309/2016. (X. 13.) Korm. rendelet

a Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítése projekt keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a beruházások megvalósításával összefüggő beépítési szabályok megállapításáról

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában,

a 7. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) és h) pontjában,

a 8-12. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5., 6. és 27. pontjában,

a 13. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában,

a 13. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 13. § (2)-(5) bekezdése, valamint a 14. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában,

a 13. § (6) bekezdése tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 27. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítése projekt keretében

a) az Alkotás utcai oktatási és sportlétesítmény, kollégium, valamint sporthotel kialakítására irányuló, a Budapest XII. kerület, 7667, 7668, 7669, 7670, 7671, 7672, 7673, 7674, 7675, 7676, 7804, 7805/1 helyrajzi számú ingatlanokon,

b) a Csörsz utcai oktatási és sportlétesítmény kialakítására irányuló, a Budapest XII. kerület, 7933/1 és 4818/2 helyrajzi számú ingatlanokon,

c) a Velencei vízisport-telep, a Velence, 1111 helyrajzi számú ingatlanon,

illetve ezen ingatlanokból telekalakítási eljárások véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló beruházásokkal összefüggő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.[1]

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek az (1) bekezdés szerinti beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek.

2. §[2] A Kormány az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások tekintetében

a)[3] az 1. melléklet 1., 2. és 21. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát,

b)[4]

jelöli ki.

3. § A Kormány koordinációs feladatokat ellátó főispánként[5]

a)[6] az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt,

b)[7] az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben a Fejér Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt

jelöli ki.

4. §[8] A hatóságnak az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági ügyekben az ügyintézésre a szakhatósági vélemények, engedélyek rendelkezésre állását követően legfeljebb 5 nap áll rendelkezésre.

5. §[9]

6. § (1)[10]

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hirdetményi úton történő közlés esetén a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap.

7. § (1)[11] Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházások esetében az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésében és a feltárási projekttervben foglalt régészeti feladatok ellátásában a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. jár el.

(2) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházások esetén az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a beruházó rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében a beruházó nyilatkozata az irányadó.

8. § (1) A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok tekintetében az építési követelményeket és a beépítés szabályait a telkekre és az azon található, illetve elhelyezésre kerülő építményekre vonatkozóan a 9-12. § szerint állapítja meg.

(2)[12] Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok telkeire hatályos településrendezési tervet a 9-12. §-ban meghatározott sajátos szabályok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ha a településrendezési terv e sajátos szabályokkal ellentétes vagy azokkal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, azt nem lehet alkalmazni.

9. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: OTÉK) a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Budapest XII. kerület, 7805/1 helyrajzi számú ingatlanon elkezdett "K" Központi épületet meglévő épületként kell figyelembe venni az épületszerkezetek hőtechnikai, energetikai méretezésénél és a tűzvédelmi követelmények szempontjából,

b)[13] a parkolóhelyek kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 4. számú melléklete alapján számított személygépkocsik számának legalább 50%-a elhelyezését kell biztosítani,

c) a kerékpártárolók kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 7. számú melléklete alapján számított kerékpárok számának legfeljebb 50%-a elhelyezését kell biztosítani.

(2) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt beruházás tekintetében az OTÉK-ot a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a parkolóhelyek kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 4. számú melléklete alapján számított személygépkocsik számának legalább 50%-a elhelyezését kell biztosítani,

b) a kerékpártárolók kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 7. számú melléklete alapján számított kerékpárok számának legfeljebb 50%-a elhelyezését kell biztosítani.

10. §[14] (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt beruházás tekintetében az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanokat egy tömbnek tekintve

a) a zöldfelület legkisebb mértéke 22%,

b) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 1,6 m2/m2 (terepszint alatt 0,6 m2/m2, terepszint felett 1,0 m2/m2),

c) az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke 23 méter,

d) a telek beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50%.

(2) Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt beruházás tekintetében az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok telekrészét egy tömbnek tekintve

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50%,

b) a zöldfelület legkisebb mértéke 22%,

c) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 0,7 m2/m2 (terepszint alatt 0,4 m2/m2, terepszint felett 0,3 m2/m2),

d) az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke - a Csörsz utca szintjéhez viszonyítottan - 18 méter,

e) a telek terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%.

f)[15] a speciális kerítés létesítése a központi építészeti-műszaki tervtanács véleménye alapján kialakítandó nyomvonal és magasság, valamint a szükséges terepalakítás alapján történhet,

g)[16] a kijelölt 60 méter széles építési hely távolsága a telek keleti határától legfeljebb 80 méterre vehető fel.

(3) Az 1. § (1) bekezdés szerinti beruházással érintett ingatlanokon egészségügyi, oktatási, iroda-, sport-, kollégium- és apartmanfunkciójú épületek is elhelyezhetők, illetve a meglévő épületek rendeltetése az előbbiekben felsorolt funkciókra megváltoztatható.

11. §[17] Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházásokkal érintett építmények, önálló rendeltetési egységek közutakról történő megközelítését és felszíni csatlakozásait a következő előírások figyelembevétele mellett kell biztosítani:

a) a Hegyalja úton az Alkotás utca és az Avar utca között a meglévő és újonnan létesítendő felszíni parkolók be- és kihajtási csatlakozásai az Alkotás és Avar utcához viszonyított távolsága 500 méter alatt létesül,

b) a Hegyalja úton az Alkotás utca és az Avar utca közötti szakaszon a meglévő és az új csatlakozások a közút meglévő burkolatának felhasználásával, a meglévő sávokon túl, új többletsávok építése nélkül létesülnek,

c) a Hegyalja úton a BAH-csomópont felől érkezők számára megfordulást biztosító forgalmi rendnek megfelelő közút kialakítása a Hegyalja út - Avar utca csomópont átalakításával létesül, a településkép-védelmi jelentőségű fák megtartása mellett,

d) az Alkotás utcán a Hegyalja út és a Kiss János altábornagy utca között a meglévő, valamint az újonnan létesítendő be- és kihajtási csatlakozások - Hegyalja út, a mentőállomás be- és kihajtója, Győri út, Csörsz utca, a "K" épület melletti tűzoltó kapu, a főporta, a sporthotel melletti tűzoltó kapu, Kiss János altábornagy utca - egymáshoz viszonyított távolságában 500 méter alatt létesülnek,

e) az Alkotás utcán a Hegyalja út és a Kiss János altábornagy utca közötti szakaszon, a meglévő és új csatlakozások a közút meglévő burkolatának felhasználásával, a meglévő sávokon túl, új többletsávok építése nélkül létesülnek,

f) az Alkotás utcán a Csörsz utca és a Kiss János altábornagy utca közötti szakaszon a hotel vendégei részére kijelölt várakozóhely létesül autóbuszok és személygépjárművek számára a meglévő sávok és a járda átalakításával,

g) a Győri úton az Alkotás utca és a Kiss János altábornagy utca között meglévő és az újonnan létesítendő csatlakozások - Alkotás utca, Csörsz utca, Táltos utca, a tűzoltó kapu, Bán utca, Kapitány utca, a teherporta, a kollégium be- és kijárata, Kiss János altábornagy utca - egymáshoz viszonyított távolsága 300 méter alatt létesül,

h) a Győri úton az Alkotás utca és a Kiss János altábornagy utca közötti szakaszon a meglévő és új csatlakozások a közút meglévő burkolatának felhasználásával, a meglévő sávokon túl, új többletsávok építése nélkül létesülnek,

i) a Győri úton az Alkotás utca és a Csörsz utca közötti szakaszon a sportlétesítmény látogatói számára kijelölt várakozóhely létesül autóbuszok és személygépjárművek számára a meglévő sávok és a járda átalakításával,

j) a Kiss János altábornagy utcán a Győri út és az Alkotás utca között a meglévő, valamint az újonnan létesítendő csatlakozások - Győri út, a kollégiumi parkoló kijárata, a sporthotel be- és kihajtója, a kollégiumi parkoló bejárata, Alkotás utca - egymáshoz viszonyított távolságában 100 méter alatt létesülnek.

12. § Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt beruházás tekintetében elő- és oldalkert értékeket nem kell biztosítani.

13. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházásokkal összefüggésben

a)[18] a központi építészeti-műszaki tervtanács véleményét be kell szerezni,

b) nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, valamint

c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

(2)[19] Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházásokkal érintett ingatlanon a beruházással összefüggő felvonulási építmény, valamint legfeljebb bruttó 300 m2 alapterületű, ideiglenes ideig fennálló építmény az OTÉK előírásainak figyelembevétele mellett építési engedély nélkül építhető azzal, hogy ezen építmények lebontása - kártalanítási igény nélkül - legkésőbb a felvonulási építménnyel kiszolgált építési kivitelezési tevékenységgel érintett építmény használatbavételi engedélyének kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül kötelező.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingatlant érintő építési tevékenység engedélyezésekor a beépítési és zöldfelületi mutatók számítása során a (2) bekezdésben meghatározott építményeket figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon - az egyedileg védett építmények (műemlék, helyi egyedi védelem) kivételével - bontási tevékenység bontási engedély nélkül végezhető tevékenység, azzal, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni.

(5)[20] Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások tekintetében az építési engedélyezési eljárás, valamint a használatbavételi engedélyezési eljárás során - a 14. § figyelembevételével - az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingatlanokat rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a vonatkozó településrendezési tervnek és e rendeletnek megfelelő telekalakítás, illetve telekhatár-rendezés még nem történt meg.

(6)[21] Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházásokkal összefüggésben a beruházásokkal érintett földrészleteken lévő fás szárú növények kivágása esetén azok pótlásáról legkésőbb használatba vételi engedély megszerzéséig napjáig kell gondoskodni azzal, hogy a kivágott fák és cserjék pótlásának várható időpontját a kérelemben fel kell tüntetni.

14. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások esetében a használatbavételi engedély ideiglenesen adható ki, ha

a)[22] a 13. § (5) bekezdése alapján a vonatkozó településrendezési tervnek és e rendeletnek megfelelő telekalakítás és telekhatár-rendezés végrehajtása, valamint azok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése,

b) a rendeltetésszerű használathoz - a 9. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével - előírt, a személygépkocsik elhelyezésének biztosítása vagy

c) az építési, illetve a használatbavételi engedélyben meghatározott zöldfelület kialakítása

még nem történt meg.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások esetében a végleges használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak végrehajtása, valamint a 13. § (2) bekezdése alapján épített építmény lebontása megtörténik.

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

17. §[23] A Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítése projekt keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a beruházások megvalósításával összefüggő beépítési szabályok megállapításáról szóló 309/2016. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 241/2017. (VIII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 10. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

18. §[24] E rendeletnek a Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítése projekt keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a beruházások megvalósításával összefüggő beépítési szabályok megállapításáról szóló 309/2016. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 353/2020. (VII. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 9. § (1) bekezdés b) pontját, 10. § (2) bekezdés f) és g) pontját, 11. §-át, 13. § (2) és (6) bekezdését a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 309/2016. (X. 13.) Korm. rendelethez

Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházások megvalósításához szükséges, kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. környezetvédelmi hatósági eljárások,

4. természetvédelmi hatósági eljárások,

5. útügyi hatósági eljárások,

6. vasúti hatósági engedélyezési eljárások,

7. vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások,

8. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

9. műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,[25]

10. műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

11. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

12. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

13. földmérési hatósági eljárások,

14. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

15. hírközlési hatósági eljárások,

16. bányahatósági engedélyezési eljárások,

17. tűzvédelmi hatósági eljárások,

18. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

19. közegészségügyi hatósági eljárások,

20. területrendezési hatósági eljárások,

21. fás szárú növények kivágásához szükséges engedélyezési eljárások,

22. az 1-21. pontban nem szereplő hatósági engedélyezési eljárások, melyek az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükségesek,

23. az 1-22. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.