16/2013. (V. 9.) BM rendelet

a belügyminiszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A honvédelmi feladatok végrehajtásának egységes rendje

1. § A Belügyminisztérium honvédelmi feladatok végrehajtásának koordinálására kijelölt hivatali egysége

a) felügyeli az ágazat részére megállapított honvédelmi feladatok teljesítését, a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szervek honvédelmi feladatairól szóló okmányok (a továbbiakban: honvédelmi intézkedési terv) összeállítását, felülvizsgálatát, módosítását, a belügyminiszter által irányított szervek NATO válságkezelési gyakorlatokon, valamint az egyéb honvédelmi gyakorlatokon való részvételét,

b)[1] közreműködik az ágazati védelmi tervezés rendszerének kialakításában, működtetésében, a gazdaságfelkészítés rendszerében, a védelmi és biztonsági igazgatási szervek felügyeletének, a területi védelmi bizottságok és munkaszervezeteik ellenőrzésének végrehajtásában, valamint a meghagyással kapcsolatos feladatokban,

c)[2] összehangolja a belügyminiszter által irányított szervek és a védelmi és biztonsági igazgatási szervek együttműködését, a NATO képességcsomag összeállításával és a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos belügyi ágazati feladatokat, továbbá

d) gondoskodik a honvédelmi felkészítés kormányzati feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásáról és az e célra jóváhagyott költségvetési források felhasználásáról szóló beszámoló tervezetének, valamint a honvédelmi felkészítés következő évi feladattervéhez szükséges javaslatok, és a szükséges költségvetési igények tervezetének összeállításáról.

2. § (1)[3] A belügyminiszter által irányított rendvédelmi szerv (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) felkészül a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedések Gyűjteményében meghatározott honvédelmi feladatai teljesítésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat teljesítése mellett a rendvédelmi szerv

a) támogatja a Magyar Honvédséget és a szövetséges fegyveres erőket egyes feladatok végrehajtásában,

b) végrehajtja a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatait,

c) részt vesz a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátásában,

d)[4] együttműködik a védelmi és biztonsági igazgatás szerveivel a honvédelmi feladatok ellátásában, továbbá

e) honvédelmi intézkedési tervet készít.

2. A honvédelmi intézkedési terv

3. § (1) A rendvédelmi szerv vezetője által felterjesztett honvédelmi intézkedési tervet a belügyminiszter hagyja jóvá.

(2)[5] A honvédelmi intézkedési terv tartalmazza a rendvédelmi szerv fegyveres összeütközés, valamint különleges jogrend bevezetésének időszakára vonatkozó, a honvédelmi feladatok ellátását rendkívüli körülmények között is biztosító, a személyi és anyagi erőforrásokra is kiterjedő működési szabályait.

(3) A honvédelmi intézkedési terv a rendvédelmi szerv sajátosságainak megfelelő - a működési szabályokról rendelkező - szöveges részből, valamint - a személyi és anyagi erőforrásokat bemutató - mellékletekből áll.

(4) A honvédelmi intézkedési terv rendszeres felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról a módosítás jóváhagyásra történő felterjesztéséről a rendvédelmi szerv vezetője gondoskodik.

(5) A rendvédelmi szerv vezetője gondoskodik arról, hogy

a) a honvédelmi intézkedési terv végrehajtásában részt vevő személyi állomány a tervet megismerje, valamint begyakorolja, továbbá

b) a honvédelmi intézkedési terv végrehajtását biztosító erők és eszközök rendelkezésre álljanak.

(6)[6] A honvédelmi intézkedési terv illeszkedik a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tervdokumentumok rendszerébe, azokkal összhangban megfelel az egymásra épülés alapelvének.

2a. A belügyminiszter irányítása alá tartozó meghagyásba bevont szervek[7]

3/A. §[8] (1) A meghagyásba bevont, honvédelemben közreműködő szervezet

a) a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ és

b) a Könyvtárellátó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.

(2) A meghagyásba bevont, honvédelemben közreműködő szervezet vezetője köteles tájékoztatni a belügyminisztert minden olyan változásról, ami jelentős kihatással van a szervezet fegyveres összeütközés időszakában, valamint különleges jogrend idején elvégzendő feladatainak végrehajtására, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül.

II. FEJEZET

AZ EGYES RENDVÉDELMI SZERVEK SPECIÁLIS HONVÉDELMI FELADATAI[9]

3. A rendőrség

4. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) honvédelmi feladatai teljesítése során a honvédelmi intézkedési tervben kijelölt erőivel, eszközeivel részt vesz

a) a honvédelmi felkészítés keretében nemzetközi és hazai védelmi gyakorlatokon, kiképzési rendezvényeken, valamint a haza fegyveres védelmében és a szövetségi kötelezettségek teljesítésében részt vevő szervek tevékenységének biztosításában,

b) a személyvédelmi feladatok ellátásában, a kijelölt objektumok őrzés-védelmében, ellenőrző-átengedő pontok telepítésében, működtetésében és a kulturális örökség védett elemei védelmében,

c) a lakosság kollektív védelme céljául szolgáló építmények előkészítésében, készenlétbe-helyezésének biztosításában,

d) az áldozatok felkutatásában és azonosításában,

e) a hadműveleti területről kitelepített és a befogadott lakosság regisztrációjában,

f) a lakosság életét és anyagi javait tömeges méretekben veszélyeztető fegyveres összeütközések következményeinek felszámolásában részt vevő erők feladatai ellátásának biztosításában,

g) a Magyar Honvédség és a szövetséges fegyveres erők szállítmány- és útvonal-biztosítási feladataiban,

h) az államhatár rendjével összefüggő konfliktushelyzetek felszámolásában a Magyar Honvédség erre kijelölt erőivel, továbbá

i) előállításuk érdekében a szökést, önkényes eltávozást elkövető katonák felkutatásában.

(2) A rendőrségnek a honvédelmi intézkedési tervben kijelölt erői ellenőrzik a lakosság tartózkodásának korlátozására bevezetett intézkedések betartását.

(3) A rendőrség a honvédelmi feladatainak teljesítése során - a közbiztonsági- és közrendvédelmi feladataival összhangban - végzi

a) a műveleti körzet lezárását, a forgalomirányítást, a kimenekítés, a kitelepítés és a befogadás rendőri biztosítását,

b) a Magyar Honvédség és a szövetséges fegyveres erők mozgási útvonalainak biztosítását,

c) a hadműveleti területről történő kitelepített lakosság befogadási helyein a rend fenntartását, a tulajdon őrzését,

d) a kitelepítéssel érintett területre történő be- és kijárás közbiztonsági ellenőrzését,

e) a bejárási útvonalak meghatározását,

f) halaszthatatlan esetben a kimenekítés azonnali, helyszínen történő elrendelését,

g) a haza fegyveres védelmében részt vevő Magyar Honvédség és a szövetséges fegyveres erők gyors közúti felvonulását, valamint az államhatáron történő átléptetését elősegítő határrendészeti intézkedések végrehajtását,

h) az elrendelt fényálcázási szabályok betartatásának ellenőrzését,

i) a sorozó és bevonulási helyek rendőri biztosítását, a sorozásra rendelt és meg nem jelent hadköteles személyek elővezetését, továbbá

j) a hadkötelesek bevonulása során a bevonulási hely rendőri biztosítását, a be nem vonult hadkötelesek felkutatását.

4. A Terrorelhárítási Központ

5. § A Terrorelhárítási Központ honvédelmi feladatai teljesítése során végzi a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabály alapján általa védett személyek kitelepítését, a kitelepítés végrehajtásához szükséges befogadó helyek biztosítását.

5. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek

6. § A hivatásos katasztrófavédelmi szervek honvédelmi feladataik teljesítése során

a) végzik a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek, a polgári védelmi szervezeteknek, a közbiztonsági referenseknek és a mentőalakulatok tagjainak a honvédelmi feladatok végrehajtására történő felkészítését, valamint részt vesznek azok tevékenységének koordinálásában,

b) részt vesznek a légiriasztás előkészítésében és annak végrehajtásában,

c) közreműködnek az elsötétítési rendszabályok bevezetésének alkalmazásában,

d) részt vesznek a menekültek elhelyezésében,

e)[10] közreműködnek a lakosság túléléséhez szükséges nélkülözhetetlen létesítmények működőképességének fenntartásában, készenlétbe helyezésének feladataiban,

f) részt vesznek a hadműveleti területről kimenekített lakosság regisztrálásában.

g)[11] a honvédelmi intézkedési terv alapján végzik a polgári védelmi szervezetek létrehozásával, mozgósításával, alkalmazásával kapcsolatos tervezési, szervezési feladatokat, valamint végzik a polgári védelmi szervezetek irányítását, továbbá

h)[12] az éves költségvetési tervezéssel együtt éves készletképzési tervet készítenek.

