677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet

egyes kormányrendeletek örökségvédelemmel összefüggő módosításáról

A Kormány

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 7. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1a) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményének kikérésével,

a 9. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12. pont 12.4. alpontjában és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22., 23. és 24. pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 12. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. § a) pont ae) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 15. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 17., 18., 21., 22., 25. és 27. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 19. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 20. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 23. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 24. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 26. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 28. alcím tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 29. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1a) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1a) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményének kikérésével,

a 30. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 1-4. és 8-18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1a) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1a) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményének kikérésével,

a 31. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bírság szempontjából

a) I. kategóriába kell sorolni a kiemelten védett műemléket,

b) II. kategóriába kell sorolni a védett műemléket."

2. § Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 7. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A bírságot - a kulturális javak esetében megállapított bírság kivételével - az illetékes kormányhivatal bírság és egyéb központosított bevétel beszedési számlára kell megfizetni. A kulturális javak vonatkozásában kiszabott örökségvédelmi bírságot a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01040274-00000000 számú bírság beszedési számlára kell megfizetni."

3. § Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § A 2020. szeptember 1-jével védett műemlék kategóriába került nyilvántartott műemléki értékre a nevesített műemléki értéket tartalmazó, védettséget kimondó rendelet módosításáig vagy a műemléki védelem megszüntetéséig az e rendeletben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bírság összege 50 ezertől 25 millió forintig terjedhet,

b) az 5/A. § (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket legfeljebb 1,2-szeres értékkel kell szorozni."

4. § Hatályát veszti az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet

a) 1. § (4) bekezdése,

b) 4. § (2) bekezdés c) pontja,

c) 5/A. § (2e) bekezdés c) pontja.

2. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása

5. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 7. mellékletében foglalt táblázat A:4 mezőjében a "nyilvántartott műemléki érték" szövegrész helyébe a "műemlék" szöveg lép.

3. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

6. § Hatályát veszti a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú mellékletében foglalt táblázat 4. sorában a "nyilvántartott műemléki értékek," szövegrész.

4. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

7. § Hatályát veszti az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 2/A. §-a.

5. A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

8. § A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A tervtanács elnöke a kiemelten védett műemléket, védett műemléket vagy műemléki területet érintő tervtanácsi eljárásban bírálóként - a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által javasolt - a beavatkozásnak megfelelő területen jogosultsággal rendelkező örökségvédelmi szakértőket vagy egyéb szakértőt vonhat be."

9. § Az R1. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az Országos Építészeti Tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.

(2) Az Országos Építészeti Tervtanács véleményezi

a) a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az e rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) - az e) és f) pontban foglaltak kivételével - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli,

c) az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épület építészeti-műszaki dokumentációját,

d) a nemzeti emlékhellyel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési -, örökségvédelmi hatósági engedélyezési és örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt,

e) a kiemelten védett műemlékkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési -, valamint - a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) 63. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja esetében - örökségvédelmi hatósági engedélyezési és - az Övr. 64. § (2) bekezdés c) pontja esetében - örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt,

f) a védett műemlékkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési - eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt.

(3) Az Országos Építészeti Tervtanács a véleményezési eljárást megelőzően konzultációs eljárásban véleményezheti a (2) bekezdés szerinti beruházás vázlattervi dokumentációját.

(4) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott kiemelt településkép-védelmi környezet kivételével - megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével.

(5) A területi építészeti-műszaki tervtanács véleményezi

a) az engedélykérelem, bejelentés kötelező mellékletét képező dokumentációt a védett műemlékkel kapcsolatos

aa) örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően az Övr. 63. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja esetében,

ab) örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az Övr. 64. § (2) bekezdés c) pontja esetében,

b) az engedélykérelem, bejelentés kötelező mellékletét képező dokumentációt a műemléki jelentőségű területet érintő

ba) nem műemléket érintő építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési - eljárást megelőzően, vagy

bb) örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az Övr. 64. § (3) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontja esetében,

c) a világörökségi területen

ca) az új épület építéséhez vagy a meglévő épület bővítéséhez, valamint a meglévő építmény közterületről látható homlokzatának felújításához vagy közterületről látható homlokzata legalább 20%-át érintő átalakításához szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,

cb) külfejtéses művelésű bányatelek bővítésének vagy rekultivációjának, tájkép-rehabilitációjának, napelempark vagy napelemes erőmű létesítésének, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés külterületen történő elhelyezésének tervdokumentációját.

(6) A területi építészeti-műszaki tervtanács az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az elnök, vagy az országos főépítész által a tervtanácsba delegált személy javaslatára a véleményezésnek az Országos Építészeti Tervtanács általi lefolytatását kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadása esetén az Országos Építészeti Tervtanács tagja az illetékes területi építészeti-műszaki tervtanács elnöke.

(7) A területi építészeti-műszaki tervtanács a véleményezési eljárást megelőzően konzultációs eljárásban véleményezheti az (5) bekezdés szerinti beruházás vázlattervi dokumentációját.

(8) A területi építészeti-műszaki tervtanács az (5) bekezdés c) pontja szerinti véleményezési eljárása során felhívja az érintett települési önkormányzat polgármesterét - a főváros esetében a fővárosi önkormányzat településképi rendeletében fővárosi helyi védelem alá vont építmények esetében a főpolgármestert -, hogy 8 napon belül nyilvánítson véleményt a tervnek a településképi követelményekkel történő megfeleléséről. A tervtanács a polgármesteri véleményt érdemben vizsgálja.

(9) A területi építészeti-műszaki tervtanács tevékenységéről minden negyedévet követő hónap 20. napjáig - a tervtanácsi vélemények megküldésével egyidejűleg - beszámol az országos főépítésznek.

(10) Ha az (5) bekezdés c) pontja szerinti bővítés, felújítás vagy átalakítás

a) kiemelten védett műemléket érint a (2) bekezdés e) és f) pontja,

b) védett műemléket vagy műemléki területet érint az (5) bekezdés a) és b) pontja

szerinti tervtanács jár el azzal, hogy eljárása során a világörökségi tervtanácsra vonatkozó szabályokat is be kell tartania.

(11) A (2) bekezdés szerinti eljárások világörökségi érintettsége esetén a világörökségi tervtanácsra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell."

10. § Az R1. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszaki dokumentáció az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott munkarészeket, valamint a településképi követelményeknek való megfelelés bemutatását tartalmazza. Az örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységek esetén a dokumentáció az Övr. 3. melléklete szerinti elemeket, valamint a településképi követelményeknek való megfelelés bemutatását tartalmazza. Világörökségi érintettség esetén a dokumentáció a világörökségi kezelési tervben, ennek hiányában a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 3. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés bemutatását is tartalmazza."

11. § (1) Az R1. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben ülésezik. A tervtanácsi tag jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével - így interaktív kommunikációt lehetővé tevő, képi megjelenítésű információ-technikai eszközzel vagy telefonon történő bekapcsolódással - is gyakorolhatja. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró tervtanács határozatképességének feltétele. A határozatképességnél az elektronikus úton történő részvételt is figyelembe kell venni."

(2) Az R1. 13. § (2) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:)

"a) az Országos Építészeti Tervtanács esetén a Magyar Építész Kamarát - érintettsége esetén a kamara műemlékvédelmi, belsőépítészeti vagy táj- és kertépítészeti tagozatát - képviselő tagját; a területi építészeti-műszaki tervtanács esetén az illetékes területi építész kamarát - érintettsége esetén a kamara műemlékvédelmi, belsőépítészeti vagy táj- és kertépítészeti tagozatát - képviselő tagját; a területi településrendezési tervtanács esetén az illetékes területi építész kamara terület- és településrendezési, valamint táj- és kertépítészeti tagozatát képviselő tagját,"

(3) Az R1. 13. § (2) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:

(A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:)

"g) az Országos Építészeti Tervtanács és a területi tervtanács eljárásában - érintettsége esetén - a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,

h) az Országos Építészeti Tervtanács eljárásában világörökségi érintettség esetén a világörökségi gondnokság építész végzettségű képviselőjét,

i) a területi építészeti-műszaki tervtanács a 9. § (5) bekezdése szerinti eljárása esetében tagként az országos főépítész által kijelölt személyt."

(4) Az R1. 13. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt:)

"f) kiemelten védett műemléket, védett műemléket, műemléki területet, nyilvántartott régészeti lelőhelyet vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő tervtanácsi eljárásban az illetékes örökségvédelmi hatóság képviselője,

g) a 9. § (2) bekezdés e) és f) pontja esetében az illetékes állami főépítész vagy annak képviselője,

h) a területi tervtanács 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti eljárásában a világörökségi gondnokság építész végzettségű képviselője."

12. § Az R1. 13/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"13/A. § A világörökségi tervtanács üléseit a 10. § (1) bekezdésében foglalt esetben - ha a tervtanács ülésén az érintett polgármester is részt vesz - a világörökségi területen helyben kell megtartani."

13. § Az R1. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) Az építészeti-műszaki tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel készül.

(2) A tervtanácsi tárgyaláson elhangzott lényeges megállapításokról a tervező vagy a tervdokumentáció benyújtójának kérésére emlékeztető készül."

14. § Az R1. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e)

"c) a településképi rendeletben foglalt követelményeknek, és az ezt megalapozó, a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapításoknak és ajánlásoknak,

d) műemlék vagy műemléki terület érintettsége esetén az örökségvédelmi szempontoknak,

e) a 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben a világörökségi kezelési tervben, ennek hiányában a Vötv. 3. § (4) bekezdésében foglaltaknak."

15. § (1) Az R1. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre, illetve a tervdokumentáció alapján az építési tevékenységet

a) megvalósításra - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - ajánlja, vagy

b) megvalósításra nem ajánlja."

(2) Az R1. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Kiemelten védett műemléket, védett műemléket vagy műemléki területet érintő tervtanácsi eljárásban a tervtanács véleményében a beruházás kivitelezési részletterveinek - a kivitelezés megkezdését megelőzően - véleményezésre történő megküldését írhatja elő."

16. § Az R1. "A tervtanácsi vélemény" alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § Az Országos Építészeti Tervtanács és a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményét az eljáró hatóság az eljárása, döntése meghozatala során érdemben vizsgálja."

17. § Az R1. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A tiszteletdíjat az

a) Országos Építészeti Tervtanács esetében az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter,

b) a területi tervtanács esetén a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter

az általa vezetett minisztérium költségvetéséből biztosítja."

18. § Az R1. a következő 23. §-sal egészül ki:

"23. § E rendeletnek az egyes kormányrendeletek örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.4.) megállapított 2. §-át, 3. § (1) bekezdés a) és c) pontját, 5. § (1), (4)-(7) bekezdését, 6. § (2) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1) bekezdését, 11. § (3) bekezdését, 12. § (6) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 13. § (2) bekezdés a), c), d), f)-i) pontját, 13. § (4) bekezdés f)-h) pontját, 13. § (7) bekezdését, 13/A. §-át, 14. §-át, 15. § (2) bekezdés c)-e) pontját, 16. § (2), (4) és (5) bekezdését, 16/A. §-át, valamint 17. § (3) bekezdését a Mód. Kr.4. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell."

19. § Az R1.

a) 2. §-ában a "tervezésben" szövegrész helyébe a "tervezésben, valamint az örökségvédelem területén" szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés a) pontjában az "építészeti tervtanács" szövegrész helyébe az "építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Országos Építészeti Tervtanács)" szöveg,

c) 3. § (1) bekezdés c) pontjában az "a b) pontban kijelölt személy" szövegrész helyébe az "a b) pontban kijelölt személy azzal, hogy a tervtanács összetételét is a b) pontban kijelölt személy határozza meg" szöveg,

d) 5. § (1) bekezdésében a "rendelkező" szövegrész helyébe a "rendelkező, vagy a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján szakértőként nyilvántartásba vett" szöveg,

e) 5. § (4) bekezdésében az "az építés helye szerinti" szövegrész helyébe az "az Országos Építészeti Tervtanács és a területi tervtanács esetén az építés helye szerinti" szöveg,

f) 5. § (5) bekezdésében, 13. § (7) bekezdésében az "A központi építészeti-műszaki tervtanács" szövegrész helyébe az "Az Országos Építészeti Tervtanács" szöveg,

g) 5. § (6) és (7) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés c) pontjában az "a központi építészeti-műszaki tervtanács" szövegrész helyébe az "az Országos Építészeti Tervtanács" szöveg,

h) 10. § (1) bekezdésében az "az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével az egy tájegységet képező világörökségi területeken tájegységi tervtanácsokat működtethet a 9. § (4) bekezdés c) pontjában" szövegrész helyébe az "a világörökségi területeken világörökségi tervtanácsokat működtethet a 9. § (5) bekezdés d) pontjában" szöveg,

i) 12. § (6) bekezdésében a "válásától számított 15 napon belül" szövegrész helyébe a "válását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül" szöveg,

j) 13. § (2) bekezdés d) pontjában az "a központi" szövegrész helyébe az "az Országos Építészeti Tervtanács" szöveg,

k) 13. § (2) bekezdés f) pontjában az "a központi építészeti-műszaki tervtanácsok" szövegrész helyébe az "az Országos Építészeti Tervtanács" szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti az R1.

a) 1. § (3) bekezdése,

b) 2/A. §-a,

c) 3. § (2) bekezdés f) pontja,

d) 13. § (4) bekezdés e) pontja,

e) "A tervtanácsi jegyzőkönyv" című alcím címe,

f) 16. § (4) bekezdésében az "a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján" szövegrész.

6. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

21. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 2. A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban a Hatóság által vizsgált szakkérdések pontjában foglalt táblázat A:4 mezőjében a "nyilvántartott műemléki értéket" szövegrész helyébe a "műemléket" szöveg lép.

7. Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása

22. § Hatályát veszti az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat A:13 mezőjében a " , nyilvántartott műemléki értékre" szövegrész.

8. A Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet módosítása

23. § Hatályát veszti a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet 1/B. § d) pontja.

9. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

24. § Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 20. § (2) bekezdése b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:

(Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell tájékoztatásul)

"bc) a központi vagy a területi építészeti-műszaki tervtanáccsal, amennyiben az eljárást megelőzően véleményt adott,"

25. § Az R2. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdés b) pontja szerinti célból - építmény, építményrész bontása, valamint az építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építmény felépítésének, meglétének igazolása céljából - kérelemre vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot vagy szükség esetén helyszíni szemle alapján, a (2)-(4) bekezdés figyelembevételével - hatósági bizonyítványt állít ki. Az ingatlannyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetés céljából benyújtott hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez - kivéve, ha a földrészleten valamennyi épületet elbontották - mellékelni kell a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot. A bontási engedélyhez nem kötött lakóépület bontása esetén a kérelemhez mellékelni kell a 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot."

26. § Az R2. 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

27. § Az R2.

a) 54. § (6a) bekezdésében a "Nyilvántartott műemléki értéket, műemléket" szövegrész helyébe a "Műemléket" szöveg,

b) 6. melléklet III. táblázat A:17 mezőjében az "A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott műemléki értéket, műemléket" szövegrész helyébe a "Műemléket" szöveg

lép.

10. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

28. § A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 26/A. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) Ha a települési önkormányzat nem alkalmaz önkormányzati főépítészt vagy nem működtet helyi építészeti-műszaki tervtanácsot, a polgármester a településképi véleményezési eljárás során kikérheti az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai véleményét. A szakmai véleményét a kormányhivatal a 26. § (3) bekezdésében foglaltak szerint 15 napon belül alakítja ki, és azt megküldi a polgármester részére. A polgármester településképi véleménye kialakítása során érdemben vizsgálja a kormányhivatal szakmai véleményét, amelyet településképi véleményével egyidejűleg, annak mellékleteként megküld a véleményt kérő részére is.

(4c) A településképi vélemény kiadására meghatározott határidőbe nem számít bele a kormányhivatal véleményének kiadására rendelkezésre álló határidő. Ha a kormányhivatal a (4b) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilatkozik, azt támogató szakmai véleménynek kell tekinteni."

29. § Az R3. 26/B. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A polgármester - a műemléket vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység, valamint az (1a) és az (1c) bekezdés kivételével - településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytathat le

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy

b) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez

nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melyek megkezdését a települési önkormányzat - az e rendeletben foglaltak szerint - településképi rendeletében bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól ebben rendelkezett.

(1a) A polgármester - a településképi rendeletben meghatározott részletes eljárási szabályok szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le

a) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében, és

b) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelmények vagy - különös településképi követelmények meghatározásának hiányában - a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési követelmények érvényesítése érdekében."

30. § Az R3. 26/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából - 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az új rendeltetésszámáról."

31. § Az R3. 32. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A településrendezési eszköz készítése, módosítása során a 9. melléklet 17. pontja szerinti örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményében - szakmai indokolással ellátva, a műemlék vagy műemléki terület védelme érdekében - az OTÉK-ban és a hatályos helyi építési szabályzatnál foglaltaknál szigorúbb településrendezési és beépítési követelmények megállapítására is javaslatot tehet. Ha a polgármester a megállapítani javasolt követelménnyel nem ért egyet, a 38/A. § szerint jár el."

32. § Az R3. 22. § (8) bekezdésében a "nyilvántartott műemléki értékre" szövegrész helyébe a "műemlékre" szöveg lép.

33. § Hatályát veszti az R3.

a) 26. § (3) bekezdés b) pontjában a "településképi rendelet hiányában" szövegrész,

b) 26/B. § (1) bekezdésében a "nyilvántartott műemléki értéket vagy" szövegrész,

c) 26/C. § (2) bekezdése,

d) 9. mellékletében foglalt táblázat C:17 és D:17 mezőjében a "nyilvántartott műemléki érték," szövegrész.

11. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

34. § Hatályát veszti az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdés l) pontjában az "és nyilvántartott műemléki érték" szövegrész.

12. A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet módosítása

35. § A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet

a) 2. § 3. pontjában a "12. melléklet II. rész D. pontjában" szövegrész helyébe a "3. melléklet 3. pontjában" szöveg,

b) 2. § 6. pontjában az "5. mellékletében" szövegrész helyébe a "3. melléklet 2. pontjában" szöveg,

c) 2. § 8. pontjában az "5. melléklet" szövegrész helyébe a "3. melléklet 2. pontjának" szöveg,

d) 7. § (1) bekezdés d), e) és f) pontjában és a 7. § (2) bekezdés e) pontjában a "szakmérnöki" szövegrész helyébe a "szaktanácsadói" szöveg,

e) 2. melléklet melléklet 4. pont 4.1. alpontjában a "bemutatása)" szövegrész helyébe a "bemutatása); ugyanazon védett ingatlan (objektum) vonatkozásában, azonos szakmai tevékenység csak egy pontértékű tételként vehető figyelembe [a 9. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontja alapján külön is csatolható]" szöveg,

f) 2. melléklet melléklet 4. pont 4.2. alpontjában a "vége)" szövegrész helyébe a "vége); a 9. § (3) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja alapján a munkáltatói igazolást és hiteles munkaköri leírást, vagy azzal egyenértékű munkaszerződést csatolni szükséges" szöveg

lép.

13. A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása

36. § Hatályát veszti a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében a "vagy nyilvántartott műemléki érték" szövegrész.

14. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása

37. § Hatályát veszti a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. pontjában foglalt táblázat B:4 és B:11 mezőjében a "nyilvántartott műemléki értékek," szövegrész.

15. A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása

38. § Hatályát veszti a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdésében a "nyilvántartott műemléki értéket," szövegrész.

16. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása

39. § Hatályát veszti az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdésében a " , nyilvántartott műemléki értéken (a továbbiakban együtt: műemlék)" szövegrész.

17. A Belügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 410/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása

40. § Hatályát veszti a Belügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 410/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. § d) pontja.

18. A Budavári Palota területén, valamint a De la Motte-palotát érintően a Nemzeti Hauszmann-terv keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 210/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

41. § Hatályát veszti a Budavári Palota területén, valamint a De la Motte-palotát érintően a Nemzeti Hauszmann-terv keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 210/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés e) pontja.

19. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

42. § Hatályát veszti a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat A:6 mezőjében, 4. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat A:3 mezőjében, 4. melléklet 6. pontjában foglalt táblázat A:2 mezőjében és 4. melléklet 8. pontjában foglalt táblázat A:2 mezőjében a "vagy nyilvántartott műemléki érték" szövegrész.

20. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

43. § Hatályát veszti a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

a) 68. § nyitó szövegrészében a "nyilvántartott műemléki érték," szövegrész,

b) 79/D. § (1) bekezdésében a " , nyilvántartott műemléki értékeket" szövegrész.

21. A Belváros-Lipótvárosi Sportközpont kialakítására, valamint a Budapest V. kerület, József nádor tér felszínrendezésére irányuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 68/2017. (III. 23.) Korm. rendelet módosítása

44. § Hatályát veszti a Belváros-Lipótvárosi Sportközpont kialakítására, valamint a Budapest V. kerület, József nádor tér felszínrendezésére irányuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 68/2017. (III. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontja.

22. A Budapesten létesítendő Roma Oktatási és Kulturális Központ megvalósítását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 151/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet módosítása

45. § (1) A Budapesten létesítendő Roma Oktatási és Kulturális Központ megvalósítását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 151/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontjában, 4. § (2) bekezdésében és 4/A. § (2) bekezdés d) pontjában a "Műemléki Tanácsadó Testület szakértői" szövegrész helyébe a "központi építészeti-műszaki tervtanács" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Budapesten létesítendő Roma Oktatási és Kulturális Központ megvalósítását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 151/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja.

23. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet módosítása

46. § Hatályát veszti a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat A:6 mezőjében és 3. mellékletében foglalt táblázat A:7 mezőjében a "vagy nyilvántartott műemléki érték" szövegrész.

24. A Modern Városok Program keretében egyes turisztikai és városfejlesztési célra irányuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 202/2017. (VII. 10.) Korm. rendelet módosítása

47. § (1) A Modern Városok Program keretében egyes turisztikai és városfejlesztési célra irányuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 202/2017. (VII. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében a "2., 4., 8., 9., 14., 15., 16., 17., 20. és 21. sora" szövegrész helyébe a "2-12. és 14-21. sora" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Modern Városok Program keretében egyes turisztikai és városfejlesztési célra irányuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 202/2017. (VII. 10.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése.

25. A Budapest VI. kerület, Hunyadi téri vásárcsarnok rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 296/2017. (X. 10.) Korm. rendelet módosítása

48. § (1) A Budapest VI. kerület, Hunyadi téri vásárcsarnok rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 296/2017. (X. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjában és 3. § (2) bekezdésében a "Műemléki Tanácsadó Testület szakértői" szövegrész helyébe a "központi építészeti-műszaki tervtanács" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Budapest VI. kerület, Hunyadi téri vásárcsarnok rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 296/2017. (X. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja.

26. Az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

49. § Az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdésében a "nyilvántartott műemléki érték" szövegrész helyébe a "műemlék" szöveg lép.

27. A fóti Károlyi István Gyermekközpont által nyújtott gyermekvédelmi szakellátások jövőbeni helyszíneinek kialakítására irányuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 528/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

50. § A fóti Károlyi István Gyermekközpont által nyújtott gyermekvédelmi szakellátások jövőbeni helyszíneinek kialakítására irányuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 528/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontjában és 4. § (2) bekezdésében a "Műemléki Tanácsadó Testület szakértői" szövegrész helyébe a "központi építészeti-műszaki tervtanács" szöveg lép.

28. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

51. § Hatályát veszti az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet

a) 1. pontjában foglalt táblázat C:50 mezőjében a "vagy nyilvántartott műemléki érték" szövegrész,

b) 7. pontjában foglalt táblázat C:18 mezőjében a "vagy nyilvántartott műemléki értéket," szövegrész,

c) 10. pontjában foglalt táblázat B:74 mezőjében a "nyilvántartott műemléki értéket," szövegrész,

d) 19. pontjában foglalt táblázat C:49 mezőjében a "nyilvántartott műemléki érték, vagy" szövegrész.

29. A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása

52. § A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (10) bekezdésében a "nyilvántartott műemléki értékekre" szövegrész helyébe a "műemlékre" szöveg lép.

53. § Hatályát veszti a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet 29. § a) pontjában az "a fővárosi helyi védelem alá vont építményekre a főváros településképi rendeletében meghatározott településkép-érvényesítési eszközök nem alkalmazhatók, " szövegrész.

30. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása

54. § A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 2. §-a a következő 1a. és 1b. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:)

"1a. értékmeghatározó szakértői dokumentáció: a Kötv. 7. § 3a. pontja szerinti értékmeghatározó szakértői vizsgálat kiértékelésével az értékmeghatározó szakértő szerv általi vizsgálatban előállított, a 3. melléklet 2. és 3. pontja szerinti dokumentumok kiértékelését tartalmazó, valamint ennek eredményeképpen a nevesített műemléki értékeket meghatározó döntéselőkészítő dokumentáció, amelyet elektronikus formában a nyilvántartást vezető hatóság a nyilvántartás részeként kezel;

1b. értékmeghatározó szakértő szerv: a nyilvántartást vezető hatóság feladataiban közreműködő, az e rendelet szerinti műemléki szakértői tevékenységet végző költségvetési szervezet;"

55. § Az R4. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) e rendeletben kijelölt örökségvédelmi szakértő szervként

a) közreműködik a miniszter kulturális örökségvédelmi és világörökségi nem hatósági feladatainak ellátásában,

b) ellátja a 61. § (1) bekezdése alapján a fennmaradásukban veszélyeztetett műemlékek, műemléki területek jegyzéke összeállításának előkészítő feladatait, valamint elkészíti a veszélyeztetett műemlékekre vonatkozó beavatkozási javaslatokat,

c) közreműködik a kulturális örökséget érintő koncepciók, stratégiák, programok, pályázatok kidolgozásában, a szakterületet érintő jogszabályok szakmai előkészítésében,

d) közreműködik a kulturális örökségvédelem területét érintő tudományos tevékenységekben, ismeretterjesztéssel és közművelődéssel kapcsolatos feladatok ellátásában,

e) közreműködik az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők építésügyi vizsgájának szervezésében és végrehajtásában,

f) jogosult a miniszter nyilvántartási hatósági feladatai körében, a régészeti örökségre és műemléki értékre vonatkozó hatósági eljárásokban szemlét lefolytatni, revíziót végezni, ingatlanra vonatkozó adatellenőrzést és adatrögzítést végezni, a miniszter megkeresésére szakértőként eljárni, továbbá a védetté nyilvánítás és védettség megszüntetés szakértői tudományos előkészítését végezni, értékmeghatározó szakértői vizsgálatot lefolytatni, értékmeghatározó szakértői dokumentációt készíteni, valamint értékmeghatározó szakértői vizsgálat hatósági döntést előkészítő kiértékelését, hitelesítését, kiegészítését elvégezni,

g) a 71. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint megkeresés alapján szakértői véleményével, állásfoglalásával segíti a hatóság döntését."

56. § (1) Az R4. 4. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az Országos Építészeti Tervtanács a műemléki érték védelmével kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében, vagy szakértőként a hatósági eljárást megelőzően véleményével segíti a miniszter, valamint az örökségvédelmi hatóság munkáját.

(6) Az Országos Építészeti Tervtanács eljárása során a Lechner Tudásközpont által javasolt, a tervezett beavatkozásnak megfelelő területen jogosultsággal rendelkező örökségvédelmi szakértőt, egyéb szakterületi szakértőt vonhat be."

(2) Az R4. 4. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

"(12a) Kiemelten védett műemléket érintő restaurátori beavatkozások esetén az Országos Építészeti Tervtanács véleménye kialakításához a Lechner Tudásközpont által javasolt, a tervezett beavatkozásnak megfelelő területen jogosultsággal rendelkező restaurátor szakértőt von be."

