20/2015. (VI. 29.) MNB rendelet

a hitelintézetek forint lejárati összhangjának szabályozásáról

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a részvénytársasági formában működő hitelintézetre, a harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepére (a továbbiakban együtt: hitelintézet) és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény szerint összevont alapú felügyelet alá tartozó, hitelintézetet is tartalmazó csoport (a továbbiakban: hitelintézeti csoport) intézményeire terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re,

b) a Magyar Export-Import Bank Zrt.-re,

c) a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.-re és

d) az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó lakás-takarékpénztárra.

e)[1] a tíz milliárd forintnál alacsonyabb 1 éven túli hátralévő lejáratú nettó lakossági jelzáloghitel-állománnyal rendelkező hitelintézetre.

2. §[2] E rendelet alkalmazásában:

1.[3]

2. hitelminősítés: a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés a) pontjában ekként meghatározott fogalom;

3. jelzáloglevél: a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 11. §-a szerinti értékpapír;

4. könyv szerinti nettó érték: a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet szerint meghatározott fogalom;

5. külső hitelminősítő intézet: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésének 98. pontjában ekként meghatározott fogalom;

6. refinanszírozási jelzáloghitel: a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti pénzkölcsön nyújtás;

7. visszavásárlási vételár: a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti fogalom.

3. § (1) A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató az 1. melléklet szerint számított mutatószám.

(2)[4] A hitelintézet jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatójának - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - mindenkor el kell érnie a 0,25-ös szintet.

(3) A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató elvárás teljesítettnek tekintendő, ha nevezőjének értéke nulla.

(4) A (2) bekezdés szerinti szintet hitelintézeti csoport esetében a magyarországi székhelyű csoporttagoknak együttesen, konszolidáltan kell teljesíteniük.

(5) A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót a hitelintézet Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) számára teljesített negyedéves gyakoriságú adatszolgáltatása alapján kell kiszámítani.

4. §[5]

5. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés hatodik francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 20/2015. (VI. 29.) MNB rendelethez

A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számításának módja

1. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitel-állomány hányadosaként számítandó ki.

2. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójában az alábbi források vehetők figyelembe:

a) a hitelintézeti csoport jelzálog-hitelintézet tagja által kibocsátott jelzáloglevél állomány,

b) a hitelintézeti csoport tagja által a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett, a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikke szerint kibocsátott értékpapírok állománya,

c) a kapott refinanszírozási jelzáloghitelek,

d) az önálló zálogjog értékesítése okán fennálló visszavásárlási vételár-tartozás.

3. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójában - a 4. pontban foglaltak kivételével - azok a 2. pontban meghatározott források vehetők figyelembe, amelyek

a) forintban denomináltak,

b) lakossági jelzáloghitel vagy lakóingatlanon alapított zálogjog fedezete vagy eladása mellett kerültek bevonásra,

c) a jelzáloglevél vagy a 2. pont b) alpontja szerinti értékpapír kibocsátásakor, a Jht. 8. § (4) bekezdése szerinti önálló zálogjog eladásakor vagy a refinanszírozási jelzáloghitel felvételekor[6]

ca) 2018. szeptember 30-ig legalább egyéves,

cb) 2018. október 1-jétől 2019. szeptember 30-ig legalább kétéves,

cc) 2019. október 1-jétől legalább hároméves

futamidővel rendelkeztek,

d) nem ugyanazon hitelintézeti csoport tagjának mérlegében vannak nyilvántartva, és[7]

e) tekintetében a 2. pont a) vagy b) alpontja szerinti forrás esetén rendelkezésre áll külső hitelminősítő intézet által adott hitelminősítés az értékpapírra, annak kibocsátójára vagy az értékpapír alapján jelentkező valamennyi fizetési kötelezettségre készfizető kezességet vállaló intézményre vonatkozóan.[8]

4. a) A 3. pont a) alpont teljesülését nem kell vizsgálni a 2015. március 31. előtt, devizában kibocsátott értékpapírok esetében,

b) a 3. pont d) alponttól eltérően a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójában a 2. pontban meghatározott források a következő feltételekkel figyelembe vehetők:[9]

ba) a jelzálog-hitelintézettel összevont alapú felügyelet alá tartozó intézmény mérlegében nyilvántartott, az MNB vagy az Európai Központi Bank által elfogadott fedezetek körébe tartozó, 2015. március 31. előtt kibocsátott jelzáloglevél állomány, az MNB vagy az Európai Központi Bank által mindenkor alkalmazott befogadási érték 20 százalékáig;

bb) 2018. október 1-jétől a jelzálog-hitelintézettel összevont alapú felügyelet alá tartozó lakás-takarékpénztár mérlegében nyilvántartott jelzáloglevél-állomány.

5. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójában figyelembe vett forrásokat a mérlegben kimutatott értékük alapján kell beszámítani. A beszámolókészítésre a magyar számviteli standardokat alkalmazó intézmények esetében ezen érték számításakor a kibocsátott forráshoz kapcsolódó elhatárolások értékét is figyelembe kell venni.

6. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójából levonandó a jelzálog-hitelintézet által a saját hitelintézeti csoporton kívüli intézmény részére nyújtott refinanszírozási jelzáloghitelek, illetve a saját hitelintézeti csoporton kívüli intézmény által fizetendő visszavásárlási vételár összege.

6a.[10]

7. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató nevezője az éven túli hátralévő lejáratú, lakossági forint jelzáloghitel-állomány könyv szerinti nettó értéke.

8. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató nevezőjéből a hitelintézeti csoport lakástakarék-pénztár tagja éven túli hátralévő lejáratú, lakossági forint jelzáloghitel-állományának könyv szerinti nettó értéke levonható. A levonható jelzáloghitel-állományt csökkenteni kell a lakástakarék-pénztár részére a saját hitelintézeti csoport tagja által nyújtott hitelek mérlegben kimutatott értékével.