2013. évi XXVII. törvény

a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"k) aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy;"

2. § (1) Az Szt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: megtérítés]."

(2) Az Szt. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A jegyző vagy a járási hivatal (4) bekezdés szerinti döntése ellen fellebbezésnek nincs helye."

3. § Az Szt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve ellenőrzése céljából adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartást vezető, valamint az ingatlanügyi hatóságtól."

4. § (1) Az Szt. 25. § (12) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A jövedelemszámításnál)

"c) a rendszeres szociális segély (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet"

(figyelmen kívül kell hagyni.)

(2) Az Szt. 25. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy a rendszeres szociális segély folyósítása e törvény rendelkezései alapján szünetel, az ellátások (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálatát a szünetelés megszűnését követően kell lefolytatni."

5. § Az Szt. 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van."

6. § Az Szt. 32/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetéséről hozott határozatát a jegyző, annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap."

7. § (1) Az Szt. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az aktív korúak ellátása tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez."

(2) Az Szt. 33. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Flt. szerinti álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap."

8. § Az Szt. 34. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,)

"c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,"

9. § (1) Az Szt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a jogosult

a) keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,

b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy

c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt

a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel."

(2) Az Szt. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az eb)-ed) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál az általa -a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél - végzett közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni."

10. § Az Szt. 37/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 36. § (1) bekezdése szerinti esetekben a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel."

11. § Az Szt. 38. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni."

12. § (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha"

(nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.)

(2) Az Szt. 48. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni."

13. § (1) Az Szt. 50. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra"

[az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú;

a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;

a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;

a központi szociális segélyben részesülő;

a rokkantsági járadékos;

az, aki

rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a ga) és gb) alpont hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,

az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy

öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott;

az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.]

(2) Az Szt. 50. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Közgyógyellátásra jogosult]

"a) az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú;"

(3) Az Szt. 50. § (2) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át."

(4) Az Szt. 50. § (3) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - méltányossági jogcímen - az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak."

(5) Az Szt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív és a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap."

14. § (1) Az Szt. 50/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eseti keret összegét az egészségbiztosítási szerv a jogosultság kezdő időpontjával nyitja meg. Az eseti keret az alanyi jogcímen megállapított jogosultság esetében is évente kerül megnyitásra, első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjában, majd az attól számított egy év elteltével."

(2) Az Szt. 50/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Két évre megállapított jogosultság esetén az adott évre megnyitott keretből fel nem használt összeggel a következő évre járó egyéni és eseti keret összege nem növelhető meg."

15. § Az Szt. 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet 21 napon belül kell elbírálni."

16. § Az Szt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"58. § (1) A jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel -az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv látja el.

(2) Egyházi fenntartású intézmények vonatkozásában a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az egyház központi szervének javaslatára egyházi módszertani intézményt jelöl ki öt éves időtartamra, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(3) A kijelölés megszűnik, ha

a) a (2) bekezdés szerinti határidő lejárt,

b) a módszertani intézmény megszűnik,

c) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a kijelölést visszavonja,

d) a módszertani intézmény a kijelölésről lemond.

(4) A kijelölést a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter azonnali hatállyal írásban visszavonja, ha

a) a kijelölést kérő szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a kijelölésre nem került volna sor,

b) a módszertani intézmény a jogszabályból vagy a támogatási szerződésből eredő kötelezettségeit súlyosan megszegi,

c) a kijelölésre javaslatot tevő egyház központi szerve a kijelölés visszavonását kezdeményezi.

(5) A módszertani intézmény a kijelölésről írásban, indokolás nélkül lemondhat. A lemondási idő három hónap.

(6) Az egyházi módszertani intézmény módszertani feladatai keretében

a) külön jogszabály szerint véleményezi a szakmai programot és részt vesz a szociális hatóság ellenőrzéseiben,

b) javaslatot tesz az országos ellátórendszer fejlesztésére,

c) módszertani útmutatókkal, ajánlásokkal és egyéb kiadványokkal segíti az egyházi fenntartású szolgáltatók és intézmények szakmai feladatainak teljesítését,

d) új szolgáltatási formák és szakmai módszerek bevezetése érdekében modellkísérleteket szervez,

e) közreműködik a minőségfejlesztési stratégia, a standardok, a szolgáltatási protokollok, valamint a szakmai ellenőrzés módszertanának és eljárásrendjének kidolgozásában,

f) figyelemmel kíséri az ellátórendszert érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását,

g) kutatásokat folytat, illetve szervez.

(7) A módszertani feladatok ellátására a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyedi támogatást nyújt."

17. § (1) Az Szt. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás."

(2) Az Szt. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója

a) fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott ellátás esetében a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval,

b) idősek, krónikus betegek részére nyújtott ellátás esetében a területi házi segítségnyújtó szolgálattal együttműködik."

(3) Az Szt. 65. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása állami feladat."

18. § (1) Hatályát veszti az Szt.

a) 4. § (1a) bekezdés 2. pontjában a "pénzbeli" szövegrész,

b) 18. § k) pontja,

c) 33. § (1) bekezdés záró szövegrészében az " - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát-" szöveg,

d) 35. § (5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Szt.

a) 115. § (1) bekezdésében az "és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás" szöveg,

b) 131/A. §-ában és 132. § (1) bekezdés p) pontjában az "a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás," szöveg.

19. § Az Szt.

a) 19. § (3) bekezdésében az "f), h), valamint k) pontjaiban" szövegrész helyébe az "f), valamint h) pontjaiban" szöveg,

b) 20. § (2) bekezdés h) pontjában az "egyszerűsített előgondozás vagy az előgondozás szakaszai" szövegrész helyébe az "előgondozás" szöveg,

c) 25. § (11) bekezdésében az "a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra" szövegrész helyébe az "az aktív korúak ellátására" szöveg,

d) 32/D. § (4) bekezdésében a "megszüntetéséről" szövegrész helyébe a "megszüntetéséről hozott határozatát" szöveg,

e) 33. § (1) bekezdés f) és g) pontjában az "állami foglalkoztatási szervvel" szövegrész helyébe az "állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal" szöveg,

f) 36. § (2) bekezdés a) pontjában a "rendkívüli felmondással" szövegrész helyébe az "a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással" szöveg,

g) 50. § (4a) bekezdésében az "a (3) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe a "méltányossági" szöveg, az "az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "alanyi vagy normatív" szöveg,

h) 50. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a "(2)-(3) bekezdés szerinti jogosultsági feltételekalapján benyújtott," szövegrész helyébe a "normatív vagy a méltányossági" szöveg,

i) 50/A. § (4) bekezdésében az "Az 50. § (2)-(3) bekezdése alapján közgyógyellátást" szövegrész helyébe az "A normatív vagy a méltányossági közgyógyellátás megállapítását" szöveg,

j) 50/A. § (11) bekezdésében az "50. § (1) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe az "alanyi közgyógyellátásra" szöveg,

k) 50/B. § (1) bekezdésében az "Az 50. § (2)-(3) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe az "A normatív vagy a méltányossági közgyógyellátásra való" szöveg,

l) 53. § (1) bekezdésében az "Az 50. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe az "A méltányossági jogcímen megállapított jogosultság" szöveg,

m) 115. § (2) bekezdésében az "az ellátás igénybevételét megelőzően" szövegrész helyébe az "a megállapodás megkötésekor" szöveg,

n) 123. § (1) bekezdésében az "50. § (1) és (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "alanyi és a normatív jogcímen megállapított jogosultság" szöveg

lép.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

20. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"o) várandós anya válsághelyzete: olyan családi, környezeti, szociális, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését; ezen belül terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya az a válsághelyzetben lévő várandós anya, aki nyilatkozata szerint állapotát környezete és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani,"

(2) A Gyvt. 5. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"zs) utógondozás: a nevelésbe vétel megszüntetését, megszűnését követően

zsa) a gyermek családjába való visszailleszkedését elősegítő utógondozó szociális munka,

zsb) a fiatal felnőttnek az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadás és a társadalomba való beilleszkedéshez történő segítségnyújtás."

21. § A Gyvt. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez."

22. § (1) A Gyvt. 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A nevelésbe vett gyermek szülője, ha szülői felügyeleti joga nem szűnt meg, jogosult arra, hogy"

(a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon,

a gyámhatóságtól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje,

a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez - segítséget kapjon,

a Csjt.-nek megfelelően a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben - a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról - meghallgassák.)

(2) A Gyvt. 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásra feljogosított szülője jogosult és köteles"

(a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel - a nevelés érdekében - együttműködni, gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani.)

(3) A Gyvt. 13. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A nevelésbe vett gyermek szülője - a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában - köteles"

(4) A Gyvt. 13. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles)

"b) tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény házirendjét,"

23. § (1) A Gyvt. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:

a) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása,

b) a védelembe vétel,

c) a családbafogadás,

d) az ideiglenes hatályú elhelyezés,

e) a nevelésbe vétel,

f) a nevelési felügyelet elrendelése,

g) az utógondozás elrendelése,

h) az utógondozói ellátás elrendelése."

(2) A Gyvt. 15. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a teljes munkaidő 60-75%-ában (a továbbiakban: neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő) a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás, fejlesztés és oktatás tartása, a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálata, pedagógiai megfigyelések végzése és családgondozási, utógondozási feladatok ellátása rendelhető el a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint."

24. § A Gyvt. 18/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a gyámhatóság bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van."

25. § (1) A Gyvt. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha

a) a gyermek tartására köteles, és

b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik."

(2) A Gyvt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,

d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket,

f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont."

26. § A Gyvt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

(2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,

és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ideértve a 19. § (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásra való jogosultságot is, a gyámhatóság - hivatalból vagy kérelemre - felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be.

(4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

a) megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott időtartam leteltével,

b) megszüntetésre kerül, ha

ba) a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn,

vagy

bb) a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül."

27. § (1) A Gyvt. 20/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyámhatóság annak a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak, akinek pénzbeli ellátásra való jogosultsága

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában - az augusztus hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett -,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában - a november hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett -

pótlékot folyósít."

(2) A Gyvt. 20/B. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Ha a pénzbeli ellátást jogerősen megállapították, az

a) a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet

aa) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,

ab) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát;

b) a hivatalbóli eljárás megindulásának napjától esedékes azzal, hogy ha a hivatalbóli eljárás ba) a tárgyhónap tizenötödikéig megindult, a támogatás teljes összegét,

bb) a tárgyhónap tizenötödikét követően indult meg, a támogatás ötven százalékát

kell kifizetni.

(7) Ha a pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés

a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,

b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét

kell kifizetni."

28. § A Gyvt. 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20/C. § (1) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése.

(2) A gyámhatóság az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek állapítja meg,

a) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és

b) akinek gyermeke legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába, és

c) aki önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermekének hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

(3) Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben gyermeke az ötödik életévét betölti.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot mindkét szülőnek meg kell tennie, ha a szülői felügyeleti jogot mindketten gyakorolják.

(5) A gyámhatóság az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására

a) az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában,

b) a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában

folyósítja.

(6) Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek, ha

a) a gyermek továbbra is rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és

b) a szülő a gyermek külön jogszabály szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik.

(7) Ha az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet

a) december 4-éig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős elbírálására december 4-éig,

b) június 4-éig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős elbírálására június 4-éig

nem kerül sor, a további óvodáztatási támogatás folyósításának (6) bekezdés szerinti időpontjában kell folyósítani az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást. Ha a további óvodáztatási támogatás folyósításának feltételei is fennállnak, akkor az első alkalommal járó és a további óvodáztatási támogatást együtt kell folyósítani.

(8) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság a megszüntetését követően a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható azzal, hogy a rendszeres óvodába járást a külön jogszabályban meghatározott időszak tekintetében kell vizsgálni. Ebben az esetben a jogosultat a (6) bekezdés szerinti további óvodáztatási támogatás illeti meg.

(9) A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint.

(10) A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani."

29. § A Gyvt. 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20/C. § (1) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése.

(2) A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke

a) tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző a 67/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapította, és

b) legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába.

(3) Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a családbafogadó gyám legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti.

(4) A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására

a) az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában,

b) a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában

folyósítja.

(5) Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek vagy a családbafogadó gyámnak, ha

a) a gyermek továbbra is halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül, és

b) a szülő, a családbafogadó gyám a gyermeknek a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik.

(6) Ha az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet december 4-éig, illetve június 4-éig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős elbírálására december 4-éig, illetve június 4-éig nem kerül sor, a további óvodáztatási támogatás folyósításának (5) bekezdés szerinti időpontjában kell folyósítani az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást. Ha a további óvodáztatási támogatás folyósításának feltételei is fennállnak, akkor az első alkalommal járó és a további óvodáztatási támogatást együtt kell folyósítani.

(7) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság a megszüntetését követően a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható, azzal, hogy a rendszeres óvodába járást a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott időszak tekintetében kell vizsgálni. Ebben az esetben a jogosultat az (5) bekezdés szerinti további óvodáztatási támogatás illeti meg.

(8) A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint.

(9) A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani."

30. § A Gyvt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A támogatás Magyarország területén használható fel

a) részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő vagy már a fiatal felnőtt tulajdonában lévő lakás lakhatóvá tételére,

b) építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, tulajdon- vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítására vagy bővítésére,

c) bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges összeg megfizetésére, lakás bérleti díjának kifizetésére,

d) önkormányzati bérlakás felújítására,

e) államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre,

f) otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére,

g) indokolt esetben a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra."

31. § (1) A Gyvt. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás bérleti díjának kifizetésére, államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre vagy ingatlan felújítására, bővítésre használja fel, a gyámhatóság az otthonteremtési támogatás összegének részletekben történő kifizetéséről dönthet. Az ingatlan felújítása, bővítése céljára megállapított otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetése esetén a következő részlet kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fiatal felnőtt az előző részlet cél szerinti felhasználásáról okmányokkal igazoltan elszámolt.

(3) A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás gyámhatóság által elfogadott célra történő felhasználásáról legkésőbb a támogatás megállapításától számított egy éven belül okmányokkal igazoltan elszámol, kivéve ha az otthonteremtési támogatást lakás bérleti díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre használja fel. Ezekben az esetekben az otthonteremtési támogatás felhasználásáról az utolsó részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig kell elszámolni."

(2) A Gyvt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A gyámhatóság öt év időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztet be az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra és az otthonteremtési támogatásból felújított, a támogatásban részesülő fiatal felnőtt tulajdonában vagy részben a tulajdonában lévő ingatlanra."

32. § (1) A Gyvt. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - a megkezdése előtt, valamint az utógondozói ellátás igénybevételének megkezdésekor

a) állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az intézményvezető,

b) egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

(5a) Gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona esetén az (5) bekezdés szerinti megállapodást az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül kell megkötni."

(2) A Gyvt. 32. § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (5) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza]

"g) az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt nyilatkozatát a 33. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtörténtéről."

