330/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet

a pénzügyi ágazathoz tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről

A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a), d) és g) pontjában, valamint

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A pénzügyi ágazathoz tartozó létfontosságú rendszer és létesítmény (a továbbiakban együtt: létfontosságú rendszerelem) azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakat az e rendeletben meghatározottak szerint kell alkalmazni.

2. Ágazati kijelölő, javaslattevő és ellenőrző hatóság kijelölése

2. § A pénzügyi ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé és európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést és a kijelölés visszavonását - az üzemeltetőn kívül - javaslattevő hatóságként a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) kezdeményezheti.

3. § (1) A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során a pénzügyi ágazat tekintetében ágazati kijelölő hatóságként a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.

(2) Az (1) bekezdése szerinti eljárásban az ágazati kijelölő hatóság dönt a jelen rendeletben meghatározott ágazati kritériumok teljesülésének lehetősége kérdésében.

4. § (1) A minisztert a 3. § (1) bekezdése szerinti feladatainak ellátásában egy döntés-előkészítő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segíti.

(2) A Bizottság az elnökből és - a (4) és az (5) bekezdés szerinti - 6 tagból áll.

(3) A Bizottság elnökét a miniszter kéri fel.

(4) A Bizottság hat tagját a miniszter jelöli ki az általa vezetett minisztérium kormánytisztviselői közül.

(5) A Bizottságba legalább 1 éves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező személy delegálható. E bekezdés vonatkozásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehető figyelembe[1]

a) pénzügyi intézménynél,

b) értéktőzsdén, árutőzsdén,

c) befektetési vállalkozásnál,

d) befektetési alapkezelőnél,

e) a Magyar Nemzeti Banknál,

f) közigazgatási szervnél,

g) árutőzsdei szolgáltatónál,

h) központi értéktárnál, vagy

i) központi szerződő félnél

tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.[2]

(6) A Bizottság tagjainak megbízatása három évre szól.

(7) A Bizottság akkor határozatképes, ha az elnök, illetve akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult tag és legalább három másik tag jelen van. A Bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(8) A Bizottság a működési rendjét ügyrendjében határozza meg. A Bizottság a tényállás tisztázása érdekében, javaslata kialakításához adatokat kérhet be a javaslattevő hatóságtól és a kijelölésre javasolt létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjétől.

(9) A Bizottság tagjai a feladataik ellátása során és azzal összefüggésben nem utasíthatóak.

5. § A pénzügyi ágazat tekintetében a létfontosságú rendszerelem helyszíni ellenőrzését a Felügyelet folytatja le.

3. A nemzeti vagy európai létfontosságú rendszerelemek azonosításának és kijelölésének ágazati kritériumai

6. § A pénzügyi létesítmény akkor jelölhető ki nemzeti létfontosságú rendszerelemmé, ha a Vhr. 1. melléklet 2-4. pontjában meghatározott horizontális kritériumok közül legalább egy bekövetkezésének lehetősége fennáll, továbbá:

a) az állam tulajdonában álló, a gazdaság finanszírozását elősegítő szakosított hitelintézet;

b) a pénzügyi, befektetési szolgáltatást végző intézmények fizetésképtelensége esetén kártalanítási funkciót betöltő, magyarországi székhelyű betétbiztosítási vagy befektetés-biztosítási rendszer;

c) a készpénzellátás folyamatosságát alapvetően elősegítő, a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás;

d) Magyarország területén székhellyel rendelkező, legalább 10%-os piaci részesedéssel (mérlegfőösszeg alapon) rendelkező hitelintézet;

e) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 9. §-a szerinti eljárásban a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt rendszerüzemeltető; vagy

f) a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozás.

7. § Nemzeti létfontosságú rendszerelemmé és európai létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2)-(5) valamint (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

3/A. Az alapvető szolgáltatásokkal kapcsolatos jelentős zavar mértéke és a küszöbértékek a pénzügyi ágazatban[3]

7/A. §[4] Jelentős zavarnak minősül a Vhr. 3. mellékletében foglalt táblázat szerinti pénzügyi ágazatba tartozó alapvető szolgáltatások tekintetében

a) a működés, illetve az integritás nagyfokú sérelme, amely lehetetlenné teszi a normál ügymenetet,

b) a több ügyfelet érintő banktitoknak, fizetési titoknak, biztosítási titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak minősülő személyes adat illetéktelen személy részére való hozzáférhetővé tétele vagy továbbítása,

c) az informatikai rendszerben több ügyfelet érintő adatmódosítást eredményező jogosulatlan tevékenység vagy

d) az előreláthatólag 1 órát meghaladó kiesés vagy a normál szolgáltatási szinttől elmaradó szolgáltatások az alábbi területekre vonatkozóan

da) számlavezetés,

db) elektronikus csatornák (különösen: bankkártya, internetbank és elektronikus fizetések).

7/B. §[5] A Vhr. 3. mellékletében foglalt táblázat szerinti pénzügyi ágazatba tartozó alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként azonosítható a 6. §-ban meghatározott valamely kritériumnak megfelelő szolgáltató.

3/B. Rendkívüli esemény[6]

7/C. §[7] Pénzügy ágazatban rendkívüli eseménynek minősül

a) a 30 percen belül nem helyettesíthető irányítási rendszerek olyan mértékű sérülése, kiesése, meghibásodása, amely a rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét veszélyezteti, vagy amelynek elhárításához az üzemeltetőn kívüli beavatkozás szükséges,

b) az érintett szervezet alapfeladatának ellátását biztosító informatikai és infokommunikációs rendszerek vagy közművek olyan kiesése, amely előreláthatóan 1 órán belül nem pótolható, vagy amelynek elhárításához az üzemeltetőn kívüli beavatkozás szükséges,

c) az előreláthatóan 1 órát meghaladó kiesés vagy a normál szolgáltatási szinttől elmaradó szolgáltatás az alábbi területekre vonatkozóan:

ca) számlavezetés,

cb) elektronikus csatornák (különösen: bankkártya, internetbank és elektronikus fizetések),

cc) készpénzellátás,

d) az előreláthatóan 24 órát meghaladó kiesés vagy a normál szolgáltatási szinttől elmaradó szolgáltatás a készpénzellátásra vonatkozóan

e) az, ha az illetékes hatóság a kijelölt létfontosságú rendszerelemnél egészségügyi zárlatot rendel el,

f) a humánerőforrás olyan mértékű kritikus hiánya, ami a tevékenység leállításához, szüneteltetéséhez vezethet.

4. A biztonsági összekötő személy képesítési követelményei és foglalkoztatásának feltételei

8. §[8] A létfontosságú rendszerelem üzemeltetője által foglalkoztatott biztonsági összekötő személynek felsőfokú közgazdasági, műszaki, informatikai vagy jogi végzettséggel kell rendelkeznie.

5. Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

10. § A biztonsági összekötő személy képesítési követelményei és foglalkoztatásának feltételei tekintetében a Vhr. 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket 2016. április 1-től kell alkalmazni.

11. §[9] Ez a rendelet a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-ai (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök