47/2016. (XI. 23.) BM rendelet

egyes, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével -,

a 2. alcím és a 2-4. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével -,

a 3. alcím és az 5. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével -,

a 4. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével -

a következőket rendelem el:

1. Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet módosítása

1. § Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.) 16/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az összpontszám alapján a fizikai alkalmassági vizsgálat értékelése korcsoportonként történik a következők szerint:

a) I. korcsoport:

aa) férfiaknál 150, nőknél 120, vagy azt meghaladó pont esetén "Kiváló",

ab) férfiaknál 70-149, nőknél 50-119 pont esetén "Megfelelő",

ac) férfiaknál 0-69, nőknél 0-49 pont esetén "Nem megfelelő",

b) II. korcsoport:

ba) férfiaknál 125, nőknél 100, vagy azt meghaladó pont esetén "Kiváló",

bb) férfiaknál 60-124, nőknél 45-99 pont esetén "Megfelelő",

bc) férfiaknál 0-59, nőknél 0-44 pont esetén "Nem megfelelő"

c) III. korcsoport:

ca) férfiaknál 100, nőknél 80, vagy azt meghaladó pont esetén "Kiváló"

cb) férfiaknál 50-99, nőknél 40-79 pont esetén "Megfelelő"

cc) férfiaknál 0-49, nőknél 0-39 pont esetén "Nem megfelelő"."

2. § Az ER. 10. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet módosítása

3. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásától függően az Országgyűlési Őrség jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében

a) hivatali,

b) váltásos,

c) vezényléses, vagy

d) kombinált

szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát.

(2) A hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozza meg.

(3) Hivatali szolgálati időrendszerben azok teljesíthetnek szolgálatot, akiknek a munkaköre csak a nappali időszak meghatározott részében kívánja meg a szolgálat ellátását.

(4) A váltásos szolgálati időrendszer a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített, továbbá a részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásokban alkalmazható.

(5) Vezényléses szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, amelyeket olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat.

(6) A kombinált szolgálati időrendszerben az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szolgálati időrendszerek közül két szolgálati időrendszer kombinált alkalmazására kerül sor. Az alkalmazott két szolgálati időrendszer váltását a szolgálatban töltött napot követő szabadidő letelte után lehet végrehajtani.

(7) A váltásos szolgálati időrendszerben dolgozó - ha a napi szolgálatteljesítési ideje a 24 órát eléri - a Hszt. 136. § (2) bekezdésében meghatározott munkaközi szüneten felül - halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve -4 órát a szolgálatteljesítési idő terhére pihenéssel tölthet."

4. § Az R1. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztások: az ügyeletvezető, valamint az ügyeleti csoportba beosztott szolgálati beosztások."

5. § Az R1. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi vizsgálat lefolytatásával - a Hszt. 196. §-ában foglaltak figyelembevételével - a hivatásos állomány megfelelő jogi és szakmai ismeretekkel rendelkező, arra alkalmas tagját bízza meg."

6. § (1) Az R1. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) Az R1. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(3) Az R1. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

7. § Az R1.

a) 45. § (1) bekezdésében a "folyamatos, váltásos, vezényléses, kombinált vagy hivatali munkarendtől eltérő" szövegrész helyébe a "váltásos, vezényléses vagy kombinált" szöveg,

b) 56. § (2) bekezdésében az "amely alapján a hivatásos állomány tagja olyan tevékenységet végez, amely alapján a hivatásos állomány tagja olyan tevékenységet végez, amely" szövegrész helyébe az "amely alapján a hivatásos állomány tagja olyan tevékenységet végez, amely" szöveg,

c) 56. § (3) bekezdésében a "szakképzettségeket" szövegrész helyébe a "képesítési követelményeket, szakképzettségeket" szöveg,

d) 68. § (2) bekezdésében az "összege" szövegrész helyébe a "nettó összege" szöveg,

e) 102. § (1) bekezdésében az "a fegyelmi szerv vezetője és munkatársa" szövegrész helyébe az "a vizsgáló" szöveg,

f) 108. § (3) bekezdésében az "A fegyelmi szerv vezetője, annak hiányában az ügy vizsgálója" szövegrész helyébe az "A vizsgáló, a vizsgálat befejezését követően vagy a vizsgáló megbízásának mellőzése esetén a személyügyi nyilvántartási feladatokat ellátó szervezeti elem" szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti az R1.

a) 56. § (1) bekezdésében az "és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket" szövegrész,

b) 83. § (3) bekezdése,

c) 102. § (1) bekezdésében az "a fegyelmi szerv vezetője vagy" szövegrész.

3. Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet módosítása

9. § Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A ruházati utánpótlási ellátmány az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek utánpótlására, az Országgyűlési Őrség parancsnoka által elrendelt egyenruházat vagy a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházat és felszerelési cikk megvásárlására és méretre igazítására, továbbá a 2. melléklet szerinti polgári ruházati termékeknek a megvásárlására szolgál."

10. § Az R2. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

"7/A. A ruházati utánpótlási ellátmány terhére kiadott természetbeni ellátásról

24/A. § (1) Az igényjogosult a tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány terhére ezen alcímben meghatározott módon és mértékben természetbeni ellátásban részesül.

(2) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott, a ruházati utánpótlási ellátmány kifizetését megelőzően - legkésőbb május 31-ig - megtartandó ruházati szemle során a ruházati szemlét lefolytató személy meghatározza és a ruházati szemléről készült jegyzőkönyvben rögzíti azokat a ruházati termékeket, amelyeket az igényjogosult részére a ruházati utánpótlási ellátmány terhére természetben kell kiadni.

(3) A (2) bekezdés szerinti természetbeni ellátás az igényjogosult részére az 1. mellékletben meghatározott ruházati termékek és felszerelési cikkek köréből kerül meghatározásra. A ruházati termékek és felszerelési cikkek értékét a 14. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartási érték alapján kell meghatározni.

(4) A ruházati szemlét lefolytató személy által a szemlén meghatározott ruházati termékek összértéke nem haladhatja meg a ruházati utánpótlási ellátmány tárgyévi mértéket, kivéve, ha olyan termék kerül meghatározásra, amelynek nyilvántartási értéke önmagában meghaladja az éves ruházati utánpótlási ellátmány teljes mértékét, ebben az esetben természetbeni ellátásként kiadandó termékként kizárólag ez a termék kerülhet meghatározásra és a ruházati utánpótlási ellátmány összegét meghaladó mértéket a következő évi ruházati utánpótlási ellátmány terhére túlellátásként kell előjegyezni.