57. § Az R4. 8. és 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"8. § (1) A műemlékek központi, közhiteles nyilvántartásba való felvételét, adatainak módosítását vagy a nyilvántartásból való törlését (a továbbiakban együtt: műemléki nyilvántartás) a nyilvántartást vezető hatóság végzi.

(2) A műemléki érték védetté nyilvánítására vonatkozó eljárás hivatalból vagy a 3. melléklet 1. pontjában és 2. pont 2.6. alpontjában meghatározott adattartalom benyújtásával kezdeményezésre indul. A kezdeményezést papír alapon, vagy elektronikus úton a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett felületre kell megküldeni.

(3) A műemléki érték védetté nyilvánítása ügyében - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 10. § (2) bekezdésére figyelemmel - kezdeményezőnek (ügyfélnek) minősül a kezdeményezéssel érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett tulajdonosa, tulajdonosi joggyakorlója, vagyonkezelője, haszonélvezője, társasház esetén tulajdonosi közössége.

(4) Ha a műemléki érték védetté nyilvánítására irányuló eljárás hivatalból indul, a 3. melléklet 1. pontjában és 2. pont 2.6. alpontjában meghatározott adattartalmat teljeskörűen kell megadni.

(5) Műemlék nyilvántartásba vétele csak értékmeghatározó szakértői dokumentáció elkészítését követően történhet.

9. § (1) A műemléki nyilvántartás tartalmazza

a) a műemlék azonosítására és védettségére vonatkozó alábbi adatokat:

aa) műemlék megnevezését, törzsszámát és egyedi azonosító számát, az azonosításhoz szükséges fényképet,

ab) az egyedi védettség, a műemlékvédelem sajátos tárgyának körébe tartozás, a területi védettség, az ideiglenes műemléki védettség megjelölését,

ac) a műemléki környezetet alkotó ingatlanok helyrajzi számát, a környezet térképi lehatárolását,

ad) a védettség keletkezésének, módosításának időpontját, ideiglenes műemléki védelem esetében a védelem időbeli hatályát,

ae) a védettséget keletkeztető, módosító, megszüntető miniszteri döntés, határozat vagy egyéb jogi aktus kibocsátóját, számát, hatályát,

af) az örökségvédelmi bírság kategóriába sorolását, illetve a műemlék kategóriába történő besorolását;

b) a műemlék elhelyezkedésének alábbi földrajzi, térbeli adatait:

ba) a műemlék fekvése szerinti megyét települést, településrészt és címét,

bb) az ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatai szerinti azonosítását (helyrajzi szám, alrészlet, albetét) amelyek területén a műemléki védelem fennáll,

bc) a műemlék természetbeni elhelyezkedésének az EOV-rendszerhez illeszkedő pontszerű, vonalas létesítmény esetén a nyomvonal meghatározását, terület esetén annak vektoros kiterjedését, térképi és szöveges körülhatárolását,

bd) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján a műemlék kiterjedését lefedő földrészletek, alrészletek és építmények vektoros állományát, szöveges körülhatárolását;

c) a műemlék védettségét megalapozó alábbi szakanyagokat:

ca) a műemlékre vonatkozó építéstörténeti tudományos dokumentációt, kerttörténeti tudományos dokumentációt, kutatási dokumentációt, restaurálási dokumentációt, értékleltárt, értékmeghatározó szakértői vizsgálatot, értékmeghatározó szakértői dokumentációt,

cb) a műemlék, műemléki érték, műemlékvédelem sajátos tárgyának leírását, azonosító fényképeit, történeti topográfiáját,

cc) az inventarizáció, műemléki topográfia, revízió, állapotfelvétel szakmai anyagát, dokumentációját,

cd) a műemléki érték fajtáját, típusát, stílusát, jellemző datálását, történeti megnevezéseit, funkcióit, korábbi állapotát rögzítő felvételeket, felméréseket, dokumentumokat,

ce) a műemlék tudományos kutatásának és feltárásának forrásadatait,

cf) a műemléki érték műemlékké nyilvánításának dokumentációit, szakértői véleményét, a védettség módosítását, megszüntetését alátámasztó dokumentáció elektronikus másolatát,

cg) a műemlékre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentumok, szakgyűjteményben vagy irattárban fellelhető örökségvédelmi szakanyagok megnevezését, azonosító adatokat;

d) a műemlék nevesített műemléki értékeinek, eszmei értékének, jelentőségének meghatározását;

e) egyéb vagyonjogi vagy hatósági eljárásra, lényeges beavatkozásra vonatkozó adatot;

f) a műemlék, a műemlékvédelem sajátos tárgyának veszélyeztetettségére vonatkozó adatokat.

(2) A műemléki nyilvántartás a műemlék elhelyezkedésének földrajzi adatait - jogszabály vagy szolgáltatási szerződés alapján - jogszabály alapján vezetett másik nyilvántartás tartalmára hivatkozással, annak közvetlen informatikai elérését biztosítva is teljesítheti.

(3) A szakanyagot ki kell egészíteni, ha a műemléki nyilvántartásban nem szereplő, de a Kötv. 7. § 17. pontja értelmében a műemlékhez tartozó műemléki érték, alkotórész, tartozék vagy berendezés kerül elő."

58. § (1) Az R4. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A nyilvántartást vezető hatóság adatszolgáltatásában nyújtható adatkör a műemlék elhelyezkedésének földrajzi, térbeli adataira és a műemlék azonosítására és védettségére vonatkozó 9. § (1) bekezdés a) pontja, b) pont ba) és bb) alpontja szerint adatkör alapadataira terjed ki, kivéve, ha a kérelmező a 9. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti adatkört kérelmében külön megjelöli."

(2) Az R4. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) E rendelet alkalmazásával közhiteles adatként nem szolgáltathatók a 7. §-ban és 9. §-ban meghatározott ingatlan-nyilvántartási, illetve állami földmérési és térképészeti adatok."

59. § Az R4. 11. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A miniszter a kezdeményezés alapján

a) gondoskodik a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének előkészítéséről, vagy

b) elutasítja az indokolatlan kezdeményezést, amennyiben ugyanazon ténybeli állapot szerinti kezdeményezés 3 éven belül már tárgyát képezte régészeti lelőhely vagy műemléki védetté nyilvánításának vagy a védettség megszüntetésének.

(6) A miniszter (5) bekezdés szerinti eljárásáról a nyilvántartást vezető hatóság tájékoztatja a kezdeményezőt."

60. § Az R4. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A védetté nyilvánítás előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság a miniszter 11. § (5) bekezdés a) pontja szerinti döntése alapján védetté nyilvánítási értékmeghatározó szakértői dokumentációt készíttet, amelynek tartalmát a 14. § (1) bekezdése határozza meg.

(2) A védetté nyilvánítás előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság az előkészítés tényéről írásban értesíti a védetté nyilvánításra javasolt ingatlannal rendelkezni jogosultat. A több mint ötven rendelkezni jogosult értesítése során az Ákr. hirdetményi közlésre vonatkozó szabályai alkalmazhatóak.

(3) A nyilvántartást vezető hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítést megelőzően egyeztetést folytat le a hatósággal az esetleges ideiglenes védelem alá helyezés tárgyában.

(4) A műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg - tizenöt napos határidő kitűzésével - kikérheti

a) az érintett műemléki érték fekvése szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének, a fővárosban a fővárosi kerületi polgármesternek vagy a Margitsziget esetén a főpolgármesternek,

b) az érintett műemléki érték tulajdonosának vagy tulajdonosi közösségének,

c) a védelemre tervezett történeti kert, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet esetében - ha országos jelentőségű védett természeti vagy közösségi jelentőségű (Natura 2000) területen helyezkedik el -a természetvédelmi kezelésért felelős szerv

véleményét a védetté nyilvánítással kapcsolatban.

(5) A műemléki védettség megszüntetésének előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság a miniszter 11. § (5) bekezdés a) pontja szerinti döntése alapján védettség megszüntetését előkészítő értékmeghatározó szakértői dokumentációt készíttet.

(6) A műemléki védettség megszüntetésének előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság értesíti a védettség megszüntetésre javasolt ingatlannal rendelkezni jogosultat. A több mint ötven rendelkezni jogosult értesítése során az Ákr. hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(7) A kezdeményezés iratába, valamint az értékmeghatározó szakértői dokumentációba betekinthet mindenki, akinek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga áll fenn, az ingatlan műemléki védettségéhez jogos érdeke fűződik, illetve a kezdeményező."

61. § Az R4. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az értékmeghatározó szakértői dokumentáció tartalmazza

a) a műemléki érték földrajzi azonosító adatait, állapotának adatait és azonosítóit a 3. melléklet 1.1., 1.2., 1.3., 2.6.3. alpontjai szerinti tartalommal;

b) értékleltárt a 3. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal;

c) építéstörténeti tudományos dokumentációt a 3. melléklet 3. pont 3.1. alpontja szerinti tartalommal, illetve kerttörténeti tudományos dokumentációt a 3. melléklet 3. pont 3.2. alpontja szerinti tartalommal;

d) a műemlék nevesített műemléki értékeinek meghatározását a 3. melléklet 4. pontja szerinti tartalommal, figyelemmel a 3. melléklet 2. pontja szerinti műemléki értékekre;

e) a műemléki védelem kiterjedésére vonatkozó javaslatot;

f) engedélyezési eljárásban a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője megbízásából készített értékmeghatározó szakértői vizsgálat eredményeként elkészült dokumentum esetén az a)-e) pontban foglaltak mellett a dokumentum szakértő szerv általi kiértékelését, hitelesítését, szükség esetén kiegészítését, módosítását;

g) hivatalból induló nyilvántartási hatósági eljárás esetén az a)-e) pontban foglaltak mellett

ga) az értékmeghatározó szakértői vizsgálati eredményt a műemléki nyilvántartásban szereplő adatok felülvizsgálatával,

gb) a veszélyeztetettség esetén annak megszüntetésére vonatkozó javaslatot,

gc) ideiglenes műemléki védettség elrendelésére, időtartamára vonatkozó javaslatot,

gd) a műemlék kategóriába történő besorolására vonatkozó javaslatot;

h) a kezdeményezésre indult műemléki védési, törlési eljárások esetén az a)-e) pontban foglaltak mellett

ha) a b) és c) pontban foglalt dokumentumok kiértékelését,

hb) a dokumentáció elkészítésének elrendeléséhez képest harminc napnál nem régebbi, a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles másolatot, valamint az ingatlanügyi hatóság által hitelesített térképmásolatot;

i) a g) és h) pont szerinti esetekben

ia) az értékmeghatározó szakértői vizsgálati eredményre alapozott tudományos állásfoglalást és indokolást a védelem elrendelésére, törlésére vagy módosítására,

ib) a műemléki védettséget módosító tudományos állásfoglalás esetén a védelem kiterjedésére vonatkozó állásfoglalást, a módosítás tudományos alátámasztását és a műemléki nyilvántartásban szereplő adatok felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot,

ic) az állami elővásárlási jog alapítására vonatkozó javaslatot,

id) ingatlan-nyilvántartási intézkedésre vonatkozó tartalmi javaslatot,

ie) a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,

if) védettség elrendelésénél a műemlékké nyilvánítás közérdekű céljának meghatározását,

ig) védettség elrendelésénél a műemlék bírság kategóriába történő besorolására vonatkozó javaslatot,

ih) védettség elrendelésénél a műemlék megőrzésére, karbantartásának, fenntartásának módjára, fejlesztésére és hasznosítására tett javaslatot,

ii) védettség elrendelésénél a védetté nyilvánítandó műemléki érték megőrzésének biztosítása érdekében a településrendezési eszközöknek szükséges változtatására vonatkozó javaslatot."

62. § Az R4. 16. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartott műemléki érték akkor nyilvánítható műemlékké, ha)

"c) a nyilvántartást vezető hatóság a védettség elrendelését előkészítő vizsgálati eljárást követően az értékmeghatározó szakértői dokumentációt elkészíttette a 3. § (7) bekezdésében megjelölt szervvel."

63. § Az R4. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § A műemléki védettség akkor szüntethető meg, ha

a) a Kötv. 35. § (1) bekezdésében meghatározottak fennállnak, és

b) a nyilvántartást vezető hatóság a védettség megszüntetését előkészítő szakértői tudományos állásfoglalást elkészíttette a 3. § (7) bekezdésében megjelölt szervvel."

64. § Az R4. 17. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) A miniszter az értékmeghatározó szakértői dokumentáció ismeretében dönt és

a) a védetté nyilvánítás, illetve a védettség megszüntetése tárgyában rendeletet alkot, vagy

b) megtagadja a védetté nyilvánítást, illetve a védettség megszüntetését.

(2) A nyilvántartást vezető hatóság a védetté nyilvánítási szakértői dokumentáció egy másolati példányát tájékoztatásul megküldi az illetékes hatóságnak.

(3) Ha a műemléki védettség megszüntetésének kezdeményezése a szakértői vizsgálat alapján nem megalapozott, vagy a Kötv. 35. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, vagy nyilvánvalóan fennálló műemléki értékre vonatkozik, a műemléki védettség megszüntetését megalapozó szakértői állásfoglalás alapján a kezdeményezést a miniszter elutasítja, amely döntésről a kezdeményezőt és az ingatlannal rendelkezni jogosultat a nyilvántartást vezető hatóság tájékoztatja."

65. § Az R4. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A műemlék - a műemlékvédelem sajátos tárgyai körébe tartozó - műemléki környezetének minősül

a) a műemlékkel közvetlenül határos - sarkán is érintkező - telkek, a kapcsolódó közterületszakaszok és a közterületszakaszokkal határos ingatlanok, amelyek a műemléki nyilvántartásban szerepelnek, vagy

b) önálló ingatlant alkotó, vagy úszótelken elhelyezkedő műemlék esetén, a műemlék építmény önálló ingatlanával, vagy úszótelkével közvetlenül határos telkek és az ezekkel a telkekkel határos további telkek, valamint ezen telkekhez kapcsolódó közterületszakaszok,

c) a műemléki védettséget elrendelő jogszabályban az a) és b) pontban foglaltaktól eltérően kijelölt ingatlanok.

