20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez a hitelintézetek egyes pénzügyi instrumentumaira, általános pénzügyi információira és tőkemegfelelésére vonatkozóan teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a hitelintézetre, az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: EGT-fióktelep) és a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) A jegybanki információs rendszerhez a hitelintézetek egyes pénzügyi instrumentumaira, általános pénzügyi információira és tőkemegfelelésére vonatkozóan teljesítendő adatszolgáltatások (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatások) és az egyes adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett adatszolgáltatók körét, valamint az adatszolgáltatások gyakoriságát, teljesítésének módját és határidejét az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

(2) Az adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó táblákat az 1. melléklet II. pontja tartalmazza.

(3) Az adatszolgáltatások kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges - a 3. mellékletben meghatározott - technikai segédleteket a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

3. §[1] (1) Az adatszolgáltató az adatszolgáltatások teljesítésében való technikai akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az MNB "Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához" megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül nyújtja be az MNB részére.

(2) Az akadályoztatás technikai oka lehet különösen

a) az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatásra használt informatikai rendszere működési rendellenessége vagy működésképtelensége,

b) a felhasználó akadályoztatása a számára kiosztott hozzáférési jogosultság megszűnése miatt,

c) a felhasználó akadályoztatása az általa használt elektronikus aláíró tanúsítvány érvénytelensége miatt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az adatszolgáltató - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az ERA rendszerben elérhető elektronikus űrlap kitöltésével teljesíti, amelyhez - az akadályoztatás jellegétől függően, amennyiben az rendelkezésre áll - mellékletként az akadályoztatás tényét igazoló dokumentumot is feltölti.

(4) Az ERA rendszerben korábban már regisztrált felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének érvényes elektronikus aláíró tanúsítvány hiányában is eleget tehet.

(5) A bejelentés mellékleteként elfogadott dokumentum formátumokat az MNB az ERA rendszerben, az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.

(6) Ha az adatszolgáltató az ERA rendszer üzemzavara miatt vagy a (2) bekezdés b) pontja esetében bejelentési kötelezettségének elektronikus úton nem tud eleget tenni, az üzemzavar elhárításáig vagy az akadály megszűnéséig a bejelentést írásban, postai úton (levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest) vagy telefonon (telefonszám: +36 1 428-2752) teheti meg az MNB részére.

(7) A jelen § alkalmazásában:

a) akadályoztatás: az adatszolgáltató érdekkörében felmerült technikai okra visszavezethető olyan ténybeli állapot, amelynek a következtében az adatszolgáltató az adatszolgáltatást az annak teljesítésére előírt határidőben vagy határnapon nem képes teljesíteni;

b) elektronikus űrlap: a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület;

c) felhasználó: az adatszolgáltató nevében eljáró természetes személy;

d) üzemzavar: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § n) pontjában meghatározott fogalom.

4. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. melléklet

a) I. pontjában foglalt táblázat 1. sora, valamint

b) II. pontjában foglalt, az M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatáshoz kapcsolódó táblák

2016. december 1-jén lépnek hatályba.

(3) Az 1. melléklet

a) I. pontjában foglalt táblázat 2-5., 7-10. és 15-17. sora, valamint

b) II. pontjában foglalt, az M02, M03, M04, M05, M12, M13, M14, M15, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE és SOLO_FINREP_AE MNB azonosító kódú adatszolgáltatáshoz kapcsolódó táblák

2017. január 1-jén lépnek hatályba.

5. § Az adatszolgáltató az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat

a) 1. sora szerinti "A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása" (MNB azonosító kód: M01) megnevezésű adatszolgáltatást 2016 decemberére mint tárgyidőszakra vonatkozóan az adatszolgáltatás 01. és 02. táblája előzetes adatok alapján történő kitöltésével teljesíti, a teljesítési határidő 2017. február 1.,

b) 6. sora szerinti "A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)" (MNB azonosító kód: M11) megnevezésű adatszolgáltatást 2016. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan az adatszolgáltatás 01. és 02. táblája kitöltésével teljesíti.

Nagy Márton s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

1. melléklet a 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelethez

I. Az adatszolgáltatások és az adatszolgáltatók köre, az adatszolgáltatások gyakorisága, teljesítésének módja, határideje

II. AZ EGYES ADATSZOLGÁLTATÁSOK TÁBLÁI

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

01. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepek nélküli, rezidens részének adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

01. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepek nélküli, rezidens részének adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

01. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepek nélküli, rezidens részének adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

01. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepek nélküli, rezidens részének adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

01. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepek nélküli, rezidens részének adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

01. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepek nélküli, rezidens részének adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

01. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepek nélküli, rezidens részének adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

01. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepek nélküli, rezidens részének adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

02. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

02. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

02. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

02. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

02. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

02. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

02. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

02. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

02. tábla: Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai

MNB azonosító kód: M01, M11

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (éves auditált adatok)

03. tábla: Hitelintézetek statisztikai eredménykimutatása

MNB azonosító kód: M02, M12

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - hitelek, hitel jellegű követelések és egyes egyéb eszközök

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - hitelek, hitel jellegű követelések és egyes egyéb eszközök (éves auditált adatok)

01. tábla

MNB azonosító kód: M02, M12

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - hitelek, hitel jellegű követelések és egyes egyéb eszközök

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - hitelek, hitel jellegű követelések és egyes egyéb eszközök (éves auditált adatok)

01. tábla folytatása

MNB azonosító kód: M03, M13

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - hitelek, hitel jellegű követelések és egyes egyéb eszközök - nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - hitelek, hitel jellegű követelések és egyes egyéb eszközök - nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (éves auditált adatok)

01.tábla

MNB azonosító kód: M03, M13

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - hitelek, hitel jellegű követelések és egyes egyéb eszközök - nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - hitelek, hitel jellegű követelések és egyes egyéb eszközök - nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (éves auditált adatok)

01. tábla folytatása

MNB azonosító kód: M04, M14

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - betétek, betét jellegű kötelezettségek és egyes egyéb források

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - betétek, betét jellegű kötelezettségek és egyes egyéb források (éves auditált adatok)

01. tábla

MNB azonosító kód: M04, M14

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - betétek, betét jellegű kötelezettségek és egyes egyéb források

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - betétek, betét jellegű kötelezettségek és egyes egyéb források (éves auditált adatok)

01. tábla folytatása

MNB azonosító kód: M05, M15

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - derivatívák

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - derivatívák (éves auditált adatok)

01. tábla

MNB azonosító kód: M05, M15

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - derivatívák

A hitelintézetek statisztikai mérlegének részletezése - derivatívák (éves auditált adatok)

01. tábla folytatása

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF0101

Felügyeleti mérleg - Eszközök

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF0102

Felügyeleti mérleg - Kötelezettségek

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF0103

Felügyeleti mérleg - Saját tőke

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF02

Felügyeleti eredménykimutatás

Nagyságrend: forint

Felügyeleti eredménykimutatás

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF03

Felügyeleti átfogó jövedelemkimutatás

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF07HT

A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása - Összesen

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF07HA

A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása - Forint

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF07HB

A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása - Deviza

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF0801

Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF0802

Alárendelt pénzügyi kötelezettségek

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF0901

Mérlegen kívüli kötelezettségek - adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF0902

Mérlegen kívüli követelések - kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF12

Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1301

Kapott biztosítékok és garanciák - Hitelek fedezetéül szolgáló biztosítékok és garanciák részletezése

Nagyságrend: forint

SF1302

Kapott biztosítékok és garanciák - Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a mérlegben szereplő biztosítékok

Nagyságrend: forint

SF1303

Kapott biztosítékok és garanciák - Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok [tárgyi eszközök]

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF14

Valós érték hierarchia: valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok

Naavsáarend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1801

Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Összesen

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1801

Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Összesen (folytatás)

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1801

Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Összesen (folytatás)

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1802

Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1802

Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Forint (folytatás)

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1802

Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Forint (folytatás)

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1803

Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Deviza

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1803

Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Deviza (folytatás)

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE,SOLO_FINREP_AE

SF1803

Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Deviza (folytatás)

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1901

Átstrukturált kitettségek - Összesen

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1901

Átstrukturált kitettségek - Összesen (folytatás)

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1901

Átstrukturált kitettségek - Összesen (folytatás)

Nagyságrend: forint_

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1902

Átstrukturált kitettségek - Forint

MNB azonositó kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1902

Átstrukturált kitettségek - Forint (folytatás)

MNB azonositó kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1902

Átstrukturált kitettségek - Forint (folytatás)

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1903

Átstrukturált kitettségek - Deviza

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1903

Átstrukturált kitettségek- Deviza (folytatás)

MNB azonositó kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF1903

Átstrukturált kitettségek - Deviza (folytatás)

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NE, SOLO_FINREP_AE

SF43

Céltartalékok

Nagyságrend: forint

MNB azonosító kód: SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_AE

SF46

A sajáttőke-változások kimutatása

Nagyságrend: forint

2. melléklet a 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelethez

Az adatszolgáltatások kitöltési előírásai

I. Általános rendelkezések

1. Kapcsolódó jogszabályok

1.1. az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Forintosítási tv.);

1.2. az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelet;

1.3. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR);

1.4. a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló 2013. szeptember 24-i 1071/2013/EU európai központi bank rendelet (EKB/2013/33) (átdolgozott szöveg) (a továbbiakban: EKB BSI rendelet).

2. Fogalmak

2.1. Az adatszolgáltatások mindegyikéhez kapcsolódó fogalmak

2.1.1. Beruházási hitel: a tárgyi eszköz beszerzésére, létesítésére, saját vállalkozásban történő előállítására, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezésére, rendeltetésszerű használatbavételére (az üzembe helyezésig felmerült minden tevékenységre: szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, tervezés, előkészítés, lebonyolítás, stb.), meglévő tárgyi eszköz bővítésére, rendeltetésének megváltoztatására, átalakítására, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésére - és az ezekhez hozzákapcsolódó tevékenységek finanszírozására - szolgáló hitel.

2.1.2. EGT-fióktelep: amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat szerint az EGT-fióktelep is köteles, a kitöltési előírások alkalmazása szempontjából hitelintézeten az ugyanezen típusú EGT-fióktelepet is érteni kell.

2.1.3. Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a hitelintézet kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a hitelintézet kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni azokat az újratöltődő (rulírozó, rollover) hiteleket is, amelyek az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkeznek:

- a hitelfelvevő egy előre jóváhagyott összeghatárig használhat vagy vehet fel pénzt,

- a hitelfelvevő nem köteles előzetesen értesíteni a hitelintézetet a lehívásról, vagy az értesítés kizárólag tájékoztatásra szolgál, és a hitelt folyósító pénzügyi intézmény nem tagadhatja meg az igénybevételt,

- a rendelkezésre álló hitel összege a pénzfelvétel és pénzvisszafizetés következtében nőhet vagy csökkenhet,

- a hitel többször igénybe vehető,

- nincs rendszeres pénz-visszafizetési kötelezettség.

2.1.4. Forgóeszköz hitel: a rövid lejáratú eszközök finanszírozására, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követelésekre, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre szolgáló, általában 1 éves vagy rövidebb futamidejű hitel.

2.1.5. IAS, IFRS: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi számviteli standardok.

2.1.6. Mikro-, kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: KKV): a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti vállalkozás.

2.1.7. Money market ügylet: jellemzően nagyvállalatokkal a Treasury-n keresztül, a bankközi ügyletekhez hasonló kamatfeltételekkel kötött, általában rövid futamidővel rendelkező hitel.

2.1.8. Projektfinanszírozási hitel: a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettségek. 2.2. Az M01-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogalmak

2.2.1. Aktuális kamatláb: az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatláb.

2.2.2. Bruttó fennálló tőkeösszeg: valamely követelés vagy tartozás partnerekkel, ügyfelekkel szemben fennálló, bruttó, elhatárolt kamatokat nem tartalmazó névértéke (tőkeértéke). Ez a könyv szerinti érték értékvesztéssel növelt, felhalmozott kamatokkal csökkentett, statisztikai értékelési különbözettel korrigált állománya.

2.2.3. Egyszerű devizacsere ügylet (simple currency swap vagy FXswap): olyan árfolyamügylet, amely alapesetben egy adott deviza azonnali eladását/vételét és egy időben ugyanannak a devizaösszegnek a határidős vételét/eladását jelenti: azonnali ügylet (spot) + határidős ügylet (forward) = devizacsere-ügylet (swap).

2.2.4. Eladási (put) opció: olyan származtatott ügylet, mely az opciós díj megfizetése ellenében kötelezettség nélküli jogot biztosít egy meghatározott jövőbeli időpontban egy meghatározott mennyiségű termék előre rögzített áron történő eladására.

2.2.5. Eladott hitelderivatíva: azon hitelderivatívák, amelyeknél az adatszolgáltató valamilyen formában a védelmet eladta (azaz a hitelkockázatot átvállalta).

2.2.6. Értékpapírosítás: a CRR értelmében olyan tranzakció, amelynek keretében egyes hitel jellegű követelések átruházásra kerülnek valamely értékpapírosítást végző intézményhez, illetve a követeléshez tartozó hitelkockázat vagy annak egy része áthárításra kerül az értékpapírosítást végző intézmény által kibocsátott értékpapírokba. A kockázatok áthárítása kétféle módon valósulhat meg: az egyik esetben tényleges követelés-átruházás történik- ebben az esetben a számviteli szabályok függvényében a követelés kikerülhet a hitelintézet könyveiből -, míg a másik esetben hitelderivatívákkal vagy garanciákkal történik a kockázatok áthárítása, ebben az esetben a követelés továbbra is a hitelintézet mérlegében marad. Típusai:

2.2.6.1. Szintetikus értékpapírosítás: olyan értékpapírosítás, amelynél az értékpapírosítás tárgyát képező követelésekkel kapcsolatos kockázatok áthárítása hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és a követelés állománya továbbra is az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet mérlegében marad.

2.2.6.2. Hagyományos értékpapírosítás: olyan értékpapírosítás, amelynél az értékpapírosítás tárgyát képező követeléseket a hitelintézet részben vagy teljes egészében az értékpapírosítást végző intézményre ruházza át, a követelés a számviteli szabályok függvényében kikerülhet a hitelintézet könyveiből.

2.2.7. Évesített kamatláb: a kamatláb éves szintre való kivetítése, éves százalékos mértékben való kifejezése. Az évesített kamatláb meghatározása a következő két képlettel lehetséges:

1. képlet:

Ak: a k sorszámú hitelrészlet illetve betételhelyezés összege, a képlet akkor is alkalmazható, ha a hitelt egy részletben veszik igénybe, illetve egyszerre helyezik el a betétet. Ilyenkor a képlet bal oldalán az elhelyezett betétösszeg, illetve a felvett hitel összege található.

A'k: a k' sorszámú törlesztőrészlet összege, illetve a betét-visszafizetés összege (kamatokkal növelve),

m: a hitelfolyósítások, betételhelyezések száma,

m': a törlesztőrészletek, betét-visszafizetések száma,

tk: a k-adik hitelfolyósítás, betételhelyezés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

t'k: a k'-adik törlesztőrészlet, betét-visszafizetés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

i: az évesített kamatláb századrésze.

2. képlet:

X: az évesített kamatláb

rsz: a szerződésben meghatározott éves kamatláb

N: az éven belüli kamattőkésítések száma (pl. féléves gyakoriságú kamattőkésítés esetén 2, negyedéves gyakoriságú kamatfizetés esetén 4).

2.2.8. Fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele részére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is.

2.2.9. Forward (tőzsdén kívüli határidős ügylet): olyan, szervezett piacon kívül (OTC-n) megkötött, meghatározott mennyiségű termék megvásárlására vagy eladására szóló származtatott ügylet, ahol az árat a szerződés létrehozásakor határozzák meg, a szállításra és a pénzügyi rendezésre pedig meghatározott jövőbeni időpontban kerül sor.

2.2.10. Futures (tőzsdei határidős ügylet): a szervezett piacon (tőzsdén) megkötött, meghatározott mennyiségű termék megvásárlására vagy eladására szóló származtatott ügylet, ahol az árat a szerződés létrehozásakor határozzák meg, a szállításra és a pénzügyi rendezésre pedig meghatározott jövőbeni időpontban kerül sor.

2.2.11. Határidős kamatláb megállapodás (FRA, forward rate agreement): két fél közötti, egy jövőbeni időpontban induló periódusra vonatkozó határidős kamatláb megállapodás, amely lehetővé teszi a jövőben esedékes hitelfelvétel vagy befektetés kamatának rögzítését.

2.2.12. Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet - meghatározott szerződési feltételek megléte esetén -a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.

2.2.13. Hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS): egy adott pénzügyi eszköz tartásából kifolyólag futott hitelkockázat transzferálására, azaz a partner (referenciaentitás) fizetésképtelensége esetén felmerülő veszteségek fedezésére alkalmas származtatott ügylet. Két szereplője van: a védelem eladója, aki a hitelkockázatot átvállalja és a védelem megvásárlója, aki a hitelkockázatot továbbadja. A védelem megvásárlója az ügylet lejáratáig meghatározott időközönként, meghatározott összeget (swap prémium vagy swap spread) fizet a védelem eladójának. A védelem eladója ezért cserébe vállalja azt a kötelezettséget, hogy ha az ügylet futamideje alatt a védelem megvásárlójának partnere fizetésképtelenné válik, akkor megtéríti a védelem megvásárlójának összes olyan veszteségét, amely a partner fizetésképtelenségéből fakad.

2.2.14. Kamatozó devizacsere ügylet (Cross currency interest rate swap - CCIRS): az ügyletet kötő felek kamatfizetések és tőkeösszegek cseréjéről állapodnak meg, meghatározott tőkeösszegekre és meghatározott periódusra vonatkozóan. A csere eltérő devizájú tőke és kamatösszegre vonatkozik. A kicserélt kamatok lehetnek fixek (fix to fix), változók (floating to floating - basis swap), illetve a megállapodás vonatkozhat fix kamatok változóra (fix to floating) illetve változó kamatok fixre történő cseréjére (floating to fix) is. Ebbe a körbe nemcsak deviza-deviza csere ügyletek, hanem forint-deviza, deviza-forint ügyletek is beletartoznak. Ezen ügyletek egyik altípusa, a Bázis swap, amelynél a kamatcsere két eltérő változó alapú kamat cseréjére vonatkozik. Szintén ebbe a körbe tartozik a Mark-to-market swap, amely esetében az ügylet résztvevői elsősorban a deviza árfolyamváltozások hatására változó partner (hitel) kockázatuk csökkentése érdekében meghatározott feltételek mellett megváltoztatják valamely elcserélt tőkeösszeget, és a különbözetet egymással elszámolják, vagy a partnerkockázat kezelése betét elhelyezéssel történik, miközben az ügylet feltételei nem változnak.

2.2.15. Kamatswap (IRS, Interest Rate Swap): azonos devizanemben meghatározott tőkeösszegre vonatkozó kamatfizetések cseréjét jelentő derivatív ügylet. Alapesetben két fél közötti megállapodás változó kamatozású kamatfizetések fix kamatozású kamatfizetésekre való cseréléséről (vagy fordítva), egy meghatározott tőkeösszegre és meghatározott periódusra vonatkozóan.

2.2.16. Különleges célú gazdasági egység (Financial Vehicle Corporation; FVC): értékpapírosítást végző pénzügyi közvetítő vállalat. A különleges célú gazdasági egységek listáját az ügyfelek szektormeghatározását segítő, a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet (a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.) 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.[7]

2.2.17. Multicurrency (többdevizás) ügylet: olyan ügylet, amelynek keretében a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.

2.2.18. Rulírozó hitel: hitelkeret terhére folyósított olyan hitel, amely esetében nincs rendszeres pénz visszafizetési kötelezettség, a rendelkezésre álló hitel összege a pénzfelvétel és pénzvisszafizetés következtében nőhet vagy csökkenhet, és a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti.

2.2.19. Statisztikai értékelési különbözet: a hó végi tőkeérték és a (nettó) könyv szerinti érték eltéréséből az elhatárolt (statisztikai) kamat és az értékvesztés által nem magyarázott összegek. Itt kell kimutatni az effektív kamat számítása miatti eltérést, valamint az instrumentumok kezdeti értékeléséből fakadó valós érték különbözetet is.

2.2.20. Statisztikai kamat(jövedelem): a statisztikai kamatbevétel vagy ráfordítás az instrumentumok tőkeértéke és szerződés szerinti kamatlába alapján számított, az időszakra járó vagy fizetendő kamat, beleértve (értékpapírok esetében) a kibocsátási diszkontból vagy prémiumból (a névértéktől eltérő kibocsátási értékből) eredő, a futamidő alatt egyenletesen halmozódó kamatot is. A statisztikai kamatjövedelem részének tekintendő a kamatokkal együtt felszámított díj és jutalék is: többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, az értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a sajátos szállításos repó ügyletek után fizetendő kamatok. Nem tekinthető ugyanakkor a statisztikai kamatjövedelem részének az eltérő értékelési módszer (például effektív kamatláb módszer) alkalmazásából fakadó különbözet. A statisztikai felhalmozott kamat a statisztikai kamatjövedelem pénzügyileg még nem rendezett része, amely mérlegállományként jelenik meg az időszak végén.

2.2.21. Swap ügylet (csereügylet): olyan származtatott ügylet, mely során a felek kifizetések cseréjében állapodnak meg, azaz a szerződésben előre meghatározott feltételek szerint cash flow cserét/cseréket hajtanak végre. A fizetések meghatározott jövőbeli időpontokban, vagy periódusonként történnek, meghatározott névleges összegekre vonatkoztatva, a ténylegesen fizetendő cash flow összegek pedig a mögöttes termék referencia árán, hozamán alapulnak.

2.2.22. Számla-összevezetés: a fogalom alatt alapvetően kétféle ügylet-típus értendő:

2.2.22.1. cash-pool, amely esetében az ügyfélcsoport bankszámláinak - általában nap végi - összevezetése egy főszámlára ténylegesen megtörténik, s az egyes pool-tagok a főszámla egyenlege erejéig egymást hitelezik, a bank pedig csak a főszámla mínuszba menetele esetén nyújt hitelt az ügyfélcsoportnak. E konstrukciónak léteznek különböző altípusai (pl. zero balancing, target balancing), de az ügylet lényegét tekintve azok egységesen kezelendők.

2.2.22.2. kamat pool, azaz a virtuális, vagy notional pool konstrukció, amely nem jár tényleges számla-összevezetéssel, kizárólag arra irányul, hogy bizonyos szempontból kapcsolatban álló ügyfélcsoport (vagy egy ügyfél több számlája esetén) kedvezőbb kamatot érhessen el a bankszámláik egyenlegeinek virtuális összevezetése segítségével megállapítható egyenleg alapján.

2.2.23. Szerződéses kamatláb: az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kamatláb.

2.2.24. Tőzsdei/Nem tőzsdei ügylet: az adott ügylet megkötésére tőzsdei vagy tőzsdén kívüli (OTC) piacon került sor.

2.2.25. Új szerződés: minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és az ügyfelek között, amely

- elsőként határozza meg a betét és a hitel kamatlábát,

- a meglévő hitelre és betétre vonatkozó új megállapodás, ha a betét és a hitel típusa megváltozik, vagy ha a kamatkondíciókban - beleértve az egyéb költségeket is - változás van.

Újnak tekintendő az átárazott szerződés is, kivéve az az átárazás, amely

- automatikusan - az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül - történik, és

- ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem (pl. a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg), vagy

- fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

Új szerződésnek tekintendő a tárgyhónapban kötött új betétszerződés akkor is, ha az a tárgyhónapban lejár, illetve ha az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet.

Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél bankszámlájáról rendszeresen - az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján - növeli a már meglévő lekötött betétet.

Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül.

2.2.26. Vásárolthitelderivatíva: azon hitelderivatívák, amelyeknél az adatszolgáltató valamilyen formában a védelmet megvásárolta (azaz a hitelkockázatot transzferálta).

2.2.27. Vételi (call) opció: olyan származtatott ügylet, mely az opciós díj megfizetése ellenében kötelezettség nélküli jogot biztosít egy meghatározott jövőbeli időpontban egy meghatározott mennyiségű termék előre rögzített áron történő megvételére.

2.3. A SOLO_COREP_NY, SOLO_COREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_NE és a SOLO_FINREP_AE MNB azonosító kódú adatszolgáltatásokhoz (a továbbiakban együtt: SOLO COREP-FINREP adatszolgáltatások) kapcsolódó fogalmak

2.3.1. Átstrukturált kitettség: a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet alapján átstrukturáltnak minősülő kitettség.

2.3.2. ISIN kód: az ISIN azonosítóról szóló MNB rendelet szerinti értékpapír azonosító.

2.3.3. Lakóingatlan: a Magyarország területén található, lakás céljára létesített, használatba vételi engedéllyel rendelkező, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház vagy gazdasági épület.

2.3.4. LEI-kód: a szervezetekhez rendelt globális jogiszemély-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban részt vevő feleket.

2.3.5. Nem teljesítő kitettség: a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet alapján nem teljesítőnek minősülő kitettség.

2.4. Az adatszolgáltatások tábláiban és az azok kitöltésére vonatkozó előírásokban használt, a 2.1.-2.3. pontban foglaltakon kívüli kifejezések tartalmára - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

3. Szektor-meghatározások

Az adatszolgáltatásokban a szervezetek (partnerek, ügyfelek) szektorának meghatározásakor - a jelen melléklet eltérő rendelkezése hiányában - az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A. pontjában leírtaknak megfelelően kell eljárni.[8]

4. Az adatszolgáltatások EBEAD és KAP rendszeren való beküldésére vonatkozó általános előírások[9]

4.1. Az EBEAD rendszer használatának technikai feltételei, a beküldésre vonatkozó alapvető szabályok[10]

4.1.1. Számítástechnikai környezetre vonatkozó feltételek:

a) internetkapcsolat,

b) HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program (támogatott böngésző: Internet Explorer),

c) Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,

d) e-mail postafiók,

e) HTTPS alapú kommunikáció és

f) a bejelentkezés módjától függően a 4.1.2.2. vagy a 4.1.2.3. alpontban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.

Az EBEAD rendszer éles használata előtt a technikai feltételek megléte ellenőrizhető az EBEAD rendszer tesztkörnyezetében.

4.1.2. Regisztráció

4.1.2.1. A regisztráció módja:

a) felhasználónév és jelszó alapú regisztráció vagy

b) tanúsítvány alapú regisztráció.

4.1.2.2. A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

a) a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök és

b) az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.

4.1.2.3. A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

a) postai úton történő regisztráció az MNB-nél és

b) a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.

4.1.3. Bejelentkezés

Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján történik.

4.1.4. Az EBEAD rendszer használata

4.1.4.1. Az adatszolgáltatónak az EBEAD rendszerben, az általa teljesítendő minden egyes adatszolgáltatás vonatkozásában meg kell adnia az adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos értesítések fogadására szolgáló elektronikus elérhetőségét (e-mail cím).

4.1.4.2. Az EBEAD rendszer használatához szükséges további információkat az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4.2. A KAP rendszer használatának technikai feltételei, a beküldésre vonatkozó alapvető szabályok[11]

4.2.1. Számítástechnikai környezetre vonatkozó feltételek:

a) internetkapcsolat,

b) HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program (támogatott böngésző: Internet Explorer),

c) e-mail postaiók,

d) az ERA rendszerhez tartozó érvényes regisztráció és

e) fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláíró tanúsítvány.

4.2.2. Regisztráció

4.2.2.1. A KAP rendszer az ERA rendszer Adatszolgáltatás megnevezésű szolgáltatására történő, tanúsítvány alapú regisztrációt - adatszolgáltató által kijelölt természetes személy regisztráció során történő azonosítása - követően érhető el.

4.2.2.2. A KAP rendszer használatához regisztráló felhasználónak rendelkeznie kell fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláíró tanúsítvánnyal, és a fokozott biztonságú aláíró tanúsítvány csak olyan hitelesítésszolgáltatótól származhat, amelynek a gyökértanúsítványát a közigazgatási gyökér-hitelesítés szolgáltató (KGyHSz) hitelesítette, gyökértanúsítványba foglalva azt.

4.2.2.3. Az ERA rendszerhez történő regisztráció az MNB honlapján, az alábbi elérési útvonalon kezdeményezhető: https://era.mnb.hu/regdb.web/Regisztracio/RegisztracioLeiras.aspx.

4.2.2.4. A regisztráció részletes folyamatát az ERA rendszer felületén elérhető "Súgó" tartalmazza.

4.2.3. Bejelentkezés

Az ERA rendszerbe történő bejelentkezés felhasználónév és jelszó használata útján történik.

A regisztráció során felhasználónévként kizárólag egyedi, más felhasználó által még nem regisztrált felhasználónév választható. Az ERA rendszer a felhasználónév egyediségét ellenőrzi. A felhasználónév megváltoztatására az új regisztrációra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

4.2.4. A KAP rendszer használata

4.2.4.1. A KAP rendszeren keresztül az adatszolgáltató nevében kizárólag érvényes és jóváhagyott regisztrációval rendelkező személy (intézményi képviselő) jogosult adatszolgáltatást beküldeni.

4.2.4.2. Az adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva kell teljesíteni.

4.2.4.3. Az adatszolgáltató a KAP rendszerbe feltöltött adatszolgáltatásról a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus "érkeztetett" üzenetet kap.

4.2.4.4. A KAP rendszer a beküldött adatszolgáltatás státuszáról - a feltöltött adatszolgáltatás jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében - a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Amennyiben az adatszolgáltatás hibásan került teljesítésre, akkor az adatszolgáltató "visszautasított", az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén "feldolgozott" státuszról szóló üzenetet kap.

4.2.4.5. Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött adatszolgáltatására vonatkozóan "feldolgozott" státuszról szóló üzenetet kapott.

4.2.4.6. A KAP rendszer használatát segítő útmutatást a KAP rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

4.3. Az M01-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatások EBEAD rendszeren való beküldéséhez kapcsolódó további követelmények[12]

4.3.1. Amennyiben az adatszolgáltató az adatszolgáltatás teljesítése után az abban szerepeltetett adatokat befolyásoló információk birtokába jut, adatszolgáltatását módosítja, ideértve az auditált adatszolgáltatásokban bekövetkezett változásoknak az érintett havi és éves adatszolgáltatásokon történő átvezetését is. Az adatszolgáltató az általa - Számviteli politikájában vagy egyéb módon - meghatározott jelentős mértékű eltérés esetén a módosításról, valamint a módosítással érintett időszak tartamáról az MNB Statisztikai igazgatóságát előzetesen, elektronikus úton tájékoztatja (e-mail cím: statisztika_fm@mnb.hu).

4.3.2. Mind az eredeti, mind a módosító adatszolgáltatás beküldésekor az adott vonatkozási időhöz és gyakorisághoz tartozó, teljes körű tartalommal rendelkező adatszolgáltatást kell beküldeni.

4.3.3. Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása nemleges, ekkor a "bizonylat jellege" mező értéke "N".

4.3.4. Az adatszolgáltató egy adatszolgáltatáson belül bármely táblára jelezheti, hogy arra vonatkozóan nem rendelkezik adattal, ebben az esetben az adott táblát "nemleges"-ként küldheti.

4.3.5. Ha a számértéket tartalmazó mező értéke nulla, és a küldendő adat tizedesjegyeinek pontossága nem került meghatározásra, akkor ezek a mezők üresen hagyhatóak vagy nulla értékkel tölthetőek fel. Amennyiben az adat tizedesjegyeinek pontossága meghatározásra került, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel ellátva kell megadni. Amennyiben az előírt pontosságnál kevesebb tizedesjegy kerül megadásra, az hibának számít, több tizedesjegy megadása esetén az EBEAD rendszer kerekít az előírt tizedesjegy pontosságra.[13]

4.3.6. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

4.3.7. Az adatszolgáltatás jelentésfájljának elkészítésére vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.[14]

*Az adatszolgáltatás konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

4.4. A SOLO COREP-FINREP adatszolgáltatások KAP rendszeren való beküldéséhez kapcsolódó további követelmények[15]

4.4.1. Amennyiben az adatszolgáltatás valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor az adatszolgáltató a tábla első sorát nulla ("0") értékkel feltöltve küldi meg.

4.4.2. Ha az MNB megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel, az adatszolgáltató a javított adatszolgáltatást az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére. Ha az adatszolgáltató az adatszolgáltatás teljesítését követően olyan, az adatszolgáltató által - Számviteli politikájában vagy egyéb módon - meghatározott jelentős mértékű eltérést tár fel, amely az adatszolgáltatás alapjául szolgáló nyilvántartások javítását teszi szükségessé, akkor az adatszolgáltatást visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. Az adatszolgáltató a jelen pont szerint módosított adatszolgáltatást az eltérés feltárásától számított 15 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

4.4.3. Az adatszolgáltató a módosító adatszolgáltatás beküldésével egyidejűleg tájékoztatja az MNB adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.

A módosított adatszolgáltatásban az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a "Mód" oszlopban "M"-mel kell megjelölni. A teljes adatszolgáltatást (a javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

4.4.4. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

4.4.5. Az adatokat egységnyi forintban kell megadni.

4.4.6. Előjelekre vonatkozó szabályok

4.4.6.1. Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az "összesen" értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.

4.4.6.2. A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt "(-)" jellel jelölik, például "(-) Saját részvények".

4.4.6.3. "Tartozik/követel" jelölés, pozitív és negatív előjelek:

4.5.[16]

II. Az M01-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás speciális kitöltési előírásai

1. Irányelvek

A statisztikai információk helyessége érdekében:

a) teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. azon adatszolgáltatásoknál, amelyekben a teljes mérleg adatait kell jelenteni, a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel),

b) egy adatszolgáltató azonos tartalmú adatainak egymással konzisztensnek kell lenniük,

c) a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük,

d) az adott adatszolgáltató által teljesített különböző típusú adatszolgáltatásokban az azonos számviteli tartalmú adatoknak tételesen meg kell egyezniük.

2. A negyedév utolsó hónapjára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése

2.1. A negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan - a 2.2. és 2.3. pontban foglaltak kivételével -, amennyiben az előzetes és a végleges adatokra vonatkozó beküldési határidő között változtak az egyes adatszolgáltatásokban jelentendő adatok, kétszer kell az adatszolgáltatást teljesíteni: az első teljesítési határidő, azaz a tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanapja utáni változások esetén a negyedéves számviteli zárással összhangban lévő - IFRS-t alkalmazó hitelintézet esetében a SOLO_FINREP_NE MNB azonosító kódú adatszolgáltatás beérkezésekori - adatokkal frissítve, legkésőbb a tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapig újra kell küldeni az adatszolgáltatást.

2.2. A 2016. decemberre mint tárgyidőszakra vonatkozó M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. táblájának adatait, valamint ennek megfelelően a 2017. januárra mint tárgyidőszakra vonatkozó M02-M04 MNB azonosító kódú adatszolgáltatások egyes nyitó adatait az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. F01, F03, F82 és F83 MNB azonosító kódú, 2016. december 31-ére vonatkozó adatszolgáltatásokban jelentett adatokkal összhangban kell teljesíteni. Az így jelentett adatokat pedig az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. F08, F09, F14, F84 és F85 MNB azonosító kódú, 2016. december 31-ére vonatkozó adatszolgáltatásokban jelentett adatokkal összhangban kell módosítani, és ezen adatszolgáltatásokkal egyidejűleg újra megküldeni.

2.3. Amennyiben a hitelintézet külföldön fióktelepet működtet, a 2.2. pontban előírtak mellett a 2016. decemberre mint tárgyidőszakra vonatkozó M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 02. táblájának adatait is az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. F77 és F78 MNB azonosító kódú, 2016. december 31-ére vonatkozó adatszolgáltatásaiban jelentett adatokkal összhangban kell teljesítenie, illetve az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. F79, F80 és F81 MNB azonosító kódú, 2016. december 31-ére vonatkozó adatszolgáltatásaiban jelentett adatokkal összhangban kell módosítania.

3. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

3.1. Azon hitelintézet számára, amely az IFRS alapján vezeti számviteli nyilvántartását, az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában -az IFRS-ekben és az IFRS-eket alkalmazókra is vonatkozó hazai számviteli előírásokban meghatározottak az irányadóak. Ezen esetekben az adatszolgáltatások fő tételeinek összhangban kell lenniük az SF0101, SF0102, SF0103 és SF02 táblákban jelentett tételekkel.

3.2. Azon hitelintézetek számára, amelyek nem álltak át az IFRS alapú könyvvezetésre és beszámoló készítésre, az adatszolgáltatások összeállításakor az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a mindenkor hatályos hazai számviteli rendelkezések az irányadóak.

3.3. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak.

4. Országonkénti bontás és a szektor-meghatározás speciális szabályai[17]

4.1. Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.

4.2. Az adatszolgáltatásban a rezidens és nem-rezidens partnerek szektor szerinti besorolását az alábbi táblázat alapján kell elvégezni:[18]

4.3. Az adatszolgáltatásokban az egyes nemzetközi intézmények ország- és szektorbesorolását a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett lista tartalmazza.

5. A főkönyv lezárása

Az adatszolgáltató az MNB részére készített jelentések alátámasztásául minden hónap végére vonatkozóan köteles főkönyvét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 114/H. § (1) és (2) bekezdése figyelembevételével lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie, azaz figyelembe kell venni a tárgyhónapot érintő, de a tárgyhónap végéig még nem könyvelt, a hó vége utáni legalább harmadik munkanapig ismertté vált tételeket.

6. A táblák kitöltésére vonatkozó részletes előírások

6.1. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. táblájában az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel nem konszolidált, rezidens részének (egyedi) adatait kell szerepeltetni. A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézetnek az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 02. táblájában külön ki kell mutatnia a külföldi fióktelep adataival együttes állományokat is. (A külföldi fiókteleppel nem rendelkező hitelintézet az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 02. tábláját nemlegesen küldi.)

Statisztikai szempontból az adatszolgáltató hitelintézet külföldi fióktelepe különálló külföldi (nem rezidens) hitelintézetnek minősül, így az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. táblájában a fiókteleppel kapcsolatos követelések és kötelezettségek állományát ennek megfelelően, a külföldi hitelintézettel szemben kell kimutatni.

Az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. táblájában szereplő, az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel nem konszolidált, egyedi adatait kell tovább részletezni.

A külföldi fiókteleppel nem rendelkező hitelintézet esetében az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. táblájában, a külföldi fiókteleppel rendelkező hitelintézet esetében pedig a 02. táblában jelentett állományoknak összhangban kell lenniük az adatszolgáltató számviteli nyilvántartásában, továbbá azon hitelintézet esetében, amely az IFRS alapján vezeti számviteli nyilvántartását, az SF0101, SF0102 és SF0103 táblában jelentett állományokkal, figyelembe véve az e rendeletben szabályozott besorolási vagy értékelési eltéréseket. A külföldi fiókteleppel rendelkező adatszolgáltatónak az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblájában a külföldi fióktelepe adataival konszolidált adatokat is szerepeltetnie kell. A tárgyévi eredmény, valamint a saját tőke összegének egyeznie kell a külföldi fiókteleppel együttes, illetve a külföldi fióktelep nélküli kimutatásban.

6.2. A devizatételek forintértékének meghatározása

6.2.1. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben és év végére vonatkozóan is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. A hitelintézetnek az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve a deviza- és valutakészleteket az értékelést megelőző utolsó hónapban alkalmazott középárfolyamon kell értékelnie. Az állományváltozásokat a könyvekben szereplő forintértéken kell szerepeltetni, ha ez nem állapítható meg, akkor az MNB havi átlagos középárfolyamán. Az árfolyamok elérhetőségét az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

6.2.2. A deviza alapú követelések, kötelezettségek forint értékét az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblájában a megfelelő deviza kategóriában (euró vagy egyéb deviza oszlopban) kell kimutatni. A devizatételekre képzett értékvesztés és statisztikai értékelési különbözet, valamint az elhatárolt kamatok forintértékét a megfelelő deviza kategóriában (euró vagy egyéb deviza oszlopban) kell jelenteni. Hasonlóképpen kell eljárni az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban is: a deviza alapú tételeket, valamint az azokhoz kapcsolódó tételeket a követelés,kötelezettség devizaneme szerinti bontásban, forint értéken, egységnyi forintban kell jelenteni. Az M05 és M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a vételi és eladási pozíciók (notional) névértéke esetében a kötéskori névértékeket eredeti devizanemekben szükséges megadni.

6.3. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblájában a negatív összegként szerepeltetendő tételeket - például eszköz oldali értékvesztések - negatív előjellel kell jelenteni. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblájában a bevételeket, kiadásokat, költségeket, ráfordításokat - az esetlegesen előforduló negatív kamatok kivételével - jellemzően pozitív előjellel kell feltüntetni. Az egyenlegező tételek pozitív és negatív értéket egyaránt felvehetnek.

Az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásokban szereplő egyes értékmezők esetében alkalmazandó előjeleket a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

6.4. Lejárat meghatározása

Az M01 és MII MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban szereplő eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell lejárati kategóriákba sorolni. (A lejáratok meghatározásakor egy év alatt 365 napot, szökőévben 366 napot kell érteni.)

6.5. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblája egyes instrumentumait (egyes pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit), illetve a 03. tábla ezen instrumentumokkal kapcsolatos havi statisztikai kamatbevételeit és kamatráfordításait az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban kell részletezni. A vonatkozó instrumentumok és az instrumentumok közötti megfeleltetések az alábbiak:

6.6. Az adatszolgáltatásokban szerepeltetendő adatok tartalmi és formai követelményeit a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az M02-M05 és az M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatások egyes adatleíró mezőihez tartozó lehetséges kódértékeket a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

Az adatszolgáltatásokban az értékadatokat alapvetően egységnyi forintban kell jelenteni. Ez alól kivételt képeznek az M02-M05, M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatások ügylet darabszámra és a kamatlábakra vonatkozó értékmezői. A darabszámok esetén pozitív egész számokat, a kamatlábakra vonatkozó értékek jelentésekor pedig százalékos formájú, 4 tizedes jeggyel ellátott értékadatokat kell szerepeltetni az adatszolgáltatásokban (pl. egy 1,35 százalékos állományi betéti kamatláb esetén a jelentendő értékadat: 1,3500).

6.7. A hiteleket (követeléseket) és a betéteket (kötelezettségeket) bruttó módon kell kimutatni, más eszközökkel és forrásokkal nem nettósíthatók.

A pénzügyi derivatíva követelések és tartozások állományi adatait (pozícióit) és tranzakcióit piaci értéken, bruttó módon, ügyletenként kiértékelve kell összesíteni, és így kell az adatszolgáltatásokban szerepeltetni. A követelés és tartozás oldali tételek a derivatívák esetében sem nettósíthatók.

6.8. Az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásokban az azonos tulajdonságokkal rendelkező - az egyes adatleíró mező tekintetében rendre ugyanazon értékeket felvevő - tételeket aggregálni kell, és ennek megfelelően kell jelenteni. (Ennek értelmében nem fordulhat elő, hogy az adatszolgáltatás különböző soraiban jelentett rekordok minden adatleíró mező mentén megegyeznek.)

6.9. Az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásokban azokat a tételeket is szerepeltetni kell, amelyek állománya az időszak végén ugyan nulla, de tartozik hozzájuk olyan értékmező - például átsorolás, tárgyidőszakra jutó (statisztikai) kamat, felhalmozott (statisztikai) kamat tárgyidőszaki záró állomány -, amelyet a kitöltési előírások értelmében jelenteni kell.

6.10. A CRR szerinti nem teljesítő (defaulted) hitelek kezelése az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban

Az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban az "Állományi aktuális kamatláb" és "Állományi évesített kamatláb" megnevezésű értékmezőkhöz kapcsolódó adatok jelentésekor a CRR 178. cikk (1)-(5) bekezdése alapján nem teljesítőnek (defaulted) minősített hitelek állományát és kamatlábát a súlyozott átlagkamatláb meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Amennyiben az adatszolgáltatás adott során azért nem szerepelne kamatláb, mert az állomány csak a CRR 178. cikk (1)-(5) bekezdése alapján nem teljesítőnek (defaulted) minősített hiteleket tartalmaz, az aktuális és évesített kamatlábra is "na" értéket kell jelenteni.

6.11. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblájában az eszközöket és forrásokat alapvetően elhatárolt kamatokkal együttes könyv szerinti nettó értéken kell szerepeltetni. Egyes eszköz és forrás fajtáknál ezen felül fel kell tüntetni az instrumentum bruttó tőkeértékét, statisztikai felhalmozott kamatát, értékvesztését, továbbá statisztikai értékelési különbözetét is, az instrumentum megnevezésében, illetve sorkódjában foglaltaknak megfelelően.

6.12. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblájában a sorkódok értékelésre vonatkozó betűjelének jelentése az alábbi:

6.13. A táblákban a szürke mezők nem tölthetők ki.

III. A SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE és a SOLO_FINREP_AE MNB azonosító kódú adatszolgáltatás speciális kitöltési előírásai

1. Tartalmi követelmények

1.1. A mindenkor hatályos számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszerveznie és gondoskodnia arról, hogy minden táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

1.2. A táblákban meghatározott pénzügyi információkat az IFRS megjelenítésre, beszámításra és értékelésre vonatkozó szabályaival összhangban kell előállítani. A táblák kitöltését segítő, az egyes sorokra, oszlopokra vonatkozó konkrét IAS és IFRS hivatkozásokat a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

1.3. Az adatszolgáltatásban szereplő állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

1.4. A külföldi pénznemben fennálló állományi és forgalmi adatok forintra történő átszámítása:

Egyes adatszolgáltatások forint, deviza, valamint összesen táblákat tartalmaznak. A deviza táblákban a külföldi pénznemben fennálló vagy külföldi pénznemen alapuló követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell szerepeltetni.

Az állományi típusú jelentéseknél a valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek (devizák) forintra történő átszámítását a Számv. tv. 114/H. § (2) bekezdése alapján megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni.

Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.

A forgalmi típusú jelentéseknél az adott tábla kitöltési előírásainak eltérő rendelkezése hiányában a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az adatszolgáltató számviteli politikájában előírtaknak megfelelően.

1.5. A 2016. december 31-re vonatkozó SOLO_FINREP_NY és SOLO_FINREP_NY_AE MNB azonosító kódú adatszolgáltatás a következő táblákat tartalmazza: SF0101, SF0102, SF0103, SF02, SF03, SF0801, SF1801, SF1802, SF1803, SF1901, SF1902, SF1903, SF46.

2. Számviteli portfóliók

2.1. Pénzügyi eszközök

2.1.1. A "számviteli portfóliók" kifejezés a különböző értékelési szabályok szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a "készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látraszóló betétek" tételbe sorolt, látra szóló követel egyenlegeket, valamint az "értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" között megjelenített pénzügyi instrumentumokat.

2.1.2. Az IFRS alapján a pénzügyi eszközöket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:

a) kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,

b) az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök,

c) értékesíthető pénzügyi eszközök,

d) kölcsönök és követelések,

e) lejáratig tartandó befektetések.

2.2. Pénzügyi kötelezettségek

Az IFRS alapján a pénzügyi kötelezettségeket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:

a) kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek,

b) az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek,

c) amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

3. Pénzügyi instrumentumok

3.1. Pénzügyi eszközök

3.1.1. A mérleg eszköz oldalán az eszköztételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.

3.1.2. Meghatározott táblákban a pénzügyi eszközöket bruttó könyv szerinti értéken kell jelenteni:

3.1.2.1. Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelek esetében a bruttó könyv szerinti érték a halmozott értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti értéket jelenti.

3.1.2.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek esetében a bruttó könyv szerinti érték a hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegével nem módosított könyv szerinti értéket jelenti.

3.1.3. A pénzügyi eszközöket a következő eszközosztályokba kell besorolni:

a) készpénz,

b) származtatott ügyletek,

c) tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok,

d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

e) hitelek,

f) előlegek,

g) jegybanki és bankközi betétek.

3.2. Pénzügyi kötelezettségek

3.2.1. A mérleg forrásoldalán a forrástételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.

3.2.2. A pénzügyi kötelezettségeket a következő eszközosztályokba kell besorolni:

a) származtatott ügyletek,

b) rövid pozíciók,

c) betétek,

d) felvett hitelek,

e) kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

f) egyéb pénzügyi kötelezettségek.

4. A táblák kitöltésére vonatkozó részletes előírások

4.1. SF0101 tábla: Felügyeleti mérleg - Eszközök

4.1.1. A "Készpénz" magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt forint- és külföldi bankjegyek és -érmék állományát.

4.1.2. A "Számlakövetelések központi bankokkal szemben" közé tartoznak a központi bankoknál tartott látra szóló követelések egyenlege.

4.1.3. Az "Egyéb látra szóló betétek" tartalmazza a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegét.

4.1.4. A "Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" az adatszolgáltató tulajdonában lévő, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok.

4.1.5. "Jegybanki és bankközi betétek": a számlakövetelésnél és látraszóló betéteknél nem szerepeltetett jegybanki betétek, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betétek.

4.1.6. Az "Előlegek" sor tartalmazza azokat a tételeket, amelyek nem sorolhatók az EKB BSI rendelet szerinti hitelek közé. Ez a tétel többek között tartalmazza a függő tételek (pl. a befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró összegek) és átvezetési tételek (pl. csekkek és beszedésre elküldött egyéb fizetési formák) követeléseinek teljes összegeit. A pénzügyi instrumentumokhoz tartozó előlegek nem tartalmazzák a termékre, szolgáltatásra adott előlegeket.

4.1.7. A "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások" sor tartalmazza az IFRS értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.

4.1.8. "Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések": a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban valamint a társult vállalkozásokban lévő befektetések közül

bekerülési értéken vagy az IAS 28 szerinti tőkemódszer használatával elszámolt befektetések (IAS 27 10. bekezdése) az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottá minősített befektetések kivételével.

4.1.9. Az "Értékesítésre tartott befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" tartalmára az IFRS 5 irányadó.

4.1.10. Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg előbb meghatározott tételei közé, az "Egyéb eszközök" között kell feltüntetni. Az egyéb eszközök között szerepelhet arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják.

4.2. SF0102 tábla: Felügyeleti mérleg - Kötelezettségek

4.2.1. A "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" az adatszolgáltató által értékpapírként kibocsátott adósságinstrumentumok.

4.2.2. Az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, betét, felvett hitel vagy kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

4.2.3. Az IFRS értelmében az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" tartalmazhatnak pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken [IAS 39 47. bekezdés a) pontja] vagy a halmozott amortizációval csökkentett kezdeti bekerülési értéken [IAS 39 47. bekezdés c) pont ii. alpontja] történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek [IAS 39 4. bekezdés a) pontja], vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek. [IAS 39 4. bekezdés b) pontja, 47. bekezdés d) pontja]. E szerződésekből származó céltartalékokat [IAS 39 47. bekezdés c) pont i. alpontja és d) pont i. alpontja] az "Adott kötelezettségvállalásokra és garanciákra képzett céltartalékok" között kell feltüntetni.

4.2.4. Az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" emellett tartalmazhatnak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket, és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek).

4.2.5. A "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások" sor tartalmazza az IFRS értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.

4.2.6. A "Nyugdíj és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmekre" képzett céltartalékok közé tartoznak a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összege.

4.2.7. Az IFRS értelmében az "Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra" képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19 153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból [IAS 19 11. bekezdés a) pontja], a meghatározott hozzájárulási programokból [IAS 19 51. bekezdés a) pontja] és a végkielégítésekből [IAS 19 169. bekezdés a) pontja] származó elhatárolt kiadásokat az "Egyéb kötelezettségek" között kell szerepeltetni.

4.2.8. A "Kérésre visszafizetendő jegyzett tőke" tartalmazza azokat az adatszolgáltató által kibocsátott tőkeinstrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. Ebben a tételben kell az adatszolgáltatónak feltüntetnie azokat a szövetkezeti részjegyeket, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. A fióktelep itt mutatja ki a társaság központjával szembeni nettó kötelezettségeket (+/-).

4.2.9. Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az "Egyéb kötelezettségek" között kell feltüntetni.

4.2.10. Az "Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek" tartalmára az IFRS 5 irányadó.

4.3. SF0103 tábla: Felügyeleti mérleg - Saját tőke

4.3.1. Az IFRS előírásai értelmében a tőkeinstrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyeket az IAS 32 annak minősít.

4.3.2. A "Jegyzett, de még be nem fizetett tőke" tartalmazza annak az adatszolgáltató által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem fizettek be.

4.3.3. Az "Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme" tartalmazza az adatszolgáltató által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat).

4.3.4. Az "Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok" közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, kivéve a "Jegyzett tőkét" és az "Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-elemét".

4.3.5. Az "Egyéb tőke" magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket [IFRS 2 10. bekezdése].

4.3.6. Az "Átértékelési tartalék (IFRS-re való áttéréskor)" az IFRS első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára.

4.3.7. Az "Egyéb tartalék" sor tartalmazza a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetésekből nyereség vagy veszteség révén származó, az elmúlt évek során felhalmozott bevételek és ráfordítások összegét, valamint a más tételekben nem szerepeltetett tartalékokat, és tartalmazhat törvény és jogszabály által előírt tartalékot.

4.3.8. A "(-) Saját részvények" soron kell szerepeltetni az adatszolgáltató által visszavásárolt sajáttőke instrumentumokat.

4.4. SF02 tábla: Felügyeleti eredménykimutatás

4.4.1. A kereskedési céllal tartott, valamint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból származó kamatbevételeket és kamatráfordításokat az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten kell feltüntetni a kamatbevételek és kamatráfordítások között [úgynevezett "tiszta ár" (nettó ár)] vagy az ezen instrumentum kategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként ["piszkos ár" (bruttó ár)] kell feltüntetni.

4.4.2. Az adatszolgáltatónak a következő tételeket számviteli portfóliók szerinti bontásban kell megadnia:

a) "Kamatbevételek";

b) "Kamatráfordítások";

c) "Osztalékbevétel";

d) "Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, nettó";

e) "Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása".

4.4.3. "Kamatbevételek. Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat" és "Kamatráfordítások. Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat" tartalmazza a fedezeti elszámolások közé sorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatlábkockázatot fednek le. Ezeket bruttó kamatbevételként és kamatráfordításként kell megadni annak érdekében, hogy megjelenítsék azon fedezett tételekből származó pontos kamatbevételeket és kamatráfordításokat, amelyekhez ezek kapcsolódnak.

4.4.4. A kereskedési céllal tartott kategóriába sorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek gazdasági szempontból fedezeti instrumentumnak minősülnek, azonban számviteli szempontból nem minősülnek annak, kamatbevételként, illetve kamatráfordításként kell megadni annak érdekében, hogy megjelenítsék azon pénzügyi instrumentumokból származó pontos kamatbevételeket és kamatráfordításokat, amelyekhez ezek kapcsolódnak. Ezeket az összegeket a következő tételek részeként kell feltüntetni: "Kamatbevételek. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök" és "Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek".

4.4.5. A "Kamatbevételek - egyéb eszközök" azon kamatbevételek összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között. Ez a tétel tartalmazhatja a készpénz és számlakövetelések központi bankokkal szemben és az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriákhoz kapcsolódó kamatbevételeket, a nem kamatlábkockázatot lefedő fedezeti elszámolások közé sorolt származtatott ügyletekből származó összegeket, valamint a meghatározott juttatási program nettó eszközeiből származó nettó kamatbevételeket.

4.4.6. A pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó negatív effektív kamatot a kamatbevételek között "Pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatos kamatbevétel"-ként kell jelenteni. Az ezen a soron jelentett kötelezettségek kamatai növelik az adatszolgáltató hozamát.

4.4.7. A "Kamatráfordítások - egyéb kötelezettségek" azon kamatráfordítások összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között. Ez a tétel tartalmazhatja az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségekhez, egy céltartalék könyv szerinti értékének az idő múlását tükröző növekedéséből eredő költségekhez kapcsolódó kamatráfordításokat, vagy a meghatározott juttatási program nettó kötelezettségeiből származó nettó kamatráfordításokat.

4.4.8. A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó negatív effektív kamatot a kamatráfordítások között "Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kamatráfordítás"-ként kell jelenteni. Az ezen a soron jelentett eszközök kamatai növelik az adatszolgáltató ráfordítását.

4.4.9. A kereskedési céllal tartott, valamint az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből származó osztalékbevételt az ezen instrumentum kategóriákból származó egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten, osztalékbevételként kell feltüntetni.

4.4.10. A "Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó" soron az adatszolgáltatónak a fedezeti instrumentumok és fedezett tételek valós értékének változását kell feltüntetnie, a cash flow fedezeti ügyletek hatékonytalanságából fakadó eredménye és az egyedi beszámolóban szereplő külföldi érdekeltségekbe történt befektetések fedezeti ügyleteiből származó eredményével együtt.

4.4.11. Az egyéb működési bevételek és ráfordítások tartalmazzák a következő tételeket: a valós érték modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték-módosításai, befektetési célú ingatlanokból származó bérletidíj-bevételek és közvetlen működési költségek, az operatív lízingből (kivéve a befektetési célú ingatlanokból) származó bevételek és működési költségek, és a többi működési bevétel és költség.

Az egyéb működési bevétel tartalmazza az adatszolgáltató mint lízingbe adó által operatív lízingtevékenysége - kivéve a befektetési célú ingatlanként minősített eszközökkel folytatott ilyen tevékenységet - során kapott bevételeket, az egyéb működési ráfordítás pedig a nála az operatív lízinggel kapcsolatban felmerült költségeket. Az adatszolgáltató mint lízingbe vevő költségeit az "Egyéb adminisztrációs költségek" között kell feltüntetni.

4.4.12. Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt nemesfém-állományok és egyéb áruk átértékeléséből származó nyereséget és veszteséget is az "Egyéb működési bevételek" vagy az "Egyéb működési ráfordítások" között kell feltüntetni.

4.4.13. A "Bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök" értékvesztése (SF02470. sor) tartalmazza az IAS 39 66. bekezdése szerint képzett értékvesztést.

4.4.14. Az IAS 27 10. bekezdése alapján a tőkemódszerrel elszámolt leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetések eredményéből való részesedést [IAS 1 82. bekezdés c) pont] a "Leányvállalatokba közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (-) veszteségéből való részesedés" soron kell szerepeltetni.

4.4.15. Az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy veszteség a megszűnt tevékenységnek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó eredményt tartalmazza.

4.5. SF03 tábla: Felügyeleti átfogó jövedelemkimutatás

4.5.1. Az átfogó jövedelemkimutatás tartalmazza a tárgyidőszak során bekövetkező események hatására a saját tőkében bekövetkezett nem közvetlen változásokat.

4.5.2. A teljes átfogó jövedelem magában foglalja a "Felügyeleti eredménykimutatás" (SF02. tábla részletezi) és az "Egyéb átfogó jövedelem" minden összetevőjét.

4.5.3. Ebben a táblában az egyéb átfogó jövedelem elemeit kell részletezni, ezek olyan bevételi és ráfordítási tételek (beleértve az átsorolás miatti módosításokat is), amelyek nem minősülnek az IAS/IFRS előírásai szerint eredménytételnek.

4.5.4. Külön sorokon kell bemutatni az eredménybe nem átsorolható és átsorolható tételeket.

4.5.5. Az IFRS értelmében a "Nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadót" és a "Nyereségbe vagy (-) veszteségbe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadót" [IAS 1 91. bekezdés b) pontja, IG6] külön soron kell feltüntetni.

4.6. SF07HT-SF07HB tábla: A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása

4.6.1. A táblákban kell részletezni a hitelek állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat (folyósítás, törlesztés, leírás, elengedés, vásárlás, eladás).

4.6.2. A táblákban szereplő, összesített nettó hitelportfólióra vonatkozó adatoknak meg kell egyezniük az SF0101 Felügyeleti mérleg - Eszközök táblában jelentett, a hitelintézetek által nyújtott hitelek összesített nettó állományával, kivéve a kereskedési céllal tartott kategóriába sorolt hiteleket, melyeket a SF07HT-SF07HB táblában nem kell szerepeltetni. A táblák tartalmazzák azon hitelekkel kapcsolatos tranzakciókat is, amelyeket az adatszolgáltató az IFRS 5 alapján az "Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" közé sorolt.

4.6.3. Az SF07HT-SF07HB táblák ún. mozgástáblák, ennek megfelelően mind a forintban, mind a devizában nyújtott hitelek esetében olyan módon kell az állományváltozás összetevőit szerepeltetni, hogy a nyitó bruttó állományt előjelhelyesen korrigálva a forgalmakkal a záró bruttó állományt kapjuk.

4.6.4. Külön táblában kell jelenteni a forinthitelek és a devizahitelek változását. A devizában fennálló hitelállományi és forgalmi adatok forint értékének meghatározásánál az 1.4. pont szerint kell eljárni.

4.6.5. A táblák oszlopai

4.6.5.1. A 010. és 020. oszlopokban feltüntetett nyitóállomány a tárgynegyedév első napján fennálló bruttó és nettó hitelállomány. A tárgynegyedévi nyitó állomány megegyezik az előző tárgynegyedév végi záró állománnyal, kivéve, ha az attól való eltérése indokolt (pl. hitelintézetek egyesülése). A bruttó könyv szerinti érték fogalmát a 3.1.2. pont tartalmazza.[19]

4.6.5.2. A 030. oszlopban kell a tárgynegyedévben folyósított tőke összegét feltüntetni, mely eltérhet a hitel kezdeti megjelenítési értékétől.[20]

Eltérve az IAS 39 szabályaitól, a folyósítások között nem jelenthetők az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hitelek, továbbá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló kölcsönök.

A folyószámlahitelek folyósítás és törlesztés adatait a szerződések állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel állománya az előző negyedévhez képest nőtt, folyósításként, csökkenés esetén pedig törlesztésként kell jelenteni.

A faktoring és a forfetírozás keretében megelőlegezett összegeket nem a tárgynegyedévben vásárolt követelések között a 040., hanem folyósításként a 030. oszlopban, a megelőlegezett követelésekhez kapcsolódó - a végső adós és a faktorált ügyfél általi - pénzügyi teljesítést pedig törlesztésként a 050. oszlopban kell kimutatni.

4.6.5.3. A 040. oszlopban kell kimutatni a tárgynegyedévben vásárolt követelések összegét bekerülési értéken, ideértve az MNB által engedélyezett állomány-átruházás keretében a hitelintézet portfóliójába került (átvett) követelés állományt is.[21]

4.6.5.4. A tábla 050. és 060. oszlopában a tárgynegyedévben törlesztett tőke (ütemezett és rendkívüli) összegét kell szerepeltetni.

Előtörlesztés alatt a hitel- vagy kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző, részleges vagy teljes tőke-visszafizetést kell érteni.

A folyószámlahitelek törlesztés adatait a 030. oszlopnál ismertetett módon kell meghatározni.

A törlesztés, előtörlesztés adatok esetében az átstrukturálásból eredő tételeket a tábla nem tartalmazhatja. Tehát hibásnak minősül, ha az adatszolgáltató az eredeti hitel összegét lejelenti (elő)törlesztésként, majd az új, átstrukturált hitel összegét folyósításként.

A gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését sem lehet a folyósítások, illetve a törlesztések között jelenteni. Ezeket a változásokat a 150. Egyéb állományváltozás oszlopban kell szerepeltetni.

4.6.5.5. A 070. és 080. Tárgynegyedévben leírt követelés (bruttó illetve nettó értéken) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedévben behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból leírt követelésnek a leíráskori bruttó nyilvántartási és nettó értékét szektoronkénti bontásban. Itt kell jelenteni a behajthatatlannak nem minősíthető elengedett követelések elengedéskori bruttó és nettó értékét is.

4.6.5.6. A 090-110. és 120-140. oszlopban kell a tárgynegyedévben véglegesen eladott - eladás előtt a mérlegben kimutatott - követelés összegét szerepeltetni könyv szerinti bruttó értéken, nettó értéken és az adásvételi szerződés szerinti értéken (eladási áron), függetlenül attól, hogy ellenértékük megfizetésére mikor került sor. Az eladott követelések között kell kimutatni az MNB engedélye alapján a hitelintézet portfóliójából állomány átruházás címén kikerülő (engedményezett) követeléseket is.[22]

Az eladott követelések teljesítő és nem teljesítő megbontásánál az SF1801-SF1803 tábla kitöltési előírásaiban szereplő előírások alapján kell a besorolást elvégezni.

Az eladott kihelyezéseket is azokban a sorokban kell megjelentetni, amelyekben eredetileg is a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.

4.6.5.7. A 150. oszlopban kell feltüntetni a tábla sorai, illetve a forint és deviza táblák közötti (többek között a szektor-, instrumentum besorolás, devizanem változása, stb. miatt szükséges) tárgynegyedéves átsorolásokat, átstrukturálásokat a mozgás irányának megfelelő előjellel. Az oszlopon belül az állomány kivezetését (-) előjellel, az új sorba, táblába történő átsorolást (+) előjellel kell kimutatni. Soron belüli változásnál a változás hatása nettó módon jelenik meg.

Az oszlop tartalmazza az első napi nyereségből/veszteségből, az effektív kamat számításból, a valós érték változásból eredő különbözetek, állományváltozások összegét is. Az oszlop tartalmazza a deviza átértékelődésből eredő állományváltozások összegét is.

Itt kell bemutatni a gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését is.

4.6.5.8. A 160. oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén fennálló hitelszerződések darabszámát, a 170. és 180. oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló hiteltartozás összegét bruttó és nettó könyv szerinti értéken.

A 160. oszlopban csak azon szerződések számát kell jelenteni, ahol ténylegesen van fennálló hitelállomány. Tehát a szerződésszám nem tartalmazza az olyan hitelkeret szerződések számát, ahol a hitelt még nem hívták le, továbbá az olyan szerződések darabszámát, ahol a hitelt lehívták ugyan, de a tárgynegyedév végére a hitelállomány 0 egyenleget mutat (vagyis a teljes hitel törlesztésre került). A szerződések száma nem tartalmazza a kényszerhitelek darabszámát.

4.6.5.9. Eltérve az IAS 39 szabályaitól, a késedelmes devizahitelek forintosítása esetén a forintosítás nem minősül törlesztésnek, illetve folyósításnak, a kapcsolódó tételeket a 150. oszlopban, a deviza táblában negatív, míg a forint táblában pozitív előjellel kell szerepeltetni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz az adatszolgáltató a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is deviza hitelnek kell tekinteni és ennek megfelelően a deviza táblában szerepeltetni.

4.6.6. A táblák sorai

4.6.6.1.1. A tábla első szakaszában ügyfélszektoronkénti bontásban kell a tárgynegyedévben a hitelállomány alakulását befolyásoló egyes tranzakciókat, valamint a tárgynegyedév végén fennálló hitelállomány összegét és a meglévő szerződések darabszámát bemutatni.

A tábla második szakaszában termékek szerinti bontásban kell részletezni a belföldi háztartási szektor részére nyújtott hitelek (190. sor) állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat.

4.6.6.1.2. A belföldi hitelintézetek között jelentendők a C szektorba tartozó egyéb monetáris pénzügyi intézmények (nem beleértve az MNB-t).

A belföldi egyéb pénzügyi vállalatok az egyéb pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozásokat, befektetési vállalkozásokat és egyéb intézményeket, továbbá az F szektornak megfelelően a biztosítótársaságokat, biztosítási egyesületeket, nyugdíj- és egészségpénztárakat, és ezeknek a Magyarországon fióktelepek formájában működő intézményeit foglalja magában (D, E, F szektor).

4.6.6.1.3. A 080. soron szereplő nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekből ki kell emelni és külön soron kell szerepeltetni a KKV-knak nyújtott hiteleket (090. sor), a kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hiteleket (130. sor), valamint a projektfinanszírozási hiteleket (140. sor). A projekthitelekből kiemelten be kell mutatni a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleket (150. sor).

A projektfinanszírozási hitel fogalmát az I. 2.1.8. pont tartalmazza. Kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelnek (130.sor) tekintendő minden olyan hitel, amely mögött részben vagy egészben kereskedelmi ingatlan fedezet áll. A tábla vonatkozásában kereskedelmi ingatlannak minősül minden olyan ingatlan, amely nem lakóingatlan.

4.6.6.1.4. A 080. soron szereplő nem-pénzügyi vállalati hitelek állományát tovább kell bontani forgóeszköz hitel, beruházási hitel és egyéb hitel sorokra.

A beruházási hitel és a forgóeszköz hitel fogalmát az I. 2.1.1. és I. 2.1.4. pont tartalmazza. Egyéb hitelnek minősül minden, az előző két kategóriába nem sorolható hitel.

4.6.6.1.5. A 230. soron kell szerepeltetni azon, korábban devizában denominált lakossági jelzáloghitelek állományát, amelyeket az adatszolgáltató a Forintosítási tv. 10. §-a alapján forintkövetelésre váltott át.

4.6.6.1.6. A besorolás alapját a kölcsönszerződésben meghatározott devizanem határozza meg, függetlenül a hozzá kapcsolódó pénzügyi teljesítésektől. Ha a kölcsönszerződés alapján a folyósítás több devizában történik, a kintlévőség devizanemei szerint kell a kölcsönt besorolni.

4.6.6.1.7. A belföldi háztartásoknak nyújtott hitelek terméktípus szerinti bontása megegyezik az M03 és az M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban alkalmazott termékbontással, az alábbi eltérésekkel, kiegészítésekkel:

4.6.6.1.8. A támogatott valamint a piaci kamatozású és egyéb lakáshiteleket külön soron kell jelenteni. A saját dolgozók részére nyújtott, államilag nem támogatott forint lakáshiteleket a "piaci kamatozású és egyéb" megnevezésű sorokban kell szerepeltetni. Amennyiben saját dolgozói lakáshitel nyújtása deviza alapon történik, azt - elkülönítés nélkül - a deviza lakáshitelek között kell szerepeltetni.

4.6.6.1.9. Folyószámlahitel alatt az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban nevesített alábbi terméktípusok értendők:

- folyószámlahitelek a hitelkártya követelések és rulírozó hitelek nélkül,

- rulírozó hitel (folyószámlahitel),

- nem kamatozó hitelkártya követelések,

- kamatozó hitelkártya követelések.

4.6.6.1.10. A folyószámlahitelekből, illetve az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelekből ki kell emelni, és a 390., illetve a 410. soron külön is be kell mutatni a hitelkártya követelések állományát és a kapcsolódó tranzakciókat. A 390. soron feltüntetendő kártyahitelek állománya megegyezik az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a nem kamatozó és a kamatozó hitelkártya követelésként feltüntetett állományok összegével.

4.6.6.1.11. A 420. soron kell szerepeltetni a háztartások részére nyújtott, a tábla előző soraiban nem szerepeltetett hiteleket.

4.6.6.1.12. A kombinált konstrukciókra vonatkozó speciális előírások[23]

A tábla 430-450. sorában azon, háztartásoknak nyújtott hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók tranzakciós adatait kell kiemelni, amelyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakás-takarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás stb.) történik. Azon összegek, amelyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők, kivéve, ha előtörlesztés történik. Az előtörlesztést a "Tárgynegyedévi törlesztés összesen", illetve az "ebből előtörlesztés" oszlopban is jelenteni kell. A kapcsolt termék, konstrukció megszűnésekor a megtakarítás felhasználását tőketörlesztésként a "Tárgynegyedévi törlesztés összesen" oszlopban, míg a fennmaradó hitelállomány kivezetését a kombinált termékről az "Egyéb állományváltozás" oszlopban kell szerepeltetni.

4.7. SF0801 tábla: Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése SF0802 tábla: Alárendelt pénzügyi kötelezettségek

4.7.1. Az SF0801 tábla tartalmazza a pénzügyi kötelezettségek részletezését, ideértve az alárendelt pénzügyi kötelezettségeket is.

4.7.2. A szabályozott takarékbetéteket az EKB BSI rendelettel összhangban kell besorolni, és partner szerint kell szerepeltetni. Azokat a nem átruházható látra szóló takarékbetéteket, amelyek ugyan jogszabály szerint kérésre visszaválthatók, azonban jelentős hátránnyal és korlátozással, és az egynapos betétek jellemzőihez nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, a felmondással visszaváltható betétek közé kell sorolni.

4.7.3. A "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat" a következő terméktípusok szerint kell részletezni:

a) "Letéti jegyek", amelyek olyan értékpapírok, amelyek birtokosa számára lehetővé teszik pénz felvételét egy számláról,

b) "Eszközfedezetű értékpapírok" a CRR 4. cikk (1) bekezdés 61. pontja szerint,

c) "Fedezett kötvények" a CRR 129. cikk (1) bekezdése szerint

d) "Hibrid szerződések" beágyazott származtatott ügyleteket tartalmazó szerződéseket foglalnak magukban,

e) "Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" az előző sorokban nem feltüntetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmaz, és különbséget tesz az átváltható és nem átváltható instrumentumok között.

4.7.4. Az SF0802 tábla számviteli portfólió szerinti bontásban tartalmazza azon "Betétek", "Felvett hitelek" és "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" könyv szerinti értékét, amelyek megfelelnek az alárendelt pénzügyi kötelezettség fogalmának. Az alárendelt kötelezettségek olyan járulékos követelést biztosítanak a kibocsátó intézménnyel szemben, amely csak azután gyakorolható, miután minden magasabb rendű követelés kielégítésre került [EKB BSI rendelet].

4.8. SF0901 tábla: Mérlegen kívüli kötelezettségek - Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások

SF0902 tábla: Mérlegen kívüli követelések - Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások

4.8.1. A mérlegen kívüli kitettségek közé a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek tartoznak. A mérlegen kívüli kitettségeket a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások szerint kell részletezni.

4.8.2. Az adott és kapott hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb kötelezettségvállalásokra vonatkozó információk tartalmazzák a visszavonható és a visszavonhatatlan kötelezettségvállalásokat egyaránt.

4.8.3. A "Hitelnyújtási elkötelezettségek" előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások, azon kötelezettségvállalások kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető. A CRR I. mellékletének "Hitelnyújtási elkötelezettségekként" besorolandó tételei a következők:

a) Határidős betétügyletek

b) Le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

4.8.4. A "Pénzügyi garanciák" olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. Az IFRS értelmében ezek a szerződések megfelelnek a pénzügyi garancia IAS 39 A. függelék AG4 bekezdésében és az

IFRS 4 A. bekezdésében meghatározott fogalmának. A CRR I. mellékletének "Pénzügyi garanciákként" besorolt tételei a következők:

a) Hitelhelyettesítő jellegű garanciák

b) A pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák

c) Hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

4.8.5. A CRR I. mellékletének "Egyéb kötelezettségvállalásokként" besorolandó tételei a következők:

a) Részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen része

b) Megnyitott, igazolt akkreditívek

c) Kereskedelem finanszírozási mérlegen kívüli tételek

d) Akkreditívek, amelyeknek biztosítéka a szállítmány, valamint egyéb öntörlesztő ügyletek

e) Garanciák és jótállások (beleértve a pályázati és teljesítési biztosítékokat), valamint olyan garanciák, amelyek nem hitelhelyettesítő jellegűek

f) Szállítási garanciák, vám- és adóbiztosítékok

g) Rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére (note issuance facilities, NIF) és középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre (revolving underwriting facilities, RUF)

h) Le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban, ha a szerződéses feltételek nem előre meghatározottak

i) Le nem hívott hitelkeretek", amelyek "értékpapírok megvásárlására vagy garancianyújtásra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban

j) Pályázati és teljesítési garanciák nyújtására szolgáló, le nem hívott hitelkeretek

k) A CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli tételek.

4.8.6. Az IFRS értelmében a következő tételek a mérlegben kerülnek megjelenítésre, következésképpen ezeket nem kell mérlegen kívüli kitettségként feltüntetni:

a) A pénzügyi garancia definíciójának nem megfelelő hitelderivatívák az IAS 39 értelmében származtatott ügyletek

b) Az elfogadványok egy intézmény által egy - rendszerint áruk adásvételét fedező - váltó névértékének lejáratkori kifizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás, ebből következően ezek a mérlegben a vevőkövetelések közé sorolandók

c) A váltók forgatmányozása, amely nem felel meg az IAS 39 szerinti kivezetés kritériumainak

d) Az ügyletek visszkereseti joggal, amely nem felel meg az IAS 39 szerinti kivezetés kritériumainak

e) A sima határidős ügyletek keretében megvásárolt eszközök az IAS 39 értelmében származtatott ügyletek

f) A 86/635/EGK irányelv 12. cikk (3) és (5) bekezdésében definiált visszavásárlási megállapodás mellett kötött eszközeladási (repó) ügyletek. Ezekben a szerződésekben az engedményes rendelkezik azon opcióval, nem pedig kötelezettséggel, hogy az eszközöket az előre megállapodott áron, egy meghatározott (vagy meghatározandó) időpontban visszaszolgáltassa. Ezért ezek az ügyletek megfelelnek a származtatott ügyletek IAS 39 9. bekezdése szerinti definíciójának.

4.8.7. Az "ebből: nem teljesítő kitettségek" sor tartalmazza azon adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások névértékét, amelyek esetében a partnernél a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés következett be.

4.8.8. A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében a "Névérték" az az összeg, amely leginkább jellemzi az adatszolgáltató maximális hitelkockázati kitettségét, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket. Pénzügyi garanciavállalás esetén a névérték az a maximális összeg, amelyet az adatszolgáltatónak a garancia lehívásakor fizetnie kellene. Hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott hitelösszeg, amelynek nyújtására az adatszolgáltató kötelezettséget vállalt. A névérték a hitelegyenértékesítési tényező és hitelkockázat-mérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségérték.

4.8.9. Az SF0902 táblában a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott teljes hitelösszeg, amelynek intézmény részére történő nyújtására a partner kötelezettséget vállalt. Egyéb kapott hitelnyújtási elkötelezettség tekintetében a névérték annak a hitelnek a teljes összege, amelynek nyújtására a tranzakcióban részt vevő másik fél kötelezettséget vállalt. A kapott pénzügyi garanciák esetében a garancia legmagasabb figyelembe vehető összege az a maximális összeg, amelyet a partnernek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Amikor egy kapott pénzügyi garanciát egynél több garantőr bocsát ki, a garantált összeget ebben a táblában csak egyszer kell feltüntetni, a garantált összeget a hitelkockázat mérséklése szempontjából relevánsabb garantőrhöz kell rendelni.

4.9. SF12 tábla: Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése

4.9.1. Az "Egyedileg értékelt pénzügyi eszközökre képzett specifikus értékvesztés" tartalmazza az egyedileg értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékvesztés halmozott összegét.

4.9.2. A "Csoportosan értékelt pénzügyi eszközökre képzett specifikus értékvesztések" sor tartalmazza az olyan elhanyagolható jelentőségű hiteleken számított csoportos értékvesztés halmozott összegét, amelyek egyedi alapon értékvesztettek, és amelyek esetében az intézmény a statisztikai módszer (portfólióalapú) alkalmazása mellett dönt. Ez a módszer nem zárja ki egyedi értékvesztési értékelések elvégzését az olyan hitelek vonatkozásában, amelyek egyedileg elhanyagolható jelentőségűek, ekkor viszont ezen hitelekre képzett értékvesztés az egyedileg értékelt pénzügyi eszközökre képzett specifikus értékvesztések között kell feltüntetni.

4.9.3. A "Felmerült, de még nem jelentett veszteségekre képzett csoportos értékvesztés" tartalmazza az olyan pénzügyi eszközökön megállapított csoportos értékvesztés halmozott összegét, amelyek egyedi alapon nem értékvesztettek. A felmerült, de még nem jelentett veszteségekre képzett értékvesztés tekintetében az IAS 39 59. bekezdés f) pontja, az AG87. és az AG90. bekezdés követendő.

4.9.4. A 010. oszlopban feltüntetett nyitó állomány a tárgyév január 1-jén fennálló értékvesztés állomány.

4.9.5. "Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekre képzett összegekből származó növekedést" akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó költségek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének növekedése meghaladja az értékvesztések csökkenését. "Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekre felszabadított összegekből származó csökkenést" akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó bevételek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének csökkenése meghaladja az értékvesztések növekedését.

4.9.6. A leírást közvetlenül az eredménykimutatásban a pénzügyi eszköz összegében (értékvesztési számla használata nélkül) történő elszámolással, vagy a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó értékvesztési számla összegének csökkentésével lehet elszámolni. "Az értékvesztéssel szemben elszámolt összegekből származó csökkenés" az értékvesztés halmozott összegének az időszak alatt a kapcsolódó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok behajthatatlanná minősítése okán elszámolt leírások miatti csökkenését jelenti. A "Közvetlenül az eredménykimutatásban elszámolt értékelési korrekciók" az időszak alatt közvetlenül a kapcsolódó pénzügyi eszköz összegével szemben elszámolt leírások.

4.10. SF1301-SF1303 tábla: Kapott biztosítékok és garanciák

4.10.1. A hitelek fedezetéül szolgáló biztosítékokat és garanciákat a zálogtípusok szerint kell megadni: jelzáloghitelek és egyéb biztosítékkal fedezett hitelek, valamint pénzügyi garanciák. A hiteleket partner szerint kell részletezni.

4.10.2. Az SF1301 táblában a biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét kell feltüntetni, amelynek értéke nem haladhatja meg a kapcsolódó hitel könyv szerinti értékét.

4.10.3. A hitelek zálogtípus szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:

a) A "Jelzáloghitelek [ingatlannal fedezett hitelek]"-en belül a "Lakóingatlan" közé tartoznak a lakóingatlannal biztosított hitelek és a "Kereskedelmi" hitelek közé a kereskedelmi ingatlanon létesített zálogjoggal biztosított hitelek; mindkét esetben a CRR meghatározásának megfelelően.

b) Az "Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek"-en belül a "Pénzeszközök [kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok]" tartalmazzák az adatszolgáltató intézménynél elhelyezett betéteket és az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek a nyújtott hitelek fedezeteként szolgálnak. Az "Egyéb" oszlopban kell szerepeltetni a fedezetként szolgáló, harmadik fél által kibocsátott értékpapírokat és a fedezetként szolgáló egyéb eszközöket.

c) A "Kapott pénzügyi garanciák" olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő az intézmény abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően.

4.10.4. Az olyan hitelek esetében, ahol egyidejűleg egynél több biztosíték- vagy garanciatípus létezik, "A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét" a biztosíték/garancia minősége szerint kell allokálni, a legjobb minőségűvel kezdve.

4.10.5. A SF1302 tábla azokat a birtokbavétellel megszerzett biztosítékokat tartalmazza könyv szerinti értéken, amelyek megszerzésére a tárgyév január 1. és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja között került sor, és amelyeket az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a hitelintézet a mérlegben megjelenített.

4.10.6. A SF1303 táblában a biztosíték birtokbavételével megszerzett azon tárgyi eszközök könyv szerinti állománya jelentendő, amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a hitelintézet mérlegében szerepelnek, az "Ingatlanok, gépek és berendezések" besorolású tárgyi eszközök kivételével

4.11. SF14 tábla: Valós érték hierarchia: valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok

4.11.1. A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat az IFRS 13 72. bekezdésében megadott hierarchia szerint kell megadni.

4.11.2. A "Valós érték változása az időszak alatt" oszlop az instrumentumok időszak alatti (a tárgyév január 1. és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja közötti) átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza. Ezeket a nyereségeket vagy veszteségeket az eredménykimutatásba való bevonással azonos módon kell feltüntetni, ezért az adófizetés előtti összeget kell feltüntetni.

4.11.3. Az "A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt" oszlopban az instrumentumok kezdeti megjelenítéstől az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjáig történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget kell szerepeltetni.

4.12. SF1801-SF1803 tábla: Teljesítő és nem teljesítő kitettségek

4.12.1. A "Forint" részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, a "Deviza" részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, hitelkockázat változásból fakadó valós érték változás halmozott összegét és a céltartalékot tartalmazza.

4.12.2. A nem teljesítő kitettség fogalmát az I. 2.3.5. pont tartalmazza.

4.12.3. A nem teljesítő kitettség fogalmát - a kereskedési céllal tartott portfolió kivételével - valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal szemben és egyéb látra szóló betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségekre (adott hitelnyújtási elkötelezettségek, adott pénzügyi garanciavállalások, egyéb kötelezettségvállalások) alkalmazni szükséges. Ennek megfelelően a táblák tartalmazzák azon adósságeszközöket is, amelyeket a hitelintézet az IFRS 5 alapján az "Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" kategóriába sorolt.

4.12.4. A központi bankkal és hitelintézettel szembeni számlakövetelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, valamint hitelek nettó állománya (bruttó érték - értékvesztés és a hitelkockázat változásából származó valós-érték változás halmozott összege) meg kell, hogy egyezzen az SF0101 táblában ezen adósságeszközök összesített nettó állományával, ide nem értve a kereskedési céllal tartott kategóriába sorolt tételeket, melyekre a nem teljesítő kitettség fogalma nem terjed ki, így azokat az SF1801-SF1803 táblák nem tartalmazzák.

4.12.5. A tábla alkalmazásában valamely kitettség késedelmes, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre.

4.12.6. A kitettségek teljesítő és nem teljesítő kategóriákba történő sorolásánál a szerződés szerinti vagy ügyfél szerinti megközelítést kell alkalmazni. A nem teljesítő kitettségek különböző típusaira az alábbi besorolási módszereket kell alkalmazni:

a) a CRR 178. cikkével összhangban nem teljesítőnek (defaulted) minősített nem teljesítő kitettségekre a CRR 178. cikk besorolási módszerét;

b) az alkalmazandó számviteli keret értelmében értékvesztés miatt nem teljesítőként besorolt kitettségekre az alkalmazandó számviteli keret értékvesztés-képzésre vonatkozó kritériumait;

c) azon egyéb nem teljesítő kitettségekre, amelyeket sem nem teljesítőként (defaulted), sem értékvesztettként nem soroltak be, a CRR 178. cikkének nem teljesítő (defaulted) kitettségekre vonatkozó rendelkezéseit.

4.12.7. A CRR 178. cikke szerint szerződéses szemléletben vizsgálandó adós esetén, ha az adóssal szembeni 90 napon túli hátralékban lévő összes mérlegen belüli követelés bruttó könyv szerinti értéke eléri vagy meghaladja az adóssal szembeni összes mérlegen belüli követelés 20 %-át, akkor ezen adóssal szembeni minden mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségét nem teljesítő kitettségként kell jelenteni.

4.12.8. A táblák oszlopai

4.12.8.1. A teljes portfóliót a 010. Teljesítő és nem teljesítő kitettségek összesen oszlopban kell szerepeltetni. A teljesítő kitettségeket a 020., a nem teljesítő kitettségeket a 070. oszlopban kell feltüntetni.

4.12.8.2. Kitettség alatt mérlegen belüli követelés esetén a bruttó könyv szerinti érték, mérlegen kívüli tétel esetén a nyilvántartási érték értendő.

4.12.8.3. Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a lejártsági kategóriákba.

4.12.8.4. A 030. Nem késedelmes és a 080. Nem késedelmes, de nem valószínű, hogy fizet oszlopban csak azok a szerződéses kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél az aktuális szerződés szerinti teljesítés nem esik késedelembe, azaz a szerződés hátralékos tétellel nem rendelkezik, függetlenül attól, hogy a hitel átstrukturált vagy sem.

4.12.8.5. A 040-060. és 090-140. oszlopokba a szerződéseket a legrégebbi késedelembe esés (hátralék) időpontjától eltelt napok száma szerint kell sávonként besorolni.

4.12.8.6. Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített.

4.12.8.7. A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani függetlenül attól, hogy a pénzügyi intézmény a követelést mikor vásárolta. Ha a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

4.12.8.8. Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

4.12.8.9. Ha egy nem teljesítő kitettség esetében egyszerre fennáll a lehetősége, hogy nem valószínű, hogy az adós a hitel teljes összegét visszafizeti, és már lejárt követelése is van, akkor a kitettség összegét a lejártság szerint kell a nem teljesítő kategóriákba besorolni.

4.12.8.10. A késedelmes devizahitelek forintosítása esetén, azaz abban az esetben, ha a hitelintézet a vonatkozó devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. a késedelmes törlesztőrészleteket) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el (csak abban az esetben, ha az eredeti devizahitelszerződés, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazza a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás), a hitel forintosított és deviza részét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon késedelmességi sávjába kell besorolni.

4.12.8.11. A 070. Nem teljesítő kitettségek összesen oszlopból való kiemelésként a 150. oszlopban kell szerepeltetni azokat a nem teljesítő kitettségeket, amelyek a CRR 178. cikke szerint nem teljesítő (defaulted) kitettségnek minősülnek.

4.12.8.12. Ehhez hasonlóan a 070. oszlopból ki kell emelni és a 160. oszlopban be kell mutatni az értékvesztett állományt, ide nem értve a felmerült, de még be nem jelentett veszteségekre képzett csoportos értékvesztéssel (IBNR) rendelkező kitettségeket.

4.12.8.13. A 170-300. Értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalék oszlopban a mérlegen belüli követelések utáni értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegét és a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. A teljesítő kategóriában csak IBNR típusú értékvesztés szerepelhet, mivel minden olyan hitel, amelyre specifikus értékvesztés került elszámolásra, automatikusan nem teljesítőnek minősül. A 230-300. oszlopban a nem teljesítő kitettségek után megképzett értékvesztést is szerepeltetni kell. Az értékvesztést tovább kell bontani a lejárati összetételnek megfelelően. Az értékvesztés adatokat negatív, a céltartalékokat pozitív előjellel kell a táblában szerepeltetni.

4.12.8.14. A 310-440. Fedezetek értéke a kitettség könyv szerinti értékének erejéig oszlopban a fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme és lejártság szerinti összetétele határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket a pénzügyi intézmény által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő forint vagy deviza táblában, a szerződések lejártsági összetételének megfelelően.

4.12.8.15. A fedezetet biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke, illetve a mérlegen kívüli kitettség nyilvántartási értékének céltartalékkal csökkentett értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.

4.12.9. A táblák sorai

4.12.9.1. A 010. sorban a központi bankkal és hitelintézetekkel szembeni látra szóló követeléseket kell jelenteni bruttó könyv szerinti értéken.

4.12.9.2. A 050. sor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát tartalmazza, bruttó könyv szerinti értéken.

4.12.9.3. A 150. sorban a jegybanki és bankközi betéteket, a 040. sorban a hitelek bruttó értékét kell kimutatni. A hitelek szektor és terméktípus bontása megegyezik az SF07HT-SF07HB táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

4.12.9.4. Az 510-530. sorban a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli kötelezettségeket kell feltüntetni. Ezek a mérlegen kívüli kötelezettségek hitelezési kockázatot keletkeztetnek, jellemzőjük, hogy az ügylet megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik. Ennek megfelelően a tábla nem tartalmazza a hitelezési kockázattal nem rendelkező mérlegen kívüli kötelezettségeket (pl. peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek, származtatott ügyletek a hitelderivatívák kivételével), melyek megszűnésekor nem mérlegbeli eszköztétel, hanem veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

4.12.9.5. Az 510. sorban a hitelnyújtási elkötelezettségek állományát kell szerepeltetni. A hitelnyújtási elkötelezettségek előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a határidős betétügyletek és az olyan le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

4.12.9.6. Az 520. sorban a vállalt pénzügyi garanciák értékét kell kimutatni. A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a hitelhelyettesítő jellegű garanciák, a pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák és a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

4.12.9.7. Az 530. sor tartalmazza a CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokat.

4.12.9.8. Az 560-650. sorban kell a belföldi háztartási szektor részére nyújtott hiteleket (370. sor) termékek szerinti bontásban tovább részletezni.

4.13. SF1901-SF1903 tábla: Átstrukturált kitettségek

4.13.1.1. A tábla a veszteség megelőzése érdekében kényszerű átstrukturáláson átesett kitettségek állományváltozásának, illetve minősítésének nyomonkövetésére szolgál.

4.13.1.2. A "Forint" részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, a "Deviza" részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, a hitelkockázat változásból eredő valós érték változás ill. a céltartalék összegét tartalmazza forintban.

4.13.1.3. Az átstrukturált kitettség fogalmát - a kereskedési céllal tartott portfolió kivételével - valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal szemben és egyéb látra szóló betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségek közül a visszavonható és visszavonhatatlan hitelnyújtási elkötelezettségekre kell alkalmazni. Ennek megfelelően a táblák tartalmazzák azon adósságeszközöket is, amelyeket a hitelintézet az IFRS 5 alapján az "Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" kategóriába sorolt.

4.13.1.4. Az átstrukturált kitettség fogalmát az I. 2.3.1. pont tartalmazza.

4.13.2. A táblák oszlopai

4.13.2.1. Az 010. oszlopban kell szerepeltetni a teljes átstrukturált kitettség állományt bruttó könyv szerinti értéken.

4.13.2.2. Az átstrukturált kitettségeket tovább kell bontani teljesítő és nem teljesítő átstrukturált kitettségekre, amelyeket a tábla 020. és 080. oszlopában kell feltüntetni.

4.13.2.3. Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül az átstrukturált kitettségeket tovább kell részletezni a fizetési késedelem napjai száma szerint.

4.13.2.4. Az átstrukturált kitettségek szerződéseit a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni.

4.13.2.5. Ha a hitelintézet egy ügyféllel szemben több késedelmes átstrukturált szerződéssel rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül szerződésenként, legrégebbi hátraléknak megfelelő lejárati időintervallumokba kell besorolni. A 30 napon túl késedelmes, függővé tett kamat összegét a szerződés legrégebben lejárt tételének (így a lejárati sávnak) meghatározásánál figyelembe kell venni, de annak összegét a szerződés értékében nem kell megjeleníteni.

4.13.2.6. A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a követelést mikor vásárolta. Ha a követelés megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

4.13.2.7. Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

4.13.2.8. A 070. oszlop tartalmazza azon, próbaidőszak alatt lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek a teljesítővé minősítésüket megelőzően a nem teljesítő átstrukturált kategóriában szerepeltek. Ennek megfelelően nem kell itt jelenteni azokat a teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek az átstrukturálás időpontjától kezdve teljesítőnek minősülnek.

4.13.2.9. A nem teljesítő átstrukturált követelésekből ki kell emelni és külön oszlopban be kell mutatni az értékvesztett követelések állományát (170. oszlop).

4.13.2.10. A 180. oszlopban azon nem teljesítő átstrukturált kitettségek állományát kell feltüntetni, amelyek az átstrukturálásukat megelőzően is nem teljesítőek voltak (azaz az adatszolgáltató egy nem teljesítő kitettséget strukturált át).

4.13.2.11. A 190-320. Értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege és céltartalék oszlopban az átstrukturált kitettségekhez kapcsolódó értékvesztés és a hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegét, illetve a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. Az értékvesztés adatokat negatív, a céltartalék adatokat pozitív előjellel kell feltüntetni. A felmerült, de még be nem jelentett veszteségekre (IBNR) képzett értékvesztést az 200-240. oszlopban kell feltüntetni. "A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegét" az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kitettségek esetében kell előjelhelyesen feltüntetni.

4.13.2.12. A 330-460. Fedezetek értéke a követelés könyv szerinti értékének erejéig oszlopban kell szerepeltetni az átstrukturált kitettségek fedezetéül kapott fedezetek, biztosítékok (beleértve a pénzügyi garanciákat is) értékét a követelés nettó könyv szerinti értékének erejéig. A fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket az adatszolgáltató által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában.

4.13.2.13. A fedezetet biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a követelés, azaz a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.

4.13.3. A táblák sorai

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik az SF1801-SF1803 táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

4.14. SF43 tábla: Céltartalékok

Ez a tábla tartalmazza a céltartalékok időszak eleji és végi könyv szerinti értéke közötti mozgásokat: növekedéseket és csökkenéseket (pl. felhasználás, feloldás) a céltartalékok típusai szerint. A táblát alapvetően az IAS 37 alapján kell kitölteni, figyelembe véve az érintett típushoz kapcsolódó egyéb IFRS szabályozásokat.

A tábla első sorában feltüntetett nyitó állomány a tárgyév január 1-jén fennálló céltartalék állománya.

4.15. SF46 tábla: A sajáttőke-változások kimutatása

A tábla a saját tőke minden egyes elemére vonatkozóan tartalmazza a tárgyév elejei (nyitó egyenleg) és a tárgyév végi (záró egyenleg) könyv szerinti értékek közötti változásokat, azok forrása szerint. Különösen fontos a táblánál figyelembe venni, hogy mely sorokon szerepelhet érték, a kitöltés során az IAS 1 vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A táblát csak a december 31-ére vonatkozó IV. negyedéves és az éves auditált adatszolgáltatásban kell kitölteni.

V. A SOLO_COREP_NY, SOLO_COREP_NY_AE MNB azonosító kódú adatszolgáltatás speciális kitöltési előírásai

1. A SOLO_COREP_NY és a SOLO_COREP_NY_AE adatszolgáltatás keretében az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti, alábbi táblákat kell megküldeni:

2. A táblák kitöltésére - az alábbi eltérésekkel - a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete az irányadó:

a) az adatszolgáltatást az IFRS-ekkel összhangban kell összeállítani,

b) a KAP rendszeren keresztül beküldendő táblák kódja eltérhet a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti táblakódoktól.[24]

3. melléklet a 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelethez

Az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges technikai segédletek

1. Kódlisták

2. Módszertani segédletek, példatárak

3. Az egyes nemzetközi intézmények besorolását meghatározó lista

4. Az adatszolgáltatások összefüggései, egyedi ellenőrzési szempontjai