(5) A ruházati szemlét lefolytató személy által természetbeni ellátásként kiadandó termékek körének meghatározását követőn a ruházati utánpótlási ellátmány tárgyévi összegéből még fennmaradó részösszegre vonatkozóan az igényjogosult - a 24/B. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével - a ruházati szemle során nyilatkozatban kérheti, hogy az 1. mellékletben meghatározott egyes ruházati termékeket a ruházati utánpótlási ellátmány terhére természetbeni ellátásként adják ki részére. Az igényjogosult nyilatkozatát a ruházati szemléről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) A tárgyév harmadik negyedévében megtartandó ruházati szemle során a (2)-(5) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni, azzal, hogy újabb természetbeni ellátásként kiadandó termék csak akkor kerülhet meghatározásra, ha a tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány összege azt még fedezi.

24/B. § (1) Nem részesül természetbeni ellátásban

a) aki felmentési idejét tölti,

b) aki szülési szabadságon van,

c) a rendelkezési állományban lévő állomány,

d) a nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévő állomány, valamint

e) akinek a szolgálati viszonya a nyugdíjazására tekintettel a tárgyév december 31-ig megszűnik.

(2) A hivatásos állomány várandós nő tagja esetében - ha a várandósságot orvos igazolta - a 24/A. § (2)-(4) és (6) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, de az igényjogosult az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kérheti egyes ruházati termékek természetbeni ellátásként történő kiadását.

24/C. § (1) A ruházati utánpótlási ellátmány összegéből a 24/A. § szerinti természetbeni ellátás, valamint az esetleges túlellátás fedezetére együttesen a ruházati utánpótlási ellátmány összegének

a) az egyenruhás alapellátási normába sorolt állomány esetében a 100%-a,

b) a vegyes ruhás alapellátási normába sorolt állomány esetében legfeljebb az 50%-a

tartható vissza.

(2) A természetbeni ellátás fedezetéül visszatartott összeg tárgyév október 31-ig fel nem használt részét tárgyév november 30-ig ki kell fizetni a hivatásos állomány részére.

24/D. § (1) A természetbeni ellátás cikkösszetételének méretbesorolásához szükséges méretfelvételt és az igények összesítését a 3. § (1) bekezdése alapján kijelölt ruházati előadó szervezi meg.

(2) A méretek pontos besorolásáért az igényjogosult a felelős.

(3) A gyártáshoz szükséges személyre szóló és összesített méretek közléséért a méreteket megadó ruházati előadó a felelős.

(4) A hivatásos állomány természetbeni ellátásban részesülő tagjait - legkésőbb az ellátás időpontjáig - írásban tájékoztatni kell a ruházati termékek áráról.

24/E. § Ha a hivatásos szolgálati jogviszonyt létesítő állomány az alapfelszerelés vagy alapfelszerelés-kiegészítés során az alapellátási normájának megfelelő kiváltásra kerülő szolgálati ruházat cikkeit nem kapta meg, akkor az ellátást az újonnan bevezetett és rendszeresített termékekből kell biztosítani.

24/F. § Ha a hivatásos állomány tagjának természetbeni ellátásra szóló jogosultsága a 24/B. § alapján megszűnik, részére a természetbeni ellátás visszatartott ellenértékét ki kell fizetni, továbbá a kiosztott ruházati termékeket be kell vonni."

11. § Az R2. 1. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

12. § Hatályát veszti az R2. 13. § (4) bekezdése, valamint a 21. § (3) bekezdése.

4. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosítása

13. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet (a továbbiakban: R3.) 9. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"9. Lakhatási támogatás

25. § (1) Ezen alcím alkalmazásában:

1. családtag: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa,

2. lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi,

3. lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, továbbá belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, lakásüzemeltetés céljára szolgáló alternatív energia (nap-, szél-, víz-, geotermikus, bioenergia) hasznosítási rendszer kiépítése,

4. lakásépítés: a hivatásos állomány tagjának tulajdonába kerülő lakás építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását,

5. önerő: készpénz, meglévő anyag és elvégzett munka értéke, továbbá a hivatásos állomány tagja, házastársa, élettársa és együttköltöző családtagja által korábban - öt éven belül - értékesített lakásának eladási ára, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, a kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti kölcsön, valamint a pénzintézeti kölcsönszerződés kiváltására igénybevett kölcsön kiegyenlített összegével,

6. tiszta építési költség: a lakás építési költségének - a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezménnyel, a vissza nem térítendő önkormányzati támogatással, a hivatásos állomány tagja és a vele együttköltöző családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint az e személyek tulajdonát képező lakás vagy ingatlan elidegenítéséből származó bevétellel csökkentett - összege,

7. tiszta vételár: a lakás vételárának, tulajdonjogot keletkeztető lakáscsere esetén a lakások értékkülönbözetének - a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezménnyel, a vissza nem térítendő önkormányzati támogatással, a hivatásos állomány tagja vagy a vele együttköltöző családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint az e személyek tulajdonát képező lakás vagy ingatlan elidegenítéséből származó bevétellel csökkentett - összege.

(2) Ezen alcím alkalmazásában saját lakáshelyzetét az rendezi, akinek a vásárolni, építeni, cserélni, bővíteni, korszerűsíteni tervezett lakás - haszonélvezeti jogtól mentes - kizárólagos tulajdonába vagy a vele együttköltöző családtagjának közös tulajdonába kerül, vagy kizárólagos tulajdonában, illetve közös tulajdonában van.

(3) Ezen alcím alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a hivatásos állomány tagja, vagy a vele együttköltöző családtagja által gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési és használatbavételi, fennmaradási engedélyben meghatározott céltól vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.

26. § (1) Az Országgyűlési Őrség lakhatási támogatásként

a) a hivatásos állomány tagja részére lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújthat, vagy

b) a vele szolgálati viszonyt létesítő személy volt munkáltatójával szemben fennálló kamatmentes munkáltatói kölcsönét - háromoldalú megállapodás keretében - átvállalhatja.

(2) A lakhatási támogatások fedezetének évente felhasználható összegét az Országgyűlési Őrség parancsnoka az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának egyetértésével határozza meg.