(2) A műemléki érték műemlékké nyilvánításakor vagy a műemlék környezetének (6) bekezdés szerinti felülvizsgálata esetén - a sajátos terepviszonyokra, illetve telekstruktúra kialakulására is figyelemmel - műemléki környezetnek jelölhető ki

a) a műemléki építmény telkével közvetlenül határos - sarkán is érintkező - telkek, ezen közvetlenül határos telkekkel érintkező szomszédos telkek,

b) a műemlék építmény telkével kapcsolódó közterületszakaszok, a műemlékkel közvetlenül határos telkek közterületszakaszai, valamint a műemlékkel közvetlenül határos telkekkel érintkező telkek közterületszakaszai,

c) a terepviszonyok miatti egyedi látványkapcsolat vagy sajátos telekformák esetén, indokolt esetben az a) és b) pontban meghatározottaktól eltérő környezet,

különösen, ha a telken a műemlékké nyilvánítandó műemléki érték megjelenését, utcaképi, településképi, tájképi értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll vagy létesíthető.

(3) A műemléki környezet esetében a műemléki területre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerint műemléki környezetként meghatározott ingatlanok helyrajzi száma a műemléki nyilvántartásban a műemlék védettségével összefüggő adat.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján műemléki környezetnek minősülő ingatlanok telekalakítás következtében történő adatváltozásáról a nyilvántartást vezető hatóság döntést hoz, valamint a (6) bekezdés szerint jár el.

(6) A nyilvántartást vezető hatóság a műemléki környezetnek minősülő ingatlanok értékmeghatározó szakértői vizsgálata és a műemléki környezet módosítása iránt intézkedik, ha a kijelölt műemléki környezet kiterjedése a védett műemléki érték megőrzését nem biztosítja."

66. § Az R4. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jelentés egy-egy példányát a feltárás befejezését követő harminc napon belül elektronikus úton meg kell küldeni

a) a nyilvántartást vezető hatóságnak

b) a hatóságnak,

c) a Magyar Nemzeti Múzeumnak,

d) a területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte,

e) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte,

f) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, és

g) a területi és természetvédelmi hatóságnak és a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak, ha a feltárás országos jelentőségű védett természeti területen történt."

67. § (1) Az R4. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A beruházó jogosult a feltárási napló első részébe betekinteni, arról másolatot kérni, ellenőrizni, bejegyzést tenni."

(2) Az R4. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A feltárási dokumentáció egy-egy példányát a feltárás befejezését követő egy éven belül elektronikus úton meg kell küldeni

a) a nyilvántartást vezető hatóságnak,

b) hatóságnak,

c) a Magyar Nemzeti Múzeumnak,

d) a leletanyagot véglegesen befogadó múzeumnak,

e) a területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, és

f) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte.

(5) A leletanyagot véglegesen befogadó múzeum a feltárási dokumentáció egy papíralapú példányára is jogosult, melynek adattári elhelyezéséről és kutathatóságának biztosításáról a régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozásáról és muzeális intézménybe történő végleges befogadásáról szóló miniszteri rendeletben megállapítottak szerint gondoskodik."

68. § Az R4. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A műemlék jókarbantartása keretében a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy megjelenésének megváltoztatásával nem járó tevékenység végezhető. A műemlék jókarbantartása körébe nem tartozik bele a restaurálási tevékenység.

(4a) A műemléki helyreállítás vagy felújítás, restaurálás, jókarbantartás, üzemeltetés keretében, valamint a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti, műszaki megoldások alkalmazása során előnyben kell részesíteni a vezeték nélküli műszaki megoldásokat, egyéb szerelvények rejtett elhelyezését, amely nem eredményezheti a műemléki értékleltárba felvett elemek sérülését, megjelenésük hátrányos megváltozását, érvényesülésük csökkenését.

(4b) A műemléket érintő állagmegóvási beavatkozások során - amennyiben más megoldás nem lehetséges - ideiglenes jelleggel a védett érték érvényesülésének csökkenése elfogadható, azonban az nem járhat a védett érték műemléki értékleltárba felvett elemeinek sérülésével, megjelenésének hátrányos megváltozásával."

69. § Az R4. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A műemléki védelem alatt álló történeti kert, műemlék telkén lévő, illetve a nyilvántartásban védettként jelölt, vagy műemlék alkotórészét, tartozékát képező történeti kert, park (a továbbiakban együtt: védett park) területi egységét, a műemlékkel, a települési vagy természeti környezettel való történeti kapcsolatát és látványkapcsolatát, kortörténeti jellegének érvényesülését biztosítani kell."

70. § (1) Az R4. 58. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Műemléki értékleltárt

a) a műemléki érték védetté nyilvánításához - az adatok módosítása kivételével - a teljes ingatlanra,

b) az értékmeghatározó szakértői vizsgálathoz a teljes ingatlanra,

c) a hatósági eljárás során a hatósági eljárás tárgya szerint érintett ingatlanra vagy ingatlanrészre vonatkozóan kell elkészíteni.

(2) A műemléki érték jelentőségét megalapozó jellegzetességeit, alkotórészeit, tartozékait és beépített berendezési tárgyait helyszíni szemrevételezésen alapuló értékleltárban kell rögzíteni a 3. melléklet 2. pontja szerinti részletes adattartalommal, építmények szerinti rendszerezéssel és értékeléssel."

(2) Az R4. 58. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az értékleltárt az értékleltár készítőjének az előkerülő műemléki értékekkel ki kell egészítenie.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a kivitelezés akkor folytatható, ha a műemléki értékleltár kiegészítését a hatóság elrendelte, illetve a kivitelezés folytatásáról döntést hozott. A kivitelezés folytatását elrendelheti a műemléki érték szakértői megfigyelése és dokumentálása mellett is."

71. § Az R4. 24. és 25. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"24. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek

63. § (1) Ha műemléket vagy műemlék ingatlanát érintő építési tevékenységhez az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti építésügyi hatósági engedély is szükséges, a (3) bekezdés szerinti tevékenységekre az engedélyt együttes kérelemben az építésügyi hatóságnál kell előterjeszteni. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az örökségvédelmi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek engedélyezésének feltételeit szakkérdésként vizsgálja. Műemléki védelem alatt álló sajátos építmények esetében a műemléket érintő tevékenységre a sajátos építményre irányadó kormányrendeletben foglalt esetekben, az ott meghatározott engedélyt szükséges beszerezni.

(2) Ha a műemléket érintő tevékenység nem tartozik az (1) bekezdésben foglaltak hatálya alá, a (3) bekezdésben foglalt esetekben a hatóságtól örökségvédelmi engedélyt kell kérni.

(3) Ha a tervezett tevékenység a kiemelten védett műemléket, vagy a védett műemlék nevesített műemléki értékét érinti és

a) a kiemelten védett műemlék - védett műemlék esetén a nyilvántartásban nevesített műemléki értékként felvett eleme - megjelenésének (ideértve homlokzatot, homlokzati nyílászárót és tetőzetet is), jellegének megváltoztatását eredményezi, értékeinek érvényesülését befolyásolja vagy gátolja, vagy szerkezetének fizikai megváltoztatásával, a műemlék egészének vagy meghatározott részének felújításával vagy korszerűsítésével,

b) felületének vagy szerkezetének, egyes részeinek, - különösen képző- vagy iparművészeti alkotást képező -alkotórészének, tartozékának, beépített berendezési tárgyának

ba) eredeti összefüggésrendszeréből történő elmozdításával, áthelyezésével,

bb) fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálatával vagy kutatásával, vagy

bc) megelőző konzerválásával, konzerválásával, restaurálásával,

c) önálló rendeltetési egységét érintő bővítésével, felújításával, korszerűsítésével (különösen az akadálymentesítés, energetikai korszerűsítés, utólagos nedvesség vagy víz elleni szigetelés), az épületgépészeti és elektromos rendszerét érintő átalakításával,

d) alaprajzi elrendezésének átalakításával, belső felületeinek, nyílászáróinak vagy egyéb - különösen képző- vagy iparművészeti alkotást képező - alkotórészének, tartozékának, beépített berendezési tárgyának felújításával, átalakításával

jár, a hatóságtól örökségvédelmi engedélyt kell kérni.

25. Örökségvédelmi bejelentéshez kötött tevékenységek

64. § (1) Ha a tevékenység a 63. § alapján nem örökségvédelmi engedély köteles, a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben örökségvédelmi bejelentés alapján végezhető.

(2) Ha a tervezett tevékenység a kiemelten védett műemléket, vagy a védett műemlék nevesített értékét érinti, bejelentés alapján végezhető

a) a műemlék homlokzatán és tetőzetén az értékleltárban, illetve a műemléki nyilvántartásban nevesített műemléki értékként felvett elem megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló

aa) szerelvény, tárgy, szerkezet, fényforrás vagy felirat elhelyezése, felszerelése, létesítése bontása és cseréje,

ab) az ilyen szerkezet eltakarásának kialakítása, a meghatározott időtartamra szóló kulturális célú reklámok és az építési állványok kialakítása,

b) műemlék egésze, önálló rendeltetési egysége, vagy a helyiségcsoportja rendeltetés-módosítása,

c) műemléki környezetben a műemlék megjelenését befolyásoló módon új építmény építése, a műemlék felé eső vagy közterületről a műemlékkel együtt megjelenő

ca) nem engedélyköteles új építmény elhelyezése vagy meglévő építmény bővítése, építmény homlokzatának megváltoztatásával járó felújítása vagy átalakítása, meglévő épület homlokzatának, tetőzetének megváltoztatásával járó felújítása vagy átalakítása,

cb) építmény bontása,

d) műemlék telkén, vagy műemléki környezetben a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése,

e) a védett parkban

ea) a régészeti módszerekkel történő kutatás,

eb) a meglévő kertépítészeti alkotóelemek megváltoztatását eredményező felújítása, új kerti és más építmények, műtárgyak elhelyezése, sportcélú felületek kialakítása,

ec) a fás szárú növényzet eltávolítása, telepítése, áttelepítése, lombkorona alakító metszése,

ed) a kert térszerkezetét, látványkapcsolatait, terepviszonyait befolyásoló beavatkozás,

f) védett temetőben és védett történeti temetkezési helyen

fa) a védetté nyilvánításról szóló döntésben, illetve az értékmeghatározó szakértői dokumentációban meghatározott védett értékek és azokon elhelyezett feliratok, díszítmények megváltoztatása,

fb) a megjelenést és látványt befolyásoló sírjelek, síremlékek, sírépítmények és egyéb építmények elhelyezése.

(3) A műemléki értéket közvetlenül nem érintő tevékenységek közül bejelentés alapján végezhető

a) a műemlék telkén a védetté nyilvánításról szóló döntésben, illetve az értékmeghatározó szakértői dokumentációban nevesített műemléki értékeket nem érintő műtárgy építése, cseréje, eltávolítása, bontása,

b) műemléki jelentőségű területen a műemlék megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló

ba) nem engedélyköteles új építmény elhelyezése vagy meglévő építmény bővítése,

bb) meglévő építmény közterület felé eső homlokzatának, tetőzetének felújítása vagy átalakítása,

bc) meglévő építmény bontása,

bd) meglévő építmény közterület felé eső homlokzatának 10%-nál nagyobb mértékű eltakarása a kulturális tartalmú reklámok és építési állványok kivételével,

c) műemlék történeti táj esetében a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló, legalább 6 m2 felületű reklám külterületi elhelyezése.

(4) Ha a (2) bekezdés a), b), f) és g) pontjában meghatározott tevékenység elvégzéséhez az értékleltár a nyilvántartásban nem áll rendelkezésre, a 92. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott előzetes tájékoztatást kötelező megkérni."

72. § Az R4. 66. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A bejelentés vagy az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott."

73. § Az R4. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A hatóság a műemléken tervezett tevékenység esetén, a döntése meghozatala során

a) a méltó használat,

b) a hasznosításból, használatból eredő veszélyeztetés elkerülése, minimalizálása,

c) a fizikai valójában történő megőrzés,

d) az építészeti minőség és illeszkedés,

e) a hagyományos anyaghasználat,

f) a szakszerűség,

g) a gazdaságos fenntarthatóság, továbbá

h) a nevesített műemléki érték hiteles és meghatározó módon történő megjelenése szempontjának érvényesülését mérlegeli.

(3) Műemléki jelentőségű terület esetén a hatóság a döntése meghozatala során szempontként figyelembe veszi, hogy

a) új építmény építése, vagy meglévő építmény átalakítása nem járhat a műemléki jelentőségű terület történeti összképének, feltárulásának műemléki szempontból előnytelen megváltozásával,

b) történeti épület, amely építési korát, stílusát, megjelenését tekintve a védettséget megalapozó történeti karakterbe illeszkedik, megjelenésében megőrzendő.

(4) Történeti táj esetén a hatóság a döntése meghozatala során szempontként figyelembe veszi, hogy a kiemelkedő egyetemes értéket érintő

a) táji léptékű beavatkozások - külfejtéses művelésű bányák bővítése, rekultivációja, napelemparkok vagy napelemes erőművek létesítése vagy bővítése, közlekedési infrastruktúra létesítése vagy bővítése - nem veszélyeztethetik a védelem alapjául szolgáló műemléki érték fennmaradását, méltó megjelenését, érvényesülését,

b) építési tevékenység nem járhat a településkép történeti megjelenésének, a terület történeti összképének előnytelen megváltozásával.

(5) Műemléki környezet esetén a hatóság a döntése meghozatala során szempontként figyelembe veszi, hogy új építmény építése, meglévő építmény külső átalakítása, részleges vagy teljes bontása nem járhat a műemlék érvényesülésének és megjelenésének műemléki szempontból előnytelen megváltozásával."

74. § (1) Az R4. 69. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A hatóság a nyilvántartást vezető hatóságnak haladéktalanul jelzi,

a) ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonosítás vonatkozásában a döntésre kiható módon a valóságtól eltérő adatot talál,

b) ha az értékleltár, az építéstörténeti tudományos dokumentáció, a kerttörténeti tudományos dokumentáció, a kutatási dokumentáció, restaurálási dokumentáció szakmai megállapításai részben vagy egészében nem felelnek meg a jogszabályból eredő követelményeknek.

(3) A hatósági eljáráshoz készült értékleltárt, az építéstörténeti tudományos dokumentációt, a kerttörténeti tudományos dokumentációt, az értékmeghatározó szakértői dokumentációt, a beavatkozást követő állapotdokumentációt, a kutatási dokumentációt, a restaurálási dokumentációt, tervdokumentációját, sajátos tervét a hatóság

a) a dokumentáció benyújtását követő tizenöt napon belül feltölti az OÉNY-be, ha az ott nem található meg,

b) a döntést követően elektronikus úton teljeskörűen megküldi a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak, amely a nyilvántartást vezető hatóságnak, valamint az eljáró hatóságnak feladatai ellátásához térítésmentesen adatot szolgáltat."

(2) Az R4. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A hatóság a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak megküldött dokumentumok tárgyáról és számáról a nyilvántartást vezető hatóságnak tárgyévben két alkalommal adatot szolgáltat."

75. § (1) Az R4. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatóságtól összevont örökségvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető

a) az örökségvédelmi engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó követelmények,

b) a műemlék megjelenésével, védett értékei érvényesülésével kapcsolatos speciális követelmények, értékmeghatározó szakértői dokumentációban nem nevesített vagy értékleltárban nem szereplő épületrészek tervezett átalakíthatósága, bonthatósága, műemlék telkén új épület telepíthetősége

előzetes tisztázása érdekében."

(2) Az R4. 73. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszának megindításához igazolni kell, hogy a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott."

76. § Az R4. 86. § a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A Kötv. 86. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban az alábbi szabályokat kell alkalmazni:]

"a) az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot (a továbbiakban: megkeresés) a tulajdonosnak vagy a képviseletében eljáró személynek (a továbbiakban együtt: tulajdonos) - saját eladási ajánlataként - papír alapon vagy elektronikus úton a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett felületre kell megküldenie a 16. melléklet szerinti adattartalommal a hatósághoz, a miniszternek címezve,

b) a megkereséshez csatolni kell a szerződést, amely megfelel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. §-ában foglalt feltételeknek,

c) a hatóság előzetes, a védettség tényére is vonatkozó tartalmi, és a beadvány formai haladéktalan vizsgálatát követően elektronikus vagy postai úton - a megkeresés lényeges elemeinek kivonatával - egyidejűleg felterjeszti a megkeresést kiadmányozásra a miniszterhez,"

77. § Az R4. 92. § (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(A hatóság nem hatósági örökségvédelmi feladatai:)

"c) előzetes tervegyeztetési lehetőség biztosítása,

d) a nyilvántartást vezető hatóság megkeresésére a műemlékké nyilvánítás vagy a műemléki védelem törlésére irányuló kezdeményezések vizsgálata és véleményezése."

78. § Az R4. 93. § 1. pontja a következő 1.16. és 1.17. alponttal egészül ki:

(A kulturális javak hatósága ellátja a kulturális javak vonatkozásában a Kötv.-ben meghatározott hatósági feladatokat, amelyek különösen)

"1.16. hatósági döntés a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet alapján,

1.17. az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében és 25. § (5) bekezdésében foglalt feladatok,"

79. § Az R4. 95. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A kulturális javak hatósága)

"d) részt vesz az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény, muzeális intézmény alapleltárából visszaigényelt kulturális javak visszaadására vonatkozó igények elbírálásában."

80. § Az R4. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"114. § (1) A nyilvántartást vezető hatóság a nyilvántartásából kérelemre adatot szolgáltat.

(2) Nem adhatók ki a nyilvántartás adatai közül - a hivatalos megkeresés esetét kivéve - a Kötv. 73. § b)-d) pontjában meghatározott adatok, a 110. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megállapodás adatai."

81. § Az R4. a következő 119/A. §-sal egészül ki:

"119/A. § A 2020. szeptember 1-jével védett műemlék kategóriába került nyilvántartott műemléki érték esetében - a nevesített műemléki érték meghatározásáig - a 63. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek a teljes ingatlan tekintetében örökségvédelmi engedély alapján végezhetőek."

82. § Az R4. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

83. § Az R4.

1. 1. § c) pontjában a "nyilvántartott műemléki" szövegrész helyébe a "műemléki" szöveg,

2. 1. § e) pontjában, 2. § 7. és 9. pontjában, 4. § (11) bekezdés b) pontjában, 59. § (10) bekezdésében, 22. alcím címében, 60. § (3) és (4) bekezdésében, 62. § (1) és (2) bekezdésében, 28. alcím címében, 71. § (4) bekezdés c) pont nyitó szövegrészében, 82. § (1) bekezdés a) pontjában és 92. § (1) bekezdés a) pontjában a "védett műemléki érték" szövegrész helyébe a "műemlék" szöveg,

3. 2. § 5., 6., 8. és 9. pontjában és 59. § (11) bekezdésében a "védett műemléki értéken" szövegrész helyébe a "műemléken" szöveg,

4. 3. § (3) bekezdésében a "szerv" szövegrész helyébe a "szerv, kormányrendeletben meghatározott feladatok vonatkozásában" szöveg,

5. 3. § (4) bekezdésében a "Kötv. 86. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi" szövegrész helyébe a "Kötv. 86. § (3) bekezdésében és 87. § (3) bekezdésében meghatározott örökségvédelmi" szöveg,

6. 3. § (4) bekezdés a) pontjában az "az (1) bekezdés a) pontja szerinti hatóság" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg,

7. 3. § (6) bekezdésében az "az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatóság jár el" szövegrész helyébe a "műemlék jogi jellegű ingatlanon az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatóság, a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanon az illetékes jegyző jár el" szöveg,

8. 4. § (1) bekezdés b) pontjában a "Műemléki Tanácsadó Testület" szövegrész helyébe a "Kötv. 6. § (5) bekezdése szerinti testület (a továbbiakban: Országos Építészeti Tervtanács), és helyreállítási, restaurálási egyedi ügyben összehívott eseti tanácsadó testület" szöveg,

9. 4. § (7), (11) és (12) bekezdésében az "A Műemléki Tanácsadó Testület" szövegrész helyébe az "Az Országos Építészeti Tervtanács" szöveg,

10. 4. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében és 73. § (5) bekezdésében az "a Műemléki Tanácsadó Testület" szövegrész helyébe az "az Országos Építészeti Tervtanács" szöveg,

11. 4. § (8) bekezdés c) pontjában az "egyeztetési" szövegrész helyébe az "egyeztetési és a hatósági engedélyezési" szöveg,

12. 4. § (9) bekezdésében az "a Műemléki Tanácsadó Testület" szövegrészek helyébe az "az Országos Építészeti Tervtanács" szöveg,

13. 4. § (9) bekezdésében az "után kéri" szövegrész helyébe az "után, a jelentős tény vagy körülmény fennálltának megjelölésével kéri" szöveg,

14. 4. § (9) bekezdésében a "tíz" szövegrész helyébe a "tizenöt" szöveg,

15. 10. § (3) bekezdésében a "pontjában" szövegrész helyébe a "pontjában és a 9. § (1) bekezdés c) és d) pontjában" szöveg,

16. 10. § (6) bekezdésében a "tényére vonatkozó adatokat" szövegrész helyébe a "tényét" szöveg,

17. 11. § (1) bekezdésében a "nyilvántartott műemléki" szövegrész helyébe a "műemléki" szöveg,

18. 11. § (3) bekezdésében a "védettség" szövegrész helyébe a "műemléki védettség" szöveg,

19. 11. § (3) bekezdésében a "3. melléklet" szövegrész helyébe a "3. melléklet 1. pontja és 2. pont 2.6. alpontja" szöveg,

20. 11. § (6) bekezdésében a "b) pontja" szövegrész helyébe a "b) és c) pontja" szöveg,

21. 14. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "tudományos" szövegrész helyébe a "szakértői" szöveg,

22. 14. § (3) bekezdés b) pontjában az "építészeti leírását" szövegrész helyébe a "megnevezését, fajtáját, típusát, stílusát, jellemző datálását, építészeti leírását" szöveg,

23. 14. § (3) bekezdés e) pontjában az "az általános műemléki védelem fenntartására irányuló indokolt" szövegrész helyébe az "a Kötv. 35. § (3) bekezdése szerinti" szöveg,

24. 16. § (2) bekezdésében a "valószínűsíthető" szövegrész helyébe a "valószínűsíthető és ezt a szakértői állásfoglalás tartalmazza" szöveg,

25. 35. § (1) bekezdésében a "szükségessé," szövegrész helyébe a "szükségessé - a beruházási földmunkával érintett mélységig -" szöveg,

26. 56. § (1) bekezdésében az "értékleltárba felvett" szövegrész helyébe az "értékleltárba, illetve a hatósági nyilvántartásba felvett" szöveg,

27. 56. § (1) bekezdésében az "előnyben kell részesíteni" szövegrész helyébe a "biztosítani kell" szöveg,

28. 56. § (6) bekezdésében a "Képző-" szövegrész helyébe az "A nevesített műemléki értéket, illetve képző-" szövegrész,

29. 56. § (8) bekezdésében és 57. § (2) bekezdésében a "hitelességét" szövegrész helyébe a "hitelességét, kortörténeti jellegét" szöveg,

30. 57. § (7) bekezdésében az "a hagyományos műszaki megoldások" szövegrész helyébe az "a jellegzetes történeti építészeti formai megoldások, a hagyományos műszaki megoldások" szöveg,

31. 58. § (3) bekezdésében a "számozással" szövegrész helyébe a "számozással vagy egyéb földrajzi koordinátákkal" szöveg,

32. 59. § (1) és (8) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében és 68. § (1) bekezdés a) pontjában a "védett műemléki értéket" szövegrész helyébe a "műemléket" szöveg,

33. 59. § (2) bekezdésében a "műemléki értékek" szövegrész helyébe a "műemlék" szöveg,

34. 59. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "védett műemléki érték" szövegrészek helyébe a "műemlék" szöveg,

35. 59. § (11) bekezdésében a "12. melléklet II. rész F. pontja" szövegrészek helyébe a "3. melléklet 5. pont 5.5. alpontja" szöveg,

36. 60. § (1) bekezdésében a "Védett műemléki érték" szövegrész helyébe a "Műemlék" szöveg,

37. 60. § (2) bekezdésében a "védett műemléki értéknek" szövegrész helyébe a "műemléknek" szöveg,

38. 62. § (1) bekezdésében az "A védett műemléki értéken" szövegrész helyébe a "Műemléken" szöveg,

39. 65. § (3) bekezdésében a "12. mellékletben" szövegrész helyébe a "3. mellékletben" szöveg,

40. 66. § (1) bekezdésében a "63. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában és 63. § d) pont da)-db) alpontjában" szövegrész helyébe a "63. § (3) bekezdés a)-d) és f) pontjában és a 64. § (2) bekezdés f) és g) pontjában" szöveg,

41. 66. § (1) bekezdésében a "12. melléklet II. rész A-D. pontjában" szövegrész helyébe a "3. melléklet 3. pont 3.1. alpontjában, valamint 5. pont 5.2., 5.3., 5.4. alpontjában" szöveg,

42. 66. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "védett műemléki értéknél a 63. § (1) bekezdés a) és d) pontja" szövegrész helyébe a "63. § (3) bekezdés b) és c) pontjában és a 64. § (2) bekezdés f) pontja" szöveg,

43. 66. § (3) bekezdésében a "63. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint a védett műemléki érték roncsolásos kutatása vagy vizsgálata, továbbá a 63. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerint a védett történeti kert, a védett műemléki érték telkén lévő" szövegrész helyébe a "műemlék roncsolásos kutatása vagy vizsgálata esetén örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez, továbbá a védett történeti kert, a" szöveg,

44. 66. § (3) bekezdésében a "12. melléklet II. rész A. és D-F. pontjában" szövegrész helyébe a "3. melléklet 3. pontjában, valamint 5. pont 5.2., 5.5. alpontjában" szöveg,

45. 66. § (5) bekezdésében a "63. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint a védett műemléki érték" szövegrész helyébe a "63. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint a műemlék" szöveg,

46. 66. § (5) bekezdésében a "12. melléklet II. rész D., G. és H. pontjában" szövegrész helyébe a "3. melléklet 3. pont 3.1. alpontjában, valamint 5. pont 5.6., 5.7. alpontjában" szöveg,

47. 66. § (6) bekezdésében a "63. § (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerint a védett műemléki érték telkén lévő" szövegrész helyébe a "64. § (2) bekezdés e) pont eb) és ec) alpontja szerint a" szöveg,

48. 66. § (6) bekezdésében a "12. melléklet II. rész A., C. és E. pontjában" szövegrész helyébe a "3. melléklet 3. pont 3.2. alpontjában, valamint 5. pont 5.2., 5.4. alpontjában" szöveg,

49. 66. § (7) bekezdésében a "63. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja" szövegrész helyébe a "64. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja" szöveg,

50. 66. § (8) bekezdésében a "63. § (1) bekezdés e)-i) pontjában" szövegrész helyébe a "64. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában, valamint a 64. § (3) bekezdésében" szöveg,

51. 66. § (8) bekezdésében a "12. melléklet II. rész A-C. pontjában" szövegrész helyébe a "3. melléklet 5. pont 5.2., 5.3., 5.4. alpontjában" szöveg,

52. 67. § (1) bekezdés a) pontjában a "12. melléklet II. rész A. pontja" szövegrész helyébe a "3. melléklet 5. pont 5.2. alpontja" szöveg,

53. 67. § (1) bekezdés b) pontjában a "12. melléklet II. rész G. pontja" szövegrész helyébe a "3. melléklet 5. pont 5.6. alpontja" szöveg,

54. 67. § (1) bekezdés c) pontjában a "12. melléklet II. rész I. pontja" szövegrész helyébe a "3. melléklet 5. pont 5.8. alpontja" szöveg,

55. 27. alcím címében a "védett műemléki értékkel" szövegrész helyébe a "műemlékkel" szöveg,

56. 69. § (1) bekezdés a) pontjában a "műemléki érték" szövegrész helyébe a "műemlék" szöveg,

57. 71. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet" szövegrész helyébe az "e rendelet" szöveg,

58. 71. § (3) bekezdés b) pontjában a "műemléki értékre" szövegrész helyébe a "műemlékre" szöveg,

59. 73. § (6) bekezdésében az "A Műemléki Tanácsadó Testületet" szövegrész helyébe az "Az Országos Építészeti Tervtanácsot" szöveg,

60. 74. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "a 63. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységek esetén a hatóság megítélése szerint vagy az értékleltár alapján egyértelműen eldönthető, hogy a tervezett tevékenység a védett" szövegrész helyébe az "a hatóság megítélése szerint, illetve az értékleltár alapján egyértelműen eldönthető, hogy a tervezett tevékenység a" szöveg,

61. 75. § (1) bekezdésében a "védett műemléki értéket képviselő ingatlant, ideértve a műemléki ingatlant, illetve a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant" szövegrész helyébe a "műemléki jogi jellegű ingatlant" szöveg,

62. 75. § (1a) bekezdésében a "műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, valamint" szövegrész helyébe a "műemléki jogi jellegű ingatlant, vagy" szöveg,

63. 75. § (6) bekezdésében a "védett műemléki értéket vagy a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant" szövegrész helyébe a "műemléket" szöveg,

64. 75. § (9) bekezdésében az "A védett műemléki érték vagy helyi egyedi védelem alatt álló" szövegrész helyébe a "Műemlék jogi jellegű" szöveg,

65. 76. § (1) bekezdésében a "védett műemléki érték" szövegrész helyébe a "műemléki érték meglétét, állapotát," szöveg,

66. 81. § (2) bekezdésében a "12. melléklet II. rész A. pontja" szövegrész helyébe a "3. melléklet 5. pont 5.2. alpontja" szöveg,

67. 81. § (3) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében a "nyilvántartott műemléki érték esetén" szövegrész helyébe a "műemléki érték" szöveg,

68. 81. § (3) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a "műemlék esetén - az a) pontban felsoroltakon túlmenően -" szövegrész helyébe az "az a) pontban felsoroltakon túlmenően" szöveg,

69. 81. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "védett érték" szövegrész helyébe az "a műemlék" szöveg,

70. 85. §-ában a "jognyilatkozatot" szövegrész helyébe az "és más jogszabályban meghatározott egyetértő jognyilatkozatot" szöveg,

71. 86. § nyitó szövegrészében a "Kötv. 86. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "Kötv. 86. és 87. §-a" szöveg,

72. 89. § (1) és (2) bekezdésében a "Kötv.-ben" szövegrész helyébe a "Kötv.-ben, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben" szöveg,

73. 89. § (4) bekezdésében az "ingatlanán" szövegrész helyébe az "ingatlanán, műemléki környezetben" szöveg,

74. 89. § (5) bekezdés b) pontjában a "területet" szövegrész helyébe a "területet, műemléki környezetet" szöveg,

75. 90. § (1) bekezdésében és 91. § (3) bekezdés b) pontjában a "Műemléki Tanácsadó Testület" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,

76. 91. § (1) bekezdésében a "védett műemléki" szövegrész helyébe a "műemléki" szöveg,

77. 8. mellékletében foglalt táblázat A:25 mezőjében az "(1 vagy 2 rétegű) 10 méteres" szövegrész helyébe az "(1 rétegű) 5 méteres" szöveg,

78. 8. mellékletében foglalt táblázat A:26 és A:36 mezőjében a "3" szövegrész helyébe a "2" szöveg,

79. 8. mellékletében foglalt táblázat A:34 mezőjében a "10" szövegrész helyébe az "5" szöveg,

80. 8. mellékletében foglalt táblázat A:35 mezőjében az "(1 vagy 2 rétegű)" szövegrész helyébe az "(1 rétegű)" szöveg,

81. 8. mellékletében foglalt táblázat C:25 és C:35 mezőjében a "3150" szövegrész helyébe a "4650" szöveg,

82. 8. mellékletében foglalt táblázat C:26 és C:36 mezőjében a "3150 x (rétegszám-1)" szövegrész helyébe a "4650 x (rétegszám)" szöveg,

83. 18. melléklet címében a "védetté nyilvánítási és kiviteli engedélyezési" szövegrész helyébe a "hatósági" szöveg

lép.

84. § Hatályát veszti az R4.

1. 4. § (7) bekezdésében a "műemléket vagy nyilvántartott" szövegrész,

2. 11. § (3) bekezdésében, 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 16. § (2) bekezdésében, 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 20. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 20. § (2) bekezdés a) pontjában és 20. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában a "nyilvántartott" szövegrész,

3. 14. § (4) bekezdése,

4. 18. §-a,

5. 26. § (5) bekezdése,

6. 29. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "lelőhelyenként" szövegrész,

7. 19. alcím címében, 56. § (1), (3) és (8) bekezdésében, 59. § (7) bekezdésében, 70. § (4) bekezdés b) pontjában, 71. § (1) bekezdés a) pontjában, 71. § (4) bekezdés a) pontjában, 74. § (1) bekezdésében, 33. alcím címében, 76. § (1) bekezdés c) pontjában, 34. alcím címében, 79. § (4) bekezdés a) pontjában, 35. alcím címében, 80. § (1) bekezdésében, 36. alcím címében, 81. § (1) és (4) bekezdésében, 42. alcím címében és 89. § (3) bekezdés c) pontjában a "védett" szövegrész,

8. 56. § (3) bekezdésében a "műemlék esetén" szövegrész,

9. 57. § (2) bekezdésében a "történeti kertben vagy védett műemléki érték telkén lévő védett" szövegrész,

10. 57. § (3) bekezdésében a "történeti kert, védett műemléki érték telkén lévő védett" szövegrész,

11. 57. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "történeti kert vagy a védett műemléki érték telkén elhelyezkedő védett" szövegrész,

12. 57. § (5) bekezdésében a "történeti kertben vagy védett műemlék telkén lévő védett" szövegrész,

13. 66. § (2) bekezdés b) pontjában a " , vagy ismételt bejelentést tesz" szövegrész,

14. 68. § (1) bekezdés b) pontjában a "műemlék esetében" szövegrész,

15. 70. § (4) bekezdés c) pontjában az "esetén annak" szövegrész,

16. 73. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében az "a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül" szövegrész,

17. 75. § (3) és (4) bekezdése,

18. 76. § (2) bekezdés a) pontjában az "a műemlék műemlékvédelmi szempontú szakértői felülvizsgálatát," szövegrész,

19. 76. § (2) bekezdés b) pontjában a "nyilvántartott műemléki érték és" szövegrész,

20. 76. § (3) bekezdésében az "A Kötv. 35. § (1) bekezdése szerinti esetekben kezdeményezi a nyilvántartott műemléki érték nyilvántartásból történő törlését vagy a műemléki védettség megszüntetését." szövegrész,

21. 76. § (4) bekezdésében és 77. § (3) bekezdésében az "a nyilvántartást vezető hatóság útján" szövegrész,

22. 81. § (3) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az "az érintett védett érték" szövegrész,

23. 81. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában az "a védett érték" szövegrész,

24. 82. § (1) bekezdés b) pontjában a "vagy műemlék telkén elhelyezkedő" szövegrész,

25. 82. § (1) bekezdés c) pontjában az "illetve műemlék telkén elhelyezkedő" szövegrész,

26. 90. § (2) bekezdése,

27. 91. § (3) bekezdés b) pontjában az "országos védelem alatt álló" szövegrész,

28. 92. § (2) bekezdés a) pontja,

29. 97. §-a,

30. 104. § (3) bekezdése,

31. 115. §-a,

32. 4., 5. és 12. melléklete,

33. 16. melléklet 4. pontja,

34. 17. melléklete.

31. A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszakibiztonsági hatósági felügyeletéről szóló 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet módosítása

85. § A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat A:4 mezőjében a "nyilvántartott műemléki értéket" szövegrész helyébe a "műemléket" szöveg lép.

32. Záró rendelkezések

86. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. alcím az e rendelet kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.

(3) A 25. §, a 29. §, a 30. § és a 33. § c) pontja 2021. március 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Az R2. 5. melléklet VII. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"VII. A műemléki érték védelmével kapcsolatos szakkérdések vizsgálatához szükséges dokumentáció

1. Szakkérdés vizsgálatához szükséges dokumentáció tartalmi követelményei műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon vagy világörökségi helyszínen vagy világörökségi területen álló vagy tervezett építmény esetén: az építészeti műszaki dokumentáció a közterületről feltáruló vagy madártávlati látványtervet, a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó fotódokumentációt és az érintett műemléki terület fényképi ábrázolását is tartalmazza.

2. Szakkérdés vizsgálatához szükséges dokumentáció

2.1. Az építési engedélyezési eljáráshoz a műemlék bővítése vagy műemlék telkén létesítendő új építmény esetén, a beavatkozással érintett részre vonatkozóan az építészeti műszaki dokumentációnak - a 8. melléklet III. rész 2-4. pontjában meghatározottakon túl - az alábbiakat kell tartalmaznia:

2.1.1. a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) 3. melléklet 5. pont 5.2. alpontjában meghatározott állapotdokumentációt,

2.1.2. az Övr. 3. melléklet 3. pontjában meghatározott tartalmú építéstörténeti tudományos dokumentációt.

2.2. A fennmaradási engedélyezési eljáráshoz a műemlék vagy a műemlék telkén álló építmény esetében az építészeti műszaki dokumentációnak - a 8. melléklet III. rész 7. pontjában meghatározottakon túl - fotódokumentációt is tartalmaznia kell.

2.3. A bontási engedélyezési eljáráshoz műemlék Kötv. 43. § (5c) bekezdése szerinti részleges bontása vagy műemlék telkén álló nem védett építmény bontása esetén az építészeti műszaki dokumentációnak a beavatkozással érintett részre vonatkozóan - a 8. melléklet III. rész 6. pontjában meghatározottakon túl - alábbiakat kell tartalmaznia:

2.3.1. az Övr. 3. melléklet 5. pont 5.2. alpontjában meghatározott állapotdokumentációt,

2.3.2. az Övr. 3. melléklet 3. pontjában meghatározott építéstörténeti tudományos dokumentációt."

2. melléklet a 677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

Az örökségvédelmi engedély iránti kérelem, az örökségvédelmi bejelentés, a műemlékké vagy műemléki területté nyilvánítási vagy törlési eljárás dokumentumainak felépítése, kötelező adattartalma

1. ADATOK

1.1. Műemléki érték, műemlék azonosító adatai

1.1.1. Nyilvántartási azonosítója (együttes esetén az együttes és az ingatlan alkotórészek, tartozékok nyilvántartási azonosítóinak felsorolása), műemléki törzsszáma, műemléki környezet helyrajzi számainak felsorolása

1.1.2. Elhelyezkedés, helyszín, építmény megnevezése, építmény együttes esetén az építmények felsorolása, kert, temető, temetőrész kiterjedése

1.1.3. Település, településrész; megye

1.1.4. Cím

1.1.5. Helyrajzi szám

1.1.6. EOV vagy WGS84 földrajzi koordináták

1.2. Műemléki érték, műemlék állapotának azonosítói

1.2.1. Az építmény, együttes, kert, temető jelenlegi funkciója

1.2.2. Az építmény, együttes, kert, temető jelenlegi tulajdonosa, használója

1.2.3. Az építmény, együttes kert, temető állapota: kifogástalan, felújított; felújítás alatt; jó, átlagos; közepes (főként esztétikai hibákkal); pusztuló (szerkezeti károsodás nyomaival); elpusztult

1.2.4. Az építmény, együttes, kert, temető esetleges veszélyeztetettsége

1.3. Műemléki érték, műemlék alapadatai

1.3.1. Építményfajta

1.3.2. Típus (szakrális építmény, lakóépület, középület, közlekedési építmény, ipari építmény, mezőgazdasági építmény, erődítmény, rom, temető, síremlék, történeti kert, köztéri szobor, mérnöki műtárgy, egyéb építmény)

1.3.3. Jellemző stílus

1.3.4. Jellemző datálás

1.3.5. Eszmei értékek

1.3.6. Jelentőség

1.3.7. További fennálló védelem (országos, helyi, egyedi-, együttes-, területi védelem)

1.4. Adatfelvevő azonosító adatai

1.4.1. Adatfelvevő, bejelentő neve, elérhetősége

1.4.2. Adatfelvevő végzettsége, szakértői jogosultsága, nyilvántartási száma, aláírása

1.4.3. Adatfelvétel dátuma

2. ÉRTÉKLELTÁR

Az értékleltárnak a műemlék egészére vagy a tervezett tevékenységgel érintett részére vonatkozóan - a műemlék típusától és a jellegétől függően - a következőket kell tartalmaznia.

Minden értékleltárba felvett elemhez meg kell adni az egyedi azonosító számát, megnevezését, leírását (jelleg, anyag, szerkezet, technológia, megközelítő méret), datálását, stílusát, fotóját, a lehetséges elemtípusok meghatározását, darabszámát, valamint a felvett elemek állapotát, szükség esetén veszélyeztetettségére utaló megjegyzést, továbbá az értékleltárban szereplő értékek megfelelő méretarányú helyszínrajzon, alaprajzi és homlokzati vázlaton történő, az egyértelmű azonosítást lehetővé tevő jelölését.

Az értékleltárnak tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálatok, kivitelezés közbeni megfigyelések eredményeivel, az előkerült érékekkel történő pótlólagos kiegészítést.

2.1. Épület, építmény

Az értékleltárnak ki kell térnie a védett műemléki érték tömeg- és térkapcsolatainak, homlokzatai kialakításának és anyaghasználatának, a felszínen látható értéket képviselő összes szerkezeti elemének, tartozékának, díszének, berendezési tárgyának, ezek fragmentumainak, továbbá az elpusztult vagy elbontott elemekre utaló nyomoknak a tételes, leltárszerű leírására, datálására, stiláris meghatározására, továbbá a takart szerkezetekre, díszítésekre, másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítésére, a megfigyelt jelenségek alapján a feltárható rejtett műemléki értékek meghatározására, mindezek építéstörténeti szempontú rendszerezésére.

Ha a műemlék épülethez, építményhez védett történeti kert, védett park tartozik, a 2.3. pont szerinti történeti kert, védett park értékleltárt, illetve ha orgonahangszer tartozik, orgonahangszerre vonatkozó szakvéleményt a megfelelő szakterületi műemléki szakértőnek kell készítenie.

2.1.1. Építmény, épület beépítési módja, telken belüli elhelyezkedése, csatlakozó kert esetén azzal való viszonya, valamint a műemlék környezetéhez való viszonya, településképi szerepe

2.1.2. Együttes esetén az elemeinek térbeli és történeti kapcsolatrendszere, együttes értéke

2.1.3. Előépítmények

2.1.4. Tömegalakítás,

2.1.5. Homlokzatképzés, díszítmények, nyílászárók, és ezek anyagai, szerkezetei

2.1.6. Tetőzet, tetőfelépítmények, kémények, díszítések, és ezek anyagai, szerkezetei

2.1.7. A belső térstruktúra, téralakítás és térelhatárolás, történeti térkapcsolatok

2.1.8. Az épülethez, építményhez tartozó önálló vagy homlokzati szobor, dombormű, egyéb díszítés

2.1.9. Az épület, építmény ingatlanához tartozó kerítés, kapuzat

2.1.10. A védetté nyilvánítást megalapozó egyéb műemléki értékek

2.2. Védett műemléki értékeket tartalmazó helyiség adatlapja, a történeti értéket képviselő elemek megjelölésével

2.2.1. A helyiség helye (épületszint, épületrész)

2.2.2. A helyiség azonosítója (sorszáma, alaprajzi vázlaton is feltüntetve)

2.2.3. A helyiség megnevezése

2.2.4. A helyiség aktuális funkciója

2.2.5. A helyiség történeti rendeltetése

2.2.6. A helyiség mérete, alapterülete, belmagassága

2.2.7. Térelhatárolás anyagai, szerkezetei, díszítményei, nyílászárói, burkolatai

2.2.8. Beépített berendezések, bútorzat, orgonahangszer

2.2.9. Épületgépészeti berendezések szerkezetei és fragmentumai

2.2.10. Épületvillamossági berendezések szerkezetei és fragmentumai

2.2.11. Egyéb belső épületszerkezetek, felszerelések, fragmentumok

2.2.12. Egyéb alkotórészek, tartozékok, díszítmények, képzőművészeti alkotások

2.3. Történeti kert, védett park

Az értékleltárnak ki kell térnie a történeti kert műemléki értéket képviselő összes élő és élettelen alkotórészének, tartozékának, térszerkezeti és kertépítészeti elemének, növényzetének, továbbá az elpusztult vagy elbontott elemekre utaló nyomoknak a tételes összegyűjtésére, leltárszerű leírására, datálására, stiláris meghatározására, a másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítésére, mindezek építéstörténeti és kertművészeti szempontú rendszerezésére.

Ha a történeti kerthez műemlék épület, építmény tartozik, a 2.1-2.2. pont szerinti épület, építmény értékleltárt a megfelelő szakterületi műemléki szakértőnek kell készítenie.

2.3.1. Kert (kertrész) struktúrája, szerkezeti és tagoló elemei, belső és külső látványelemei, látványkapcsolatai

2.3.2. Épített elemek (különösen kerti építmények, kerítések, kapuzatok), művészeti alkotások, kertberendezési tárgyak

2.3.3. Kertépítészeti műszaki műtárgyak (különösen úthálózat, burkolatok, lépcsők, támfalak, hidak, vízrendszer és kapcsolódó műtárgyai)

2.3.4. A történeti kert, védett park jelentős, műemléki értékű növényállománya, (helyszínrajz a történeti értékű fasorok, facsoportok, taxonok megjelölésével és értékelésével; a különösen értékes növényekről fotódokumentáció, a legjellemzőbb tulajdonságok (magyar és latin név, törzsátmérő, koronaátmérő, egészségi állapot, egyéb tulajdonságok megjelölésével)

2.4. A temető, temetkezési emlékhely

Az értékleltárnak ki kell térnie a temető műemléki értéket képviselő összes alkotórészének, tartozékának, térszerkezeti és kertépítészeti elemének, növényzetének, továbbá az elpusztult vagy elbontott elemekre utaló nyomoknak a tételes összegyűjtésére, leltárszerű leírására, datálására, a másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítésére, mindezek építéstörténeti és kertművészeti szempontú rendszerezésére. Ha a temetőhöz történeti kert, védett park tartozik, a 2.3. pont szerinti történeti kert, védett park értékleltárt, a megfelelő szakterületi műemléki szakértőnek kell készítenie.

2.4.1. A temető épített szerkezetei, elemei, fragmentumai, történeti értéket képviselő elemek megjelölésével, valamint értéket képviselő természeti elemei

2.4.2. Temető (temetőrész) térbeli struktúrája, területének szerkezeti és tagoló elemei (különösen parcella kiosztás, felekezeti megosztás, úthálózat)

2.4.3. Önálló (parcellánál nagyobb) temetőrészek, parcellák

2.4.4. Építmények, képzőművészeti alkotások

2.4.5. Síremlék, sírjel és díszítmények, sírfelirat (szükség szerint gépi átirat, fordítás), címer, jelkép

2.4.6. Ikonográfia jellegzetességek, vallási sajátosságok

2.4.7. A temető jelentős történeti növényállománya, kertépítészeti kialakítása, (növényfelmérési helyszínrajz, a történeti értékű fasorok, facsoportok megjelölésével és értékelésével; a különösen értékes növényekről fotódokumentáció, fás szárú növények esetében a legjellemzőbb tulajdonságok (törzsátmérő, koronaátmérő, egészségi állapot, egyéb tulajdonságok) megjelölésével)

2.5. Köztéri szobor, plasztika

Az értékleltárnak ki kell térnie a köztéri szobor, plasztika műemléki értéket képviselő összes alkotórészének, tartozékának, térszerkezeti és szabadtér építészeti, kertépítészeti elemének, továbbá az elpusztult vagy elbontott elemekre utaló nyomoknak a leltárszerű leírására, datálására, stiláris meghatározására, a másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítésére, mindezek építéstörténeti szempontú rendszerezésére.

2.5.1. Kapcsolódó épített és természeti elemek, köztéri szobor, plasztika, építmény közterületen, telken belüli elhelyezkedése, csatlakozó műemlék, kert esetén azzal való viszonya, valamint a környezetéhez való viszonya, településképi szerepe, szükség szerint eredeti felállítási helyének meghatározása

2.5.2. Együttes esetén az elemeinek térbeli és történeti kapcsolatrendszere, együttes értéke

2.5.3. Szerkezete, elemei, részei, anyaga, felületképzése, stílusa

2.5.4. Felirat (szükség szerint fordítás), díszítmény

2.5.5. Ikonográfia meghatározása, jellegzetességei, jelképek, címerek

2.6. Mellékletek

2.6.1. Térképkivágat, helyszínrajz (kivágat azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete és méretaránya)

2.6.2. Épület, építmény arányos alaprajzi vázlatai szintenként, homlokzatok nézetrajzai

2.6.3. Történeti kert, temető, temetkezési emlékhely esetén növényfelmérési helyszínrajz (a 2.4.6. pont szerinti jelölésekkel)

2.6.4. Fotódokumentáció (a képek pontos készítési helyével, dátumával)

3. TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓK

A dokumentációknak a műemlék egészére vagy a tervezett tevékenységgel érintett részére vonatkozóan -a műemlék típusától és a jellegétől függően - a következőket kell tartalmaznia.

Az elvégzett vizsgálatok, kivitelezés közbeni megfigyelések eredményeit, az előkerült értékekkel történő kiegészítést a dokumentációnak pótlólagosan tartalmaznia kell.

3.1. ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ

3.1.1. Bevezetés: a dokumentáció készítésére vonatkozó adatok, a dokumentáció tárgyát képező terület lehatárolása, a vizsgált terület aktuális védettségének, tulajdoni és kezelési viszonyainak bemutatása,

3.1.2. a vonatkozó szakirodalom kritikai bemutatása, értékelése,

3.1.3. forráskutatás (írott források, térképek, tervek, fényképek, ábrázolások, szóbeli visszaemlékezések),

3.1.4. építéstörténet, telektörténet a szakirodalom és a források kutatása és feldolgozása, a helyszíni szemrevételezés és a szakértői vizsgálatok eredményei alapján, pontos hivatkozásokkal, a korábbi állapotok változásai, az egyes építési periódusok részletes és szakszerű bemutatása, a művészeti, műszaki és tudományos kapcsolatok feltárása és bemutatása, a telek és az építmény településtörténeti összefüggésben való elhelyezése, az építés történetében meghatározó személyiségek és tevékenységük ismertetése, elhelyezése a szakmai életművekben, az építtető - személy, család, intézmény, település, stb. - történetével, illetve a településtörténettel összefüggésben,

3.1.5. részletes külső és belső építészeti, művészettörténeti leírás, ismertetve különösen a beépítési módot, tömegformálást, homlokzatokat, tetőzetet, tömeg- és térkapcsolatokat, térstruktúrát és térbeli összefüggéseket, az építményhez kapcsolódó kert, park, zöldfelület, illetve egyéb építmények bemutatásával, a vizsgált építmény összefüggésében,

3.1.6. értékleltár a 2. pontban meghatározott, a műemléki értékre vonatkozó tartalmi elemekkel,

3.1.7. javaslat a további tudományos vagy roncsolásos kutatásra, az építmény további értékeinek feltárását célzó kutatásokra, kutatói megfigyelésre,

3.1.8. a műemlék megőrzésére és fenntartására, helyreállítására, a fenntartható, méltó használatra vonatkozó szakértői javaslat, az értékek történeti egységének összefüggésében, fontossági és logikai sorrend felállításával, az esetleges veszélyeztetettség jelzésével, valamint a helyreállítási programhoz, tervhez szakmai javaslatok és elvárások, az elkészült tervek értékelése,

3.1.9. felhasznált irodalom és források jegyzéke (jelzet, leltári szám feltüntetésével),

3.1.10. felhasznált releváns archív források, képanyag (különösen írott források, térképek, tervek, felmérések, fényképek, légifelvételek, képi ábrázolások) másolatai, értelmező képaláírásokkal és pontos hivatkozásokkal,

3.1.11. a jelen állapot fotódokumentációja, amely tartalmazza a helyszín, építmény mai állapotának, értékeinek, összefüggéseinek részletes bemutatását (fotók, légifelvételek).

3.2. KERTTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ

3.2.1. Bevezetés: a dokumentáció készítésére vonatkozó adatok, a dokumentáció tárgyát képező terület lehatárolása, a vizsgált terület aktuális védettségének, tulajdoni és kezelési viszonyainak bemutatása.

3.2.2. A források és irodalom ismertetése: a vonatkozó szakirodalom kritikai bemutatása, valamint a kutatás során fellelt levéltári és egyéb közgyűjteményi források (különösen írott források, térképek, tervek, fényképek, ábrázolások, szóbeli visszaemlékezések) ismertetése, a terepkutatás eredményeinek összefoglalása.

3.2.3. A kert részletes építéstörténete, a vonatkozó szakirodalom és források teljességre törekvő kutatása és feldolgozása, valamint a helyszíni vizsgálatok eredményei alapján, pontos hivatkozásokkal, a hazai és nemzetközi kertművészeti kapcsolatok feltárásával. Bemutatva a kert kiterjedésének, határainak, stílusának, struktúrájának változását, részletes és szakszerű leírás az egyes építési periódusokról, a települési és vizuális összefüggésekről, élő és élettelen alkotóelemekről, tartozékokról, a kert történetében meghatározó szerepet játszó személyiségek (építtetők, tervezők, kertészek stb.) és tevékenységük ismertetése a létesítéstől kezdve, az építtető család, intézmény, település történetével összefüggésben.

3.2.4. A kert mai állapotának leírása és értékelése: a kert kiterjedésének, a település, régió zöldfelületi rendszerében betöltött szerepének, mai belső szerkezetének, belső és külső vizuális összefüggéseinek, határainak, területhasználatának, építményeinek, valamint történeti növényállományának differenciált ismertetése és átfogó értékelése.

3.2.5. Értékleltár a 2. pontban meghatározott, a történeti kertre vonatkoztatható tartalmi elemekkel, a védett műemléki érték megőrzésére, és helyreállítására adott javaslat.

3.2.6. Helyreállítási javaslat a dokumentációval érintett területre, a kert történeti egységének összefüggésében; a kiterjedésre, műemléki védettségre, térstruktúrára, a műemléki értéket képviselő objektumok, építmények, növényállomány, zöldfelületek, terepalakulatok, látványkapcsolatok megőrzésére, helyreállítására, kezelésére, gondozására vonatkozó javaslatok kidolgozása fontossági és logikai sorrend felállításával, a dokumentáció tárgyát képező területre vonatkozóan, de a kert egykori egész területét és összefüggéseit figyelembe véve; a helyreállítási programhoz, kertépítészeti/tájépítészeti helyreállítási tervhez szakmai javaslatok és elvárások megfogalmazása, illetve az elkészült tervek értékelése. További kertrégészeti és egyéb vizsgálatok feladatainak meghatározása. Az elvégzett vizsgálatok eredményeivel a dokumentáció utólag kiegészítendő.