6. A büntetés-végrehajtási szervezet

7. § A büntetés-végrehajtási szervezet honvédelmi feladatai teljesítése során részt vesz a fegyveres összeütközésekkel összefüggésben a Magyar Honvédség, a szövetséges fegyveres erők által elfogott személyek őrzésében.

7. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság[13]

8. §[14] Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honvédelmi feladatai teljesítése során szükség esetén végzi az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettségével, valamint a tartózkodásuk korlátozásával összefüggő feladatokat.

II/A. FEJEZET[15]

A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK HONVÉDELMI FELADATAI ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATOS KÉSZLETKÉPZÉS SZABÁLYAI

8/A. §[16] (1) A polgári védelmi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy a fegyveres összeütközések időszakában alkalmasak legyenek a lakosság életének megóvására, az életben maradás feltételeinek biztosítására, a speciális polgári védelmi feladatok végrehajtására.

(2) A polgári védelmi szervezetek létszámát a fegyveres összeütközések időszakában az ország fegyveres védelmi tervével összhangban - a település lakosságszámának függvényében - ki kell egészíteni

a) 250 000 lakos felett legalább 7000 fővel,

b) 100 001-250 000 lakos esetén legalább 750 fővel,

c) 50 001-100 000 lakos esetén legalább 500 fővel,

d) 10 001-50 000 lakos esetén legalább 300 fővel,

e) 2001-10 000 lakos esetén legalább 60 fővel.

(3)[17] A központi polgári védelmi szervezeteket Budapest főváros polgári védelmi szervezetébe beosztottak létszámának terhére, a területi polgári védelmi szervezeteket a vármegyeszékhelyek polgári védelmi szervezetébe beosztottak létszámának terhére, a munkahelyi polgári védelmi szervezeteket a gazdálkodó szervezet telephelye szerinti település polgári védelmi szervezetébe beosztottak létszámának terhére kell megalakítani.

(4) Honvédelmi érdekből kijelölt létfontosságú rendszerelemek esetében fegyveres összeütközések időszakára a kijelölt létfontosságú rendszerelemet üzemeltető gazdálkodó szervezet székhelyén vagy telephelyén munkahelyi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni.

(5) Csak a felkészített, megfelelő védőfelszereléssel és munkaeszközzel ellátott személy kötelezhető polgári védelmi szolgálat ellátására.

(6)[18]

8/B. §[19] (1)[20] A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a fegyveres összeütközés idejére a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtása érdekében valamennyi - települési, járási, vármegyei vagy fővárosi szintű - közigazgatási egység részére általános polgári védelmi tervet, továbbá valamennyi polgári védelmi szervezet részére mozgósítási tervet készít.

(2)[21] Az általános polgári védelmi tervek elkészítése során biztosítani kell, hogy azok összhangban legyenek a veszélyelhárítási tervekkel, valamint a területi védelmi bizottságok honvédelmi intézkedési terveivel.

(3) A polgári védelmi szervezet mozgósítási készenléti ideje lehet

a) gyors készenlétű (12 órán belül),

b) rövid készenlétű (24 órán belül) vagy

c) hosszú készenlétű (72 órán belül).

(4) A polgári védelmi szervezetek mozgósítása, valamint a meghatározott feladatok végrehajtása érdekében biztosítani kell a polgári védelmi szervezetek személyi állományát, technikai eszközeit, anyagi ellátását.

8/C. §[22] A polgári védelmi feladatokkal összefüggő készletképzés tervezésekor figyelembe kell venni az alábbiakat:

a) a készletképzési terv a feladat nagyságrendjével, tartalmával, végrehajtásának formájával, anyagszükségletének mértékével arányos készletek megalakítására, folyamatos szinten tartására, tárolására és állagának megóvására irányul,

b) a készletképzést erőforrás, cél, valamint életciklus szerint kell tervezni,

c) a készletképzés alapvető feladatait a honvédelmi intézkedési terv alapján kell végrehajtani, a várható szükségleteknek megfelelő mennyiségű és minőségű szakanyag felhalmozását, tárolását, lépcsőzését, a felhasznált anyagi készletek utánpótlását, a kivont anyagok kezelését összefüggő módon kell tervezni,

d) a készletszintek folyamatos fenntartását, a felhasznált készleteknek a szükségletekhez igazodó pótlását ütemterv szerint kell megszervezni,

e) az ellátási és készletezési előírások figyelembevételével kell tervezni az anyagi készletek nyilvántartását, tárolását, karbantartását, szavatossági időn belüli cseréjét,

f) fegyveres összeütközések időszakában a polgári védelmi szervezetek alkalmazásának biztosítása érdekében a készletképzési tervben meghatározott készletet kell biztosítani.

II/B. FEJEZET[23]

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT SZERVEINEK HONVÉDELMI FELADATAI

8/D. §[24] (1) A belügyminiszter irányítása, felügyelete, alapítói vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló egészségügyi ágazathoz tartozó intézmények a Belügyminisztérium honvédelmi feladatok végrehajtásának koordinálására kijelölt hivatali egységén keresztül vesznek részt a honvédelmi feladatok végrehajtásában, különösen

a) a NATO válságkezelési gyakorlatokon való részvétel,

b) befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatok, adatszolgáltatás,

c) a Nemzeti Intézkedések Rendszerében meghatározott feladatok végrehajtása,

d) NATO képesség felajánlások

esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő szervek:

a) Országos Kórházi Főigazgatóság,

b)[25] Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ,

c)[26]

d) Országos Mentőszolgálat,

e) fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók,

f) kijelölt egészségügyi létfontosságú rendszerelemek.

(3) Az országos tisztifőorvos a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetője, illetve a belügyminiszter felkérésére szakmai útmutatók, oktatóanyagok, tájékoztatók kidolgozásával közreműködik a honvédelmi, polgári védelmi feladatokkal összefüggésben a polgári védelmi szervezetek, illetve a polgári védelmi ismereteket oktatók felkészítésében.

(4) A kormányhivatal vezetője az illetékességi területén gondoskodik a közösségi befogadóhelyek közegészségügyi és járványügyi ellenőrzéséről, továbbá megszervezi a kitelepített vagy kimenekített lakosság egészségügyi ellátását.

(5) A kormányhivatal vezetője fegyveres összeütközés időszakára, valamint különleges jogrend idejére történő felkészülés keretében, kijárási tilalom bevezetése esetére rendszeresen felméri az egészségügyi feladatok ellátásához szükséges munkaköröket a rendelkezések hatálya alóli mentesítés érdekében.

(6) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv fegyveres összeütközés időszakára, valamint különleges jogrend idejére történő felkészülés érdekében

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a gyógyszerellátás alakulását, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket és javaslatokat az ellátás biztosítására, erről rendszeresen tájékoztatja a belügyminisztert, és

b) szükség esetén javaslatot tesz a belügyminiszter részére a gyógyszerek vény nélküli kiszolgálását megszüntető jogszabály hatálybaléptetésére.

(7) Az Országos Mentőszolgálat vezetője

a) kidolgozza és minden év január 31-ig aktualizálja a polgári védelmi szervezetek részére a fegyveres összeütközések időszakára vonatkozóan az elsősegélynyújtás-oktatáshoz szükséges egységes oktatási anyagot, valamint az elsősegélynyújtó és sérültszállító polgári védelmi szervezetek működésének szakmai követelményeit, és

b) meghatározza a szükség-mentőgépkocsiként alkalmazható gépjárműtípusokat, és a gépjárműigényt megküldi a technikai eszközök igénybevételi célú kijelölésére jogosult területi védelmi bizottság részére.

(8) Az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv

a) a telepített gyógyintézeti felszerelések szállításának tervezéséhez súly- és térfogatadatokat szolgáltat a belügyminiszter részére,

b) útmutatót készít az egyes tartalékelemek telepítéséhez, meghatározza a telepítés forrásigényét.

(9)[27] Az egészségügyi szolgáltató vezetője a fővárosi és vármegyei, illetve az országos tervezési feladatok érdekében, a belügyminiszter által meghatározottak szerint adatot szolgáltat - különös tekintettel az ágyszámra, műtéti kapacitásra, egészségügyi szakdolgozói állományra, a felhasznált orvostechnikai eszközökre és gyógyszerekre vonatkozóan -, valamint jelzi az ezzel kapcsolatos többletigényeit.

(10) A fekvőbeteg-szakellátó intézmény vezetője felelős

a) a polgári védelmi vonatkozású elsötétítési terv elkészítéséért és

b) a kórház területén lévő óvóhelynek használható építmények rendeltetésszerű állapotban történő tartásáért.

