144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet

a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Nemzeti Örökség Intézete jogállása

1. §[1] A Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: Intézet) a nemzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, önálló gazdasági szervezettel rendelkező, központi költségvetési szerv.

2. §[2] Az Intézet a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

3. §[3] (1) Az Intézetet a főigazgató vezeti.

(2)[4] Az Intézet főigazgatóját legfeljebb 5 évre a miniszter nevezi ki és menti fel.

(3)[5] A főigazgatót munkájában főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettest legfeljebb 5 évre a miniszter nevezi ki és menti fel.

2. Az Intézet feladata[6]

4. §[7] Az Intézet a kezelésében lévő épített örökségi vagyonelemek, valamint a feladatellátással érintett, nemzeti emlékezethez kapcsolódó szellemi kulturális örökség megőrzése és bemutatása által

a) a múlt példáinak, a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő átadása,

b) a magyarság nemzeti identitásának megőrzése, különös tekintettel a fiatalok nemzettudatának erősítése,

c) a nemzeti összetartozás érzésének növelése a történelmi nemzet fennmaradása, az egységes nemzet és nemzeti egység megteremtése

céljából végzi tevékenységét.

4/A. §[8] (1) Az Intézet a 4. §-ban nevesített feladata körében, a vagyonkezelésében, üzemeltetésében lévő vagyonelemek vonatkozásában

a) ellátja a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhely vagyonkezelésével, üzemeltetésével, fejlesztésével, valamint értékeinek megőrzésével és bemutatásával kapcsolatos feladatokat,

b) ellátja a Nemzeti Gyászpark és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Gyászpark Látogatóközpont üzemeltetésével, fejlesztésével, valamint értékeinek megőrzésével és bemutatásával kapcsolatos feladatokat,

c) ellátja a Salgótarjáni utcai zsidó temető vagyonkezelésével, üzemeltetésével, fejlesztésével, valamint értékeinek megőrzésével és bemutatásával kapcsolatos feladatokat.

d)[9] ellátja a vagyonkezelésében lévő egyéb ingatlanok üzemeltetésével, fejlesztésével, valamint értékeinek megőrzésével és bemutatásával kapcsolatos feladatokat.

(2) Az Intézet az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása során kiemelt figyelmet fordít a turisztikai célú fejlesztésre és bemutatásra, valamint az oktatási célú tevékenységekre.

(3) Az Intézet feladatai körében továbbá

a) ellátja a nemzeti gyász kinyilvánítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos operatív és adminisztratív feladatokat,

b) ellátja a kiemelt állami temetések lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,

c)[10] a 4. § szerinti célok megvalósítása érdekében méltó megemlékezéseket szervez, valamint a méltó lebonyolításukban közreműködik,

d) konferenciákat, kiállításokat és további rendezvényeket szervez,

e) oktatási programokat szervez,

f) pályázatokat hirdet,

g) a magyarság kiemelkedő személyeinek szellemi, kulturális és tudományos eredményeivel kapcsolatban kutatási és felmérési feladatokat végez,

h) kutatási és felmérési eredményeit kiadványokban publikálja, kiadói feladatokat lát el,

i)[11] nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában együttműködik a határon túli magyarság történelméhez kapcsolódó emlékhelyek és kiemelt jelentőségű kegyeleti, kulturális, történelmi helyszínek beazonosításában, megőrzésében és fenntartásában érintett hazai és külföldi, állami, szakmai és civil szervezetekkel, az együttműködés keretében kötelezettségvállalást tehet,

j) a történelmi nemzet fennmaradása érdekében regisztrálja a magyarság határon túli emlékhelyeit és kegyeleti helyszíneit.

(4) Az Intézet ellátja a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságról szóló 258/2010. (XI. 12.) Korm. rendelet alapján a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működésének operatív és adminisztratív feladatait, különös tekintettel a bizottsági ülésekkel összefüggő előkészítői feladatokra és a bizottsági határozatok végrehajtására.

(5) Az Intézet a nemzeti sírkerttel kapcsolatos feladatellátása keretében

a) vezeti és folyamatosan közzéteszi a magyar nemzet számára maradandót alkotó személyek nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyeinek jegyzékét,

b) a nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyek vonatkozásában gyakorolja a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 22. § (2) bekezdése szerinti - a dísznövénnyel történő kiültetés és a zöldfelület-gondozási feladatokat magába nem foglaló - rendelkezési jogot, ideértve a sírnyitással kapcsolatos hozzájárulást is,

c) a nemzeti sírkertre vonatkozó rendelkezések betartása érdekében ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti a nemzeti sírkert fekvése szerinti illetékes jegyzőnél,

d)[12] figyelemmel kíséri és ellenőrzi a nemzeti sírkertbe sorolt temető, temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési hely, továbbá - a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával - a hősi temető, hősi temetési hely állapotát, szükség esetén ellátja az ezekkel kapcsolatos karbantartási és felújítási feladatokat,

e) a nemzeti sírkert fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtására, valamint a fenntartás keretében történő beruházásokhoz szükséges esetleges engedélyek, hozzájárulások megszerzése érdekében a nemzeti sírkertbe tartozó temetők fenntartóival - az Intézet rendelkezési jogához kapcsolódó gondozási kötelezettség ellátásáért való felelősségét nem érintő - együttműködési megállapodásokat köt.

f)[13] gondoskodik a nemzeti sírkertbe tartozó temetők, temetkezési helyek, továbbá azok parcellájának megjelöléséről.

4/B. §[14] (1) Az Intézet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott nemzeti és történelmi emlékhelyek, illetve nemzeti emlékpontok tekintetében

a) ellátja a Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti emlékhellyé és nemzeti emlékponttá nyilvánítás előkészítésével kapcsolatos operatív és adminisztratív feladatokat,

b)[15] gondoskodik a nemzeti és történelmi emlékhelyek és nemzeti emlékpontok egységes megjelöléséről,

c) kapcsolatot tart a nemzeti és történelmi emlékhelyek, valamint a nemzeti emlékpontok kezelőivel, üzemeltetőivel,

d)[16] ellátja a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel, valamint nemzeti emlékpontokkal kapcsolatos adminisztratív és ellenőrzési feladatokat,

e)[17] ellátja a nemzeti és történelmi emlékhelyek használatáról és fenntartható használatuk támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott használati tervek előkészítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat,

f) szakmai programokkal segíti a nemzeti emlékhelyek, illetve nemzeti emlékpontok megismertetésével összefüggő oktatási és turisztikai célkitűzéseket.

(2) Az Intézet

a) ellátja a tevékenységével összefüggő kommunikációs feladatokat,

b) megállapodásban rögzített feltételek alapján ellátja a miniszter által megjelölt, vagy jogszabály alapján kijelölt fejezeti kezelésű előirányzatok, programok pályázati és más úton történő felhasználásának előkészítésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az Intézet főigazgatója feladatkörében meghatározott célból, feladatkörében eljárva az állami szervektől, szervezetektől - személyes adatnak nem minősülő - adatokat, információkat kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba - a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - betekinthet, azokról másolatot kérhet.

3. Záró rendelkezések

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök