2010. évi LXXV. törvény

az egyszerűsített foglalkoztatásról[1]

Veszélyhelyzeti normák

1. § (1)[6] E törvény hatálya kiterjed az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) végzett

a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy

b) alkalmi munkára.

(1a)[7]

(2)[8] Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg

a)[9] a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,

b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,

c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,

d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

(4) Ha a munkáltató és a munkavállaló

a) idénymunkára, vagy

b) idénymunkára és alkalmi munkára

létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

(4a)[10] A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.

(5) E törvény szabályai nem zárják ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt esetekben a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.

2. § E törvény alkalmazásában:

1.[11] mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,

2. turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,

3. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszony,

4. külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy,

5.[12] harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár,

6. tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

7.[13] idénymunka: az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.

8.[14] filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 64. § (1) bekezdés szerinti filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony

3. § (1)[15] Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény Melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a 11. §-ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.

(2)[16]

(3)[17]

(4)[18] Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. § (1) bekezdésében, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

4. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a)[19] Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

(2)[20] A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

(3)[21]

(4)[22]

5. § (1)[23] Harmadik országbeli állampolgár - a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi

a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint

b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel

kiadása érdekében.

(3) Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.

(4) A (2) bekezdés szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.

6. § Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

7. § (1)[24] Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó-, szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[25] A személyi jövedelemadó-, szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén

a) a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén,

b) az alkalmi munka eseteiben

az Szja tv., a Szocho tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-9. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

8. § (1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a (2) bekezdésben meghatározott közterhet fizet.

(2)[26] Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

a) a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,

b) a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,

c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka,

azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

(2a)[27] A (2) bekezdés szerinti közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, azzal hogy a Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására e törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli

a)[28] a munkáltatót a Szocho tv. 1. § (1) bekezdése szerint terhelő szociális hozzájárulási adó és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

b)[29] a munkavállalót társadalombiztosítási járulékfizetési, és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

(4)[30] Ha a munkáltató a (2) bekezdésben szereplő közteherrel terhelt munkára az 1. § (2)-(4) bekezdésében, a 2. § 1-3. pontjában és a 4. § (2) bekezdésében meghatározott létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn e törvény szerinti munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit. A munkáltató a 7. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat köteles továbbá alkalmazni az előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az (1)-(3) bekezdést jogosulatlanul alkalmazta.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha

a)[31] a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és

b)[32] a 11. § (3) bekezdése szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik,

a munkáltató közterhet nem fizet.

(6)[33] Az állami adó- és vámhatóság a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzéteszi a 8. § (2) bekezdése szerinti közterhek mértékét, valamint a 4. § (2) bekezdése szerinti összeget és a nyugellátás 10. § (2) bekezdés szerint meghatározott alapját.

9. § (1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

(2)[34] A 7. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos

a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy

b) - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum

napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

(3)[35] Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.

(4)[36] A (2)-(3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a természetes személynek a filmipari statisztaként végzett - e törvény hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania.

Ellátásra való jogosultság

10. § (1) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján

a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,

b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

(2)[37] A nyugellátás számítási alapja

a) a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka,

b) a 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka,

azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.

(3) A 8. § (5) bekezdésében említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

Bejelentési és bevallási szabályok

11. §[38] (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a (2) bekezdés szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét

a) elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján, vagy

b) országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon

teljesíti.

(2) A munkáltató bejelentési kötelezettségét az (1) bekezdésben meghatározott módon, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok közlésével teljesíti:

a) a munkavállaló neve,

b) a munkáltató adószáma,

c) a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,

d) az egyszerűsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdés szerinti jellege,

e) a munkaviszony napjainak száma.

(3) Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.

(4) A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a tárgyhót követő hó 12-éig az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig elektronikusan teljesíti.

(5) Az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.

(6) Az egyszerűsített foglalkoztatás (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése a jogszabályban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést a jogszabályban meghatározott módon rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat az adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. Az országos telefonos ügyfélszolgálat e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot a feladat teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.