(3) A Gyvt. 32. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Családok átmeneti otthona esetén a megállapodás - a (7) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza

a) a gyermekkel együtt ellátásban részesülő személy gyermekgondozással kapcsolatos feladatait, a gondozás módját, mértékét, és

b) a szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, illetve intézménnyel együttműködik."

33. § A Gyvt. 33. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles)

"a) a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, ha az ellátás igénybevételéről nem kötöttek megállapodást,"

34. § A Gyvt. 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermekkel történő kapcsolattartásról a gyámhatóság hivatalból dönt. A gyermek legfeljebb két napra történő eltávozását és két napnál hosszabb időtartamú szabadságát a gyermekvédelmi gyám engedélyezi, ha arra a gyámhatóság döntésében felhatalmazta. A gyermekvédelmi gyám jelzi a gyámhatóságnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek gondozási helyét biztosító személy, intézmény között vita keletkezik."

35. § A Gyvt. 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához, és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével annak leküzdéséhez."

36. § (1) A Gyvt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy utógondozói ellátásban részesül. A fogyatékos gyermek számára a különleges szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani."

(2) A Gyvt. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart, kivéve ha az utógondozói ellátásban részesülő szülő a gyermekével együtt veszi igénybe az ellátást. Ebben az esetben a gyermek átmeneti gondozása legfeljebb a szülő utógondozói ellátásának fennállásáig tartható fenn az utógondozói ellátás helyszínén."

37. § A Gyvt. 53. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek családi pótlékának felhasználható részét a gyermek teljes körű ellátására vagy teljes körű ellátásának kiegészítésére kell fordítani, így különösen ruházattal, szabadidő-eltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására, továbbá a gyermekotthonban elhelyezett gyermek zsebpénzének biztosítására."

38. § A Gyvt. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyámhatóság által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára utógondozást és szükség szerinti ellátást kell biztosítani."

39. § A Gyvt. 55. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A nevelőszülő a saját háztartásában - a működtetője közreműködésével - utógondozói ellátást nyújt."

40. § (1) A Gyvt. 57. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekotthon)

"a) otthont nyújtó ellátást biztosít annak az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeknek, akit nem nevelőszülőnél helyeztek el,"

(2) A Gyvt. 57. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében]

"a) tájékoztatja

aa) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek befogadásáról a gyámhatóságot, a gyermekvédelmi gyámot, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

ab) a 46. § alapján ellátott gyermek befogadásáról a szülőt vagy más törvényes képviselőt, a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

ac) az utógondozói ellátott befogadásáról a gyámhatóságot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot."

(3) A Gyvt. 57. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében]

"d) együttműködik a gyámhatóság határozata alapján kirendelt gyermekvédelmi gyámmal, elősegíti a gyámi feladatok ellátását, az otthont nyújtó ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését, és ennek megfelelően

da) elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történő visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, valamint a gyámhatósággal,

db) rendszeresen tájékoztatja a gyámhatóságot a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében,

dc) elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,

dd) felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvezetésre,

de) elősegíti, hogy a gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével, szakképzettség megszerzésével, illetve előtakarékossággal készüljön az önálló életre,

df) utógondozást biztosít a volt nevelésbe vett gyermeknek, illetve az utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttnek."

41. § A Gyvt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgáltatás) javaslatot tesz az ideiglenes hatályú elhelyezést követően, valamint a nevelésbe vételi eljárás során, illetve a nevelésbe vételt követően a gyermek ideiglenes gondozási helyére és a gyermek sorsának rendeződéséig a számára otthont nyújtó ellátást biztosító gondozási helyére (a továbbiakban: gondozási hely).

(2) Az ideiglenes gondozási hely meghatározása érdekében a gyermekvédelmi szakszolgáltatás kijelöli az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülőt vagy gyermekotthont.

(3) A gondozási hely meghatározása érdekében a gyermekvédelmi szakszolgáltatás a gyámhatóság megkeresésére

a) elvégzi a gyermek személyiségvizsgálatát, elkészíti a gyermekre vonatkozó szakvéleményt,

b) előkészíti az elhelyezési javaslatot és a gyermek egyéni elhelyezési tervét."

42. § A Gyvt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás ideiglenesen befogadó nevelőszülői feladatokat is ellátó nevelőszülői hálózatot és gyermekotthont működtethet."

43. § A Gyvt. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya kérelmére a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéül a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapította meg, a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladata a gyermek számára kiállított iratok megőrzése, valamint kiadása a gyámhatóság által megjelölt törvényes képviselő számára."

44. § A Gyvt. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátása érdekében biztosítja

a) a gyermekvédelmi gyámi tevékenységet,

b) az eseti gondnoki feladatok ellátását, amelynek keretében ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve, ha - különleges szakértelmet igénylő ügyben - a gyermekvédelmi gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni."

45. § A Gyvt. VIII. Fejezete a következő 67/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása

67/A. § (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján -megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

(2) Halmozottan hátrányos helyzetű

a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,

b) a nevelésbe vett gyermek,

c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

(3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre - külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra - megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

(4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.

(5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.

(6) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnése vagy megszüntetése esetén megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megszűnését. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételének és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére."

46. § A Gyvt. 70. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhatóság)

"c) a nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon szülő kérelmére, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel - a nevelésbe vett gyermek gyámjának meghallgatásával -"

(hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családba fogadás a gyermek érdekében áll.)

47. § A Gyvt. 72. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával ideiglenesen"

[a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot, illetve külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - a Kormány által kijelölt gyámhatóságot.]

48. § A Gyvt. 73. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyámhatóság - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ideiglenes hatályú elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor, és hogy a döntést megfellebbezték-e - annak elrendelésétől számított]

"b) harmincöt napon belül elrendeli a gyermek nevelésbe vételét, valamint egyidejűleg meghatározza a gyermek gondozási helyét és dönt a 79. § (5) bekezdés b)-g) pontjai szerinti járulékos kérdésekről, vagy"

49. § A Gyvt. 77-78. §-a helyébe és a 77. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:

"A nevelésbe vétel elrendelése

77. § (1) A nevelésbe vétel célja a gyermek otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítása, amíg a gyermek

a) családja képessé válik a gyermek visszafogadására,

b) számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor,

c) örökbefogadása megtörténik, vagy

d) eléri nagykorúságát, ha az a)-c) pontban foglaltak teljesülésére nincs lehetőség.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a nevelésbe vétel célja a törvényes képviselet és az otthont nyújtó ellátás biztosítása mellett a gyermek felkészítése az önálló életre.

78. § (1) A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha

a) a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és

aa) a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy

ab) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy

ac) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy

ad) a gyermeknek az ab) és ac) alponton kívül más okból nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője,

b) a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, és

ba) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy

bb) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot.

(2) A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság

a) a gyermek ideiglenes gondozási helyéül

aa) 12. életévét be nem töltött gyermek esetén - a 7. § (2) bekezdés szerinti kivételekkel - minden esetben, 12. életévét betöltött gyermek esetén lehetőség szerint nevelőszülőt, vagy - ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja - ,

ab) gyermekotthont, vagy

ac) fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonát

jelöli ki,

b) a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot rendel,

c) hivatalból dönt a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályozásáról, vagy arról, hogy a szülő vagy más hozzátartozó nem jogosult kapcsolattartásra,

d) három év alatti gyermek esetében megállapítja a különleges ellátási szükségletet,

e) megállapítja, ha a gyermek örökbe fogadható.