3.2.7. Felhasznált irodalom és források jegyzéke (jelzet, leltári szám feltüntetésével).

3.2.8. Archív képanyag: a releváns felhasznált források (különösen az alaprajzi és képi ábrázolások) másolatai, értelmező képaláírásokkal és pontos hivatkozásokkal.

3.2.9. Mai képanyag: a helyszín mai állapotának, értékeinek, összefüggéseinek részletes bemutatása (fotók, légifelvételek, stb.).

3.3. Mellékletek

3.3.1. Térképkivágat, helyszínrajz (kivágat azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete és méretaránya), a vizsgált épített és természeti elemek feltüntetésével,

3.3.2. szerzői jogi és felhasználási nyilatkozat, különös tekintettel a nyilvántartást vezető hatóság számára e rendelet szerint történő felhasználásra.

4. NEVESÍTETT MŰEMLÉKI ÉRTÉK

4.1. Épület, építmény, épületegyüttes esetén

4.1.1. épületforma: különösen tömeg, geometria, tetőforma, tagolás, beépítés, arány

4.1.2. homlokzat: különösen anyaghasználat, felületkezelés, díszítmények, nyílászárók

4.1.3. épületrész: különösen portál, áthajtó, kapubejáró, lépcsőház, helyiség, épületszárny, traktus, szint, ingatlanrész

4.1.4. berendezés, tartozék: különösen beépített berendezés, bútorzat, orgonahangszer, korlát, fragmentumok

4.1.5. képzőművészeti alkotás: különösen festmény, szobor dombormű, díszítés

4.2. Történeti kert vagy park esetén

4.2.1. szerkezet: térszerkezeti és tagoló elemek, látványkapcsolatok

4.2.2. önálló kertrész

4.2.3. tájépítészeti elem: kerti építmény, képzőművészeti alkotás, kerti műszaki műtárgyak

4.2.4. növényállomány, különösen fasorok, növénycsoportok

4.3. Temető esetén

4.3.1. szerkezet: szerkezeti és tagoló elemek

4.3.2. önálló temetőrész, síremlék csoport

4.3.3. elemek: építmény, képzőművészeti alkotás, síremlék, ikonográfiai jellegzetesség

4.3.4. növényállomány: különösen fasorok, facsoportok

4.4. Köztéri szobor, plasztika:

4.4.1. szerkezete, elemei, részei

4.4.2. anyaga, felületképzése

4.4.3. ikonográfia jellegzetességek

4.4.4. kapcsolódó elemek

5. TERVDOKUMENTÁCIÓ

A bejelentéshez kötött tevékenység bejelentésének vagy műemlék esetén az örökségvédelmi engedély iránti kérelemnek és mellékleteinek a műemlék egészére vagy a tervezett tevékenységgel érintett részére vonatkozóan -a tevékenység vagy a műemlék nagyságától és a jellegétől függően, megfelelő részletezettséggel - a következőket kell tartalmaznia.

5.1. A bejelentés vagy a kérelem tartalma:

5.1.1. az érintett védett műemléki érték azonosításra alkalmas megjelölése,

5.1.2. a bejelentés vagy kérelem tárgya, a tervezett tevékenység összefoglaló rövid leírása és bejelentés esetén a tevékenység tervezett megkezdésének vagy befejezésének időpontja,

5.1.3. a tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező tervező vagy szakértő nyilatkozata, amelynek tartalma:

5.1.3.1. a jogosult neve és elérhetősége,

5.1.3.2. a műemléki érték megőrzésével összefüggő jogszabályban meghatározott követelmények betartásáról és szempontok érvényre juttatásáról szóló felelős nyilatkozat,

5.1.4. az e rendeletben foglaltak szerint az Országos Építészeti Tervtanács megkeresése esetén a tervegyezőségről vagy a tervváltozásról szóló igazolás,

5.1.5. - ha a bejelentést vagy kérelmet nem a tulajdonos nyújtotta be - meghatalmazás, amely tartalmazza a tervezett tevékenység végzéséhez történő, az előírt dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal való egyetértés igazolását,

5.1.6. az illeték megfizetésének igazolása,

5.1.7. a mellékletek felsorolása,

5.1.8. bejelentés esetén kérvény a tudomásulvétel írásba foglalására.

5.2. Állapotdokumentáció

5.2.1. a műemlék elhelyezkedését, kiterjedését meghatározó, állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján készített helyszínrajz vagy térképkivágat,

5.2.2. a tervezett tevékenység jellegétől, kiterjedésétől vagy a védett műemléki érték nagyságától, a jellegétől függően,

5.2.2.1. építmény esetében legalább 1:100 vagy 1:50 méretarányú,

5.2.2.2. az építmény vagy az érintett építményrész, illetve a képző- vagy iparművészeti alkotást jelentő tartozék esetében a tárgy jellegétől függő, legalább 1:20 vagy 1:5 méretarányú,

5.2.2.3. védett park esetén az 1000 m2-t meg nem haladó területtel 1:200, nagyobb terület esetén 1:500 vagy 1:1000, az 50 hektárt meghaladó kiterjedés esetén 1:2000 méretarányú,

5.2.2.4. temető és temetkezési emlékhely esetén 1000 m2-t meg nem haladó területtel 1:200, nagyobb terület esetén 1:500 vagy 1:1000 méretarányú alakhű műemlék-felmérési dokumentáció a beavatkozás előtti állapotról,

5.2.3. a beavatkozás előtti vagy az azt követő állapot leírása és fotódokumentációja a műemlékről és környezetéről vagy a tervezett vagy a megvalósult tevékenységgel érintett alkotórészéről, beépített berendezéséről, felszereléséről, illetve képző- vagy iparművészeti és egyéb tartozékáról,

5.2.4. a szükséges szakági munkarészek, dokumentációk a tervezett tevékenység jellegének megfelelő diagnosztikai szakvélemény meglétére vonatkozó igazolást, mely kitér:

5.2.4.1. faanyag munkái esetén faanyagvédelmi szakvéleményre,

5.2.4.2. utólagos falszigetelés és teljes homlokzat-helyreállítás esetén épületdiagnosztikai szakvéleményre, homlokzati architektúra és történeti színezés szakértői kutatására.

5.3. A tervezett tevékenység terve

5.3.1. a tervezett tevékenység végzésének pontos helyszínét, földrajzi kiterjedését is meghatározó, az 5.2.1. pontjában meghatározott térképkivágatra illeszthető helyszínrajz,

5.3.2. a műemlék egésze vagy része, alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás pontos megjelölése,

5.3.3. a tervezett tevékenységet részletesen ismertető és a műemlékre, illetve annak érvényesülésére kifejtett várható hatást bemutató műleírás, figyelembe véve és elemezve a műemléki érték egészét és a környezetet,

5.3.4. a tervezett tevékenységgel érintett részre vonatkozó alaprajzok, metszetek, nézetrajzok, részletrajzok, látványtervek az 5.2.2. pontjában meghatározott méretarányban és léptékben.

5.4. A tervezett tevékenység sajátos terve

5.4.1. az 5.3.1-5.3.3. alpontban meghatározott tartalmi elemek,

5.4.2. a műemlék egészének vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek eredeti összefüggésrendszeréből történő eltávolítása, egészének áthelyezése esetén:

5.4.2.1. az elemekre bontás és szétszerelés részletes terve,

5.4.2.2. az elhelyezés megvalósításának részletes műszaki leírása és terve,

5.4.2.3. szállítási, raktározási előírások ismertetése,

5.4.2.4. a kérelmező nyilatkozata a szállítási és raktározási előírásoknak megfelelő körülményeiről és biztonságáról, valamint

5.4.2.5. a befogadó nyilatkozata az új helyen történő elhelyezés és a folyamatos megóvás feltételeinek teljes körű biztosításáról,

5.4.3. a műemlék homlokzatán vagy külső felületén a 64. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szerelvény, tárgy elhelyezése esetén, annak jellegétől függően:

5.4.3.1. a gépészeti egység szerkezetének, anyagának, a felirat betűtípusának meghatározása, színezése, a megvilágítás módja, valamint a védett műemléki értékhez való csatlakoztatása műszaki megoldásának részlettervei, valamint

5.4.3.2. a beavatkozás mértékétől függően a tervezett elhelyezéssel érintett homlokzatot, vagy a tervezett elhelyezés melletti legalább 2-2 tengelyt magába foglaló homlokzatszakaszt ábrázoló 1:50 léptékű terv,

5.4.3.3. a tervezett fényforrás pontos helyét és elhelyezésének módját tartalmazó terv,

5.4.3.4. a fényforrás alkalmazásának célját és módját, ideértve a fénysugár rögzített vagy helyzetét változtató alkalmazását,

5.4.3.5. a fényforrás fényerejére, fényminőségére (különösen fókuszáltság mértéke, színhőmérséklet), hatótávolságára, az üzemeltetés időbeliségére (különösen napszak, szezonalitás) vonatkozó adatok, valamint

5.4.3.6. a fényforrásnak a műemlékre várhatóan érvényesülő hatását bemutató, nappali és éjszakai látványterveket is tartalmazó hatáselemzés,

5.4.4. utólagos falszigetelés és teljes homlokzat-helyreállítás esetén a szomszédos épületeket vagy az utcaképet is ábrázoló látvány- és színezési terv, és az azt megalapozó restaurátori kutatás vagy épületkutatás eredménye,

5.4.5. történeti kert, védett park esetén az építési vagy kertépítészeti munkák, növényzet telepítése, alakítása, eltávolítása, út, burkolt felület jellegének megfelelő szakági terv,

5.4.6. restaurálás esetén:

5.4.6.1. a tervezett beavatkozás által érintett építmény, építményrészek vagy képző- és iparművészeti tartozékok, berendezés leírása,

5.4.6.2. építmény és építményrészek esetében legalább 1:100 vagy 1:50 méretarányú felmérési rajz,

5.4.6.3. képző- vagy iparművészeti alkotás, tartozék esetében a tárgy jellegétől függő, legalább 1:20 vagy 1:5 méretarányú felmérési rajz,

5.4.6.4. restaurátori kutatási dokumentáció,

5.4.6.5. a további szükséges roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok meghatározása és várható eredménye,

5.4.6.6. a tevékenység célja, a tervezett beavatkozás mértéke, időtartama,

5.4.6.7. ideiglenes állagmegóvásra vonatkozó rendelkezések,

5.4.6.8. egyedi technológia alkalmazása esetén annak leírása az elbíráláshoz szükséges dokumentációval

5.4.6.9. helyreállítási, restaurálási egyedi ügyben összehívott eseti tanácsadó testület írásbeli véleménye

6. MŰEMLÉK RONCSOLÁSOS KUTATÁSA

6.1. A kutatási terv

6.1.1. az 5.3.1 és 5.3.2. alpontban meghatározott tartalmi elemek,

6.1.2. ha rendelkezésre áll, a korábbi átalakítások történetének összefoglalását is tartalmazó - építéstörténeti tudományos dokumentáció eredményeinek bemutatása,

6.1.3. a roncsolásos beavatkozással, védett park esetén a régészeti módszerekkel történő kutatással érintett felületek, illetve területek kiterjedésének és elhelyezkedésének leírása és ábrázolása,

6.1.4. kutatási szakterületenként a kutatás célja.

6.2. A kutatási dokumentáció (épületkutatás, restaurátori kutatás)

6.2.1. az 5.2.1-5.2.3. alpontban meghatározott munkarészek felhasználásával a tevékenység kutatási naplója és az elvégzett beavatkozásokat követő állapot állapotdokumentációja,

6.2.2. a kutatás tárgyát képező műemlék történeti leírása,

6.2.3. a kutatás alkalmazott módszerei,

6.2.4. a kutatás folyamatának leírása, rajz- és fényképmellékleteket tartalmazó dokumentálása,

6.2.5. a kutatás eredményeinek összegzése és kiértékelése.

7. MŰEMLÉKKEL KAPCSOLATOS RESTAURÁLÁS

7.1. A restaurálási terv

7.1.1. az 5.3.2 és 5.3.3. alpontban meghatározott tartalmi elemek,

7.1.2. a tervezett beavatkozás által érintett építmény, építményrészek vagy képző- és iparművészeti tartozékok leírása,

7.1.3. a beavatkozás célja, mértékének és időtartamának meghatározása, indoklása, állapotdokumentáció, a károsodások fajtáinak, mértékének és kiterjedésének rajzi vagy fotó (kártérkép) ábrázolásával, valamint ideiglenes állagmegóvásra vonatkozó rendelkezések meghatározásával,

7.1.4. restaurátori kutatási dokumentáció,

7.1.5. a további szükséges roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok meghatározása és várható eredményének ismertetése,

7.1.6. a restaurálás során használandó, anyagok, eljárások, módszerek leírása, valamint egyedi technológia alkalmazása esetén annak leírása az elbíráláshoz szükséges dokumentációval,

7.1.7. a restaurálás kiterjedését bemutató áttekintő- és részletrajzok vagy fotók, a különböző típusú beavatkozások megítéléséhez alkalmas módon,

7.1.7.1. építmény és építményrészek esetében legalább 1:100 vagy 1:50 méretarányú felmérési rajz,

7.1.7.2. képző- vagy iparművészeti alkotás, tartozék esetében a tárgy jellegétől függő, legalább 1:20 vagy 1:5 méretarányú felmérési rajz,

7.1.8. ha a restaurálás nem az őrzési helyen történik 4.4.2. alpontban meghatározott dokumentáció.

7.2. A restaurálási dokumentáció

7.2.1. a 7.1.1. alpontban meghatározott munkarészek felhasználásával a tevékenység restaurálási naplója és az elvégzett beavatkozásokat követő állapot állapotdokumentációja és a tevékenység eredményeinek részletes kiértékelése,

7.2.2. az elvégzett technikai, technológiai, anyagi beavatkozások, kezelések, kiegészítések és a mindezek során alkalmazott anyagok és módszerek leírása, rajz- és fényképmellékleteket tartalmazó dokumentálása és kiértékelése,

7.2.3. a további fenntartást biztosító kezelésre és megőrzésre vonatkozó javaslatok."