3/2013. (II. 1.) VM rendelet

a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet módosításáról

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (2) bekezdés b) és c) pontjában,

a 4. § tekintetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Egyszerűsített talajvédelmi tervet kell készíteni:)

"d) 1500 m2-nél kisebb területű szőlőtelepítés esetén, ha a telepítés engedélyezéshez kötött."

2. § A Rendelet a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) Telepítés megvalósítása esetén az engedélyes a tervezett telepítés (talajelőkészítés, tápanyag-utánpótlás vagy ültetés) megkezdését megelőzően legalább öt munkanappal írásban köteles értesíteni a talajvédelmi hatóságot.

(2) A talajvédelmi hatóság az ügyfél vagy a talajvédelmi szakértő kérelme alapján a hozzá beérkezett ültetvénytelepítést megalapozó talajvédelmi tervet és a szőlőtelepítést megalapozó egyszerűsített talajvédelmi tervet, ha az megfelel e rendeletben foglaltaknak a szükséges előírások megtétele mellett jóváhagyja.

(3) 1500 m2-nél kisebb gyümölcs, 1000 m2-nél kisebb borszőlő valamint 500 m2-nél kisebb bogyós gyümölcsű ültetvény telepítése esetén talajvédelmi terv készítése nem szükséges."

3. § A Rendelet

a) 2. melléklete az 1. melléklet

b) 3. melléklete a 2. melléklet

c) 5. melléklete a 3. melléklet

szerint módosul.

4. § A szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet 4. § (4) bekezdés g) pontjában a "talajvédelmi terv másolatát" szövegrész helyébe a "talajvédelmi terv jóváhagyásáról szóló határozat másolatát" szöveg lép.

5. § Hatályát veszti a Rendelet 5. melléklet 5.2. pont 5.2.1. alpont "Tartalmi követelmények" alpont második bekezdés harmadik francia bekezdése.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 3/2013. (II. 1.) VM rendelethez

1. A Rendelet 2. melléklet 2. pont 2.3. alpont első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha jogszabály másként nem rendelkezik, 1500 m2-nél nagyobb szőlő- és gyümölcs, valamint 500 m2-nél nagyobb bogyós gyümölcsű ültetvény telepítése esetén talajvédelmi terv készítése szükséges, melynek a következő szakmai tartalommal kell rendelkeznie."

2. A Rendelet 2. melléklet 2. pont 2.3. alpont Tartalmi követelmények című és az azt követő két bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tartalmi követelmények:

A tervnek tartalmaznia kell

- a lejtőviszonyok és lejtőkategóriák megállapítását,

- a javasolt erózióvédelmi beavatkozásokat,

- a környezetkímélő alaptrágyázás mértékére, lehetőségeire, vonatkozó javaslatot,

- a mélyforgatás maximális mélységét,

- 30 Magyar mészfok felett a mésztűrő alanyhasználat előírását,

- gyökérnemes szőlő esetében a filoxérával szembeni immunitás megállapítását,

- az adott kultúra telepítési kockázatának mértékét a talajadottságok alapján (az egyes állókultúrák telepítési kockázatát jelentő talajtani paraméterek határértékeit az 1. táblázat tartalmazza),

Mellékletként csatolni kell:

- alkalmas méretarányú térképvázlatot a telepítésre alkalmas területek lehatárolásával."

3. A Rendelet 2. melléklet 2. pont 2.3. alpont harmadik mondatában a "150 cm-es talajszelvény" szövegrész helyébe a "150 cm-es ásott talajszelvény" szöveg lép.

4. A Rendelet 2. melléklet 1. táblázat

a) címében a "telepítését kizáró talajtani" szövegrész helyébe a "telepítési kockázatot jelentő talajtani" szöveg,

b) 9. oszlop Szőlő (oltvány) sorában a ">0,06" szövegrész helyébe a ">0,06**" szöveg,

c) 9. oszlop Szőlő (saját gyökerű) sorában a ">0,06" szövegrész helyébe a ">0,06**" szöveg

lép.

5. A Rendelet 2. melléklet 1. táblázat utáni első mondatot követően a következő rendelkezéssel egészül ki:

"** Ha a talaj fiziológiás mésztartalma meghaladja a 20%-ot, a szódalúgosság kockázatos értéke 0,08%-ra növekszik."

6. A Rendelet 2. melléklet 2.7. pont "Helyszíni mintavétel szabályai:" sort követő rendelkezései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználását megalapozó talajvédelmi tervhez a helyszíni mintavétel pontjait úgy kell kiválasztani, hogy azok jellemezzék a területet talajtanilag, de feltárják a veszélyeztetett így különösen a mélyebb fekvésű, összefolyással veszélyeztetett, telep közeli talajfoltokat.

Táblánként, de legalább 25 hektáronként 0-30, 30-60, 60-90 cm mélységből rétegenként 1-1 talajmintát kell venni. Az eltérő talajtani paraméterekkel rendelkező foltokból, de legalább 50 ha-onként a jellemző ásott talajszelvényből 0-30, 30-60, 60-90 cm mélységből 1-1 talajmintát kell venni. 50 ha-nál kisebb területre készülő talajvédelmi terv esetén legalább egy jellemző szelvény feltárása szükséges.

50 ha-onként nitrátérzékeny területen 5 méteren, nem nitrátérzékeny területen 2 méteren belül elérhető talajvízszint esetén talajvíz mintát kell venni. 50 ha-nál kisebb területre készülő talajvédelmi terv esetén legalább egy talajvíz minta vétele szükséges.

Tápanyag vizsgálathoz 5 ha-onként átlagmintavétel szükséges a 0-30 cm-es talajrétegből.

A felhasználásra kerülő hígtrágya laboratóriumi vizsgálatához reprezentatív átlagmintát kell venni.

Laboratóriumi vizsgálatok:

a) talajminták laboratóriumi vizsgálata

aa) 25 ha-onkénti rétegmintákból minden esetben vizsgálandó paraméterek:

- kémhatás pH(H2o),

- kötöttségi szám (KA),

- humusztartalom (%), -NO3 + NO2 - nitrogén,

- összes karbonát tartalom (CaCO3 %), vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldható összes sótartalom %,

ab) a jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:

- mechanikai összetétel és térfogattömeg vizsgálat,

- 1:5 vizes talajkivonatból sóösszetétel (0,15% vízben oldható sótartalom felett),

- báziscsere vizsgálat,

ac) az átlagmintákból elvégzendő vizsgálatok

- tápanyag-vizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3 vagy hidrolitosaciditás, - NO3 +NO2 nitrogén, K2O, P2O5, Na, Mg, SO42-, Cu, Zn, Mn),

ad) szakmailag indokolt esetben vizsgálandó paraméterek:

- kritikus talajvízszint meghatározása,

- sómaximum mélysége,

- sóforgalmi számítások,

ae) számítással meghatározott paraméterek:

- összporozitás,

- differenciált porozitás,

- levegő kapacitás,

- relatív levegő tartalom,

- víz-levegő arány,

- pF sor.

b) hígtrágya laboratóriumi vizsgálata:

- össznitrogén, nitrát, ammónium, K2O, P2O5, sótartalom, szárazanyag, szervesanyag.

c) talajvíz laboratóriumi vizsgálata:

- általános vízkémiai vizsgálat (pH, összes oldott anyag, vezetőképesség Cl-,CO32-, HCO3-,SO42-, NO3-, PO43, NH4+, K, Ca, Mg, Na, Na%, Mg%, fenolftalein lúgosság, szóda egyenérték).

Tartalmi követelmények:

A tervnek tartalmazni kell

- az állattartó telepre vonatkozó információk felsorolását: telep azonosító adatai, név, cím, regisztrációs szám, a keletkező hígtrágya mennyisége m3/év, valamint a hígtrágyára vonatkozó egyéb információk,

- a külön rendelet szerinti területi érzékenység megjelölését,

- a hígtrágya és a talajvizsgálati eredmények értékelését,

- a hígtrágya kijuttatás feltételeinek meghatározását, különös tekintettel a várakozási időkre, védőtávolságokra,

- a felhasználható hígtrágya mennyiségét, amelyet a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény víz- és tápanyag- (elsősorban nitrogén) igénye, valamint a hígtrágya beltartalmi tulajdonságai alapján kell meghatározni,

- nitrátérzékeny területen a dózisszámítások és a trágyakijuttatás esetében a külön jogszabályban meghatározottakat kell érvényesíteni,

- javaslatot a szükséges tápanyag kiegészítésre,

- javaslatot egyéb beavatkozásokra (kémiai talajjavítás, mélylazítás stb.). Mellékletként csatolni kell:

- hígtrágya felhasználás lehetőségére vonatkozó kartogramot a felhasználható hígtrágya mennyiségek szerinti lehatárolással."

2. melléklet a 3/2013. (II. 1.) VM rendelethez

A Rendelet 3. melléklet 3. pontja a következő 3.4. alponttal egészül ki:

"3.4. Szőlőtelepítést megalapozó egyszerűsített talajvédelmi terv

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, 1500 m2-nél kisebb szőlő ültetvény telepítése esetén a következő szakmai tartalommal rendelkező talajvédelmi terv készítése szükséges.

A talaj tápanyag-ellátottságának és a telepítési kockázatának megállapításához 1-1 db átlagmintát kell venni a talaj 0-30 és 30-60 cm-es rétegeiből.

A talajminták laboratóriumi vizsgálata:

- a talaj tápanyag-tartalom vizsgálata: (pH(KCl), humusztartalom, Ka, vízoldható összes só, CaCO3%, NO3+NO2-N, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu),

- szakmailag indokolt esetben: fenolftalein lúgosság, leiszapolható rész, kicserélődési savanyúság (y2),

- gyökérnemes szőlő esetében filoxérával szembeni immunitás vizsgálat (1 db 1 m-ig feltárt fúrt szelvény alapján).

Tartalmi követelmények:

A tervnek tartalmaznia kell

- a lejtőviszonyok és lejtőkategóriák megállapítását,

- a javasolt erózióvédelmi beavatkozásokat,

- a javaslat a forgatás maximális mélységére,

- 30 Magyar mészfok felett a mésztűrő alanyhasználat előírását,

- a környezetkimélő alaptrágyázásra vonatkozó javaslatot,

- gyökérnemes szőlő esetében a filoxérával szembeni immunitás megállapítását,

- a telepítés kockázatának mértékét a talajadottságok alapján (telepítési kockázatot jelentő talajtani paraméterek határértékeit az 1. táblázat tartalmazza)."

3. melléklet a 3/2013. (II. 1.) VM rendelethez

1. A Rendelet 5. melléklet 5.2. pont 5.2.1. alpont "Talajmintavétel módja, vizsgálatok köre:" alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Talajmintavétel módja, vizsgálatok köre:

A hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználását megalapozó talajvédelmi tervhez a helyszíni mintavétel pontjait úgy kell kiválasztani, hogy azok jellemezzék a területet talajtanilag, de feltárják a veszélyeztetett így különösen a mélyebb fekvésű, összefolyással veszélyeztetett, telep közeli talajfoltokat.

Táblánként, de legalább 25 hektáronként 0-30, 30-60, 60-90 cm mélységből rétegenként 1-1 talajmintát kell venni. Az eltérő talajtani paraméterekkel rendelkező foltokból, de legalább 50 ha-onként a jellemző ásott talajszelvényből 0-30, 30-60, 60-90 cm mélységből 1-1 talajmintát kell venni. 50 ha-nál kisebb területre készülő talajvédelmi terv esetén legalább egy jellemző szelvény feltárása szükséges.

50 ha-onként nitrátérzékeny területen 5 méteren, nem nitrátérzékeny területen 2 méteren belül elérhető talajvízszint esetén talajvíz mintát kell venni. 50 ha-nál kisebb területre készülő talajvédelmi terv esetén legalább egy talajvíz minta vétele szükséges.

Tápanyag vizsgálathoz 5 ha-onként átlagmintavétel szükséges a 0-30 cm-es talajrétegből.

A felhasználásra kerülő hígtrágya laboratóriumi vizsgálatához reprezentatív átlagmintát kell venni."

2. A Rendelet 5. melléklet 5.2. pont 5.2.1. alpont "Laboratóriumi vizsgálatok:" alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Laboratóriumi vizsgálatok:

a) talajminták laboratóriumi vizsgálata

aa) 25 ha-onkénti rétegmintákból minden esetben vizsgálandó paraméterek:

- kémhatás pH(H2O),

- kötöttségi szám (KA),

- humusztartalom (%), -NO3 + NO2 - nitrogén,

- összes karbonát tartalom (CaCO3 %), vagy hidrolitos aciditás (y1),

- vízben oldható összes sótartalom %,

ab) a jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:

- mechanikai összetétel és térfogattömeg vizsgálat,

- 1:5 vizes talajkivonatból sóösszetétel (0,15% vízben oldható sótartalom felett),

- báziscsere vizsgálat,

ac) az átlagmintákból elvégzendő vizsgálatok

- tápanyag-vizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3 vagy hidrolitosaciditás, - NO3 +NO2 nitrogén, K2O, P2O5, Na, Mg, SO42-, Cu, Zn, Mn),

ad) szakmailag indokolt esetben vizsgálandó paraméterek:

- kritikus talajvízszint meghatározása,

- sómaximum mélysége,

- sóforgalmi számítások,

ae) számítással meghatározott paraméterek:

- összporozitás,

- differenciált porozitás,

- levegő kapacitás,

- relatív levegő tartalom,

- víz-levegő arány,

- pF sor.

b) hígtrágya laboratóriumi vizsgálata:

- össznitrogén, nitrát, ammónium, K2O, P2O5, sótartalom, szárazanyag, szervesanyag.

c) talajvíz laboratóriumi vizsgálata:

- általános vízkémiai vizsgálat (pH, összes oldott anyag, vezetőképesség Cl-,CO32-, HCO3-, SO42-,NO3-, PO43 , NH4+, K, Ca, Mg, Na, Na%, Mg%, fenolftalein lúgosság, szóda egyenérték)."