(3) A nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga

a) az (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontja szerinti esetben,

b) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a gyermek hathetes életkorának betöltéséig

szünetel.

(4) A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételéről soron kívül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt.

(5) A gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság gondoskodik.

(6) Ha a gyámhatóság a nevelésbe vételi eljárás során vagy azt követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, haladéktalanul pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt.

(7) A gyámhatóság - ha arra a nevelésbe vételi eljárás során nem került sor - a nevelésbe vételt követően haladéktalanul eljárást indít a gyermek gondozási helyének meghatározása és a 79. § (5) bekezdés b)-g) pontjai szerinti járulékos kérdések eldöntése érdekében."

50. § A Gyvt. a 79. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A gondozási hely meghatározása és a járulékos kérdések eldöntése"

51. § A Gyvt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"79. § (1) A gyámhatóság lehetőség szerint már az ideiglenes hatályú elhelyezést követően vagy a nevelésbe vételi eljárás során, de legkésőbb a nevelésbe vételt követően meghatározza a gyermek gondozási helyét. A gyermek gondozási helyét a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményének, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által készített elhelyezési javaslatnak és egyéni elhelyezési tervnek, továbbá a (3) és (4) bekezdés szerinti szempontoknak a mérlegelésével kell meghatározni.

(2) A gondozási hely meghatározására irányuló eljárás során a gyámhatóság meghallgatja a gyermek szülőjét, feltéve hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg, és a gyámhatóság tárgyalást tart.

(3) A gondozási hely meghatározása során figyelemmel kell lenni

a) a gyermek életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére,

b) a testvérek együttes elhelyezésére,

c) a gyermek nevelésének megkívánt folyamatosságára,

d) a gyermek vallási és lelkiismereti meggyőződésére,

e) a gyermek korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézményétől való távolságra,

f) a 141. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilvántartások alapján rendelkezésre álló férőhelyekre.

(4) A gyermek gondozási helyéül 12. életévét be nem töltött gyermek esetén - a 7. § (2) bekezdés szerinti kivételekkel-minden esetben, a 12. életévét betöltött gyermek esetén lehetőség szerint nevelőszülőt, vagy ha ez nem lehetséges, gyermekotthont, illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonát kell kijelölni.

(5) A gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként a gyámhatóság dönt

a) a gyermek gondozási helyéről,

b) a gyermekvédelmi gyám személyéről,

c) a kapcsolattartásra jogosult szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartásról,

d) a gyermekre vonatkozó elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv elfogadásáról vagy módosításáról,

e) a gyermek után fizetendő gondozási díjról,

f) a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a gyermek ellátási szükségletéről,

g) a (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a gyermek örökbe fogadhatóságáról [a b)-g) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: járulékos kérdések].

(6) A gyámhatóság a gyermek ellátási szükségletét a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye mérlegelésével állapítja meg. Három év alatti gyermek esetében a különleges ellátási szükséglet megállapításához nem szükséges a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye.

(7) A gyámhatóság akkor állapítja meg, hogy a nevelésbe vett gyermek örökbe fogadható, ha

a) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,

b) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott,

c) a gyermek ismeretlen szülőktől származik,

d) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot és a gyermek betöltötte hathetes életkorát,

e) a szülő hozzájárult, hogy gyermekét általa ismert személy fogadja örökbe,

f) a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításáról hozott határozat jogerőre emelkedett.

(8) A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság gondoskodik."

52. § A Gyvt. 80. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A nevelésbe vétel megvalósulása

80. § (1) A nevelésbe vételhez kapcsolódó, a gyermek véleményét figyelembe vevő egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek gyermekvédelmi gyámja, gondozója, valamint - ha szülői felügyeleti joga nem szűnt meg - a szülője, a szülő lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat és települési önkormányzat együttműködik.

(2) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetve más hozzátartozó kapcsolatát,a szülőnek, más hozzátartozónak a nevelőszülővel, a gyermekotthonnal, a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonával és a gyermekvédelmi gyámmal való együttműködését, továbbá a szülő, más hozzátartozó magatartásában, életvitelében és körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) Ha a nevelésbe vett gyermek szülője vagy más hozzátartozója a gyámhatósági határozatban biztosított kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatartásával a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti, a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál, illetve a bíróságnál a kapcsolattartási jog korlátozását, a felügyelt kapcsolattartás elrendelését, a kapcsolattartás szüneteltetését vagy megvonását.

(4) Ha a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásra jogosult szülője neki felróhatóan, a gyermek érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein a gyermek nevelésbe vételének megszüntetése céljából nem változtat, illetőleg, ha a szülői felügyelet megszüntetésének egyéb oka valósul meg, a gyámhatóság pert indít a szülő ellen szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt, vagy a Csjt. 48/A. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén örökbe fogadhatóvá nyilvánítja a gyermeket."

53. § A Gyvt. a következő 80/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A nevelésbe vétel felülvizsgálata

80/A. § (1) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a gyermek gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő első két évben félévente felülvizsgálja, kivéve ha a gyermek nevelésbe vétele megszüntetésének, családbafogadásának vagy örökbefogadásának előkészítése zajlik, vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában per van folyamatban. A felülvizsgálat során a gyámhatóság értékeli

a) a gondozási hely megfelelőségét a gyermek számára,

b) az egyéni elhelyezési tervben foglaltak teljesülését,

c) a kapcsolattartásra jogosult szülővel, illetve más hozzátartozóval való kapcsolat alakulását, a gyermek nevelésbe vétele megszüntetéséhez szükséges feltételek változását, a szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti perindítás szükségességét, a gyermek családbafogadásának lehetőségét, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perindítás szükségességét,

d) az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perindítás szükségességét,

e) - különösen kilenc év alatti gyermek esetén - a gyermek örökbefogadásának lehetőségét,

f) örökbe fogadható gyermek esetén - kivéve ha az már folyamatban van - az örökbefogadása érdekében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által tett intézkedéseket.

(2) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a gyermek gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő harmadik évtől kezdve - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - évente felülvizsgálja, amelynek során értékeli az (1) bekezdésben foglaltakat.

(3) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét kilenc év fölötti gyermek esetében a gyermek gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő harmadik évtől kétévente felülvizsgálja. Ennek során értékeli

a) a gondozási hely megfelelőségét a gyermek számára,

b) az egyéni elhelyezési tervben foglaltak teljesülését,

c) a kapcsolattartásra jogosult szülővel, illetve más hozzátartozóval való kapcsolat alakulását, a gyermek nevelésbe vétele megszüntetéséhez szükséges feltételek változását, a szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti perindítás szükségességét, a gyermek családbafogadásának lehetőségét.

(4) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét soron kívül felülvizsgálja

a) a gyermekvédelmi gyám kérelmére,

b) hivatalból, ha

ba) a gyermek szüleinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy a szülők elhaláloztak,

bb) a felülvizsgálatot indokoló egyéb körülmény jut a tudomására.

(5) A gyámhatóság a nevelésbe vétel felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról, illetve - szükség szerint a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének beszerzésével és mérlegelésével - a gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról.

(6) Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos örökbefogadási nyilvántartás - a nyilvántartott adatai, a gyermek életkora, egészségi állapota és egyéb körülményei figyelembevételével adott - tájékoztatása alapján a gyermek örökbefogadására reális esély van, a gyámhatóság megindítja az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárást.

(7) A gyámhatóság a nevelésbe vétel felülvizsgálata eredményeként hozott határozatában megállapítja, ha a gyermek örökbe fogadható. A (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak fennállásakor a gyámhatóság minden esetben megállapítja a gyermek örökbefogadhatóságának tényét.