(11) A kórház vezetője

a) évente a tárgyévet követő év március 31-ig írásban beszámol a kormányhivatal vezetőjének a honvédelmi feladatok végrehajtásáról,

b) hadiállapot kihirdetése esetén elrendeli a polgári védelmi vonatkozású elsötétítési tervben foglaltak végrehajtását,

c) hadiállapot kihirdetése esetén gondoskodik a kórház épületeinek földről és levegőből is jól látható vörös kereszttel való jelöléséről és az óvóhelynek használható építmények rendeltetésszerű használhatóságának fenntartásáról,

d) rendszeresen tájékoztatást ad a fegyveres összeütközés időszakában, valamint különleges jogrend idején történő működés többletigényeiről és költségeiről a területi védelmi bizottság és a belügyminiszter részére.

8/E. §[28] (1) Honvédelmi Intézkedési Terv készítésére köteles

a) az Országos Mentőszolgálat,

b) az Országos Kórházi Főigazgatóság,

c)[29] a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ,

d)[30]

e) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő,

f) a fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltatók.

(2) Azon egészségügyi szolgáltatók, amelyek egyben egészségügyi válsághelyzeti terv készítésére is kötelezettek, és az egészségügyi válsághelyzeti tervük tartalmazza azon speciális tartalmi elemeket, amelyet e rendelet meghatároz, úgy az egészségügyi válsághelyzeti tervük honvédelmi intézkedési tervként elfogadható, azzal, hogy a tervekben ezt külön megjelenítik.

II/C. FEJEZET[31]

A KÖZNEVELÉSI ÁGAZAT HONVÉDELMI FELADATAI

8/F. §[32] A belügyminiszter a fegyveres összeütközés időszakára, valamint különleges jogrend idejére történő felkészülés érdekében terveket készít elő

a) a köznevelési intézmények működésével, működtetésével kapcsolatban, a nevelési év, a tanítási év, az iskolai felvételi eljárás és beiratkozás, valamint az érettségi vizsga fegyveres összeütközés időszakában, valamint különleges jogrend idején való megvalósítása vonatkozásában,

b) a köznevelés szempontjából nélkülözhetetlen informatikai rendszerek működésének biztosítására vagy kiváltására, az adatok biztonságos tárolására, az adott dokumentumok és információk időbeni átvételére és szükség esetén határidők módosítására.

II/D. FEJEZET[33]

A GONDOSKODÁSPOLITIKÁÉRT FELELŐS ÁGAZAT HONVÉDELMI FELADATAI

8/G. §[34] A belügyminiszter a fegyveres összeütközés időszakára, valamint különleges jogrend idejére történő felkészülés érdekében terveket készít elő a szociális igazgatási és ellátási rendszer működtetésével kapcsolatban, amely tartalmazza

a) az adatbiztonság személyi és tárgyi feltételeit az adatfeldolgozás, a biztonsági mentés, a tárolás tekintetében,

b) a fokozott adatbiztonsághoz szükséges egyszeri és folyamatos költségigényt,

c) az ellátások biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a számítógéppark működési körülményeinek, szükség esetén háttérkapacitás megteremtésének módját, esetleges kiegészítő eszközigényt,

d) a kormányhivatalokkal, az adóhatósággal, egyéb szervekkel fenntartott informatikai kapcsolat fokozott védelmének személyi és tárgyi feltételeit, a kibertámadások kivédésére a felkészülés módját, a kapcsolatot biztosító eszközök sérülése esetén a kiváltásukra megfelelő módszereket.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A honvédelmi intézkedési tervet a rendvédelmi szerv vezetője az e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül terjeszti fel jóváhagyásra a belügyminiszternek.

(3)[35] A hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetője a honvédelmi intézkedési tervét a belügyminiszter feladatkörét érintő honvédelmi feladatokról szóló 16/2013. (V. 9.) BM rendelet módosításáról szóló 10/2021. (IV. 1.) BM rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül felülvizsgálja, szükség szerint módosítja, és jóváhagyásra felterjeszti a belügyminiszternek.

(4)[36] A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 8/B. § (1) bekezdése szerinti általános polgári védelmi tervet és mozgósítási tervet, valamint a 8/C. § szerinti készletképzési tervet 2022. április 1-jéig készíti el.

10. §[37] Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokkal összefüggő felkészítés és a polgári védelmi szervezetek alkalmazása során a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet 23-45. §-át és 47-54. §-át kell megfelelően alkalmazni.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter