18/2016. (VI. 29.) MvM rendelet
az Információs Hivatal hivatásos állományának tagjai szolgálati viszonyának létesítéséről, módosításáról és megszüntetéséről
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont b) alpontjában,
a 8-17. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont b), c) és e) alpontjában,
a 34. és 35. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 26. pontjában,
a 37. és 38. § tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontjában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E rendelet alkalmazásában
a) Hivatal: Információs Hivatal,
b) hivatásos állomány tagja: a Hivatal hivatásos állományának tagja,
c) hírszerző szakirányú végzettség: a Hivatal alaptevékenységéhez kapcsolódó, hírszerző szakmai ismeretek megszerzését biztosító oktatási programban szerzett szakirányú végzettség,
d) miniszter: a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,
e) pénzügyi szerv: a Hivatal pénzügyi, gazdasági feladatokat ellátó szervezeti eleme,
f) személyügyi szerv: a Hivatal személyügyi feladatokat ellátó szervezeti eleme.
2. § Azon munkáltatói intézkedéseket, amelyekről e rendelet szerint állományparancsban kell rendelkezni, a miniszter vagy a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó jogkörök esetében állományparancs helyett határozatban kell kiadni.
II. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE
3. § (1) A hivatásos állományba kinevezést a hivatásos szolgálatra jelentkező kérelme alapján induló felvételi eljárás előzi meg. A kérelmet a kinevezésre jogosulthoz címezve kell a személyügyi szerv részére átadni.
(2) A személyügyi szerv a hivatásos szolgálatra jelentkezőt a kérelem átvétele előtt tájékoztatja a hivatásos szolgálati jogviszony (a továbbiakban: szolgálati viszony) létesítésének és a szolgálati beosztásba helyezésének a feltételeiről, valamint a hivatásos állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.
(3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a jelentkező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, a szolgálati viszony létesítése feltételeinek teljesítéséről, valamint a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot.
(4) A kérelemhez csatolni kell a hivatásos szolgálatra jelentkező fényképes önéletrajzát.
(5) A felvételi eljárás megindítása érdekében a hivatásos szolgálatra jelentkező köteles csatolni
a) iskolai végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratainak, valamint nyelvvizsga-bizonyítványainak közjegyző által hitelesített másolatát vagy az okiratok bemutatását követően a személyügyi szerv munkatársa által hitelesített másolatát,
b) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány, a társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazó hatósági igazolvány és adóazonosító jelét tartalmazó hatósági igazolvány bemutatását követően a személyügyi szerv munkatársa által hitelesített másolatát,
c) korábbi szolgálati jogviszonyáról és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat,
d) a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezéséhez szükséges, kitöltött és aláírt - a felvételi eljárást lefolytató szervezet által biztosított - biztonsági kérdőívet zárt borítékban, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatot.
(6) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 42. § (3) bekezdésében meghatározott hozzájáruló nyilatkozat, valamint az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott kitöltött biztonsági kérdőív és hozzájáruló nyilatkozat hiányában a felvételi kérelmet további érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthető okiratok pótlására, kiegészítésre a jelentkezőt tizenöt munkanapon belül - írásban, lehetőség szerint rövid úton történő szóbeli tájékoztatása mellett - hiánypótlásra kell felhívni, legfeljebb tíz munkanap határidő kitűzésével, figyelmeztetve arra, hogy a hiánypótlás kitűzött határidőben történő teljesítésének hiányában a kinevezésre jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a kérelemről.
(7) A hivatásos szolgálatra jelentkező előzetesen, írásban titoktartási nyilatkozatot tesz, amelyben kötelezettséget vállal a felvételi eljárás során a Hivatalra vonatkozóan tudomására jutó adatok megőrzésére.
4. § (1) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló okiratok és nyilatkozatok benyújtását követően a személyügyi szerv a felvételi eljárást megindítja.
(2) A felvételi eljárás koordinálása a személyügyi szerv feladata.
(3) A felvételi eljárás keretében a személyügyi szerv intézkedik az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének vizsgálata, valamint a poligráfos vizsgálat elvégzése iránt. Ha a vizsgálatok során szolgálati viszony létesítését kizáró ok nem merül fel, a személyügyi szerv javaslatot tesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére.
