48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet

a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének c)-g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §[1]

(1) A rendelet hatálya

a) a szántóföldi gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, olaj- és rostnövények vetőmagvaira és a burgonya vetőgumóra (a továbbiakban: vetőmag),

b)[2] a vetőmag előállítására, feldolgozására, forgalomba hozatalára és felhasználására, továbbá kiszerelésére,

c) a minősítő, ellenőrző és felügyeletet ellátó tevékenység végzésére

terjed ki.

(1a)[3] A rendelet hatálya nem terjed ki a genetikai sokszínűség megőrzését célzó génbanki felhasználásra.

(2)[4] A regisztrált tájfajták esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)[5] A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtése és forgalmazása esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §[6]

A szántóföldi vetőmagvak előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat elsőfokú - OECD rendszerben kijelölt - hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) látja el. A NÉBIH ezen tevékenységéről közhitelű nyilvántartást vezet.

Értelmező rendelkezések

3. §

A rendelet alkalmazásában:

1. alapminta: a tételből csomagolási egységenként vett összes részminta összeöntéséből alapos keveréssel készített homogén átlagminta,

2. állományfejlettség: a növényállomány vegetatív és generatív részeinek a szaporított fajtára, a szülőkomponensekre, a hibridekre jellemző átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenőrzések időpontjában,

3. anyai szülő (anyasor): olyan sorok növényállománya, amelyeken a hibrid vetőmag-előállítást végzik,

3a.[7] anyanövény: olyan beazonosított növény, amelyből növényi szaporítóanyagot vettek,

4. apai szülő (apasor): az anyasorok beporzását (megtermékenyítését) szolgáló sorok növényállománya,

5. beállottság: a szaporított növényállomány térbeli tenyészterületi eloszlásának egyöntetűsége,

6. becsült vetőmagtermés: a szaporítótábla szántóföldi ellenőrzések során alkalmasnak minősített növényállományából becsléssel megállapított nyers vetőmagtermés mennyisége; burgonya esetében az alkalmasnak minősített növényállományból a vetőgumó-méretű, az étkezési burgonyának minősülő, továbbá a vetőgumóméret alatti gumók együttes mennyisége,

7. címerezés: a hibridkukorica-vetőmag előállítása során az anyasorok hímvirágzatának (címerének) eltávolítása,

8.[8] címke: a fémzárolt vetőmagtétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, amely egyedi azonosító jelként a tétel minden göngyölegegységén rajta van, tartalmazza az egyes címkéket megkülönböztető hatósági sorszámot és a növény-egészségügyi jogszabályokkal összhangban egyes növényfajok esetében egyúttal növényútlevélként is szolgál,

9. csírázóképesség: a fajazonos, tiszta magvakból a legkedvezőbb laboratóriumi feltételek között végzett, csíráztatással, meghatározott idő alatt nyert teljes értékű (normális) csíranövények száma darabszázalékban kifejezve,

10. együttvirágzás (kukoricára értelmezve): azonos időben való hím- és nővirágzás a vetőmag-előállító táblán, az anyai növényállomány nővirágzatának (bibék) fővirágzásával egyidejűleg az apasorok címervirágzatának megfelelő mértékű termékenyítőképes pollen (virágpor) hullatása,

11. elemi kár: természeti jelenségek - így különösen belvíz, fagyás, jégverés - által a növényzeten vagy növényi részeken okozott kár,

12. ELISA-teszt: szerológiai módszereken alapuló vírusdiagnosztikai módszer, amely alkalmas a tüneteket nem mutató fertőzés kimutatására is,

13. ellenőrzési minta: a forgalomba hozott vetőmag minőségének ellenőrzése céljából állami szerv által hatósági jogkörben vett minta,

14. faj-, illetve fajtaazonos növényállomány: olyan növényállomány, amelynek egyedei a hivatalos morfológiai leírás szerinti tulajdonságokat mutatják, és az állomány megfelel az adott fajra, fajtára és szaporítási fokra vonatkozó szántóföldi ellenőrzés, illetve kisparcellás fajtaazonosító termesztés követelményeinek,

15. faj-, illetve fajtatiszta növényállomány: olyan növényállomány, amely idegen fajú vagy fajtájú egyedeket nem, vagy kizárólag a vonatkozó előírások szerint megengedett mértékben tartalmaz,

16. fajazonos tiszta magvak: a vizsgált fajhoz tartozó érett, sértetlen magvak, valamint azok az aszott, éretlen, törött és sérült magvak, amelyek nagyobbak eredeti nagyságuk felénél, és amelyek a vonatkozó előírások szerint tiszta anyagnak minősülnek,

17. fejlettség: a növényállomány (apa- és anyasorok) vegetatív és generatív részeinek átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenőrzés időpontjában, a szaporított fajtára, heterózis partnerre, hibridre jellemző kedvező fejlettséghez viszonyítva,

18. fémzárolt tétel: az előírások szerinti tömegben és módon lezárt, mintavételezett, megvizsgált és alkalmasnak minősített tétel, amelynek csomagolási egységei egyöntetű vetőmagot, illetve szaporítóanyagot tartalmaznak, és azonosító jelzésük azonos,

19. fémzároltató: vetőmag-előállító, aki a fémzárolásra előterjesztett vetőmagtétel tulajdonosa vagy annak megbízottja,

20. fenntartó ellenőrzés: évelő növények vetőmag-szaporításának nem magtermő években végzett szántóföldi ellenőrzése,

21.[9] fertőző góc: a hibridkukorica vetőmag-előállítás anyasoraiban virágzó címer, illetve fertilis növény virágport hullató virágzatának az előfordulása,

22. gumóvizsgálat: a burgonya-vetőgumó felületén és belsejében mutatkozó hibák, egyes kórokozók és károsítók megállapítása érzékszervi (helyszíni) vagy mikroszkópos (laboratóriumi) vizsgálattal, valamint a gumók méret szerinti megoszlásának meghatározása négyzetes mérce alkalmazásával,

23. gyomnövények: a vetőmag-szaporító táblán kultúrnövényként nem termesztett növények és azok magvai, termései, hagymái vagy gumói,

24. gyomosság: a vetőmag-szaporító táblán a gyomborítottság és a gyomok fejlettségének mértéke,

24a.[10] hatósági sorszám: hatóság által nyilvántartott, a címkén nyomdai úton elhelyezett szám, amely az Európai Unióban használt típusoknál cdv ellenőrző számjegy, az OECD típusoknál folyamatos sorszám,

25. heterózis partner: a hibrid vetőmag előállítására felhasznált faj-, fajta- és beltenyésztett vonal,

26. hibrid (fajtahibrid) kender: két vagy több kenderfajta, illetve egylaki és kétlaki formák keresztezésével előállított kender,

27. hibrid kukorica: két vagy több szabadon elvirágzó kukorica vagy beltenyésztett vonal meghatározott keresztezéséből előállított olyan kukorica, amely más kukoricától morfológiailag vagy egyéb bélyegek alapján megkülönböztethető,

28. hibrid vetőmag (F1): két vagy több szülői komponens meghatározott kereszteződéséből előállított vetőmag,

29. hímkender (virágos, porzós): csak hímvirágot fejlesztő és virágport (pollent) termelő kender,

30. hímsteril (pollensteril) beltenyésztett vonal (szülő): az a beltenyésztett vonal, testvérvonal vagy egyszeres keresztezés, amelynek hímvirágzata nincs, vagy virágzatában nem képződik termékenyítésre képes virágpor (pollen), de nővirágzata (bibéje) megtermékenyülésre képes,

31. hímtelenítés: hibridkender-vetőmag előállítása során a kétlaki kenderfajtából, a hímegyedek, valamint az egylaki és uniszexuális állományból a kétlaki hímkender egyedeknek virágzás előtti eltávolítása,

32. hiteles minta: a hatóság által vagy az érdekelt felek - a vevő és az eladó - által közösen vett minta,

33. hivatalos fajtaleírás: a fajta állami elismerés során meghatározott morfológiai leírása,

34. hivatalos minta: az e rendeletben foglaltak szerinti, meghatározott személy által vett minta, amely a mintavétel célja szerint minősítő vagy ellenőrzési minta lehet,

35. idegenelés: a fajtól, a fajtától - az apai vagy anyai vonaltól, illetőleg a hibrid előállításhoz felhasznált szülőtől - eltérő, idegen fajnak, fajtának, vonalnak minősülő növényegyedek eltávolítása a szaporító állományból,

36. ISTA (International Seed Testing Association): a Magvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, amely kötelező vizsgálati módszereket ír elő, és ezek alkalmazására felhatalmazást ad, akkreditál,

37. kalász (Spica composita): a pázsitfűfélék családjába (Gramineae) tartozó növények jellegzetes összetett virágzata, amely lényegében összetett füzér,

38. keményhéjú magvak (keményhéjúság): maghéjukon vizet át nem eresztő, ezért nem csírázó magvak,

39. kiegyenlítettség: a tábla növényállományának beállottsága, térbeli megoszlása, az egyes növények és növényrészek arányos fejlettsége, valamint a virágzás és érés egyöntetűsége a szántóföldi ellenőrzés időszakában,

40. kultúrállapot: a vetőmag-szaporító tábla és növényállományának általános agrotechnikai állapota, különösen talaj-előkészítés, vetés, növényápolás, növényvédelem szempontjából,

41. laboratóriumi minta: az alapmintából képzett, hivatalos vizsgálatra beküldött minta,

42. lefokozás (degradálás): a vetőmag-szaporító tábla eredeti szaporítási fokának alacsonyabb szaporítási fokra való átminősítése a szántóföldi ellenőrzés vizsgálati eredménye alapján,

43. magán minta: minden olyan minta, amely a hivatalos és a hiteles minta feltételeinek nem felel meg,

43a.[11] mikroszaporítás: a növényi szaporítóanyag gyors szaporítása nagyszámú egyed előállítása céljából, a növényről vett osztódó növényhajtás vagy merisztéma in vitro tenyészetének felnevelése révén,

44. minősített vetőmag: az a vetőmag, amely a jogszabályban meghatározott vetőmag-minősítési eljárásban vagy annak valamely részfolyamatában részesült,

45. minősítő minta: a vetőmag forgalomba hozatalt megelőző vetőmag-minősítés céljára vett minta,

46. mintatér (próbatér): a szaporító táblából a szántóföldi ellenőrzés vizsgálatainak elvégzésére meghatározott módon kijelölt egységnyi területrész vagy meghatározott számú növény,

47. mintavétel: az a művelet, amelynek során a vetőmagtételből meghatározott módon, dokumentáltan olyan kisebb mennyiséget (mintát) veszünk, amely hűen tükrözi az egész tétel átlagos összetételét és minőségét,

48. nehezen tisztítható idegen magvak: a termesztett növény magjából - hasonló vagy azonos alak, méret, sűrűség, illetve egyéb ok miatt - a vetőmag tisztítása, szétválasztása során nehezen elkülöníthető magvak,

49. nem véglegesen minősített vetőmag: a szántóföldi ellenőrzésben részesült alkalmas minősítésű tábla magtermése, melynek igazoló okmányai forgalomba hozatalra nem jogosítanak,

50. nyers vetőmag: vetési célra betakarított tisztítatlan vagy előtisztított mag,

51. osztályozott vetőmag: egy, illetve két méretfrakcióra bontott vetőmag,

52. ritka sortávolságú növényállomány: 24 cm-nél nagyobb sortávolságra vetett vagy ültetett növényállomány,

53. szabadon elvirágzó fajta: azonos fajtájú vetőmaggal elvetett kultúrában szabad megporzás útján megtermékenyülő növények, amelyeknek utódnemzedéke megőrzi az eredeti jellemző fajtabélyegeket és tulajdonságokat,

54. szántóföldi ellenőrzés: a vetőmag-minősítés része, a szaporító tábla növényállományának a tenyészidő meghatározott szakaszaiban előírt értékmeghatározó tényezők és hivatalos morfológiai leírások alapján végzett vizsgálata; a szántóföldi ellenőrzés során elbírálásra kerül, hogy a növényállomány megfelel-e a vetőmag-szaporításra vonatkozó előírásoknak,

55.[12] származási bizonylat: a felhasznált vetőmag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát, tömegét és minőségét igazoló okmány,

56. szártalanítás: a burgonya szárának és levélzetének megsemmisítése mechanikailag vagy vegyszerekkel, illetve ezek együttes alkalmazásával vagy égetéssel,

57. szelekció: a szaporító tábla növényállományából az idegen fajú, fajtájú, beteg, fejlődésben elmaradt, csenevész, vegyszertől károsodott növények felismerésekor végzett eltávolítása,

58.[13] szürke címke: nem véglegesen minősített, de szántóföldi ellenőrzés és minősítés alapján fajtaigazolt vetőmag fémzárolásakor használt megjelölés,

58a.[14] támasztónövény: pillangós virágúak vetőmag-szaporításához használt, általában kalászos gabonafaj, amelynek magja könnyen tisztítható a fémzárolásra szánt pillangós virágú faj vetőmagjától és amelynek funkciója az, hogy a vetőmag-szaporítás céljából termesztett állománynak vertikális felületet biztosítson a növekedéshez,

59. tisztaság: fajazonos tiszta mag aránya, amelyet adott magtömegből tömeg%-ban határoznak meg,

60. vetőmag-szaporítás fokai és jelölésük, a vetőburgonya kivételével:[15]

60.1. Szuperelit (SE) (Prebázis PB): az elitet megelőző generáció, illetve generációk, amelyet, illetve amelyeket a nemesítő felelősségével - fajtafenntartásra elfogadott gyakorlat szerint - állítottak elő továbbszaporításra,

60.2.[16] Elit (E) (Bázis B): a szuperelit vagy a nemesítő felelősségével - a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint - előállított vetőmag továbbszaporítása, hibrid vetőmag-előállításra kiadott szülői komponens vetőmagja,

60.3.[17] I. szaporítási fok (1. generáció), I. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve - amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy rendelkezik - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE generáció vetőmagjából állítottak elő,

60.4.[18] II. szaporítási fok (2. generáció), II. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve - az I. szaporítási fok minősített vetőmagjából, amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,

60.5.[19] III. fok (3. generáció): amelyet közvetlenül az elit, I. vagy II. fokból, illetve - amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,

61.[20] vetőmag-feldolgozó: az előírt személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely a betakarított nyers magtermést tisztítótelepi feldolgozással fémzárolásra előkészíti,

62. vetőmag-minősítő bizonyítvány: a fémzárolt vetőmagtételre vonatkozó okirat, amely tartalmazza a tétel adatait és igazolja a forgalomba hozatal feltételeinek való megfelelőségét,

63. vetőmagtétel azonosító jelzése: a vetőmagtétel - az egy tételhez tartozó valamennyi göngyölegen azonos - azonosító száma,

64. vetőmagvizsgálat: a vetőmag értékét meghatározó tulajdonságok laboratóriumi vizsgálata,

65. vizsgálati minta: a laboratóriumi minta osztásából származó minta, amelyből az előírások szerinti vizsgálatokat végzik.

66.[21] vetőmagtermesztő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a szántóföldön a növényfajta vetőmagjának szaporítását végzi.

II. Fejezet

A VETŐMAGVAK FORGALOMBA HOZATALA

A forgalomba hozatal általános feltételei

4. §

(1)[22] Vetőmagot kizárólag az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően szabad forgalomba hozni, azzal, hogy a gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, az ipari olaj- és rostnövények, valamint burgonya vetőmagjára az 1-5. számú mellékletében foglalt feltételeket teljesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni az 5-10. §-ban foglaltak szerint lehet.

Engedményes vetőmag

5. §

(1)[23] Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető vetőmaghiány esetén engedélyezhető a Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának, illetve az e rendeletben foglaltaknak meg nem felelő vetőmag átmeneti forgalomba hozatala.

(2)[24]

(3)[25] A NÉBIH egyetértése esetén az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - az (5) bekezdés szerinti eset kivételével - az Európai Unió Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának (a továbbiakban: Állandó Bizottság) továbbítja. Az engedélyről a NÉBIH támogató előterjesztését elbírálva az Állandó Bizottság dönt.

(4)[26] A NÉBIH az Állandó Bizottság engedélyező döntését követően jogosult az engedményezett vetőmagtétel - a szaporítási fok által meghatározott címke színének megfelelő - címkéjét kiállítani, amelyen minden esetben fel kell tüntetni az engedményezés tényét, továbbá, hogy a vetőmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.

(5)[27] A NÉBIH meghatározott időszakra engedélyezheti a csírázóképesség szempontjából az 1-4. számú mellékletekben foglaltaknak meg nem felelő elit, szuperelit és kizárólag vetőmag-szaporítási célú I. és II. fokú vetőmag hatósági minősítését és forgalomba hozatalát. Az ilyen engedményezés esetén a szállítónak szavatolnia kell a meghatározott csírázóképességet, amelyet egyedi, külön címkéjén - a szállító nevének, címének és a vetőmagtétel fémzárolási számának egyidejű szerepeltetésével - fel kell tüntetnie.

(6)[28] Az 1-4. számú mellékletek C. részeinek II. pontjaiban a minimális csírázásra vonatkozóan megállapított követelményeknek meg nem felelő I. és II. szaporítási fokú, valamint kereskedelmi vetőmag átmeneti forgalomba hozatala iránti kérelmet a NÉBIH - egyetértése esetén - az Európai Bizottságnak továbbítja, a többi tagállam egyidejű értesítésével. A kérelem tartalmi elemeit a minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 217/2006/EK rendelet) 3. cikke határozza meg.

(7)[29] A 217/2006/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont Magyarország tekintetében a NÉBIH.

A csírázóképességi vizsgálat befejezését megelőzően forgalomba hozott vetőmag

6. §

(1)[30] A vetőmagtétel csírázóképességi vizsgálatának befejezése előtt - a gyorsabb hozzáférés érdekében - a NÉBIH engedélyezheti a vonatkozó mellékletekben előírt szaporítási fokú vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát az első vásárlóig, a forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb feltételek betartása mellett.

(2) A vetőmag forgalmazójának bizonyítania kell a forgalomba hozatal szükségességét és meg kell jelölnie a forgalomba hozatal szándékozott időszakát, illetve meghatározott csírázóképességet, amelyet forgalomba hozatali célból fel kell tüntetnie egy külön címkén a nevével, címével és a vetőmagtétel fémzárolási számával együtt.

(3) A vetőmag vizsgálati értesítésnek igazolnia kell, hogy a vetőmag-minősítő bizonyítvány kibocsátásához szükséges mintavétel megtörtént. A vetőmag vizsgálati értesítésen fel kell tüntetni az első átvevő nevét és címét, és ezt az okmányt csatolni kell a vetőmagtételhez. A végleges vetőmag-minősítő bizonyítványt a hivatalos vetőmagvizsgálat befejezését követő 30 napon belül át kell adni a vetőmagtétel első vásárlója számára.

(4) A forgalomba hozatalra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az e § szerinti előírások, vagy a vetőmag egyéb forgalomba hozatali feltételei nem állnak fenn.

(5) Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió tagállamain kívüli, harmadik országokból (a továbbiakban: harmadik ország) származó vetőmagra nem lehet alkalmazni.

Kísérleti célú vetőmag

7. §

(1)[31] A kísérleti célú vetőmag tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál. A NÉBIH, a kutatóintézetek, illetve egyéb szervezetek kísérleti célú vetőmaggal való ellátása nem minősül forgalomba hozatalnak.

(2)[32] Az (1) bekezdés szerinti kísérleti célú vetőmag felhasználása iránti, a NÉBIH-hez benyújtott kérelem tartalmazza a kísérleti cél, a faj, a fajta, a mennyiség, valamint a kísérlet helyének megjelölését.

(3)[33] Az elvetett kísérleti célú vetőmagból származó növényállomány termését tilos vetőmagként felhasználni.

7/A. §[34]

(1)[35] A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét kizárólag olyan fajtajelöltek vetőmagjaira lehet megadni, amelyek esetében az állami elismerés iránti kérelmet már benyújtották az agrárpolitikáért felelős miniszterhez, vagy az Európai Unió valamely másik tagállamának hatóságánál kezdeményezték a listára vételt.

(2)[36] Az érintett fajtajelölt vizsgálatát végző fajtavizsgálati hatósághoz az (1) bekezdés szerint benyújtott, kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatal iránti kérelem tartalmazza a tervezett kísérletek leírását és helyszínét a tagállam megjelölésével.

(3)[37] A NÉBIH az engedélyt a kísérlet helyeként megnevezett tagállamok szerinti mennyiségi és időbeni korlátozás megállapításával adja meg a tagállamok és az Állandó Bizottság egyidejű értesítése mellett.

(4) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét a fajta használatával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére elvégzett tesztek vagy kísérletek céljából lehet megadni.

(5) A kísérleti célú vetőmagnak hatóságilag fémzároltnak kell lennie, valamint meg kell felelnie az adott növényfajra engedélyezett utolsó szaporítási fokra vonatkozó előírásoknak.

(6) A kísérleti célú vetőmag címkéjén a fajta megnevezéseként a növénynemesítői referenciát és a javasolt vagy a jóváhagyott fajtanevet, valamint a fajta állami elismerése iránti kérelem számát, vagy az Európai Unió más tagállamában igazolt kérelem számát is fel kell tüntetni. A címkének tartalmaznia kell a "fajta hatóságilag még nem került jegyzékbe" és a "kizárólag tesztek és kísérletek elvégzése céljából" tartalmú megjelöléseket is. A vetőmag jogállásának igazolására és azonosítására előírt hatósági címke színe narancssárga.

7/B. §[38]

(1) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélye egy évig hatályos, amely új kérelem benyújtása alapján egy évvel meghosszabbítható.

(2) Az engedélyek érvényessége megszűnik, ha az állami elismerésre vonatkozó kérelmet visszavonták vagy elutasították, illetve ha a fajta állami elismerésre került.

(3)[39] A NÉBIH-nek - annak ellenére, hogy az engedélyt az illetékes fajtavizsgálati hatóság megadta, bizonyos esetben, különösen GMO szennyezettség, növényegészségügyi veszélyeztetés, környezeti ártalmak elkerülése érdekében - jogában áll Magyarország területén adott kísérleti célú vetőmag felhasználását betiltani, vagy termesztési feltételeket meghatározni.

(4)[40] A NÉBIH az engedély birtokosát kötelezheti a fajta kísérleti felhasználásával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére, az elvégzett tesztek vagy kísérleti eredmények, valamint az engedélyezett időszak alatt az engedély alapján ténylegesen forgalomba hozott vetőmag-mennyiség tagállamonkénti közlésére.

(5)[41] A NÉBIH a kérelmek beérkezéséről, azok esetleges elutasításáról, az engedélyek megadásáról, meghosszabbításáról, hatályon kívül helyezéséről vagy visszavonásáról értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait és az Európai Unió Bizottságát.

Kereskedelmi vetőmag forgalomba hozatala

8. §

(1) A kereskedelmi vetőmagnak azonosíthatóan valamely növényfajhoz kell tartoznia, és eleget kell tennie a 3. és 4. számú mellékletben részletezett, a kereskedelmi vetőmagvakra előírt feltételeknek.

(2) A kereskedelmi vetőmag hivatalos címkéje minden esetben barna színű.

Vetőmagkeverékek forgalomba hozatala

9. §

(1)[42] Amennyiben a forgalomba hozni kívánt vetőmagkeveréket nem Magyarországon, hanem az Európai Unió valamely más tagállamában minősítették, úgy annak a közösségi előírásoknak maradéktalanul meg kell felelnie.

(2)[43] Magyarországon minősítésre kerülő vetőmagkeveréket a 3. számú mellékletben felsorolt fajok fémzárolt, a vonatkozó minősítési és forgalomba hozatali előírásoknak megfelelő vetőmagtételeiből lehet összeállítani. Amennyiben azt takarmánynövényként való termesztésre szánták, a keverék tartalmazhatja - a gazdasági értékvizsgálatban nem részesült fűfajták kivételével - az 1. és 3. számú mellékletben felsorolt fajok, illetve a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó zöldségnövény fajok vetőmagját. A keverék más fajok vetőmagját is tartalmazhatja, ha azt nem takarmánynövény termesztésre szánták. Keverés után a keveréket újra fémzárolni kell, amelynek során a tétel új azonosító számot kap.

(3)[44] Fantázianévvel jelölt keverék csak abban az esetben kerülhet forgalomba, ha a hozzátartozó összetétel a NÉBIH-nél bejelentésre került, a fajok - esetenként fajták - összetétele állandó, és a fantázianév használatát a NÉBIH nyilvántartásba vette. A NÉBIH a fantázianevekről és a hozzájuk tartozó fajösszetételekről a keverékek állandósága érdekében hivatalos nyilvántartást vezet.

(4)[45] Csak Magyarország területén belül hozható forgalomba a takarmánynövényként való termesztésre szánt keverék akkor, ha bármely komponense a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok vetőmagját tartalmazza. A korlátozás tényét a csomagoláson és a címkén fel kell tüntetni.

(5) A címke színe a (2) bekezdés szerinti esetben zöld, a (4) bekezdés szerinti esetben nemzeti színű - piros-fehér-zöld - csíkos.

10. §

(1) A keverék minősítése során vizsgálni kell a fajösszetételt, és amennyiben a komponensek legrégebben fémzárolt összetevőjének vetőmag-minősítő bizonyítványa 6 hónapnál régebbi, a komponensek csírázóképességét.

(2) A keverékek minőségi paramétereit - a csírázóképesség kivételével - a keverék egészéből kell megállapítani. A csírázóképességet a keverékben szereplő fajokra külön-külön kell megállapítani és kimutatni.

(3) Kizárólag olyan keverék hozható forgalomba, amelynek valamennyi komponense megfelel az adott fajra vonatkozó határértékeknek.

(4) A keverék megadott összetételében nem szereplő fajokat idegen magnak kell tekinteni.

(5) Fajösszetétel vizsgálatánál a 10%-nál nagyobb arányt képviselő fajok esetében legfeljebb 5%, a 10%-nál alacsonyabb arányt kitevő fajok esetében legfeljebb 2% a feltüntetett keverési aránytól való megengedett eltérés.

(6) Az egy tételben zárható keverékek megengedett legnagyobb tömege azoknál a keverékeknél, ahol 50%-nál több a keverékben a gabona, csillagfürt, lóbab, bükköny, szója, napraforgó aránya 20 tonna, egyéb keverékeknél 10 tonna.

(7) A vetéstechnológia könnyítése céljából készített keverékek - például sugárkezelt mák - a fémzárolás szempontjából nem számítanak keveréknek. Az ilyen keverék csak fémzárolt vetőmagból készíthető, a keverést végző garanciájával.

III. Fejezet

A VETŐMAGVAK ELŐÁLLÍTÁSA

A vetőmagvak előállításának általános feltételei

11. §

(1) A vetőmag-előállító, vetőmag-kiszerelő, vetőmag-feldolgozó és vetőmag-forgalmazó a tevékenységi területének megfelelően felelős a vetőmag származásának azonosságáért, a vetőmag szántóföldi ellenőrzése során megállapított genetikai tisztaságának, a vetőmagtételek egyöntetűségének és értékmérő tulajdonságainak megőrzéséért.

(2) Vetőmag-szaporítást az a vetőmag-előállító vagy vele erre irányuló szerződéses jogviszonyban álló vetőmag-termesztő végezhet, aki az e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglalt követelményeket biztosítja, valamint tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.

Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés szabályai

12. §[46]

(1) Az 1. és 3-4. számú melléklet A. és D. részeiben és a 2. számú melléklet A. részében felsorolt növényfajok vetőmagjának - az 1. és 3-4. számú melléklet B. és D. részeiben és a 2. számú melléklet B. részében foglalt követelményekre kiterjedő - átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzése joghatásában azonos a növénytermesztési hatáskörben eljáró hatóság által lefolytatott eljárással. Átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést az a természetes személy végezhet, aki rendelkezik a NÉBIH engedélyével (a továbbiakban: megbízott ellenőr).

(2) Az (1) bekezdés szerinti, átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés szuperelit szaporítási fok esetében nem végezhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a NÉBIH kérelemre annak a természetes személynek adja meg, aki

a)[47] az 5/a. számú melléklet szerinti felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkezik,

b) szántóföldi ellenőrzési és minősítési ismeretekre vonatkozó sikeres gyakorlati és elméleti vizsgát tesz, valamint

c) munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel igazolja a szaporítóanyag-előállítóval fennálló jogviszonyát.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek nem vonatkoznak arra a természetes személyre, aki legalább 5 éves, igazolt, a növénytermesztési hatóságnál teljesített, szántóföldi ellenőrzésre is kiterjedő gyakorlattal rendelkezik.

(5)[48] A (3) bekezdés szerinti engedély a kérelemben megjelölt határozott időre adható ki. A megbízott ellenőr köteles a NÉBIH által üzemeltetett Vetőmag-, Szaporítóanyag Felügyeleti és Növényfajta kísérleti Információs Rendszerbe (a továbbiakban: VIGOR szakrendszer) a NÉBIH által kiadott és honlapján közzétett szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó szabályzatban (a továbbiakban: Szántóföldi Szemle szabályzat) meghatározott adatok rögzítésére.

(6) Átruházott jogkörű szántóföldi ellenőrzés esetén a vetőmag-előállító köteles rögzíteni - a 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés megtétele helyett - a 14. § (1) bekezdése szerinti határidőben a 15. § szerinti nyomtatvány szerinti adatokat a VIGOR szakrendszerben.

(7) A megbízott ellenőr az ellenőrzés eredményeképpen nem juthat jogtalan előnyhöz. A megbízott ellenőr e tevékenysége során nem utasítható. A megbízott ellenőr köteles az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés során a Szántóföldi Szemle szabályzatban foglaltak szerint eljárni.

(8) Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH vagy a vármegyei kormányhivatal felügyelete mellett kell végezni, azzal, hogy[49]

a) az ellenőrzésre kerülő szaporítás anyamagjának és termésének a hatóság által elvégzett fajtakitermesztésben kell részesülnie,

b)[50] az első évben a megbízott ellenőr - a (4) bekezdés szerinti gyakorlattal rendelkező természetes személy kivételével - kizárólag a hatósági felügyelővel együtt, annak teljes felügyelete mellett végzi a szántóföldi szemlét és minősítést,

c) a második évtől kezdődően a hatósági felügyelő közvetlen felügyelete mellett végzett szántóföldi szemlében kell részesíteni legalább

ca) önbeporzó növényeknél a megbízott ellenőr által szemlézett táblák 15%-át,

cb) idegenbeporzós növények esetén a megbízott ellenőr által szemlézett táblák 20%-át,

cc) hibrid növények esetében a megbízott ellenőr által szemlézett táblák 25%-át.

(9) A megbízott ellenőr köteles a Szántóföldi Szemle szabályzatban meghatározott időközönként a szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó ismeretekkel kapcsolatos továbbképzésen részt venni.

(10) A (3) bekezdés b) pontja szerinti vizsga, valamint a (9) bekezdés szerinti továbbképzés elméleti anyagát a NÉBIH a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a szükséges oktatást és vizsgáztatást megszervezi.

(11) A megbízott ellenőr engedélyét vissza kell vonni, ha

a) a hatósági felügyelő megállapítja, hogy a megbízott ellenőr a (8) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során három vagy több esetben téves minősítést állapít meg, vagy

b) a termésből származó tétel a fajtakitermesztés során három vagy több esetben alkalmatlan minősítést kap.

A szántóföldi vetőmag-szaporítások ellenőrzésének általános követelményei

13. §

(1) A szántóföldi vetőmag-szaporítás ellenőrzésének célja annak igazolása, hogy az előállított fajta igazolt vetőmagja egy vagy több generáción keresztül a fajta hiteles alapanyagából, vetőmagjából származik és annak tulajdonságait a felszaporítás során megtartotta.

(2)[51] Az 1-5. számú melléklet A. részeiben foglalt növényfajok fajtáinak az Európai Unión belüli forgalmazási célú, valamint export célú vetőmag-szaporításait hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni. Az 1., 3. és 4. számú melléklet D. részeiben foglalt növényfajok hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesíthetők a vetőmag-előállító szándéka szerint. A hivatalos szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH végzi.

(3) Az Európai Unió határain belül felhasználásra kerülő, elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállításnak a 12. §-ban foglaltak szerint végzett szántóföldi ellenőrzése és minősítése hivatalos szántóföldi ellenőrzésnek minősül.

(4) A szuperelit szaporítási fokú vetőmag-előállításokat minden esetben hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni, kivéve, ha azt a fajtafenntartásért felelős személy saját hatáskörben végzi és a termést közvetlenül elit vetőmag-szaporításra használja fel.

(5) Az ellenőrzést végző személynek szakmailag megfelelően képzettnek kell lennie ahhoz, hogy azonosítani tudja a szemlélt növényállomány fajtáját és önálló döntést tudjon hozni a minősítésről.

Bejelentés szántóföldi ellenőrzésre

14. §

(1)[52] A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából

a) az őszi vetésű növények és őszi telepítésű évelő növények esetében a vetést, telepítést követő év február 28-ig,

b) a szareptai mustár, a fehér mustár, a fekete mustár, a borsó, a tavaszi káposztarepce, a tavaszi réparepce, a tavaszi vetésű gabonafélék, az olajretek, a mézontófű, valamint a fűfélék esetében április 30-ig,

c) a dugványozással vagy palántázással szaporított növények, a tavaszi telepítésű évelő növények, a b) ponton kívüli egyéb tavaszi vetésű növények és a rizs esetében június 10-ig,

d) a másodvetésű vetőmagok előállítása esetében július 30-ig

be kell jelentenie szuperelit szaporítási fok esetében a NÉBIH-nek, egyéb esetben a vármegyei kormányhivatalnak az általuk rendszeresített és honlapjukon közzétett nyomtatványon.[53]

(2)[54]

(3)[55] A NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal a bejelentést követő 30 napon belül értesíti a vetőmag-előállítót, ha valamilyen okból a vetésbejelentést nem fogadja el.

