40/2016. (XI. 17.) NGM rendelet

a vámjogi szakértői hatósági képzésről és hatósági vizsgáról

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 119. § (1) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vámjogi szakértői hatósági képzés és a képzést lebonyolító képző szerv

1. § (1)[1] Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 83. § (3) bekezdésében meghatározott vámjogi szakértői hatósági vizsgára (a továbbiakban: hatósági vizsga) felkészítő képzésnek - a 2447/2015/EU bizottsági végrehajtási rendelet 27. cikkével összhangban - olyan vámjogi hatósági képzés teljesítése fogadható el, amelyet a Vtv. 83. § (4) bekezdése szerint nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) vett

a) a felnőttképzésről szóló törvény szerint szerzett, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 150/2012. Korm. rendelet) 1. mellékletében meghatározott, vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző megnevezésű szakképesítés vagy vámügyintéző megnevezésű részszakképesítés megszerzésére irányuló képzésre vonatkozó engedély birtokában felnőttképzést folytató oktatási intézmény vagy

b) vámszakmai szövetség

szervez.

(2) A hatósági vizsgára felkészítő képzésnek (a továbbiakban: hatósági képzés) az (1) bekezdésben meghatározott képzéseken túl elfogadható - az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet) által a 17. § szerinti Vámjogi Szakértői Hatósági Képzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján jóváhagyott és a kormányzati portálon közzétett - olyan felsőfokú végzettségi szintet adó képzés vagy szakirányú továbbképzés teljesítése is, amelynek tananyagában az 1. melléklet szerinti vámszakmai vizsgatárgykörök oktatása legalább 70%-ot tesz ki, feltéve, hogy a képzés befejezése és a hatósági vizsgára jelentkezés időpontja között két évnél hosszabb idő nem telik el.

(3) A hatósági vizsgára bocsátáshoz kizárólag az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 5. cikk 2. pontja szerinti vámjogszabályok képzésére vonatkozó átfogó jellegű tananyagra épülő képzés fogadható el.

2. § (1) A nyilvántartásba az a hatósági vizsgát és az arra felkészítő hatósági képzést szervező és lebonyolító szerv (a továbbiakban: képző szerv) vehető fel, amely[2]

a) az 1. §-ban meghatározott követelményeknek megfelel,

b) rendelkezik az 5. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő oktatókkal és a 6. § (1) bekezdés szerinti igazolás kiállítására jogosult személyekkel,

c) rendelkezik a 4. § szerinti képzési programmal,

d) rendelkezik a képzéshez és vizsgáztatáshoz szükséges, a képzési programban vállalt személyi és tárgyi feltételekkel, és

e) nem áll fenn vele szemben az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(2)[3] A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a Vtv. 83. § (5) bekezdésében meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

(3)[4] A képző szerv a Vtv. 83. § (5) bekezdésében meghatározott adataiban bekövetkezett változást a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni.

(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet törli a nyilvántartásból a képző szervet, ha

a) a képző szerv kéri a törlését,

b) a képző szerv jogutód nélkül megszűnik,

c) a képző szerv a (3) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és azt a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követő nyolcadik napig sem pótolja vagy

d) a képző szerv a képzési programban foglaltakat nem teljesíti.

(5) Ha a képző szervet a nyilvántartásból a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott okból törölte a nyilvántartást végző szervezet, akkor a törlést követő két éven belül a nyilvántartásba nem vehető fel.

(6) A képző szervek nevéről, elérhetőségéről a nyilvántartásba vételt végző szervezet a kormányzati portálon nyújt tájékoztatást.

3. § (1) A hatósági képzés az 1. mellékletben meghatározott vizsgatárgykörök ismeretanyagának oktatása révén a vámjogi szakértői hatósági vizsgára történő felkészítést biztosítja.

(2) A nyilvántartásba vételt végző szervezet kialakítja, és indokolt esetben felülvizsgálja a hatósági képzés és a hatósági vizsga - vámügyekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséhez szükséges és arányos tudás megszerzéséhez igazodó - követelményrendszerét, valamint ezzel összefüggésben az írásbeli vizsgához kapcsolódó kérdéstárat és a szóbeli vizsgához kapcsolódó tételsort, melyeket a kormányzati portálon közzétesz.

(3) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a (2) bekezdés szerinti feladatai ellátása során együttműködik a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a továbbiakban: NAV) és a képző szervekkel, számukra véleményezési lehetőséget biztosít, és a módosítást a véleményük figyelembevételével alakítja ki.

4. § (1) A képző szervnek rendelkeznie kell az 1. melléklet szerinti vizsgatárgykörök ismeretanyagának elsajátítására alkalmas képzési programmal, amelyet a nyilvántartásba vételt végző szervezet hagy jóvá a Bizottság javaslata alapján.

(2) A képzési program tartalmazza:

a) a képzés során megszerezhető ismereteket,

b) a képzésben való részvétel feltételeit,

c) a képzés időtartamát,

d) a képzés módszereit,

e) a képzés személyi és tárgyi feltételeinek megjelölését és biztosításának igazolását,

f) a képzésben részt vevők jelenléti nyilvántartásának rendjét.

(3)[5] A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott képzés időtartama minimum 100 tanóra és vizsgatárgykörönként nem lehet kevesebb 8 tanóránál. Egy tanóra 45 perc.

(4) A hatósági vizsgára történő hatékony felkészülés érdekében a képző szerv oktatási segédanyagot készíthet, amelyet a Bizottság javaslatára a nyilvántartásba vételt végző szervezet hagy jóvá.

(5) A képzési programot és az oktatási segédanyagot a képző szerv a joganyag jelentős részét érintő jogszabályváltozás esetén, de legalább kétévente felülvizsgálja és az aktualizált képzési programot az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásra megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek. Új képzési ciklus az aktualizált képzési program jóváhagyása esetén kezdhető meg.

(6)[6] A képzésen történő részvétel feltétele, hogy a résztvevő rendelkezzen érettségi végzettséggel és a 6. § (1) bekezdése szerinti igazolás kiállítása céljából hozzájáruljon a természetes személyazonosító- és lakcímadatainak a képző szerv általi kezeléséhez.

(7)[7]

5. § (1) A képző szervnél a hatósági képzés tekintetében oktatóként az a személy foglalkoztatható, aki

a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és legalább négyéves vámszakmai tapasztalatot szerzett

aa) vámügyi tevékenységet végző vállalkozásnál,

ab) államigazgatási szervnél vagy közigazgatási hatóságnál vámszakmai, adózási vagy logisztikai területen,

ac) felsőoktatásban pénzügyi, gazdasági területen oktatóként,

ad) vámügyi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek szakmai érdekvédelmi vagy érdekképviseleti szervénél, szövetségeinél, vagy

b) középfokú végzettséggel rendelkezik, és az a) pont aa)-ad) alpont valamelyike szerinti szervezetnél legalább tízéves vámszakmai, adózási vagy logisztikai tapasztalatot szerzett, és

c) az a) vagy b) pont szerinti vámszakmai, adózási vagy logisztikai tapasztalat megszerzése és a hatósági képzés tekintetében oktatóként való foglalkoztatás kezdő időpontja között kevesebb, mint egy év telt el.

(2) A képző szerv a 2. § (2) bekezdése szerinti kérelemben bejelenti a képzést végrehajtó oktatókat név szerinti felsorolásban és mellékletként csatolja a részletes szakmai önéletrajzukat, valamint nyilatkozatukat arra vonatkozóan, hogy a képző szervnél oktatást vállalnak és a képzési programban meghatározott adataiknak a képző szerv és a nyilvántartásba vételt végző szervezet által történő kezeléséhez hozzájárulnak.

6. § (1) A képző szerv a hatósági képzésen részt vevő mindazon személyek részére igazolást állít ki, akik a jelenléti nyilvántartás szerint igazolt módon - az oktatott vizsgatárgykörökhöz rendelt óraszám legalább 80%-ában - a hatósági képzésen részt vettek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:

a) az igazolás egyedi azonosító számát,

b) a képző szerv pontos megnevezését,

c) az oktatott vizsgatárgykörök 1. melléklet szerinti felsorolását,

d) a vizsgára jelentkező 2. mellékletben meghatározott adatait,

e) az igazolás kiállításának helyét, időpontját és

f) az igazolás aláírására jogosult személy nevét és aláírását.

(3) A képző szerv - a képzésen részt vevő személy hozzájáruló nyilatkozata birtokában - az (1) bekezdés szerinti igazolás másolatát és a jelenléti nyilvántartás eredeti példányát az igazolás kiadását követő öt évig őrzi meg.

(4) A hatósági vizsga letételéhez az 1. § (2) bekezdése alapján elfogadható egyéb képzés igazolásaként a felsőfokú képzést nyújtó oktatási intézmény végzettséget igazoló okmánya fogadható el.

2. A hatósági vizsga és a vizsgabiztos

7. § (1) A hatósági vizsgát a képző szerv szervezi meg, a nyilvántartásba vételt végző szervezet által vezetett vizsgabiztosi nyilvántartásban szereplő vizsgabiztosok, továbbá a vizsgáztatást segítő személyek megbízásával.

(2) Hatósági vizsgát az tehet, aki a hatósági képzést legfeljebb tizenkét hónappal korábban, vagy az 1. § (2) bekezdése alapján elfogadható egyéb képzést a hatósági vizsgára történő jelentkezés dátumát megelőzően legfeljebb két évvel korábban teljesítette, amelyet a 6. § (1) vagy (4) bekezdése szerinti igazolással bizonyít.

(3) A képző szerv minden nála vizsgára jelentkező részére a jelentkezés jóváhagyásának időpontját magában foglaló negyedéven belül köteles vizsgaidőpontot biztosítani, és arról a jelentkezőt írásban (ideértve az elektronikus kapcsolattartást is) értesíteni.

(4) A képző szerv köteles minden induló képzési csoport számára egy vizsgát megszervezni a képzés befejezését követő két hónapon belül. Ennek előzetes időpontját a képzési időszak folyamán előre, legalább a képzés befejezése előtt egy hónappal, közlemény formájában kell a honlapján közzétennie. A képző szerv a vizsga tervezett időpontjáról a nyilvántartásba vételt végző szervezetet és a NAV-ot a honlapján történő közzététellel egyidejűleg postai úton is tájékoztatja.

(5) A képző szerv köteles a (4) bekezdésben meghatározott vizsgán kívül - a hatósági vizsga pótlását vagy javítását célzó - további egy vizsgát (írásbeli és szóbeli részvizsgát egyaránt) megszervezni negyedévente egy alkalommal, ha a vizsgára jelentkezők száma (ideértve a szóbeli vizsgarész ismételt teljesítésére jelentkezőket is) eléri az öt főt. Öt főnél alacsonyabb jelentkezői létszám esetén a vizsga a következő negyedévben megszervezett vizsga keretében tehető le.

8. § (1) A hatósági vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. A hatósági vizsga során a jelentkező az 1. mellékletben szereplő vizsgatárgykörök elsajátításáról ad számot.

(2) Az írásbeli vizsgarész a kérdéstárban szereplő kérdésekből összeállított, papíralapú vagy számítógépes feladatlap megoldását, kitöltését tartalmazza.

(3) A szóbeli vizsgán a jelentkező az 1. mellékletben szereplő vizsgatárgykörök alapján összeállított tételsor alapján ad számot tudásáról.

9. § (1) A hatósági vizsga lebonyolítására az a vizsgabiztos bízható meg, aki a nyilvántartásba vételt végző szervezet által vezetett nyilvántartásban vizsgabiztosként szerepel, és megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételnek is.

(2) A nyilvántartásba vételt végző szervezet kérelemre azt a büntetlen előéletű természetes személyt veszi fel határozatlan időre a nyilvántartásba, aki vállalja, hogy eleget tesz az e rendeletben foglalt követelményeknek, valamint felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és legalább ötéves vámszakmai tapasztalatot szerzett az 5. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontja szerinti szervezetnél, a vizsgabiztosként való nyilvántartásba vétel időpontjától számított egy éven belül.

(3)[8] A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a Vtv. 83. § (7) bekezdésében meghatározott adatokat kell tartalmaznia, amelyhez csatolni szükséges a Vtv. 83. § (7) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott okmányok másolatát.

(4) Az adott vizsga lebonyolítására megbízott vizsgabiztos nem lehet olyan személy, aki a vizsgázó Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója, vagy aki a vizsgázó hatósági képzésében részt vett.

(5) A nyilvántartásból törölni kell azt a vizsgabiztost, aki

a) a nyilvántartásba vételhez valótlan adatot szolgáltatott,

b) törlését kérelmezte,

c) elhalálozott,

d) büntetett előéletűvé vált,

e)[9] akivel szemben a vizsga lebonyolításának ellenőrzése során a nyilvántartásba vételt végző szervezet a vizsgaeredmény meghamisítását vagy tiltott segédeszköz használatának engedélyezését végleges határozatában megállapította.

10. § (1) A hatósági vizsgát a 3. melléklet szerinti vizsga eljárásrend alapján kell szervezni és lebonyolítani.

(2) A hatósági vizsga szóbeli része 3 tagú vizsgabizottság előtt történik, a vizsgabizottság a nyilvántartásba vételt végző szervezet, a NAV és a képző szerv által a nyilvántartásból kijelölt vizsgabiztosokból áll. A vizsgabizottság elnöke a nyilvántartásba vételt végző szervezet által delegált tag.

11. § (1) A hatósági vizsgára történő jelentkezés a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon, a 3. mellékletben foglaltak alapján történik.

(2) Ha a benyújtott jelentkezés nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a képző szerv - a jelentkezés beérkezésétől számított nyolc napon belül - a jelentkezést a hiányok megjelölésével - a hatósági vizsgára jelentkező részére - hiánypótlásra ötnapos határidővel visszaküldi.

12. § (1) A hatósági vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt is sikeresen teljesítette.

(2) A hatósági vizsga sikeres letételét a 4. melléklet szerinti tanúsítvány igazolja, amelyet a képző szerv a 13. § (1) bekezdése szerint jegyzőkönyv elkészítésével egyidejűleg állít ki és másolatban megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek.

(3) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a (2) bekezdés alapján kiállított tanúsítványokról nyilvántartást vezet.

(4) Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány pótlására - erre irányuló kérelem esetén - a képző szerv másodlatot állít ki, amelyet a vizsgázó a 4. mellékletben meghatározott - vizsgaidőpontban érvényes - adatainak megadásával igényelhet. Ha képző szerv a 2. § (4) bekezdés b) pontja alapján kerül törlésre a képző szervek nyilvántartásából, úgy a másodlatot a nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásában rendelkezésre álló adatok alapján állítja ki.

(5)[10]

13. § (1) A hatósági vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv két részből áll, első részét az írásbeli vizsgára vonatkozóan az írásbeli vizsgát lebonyolító vizsgabiztos, a második részét a szóbeli vizsgát lebonyolító vizsgabizottság elnöke készíti el és írja alá. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke a szóbeli vizsgát követő 3 munkanapon belül továbbítja a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a vizsgázók nevét, aláírását,

b) az írásbeli és a szóbeli vizsga helyszínét,

c) az írásbeli és a szóbeli vizsga kezdő és befejező időpontját,

d) a vizsgabiztosok, illetve a vizsgabizottság és a segítő személyek nevét, aláírását,

e) a vizsga eredményét vizsgázók szerint,

f) a felfüggesztett vizsgázó nevét, a felfüggesztés okát és a körülményekre vonatkozó rövid ismertetést,

g) az írásbeli dolgozatok megtekintésének helyét, idejét, az észrevételeket és az azokra adott válaszokat, valamint

h) a képző szerv által kiállított tanúsítványok azonosító számait.

14. § A nyilvántartásba vételt végző szervezet érvényteleníti annak a vizsgázónak a vizsgáját, aki a vizsgát a vizsgabizottság vagy a képző szerv félrevezetésével, hamis adatok közlésével, illetve jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Az érintett személy a részére kiadott tanúsítványt 8 napon belül visszaküldi a képző szerv részére, aki azt érvényteleníti. A képző szerv a tanúsítvány érvénytelenítéséről haladéktalanul értesíti a nyilvántartásba vételt végző szervezetet, amely a nyilvántartásában rögzíti annak tényét és okát.

3. Jogorvoslatra, javítóvizsgára és a pótlóvizsgára vonatkozó szabályok

15. § (1) A vizsgabiztos által hozott döntés ellen a vizsgázó a nyilvántartásba vételt végző szervezet felé panasszal élhet az adott vizsgatevékenység napját követő 5 naptári napon belül.

(2) A vizsga lebonyolításával összefüggésben a vizsgázó a képző szerv felé panasszal élhet:

a) a vizsga helyszínén a jegyzőkönyvet vetethet fel vagy

b) panaszát a vizsgát követő 5 napon belül elektronikus üzenetben benyújthatja a képző szerv részére annak honlapján megadott címére.

(3) A képző szerv a panaszokat 5 napon belül kivizsgálja, döntéséről a panasztevőt elektronikus úton értesíti. Ha a panasszal élő nem fogadja el a panaszának orvoslására hozott intézkedést, azzal szemben fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a panasz elutasításáról vagy a panasz orvoslására hozott intézkedésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül a képző szerv részére írásban kell benyújtani, aki a fellebbezést annak elbírálása végett 5 napon belül a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére felterjeszti.

(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a panaszt vagy a fellebbezést annak beérkezését követő 10 napon belül elbírálja, és - a képző szerv egyidejű tájékoztatása mellett - írásban értesíti a panasz vagy a fellebbezés előterjesztőjét a döntéséről.

(5)[11] Javítóvizsgát az tehet, aki korábban sikertelen vizsgát tett vagy a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg. A szóbeli vizsgarész sikertelensége esetén az írásbeli vizsgarész tekintetében nem kell javítóvizsgát tenni.

(6) Pótlóvizsgát az tehet, aki a vizsgát igazolható okból nem kezdte meg, vagy a 3. melléklet 3.10. pont c) alpontja szerint nem fejezte be. A pótlóvizsgára jelentkezés térítésmentes.

(7) Javító- és pótlóvizsgára a képzésben részt vevő a képzési szervvel történő egyeztetés alapján jelentkezhet a 2. melléklet szerinti jelentkezési lap kitöltésével, javítóvizsga esetén a vizsgadíj ismételt megfizetésének igazolásával.

4. A hatósági vizsga díjának mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályok

16. § (1) A hatósági vizsga díja az írásbeli vizsgarész tekintetében 15 000 forint/fő, a szóbeli vizsgarész tekintetében 25 000 forint/fő.

(2) A vizsgadíjat a jelentkező a képző szerv honlapján közzétett számlaszámra fizeti be (átutalással vagy készpénzben).

(3) A vizsgadíj a képző szerv bevétele, a vizsgát szervező képző szerv fizeti a vizsgáztatással kapcsolatos költségeket, ideértve a vizsgabiztosok és a vizsgaelnök vizsgáztatási tevékenységével felmerülő (4)-(8) bekezdés szerinti költségeket.

(4) A vizsgaelnököt és a vizsgabiztosokat díjazás illeti meg, amely a hatósági vizsga írásbeli és szóbeli vizsganapjának teljes időtartamára szól (a továbbiakban: vizsgáztatási díj).

(5) A képző szerv a vizsgaelnök, a vizsgabiztos részére utazási-, illetve szállásköltséget külön megállapodás esetén, az abban foglaltak szerint fizet.

(6) A vizsgáztatási díj a vizsgaelnök és a vizsgabiztos esetén alapdíjból és a vizsgázók számától függő változó díjból (a továbbiakban: változó díj) áll. A vizsgáztatási díj kiszámításánál a végösszeget a kerekítés szabályai szerint százas értékre kell kerekíteni.

(7) Az alapdíj - az írásbeli és a szóbeli vizsgarész tekintetében külön-külön - a vizsga évének első munkanapján érvényes minimálbér öt százaléka.

(8) A változó díj:

a) az írásbeli vizsgarész esetén vizsgázónként a vizsgabiztos részére a minimálbér 2,5 százaléka

b) a szóbeli vizsgarész esetén vizsgázónként

ba) a vizsgaelnök részére a minimálbér 3,5 százaléka,

bb) a vizsgabiztos részére a minimálbér 2,5 százaléka.

(9) A vizsgáztatási díj meghatározásakor a vizsgára jelentkezések számát kell figyelembe venni, amelyet csökkenteni kell a vizsgát igazolt okból meg nem kezdő vizsgázók számával.

(10) Ha a képző szerv az általa delegált vizsgabiztossal olyan munkavégzésre irányuló szerződést kötött, amely tartalmazza a vizsgákkal kapcsolatos feladatok ellátását is, akkor e személyeket a vizsgáztatási díj nem illeti meg.

(11) A vizsgáztatási díjat legkésőbb a hatósági vizsga napját követő tizenöt napon belül kell megfizetni a vizsgabiztos részére.

5. A Bizottság

17. § (1)[12] A Bizottság ellátja

a) az e rendeletben meghatározott feladatokat,

b) a vámtanácsadói és vámügynöki nyilvántartásról, valamint a vámtanácsadók és vámügynökök kötelező továbbképzéséről szóló NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti továbbképzési programok kreditpont-minősítését, valamint

c) a Rendelet szerinti vámszakmai kiadványok kreditpont minősítését.

(2) A Bizottság három főből áll, amelynek a külgazdaságért felelős miniszter, valamint a NAV vezetője által kijelölt egy-egy tagját, továbbá a nyilvántartásba vételt végző szervezet által kijelölt elnökét a nyilvántartásba vételt végző szervezet megbízólevéllel bízza meg, amely visszavonásig érvényes.

(3) Ha a külgazdaságért felelős miniszter, a NAV vezetője vagy a nyilvántartásba vételt végző szervezet a kijelölést - a megbízott személy kérésére vagy egyéb ok miatt - visszavonja, akkor erről, és az új tag megbízására irányuló javaslatáról írásban értesíti a Bizottság titkárságát. A Bizottság működőképességét az új tag kijelölésével és a (2) bekezdés szerinti új megbízólevél kiadásával haladéktalanul biztosítani kell.

(4) A Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, a nyilvántartásba vételt végző szervezet hagyja jóvá és teszi közzé a kormányzati portálon.

6. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

7. Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a rendelet az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i 2447/2015/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 40/2016. (XI. 17.) NGM rendelethez[13]

A vámjogi szakértői hatósági vizsga követelményei

1. Vizsgatárgykör: vámpolitika, nemzetközi szerződések és vámszakmai vetületeik

1.1. Gazdaságpolitika, külgazdasági kapcsolatok, kereskedelempolitika, vámpolitika

1.2. Multilaterális kereskedelmi rendszer, két- és többoldalú kereskedelmi megállapodások és vámjogi vetületük

1.3 Kereskedelem- és vámpolitika az Európai Unióban

1.4 A vámok funkciói

1.5. A vámunió fogalma, működésének bemutatása

1.6. Kereskedelmi szerződések rendszere és vámjogi vetületeik

1.7. Származás

1.7.1. Preferenciális - nem preferenciális származás megkülönböztetése, minősítési feltételek

1.7.2. Származás igazolása

1.8. Kereskedelmi Vámtarifa felépítése, funkciója

1.8.1. Az áruk tarifális besorolása

1.8.2. Áruosztályozás és áruismeret kapcsolata

1.8.3. HR Nómenklatúra és a Kombinált Nómenklatúra kapcsolata

1.8.4. Kombinált Nómenklatúra szerkezeti felépítése

1.8.5. Kombinált Nómenklatúra funkciója és jellemzője

1.8.6. Vámtarifa Magyarázat és Áruosztályozási rendelkezések feladata és szerepe az áruosztályozása keretében

1.8.7. Kombinált Nómenklatúra alkalmazásának általános szabályai

1.9. Tarifális vámkedvezmények

1.9.1. Tarifális vámkedvezmények köre

1.9.2. Tarifális vámkedvezmények igénybevételének szabályai és lehetőségei

1.10. Kötelező felvilágosítások vámjogi alkalmazása

2. Vizsgatárgykör: vámok és egyéb terhek

2.1. Vámfizetés

2.1.1. Vámérték, vámtétel, vám

2.1.2. Vámmentesség

2.1.3. Behozatali vámtartozás keletkezése

2.1.4. Kiviteli vámtartozás keletkezése

2.1.5. Vámösszegek könyvelésbe vétele, közlése

2.1.6. Biztosíték a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra

2.1.7. Vámösszegek megfizetése (normál vagy halasztott vámfizetés)

2.1.8. Vámösszegek visszafizetése és elengedése

2.1.9. A vámtartozás megszűnése

2.2. A vámokkal egy eljárásban megállapított egyéb terhek

2.2.1. Vámmal együtt fizetendő egyéb adók és díjak

2.2.2. Adójogi és vámjogi szabad forgalomba bocsátás kapcsolata

2.3. Elévülési szabályok a vámjogban

3. Vizsgatárgykör: vámeljárási szabályok

3.1. Vámjogi képviselet, nyilatkozattevő, vámadós

3.1.1. Szervezeti képviselettől való elhatárolás

3.1.2. Megbízási szerződés alaki és tartalmi elemei

3.1.3. Vámjogi képviselő kötelezettségei és jogai a vámeljárásban

3.1.4. Nyilatkozattevő - vámadós

3.2. Engedélyezett gazdálkodó

3.3. Vámellenőrzés az alapeljárásban és az áruátengedést követően az UVK rendszerében

3.3.1. Ügyféli információs kötelezettségek, árunyilatkozatok

3.3.2. Kockázatelemzés, ellenőrzésre kiválasztás, ellenőrzési szempontok

3.3.3. A vámellenőrzés végrehajtásának folyamata, ügyféli és vámhatósági jogok és kötelezettségek

3.3.4. A jegyzőkönyv alaki és tartalmi elemei

3.4. Vámjogi jogkövetkezmények és szankciók

3.5. Hatósági eljárás, meghallgatáshoz való jog és jogorvoslati lehetőségek

3.6. Az Unió területére beszállított áruk (belépés, vám elé állítás, átmeneti megőrzés, áruvizsgálat)

3.7. Az áruk vámeljárás alá vonása

3.7.1. A normál és egyszerűsített vám-árunyilatkozatok szabályai

3.7.2. Központi vámkezelés

3.7.3. Önértékelés

3.8. Szabad forgalomba bocsátás szabályai és jogkövetkezményei

3.9. Különleges eljárások

3.9.1. Árutovábbítás

3.9.2. Tárolás (vámszabadterület, vámraktározás)

3.9.3. Különleges felhasználás

3.9.4. Feldolgozás

3.10. Az Unió területéről kivitt áruk

3.11. Árukról történő rendelkezés (megsemmisítés, felajánlás)

4. Vizsgatárgykör: váminformatikai rendszerek

4.1. Hatósági rendszerek elméleti bemutatása, feladatkörök és működési mechanizmus általános ismertetése

4.1.1. GTR+, EORI, VPID

4.1.2. CDPS

4.1.3. NCTS és ARUREG

4.1.4. Biztosítékkezelési rendszer (EBIR, GMS)

4.2. Ügyféli oldalról nyitott váminformatikai rendszerek bemutatása, feladatkörök és működési mechanizmus általános ismertetése

4.2.1. TARIC

4.2.2. ICS

4.2.3. ECS

4.2.4. AIS

4.2.5. AES

4.3. Informatikai fejlesztések az Uniós Vámkódex munkaprogramjának létrehozásáról szóló bizottsági határozat alapján[14]

4.4. EKAER feladatkörök és működési mechanizmus általános ismertetése

5. Vizsgatárgykör: vámjog és adójog viszonya

5.1. Termékimportot terhelő áfa fizetési kötelezettség fogalma és szabályai

5.1.1. A termékimport fogalma, a termékimport teljesítési helye és ideje

5.1.2. A termékimportot terhelő áfa alapjának megállapítása, a fuvarköltség és az áfaadóalap kapcsolata

5.1.3. Háromszögügyletek adó- és vámjogi vetületei

5.1.4. Áfa alóli mentesség termék importja esetében

5.1.5. Adólevonási jog termék importja esetében

5.1.6. Áfafizetésre kötelezett termék importja esetében

5.1.7. Számlázási szabályok vámjogi vetülete

5.1.8. A termékimportot terhelő áfa megfizetése, visszaigénylés

5.1.9. Az önadózói engedély és a vámjogi önértékelés összefüggései

5.2. Jövedéki adózás és a vámjog kapcsolata

5.2.1. A vámjog és a jövedéki jog viszonya (tárgyi hatály)

5.2.2. Jövedéki termékek külkereskedelme (szállítás, import-export, raktározás)

5.2.3. Jövedéki és vámbiztosíték elhatárolása

5.3. Környezetvédelmi termékdíjfizetés termékdíjköteles termék importja esetén

5.4. Az adóeljárásjog és a vámeljárásjog viszonya

5.4.1. Az adózás rendjéről szóló törvény és a vámjogszabályok viszonya

5.4.2. A felügyeleti intézkedés adóeljárási szabályai

5.4.3. Adójogi méltányossági szabályok és fizetési könnyítések vámjogi alkalmazása

5.4.4. Az adóbírság és mulasztási bírság, valamint a vámigazgatási bírság szabályozásának összehasonlítása

5.5. Transzferár alkalmazásának kapcsolata a társasági adózás és a vámjog területén

6. Vizsgatárgykör: vámjog és logisztika

6.1. Az egyes logisztikai feladatokhoz igazodó optimális vám- és adójogi megoldási lehetőségek alkalmazása

6.2. Vámtudatos beszerzésbonyolítás, azaz a szabadkereskedelmi megállapodások szerepe a gazdálkodók beszerzési stratégiájában

6.3. Az INCOTERMS fuvarparitások és a vámérték kapcsolata

6.4. A vámeljárások érvényre juttatása az ellátásilánc-menedzsmentben. Legális lehetőségek a vámok és egyéb adók csökkentésére

6.5. A központosított vámkezelés gyakorlati jelentősége a vámlogisztikai költségek optimalizálásában

6.6. Az ellátási lánc biztonsága, nemzetközi kitekintéssel (AEO, ISO, TAPA, meghatalmazott ügynök, ismert szállító)

6.7. Áruszállítás nemzetközi rendszerei (Tranzitegyezmény, TIR Egyezmény)

6.8. A fuvarozó vámeljárással kapcsolatos kötelezettségei

7. Vizsgatárgykör: tiltó és korlátozó rendelkezések, valamint a szellemi tulajdonjogvédelmi intézkedések a vámeljárások során

7.1. A tiltó és korlátozó rendelkezések fogalma, szerepe, jellemzői

7.1.1. Haditechnikai termékek

7.1.2. Kettős felhasználású termékek

7.1.3. Polgári felhasználású lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok

7.1.4. Kábítószer-prekurzorok, kábítószerek, pszichotróp és új pszichoaktív anyagok

7.1.5. Veszélyes anyagok és készítmények, termésnövelő anyagok és növényvédő szerek, műtrágyák

7.1.6. Állat- és növényegészségügyi ellenőrzésköteles termékek, veszélyeztetett állat- és növényfajok

7.2. Termékbiztonság és -megfelelőség jelentősége

7.2.1. Termékbiztonsághoz és megfelelőséghez kapcsolódó intézkedések módszertana (irányelv speciális rész)

7.2.2. Eljárások a piacfelügyeleti hatóságok válaszainak tükrében

7.3. Szellemi tulajdonjogok védelme, jelentősége

7.3.1. Szellemi tulajdonjogok formái

7.3.2. Szellemi tulajdonjogot sértő árukkal szembeni vámhatósági intézkedések a vámeljárás során

7.4. A kulturális javak forgalmára vonatkozó rendelkezések

7.5. Biztonsági papírok forgalmának ellenőrzése pontokkal

2. melléklet a 40/2016. (XI. 17.) NGM rendelethez

3. melléklet a 40/2016. (XI. 17.) NGM rendelethez

A vámjogi szakértői hatósági vizsga személyi és tárgyi feltétele, eljárásrendje

1. Az eljárásrend alkalmazása

1.1. Az eljárásrendben foglaltak alkalmazására a képző szervek vizsgát szervező megbízottjai, a vizsgabiztosok, valamint a vizsgán részt vevők kötelesek.

1.2. Az eljárásrendben foglaltakat a képző szervek által szervezett vámjogi szakértői hatósági vizsga, valamint a javító- és pótlóvizsga (a továbbiakban együttesen: vizsga) lebonyolítása során kell alkalmazni.

2. A vizsgára bocsátás feltételei és a vizsga lemondása

2.1. Hatósági vizsgát az tehet, aki

a) a hatósági képzést legfeljebb egy évvel korábban, vagy a 1. § (2) bekezdése alapján elfogadható egyéb képzést a hatósági vizsgára történő jelentkezés dátumát megelőzően legfeljebb két évvel korábban teljesítette,

b) a képző szervnél az írásbeli vizsgaidőpont előtt legalább 40 nappal a 2. melléklet szerinti jelentkezési lap kitöltésével és a szükséges mellékletek csatolásával a hatósági vizsgára bejelentkezett,

c) aki a hatósági vizsga térítési díját a jelentkezéskor megadott fizetési határidőig megfizette.

2.2. A vizsgára jelentkezéshez csatolni kell az érettségi bizonyítvány hiteles másolatát, a 4. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott, a munkáltató által kiállított, szakmai tapasztalatra vonatkozó eredeti igazolást, a képző szerv által kiállított, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást, vagy a 1. § (2) bekezdése szerint elfogadható képzésről a 6. § (4) bekezdése szerinti okmány hiteles másolatát.

3. A vizsga menete

3.1. Az írásbeli vizsgán a képzésben részt vevő vizsgatesztet tölt ki. A vizsgateszt kitöltésére a rendelkezésre álló idő maximum 120 perc. A vizsgateszt kérdései a 1. melléklet szerinti képzési követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére irányulnak. A vizsgázók vizsgatesztjét a nyilvántartásba vételt végző szervezet által közzétett kérdéstárból véletlenszerűen kiválasztva, vizsgatárgykörönként 7 kérdés szerepeltetésével állítja össze az írásbeli vizsgát felügyelő vizsgabiztos és a képző szerv.[15]

3.2. A vizsgacsoportokat a képző szerv alakítja ki. Egy adott vizsganapra vizsgacsoportok 9.00-16.00 óráig szervezhetők. A konkrét vizsgabeosztást a képzésben részt vevő számára - a részletes tájékoztató alapján - a vizsgát megelőző 8 naptári napon belül elektronikus üzenetben kell megküldeni.

3.3. A képző szervnek - az írásbeli vizsgarész számítógépes vizsgaprogram igénybevételével történő megvalósítása esetén - rendelkeznie kell a képzés, illetve a vizsga helyszínén a részt vevők létszámának megfelelő számú számítógéppel, és a szükséges számítógépes programokkal, illetve a vizsga során informatikai ügyeletet kell biztosítania.

3.4. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgaterem felügyeletéről a képző szerv gondoskodik. Az egyes vizsgacsoportok felügyeletét ellátó vizsgabiztosok számát úgy kell meghatározni, hogy 15 fő vizsgázóra 1 fő vizsgabiztos jusson. Az írásbeli vizsga felügyeletével nem bízható meg az, aki az adott vizsgarészhez kapcsolódó elméleti oktatáson oktatóként működött közre.

3.5. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgateremben a vizsgázók, a vizsgabiztos és a felügyeletet ellátó segítő személyek tartózkodhatnak.

3.6. A vizsgabiztos a vizsgatevékenység megkezdését megelőzően a vizsgázók személyazonosító okmánya alapján ellenőrzi a vizsgázók személyazonosságát.

3.7. A felügyelő a vizsgázók részére tájékoztatást ad:

a) az írásbeli vizsga szabályairól, a vizsga technikai lebonyolításáról;

b) a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről, valamint a vizsga során gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról.

3.8. A vizsgázó az írásbeli vizsgateszt kitöltése során a vizsgafeladat megoldására vonatkozó segítséget nem kérhet, illetve nem kaphat.

3.9. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázó segédeszközt nem vehet igénybe. A vizsgázó mobiltelefonját, valamint egyéb segítségnyújtásra alkalmas készülékét (pl. PDA, laptop) köteles a vizsga teljes időtartama alatt kikapcsolva tartani.

3.10. A vizsgatevékenység alatt a vizsgázó a vizsgatermet nem hagyhatja el. Ha valamilyen rendkívüli esemény miatt a vizsgatevékenység alatt a vizsgázónak mégis el kell hagynia a vizsgatermet, a vizsgázó:

a) kérheti a vizsgán addig elért eredményeinek értékelését,

b) a vizsgaterembe történő visszaérkezést követően a 3.1. pontban foglalt időkeret fennmaradó részében folytathatja a vizsgát vagy

c) térítési díj befizetése nélkül a képző szerv által kijelölt időpontban újabb vizsgát tehet.

3.11. Ha a felügyelő vagy a vizsgabiztos a vizsgatevékenység közben jelen eljárásrend rendelkezéseinek megsértését észleli (a továbbiakban: szabálytalanság), a vizsgázót felszólítja a szabálytalanság befejezésére. Ha a vizsgázó a figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a szabálytalan vizsgatevékenységet, a vizsgabiztos a vizsgatevékenységet felfüggeszti és a vizsgázót a vizsgából kizárja. A szabálytalanság tényéről és a vizsga felfüggesztéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben a vizsgázó nyilatkozik arról, hogy kíván-e a felfüggesztéssel összefüggésben észrevétellel élni. A jegyzőkönyvet a vizsgázó, a felügyelő(k) és a vizsgabiztos írja alá. A felfüggesztett vizsgát a vizsgázó a javítóvizsga szabályai szerint ismételheti meg.

3.12. A szóbeli vizsgát az a vizsgázó kezdheti meg, aki sikeres írásbeli vizsgát tett.

3.13. A szóbeli vizsga időtartama alatt a vizsgateremben a vizsgázók és a vizsgabizottság tartózkodhatnak.

3.14. A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság ellenőrzi a vizsgázók személyazonosságát. Ezt követően a nyilvántartásba vételt végző szervezet által delegált vizsgabiztos ismerteti a vizsga lebonyolításának szabályait és tájékoztatást ad a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről, valamint a vizsga során gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról.

3.15. A szóbeli vizsgán a nyilvántartásba vételt végző szervezet által kialakított tételsorból véletlenszerűen kettő tételt kell húzni. A tételhúzás során biztosítani kell, hogy a tételhúzás 4-4 vizsgatárgykörbe tartozóan egy húzási csoportot képező tételekből történjék.

3.16. A vizsgázó a két tétel kidolgozására összesen maximum 20 perc felkészülési időt kap, ezen idő alatt párhuzamosan vizsgáztatás végezhető. A szóbeli vizsga időtartama legfeljebb 15 perc.

3.17. A szóbeli vizsga során elsőként a kihúzott tételek vizsgázó általi önálló ismertetésére, ezt követően a kihúzott tételekkel kapcsolatos tisztázó kérdésekre, majd ezt követően a tételhúzással nem érintett tárgykörök ismeretanyagából ellenőrző kérdésekre kerül sor. A szóbeli vizsgán valamennyi vizsgabiztos kérdezhet, a vizsgázó feleletét a vizsgabizottság együttesen értékeli.

4. A vizsgázó teljesítményének értékelése

4.1. Az írásbeli vizsgán kitöltött feladatlapokat a vizsgabiztos értékeli.

4.2. A vizsgázó a vizsgateszt eredményéről 8 napon belül elektronikus üzenetben kap tájékoztatást.

4.3. A tesztsor kitöltése során elvárt jó megoldásokat a vizsgateszt befejezését követő napon a képző szerv honlapján megismerhetővé kell tenni.

4.4. A vizsgázó az írásbeli dolgozatát a szóbeli vizsga megkezdése előtt megtekintheti, és kizárólag az értékelési útmutatótól eltérő javítás esetén észrevételt tehet a vizsgabizottságnak. Az észrevételről a vizsgabizottság dönt, és döntéséről a vizsgázót a szóbeli vizsga megkezdése előtt értesíti.

4.5. A vizsga minősítési szintjei: "Kiválóan megfelelt", "Megfelelt" vagy "Nem felelt meg".

4.6. A különböző minősítésekhez tartozó követelményszintek:

a) Írásbeli vizsga esetén:

90,00%-100% "Kiválóan megfelelt"

60,00%-89,99% "Megfelelt"

0%-59,99% "Nem felelt meg"

b) Szóbeli vizsga:

90,00%-100% "Kiválóan megfelelt"

50,00%-89,99% "Megfelelt"

0%-49,99% "Nem felelt meg".

4. melléklet a 40/2016. (XI. 17.) NGM rendelethez[16]