(4) Ha a felvételi eljárás során a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény vagy valamely, a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltétel hiányának megállapítására kerül sor, a felvételi kérelem elutasításáról - a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételek további vizsgálatának mellőzésével - a személyügyi szerv írásban tájékoztatja a hivatásos szolgálatra jelentkezőt.
5. § (1) Az első tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezésre, valamint a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó jelentkezők kinevezésére vonatkozó javaslatot a főigazgató terjeszti fel a miniszternek.
(2) A tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kerülő jelentkező felvételéről a miniszter határozata alapján adja ki a főigazgató a kinevezésről szóló állományparancsot.
(3) A kinevezésről szóló állományparancs a Hszt. 45. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a hivatásos állomány tagja
a) tényleges szolgálati idejét és hivatásos szolgálati idejét, valamint a Hszt. 280. § (3) bekezdése szerinti, a szolgálati viszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításakor fizetési várakozási időben eltöltött időként figyelembe vett időt,
b) - ha a Hszt. 280. § (4) bekezdése szerinti szolgálati idő-rögzítéssel rendelkezik - a Hszt. 280. § (4) bekezdése szerint megállapított, a felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány és a könnyített szolgálat szempontjából megállapított szolgálati időt,
c) Szolgálati Jelre való jogosultságának kezdetét,
d) következő fizetési fokozatba történő előresorolásának várható idejét,
e) eskütételének időpontját,
f) jogorvoslati lehetőségéről történő tájékoztatást.
(4) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos szolgálatba kinevezésről szóló állományparancsot az esküokmánnyal együtt - a személyügyi szerv munkatársa és a kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében - a jelentkezőnek átadja. A jelentkező a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva esküt tesz, majd az eskü letételét aláírásával igazolja és egyidejűleg a kinevezésről szóló állományparancsot aláírja.
(5) A személyügyi szerv az aláírt esküokmányt a kinevezésről szóló állományparancs mellékleteként a személyi anyaggyűjtőben helyezi el és kezeli.
6. § A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a szolgálati viszony létesítése más rendvédelmi szervtől történő áthelyezéssel vagy kormányzati szolgálati jogviszonyból, a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából, köztisztviselői jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel, illetve hivatásos állományba visszavétellel történik.
7. § (1) A próbaidő letelte előtt legalább tizennégy nappal a személyügyi szerv előterjesztést készít a véglegesítésre vagy a szolgálati viszony próbaidő alatt történő megszüntetésére. Az előterjesztés tartalmazza a Hszt. 50. § (2) bekezdés a) és b) pontjára vonatkozó adatokat, valamint a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának a Hszt. 50. § (2) bekezdés c) pontja szerinti értékelését és javaslatát a véglegesítésre vagy annak mellőzésére.
(2) Az állományilletékes parancsok az előterjesztésben foglaltak figyelembevételével legkésőbb a próbaidő leteltét megelőző utolsó előtti munkanapon dönt a véglegesítésről vagy a szolgálati viszony próbaidő alatt történő megszüntetéséről. Döntése előtt - ha szükségesnek tartja - a hivatásos állomány tagját meghallgatja.
III. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE
1. Szolgálati beosztás módosítása
8. § (1) A szolgálati beosztásnak a Hszt. 52. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott módosítását - ha az nem az érintett kérelmére történik - az állományilletékes parancsnok személyzeti megbeszélés keretében közli az érintettel. A személyzeti megbeszélésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) Személyzeti megbeszélésen kizárólag az érintett, az állományilletékes parancsnok vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljáró, valamint a személyügyi szerv képviselője vesz részt.
9. § (1) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés esetén az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéskor - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hivatásos állomány tagjának az alkalmassági és képzettségi feltételeknek meg kell felelnie.
(2) Alacsonyabb szolgálati beosztáshoz előírt képzettség megszerzéséhez megfelelő határidőt lehet előírni, ha az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezésre
a) a Hszt. 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján,
b) a Hszt. 51. § (2)-(4) bekezdésében vagy a Hszt. 335. § (1) bekezdésében meghatározott intézményhez, vagy szervhez történő vezénylés megszüntetése esetén
kerül sor.
10. § (1) A Hszt.-ben meghatározott eseteken túl - a Hszt. 115. § (1) bekezdésére figyelemmel - a hivatásos állomány tagja, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított, magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba akkor is kinevezhető, ha a magasabb szolgálati beosztásba kerülés rendfokozati előmenetellel is jár és a fizetési fokozatban való várakozási idő nem telt el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatáskört a főigazgató gyakorolja.
2. Vezetői beosztásba kinevezés és vezetői kinevezés visszavonása
11. § (1) Vezetői beosztásba az nevezhető ki, aki a következő feltételeknek egyidejűleg megfelel:
a) a Hivatalnál rendszeresített szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket meghatározó közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott képesítési követelményeknek megfelel,
b) a Hivatal utánpótlási és vezetői adatbankjának utánpótlási nyilvántartásában vagy vezetői nyilvántartásában szerepel.
(2) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztás ellátásával átmenetileg akkor is megbízható, ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.
12. § (1) A vezetői kinevezés visszavonása és a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a Hszt. 59. § (2) és (5) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlásáról, az annak keretében tett nyilatkozatokról személyzeti megbeszélést kell folytatni, ennek keretében jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A személyzeti megbeszélésen a 8. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
3. Áthelyezés más szervezeti egységhez
13. § A Hivatal más szervezeti egységéhez történő áthelyezésről az átadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka, a tervezett szolgálati beosztásba helyezésről a fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka állományparancsban gondoskodik.
14. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának a Hivatal más szervezeti egységéhez történő áthelyezésére szolgálati érdekből, a Hszt. 57. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül kerül sor, a szolgálati érdeket alátámasztó indokokat személyzeti megbeszélés keretében jegyzőkönyv felvétele mellett kell közölni a hivatásos állomány tagjával.
(2) A személyzeti megbeszélésen a 8. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
15. § (1) Az áthelyezési kérelmet a hivatásos állomány tagja a fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnokának címezve, szolgálati úton terjeszti elő.
(2) Az átadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka a kérelem megküldésével egyidejűleg jelzi a fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka részére, ha az áthelyezés veszélyezteti a szolgálati feladatok folyamatos és rendeltetésszerű ellátását.
(3) A fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka az áthelyezési kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nyilatkozik az átvételről vagy annak elutasításáról. A fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka a várható szolgálati beosztásba helyezésről tájékoztatja az átadó szervezeti egység állományilletékes parancsnokát.
(4) A Hszt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti, az áthelyezés szolgálati érdekből - legfeljebb négy hónapra - történő elhalasztása esetén az átadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka az elhalasztásról szóló döntésről a szolgálati érdeket alátámasztó indokok megjelölésével írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját és a fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnokát. Ha az áthelyezést a hivatásos állomány tagja kérte, a halasztás időtartamát az áthelyezésre irányuló kérelemnek a szolgálati elöljáróhoz történő benyújtásától, ha az áthelyezést a fogadó szervezeti egység kérte, a fogadó szervezeti egység megkeresésének az átadó szervezeti egységhez érkezésétől kell számítani.
4. Átrendelés
16. § A Hszt. 60. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti átrendelést elrendelő állományparancs, illetve a Hszt. 61. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes átrendelést elrendelő állományparancs vagy az érintettnek címzett írásbeli utasítás tartalmazza
a) az átrendelés helyét,
b) az átrendelés időtartamát, kezdő és befejező napját,
c) az átrendelés indokát, valamint a Hszt. 60. § (1) bekezdése és 61. §-a szerinti átrendelés esetében az átrendelés ideje alatt ellátandó szolgálati feladatokat,
d) az illetmény és egyéb járandóságok folyósítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint
e) az átrendelés időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését.
5. Megbízás helyettesítésre
17. § (1) A Hszt. 71. §-a szerinti megbízás a hivatásos állomány olyan tagja részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti szolgálati beosztás, feladatkör ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Szolgálati érdekből ettől kivételesen el lehet térni, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkezik és a hírszerző szakirányú végzettség megszerzése folyamatban van.
(2) A megbízás várható időtartamát a megbízást elrendelő állományparancsban meg kell határozni.
(3) Ha a megbízás előreláthatólag az egy hónapot meghaladja, akkor az elrendeléskor, de legkésőbb a megbízás harmincadik napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezéséről írásban nyilatkoztatni kell.
(4) Ha a helyettesítéssel való megbízás az eredeti szolgálati beosztás meghagyása mellett történik és annak tartama a harminc napot várhatóan meg fogja haladni, a helyettesítési díj mértékét az elrendeléskor meg kell határozni és azt a hivatásos állomány helyettesítéssel megbízott tagjával írásban közölni kell.
(5) Az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás munkaköri feladatainak ellátásával - megosztva - a hivatásos állomány több tagja is megbízható. Ebben az esetben a helyettesítési díjat a feladatmegosztás arányában meg kell osztani.
(6) A Hszt. 71. § (5) bekezdése szerinti díjazás mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása alapján kell meghatározni.
(7) A Hszt. 185. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt fegyelmi fenyítés alkalmazásakor a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztása a fenyítés időtartama alatt csak a Hszt. 71. §-a szerinti megbízással, esetlegesen határozott idejű szolgálati viszony létesítésével látható el.
6. Rendelkezési állományba helyezés
18. § A Hszt. 77. § (1) bekezdés b), h), i) vagy j) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettnek a rendelkezési állományba helyezéskor a főigazgató határozza meg a szolgálatteljesítési helyét, az ideiglenes szolgálati feladatok jellegét és azt az elöljárót, akinek irányításával szolgálati feladatait ideiglenesen ellátja.
19. § (1) A nemzetközi szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén - ha az nem minősül a miniszter által támogatott pályázatnak - a főigazgató a hivatásos állomány tagjának kérelmére dönthet úgy, hogy a hivatásos állomány tagja részére illetmény nélküli szabadságot engedélyez és a hivatásos állomány tagját egyidejűleg a Hszt. 77. § (1) bekezdés f) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezi.
(2) Az illetmény nélküli szabadság a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától, a pályázattal elnyert tisztség vagy munkakör betöltéséig, de legfeljebb három év időtartamra engedélyezhető. Az illetmény nélküli szabadság időtartama - ha az annak alapjául szolgáló tisztséget, munkakört az érintett továbbra is betölti - egy alkalommal egy évre meghosszabbítható.
(3) Ha a nemzetközi szervezet által kiírt pályázat nem minősül a miniszter által támogatottnak, az illetmény nélküli szabadság engedélyezése nem kötelező. A kérelem elbírálása során a főigazgató a hivatásos állomány tagjának szolgálatban tanúsított addigi magatartását és a rendvédelmi hivatás etikai alapelveinek való megfelelést veszi figyelembe.
(4) Az illetmény nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó állományparancsban rögzíteni kell különösen:
a) a hivatásos állomány nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő tagjának személyi azonosító adatait,
b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát,
c) a nemzetközi szervezet nevét, az érintett munkavégzésének helyét, valamint
d) az illetmény nélküli szabadság tartamának társadalombiztosítási szempontból történő beszámíthatóságát.
(5) A munkáltatói intézkedéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan.
7. Nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés
20. § (1) A hivatásos állomány Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező tagja a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésre irányuló kérelmét legalább kilencven nappal a nyugdíj előtti rendelkezési állományra jogosultsághoz szükséges tényleges szolgálati idő megszerzését megelőzően, a szolgálati út betartásával a főigazgató részére nyújtja be. A főigazgató - a feltételek fennállása esetén - a kérelem benyújtását követő negyvenöt napon belül állományparancsban rendelkezik a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről és az illetmény összegének megállapításáról.
(2) A munkáltató érdekkörében felmerült okból történő nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről, annak indokairól a főigazgató - a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően - személyzeti megbeszélés keretében tájékoztatja a hivatásos állomány tagját. A személyzeti megbeszélésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) A személyzeti megbeszélésen a 8. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
8. A könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás
21. § (1) A könnyített szolgálatba helyezés iránti kérelem elbírálásakor a Hszt. 79. §-ában, valamint a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztásokról szóló közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottak alapján meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező szolgálati beosztása könnyített szolgálatban is ellátható-e. Ha az érintett szolgálati beosztása könnyített szolgálat formájában nem látható el, azt kell megvizsgálni, hogy az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezeti egységnél van-e a kérelmező által képzettségére, végzettségére tekintettel könnyített szolgálattal betölthető szolgálati beosztás. Ennek hiányában az érintettet a Hivatal más szervezeti egységénél kell könnyített szolgálat formájában ellátható szolgálati beosztásban vagy munkakörben foglalkoztatni.
(2) Ha a könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás a Hivatal más szervezeti egységéhez történő áthelyezéssel jár, az áthelyezéshez szükséges az érintett beleegyezése.
(3) A főigazgató a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról.
(4) A főigazgató indokolással ellátott döntéséről a kérelmezőt írásban köteles tájékoztatni.
(5) A hivatásos állomány tagja kérelmezheti a könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás megszüntetését.
IV. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE
9. A szolgálati viszony megszűnésének eljárási rendje
22. § (1) A szolgálati viszony megszűnése előtt a hivatásos állomány tagjával személyzeti megbeszélést kell folytatni, amelyen a hivatásos állomány tagján kívül részt vesz a szolgálati elöljáró és a személyügyi szerv munkatársa.
(2) A személyzeti megbeszélést - a Hszt. 80. § (1) bekezdés e) pontjában, a Hszt. 80. § (2) bekezdés a), b), c) és h) pontjában, valamint a Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetek, továbbá a vezetői beosztásba történő kinevezés visszavonása és a vezetői kinevezésről való lemondás kivételével - legalább harminc nappal a szolgálati viszony tervezett megszüntetése előtt kell végrehajtani.
(3) A személyzeti megbeszélésen tisztázni kell a szolgálati viszonnyal összefüggő valamennyi kérdést. A megbeszélésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a szolgálati elöljáró, a személyügyi szerv illetékes munkatársa, valamint a hivatásos állomány tagja ír alá. A jegyzőkönyv egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni. Ha a hivatásos állomány tagja az aláírást megtagadja, a megtagadás tényét és indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv egy példányát a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancs mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni.
(4) Fizetési kötelezettség fennállása esetén, annak várható összegéről a személyzeti megbeszélés során a hivatásos állomány tagját tájékoztatni kell, a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban pedig annak pontos összegét és jogcímét közölni kell. A követelést a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.
(5) Ha a szolgálati viszony megszűnéséről rendelkező állományparancs közlését követően, de a hatályosulása előtt a szolgálati viszony megszüntetése más jogcímen végrehajthatóvá válik vagy azt más jogcímen végre kell hajtani, a már közölt állományparancsot erre hivatkozással érvényteleníteni kell és a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat, valamint megtérítési kötelezettséget a végrehajtható jogcímnek megfelelően kell meghatározni.
23. § A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló javaslathoz - ha ezt fegyelmi okból, méltatlanságból vagy bírósági határozat alapján kezdeményezik - csatolni kell a fegyelmi eljárást lezáró határozat, a méltatlanságot kimondó határozat vagy a bírósági határozat egy példányát is.
24. § A szolgálati viszony megszüntetését állományparancsban kell közölni. Az állományparancs - a hivatásos állomány tagjának természetes személyazonosító adatain túl - tartalmazza a szolgálati viszony megszüntetésének okát, időpontját, a szolgálatban eltöltött idő tartamát.
25. § (1) A szolgálati viszony megszüntetése esetén az állományilletékes parancsnok
a) ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényességét és megalapozottságát,
b) ismerteti a hivatásos állomány tagjával az állományparancsot és
c) intézkedik a szolgálati beosztással járó szolgálati feladatok átadásáról.
(2) A szolgálati viszony megszüntetése esetén a személyügyi szerv gondoskodik a szükséges okmányok előkészítéséről és a hivatásos állomány tagjának történő átadásáról, továbbá biztosítja a Hivatal által kiadott okmányokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtását.
(3) A szolgálati viszony megszüntetése esetén a pénzügyi szerv
a) gondoskodik a törvényben meghatározott, illetve a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancsban rögzített járandóságok kifizetéséről,
b) elkészíti és kiadja a szolgálati viszony megszűnéséhez kapcsolódó adó- és pénzügyi igazolásokat, egyéb okiratokat, valamint
c) gondoskodik a kiadott felszerelési tárgyak visszavételéről.
10. A szolgálat felső korhatárának elérése és a szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva
26. § (1) A szolgálati viszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a Hszt. 82. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti okból történő megszűnése esetén az erről szóló állományparancsban csak a megszűnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját kell megjelölni.
(2) A szolgálati viszonynak a Hszt. 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból történő megszűnését a választás jogerős eredményének hivatalos közzétételének napjával kell megállapítani.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a képzési kötelezettségének nem tett eleget, a szolgálati viszonynak a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a törvény erejénél fogva történő megszűnésének megállapítása előtt az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagját meghallgatja vagy írásban nyolc napos határidővel tájékoztatja a mulasztási ok kimentésének lehetőségéről és figyelmezteti a sikeres kimentés elmaradásának jogkövetkezményeire.
11. Közös megegyezés
27. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés elfogadása esetén a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodásnak a Hszt. 83. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) a hivatásos állomány tagját megillető járandóságok tételes felsorolását,
b) a hivatásos állomány tagját esetlegesen terhelő megtérítési kötelezettség mértékét, kiszámításának módját vagy az arról szóló rendelkezésre hivatkozást,
c) a hivatásos állomány tagjának kioktatását a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének jogkövetkezményeiről, valamint
d) - ha szükséges - a jogviszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadásának rendjét.
(2) A megállapodás kizárólag a hivatásos állomány tagját megillető olyan juttatást tartalmazhat, amely őt a szolgálati viszony fennállásáig jogszabály vagy szolgálati viszonyra vonatkozó szabály alapján megilleti.
(3) A közös megegyezés kezdeményezéséről a szolgálati elöljáró a javaslatával együtt soron kívül tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot, aki a közös megegyezés jóváhagyása esetén intézkedik a megállapodás elkészítéséről és aláíratásáról.
(4) A szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező állományparancsot csak azt követően lehet kiadmányozni, ha a megállapodást a hivatásos állomány tagja aláírta.
12. Lemondás
28. § (1) A lemondási idő a lemondási nyilatkozat szolgálati úton történt benyújtása napját követő nappal kezdődik.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja a lemondásról szóló nyilatkozatában a két hónap lemondási idő letelte előtti időpontra kéri a szolgálati viszonyának megszüntetését, kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról a munkáltatói jogkört gyakorlója dönt. Erről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell.
(3) A szolgálati elöljáró javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a lemondási idő alatti szolgálatteljesítéstől eltekinthet. Erről a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban rendelkezni kell.
(4) Lemondás esetén a hivatásos állomány tagja elveszíti jogosultságát
a) a rendfokozat használatára,
b) a lakáscélú munkáltatói kölcsön kedvezményes törlesztésére és
c) a szolgálati lakás használatára.
13. Azonnali hatályú lemondás
29. § (1) Az azonnali hatályú lemondást a főigazgatónak címezve, szolgálati úton, írásban, az ok pontos és részletes megjelölésével kell bejelenteni. A Hszt. 85. § (1) bekezdése vonatkozásában az azonnali hatályú lemondás bejelentésének napja az a nap, amikor a hivatásos állomány tagjának szolgálati elöljárója az arra irányuló írásbeli nyilatkozatot átvette. Az azonnali hatályú lemondás akkor is hatályos, ha a szolgálati elöljáró az átvételt megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A szolgálati elöljáró a nyilatkozatot haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnok részére továbbítani.
(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban rendelkezni kell arról, hogy az azonnali hatályú lemondás megalapozott-e.
(4) Az azonnali hatályú lemondásról szóló állományparancsban a Hszt. 85. § (2) bekezdésében meghatározott megtérítési és helytállási kötelezettségekről - ha lehetséges, összegszerűen - rendelkezni kell.
(5) Azonnali hatályú lemondás esetén a hivatásos állomány tagja elveszíti jogosultságát
a) a rendfokozat használatára,
b) a lakáscélú munkáltatói kölcsön kedvezményes törlesztésére és
c) a szolgálati lakás használatára.
(6) Ha az azonnali hatályú lemondás oka megalapozott volt, a rendfokozat használatára, a lakáscélú munkáltatói kölcsön kedvezményes törlesztésére a hivatásos állomány tagjának jogosultsága megmarad. A szolgálati lakás használata az érintett részére méltányosságból a szolgálati viszony megszűnését követő legfeljebb egy év időtartamra engedélyezhető.
14. Felmentés
30. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetéséről állományparancsban kell rendelkezni.
(2) Az állományparancsban a felmentési idő kezdő és befejező időpontját úgy kell meghatározni, hogy az állományparancs a felmentési idő megkezdése előtt közölhető legyen. Ha a felmentési idő megkezdéséig az állományparancs közlésére nem kerül sor, azt a közlés újabb megkísérlése előtt szükség szerint módosítani kell.
(3) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, majd a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját az érintett nyilatkozatának figyelembevételével kell meghatározni.
31. § A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
a) minősítés alapján történő felmentésre a minősítésre jogosult szolgálati elöljáró tesz javaslatot,
b) egészségi vagy pszichikai állapot alapján történő felmentésre a felülvizsgáló orvosi bizottság jogerős határozata alapján kerülhet sor.
32. § Nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapított kockázati tényező esetén a főigazgató köteles mérlegelni, hogy indokoltnak tartja-e a hivatásos állomány tagjának az adott, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásban tartását. Ha indokoltnak tartja, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartásához történő jóváhagyás beszerzése érdekében intézkedik.
15. A szolgálati viszony megszűnéséhez kapcsolódó egyéb szabályok
33. § A szolgálati viszony megszűnéséhez kapcsolódó megtérítési kötelezettség fennállása esetén a főigazgató engedélyezheti a visszatérítendő összeg részletekben történő megfizetését.
V. FEJEZET
A SZOLGÁLATI PANASZ ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE
34. § (1) Ha a sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró a hivatásos állomány tagja által benyújtott szolgálati panaszban foglaltakkal egyetért, a munkáltatói intézkedés megváltoztatása és a mulasztás pótlása érdekében haladéktalanul, de legkésőbb a Hszt. 267. § (4) bekezdése alapján rendelkezésére álló időn belül intézkedik.
(2) Ha a sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró a szolgálati panaszban foglaltakkal nem ért egyet, a keletkezett iratokat és az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat az elöljáró parancsnokhoz az álláspontját alátámasztó indokokat tartalmazó írásbeli véleménnyel kiegészítve terjeszti fel.
(3) Ha az elbírálásra jogosult elöljáró parancsnok a panasznak részben vagy egészében helyt ad,
a) a sérelmezett munkáltatói intézkedést hatályon kívül helyezi és új intézkedés kiadására kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját,
b) a sérelmezett munkáltatói intézkedés tartalmát megváltoztatja vagy
c) kötelezi a munkáltatói intézkedést elmulasztó elöljárót a munkáltatói intézkedés meghozatalára.
(4) A (3) bekezdés alapján kiadott határozat rendelkezésének megfelelően a munkáltatói intézkedésről szóló állományparancsot módosítani kell vagy új intézkedést kell kiadni.
35. § A szolgálati panasz tárgyában meghozott érdemi döntésről a szolgálati út betartásával kell a panaszost tájékoztatni.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
37. § Az Információs Hivatal alkalmazottainak lakáscélú munkáltatói kölcsönéről szóló 36/2015. (VII. 22.) MvM rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatói kölcsön mértéke:)
"b) olyan alkalmazott esetében, akinek magának, házastársának (élettársának), vele közös háztartásban élő gyermekének, más együttköltöző családtagjának külön-külön vagy együttesen lakástulajdona, vagy résztulajdona korábban nem volt, a vételár vagy az építési költség 80%-a, de legfeljebb 5 500 000 Ft,"
38. § Az Információs Hivatal alkalmazottainak lakáscélú munkáltatói kölcsönéről szóló 36/2015. (VII. 22.) MvM rendelet
a) 26. § (1) bekezdésében az "engedményre" szövegrész helyébe a "kedvezményre" szöveg,
b) 26. § (2) bekezdésében a "kedvezményre" szövegrész helyébe az "engedményre" szöveg, az "összegű kedvezmény" szövegrész helyébe az "összegű engedmény" szöveg, az "a kedvezmény" szövegrész helyébe az "az engedmény" szöveg
lép.
39. § Hatályát veszti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának létesítéséről, tartalmáról és megszüntetéséről szóló 1/1997. (II. 26.) TNM rendelet.
Lázár János s. k.,
Miniszterelnökséget vezető miniszter