(4)[56] A vetőmag-előállító a bejelentett adatokban történt bármely változásról köteles nyolc napon belül írásban tájékoztatni a NÉBIH-et, illetve a vármegyei kormányhivatalt.

15. §

A vetőmag-szaporítás bejelentése akkor fogadható el, ha

a)[57] azt a vetőmag-előállító a NÉBIH által erre rendszeresített nyomtatványon,

b)[58] a 14. §-ban előírt bejelentési határidőn belül, valamint

c) a vetőmag származását igazolva nyújtja be, a 19. § szerint,

d)[59] az elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén a vetőmag-előállító tábla nagysága - a dohány kivételével - legalább 1 hektár,

e)[60] a vetőmag-előállító 3 évre, de legalább a növényfaj elővetemény korlátozási követelményének megfelelő időtartamra visszamenőleg rendelkezik a vetőmag-előállító tábla nyilvántartásával, továbbá

f)[61] támasztónövényes vetőmag-szaporítás esetén a vetésbejelentő ív megjegyzés rovata tartalmazza a támasztónövény faját és annak arányát a szaporításban.

16. §

Elővetemény korlátozási szabályként - ha az egyes növényfajokra vonatkozó mellékletek B., illetve D. részének II. részében foglalt előírások másként nem rendelkeznek - csak olyan vetőmag-szaporító tábla növényállománya részesíthető szántóföldi ellenőrzésben, amelyben egyéves növény esetében a megelőző évben, évelő növény esetében legalább két éven át nem termesztettek korlátozás alá eső fajú növényt, amely a szaporított növényállományban faj- vagy fajtakeveredést okozhat.

17. §

(1)[62] Magyarországon, illetve az Európai Unió más tagállamaiban nem elismert fajták export céltermeltetésének OECD rendszerű bejelentéséhez a regisztrációs ország illetékes hatóságának hozzájárulását is csatolni kell.

(2)[63] Magyarországon, illetve az Európai Unió más tagállamaiban el nem ismert, az OECD fajtalistán sem szereplő fajták export vetőmag előállításának bejelentésekor igazolni kell az alapanyag származását, és hogy az adott fajta mely ország nemzeti fajtalistáján szerepel vagy hogy hol van hivatalos kísérletben.

(3)[64] Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplő fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez hivatalos fajtaleírást kell mellékelni.

(4)[65] Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő hibrid fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez, a szülői komponensek igazolására, a regisztráló ország hivatalos igazolását kell mellékelni.

(5)[66] Az 1-5. számú mellékletben nem szereplő fajok esetében a vetés bejelentőjének a szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó módszertani leírást kell benyújtania a NÉBIH részére.

18. §

A vetőmag-előállító köteles a vetőmag-szaporításokról nyilvántartást vezetni, és a bejelentő ív másolatát 3 évig megőrizni.

A származás igazolása

19. §

(1)[67] Magyarország területén az 1-5. számú mellékletek A. és D. részeiben szereplő fajokból továbbszaporítási céllal vetőmagot elvetni származási igazolással lehet. A származási igazolást a vetésbejelentéshez kell csatolni.

(2) A nemesítő vagy fajtafenntartó az általa továbbszaporításra kiadott szuperelit vetőmagtételekhez köteles származási bizonylattal dokumentáltan származási igazolást adni, amely tanúsítja a szuperelit vetőmag faj- és fajtatisztaságát, továbbá a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.

(3)[68] Magyarország területén a szuperelitnél alacsonyabb szaporulati fokú, továbbszaporításra kerülő fémzárolt vetőmagtételekről vagy azok részegységeiről a vetőmag-előállító köteles a további vetőmag-szaporítás céljára származási bizonylatot adni, amely tanúsítja az elvetett vetőmag faj- és fajtatisztaságát, valamint a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.

(4)[69] Az Európai Unió valamely más tagállamában vagy harmadik országban előállított és minősített, Magyarország területén továbbszaporításra kerülő vetőmagokról azok tulajdonosa állít ki származási igazolást, amelyhez a címkét, vagy az azzal egyenértékű zsákjelzést csatolni kell.

(5)[70] A továbbszaporításra kerülő vetőmag-előállítójának Magyarország területén tárolt hivatalos letéti mintával kell rendelkeznie, melyet szúrópróbaszerű ellenőrzés alkalmával a NÉBIH-nek, illetve a vármegyei kormányhivatalnak a rendelkezésére kell bocsátani.

Szántóföldi ellenőrzés

20. §

(1)[71] A szántóföldi ellenőrzés végrehajtására e rendelet 1-5. számú mellékletei, valamint a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó, honlapján közzétett szabályzata irányadó.

(2)[72]

(3)[73] A vetőmag-előállító köteles a szántóföldi ellenőrzés időpontjára a táblát, a tábla környékét és annak növényállományát úgy előkészíteni, hogy az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. és B. részeiben foglalt előírásoknak megfeleljen. A táblát, a tábla környékét és annak növényállományát folyamatosan ilyen állapotban kell tartani.

(4)[74] A vetőmag-szaporítás a növényegészségügyi jogszabályokban meghatározott zárlati károsítókat nem tartalmazhat. A vetőmag-előállító köteles a zárlati károsítók előfordulását a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalnak bejelenteni.

21. §

(1) A szántóföldi ellenőrzésre bejelentett adatok helyszíni azonosításakor a szántóföldi ellenőrzést végző felügyelőnek - a szántóföldi ellenőrzés megkezdése előtt - a termelő területére vonatkozó nyilvántartási adatok és a termelő nyilatkozata alapján kell a vetőmag-szaporítás táblájára vonatkozó adatokat azonosítania, illetve tájékozódnia a tábla helyéről, a területen az előző években termesztett növényfajokról.

(2) A vetőmag-előállító táblákat elválasztó sávval kell elhatárolni egymástól, beleértve az azonos fajtájú, de különböző szaporítási fokú vetőmag-szaporító táblák elkülönítését is.

22. §

(1) A szántóföldi ellenőrzések során a minősítési határérték vizsgálatát a mintatereken, vagy a szuperelit és elit szaporítási fok esetén a 0,1 ha alatti területek teljes növényállományának vizsgálatával kell végezni.

(2) Egy mintatérnek - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek - 100 m2 nagyságúnak kell lennie.

(3) Ritka sortávolságú növényállomány esetén - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek - a mintatér 200 db növényből, illetve annak tenyészterületéből áll.

(4) Valamennyi növényfaj összes szaporítási foka esetén - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások az adott fajra vonatkozóan másként nem rendelkeznek - 20 hektárig legalább 4 mintateret, ezen felül minden megkezdett 10 hektár esetében további legalább 2 mintateret kell kijelölni.

(5) A mintatereket - különösen a szaporító tábla alakja, fekvése, domborzati és talajviszonyai figyelembevételével - az 1. és a 3-5. számú mellékletek B. részeiben, valamint a 2. számú melléklet A. részében foglaltakra figyelemmel kell kijelölni. Kiegyenlítetlen növényállomány esetén a mintaterek számát szükség szerint növelni kell.

23. §

(1) A mintatereken értékmeghatározó minősítő tényezőként kell vizsgálni az általános kultúrállapotot, az állományfejlettséget, a kiegyenlítettséget, a növényállomány faj- és fajtatisztaságát, a gyomosságot, az idegen fajú növények és gyomok előfordulását, a károsítók előfordulását, a vírusokat, a baktériumokat és a gombabetegségeket, valamint a becsült vetőmagtermést.

(2) A mintatéren az általános kultúrállapotot, valamint az állományfejlettséget és kiegyenlítettséget minősítő értékszámokkal kell bírálni és kifejezni, a következők szerint:

a) kiváló: 5,

b) jó: 4,

c) megfelelő: 3,

d) gyenge: 2.

(3)[75] Ha a tábla mérete szerint kijelölt mintaterek felében a faj-, illetve a fajtatisztasági vizsgálat eredményei a bírált fokra megengedett határértéket 100%-kal meghaladják, a vizsgálat tovább nem folytatható, a szaporító tábla növényállományát alkalmatlannak kell minősíteni.

(4) A mintatereken a név szerint felsorolt idegen fajú növényeket darabszám szerint kell megállapítani és feljegyezni. A végső minősítő vizsgálaton csak azokat kell figyelembe venni, amelyek a szaporított növényállomány betakarításának idejére magot (termést) érlelhetnek.

(5) A gyomosságot 0-3 minősítő számmal kell elbírálni azzal, hogy

a) a gyommentes növényállományt 0 minősítő számmal kell értékelni,

b) 1-es minősítő számmal értékelendő gyenge, kismértékű a gyomosság, ha a gyomnövények a talaj felszínét 10%-nál kisebb mértékben borítják,

c) közepes mértékű és 2-es minősítő számmal értékelendő a gyomosság, ha a gyomnövények a talaj felszínét 10-30%-ban borítják,

d) erős a gyomosság akkor, ha a gyomnövények a talaj felszínét 30%-nál nagyobb mértékben borítják és a gyomfejlettség a minősítést akadályozza; az ilyen szaporítás növényállományát - 3-as minősítő számmal értékelve - alkalmatlannak kell minősíteni.

(6)[76] A támasztónövényes vetőmag-szaporítás esetén a támasztónövény

a) nem számít idegen fajnak vagy gyomnak a mintatereken,

b) nem akadályozhatja a vetőmag-szaporítás céljából termesztett növényállomány ellenőrzését.

24. §

(1) A név szerint felsorolt betegségeket a fertőzött növények darabszáma, a növényeken, növényrészeken jelentkező fertőzés mértéke alapján fertőzöttségi minősítő számokkal kell kifejezni. A fertőzött növények mennyisége alapján a mintatereken a fertőzöttséget

a) mentesség esetén 0-ás,

b) a növények legfeljebb 6%-os fertőzött aránya esetén 1-es,

c) a növények legalább 7, de legfeljebb 15%-os fertőzött aránya esetén 2-es,

d) a növények 15%-nál nagyobb fertőzött aránya esetén 3-as

minősítő számmal kell elbírálni.

(2) A fertőzött növényeken a fertőzöttség mértékét

a) a vegetatív részekre korlátozódó gyenge fertőzést 1-es,

b) a növény vegetatív részén kívüli, a generatív részekre részlegesen átterjedt fertőzést 2-es, illetve

c) a növény generatív részein jelentkező, a termés mennyiségi és minőségi romlását okozó maggal továbbterjedő fertőzést 3-as

minősítő számmal kell elbírálni.

(3)[77] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott minősítő számok alapján kell kialakítani a vetőmag-szaporító táblára vonatkozó fertőzöttségi minősítő értékszámot.

25. §

A vetőmag-szaporító tábla növényállományát minden egyes szántóföldi ellenőrzés alkalmával minősíteni kell. Ha a szaporító tábla növényállománya nem hibrid növényfajták esetében egy vagy több követelmény tekintetében nem éri el az adott szaporítási fokra előírt határértéket, de valamely alacsonyabb szaporítási fok valamennyi követelményének megfelel, akkor erre az alacsonyabb fokra lehet minősíteni. A lefokozás bármely szántóföldi ellenőrzés során, de csak egy ízben alkalmazható és az eredeti szaporítási fok a későbbi vizsgálatok alkalmával nem állítható vissza.

Szántóföldi minősítés

26. §

A szántóföldi ellenőrzés során a növényállomány minősítésére az alábbi minősítési kategóriák alkalmazhatók:

a) "Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas",

b) "Vetőmagnak alkalmas",

c) "Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően feltételesen alkalmas",

d) "Fenntartó szemle",

e) "Vetőmagnak nem alkalmas".

27. §

(1) A "Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas" minősítési kategóriát a többszöri szántóföldi ellenőrzést igénylő növényfajok első, illetve közbeeső szántóföldi ellenőrzésein kell alkalmazni, abban az esetben, ha a vizsgálatok eredménye alapján a növényállomány megfelel a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak.

(2)[78] Idegen fajú, illetve fajtájú növényeket az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. részében foglalt megengedett mértéken felül tartalmazó szaporítások növényállományát a közbeeső szántóföldi ellenőrzésen csak akkor lehet a "Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas" minősítési kategóriába sorolni, ha a közbeeső vagy a következő ellenőrzésen még biztonságosan elbírálható, hogy az idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a szakmai követelmények megtartásával az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. részében foglalt mértékig eltávolították.

(3) Ha a közbeeső ellenőrzésen egy vagy több, az előírást meghaladó kizáró ok csak a vetőmag-szaporító tábla kisebb részén fordul elő, és ez a tábla nagyobb részétől jól elkülöníthető, úgy lefokozás nélkül táblamegosztás alkalmazható és a "Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas" minősítés adható, megfelelő szigetelés esetén.

(4)[79] Az alkalmatlannak minősített táblarészt az alkalmasnak minősítettől - legkésőbb a soron következő szántóföldi ellenőrzésig - az elválasztósávnak, illetőleg izolációs távolságnak megfelelő szélességben a növényzet eltávolításával (kaszálás, szántás) kell elkülöníteni. Ebben az esetben ismételt szemlét kell végezni. A termelőnek gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmatlan minősítésű táblarész termése a betakarításkor teljes mértékben elkülönüljön és a keveredés veszélye ki legyen zárva. Ha a táblarészek elkülönítése nem történt meg, az egész szaporítótábla növényállományát a következő szántóföldi ellenőrzés alkalmával alkalmatlannak kell minősíteni.

28. §

"Vetőmagnak alkalmas" minősítési kategóriába kell sorolni a növényállományt, ha a szántóföldi ellenőrzés, illetve a többszöri ellenőrzést igénylő növényfajok esetén a végső minősítő ellenőrzés alkalmával a követelményeknek hiánytalanul megfelelt. Ilyen minősítés adható olyan esetben is, ha a tábla egy részén a növényállományt elemi kár érte és a tábla sértetlen része táblamegosztással a károsult résztől jól elkülöníthető, vagy ha a kártétel következményei a vetőmag minőségét nem érintik.

29. §[80]

Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően "feltételesen alkalmas" minősítést lehet alkalmazni, ha

a) az adott vetőmag-szaporításban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglaltak szerint engedélyezett gyomok előfordulása az adott határérték legfeljebb kétszerese, és tisztíthatóságuk megoldható, vagy

b) a 4. számú melléklet B. részének 3. pontja szerint gélelektroforézis vizsgálati kötelezettség előírható.

30. §[81]

A "Fenntartó szemle" minősítési kategória ellenőrzése kiterjed a szaporítás beazonosítására és annak megállapítására, hogy az állomány alkalmas-e a következő évi magfogásra. Az évelő növényeknél ezt a szemlét évente egyszer a vegetációs idő alatt kell végezni, abban az esetben, ha adott évben magfogás nem történik.

31. §

(1)[82] "Vetőmagnak nem alkalmas" minősítést kell adni a növényállománynak, ha az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglalt előírásoknak a vetőmag-előállító tábla nem felel meg, vagy a vetőmag-előállító saját elhatározására a tábla egy részén vagy egészén befejezi a vetőmag-szaporítási tevékenységet.

(2)[83] Az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglalt előírásoknak meg nem felelő vetőmag-szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni, és annak termését a továbbiakban a minősítési folyamatból ki kell zárni.

(3)[84] Végső ellenőrzéskor a szaporítás növényállományát a zárlati károsítókra vonatkozóan a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével kell minősíteni.

(4)[85] A "Vetőmagnak nem alkalmas" minősítéskor, ha a termés fajtatisztaságát nem befolyásoló helyrehozható hiba történt, és a vetőmag-előállító 24 órán belül a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint a hiba megszüntetése melletti minősítés megismétlését kezdeményezi a NÉBIH-nél, a vetőmag-előállító a hibát a megismételt szemléig kijavítja.

32. §[86]

A 12. § szerinti, átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés során a 26. § c) pontja szerinti feltételes minősítés alkalmazására nincs lehetőség.

33. §[87]

(1) Ha a vetőmag-előállító a növényállomány szántóföldi ellenőrzésének eredményével nem ért egyet, és az ellenőrzést követő 24 órán belül minősítés-felülvizsgálatot kezdeményez, annak megtörténtéig a növényállományban semmiféle tevékenység - ideértve a szelekciót, a gyomirtást, a növényvédelmi tevékenységet - nem folytatható vagy végezhető. A szántóföldi minősítés-felülvizsgálatra a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó szabályzata irányadó.

(2) Nem kérhető felülvizsgálat olyan esetekben, ha a kizárás helyrehozhatatlan - fajtatisztaságot veszélyeztető - hiba miatt történt, ideértve az idegen beporzást is.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat költségei a vetőmag-előállítót terhelik, kivéve, ha a minősítés módosítására a minősítő hibájából kerül sor.

Védőtávolságok érvényesítése

34. §

(1) A vetőmag-szaporításokban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni.

(2)[88] A szerződés alapján vagy zárt körzet létrehozásával érvényesített védőtávolság esetén a meghirdetett vetésterv - a szakmailag indokolt vetésváltási igény figyelembe vételével - akkor okoz jelentős eredményveszteséget a védőtávolságba eső földhasználónak (a továbbiakban: földhasználó), ha

a) a védőtávolságba eső területen nagy értékű kultúrának az előállítása hiúsul meg (például öntözhető csemegekukorica, hibridkukorica előállítás vagy napraforgó vetőmag előállítás),

b) a teljes gazdaságra vetített hozamérték csökkenés várhatóan meghaladja a 30%-ot, vagy

c) a védőtávolságban más növényi kultúra termesztése a támogatási jogosultság elvesztésével jár.

(3)[89] A vetőmag-előállítónak a 7. számú melléklet szerint kell nyilatkozattételre felhívnia azt az egyeztetési igényét bejelentő földhasználót, akivel nem sikerült megegyeznie.

(4)[90]

Vetőmag-szaporítási zárt körzet

35. §[91]

36. §[92]

37. §

(1)[93]

(2)[94]

(3)[95]

(4)[96] Több évre vagy több termelési ciklusra engedélyezett zárt körzetnél földhasználó-változás esetén a korábbi földhasználó köteles az új földhasználót a földhasználatra vonatkozó korlátozásokról, a vetőmag-előállítót pedig a földhasználó személyének és címének változásáról írásban értesíteni.

(5)[97]

Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat

38. §

(1) A vetőmag faj- és fajtaazonosságát, valamint fajtatisztaságát kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.

(2)[98] A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot e rendelet előírásai, továbbá a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerint kell elvégezni. A NÉBIH köteles a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertant nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(3)[99] A fajtakitermesztés a NÉBIH feladata.

(4) Kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni Magyarországon minősített[100]

a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

c) valamennyi továbbszaporításra kerülő I. szaporítási fokú vetőmagtételből,

d) a napraforgó és kukorica I. szaporítási foknak számító hibridjeinek legalább 50%-ából,

e) a c) és d) pontban foglaltak kivételével az I. szaporítási fokú vetőmagtételek 10%-ából,

f)[101] valamennyi harmadik országból importált, fajtaigazolt és továbbszaporításra szánt vetőmagtételből,

g) valamennyi fajtaigazolással exportálásra kerülő vetőmagtételből,

h)[102]

(5)[103] Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatban részesíthető bármely beküldött minta. A fajtakitermesztéshez szükséges standard mintát a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő fajtáknál a NÉBIH jogosult bekérni.

(6)[104] A kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálathoz szükséges hivatalos mintavétellel vett mintákat a vetőmag-előállítónak a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatokra vonatkozó szabályzatában foglalt határidőig a NÉBIH fajtakitermesztő állomására kell elküldenie. Ha a minta a vetőmag-előállító hibájából nem kerül vizsgálatra, akkor az adott vetőmagtételt, illetve annak következő szaporítási fokát a minősítésből ki kell zárni mindaddig, amíg a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat le nem zárul. Ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a NÉBIH hibájából hiúsul meg, a vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát erre tekintettel nem lehet korlátozni.

(7)[105] Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során szuperelit vagy elit szaporítási fokú vetőmagnál, ha a kitermesztés eredménye nem fajtaazonos, a vetőmagot továbbszaporításra nem lehet felhasználni, nem fajtatiszta kitermesztési eredmény esetén a szigorított minősítés részét képező szigorított szántóföldi ellenőrzést (a továbbiakban: szigorított szántóföldi ellenőrzés) kell végrehajtani.

(7a)[106] Amennyiben a kisparcellás fajtakitermesztésen a fémzárolt tétel az előírt határértéknek nem felel meg, akkor a még rendelkezésre álló készletek vetőmagként a továbbiakban forgalomba nem hozhatóak.

(7b)[107] Amennyiben egy tétel a határértéket +100%-nál kisebb mértékben túllépi, a vetőmag-előállító továbbszaporítás iránti kérelmére, továbbszaporítási céllal, szigorított szántóföldi ellenőrzés mellett elvethető a készlet.

(7c)[108] Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során az engedélyezett utolsó szaporítási fokú vetőmag határértéknek nem megfelelő vizsgálati eredménye esetén a következő évben azonos vetőmag-előállító azonos faj és szaporulati fok esetében 50% kitermesztést köteles eltűrni.

(8)[109] A NÉBIH a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat eredményéről a fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerinti vizsgálati bizonyítványt állít ki. A követelményeknek a fajtaazonosság szempontjából nem megfelelő tételt, illetve annak további szaporulatát vetőmagként nem lehet felhasználni.

(9)[110] Az 1-4. számú melléklet szerinti fajok esetében, ha a szántóföldi ellenőrzés, valamint a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat elvégzését követően továbbra sem határozható meg minden kétséget kizáróan a vetőmag fajtaazonossága, a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal a fajtaazonosság vizsgálatához - a nemzetközi szabványokkal összhangban - nemzetközileg elismert és reprodukálható biokémiai vagy molekuláris technikát használhat.

IV. Fejezet

FÉMZÁROLÁS

A fémzárolás általános előírásai

39. §

(1)[111] Magyarországon árutermesztésre és továbbszaporításra forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot ISTA minősítés esetén a NÉBIH, egyéb minősítés esetén a vármegyei kormányhivatal ("A fémzárolás általános előírásai" alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) fémzárolja a törvény 20. §-a és a NÉBIH honlapján közzétett fémzárolási szabályzatában foglaltak szerint.

(2)[112]

(3)[113]

(4)[114] A vetőmagtételeket csak akkor lehet fémzárolni, ha

a) a vetőmagszaporítások betakarítása után a vetőmag-előállító a tényleges nyerstermés mennyiségét a NÉBIH által erre rendszeresített nyomtatványon[115]

1. kalászosok (rizs kivételével), repcefélék, borsó, bíborhere, álló fűmagszaporítások esetében augusztus 15-ig,

2. hüvelyesek (borsó kivételével), répafélék, olajretek, mustár esetében október 21-ig,

3. napraforgó, kukorica, burgonya, rizs, cirok, herefélék, valamint minden fel nem sorolt növény és dugványszaporítás esetén november 20-ig

az eljáró hatóságnak bejelenti, valamint a fémzárolási megrendelőhöz csatolja, vagy[116]

b) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, illetve a nem véglegesen minősített vetőmag esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

c) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, vagy

d)[117] az Európai Unió Magyarországon kívüli tagállamaiból származó, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolása esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

e) a harmadik országból importált, a forgalomba hozatali követelményeknek nem megfelelő, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajta vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és továbbszaporítás esetén az Európai Unió fajtát regisztráló tagállamának hatósági engedélyét, vagy

f) a harmadik országból importált, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, vagy

g) a harmadik országból importált, a Közösségi Fajtajegyzéken nem szereplő fajta export céltermeltetés céljából behozott vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és a fajtát regisztráló állam hatósági engedélyét, valamint a vetőmag-előállító nyilatkozatát a megtermett vetőmag teljes mennyiségének az Európai Unióból való kiszállításáról.

(5)[118] A fémzárolást a fémzároltatónak a fémzárolás helye szerint illetékes eljáró hatóságnál kell írásban kezdeményeznie.

(5a)[119] Az (5) bekezdés szerinti fémzárolásra történő bejelentés minősül a törvény 20. § (4) bekezdése szerinti címke megrendelésének.

(6)[120] Az eljáró hatóság a bejelentéstől számított 8 napon belül a fémzárolást elkezdi, a mintavételt elvégzi.

39/A. §[121]

39/B. §[122]

40. §

(1)[123] A minősítő vizsgálatra beérkezett mintákról az eljáró hatóság nyilvántartást vezet. Az eljáró hatóság a minta vizsgálatát a beérkezéstől számított 5 napon belül köteles megkezdeni. A mintákat az 1-4. számú mellékletek C. részeiben és az 5. számú melléklet A. és C. részeiben előírt paraméterekre kell megvizsgálni. A vizsgálatról okiratot kell kiállítani, illetve a vizsgálat eredményei alapján a tételt minősíteni kell, és erről hazai, illetve a nemzetközi forgalomban érvényes bizonyítványt kell kiadni.

(2) A vetőmagtételnek egyöntetűnek kell lennie, és azt a vonatkozó előírások szerint kell megmintázni. A vetőmagtételek egyöntetűségéért a fémzároltató a felelős. A fémzároláskor a mintáknak a vizsgálat helyére történő eljuttatása a fémzároltató feladata.

(3)[124] Az eljáró hatóság a vetőmag forgalomba hozatala után szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel hatósági vizsgálatokat végez annak megállapítására, hogy a forgalomban levő vetőmagtételek megfelelnek-e a rendeletben foglalt követelményeknek. A vetőmag tulajdonosa, illetve forgalmazója köteles eltűrni az ellentételezés nélküli hatósági mintavételt. Amennyiben a vizsgálat eredménye e rendelet követelményeinek nem felel meg, úgy a tételt a forgalomból ki kell vonni és a költségeket a vetőmag tulajdonosa viseli.

Mintavétel

41. §

(1) A mintavevő személyétől függően a minta - az ahhoz fűződő joghatásokat tekintve - lehet hivatalos, hiteles vagy magán minta.

(2) A minta felhasználási céljától függően lehet vetőmagvizsgálati, fajtakitermesztési, egyéb vizsgálati, ellenőrző vagy letéti minta.

(3)[125] A vetőmagmintát hivatalos mintavétel során hivatalos mintavevőként a vetőmag fémzárolására feljogosított szerv képviselője veszi. Ezt a tevékenységet csak olyan személy végezheti, aki rendelkezik a megfelelő vetőmagvizsgálati módszertani, gyom- és kultúrmagismereti, mintavételi és fémzárolási ismeretekkel.

(4) Hivatalos és hiteles minta vétele során mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Mintavételi jegyzőkönyv hiányában a minősítő minta magán mintának minősül.

(5)[126] A vetőmag-vizsgálati, fajtakitermesztési, illetve egyéb vizsgálati mintát minősítő mintaként a NÉBIH az 1-4. számú melléklet A. részeiben szereplő fajok - az egy tételben zárható mennyiséget 5%-nál nem nagyobb mértékben meghaladó tömegű - tételéből a fémzárolási szabályzatában foglaltak betartásával hivatalos mintaként veszi.

(6)[127] A mintavétel idejére a tételt úgy kell előkészíteni, egyesíteni, keverni és tisztítani, hogy az egyöntetű legyen. A homogenitásról a mintavétel során, a helyszínen végzett érzékszervi bírálat alapján kell meggyőződni. Mintát venni csak azonos tömegű, formájú, anyagú és színű tiszta göngyölegekbe kiszerelt tételekből lehet.

(7)[128] A mintavétel ideje alatt a vetőmagtételről a mintavevő rendelkezik.

Átruházott jogkörben végzett mintavétel[129]

41/A. §[130]

(1) Az 1. és 3-4. számú melléklet A. és D. részeiben és a 2. számú melléklet A. részében felsorolt növényfajok vetőmagján - az 1. és 3-4. számú melléklet C. és D. részeiben és a 2. számú melléklet C. részében foglalt követelményekre kiterjedő - fajtakitermesztés és vetőmagvizsgálat céljából, a (2)-(11) bekezdés előírásainak megfelelően átruházott jogkörben végzett mintavétel joghatásában azonos a növénytermesztési hatáskörben eljáró hatóság által végzett mintavétellel.

(2) A mintavételt a NÉBIH engedélyével rendelkező mintavevő (a továbbiakban: megbízott mintavevő) végezheti. A megbízott mintavevő a mintavétellel összefüggésben jogtalan előnyhöz nem juthat.

(3)[131] A (2) bekezdés szerinti engedély a kérelemben megjelölt határozott időre adható ki. A megbízott mintavevő köteles a VIGOR szakrendszerbe a NÉBIH által a honlapján közzétett, az átruházott jogkörben végzett mintavételre vonatkozó szabályzatban (a továbbiakban: Mintavételi Szabályzat) meghatározott adatok rögzítésére.

(4) A megbízott mintavevő

a) olyan természetes vagy jogi személy által alkalmazott személy, akinek vagy amelynek tevékenységi köre nem foglalja magában a vetőmag-előállítást, a vetőmagtermesztést, a vetőmag-feldolgozást vagy a vetőmag-kereskedelmet,

b) olyan természetes vagy jogi személy által alkalmazott személy, akinek vagy amelynek tevékenységi köre magában foglalja a vetőmag-előállítást, a vetőmagtermesztést, a vetőmag-feldolgozást vagy a vetőmag-kereskedelmet azzal, hogy ilyen esetben a megbízott mintavevő kizárólag az alkalmazója megbízásából előállított vetőmagtételeken végezhet vetőmag-mintavételt, kivéve, ha alkalmazója, a minősítést kérő és a NÉBIH ettől eltérően állapodik meg, vagy

c) az a) és b) pont szerinti alkalmazásban nem álló, vetőmag-előállítást, vetőmagtermesztést, vetőmag-feldolgozást vagy vetőmag-kereskedelmet nem folytató természetes személy.

(5) A NÉBIH a (2) bekezdés szerinti engedélyt olyan személynek adja meg, aki

a)[132] legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,

b) igazolja a (4) bekezdés szerinti feltételek fennállását, valamint

c) a mintavételi ismeretekre vonatkozó sikeres gyakorlati és elméleti vizsgát tesz.

(6) A mintavételt a NÉBIH engedélyében és a Mintavételi Szabályzatban foglaltak alapján kell végezni. Az engedélyben a NÉBIH - a Mintavételi Szabályzatban foglalt esetben és ott meghatározott éves mintaszám felett - automata mintavevő eszköz kötelező használatát írja elő.

(7)[133] Az átruházott jogkörben végzett mintavételt a NÉBIH vagy a vármegyei kormányhivatal felügyelete mellett kell végezni. A megbízott mintavevő által mintázott vetőmagtételek legalább 15%-át ellenőrző hatósági mintavételben és hatósági vetőmagvizsgálatban kell részesíteni.

(8) A megbízott mintavevő engedélyét vissza kell vonni, ha

a) a NÉBIH megállapítja, hogy a megbízott mintavevő a mintavételek során három vagy több esetben megsérti a mintavételre vonatkozó előírásokat, vagy

b) a megbízott mintavevő nem vesz részt a (10) bekezdés szerinti továbbképzésen.

(9) Az engedély visszavonását megalapozó eseteken kívüli szabálytalanság esetén, annak jellegétől és mértékétől függően

a) a megbízott mintavevő engedélyét a szabálytalanságot orvosoló intézkedések megtételéig fel kell függeszteni,

b) a kötelező ellenőrző hatósági mintavételek számát és mértékét meg kell növelni, illetve

c) soron kívüli mintavételi képzésen való részvételt kell elrendelni.

(10) A megbízott mintavevő köteles a Mintavételi Szabályzatban meghatározott időközönként mintavételi ismeretekre vonatkozó továbbképzésen részt venni.

(11) A NÉBIH köteles az (5) bekezdés c) pontja szerinti vizsgához szükséges képzést, valamint a (10) bekezdés szerinti továbbképzést megszervezni.

Átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat[134]

41/B. §[135]

(1) Az 1. és 3-4. számú melléklet A. és D. részeiben és a 2. számú melléklet A. részében felsorolt növényfajok vetőmagjának - az 1. és 3-4. számú melléklet C. és D. részeiben és a 2. számú melléklet C. részében foglalt követelményekre kiterjedő - a (2)-(10) bekezdés előírásainak megfelelő átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálata joghatásában azonos a növénytermesztési hatáskörben eljáró hatóság által végzett vetőmagvizsgálattal.

(2) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot vetőmagvizsgálatra akkreditált és a NÉBIH engedélyével rendelkező vetőmagvizsgáló laboratórium végzi.

(3) A NÉBIH a (2) bekezdés szerinti engedélyt megadja, ha a kérelmező

a) igazolja, hogy a laboratórium vezető vetőmagvizsgálóval rendelkezik, aki

aa) közvetlenül felel a laboratórium szakmai tevékenységéért,

ab) rendelkezik a vetőmagvizsgáló laboratórium szakmai vezetéséhez szükséges felsőfokú szakirányú végzettséggel, és

ac) megfelel a hivatalos mintavevőkre és magvizsgálókra, valamint a hivatalos laboratóriumvezetőre vonatkozó vizsgakövetelményeknek, valamint

b) igazolja, hogy a vetőmagvizsgáló laboratórium rendelkezik olyan magvizsgálóval, aki

ba) legalább középfokú végzettséggel és szakirányú képesítéssel rendelkezik, és

bb) a hivatalos magvizsgálókra vonatkozó vizsgakövetelményeknek megfelelt.

(4)[136] A (3) bekezdés szerinti engedély a kérelemben megjelölt határozott időre adható ki. A vetőmagvizsgáló laboratórium köteles a vetőmagvizsgálat eredményét a VIGOR szakrendszerben rögzíteni.

(5) A vetőmagvizsgálatot e rendelet, a NÉBIH által honlapján közzétett, az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatra vonatkozó szabályzatban és a NÉBIH engedélyében foglaltak alapján kell elvégezni.

(6) A NÉBIH a (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti vizsga elméleti anyagát a honlapján közzéteszi, a szükséges oktatást és vizsgáztatást megszervezi.

(7) A vetőmagvizsgáló laboratórium független laboratórium vagy valamely vetőmag-előállító fenntartásában lévő, üzemi laboratórium. Az üzemi laboratórium kizárólag azon vetőmag-előállító megbízásából előállított vetőmagtételeken végezhet vetőmagvizsgálatot, amely tulajdonosi kapcsolatban áll az üzemi laboratóriumot fenntartó vetőmag-előállítóval, kivéve, ha ettől eltérő megállapodás születik a vetőmag-előállító és a minősítést kérő között a NÉBIH jóváhagyásával.

(8) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot a NÉBIH felügyelete mellett kell végezni. Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat során vizsgált vetőmagtételek legalább 15%-át a NÉBIH által elvégzett ellenőrző vetőmagvizsgálatban kell részesíteni.

(9) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot végző laboratórium engedélyét fel kell függeszteni, ha a laboratórium akkreditált státuszát felfüggesztik.

(10) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot végző laboratórium engedélyét vissza kell vonni, ha

a) a laboratórium a magvizsgálat során három vagy több esetben megsérti a magvizsgálatra vonatkozó előírásokat, vagy

b) a laboratórium akkreditált státusza lejár, vagy visszavonják.

A vetőmagtételek lezárása

42. §

(1)[137] A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek valamennyi csomagolási egységének meg kell felelnie a NÉBIH fémzárolási szabályzatában foglaltaknak. A csomagolási egységeknek a forgalomba hozatal céljának megfelelő okmányokkal, címkékkel kell rendelkezniük.

(2) A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek csomagolási egységeinek zárását úgy kell biztosítani, hogy a vetőmag a csomagoló anyag látható sérülése nélkül ne legyen hozzáférhető. Ilyen zárást biztosít

a) az anyagában zárt csomagolási egység, például konzervdoboz, ragasztott vagy hegesztett zsák, zacskó,

b) az önzáró szelepes zsák, ha a szelep nem nagyobb mint a zsák szélességének 20%-a,

c) az átkötött zsák szúrókötésessel felhelyezett zárral és címkével,

d)[138] bármely nyitásra sérülő kötés címkével és fémzárral lezárva,

e) a zárszalag,

f) a varrás fémzárral lezárva,

g) a varrás téphetetlen függőcímke vagy öntapadós címke átvarrásával,

h) a konténerek zárására szolgáló szalagzár,

i) a csomagolási egység szájának teljes szélességét átérve lezáró mintázó szalag, illetve ragasztott szalagcímke,

j) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megőrzését jelölő, a zsák zárandó felétől 1-essel induló - eltávolíthatatlanul rányomtatott - számsort tartalmazó egyszeri átvarrása,

k) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megőrzését jelölő, a zsák zárandó vége és az egyszeri varrás közé helyezett öntapadós hivatalos vetőmagcímke.

(3) A fémzárolt vetőmagtételeket hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett kell lezárni. A hatóságilag zárt vetőmagtételek csomagolási egységei csak hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett zárhatók újra.

(4)[139] Hazai előállítású, hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesített, az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. és B. részeiben foglalt követelményeknek megfelelő vetőmag-szaporítás termése tömeghatár nélkül - a (2) bekezdésben részletezett zárási módok alkalmazásával - nem véglegesen minősített vetőmagként zárható. A zárt tétel jelölésére a 45. § szerinti szürke színű címke használható. A nem véglegesen minősített vetőmag - a fajta igazolása céljából - hivatalos fajtaigazolást kap.

(5) A hivatalos fajtaigazolás

a) a kibocsátó hatóság megnevezését,

b) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

c) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

d) a szaporítási fokot,

e) a szaporításhoz felhasznált vetőmag fémzárolási számát és a vetőmagot minősítő állam, illetve államok megnevezését,

f) a hivatkozási számot, azonosító számot vagy a szántóföldi szemlejegyzőkönyv számát,

g) a megtermelt vetőmagot előállító terület nagyságát,

h) a betakarított vetőmag mennyiségét és a csomagolási egységek számát,

i) elitnél alacsonyabb szaporítási fokon az engedélyezett generációk számát,

j)[140] annak tanúsítását, hogy teljesültek az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglalt követelmények,

k) a "Nem véglegesen minősített vetőmag" feliratot

tartalmazza.

A vetőmagtételek jelölése

43. §

(1) A vetőmagtételek jelölésére a csomagolás külső oldalán elhelyezett, korábban nem használt ép, illetve sérülésmentes hivatalos hatósági címke szolgál.

(2) A vetőmag-címke színe a felhasználási cél és a szaporítási fok függvényében az alábbi:

a) a belföldi és az OECD Fajtaigazolási Rendszerben fémzárolt vetőmagtételek címkéjének színe

1. szuperelit szaporítási fok esetén fehér, lila átlós csíkkal,

2. elit szaporítási fok esetén fehér,

3. I. szaporítási fok esetén kék,

4. II. és további szaporítási fok esetén piros,

5. nem véglegesen minősített vetőmag esetén szürke,

6.[141] fajtajelöltek kísérleti célú forgalomba hozatala esetén narancssárga.

b) a belföldi vetőmagtételek címkéjének színe

1. vetőmagkeverék esetén zöld,

2. kereskedelmi vetőmag esetén barna,

c) nem OECD rendszerű export vetőmagtételek és a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok vetőmagtételei esetén a címke fehér színű, nemzetiszínű - piros-fehér-zöld - csíkkal ellátva.

(3)[142] A belföldi vetőmagcímkék méretének legalább 110 mm x 67 mm nagyságúnak kell lennie.

44. §

(1) Magyarországon hivatalos címkével forgalomba hozott szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmazni kell[143]

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy ennek rövidítését,

b) a fémzárolási számot,

c) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

d) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

e) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

f) szaporítási fokként a "Szuperelit" feliratot.

(2) Magyarországon forgalomba hozott elit és alacsonyabb szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell[144]

a) "Az Európai Unió előírásainak megfelel" feliratot,

b) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak rövidítését,

c) a fémzárolási számot,

d) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

e) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

f) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

g) a szaporítási fok megjelölését,

h) a termelő állam megnevezését,

i) a nettó vagy bruttó tömeg, illetve egyéb mennyiség megjelölését,

j) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét és a vetőmag teljes tömegének arányát,

k) hibrid fajták alapanyagai esetén fel lehet tüntetni a hibrid fajta nevével együttesen az apa, illetve anya megnevezést, egyúttal utalva a kombinációs viszonyokra,

l) amennyiben elvégezték legalább a vetőmagtétel csírázóképességének újbóli vizsgálatát, abban az esetben ezt a tényt a címkén is lehet jelölni; a jelölés "Ismételten ellenőrizve .... (év, hónap)" felirattal történik, amely öntapadós hatósági matrica felragasztásával is végrehajtható,

m) monogerm répavetőmag esetén a "Monogerm" feliratot,

n) precíziós répavetőmag esetén a "Precíziós" feliratot.

o)[145] a címke hatósági sorszámát.

(3) Magyarországon forgalomba hozott kereskedelmi vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell[146]

a) "Az Európai Unió előírásainak megfelel" feliratot,

b) a "Kereskedelmi vetőmag" feliratot,

c) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak rövidítését,

d) a fémzárolási számot,

e) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

f) a fajnak - a rövidített formában és a szerző neve nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

g) a nettó vagy bruttó tömeg vagy egyéb mennyiség megjelölését,

h) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét és a vetőmag teljes tömegének arányát,

i) amennyiben elvégezték legalább a vetőmagtétel csírázóképességének újbóli vizsgálatát, abban az esetben ezt a tényt a címkén is lehet jelölni; a jelölés "Ismételten ellenőrizve .... (év, hónap)" felirattal történik, amely öntapadós hatósági matrica felragasztásával is végrehajtható.

j)[147] a címke hatósági sorszámát.

45. §

A szürke címkének az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezése, vagy ezek rövidítése,

b) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

c) a fajta megnevezése (latin betűkkel),

d) szaporítási fok megjelölése,

e) hivatkozási szám, azonosítási szám vagy szántóföldi szemlejegyzőkönyv száma,

f) nettó vagy bruttó tömeg megjelölése,

g) hibrid fajták esetén a "Hibrid" megnevezés,

h) a "Nem véglegesen minősített vetőmag" felirat.

i)[148] más tagállamban betakarított vetőmag esetén a hatósági sorszámot.

46. §

A vetőmagkeverék címkéjén az alábbi adatokat kell szerepeltetni:

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezése vagy ennek rövidítése,

b) azonosító szám,

c) fémzárolás időpontja (év, hónap),

d) nettó vagy bruttó tömeg vagy magdarabszám,

e) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor az adalékanyag jellege és a vetőmag teljes tömegének aránya,

f) a felhasználási cél és az összetevők százalékos aránya,

g) az 1. számú mellékletben felsorolt fajok esetében "Fajkeverék" vagy "Fajtakeverék" felirat, ebben az esetben a faj, szaporítási fok, fajta, termelő ország és az összetevők arányának megnevezése,

h) az 1. számú mellékletben, illetve a 3. és 4. számú melléklet D. részeiben felsorolt fajok esetében a "Forgalomba hozatala kizárólag Magyarországon engedélyezett" felirat.

i)[149] a hatósági sorszámot.

47. §

(1)[150] Magyarországon minősített és Magyarországon forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit magyar nyelven kell kiállítani. Az Európai Unió más tagállamában minősített és Magyarországon forgalomba hozott vetőmagtételek címkéjén szereplő adatokat a csomagolási egységeken magyar nyelven is fel kell tüntetni.

(2) A kereskedelmi és engedményes vetőmag forgalomba hozatalának engedélyezésekor a jelölésre vonatkozó további követelmények is előírhatók.

(3) A géntechnológiával módosított fajta vetőmagtételének valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni a géntechnológiai módosítás tényét.

(4) Az ökológiai gazdálkodásból származó, ökológiai tanúsításban részesült vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni az ökológiai tanúsítás tényét.

(5)[151] A csávázott vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén vagy csomagolási egységén fel kell tüntetni a csávázás tényét a csávázószer vagy hatóanyagának megnevezésével.

48. §

(1)[152] A hatósági címke fémzárolást igazoló okmány és egyedi azonosító jel, amely a NÉBIH tulajdona. A NÉBIH által előkészített címke kiszállítása a fémzároltató, a függőcímke kitöltése a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatalnak a kötelezettsége.

(2)[153] Az OECD rendszerben fémzárolt vetőmagvakra, továbbá a harmadik országba irányuló nem OECD export vetőmagvakra vonatkozó fémzárolási előírásokat a NÉBIH fémzárolási szabályzata tartalmazza.

(3) A forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit a csomagolási egységekről el kell távolítani, és meg kell semmisíteni vagy a NÉBIH részére be kell szolgáltatni, ha[154]

a) a minősítő vizsgálat során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

b) a forgalomba hozott vetőmagtételből vett ellenőrző minta vizsgálata során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

c) a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

d) a forgalomban levő vetőmagtételből vett ellenőrző minta laboratóriumi vizsgálata során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg a fajtaleírásban szereplő valamely lényeges tulajdonságnak.

(4)[155] A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatalos címke a csomagolási göngyölegeken maradhat, amennyiben a címkéket piros színű "nem alkalmas vetőmag" feliratú hatósági körcímkékkel látják el a vetőmag beazonosíthatóságának érdekében.

Vetőmagvak egyenértékűsége

49. §

(1)[156] Hatóságilag fémzárolt vetőmagnak kell elismerni az Európai Unió valamely más tagállamában termelt olyan vetőmagot amelynek előállításához az Európai Unió tagállamaiban, vagy a fémzárolási szabályzatban részletezett, az Európai Unió Tanácsa által vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országban termelt, illetve fémzárolt elit vagy alacsonyabb szaporítási fokú, illetve hivatalosan hatóságilag fémzárolt szuperelit vetőmagot használtak fel, és az Európai Unió tagállamában történt fémzárolás során megfelelt az 1-4. számú mellékletek B. és C. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglaltakkal egyenértékű követelményeknek.[157]

(2)[158] Hatóságilag zárt, nem véglegesen minősített vetőmagnak kell elismerni - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - az Európai Unió valamely másik tagállamában előállított, a 42. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lezárt és a 45. §-ban foglaltak szerint vetőmag címkével jelölt, hivatalos fajtaigazolással ellátott tételeket.

(3)[159] Az 1-4. számú mellékletben felsorolt fajok esetén hatóságilag fémzárolt vetőmagnak kell elismerni azt a harmadik országban betakarított vetőmagot,[160]

a) amelynek előállításához

1.[161] Magyarországon, vagy

2. az Európai Unió valamely más tagállamában, illetve

3. a fémzárolási szabályzatban részletezett, az Európai Unió Tanácsa által a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országban termelt, illetve fémzárolt vetőmagot használtak fel,

b) ha a termelő harmadik országot - a fémzárolási szabályzatban részletezettek szerint - az Európai Unió Tanácsa a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősítette, és

c) a vetőmag megfelel az 1-4. számú melléklet B. és C. részeiben foglalt követelményeknek.

Import vetőmagvak[162]

50. §

A 2 kilogrammot meghaladó tömegű vetőmagvak harmadik országból történő importja esetén az importáló a NÉBIH részére köteles a beszállított vetőmagtételről az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat szolgáltatni:[163]

a) faj,

b) fajta,

c) szaporítási fok,

d) termelő ország,

e) illetékes ellenőrző hatóság,

f) feladó ország,

g) importőr,

h) a vetőmag mennyisége,

i) a harmadik országban történő vetőmag-előállítás engedélye.

j)[164] kukorica, szója és repce esetén - a 49. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontja szerint a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országból származó vetőmagtétel kivételével - a géntechnológiával módosított szervezettől való mentességre (a továbbiakban: GMO mentesség) vonatkozó akkreditált laboratóriumi mérési jegyzőkönyvet.

50/A. §[165]

A 2 kilogrammot meghaladó tömegű, harmadik országból származó vetőmagtételek nyomon követhetősége érdekében a beszállítónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről és az 50. §-ban felsorolt, a vetőmagtételre vonatkozó adatokról. A NÉBIH a bejelentéstől számított egy éven belül hatósági mintát vehet a fajtatisztaság utólagos szúrópróbaszerű ellenőrzéséhez.

50/B. §[166]

(1)[167] Minden, az Európai Unió más tagállamából, valamint a 49. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontja szerint a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országból származó kukorica, szója és repce vetőmagtétel esetén a vetőmagtételt Magyarországon első alkalommal forgalomba hozónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb 5 napon belül írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről, valamint mennyiségéről. A bejelentő a tétel GMO mentességének igazolására a 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatot teheti.

(2)[168] A NÉBIH az (1) bekezdés szerint bejelentett vetőmagtételek GMO mentességét kockázatértékelés alapján vizsgálja. A NÉBIH-nek a bejelentést követően legkésőbb 5 napon belül jeleznie kell a vizsgálati szándékát. A vizsgálati szándék jelzésétől számított 5 napon belül a NÉBIH-nek, illetve a vármegyei kormányhivatalnak a vetőmagtételből mintát kell vennie. A NÉBIH-nek a vizsgálati eredményt a mintavételtől számított 30 napon belül a bejelentő rendelkezésére kell bocsátania. A vetőmagtétel forgalmazása a vetőmagtétel vizsgálati eredményétől függően kezdhető meg.

(3)[169] A Magyarországon előállított vetőmagtételek esetén a fémzároltató a fémzárolás kezdeményezésekor mellékelheti a 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatot. A NÉBIH, illetve a fémzárolás helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal kockázatértékelés alapján a fémzárolás alkalmával mintát vehet az adott vetőmagtételből a GMO mentesség NÉBIH által történő vizsgálatára. Az eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4)[170]

(5)[171] Amennyiben a NÉBIH laboratóriumi vizsgálati eredménye eltér az (1) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban foglaltaktól, a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal az 54. §-ban foglaltak szerint jár el. A zárolt tétel nem forgalmazható. A zárolt vetőmagot a birtokosának a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal által meghatározott módon meg kell semmisítenie.

V. Fejezet

A VETŐMAGVAK FELDOLGOZÁSA, A VETŐMAG-KISZERELÉS

Vetőmag-feldolgozás

51. §

(1) A vetőmag-feldolgozási tevékenység körébe a nyers vetőmag átvétele, szükség szerinti szárítása, tisztítása, osztályozása, illetve kalibrálása, esetleges csávázása, csomagolása, a feldolgozott kész vetőmag tárolása, fémzárolásra való előkészítése és a végtermék kiadása tartozik.

(2) A vetőmag-feldolgozónak a termékpálya szerinti terméktanács tagjának kell lennie.

