2016. évi CLVIII. törvény

a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha olyan végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per van folyamatban, amelyben a felperes a 369. § a) pontjában foglaltakra, érvénytelenségre alapítva hivatkozik, a bíróság az ezen felperes által a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában külön per megindítására előterjesztett keresetlevelet az (1) bekezdés d) pontja alapján elutasítja."

2. § A Pp. 197. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni a tárolást végző szolgáltató igazolása alapján, ha a szolgáltató

a) a tárolásra átvételkor meggyőződött az elektronikus dokumentum hitelesítésének érvényességéről,

b) a tárolást a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti minősített archiválási szolgáltatás vagy elektronikus dokumentumtárolás központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében végzi, és

c) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint igazolja az elektronikus okirat hitelességét."

3. § A Pp. 370/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a kereseti kérelem a végrehajtás megszüntetésére irányul, de korlátozásnak is helye lehet, a bíróság erre a feleket figyelmezteti és lehetőséget biztosít, hogy a felek ezzel összefüggésben az érdemi nyilatkozataikat megtegyék."

4. § A Pp. Végrehajtás megszüntetési és korlátozási per alcíme a következő 370/B. §-sal egészül ki:

"370/B. § (1) Ha a felperes a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben a 369. § a) pontjában foglaltakra, érvénytelenségre alapítva hivatkozik, ebben a perben a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában is keresetet kell előterjesztenie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a felperes - hiánypótlási felhívás ellenére - nem terjeszti elő a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában a keresetet, a kizárólag a 369. § a) pontjában foglaltakra alapított kereset esetén a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, vagy ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, a pert meg kell szüntetni. Nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy a per megszüntetésének, ha a felperes a 369. § a) pontja mellett a végrehajtás megszüntetését, illetve korlátozását más okra alapítottan is kéri; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a 369. § a) pontjára alapított kereseti kérelmet nem tartja fenn.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában a keresetet mindazokkal szemben elő kell terjeszteni, akiknek egyébként perben kellene állnia a szerződés érvénytelensége tárgyában indított perben.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben a perben a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el akkor is, ha a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában indított per más bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozna.

(5) Azt a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti pert, amelyben a felperes a 369. § a) pontjára, érvénytelenségre alapítva hivatkozik, a bíróság felfüggeszti a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában folyamatban lévő per jogerős elbírálásáig, ha

a) az érvénytelenség iránti per korábban került megindításra, mint a 369. § a) pontjára alapított per, vagy

b) az érvénytelenség iránti pert a 369. § a) pontjára alapított per felperesétől eltérő személy indította.

(6) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 370/A. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható."

5. § A Pp. a következő 397/L. §-sal egészül ki:

"397/L. § (1) E törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2017. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Ha a 2017. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben a felperes 2017. január 1-jén vagy azt követően terjeszt elő a 369. § a) pontja szerinti kérelmet, e törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2017. január 1-jén folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvénnyel megállapított 370/A. § (2a) bekezdését azokban a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó, 2017. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztésére még nem került sor.

(4) Ha 2017. január 1-jén a 369. § a) pontja szerinti, érvénytelenségre alapított végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per, valamint a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában indított per is folyamatban van, a 369. § a) pontján alapuló perben eljáró bíróság az eljárást felfüggeszti a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában folyamatban lévő per jogerős elbírálásáig."

6. § Hatályát veszti

a) a Pp. 197. § (7) bekezdése,

b) a Pp. 394/H. § (7) bekezdésében az "és az elektronikus úton kapcsolatot tartó" szövegrész,

c) a Pp. 394/H. § (11) bekezdése.

2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

7. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli a felekkel és azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint föld értékesítése esetében a Nemzeti Földalappal is."

8. § A Vht. 187. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A 655/2014/EU rendelet alapján indított eljárásokban az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett formanyomtatványok meghatározásáról szóló 2016/1823. bizottsági (EU) végrehajtási rendeletben meghatározott formanyomtatványokat kell alkalmazni."

9. § A Vht. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 306/W. §-sal egészül ki:

"306/W. § E törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 140. § (2) bekezdését azokban a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a Módtv. hatálybalépését megelőzően a becsérték közlésére már sor került, de a végrehajtó még nem küldte meg a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti megkeresést az árverés lefolytatása érdekében a föld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek."

3. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

10. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és - a végrehajtási eljárás kivételével - nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állam a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdése alapján a szülő-gyermek kapcsolatból eredő tartási kötelezettségek végrehajtása iránti eljárásban is biztosítja a fél számára a pártfogó ügyvédi képviseletet és viseli a fél helyett annak költségét."

11. § A Jst. 58/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a rendkívüli perorvoslat eredményeként a bíróság a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan megváltoztatja, vagy a jogerős határozat hatályon kívül helyezését követően hozott jogerős határozatban a bíróság a költség viseléséről a hatályon kívül helyezett határozatban foglaltaktól eltérően rendelkezik, a jogi segítségnyújtó szolgálat a korábban hozott jogerős díj megállapító határozatát módosítja, a visszatérítésre kötelező határozatát visszavonja és új visszatérítésre kötelező határozatot hoz."

12. § A Jst. 63. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A támogatás iránti kérelmet a büntetőeljárásban - ha a büntetőeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik - legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya)

"a) a támogatás iránti kérelem előterjesztésétől a büntetőeljárás megszüntetéséig, a nyomozás részbeni mellőzéséig, a vádemelés részbeni mellőzéséig, a vádemelés elhalasztásáig vagy az eljárás jogerős befejezéséig,"

(tart.)

13. § A Jst. 63/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a büntetőeljárás megszüntetését, a nyomozás részbeni mellőzését, a vádemelés részbeni mellőzését, a vádemelés elhalasztását vagy az eljárás jogerős befejezését követő 6 hónapon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a perben a fél képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő."

14. § A Jst. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogi segítő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt, illetve pártfogó ügyvédként jár el (e Fejezetben a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás). A jogi segítői tevékenység végzésére a jogi segítő a szolgáltatási szerződés jogi segítségnyújtó szolgálattal történő megkötésével válik jogosulttá."

15. § A Jst. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Pártfogó ügyvédi képviseletet polgári eljárásban a névjegyzékben szereplő ügyvéd és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - jogi segítő szervezet láthat el, amennyiben rendelkezik a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai feltételekkel. A névjegyzékben szereplő jogi segítő szervezet büntetőeljárásban akkor láthatja el a sértett pártfogó ügyvédi képviseletét, ha megfelel a Be. 58. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, egyéb személyek pártfogó ügyvédjeként büntetőeljárásban nem járhat el."

16. § A Jst. 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"71/A. § (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban a jogi segítségnyújtó szolgálatnál lehet előterjeszteni.

(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó szolgálat harminc napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak aláírását követő tizenöt napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyzékbe vételről az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt."

17. § A Jst. 89. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

"e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv."

18. § A Jst.

a) 60. § (7) bekezdésében az "a Ket. 138. §-a" szövegrész helyébe az "a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 132. §-a",

b) 66. § (5) bekezdésében a "számlaszámát" szövegrész helyébe a "számlaszámát, valamint adószámát",

c) 90. §-ában a "pontja" szövegrész helyébe a "pontja, valamint 11. § (2) bekezdése"

szöveg lép.

19. § Hatályát veszti a Jst. 39. § (11) bekezdése.

4. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása

20. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvény 21. §-ával megállapított 1. mellékletet a 2019. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni."

21. § Az Illetékességi tv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

5. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény módosítása

22. § Hatályát veszti a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 3. § (2) bekezdése.

23. § Nem lép hatályba Módtv.

a) 1. § (2) bekezdése,

b) 2. § (2) bekezdése, és

c) 2. melléklete.

6. Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

24. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 110. § (2) bekezdésében a "2016. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2017. június 30-ig" szöveg lép.

7. Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény módosítása

25. § Hatályát veszti a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési megalapozó tv.) 237. § (7) bekezdése.

26. § Nem lép hatályba a Költségvetési megalapozó tv. 143. §-a és a 6. melléklete.

8. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 1. § és a 3-5. §, valamint a 6. § b) és c) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 2. § és a 6. § a) pontja 2017. január 2-án lép hatályba.

(4) A 8. § 2017. január 18-án lép hatályba.

(5) A 4. alcím és az 1. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.

28. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 10. §-a a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E törvény 12. és 13. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2016. évi CLVIII. törvényhez

"1. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez

A törvényszékek, a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékességi területe

"