86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet

a szőlőtermelési potenciálról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi XXVIII. törvény 17. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

Fogalommeghatározások

1. §

E rendelet alkalmazásában:

a) átadó: a szőlőültetvény engedélyezett kivágásával keletkezett újratelepítési jogát - amely a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási törvény) szerint mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősül - átruházó természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b) átvevő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire az átadó az újratelepítési jogát átruházza,

c) művelet: telepítés, pótlás, fajtaváltás, kivágás,

d) engedélyes: érvényes telepítési vagy kivágási engedéllyel rendelkező ügyfél,

e) fiatal mezőgazdasági termelő: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3. § 30. pontja szerinti termelő, aki szőlőtermesztéssel, illetve borászattal kapcsolatos végzettséggel rendelkezik.

Nyilvántartások és jelentések

2. §

(1) A borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 74. cikkében meghatározott szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzék elkészítése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) feladata. A jegyzék elkészítéséhez a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) a bizottsági rendelet XIII. mellékletében meghatározott táblázatok használatával adatot szolgáltat az MVH részére minden év december 30-ig az adott év július 31-i állapotnak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok alapján az MVH a szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzéket a borpiaci évet követő január 30-ig megküldi az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter), aki azt minden év március 1-jéig eljuttatja az Európai Bizottsághoz.

3. §

(1)[1] A hegybíró minden tudomására jutott, engedély nélküli telepítést, illetve kivágást tíz napon belül bejelenti a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) Központ részére. Az MgSzH kivágás esetén harminc napon belül, telepítés (ideértve a pótlást és a fajtaváltást is) esetén a vegetációs időszakban helyszíni ellenőrzést végez, és a jegyzőkönyv egy példányát nyolc napon belül megküldi az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága (a továbbiakban: MVH PKI) részére.

(2) Az MgSzH adatszolgáltatása alapján az MVH PKI nyilvántartást vezet az adott borpiaci évben engedély nélkül telepített és kivágott ültetvényekről, és az erről készített jelentést a borpiaci évet követő január 30-ig megküldi a miniszter részére a bizottsági rendelet XIII. mellékletében foglalt táblázatok szerint.

(3) A miniszter minden év március 1-jéig megküldi az Európai Bizottság részére a szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzéket, valamint az engedély nélkül telepített ültetvényekről szóló tájékoztatást.

Ültetvénytelepítés és -kivágás

4. §

(1) A telepítési, illetve kivágási engedély iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a telepítés, illetve a kivágás tervezett megkezdése előtt legalább kettő hónappal, helyrajzi számonként külön, a kérelemben megjelölt terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani.

(2) Engedélyt az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat, aki (amely):

a) az eljárási törvény 28. § (1) bekezdésében előírt regisztrációs kötelezettségének eleget tett, és

b) a kérelemben feltüntetett ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlant érvényes jogcím alapján használja.

(3) A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyet az MVH közleményében tesz közzé. A nyomtatvány tartalmi elemei legalább az alábbiak:

a) kérelmező regisztrációs száma;

b) kérelmező neve, címe;

c) a művelettel érintett terület adatai (helységnév, helyrajzi szám, területnagyság);

d) az ültetvény adatai (fajta megnevezés, művelésmód, területnagyság).

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelemben megjelölt területre vonatkozó, harminc napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatot vagy a tulajdonilap-másolatról készített fénymásolatot;

b) osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén valamennyi tulajdonostárs, illetve a saját vagy közös tulajdonban lévő, de özvegyi vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvező, illetve az özvegyi joggal rendelkező személy - az 1. számú melléklet szerinti -nyilatkozatát, eredeti példányban, arra vonatkozóan, hogy a kérelmezett művelet végrehajtásához hozzájárul;

c) használatot biztosító jogviszony esetében az erre vonatkozó szerződés másolatát, valamint a használatba adó nyilatkozatát eredeti példányban, arra vonatkozóan, hogy a kérelmezett művelet végrehajtásához hozzájárul;

d) telepítés esetén a kérelmező birtokában lévő, a telepítési engedélyhez felhasználni kívánt újratelepítési jog adatait (kivágott ültetvény adatai - helységnév, helyrajzi szám, ültetvény nagysága -, kivágási engedély száma, és a kivágás ideje) tartalmazó nyilatkozatát az erre a célra rendszeresített, az MVH által a (3) bekezdés szerinti közleményben közzétett nyomtatványon;

e) kivágás, valamint pótlás, vagy fajtaváltás esetén a Hegyközségi Informatikai Rendszerből (HEGYIR) nyomtatott szőlőültetvény kataszteri kivonatot;

f)[2] pótlási, fajtaváltási engedély iránti kérelemhez gyökérnemes (saját gyökerű) szaporítóanyag felhasználása esetén a talaj immuitásáról szóló laboratóriumi jegyzőkönyv másolatát;

g)[3] telepítési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban előírt - öt évnél nem régebbi - ültetvénytelepítést megalapozó talajvédelmi terv jóváhagyásáról szóló határozat másolatát, amely gyökérnemes (saját gyökerű) szaporítóanyag felhasználása esetén tartalmazza a talaj filoxéra ellenállóságának igazolását;

h) törzsültetvény telepítése esetén a külön jogszabályban előírt, az MgSzH Központja által kiadott előzetes engedély másolatát;

i)[4] kísérleti ültetvénytelepítés esetén a telepítési szándék bejelentéséről az MgSzH Központ által kiállított hatósági bizonyítványt.

(5)[5] A kérelmet a hegybíró az alábbi szempontok alapján vizsgálja meg:

a) a telepítés megfelel-e a hegyközségi rendtartásnak, valamint

b) a betelepíteni kívánt összefüggő terület határától meghatározott ültetési távolság eléri-e legalább a sortávolság felét.

(6)[6] A kérelmet a benyújtástól számított tíz napon belül a hegybíró az (5) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos megállapításaival, valamint az engedély iránti kérelemmel kapcsolatos javaslatával együtt továbbítja az MVH PKI részére.

(7) Alanyültetvény telepítése, valamint pótlás vagy fajtaváltás esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés d) pontjában előírtakat nem kell alkalmazni.

(8)[7] Érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasított, de ismételten benyújtott kérelmek esetében, amennyiben az első kérelem tartalmazta a megfelelő tulajdoni lap-másolatot, a (4) bekezdés a) pontjában előírtakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés kézhezvétele, illetve a megismételt kérelem illetékes hegybíróhoz történő benyújtása között legfeljebb harminc nap telt el, valamint a tulajdoni lap-másolat tartalmára vonatkozóan a kérelemben érdemi változás az érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasított kérelemhez képest nem volt.

5. §

(1)[8] Ha a kérelem a jogszabályi előírásoknak megfelel, az MVH PKI - a hegybíró javaslatának mérlegelésével -a telepítést, illetve a kivágást engedélyezi.

(2)[9] Engedély legfeljebb három évre adható. Az engedélyben fel kell tüntetni az engedély időbeli hatályát is.

(3)[10] Ha az MVH az engedélyezési eljárással összefüggő helyszíni szemle alapján megállapítja, hogy a kivágást, pótlást vagy fajtaváltást az engedély kiadását megelőzően már megkezdték, de egyéb tekintetben a benyújtott kérelem és az elvégzett művelet a jogszabályi előírásoknak megfelel, úgy - a hegybíró szakmai szempontokra vonatkozó javaslatának mérlegelésével - az engedély kiadása mellett a kérelmezőt a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43/C. §-a szerinti mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.

(4) El kell utasítani a kérelmet, ha a tervezett művelet nem felel meg az illetékes hegyközség rendtartásában előírtaknak.