(8) Ha a gyámhatóság a felülvizsgálat során valószínűsíti, hogy a gyermek nevelésbe vétele a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezéssel megszüntethető lenne, haladéktalanul pert indít a gyermeket korábban gondozó szülő (szülők) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt."

54. § A Gyvt. a következő 80/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A gondozási hely megváltoztatása

80/B. § (1) A gyámhatóság a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha

a) azok a körülmények, amelyekre a gondozási hely meghatározására irányuló döntését alapozta, később lényegesen megváltoztak, vagy

b) a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes, vagy

c) a gyermekotthon telephelye vagy a nevelőszülő lakóhelye megváltozik,

és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem vagy nem megfelelő módon lehet biztosítani.

(2) A gyámhatóság a gondozási hely megváltoztatásáról soron kívül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt.

(3) A gyámhatóság a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt, ha a gyermekérdekét gondozási helye súlyosan veszélyezteti, illetve ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt másik, biztonságos gondozási helyre viszi, erről a gyámhatóságot egyidejűleg értesíti, és kéri a kijelölt gondozási hely megváltoztatását.

(4) A gyermekvédelmi gyám felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhatóság egyidejűleg új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből való felmentése vagy elmozdítása esetén valamennyi gyámi feladatot a gyermekvédelmi gyám látja el.

(5) Gondozási helyen lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha

a) kórházi kezelés alatt áll,

b) diákotthonban, kollégiumban van,

c) tanulmányai folytatása, illetve üdülés céljából harminc napot meghaladóan külföldön tartózkodik,

d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését vagy egyéb büntetését tölti, vagy

e) a gyermek örökbefogadásának előkészítése során a szülő-gyermek kapcsolat kialakulása érdekében a kötelező gondozásba kihelyezést megelőzően az örökbe fogadni szándékozóknál tartózkodik.

(6) A gyermek tartózkodási helyét, illetve annak megváltoztatását - az (5) bekezdés a) és d) pontjának kivételével -a gyermekvédelmi gyám bejelenti a gyámhatóságnak, és kéri annak jóváhagyását. Az (5) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetekben a gyermekvédelmi gyám értesíti a gyámhatóságot a gyermek tartózkodási helye megváltozásáról.

(7) A gyámhatóság a (3) és a (6) bekezdésben meghatározott kérelemről annak megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül dönt. Ha a gyámhatóság huszonegy napon belül nem dönt, a bejelentett tartózkodási helyet jóváhagyottnak kell tekinteni. A gyámhatóság a gyermekvédelmi gyám kérelmét akkor utasítja el, ha a tartózkodási hely kijelölése vagy a gondozási hely megváltoztatása nem áll a gyermek érdekében."

55. § A Gyvt. a 81. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A nevelésbe vétel megszüntetése és megszűnése"

56. § A Gyvt. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"81. § (1) A gyámhatóság - kivéve ha a szülő szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy az megszűnt - a szülő kérelmére, vagy a szülő és a gyermekvédelmi gyám együttes kérelmére, vagy hivatalból a gyermek nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn. Ha a nevelésbe vétel megszüntetését a szülő kéri, a megszüntetéssel egyidejűleg hatályát veszti a szülőnek a Csjt. 48. § (3) bekezdése alapján tett jognyilatkozata.

(2) A nevelésbe vétel megszűnik, ha a gyermeket családbafogadták, örökbe fogadták, nagykorúvá vált, vagy a bíróságnak a gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követően a gyermek a különélő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került."

57. § A Gyvt. 82. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A gyermekvédelmi szakértői bizottság

82. § (1) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot a megyei, fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat működteti. Az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetőjét és tagjait a miniszter jelöli ki ötéves időtartamra.

(2) A megyei, fővárosi, illetve az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság legalább három tagból, a speciális szükségletű gyermekek vizsgálata esetén legalább öt tagból áll. A szakértői bizottság állandó tagja egy fő gyermekorvos, egy fő gyermek-szakpszichológus és egy fő szociális munkás. A speciális szükségletű gyermekek esetében a három állandó tagból álló bizottság kiegészül egy fő pszichiáterrel és egy fő gyógypedagógussal. A gyermekvédelmi szakértői bizottság munkájába - felkérésre - bevonható a gyermekegészségi, mentális és általános személyiségállapota szerinti eseti szakértő is.

(3) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyámhatóságnak, az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság a miniszternek évente beszámol a tevékenységéről.

(4) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye tartalmazza a gyermek állapotának megfelelő ellátási formára és az egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatot, annak indokolásával együtt.

(5) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyermek örökbefogadásának előkészítése céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresésétől számított 30 napon belül összefoglaló véleményt készít a gyermek egészségi és személyiségállapotáról, az életkorához viszonyított értelmi, érzelmi és mozgásfejlettségi szintjéről.

(6) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát, valamint szükség szerinti új szakvélemény készítését a gyámhatóság megkeresése alapján az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság végzi."

58. § A Gyvt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Gyámi feladatokat lát el a nevelőszülő - feltéve, ha a gyámságot vállalja -, továbbá a gyermekotthon vezetője. A Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján fenntartott országos ellátási területű speciális gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek gyámjául nem rendelhető."

59. § A Gyvt. XII. Fejezet "A gyám kirendelése és jogállása" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"A gyermekvédelmi gyám kirendelése és jogállása

84. § (1) A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha

a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,

b) a gyermek szülei hozzájárultak a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához,

c) a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősül vagy a szülők bármilyen más okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, és egyik esetben sem lehetséges családbafogadó gyám kirendelése,

d) nevelésbe vette a gyermeket.

(2) A gyámhatóság a gyermek számára - gondozási helyétől függetlenül - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján gyermekvédelmi gyámot rendel. A gyermek gondozási helyének megváltozása esetén a gyámhatóság kizárólag akkor rendelhet ki másik gyermekvédelmi gyámot a gyermek részére, ha az új gondozási helyen a gyámság ellátása másként nem biztosítható.

(3) A gyermekvédelmi gyám a feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal létesített közalkalmazotti jogviszony keretében, önálló munkakörben látja el.

(4) Nem lehet gyermekvédelmi gyám

a) a gyámhatóság vezetője vagy ügyintézője,

b) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője,

c) a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat vezetője vagy foglalkoztatottja,

d) a gyermek nevelőszülője.

(5) A gyermekvédelmi gyám munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.

(6) A gyermekvédelmi gyám egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek gyámságát láthatja el.

(7) A gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes, e törvényben meghatározott gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelheti a nevelőszülőt, feltéve hogy a nevelőszülő a gyámságot vállalja.

85. § (1) A gyermekvédelmi gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(2) A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha

a) a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket,

b) nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére,

c) a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének 87. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ellátását.

(3) A gyámsággal járó jogok és kötelességek a gyermekvédelmi gyámot a kirendelő határozat közlését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.

(4) A gyermekvédelmi gyám tevékenységét a gyámhatóság irányítja és felügyeli, a gyermekvédelmi gyám feladatainak ellátásához szükséges feltételeket a területi gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítja.

(5) A gyermekvédelmi gyám és az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő a működéséről, valamint a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban tájékoztatást ad a gyámhatóságnak. A tájékoztatás elkészítéséhez a gyermeket gondozó nevelőszülő, gyermekotthon, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona segítséget nyújt. E tájékoztatási kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási kötelezettséget.