(7) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására

a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy

b)[39] ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 9 óráig

van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására az (1) bekezdésben foglaltak szerint kerülhet sor, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató melyik módon tett eleget.

12. § (1)[40] A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) havi adó- és járulékbevallásra vonatkozó szabályai szerint elektronikusan teljesíti.

(2)[41]

13. § (1)[42] A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.

(2)[43] Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher összegéből 91,8%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és 6,8%-ot a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak utal át.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott átutalást naponta, ettől eltérően a magánnyugdíjpénztárnak történő átutalás esetén a bevallás feldolgozását követően haladéktalanul kell teljesíteni.

(4)[44]

14. §[45] Az e törvényben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az Art., az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem kell alkalmazni az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet azon előírását, hogy a munkáltató az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad a magánszemélynek.

Záró rendelkezések

15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, a bejelentett adatok rögzítésének, állami adóhatóság részére történő átadásának, valamint törlésének módját és technikai feltételeit,

b)[46] elektronikus úton, kormányzati azonosítási szolgáltatáson keresztül, mobil rádiótelefonon, illetve telefonon teljesíthető bejelentéssel használt alkalmazással összefüggő azonosítást, az alkalmazással szemben támasztott biztonsági követelményeket, valamint az alkalmazás használatának biztonsági és egyéb feltételeit,

c) a 2. § 6. pontja szerinti tagállam állampolgára egyszerűsített foglalkoztatására előírt bejelentési kötelezettség részletszabályait

rendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem és közteher bejelentésére, befizetésére vonatkozó eljárási szabályokat rendeletében meghatározza.

16. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2)[47]

(3) E törvény hatálybalépését követően az alkalmi munkavállalói és egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó adóbevallási és -befizetési kötelezettségre egységesen e törvény, a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségre a 2010. március 31-éig tartó adómegállapítási időszakra vonatkozóan az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, a 2010. április 1.-július 31. közötti adómegállapítási időszakra vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) 2010-ben az e törvény hatálybalépéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok számát az e törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni.

(5) Az Eftv. szerinti egyszerűsített foglalkoztatás e törvény hatálybalépésével megszűnik, e törvény hatálybalépését követően egyszerűsített foglalkoztatásra csak e törvény rendelkezései szerint létesíthető munkaviszony. Ettől eltérően az e törvény hatálybalépését megelőzően közhasznú szervezet által az Eftv. alapján létesített munkaviszonyt az Mt. hatálya alá tartozó, megszakítás nélkül fennálló munkaviszonynak kell tekinteni azzal, hogy a 2010. március 31-éig tartó adómegállapítási időszakra vonatkozóan az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, a 2010. április 1.-július 31. közötti adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Eftv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Az Eftv. alapján a növénytermesztési idénymunkát végeztető munkáltató az Eftv. rendelkezései szerint megfizetett közteher-előleg figyelembevételével teljesíti az e törvény szerinti fizetési kötelezettségét, illetve ha a megfizetett közteher-előleg összege magasabb, mint a 2010. évre fizetendő közteher összege, a különbözetről az Art. túlfizetésre vonatkozó szabályai szerint rendelkezhet.

16/A. §[48] Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCXVI. törvény 16. §-ával megállapított 9. § (2)-(4) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból 2012. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb.

17. §[49] Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból 2014. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb.

18. §[50] Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. §[51] Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLXI. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdését a 2017. évben megszerzett jövedelem személyijövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazni kell.

20. §[52] E törvénynek az egyes törvényeknek a mozgóképipar versenyképességének növelésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 2. § 8. pontja, 4. § (2) bekezdése és 8. § (2) bekezdése szerinti rendelkezések a 2020. december 31-ét követően megszerezett bevétel adókötelezettségére alkalmazhatóak első alkalommal.

21. §[53]

22. §[54]

23. §[55]

24. §[56]

25. §[57] Ez a törvény

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-ai 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg;

b) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Schmitt Pál s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2010. évi LXXV. törvényhez

Egyszerűsített munkaszerződés