(3) A vetőmag-feldolgozási tevékenység végzésének feltétele:

a) önálló telephely,

b) az elkülönített tárolást lehetővé tevő raktártér,

c) a vetőmagtételek elkülönített egyedi tisztítását lehetővé tevő eszköz, gép, tisztítógép vagy géppark, valamint

d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amely kiterjed

1. a vetőmag tulajdonos nevére, címére,

2.[172] a feldolgozásra kerülő nyers vetőmag fajára, fajtájára, szaporítási fokára, mennyiségére, a származást igazoló dokumentumokra (szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv, vetőmagminősítő bizonyítvány), a betárolásra, az esetleges mintavételre és nyers vetőmag vizsgálatra,

3.[173] a feldolgozási folyamatok műveleti nyilvántartására,

4.[174] a fémzárolás időpontjára,

5. a készáru raktárkészlet nyilvántartására és raktártérképére,

6. a kitárolás időpontjára, mennyiségére, a vetőmag átadására-átvételére,

e) a bértisztításra átvett nyers vetőmagtételek tényleges árutulajdonos nevén történő nyilvántartása,

f) szakismeret, szakmai alkalmasság.

(4)[175] A vetőmag-feldolgozási tevékenységet a NÉBIH hatósági jogkörében ellenőrzi.

Kiszerelt vetőmag forgalomba hozatala

52. §

(1) Forgalomba hozni csak olyan kiszerelt vetőmagot lehet, amely hivatalosan fémzárolt, a mellékletekben előírt követelményeknek megfelelő vetőmagtételből származik. Kiszerelésnek minősül a fémzárolt, minősített vetőmagnak a legfeljebb az e rendeletben meghatározott tömeghatárig történő kicsomagolása. A kiszerelt vetőmag továbbszaporításra nem, csak árutermesztés céljára használható fel.

(2) Kiszerelést kizárólag a NÉBIH által nyilvántartásba vett vetőmag-kiszerelő végezhet azzal, hogy[176]

a)[177] megfelelő szakismerettel kell rendelkeznie, és biztosítania kell a kiszerelés műszaki és technikai feltételeit,

b) a kiszerelés során biztosítania kell a keveredés-mentességet és a pontos tömegmérést,

c) a termékpálya szerinti terméktanács tagjának kell lennie,

d) a kiszerelt csomagolási egységeknek meg kell felelniük a 42. § (2) bekezdésében előírt zárási feltételeknek,

e) tételenként és kiszerelési formánként valamennyi kiszerelési egységből - két évig megőrzendő - mintát kell venni,

f)[178] a kiszerelésről a NÉBIH előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni.

(3)[179] A vetőmag-kiszerelőt a NÉBIH rendszeresen ellenőrzi és a feltételek be nem tartása esetén ideiglenesen vagy véglegesen törli a nyilvántartásból.

(4) Valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni

a) a kiszerelő nevét és címét vagy azonosító jelölését,

b) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak kezdőbetűit,

c)[180] a fémzárolási számot vagy egyéb azonosító számot,

d) a fémzárolás időpontját (év, hónap),

e) a faj megjelölését, keverékek esetében a fajok százalékos összetételét és, ha van, a bejegyzett fantázianevet,

f) a vetőmagkeverékek és a kereskedelmi vetőmagvak kivételével a fajta megnevezését,

g) a vetőmagkeverékek kivételével a szaporítási fokot,

h) a nettó tömeget vagy magdarabszámot, illetve, ha szemcsés növényvédőszer, inkusztálás, granulálás vagy egyéb más adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét, valamint az össztömeg és a tiszta vetőmag arányát,

i) a csávázás tényét, a csávázószer nevét,

j) a "Nem takarmánynövény termesztésére" megjelölést az olyan fűfajták és keverékük vetőmagja esetén, amelyeken nem végezték el a gazdasági értékvizsgálatot,

k) vetőmagkeverék esetében a felhasználási célt,

l) "EK, 'A' kistasak" megjelölést a gabonafélék, olaj- és rostnövények valamint répafélék kivételével a nem takarmány célú termesztésre szánt növényfajok vetőmagkeverékeit tartalmazó tasakok esetében, amelyeknek nettó tömege a 2 kg-ot nem haladja meg, leszámítva megfelelő esetben a granuláló szereket, csávázó anyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat,

m) "EK, 'B' kistasak" megjelölést a gabonafélék, olaj- és rostnövények valamint répafélék kivételével az I., II. és III. szaporítási fokú vetőmagvak, kereskedelmi vetőmagvak, illetve olyan vetőmagkeverékeket tartalmazó tasakok esetében, amelyek nem "EK, 'A' kistasakok" és amelyek nettó tömege nem haladja meg az e rendeletben előírt határértékeket, leszámítva az esetleges granuláló szereket, csávázó anyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat,

n) "EK kistasak" megjelölést répafélék esetében,

o)[181] a "Forgalomba hozatala csak Magyarországon engedélyezett" megjelölést a gabonafélék, olaj- és ipari növények esetében.

(5) "EK, 'A' kistasak" és "EK, 'B' kistasak" esetében az adatokat a 24. § (2) bekezdése szerinti színű címkén kell feltüntetni.

V/A. Fejezet[182]

V/A. Fejezet[183]

GÉNTECHNOLÓGIÁVAL MÓDOSÍTOTT SZERVEZETTEL SZENNYEZETT VETŐMAGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

52/A. §

(1) Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagot vagy szaporítóanyagot (a továbbiakban együtt: szennyezett vetőmag) Magyarország területén tilos

a) forgalomba hozni, illetve

b) termesztésbe bocsátani.

(2) A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalomba hozója felel annak géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességéért.

52/B. §

(1)[184] A szennyezett vetőmagot tartalmazó tételt annak birtokosa - a szennyezésről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul - köteles elkülöníteni, továbbá a szennyezés tényéről nyomon követhető módon értesíteni a forgalmazói láncban előtte, illetve utána következő személyt, valamint mindezekről tájékoztatni a NÉBIH-et.

(2) Az (1) bekezdés szerint értesített személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

52/C. §

(1)[185] A NÉBIH a szennyezett vetőmag tekintetében az 54. §-ban foglaltak szerint jár el. Szennyezett vetőmag köztermesztésbe bocsátása esetén a NÉBIH az érintett kultúra, valamint az általa meghatározásra kerülő pufferzónán belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra zárolását rendeli el. A zárolt kultúra nem takarítható be.

(2) A zárolt vetőmagot a birtokosának, illetve növényi kultúrát a földhasználónak meg kell semmisítenie oly módon, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább.

(3)[186] A (2) bekezdésben foglaltak elmaradása esetén a NÉBIH a kötelezett költségére végezteti el a megsemmisítést, amelyet a kötelezett köteles eltűrni.

VI. Fejezet

ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

A rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése

53. §[187]

A NÉBIH 2030. február 28. napjáig minden évben február 28-ig jelentést küld az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző évi eredményekről a citoplazmás hímsterilitás technikájával előállított hibridbúza-vetőmagok mennyisége, a szántóföldi ellenőrzések vonatkozó követelményeknek való megfelelősége, az elégtelen minőségi paraméterek miatt elutasított vetőmagtételek százalékos aránya, valamint az elutasítást indokoló bármely további információ tekintetében.

Jogkövetkezmények

54. §

(1)[188] Ha a NÉBIH vagy a vármegyei kormányhivatal ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak megsértését állapítja meg, a törvény 27-28. §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazása mellett megtiltja a továbbszaporítás során nem igazolt származású vagy alkalmatlannak minősített növényállomány magtermésének vetőmagkénti felhasználását és forgalomba hozatalát.

(1a)[189] A szigorított szántóföldi ellenőrzést meghatározott időszakra, de legalább egy szántóföldi ellenőrzési időszakra lehet elrendelni, amelynek kötelező legrövidebb időtartama 3 hónap. A szigorított szántóföldi ellenőrzés során a vármegyei kormányhivatal, valamint a NÉBIH részéről legalább két hatósági felügyelő jár el a vetőmag-előállító minden egyes vetőmag-szaporítási tábláján. A szigorított szántóföldi ellenőrzés költségét a vetőmag-előállító viseli.

(2)[190]

(3)[191] Amennyiben a hatósági zár alá vétel időtartama alatt a feltárt hiányosságot nem szüntetik meg, a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal a tétel minősítését hatálytalanítja, így az a továbbiakban vetőmagként nem használható fel. A hatósági zárral kapcsolatos intézkedéséről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

55. §

(1)[192] A fémzárolás, a fémzárolásra való előterjesztés és a feldolgozás során tapasztalt szabálytalanság esetén a NÉBIH a feldolgozó üzemben szigorított fémzárolást rendel el, súlyos szabálytalanság esetén a fémzárolást meghatározott időre felfüggeszti.

(2) Szabálytalanságnak minősül különösen a vetőmag minőségének romlását okozó vetőmagkezelés, a hanyag, illetve hiányos dokumentáció-kezelés, a nem megfelelő adatok közlése.

(3) Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a jogosulatlan, szabálytalan fajtahasználat és minden olyan mulasztás, amely a vetőmag genetikai értékét, fajtaazonosságát hátrányosan befolyásolhatja, továbbá az okmányokkal való visszaélés, hamisítás.

56. §

(1) A szigorított fémzárolást meghatározott időszakra, de legalább egy vetőmag-feldolgozási és fémzárolási időszakra lehet elrendelni, amelynek kötelező legkisebb időtartama 6 hónap.

(2)[193] A szigorított fémzárolás során a NÉBIH részéről legalább két hatósági felügyelő jár el. A szigorított fémzárolás során automata mintavevő nem használható, a NÉBIH nyitott zsákban való előterjesztést, illetve - az előterjesztő költségére - egyöntetűségi vizsgálatot rendelhet el.

(3)[194] A szigorított fémzárolás során a címkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a csomagolási egységekre.

57. §[195]

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. §[196]

Az e rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges nyomtatványok mintáját a NÉBIH a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg honlapján megjelenteti.

59. §

(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg a vetőmagvak előállításáról és forgalmazásáról szóló 89/1997. (XI. 28.) FM rendelet, valamint az azt módosító 21/1999. (II. 19.) FVM rendelet és 27/2002. (IV. 13.) FVM rendelet hatályát veszti.

(2)[197] Ez a rendelet

1. a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/401/EGK tanácsi irányelvnek,

2. a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/402/EGK tanácsi irányelvnek,

3. a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/54/EK tanácsi irányelvnek,

4. a vetőburgonya forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/56/EK tanácsi irányelvnek,

5. az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/57/EK tanácsi irányelvnek,

6. a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló 66/401/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2004. április 20-i 2004/55/EK bizottsági irányelvnek,

7. a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK és a 2002/57/EK irányelvnek a hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálatok és a harmadik országokban termesztett vetőmagok egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról szóló, 2004. december 22-i 2004/117/EK tanácsi irányelvnek,

8. a gabonavetőmagokban az Avena fatua előfordulása különleges feltételeinek megállapításáról szóló, 2006. május 23-i 2006/47/EK bizottsági irányelvnek,

9. a 66/402/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének a vetőmagtétel legnagyobb tömege tekintetében történő módosításáról szóló, 2006. június 12-i 2006/55/EK bizottsági irányelvnek,

10. a 66/401/EGK tanácsi irányelvnek a Galega orientalis Lam. fajjal történő kiegészítéséről szóló, 2007. december 13-i 2007/72/EK bizottsági irányelvnek,

11. a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról szóló, 2009. június 26-i 2009/74/EK bizottsági irányelvnek,

12. a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek forgalmazása tekintetében bizonyos eltérések biztosításáról szóló, 2010. augusztus 30-i 2010/60/EU bizottsági irányelvnek,

13. a 66/402/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének az Oryza sativa terményére vonatkozó feltételek módosításáról szóló, 2012. január 6-i 2012/1/EU bizottsági irányelvnek,

14. a 66/401/EGK és a 66/402/EGK tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a Galega orientalis Lam. vetőmagjára vonatkozó feltételek, egyes takarmánynövény-vetőmagok tételeinek maximális tömege és a Sorghum spp. mintamérete tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. november 22-i 2012/37/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

15. a 2002/56/EK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a vetőburgonyára és a vetőburgonya-tételekre vonatkozó minimális feltételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 2013/63/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

16. az elit és a minősített vetőburgonya uniós osztályai, valamint az ezekre az osztályokra vonatkozó feltételek és megnevezések meghatározásáról szóló, 2014. február 6-i 2014/20/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

17. a szuperelit vetőburgonyára vonatkozó minimális feltételek és uniós osztályok meghatározásáról szóló, 2014. február 6-i 2014/21/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

18. a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló 66/402/EGK tanács irányelv I. és II. mellékletének módosításáról szóló, 2015. október 29-i (EU) 2015/1955 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

19. az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 2002/57/EK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2016. január 5-i (EU) 2016/11 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

20. a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a vetőmagcsomagok hatósági címkéje tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. március 3-i (EU) 2016/317 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

21. az új fajok, valamint a Lolium x boucheanum Kunth faj botanikai nevének hozzáadása tekintetében a 66/401/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2016. december 1-i (EU) 2016/2109 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

22. a 66/402/EGK tanácsi irányelvnek a Sorghum spp-re vonatkozó izolációs távolság tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. július 19-i (EU) 2018/1027 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

23. az új fajok, valamint a Lolium x boucheanum Kunth faj botanikai nevének hozzáadása tekintetében a 66/401/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2016/2109 végrehajtási irányelv helyesbítéséről szóló, 2018. július 19-i (EU) 2018/1028 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

24. a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek, a 93/49/EGK és a 93/61/EGK bizottsági irányelvnek, valamint a 2014/21/EU és a 2014/98/EU végrehajtási irányelvnek a vetőmagok és egyéb növényi szaporítóanyagok károsítói tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. február 11-i (EU) 2020/177 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

25.[198] a 66/401/EGK és a 66/402/EGK tanácsi irányelvnek az egyes vetőmag- és gyomfajok taxonómiai csoportjainak és neveinek a tudományos és műszaki ismeretek fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében történő módosításáról szóló, 2021. március 8-i (EU) 2021/415 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

26. a 66/402/EGK tanácsi irányelvnek az Avena nuda vetőmagtételei és -mintái tömegének a tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. december 7-i (EU) 2021/2171 bizottsági végrehajtási irányelvnek

27.[199] a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló 66/401/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének, a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló 66/402/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének, a répavetőmag forgalmazásáról szóló 2002/54/EK tanács irányelv I. mellékletének, a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelv I. mellékletének, valamint az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 2002/57/EK tanácsi irányelv I. mellékletének a biokémiai és molekuláris technikák alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 16-i (EU) 2021/971 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

28.[200] a 66/402/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a citoplazmás hímsterilitással előállított hibridbúza-vetőmagokra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. november 5-i (EU) 2021/1927 bizottsági végrehajtási irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3)[201] Ez a rendelet a minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(4)[202] Ez a rendelet

a) a 2002/56/EK tanácsi irányelvnek a harmadik országokból származó vetőburgonya egyenértékűségére vonatkozó határozatok időbeli hatályának kiterjesztésére a tagállamoknak engedélyezett, a 21. cikk (3) bekezdésében megállapított határidő tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. december 7-i 2011/820/EU bizottsági végrehajtási határozatnak,

b) bizonyos tagállamoknak egyes fajok tekintetében a takarmánynövény-vetőmagok, a gabonavetőmagok, a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok, az erdészeti szaporítóanyagok, a répavetőmagok, a zöldségvetőmagok, illetőleg az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 66/401/EGK, 66/402/EGK, 68/193/EGK, 1999/105/EK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv szerinti kötelezettségek alól történő mentesítéséről és a 2010/680/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 16-i 2017/478/EU bizottsági végrehajtási határozatnak

való megfelelést szolgálja.

(5)[203] Ez a rendelet

a) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

b) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2019. november 28-i 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

60. §[204]

E rendelet 1. számú melléklete B. részének a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet, valamint a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló 181/2009. (XII. 30.) FVM rendelet módosításáról szóló 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. mellékletével megállapított 3. pontját a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

61. §[205]

E rendelet 34. §-ának a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról szóló 5/2014. (I. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr. 2.) 1. §-ával megállapított (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a Módr. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

62. §[206]

A 2022. naptári évben betakarított gabonafélék vetőmagjának - a rendkívüli időjárási körülményekre figyelemmel - nem kell megfelelnie az 1. számú melléklet C. rész II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek című pont "Megjegyzés" rovat 2. alpontjában foglalt minősítési és rostaméret-előírásoknak.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez[207]

A gabonafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

E melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítása, minősítése és az Európai Unió területén belüli forgalomba hozatala, valamint - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik országokba irányuló exportja tekintetében kell alkalmazni.

A. rész

A szuperelit vetőmagvakat, amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerülnek, valamint az elit, az I. és II. szaporulati fokú vetőmagvakat hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, azoknak meg kell felelniük az ezen mellékletben foglalt feltételeknek.

A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie

Ezen feltételek biztosítására elsődlegesen a szántóföldi ellenőrzés követelményeit kell betartani. A már forgalomba hozott vetőmagvak fajtatisztaságának ellenőrző megállapítása megfelelő számú minta hivatalos utóellenőrzésével, szántóföldi fajtakitermesztéssel, illetve kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal történik.[210]

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Kalászos növények - fajták

1.1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.

1.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

2. Kalászos hibrid növények[214]

Zab, árpa, rozs, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei, árpa, búza, durumbúza és tönkölybúza citoplazmás hímsterilitással előállított hibridjei.[215]

2.1. Az ellenőrzések száma összesen: három.

2.2. Az ellenőrzések időpontja és a minősítési feladatok:

2.2.1. Első ellenőrzés: a virágzás kezdete előtt el kell végezni:

2.2.1.1. a szigetelés ellenőrzését,

2.2.1.2. a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

2.2.1.3. kártételek mértékének vizsgálatát,

2.2.1.4. a steril és fenntartó növénysorok arányának vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén).

2.2.2. Második ellenőrzés: virágzáskor el kell végezni:

2.2.2.1. a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

2.2.2.2. a kártételek mértékének vizsgálatát,

2.2.2.3. a faj-, fajtatisztaság, az idegenelési hiba vizsgálatát,

2.2.2.4. a hímsteril komponens sterilitási szintjének vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén),

2.2.2.5. ugyanazon fajú növények előfordulásának vizsgálatát az izolációs távolságon belül.

2.2.3. Harmadik ellenőrzés: érés idején el kell végezni:

2.2.3.1. a kártételek mértékének vizsgálatát,

2.2.3.2. a megtermékenyülés mértékének vizsgálatát,

2.2.3.3. az idegenelési hiba vizsgálatát,

2.2.3.4. a várható vetőmagtermés vizsgálatát.

2.3. Elővetemény korlátozás: A vetőmag-szaporító tábla előveteménye ugyanazon faj nem lehet. Hibrid rozs esetén az anyai szülőkomponens elit vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző 2 évben, az apai szülő elit vetőmag, illetve az I. fok (hibrid F1) vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző évben.

2.4. A mintatér nagysága: 100 m2.

2.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

2.6. Egyéb követelmények:

2.6.1. Zab, árpa, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei esetén:

2.6.1.1. az anyai komponensnek ugyanazon fajtól való izolációs távolsága: 25 méter,

2.6.1.2. a gyomnövényekre, gombabetegségekre és kártevőkre vonatkozó követelményeket a B. rész 1.2. pontjában lévő, a nem hibrid fajtákra vonatkozó táblázat tartalmazza.[216]

2.6.2. Hibrid rozs esetén:

2.6.2.1. I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállításnál az anyai komponensbe belekevert apai szülőkomponenst nem szabad idegen fajtának értékelni,

2.6.2.2. elit vetőmag-szaporítás esetén az anyai komponens sterilitása legalább 98% kell legyen,

2.6.2.3. I. fokú (hibrid F1) vetőmag-szaporításkor az apai komponens növényeinek aránya nem lépheti túl a nemesítő által meghatározott szülőkomponens arányát,

2.6.2.4. elit szaporítási fokú anyai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 1000 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladják,

2.6.2.5. elit szaporítási fokú apai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 600 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladja,

2.6.2.6. I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 500 méter ugyanazon faj szülőkomponensétől vagy más fajtától, ugyanazon fajtától, amely fajtatisztaságra nézve erős heterogenitást mutat.

2.6.3. A citoplazmás hímsterilitás technikájával előállított hibridárpa vetőmagjának az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

2.6.3.1. Elit szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 100 méter más típusú fajtaazonos, illetve más fajtájú árpától.

2.6.3.2. I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 50 méter más típusú fajtaazonos, illetve más fajtájú árpától.

2.6.3.3. A nem fajtaazonos egyedek számának megengedett legmagasabb százalékos aránya:

2.6.3.3.1. Elit vetőmag előállítására szánt vetőmag esetében a fenntartó és a helyreállító vonal tekintetében 0,1%, a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens esetében 0,2%;

2.6.3.3.2. I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag előállítás esetében a helyreállító vonal és a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens tekintetében 0,3%, amennyiben pedig a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens egyszeres keresztezésű hibrid, 0,5%.

2.6.3.4. Az anyai szülő komponens hímsterilitásának szintje:

2.6.3.4.1. az elit vetőmag előállítás esetében legalább 99,7%

2.6.3.4.2. az I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag előállítás esetében legalább 99,5%.

2.6.3.5. A 2.6.3.3. valamint a 2.6.3.4. pontoknak való megfelelést kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.

2.6.3.6. Az I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag egy anyai szülő hímsteril komponens és egy, az apai szülő fertilitást visszaállító apai szülő komponens vegyes művelésében termeszthető.

2.6.4. A citoplazmás hímsterilitás technikájával előállított hibridbúza vetőmagjának az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:[217]

2.6.4.1. Elit szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 300 méter más típusú fajtaazonos, illetve más fajtájú búzától.

2.6.4.2. I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 25 méter más típusú fajtaazonos, illetve más fajtájú búzától.

2.6.4.3. A nem fajtaazonos egyedek számának megengedett legmagasabb százalékos aránya:

2.6.4.3.1. Elit vetőmag előállítására szánt vetőmag esetében a fenntartó és a helyreállító vonal tekintetében 0,1%, a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens esetében 0,3%;

2.6.4.3.2. I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetében

2.6.4.3.2.1. a helyreállító vonal és a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens tekintetében 0,3%,

2.6.4.3.2.2. a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens tekintetében 0,6%,

2.6.4.3.2.3. ha a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens egyszeres keresztezésű hibrid, akkor 1%.

2.6.4.4. Az anyai szülőkomponens hímsterilitásának szintje:

2.6.4.4.1. az elit vetőmag előállítása esetében legalább 99,7%,

2.6.4.4.2. az I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag előállítása esetében legalább 99%.

2.6.4.5. A 2.6.4.3. valamint a 2.6.4.4. alpontoknak való megfelelést kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.

2.6.4.6. Az I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag egy anyai szülő hímsteril komponens és egy, az apai szülő fertilitást visszaállító apai szülőkomponens vegyes művelésében termeszthető.

2.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

2.8. Az izolációs távolságon belül, a szomszédos növényállományokban a hibrid rozs vetőmag-előállító táblától a megadott távolságban 100 m2-ként megengedett rozs növények megengedett legmagasabb darabszámát a következő táblázat tartalmazza:

3. Rizs (Oryza sativa L.)[218]

4. Fénymag (Phalaris canariensis L.)

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

5. Kukorica (Zea mays L.)[223]

5.1. Szabadelvirágzású fajták vetőmag-előállítása

5.1.1. Az ellenőrzések száma: három.

5.1.2. Az ellenőrzések időpontja:

5.1.2.1. Első (idegenelési) ellenőrzés: a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel.

5.1.2.2. Második (virágzási) ellenőrzés: fővirágzás időszakában, amikor a virágzás 50-60 %-os.

5.1.2.3. Harmadik (érési) ellenőrzés: a betakarítás előtt 5-7 nappal.

5.1.3. Elővetemény-korlátozás: nincs. Ennek feltétele, hogy a vetőmag-szaporító táblának kellően mentesnek kell lennie a korábbi művelésből származó árvakeléstől.

5.1.4. A mintatér nagysága: 100 db növény (egy sorban 100 vagy két, egymás melletti sorban 50-50 db növény).

5.1.5. A mintaterek száma:

5.2. Hibridek, beltenyésztett vonalak és hibridek szülő komponenseinek keresztezéssel végzett vetőmag előállítása

5.2.1. Az ellenőrzések száma összesen: öt. A vetőmag-termő növényállomány (anyai szülő) termékenyülésének ideje alatt összesen három (az 5.2.2.2.-5.2.2.4. pontok szerinti) ellenőrzést kell végezni.

5.2.2. Az ellenőrzések időpontja:

5.2.2.1. Első (idegenelési ellenőrzés): a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel.

5.2.2.2. Második ellenőrzés: a virágzás kezdetén, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 1. címerezési ellenőrzés, amikor az anyai növényállományban 5% apai virágport fogadó nővirágzat (bibe) megjelenik.

5.2.2.3. Harmadik ellenőrzés: a termékenyülés ideje alatt, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 2. címerezési ellenőrzés.

5.2.2.4. Negyedik ellenőrzés: a termékenyülés ideje alatt, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 3. címerezési ellenőrzés.

5.2.2.5. Ötödik ellenőrzés: végső minősítés az érés idején, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az apasorok növényállományának eltávolítása után kell elvégezni.

5.2.3. Elővetemény-korlátozás: nincs. Ennek feltétele, hogy a vetőmag-szaporító táblának kellően mentesnek kell lennie a korábbi művelésből származó árvakeléstől.

5.2.4. A mintatér nagysága: 100 db növény, keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az anya- és apasorokban külön-külön 100 db növény (egy sorban 100 vagy két egymás melletti sorban 50-50 db növény).

5.2.5. A mintaterek száma:

5.2.6. Amennyiben a vizsgálat során az anyasorok sávjában (anyapászta) minősítési határértéket meghaladó mennyiségű virágzó címer észlelhető, akkor a nem kellően címerezett anyasorok sávjában, az úgynevezett fertőző gócban ismételt mintatereket kell felvenni és e területeket külön táblarészként kell kezelni.

5.3. Egyéb követelmények:

5.3.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

5.3.2. Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett I. szaporítási fokú hibrid kukoricavetőmag-előállítások (táblák) követelményei:

5.3.2.1. A táblák szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők.

5.3.2.2. Az izolációs távolságon belül levő hibrid kukoricavetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni.

5.3.2.3. A táblák elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 8 sorral meg kell növelni.

5.3.2.4. A táblák állományában apavisszafogással, mellévetéssel apai szülőkomponens elit, illetve szuperelit szaporítási fokú vetőmagját nem lehet minősítésben részesíteni.

5.3.2.5. A táblák állományában a virágport hullató anyai növények száma a közös izolációs távolságon belül összesen legfeljebb 0,1 % lehet.

5.3.2.6. A táblák egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész izolációs távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 8 apai sor megléte. Az izolációs távolságot az 5.12. pontban meghatározottak szerint kell figyelembe venni a minősítéskor.

5.3.3. Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett elit és szuperelit szaporítási fokú hibrid kukorica alapanyag egyszeres keresztezésű vetőmag-előállítások követelményei:

5.3.3.1. Szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők.

5.3.3.2. A táblák növényállományát teljes (100%-os) címerezésben kell részesíteni, melynek hiányában a vetőmag-előállítás alkalmatlan minősítést kap.

5.3.3.3. A táblák elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 4 sorral meg kell növelni.

5.3.3.4. A táblák egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész izolációs távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 4 apai sor megléte. Az izolációs távolságot az 5.12. pontban meghatározottak szerint kell figyelembe venni a minősítéskor.

5.3.3.5. A táblák állományában a virágport hullató anyai növények száma a közös izolációs távolságon belül összesen legfeljebb 0,1 % lehet.

5.3.4. Az árutermesztési célt szolgáló első szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén izolációs távolságon belül időbeli izolációként figyelembe vehető a június 10. napja után elvetett másodvetésű kukorica növényállománya. Ebben az esetben az izolációs távolságon belüli másodvetésű kukorica növényállomány virágzásának kezdetére a vetőmag-előállító tábla anyasoraiból a még el nem virágzott fattyú és késői fejlődésű egyedeket el kell távolítani, ezen követelmény miatt további egy ellenőrzést kell végrehajtani.

5.3.5. A kukoricanövények és termésük (cső, szem, csutka) megkülönböztető jegyeinek vizsgálata azokra a morfológiai bélyegekre és fenológiai eltérésekre vonatkozik, amelyeket a hivatalos fajtaleírás tartalmaz.

5.3.6. A hímsteril beltenyésztett kukoricavonal szaporításában azon steril növényegyedek, amelyek címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik - függetlenül a pollen (virágpor) életképességétől - virágpor-hullató fertilis, idegen egyednek minősülnek.

5.3.7. Amennyiben a hímsterilként vizsgált növények között a fertilis növények száma a már eltávolított növényekkel együtt a 10%-ot meghaladja, akkor az anyai növényállományt fertilisnek kell tekinteni.

5.3.8. A 15%-os átlagos megtermékenyülést el nem érő vetőmag-előállításokat alkalmatlannak kell minősíteni.

5.3.9. A vírusos, baktériumos és gombabetegségeket, továbbá a kártevők kártételét fel kell jegyezni és a kultúrállapot minősítési kategóriájában kell elbírálni.

5.3.10. A hímsteril anyai szülőn előállított árutermesztés célját szolgáló vetőmagtermést, ha azt nem a sterilitást helyreállító apai szülővel termelték, a fertilis analóg termésével a vetőmagüzemben a morzsolást és tisztítást követően legalább 2:1 arányban kell keverni. Ettől eltérni indokolt esetben csak a NÉBIH külön engedélyével lehet.[224]

5.3.11. Csöves formában történő betakarítás esetén a csuhélevéllel teljesen borított csövet nem szabad a végleges válogatószalagra szállítani. A szárítókamrába betárolt minden csőnek fosztottnak kell lennie.[225]

5.3.12. Csöves formában történő betakarítás esetén a vetőmagüzemben az összes idegen csövet ki kell válogatni. A szárítókamrába 99,9% (db/100) mértékben csak fajtaazonos cső kerülhet.[226]

5.4. A kukorica vizsgálata:

5.4.1. Az anyasorok címerezésének, illetve hímsterilitásának vizsgálatakor a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

5.4.1.1. A kijelölt mintatereken az előírt számú anyanövényt kell megvizsgálni.

5.4.1.2. Virágport hullató az a kukoricanövény, amelynek címerágai összesen 5 cm hosszúságban virágporukat már elhullatták vagy hullatják. A címerezés vizsgálatakor a pelyvalevelek felnyílása és a portok megjelenése címerezési hibának minősül, még akkor is, ha nincs benne életképes virágpor.

5.4.1.3. A hímsteril kukorica-vetőmag előállításának sterilitás-vizsgálatát a fertilis anyai szülő címerezés-ellenőrzésével azonos módon kell végezni.

5.4.1.4. Az anyasorok sávjában az úgynevezett fertőzőgóc vizsgálatakor a jóvátehetetlen hiba megállapítása esetén a káros mértékű ön-megtermékenyülés következményét megakadályozó szigetelő távolsággal a területrészt minősíteni kell.

5.4.1.5. Fertőző gócnak kell minősíteni azt a területet, ahol a virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban mintaterenként 3 db, vagy annál több, illetve a virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban összesen mintaterenként 1 db, vagy annál több.

5.4.1.6. Keresztezéssel végzett kukorica vetőmag-előállításokban az anyasorokban legalább 5% bibe megjelenés után a virágport hullató címer a termékenyülés alatti három hivatalos minősítésen ellenőrzésenként legfeljebb 0,5% lehet.

5.4.1.7. A 0,5%-os határérték felett a vetőmag-előállításnak alkalmatlan minősítést kell adni.

5.4.1.8. A címerezés befejezésének kell tekinteni, ha az anyai növényállományban az ellenőrzéseken megállapított címerezési hiba már nem érheti el az előírt minősítési határértéket (virágport hullató növény az anyasorokban legfeljebb, továbbá a virágport hullató idegen tő az anya és apasorokban összesen legfeljebb), és a nővirágzat (bibe) beszáradt és termékenyülésre képes friss nővirágzat az anyai állományban nem található.

5.4.1.9. A termékenyülés befejeződése után az apasorok növényállományát el kell távolítani.

5.5. A gyomosság bírálata

A vetőmag-előállító tábla területének 30%-osnál nagyobb gyomborítottsága esetén, illetve ha a gyomok elérik a fő csőkötés magasságát, 3-as számot kell adni és a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

5.6. A szülőkomponensek együttvirágzás vizsgálatát a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban a következő eljárással kell vizsgálni:

5.6.1. Az anyai növényállományban 50-60%-nyi nővirágzat (bibe) megjelenésekor:

5.6.1.1. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított három napon belül az apai növények legalább 50%-ának címervirágzata érett és bőséges virágport (pollent) hullat, ez esetben az együtt virágzás értékjelölése "Jó".

5.6.1.2. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított több mint 3-3 nappal (előzés vagy késés), de kevesebb, mint 5-5 nappal (előzés vagy késés) eltér az apanövények 50%-ának érett és bőséges virágporhullatása (pollen), ez esetben az együtt virágzás értékjelölése "Közepes".

5.6.1.3. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának érett és bőséges virágpor (pollen) hullatása, az együtt virágzás értékjelölése "Gyenge".

5.6.1.4. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának megjelenése, a virágpor (pollen) hullatás kevés vagy nincs, az együtt virágzás értékjelölése "Elégtelen".

5.6.2. Az átmeneti együtt virágzási állapotot a két értékjelölés megadásával (például: jó-közepes) kell minősíteni.

5.6.3. Amennyiben az anyai növényállomány nővirágzásának kezdetén (5% nővirágzat megjelenésekor) még nincs apai virágporhullatás, e tényt a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben külön fel kell jegyezni.

5.6.4. Közepesnél gyengébb várható együtt virágzási értékelés esetén a fajtafenntartó képviselőjének bevonásával a vetőmag-előállítást felül kell vizsgálni és sorsáról dönteni kell.

5.6.5. Elégtelen együtt virágzás esetén a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

5.7. Az anyasorok fattyazásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban:

5.7.1. A hibrid kukoricavetőmag-előállító táblák anyasorainak növényeiről a címert hozó fattyhajtásokat virágporhullatás előtt, legkésőbb a címerezés befejezéséig, illetve a címerezési ellenőrzés befejezése előtt el kell távolítani.

5.7.2. A hímsteril anyával történő vetőmag-előállítás esetében az anyasorok hímsteril növényeit nem kell fattyazni. A fattyhajtásokon megjelenő fertilis címereket a főhajtáson levővel azonosan kell elbírálni.

5.8. A csöves termés vizsgálata:

5.8.1. A vizsgálatra kerülő csövek begyűjtése után meg kell állapítani, és fel kell jegyezni az összes tő számát (db/ha) és ebből a termőcsövek számát (db/ha).

5.8.2. A mintatereken arányosan szétosztva, összesen 200 db termőtőről kell az éréskori ellenőrzés alkalmával az összes csövet letörni. A vizsgálatokat ezeken a csöveken kell elvégezni. Az érés mértékét a 200 db tőről letört összes cső elbírálásával kell megállapítani.

5.8.3. Az érés mértéke lehet: viaszérés és teljes érés.

5.9. A megtermékenyülés vizsgálata:

5.9.1. Az összes letört csőből a vizsgált típusnak megfelelő csöveket - a beteg, csenevész, éretlen csöveket is - öt csoportba osztjuk:

5.9.2. Az egyes csoportokba került csövek elbírálásával - becsléssel - kell megállapítani az átlagos megtermékenyülés mértékét, amelyet százalékban kell megadni.

5. 10. Az idegen, üszögös, nigrospórás, penészes, kényszerérett, csenevész és az éretlen csövek vizsgálata:

5.10.1. A 200 db növényről letört összes csőből ki kell válogatni az idegen csöveket, a nigrospórás, üszögös (golyvás- és rostosüszög), fuzáriumos és egyéb károsítóval fertőzött csöveket, a kényszerérett, csenevész és éretlen, valamint a hiányosan megtermékenyült csöveket (amelyek az átlagos megtermékenyülés 25%-át nem érik el).

5.10.2. Ezeket az adatokat a letört összes cső össztömegéhez viszonyítva kell feljegyezni.

5.11. A csöves termés várható tömegének becslése:

Az anyasorok növényállománya nyers csöves vetőmagtermésének várható mennyiségét kell megbecsülni. Az előzőek szerint kiválogatott csövek mennyiségének levonása után kell megállapítani - a minősítés időpontjában - a betakarítás várható időpontját, a vetőmagnak alkalmas csöves termés becsült mennyiségét a kukorica érettsége és a becsült víztartalom alapján 1 ha-ra és a teljes tábla területére vonatkoztatva. A csöves termés mellett a májusi morzsolt termésre korrigált mennyiséget is fel kell tüntetni. Az adatokat a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.

5.12. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

6. Cirokfélék[227]

6.1. Seprűcirok (Sorghum bicolor L. Moench var. technicum)

6.1.1. Az ellenőrzések száma: három.

6.1.2. Az ellenőrzések időpontja:

6.1.2.1. Első ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel.

6.1.2.2. Második ellenőrzés a főbugák 40-60%-os virágzásánál.

6.1.2.3. Harmadik ellenőrzés magéréskor.

6.1.3. Elővetemény-korlátozás: seprűcirok-vetőmagot csak olyan táblán szabad termeszteni, amelyen Sorghum fajt 2 éven belül nem termesztettek.

6.1.4. A mintatér nagysága: 200 db növény.

6.1.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db, minden további megkezdett 10 ha után 2 db.

6.1.6. Egyéb követelmények:

6.1.6.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

6.1.6.2. Azokon a területeken, ahol az S. halepense vagy az S. bicolor subsp. drummondii jelenléte különös keresztbeporzási problémát jelent, a következők alkalmazandók:[228]

6.1.6.2.1. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei elit vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 800 m távolságra kell elhelyezni;[229]

6.1.6.2.2. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei minősített vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 400 m távolságra kell elhelyezni.[230]

6.1.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

6.2. Takarmánycirok (a hibrid kivételével) (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor)[231]

Szudánifű (a hibrid kivételével) (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse)[232]

6.2.1. Az ellenőrzések száma: három.

6.2.2. Az ellenőrzések időpontja:

6.2.2.1. Első ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel.

6.2.2.2. Második ellenőrzés a főbugák 40-60%-os virágzásánál.

6.2.2.3. Harmadik ellenőrzés magéréskor.

6.2.3. Elővetemény-korlátozás: a megelőző 2 évben nem termesztettek Sorghum fajt az adott táblán.

6.2.4. A mintatér nagysága: 200 db növény.

6.2.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

6.2.6. Egyéb követelmények:

6.2.6.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az Elit (E) fokú szaporítás határértékeivel meg kell egyezniük.

6.2.6.2. Azokon a területeken, ahol az S. halepense vagy az S. bicolor subsp. drummondii jelenléte különös keresztbeporzási problémát jelent, a következők alkalmazandók:[233]

6.2.6.2.1. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei elit vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 800 m távolságra kell elhelyezni;[234]

6.2.6.2.2. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei minősített vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 400 m távolságra kell elhelyezni.[235]

6.2.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

6.3. Hibrid szemescirok (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor)[236]

Hibrid silócirok (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor)[237]

Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor x Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse)[238]

6.3.1. Az ellenőrzések száma: öt.

6.3.2. Az ellenőrzések időpontja:

6.3.2.1. Első ellenőrzés a virágzás kezdete előtt 1-2 héttel.

6.3.2.2. Második ellenőrzés az anyai növényállomány virágzásának kezdeti időszakában (amikor a virágzás a főbugák 10-20%-án megkezdődött, azaz a bugák felső 5 cm-es szakaszán a bibék megjelentek).

6.3.2.3. Harmadik és negyedik: a termékenyülés - a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének - ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni.

6.3.2.4. Ötödik ellenőrzés: az érés idején, a betakarítás kezdete előtt, az apai növényállomány eltávolítása után.

6.3.3. Elővetemény-korlátozás: hibrid cirok vetőmagot csak olyan táblán szabad előállítani, amelyen a megelőző két évben cirokfélét (Sorghum spp.) nem termeltek vagy nem állítottak elő.

6.3.4. A mintatér nagysága: 200 db növény (egy sorban 200 vagy két egymás melletti sorban 100-100 db növény).

6.3.5. A mintaterek száma:

6.3.6. Egyéb követelmények:

6.3.6.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

6.3.6.2. Izolációs távolság nélküli szülői komponens - elit - vetőmag-előállító növényállománya szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre nem kerülhet.

6.3.6.3. Engedélyezett azonos apával, de eltérő anyával történő cirok vetőmag-előállítás esetén a izolációs távolságon belül levő cirok vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni; ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább négy sorral kell növelni.

6.3.6.4. Álfertil anyai összetevő: az anyai összetevő azon növény egyedei, melyeknél ökológiai stressz hatására megjelenő - termékenyítésre nem alkalmas pollent tartalmazható - portokok csökevényes alakban észlelhetők, az anterák nem duzzadtak.

6.3.6.5. Amennyiben a szántóföldi ellenőrzés során fertilnek tűnő egyedek aránya a próbaterek átlagában meghaladja a 0,1%-ot, akkor legalább 2 db virágport hullató növény még nem virágzó sarjbugáját izolálni kell, magkötés észlelése esetén a szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni.

6.3.6.6. Azokon a területeken, ahol az S. halepense vagy az S. bicolor subsp. drummondii jelenléte különös keresztbeporzási problémát jelent, a következők alkalmazandók:[239]

6.3.6.6.1. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei elit vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 800 m távolságra kell elhelyezni;[240]

6.3.6.6.2. a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei minősített vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 400 m távolságra kell elhelyezni.[241]

6.3.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

C. rész

A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.

(1) Csupasz típusú árpa esetén a csírázóképesség legalább 75%.

Megjegyzés:

1. Claviceps purpurea (anyarozs) tartalom: SE-E: 1 db, I., II. szaporítási fok: 3 db, kivéve hibrid rozs, ahol SE-E: 1 db, I. szaporítási fok: 4 db, 5 db akkor elfogadható, ha a második mintában nem több 4 db-nál.

2. Magyarországi vetőmag-előállításból származó vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a fajnak megfelelő hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni. E minősítés részét képezi az ezermagtömeg vizsgálata is az 1. számú melléklet B. rész 1. pontjában felsorolt kalászos növényfajok, illetve fajták (minden búza, árpa, rozs, zab és tritikálé faj, illetve fajta) esetében.[244]

2. 1. Minősítési határértékek (áthullás): SE, E 2, 0%

I. és II. szaporítási fok 4, 0%

2. 2. Rosta méretek az egyes fajok esetén:

1, 6 mm csupasz zab

1, 8 mm rozs, hibrid rozs, zab, csupasz típusú árpa

2, 0 mm tavaszi búza, durum búza, tritikálé, hatsoros árpa

2, 2 mm őszi búza; kétsoros árpa

3. Magyarországon minősítésre kerülő I. szaporítási fokú kukorica vetőmagnak osztályozottnak kell lennie. Az osztályozási méreteket az okmányokon és a csomagolási egységeken fel kell tüntetni. A mérethűségnek a megadott méretenként legalább 95%-osnak kell lennie.[245]

4. Magyarországon előállított csupasz zab és csupasz típusú árpa vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a pelyvás szemtartalom legfeljebb 5% lehet.[246]

D. rész

I. Növényfajok, amelyek vetőmagja vetőmag-minősítésben részesíthető

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők

II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Köles (Panicum miliaceum L.)

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Fővirágzáskor, amikor a bugaágak zöldes színűek, de a mag színe már felismerhető.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos, vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

2. Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench)

Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum L: Gaertn)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

2. ellenőrzés a betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

3. Alakor búza (Triticum monococcum L.)

Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum (Schrank ex Schübl.) Thell.)

3. 1. Szuperelit és elit szaporítási

fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

3. 2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

*ökológiai előállítás esetén 0 db

4. Novum búza (Triticum speltivum Var.)

4. 1. Szuperelit és elit szaporítási

fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

4.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m2.

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,

utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

III. A vetőmag-vizsgálat és -minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl.

2. Vetőmagvizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

További követelmények: Kölesre:

Eltérő toklászú mag megengedett mennyisége:

szuperelit-elit esetén: 0%

I. és II. szaporítási fok esetén

legfeljebb: 0, 5%.

Ennél több eltérő színű toklászt tartalmazó vetőmag csak fajtamegjelölés nélkül fémzárolható.

Kölesbugaüszög megengedett mennyisége:

szuperelit-elit: 0 db

I. -II. szaporítási fok esetén

legfeljebb: 4 db/minta.

Nehezen tisztítható gyommag: Brassica spp., Sinapis spp., Setaria spp., Hibiscus trionum, Echinochloa crus-galli.

(1) Két darab magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta minden egyéb gabonától mentes

(2) Egy darab Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta mentes tőle

(3) Magyarországi vetőmag-előállításból származó novum búza vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál 2,6 mm-es hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni.

Minősítési határértékek (áthullás): SE, E 2,0%

I. és II. szaporítási fok 4, 0%

2. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez

A répafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagjainak előállítására, minősítésére, valamint az ilyen vetőmagvaknak az Európai Unió határain belüli behozatalára és - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik ország felé irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

1.

Cukorrépa (Beta vulgaris L.)

Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

Az engedélyezett szaporítási fokra, illetve típusra és az engedélyezésre vonatkozó feltételek.

A szántóföldi ellenőrzést és minősítést az alábbiak szerint kell végrehajtani.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

A vetőmagszaporításnak meg kell felelnie az alábbi táblázatba foglalt követelményeknek.

(1) Csak a felszedésre kerülő dugványok tábláit kell vizsgálni. A felmagzó dugványokat betakarítás előtt tövestől el kell távolítani.

(2) Áttelelő állományoknál és maghozóknál kell vizsgálni.

C. rész

A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

A maximális tételsúly nem léphető túl 5%-nál nagyobb mértékben.

(1) A kis kiszerelésű EK-vetőmag olyan minősített vetőmag kiszerelését jelenti, ami

- monogerm vagy precíziós vetőmag, amelynek nettó tömege nem haladja meg a 100 000 gomolyt vagy tiszta magot, illetve a 2,5 kg-ot, szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag nélkül,

- monogerm vagy precíziós vetőmagon kívüli vetőmag, amelynek nettó tömege nem haladja meg a 10 kg-ot, szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag nélkül.

II. Vetőmagvizsgálati követelmények és -minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.

(1) Szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag nélkül.

Az egyéb vetőmagok aránya nem haladhatja meg a 0,3 tömegszázalékot.

A monogerm vetőmagra és a precíziós vetőmagra vonatkozó különleges feltételek a következők.

Monogerm vetőmag: a kicsírázott gomolyok legalább 90%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Precíziós cukorrépa vetőmag: a kicsírázott gomolyok legalább 70%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Precíziós takarmányrépa vetőmag: a 85%-ot meghaladóan diploid fajták esetében a kicsírázott gomolyok legalább 58%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. Valamennyi egyéb vetőmag esetében a kicsírázott gomolyok legalább 63%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Az elit vetőmagnál a hulladék anyag aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot. Minősített vetőmag esetén a hulladék anyag aránya nem haladhatja meg az 0,5 tömegszázalékot.

Bármely kategóriába tartozó drazsírozott vetőmag esetén olyan feldolgozott vetőmagból vett minták alapján kell megvizsgálni a vonatkozó feltételek teljesülését, amelyek részleges koptatáson estek át, de drazsírozásuk még nem történt meg, a drazsírozott vetőmag minimális analitikai tisztaságára vonatkozó hivatalos vizsgálat káros befolyásolása nélkül.

A címkén feltüntetendő egyedi megjelölések:

a) a faj megnevezésénél a latin botanikai név után fel kell tüntetni, hogy cukorrépára vagy takarmányrépára vonatkozik-e,

b) a tömeg feltüntetésénél - ha bármilyen szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag került felhasználásra - az adalékanyag jellege, valamint a gomoly illetve a tiszta vetőmag tömegének a tétel teljes tömegéhez viszonyított közelítő aránya,

c) monogerm vetőmag esetében a "monogerm", precíziós vetőmag esetében pedig a "precíziós" megjelölés.

3. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez[251]

A takarmánynövény-vetőmagvak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagjának előállítására, minősítésére, az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik ország felé irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

A szuperelit vetőmagot - amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerül -, az elit vetőmagot, valamint az I. és II. szaporulati fokú vetőmagot hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és azoknak meg kell felelniük az ezen részben foglalt feltételeknek.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Herefélék (a táblázat szerint)[254]

Sárga szeradella (Ornithopus compressus L.)

Szeradella (Ornithopus sativus Brot.)

Ellenőrzések száma magtermő évben: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Fenntartó ellenőrzés esetén:

Az ellenőrzések száma: 1.

Az ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás: A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

2. Fűfélék

1. csoport

Angolperje (Lolium perenne L.)

Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium Asch. & Graebn.)

Francia perje (Arrhenatherum elatius /L./ P. Beauv. ex J. Presl. & C. Presl.)

Hibridperje (Lolium x boucheanum Kunth.)

Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea Schreber)

Olaszperje, Hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.)

Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.)

2. csoport

Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)

Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr)

Juhcsenkesz (Festuca ovina L.)

Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Hack)[257]

Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)

3. csoport

Cérnatippan (Agrostis capillaris L.)

Csillagpázsit (Cynodon dactylon /L./ Pers.)

Ebtippan (Agrostis canina L.)

Egynyári perje (Poa annua L.)

Ligeti perje (Poa nemoralis L.)

Mocsári perje (Poa palustris L.)

Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth)

Réti perje (Poa pratensis L.)

Sovány perje (Poa trivialis L.)

Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L.)

4. csoport

Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.)

Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl)

5. csoport

Aranyzab (Trisetum flavescens /L./ Pal. Beauv.)

Kanáriköles (Phalaris aquatica L.)

Kis komócsin (Phleum nodosum L.)

Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.)

Réti komócsin (Phleum pratense L.)

Magtermő évben:

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában, kivéve Lolium spp. -t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig,

2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

Fenntartó ellenőrzések esetén:

Az ellenőrzések száma: 1.

Ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán. A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

Elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell kaszálni.

Az izolációs távolságot a kalászolás kezdetéig biztosítani kell.[258]

3. Borsó (étkezési száraz-és takarmányborsó)

(Pisum sativum L.) Az ellenőrzések száma: 3.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,

3. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

4. Pannonbükköny (Vicia pannonica Crantz)

Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth)

Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény korlátozás A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

5. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.)

Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)

Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)

Lóbab (Vicia faba L. /partim/)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága: 100 m².

A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

6. Karórépa (Brassica napus var. napobrassica L.)

Az ellenőrzések száma: 2.

Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás: 5 év.

A mintatér nagysága: 200 db növény.

A mintaterek száma: 20ha-ig: 4db,

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Brassica nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.