27. § (1) E rendelet alapján munkáltatói kölcsön nyújtható - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzügyi intézmény vagy a Magyar Államkincstár útján - a hivatásos állománynak az Országgyűlési Őrségnél legalább hat hónap szolgálati viszonnyal rendelkező tagja részére

a) a tulajdonába kerülő lakás építéséhez,

b) a tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez,

c) a tulajdonában álló lakás bővítéséhez,

d) házastársi vagy élettársi vagyonközösség megszűnése, valamint öröklés útján létrejött tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadainak megszerzéséhez, ha annak eredményeként a lakás a hivatásos állomány tagjának - haszonélvezettől mentes - tulajdonába kerül, valamint

e) a haszonélvezettől mentes, tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez.

(2) Próbaidő alatt munkáltatói kölcsön nem nyújtható.

(3) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdésben megjelölt célokra a következő feltételek együttes fennállása esetén részesíthető munkáltatói kölcsönben:

a) a lakás lakószobáinak száma és építési költsége, vételára megfelel a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény feltételeinek,

b) a munkáltatói kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi,

c) vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját és az e célra más szervtől igénybe vett anyagi eszközöket és a munkáltatói kölcsön összegét a vételár kiegyenlítésére, az építési, bővítési és korszerűsítési költségek megfizetésére használja fel,

d) rendelkezik az építési, bővítési költség, vételár vagy a korszerűsítési költség legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastársak, élettársak esetén rendelkeznek a közös tulajdonukba kerülő ingatlan vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, a közös tulajdonukban lévő ingatlan korszerűsítéséhez együttesen legalább 20%-os mértékű önerővel,

e) tudomásul veszi, hogy az Országgyűlési Őrség a munkáltatói kölcsön iránti kérelem indokoltságát építés, bővítés, korszerűsítés esetében helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,

f) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsön feltételeiről és visszafizetéséről a kölcsönt nyújtó Országgyűlési Őrséggel megállapodást (a továbbiakban: támogatási megállapodás), a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézettel kölcsönszerződést (a továbbiakban: kölcsönszerződés) köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,

g) hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló ingatlanra a munkáltatói kölcsönt nyújtó Országgyűlési Őrség javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,

h) vállalja, hogy a támogatási megállapodásban megállapított határidőben az építkezést megkezdi és befejezi,

i) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlant állandó lakcímeként jelenti be,

j) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó Országgyűlési Őrségre engedményezi, valamint

k) vállalja, hogy az igénybevett munkáltatói kölcsön összegéről közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tesz.

(4) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti nyilatkozat megtételének díja a hivatásos állomány tagját terheli.

(5) A lakáskorszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.

(6) A hivatásos állomány tagjának és családtagjának közös tulajdona esetén munkáltatói kölcsön akkor nyújtható, ha a hivatásos állomány tagjának tulajdoni hányada az ingatlanban legalább 50%.

28. § (1) A hivatásos állomány azon tagjának a lakásépítése, lakásvásárlása, lakáscseréje támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy együttköltöző családtagjának - a (4) bekezdésben foglaltakon kívül - lakástulajdona, lakásra vonatkozó állandó használati joga, haszonélvezeti joga nincs, állami, önkormányzati tulajdonban lévő lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya nem áll fenn, vagy a tulajdonában lévő - a méltányolható lakásigényt meg nem haladó - lakást az újabb lakás szerzése érdekében elidegeníti, lakásbérleti, lakáshasználati jogviszonyát megszünteti.

(2) A hivatásos állomány tagja lakásának bővítése, korszerűsítése akkor támogatható, ha a hivatásos állomány tagjának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy együttlakó családtagjának a bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakásán kívül - a (4) bekezdésben foglaltakon kívül - más lakástulajdona, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.

(3) Munkáltatói kölcsönt vehet igénybe a hivatásos állomány azon tagja is,

a) aki házastársával, élettársával, kiskorú gyermekével vagy együttköltöző családtagjával együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetésével vagy öröklés útján került a tulajdonukba,

b) akinek a saját, illetve házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, együttköltöző családtagja tulajdonában lévő lakás lebontását az építésügyi hatóság elrendelte, engedélyezte vagy - ha a bontás nem engedélyköteles - a bontásra irányuló bejelentést tudomásul vette,

c) akinek, illetve házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy együttköltöző családtagjának a lakás öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező haszonélvezeti jogával él.

(4) Az élettárs a házastárssal egy tekintet alá esik, ha a munkáltatói kölcsönnel épített, vásárolt, bővített, korszerűsített lakásra résztulajdont szerez, vagy résztulajdonos.

29. § A 27. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak az a lakásépítés, lakásvásárlás, lakásbővítés és lakáskorszerűsítés támogatható, amely abban a városban, községben vagy annak 60 km-es körzetében valósul meg, ahol a hivatásos állomány tagjának szolgálati helye van.

30. § Nem lehet munkáltatói kölcsönt nyújtani

a) ha a munkáltatói kölcsön a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltérne,

b) annak a részére, aki a meglévő lakástulajdonát elajándékozta,

c) az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője, vételi vagy elővásárlási jogra jogosultja általi megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez,

d) nem lakás céljára szolgáló épület építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez,

e) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közöl vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat, valamint

f) lakásvásárlás esetén, ha az eladó az igénylőnek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa, kivéve a 27. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetet.

31. § Nem nyújtható munkáltatói kölcsön a hivatásos állomány tagjának, ha ő vagy együttköltöző családtagja ezen alcím szerint már munkáltatói kölcsönben részesült, ha a munkáltatói kölcsön visszafizetése még folyamatban van, vagy a munkáltatói kölcsön teljes visszafizetése óta két évnél rövidebb idő telt el.

32. § (1) A munkáltatói kölcsön összegét

a) az építési, bővítési vagy korszerűsítési költség, illetve

b) a vételár - csere esetén a hivatásos állomány tagja által fizetendő értékkülönbözet -

alapján kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségből vagy vételárból le kell vonni a lakáshoz tartozó műhely, üzlet-, raktár-, iroda- vagy garázshelyiségre eső költséget vagy vételárrészt.

33. § (1) A munkáltatói kölcsön - a rendelkezésre álló kerettől függő - mértéke legfeljebb

a) vásárlás esetén a tiszta vételár, csere esetén a hivatásos állomány tagja által fizetendő értékkülönbözet, építés esetén a tiszta építési költség 30%-a, de legfeljebb 4 000 000 Ft,

b) korszerűsítés vagy bővítés esetén a korszerűsítési vagy bővítési költség 60%-a, de legfeljebb 1 000 000 Ft.

(2) A munkáltatói kölcsönt folyósító vagy kezelő pénzintézet által felszámított kezelési költség a munkáltatói kölcsönben részesítettet terheli.

34. § A kérelemhez - az igényelt munkáltatói kölcsön jogcímétől függően - csatolni kell

a) az építkezés, bővítés vagy korszerűsítés költségvetését, melyből megállapítható a költségek lakásra eső hányada,

b) az építkezés jogerős építési engedélyét és engedélyezési tervét, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építésügyi hatóságnak történő bejelentéshez mellékelendő kivitelezési dokumentációt,

c) a megszerzendő, vagy az átépíteni, bővíteni, korszerűsíteni szándékozott ingatlan harminc napnál nem régebbi tulajdoni lapjának hiteles másolatát,

d) nyilatkozatot a hivatásos állomány tagja, valamint együttköltöző családtagja tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értékéről, az ingatlanban található szobák számáról, nagyságáról,

e) ingatlan adásvétele esetén az érvényes adásvételi szerződést,

f) a hivatásos állomány tagja, valamint együttköltöző családtagja havi nettó jövedelmét igazoló okiratot.

35. § Ha a kérelem elbírálásához szükséges adatok, igazolások hiányosak, a kérelmezőt határidő kitűzésével a hiány pótlására kell felszólíttatni.

36. § A lakásigény mértéke, a lakáshelyzet, a vagyoni feltételek és a család jövedelmi helyzete - mint együttes feltételek - szempontjából a hivatásos állomány tagját, valamint azon együttköltöző családtagot lehet figyelembe venni, akit a hivatásos állomány tagja a kérelmében megjelöl. A hivatásos állomány tagjánál és az általa megjelölt családtagnál valamennyi felsorolt feltételt vizsgálni kell.

37. § A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási sorrend az irányadó:

a) olyan igénylő, akinek magának, házastársának, élettársának, vele közös háztartásban lévő gyermekének, együttköltöző családtagjának külön-külön vagy együttesen lakástulajdona, résztulajdona, lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga korábban nem volt,

b) a méltányolható lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező igénylő,

c) korszerűsítési, bővítési kérelmek,

d) a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő lakással rendelkező igénylő,

e) egyéb, a 27. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.

38. § (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet - az Országgyűlési Őrség által kiadott formanyomtatványon - az elbíráláshoz szükséges okmányokkal, igazolásokkal együtt az Országgyűlési Őrség parancsnoka által a lakásügyi feladatok ellátására kijelölt szervezeti elemhez (a továbbiakban: kijelölt szervezeti elem) kell benyújtani.

(2) Az igénylő a kérelem benyújtása után a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a munkáltatói kölcsönre való igényjogosultságát érinti, nyolc munkanapon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonja maga után.

39. § A kijelölt szervezeti elem - szakmai előkészítés mellett - folyamatosan nyilvántartásba veszi a kérelmeket, és az érdemi döntés várható idejéről értesíti a kérelmezőt.

40. § A kijelölt szervezeti elem a munkáltatói kölcsön iránti kérelmekben foglaltak jogszerűségét a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a 32-33. §-ban foglaltak alapján megállapítja a munkáltatói kölcsön összegét, valamint a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével megállapítja az elbírálás sorrendjét.

41. § (1) A kijelölt szervezeti elem javaslatát továbbítja a döntésre jogosult vezetőnek.

(2) A kérelem elbírálására az állományilletékes parancsnok jogosult.

42. § (1) A döntésről a kijelölt szervezeti elem írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját és az egyéb érintetteket.

(2) A munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos pénzügyi feladatokat a kijelölt szervezeti elem látja el.

43. § A munkáltatói kölcsönről szóló támogatási megállapodásban rögzíteni kell különösen

a) a munkáltatói kölcsön célját,

b) a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlan pontos megjelölését,

c) a munkáltatói kölcsön összegét,

d) a havi törlesztő részletet,

e) a törlesztés és a visszafizetés módját és idejét,

f) a hivatásos állomány tagjának a munkáltatói kölcsön visszafizetésére vonatkozó nyilatkozatát,

g) a támogatási megállapodásban vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazásra kerülő szankciókat,

h) a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom Országgyűlési Őrség javára történő bejegyzésének engedélyezésére vonatkozó nyilatkozatot,

i) az Országgyűlési Őrség jogosultságait a munkáltatói kölcsön felhasználásának nyomon követésére.

44. § A munkáltatói kölcsön felhasználásával a hivatásos állomány tagjának tulajdonába kerülő ingatlan a kölcsön fedezetéül szolgál. A hivatásos állomány tagja és az Országgyűlési Őrség a támogatási megállapodásban rögzítik, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra az Országgyűlési Őrség javára - a pénzintézetet követő rangsorban, továbbá az állam javára szóló jelzálogjog és az annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése esetén azt követően, legfeljebb harmadik ranghelyre - az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

45. § A munkáltatói kölcsön folyósításával összefüggő ügyintézési díj, jelzálog bejegyzési-, valamint törlési díj az Országgyűlési Őrséget terheli.

46. § (1) A munkáltatói kölcsönt a támogatási megállapodásban megjelölt időponttól kezdődően havonta egyenlő részletekben kell visszafizetni

a) vásárlás, építés vagy csere alkalmával legfeljebb tíz év,

b) korszerűsítés, bővítés esetén legfeljebb négy év

alatt.

(2) A törlesztés futamidejét úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztő részlet összege ne haladja meg a hivatásos állomány tagjának a kölcsön folyósítási időpontjában megállapított rendszeres nettó jövedelmének 35%-át.

(3) A törlesztés havi összegét 20 000 Ft-nál kisebb összegben meghatározni nem lehet.

47. § (1) A hivatásos állomány tagja családi életkörülményeinek jelentős megváltozása esetén - indokolt esetben - az Országgyűlési Őrség parancsnoka a visszafizetés meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra történő felfüggesztését engedélyezheti.

(2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónapnak a kölcsönszerződésben megállapított napja.

48. § A hivatásos állomány tagja a munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a hitelcél megvalósulását az alábbi okiratok, bizonylatok másolatának benyújtásával köteles igazolni:

a) ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az érvényes adásvételi szerződés alapján a teljes vételár megfizetéséről szóló okirat,

b) lakás építése vagy bővítése esetén

ba) a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belüli jogerős használatba vételi engedély, valamint a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, a használatba vételi engedély kelte napjáig vagy a használatba vételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlák, vagy

bb) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnél a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány, valamint a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, a hatósági bizonyítvány keltezésének napjáig kibocsátott, az építtető nevére kiállított számlák,

c) lakáskorszerűsítés esetén a munkáltatói kölcsön folyósítását megelőző hat hónapon belül és azt követő tizenkét hónapon belül a hivatásos állomány tagja nevére kiállított számla, valamint az elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat; benyújtásuk kötelező a folyósítást követő tizenkét hónapon belül.

49. § (1) Az Országgyűlési Őrség javára bejegyzett jelzálog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom alapján az érintett ingatlant az állományilletékes parancsnok előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, elcserélni vagy elajándékozni.

(2) Az állományilletékes parancsnok az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást akkor adhatja meg, ha

a) az adós vállalja, hogy a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg a még fennálló munkáltatói kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti,

b) a tulajdonjog-átruházás az 56. § (2) bekezdésében meghatározott hivatásos állomány tagja javára történik, és a kölcsöntartozást ténylegesen át is vállalja; az átvállalt munkáltatói kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a munkáltatói kölcsönt átvállaló hivatásos állomány tagjának a lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönként kaphatna; az ezt meghaladó részt, vagyis a munkáltatói kölcsön át nem vállalható részét a lakását értékesítő hivatásos állomány tagja köteles egy összegben megfizetni, vagy

c) a munkáltatói kölcsönben részesített hivatásos állomány tagja a munkáltatói kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.

(3) Az állományilletékes parancsnok a (2) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzéséhez akkor járulhat hozzá, ha a hivatásos állomány tagjának tulajdonába kerülő lakás megfelel a 27. és a 28. §-ban foglaltaknak.

(4) Ha az eladott lakás eladási ára meghaladja a megszerezni kívánt lakás vételárát vagy építési költségét, az így keletkező árkülönbözet teljes összegét az adós egyösszegű befizetés útján köteles a fennálló tartozás kiegyenlítésére vagy részbeni kiegyenlítésére fordítani. Az árkülönbözet befizetése után megmaradt tartozás részletekben történő visszafizetésére az Országgyűlési Őrség az adóssal megállapodást köt oly módon, hogy a visszafizetés időtartama nem haladhatja meg a 46. § (1) bekezdésben meghatározott időtartamot.

50. § (1) A támogatási megállapodást azonnali hatállyal fel kell mondani, ha az adós

a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott,

b) a kölcsönszerződést a munkáltatói kölcsön folyósításáról rendelkező levél megküldését követően hatvan napon belül nem kötötte meg,

c) a vállalt beépítési kötelezettségének a támogatási megállapodásban megállapított határidőben nem tett eleget vagy az általa épített lakás nem felel meg a méltányolható lakásigénye mértékének,

d) a havi törlesztési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül nem tett eleget és a vele egy sorban kötelezett személyek sem teljesítettek,

e) szolgálati viszonya az Országgyűlési Őrségnél - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a munkáltatói kölcsön teljes visszafizetése előtt megszűnik,

f) a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, használta fel,

g) lakásépítésre és lakásbővítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a jogerős használatbavételi engedély kiadásáig, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállításáig, a korszerűsítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a folyósítást követő tizenkét hónapon belül a felhasználást - írásbeli felszólítás ellenére - számlával nem igazolta, vagy

h) más súlyos szerződésszegést követett el.

(2) A havi törlesztési kötelezettség nem teljesítése esetén a kijelölt szervezeti elem haladéktalanul köteles az értesítés kézhezvételtől számított tizenöt napos fizetési határidő kitűzésével, valamint a nem fizetés következményeire való figyelmeztetéssel írásban felszólítani az adóst és a vele egy sorban kötelezettet.

(3) Nem kell felmondani a támogatási megállapodást - és a munkáltatói kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza -, ha a hivatásos állomány tagjának

a) szolgálati viszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg,

b) szolgálati viszonya a nyugellátásra való jogosultság megszerzése miatt szűnt meg,

c) szolgálati viszonya átszervezés miatt szűnt meg,

d) szolgálati viszonya létszámcsökkentés miatt szűnt meg,

e) szolgálati viszonya a hivatásos állomány tagjának fel nem róható egészségi, pszichikai, fizikai állapot miatti alkalmatlanság miatt szűnt meg, vagy

f) a szolgálati viszonya azért szűnik meg, mert a vezetői kinevezés visszavonását követően a munkáltató a Hszt. 59. § (2) bekezdése szerinti szolgálati beosztást nem tud felajánlani.

(4) A támogatási megállapodás felmondása esetén a tartozás a felmondással egy összegben esedékessé válik.

(5) A támogatási megállapodás felmondására az Országgyűlési Őrség a szerződésszegés tudomására jutásakor, az (1) bekezdés d) és g) pontjában foglalt esetekben a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen lejártakor, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a szolgálati viszony megszűnése napján haladéktalanul intézkedik, a felmondásról a kölcsönt kezelő pénzintézetet írásban értesíti.

(6) A támogatási megállapodás felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást az adós

a) az (1) bekezdés a), c), f), g) és h) pontjában meghatározott esetekben a szerződésszegés időpontjától,

b) az (1) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott esetben a felmondásban meghatározott időponttól számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (1) bekezdése szerinti kamattal növelten köteles megfizetni.

51. § (1) A támogatási megállapodás felmondása esetén - ha az adós a tartozását a felmondástól számított tizenöt napon belül nem fizeti meg - az Országgyűlési Őrség köteles az igény érvényesítését kezdeményezni.

(2) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére indokolt esetben az állományilletékes parancsnok - a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - az egyösszegű visszafizetés határidejét egy ízben három hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére rendkívül indokolt esetben - különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - az Országgyűlési Őrség megállapodást köthet a tartozás havi részletekben történő megfizetésére.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban a havonta térítendő összeget úgy kell megállapítani, hogy az a felszámított kamatot és kezelési költséget is fedezze. A tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb az eredeti megállapodásban rögzített futamidő lejártánál.

(5) El kell utasítani annak az adósnak a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakra irányuló kérelmét, akinek szolgálati viszonya bíróság által jogerősen kiszabott végrehajtható szabadságvesztés büntetése miatt szűnt meg.

52. § (1) Ha a hivatásos állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagjának szolgálati viszonya a munkáltatói kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a kölcsöntartozását - az Országgyűlési Őrség hozzájárulásával - az új munkáltató az Országgyűlési Őrség részére történő egyösszegű megtérítéssel átvállalhatja.

(2) A 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átvállalás esetén a 43-47. §-ban és 49-57. §-ban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

53. § A hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén az Országgyűlési Őrség megállapodhat az ingatlan örökösével abban, hogy az örökös a visszafizetési kötelezettségnek az Országgyűlési Őrség és a hivatásos állomány elhunyt tagja közötti megállapodásban foglalt feltételek szerint tesz eleget.

54. § A hivatásos állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagjának, valamint a hivatásos állomány azon volt tagjának a halála esetén, akinek a szolgálati viszonya megszűnésére az 50. § (3) bekezdésében felsorolt okokból került sor, az örököse, a túlélő házastársa vagy élettársa - írásbeli kérelemre - a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy a kölcsönnel érintett ingatlan vonatkozásában tulajdonjogot szereznek.

55. § Ha a hivatásos állomány tagja más rendvédelmi szervhez kerül áthelyezésre - az 52. § (1) bekezdésben foglalt esetet kivéve -, fennálló tartozását változatlan feltételek mellett az Országgyűlési Őrség részére teljesíti, aki az áthelyezéssel egyidejűleg a munkáltatói kölcsön iratanyagának másolatával tájékoztatja az új munkáltatót.

56. § (1) A hivatásos állomány munkáltatói kölcsönben részesült tagja szolgálati viszonyának megszűnése esetén - írásbeli kérelemre - az Országgyűlési Őrség hozzájárulásával a hivatásos állomány tagjának házastársa vagy élettársa a fennálló tartozás teljesítését változatlan feltételekkel átvállalhatja, ha az Országgyűlési Őrséggel szolgálati viszonyban áll és a 27. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Házastársi vagy élettársi vagyonközösség megszűnése esetén írásbeli kérelemre a lakásban maradó volt házastárs vagy élettárs a kölcsöntartozást az Országgyűlési Őrség hozzájárulásával vállalhatja át, ha a 27. §-ban és 28. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(3) A munkáltatói kölcsön átvállalása új munkáltatói kölcsön felvételének minősül.

57. § A méltányolható lakásigény mértékét a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály határozza meg."

14. § Az R3. 11. alcíme a következő 75. §-sal egészül ki:

"75. § A 9. alcímnek az egyes, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2016. (XI. 23.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően benyújtott munkáltatói kölcsön iránti kérelmek esetén kell alkalmazni. A Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő munkáltatói kölcsön iránti kérelmeket a Módr. hatálybalépése nem érinti."

5. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 47/2016. (XI.23.) BM rendelethez

1. Az ER. 10. melléklet 1. alcím 1. pont 1.4. és 1.5. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1.4. Értékelés: "Megfelelő", ha a vizsgálaton résztvevő az előírt időtartamon belül a mozgásformát folyamatosan ismétli és a teljesített felülések száma legalább 30.

"Nem megfelelő", ha a mozgásforma ismétlése nem folyamatos vagy a teljesített felülések száma nem éri el a 30-at. Folyamatos a feladat végrehajtása, ha a kiinduló helyzetbe történő visszafekvés és az újabb felülés között legfeljebb 5 másodperc telik el.

1.5. Többletpont: 15 többletpontot kap a vizsgálaton részt vevő, ha a feladat végrehajtása során több, mint 70 ismétlést végez."

2. Az ER. 10. melléklet 1. alcím 2. pont 2.3-2.5. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2.3. Feladat: A vizsgálaton résztvevő 12 percen keresztül folyamatos futómozgást végez.

2.4. Értékelés: "Megfelelő", ha a futómozgás folyamatos, a teljesített távtól függetlenül. "Nem megfelelő", ha a futómozgás megszakad.

2.5. Többletpont: Ha a feladat végrehajtása során a vizsgálaton résztvevő több, mint 3000 m-t teljesít, 15 többletpontot kap."

3. Az ER. 10. melléklet 1. alcím 3. pont 3.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.4. Értékelés: A végrehajtott fekvőtámaszok darabszáma adja az elért pontértéket."

4. Az ER. 10. melléklet 1. alcím 4. pont 4.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.4. Értékelés: A végrehajtott húzódzkodások darabszáma adja az elért pontértéket."

5. Az ER. 10. melléklet 1. alcím 6. pont 6.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.4. Értékelés: A három ismétlésből a legmagasabb emelkedés (az elért magasság és a kiindulási magasság különbsége) adja az értékelési távolságot. A végrehajtott mozgásformáért kapott pontértéket úgy kell meghatározni, hogy a cm-ben meghatározott értékelési távolságot kettővel kell osztani."

6. Az ER. 10. melléklet 1. alcím 7. pont 7.3. és 7.4. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"7.3. Feladat: A vizsgálaton résztvevő vezényszóra leguggol, tenyereit a talajra támasztja és lábait hátra kirúgja, ezáltal fekvőtámasz pozíciót felvéve. Karhajlítást végez, amely során a mellkas érinti a talajt, majd visszatér guggoló pozícióba, végül felugrik és tenyereit összeérinti a feje felett. A feladatsort folyamatosan kell végrehajtani.

7.4. Értékelés: A végrehajtott fekvőtámaszok darabszáma adja az elért pontszámot."

7. Az ER. 10. melléklet 1. alcím 8. pont 8.3. és 8.4. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"8.3. Feladat: A vizsgálaton résztvevő vezényszóra a súlyzót mozgásba hozva - lendület segítségével - vállmagasságig felemeli, majd a súlyzó leengedésével visszatér a kiindulási helyzetbe. A gyakorlatot a férfiak 24 kg-os, a nők 16 kg-os kettlebell súlyzóval végzik. A feladatsort folyamatosan, egyéni ütemezésben kell végrehajtani.

8.4. Értékelés: A végrehajtott mozgásformáért kapott pontértéket úgy kell meghatározni, hogy a teljesített lendítések darabszámát hárommal kell osztani."

8. Az ER. 10. melléklet 1. alcím 9. pont 9.3. és 9.4. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9.3. Feladat: A vizsgálaton résztvevő vezényszóra a súlyzót leengedi a mellkasára úgy, hogy a súlyzó érintse a mellkast, majd a súlyzót kiindulási helyzetbe emeli (kinyomja). A felső végpontban a kéz teljesen kinyújtott helyzetben van, az alsó végponton a súlyzó a mellkast érinti. A gyakorlatot a férfiak testsúlyuk 80 százalékának, a nők testsúlyuk 40 százalékának megfelelő súllyal végzik. A kiszámolt súlyértéket, ha az nem 5-re, vagy 0-ra végződik lefelé 5-re, vagy 0-ra kell kerekíteni. A feladatsort folyamatosan, egyéni ütemezésben kell végrehajtani. Folyamatos a feladat végrehajtása mindaddig, amíg a két mozgássor végrehajtása között legfeljebb 5 másodperc telik el.

9.4. Értékelés: A végrehajtott gyakorlatok darabszáma adja az elért pontértéket."

9. Az ER. 10. melléklet 1. alcím 10. pont 10.3. és 10.4. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"10.3. Feladat: A vizsgálaton résztvevő leguggol, amíg a feneke a mögötte elhelyezett 50 cm magasságú padot érinti, majd az érintést követően a súllyal feláll. A felső végpontban a térdei teljesen ki vannak nyújtva, az alsó végponton a feneke érinti a padot. A gyakorlatot a férfiak testsúlyuk 100 százalékának, a nők testsúlyuk 60 százalékának megfelelő súllyal végzik A kiszámolt súlyértéket, ha az nem 5-re, vagy 0-ra végződik lefelé 5-re, vagy 0-ra kell kerekíteni.

10.4. Értékelés: A végrehajtott guggolások darabszáma adja az elért pontértéket."

10. Az ER. 10. melléklet 1. alcím 12. pont 12.3. és 12.4. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"12.3. Feladat: A vizsgálaton résztvevő a kezét behajlítva a súlyzót a mellkas felé húzza úgy, hogy a súlyzó a mellkast érinti, majd a kéz kinyújtásával visszatér a kiindulási helyzetbe. A felső végpontban a súlyzó a mellkast érinti, az alsó végpontban a kéz nyújtva van. A gyakorlatot a férfiak 50 kg-os, a nők 30 kg-os súllyal végzik.

12.4. Értékelés: A végrehajtott felhúzások darabszáma adja az elért pontértéket."

11. Az ER. 10. melléklet 1. alcím 8. pont 8.2. alpontjában a "kezében lábai" szövegrész helyébe a "két kezében lábai" szöveg lép.

12. Hatályát veszti az ER. 10. melléklet

a) 1. alcím 3. pont 3.2. alpontjában a "- nők esetében a térd érintheti a talajt -" szövegrész,

b) 1. alcím 5. pontja,

c) 1. alcím 10. pont 10.5. alpontja.

2. melléklet a 47/2016. (XI. 23.) BM rendelethez

1. Az R1. 1. melléklet "II. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások" című táblázatában a C:8 mező helyébe a következő mező lép:

2. Az R1. 1. melléklet "II. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások" című táblázatában a C:10 mező helyébe a következő mező lép:

3. Az R1. 1. melléklet "III. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások" című táblázatában a C:3-C:8 mezők helyébe a következő mezők lépnek:

4. Az R1. 1. melléklet "III. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások" című táblázatában a D:5 mező helyébe a következő mező lép:

5. Az R1. 1. melléklet "III. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások" című táblázatában a D:7 mező helyébe a következő mező lép:

6. Hatályát veszti az R1. 1. melléklet "I. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások" című táblázatának F oszlopa.

7. Hatályát veszti az R1. 1. melléklet "II. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások" című táblázatának E oszlopa.

8. Hatályát veszti az R1. 1. melléklet "III. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások" című táblázatának E oszlopa.

3. melléklet a 47/2016. (XI. 23.) BM rendelethez

"2. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez

Az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített szolgálati beosztások képesítési követelményei

I. A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei

II. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei az alapfeladatokat ellátók esetében

III. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei a nem alapfeladatokat ellátók esetében

IV. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei az alapfeladatokat ellátók esetében

V. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei a nem alapfeladatokat ellátók esetében

VI. A táblázatokhoz tartozó magyarázatok

1. Iskolai végzettség:

1.1. Szakirányú egyetemi végzettség:

Rendészeti, katasztrófavédelmi, közigazgatási, katonai, jogi, közgazdász végzettséget adó egyetemi vagy mesterképzési szakon szerzett (MSc, MA) végzettség.

1.2. Felsőfokú végzettség:

a) Főiskolai végzettség vagy felsőoktatásban alapképzési szakon szerzett végzettség (BA).

b) Az informatikai, híradó- és biztonságtechnikai feladatokra rendszeresített kiemelt főreferens, főmérnök, mérnök szolgálati beosztásokban felsőfokú végzettségként kizárólag felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai villamos-, biztonságtechnikai mérnök, mérnök-informatikus felsőfokú végzettség fogadható el.

2. Felsőfokú rendészeti szakképzettség:

a) Rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképesítés (Rendőrtiszti Főiskola vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bűnügyi igazgatási, rendészeti igazgatási, nemzetbiztonsági alapképzési szakán, illetve kapcsolódó mesterképzési szakon) vagy

b) rendészeti szervező szakképesítés (OKJ 62 861 01)

3. Egyéb szakképzettség:

3.1. Beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés:

Az Országos Képzési Jegyzékben vagy egyéb jogszabályban a szolgálati beosztás ellátására vonatkozó, szakterületének megfelelő felsőfokú vagy emelt szintű szakképzettség, egyéb képesítés.

3.2. Beosztásnak megfelelő szakképesítés:

a) Az Országos Képzési Jegyzékben vagy egyéb jogszabályban a beosztás ellátására vonatkozó, szakterületének megfelelő legalább középfokú szakképzettség, egyéb képesítés.

b) Az informatikai, híradó- és biztonságtechnikai feladatokra rendszeresített technikus szolgálati beosztásban egyéb szakképzettségként középfokú informatikai vagy műszaki végzettség fogadható el.

4. Egyéb rendészeti képesítési követelmény:

4.1. RSZV: rendészeti szakvizsga.

4.2. Beosztáshoz előírt szaktanfolyam:

A szolgálati beosztás ellátásához szükséges ismereteket adó, munkaköri leírásban rögzített rendészeti tárgyú iskolarendszeren kívüli képzés.

5. Megfeleltetések:

Rendészeti szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni:

a) a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr szakán szerzett főiskolai végzetséget,

b) a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen) határrendészeti és védelmi vezetői szakán szerzett végzettséget.

VII. Az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokra rendszeresített szolgálati beosztások képesítési követelményei

1. Az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokra rendszeresített szolgálati beosztások esetében az I., II. és IV. alcím nem alkalmazandó.

2. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás betöltéséhez középiskolai végzettség, érettségi és legalább alapszintű szakképesítés szükséges.

3. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás, valamint vezetői szolgálati beosztás betöltéséhez felsőfokú végzettség és felsőszintű szakképesítés, tiszti besorolási osztály D besorolási kategóriájába tartozó szolgálati beosztás és vezetői szolgálati beosztás betöltéséhez továbbá rendészeti szakvizsga is szükséges.

4. Szakképesítések:

4.1. Alapszintű szakképesítés:

a) tűzoltó II. részszakképesítés vagy

b) tűzoltó I. szakképesítés.

4.2. Középszintű szakképesítés:

a) tűzoltósági referens szakképesítés vagy

b) tűzoltó szerparancsnok szakképesítés-ráépülés.

4.3. Felsőszintű szakképesítés:

a) építőmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány;

b) építészmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány;

c) védelmi igazgatási alapképzési szak, tűzvédelmi és tűzoltó szakirány;

d) had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tűzvédelmi szakirány;

e) rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány;

f) rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány tűzvédelmi specifikáció;

g) katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány;

h) rendészeti szervező szakképesítés, tűzoltó szervező szakképesítés-elágazás;

i) rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szervező szakmairány;

j) tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés;

k) főiskolai szintű tűzvédelmi mérnök szak.

5. Megfeleltetések:

5.1. Alapszintű szakképesítésnek kell tekinteni:

a) a 6 hetes tűzoltó alapfokú tanfolyamot vagy három és fél vagy öt hónapos tiszthelyettes-képző szakon szerzett képesítést vagy

b) a tűzoltó szakképesítést.

5.2. Középszintű szakképesítésnek kell tekinteni:

a) a katasztrófa- és tűzvédelmi technikus szakképesítést;

b) a tűzoltó technikus szakképesítés-ráépülést;

c) a hazai és külföldi tűzoltó, egy- vagy kétéves nappali, illetve hároméves levelező tiszti képzés, vagy hároméves levelező tűzvédelmi vezetői, valamint tűzoltó technikus (OKJ azonosító szám: 52 8915 01) szakképesítést;

d) a BM Akadémia Tűzoltó Tagozatán szerzett képesítést;

e) a tiszti vizsgát;

f) a zászlósképző, 10 hónapos tűzoltó tiszthelyettes-képző vagy tűzoltó (OKJ azonosító szám: 32 8915 01) szakképesítést vagy

g) az önkéntes tűzoltóságoknál az 1995 előtt, legalább megyei szintű irányító szervezet által szervezett egyesületi parancsnoki tanfolyamot, valamint a 10 hónapos vagy hosszabb képzési idejű önkéntes és létesítményi tűzoltóparancsnok-képző szakon 2002. december 31-ig megszerzett képesítést.

5.3. Felsőszintű szakképesítésnek kell tekinteni:

a) az egyetemi vagy főiskolai végzettség megszerzését követően a tűzoltó tiszti átképző, tűzoltó átképző szakon szerzett képesítést;

b) a főiskolai szintű tűzvédelmi mérnök szakot;

c) a főiskolai szintű katasztrófavédelmi szakot (e végzettség csak abban az esetben fogadható el, ha a végzett hallgató rendelkezik a hivatásos állományra előírt valamely, - tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító - legalább középfokú szakmai képesítéssel, szakképzettséggel);

d) a főiskolai szintű műszaki szakoktató szakot, tűzvédelmi szakirányt (2002. február után beiskolázottak részéről e végzettség csak abban az esetben fogadható el, ha a végzett hallgató rendelkezik a hivatásos állományra előírt valamely, - tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító - legalább középfokú szakmai képesítéssel, szakképzettséggel);

e) a katasztrófavédelmi mérnöki mesterképzési szakot, műszaki és mentésszervezői szakirányt, műszaki és technikai szakirányt Ma (egyetemi szintű);

f) a katasztrófa- és tűzvédelmi szervező (tiszt) szakképesítést;

g) a rendészeti szervező szakképzés, tűzoltó szervező szakképesítést (elágazás);

h) a hazai vagy külföldi, a munkakörnek megfelelő egyetemen, főiskolán, akadémián szerzett szakirányú végzettséget;

i) a 2002. december 31. előtt megszerzett tűzoltó technikusi képesítést a 2002. december 31. előtt megkezdett felsőfokú iskolai tanulmányokban szerzett végzettséggel együtt vagy

j) a kétéves nappali vagy hároméves levelező tisztképző szakon és a BM Akadémia Tűzoltó Tagozatán szerzett képesítést a 2002. december 31. előtt megkezdett felsőfokú iskolai tanulmányokban szerzett végzettséggel együtt.

6. Tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító végzettségek:

a) minimum tűzoltó II. részszakképesítés - vagy annak megfelelő, elismerhető szakmai képesítés - a képesítés megszerzésétől számított minimum 5 éves, hivatásos tűzoltóságnál szerzett tűzoltási, műszaki mentési gyakorlattal, legalább középfokú iskolai végzettséggel, továbbá tűzoltásvezető I. tanfolyammal vagy

b) középszintű, vagy felsőszintű szakképesítés.

Ha a tűzoltás vezetői jogosultság megszerzése az a) pont szerint történt, akkor a beosztást betöltő személynek a tűzoltás vezetői jogosultság megszerzésétől számított 5 éven belül meg kell szereznie a legalább középszintű (tűzoltó szerparancsnok) szakképesítést. Ha a szakképesítés, szakmai képesítés megszerzésére határidőben nem kerül sor, a beosztást betöltő személy a továbbiakban a tűzoltás, műszaki mentés vezetési jogosultsághoz kötött beosztást nem töltheti be."

4. melléklet a 47/2016. (XI. 23.) BM rendelethez

1. Az R1. 4. melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az igazolvány hátoldalának adattartalma:

"

5. melléklet a 47/2016. (XI. 23.) BM rendelethez

"1. melléklet a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelethez

Ruházati alapellátási normák

A ruházati alapellátási normák megjelölései:

E1- férfi egyenruhás alapellátási norma

E2- női egyenruhás alapellátási norma

E3- díszelgő egyenruhás alapellátási norma

E1-T - tűzoltó férfi egyenruhás alapellátási norma

V1 - férfi vegyes ruhás alapellátási norma

V1-K - férfi vegyes ruhás alapellátási norma köpennyel

V1-KB - férfi vegyes ruhás alapellátási norma köpennyel, bővített

V2- vegyes ruhás női alapellátási norma

V2-K - vegyes ruhás női alapellátási norma, köpennyel

V2-KB - vegyes ruhás női alapellátási norma köpennyel, bővített

T1- férfi egyenruhás tábornoki alapellátási norma

T2- női egyenruhás tábornoki alapellátási norma

P1- férfi polgári ruhás alapellátási norma

P2- női polgári ruhás alapellátási norma"