410/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet

a Belügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § a)-d) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16.2., 17. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § e) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Budapest közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti 6641/1 helyrajzi számú ingatlanon megvalósuló, a Belügyminisztérium budai Várnegyedben történő új elhelyezésére vonatkozó felújításra, átépítésre irányuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági eljárásokat, amelyek

a) a Beruházás megvalósításához és használatbavételéhez szükségesek,

b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közmű csatlakozási és fejlesztési, valamint egyéb munkákat érintik.

(3)[1] A Beruházás időtartama alatt a Beruházás helyszínéül szolgáló ingatlanok vagyonkezelője által a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység - ideértve a vagyonelemek hasznosítását is - közfeladatnak minősül.

1/A. §[2] (1)[3]

(2)[4]

2. § A Beruházással összefüggésben

a) nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,

b) nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,

c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,

d)[5]

e) építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni.

2/A. §[6] (1) Az 1. melléklet 1. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja és 18. § (3) bekezdése szempontjából a Budapest I. kerület, Országház utca 32. szám alatt elhelyezkedő 6641/1 helyrajzi számú ingatlant, valamint az azzal határos Budapest I. kerület, 6639/2 helyrajzi számú ingatlant - a (2) bekezdés figyelembevételével - rendezettnek kell tekinteni.

(2) A Beruházás megvalósításához kapcsolódó használatbavételi engedély kiadásának feltétele az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő telekhatár-rendezés végrehajtása, valamint annak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.

2/B. §[7] A Beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet és a hatályos településrendezési tervet a következő eltérésekkel kell alkalmazni, valamint a következő építési követelményeket kell érvényesíteni:[8]

a) az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon álló épületek tetőtere egy szintben beépíthető,

b) az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon álló épületek esetében a szintterületi mutató legfeljebb 5,5 m2/m2,

c) az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon álló épületeken tetőablak létesíthető, árkád kialakítása nem szükséges,

d) az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon előkertet nem kell kialakítani,

e) az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlan és a közhasználat céljára megnyitott, Budapest I. kerület, 6639/2 helyrajzi számú ingatlan közös telekhatára legfeljebb a közös telekhatáron álló épület északnyugati homlokzatsík meghosszabbított vonaláig terjedhet és legfeljebb 3 méterre közelítheti meg a Budapest I. kerület, 6639/1 helyrajzi számú telken álló épületet, valamint a közös telekhatár egyben beépítési vonal,

f) az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlan e) pontban meghatározott közös telekhatárral párhuzamos részének legfeljebb 9,5 méteres sávját építési helynek kell tekinteni.

3. §[9]

4. §[10] A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt jelöli ki.

5. §[11]

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. §[12] E rendeletnek a Budapest I. kerület, Nándor utca 5-7. szám alatti irodaépület felújításával, átalakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint a Belügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 410/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 336/2016. (XI. 11.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 2/A. §-át és 2/B. §-át a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

8. §[13] (1) E rendeletnek az egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 411/2021. (VII. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 1. § (3) bekezdését a folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módr2.-vel hatályon kívül helyezett 5. §-át a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben sem kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 410/2015. (XII. 15.) Korm. rendelethez

A Beruházás megvalósításához szükséges, kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított hatósági eljárások

1. építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. környezetvédelmi hatósági eljárások,

4. természetvédelmi hatósági eljárások,

5. útügyi hatósági eljárások,

6. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

7. műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

8. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

9. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

10. földmérési hatósági eljárások,

11. hírközlési hatósági eljárások,

12. bányahatósági engedélyezési eljárások,

13. tűzvédelmi hatósági eljárások,[14]

14. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

15. közegészségügyi hatósági eljárások,

16. azok az 1-15. pontban nem szereplő hatósági engedélyezési eljárások, melyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükségesek,

17. az 1-16. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.