(5)[11] Az időbeli hatály lejárta előtt, indokolt esetben, az engedélyes kérheti az engedély visszavonását. Az engedély alapjául szolgáló újratelepítési jog az engedély visszavonását követően átruházható vagy új engedély alapját képezheti.

6. §

(1)[12] Az MgSzH a telepítés, illetve a kivágás megtörténtéről szóló - az engedélyes által a Btv. alapján a hegybírónak megküldött és a hegybíró által az MgSzH Központnak továbbított - bejelentés kézhezvételét követően kivágás esetén harminc napon belül, telepítés (pótlás, fajtaváltás) esetén a vegetációs időszakban ellenőrzi, hogy a művelet megfelel-e az engedélyben foglaltaknak.

(2) Ha az MgSzH az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, az MVH PKI egyidejű tájékoztatása mellett felszólítja a telepítőt, hogy kezdeményezze - a Btv. 43/B. § (1) bekezdése szerint - a telepítési engedély módosítását.

(3)[13] A (2) bekezdés szerinti esetben az MVH PKI a telepítőt - a Btv. 43/C. §-a szerint - mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, és a telepítési engedélyt módosítja, ha az ültetvény fennmaradásának a külön jogszabályok alapján nincs akadálya. Ha a telepítési engedély módosítására nincs lehetőség, úgy a Btv. 43/B. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Amennyiben az engedélyes a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a hegybíró a Btv. 51/A. §-a alapján mulasztási bírságot szab ki.

Újratelepítési jogok

7. §

(1) Újratelepítési jog az árutermő borszőlő ültetvény engedélyezett kivágásával keletkezik. Az újratelepítési jog a kivágott ültetvénnyel megegyező nagyságú területre vonatkozik.

(2) Az újratelepítési jog jogosultja az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is, aki (amely) a 4. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, és e rendelet hatálybalépését megelőzően a jogszabályi előírásoknak megfelelően szerzett újratelepítési jogot, továbbá akire az újratelepítési jogot a jogosult átruházta.

(3)[14] A jogosult az újratelepítési jogát Magyarországon bárhol, a használatában vagy tulajdonában lévő szőlőültetvény telepítésére alkalmas földrészleten felhasználhatja annak időbeli hatályán belül, vagy másra átruházhatja.

(4)[15] A borpiac közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdésében, illetve a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) 85i. cikk (5) bekezdés b) pontja szerint a 2008. augusztus 1. után átruházott újratelepítési jogot a jogosult kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel előállított bor előállítására alkalmas szőlőültetvény létesítésére vagy oltványiskola művelésére használhatja fel. A jogosult a vásárolt újratelepítési jogát tovább nem ruházhatja át.

(5) Az újratelepítési jog:

a) 1996. május 1. és 2004. április 30. között engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog 2010. július 31-ig;

b) 2004. május 1. és 2008. július 31. között engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog a kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig;

c)[16] 2008. augusztus 1. után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog 2015. december 31-ig hatályos, és használható fel.

(6)[17] A fel nem használt újratelepítési jogok - időbeli hatályuk lejártával - határozathozatal nélkül, az MVH által vezetett telepítési jogtartalékba kerülnek.

8. §[18]

(1) Az engedéllyel történt kivágást követően az MVH PKI, az MgSzH által felvett ellenőrzési jegyzőkönyv alapján az újratelepítési jogot nyilvántartásba veszi. Az újratelepítési jogot a jog keletkezésétől annak felhasználásáig, ennek hiányában 2015. december 31-ig az MVH a jog tulajdonosának tulajdonaként tartja nyilván figyelemmel a 7. § (5) bekezdésében foglaltakra, amelyről határozatban értesíti az engedélyest.

(2) Az engedéllyel történt telepítést követően az MVH PKI, az MgSzH által felvett ellenőrzési jegyzőkönyv alapján az újratelepítési jog felhasználását a nyilvántartásában rögzíti.

(3)[19] Az ügyfél kérelmére az MVH harminc napon belül az újratelepítési jog nyilvántartás alapján másolatot vagy kivonatot állít ki.

8/A. §[20]

A szőlőültetvények kivágásához nyújtott támogatás feltételeiről szóló 100/2008. (VIII. 6.) FVM rendelet alapján az MVH által kiadott, támogatásra jogosító kivágási engedély jelen rendelet szerinti kivágási engedélynek minősül, ha a kérelmező valamely okból mégsem részesült támogatásban. Az ilyen engedély alapján történő kivágás befejezését követően az MgSzH helyszíni ellenőrzéséről készült jegyzőkönyve alapján az MVH PKI az újratelepítési jogot nyilvántartásba veszi.

9. §

(1) Az újratelepítési jog átruházása esetén az átadó és az átvevő közösen kötelesek kérelmezni az átruházni kívánt újratelepítési jog átvezetését a nyilvántartásban.

(2) A közös kérelmet az erre a célra rendszeresített, az MVH közleményében közzétett nyomtatványon kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell az átadó birtokában lévő, átruházni kívánt újratelepítési jogra vonatkozó alábbi adatokat:

a) kivágott ültetvény adatai (helységnév, helyrajzi szám, ültetvény nagysága négyzetméterben kifejezve),

b) kivágási engedély száma,

c) kivágás ideje.

(3)[21] Az újratelepítési jog átruházásának ténye csak akkor jegyezhető be a nyilvántartásba, ha az átadó és az átvevő is eleget tett az eljárási törvény 28. § (1) bekezdésében előírt regisztrációs kötelezettségének.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) az újratelepítési jog átruházásáról szóló eredeti szerződést, amelyet teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A szerződésnek tartalmaznia kell legalább az átadó és az átvevő nevét, címét, az újratelepítési jog adatait (kivágott ültetvény adatai - helységnév, helyrajzi szám, ültetvény nagysága négyzetméterben kifejezve -, kivágási engedély száma, és a kivágás ideje), valamint az átadó és az átvevő aláírását;

b) az átvevő 1. számú melléklet szerinti nyilatkozatát a jog felhasználásáról.

(5) A kérelemről az MVH PKI dönt.

10. §

(1) Amennyiben a telepítési engedély iránti kérelemben vagy az újratelepítési jog átruházására vonatkozó közös kérelemben a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, illetve nem igazolható az újratelepítési jogra vonatkozó tulajdonjog (jogosultság) vagy az újratelepítési jog adatai hiányosak, nem igazolják a jog keletkezését, az MVH hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt a hiányzó adatok pótlása vagy pontosítása érdekében.

(2) A hegybíró köteles együttműködni az MVH-val, a kérelmezővel az újratelepítési jogra vonatkozó tulajdonjog, illetve az újratelepítési jog keletkezésének igazolásához szükséges adatok (1) bekezdés szerinti hiánypótlása során.

Értékesítés a telepítési jogtartalékból

11. §

(1) A jogtartalék részét képező újratelepítési jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat az MVH gyakorolja.

(2) A jogtartalékba helyezett, 1996. május 1. és 2004. április 30. közötti időszakban keletkezett újratelepítési jogok a kivágás borpiaci évét követő tizenharmadik borpiaci év végéig ítélhetők oda az igénylők részére a jogtartalékból, és használhatók fel borszőlő ültetvény telepítésére. Amely jogok odaítélésére és felhasználására nem került sor, azokat az újratelepítési jogokat az MVH a jogtartalékból törli.

(3) A 2004. május 1. és 2008. július 31. közötti időszakban keletkezett újratelepítési jogok azon borpiaci évtől számított ötödik borpiaci év végéig ítélhetők oda a jogtartalékból, illetve használhatók fel, amelynek során azt a jogtartalékba helyezték.

12. §

(1) A jogtartalékba helyezett újratelepítési jogok értékesítésére vonatkozóan az MVH közleményben, a miniszter által jóváhagyott értékesítési felhívást tesz közzé az MVH hivatalos honlapján (www.mvh.gov.hu).

(2)[22] Az értékesítési felhívás alapján újratelepítési jogot vásárolhat az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az újratelepítési jog vásárlási kérelmével - amelyhez csatolta az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozatát a jog felhasználásáról - egyidejűleg a 4. § szerinti telepítési engedély iránti kérelmet nyújt be, és vállalja, hogy a vásárolt jogot annak időbeli hatálya alatt, de legkésőbb a vásárlás borpiaci évét követő második borpiaci év végéig oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel előállított bort adó ültetvény telepítéséhez használja fel.

(3) A telepítés meghiúsulása esetén, a második borpiaci év végét követően az újratelepítési jog térítésmentesen visszakerül a jogtartalékba.

(4) A jogtartalékból vásárolt újratelepítési jog nem átruházható.

(5) A kiadott újratelepítési jogért fizetendő ellenérték egységösszege legalább 20 000 forint hektáronként, de nem haladhatja meg a 150 000 forintot hektáronként.

(6) A (2) bekezdés szerinti vásárlási kérelem bírálata során az ellenérték összege meghatározásánál, az ellenértéket csökkentő tényezőként az alábbiakat veszi figyelembe az MVH:

a) a vásárlási kérelemhez csatolt hegybírói igazolás alapján a kérelmező egységes szerkezetű ültetvényből kivágott szőlőültetvény helyén telepít újra, illetve

b) I. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területről származó újratelepítési jogot igényel a kérelmező, illetve

c) a betelepíteni kívánt terület nagysága meghaladja a másfél hektárt.

d)[23] a kérelmező vállalja, hogy a vásárlást követő borpiaci év végéig elvégzi a telepítést,

e)[24] a kérelmező rendelkezett 2010. július 31-ig hatályos jog alapján kiállított, ezen időpontban hatályát vesztő telepítési engedéllyel, amelyet nem használt fel, így a telepítési kérelemhez - ugyanazon helyrajzi számú terület vonatkozásában - újratelepítési jogot kíván vásárolni és a vásárlási kérelemhez mellékeli a lejárt telepítési engedély másolatát.

(7) Amennyiben a kérelmező az alábbi dokumentumok egyikével igazolja, hogy fiatal mezőgazdasági termelő, és a kérelemhez mellékeli:

a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 28/A. § (5) bekezdése szerinti határozat másolatát, vagy

b)[25] az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások feltételeit meghatározó FVM rendelet alapján benyújtott kérelemre kiadott támogatási határozat, vagy kizárólag forráshiány miatti elutasításról szóló döntés másolatát,

a telepítési jogtartalékból a telepítési jogot részére az MVH térítésmentesen nyújtja.

13. §[26]

(1) Az újratelepítési jog vásárlási kérelmet az MVH által rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani.

(2) Az MVH PKI az újratelepítési jog vásárlási kérelmeket beérkezésük sorrendjében bírálja el.

(3) Hiánypótolt kérelmek esetében az elbírálás sorrendjét a maradéktalan hiánypótlás beérkezésének időpontja határozza meg.

(4) Az értékesítési felhívást tartalmazó közlemény határidőt állapít meg a kérelem benyújtására. A határidőt elmulasztó ügyfélnek újratelepítési jog nem adható.

(5) Újratelepítési jog az ügyfélnek csak abban az esetben adható, amennyiben a telepítési engedély iránti kérelem a jogszabályi előírásoknak megfelel, azzal, hogy a 4. § (4) bekezdés d) pontjában előírtakat nem kell alkalmazni.

(6) Amennyiben a kérelemben a kérelmező olyan újratelepítési jogot jelöl meg, amilyen borszőlő termőhelyi kataszteri pontszámú és osztályú jog a jogtartalékban nem áll rendelkezésre, úgy az MVH PKI nyilatkozattételre szólítja fel a kérelmezőt a borszőlő termőhelyi kataszteri pontszám vagy osztály módosítására, vagy a vásárlástól történő elállásra.

(7)[27] Az újratelepítési jog vásárlási kérelem alapján hozott döntésében az MVH PKI tíz napos teljesítési határidő tűzésével felszólítja a kérelmezőt az újratelepítési jog ellenértékének a 12. § (1) bekezdésben meghatározott közleményben közzétett bankszámlára történő megfizetésére. Az ellenérték megfizetését követően az MVH PKI a kérelmező részére az újratelepítési jogot a nyilvántartásába bejegyzi, ezzel egyidejűleg a telepítési engedélyt megadja.

(8) Amennyiben a kérelmező fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy az MVH PKI az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelmet elutasítja.

Telepítési jog nélkül végzett telepítés

14. §

(1)[28] A tanácsi rendelet 85g. cikkében meghatározott telepítési tilalom megszegésével, 2004. április 30-a után telepített szőlőültetvényt ki kell vágni, illetve az ültetvényen keletkezett termést lepárlás céljára kell leadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, telepítési jog nélkül telepített ültetvények termése kizárólag olyan alkohol készítése céljára adható le, amelynek alkoholtartalma a 80 térfogatszázalékot meghaladja.

(3) Amennyiben az MVH tudomására jut, hogy az (1) bekezdésben meghatározott telepítést hajtottak végre, az MVH PKI határidő tűzésével felszólítja a telepítési jog nélkül telepített ültetvény használóját (a továbbiakban: használó) a szőlőültetvény kivágására. Ha a használó a kivágási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy az MVH PKI a Btv. 43/D. §-a szerinti bírság megfizetésére kötelezi.

(4)[29] A használó az ültetvény szőlőtermésének lepárlásáról szóló szerződést a (3) bekezdésben meghatározott, kivágás elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendetet alapján jóváhagyott lepárló üzemmel megkötni, és az eredeti szerződést a megkötéstől számított tizenöt napon belül az MVH PKI részére megküldeni.

(5) A szerződéshez csatolni kell a telepítési jog nélkül telepített ültetvény területére vonatkozóan a hegybíró által kiadott hatósági bizonyítványt, amely tartalmazza a termésátlagot, valamint az átlagos borkihozatalt. A használónak legalább a hatósági bizonyítványon szereplő mennyiség tekintetében kell a (4) bekezdés szerinti szerződést megkötnie.

(6) A lepárlásról szóló szerződés benyújtásának módjára vonatkozóan az MVH közleményt ad ki.

(7)[30] A telepítési jog nélkül telepített ültetvény szőlőtermésének lepárlásra történő leadásáról szóló bizonylatokat (szállítólevél és felvásárlási jegy) a használó a kiállítás napjától számított nyolc napon belül, de legkésőbb a kiállítás évében október 30-áig köteles az MVH PKI részére benyújtani.

(8) Amennyiben a használó az ültetvény szőlőtermésének lepárlásáról szóló szerződést vagy az ültetvény szőlőtermése teljes mennyiségének lepárlásra történő leadásáról szóló bizonylatot az MVH PKI részére határidőre nem nyújtja be, az MVH az eljárási törvény 71. §-a szerinti mulasztási bírságot szab ki, illetve a használót a kötelezettsége teljesítéséig ki kell zárni a tanácsi rendelet 9-15., illetve 17-19. cikkei szerint nyújtott támogatásokból. A mulasztási bírság kiszabásakor figyelembe kell venni a mulasztás gyakoriságát, és az ültetvény nagyságát.

(9) A lepárlóüzem a beszállított termés lepárlását követő második hónap végéig köteles az MVH PKI részére az alábbi dokumentumokat benyújtani:

a) a szerződésbe foglalt termés átvételi bizonylatainak másolatát,

b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendet et [a továbbiakban: 8/2004. (III. 10.) PM rendelet] 33. számú melléklete szerinti termelési napló másolatát tételenként,

c) a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 28. számú melléklete szerinti, a vámhatóság által ellenjegyzett termékmérleg nyilvántartások másolatait azokra a hónapokra, amelyekben az adott termék lepárlásra került,

d)[31] az előállított alkoholra vonatkozó, az MgSzH Borminősítési Igazgatósága által kiállított minősítési bizonyítványt tételenként.

(10) Amennyiben a lepárló üzem a - a lepárlásról szóló szerződés alapján - beszállított termésnek a lepárlását igazoló, előző pontban meghatározott dokumentumait határidőre nem nyújtja be, az MVH az eljárási törvény 71. §-a szerinti mulasztási bírságot szab ki.

(11) A lepárlással kapcsolatban felmerült összes költség a használót terheli.

Átmeneti rendelkezések

15. §

(1) Az ültetvénykataszter részeként, a hegybírók által vezetett újratelepítési jogokra vonatkozó nyilvántartást a hegybírók 2009. július 21-ével lezárják.

(2) Az újratelepítési jogokra vonatkozó nyilvántartásban szereplő, felülvizsgált, ellenőrzött adatokat a hegybíró a 2. számú melléklet szerinti tartalommal és formátumban papír alapon és elektronikus adathordozón átadja az MVH részére legkésőbb 2009. július 24-ig. Az újratelepítési jogokra vonatkozó adatok átadásáról és átvételéről jegyzéket kell készíteni, amelyet a hegybíró és az MVH egyidejű aláírásukkal látják el.

(3) A nyilvántartás lezárását követően a hegybíró újratelepítési jogot a nyilvántartásban nem vezethet át, jogot nem igazolhat, nem törölhet, valamint nem vehet nyilvántartásba, az erre irányuló kérelmeket, bejelentéseket az MVH PKI részére - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - továbbítja.

(4) Az átadásra kerülő adatokat a hegybíró az alábbi bontásban készíti el:

a) az újratelepítési jog tulajdonosának tulajdonában lévő, még fel nem használt jogok;

b) az újratelepítési jog tulajdonosának tulajdonában lévő, telepítési engedély iránti kérelemhez - ahol a telepítés még nem valósult meg - lekötött (igénybevett) jogok.

16. §

A hegybíró az újratelepítési jogok nyilvántartásával kapcsolatos minden adatot köteles 2015. december 31-ig megőrizni.

Záró rendelkezések

17. §

Az 1996. május 1. és 2004. április 30. között engedéllyel kivágott ültetvények után, a kivágási engedéllyel rendelkező a kivágás tényének igazolását követően, valamint az újratelepítési jog átruházása esetén az átvevő az újratelepítési jogot 2010. július 31-ig használhatja fel.

18. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-14. §, valamint a 17. § 2009. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A szőlőtermelési potenciálról szóló 162/2008. (XII. 18.) FVM rendelet 2009. augusztus 1-jén hatályát veszti.

19. §

E rendelet

a) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-ei 479/2008/EK tanácsi rendelet V. címének, valamint

b) a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 555/2008/EK (2008. június 27.) bizottsági rendelet IV. címének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

20. §[32]

(1) E rendeletnek a szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet módosításáról szóló 63/2010. (V. 11.) FVM rendelettel [a továbbiakban: 63/2010. (V. 11.) FVM rendelet] módosított rendelkezéseit a 63/2010. (V. 11.) FVM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő telepítési, illetve kivágási engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

21. §[33]

E rendeletnek a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet, valamint a szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet módosításáról szóló VM rendelettel [a továbbiakban: 31/2012. (III. 30.) VM rendelet] megállapított 4. § (8) bekezdését a 31/2012. (III. 30.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelethez

2. számú melléklet a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelethez

Az újratelepítési jog tulajdonosának tulajdonában lévő, még fel nem használt jogok:

Telepítési engedély iránti kérelemhez lekötött (igénybevett), de még fel nem használt jogok, amelyek esetében a hegybírónak a telepítés befejezéséről nincs tudomása: