (Vicia
pannonica)
85 (a) (b)20981,00,50,30 (i)0 (j)5 (n)15
48.Perzsahere (Trifolium
resupinatum)
80 (a) (b)20971,51,00,300 (l) (m)1013
49.Sárga szeradella
(Ornithopus compressus)
759010 (i)0 (j) (k)10
50.Sárgavirágú csillagfürt
(Lupinus luteus)
80 (a) (b)20980,5 (e)0,3 (e)0,30 (i)0 (j)5 (n)(o) (p)14
51.Svédhere (Korcshere)
(Trifolium hybridum)
80 (a) (b)20971,51,00,300 (l) (m)1013
52.Szeradella
(Ornithopus sativus)
759010 (i)0 (j) (k)10
53.Szarvaskerep (Lotus
corniculatus)
75 (a) (b)40951,8 (d)1,0 (d)0,300 (l) (m)1013
54.Szegletes lednek (Lathyrus sativus)809510,50,30 (i)0 (j) (k)20
55.Szöszös bükköny (Vicia
villosa)
85 (a) (b)20981,0 (e)0,5 (e)0,30 (i)0 (j)5 (n)15
56.Tarkavirágú lucerna
(Medicago varia)
80 (a) (b)40971,51,00,300 (l) (m)1013
57.Tavaszi bükköny (Vicia
sativa)
85 (a) (b)20981,0 (e)0,5 (e)0,30 (i)0 (j)5 (n)15
58.Terpedt here
(Trifolium squarrosum)
75 (b)20971,50,300 (l) (m)10
59.Vöröshere (Trifolium
pratense)
80 (a) (b)20971,51,00,300 (l) (m)1013
60.Egyéb fajok
61.Karórépa (Brassica napus var.
napobrassica)
80 (a)981,00,50,30,300 (j) (k)511
62.Lándzsás útifű
(Plantago lanceolata)
75851,50 (i)0 (j) (k)10
63.Mézontófű (Phacelia
tanacetifolia)
80 (a)961,00,500 (j) (k)12
64.Takarmánykáposzta (Brassica
oleracea convar. acephala
var. medullosa var. viridis)
75 (a)981,00,50,30,300 (j) (k)1011
65.Takarmányretek (olajretek)
(Raphanus sativus var.
oleiformis)
80 (a)971,00,50,30,300 (j)510

1.2.2.2. Egyéb feltételek:

a) Valamennyi olyan friss és egészséges vetőmagot, amely az előkezelést követően nem csírázik ki, kicsírázott magnak kell tekinteni.

b) A feltüntetett maximális mennyiségig a kemény magokat csírázásra képes magoknak kell tekinteni.

c) Az egyéb Poa fajokról származó vetőmagok összesen legfeljebb 0,8 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

d) A Trifolium pratense vetőmagjának legfeljebb 1 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

e) A Lupinus albus, a Lupinus angustifolius, a Lupinus luteus, a Pisum sativum, a Vicia faba, a Vicia spp. vetőmagjának valamely más megfelelő faj vetőmagjában található összesen legfeljebb 0,5 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

f) Az egyetlen faj vetőmagjára előírt maximális tömegszázalék nem alkalmazható a Poa spp. vetőmagjára.

g) Az előírt tömegű mintában található összesen legfeljebb két darab Avena fatua és Avena sterilis vetőmag nem minősül szennyezettségnek, ha az ugyanolyan tömegű második minta mentes e fajok vetőmagjától.

h) Az előírt tömegű mintában található egy darab Avena fatua és Avena sterilis vetőmag nem minősül szennyezettségnek, ha a második minta, amelynek tömege az előírt tömeg kétszerese, mentes e fajok vetőmagjától.

i) Az Avena fatua és az Avena sterilis vetőmagjai számának megállapítása csak abban az esetben szükséges, ha kétség merül fel azt illetően, hogy teljesülnek-e az "L" oszlopban megállapított feltételek.

j) Cuscuta spp. vetőmagjai számának megállapítása csak abban az esetben szükséges, ha kétség merül fel azt illetően, hogy teljesülnek-e az "M" oszlopban megállapított feltételek.

k) Az előírt tömegű mintában található egy darab Cuscuta spp. vetőmag nem minősül szennyezettségnek, ha az ugyanolyan tömegű második minta mentes a Cuscuta spp. vetőmagjától.

l) A Cuscuta spp. vetőmagjai számának megállapításához használt minta tömege kétszerese a 3. számú melléklet C. rész I. pontja szerinti táblázat "G" oszlopában a megfelelő fajra vonatkozóan meghatározott tömegnek.

m) Az előírt tömegű mintában található egy darab Cuscuta spp. vetőmag nem minősül szennyezettségnek, ha a második minta, amelynek tömege az előírt tömeg kétszerese, mentes a Cuscuta spp. vetőmagjától.

n) A Rumex acetosella és Rumex maritimus kivételével a Rumex spp. magjainak darabszám szerinti meghatározását csak abban az esetben kell elvégezni, ha kétség merül fel azt illetően, hogy a tétel eleget tesz-e az "N" oszlopban meghatározott feltételeknek.

o) Az eltérő színű Lupinus spp. vetőmagjának százalékban kifejezett számaránya nem haladhatja meg a következő értéket:

- a keserű csillagfürtben: 2%

- a keserű csillagfürttől eltérő Lupin spp.-ben: 1%

p) A Lupinuis spp.-hez tartozó fajtákban a keserű magok százalékban kifejezett számaránya nem haladhatja meg a 2,5%-ot.

1.2.2.3. A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

1.2.2.4. A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.

1.2.2.5. Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

1.2.2.6. A Keleti kecskeruta (Galega orientalis) tekintetében valamennyi olyan friss és egészséges vetőmagot, amely az előkezelést követően nem csírázik ki, kicsírázott magnak kell tekinteni. A feltüntetett maximális mennyiségig a kemény magokat csírázásra képes magoknak kell tekinteni.

1.2.3. A vetőmaggal szemben támasztott növényegészségügyi követelmények[279]

1.2.3.1. A vetőmagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie minden olyan károsítótól, amely csökkenti a vetőmag felhasználhatóságát és minőségét.

1.2.3.2. A vetőmagnak meg kell felelnie továbbá a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban az uniós zárlati károsítókra, a védett zónás zárlati károsítókra és a vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, valamint a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseknek.

1.2.3.3. A vetőmagnak és a megfelelő kategóriáknak a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében meg kell felelniük a 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet IV. melléklet A. részének.

1.3. Kereskedelmi vetőmag

1.3.1. A kereskedelmi vetőmagra e melléklet 1.2.2.1. pontjában foglalt táblázat és az 1.2.3. pontjában foglaltak az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

1.3.1.1. Az e melléklet 1.2.2.1. pontjában foglalt táblázat "E" és "F" oszlopában megállapított tömegszázalék 1%-kal nő.

1.3.1.2. A Poa annua-ban az egyéb Poa fajok vetőmagjának összesen legfeljebb 10 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

1.3.1.3. A Poa annua kivételével más Poa spp.-ben az egyéb Poa fajok összesen legfeljebb 3 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

1.3.1.4. A Lotus corniculatus-ra nem alkalmazható az e melléklet 1.2.2.2. pontjában megállapított d) feltétel.

1.3.1.5. A Lupinus spp.-ben:

a) a minimális analitikai tisztaság 97 tömeg %;

b) az eltérő színű Lupinus spp. vetőmagjának százalékban kifejezett számaránya nem haladhatja meg a következő értéket:

- a keserű csillagfürtben 4%

- a keserű csillagfürttől különböző Luppin spp.-ben 2%

1.3.1.6. A Vicia spp.-ben a Vicia pannonica, a Vicia villosa, illetve a rokon termesztett fajok vetőmagjának összesen legfeljebb 6 tömeg %-os aránya valamely más Vicia fajon belül nem minősül szennyezettségnek.

1.3.1.7. A Vicia pannonica, a Vicia sativa és a Vicia villosa esetében a minimális analitikai tisztaság 97,0 tömeg %.

1.3.1.8. A Lathyrus cicera tekintetében a minimális analitikai tisztaság 90 tömeg %. A rokon és termesztett fajok vetőmagjának összesen legfeljebb 5 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

1.3.2. További feltételek:

1.3.2.1. A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

1.3.2.2. A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.

1.3.2.3. Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

1.3.2.4. A Keleti kecskeruta (Galega orientalis) tekintetében valamennyi olyan friss és egészséges vetőmagot, amely az előkezelést követően nem csírázik ki, kicsírázott magnak kell tekinteni. A feltüntetett maximális mennyiségig a kemény magokat csírázásra képes magoknak kell tekinteni.

D. rész

I. Vetőmag-minősítésben részesíthető növényfajok

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők.

FajEngedélyezett szaporítási fok
12
Fűfélék
Barázdált csenkeszSzuperelit, Elit,
(Festuca rupicola)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Felemáslevelű csenkeszSzuperelit, Elit,
(Festuca heterophylla)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Magas tarackbúzaSzuperelit, Elit,
(Elytrigia elongata)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Magyar rozsnokSzuperelit, Elit,
(Bromus inermis)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Sudár rozsnokSzuperelit, Elit,
(Bromus erectus)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Taréjos búzafűSzuperelit, Elit,
(Agropyron cristatum)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Taréjos cincorSzuperelit, Elit,
(Cynosurus cristatus)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Veresnadrág csenkeszSzuperelit, Elit,
(Festuca pseudovina)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Zöld pántlikafűSzuperelit, Elit,
(Phalaris arundinacea)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Pillangósok
CsicseriborsóSzuperelit, Elit,
(Cicerarietinum)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Fehérvirágú somkóróSzuperelit, Elit,
(Melilotus albus)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
LencseSzuperelit, Elit,
(Lens culinaris)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
MungóbabSzuperelit, Elit,
(Phaseolus mungo)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Sárgavirágú somkóróSzuperelit, Elit,
(Melilotus officinalis)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Szegletes lednekSzuperelit, Elit,
(Lathyrus sativus)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Tarka koronafürtSzuperelit, Elit,
(Securigera varia)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
FajEngedélyezett szaporítási fok
12
Egyéb fajok
AmarántSzuperelit, Elit,
(Amaranthus spp. )I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Átnőttlevelű szilfiumSzuperelit, Elit,
(Sylphium perfoliatum)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Évelő rozsSzuperelit, Elit,
(Secale cereanum)I. szaporítási fok
kereskedelmi
MoharSzuperelit, Elit,
(Setaria italica)I. szaporítási fok,
kereskedelmi
SzümcsőSzuperelit, Elit,
(Bunias orientalis)I. szaporítási fok,
kereskedelmi

II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Tarka koronafürt (Securigera varia L.)

Fehér somkóró (Melilotus albus Medik.)

Orvosi somkóró (Melilotus officinalis /L./ Pallas)

Ellenőrzések száma 2.

magtermő évben:

Az ellenőrzések 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában, időpontja:

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Fenntartó ellenőrzés esetén

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás: A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

[280]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Izolációs távolság, legalábbméter200200
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám43
Idegen fajú vagy fajtájú herefélék
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db510
Idegen kultúr-és gyomnövények a mintaterek
átlagában, legfeljebb Cuscuta spp.
00
Galiumspp.növény db13
Avena spp.13
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)1030
Juhsóska (Rumex acetosella), más Rumex faj
Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium)
Porcsin keserűfű (Polygonum aviculare)
14
Borzas bükköny (Vicia hirsuta)
Káposztafélék (Brassica spp. )
Vadrepce (Sinapis arvense)
15
Aprószulák (Convolvulus arvensis)
Vérfű (Sanguisorba minor)
14
Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Lucerna-mozaikvírus (Alfalfa mosaic virus)
Vöröshere-mozaikvírus (Red clover mosaic virus)
Fehérhere-mozaikvírus (White clover mosaic virus)
Herevirág-elzöldülés (Green petal disease)
minősítő szám2
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Aszkohitás szár- és levélfoltosság (Ascochyta spp. )
Fertőző hervadás (Fusarium spp. )
Verticillium (Verticillium albo-atrum)
Pszeudopezizás levélfoltosság (Pseudopesisa
medicaginis)
Szárfenésedés (Kabatiella caulivora)
Colletotrichum (Colletotrichum trifolii)
Rozsdafajok (Uromyces spp. )
Lóhererák (Sclerotinia trifoliorum)
Cerkospórás levélfoltosság (Cercospora spp. )
Lisztharmat (Erysiphe trifolii)
Levél- és szárszemölcs (Urophlyctis alfalfae)
Barnafoltosság (Stemphylium sarciniforme)
Baltacim antraknózis (Ascochyta onobrychidis)
Peronoszpóra (Peronospora spp. )
minősítő szám2
Kártevők a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Somkóró bagolypille (Heliothis maritima)
Bimbógubacsszúnyog fajok (Contarinia spp. )
Lucernahüvely gubacslégy (Asphondylia miki)
Magormányos fajok (Tychius spp. )
Lucernamagdarázs (Bruchophagus roddi)
Poloskafajok (Adelphocoris lineolatus, Lygus spp. )
Ápion fajok (Apion spp. )
Magdarázs fajok (Eurytoma spp. )
Bíborhere ormányos (Phytonomus trilineatus)
Lucerna hüvelymoly (Grapholitha compositella)
2

2. Fűfélék

1. csoport

Magas tarackbúza (Elytrigia elongata)

Taréjos búzafű (Agropyron cristatum /L. / Gaertn.)

2. csoport

Barázdált csenkesz (Festuca rupicola Hack.)

Felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla Lam.)

Taréjos cincor (Cynosurus cristatus L.)

Veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina Hack. ex Wiesb.)

3. csoport

Magyar rozsnok (Bromus inermis Leyss.)

Sudár rozsnok (Bromus erectus Huds.)

4. csoport

Zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea L.)

Magtermő évben

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában (kivéve Lolium spp. -t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig),

2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

Fenntartó ellenőrzések esetén

Az ellenőrzések száma: 1.

Ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán. A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

Az elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell kaszálni.

[281]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Elválasztó sáv, legalábbméter2
Izolációs távolság, legalább
Loliumnál fajok között
méter200100
máshol fajon belül fajták között
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám3
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Festulolium és Lolim fajok esetében más
Festulolium és Lolium faj is ideértendő
növény db25
Idegen kultúr- és gyomnövények,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
buga, kalász db
1-5. csoport fajai közötti kevertség1015
Cuscuta spp.00
Avena spp.0, 32
Sorghum halepense0, 32
Elymus repens310
Alopecurus myosuroides
1. csoport Festuca rubra
1
3
2
5
Phalaris arundinacea0, 31
2. csoport Festuca arundinacea12
Festuca pratensis24
Lolium perenne
Vulpia spp.
5
3
7
10
4. csoport Bromus spp.1025
5. csoport Dactylis glomerata
Lolium perenne
3
0, 3
5
1
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebbnövény db12
Rumex spp.
Galium spp.
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Claviceps purpurea, Ustilago spp., Tilletia spp.
kalász, buga db100
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebbminősítő szám2
1. és 2. csoport:
Puccinia spp., Erysiphe graminis, Epichloe typhina
4. csoport:
Puccinia spp., Erysiphe graminis
5. csoport:
Puccnia phlei-pratensis, P. perplexans, Erysiphe
graminis
Kártevők2
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
1-5. csoport:
Közönséges tripsz (Thrips communis)
1. csoport:
Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
4. csoport:
Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
5. csoport:
Komócsin ormányos (Sphenophorus striatopunctatus),
Levélbogár

3. Csicseri borsó (Cicer arietinum L.)

Az ellenőrzések száma: 3.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,

3. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit

(E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Elválasztó sáv, legalábbméter2
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebbnövény db0, 55
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Datura stramonium
Galium spp.
Xanthium spp.
Convolvulus arvensis
Lathyrus tuberosus
0
1
1
2
2
0
3
3
5
5
Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Marmor leguminosarum
10
Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Baktériumos levélzsírosság (Pseudomonas pisi)
%10
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aszkohitás betegség (Ascochyta spp. )
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fuzáriumos gyökérrothadás és tő-száradás (Fusarium
spp. ), Lisztharmat (Erysiphe spp. ), Rozsda (Uromyces
spp. )
minősítő szám2

4. Lencse (Lens culinaris Medik.) Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és lucernaféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük

az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Elválasztó sáv, legalábbméter2
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám4
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db0, 524
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Daturastramonium000
Galium spp.135
Xanthium spp.135
Convolvulus arvensis257
Lathyrus tuberosus257
Lencsebükköny (Vicia sativa var. lentisperma)222
Gombabetegségek, a mintaterek átlagában,
együttesen legfeljebb
Levél- és hüvelyfoltosság (Mycosphaerella
pinodes)
Lisztharmat (Erysiphe polygoni)
Rozsda (Uromyces pisi, U. viciae-fabae)
(Peronospora lentis)
Fusarium (Fusarium spp. )
minősítő szám2

5. Mohar (Setaria italica L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés fővirágzásban,

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük

az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

[282]
"ABCD
1.A vizsgálat tárgyaEgységElit szaporítási fokI. szaporítási fok
2.1. Elválasztó sáv, legalábbméter22
3.2. Gyomosság, legfeljebbminősítő szám22
4.3. Fejlettség, legalábbértékszám33
5.4. Kiegyenlítettség, legalábbértékszám33
6.5. Kultúrállapot, legalábbértékszám33
7.6. Idegen fajta a mintaterek
átlagában, legfeljebb
növény db
8.6.1. sárgamagvú13
9.6.2. pirosmagvú0,33
10.7. Idegen kultúr- és
gyomnövények a mintaterek
átlagában, legfeljebb
növény db
[283]
11.7.1. Fenyércirok (Sorghum
halepense)
0,33
12.7.2. Vadzab fajok (Avena spp.)0,33
13.7.3. Galaj fajok (Galium spp.)0,33
14.7.4. Köles (Panicum
miliaceum)
210
15.7.5. Óriás muhar (Setariaitalica
maxima)
210
16.7.6. Útszéli zsázsa (Lepidium
draba)
510
17.7.7. Juhsóska (Rumex
acetosella)
36
18.7.8. Vadmuhar fajok (Setaria
spp.)
1025
19.7.9. Kakaslábfű (Echinochloa
crus-galli)
1025
20.7.10. Egyéb vadsóska fajok
(Rumex spp.)
0,34
21.8. Gombabetegségek, a
mintaterek átlagában,
legfeljebb
Mohar porüszög (Ustilago
crameri)
buga db2040
22.9. Rozsda (Puccinia spp.)minősítőszám22"

6. Amaránt

Étkezési amaránt (Amaranthus spp.)

Zöldtakarmány amaránt (Amaranthus caudatus convar. Ruber)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzásban,

2. ellenőrzés magvak érése idején.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.[284]

[285]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Izolációs távolság legalább, más fajtáktól, legalábbméter500300
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám43
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db36
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Disznóparéjés egyéb vad-amaránt fajok (Amaranthus
spp. )
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Keserűfű fajok (Polygonum spp. )
Vadzab (Avena fatua)
Fenyércirok (Sorghum halepense)
Fakó muhar (Setaria glauca)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
0
1
1
2
3
4
4
0
2
2
3
4
5
5
Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
minősítő szám2
Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

7. Átnőttlevelű szilfium (Sylphium perfoliatum)

Szümcső (Bunias orientalis)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzásban,

2. ellenőrzés magvak érése idején.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.[286]

[287]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Izolációs távolság más fajtáktól, legalábbméter500200100
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám433
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db51015
Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
minősítő szám2
Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Peronospora buniadis Gaum.
Ramularia buniadis Vest.
Alternaria brassicicola (Schw. ) Wilts
Phoma lingam (Tode) Desm.
Sclerotinia sclerotiorum (Lib. ) de Bary
2

8. Évelő rozs (Secale cereanum)

Magtermő évben

Ellenőrzések száma: 2.

Ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

Fenntartó ellenőrzések esetén

Ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

Mintatér nagyság: 100 m².

Mintaterek száma: 20ha-ig: 4 db,

utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Az új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

[288]
A vizsgálat tárgyaEgységSEElitI.
szaporítási fok
123
Elválasztósáv, legalábbméter2
Izolációs távolság őszi rozstól és egyéb évelő
rozs fajtától
10001000500
Gyomosság, legfeljebbmintaszám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám3
Idegen faj
Őszi rozs
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db024
Idegen fajta,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
2510
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum),
Melampyrum spp., Agrostemma githago
apró szulák (Convolvulus arvensis),
a mintaterek átlagában, legfeljebb
51020
galajfajok(Galium spp. )00, 33
vadzab fajok (Avena spp. )00, 32
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
fuzárium (Fusarium spp. )
kalász%15
Szárrozsda (Puccinia graminis)értékszám2
Anyarozs (Claviceps purpurea)
Ustilago spp., Tilletia spp.
kalász db100

III. A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

A mintavételt az egységes nemzetközi előírások - az ISTA szabályzata - szerint kell elvégezni.

A csírázóképességi mintát a tiszta anyagból kell képezni és annak legalább 400 szemet kell tartalmaznia.

FajEgy tétel
legnagyobb
tömege
(tonna)
Kiszerelt
csomagolási
egységek
tömege
legfeljebb
(kg)
Alapminta
(kg)
Laboratóriumi
minta
(g)
Vizsgálati minta
(g)
Idegen-
mag
vizsgálati
minta
(g)
1234567
Fűfélék
Barázdált csenkesz
(Festuca rupicola)
55230330
Felemáslevelű csenkesz
(Festuca heterophylla)
105260660
Magas tarackbúza
(Elytrigia elongata)
105520020200
Magyar rozsnok
(Bromus inermis)
105590990
Sudár rozsnok
(Bromus erectus)
105510010100
Taréjos búzafű
(Agropyron cristatum)
105540440
Taréjos cincor
(Cynosurus cristatus)
105225220
Veresnadrág csenkesz
(Festuca pseudovina)
55225230
Zöld pántlikafű
(Phalaris arundinacea)
105230330
Pillangósok
Csicseriborsó
(Cicerarietinum)
201010100010001000
Fehérvirágú somkóró
(Melilotus albus)
1051050550
Lencse
(Lens culinaris)
1010560060600
Orvosi somkóró
(Melilotus officinalis)
1051050550
Szegletes lednek
(Lathyrus sativus)
20101010004501000
Tarka koronafürt
(Securigera varia)
1051010010100
Egyéb fajok
Amaránt
(Amaranthus spp. )
55210210
Átnőttlevelű szilfium
(Sylphium perfoliatum)
55210210
Mohar
(Setaria italica)
105590990
Szümcső
(Bunias orientalis)
105570070700
Évelő rozs
(Secale cereanum)
105550050250

Megjegyzés: A maximális tételsúlyt 5%-nál nagyobb mértékben nem szabad túllépni.

2. Vetőmag-vizsgálati és minősítési határértékek

NövényfajSzaporítási
fok
Csírázó-
képesség
%
legalább
Kemény
mag
%
legfeljebb
Tisztaság
%
legalább
Idegen mag
%
legfeljebb
Idegen mag
db/minta
legfeljebb
Nedvesség-
tartalom
%
legfeljebb
ÖsszesEgy fajEgy fajAvena
spp.
Cuscuta
spp.
Rumex
spp.
Plantago
lanceolata
Rumex
acetosella
123456789101112
Tarka koronafürt
(Securigera varia)
SE-E
I. fok,
ker.
806098, 00, 3
1, 0
0, 4200
0
3
5
0
15
13, 0
Somkóró
(Melilotus albus
Melilotus officinalis)
SE-E
I. fok,
ker.
804098, 00, 3
1, 0
0, 4200
0
3
5
0
12
13, 0

Megjegyzés: Melilotus spp. megengedett mennyisége SE-E: 0 db/minta; I-II. fok: 0,3%. Rumex spp.: Rumex spp. (Vadsóska fajok) a Rumex acetosella (Juhsóska) kivételével. A herefélék vetőmagjának arankatartalmát mintavételkor a teljes alapmintából külön is meg kell vizsgálni. A nagymagvú hereféléknél (alexandriai here, bíborhere, lucerna, vöröshere, nyúlszapuka, somkóró és tarka koronafürt) az arankavizsgálathoz az 1,12 mm (20-as) rostaalj összes mennyiségét a rosta fölével 400 g-ra kell kiegészíteni. Ha a rostaalj mennyisége 400 g-nál több, akkor is kell a rostaaljhoz még 100 g rostafölet keverni. Az így elkészített mintát finom vasporral összekeverve mágnesgépen kell átereszteni és a mágnesgépről lekerülő aljat arankára megvizsgálni. Arankavizsgálat alkalmával az első életképes arankamag megtalálásakor a vetőmagot arankafertőzöttnek kell nyilvánítani. A csírázóképesség vizsgálat és a biokémiai életképesség vizsgálat alkalmával megállapított keményhéjú és duzzadt magvak mennyiségét (db/100 db) a vetőmag-minősítő bizonyítványon külön is fel kell tüntetni.

[289]
NövényfajSzaporítási
fok
Csírázó-
képesség
%
legalább
Tisztaság
%
legalább
Idegen mag % legfeljebbIdegen mag db/minta legfeljebbAnyarozs
szklerócium
és üszög
%
legfeljebb
Nedvesség-
tartalom
%
legfeljebb
ÖsszesEbből
egy faj
Elytrigia
repens
Alopecurus
myo-
suroides
Ebből
egy faj
Elytrigia
repens
Alopecurus
myo-
suroides
Rum ex
spp.
1234567891011121314
Amaránt
(Amaranthus spp. )
SE-E
I. fok,
ker.
80990, 5
1, 5
0, 2
1, 0
XXXXXX13, 0
Csenkesz fajok
(Festuca spp. )
SE-E
I. fok,
ker.
7585, 00, 3
2, 0
1, 00, 50, 320552
5
0, 0514, 0
Magas tarackbúza
(Elymus elongata)
SE-E
I. fok,
ker.
8097, 00, 4
1, 5
1, 00, 30, 320555
10
14, 020, 0
Magyar rozsnok
(Bromus inermis)
SE-E
I. fok,
ker.
80970, 4
1, 5
1, 00, 50, 320555
10
0, 2014, 0
Mohar
(Setaria italica)
SE-E
I. fok,
ker.
8597, 50, 5
1, 5
0, 2
0, 5
XXXXXX0, 0414, 0
Sudár rozsnok
(Bromus erectus)
SE-E
I. fok,
ker.
7597, 00, 4
1, 5
1, 00, 50, 320555
10
Taréjos búzafű
(Agropyron
cristatum)
SE-E
I. fok,
ker.
8591, 00, 3
2, 0
1, 00, 30, 320112
5
0, 0814, 0
Taréjos cincor
(Cynosurus
eristatus)
SE-E
I. fok,
ker.
7591, 02, 51, 00, 30, 3---50, 0314, 0
Zöld pántlikafű
(Phalaris
arundinacea)
SE-E
I. fok,
ker.
7096, 00, 3
1, 5
1, 00, 30, 320552
5
0, 0414, 0

Megjegyzés: Az anyarozs szklerócium, üszögcsomó, illetve üszögös mag mennyiségét a teljes mintából kell meghatározni. Minden fajnál: Avena spp. (Vadzab); Cuscuta spp. (Aranka fajok): 0 db/minta.

FajSzaporítási
fok
Csírázóképesség
%
legalább
Tisztaság
%
legalább
Idegen mag db/minta legfeljebbNedvesség-
tartalom
%
legfeljebb
Egyéb követelmények
ÖsszesEbből
káros gyom
12345679
Csicseri borsó
(Cicerarietinum)
SE-E
l-ll. fok
7099, 02
10
X14, 0
Lencse
(Lens culinaris)
SE-E
l-ll. fok
809820
40
0
20
14, 02 mm-nél nagyobb eltérést
mutató magvak mennyisége
maximum 10%
Szegletes lednek
(Lathyrus sativus)
SE-E
l-ll. fok
8599, 010
20
X14, 0

Megjegyzés: A lencse magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

Lencsében káros gyom: Convolvulus arvensis (Szulák)

Lathyrus tuberosus (Mogyorós lednek)

Vicia sativa var. platysperma (Lencsebükköny)

Datura stramonium (Csattanó maszlag)

[290]
FajSzaporítási
fok
Tisztaság
legalább
(%)
Csírázó-
képesség
legalább
%
Idegenmag-tartalom legfeljebb %Idegenmag-tartalom db/vizsgálati mintaNedvesség-
tartalom
legfeljebb
%
ÖsszesEbből
egy faj
Elymus repensAlopecurus
myo-
suroides
Ebből
egy faj
Elymus
repens
Alopecurus
myo-
suroides
Rumex
spp.
Raphanus
rapha-
nistrum
Gallium
spp.
123456789101112131415
Évelő rozsSE-E9760---205521114, 0
(SecaleI. szap.97600, 50, 30, 3---537
cereanum)fok.

Évelő rozsra vonatkozó további követelmények:

Avena spp. (vadzab fajok) 0 db/minta.

Anyarozs és üszög legfeljebb 0,2%/minta lehet.

4. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez[291]

Az ipari olaj- és rost növények vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítására, minősítésére, valamint az ilyen vetőmagvaknak az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik országba irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész[292]

1.

AB
1.FajEngedélyezett szaporítási fok
2.Barna mustár(Brassica juncea /L./Czern.)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
3.Fehér mustár (Sinapis alba L.)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
4.Fekete mustár(Brassica nigra /L./W.D.J. Koch)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
Kereskedelmi
5.Földimogyoró(Arachis hypogaea L.)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
II. szaporítási fok
Kereskedelmi
6.Gyapot(Gossypium hirsutum L, Gossypium barbadense L.)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
II. szaporítási fok
7.Őszi káposztarepce(Brassica napus L./partim/)Szuperelit,
Elit
I. szaporítási fok
8.Tavaszi káposztarepce(Brassica napus L./partim/)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
9.Kender(Cannabis sativa L.)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
II. szaporítási fok
10.Kömény(Carum carvi L.)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
11.Len (olajlen, rostlen)(Linum usitatissimum L.)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
II. szaporítási fok
III. szaporítási fok
12.Mák (Papaver somniferum L.)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
13.Napraforgó(Helianthus annuus L.)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
14.Réparepce(Brassica rapa L. var. silvestris/Lam./Briggs Tarlórépa
Brassica rapa L. var. rapa)
Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
15.Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
16.Szója(Glycine max/L./Merr.)Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
II. szaporítási fok

2. A szuperelit szaporítási fokú vetőmag-előállításokat, amennyiben termésüket nem közvetlenül elit szaporítási fokú vetőmag-előállítás céljaira használják fel, továbbá az elit, az I., a II. és a III. szaporulati fokú vetőmag-előállításokat és termésüket hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, és meg kell felelniük az A. részben foglalt követelményeknek.

3. Elit szaporítási fok hibrid fajták esetén:

3.1. az elit szaporítási fokú beltenyésztett vonal, melyet hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és meg kell felelnie az A. rész elit szaporítási fokra vonatkozó feltételeinek,

3.2. elit szaporulati fokú alapanyag egyszeres keresztezés, amelyet három (TC) vagy négyvonalas (DC) keresztezésű hibridek létrehozására szántak; hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és meg kell felelnie az A. rész elitre vonatkozó feltételeinek.

4. A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie:

AB
1.Faj és szaporítási fokMinimális
fajtatisztaság (%)
2.1. Gyapot (Gossypium hirsutum L, Gossypium barbadense L.)
3.1.1. elit és szuperelit vetőmag99,9
4.1.2. I. és II. szaporítási fokú vetőmag99,5
5.2. Földimogyoró (Arachis hypogaea)
6.2.1. elit és szuperelit vetőmag99,7
7.2.2. I. és II. szaporítási fokú vetőmag99,5
8.3. Káposztarepce(Brassica napus), Réparepce(Brassica rapa) kizárólag
takarmányozási célra szánt fajták, Napraforgó (Helianthus annuus), nem hibrid
fajták, ideértve a komponenseiket is, Fehér mustár (Sinapis alba)
9.3.1. elit és szuperelit vetőmag99,7
10.3.2. I. szaporítási fokú vetőmag99,0
11.4. Napraforgó (Helianthus annuus) hibrid fajták
12.4.1. elit vetőmag előállítása esetén:
13.4.1.1. beltenyésztett vonal99,8
14.4.1.2. alapegyszeres apa99,8
15.4.1.3. alapegyszeres anya99,5
16.4.2. I. szaporítási fokú vetőmag előállítása esetén:
17.4.2.1. apa99,5
18.4.2.2. anya99,0
19.5. Káposztarepce hibridfajták előállítása esetén
20.5.1. elit vetőmag előállítása esetén:
21.5.1.2. beltenyésztett vonal99,9
22.5.1.3. alapegyszeres apa99,9
23.5.1.4. alapegyszeres anya99,8
24.5.2. I. szaporítási fokú vetőmag előállítása esetén:
25.5.2.1. apa99,7
26.5.2.2. anya99,0
27.5.2.3. őszi káposztarepce90,0
28.5.2.4. tavaszi káposztarepce hímsterilitás felhasználásával előállított
hibridfajták esetében
85,0
29.6. Len (Linum usitatissimum)
30.6.1. elit és szuperelit vetőmag99,7
31.6.2. I. szaporítási fokú vetőmag98,0
32.6.3. II. és III. szaporítási fokú vetőmag97,5
33.7. Mák (Papaver somniferum)
34.7.1. elit és szuperelit vetőmag99,0
35.7.2. I. szaporítási fokú vetőmag98,0
36.8. Szója(Glycine max)
37.8.1. elit és szuperelit vetőmag99,5
38.8.2. I. és II. szaporítási fokú vetőmag99,0

Ezen feltételek biztosítására elsődlegesen a szántóföldi ellenőrzés követelményeit kell betartani. A már forgalomba hozott vetőmagvak fajtatisztaságának ellenőrző megállapítása szántóföldi fajtakitermesztéssel, illetve kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal történik.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Barna mustár(Brassica juncea /L. /Czern. )
Fehérmustár(Sinapis alba L. )
Fekete mustár(Brassica nigra /L. / W. D. J. Koch)
Káposztarepce(Brassica napus L. /partim/)
Réparepce(Brassica rapa L. var. silvestris /Lam. / Briggs)
Az ellenőrzések száma:fajtáknál 2,
hibrideknél 5.
Az ellenőrzések időpontja:fajták esetében:1. ellenőrzés virágzáskor
2. ellenőrzés éréskor
hibridekesetében:1. ellenőrzés kelés után, szárbaindulás előtt
2. ellenőrzés szárbainduláskor, virágzás előtt
3. ellenőrzés virágzás elején
4. ellenőrzés fővirágzás idején
5. ellenőrzés az apasorok kivágása után
Elővetemény-korlátozás:A megelőző 5 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:100 m2.
A mintaterek száma:20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük
az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

Hibridek esetén:

A hímsterilitás előírt mértéke min. 99% az elit és min. 98% az I. fokú vetőmag előállításánál. A szántóföldi ellenőrzés során a hímsterilitás megállapítása a virágok termékeny portok hiányára irányuló vizsgálata útján történik. A hibrid-előállításban felhasznált hímsteril anyai szülők hímsterilitását a fajta fenntartójának igazolnia kell.

Az anyasorokban virágport hullató anyanövények aránya a termékenyülésre képes bibék megjelenése idején legfeljebb 0,5% lehet.

Min. 1,5 méter szélességű elválasztó sávot kell biztosítani az anyai és az apai pászták között.

[293]
A vizsgálat tárgyaEgységFajtákHibridek
ElitI.ElitI.
szaporítási fok
123456
Izolációs távolság, más rokon fajoktól és
fajtáktól, legalább
méter50020015001000
Gyomosság, legfeljebbminősítő
szám
2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám4
Idegen fajta a mintaterek átlagában,
legfeljebb
növény
db
1313
Beltenyésztett vonalak, a mintaterek
átlagában, legfeljebb
%--0, 1-
Hibrid előállításhoz felhasznált
- apai komponensek, a mintaterek
átlagában, legfeljebb
--0, 10, 3
- anyai komponensek, a mintaterek
átlagában, legfeljebb
--0, 21, 0
FajtákHibridek
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.ElitI.
szaporítási fok
Idegen kultúr-és gyomnövények a
mintaterek átlagában, legfeljebb
növény
db
Arankafélék (Cuscuta spp. )0000
Galajfajok(Galium spp. )2525
Lórom fajok (Rumex spp. )1212
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)3535
Vadrepce (Sinapis arvensis)1212
Vadzab (Avena spp. )0, 20, 50, 20, 5
Vírusos megbetegedésekminősítő3
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
Repcemozaik és fodros mozaikvírus
szám
(Savoia napi)
Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Baktérumos feketeerűség (Xanthomonas
2
campestris)
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia
sclerotiorum)
Szürkepenészes rothadás (Botrytis
cinerea)
Alternária (Alternaria spp. )
2
Alternáriás feketefoltosság (Alternaria
brassicae)
Alternáriás szárazfoltosság (Alternaria
raphani)
Lisztharmat (Erysiphe spp. )
Peronoszpóra (Peronospora brassicae,
Parborascens)
Repcerák (Leptosphaeria maculans)
Rozsda (Puccinia spp. )

2. Tarlórépa (Brassica rapa L. var. rapa)

Dugvány esetén

Az ellenőrzés száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a dugványok kifejlődésekor,

2. ellenőrzés válogatás után, kiültetés előtt.

Magtermő esetén

Az ellenőrzés száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzás idején,

2. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás: 5 év.

A mintatér nagysága: 200 db növény.

A mintaterek száma: 20ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Beta nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

[294]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Elválasztó sáv, legalább dugvány eseténméter2
Izolációs távolság, más fajtától és egyéb
Brassica fajoktól, legalább magtermő esetén
500200
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám4
Idegen Brassica faj
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény
db
0
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
01
Felmagzó dugvány mintaterenként0
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Arankafélék (Cuscuta spp. )
Galajfajok (Galium spp. )
Lórom fajok (Rumex spp. )
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Vadzab fajok (Avena spp. )
0
2
1
3
1
0, 2
0
5
2
5
2
0, 5
Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fekete rothadás (Xanthomonas campestris)
Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)
Gyökérfarok rothadás (Pseudomonas campestris)
%5
Gombás megbetegedések
a mintaterek átlagában legfeljebb
Lisztharmat (Erysiphe communis)
minősítő szám2

3. Napraforgó (Helianthus annuus L.)[295]

3.1. Szabadelvirágzású fajták és hibridek apai szülő komponensei

3.1.1. Az ellenőrzések száma: három.

3.1.2. Az ellenőrzések időpontja:

3.1.2.1. Első ellenőrzés (fővirágzás előtti ellenőrzés): a virágzás kezdetén, amikor a virágzás az anyasorok növényeinek legfeljebb 5-10%-án kezdődött meg.

3.1.2.2. Második ellenőrzés (virágzási ellenőrzés): fővirágzás időszakában, amikor a virágzás 50-60%-os.

3.1.2.3. Harmadik ellenőrzés (érési ellenőrzés): a betakarítás előtt 5-7 nappal.

3.1.3. Elővetemény-korlátozás: a napraforgó vetőmag-előállítását csak olyan táblán szabad elvégezni, amelyen napraforgót a megelőző három évben semmilyen célra nem termeltek.[296]

3.1.4. A mintatér nagysága: 100 növény folyamatos leszámolása (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban anya és apasorokban külön-külön).

3.1.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db, minden további megkezdett 10 ha után 2 db.

3.2. Hibridek és hibridek anyai szülő komponensei

3.2.1. Az ellenőrzések száma: öt.

3.2.2. Az ellenőrzések időpontja:

3.2.2.1. Első ellenőrzés (virágzás előtti ellenőrzés): bimbós állapotban.

3.2.2.2. Második ellenőrzés: a virágzás kezdeti időszakában, amikor a virágzás megkezdődött, az anyasorok növényeinek 5-10%-án.

3.2.2.3. Harmadik ellenőrzés: a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének ideje alatt.

3.2.2.4. Negyedik ellenőrzés: a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének ideje alatt. (A 3.2.2.2., 3.2.2.3. és 3.2.2.4. pont alatti ellenőrzések együtt: virágzási ellenőrzések.)

3.2.2.5. Ötödik ellenőrzés: a virágzást követően, a betakarítás előtt 5-7 nappal.

3.2.3. Elővetemény-korlátozás: A napraforgó vetőmag-előállítását csak olyan táblán szabad elvégezni, amelyen napraforgót a megelőző három évben semmilyen célra nem termeltek.[297]

3.2.4. A mintatér nagysága: 100 db növény folyamatos leszámolása (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban anya és apasorokban külön-külön).

3.2.5. A mintaterek száma:

AB
1.A terület nagysága (ha)A mintaterek száma (db)
2.8 vagy annál kevesebb5
3.8,1 - 168
4.16,1 - 2510
5.25,1 - 4015
6.40,1 - 6020
7.60,1 - 8525
8.85,1 vagy annál több30

3.2.6. Hibridek elit vetőmagjának kell tekinteni az áruhibrid vetőmag-előállítására kiadott szülői komponens vetőmagját.

3.2.7. Hibridek I. szaporítási fokú vetőmagjának kell tekinteni az árutermesztés alapját képező Hibrid F1 vetőmagját - a kombináció típusától függetlenül -, amelyek a Nemzeti Fajtajegyzékben szerepelnek.

3.3. Egyéb követelmények:

3.3.1.Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

3.3.2. Az azonos apával, de eltérő anyával történő keresztezéssel végzett napraforgó vetőmag-előállítás megengedett. Ebben az esetben az izolációs távolságon belül levő napraforgó vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni. Ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább 4 sorral meg kell növelni.

3.3.3. Virágport hullató, fajtaazonos egyednek kell értékelni a steril anyasorokban azt a növényt, amelynek tányérján legalább két körben látható fekete porzó.

3.3.4. A keresztezéssel végzett napraforgó vetőmag-előállításokban a virágzást befejezettnek kell tekinteni, ha az anyai növényállományban már nincs ki nem nyílott tányér. Az anyai növényállományból a ki nem nyílott tányérokat legkésőbb az 5. ellenőrzésig el kell távolítani.

3.4. A bázis vetőmaggal szemben támasztott fajtatisztasági követelmények:

Az első szaporítási fokú hibrid F1 vetőmag-előállító tábla anya és apasoraiban az összes idegen növények aránya az 5%-ot nem haladhatja meg, amelyet az első ellenőrzésen minősíteni kell.

3.5. Az apasorok eltávolításának ellenőrzése:

3.5.1. A keresztezéssel végzett napraforgó elit és I. szaporítási fokú vetőmag-előállítások apasorainak növényállományát legkésőbb az 5. ellenőrzésig maradéktalanul el kell távolítani.

3.5.2. Mintavételi kötelezettség gélelektroforézises vizsgálat céljára:

3.5.2.1. A fajtatisztaság további ellenőrzése céljából gélelektroforézises vizsgálatot kell végezni, kivéve, ha a vetőmag-előállítás zárt körzetben vagy szabadelvirágzású fajtáknál legalább 1000 m, szülői komponens vetőmag-előállításnál legalább 3000 m, illetve áruhibrid-előállítás legalább 1000 m izolációs távolság mellett történik.

3.5.2.2. A vizsgálathoz a vetőmag-előállító tábláról kell mintát venni. A magot érlelt növényeknél az idegen pollenforrás irányába eső 3 pászta, illetve nem párhuzamos sorok esetén 30 méter szélességnyi növényállományból, illetve szabadelvirágzású fajták és apai szülőkomponensek esetében idegen pollenforrás irányába eső 10 pászta, illetve nem párhuzamos sorok esetén 50 méter szélességnyi növényállományból 1 db 2 kg-os mintát kell venni.

3.6. A gélelektroforézises vizsgálattal megállapított fajtatisztaságot az alábbi határérték alkalmazásával kell minősíteni:

3.6.1. Elit szaporítási fok esetén: nem fajtaazonos legfeljebb 5%.

3.6.2. I. szaporítási fok esetén: nem fajtaazonos legfeljebb 10%.

3.6.3. A határértéket meghaladó mértékű idegentartalom esetén a vetőmag-előállító tábla minősítése alkalmatlan, termése vetőmagként nem minősíthető és nem forgalmazható.

3.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

ABCD
1.A vizsgálat tárgyaEgységElit szaporítási fokI. szaporítási fok
2.1. Izolációs távolság szabadvirágzású
fajták esetén, legalább
méter750500
3.2. Izolációs távolság hibridek és hibrid
szülő komponensek esetén, legalább
méter1500500
4.3. Gyomosság, legfeljebbminősítő
szám
22
5.4. Kultúrállapot, legalábbértékszám44
6.5. Fejlettség, legalábbértékszám44
7.6. Kiegyenlítettség, legalábbértékszám44
8.7. Idegen fajta (a mintaterek átlagában
legfeljebb) összesen, szabadvirágzású
fajták esetén
%0,51
9.8. Hibrid és keresztezéses hibrid szülő
komponensek esetén:
10.8.1. Idegen fajta az anyasorokban az
érési ellenőrzésen
%0,51,0
11.8.2. Virágport hullató idegen fajta az
apasorokban a virágzási ellenőrzéseken
összesen
%0,20,5
12.8.3. Virágport hullató fajtaazonos
növény az anyasorokban a virágzási
ellenőrzéseken összesen
%0,50,5
13.8.4. Virágport hullató idegen fajta az
anyasorokban a virágzási
ellenőrzéseken összesen
%0,20,2
14.8.5. Idegen fajta nem keresztezéses
hibrid szülő komponens esetén, a
mintaterek átlagában, legfeljebb
%0,2
15.8.6. Virágport nem hullató idegen fajta
a virágzási ellenőrzésen, összesen
%0,30,3
16.9. Idegen kultúr- és gyomnövények (a
mintaterek átlagában legfeljebb):
17.9.1. Arankafélék (Cuscuta spp.)db (növény)00
18.9.2. Szádor fajok (Orobanche spp.)db (növény)00
19.9.3. Fenyércirok (Sorghum halepense)db (növény)0,20,5
20.9.4. Vadzab (Avena spp.)db (növény)0,20,5
21.9.5. Szerbtövis (Xanthium spp.)db (növény)12
22.10. Idegen kultúr- és gyomnövények (a
mintaterek átlagában összesen,
legfejlebb):
23.10.1. Beléndek (Hyosciamus niger)db (növény)510
24.10.2. Csattanó maszlag (Datura
stramonium)
db (növény)510
25.10.3. Foltos bürök (Conium maculatum)db (növény)510
26.10.4. Galaj fajok (Galium spp.)db (növény)510
27.10.5. Lórom fajok (Rumex spp.)db (növény)510
28.10.6. Repcsényretek (Raphanus
raphanistrum)
db (növény)510
29.11. Gombabetegségek (mintaterek
átlagában, legfeljebb az utolsó
ellenőrzéskor):
[298]
30.11.1. Diaporte (Diaporthe helianthii) a
tányéron
növény %33
31.11.2. Diaporte (Diaporthe helianthii) a
száron
növény %3030
32.11.3. Peronoszpóra
(Plasmopara halstedii)
növény %00
33.11.4. Szürkepenész
(Botrytis cinerea) és
Fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum)
összesen
növény %1010"

4. Len /olajlen és rostlen/ (Linum usitatissimum L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor

2. ellenőrzés éréskor

Elővetemény korlátozás: Nincs.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit € fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük. III. fokú szaporítás esetén a határértékeknek legalább a II. fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Elválasztó sáv, legalábbm2
Gyomosság, legfeljebbminősítő
szám
2
Fejlettség, legalábbértékszám3
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebbnövény024
Idegen kultúr-és gyomnövények a mintaterekdb
átlagában, legfeljebb
Arankafélék (Cuscuta spp. )00
Réti ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides)12
Szédítő vadóc (Lolium temulentum)12
Szulák keserűfű-fajok (Polygonum convolvulus)515
Vadzab fajok (Avena spp. )0, 20, 5
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb515
Borsmustár (Eruca sativa)
Duzzadt gomborka (Camelina alyssum)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Sinapis és Brassica fajok
Gombabetegségek a mintaterek átlagában%
együttesen legfeljebb
Polispórás szárbarnulás és szártörés
(Polyspora lini)
Lenragya vagy pazmo (Septoria linicola)
- olajlen esetén510
- rostlen esetén05
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebbminősítő2
Lenfenésedés (Colletotrichum lini) Lenrozsdaszám
(Melampsora lini) Fuzáriumos hervadás
(Fusarium oxysporum f. lini)

5. Szója (Glycine max/L. /Merr.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és lucernaféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 200 db növény.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az el€(E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Elválasztó sáv, legalábbm2
Gyomosság, legfeljebbminősítő
szám
2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebbnövény2510
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek
átlagában, legfeljebb
Aranka-félék (Cuscuta spp.)
Vadzab fajok (Avena spp.) a mintaterek
átlagában összesen, legfeljebb
Beléndek(Hyosciamus niger)
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Fenyércirok (Sorghum halepense)
Galaj-félék (Galium spp.)
Selyemmályva (Abutilon spp.)
db0
0, 2
1
0
0, 5
3
0
0, 8
5
Vírusos megbetegedések a mintaterek
átlagában, legfeljebb Marmor manifestum
%10
Baktériumos betegségek a mintaterek
átlagában, együttesen legfeljebb
Szója baktériumos fekélye (Xanthomonas
phaseoli var. sojense)
Szója baktériumos sárgaudvaros foltossága
(Pseudomonas glycinea)
minősítő
szám
2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában,
legfeljebb
Barna szárrothadás (Phialophora gregata)
Fitoftórás gyökér- és szárrothadás
(Phytophtora megasperma f. sp. glycinea)
Hüvely- és szárragya (Diaporthe phaseolorum)
Peronoszpóra (Peronospora manshurica)

6. Földimogyoró (Arachis hypogaea L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés éréskor. Elővetemény-korlátozás: Nincs.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Elválasztó sáv, legalábbm2
Gyomosság, legfeljebbminősítő
szám
2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebbnövény01, 53
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aranka-félék (Cuscuta spp. )
Vadzab fajok (Avena spp. )
a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Beléndek(Hyosciamus niger)
db0
0,2
1
0
0,5
3
0
0,8
5
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Levélfoltosság (Cercospora personata)
Fuzárium (Fusarium spp.)
Rozsda (Puccinia arachidis)
minősítő
szám
2

7. Kender (Cannabis sativa L.)

Szabadelvirágzású fajták esetén:

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a virágzás kezdetén,

2. ellenőrzés a magéréskor.

Hibridek esetén:

Az ellenőrzések száma: 5.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés az anyasorok hímegyedeinek virágzása előtt kis bimbós állapotban,

2. ellenőrzés a virágzás kezdetén, amikor a virágzás aránya 10-15%,

3. ellenőrzés a fővirágzás időszakában, amikor a virágzás aránya 50-60%,

4. ellenőrzés virágzás végén, amikor a hímtelenítést az anyasorokban be lehet fejezni,

5. ellenőrzés magéréskor.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző két évben kendert nem termesztettek az adott táblán.

A mintatér nagysága: 100 db növény.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Hibrid esetében mind az anya-, mind az apasorokban ugyanannyi mintateret kell kijelölni.

Egyéb követelmények: A szuperelit fokú szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

Az izolációs távolságon belül előforduló vadkendert és árvakelést virágzás előtt ki kell irtani.[299]

Idegen fajtának számít az egylaki kenderben a kétlaki, kétlaki kenderben az egylaki egyed, valamint a habitusában vagy színében jól megkülönböztethető egyed is.

A fejlettséget és a kiegyenlítettséget a hibridekesetében a második ellenőrzéskor kell először elbírálni.

A keresztezéssel végzett vetőmag-előállításban az idegen tő az apasorokban összesen legfeljebb 0, 1% lehet.

Hímtelenítési hibának számít az 5 cm-nél hosszabb, virágzó fő- vagy oldalág. A még nem virágzó idegen egyed nem számít idegen fajtának, ill. hímtelenítési hibának.

A szádor irtását a magkötés előtt kell elvégezni.

A fehér és szürke penészgombától fertőzött növények hibának minősülnek, ha a növény szárán kívül vagy belül szkleróciumok képződnek vagy penészbevonat látható a száron.

[300]
Szabadelvirágzású fajtákHibrid
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.ElitI. és II.
szaporítási fok
1234567
Izolációs távolság, legalábbméter10002001500500
egylaki kender esetén50001000--
Gyomosság, legfeljebbminősítő
szám
2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség,
legalább Kultúrállapot, legalább
értékszám4
Idegen fajta a mintaterek átlagában,
összesen legfeljebb
növény
db
00, 20, 501, 3
- Virágzó hímkender az---0, 31, 0
anyasorokban
-Virágzó hímkender az---0, 62, 0
anyasorokban, a virágzási
ellenőrzéseken összesen
- Vadkender (Cannabis sativa L. )0
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen
legfeljebb
Apró szulák (Convolvulus arvensis)
15
Sövényszulák(Calystegia sepium)
Szulák keserűfű (Polygonum
convolvulus)
Gombabetegségek510152525
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia
sclerotiorum)
Szürkepenészes rothadás (Botrytis
cinerea)
a mintaterek átlagában, legfeljebbminősítő
Peronoszpóra (Pseudoperonospora
cannabina)
szám2

8. Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)

Kömény (Carum carvi L.)

Mák (Papaver somniferum L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés éréskor (kivéve vegetatív szaporítású növényeknél, ahol felszedéskor, tőosztáskor)

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m².

Mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

[301]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.
szaporítási fok
1234
Elválasztó sáv, legalábbméter2
Izolációs távolság
más fajtától, legalább (kivétel vegetatív szaporítás)
400200
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám43
Idegen fajta,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
0, 55
Sziromszáradásos növény máknál, a mintaterek
átlagában, legfeljebb
8
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény
db
Aranka-félék (Cuscuta spp. )
Vadzab fajok (Avena spp. )
0
0, 2
0
0, 5
a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb
Beléndek(Hyosciamus niger)
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Foltos bürök (Conium maculatum)
12
mák esetén a mintaterek átlagában, legfeljebb
Réti ecsetpázsit (Allopecurus myosuroides)
Selyemmályva (Abutilon spp. )
0, 5
0, 5
1
1
sáfrányos szeklice estén a mintaterek átlagában,
legfeljebb
Galaj-félék (Galium spp. )
Szádor-fajok (Orobanche spp. )
0, 5
0, 2
1
0, 5
konyhakömény esetén a mintaterek átlagában összesen,
legfeljebb
Szulák-fajok (Polygonum spp. )
Tarackbúza (Agropyron repens)
25
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
minősítő szám2
Kártevők
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
%15

9. Gyapot (Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)

Szabadelvirágzású fajták esetén:

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés éréskor

Hibridek esetén:

Az ellenőrzések száma: 5.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzás kezdetén,

2. ellenőrzés a fővirágzás idején,

3. ellenőrzés a virágzás végén,

4. ellenőrzés apai szülő növények kivágása után,

5. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos fajú növényt

A mintatér nagysága: 100 db növény

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db

Hibrid esetében mind az anya-, mind az apasorokban ugyanannyi mintateret kell kijelölni.

Egyéb követelmények: A szuperelit fokú szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A szántóföldi ellenőrzés során a hímsterilitás megállapítása a virágok termékeny portok hiányára irányuló vizsgálata útján történik. A termékeny portok jelenléte elit szaporítási fokú vetőmagelőállítás esetén legfeljebb 0, 1%, I. és II. szaporítási fok esetében legfeljebb 0, 3%.

[302]
Szabadelvirágzású fajtákHibrid
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.ElitI.
szaporítási fok
1234567
Izolációs távolság, legalább
- G. hirsutum esetében
- G. barbadense esetében
méter100
200
30
200
-800
800
Gyomosság, legfeljebbminősítő
szám
2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám4
Idegen fajta a mintaterek átlagában,
összesen legfeljebb
%0, 10, 20, 30, 10, 5
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen
legfeljebb
Csillagpázsit (Cynodon dactylon)
Kakaslábfű (Echinocloa crusgalli)
növény
db
10
Gombabetegségek a mintaterek
átlagában, együttesen legfeljebb
Xanthomonas spp.
Fusarium spp.
Phytophthora spp.
510152525
Kártevők a mintaterek átlagában,
legfeljebb
minősítő
szám
2

C. rész

A vetőmagvizsgálat és -minősítés részletes minőségi követelményei

I. Mintavétel

FajEgy tétel
legnagyobb
tömege tonna
(t)
Kiszerelt
csomagolási
egységek
tömege
legfeljebb
(kg)
Alapminta
legalább
(kg)
Laboratóriumi
minta
legalább
(g)
Tisztaság-
vizsgálati
minta
legalább
(g)
Idegenmag-
vizsgálati
minta
(g)
1234567
Barna mustár (Brassica juncea)1052100440
Fehér mustár (Sinapis alba)105540020200
Fekete mustár (Brassica nigra)1052100440
Földimogyoró (Arachis hypogaea)301010100010001000
Gyapot (Gossypium hirsutum L.,
Gossypium barbadense L. )
25101010003501000
Káposztarepce (Brassica napus)105520010100
Kender (Cannabis sativa)105560060600
Kömény (Carum carvi)1012200880
Mák (Papaver somniferum)101250110
Napraforgó (Helianthus annuus)25101010002001000
Len /olajlen és rostlen/
(Linum usitatissimum)
105530015150
Réparepce (Brassica rapa var.
silvestris)
Tarlórépa (Brassica rapa var. rapa)
1055200770
Sáfrányos szeklice (Carthamus
tinctorius)
251290090900
Szója (Glycine max)30101010005001000

A maximális tételsúly nem léphető túl 5%-nál nagyobb mértékben.

II. Vetőmagvizsgálati és -minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

FajCsírázó-
képesség
legalább
%
TisztaságIdegenmag-tartalom legfeljebb (db/minta)
Tisztaság
legalább
%
Idegenmag-
tartalom
legfeljebb
(tömeg%)
Idegenmag-
tartalom
legfeljebb
Avena fatua,
Avena
ludoviciana,
Avena
sterilis
Cuscuta
spp.
Raphanus
rapha-
nistrum
Rumes spp.
(Rumex
acetosella
kivételével)
Alopecurus
myosuroides
Lolium
remotum
Nedvesség-
tartalom
legfeljebb
(%)
123456789101112
Barna mustár
(Brassica juncea)
85980, 30010211, 0
Fehér mustár
(Sinapis alba)
85980, 30010211, 0
Fekete mustár
(Brassica nigra)
85980, 30010211, 0
Földimogyoró
(Arachis hypogaea)
7099-50011, 0
Gyapot
(Gossypium hirsutum L, Gossypium
barbadense L. )
8098150014, 5
Káposztarepce
(Brassica napus)
85980, 30010211, 0
Kender
(Cannabis sativa)
7598-300012, 0
Kömény
(Carum carvi)
709725001012, 0
Len
- rostlen
-olajlen
(Linum usitatissimum)
92
85
99
99
15
15
0
0
0
0
4
4
2
2
9, 0
Mák
(Papaver somniferum)
809825009, 0
Napraforgó
(Helianthus annuus)
859850010, 0
Réparepce
(Brassica rapa var. silvestris)
Tarlórépa
(Brassica rapa var. rapa)
85980, 30010211, 0
FajCsírázó-
képesség
legalább
%
TisztaságIdegenmag-tartalom legfeljebb (db/minta)
Tisztaság
legalább
%
Idegenmag-
tartalom
legfeljebb
(tömeg%)
Idegenmag-
tartalom
legfeljebb
Avena fatua,
Avena
ludoviciana,
Avena
sterilis
Cuscuta
spp.
Raphanus
rapha-
nistrum
Rumes spp.
(Rumex
acetosella
kivételével)
Alopecurus
myosuroides
Lolium
remotum
Nedvesség-
tartalom
legfeljebb
(%)
123456789101112
Sáfrányos szeklice
(Carthamus tinctorius)
7598-50011, 0
Szója
(Glycine max)
8098-50014, 0

A kender és a sáfrányos szeklice vetőmagban nem lehet jelen Orobanche spp.; az Orobanche spp. egyetlen magjának jelenléte egy 100 gramm tömegű mintában azonban nem tekintendő szennyeződésnek, amennyiben egy második, 200 gramm tömegű mintában az Orobanche spp. egyetlen magja sincs jelen.

Vetőmagvak magegészségi követelményei

1. A vetőmagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie minden olyan károsítótól, amely csökkenti a növényi szaporítóanyag felhasználhatóságát és minőségét. A vetőmagnak meg kell felelnie továbbá a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban az uniós zárlati károsítókra, a védett zónás zárlati károsítókra és a vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, valamint a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseknek.[303]

2. A vetőmagoknak és a megfelelő kategóriáknak a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében meg kell felelniük a 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet IV. melléklet H. részében meghatározott követelményeknek.

3. Kender (Cannabis sativa) vetőmag esetében a Botrytis spp. károsító szervezettel fertőzött vetőmagok számának százalékos aránya maximum 5% lehet.

-[304]

D. rész

I. Vetőmag-minősítésben részesíthető növényfajok

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetőek.

FajnévEngedélyezett szaporítási fok
12
Dohány (Nicotiana tabacum L. )Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
Négermag (Guizotia abyssinica L. )Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
II. szaporítási fok
kereskedelmi

II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Dohány (Nicotiana tabacum L.)

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Teljes virágzáskor.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben dohányt és a burgonyafélék családjába tartozó növényt (paprika, paradicsom, burgonya, tojásgyümölcs), kabakos növényt (uborka, dinnye, tökfélék) és lucernát nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 200 db növény.

Mintaterek száma: 4, vagy minden növény.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

Megjegyzés: Hibriddohány-vetőmag a citoplazmásan hímsteril vagy kasztrált anyai szülők és (fertilis) apai szülők keresztezésével előállított vetőmag. A hímsteril dohányfajtát beltenyésztéssel vagy egyéb úton állítják elő, porzója nincs vagy virágzatában nem képződik termékenyítésre képes virágpor (pollen), de bibéje termékenyülésre képes.

A hímtelenítés vizsgálata

Mind a hímsteril alapanyag, mind pedig a hibrid F1 előállító tábláján a hímsterilitást a kinyílott és az elbírálható virágok portokjainak meglétén, illetve a portokok csökevényessége alapján kell vizsgálni.

A megporzott virágok jelölésének ellenőrzése

Csak azok a megporzott virágok maradhatnak meg termést hozó tokoknak, amelyeken 2 csészelevél letépésével a kézi beporzás jelölve van, a megporzás előtt kinyílott és meg nem termékenyített vagy önbeporzott virágokat le kell tépni, kivéve a hímsteril növényeket, ahol nincs szükség a beporzás jelölésére sem.

Izolációs távolság[305]

Vektorháló alatti termesztésnél a vetőmag-előállítást szigeteltnek kell tekinteni.

Idegenelés tevékenység

Az idegen töveket a virágzás kezdetéig el kell távolítani, ennek hiányában a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

Védekezés baktériumos megbetegedésekkel szemben

A baktériumos betegségekkel szembeni védekezés kötelező, elmulasztása kizáró ok.

[306]
A vizsgálat tárgyaEgységElit fertilis fajtákAlapanyag és árutermelés célját szolgáló
hibrid F1hímsteril
szaporítási fok
12345
Izolációs távolság, legalább
- más fajtáktól (vetőmag- és árutermő dohány
között)
méter1000-
Elválasztó sáv, legalább2
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebbnövény
db
0
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aranka-fajok (Cuscuta spp. )
Vadzab-fajok (Avena spp. )
0
0, 2
0
0, 5
0
0, 5
A vizsgálat tárgyaEgységElit fertilis fajtákAlapanyag és árutermelés célját szolgáló
hibrid F1hímsteril
szaporítási fok
12345
Vírusbetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Dohány-gyűrűsfoltosság vírusa
(Tobacco ringspot vírus)
%0, 5
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Burgonya Y vírus (Potato virus Y)
Dohány-mozaikvirus (Tobacco mosaik virus)
Sztolbur mikoplazma (Stolbur phytoplasma)
10
Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Dohányvész (Pseudomonas tabaci)
növény
db
0, 30, 60, 6
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Alternária (Alternária tabaci)
Dohány-peronoszpóra (Peronospora tabacina)
Lisztharmat (Erysiphe cichoracearum)
%15

2. Négermag (Guizotia abyssinica L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt. A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

[307]
A vizsgálat tárgyaEgységElitI.II.
szaporítási fok
12345
Izolációs távolság, legalábbméter500200100
Gyomosság, legfeljebbminősítő szám2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb00, 31, 0
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db
Aranka-fajok (Cuscuta spp. )
Mezei aszat (Cirsium arvense)
Vadzab-fajok (Avena spp. )
0
1
0, 2
0
4
0, 5
0
8
0, 8

III. A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

FajEgy tétel
legnagyobb
tömege tonna
(t)
Kiszerelt
csomagolási
egységek
tömege
legfeljebb
(kg)
Alapminta
legalább
(kg)
Laboratóriumi
minta legalább
(g)
Tisztaság-
vizsgálati minta
legalább
(g)
Idegenmag-
vizsgálati minta
(g)
1234567
Dohány
(Nicotiana tabacum)
100, 52250, 55
Négermag
(Guizotia abyssinica)
50, 551001050

A maximális tételsúly nem léphető túl 5%-nál nagyobb mértékben.

2. Vetőmag-vizsgálati és -minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

FajSzaporítási fokCsírázó-
képesség
legalább
%
Tisztaság
legalább
%
Idegen mag legfeljebb
db/minta
Nedvesség-
tartalom
legfeljebb
%
ÖsszesAvena spp.
Cuscuta spp.
1234567
Dohány
(Nicotiana tabacum)
Szuperelit - Elit
I. fok
8098, 05010, 0
Négermag
(Guizotia abyssinica)
Szuperelit - Elit
I-II. fok
8098, 510012, 0

5. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez[308]

A vetőburgonya forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt faj szaporítási fokai és osztályai előállítására, minősítésére, valamint az ilyen vetőgumóknak az Európai Unió határain belüli behozatalára és - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik országba irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

I. A vetőburgonya (Solanum tuberosum L.) szaporítási fokai és osztályai megnevezése:

1. A vetőburgonyánál engedélyezett szaporítási fokok és osztályok:

1.1. Szuperelit (amely lehet "PBTC uniós osztály" vagy "PB uniós osztály"),

1.2. elit (amely lehet "S uniós osztály", "SE uniós osztály" vagy "E uniós osztály"),

1.3. I. fok (amely lehet "A uniós osztály" vagy "B uniós osztály").

2. A vetőburgonya uniós osztályai:

2.1. A szuperelit vetőburgonya

2.1.1. A szuperelit vetőburgonya minimális minőségi feltételei:[309]

2.1.1.1. olyan anyanövényektől származik, amelyek mentesek a következő károsítóktól: Pectobacterium spp., Dickeya spp., Candidatus Liberibacter solanacearum, Candidatus Phytoplasma solani, burgonya gumóorsósodás viroid, burgonya levélsodró vírusa, burgonya A-vírus, burgonya M-vírus, burgonya S-vírus, burgonya X-vírus és burgonya Y-vírus;

2.1.1.2. a nem fajtatiszta fejlődésben lévő egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,01%-ot;

2.1.1.3. az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók vagy az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók által okozott tünetek előfordulása a szuperelit vetőburgonya termesztéséhez használt fejlődésben lévő növényeken nem haladhatja meg:

2.1.1.3.1. Feketerothadás Dickeya Samson etal. spp. [1DICKG]; Pectobaderium Waldee emend. Hauben et al. spp. [1PECBG] esetében a 0% küszöbértéket,

2.1.1.3.2. Candidatus Liberibacter solanacearum Liefting et al. [LIBEPS] esetében a 0% küszöbértéket,

2.1.1.3.3. Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al. [PHYPS0] esetében a 0% küszöbértéket,

2.1.1.3.4. Vírusok által okozott mozaikos tünetek és a burgonya levélsodró vírusa [PLRV00] okozta tünetek esetében a 0,1% küszöbértéket,

2.1.1.3.5. Burgonyagumó-orsósodás viroid [PSTVD0] esetében a 0% küszöbértéket.

2.1.1.4. Az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók által okozott vírusfertőzés tünetei a szuperelit vetőburgonya közvetlen utódnemzedékében nem haladhatja meg a 0% küszöbértéket.

2.1.2. A 2.1.1.2., 2.1.1.3. és 2.1.1.4. pontokban foglalt követelmények teljesülését hatósági szántóföldi ellenőrzés keretében kell megállapítani. Kétség esetén a szántóföldi ellenőrzéseket a leveleken végzett hatósági ellenőrzések kiegészíthetik.[310]

2.1.3. Mikroszaporítás alkalmazása esetén a 2.1.1.1. pontnak való megfelelést az anyanövényen végzett hatósági ellenőrzés vagy hatósági felügyelettel végzett ellenőrzés igazolhatja.

2.1.4. Klonális szelekció alkalmazása esetén a 2.1.1.1. pontnak való megfelelést a szaporító készleten elvégzett hatósági ellenőrzés vagy hatósági felügyelettel végzett ellenőrzés igazolhatja.

2.2. Az elit vetőburgonya

2.2.1. Az elit vetőburgonya abban az esetben forgalmazható "S uniós osztály" megjelöléssel, amennyiben hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a VII. fejezet 1.1. pontjában írt feltételeknek, valamint hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a VII. fejezet 1.2. pontjában írt feltételeknek.

2.2.2. Az elit vetőburgonya abban az esetben forgalmazható "SE uniós osztály" megjelöléssel, amennyiben hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a VII. fejezet 2.1. pontjában írt feltételeknek, valamint hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a VII. fejezet 2.2. pontjában írt feltételeknek.

2.2.3. Az elit vetőburgonya abban az esetben forgalmazható "E uniós osztály" megjelöléssel, amennyiben hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a VII. fejezet 3.1. pontjában írt feltételeknek, valamint hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a VII. fejezet 3.2. pontjában írt feltételeknek.

2.3. Az I. fokú vetőburgonya

2.3.1. A I. fokú vetőburgonya abban az esetben forgalmazható "A uniós osztály" megjelöléssel, amennyiben hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a IX. fejezet 1.1. pontjában írt feltételeknek, valamint hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a IX. fejezet 1.2. pontjában írt feltételeknek.

2.3.2. A I. fokú vetőburgonya abban az esetben forgalmazható "B uniós osztály" megjelöléssel, amennyiben hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a IX. fejezet 2.1. pontjában írt feltételeknek, valamint hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a IX. fejezet 2.2. pontjában írt feltételeknek.

II. A vetőburgonya tételeire vonatkozó általános minimális minőségi feltételek, amennyiben a szaporítási fokok és osztályok minőségi feltételei tekintetében e rendelet eltérően nem rendelkezik:

1. Szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatosan az alábbi tűréshatárok megengedettek a vetőburgonya esetében:

1.1. föld és idegen anyag jelenléte: 1,0 tömegszázalék az elit vetőburgonya esetében és 2,0 tömegszázalék a I. fokú vetőburgonya esetében;

1.2. száraz és nedves rothadás együttesen, kivéve, ha azt a Synchytrium endobioticum, a Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus vagy a Ralstonia solanacearum okozza: 0,5 tömegszázalék, amelyen belül a nedves rothadás 0,2 tömegszázalék;

1.3. külső hibák, így különösen torzult vagy sérült gumók: 3,0 tömegszázalék;

1.4. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók: 5,0 tömegszázalék;

1.5. a burgonyahimlő (Rhizoctonia solani) által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók: 5,0 tömegszázalék;

1.6. a poros varasodás (Spongospora subterranea) által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók: 3,0 tömegszázalék;

1.7. túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság (Helminthosporium solani) okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók: 1,0 tömegszázalék.

2. Az 1.2.-1.7. pontokban felsoroltak tűréshatára összesen 6,0 tömegszázalék az elit vetőburgonya esetében és 8,0 tömegszázalék az I. fokú vetőburgonya esetében.

III. Legnagyobb megengedett generáció szám:

1. A szuperelit vetőburgonya-generációk száma nem haladja meg a négyet.

2. Az elit vetőburgonya generációinak száma legfeljebb négy lehet; a szántóföldi szuperelit vetőburgonya és az elit vetőburgonya kombinált generációinak száma legfeljebb hét lehet.

3. Az I. fokú vetőburgonya generációinak száma legfeljebb kettő lehet.

4. Amennyiben a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett burgonyát az adott kategóriában megengedett legutolsó generációhoz tartozónak kell tekinteni.

IV. A szuperelit vetőburgonya tételek minimális minőségi feltételei:[311]

1. A föld és idegen anyag jelenléte nem haladja meg az 1,0 tömegszázalékot.

2. A rothadás - a gyűrűs rothadás és barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot.

3. A külső hibákkal rendelkező, köztük torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot.

4. A közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot.

5. A túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot.

6. A 2-5. pontokban felsorolt hibákkal érintett gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

7. Szuperelit vetőburgonya az, amelyet a fajta fenntartójának közvetlen irányításával a fajta és a megfelelő növény-egészségügyi állapot fenntartása érdekében elfogadott szakmai gyakorlat szerint szaporítottak.

V. A szuperelit vetőburgonya "PBTC uniós osztály" és "PB uniós osztály" minősítéssel történő forgalomba hozatalának feltételei:[312]

1. A "PBTC uniós osztályú" szuperelit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell megfelelnie:

1.1. a vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

1.1.1. a vetőburgonya nem tartalmazhat nem fajtatiszta egyedeket vagy más fajtába tartozó egyedeket;

1.1.2. a növények előállítása - a gumókat is ideértve - mikroszaporításos módszerrel történik;

1.1.3. a növények szaporítása - a gumókat is ideértve - külső behatásoktól védett létesítményben történik, károsítóktól mentes termesztőközegben;

1.1.4. a gumók az első generáció után nem szaporíthatóak;

1.1.5. a növényeknek meg kell felelniük a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétére vagy az adott vizsgálatköteles nemzárlati károsító által okozott tünetekre vonatkozóan az alábbi táblázatok szerinti küszöbértékeknek:

AB
1.Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók vagy vizsgálatköteles
nemzárlati károsítók által okozott tünetek
A vizsgálatköteles nemzárlati károsítóknak
a "PBTC uniós osztályú" szuperelit vetőburgonya termesztéséhez használt
fejlődésben lévő növényeken való jelenlétére vonatkozó küszöbérték
2.Burgonya feketelábúsága (Blackleg) (Dickeya
Samson et al. spp. [1DICKG]; Pectobaderium
Waldee emend. Hauben et al. spp. [1PECBG]
0%
3.Candidatus Liberibacter solanacearum Liefting
et al. [LIBEPS]
0%
4.Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al.
[PHYPSO]
0%
5.Vírusok által okozott mozaikos tünetek
és
a burgonya levélsodró vírusa (Potato leaf roll
virus) [PLRV00] okozta tünetek
0%
6.Burgonyagumó orsósodás viroid (Potato
spindle tuber viroid) [PSTVDO]
0%
AB
1.Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók vagy vizsgálatköteles
nemzárlati károsítók által okozott tünetek
A vizsgálatköteles nemzárlati károsítóknak a "PBTC uniós osztályú"
szuperelit vetőburgonya közvetlen utódnemzedékében való jelenlétére
vonatkozó küszöbérték
2.Vírusfertőzés tünetei0%

1.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó feltételek:

1.2.1. nem lehetnek bennük rothadás által érintett vetőburgonyák;

1.2.2. nem lehetnek bennük közönséges varasodás által érintett vetőburgonyák;

1.2.3. nem lehetnek bennük kiszáradás miatt túlzottan fonnyadt vetőburgonyák;

1.2.4. nem lehetnek bennük külső hibákkal rendelkező, köztük torzult vagy sérült vetőburgonyák;

1.2.5. a szuperelitvetőburgonya-tételeknek meg kell felelniük a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétére vagy az adott uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsító által okozott tünetekre vonatkozóan az alábbi táblázat szerinti küszöbértékeknek:

AB
1.Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók vagy vizsgálatköteles
nemzárlati károsítók által okozott tünetek
A vizsgálatköteles nemzárlati károsítóknak a "PBTC uniós osztályú"
szuperelit vetőburgonya tételeiben való jelenlétére vonatkozó
küszöbérték tömegszázalékban
2.Candidatus Liberibacter solanacearum Liefting
et al. [LIBEPS]
0%
3.Ditylenchus destructor Thorne [DITYDE]0%
4.A Thanatephorus cucumeris (A.B. Frank) Donk
[RHIZSO] okozta burgonyahimlő
0%
5.A Spongospora subterranea (Wallr.) Lagerh.
[SPONSU] okozta poros varasodás
0%

2. A "PB uniós osztályú" szuperelit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

2.1. a vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

2.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,01%-ot;

2.1.2. a növényeknek meg kell felelniük a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétére vagy az adott vizsgálatköteles nemzárlati károsítók által okozott tünetekre vonatkozóan az alábbi táblázatban meghatározott küszöbértékeknek:

AB
1.Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók vagy vizsgálatköteles
nemzárlati károsítók által okozott tünetek
A vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétére vonatkozó küszöbérték
a "PB uniós osztályú" szuperelit vetőburgonya termesztéséhez használt
fejlődésben lévő növényeken
2.Burgonya feketelábúsága (Blackleg) (Dickeya
Samson et al. spp. [1DICKG]; Pectobacterium
Waldee emend. Hauben et al. spp. [1PECBG]
0%
3.Candidatus Liberibacter solanacearum Liefting
et al. [LIBEPS]
0%
4.Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al.
[PHYPSO]
0%
5.Vírusok által okozott mozaikos tünetek
és a burgonya levélsodró vírusa (Potato leaf roll
virus) okozta tünetek [PLRV00]
0,1%
6.Burgonyagumó orsósodás viroid (Potato
spindle tuber viroid) [PSTVDO]
0%
AB
1.Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók vagy vizsgálatköteles
nemzárlati károsítók által okozott tünetek
A vizsgálatköteles nemzárlati károsítóknak
a"PB uniós osztályú" szuperelit vetőburgonya közvetlen
utódnemzedékében való jelenlétére vonatkozó küszöbérték
2.Vírusfertőzés tünetei0,5%

2.2. a vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

2.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és a baktériumos barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

2.2.2. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

2.2.3. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot;

2.2.4. a külső hibákkal rendelkező, köztük torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

2.2.5. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladja meg az 1,0 tömegszázalékot;

2.2.6. a szuperelitvetőburgonya-tételeknek meg kell felelniük a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétére vagy az adott uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsító által okozott tünetekre vonatkozóan az alábbi táblázat szerinti küszöbértékeknek:

AB
1.Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók vagy vizsgálatköteles
nemzárlati károsítók által okozott tünetek
A vizsgálatköteles nemzárlati károsítóknak
a"PB uniós osztályú" szuperelit vetőburgonya tételeiben való jelenlétére
vonatkozó küszöbérték tömegszázalékban
2.Candidatus Liberibacter solanacearum Liefting
et al. [LIBEPS]
0%
3.Ditylenchus destructor Thorne [DITYDE]0%
4.A Thanatephorus cucumeris (A.B. Frank) Donk
[RHIZSO] okozta burgonyahimlő által felületük
10%-ánál nagyobb mértékben érintett gumók
1,0%
5.A Spongospora subterranea (Wallr.) Lagerh.
[SPONSU] okozta poros varasodás által
felületük 10%-ánál nagyobb mértékben
érintett gumók
1,0%

2.2.7. a 2.2.1-2.2.4. és a 2.2.6. alpontban meghatározott tűréshatárokon belül eső gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

VI. Az elit vetőburgonya minimális minőségi feltételei:[313]

1. Az elit vetőburgonya esetében a fejlődésben lévő, nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,1%-ot, és ez az összesített arány a közvetlen utódnemzedékben nem haladhatja meg a 0,25%-ot.

2. A vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte az elit vetőburgonya termesztéséhez használt fejlődésben lévő növényeken nem haladhatja meg:

2.1. Burgonya feketelábúsága (Blackleg) (Dickeya Samson et al. spp. [1DICKG]; Pectobaderium Waldee emend. Hauben et al. spp. [1PECBG] esetében a 1,0% küszöbértéket.

2.2. Candidatus Liberibacter solanacearum Liefting et al. [LIBEPS] esetében a 0% küszöbértéket.

2.3. Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al. [PHYPS0] esetében a 0% küszöbértéket.

2.4. Vírusok által okozott mozaikos tünetek és a burgonya levélsodró vírusa (Potato leaf roll virus) [PLRV00] okozta tünetek a 0,8% küszöbértéket.

2.5. Burgonyagumó-orsósodás viroid [PSTVD0] esetében a 0% küszöbértéket.

3. Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók vagy vizsgálatköteles nemzárlati károsítók által okozott tünetek megállapított küszöbértéke 4,0% az elit vetőburgonya közvetlen utódnemzedékére.

4. Az elit vetőburgonya generációinak száma legfeljebb négy lehet; a szántóföldi szuperelit vetőburgonya és az elit vetőburgonya kombinált generációinak száma legfeljebb hét lehet.

5. Ha a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett vetőburgonyát az adott kategóriában megengedett legutolsó generációhoz tartozónak kell tekinteni.

VII. A elit vetőburgonya osztályozásának feltételei:

1. Az "S uniós osztályú" elit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

1.1. A vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

1.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg az 0,1 %-ot;

1.1.2. a fejlődésben lévő növények között a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg az 0,1 %-ot;

1.1.3. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg az 1,0 %-ot;

1.1.4. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató egyedek aránya és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,2 %-ot;

1.1.5. a vetőburgonya-generációk száma - a szántóföldi szuperelit és az elit vetőburgonya generációit is ideértve - legfeljebb öt lehet;

1.1.6. amennyiben a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett burgonyát az ötödik generációhoz tartozónak kell tekinteni.

1.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

1.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

1.2.2. a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

1.2.3. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

1.2.4. a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

1.2.5. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

1.2.6. a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

1.2.7. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

1.2.8. az 1.2.1.-1.2.6. pontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

2. Az "SE uniós osztályú" elit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

2.1. A vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

2.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,1 %-ot;

2.1.2. a fejlődésben lévő növények között a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,5 %-ot;

2.1.3. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 2,0 %-ot;

2.1.4. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,5 %-ot;

2.1.5. a vetőburgonya-generációk száma - a szántóföldi szuperelit és az elit vetőburgonya generációit is ideértve - legfeljebb hat lehet;

2.1.6. amennyiben a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett burgonyát a hatodik generációhoz tartozónak kell tekinteni.

2.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

2.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

2.2.2. a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

2.2.3. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

2.2.4. a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

2.2.5. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

2.2.6. a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

2.2.7. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

2.2.8. a 2.2.1.-2.2.6. pontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

3. Az "E uniós osztályú" elit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

3.1. A vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

3.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg az 0,1 %-ot;

3.1.2. a fejlődésben lévő növények között a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg az 1,0 %-ot;

3.1.3. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 4,0 %-ot;

3.1.4. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,8 %-ot;

3.1.5. a vetőburgonya-generációk száma - a szántóföldi szuperelit és az elit vetőburgonya generációit is ideértve - legfeljebb hét lehet;

3.1.6. amennyiben a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett burgonyát a hetedik generációhoz tartozónak kell tekinteni.

3.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

3.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

3.2.2. a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

3.2.3. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

3.2.4. a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

3.2.5. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

3.2.6. a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

3.2.7. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

3.2.8. a 3.2.1.-3.2.6. pontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

VIII. Az I. fokú vetőburgonya minimális feltételei:[314]

1. A minősített vetőburgonya esetében a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,5%-ot, és ez az összesített arány a közvetlen utódnemzedékben nem haladhatja meg a 0,5%-ot.

2. A vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte a minősített vetőburgonya termesztéséhez használt fejlődésben lévő növényeken nem haladhatja meg:

2.1. Burgonya feketelábúsága (Blackleg) (Dickeya Samson et al. spp. [1DICKG]; Pectobaderium Waldee emend. Hauben et al. spp. [1PECBG] esetében a 4,0% küszöbértéket.

2.2. Candidatus Liberibacter solanacearum Liefting et al. [LIBEPS] esetében a 0% küszöbértéket.

2.3. Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al. [PHYPS0] esetében a 0% küszöbértéket.

2.4. Vírusok által okozott mozaikos tünetek és a burgonya levélsodró vírusa (Potato leaf roll virus) [PLRV00] okozta tünetek a 6,0% küszöbértéket.

2.5. Burgonyagumó-orsósodás viroid [PSTVD0] esetében a 0% küszöbértéket.

3. Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók vagy vizsgálatköteles nemzárlati károsítók által okozott tünetek megállapított küszöbértéke 10,0% a minősített vetőburgonya közvetlen utódnemzedékére.

4. A minősített vetőburgonya generációinak száma legfeljebb kettő lehet.

5. Ha a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett vetőburgonyát az adott kategóriában megengedett legutolsó generációhoz tartozónak kell tekinteni.

IX. Az I. fokú vetőburgonya osztályozásának feltételei:

1. Az "A uniós osztályú" I. fokú vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

1.1. A vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

1.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,2 %- ot;

1.1.2. a fejlődésben lévő növények között a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg a 2,0 %- ot;

1.1.3. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 8,0 %-ot;

1.1.4. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 2,0 %-ot.

1.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

1.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

1.1.2. a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

1.2.3. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

1.2.4. a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

1.2.5. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

1.2.6. a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

1.2.7. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg a 2,0 tömegszázalékot;

1.2.8. az 1.2.1.-1.2.6. pontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 8,0 tömegszázalékot.

2. A "B uniós osztályú" I. fokú vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

2.1. A vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

2.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,5 %- ot;

2.1.2. a fejlődésben lévő növények között a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg a 4,0 %- ot;

2.1.3. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 10,0 %-ot;

2.1.4. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 6,0 %-ot.

2.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

2.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

2.2.2. a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

2.2.3. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

2.2.4. a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

2.2.5. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

2.2.6. a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

2.2.7. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg a 2,0 tömegszázalékot;

2.2.8. a 2.2.1.-2.2.6. pontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 8,0 tömegszázalékot.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés minőségi követelményei

X. Az ellenőrzések száma és időpontja, elővetemény korlátozás:

1. A vetőburgonya-szaporítást négy szántóföldi szemle keretében ellenőrzi a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal:[315]

1.1. Első ellenőrzés: a növényállomány 20-25 cm-es átlagos növekedési állapotában.

1.2. Második ellenőrzés: virágzáskor, nem virágzó fajták esetében pedig az első ellenőrzés után 15-20 nappal.

1.3. Harmadik ellenőrzés: közvetlenül szártalanítás előtt ellenőrizni kell a második ellenőrzésen az ellenőrzési jegyzőkönyvben előírtakat.

1.4. Negyedik ellenőrzés: a szártalanítást követő 14. nap után.

2. Nem szabad burgonya-vetőgumót szaporítani olyan területen, ahol

2.1. három éven belül szuperelit szaporítási fokú vetőburgonyát szaporítottak, vagy

2.2. négy éven belül burgonyát (szuperelit szaporítási fok kivételével) termeltek, vagy

2.3. az előző évben dohányt, paprikát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt vagy lucernát termeltek.

3. A szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó szabályzatának és a nemzetközi szakmai standardoknak (a továbbiakban együtt: szántóföldi ellenőrzés és minősítés módszertana) megfelelően kell elvégezni. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés módszertanát a NÉBIH a honlapján közzéteszi.

4. A burgonya-vetőgumó szaporító-tábla növényállományában a növényvédő vegyszerek szakszerűtlen alkalmazásától, továbbá kártételtől - például burgonyabogár - bekövetkező károsodás megengedett mértéke legfeljebb 10%.

XI. Szántóföldi mintavétel:

1. Szántóföldön mintát vírusvizsgálat (rügydugvány vizsgálat és ELISA-teszt) céljára kell venni.

2. A vetőgumó-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

ABC
1.A vizsgálat tárgyaEgységMérték
2.Elválasztó sáv, más fajtájú vagy szaporítási fokú, vagy
származási helyű vetőgumóval beültetett területtől
legalább
méter0,5
3.Izolációs távolság, burgonyától, dohánytól, paprikától,
paradicsom-tól, tojásgyümölcstől, szilvától és
őszibaracktól legalább
200
4.Gyomosság, legfeljebbminősítő
szám
2

2.1. A 2. pont szerinti táblázat A:2 és A:3 mezője esetén előírás, hogy legalább kettő sor távolságot ki kell hagyni.

C. rész

A vetőgumó vizsgálat és minősítés minőségi követelményei

XII. Fémzárolás és forgalomba hozatal:

1.1. A burgonya vetőgumó kizárólag fémzároltan kerülhet forgalomba.

1.2. Az egy tételként fémzárolható vetőgumó tömege legfeljebb 25 tonna lehet. A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl. A kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb 10 kg lehet.[316]

1.3. A csomagolásnak újnak, a tároló edénynek tisztának kell lennie.

1.4. A fémzárolás megkezdése előtt a fémzároltatónak be kell mutatnia:

1.4.1. az alkalmas szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvet,

1.4.2. az ELISA-teszt vagy rügydugvány vizsgálati jegyzőkönyvet,

1.4.3. a növényvédelmi hatóság zárlati (karantén) károsítóktól való mentességet igazoló növényegészségügyi bizonyítványát,

1.4.4. Magyarország területén kívül szaporított vetőgumó esetében annak igazolását, hogy a szaporítóanyag nem géntechnológiával módosított szervezetből áll, ilyen szervezetet a külön jogszabályban meghatározott határérték felett nem tartalmaz. Az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az adott tétel nem tartalmaz géntechnológiával módosított szervezetet, valamint géntechnológiával módosított szervezetből előállított szaporítóanyagot.

1.5. A fémzárolás során helyszíni gumóvizsgálatot kell végezni.

1.6. A fémzárolás során minden tételből ellenőrző kisparcellás fajtakitermesztésre mintát kell venni, amelyet hivatalosan le kell zárni.

1.7. A fémzárolt vetőgumó minden tételéről a minősítőnek vetőgumó minősítő bizonyítványt kell kiállítania, amelynek színe megegyezik a fémzárolási címke színével.

1.8. A vetőmagtételt a fémzárolás alkalmával vett minősítő minta vizsgálata alapján kell minősíteni. A mintavételt és a vizsgálatot a NÉBIH fémzárolási szabályzatának és a nemzetközi szakmai standardoknak (a továbbiakban együtt: minősítés módszertana) megfelelően kell elvégezni. A minősítés módszertanát a NÉBIH a honlapján közzéteszi.

XIII. Minőségi előírások:

1. A fémzárolt gumónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

1.1. fajtaazonos, fajtatiszta,

1.2. érett, száraz, tiszta,

1.3. osztályozott,

1.4. egyöntetű,

1.5. zárlati (karantén) károsítóktól mentes,

1.6. a vetőgumó csírázásgátló (hajtásgátló) anyaggal nem volt kezelve.

2. Méret előírások:

2.1. A burgonya vetőgumó mérete nem lehet 25 x 25 mm-nél kisebb.

2.2. A gumók méretét az 5 mm többszörösével kell kifejezni.

2.3. Az alsó és felső gumóméret közötti különbség 35 mm felett 20 mm-nél, 35 mm alatt 10 mm-nél több nem lehet.

2.4. A gumómértek megadott frakciótól való eltérését négyzetes mércével kell megállapítani. A megengedett eltérések a következők:

2.4.1. alsó méret alatti gumó 3 tömegszázalék,

2.4.2. felső méret feletti gumó 3 tömegszázalék.

XIV. A fémzárolási címke:

1. A fémzárolási címke egyúttal növényútlevélként is szolgál.

2. A fémzárolt vetőgumó minden egyes göngyölegét fémzárolási címkével kell ellátni oly módon, hogy a zár megsértése nélkül a vetőgumóhoz ne lehessen hozzáférni.

3. A fémzárolási címkének a következő adatokat, illetve megjelöléseket kell tartalmaznia:

3.1. "Burgonya, Solanum tuberosum",

3.2. az "Az Európai Unió előírásainak megfelel" feliratot,

3.3. az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését vagy ennek rövidítését,

3.4. a tétel fémzárolási számát,

3.5. a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

3.6. a fajta megnevezését,

3.7. a termelő ország és a termelő azonosító jelzését,

3.8. a szaporítási fokot és osztályt,

3.9. a méretet,

3.10. a bejelentett nettó tömeget vagy darabszámot,

3.11. csávázás esetén a csávázó szer megnevezését,

3.12. a növényútlevél számát.

5/a. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez[317]

A megbízott ellenőri engedélyhez szükséges szakirányú képzettségek

1. Felsőfokú agrárszakképzések

1.1. Agrármérnök (főiskolai)

1.2. Agrármérnök (kertész szakon) (egyetemi)

1.3. Kertész üzemmérnök (főiskolai)

1.4. Kertészmérnök (főiskolai)

1.5. Kertészmérnök (Bsc)

1.6. Mezőgazdasági biotechnológus növényi biotechnológia szakirány (Msc)

1.7. Mezőgazdasági mérnök (Bsc)

1.8. Növénytermesztési mérnök (főiskolai)

1.9. Növénytermesztési üzemmérnök (főiskolai)

1.10. Növénytermesztő mérnök (Bsc)

1.11. Okleveles agrármérnök (Msc)

1.12. Okleveles agrármérnök (egyetemi)

1.13. Okleveles agrármérnök (növényvédelmi kiegészítéssel) (egyetemi)

1.14. Okleveles agrármérnök (növényvédelmi szakirány) (egyetemi)

1.15. Okleveles kertész és szőlész (főiskolai)

1.16. Okleveles kertész- és szőlész (főiskolai)

1.17. Okleveles kertész üzemmérnök (főiskolai)

1.18. Okleveles kertészmérnök (Msc)

1.19. Okleveles kertészmérnök (egyetemi)

1.20. Okleveles kertész-üzemmérnök (főiskolai)

1.21. Okleveles mezőgazdasági kertész üzemmérnök (főiskolai)

1.22. Okleveles mezőgazdasági mérnök (egyetemi)

1.23. Okleveles növényorvos (egyetemi)

1.24. Okleveles növényorvos (Msc)

1.25. Okleveles növénytermesztési üzemmérnök (főiskolai)

1.26. Okleveles növénytermesztő mérnök (Msc)

1.27. Okleveles növényvédelmi üzemmérnök (főiskolai)

1.28. Okleveles növényvédő mérnök (egyetemi)

1.29. Okleveles szervező üzemmérnök (kertészeti ágazat) (főiskolai)

1.30. Okleveles szervező üzemmérnök (növénytermesztési ágazat) (főiskolai)

1.31. Zöldségtermesztési üzemmérnök (főiskolai)

1.32. Okleveles vetőmag-gazdálkodási szakmérnök

1.33. Növénybiológus (egyetemi)

2.[318]

6. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez[319]

GMO mentességre vonatkozó nyilatkozat
A..............................................................................................................(cégnév, székhely címe, telefonszám, e-mail, fax) igazolja,
hogy a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.)
FVM rendelet
□ 50/B. § (1) bekezdése
□ 50/B. § (3) bekezdése*
szerinti,..................................fémzárszámú/fémzárolásra bejelentett**,.......................................mennyiségű kukorica/repce/szója**
vetőmagtétel nem tartalmaz olyan természetes szervezetet, illetve nem áll olyan természetes szervezetből, amelyben
a génállomány géntechnológiai módosítás által változott meg, ideértve ennek a szervezetnek a módosítás
következtében kialakult tulajdonságot továbbvivő utódait is.
Kelt:............................................................(hely),.................................................................................(év/hónap/nap)
* A megfelelő x-szel jelölendő.
** A megfelelő szöveget aláhúzással kell jelölni.
………………………………….
aláírás"

7. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez[320]

[321]
Nyilatkozat-tételi felhívás vetőmag-termesztéshez való hozzájárulásra
...................................... vetőmag-előállító...................................................................... önkormányzat hirdető tábláján,
................................... illetve vármegyei kormányhivatalban........................ számon
................................napon közzétett vetéstervvel kapcsolatban a védőtávolságba eső.............................. földhasználó
bejelentette egyeztetési igényét.
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló
2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: 2003. évi LII. törvény) 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vetőmag-
szaporító tábla .............................. m terjedelmű védőtávolságában tilos a vetőmag előállítással termesztett növényfajjal,
növényfajtával azonos vagy ivarilag kompatibilis növényfajt termeszteni, beleértve a gyomként megjelenő
árvakeléseket is.
A földhasználónak a védőtávolság területére eső és általa használt földterületen - beleértve a tanyát és az egyéb
földterületeket is - folyamatosan gondoskodnia kell a korlátozott növényfaj, annak árvakelése vagy gyomként
megjelenő egyedeinek eltávolításáról.
A 2003. évi LII. törvény 18. § (2) bekezdése és 18/A. § (3) bekezdése alapján a vetőmagtermesztés elsődlegességének
biztosítása és a jogszabályban előírt védőtávolságok érvényesítése érdekében a vetőmag előállítója és
a földhasználó szerződésben állapodhat meg a vetés megkezdése előtt arról, hogy a földhasználó milyen
feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag szaporító táblát veszélyeztető növényfajokat és -fajtákat nem
termeszt.
A ......................... napon folytatott, szerződéskötésre irányuló egyeztetés eredménytelensége miatt kérjük szíveskedjék
nyilatkozni, hogy
a) hozzájárul-e a közzétett vetéstervben meghatározott vetőmag-előállításhoz és a szerződéskötéshez,
b) nem járul hozzá a közzétett vetéstervben meghatározott vetőmag-előállításhoz.
A 2003. évi LII. törvény 18/A. § (2) bekezdése szerint a nyilatkozat a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon
belül igazolható módon, postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg a.........................................
vetőmag-előllító (........................... cím, kapcsolattartó személy neve, elérhetősége........................................... ) részére.
A nyilatkozattételi határidő lejárta után - nyilatkozat hiányában - a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
……………………………………..
aláírás

Lábjegyzetek:

[1] Szerkezetét módosította a 104/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet 22. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.08.08.

[2] Módosította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 32. § a) pontja. Hatályos 2011.03.05.

[3] Beiktatta a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 11. §-a. Hatályos 2016.04.16.

[4] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 1. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[5] Beiktatta a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 1. §-a. Hatályos 2012.07.13.

[6] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[7] Beiktatta a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.04.16.

[8] Megállapította a 47/2016. (VII. 15.) FM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.04.01.

[9] Módosította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 32. § c) pontja. Hatályos 2011.03.05.

[10] Beiktatta a 47/2016. (VII. 15.) FM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.04.01.

[11] Beiktatta a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.04.16.

[12] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[13] Módosította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 32. § d) pontja. Hatályos 2011.03.05.

[14] Beiktatta a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2016.04.16.

[15] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § b) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[16] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[17] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[18] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[19] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[20] Módosította a 22/2014. (III. 14.) VM rendelet 21. §-a. Hatályos 2014.03.15.

[21] Módosította a 22/2014. (III. 14.) VM rendelet 21. §-a. Hatályos 2014.03.15.

[22] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 3. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[23] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 4. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[24] Hatályon kívül helyezte a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 11. § a) pontja. Hatálytalan 2019.01.01.

[25] Módosította a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 10. § a) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[26] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[27] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § c) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[28] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[29] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[30] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[31] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[32] Megállapította a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 1. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[33] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[34] Beiktatta a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 6. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[35] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[36] Megállapította a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 2. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[37] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[38] Beiktatta a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 6. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[39] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (7) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[40] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[41] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[42] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[43] Módosította a 47/2016. (VII. 15.) FM rendelet 7. §-a. Hatályos 2016.07.18.

[44] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (3), és (9) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[45] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[46] Beiktatta a 24/2019. (V. 31.) AM rendelet 1. §-a. Hatályos 2019.06.03.

[47] Módosította a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 6. § a) pontja. Hatályos 2021.07.03.

[48] Módosította a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 6. § b) pontja. Hatályos 2021.07.03.

[49] A nyitó szövegrészt módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[50] Módosította a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 5. § a) pontja. Hatályos 2021.07.03.

[51] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[52] Megállapította a 4/2018. (VI. 22.) AM rendelet 1. §-a. Hatályos 2018.06.27.

[53] A záró szövegrészt módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[54] Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (VI. 22.) AM rendelet 5. § a) pontja. Hatálytalan 2018.06.27.

[55] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[56] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[57] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[58] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 9. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[59] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 14. §-a. Hatályos 2016.04.16.

[60] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 14. §-a. Hatályos 2016.04.16.

[61] Beiktatta a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 14. §-a. Hatályos 2016.04.16.

[62] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[63] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[64] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[65] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[66] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[67] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § d) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[68] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § d) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[69] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[70] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[71] Megállapította a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 3. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[72] Hatályon kívül helyezte a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 11. § b) pontja. Hatálytalan 2019.01.01.

[73] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § g) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[74] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[75] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § h) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[76] Beiktatta a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 15. §-a. Hatályos 2016.04.16.

[77] Beiktatta a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 13. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[78] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § i) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[79] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[80] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 15. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[81] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 16. §-a. Hatályos 2016.04.16.

[82] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § j) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[83] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § k) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[84] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 17. §-a. Hatályos 2016.04.16.

[85] Megállapította a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 4. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[86] Beiktatta a 24/2019. (V. 31.) AM rendelet 2. §-a. Hatályos 2019.06.03.

[87] Megállapította a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 5. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[88] Megállapította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 1. §-a. Hatályos 2014.01.30.

[89] Megállapította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 1. §-a. Hatályos 2014.01.30.

[90] Hatályon kívül helyezte az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2014.01.30.

[91] Hatályon kívül helyezte az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (4) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2014.01.30.

[92] Hatályon kívül helyezte az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (4) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2014.01.30.

[93] Hatályon kívül helyezte az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (4) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2014.01.30.

[94] Hatályon kívül helyezte az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (4) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2014.01.30.

[95] Hatályon kívül helyezte az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (4) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2014.01.30.

[96] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 17. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[97] Hatályon kívül helyezte a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 25. § a) pontja. Hatálytalan 2016.04.16.

[98] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2)-(3) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[99] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[100] A felvezető szöveget módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[101] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 18. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[102] Hatályon kívül helyezte a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 25. § b) pontja. Hatálytalan 2016.04.16.

[103] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[104] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[105] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 19. §-a. Hatályos 2016.04.16.

[106] Beiktatta a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 19. §-a. Hatályos 2016.04.16.

[107] Beiktatta a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 19. §-a. Hatályos 2016.04.16.

[108] Beiktatta a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 19. §-a. Hatályos 2016.04.16.

[109] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[110] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[111] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[112] Hatályon kívül helyezte a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 11. § d) pontja. Hatálytalan 2019.01.01.

[113] Hatályon kívül helyezte a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 11. § d) pontja. Hatálytalan 2019.01.01.

[114] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 19. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[115] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[116] A záró szövegrészt módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § n) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[117] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § e) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[118] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 20. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.04.16.

[119] Beiktatta a 4/2018. (VI. 22.) AM rendelet 2. §-a. Hatályos 2018.06.27.

[120] Módosította a 4/2018. (VI. 22.) AM rendelet 4. § b) pontja. Hatályos 2018.06.27.

[121] A §-t valamint az azt megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 34. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2011.03.05.

[122] A §-t valamint az azt megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 34. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2011.03.05.

[123] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § l)m), o) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[124] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § l) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[125] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 25. § c) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[126] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 25. § d) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[127] Módosította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 32. § k) pontja. Hatályos 2011.03.05.

[128] Beiktatta a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 20. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[129] Az alcímet beiktatta a 24/2019. (V. 31.) AM rendelet 3. §-a. Hatályos 2019.06.03.

[130] Beiktatta a 24/2019. (V. 31.) AM rendelet 3. §-a. Hatályos 2019.06.03.

[131] Módosította a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 6. § b) pontja. Hatályos 2021.07.03.

[132] Módosította a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 5. § b) pontja. Hatályos 2021.07.03.

[133] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[134] Az alcímet beiktatta a 24/2019. (V. 31.) AM rendelet 3. §-a. Hatályos 2019.06.03.

[135] Beiktatta a 24/2019. (V. 31.) AM rendelet 3. §-a. Hatályos 2019.06.03.

[136] Módosította a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 6. § b) pontja. Hatályos 2021.07.03.

[137] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[138] Módosította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 32. § m) pontja. Hatályos 2011.03.05.

[139] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § p) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[140] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § q) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[141] Beiktatta a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[142] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[143] A felvezető szöveget módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[144] A felvezető szöveget módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[145] Beiktatta a 47/2016. (VII. 15.) FM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.04.01.

[146] A felvezető szöveget módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[147] Beiktatta a 47/2016. (VII. 15.) FM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.04.01.

[148] Beiktatta a 47/2016. (VII. 15.) FM rendelet 3. §-a. Hatályos 2017.04.01.

[149] Beiktatta a 47/2016. (VII. 15.) FM rendelet 4. §-a. Hatályos 2017.04.01.

[150] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § b)-c) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[151] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[152] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[153] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[154] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[155] Beiktatta a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[156] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § r) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[157] Módosította a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 10. § b) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[158] Módosította a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 10. § c) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[159] Megállapította a 17/2006. (II. 28.) FVM rendelet 4. § -a. Hatályos 2006.03.15.

[160] A nyitó szövegrészt módosította a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 10. § d) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[161] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[162] Módosította a 20/2008. (II. 21.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.02.29.

[163] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[164] Megállapította a 23/2012. (III. 19.) VM rendelet 1. §-a. Hatályos 2012.03.20.

[165] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (3), és (8) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[166] Beiktatta a 23/2012. (III. 19.) VM rendelet 2. §-a. Hatályos 2012.03.20.

[167] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 25. § e) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[168] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[169] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[170] Hatályon kívül helyezte a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 25. § g) pontja. Hatálytalan 2016.04.16.

[171] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[172] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 26. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[173] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 26. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[174] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 26. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[175] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[176] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[177] Módosította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 32. § n) pontja. Hatályos 2011.03.05.

[178] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[179] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[180] Módosította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 32. § o) pontja. Hatályos 2011.03.05.

[181] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 27. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[182] Hatályon kívül helyezte a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 35. § - a. Hatálytalan 2012.05.11.

[183] Beiktatta a 23/2012. (III. 19.) VM rendelet 3. §-a. Hatályos 2012.03.20.

[184] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (8) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[185] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2)-(3) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[186] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[187] Beiktatta a 29/2022. (IX. 22.) AM rendelet 2. §-a. Hatályos 2022.09.25.

[188] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[189] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[190] Hatályon kívül helyezte a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 6. § c) pontja. Hatálytalan 2021.07.03.

[191] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[192] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[193] Módosította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.13.

[194] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 29. §-a. Hatályos 2011.03.05.

[195] Hatályon kívül helyezte a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 6. § d) pontja. Hatálytalan 2021.07.03.

[196] Módosította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 24. § u) pontja. Hatályos 2016.04.16.

[197] Megállapította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 2. §-a. Hatályos 2022.02.01.

[198] Módosította a 29/2022. (IX. 22.) AM rendelet 5. § a) pontja. Hatályos 2022.09.25.

[199] Beiktatta a 29/2022. (IX. 22.) AM rendelet 3. §-a. Hatályos 2022.09.25.

[200] Beiktatta a 29/2022. (IX. 22.) AM rendelet 3. §-a. Hatályos 2022.09.25.

[201] Beiktatta a 70/2006. (IX. 27.) FVM rendelet 5. § -a. Hatályos 2006.10.12.

[202] Megállapította az 57/2017. (XII. 14.) FM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.12.17.

[203] Beiktatta a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.07.04.

[204] Beiktatta a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 3. §-a. Hatályos 2012.07.13.

[205] Beiktatta az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 3. §-a. Hatályos 2014.01.30.

[206] Beiktatta a 21/2022. (VII. 29.) AM rendelet 1. §-a. Hatályos 2022.07.30.

[207] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 31. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[208] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 1-5. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[209] Módosította a 29/2022. (IX. 22.) AM rendelet 4. §-a (lásd 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2022.09.25.

[210] Megállapította a 47/2016. (VII. 15.) FM rendelet 6. § (1) bekezdése (lásd 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2016.07.18.

[211] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 3-5. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[212] Megállapította az 57/2017. (XII. 14.) FM rendelet 2. §-a (lásd 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2017.12.17.

[213] Megállapította az 57/2017. (XII. 14.) FM rendelet 2. §-a (lásd 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2017.12.17.

[214] Megállapította a 47/2016. (VII. 15.) FM rendelet 6. § (1) bekezdése (lásd 1. melléklet 3. pont). Hatályos 2016.07.18.

[215] Módosította a 29/2022. (IX. 22.) AM rendelet 5. § b) pontja. Hatályos 2022.09.25.

[216] Megállapította az 57/2017. (XII. 14.) FM rendelet 2. §-a (lásd 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2017.12.17.

[217] Beiktatta a 29/2022. (IX. 22.) AM rendelet 4. §-a (lásd 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2022.09.25.

[218] Megállapította a 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet 4. §-a. Hatályos 2012.07.13.

[219] Módosította a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2020.07.04.

[220] Megállapította a a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd 1. melléklet). Hatályos 2020.07.04.

[221] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[222] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 9-10. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[223] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 23. § (1) bekezdése (lásd 3. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.04.16.

[224] Megállapította a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 4. §-a (lásd: 3. melléklet 1. pont). Hatályos 2021.07.03.

[225] Megállapította a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 4. §-a (lásd: 3. melléklet 2. pont). Hatályos 2021.07.03.

[226] Megállapította a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 4. §-a (lásd: 3. melléklet 3. pont). Hatályos 2021.07.03.

[227] Megállapította a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 8. §-a (lásd 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2019.01.01.

[228] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 11. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[229] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 10. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[230] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 10. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[231] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 12. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[232] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 13. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[233] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 11. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[234] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 10. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[235] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 10. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[236] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 14. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[237] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 14. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[238] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 13-14. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[239] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 11. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[240] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 10. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[241] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 10. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[242] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 6-8. és 15-16. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[243] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 6-8. és 15-16. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[244] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 23. § (1) bekezdése (lásd 3. melléklet 2. pont). Hatályos 2016.04.16.

[245] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[246] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[247] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[248] Módosította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 31. § (1) bekezdése alapján a rendelet mellékletének 1. pontja. Hatályos 2011.03.05.

[249] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[250] Módosította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 31. § (1) bekezdése alapján a rendelet mellékletének 2. pontja. Hatályos 2011.03.05.

[251] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 31. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[252] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 17. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[253] Módosította a 24/2018. (VIII. 31.) AM rendelet 5. § a) pontja. Hatályos 2018.09.01.

[254] Megállapította az 57/2017. (XII. 14.) FM rendelet 3. §-a (lásd 2. melléklet 2. pont). Hatályos 2017.12.17.

[255] Módosította a 24/2018. (VIII. 31.) AM rendelet 4. §-a (lásd 3. melléklet 2. pont), 5. § b)c) pontja. Hatályos 2018.09.01.

[256] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[257] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 17. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[258] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[259] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 18. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[260] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[261] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 23. § (2) bekezdése (lásd 4. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.04.16.

[262] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[263] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[264] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[265] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[266] A címet megállapította az 57/2017. (XII. 14.) FM rendelet 3. §-a (lásd 2. melléklet 3. pont). Hatályos 2017.12.17.

[267] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[268] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[269] Megállapította az 57/2017. (XII. 14.) FM rendelet 3. §-a (lásd 2. melléklet 4. pont). Hatályos 2017.12.17.

[270] Módosította a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 10. § f) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[271] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 17. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[272] Módosította a 24/2018. (VIII. 31.) AM rendelet 5. § d) pontja. Hatályos 2018.09.01.

[273] Beiktatta a 44/2018. (XII. 20.) AM rendelet 9. §-a (lásd 2. melléklet). Hatályos 2019.01.01.

[274] Megállapította az 57/2017. (XII. 14.) FM rendelet 3. §-a (lásd 2. melléklet 5. pont). Hatályos 2017.12.17.

[275] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 18. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[276] Módosította a 24/2018. (VIII. 31.) AM rendelet 5. § e) pontja. Hatályos 2018.09.01.

[277] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 17-18. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[278] Módosította a 24/2018. (VIII. 31.) AM rendelet 5. § f) pontja. Hatályos 2018.09.01.

[279] Megállapította a a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 2. § (2) bekezdése (lásd 2. melléklet). Hatályos 2020.07.04.

[280] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[281] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 18. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[282] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 23. § (2) bekezdése (lásd 4. melléklet 2. pont). Hatályos 2016.04.16.

[283] Beiktatta a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 23. § (2) bekezdése (lásd 4. melléklet 2. pont). Hatályos 2016.04.16.

[284] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[285] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[286] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[287] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[288] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[289] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 19. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[290] Módosította a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 3. § 19. pontja. Hatályos 2022.02.01.

[291] Megállapította a 16/2011. (III. 2.) VM rendelet 31. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.03.05.

[292] Megállapította a 47/2016. (VII. 15.) FM rendelet 6. § (2) bekezdése (lásd 2. melléklet). Hatályos 2017.01.01.

[293] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[294] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[295] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 23. § (3) bekezdése (lásd 5. melléklet). Hatályos 2016.04.16.

[296] Módosította a 24/2019. (V. 31.) AM rendelet 5. §-a. Hatályos 2019.06.03.

[297] Módosította a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 5. § c) pontja. Hatályos 2021.07.03.

[298] Módosította a a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 2. § (3) bekezdése (lásd 3. melléklet 1-2. pont). Hatályos 2020.07.04.

[299] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[300] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[301] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[302] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[303] Megállapította a a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 2. § (3) bekezdése (lásd 3. melléklet 3. pont). Hatályos 2020.07.04.

[304] Hatályon kívül helyezte a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 3. § b) pontja. Hatálytalan 2020.07.04.

[305] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[306] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[307] Módosította az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[308] Megállapította a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 23. § (4) bekezdése (lásd 6. melléklet). Hatályos 2016.04.16.

[309] Megállapította a a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 2. § (4) bekezdése (lásd 4. melléklet 1. pont). Hatályos 2020.07.04.

[310] Megállapította a a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 2. § (4) bekezdése (lásd 4. melléklet 1. pont). Hatályos 2020.07.04.

[311] Megállapította a a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 2. § (4) bekezdése (lásd 4. melléklet 2. pont). Hatályos 2020.07.04.

[312] Megállapította a a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 2. § (4) bekezdése (lásd 4. melléklet 3. pont). Hatályos 2020.07.04.

[313] Megállapította a a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 2. § (4) bekezdése (lásd 4. melléklet 4. pont). Hatályos 2020.07.04.

[314] Megállapította a a 35/2020. (VI. 29.) AM rendelet 2. § (4) bekezdése (lásd 4. melléklet 5. pont). Hatályos 2020.07.04.

[315] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[316] Megállapította a 4/2018. (VI. 22.) AM rendelet 3. §-a (lásd 1. melléklet). Hatályos 2018.06.27.

[317] Beiktatta a 24/2019. (V. 31.) AM rendelet 4. §-a (lásd 1. melléklet). Hatályos 2019.06.03.

[318] Hatályon kívül helyezte a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 6. § e) pontja. Hatálytalan 2021.07.03.

[319] Beiktatta a 23/2012. (III. 19.) VM rendelet 5. §-a. Hatályos 2012.03.20.

[320] Beiktatta az 5/2014. (I. 27.) VM rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.01.30.

[321] Módosította a 80/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

Tartalomjegyzék