(6) Ha a gyámhatóság a gyermekvédelmi gyámot tisztségéből felmenti, elmozdítja vagy azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen határozatával egyidejűleg - amennyiben a gyermek otthont nyújtó ellátása továbbra is szükséges -új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből való felmentése, elmozdítása vagy azonnali hatályú felfüggesztése esetén valamennyi gyámi feladatot a gyermekvédelmi gyám látja el."

60. § A Gyvt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"86. § (1) A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám

a) a gyermek életkorának megfelelően a gyermekkel személyes és közvetlen találkozást, beszélgetést kezdeményez

aa) a kirendelését követően legfeljebb tizenöt napon belül,

ab) a kirendelése időtartama alatt legalább havonta egy alkalommal, a hatodik életévét be nem töltött gyermek esetén legalább kéthetente egy alkalommal,

b) a gyermek számára telefonon történő elérhetőséget, illetve kérésére a gondozási helyén vagy semleges helyen történő találkozást biztosít,

c) a szülőkkel, más hozzátartozókkal való kapcsolattartást figyelemmel kíséri, szükség esetén elősegíti,

d) a gyermek oktatását biztosító nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot tart, figyelemmel kíséri a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását,

e) együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek vér szerinti családja helyzetének megismerése érdekében,

f) a kirendelését követően harminc napon belül felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel, és fenntartja azt a gyermekvédelmi gondoskodás időtartama alatt, továbbá a nevelésbe vétel megszüntetését követően három hónapig, kivéve ha a szülők hozzájárultak gyermekük örökbefogadásához vagy a bíróság megszüntette szülői felügyeleti jogukat, illetve a gyámhatóság örökbefogadhatóvá nyilvánította a gyermeket,

g) a gondozási helyről történő engedély nélküli távozás esetén a gyermeket - ha ismert, hogy hova távozott -visszaviszi a gondozási helyére, ellenkező esetben megteszi a gyermek felkutatásához szükséges intézkedéseket,

h) szükség szerint, de legalább félévente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek helyzetéről,

i) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében.

(2) Ha a gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli a nevelőszülőt, a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő köteles egymással együttműködni.

(3) A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 80/B. § (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét csak a gyámhatóság engedélyével változtathatja meg, kivéve a 80/B. § (3) bekezdésében foglalt esetet.

(4) A gyermekvédelmi gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, figyelembe véve - feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg - a nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a gyámhatóság dönt."

61. § A Gyvt. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. § (1) Utógondozásnak van helye

a) a nevelésbe vétel megszüntetését követően - kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták - legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig,

b) a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére legfeljebb egy év időtartamra,

c) az otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának időtartamára.

(2) Az utógondozást

a) a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat,

b) a fiatal felnőtt tekintetében a befogadó szülői hálózatot működtető, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetőjének

utógondozója látja el.

(3) A gyámhatóság elrendeli az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor, valamint meghosszabbítja az utógondozást az annak időtartama alatt nyújtott otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig.

(4) Az utógondozás az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben ismételten elrendelhető, kivéve ha a korábbi utógondozás megszüntetésére a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt került sor.

(5) Megszűnik az utógondozás

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam elteltével,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam elteltével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az otthonteremtési támogatással való elszámolással, kivéve ha a gyámhatóság az otthonteremtési támogatást kizárólag ingatlanvásárlás céljára engedte felhasználni.

(6) A gyámhatóság az utógondozást megszünteti, ha

a) egyéb gyermekvédelmi intézkedést rendeltek el,

b) azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve ha otthonteremtési támogatásban részesül,

c) a fiatal felnőtt az utógondozóval önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt."

62. § A Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyámhatóság a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és]

"b) köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy"

63. § A Gyvt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"93. § (1) A gyámhatóság a gyermek vagy a fiatal felnőtt kérelmére - a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyermekvédelmi gyám javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és

a) létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy

b) köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy

c) szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.

(2) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 21. életévének, vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként töltötte be nagykorúságát, 22. életévének,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 22. életévének, ha felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, 25. életévének,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a felvétel időpontjáig, de legkésőbb 22. életévének betöltéséig kérheti.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor nem biztosított a fiatal felnőtt létfenntartása, ha

a) a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy

b) a nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg.

(4) Az utógondozói ellátás elrendeléséről a gyámhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt.

(5) Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhatóság akkor rendeli el, ha a fiatal felnőtt létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került.

(6) Az utógondozói ellátás ismételten elrendelhető az (1) bekezdésben meghatározott ok fennállása esetén, legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott időtartamig.

(7) Nincs helye az utógondozói ellátás ismételt elrendelésének, ha az utógondozói ellátás megszüntetésére a (10) bekezdés b)-f) pontjában foglaltak miatt került sor és a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el.

(8) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott ok alapján elrendelt utógondozói ellátásban részesülő munkaképes fiatal felnőtt köteles a munkaügyi központtal együttműködni.

(9) Megszűnik az utógondozói ellátás, ha a fiatal felnőtt

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, az utógondozói ellátás elrendelése okának megszűnésével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 21. életévének betöltésével, vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként érte el nagykorúságát, a 22. életévének betöltésével,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy felnőttképzési jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 22., hallgatói jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 25. életévének betöltésével,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a szociális intézménybe való felvételével, de legkésőbb a 22. életévének betöltésével.

(10) A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt

a) utógondozói ellátásának jogosultsági feltételei már nem állnak fenn,

b) a nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársával, illetve az intézményben ellátott társával szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít,

c) a házirendet többször súlyosan megsérti,

d) azt kéri,

e) az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt utógondozói ellátás esetén a tanulmányi vagy vizsgakötelezettségét önhibájából nem teljesíti,

f) az ellátás megállapításáról szóló gyámhatósági határozat közlésétől számított 15 napon belül az ellátást nem vette igénybe és ennek okáról önhibájából nem értesítette az ellátást nyújtót."

64. § A Gyvt. 96. §-a a következő (8)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A miniszter - az egyházi fenntartó kérelmére - a nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó, jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező egyházi fenntartású szolgáltatók közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményeket jelölhet ki az egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok módszertani támogatására.

(9) A kijelölés ötévi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(10) A kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatkörében, az egyháza által fenntartott nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó intézmények vonatkozásában

a) részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában,

b) ajánlásokat készít a hatékonyabb szolgáltatási módszerek alkalmazására,

c) szakmai tanácsadást nyújt,

d) szakértőként közreműködik a működést engedélyező szerv felkérésére szakmai program értékelésében, szakmai ellenőrzésben,

e) kezdeményezi a személyes gondoskodást nyújtó munkakörben dolgozók továbbképzését és tapasztalatcseréjét.

(11) A kijelölt egyházi módszertani intézmény módszertani tevékenységének biztosítása során együttműködik az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szervvel.

(12) A miniszter a kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.

(13) Az egyházi fenntartó a tárgyév január 31-éig bejelentheti a működést engedélyező szervnek - ha egyházának az általa fenntartott intézmény tevékenysége vonatkozásában nincs módszertani intézménye -, hogy a módszertani tevékenységekkel összefüggésben az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szerv helyett mely kijelölt egyházi módszertani intézménnyel kíván együttműködni.

A bejelentés annak közlését követő nyolcadik naptól hatályos. A bejelentésről a működést engedélyező szerv értesíti az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szervet. A bejelentés - a tárgyévet követő év január 1-jei hatállyal - visszavonható."

65. § (1) A Gyvt. 101. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]

"h) a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján gondoskodik az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság működéséről,"

(2) A Gyvt. 101. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]

"i) az egyházi fenntartású nevelőszülői, gyermekotthoni ellátás területén az országos módszertani feladatok ellátására egyházi fenntartású intézményeket jelölhet ki."

(3) A Gyvt. 101. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A miniszter gondoskodik az átmeneti vagy tartós nevelésbevett

a) súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, továbbá

b) akut orvosi ellátást nem igénylő - egyedi gondozásra szoruló - szerzett immunhiányos tünetegyüttesben szenvedő gyermekek ellátásának feltételeiről,

feltéve, ha - az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján - a gondozásuk máshol nem biztosítható, vagy ha külön elhelyezésük szükséges. Ennek érdekében a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján speciális gyermekotthonok fenntartásáról gondoskodik.

(4) A miniszter a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján megszervezi a szülői felügyelet nélkül Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermek ellátását, és ennek érdekében - ha a külön jogszabály alapján számára kötelező tartózkodási helyként gyermekvédelmi intézményt kell kijelölni - a Kormány rendeletében kijelölt szerv gyermekotthont tart fenn vagy a feladat biztosítása érdekében ellátási szerződést köt.

(5) A miniszter gondoskodik a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bűnelkövetők nevelésének feltételeiről, a javítóintézeteknek a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján történő fenntartásáról. A miniszter - a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel együttesen - ellátja a javítóintézetek felügyeletével kapcsolatos feladatokat."

66. § (1) A Gyvt. 128. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő, korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya kérelmére a gyámhatóság mellőzheti a törvényes képviselő meghallgatását, ha az a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya vagy a születendő gyermek érdekét veszélyeztetné."

(2) A Gyvt. 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a származás megismerésével, a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya születendő gyermeke lakóhelyének megállapításával, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni."

67. § A Gyvt. 135. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak a szülő, törvényes képviselő, helyettes szülő, nevelőszülő]

"ba) személyazonosító, és a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,"

(adatainak a kezelésére.)

68. § (1) A Gyvt. 138. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve tartásra köteles személy személyazonosító adatait, valamint a gyermek és a törvényes képviselő társadalombiztosítási azonosító jelét,"

(2) A Gyvt. 138. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

"f) a gyermek (nagykorúvá vált gyermek), fiatal felnőtt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását, megjelölve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításának okát."

69. § A Gyvt. 141. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat - a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében -az (1) bekezdés c) pontja szerint, naprakész adatok alapján vezetett nyilvántartásából tájékoztatást nyújt a gyámhatóság vagy a gyermekvédelmi gyám megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről."

70. § A Gyvt. 141/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az országos örökbefogadási nyilvántartás a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében - naprakész adatok alapján - tájékoztatást nyújt a gyámhatóság, a gyermekvédelmi gyám vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről."

71. § A Gyvt. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az intézményvezető a kötelezettet írásban tájékoztatja a személyi térítési díjösszegéről

a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a megállapodás megkötésekor,

b) a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül."

72. § A Gyvt. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a nevelésbe vett gyermek és a 93. § (1) bekezdés b) pontja alapján utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gondozási költségeihez az járul hozzá, aki a Csjt. rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles."

73. § A Gyvt. a következő 161/O. és 161/P. §-sal egészül ki:

"161/O. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 19. § (1a) bekezdésben, valamint 20. és 20/B. §-ban foglalt rendelkezéseket a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránt 2013. április 1-jén folyamatban lévő ügyekben, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2013. március 31-ét követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.

161/P. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény 28. §-ával megállapított 20/C. §-t a 2013. március 31-ét követően indult ügyekben és a 2013. április 1-jét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásnak a 2013. március 31-ét követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni."

74. § A Gyvt. a következő 161/Q. §-sal egészül ki:

"161/Q. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 95. § (3) bekezdése és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 14. pontja alapján a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók részére a 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezések szerint biztosított kedvezményeket, támogatásokat a 2013/2014. nevelési évben, tanévben változatlan feltételek mellett kell nyújtani.

(2) Azon gyermekek, tanulók, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetük alapján 2013. szeptember 1-jén a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó, Kollégiumi vagy Kollégiumi-Szakiskolai Programjában, az Útravaló Ösztöndíjprogramban, óvodai fejlesztő programban, képességkibontakoztató és integrációs felkészítésben vesznek részt vagy ezek bármelyikére felvételt nyertek, az óvodai kötelezettség vagy a tankötelezettség befejezéséig a 2013. augusztus 31-én hatályos szabályok szerint minősülnek hátrányos helyzetűnek, illetve halmozottan hátrányos helyzetűnek.

(3) A 2013. szeptember 1-jén utógondozói ellátásban részesülő, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetét a fiatal felnőtt kérelmére, annak hiányában hivatalból legkésőbb2014.január31-éig meg kell állapítani.

(4) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény 29. §-ával megállapított 20/C. §-t a 2013. augusztus 31-ét követően óvodáztatási támogatás megállapítása iránt indult új ügyekben és a 2013. szeptember 1-jét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásnak a 2014. szeptember 1-jét követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni.

(5) A települési önkormányzat jegyzője a 2013. szeptember 1-jét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásra való jogosultsággal rendelkező személyeket legkésőbb 2013. december 31-éig levélben tájékoztatja a további óvodáztatási támogatás folyósításának 2013. szeptember 1-jétől hatályos szabályairól, valamint a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó rendelkezésekről."

75. § A Gyvt. a következő 161/R. §-sal egészül ki:

"161/R. § (1) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 77-81. §-t a 2014. január 1-jén átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránt folyamatban lévő eljárásokban, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vétel 2013. december 31-ét követő soron következő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.

(2) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 45. § (2) és (6) bekezdését, 53/A. § (1) bekezdését, 55. § (7) bekezdését, 92. §-t és 93. §-t azon gyermekek, fiatal felnőttek tekintetében kell alkalmazni, akiknek az utógondozását, utógondozói ellátását 2013. december 31-ét követően rendelték el. A 2014. január 1-jét megelőzően elrendelt utógondozásra, utógondozói ellátásra a 2013. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni."

76. § A Gyvt. a következő 161/S. §-sal egészül ki:

"161/S. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 96. § (13) bekezdése szerinti bejelentést az egyházi fenntartó a 2013. évben július 31-éig teheti meg."

77. § A Gyvt. 162. § (1) bekezdés y) és z) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"y) a Biztos Kezdet Gyerekház támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

z) a gyermek (nagykorúvá vált gyermek), fiatal felnőtt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait."

78. § (1) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 15. § (1) bekezdés e) pontja,

b) 20/B. §-t megelőző alcímmegjelölés,

c) 20/B. § (1) és (2) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 11/A. § (8) bekezdés e) pontjában, 70. § (5) bekezdésében, 76. § (1) bekezdés b) pontjában, 136/A. § (2) bekezdésében az "átmeneti" szövegrész,

b) 24. § (5) bekezdés c) pontjában, 39. § (4) bekezdés c) pont ce) alpontjában, 57. § (2) bekezdés d) pontjában, 69/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 81/A. § (1) bekezdésében, 81/B. § (1) bekezdés a) pontjában, 141. § (1) bekezdés e) pontjában, 151. § (8) bekezdésében, 152. § (3) bekezdésében, 156. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában, 161. § b) pontjában az "átmeneti vagy tartós" szövegrész,

c) 62. § (1) bekezdés d) pontja,

d) 76. § (1) bekezdés f) pontja,

e) 81/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "77. § (1) és a 80. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott átmeneti vagy tartós" szövegrész,

f) 83. §-a.

(3) Hatályát veszti a Gyvt. 57. § (4) bekezdés harmadik mondata.

79. § (1) A Gyvt.

a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában a "148. §" szövegrész helyébe a "151. §" szöveg,

b) 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "20. § (3) vagy (4)" szövegrész helyébe a "20. § (2)" szöveg,

c) 20/B. § (3) bekezdésében a "kiegészítő gyermekvédelmi támogatás" szövegrész helyébe a "pénzbeli ellátás" szöveg

lép.

(2) A Gyvt.

a) 9. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében az "Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett" szövegrész helyébe az "A nevelésbe vett" szöveg,

b) 25. § (1) bekezdésében az "az átmeneti vagy tartós nevelésből" szövegrész helyébe az "a nevelésbe vételből" szöveg,

c) 25. § (4) bekezdésében a "80. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában" szövegrész helyébe a "78. § (1) bekezdés a) pont ab), ac), ad) és b) pont ba) alpontjában" szöveg,

d) 39. § (5) bekezdés b) pontjában az "utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás)" szövegrész helyébe az "utógondozás" szöveg,

e) 52. §-ában, 53. § (1) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az "az átmeneti és a tartós nevelésbe vett" szövegrész helyébe az "a nevelésbe vett" szöveg,

f) 53. § (4) bekezdésében az "átmeneti vagy tartós nevelésből" szövegrész helyébe a "nevelésbe vételből" szöveg,

g) 56. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 81/A. § (3) bekezdésében, 101. § (3) bekezdésében, 135. § (8) és (9) bekezdésében, 135/A. § (5) bekezdésében, 141/C. § (1) bekezdésében, 141/D. § (1) bekezdésében, 150. § (6) bekezdés d) pontjában az "az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett" szövegrész helyébe az "a nevelésbe vett" szöveg,

h) 58. § (4) bekezdésében az "az átmeneti és tartós nevelésbe vett" szövegrész helyébe az "a nevelésbe vett" szöveg,

i) 62. § (1) bekezdés a) pontjában az "átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható tartós" szövegrész helyébe az " , illetve a más okból örökbefogadható" szöveg,

j) 69. § (1) bekezdés b) pontjában az "elhelyezését, átmeneti vagy tartós" szövegrész helyébe az "elhelyezését vagy" szöveg,

k) 72. § (3) bekezdésében az "a gondozási helyre" szövegrész helyébe az "az ideiglenes gondozási helyre" szöveg,

l) 139. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontjában az "átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel" szövegrész helyébe a "nevelésbe vétel" szöveg,

m) 140. § (1) bekezdés b) pontjában az "az átmeneti és a tartós nevelésbe vett" szövegrész helyébe az "a nevelésbe vett" szöveg,

n) 154. § (1) bekezdés b) pontjában a "gyermekotthonban" szövegrész helyébe a "nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban" szöveg

lép.

3. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

80. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23/E. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a kincstár a pénzforgalmi szolgáltatót kötelezi, feltéve hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. A fizetési számla felett rendelkezésre jogosult más személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét a pénzforgalmi szolgáltató a kincstárnak átadja. A kincstár a követelését - visszafizetésre kötelező határozat kibocsátásával - akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt számlájáról még nem vették fel."

81. § A Fot. 23/F. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A kincstár a fogyatékossági támogatással kapcsolatos eljárása során a fogyatékossági támogatást igénylő vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személyre vonatkozóan - a fogyatékossági támogatásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából - az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől és az (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől."

82. § A Fot. 30. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"e) az e törvény alapján nyújtott ellátás igénylésével, megállapításával, folyósításával és ellenőrzésével, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat."

4. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

83. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nevelési ellátásra jogosult - a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig - az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy

a) a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,

b) azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette."

84. § A Cst. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a gyermek teljes körű ellátására vagy ellátásának kiegészítésére használja fel. A szociális intézmény vezetője a szociális intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a teljes körű ellátás biztosítására vagy annak kiegészítésére használja fel."

5. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

85. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 43. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Magyar állampolgár nem magyar állampolgárt, illetve nem magyar állampolgár magyar állampolgárt a magyar gyámhatóság engedélyével vagy külföldi hatóságnak a magyar gyámhatóság által jóváhagyott engedélyével fogadhat örökbe.

(3) A gyámhatóság az örökbefogadást csak akkor engedélyezheti, illetve azt csak akkor hagyhatja jóvá, ha az a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel."

86. § Az Nmjt. 62/B. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság kizárólagos, kivéve, ha)

"e) magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, illetve megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, feltéve hogy az örökbefogadó külföldi állampolgár, és az örökbefogadást a magyar gyámhatóság a 43. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint jóváhagyta."

87. § Az Nmjt. 70/A. § (1) bekezdésében a "(3) és (4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2) és (3) bekezdésében" szöveg lép.

88. § Hatályát veszti az Nmjt. 43. § (4) bekezdése.

6. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

89. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

"m) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral,"

(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

7. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

90. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény mellékletének 19. pontjában a "kiegészítő gyermekvédelmi támogatás," szövegrész.

8. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

91. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

"u) a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, ellenőrzése céljából a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (2) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt adatokat."

9. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

92. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az egységes szociális nyilvántartásból

a) a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások feltételeinek meghatározása érdekében, valamint az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatokat,

d) a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala az a)-c) pontok szerinti eljárásban hozott döntés elleni, a hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás lefolytatásához, valamint az a)-c) pontok szerinti ügyekkel összefüggő felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges adatokat, és

e) a Diákhitel Központ Zrt. a célzott kamattámogatás megállapításához a gyermekgondozási segélyre vonatkozó adatokat

közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti."

10. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása

93. § Nem lép hatályba az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 36. §-a, 47. §-a, 49. §-a, 54-56. §-a, 61. és 62. §-a.

11. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása

94. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 48/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg. Erre a jogkövetkezményre a szülőt a nevelésbe vételt elrendelő határozatban figyelmeztetni kell."

(2) A Csjt. 48/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg, és"

(3) A Csjt. 48/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyámhatóság a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti."

95. § A Csjt. 88. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet:)

"b) ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein a nevelésbe vétel megszüntetése céljából nem változtat,"

96. § A Csjt. 91. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel a szülői felügyelet,)

"e) ha a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg,"

97. § Hatályát veszti a Csjt.

a) 92. § (3) bekezdésében a "tartós" szövegrész,

b) 99. § (2) bekezdés d) pontjában az "átmeneti vagy tartós" szövegrész.

12. Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény módosítása

98. § Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény

a) 2/A. § (1) bekezdésében a "2012. október 31-éig" szövegrész helyébe a "2013. június 1-jéig" szöveg,

b) 2/A. § (2) bekezdésében a "2013. január 1-jétől" szövegrész helyébe a "2013. augusztus 1-jétől" szöveg,

c) 2/C. § (2) bekezdésében a "Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései 1. cikkének végrehajtása" szöveg helyébe az "a 2/A. § (2) bekezdése szerinti érdemtelenség megállapítása" szöveg

lép.

13. Záró rendelkezések

99. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. április 1-jén lép hatályba.

(2) A 17. §, a 18. § (2) bekezdése, a 20. § (1) bekezdése, a 37. §, a 43. §, a 66. § és a 84. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 21. §, a 23. § (1) bekezdése, a 29. §, a 35. §, a 45. §, a 68. § (2) bekezdése és a 74. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) A 20. § (2) bekezdése, a 22. §, a 30. és 31. §, a 34. §, a 36. §, a 38-42. §, a 44. §, a 46-57. §, az 59-61. §, a 63. §, a 69. és 70. §, a 72. §, a 75. §, a 78. § (2) bekezdése, a 79. § (2) bekezdése, a 85-88. § és a 94-97. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke