56/2012. (XI. 22.) BM rendelet

az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 12. alcím tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével - a következőket rendelem el:

1.[1]

1. §[2]

2. A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai

2. § (1) A hivatásos állományba kinevezést a hivatásos szolgálatra jelentkező kérelme alapján indult felvételi eljárás előzi meg. A kérelmet az Országgyűlési Őrség parancsnokához kell benyújtani.

(2)[3] Az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata (a továbbiakban: humánigazgatási szakszolgálat) a hivatásos szolgálatra jelentkezőt a kérelem átvétele előtt tájékoztatja a hivatásos szolgálati jogviszony (a továbbiakban: szolgálati viszony) létesítésének és a szolgálati beosztásba helyezésének a feltételeiről, valamint a hivatásos állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.

(3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a jelentkező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét,

b)[4] a kérelmezett szolgálati helyet, szolgálati beosztást, továbbá

c)[5] a szolgálati viszony létesítése feltételeinek teljesítéséről, valamint a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező

a) saját kézzel aláírt önéletrajzát,

b)[6] iskolai végzettségét, szakképzettségét és szakképesítését igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatát,

c) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány másolatát,

d) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat,

e)[7] a társadalombiztosítási azonosító jelet és adóazonosító jelét, az azt tartalmazó eredeti okirat bemutatásával,

f)[8] írásbeli nyilatkozatát a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 33. § (1) bekezdés f) pontjában feltételként meghatározott megbízhatósági vizsgálat lehetőségének tudomásul vételéről,

g)[9]

h)[10]

i)[11]

j)[12]

k)[13] által a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezéséhez szükséges, kitöltött és aláírt - a humánigazgatási szakszolgálat által biztosított - biztonsági kérdőívet zárt borítékban.

(5)[14] A (4) bekezdés f)-j) pontjában meghatározott nyilatkozatok, a kitöltött biztonsági kérdőív és adatlap csatolása hiányában a felvételi kérelmet el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthető iratok pótlására, kiegészítésre a jelentkezőt fel kell szólítani. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg, a kérelmet el kell utasítani.

3. § (1) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló iratok és nyilatkozatok benyújtását követően az Országgyűlési Őrség parancsnoka a felvételi eljárást megindítja.

(2)[15] A felvételi eljárás keretében a humánigazgatási szakszolgálat intézkedik az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének vizsgálatára, továbbá az annak kezdeményezésére jogosultnál a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére.

(3) Ha a felvételi eljárás során szolgálati viszony létesítését kizáró ok megállapítására került sor, a felvételt az Országgyűlési Őrség parancsnoka elutasítja, és erről a jelentkezőt tájékoztatja.

4. §[16] (1) A szolgálati viszony létesítése során a Hszt. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Hszt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülése esetén tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az nevezhető ki, aki

a) a rendészeti szakközépiskola, rendészeti szakgimnázium vagy rendvédelmi technikum eredményes elvégezését követően tett szakmai vizsgán vagy képesítő vizsgán szerzett államilag elismert középfokú végzettségét és szakképzettségét tanúsító szakma megszerzéséről kiállított oklevéllel vagy államilag elismert, de önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsító szakmai bizonyítvánnyal rendelkezik,

b) a tervezett szolgálati beosztása betöltéséhez szükséges szakirányú rendészeti szakképesítéssel rendelkezik,

c) a Magyar Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses szolgálatot teljesít, a szolgálati idejéből legalább egy év eltelt, és a b) pont szerinti szakképesítés megszerzését vállalja, vagy

d) rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) korábban szolgálati viszonyban állt, és a tervezett szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítéssel rendelkezik.

(2) A szolgálati viszony létesítése során a Hszt. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Hszt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülése esetén tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az nevezhető ki, aki

a) rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait befejezte, és részére a szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítést igazoló oklevelet kiadták,

b) arra feljogosított képző intézményben a szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítést szerzett,

c) hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben olyan szakképzettséget szerzett, amely az adott szolgálati beosztás ellátására képesít, vagy

d) rendvédelmi szervnél korábban hivatásos szolgálatot teljesített, és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik.

5. § (1)[17] A felvételi eljárás során beszerzett adatok alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka dönt a hivatásos állományba vételről. Ha a kinevezésre nem az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult, a felvételi eljárásban keletkezett iratokat - amennyiben kizáró ok nem merült fel és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges illetmény fedezete rendelkezésre áll - a kinevezési javaslatával az Országgyűlés elnökéhez - a köztársasági elnökhöz történő előterjesztésnek a miniszterelnöknél történő kezdeményezése érdekében - felterjeszti.

(2) A kinevezési javaslathoz csatolni kell a humánigazgatási szakszolgálat által elkészített[18]

a) kinevezési okmány-tervezetet (állományparancs vagy határozat),

b) esküokmányt,

c) a betöltendő szolgálati beosztáshoz tartozó szolgálati feladatok vagy a betöltendő munkakör munkaköri leírását, valamint

d) az illetmény fedezetének rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot.

(3)[19] Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a hivatásos szolgálatba kinevezésről szóló kiadmányozott állományparancsot az esküokmánnyal együtt - a humánigazgatási szakszolgálat munkatársa és a kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében - a jelentkezőnek átadja, aki a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva az esküt leteszi, majd azt aláírja a kinevezést elfogadó nyilatkozattal együtt.

(4)[20] A humánigazgatási szakszolgálat az aláírt esküokmányt az állományparancs vagy határozat mellékleteként a személyi anyagban helyezi el és kezeli.

(5)[21] A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat a hivatásos állományba visszavétellel, más rendvédelmi szervtől áthelyezéssel vagy köztisztviselői állományból áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítésekor is alkalmazni kell. Az Országgyűlési Őrség parancsnokának munkáltatói jogkörébe nem tartozó esetben a munkáltatói intézkedés meghozatalára irányuló javaslatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka az Országgyűlés elnökéhez - a munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedés meghozatala vagy a köztársasági elnökhöz történő előterjesztésnek a miniszterelnöknél történő kezdeményezése érdekében - felterjeszti.

3. Szolgálati beosztás betöltése pályázattal[22]

6. § (1)[23] Az Országgyűlési Őrség parancsnoka elrendelheti a rendvédelmi szervnél betöltetlen vagy megüresedő szolgálati beosztás pályázattal történő betöltését. A betöltetlen szolgálati beosztásra a pályázatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka írja ki.

(2) A pályázat tartalmazza:

a) az Országgyűlési Őrség mint kiíró szerv megnevezését, székhelyét, címét,

b)[24] a betöltendő szolgálati beosztás megnevezését, besorolását,

c)[25] a szolgálati beosztással járó feladatok rövid leírását,

d)[26] a szolgálati beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat (iskolai végzettség, szakképzettség vagy szakképesítés, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat),

e) az előnyt jelentő körülményeket,

f) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,

g) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,

h) az elbírálás várható időpontját,

i) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát,

j) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, továbbá

k) az egyéb tájékoztató adatokat.

(3) A pályázatot az Országgyűlési Őrségnél a belső hirdetmények elhelyezésére biztosított helyen nyomtatott formában ki kell helyezni, egyidejűleg a pályázat az Országgyűlési Őrség internetes portálján közzétehető.

(4) A pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább 15 napot kell biztosítani.

7. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szolgálati beosztásra kiírt pályázat elbírálására háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, amelynek tagjai:[27]

a) az Országgyűlési Őrség parancsnokának megbízottja,

b)[28] a betöltendő szolgálati beosztás közvetlen irányítását ellátó szolgálati elöljáró, valamint

c)[29] a humánigazgatási szakszolgálat kijelölt munkatársa.

(2) A bírálóbizottság tagjainak megbízását írásba kell foglalni. A bírálóbizottság vezetője az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy.

(3) Ha a bírálóbizottság a pályázót személyes meghallgatásra behívja, a megjelenést a szolgálati elöljárónak biztosítania kell.

(4) A pályázatok elbírálását követően a bírálóbizottság vezetője az Országgyűlési Őrség parancsnokának nevében minden pályázót írásban értesít a pályázatának értékeléséről, annak egyidejű visszaküldésével. A pályázat nyertesének pályázatát a személyi anyagban kell elhelyezni és kezelni.

3/A. Szolgálati beosztás betöltése kiválasztási eljárással[30]

7/A. §[31] (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a betölthető vagy határidőre megüresedő, vezetői beosztásnak nem minősülő szolgálati beosztás betöltésének tervezése esetén - a humánigazgatási szakszolgálat útján - köteles megkísérelni a szolgálati beosztás hatékony és szakszerű ellátására alkalmasnak mutatkozó személy kiválasztását (a továbbiakban: kiválasztási eljárás).

(2) A kiválasztási eljárás során a hivatásos állomány önként jelentkező, valamint a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat által javasolt tagjai vehetők figyelembe.

(3) A kiválasztási eljárás során a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos állománynak

a) a betölthető szolgálati beosztással azonos vagy annál alacsonyabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást betöltő vagy

b) a rendelkezési állományban lévő

tagjai között végez keresést a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személy kiválasztása érdekében.

(4) A kiválasztási eljárás során a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat köteles megvizsgálni, hogy a Hszt. 77. § (1) bekezdés b), valamint h)-k) pontja alapján az Országgyűlési Őrség rendelkezési állományába helyezettek között van-e a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személy.

(5) A kiválasztási eljárás alapján a betölthető szolgálati beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki

a) a minősítésében - rendelkezési állományban lévő személy kinevezése esetén az utolsó rendelkezésre álló minősítésében - foglalt megállapítások alapján,

b) szolgálati idejére figyelemmel, valamint

c) a képzettségére, végzettségére figyelemmel

alkalmas a szolgálati beosztás betöltésére, és megfelel az előmenetel törvényben meghatározott általános feltételeinek.

(6) Betölthető szolgálati beosztásba azonos szolgálati beosztásból történő áthelyezés esetén elsősorban a hivatásos állomány olyan tagja nevezhető ki, aki a szolgálati viszonya módosításába beleegyezik.

4. Hivatásos állományba való visszavétel

8. § (1) A hivatásos állományba való visszavétel iránti kérelmet az Országgyűlési Őrség parancsnokához kell benyújtani. Ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kérelemmel egyetért, intézkedik az alkalmazási feltételek ellenőrzésére. Ezt követően határoz a visszavételről vagy a kérelmet a szolgálati érdek fennállását alátámasztó javaslatával 30 napon belül felterjeszti az Országgyűlés elnökéhez, a köztársasági elnökhöz történő előterjesztésnek a miniszterelnöknél történő kezdeményezése érdekében.

(2)[32] Ha a hivatásos állományba visszavételt a Hszt. 39. § (1) bekezdése alapján kéri a hivatásos állomány korábbi tagja, a humánigazgatási szakszolgálat a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megvizsgálja, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény fennáll-e. Ha a humánigazgatási szakszolgálat azt állapítja meg, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény nem áll fenn, a visszavételt ezen megállapítást követő első nappal - de leghamarabb a mandátum, tisztség megszűnését követő nappal - kell elrendelni. A szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény fennállása esetén a kinevezésre jogosult vezető a hivatásos állományba történő visszavétel törvényi feltételeinek hiányáról és annak indokairól írásban értesíti a kérelmezőt.

(3) A hivatásos állományba visszavett korábbi szolgálati viszonyával kapcsolatosan keletkezett személyügyi iratokat a személyi anyagban kell őrizni.

8/A. §[33] (1) Ha a hivatásos állomány tartósan távollévő tagjának helyettesítése válik szükségessé, az Országgyűlési Őrség parancsnoka a Hszt. 37. §-a szerinti határozott idejű szolgálati viszony létesítésére alkalmas személyek megtalálása érdekében keresést végez a tartalékos-nyilvántartásban.

(2)[34] A keresés során a humánigazgatási szakszolgálat megvizsgálja, hogy a tartalékos-nyilvántartás tartalmaz-e a tartósan távol lévő szolgálati beosztásának betöltésére alkalmas személyt és ennek eredményéről az Országgyűlési Őrség parancsnokát tizenöt napon belül tájékoztatja. A tájékoztatással egyidejűleg megküldi a tartalékos-nyilvántartásban szereplő személynek a tartalékos-nyilvántartásban szereplő adatait és elérhetőségét.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozott idejű szolgálati viszonyba visszavétel kezdeményezése céljából a hivatásos állomány volt tagját megkeresheti.

(4) A tartalékos-nyilvántartásban szereplő beleegyezése esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka a visszavétel általános szabályaira figyelemmel a hivatásos állomány volt tagját a hivatásos állományba határozott időre visszaveszi.

(5) A szolgálati beosztás betöltésére irányadó szabályokra figyelemmel a határozott idejű szolgálati viszony - a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével - határozatlan idejű szolgálati viszonnyá módosítható.

(6)[35] E § alkalmazásában tartós távollét alatt az előreláthatólag 90 napot meghaladó távollét időtartama értendő, amely időtartam számításakor az alap- és pótszabadság időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

5. A szolgálati viszony módosítása

9. §[36] (1) A Hszt. 53. § (2) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül történő másik szolgálati beosztásba helyezés esetén a szolgálati érdeket alátámasztó indokokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) Ha az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezésre a Hszt. 55. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján kerül sor, az alkalmassági és képzettségi feltételeknek az alacsonyabb szolgálati beosztás tekintetében is meg kell felelni. Létszámcsökkentés, átszervezés vagy a Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés megszüntetése esetén a felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztáshoz előírt képzettség megszerzéséhez megfelelő határidőt kell előírni.

(3) A vezetői kinevezés visszavonása esetén a Hszt. 59. § (2) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlásáról személyzeti megbeszélést kell lefolytatni. A személyzeti megbeszélésről készített jegyzőkönyvet a hivatásos állomány tagjának át kell adni.

(4) A (3) bekezdés szerinti személyzeti megbeszélésen részt vesz a vezetői beosztás visszavonásával érintett vezető, az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljáró, a humánigazgatási szakszolgálat munkatársa és - ha az érintett kéri - az érdekképviseleti szerv képviselője.

(5) A szolgálati beosztásnak a Hszt. 52. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott módosítását - ha az nem az érintett kérelmére történik - személyzeti megbeszélés keretében kell közölni az érintettel, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

10. § (1)[37] A közszolgálati jogviszonyból hivatásos szolgálati viszonyba, hivatásos szolgálati viszonyból közszolgálati jogviszonyba, továbbá más rendvédelmi szervtől vagy a Magyar Honvédségtől való áthelyezés esetén az átvevő szerv az áthelyezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően megállapítja, hogy az áthelyezéssel érintett megfelel-e a tervezett szolgálati beosztáshoz előírt alkalmassági feltételeknek.

(2)[38] Az Országgyűlési Őrségnél köztisztviselőként foglalkoztatott személy áthelyezéssel történő hivatásos állományba vételekor csak olyan adatra nézve lehet nyilatkozatot vagy okmányt az érintettől megkövetelni, amely a személyi anyagában, vagy a személyügyi nyilvántartásban nem szerepel. Az iskolai végzettséget, szakképzettséget vagy szakképesítést, valamint az idegennyelvtudást eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával kell igazolni.

11. § (1)[39] A Hszt. 71. §-a szerinti megbízás a hivatásos állomány olyan tagja részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti szolgálati beosztás, feladatkör ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Szolgálati érdekből ettől kivételesen el lehet térni, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettséggel rendelkezik és a szakképzettség vagy szakképesítés megszerzése folyamatban van. A megbízás várható tartamát az elrendelő állományparancsban kell meghatározni.

(2) Ha a megbízás előreláthatólag a 30 napot meghaladja, akkor az elrendeléskor, de legkésőbb a megbízás harmincadik napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezéséről írásban nyilatkoztatni kell.

(3)[40] Ha a helyettesítéssel való megbízás az eredeti szolgálati beosztás meghagyása mellett történik, és annak tartama a 30 napot várhatóan meg fogja haladni, a helyettesítési díj mértékét az elrendeléskor meg kell határozni.

(4)[41] A betöltetlen szolgálati beosztás munkaköri feladatainak ellátásával - megosztva - a hivatásos állomány több tagja is megbízható. Ebben az esetben a helyettesítési díjat a feladatmegosztás arányában meg kell osztani.

(5)[42] A megbízási díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása, valamint a Hszt. 71. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

(6)[43] A Hszt. 185. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt fegyelmi fenyítés alkalmazásakor a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztása a fenyítés időtartama alatt kizárólag a Hszt. 71. §-a szerinti megbízással, esetlegesen határozott idejű szolgálati viszony létesítésével látható el.

12. §[44] (1) A Hszt. 60. § (1) bekezdése, (3) bekezdése vagy 61. § (1) bekezdése szerinti átrendelést állományparancsban vagy az érintettnek címzett írásbeli utasítással kell elrendelni, amely tartalmazza

a) az átrendelés helyét,

b) az átrendelés időtartamát,

c) az átrendelés indokát, valamint a Hszt. 60. § (1) bekezdése és 61. §-a szerinti átrendelés esetében az átrendelés ideje alatt ellátandó szolgálati feladatokat,

d) az illetmény és egyéb járandóságok folyósítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

e) az átrendelés időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését.

(2) A hivatásos állomány tagjának Hszt. 61. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes átrendelését a munkáltatói jogkör gyakorlója az általa vezetett vagy irányított szervezeti elemek között rendelheti el.

13. § (1) A nemzetközi szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén - ha az nem minősül az Országgyűlés elnöke által támogatott pályázatnak - az Országgyűlési Őrség parancsnoka, a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától, a hivatásos állomány tagja kérelmének megfelelően intézkedik a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy a hivatásos állomány tagja rendelkezési állományba helyezésére, és a pályázattal elnyert tisztség, munkakör betöltéséig, de legfeljebb négy év időtartamra illetmény nélküli szabadság engedélyezésére.

(2) Az illetmény nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó állományparancsban vagy határozatban rögzíteni kell különösen:

a) a nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő hivatásos állományú személyi azonosító adatait,

b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát, valamint

c) az illetmény nélküli szabadság tartamának társadalombiztosítási szempontból történő beszámíthatóságát.

(3) A munkáltatói intézkedéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan.

(4)[45]

14. §[46]

15. § (1)[47] Az Országgyűlés elnökének kinevezési hatáskörébe tartozók rendelkezési állományba helyezésére az Országgyűlés elnöke a szolgálati beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg rendelkezik.

(2)[48] A Hszt. 77. § (1) bekezdés b),h), i), j) vagy k) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettnek a rendelkezési állományba helyezéskor az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozza meg a szolgálatteljesítés helyét, tartalmát és azt az elöljárót, akinek irányításával szolgálati feladatait ellátja. A rendelkezési állományban lévő részére csak képzettségének, felkészültségének, valamint egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelő szolgálati feladat határozható meg.

(2a)[49] A hivatásos állomány Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező tagja a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésre irányuló kérelmét a kérelemben megjelölt időpontot legalább hatvan nappal megelőzően, a szolgálati út betartásával az Országgyűlési Őrség parancsnoka részére nyújtja be. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtását követő negyvenöt napon belül állományparancsban rendelkezik a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről és az illetmény összegének megállapításáról.

(3)[50] A munkáltató érdekkörében felmerült okból történő nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről, annak indokairól az Országgyűlési Őrség parancsnoka - a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés tervezett időpontját megelőző legalább 30 nappal megelőzően - írásban tájékoztatja a hivatásos állomány érintett tagját.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőzően megkeresi a nyugdíjmegállapító szervet a hivatásos állomány tagját megillető öregségi nyugdíj összegének kiszámítása érdekében.

16. § (1)[51] A Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szervhez vezénylést kezdeményező szerv vezetője annak kezdő időpontjáról és várható tartamáról a Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szervhez vezénylést megelőzően - fontos szolgálati érdek kivételével - legalább egy hónappal írásban tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát és a hivatásos állomány érintett tagját.

(2)[52] A Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szervhez vezénylés megszüntetésekor a felajánlott szolgálati beosztásról vagy annak hiányáról a Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szervhez vezénylés megszüntetését követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját, aki a szolgálati beosztás vagy a rendelkezési állomány elfogadásáról, illetve elutasításáról 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a felajánlás elutasításának kell tekinteni.

6. A szolgálati viszony megszűnése

16/A. §[53] (1) A szolgálati viszonynak az Országgyűlési Őrség által kezdeményezett megszüntetése esetén a munkáltatói intézkedés közlésének tervezett időpontja előtt az érintettel egyeztető személyzeti megbeszélést kell folytatni, amelyen az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint a humánigazgatási szakszolgálat munkatársa vesz részt. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy a személyzeti megbeszélésen az érdekképviseleti szerv képviselője is részt vehessen.

(2) A személyzeti megbeszélést a szolgálati viszonynak az Országgyűlési Őrség által kezdeményezett megszüntetése esetén - a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú, a fegyelmi ok miatti, a nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlanság és a méltatlanság miatti megszüntetés kivételével - a szolgálati viszony tervezett megszüntetése vagy a felmentési idő kezdete előtt legalább harminc nappal kell végrehajtani.

(3) A személyzeti megbeszélésen tisztázni kell a szolgálati viszonnyal összefüggő valamennyi kérdést. A személyzeti megbeszélésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának vagy az érdekképviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt a személyi anyag részeként kell kezelni.

(4) Fizetési kötelezettség fennállása esetén annak várható összegéről a személyzeti megbeszélés során a hivatásos állomány tagját tájékoztatni kell, a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban pedig annak pontos összegét és jogcímét közölni kell. A követelést a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.

17. § Ha a szolgálati viszony megszűnéséről rendelkező állományparancs közlését követően, de a hatályosulása előtt a szolgálati viszony megszüntetése más jogcímen végrehajthatóvá válik, vagy végre kell hajtani, a már közölt állományparancsot erre hivatkozással érvényteleníteni kell, és a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat, valamint megtérítési kötelezettséget a végrehajtható jogcímnek megfelelően kell meghatározni.

18. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kezdeményezést írásban kell rögzíteni és nem kell indokolni. A kezdeményezés elfogadása esetén az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját,

b) a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat,

c) a megtérítési kötelezettséget, annak kiszámításának módját vagy az arról szóló rendelkezésre hivatkozást,

d) a hivatásos állomány tagjának kioktatását a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének jogkövetkezményeiről, valamint

e) - ha szükséges - a jogviszony megszűnéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadásának rendjét.

(3) A közös megegyezés kezdeményezéséről a szolgálati elöljáró a javaslatával együtt soron kívül tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát, aki a közös megegyezés jóváhagyása esetén intézkedik a megállapodás elkészítéséről és aláíratásáról.

(4) A szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező állományparancsot vagy határozatot csak azt követően lehet kiadmányozni, ha a megállapodást a hivatásos állomány tagja aláírta és egy példányát átvette.

19. § (1) A lemondási idő a lemondási nyilatkozat szolgálati úton történt benyújtása napját követő nappal kezdődik.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a lemondásról szóló nyilatkozatában a két hónap lemondási idő letelte előtti időpontra kéri a szolgálati viszonyának megszüntetését, kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról írásban tájékoztatni kell. A szolgálati elöljáró javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a lemondási idő alatti szolgálatteljesítéstől eltekinthet. Erről a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban rendelkezni kell.

(3) Lemondás esetén a hivatásos állomány tagja elveszíti jogosultságát:

a) az egyenruha viselésére,

b) a lakás és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére és

c) a szolgálati lakás használatára.

d)[54] a rendfokozat használatára.

19/A. §[55] (1) Az azonnali hatályú lemondást az állományilletékes parancsnoknak címezve, szolgálati úton, írásban, az ok pontos és részletes megjelölésével kell bejelenteni. A Hszt. 85. § (1) bekezdése vonatkozásában az azonnali hatályú lemondás bejelentésének napja az a nap, amikor a hivatásos állomány tagjának szolgálati elöljárója az arra irányuló írásbeli nyilatkozatot átvette.

(2) A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban rendelkezni kell arról, hogy az azonnali hatályú lemondást az állományilletékes parancsnok megalapozottnak tartja-e.

(3) Az azonnali hatályú lemondásról szóló állományparancsban a Hszt. 85. § (2) bekezdésében meghatározott megtérítési és helytállási kötelezettségekről - amennyiben lehetséges, összegszerűen - rendelkezni kell.

(4) Azonnali hatályú lemondás esetén az állomány tagja elveszíti jogosultságát:

a) az egyenruha viselésére és

b) a rendfokozat használatára.

(5) Ha az azonnali hatályú lemondás oka megalapozatlan volt, a hivatásos állomány tagja elveszti a jogosultságát a szolgálati lakás használatára, valamint a lakás- és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére.

20. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetéséről állományparancsban vagy határozatban kell rendelkezni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a felmentéshez vezető és annak okszerűségét alátámasztó körülményeket.

(2) Az állományparancsban vagy határozatban a felmentés kezdő és befejező időpontját úgy kell meghatározni, hogy az állományparancs vagy határozat a felmentési idő megkezdése előtt közölhető legyen. Ha a felmentési idő megkezdéséig az állományparancs vagy határozat közlésére nem kerül sor, azt a közlés újabb megkísérlése előtt szükség szerint módosítani kell.

(3)[56] Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén a biztonsági szakvélemény ténymegállapításaival szemben az érintett panasszal élt, a szolgálati viszony megszüntetését annak elbírálásáig el kell halasztani. Az érintett a panasz elbírálásáig csak olyan részfeladatokat láthat el, amely a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényezővel összeegyeztethető.

(4)[57]

(5) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, majd a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját az érintett nyilatkozata alapján kell meghatározni.

21. §[58] A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetek közül

a) minősítés alapján történő felmentésre a minősítésre jogosult szolgálati elöljáró tesz javaslatot,

b) pszichikai vagy egészségi állapot alapján történő felmentésre a felülvizsgáló orvosi bizottság jogerős határozata alapján kerülhet sor.

22. § (1)[59]

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka

a) a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy ítéleti értesítő kézhezvételét követően az ítélet jogerőre emelkedésének napjára visszamenőleg, vagy

b)[60]

haladéktalanul intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése iránt.

(3)[61]

23. § (1)[62] A hivatásos állomány tagja a Hszt. 86. § (10) bekezdésében meghatározott esetben a jogerős ítélet alapján történő szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancs kézhezvételét követően 3 munkanapon belül a szolgálati út betartásával írásban kérheti az Országgyűlés elnökétől, hogy az alkalmatlanság megállapításától tekintsen el. Erről a jogáról az állományparancs közlésekor tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját.

(2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott kérelem helybenhagyásáról vagy elutasításáról 8 munkanapon belül dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti döntés meghozataláig a szolgálati viszony megszüntetésének végrehajtását fel kell függeszteni. Az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltéig, vagy a kérelem benyújtása esetén annak elbírálásáig a szolgálati viszony megszüntetését nem lehet végrehajtani, azonban az érintettet mentesíteni kell a szolgálat ellátása alól.

(4) Az állományparancsot vagy határozatot az Országgyűlés elnökének döntésétől függően hatályon kívül kell helyezni, vagy annak hatályát az Országgyűlés elnöke elutasító döntésének napjára kell módosítani.

24. § (1)[63] Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a Hszt. 80. § (1) bekezdés a) pontjában vagy 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg, az erről szóló állományparancsban vagy határozatban csak a megszűnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját kell megjelölni.

(2)[64] A szolgálati viszony Hszt. 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból történő megszűnését a választási eredmény hivatalos közzétételének napjával kell megállapítani.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a képzési kötelezettségének nem tett eleget, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva történő megszűnésének megállapítása előtt az Országgyűlési Őrség parancsnoka az érintettet meghallgatja, vagy írásban 8 napos határidővel felszólítja a mulasztás okának kimentésére és figyelmezteti a kimentés elmaradásának jogkövetkezményeire.

25. § (1)[65] Ha a rendvédelmi szervek közötti áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezi, a kérelmét a fogadó rendvédelmi szerv vezetőjéhez címezve, szolgálati úton terjeszti elő. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja által előterjesztett, más rendvédelmi szervhez történő áthelyezésre irányuló kérelmet az Országgyűlési Őrség parancsnoka a fogadó rendvédelmi szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatával együtt küldi meg.

(2)[66] Ha a hivatásos állomány tagja más szervnél teljesít szolgálatot, az áthelyezése előtt a vezénylését meg kell szüntetni.

26. §[67] A Magyar Honvédség állományából, továbbá nem az Országgyűlés elnöke által irányított rendvédelmi szervtől történő átvétel esetén az állományba vételről, a szolgálati beosztásba helyezésről és a járandóság megállapításáról az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendelkezik.

27. § (1)[68] Ha a szolgálati viszony megszüntetésére létszámcsökkentés, vagy átszervezés miatt kerül sor, a rendvédelmi szervet a szolgálati viszony megszüntetését megelőzően szolgálati beosztás-felajánlási kötelezettség terheli. A felmentés közlésének tervezett időpontja előtt az érintettel egyeztető megbeszélést kell folytatni, amelyen az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint a humánigazgatási szakszolgálat munkatársa vesz részt. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy az egyeztető megbeszélésen az érdekképviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen.

(2)[69] Az egyeztető megbeszélést a szolgálati viszonynak a rendvédelmi szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén - a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú, a fegyelmi ok miatti és a méltatlanság miatti megszüntetés kivételével - a szolgálati viszony tervezett megszüntetése vagy a felmentési idő kezdete előtt kell végrehajtani.

(3) A megbeszélésen tisztázni kell a szolgálati viszonnyal összefüggő valamennyi kérdést. Az egyeztető megbeszélésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának, vagy az érdekképviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a személyi anyag részeként kell kezelni.

(4) Megtérítési kötelezettség fennállása esetén annak várható összegéről az egyeztető megbeszélés során az érintettet tájékoztatni kell, a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancsban vagy határozatban pedig annak pontos összegét és jogcímét közölni kell. A követelést a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.

28. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésekor az Országgyűlési Őrség parancsnoka

a) az erről szóló állományparancs vagy határozat kiadmányozása előtt ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényességét, megalapozottságát,

b)[70] a kiadmányozást követően személyesen vagy a szolgálati elöljáró útján ismerteti az érintettel az állományparancsot vagy határozatot, és intézkedik a szolgálati beosztással járó szolgálati feladatok átadásáról.

(2) A szolgálati viszony megszüntetésekor a humánigazgatási szakszolgálat[71]

a) gondoskodik a szükséges okmányok (szolgálati igazolás, leszerelési lap) előkészítéséről, és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról,

b) bevonja a szolgálati igazolványt,

c)[72] bevonja a szolgálati jelvényt,

d)[73] arra való jogosultság esetén kiadja a nyugdíjas igazolványt.

(3) A szolgálati viszony megszüntetésekor az illetékes gazdasági, pénzügyi szerv

a) bevonja a kiadott fegyverzeti, vegyvédelmi, ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, továbbá visszavonja a kiadott informatikai jogosultságokat,

b) gondoskodik a jogszabályban meghatározott, valamint a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban rögzített járandóságok kifizetéséről,

c) eltérő megállapodás hiányában bevonja a szerv által kiadott okmányokat, és az ügykezelési szabályok szerint intézkedik azok irattárba helyezésére vagy selejtezésére, továbbá

d) a szolgálati igazoláson rögzíti a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat.

(4)[74] Ha a hivatásos állomány tagjának akadályoztatása vagy közreműködésének hiánya miatt a leszerelés végrehajtása elmarad, az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését követő 10 napon belül intézkedik annak megállapítására, hogy a hivatásos állomány tagja esetlegesen mely - elszámolási kötelezettséggel kiadott - vagyontárgyakkal nem számolt el. A leszerelés elmaradása a szolgálati viszony megszűnésének beálltát nem érinti.

29. § (1)[75] Ha a hivatásos állomány tagjának a felmentésére a Hszt. 91. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból került sor, a felmentési idő megkezdésekor az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik a tartalékállományba helyezéséről. Erről az érintettet a felmentés közlésekor a tartalékállományba tartozás szabályainak ismertetésével írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásra és annak tudomásulvételére az állományparancs közlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésekor kérheti a tartalékállományban tartását. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tartalékállományban tartás esetén fennálló jogokat és kötelezettségeket is.

(3)[76] A humánigazgatási szakszolgálat a tartalékállományba helyezésről a hivatásos állomány érintett tagjára vonatkozóan kitöltött, önálló jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó adatlap és a jogviszony megszűnéséről szóló állományparancs alapján a jogszabályokban foglaltak szerint intézkedik az adatok nyilvántartásba vételéről és a tartalékállományt kezelő szervhez továbbításról.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a felmentési ideje alatt a tartalékállomány keretében valamely költségvetési szervnél jogviszonyt létesít, a szolgálati viszony megszűnése időpontjának módosítására hivatalból intézkedni kell.

(5)[77] A Hszt. 91. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett a szolgálati viszony megszűnését megelőző 15 nappal az Országgyűlési Őrség parancsnokához benyújtott kérelmében kérheti a tartalékállományban tartását. Ebben az esetben a humánigazgatási szakszolgálat intézkedik az illetménykifizető hely felé a végkielégítés visszatartására.

29/A. §[78] (1)[79] A Hszt. 38. §-a szerinti tartalékos-nyilvántartást a humánigazgatási szakszolgálat működteti.

(2) A szolgálati viszony megszűnése esetén a hivatásos állománynak a Hszt. 38. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő tagja nyilatkozik arról, hogy a tartalékos-nyilvántartásba történő felvételéhez hozzájárul-e. A nyilatkozat megtétele előtt tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját a tartalékos-nyilvántartás céljáról és a nyilvántartott adatokról, továbbá a nyilvántartásból törlés lehetőségéről.

(3)[80] A tartalékos-nyilvántartásba vételt az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szolgálati viszony megszűnésének napjával kezdeményezi a humánigazgatási szakszolgálatnál.

(4)[81] A tartalékos-nyilvántartásba vételről és az onnan való törlésről a humánigazgatási szakszolgálat soron kívül értesíti a hivatásos állomány volt tagját.

(5)[82] A tartalékos-nyilvántartásba vételt követő tizedik évben, a nyilvántartásból törlés határidejét megelőző hatvan nappal a humánigazgatási szakszolgálat a Hszt. 38. § (4) bekezdésben szabályozott hosszabbítás érdekében, nyilatkozattétel céljából megkeresi a hivatásos állomány volt tagját. A hivatásos állomány volt tagjának nyilatkozata alapján a humánigazgatási szakszolgálat a tartalékos-nyilvántartásban tartást öt évvel meghosszabbítja, annak hiányában a Hszt. 38. § (4) bekezdése szerinti tíz év elteltekor a hivatásos állomány volt tagját a nyilvántartásból törli.

7. Összeférhetetlenség

30. § (1)[83] A hivatásos állomány tagjának méltányolható okok (pl. családi körülmények miatt nem vállalható utazás stb.) miatti kérelme alapján az Országgyűlési Őrség parancsnokának javaslatára az Országgyűlés elnöke engedélyezheti a közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerülést.

(2) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, születési idejét, anyja születési nevét,

b)[84] a szolgálati helyét, szolgálati beosztását, továbbá

c) azt, hogy milyen jogviszonyban, milyen szervezetnél, minőségben, időtartamban, munkarendben kíván munkát végezni.

(4)[85] A hivatásos állomány tagja részére - a Hszt. 109. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel - a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezheti.

(5)[86] A kérelem alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 109. § (6) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során be kell kérni a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatát, a szervezet működését rögzítő alapszabályt, továbbá minden olyan okiratot, amely más forrásból hivatalos úton nem szerezhető be. Ha az érintett az iratok becsatolására vonatkozó felhívásnak - a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére - nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.

(6) Nem engedélyezhető a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése különösen, ha

a) a munkavégzés ellentétes az Országgyűlési Őrségre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza,

b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti,

c) a rendvédelmi szerv vagy a foglalkoztató más szerv gazdasági érdekeit sérti,

d) a rendvédelmi szerv vagy a foglalkoztató más szerv tekintélyének csorbítására alkalmas vagy azt veszélyezteti,

e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata,

f) a végzendő tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyűjtésére irányul,

g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul, vagy

h) a tevékenység a rendvédelmi szervnél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben valamely rendvédelmi szerv mint hatóság jár el.

i)[87] a szolgálatteljesítési kötelezettséggel időben egybeeső tevékenységgel jár.

31. § (1)[88] A hivatásos állomány tagja a Hszt. 109. § (3) és (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban teljesíteni, és az Országgyűlési Őrség parancsnokához felterjeszteni.

(2) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, ha az az Országgyűlési Őrség parancsnokának tudomására jut, az érintettet írásban kell felszólítani - a jogkövetkezményekre figyelmeztetés mellett - kötelezettsége haladéktalan teljesítésére.

32. § (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozott vagy határozatlan időtartamra írásban engedélyezheti.

(2) Kizáró ok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról írásban kell rendelkezni, amellyel szemben a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet.

(3) A kiadott engedélyekről a szükséges adatokat a személyügyi nyilvántartásban is rögzíteni kell.

(4)[89] A korábban kiadott engedélyeket az Országgyűlési Őrség parancsnoka évente felülvizsgálja, és ha indokolt - a Hszt. 109. §-ában meghatározott kizáró körülmények esetén, a 30. § rendelkezéseire is figyelemmel -, az engedélyt visszavonja. A felülvizsgálati eljárás során a 30. § (5) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak.

33. §[90] (1) Vezetői kinevezést megelőzően a humánigazgatási szakszolgálat köteles megvizsgálni, hogy az érintett részére munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére és fenntartására irányuló engedélyt korábban kiadtak-e.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján az érintett esetében a vezetői kinevezésre tekintettel összeférhetetlenség állna fenn, a humánigazgatási szakszolgálat jelentést tesz az Országgyűlési Őrség parancsnoka részére. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a jelentés alapján a vezetői kinevezéssel egyidejűleg visszavonja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére és fenntartására irányuló engedélyt, egyidejűleg felszólítja az érintettet a Hszt. 110. § (1) bekezdése alapján az összeférhetetlenség megszüntetésére.

8. A szolgálati viszony tartalma

34. § (1)[91] A szolgálati viszony létesítésekor, valamint új szolgálati beosztásba helyezés esetén az első szolgálatteljesítés megkezdésekor (a továbbiakban: első szolgálatteljesítés) a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettnek alá kell írnia.

(2)[92] Az első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjával ismertetni kell a tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának, a hivatásos állomány tagját terhelő kártérítési felelősség rendjének szabályait, továbbá ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról, melynek megtörténtét írásban dokumentálni kell.

35. §[93] (1) A hivatásos állományba történő kinevezéssel, a szolgálati beosztásba való kinevezéssel, a szolgálati beosztás módosításával, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel, az alacsonyabb beosztásba helyezéssel és a vezetői kinevezéssel egy időben a hivatásos állomány tagját az adott szolgálati beosztás besorolási osztálya és besorolási kategóriája szerint, az elért fizetési fokozata alapján kell besorolni, egyidejűleg a besorolás alapján viselhető rendfokozatát megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg az Országgyűlési Őrség parancsnoka a hivatásos állomány tagjának beosztási illetményét, szolgálati időpótlékát, hivatásos pótlékát, valamint az egyéb pótlékra való jogosultágát is megállapítja.

36. §[94] (1) A besorolási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást az eltelt fizetési várakozási idő alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani, amennyiben az előresorolás feltételei fennállnak.

(2) Fizetési fokozatban történő előresorolás végrehajtása előtt az Országgyűlési Őrség parancsnoka meggyőződik arról, hogy az érintett a Hszt. 121. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel-e, valamint teljesítette-e az előresoroláshoz előírt követelményeket. Amennyiben az előresorolásnak akadálya van, arról írásban, az ok megjelölésével értesíti az érintettet.

37. §[95] (1) A szolgálati beosztásba kinevezéskor a rendfokozatot a Hszt. 7-9. mellékletében meghatározott, a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatoknak megfelelően kell megállapítani és a hivatásos állomány tagját ennek megfelelően kinevezni vagy előléptetni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti rendfokozatba történő kinevezésére vagy előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, ennek tényéről a hivatásos állomány tagját az ok megjelölésével az Országgyűlési Őrség parancsnoka írásban értesíti.

38. §[96] (1) A hivatásos állomány tiszthelyettesi vagy zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja első tiszti rendfokozatba kinevezésekor olyan besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba nevezhető ki, amelynél a fizetési várakozási idejének megfelelő fizetési fokozatba besorolható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról rendkívüli esetben az Országgyűlési Őrség parancsnoka az Országgyűlés elnökének engedélyével eltérhet. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagját a besorolási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni és illetményét a besorolás szerinti fizetési fokozatnak megfelelően kell megállapítani.

39. §[97] (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb szolgálati beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében mind rendvédelmi, mind polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának képzésére a rendvédelmi szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az érintettel kötött megállapodás alapján a rendvédelmi szervnek kell biztosítani, amely megállapodás azonban a Hszt. 132. § (1) bekezdésének megfelelően nem minősül tanulmányi szerződésnek.

(3)[98] A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell különösen

a) a képző intézmény megnevezését,

b) a képzés megnevezését és helyét,

c) a képzési formát, a képzés jellegét és költségét,

d) a képzés kezdő és záró időpontját, valamint

e) a tanulmányi támogatás formáját és mértékét.

40. §[99] A vezetői beosztást betöltő fizetési fokozatba besorolása során a Hszt. 118. § (6) bekezdése és a Hszt. 357. § (3) bekezdés b) pontja szempontjából a 2015. július 1-jét megelőzően vezetői beosztásban eltöltött időt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályos 6/B. számú mellékletében meghatározott vezetői besorolás szerinti szorzók alapján úgy kell megállapítani, hogy

a) az osztályvezető 2, az osztályvezető 1 és a főosztályvezető-helyettes 2 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 7-szerese vagy annál magasabb illetménybesorolású vezetői beosztásban,

b) a főosztályvezető 1, a főosztályvezető-helyettes 1 és a főosztályvezető 2 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 7,5-szerese vagy annál magasabb illetménybesorolású vezetői beosztásban,

c) a szakirányító 2 és a szakirányító 1 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 8-szorosa vagy annál magasabb illetménybesorolású vezetői beosztásban

eltöltött idő számítható be.

41. §[100] A Hszt. 58. § (4) bekezdése és a Hszt. 348. § (1) bekezdése szempontjából, a három év számításánál korábban megfelelő vezetői beosztásban töltött időnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályos 6/B. számú mellékletében meghatározott vezetői besorolás szerinti szorzók alapján

a) beosztott vezetői beosztásban töltött időnek az illetményalap 7-szerese vagy annál magasabb illetménybesorolású vezetői beosztásban,

b) középvezetői beosztásban töltött időnek az illetményalap 8-szorosa vagy annál magasabb illetménybesorolású vezetői beosztásban

eltöltött idő.

41/A. §[101]

42. § (1) A hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően meg kell állapítani, és azt az érintett tudomására kell hozni.

(2)[102] A Hszt. 152. § (1) bekezdése szerinti szabadságolási tervet szervezeti elemenként, a szolgálati feladatok függvényében és a hivatásos állomány tagja igényeinek figyelembevételével kell végrehajtani. A szabadság nyilvántartását - a szervezeti elemek havi tájékoztatása alapján - a humánigazgatási szakszolgálat végzi.

(3) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szolgálati elöljáróra átruházhatja.

(4) A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen.

(5)[103] Váltásos I. és váltásos II. szolgálati időrendszerben (a továbbiakban együtt: váltásos szolgálati időrendszer) dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati nap következzen.

(6) Váltásos szolgálati időrendszerben a szabadság szolgálati napokra történő átszámításának módja:[104]

a) meg kell állapítani a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjainak számát,

b) a váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálati napjait el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával, így megállapítható a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek aránya,

c)[105] a napok hányadosát három tizedes jegyig kell kiszámítani, a kerekítés szabályai szerint, a tört napokból kapott szabadságot szintén a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

(7)[106] A Hszt. 148. §-ában meghatározott egészségügyi szabadság a gyermek kórházi ápolását vagy betegségét megállapító orvosi igazolás alapján vehető igénybe.

(8)[107] Ha szolgálati feladat végrehajtása miatt a hivatásos állomány tagjának szabadságról történő visszarendelése válik szükségessé, a visszarendelést követően teljesített szolgálat - az eredetileg kiadott szabadság későbbi időpontban történő ismételt igénybevétele mellett - szolgálatteljesítési időnek minősül.

43. §[108] (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásától függően az Országgyűlési Őrség jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében

a) hivatali,

b) váltásos I.,

c) váltásos II.,

d)[109] vezényléses,

e)[110] kombinált vagy

f)[111] tömbösített

szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka állományparancsban határozza meg azt, hogy a hivatásos állomány tagja milyen szolgálati időrendszerben teljesít szolgálatot.

(3) A szolgálatteljesítési idő az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti szolgálati időrendszerben foglalkoztatottak részére a naptári év kezdetétől számított kéthavi szolgálatteljesítési időkeretben kerül meghatározásra.

(4) Ha a szolgálati viszony létesítésére vagy módosítására a megkezdett szolgálatteljesítési időkereten belül kerül sor, az időkeret a hivatásos állomány érintett tagja részére időarányosan kerül megállapításra.

43/A. §[112] (1) Hivatali szolgálati időrendszerben az teljesíthet szolgálatot, akinek a szolgálati beosztásához tartozó szolgálati feladatai csak a nappali időszak meghatározott részében igényli a szolgálat ellátását.

(2) A hivatali szolgálati időrendszerben a szolgálatteljesítési napok naptári hetenként - a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló miniszteri rendelet eltérő rendelkezése kivételével - hétfőtől péntekig tartanak. A heti szolgálatteljesítési idő 40 óra, a napi szolgálatteljesítési idő hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig, pénteken 7.30 órától 13.30 óráig tart. Heti pihenőnap a szombat és a vasárnap.

(3) A hivatali szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő szolgálatkezdésének és a szolgálat befejezésének időpontját az Országgyűlési Őrség parancsnoka - szolgálati érdekből vagy kérelemre - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

43/B. §[113] (1) A váltásos I. szolgálati időrendszerben 12 óra szolgálat után 24 óra szabadidő, további 12 óra szolgálat után 48 óra szabadidő kerül elrendelésre váltásonként.

(2) A váltásos II. szolgálati időrendszerben 24 óra szolgálat után 72 óra szabadidő kerül elrendelésre váltásonként.

(3) Váltásos szolgálati időrendszer a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztásokban, az őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokban alkalmazható.

(4) A váltásos szolgálati időrendszerben a szabadidő eltérően is kiadható, azonban a Hszt. 136. § (3) bekezdésében meghatározott pihenőidőt ebben az esetben is biztosítani kell. A tervezett szabadidőtől való eltérés önmagában nem jelent túlszolgálatot.

(5) A váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál, ahol a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el, az eligazítás, a váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a szolgálatteljesítési idő legfeljebb 30 perccel meghosszabbítható.

(6) A váltásos szolgálati időrendszerben a heti pihenőnapoknak naptári hónaponként legalább egy alkalommal vasárnapra kell esniük úgy, hogy hozzájuk szombati vagy hétfői pihenőnap kapcsolódjon.

(7) Ha a hivatásos állomány tagjának napi szolgálatteljesítési ideje a 24 órát eléri - a Hszt. 136. § (2) bekezdésében meghatározott munkaközi szüneten felül -, a halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve - az erre alkalmas helyiségben, ruházatának könnyítése mellett - 4 órát a szolgálatteljesítési idő terhére pihenéssel tölthet.

43/C. §[114] (1) Vezényléses szolgálati időrendszer abban a szolgálati beosztásban alkalmazható, amelyet olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat.

(2) A vezényléses szolgálati időrendszerben a napi szolgálatteljesítési idő legalább 4 óra, legfeljebb 12 óra lehet. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, az őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztások esetén a napi szolgálatteljesítési idő 12 óránál hosszabb lehet.

(3) A vezényléses szolgálati időrendszerben a heti pihenőnapoknak naptári hónaponként legalább egy alkalommal vasárnapra kell esniük úgy, hogy hozzájuk szombati vagy hétfői pihenőnap kapcsolódjon.

43/D. §[115] (1) A kombinált szolgálati időrendszerben a 43. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti szolgálati időrendszerek közül két szolgálati időrendszer kombinált alkalmazására kerül sor. Az alkalmazott két szolgálati időrendszert az Országgyűlési Őrség parancsnoka állományparancsban határozza meg.

(2) Az alkalmazott két szolgálati időrendszer közötti váltást a szolgálatban töltött napot követő első naptári nap letelte után lehet végrehajtani.

(3) A kombinált szolgálati időrendszerek esetében a szolgálatteljesítési időt dokumentáló informatikai rendszerben (a továbbiakban: szolgálatvezénylési informatikai rendszer) fel kell tüntetni azt is, hogy a tényleges szolgálatteljesítésre a 43. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szolgálati időrendszerek közül melyik időrendszer alkalmazásával került sor.

43/E. §[116] (1) A szolgálatot - a szolgálati érdekre, a célszerűségre, a költségtakarékossági szempontokra és a hivatásos állomány személyi körülményeire figyelemmel - úgy kell megtervezni és megszervezni, hogy a feladatok maradéktalanul végrehajthatóak legyenek.

(2) A szolgálatvezénylési terv készítése a munkaköri leírása szerint szolgálatszervezést végző személy (a továbbiakban: szolgálatszervezést végző személy) feladata. A hivatásos állomány tagjai részére szolgálatvezénylési tervet kell készíteni.

(3) A szolgálatvezénylési terv a naptári napoknak megfelelően tartalmazza a szolgálatteljesítési időbeosztást - ezen belül a szolgálati időrendszernek megfelelő munkanap megjelölését, a szolgálatkezdés és a szolgálat befejezésének időpontját -, a pihenőidőt, a heti pihenőnapot, a munkaszüneti napot, a szabadságot, valamint az egyéb távollétet.

(4) A szolgálatszervezést végző személy a szolgálatvezénylési informatikai rendszerben készíti el a tárgyhónapra vonatkozó szolgálatvezénylési tervet a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig.

(5) A szolgálatvezénylési informatikai rendszerből kinyomtatott, a szolgálatszervezést végző személy által aláírt szolgálatvezénylési tervet a szolgálatszervezést végző személy vezetője hagyja jóvá. A szolgálatvezénylést az állomány által is követhetően, rögzített módon kell nyilvántartani.

(6) A hivatásos állomány tagja által ténylegesen teljesített szolgálati időt a szolgálatszervezést végző személy a szolgálat befejezését követően utólag, haladéktalanul rögzíti a szolgálatvezénylési informatikai rendszerben.

(7) A hivatásos állomány tagjával közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt a szolgálat szervezésekor előre nem látható, soron kívüli esemény szükségessé teszi, továbbá a hivatásos állomány tagjának erre irányuló, indokolt kérelme esetén, ha az a szolgálati érdekkel összeegyeztethető.

(8) A (7) bekezdés szerinti, a közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól történt eltérést legalább 24 órával a szolgálat tervezett megkezdését megelőzően kell közölni a hivatásos állomány tagjával.

(9) A vezetői ellenőrzéseknek - havonta legalább egy alkalommal - ki kell terjednie a szolgálatvezénylés szabályszerű vezetésére. A vezetői ellenőrzés megtörténtét és annak lényeges tapasztalatait az ellenőrzési naplóban rögzíteni kell.

(10) A tényleges szolgálatteljesítést tartalmazó, a pénzügyi elszámolás alapjául szolgáló szolgálatvezénylést a szolgálatszervezést végző személy a tárgyhónap utolsó napján kinyomtatja a szolgálatvezénylési informatikai rendszerből, vezetője pedig aláírásával hitelesíti azt.

(11) A szolgálattervezéshez, szolgálatvezényléshez kapcsolódó, papíralapú okmányokat az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell kezelni.

(12) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a szolgálatot át lehet szervezni úgy, hogy a hivatásos állomány tagja legfeljebb 2 órán keresztül legyen kitéve a feladat végrehajtását általában jellemző körülményektől eltérő körülményeknek, különösen a szélsőséges időjárási viszonyoknak. Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a szervezeti elem vezetője - a feladat végrehajtásának veszélyeztetése nélkül - legalább 2 óránként munkaközi szünet biztosításáról rendelkezhet.

43/F. §[117] (1) A tömbösített szolgálati időrendszer a Hszt. 135/A. § (1) bekezdése szerinti szolgálati beosztásokban alkalmazható. A tömbösített szolgálati időrendszer a hét bármely napján teljesíthető, egyenlőtlenül beosztható, amelyben a napi szolgálatteljesítési idő a Hszt. 135/A. § (1) bekezdése alapján - a Hszt. 135/A. § (2) bekezdésében foglalt heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - legalább négy óra és legfeljebb tizenhat óra időtartamban határozható meg.

(2) A tömbösített szolgálati időrendszerben a heti pihenőnapoknak naptári hónaponként legalább egy alkalommal vasárnapra kell esniük úgy, hogy hozzájuk szombati vagy hétfői pihenőnap kapcsolódjon.

44. § (1)[118] Ha a szolgálati feladatot az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladatként kell más szervezeti elemben vagy más helységben teljesíteni, akkor a ténylegesen szolgálatban töltött szolgálatteljesítési időt kell számítani. Az utazással indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani.

(2) Ha a szolgálati feladatot határozatban, parancsban, berendelő vagy meghívó levélben, kiküldetési utasításban elrendelve vagy az elöljáró utasítására kell az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladaton kívüli feladatként a szolgálatteljesítési helyen kívül - ha az a hivatásos állomány tagjának lakóhelyével sem esik egybe - teljesíteni, akkor[119]

a) az egynapos távollétnél vagy naponkénti oda-vissza utazásnál az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni,

b) a kétnapos távollétnél legalább napi 8 óra szolgálatteljesítési időt kell jóváírni, ennél többet akkor, ha az első napon az indulás és a napi feladatteljesítés befejezési ideje közötti, a második napon a feladatteljesítés kezdési ideje és a visszautazással eltöltött idő közötti időtartam a 8 órát meghaladja,

c) a három- vagy többnapos távollétnél az első és az utolsó napon a kétnapos távollétre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a közte lévő egy vagy több napra pedig napi 8 óra szolgálatteljesítési idő ismerhető el, kivéve, ha 8 órát meghaladó szolgálatteljesítés történt,

d) a többhetes távollétnél az utazással indokoltan eltöltött időt annyiszor kell figyelembe venni, ahányszor a hivatásos állomány tagja részére az utazást engedélyezték.

(3)[120] Ha a külföldi kiküldetés során a hivatásos állomány tagját a napi tényleges szolgálatteljesítés befejezését követően arra kötelezik, hogy pihenőidejében meghatározott szolgálati feladatokra történő igénybevétel céljából rendelkezésre álljon, a tényleges szolgálatteljesítés nélküli rendelkezésre állás időtartama készenlétnek vagy kiemelt készenlétnek minősül. Ha ilyen rendelkezésre állási kötelezettség a hivatásos állomány tagját nem terheli, a szolgálatteljesítési idő leteltét követő időtartam nem tekinthető sem túlszolgálatnak, sem készenlétnek, sem kiemelt készenlétnek.

45. §[121] (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szolgálati elöljárót írásban hatalmazhatja fel arra, hogy túlszolgálatot rendeljen el. A túlszolgálatot előzetesen szükséges elrendelni. A túlszolgálat előzetes írásbeli elrendelésétől kizárólag indokolt esetben lehet eltekinteni, ilyenkor az írásbeli elrendelés utólag, a túlszolgálat teljesítését követően történik meg. A túlszolgálatot elrendelő lapon minden esetben fel kell tüntetni az elrendelés indokát és - a Hszt. 350. § (4) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel - a túlszolgálat megváltásának módját.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy a túlszolgálat elrendelésére felhatalmazott szolgálati elöljáró a túlszolgálat elrendelésekor a szolgálatszervezés elektronikus nyilvántartásának felhasználásával vagy írásban nyilatkoztatja a hivatásos állomány tagját, hogy a túlszolgálat ellentételezését szabadidő vagy díjazás formájában igényli-e.

(3) A túlszolgálat elrendelése esetén is - lehetőség szerint a szolgálati feladatok ellátására figyelemmel - biztosítani kell a hivatásos állomány tagja részére a Hszt. 136. § (3) bekezdése szerinti napi pihenőidőt.

(4)[122] A hivatásos állomány váltásos, vezényléses, kombinált vagy tömbösített szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő tagja esetében a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot.

(5) A közölt szolgálati időbeosztástól történt eltéréssel túlszolgálat akkor keletkezik, ha a hivatásos állomány tagja a számára meghatározott, a szolgálatteljesítési időkeretben összesen teljesítendő szolgálatteljesítési időt túllépi, vagy ha a szolgálatba rendelésre a szolgálat tervezett megkezdését megelőző 24 órán belül vagy a hivatásos állomány tagjának pihenőnapján vagy munkaszüneti napon kerül sor.

(6) A túlszolgálat szabadidőben történő megváltása a szolgálatvezénylési tervben rögzített szolgálatteljesítési időbeosztás szerinti szolgálatteljesítési napok terhére lehetséges. A túlszolgálat szabadidőben történő megváltásának időtartama a szolgálatteljesítési idő óraszámának nyilvántartása szempontjából szolgálatteljesítési időnek számít.

(7) A túlszolgálat elrendelésének indokoltságáért, a nyilvántartás naprakész vezetéséért, valamint a nyilvántartásba felvezetett adatok helyességéért a túlszolgálatot elrendelő felelősséggel tartozik.

(8) A jogszabályban vagy belső szabályzatban meghatározott, valamint az önálló szervezeti elem vezetője által elrendelt

a) oktatásra, képzésre, vizsgára, továbbá

b) fizikai alkalmassági vizsgálatra, egészségi, pszichikai vizsgálatra

fordított időt a szolgálatszervezés során figyelembe kell venni, és az azon való részvétel időtartamával megegyezően szolgálatteljesítési időként kell elismerni és elszámolni.

(9) A készenlét elrendelésének szabályszerűségéért, dokumentáltságáért az azt elrendelő személy tartozik felelősséggel. A készenlétben töltött idő nem minősül szolgálatteljesítési időnek. Ha a készenlét ideje alatt a hivatásos állomány tagját szolgálatteljesítésre rendelik, akkor a szolgálatteljesítési helyre érkezéstől kezdődően a készenléti pótlék az állomány tagját nem illeti meg. A szolgálatteljesítési helyre érkezéstől kezdődően szolgálatban töltött időtartam szolgálatteljesítési időnek minősül.

46. § Ügyeleti szolgálat az Országgyűlési Őrség parancsnoka által elrendelt és meghatározott helyen teljesített ügyelet.

8/A. Az önként vállalt túlszolgálat[123]

46/A. §[124] (1) Az önként vállalt túlszolgálatra vonatkozó, a Hszt. 140. § (11) bekezdése szerinti megállapodás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodás) megkötésének lehetőségéről a hivatásos állomány tagját a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie

a) az önként vállalt túlszolgálat vállalásának önkéntes jellegére,

b) az önként vállalt túlszolgálat Hszt. 140. § (6)-(23) bekezdésében foglalt szabályaira.

46/B. §[125] (1) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodás megkötését a hivatásos állomány tagja az Országgyűlési Őrség parancsnokánál írásban kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről szóló dokumentumnak tartalmaznia kell

a) a túlszolgálati vállalás tervezett határozott vagy határozatlan időtartamát,

b) a Hszt. 140. § (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az önként vállalt túlszolgálat mértékét egész órában, és

c) az előre tervezetten beosztható és az előre nem tervezett rendkívüli szolgálatteljesítésre igénybe vehető önként vállalt túlszolgálat időtartamát.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodás megkötéséről - az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről szóló dokumentum benyújtásától számított - tizenöt napon belül dönt.

(4) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodásnak a Hszt. 140. § (14) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodás időtartamát,

b) az önként vállalt túlszolgálat ellentételezésének módját és időpontját,

c) az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodás felmondására vonatkozó információt.

(5) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodás egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.

46/C. §[126] A hivatásos állomány tagjának az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodás felmondását

a) a Hszt. 140. § (15) bekezdése szerinti esetben a Hszt. 140. § (15) bekezdése szerinti időpontot megelőző tizenöt nappal,

b) a Hszt. 140. § (16) bekezdése szerinti esetben a személyi, családi vagy egyéb körülmények ismertté válását követő nyolc napon belül

írásban kell kezdeményeznie az Országgyűlési Őrség parancsnokánál, aki az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodás megszűnéséről és annak időpontjáról írásban értesíti a hivatásos állomány tagját.

46/D. §[127] (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a Hszt. 140. § (18) bekezdése szerinti tájékoztatást az alapellátó orvos részére

a) az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodás megkötéséről nyolc napon belül,

b) a ténylegesen teljesített önként vállalt túlszolgálatról a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig vagy

c) a Hszt. 134. § (2) bekezdése szerinti, többhavi időkeretben szolgálatot teljesítők esetében az időkeret leteltekor haladéktalanul

küldi meg.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően az alapellátó orvos az önként vállalt túlszolgálat korlátozásáról vagy megtiltásáról dönt, abban az esetben döntéséről a hivatásos állomány tagját valamint a munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnokot haladéktalanul tájékoztatja.

46/E. §[128] (1) A Hszt. 140. § (17) bekezdése szerint nyilvántartott, a tárgyhónapban teljesített önként vállalt túlszolgálat idejére járó távolléti díj kiszámításakor a teljesített önként vállalt túlszolgálat percben kiszámított idejét össze kell adni. Ezt követően a teljesített önként vállalt túlszolgálatot órában és percben meg kell állapítani úgy, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő legfeljebb harminc perc, akkor fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.

(2) A megtérítendő tárgyhavi önként vállalt túlszolgálat összesítését a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig kell az Országgyűlési Őrség kijelölt szervezeti eleméhez eljuttatni, amely intézkedik a Hszt. 140. § (9) bekezdése szerinti díjazásnak a hivatásos állomány tagja részére történő átutalásáról.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 72. §-a szerinti célfeladat végrehajtásában vesz részt, e tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak.

9. A szolgálati panasz elbírálása[129]

47. § (1)[130]

(2)[131]

(3) A hivatásos állomány tagja szolgálati panaszt a szolgálati viszonyát érintő, azzal összefüggő munkáltatói jogkörben hozott döntéssel, intézkedéssel vagy ezek elmulasztásával kapcsolatban a szolgálati út betartásával nyújthat be.

(4)[132] A szolgálati panaszban sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró, ha a szolgálati panasszal nem ért egyet, a keletkezett iratokat az elbírálásra jogosult elöljáróhoz az írásba foglalt véleményével kiegészítve terjeszti fel.

(5) Az elbírálásra jogosult elöljáró, ha a panasznak részben vagy egészében helyt adott, a sérelmezett munkáltatói intézkedést hatályon kívül helyezi és új intézkedés kiadására kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, vagy az intézkedés tartalmát megváltoztatja, vagy kötelezi az intézkedést elmulasztó elöljárót a munkáltatói intézkedés meghozatalára. A határozat rendelkezésének megfelelően a munkáltatói intézkedésről szóló állományparancsot módosítani kell vagy új intézkedést kell kiadni.

(6) Az Országgyűlési Őrség állományába tartozó szolgálati viszonnyal összefüggő kérelmét vagy szolgálati panaszát a szolgálati út betartásával kell benyújtani és továbbítani, valamint az érdemi döntésről a kérelmezőt, panaszost tájékoztatni.

(7) Ha a panasz nem szolgálati viszonnyal függ össze vagy külön eljárás alapján kell elbírálni, erről a panaszost és a jogi képviselőjét tájékoztatni kell, és a panaszt a hatáskörrel rendelkező illetékes vezetőhöz kell áttenni.

10. Személyügyi igazgatás és személyügyi nyilvántartás

48. § (1) A személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok:

a) a hivatásos állományba kerülők kiválasztásával, pályáztatásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével, valamint az állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

b) a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők személyügyi igazgatási feladataival összefüggő döntés-előkészítő, koordináló, valamint a döntések végrehajtását biztosító tevékenységek,

c) az Országgyűlési Őrség és szervezetei működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezése, biztosítása,

d) a hivatásos állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi igazgatási feladatok végzése,

e) az állományban lévők és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekkel kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedések végrehajtása.

(2) A személyügyi igazgatási feladatok ellátásának követelményei:

a) a személyi döntések meghozatalánál biztosítani kell az elfogultság, az egyoldalú megítélés kizárását,

b) a döntések előkészítésébe be kell vonni a közvetlen szolgálati elöljárót, a hatáskörrel rendelkező érdekképviseleti szervet, a Hszt. által meghatározott esetekben az érintett személyt. Bármelyik fél által nyilvánított eltérő vélemény a döntésre vonatkozóan halasztó hatályú. Ez esetben a döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles szolgálati elöljárójának állásfoglalását kérni,

c) a személyügyi igazgatási intézkedések során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét, továbbá

d) biztosítani kell - a titokvédelmi szabályok betartásával - a személyi döntésekről való nyílt tájékoztatást.

49. § (1)[133] Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezéskor a rendvédelmi szerv kikérése alapján az érintett írásos hozzájárulása esetén a személyzeti anyag betekintésre, valamint másolat készítése céljából a fogadó szervnek átadható.

(2) Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni, és külön kell tárolni.

50. §[134] (1) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani

a) a Hszt. 280. § (1) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja alapján

aa) a felmentési idő,

ab) a végkielégítés,

ac) a pótszabadság,

ad) a jubileumi jutalom,

ae) a szolgálati időpótlék

szempontjából a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati idejét,

b) a 69. § alkalmazásában figyelembe vehető foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,

c) a szolgálati jel szempontjából figyelembe vehető szolgálati időt.

(2) A Hszt. 280. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazásában az (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontja szempontjából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályban volt 326-329. §-a alapján beszámított szolgálati időt, az (1) bekezdés a) pont ae) alpontja szempontjából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályban volt 100/A. § (2) bekezdésében meghatározott időt kell figyelembe venni.

(3) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani továbbá

a) a Hszt. 280. § (2) bekezdése és (4) bekezdés b) pontja alapján a nyugdíj előtti rendelkezési állomány és a könnyített szolgálat szempontjából a hivatásos állomány tagjának tényleges hivatásos szolgálatban töltött idejét, valamint

b) a fizetési fokozat megállapításakor a fizetési várakozási időben eltöltött időként figyelembe vehető időket.

(4) A beszámítható időket napokban kell összeadni, és az évekre történő átszámításnál 365 napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidőket hónap, nap pontos megjelölésével kell kiszámítani. Az egyszer már beszámított szolgálati időt ismételten beszámítani semmilyen jogcímen nem lehet.

(5) A hivatásos állományba visszavett személy esetében a végkielégítésre jogosító hivatásos szolgálati idő kezdetét külön kell megállapítani, és abba csak a korábbi végkielégítést követő, hivatásos szolgálati időnek minősülő időt lehet figyelembe venni.

51. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja, módosítja és nyilvántartja.

52. § (1) A kinevezéskor megállapított szolgálati idő kezdetének az 50. §-ban meghatározottaktól eltérő módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. Ez esetben a szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani.

(2) Ha a szolgálati idő kezdő napját a szerv hibájából kell módosítani, a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak.

(3) Ha a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, nyugállományba helyezettnél történik, akkor a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlója az erről szóló állományparancs egy példányát a nyugdíjmegállapító szervnek is megküldi.

11. Az állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések kiadásának rendje

53. § (1)[135] A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a rendvédelmi szervnél állományparancsban, az Országgyűlés elnökének hatáskörében hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni.

(2) Állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni

a)[136] a szolgálati viszony keletkezését, a kinevezést, a változó szolgálatteljesítési helyre vonatkozó kinevezést a szolgálatteljesítési helyek meghatározásával,

b)[137] a szolgálati hely, a szolgálati beosztás változását, módosítását,

c) a besorolást, az előléptetést, az előresorolást,

d) az iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó előírást,

e)[138] az elismerést, a jutalmazást,

f) a fegyelmi eljárással kapcsolatos intézkedéseket,

g) az illetmény nélküli szabadság, a rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezését,

h) a szolgálati viszony szünetelését,

i) a névváltozás átvezetését,

j)[139] a rendvédelmi szervek közötti, továbbá a rendvédelmi szerv és a Magyar Honvédség között történő áthelyezést, az ideiglenes átrendelés kivételével az átrendelést, más szervhez vezénylést, a megbízást és a helyettesítést,

k) a rendelkezési állományba helyezést, annak megszüntetését,

l)[140] a szolgálati viszony megszüntetését,

m) a korábbi munkáltatói intézkedés módosítását és

n) mindazokat a döntéseket, amelyek az addig hatályos állományparancs vagy határozat lényeges elemét érintik.

(3) Ha a szolgálati beosztás betöltéséhez egyéb szakirányú képzettség megszerzése, szaktanfolyam elvégzése szükséges, annak elvégzését - határidő megjelölésével - a kinevezéskor vagy a szolgálati viszony módosításakor elő kell írni.

(4)[141] Az állományparancs, valamint a határozat szakszerű előkészítéséért a humánigazgatási szakszolgálat, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős.

(5) A munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni.

(6) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó állományparancsot vagy határozatot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot vagy kivonatot kell készíteni.

(7) Az állományparancs vagy a határozat eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint.

(8) Más szerv által kiadott állományparancs vagy határozat intézkedésre megküldött példányait személyi iratként kell kezelni, és az iratkezelési szabályzatnak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni.

11/A. A szolgálati viszonyra vonatkozó tájékoztatás[142]

53/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Hszt. 45. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget a hivatásos állomány tagja felé a (2) bekezdés szerinti rendben teljesíti.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéssel egyidejűleg, a kinevezésről szóló állományparancsban rendelkezik

a) a szolgálati viszony alanyainak megnevezéséről,

b) a szolgálatteljesítés helyéről,

c) a kinevezés kezdő időpontjáról,

d) a határozott idejű szolgálati viszony megszűnésének időpontjáról vagy várható időtartamáról,

e) a próbaidő kikötéséről, annak időtartamáról és feltételeiről,

f) az illetményről illetményelemenként meghatározva.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéssel egyidejűleg, munkaköri leírásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját a szolgálati beosztásához tartozó feladatellátás rövid meghatározásáról és részletes leírásáról.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltatói jogkör gyakorlója hét napon belül írásban, egy vagy több dokumentum formájában tájékoztatja a hivatásos állomány tagját a szolgálati viszony további, alapvető szempontjairól, így különösen

a) a munkáltató székhelyéről,

b) az illetmény kifizetésének gyakoriságáról és módjáról,

c) a szolgálatteljesítésre vonatkozó munkarendről és szolgálatteljesítési idő meghatározásáról,

d) a túlszolgálat elrendelésére, díjazására és a hivatásos állomány tagját megillető minimális előzetes értesítési időszakra vonatkozó szabályokról.

(5) A hivatásos állomány tagját a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéstől számított egy hónapon belül írásban, egy dokumentum formájában egyedileg tájékoztatja, az alábbi szolgálati viszonyra vonatkozó alapvető szempontokról, amelyek

a) a munkáltató által biztosított képzésekre való jogosultság,

b) a hivatásos állomány tagját megillető szabadság mértéke, kiadásának rendje és meghatározásának módszere,

c) a szolgálati viszony megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja és a munkáltató által betartandó eljárás, beleértve a formai követelményeket és a felmentési idő meghatározásának módszerét,

d) a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulékban részesülő társadalombiztosítási szervek megnevezése,

e) a szociális biztonsággal kapcsolatos, a munkáltató által biztosított szociális gondoskodás tartalma.

(6) A (2) bekezdés e) pontjában és az (5) bekezdés c) és e) pontjában foglalt tájékoztatás megadható az ezekre a pontokra irányadó jogszabályi rendelkezésre történő hivatkozással.

53/B. § (1) Amennyiben a külföldi szolgálati kiküldetés vagy a külföldre vezénylés időtartama meghaladja a négy egymást követő hetet, a külföldi szolgálatteljesítés elrendelésére jogosult a kiutazás előtt átadja a hivatásos állomány tagja részére az 53/A. § szerinti dokumentumokat, amelyeknek az alábbi kiegészítő információkat is tartalmaznia kell:

a) az ország vagy országok, amelyekben a külföldi szolgálatteljesítést végezni kell, illetve e szolgálatteljesítés várható időtartama,

b) a pénznem megnevezése, amelyben az illetményt kifizetik,

c) adott esetben a külföldi szolgálatteljesítéssel járó anyagi vagy természetbeni előnyök,

d) arra vonatkozó információ, hogy a kiküldő a hivatásos állomány tagjának hazatelepítéséről gondoskodik-e, és ha igen, melyek a hazatérés feltételei,

e) illetmény, amelyre a hivatásos állomány tagja a fogadó ország vonatkozó szabályai szerint jogosult,

f) a külföldi szolgálatteljesítéshez kapcsolódó juttatások, valamint utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezések,

g) a fogadó ország külföldi munkavállalókra vonatkozó, releváns információkat tartalmazó hivatalos, nemzeti honlapjára történő hivatkozás.

(2) Az (1) bekezdés b) és e) pontjában foglalt tájékoztatás megadható az ezekre a pontokra irányadó jogszabályi rendelkezésre történő hivatkozással.

53/C. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a hivatásos állomány tagját

a) az 53/A. § szerinti, a szolgálati viszonyra vonatkozó alapvető információkban vagy

b) a külföldi szolgálatteljesítést elrendelő, 53/B. § szerinti kiegészítő információkban

bekövetkező bármely módosításról haladéktalanul, de legkésőbb a módosítás hatálybalépésének napján írásban, külön dokumentumban tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentum kiállítása nem kötelező olyan módosítások esetén, amelyek kizárólag az 53/A. § (6) bekezdése és az 53/B. § (2) bekezdése szerint hivatkozott rendelkezésekben bekövetkező módosításokra vonatkoznak.

53/D. § (1) Az ezen alcím szerinti tájékoztatásról szóló dokumentumokat a hivatásos állomány tagjának át kell adni vagy elektronikus úton kézbesíteni kell. A papíralapú dokumentumok átvételét az érintettnek aláírásával igazolnia kell. Papíralapú dokumentum esetén az átadott tájékoztatások egy, a hivatásos állomány tagja által aláírt példányát, elektronikus úton történő kézbesítés esetén az elektronikus kézbesítési igazolást a személyi anyagban el kell helyezni.

(2) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az 53/A. §, az 53/B. § vagy az 53/C. § szerinti tájékoztatást elmulasztja, a hivatásos állomány tagja - a Hszt. 267. §-a szerinti szolgálati panasz benyújtását megelőzően - köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójától az elmulasztott tájékoztatás pótlását írásban kérni, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem átvételétől számított hét napon belül köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon teljesíteni.

12. Rendszeresített hivatásos beosztások és a betöltésükhöz szükséges követelmények

54. § (1)[143]

(2)[144] Az Országgyűlési Őrség állománytáblázata tartalmazza:

a) az Országgyűlési Őrség megnevezését, jogállását, szervkódját (munkáltatói számát),

b) a szervezeti egység felépítésének megfelelően a szervezeti elemekre bontva

ba) az egyes szervezeti elemekhez tartozó rendszeresített szolgálati beosztások és munkakörök megnevezését (az ellátott feladat jellegét zárójelben),

bb) a rendszeresített szolgálati beosztások és munkakörök számát,

bc) a vezetői szolgálati beosztások és munkakörök vezetői besorolási kategóriáját,

bd) a beosztotti állománynál a szolgálati beosztás besorolási osztályát és a besorolási kategóriát,

be) a rendszeresített munkakörökhöz rendelt foglalkoztatási jogviszony megnevezését, (köztisztviselői jogviszony esetén a fizetési osztály megjelölésével),

bf) a szolgálati beosztáshoz rendelt hivatásos pótlék mértékét,

bg) a szolgálati beosztáshoz tartozó legalacsonyabb és legmagasabb rendfokozatot,

bh) a szolgálati beosztáshoz előírt szakirányú és speciális rendészeti képesítési követelményeket,

bi) a szolgálati beosztáshoz előírt idegennyelv-tudást,

bj) a ruházati ellátási normát,

bk)[145] a szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájának megjelölését,

bl) a nemzetbiztonsági ellenőrzésre, valamint a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó kötelezést,

bm) a könnyített szolgálatban foglalkoztatottakkal betölthető szolgálati beosztásokat,

c) az állománytáblázat adatainak statisztikai összegzését, rendszerezését.

(3)[146] Az állománytáblázatban fel kell tüntetni a hatálybalépésének dátumát, módosítás esetén a módosítás hatálybalépésének dátumát.

(4)[147] Az Országgyűlési Őrség állománytáblázatát a humánigazgatási szakszolgálat készíti és kezeli, valamint az adatokat és az állománytáblázat eredeti példányát az iratkezelési szabályoknak megfelelően tárolja.

(5)[148] A jóváhagyott állománytáblázat egy példányát a humánigazgatási szakszolgálat az Országgyűlés Hivatala személyügyi szervének megküldi. Az Országgyűlés Hivatalának személyügyi szerve az állománytáblázatot nyilvántartásba veszi és hatályon kívül helyezését követő 50 évig archív nyilvántartásként kezeli.

(6)[149] Az állománytáblázat hatályos adatait a számítógépes személyügyi, munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszerben is folyamatosan vezetni kell.

55. § (1) Új állománytáblázatot kell[150]

a) készíteni, ha

aa) új szervezeti elem jön létre,

ab) szervezeti elem szűnik meg,

ac) az Országgyűlési Őrség olyan lényeges átalakítására kerül sor, amely a rendszeresített szolgálati beosztások összességének legalább 20%-át érinti;

b) kiadni, ha arra az Országgyűlés elnökének külön döntése alapján kerül sor.

(2)[151] Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül minden más változást az állománytáblázat módosításával kell az állománytáblázaton átvezetni.

(3)[152] Az állománytáblázatot és annak módosítását - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az Országgyűlés elnöke hagyja jóvá.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka hagyja jóvá az állománytáblázat módosítását, amennyiben az[153]

a) nem jár a rendszeresített szolgálati beosztások számának megváltozásával,

b) nem érinti az állománykategóriák átminősítését, és

c) nem érinti a rendszeresített szolgálati beosztások beosztási kategóriájának megváltoztatását.

56. §[154] (1)[155] Az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat, azok besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2)[156] Az (1) bekezdésben foglalt mellékletben az Országgyűlési Őrség alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztás az a szolgálati beosztás, amely alapján a hivatásos állomány tagja olyan tevékenységet végez, amely az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására irányul (e rendelet alkalmazásában: alapfeladat).

(3)[157] A vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképesítéseket, szakképzettségeket, alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket a 2. melléklet tartalmazza.

57. § (1) Azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben idegen nyelv használata szükséges, valamint amelyekben az idegen nyelv tudása a szolgálati beosztással járó feladat, a 3. melléklet tartalmazza.

(2)[158] Az őrszolgálati, a folyamatos ügyeleti és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokat a 3/A. melléklet tartalmazza.

(3)[159]

(4)[160]

12/A.[161]

57/A. §[162]

57/B. §[163]

57/C. §[164]

57/D. §[165]

57/E. §[166]

57/F. §[167]

57/G. §[168]

13. Szolgálati igazolványok

58. § (1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagját az ezen alcímben meghatározottak szerint kell szolgálati igazolvánnyal ellátni.

(2) A szolgálati igazolvány - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Országgyűlési Őrség

a) hivatásos állományába tartozását,

b) hivatásos állományú tagjának fegyverviselésre való jogosultságát és

c) hivatásos állományú tagjának az intézkedésre való jogosultságát

igazolja.

(3) Az Országgyűlési Őrségnél a hivatásos állomány tűzoltási feladatok ellátására rendszeresített beosztást betöltő tagjának a szolgálati igazolványa az Országgyűlési Őrség

a) hivatásos állományába tartozását és

b) hivatásos állományú tagjának az intézkedésre való jogosultságát

igazolja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott beosztást betöltők kivételével az Országgyűlési Őrség rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel nem rendelkező hivatásos állományú tagjának szolgálati igazolványa igazolja

a) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozást,

b) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjának fegyverviselésre való jogosultságát, valamint

c) azt, hogy a hivatásos állomány tagja önálló intézkedésre nem jogosult.

(5) A szolgálati igazolvány adattartalmának leírását a 4. melléklet tartalmazza.

59. § (1) A szolgálati igazolvány visszavonásig vagy a rajta feltüntetett időpontig érvényes.

(2) A szolgálati igazolványt vissza kell vonni a szolgálati viszony megszűnésekor, vagy ha a szolgálati igazolvány (3) bekezdés szerinti cseréje válik szükségessé. A szolgálati igazolvány visszavonására az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult.

(3)[169] A szolgálati igazolványt ki kell cserélni, ha az azon feltüntetett adatokban változás következett be, megrongálódott vagy érvényességi ideje lejárt. A szolgálati igazolvány birtokosa köteles haladéktalanul jelenteni a humánigazgatási szakszolgálatnak, ha a szolgálati igazolványában szereplő adataiban változás következett be, vagy ha az igazolvány megrongálódott.

(4)[170] A szolgálati igazolvány megrendeléséért, kiadásáért, nyilvántartásáért, visszavonásáért és selejtezéséért a humánigazgatási szakszolgálat felel.

(5) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának szolgálati igazolványa vonatkozásában az adatok nélküli igazolványt az Országgyűlési Őrségre, valamint a szolgálati igazolvány birtokosára vonatkozó adattartalommal ellátó szerv (a továbbiakban: megszemélyesítést végző szerv) az Országgyűlés Hivatala.

60. § (1)[171] A szolgálati igazolvány kiadására, visszavonására, cseréjére a humánigazgatási szakszolgálat az Országgyűlési Őrség parancsnokának parancsa alapján intézkedik.

(2)[172] A szolgálati igazolvány elkészítéséhez szükséges adatok felvételéről a humánigazgatási szakszolgálat gondoskodik a személyügyi adminisztrációs programban.

(3) A szolgálati igazolvány első alkalommal történő kiadásával egyidejűleg, valamint az arckép, vagy a név megváltozása esetén az arckép és a saját kezű aláírás minta másolatát a személyi anyagban el kell helyezni.

61. § (1)[173] A szolgálati igazolvány megszemélyesítéséhez szükséges adatokat a humánigazgatási szakszolgálat elektronikus úton továbbítja a megszemélyesítést végző szervhez.

(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya szolgálati igazolványának előállítási és megszemélyesítési költségeit az Országgyűlési Hivatal költségvetésében, az Országgyűlési Őrség működésére rendelkezésre álló keret terhére biztosítja.

62. § (1)[174] Az elkészült szolgálati igazolványt a humánigazgatási szakszolgálat részére az Országgyűlés Hivatala továbbítja.

(2) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott szolgálati igazolványt köteles megőrizni és jogszerűen használni, ezért anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik.

(3) A szolgálati igazolvány elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését a hivatásos állomány tagja a tudomásra jutást követően haladéktalanul köteles jelenteni a közvetlen szolgálati elöljárójának, vagy - a hivatali munkaidő után - az ügyeleti feladatokat ellátó személynek.

(4)[175] Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a közvetlen szolgálati elöljáró vagy az ügyeleti feladatokat ellátó személy jelentését követően azonnal intézkedik az elvesztés tényének a személyügyi nyilvántartásba történő bejegyeztetése, valamint a szolgálati igazolványhoz kapcsolódó jogosultságok letiltatása iránt. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a humánigazgatási szakszolgálatnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány érvénytelenítését és pótlását.

63. § (1) A humánigazgatási szakszolgálat a szolgálati igazolványt[176]

a) a szolgálati viszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a szolgálatteljesítés utolsó napján,

b) a hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett tagjától - a felfüggesztés idejére - a felfüggesztés kezdőnapján,

c) a szolgálati viszony szünetelése esetén - a szüneteltetés idejére - a hivatásos állomány tagjának aktív szolgálata utolsó napján,

d) elvesztését követő megkerülése esetén,

e) megrongálódása esetén,

f) adatváltozás miatti cseréje esetén

visszavonja.

(2)[177] A felfüggesztés vagy a szolgálati viszony szünetelésének megszüntetését követő első munkanapon a humánigazgatási szakszolgálat visszaadja a visszavont szolgálati igazolványt a hivatásos állomány tagjának, vagy ha a 60. § (3) bekezdésben meghatározott, a visszavonás ideje alatt bekövetkezett ok miatt a szolgálati igazolvány cseréje válik szükségessé, gondoskodik a cseréről.

(3) A hivatásos állomány azon tagját, akinek a szolgálati viszonya nyugállományba helyezésével szűnik meg, a szolgálati igazolvány visszavonásával egy időben nyugdíjas igazolvánnyal kell ellátni.

64. § (1)[178] A humánigazgatási szakszolgálat a visszavont szolgálati igazolványokat évente selejtezi.

(2) A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek adatait a személyügyi alapnyilvántartásban kell rögzíteni. A selejtezési jegyzőkönyv egy példányát a selejtezéstől számított tíz évig meg kell őrizni. A személyügyi alapnyilvántartásban a szolgálati igazolvány visszavonásának okát, a selejtezés tényét, a selejtezési jegyzőkönyv nyilvántartási számát és a szolgálati igazolvány adataihoz tartozó tételszámot kell rögzíteni.

(3)[179] A selejtezett szolgálati igazolványok megsemmisítéséről a humánigazgatási szakszolgálat gondoskodik a veszélyes hulladékok kezelésére, valamint a szigorú számadási kötelezettség alá tartozó okiratok selejtezésére vonatkozó szabályok szerint.

65. § (1) A hivatásos állomány tagjának halála esetén szolgálati igazolványa - a közeli hozzátartozó kérelmére, kegyeleti okból - az állományilletékes parancsnok engedélyével a közeli hozzátartozónak átadható, az alábbi eljárási szabályok megtartásával:

a) az átadás előtt a szolgálati igazolványt az arckép alsó harmadában, valamint a hologram közepén átlyukasztva kell visszavonhatatlanul érvényteleníteni,

b) a szolgálati igazolvány sorszámát vissza kell vonni,

c) az érvénytelenítés tényét a szolgálati igazolvány adatait tartalmazó nyilvántartásokban rögzíteni kell, valamint

d) a közeli hozzátartozó aláírásával igazolja az érvénytelenített szolgálati igazolvány átvételét.

(2) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja számára - kérelmére, az Országgyűlési Őrségnél eltöltött legalább húsz év tartamú életpálya elismeréseként - az érvénytelenített szolgálati igazolvány az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartása mellett átadható.

(3)[180] Az érvénytelenített és selejtezett szolgálati igazolványt a humánigazgatási szakszolgálat átvételi elismervény ellenében az elhunyt hivatásos állományú közeli hozzátartozójának, vagy a (2) bekezdésben meghatározott hivatásos állományúnak átadja, majd az átvételi elismervényt az elhunyt, vagy a nyugállományba helyezett hivatásos állományú személyi fogyatékanyagában elhelyezi.

13/A. A szolgálati jelvény[181]

65/A. §[182] (1) A hivatásos állomány tagját a szolgálati viszony létesítésekor, vagy a Hszt. 97. § (1) bekezdése szerinti áthelyezés esetén az e rendeletben meghatározottaknak megfelelően kell ellátni a 6. melléklet szerinti szolgálati jelvénnyel, amely őt a szolgálati viszony megszűnéséig - az e rendeletben meghatározott kivétellel - megilleti.

(2) A hivatásos állomány tagját a szolgálati viszony létesítésekor első alkalommal térítésmentesen kell ellátni az Országgyűlési Őrség szolgálati jelvényével.

(3) A szolgálati jelvény tulajdonosa az Országgyűlési Őrség, birtokosa a hivatásos állomány tagja, aki a szolgálati jelvényt dokumentáltan, aláírásával igazoltan átveszi.

65/B. §[183] (1)[184] A szolgálati jelvény megrendeléséért, kiadásáért, cseréjéért, nyilvántartásáért, visszavonásáért és selejtezéséért (a továbbiakban együtt: ellátás), valamint az ezekkel járó költségek biztosításáért a humánigazgatási szakszolgálat felel.

(2)[185] A szolgálati jelvény kiadására, cseréjére, visszavonására a humánigazgatási szakszolgálat személyi állományparancs, jegyzőkönyv, jelentés vagy szolgálati jegy alapján intézkedik.

(3)[186] A szolgálati jelvény továbbítását, nyilvántartását és ellenőrzését a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszer adatai alapján a humánigazgatási szakszolgálat végzi.

65/C. §[187] (1) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott szolgálati jelvényt köteles megőrizni és jogszerűen és rendeltetésszerűen használni.

(2)[188] A szolgálati jelvény elvesztését, eltulajdonítását, megrongálódását, megsemmisülését a hivatásos állomány tagja a tudomására jutást követően haladéktalanul köteles jelenteni a közvetlen szolgálati elöljárójának, vagy - ha a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni nem tudja, - az ügyeletvezetőnek, akik erről értesítik a humánigazgatási szakszolgálatot. A szolgálati jelvénye megrongálódását a hivatásos állomány tagja a humánigazgatási szakszolgálat részére is haladéktalanul jelenteni köteles.

(3)[189] A szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén a humánigazgatási szakszolgálat azonnal kezdeményezi a szolgálati jelvény visszavonását és pótlását.

65/D. §[190] (1) A megrongálódott szolgálati jelvényt meg kell semmisíteni és a megrongálódott jelvény számával azonos számú szolgálati jelvényre kell kicserélni.

65/E. §[191] (1) A szolgálati jelvény visszavonásig érvényes.

(2) A szolgálati jelvényt vissza kell vonni

a) a szolgálati viszony megszűnésekor,

b) a szolgálati jelvény megrongálódása esetén,

c) a szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása esetén,

d) a Hszt. 97. § (1) bekezdésében meghatározott más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés esetén, vagy

e) a hivatásos állomány tagjától a beosztásából felfüggesztés esetén a felfüggesztés idejére, valamint a szolgálati viszony szünetelése esetén a szüneteltetés idejére.

(3) A szolgálati jelvény visszavonására az állományilletékes parancsnok jogosult.

(4) A más rendvédelmi szervhez áthelyezett hivatásos állomány tagját a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó szabályok szerint az a szerv látja el szolgálati jelvénnyel, ahova áthelyezték.

(5)[192] A beosztásából felfüggesztett és a szolgálati viszonyát szüneteltető hivatásos állomány tagja visszavont szolgálati jelvényét a humánigazgatási szakszolgálat a visszavonás idejére elhelyezi a hivatásos állomány tagja személyi anyagában. A felfüggesztés, illetve a szolgálati viszony szünetelésének megszüntetését követő első munkanapon a humánigazgatási szakszolgálat visszaadja a visszavont szolgálati jelvényt a hivatásos állomány tagjának.

14. Elismerések

66. §[193]

67. § (1) E rendelet alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka elismerésben a hivatásos állomány azon tagját részesítheti, aki beosztásából fakadó szolgálati feladatait huzamosabb ideje, az átlagosnál magasabb színvonalon és eredményességgel látja el, vagy meghatározott feladat végrehajtása során kimagasló helytállást, önfeláldozó magatartást tanúsított, avagy életpályája alapján példaképül állítható az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya elé és vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdésben meghatározott, elismerést kizáró ok.

(2) Nem lehet a hivatásos állomány tagját elismerésben részesíteni - a szolgálati viszony után járó elismerés kivételével -, ha az elöljáró parancsnoknak tudomása van arról, hogy a hivatásos állomány tagja

a) ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) ellen a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki, a próbaidő eredményes leteltéig,

d) ellen a bíróság pénzbüntetést szabott ki, legalább 6 hónapig, vagy ha a bíróság próbára bocsátotta, a próbaidő tartama alatt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól különösen kiemelkedő helytállás esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka eltekinthet.

(4) Az elismeréseket lehetőség szerint az Országgyűlési Őrség parancsnokának - mint adományozónak - vagy az ő megbízásából az elismerésben részesülőnél magasabb beosztású vezetőnek az elismerés szintjéhez méltó körülmények között kell átadnia.

(5) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja köteles az Országgyűlési Őrség parancsnokának bejelenteni a nem az Országgyűlés elnökétől vagy az Országgyűlési Őrség parancsnokától kapott elismerést. Nemzetközi szervezettől, külföldi állami szervtől származó elismerés, vagy miniszter által alapított kitüntető cím vagy díj viselését az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezi.

68. § (1)[194]

(2)[195] A Hszt. 179. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott pénzjutalom nettó összege, valamint a tárgyjutalom értéke - alkalmanként - nem lehet kevesebb a központi költségvetésről szóló törvény által évente megállapított mindenkori rendvédelmi illetményalap (a továbbiakban: rendvédelmi illetményalap) ezer forintra kerekített összegénél.

(3)[196] A Hszt. 179. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jutalomüdülésként a hivatásos állomány tagja részére hazai vagy külföldi üdültetési, turisztikai intézményben biztosított üdülés vagy utazási iroda által szervezett turista út adományozható. A jutalomüdülés költségeinél a szállás, az ellátás és ezenfelül legfeljebb az oda- és visszautazás költségei számolhatók el. A jutalomüdülés nettó értéke nem lehet magasabb a rendvédelmi illetményalap ezer forintra kerekített összegének hatszorosánál.

(4)[197] Az Országgyűlési Őrségnél eltöltött 10, 20, 30 és 40 év szolgálati idő után a Hszt. 179. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott szolgálati jel adományozandó a huzamosabb időn át szolgálati viszonyban álló személy elismerésére. Az Országgyűlési Őrségnél eltöltött szolgálati időnek kell tekinteni a más rendvédelmi szervnél eltöltött szolgálati időt is.

(5)[198] A szolgálati jel adományozására az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult. A szolgálati jel adományozására irányuló munkáltatói intézkedés tervezetét a humánigazgatási szakszolgálat készíti elő és terjeszti fel kiadmányozásra. A szolgálati jel - ünnepélyes keretek közötti - átadásáról az Országgyűlési Őrség parancsnoka gondoskodik.

(6)[199] A szolgálati jel leírását a 7. melléklet tartalmazza.

69. § (1)[200] Pénzjutalomban kell részesíteni a hivatásos állomány tagját, ha az Országgyűlési Őrségnél legalább tíz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint minden további, az Országgyűlési Őrségnél eltöltött öt szolgálati év után. A szolgálati évek számítása szempontjából figyelembe kell venni az Országgyűlési Őrségnél más foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, valamint a más rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél bármely foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt.

(1a)[201] Az (1) bekezdés szerinti szolgálati évek számításakor figyelembe kell venni azt az időt is, amelyet a hivatásos állomány tagja korábban a belügyminiszter irányítása vagy vezetése alatt álló

a) nem rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél,

b) szerv jogelőd szerveinél

foglalkoztatási jogviszonyban töltött. A szolgálati évek tartama közül a kedvezőbbet kell figyelembe venni.

(2)[202] A jutalom összege az (1) bekezdés szerinti első esedékességkor a 68. § (2) bekezdése alapján kifizethető legalacsonyabb jutalom összegével azonos, amely a további ötévenként a rendvédelmi illetményalap 15%-ának száz forintra kerekített összegével emelkedik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jutalom adományozásánál

a)[203] a foglalkoztatási jogviszonyban történt megszakítás esetén valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott szervnél korábban foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, valamint a Hszt. 51. § (2)-(4) bekezdése, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. § (2) bekezdése szerint más szervnél töltött szolgálati időt össze kell számítani,

b) folyamatos szolgálati időként kell figyelembe venni az illetmény nélküli szabadság teljes időtartamát, amennyiben az évente a 30 napot nem haladta meg, vagy gyermek gondozása céljából került engedélyezésére, továbbá a más okból engedélyezett illetmény nélküli szabadságból legfeljebb egy évet, ha az a szolgálati viszonyba egyébként is beszámít,

c) akinek a korábbi foglalkoztatási jogviszonya nyugállományba helyezéssel szűnt meg, ismételt teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor a korábban elismert időt is figyelembe kell venni.

(4) Rész-szolgálatteljesítési időben történő ismételt foglalkoztatás esetén ez az elismerés nem alkalmazható.

(5) Nyugállományba helyezés esetén, amennyiben az (1) bekezdés szerinti jutalom az azt követő egy éven belül esedékes lenne, azt a nyugállományba helyezéskor az utolsó munkában töltött napon át kell adni.

(6)[204] Az (1a) bekezdés b) pontja alkalmazásában jogelőd szervnek kell tekinteni

a) az igazságügyi és rendészeti miniszter,

b) az önkormányzati és területfejlesztési miniszter,

c) az önkormányzati miniszter,

d) a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter,

e) a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter

irányítása vagy felügyelete alatt álló szerveket, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszteri irányítást segítő szervezetet.

70. § (1) Az elismerésként adott tárgyjutalom vagy jutalomüdülés értéke, valamint a pénzjutalom után fizetendő jövedelemadó-előleg és a levonásra kerülő járulékok a forrásul szolgáló jutalomkeretet terhelik.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka által adott elismerések adományozásával kapcsolatos feladatok körében a humánigazgatási szakszolgálat[205]

a) fogadja a beérkező javaslatokat, és azokat döntésre előkészíti, valamint

b) gondoskodik arról, hogy az adományozott elismerés az átadás napján rendelkezésre álljon.

(3)[206] Az elismerésről szóló okmánnyal egyidejűleg igazolást kell kiadni a hivatásos állomány elismerésben részesített tagjának, melyben az érintett tájékoztatást kap a pénz-, vagy tárgyjutalom összegéről, értékéről, a levont jövedelemadó-előlegről, nyugdíj- és munkavállalói járulékról, egyéb levonásról. Az igazolás kiállításához szükséges adatokat a humánigazgatási szakszolgálat és az illetményszámfejtést végző szerv biztosítja.

15. Fegyelmi eljárás

71. §[207] Az ezen alcímben foglaltakat kell alkalmazni az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja által elkövetett, a Hszt. 181. § (1) bekezdése szerinti fegyelemsértés, a fegyelmi eljárás keretében elbírálandó szabálysértés és katonai vétség fegyelmi jogkörben történő elbírálására.

72. § (1) Az elévülést hivatalból kell vizsgálni az eljárás minden szakaszában. Ha az elévülés bekövetkezte a fegyelmi eljárás megindítása előtt kétséget kizáróan megállapítható, a fegyelmi jogkör gyakorlója ezt a tényt a fegyelmi eljárást megalapozó iraton vagy az irathoz fűzött feljegyzésben rögzíti. Ha a fegyelmi eljárást elrendelték, az elévülés bekövetkeztét a fegyelmi eljárás megszüntetésről szóló határozatban kell megállapítani.

(2)[208] A Hszt. 184. § (2) bekezdése szerinti elévülési időt attól a naptól kell számítani, amikor a fegyelmi jogkört gyakorló számára a fegyelemsértés vagy a szabálysértés megállapítására alkalmas cselekmény és az azzal megalapozottan gyanúsítható személy kiléte ismertté vált.

73. §[209] A fegyelmi eljárást akkor is el kell rendelni és le kell folytatni, ha az elrendelésekor vagy a vizsgálat közben már megállapítható, hogy a Hszt. 183. §-a szerinti valamely fenyíthetőséget kizáró ok áll fenn. A fenyíthetőséget kizáró ok fennállását az érdemi határozatban kell megállapítani.

74. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - gyakorolja az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya felett a teljes fegyelmi jogkört.

(2)[210] A Hszt. 192. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyekkel szemben a fegyelmi jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

(3)[211] Az Országgyűlési Őrség rendelkezési állományába tartozó, a Hszt. 51. § (2)-(4) bekezdése szerinti más szervhez vezényelt hivatásos állományú esetében a fegyelmi jogkört az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja.

75. §[212]

76. § (1)[213] Az Országgyűlési Őrség szervezeti és működési szabályzata a fegyelmi eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés alkalmazására a legalább osztályvezetői besorolású vezetőt felhatalmazhatja. Az átruházott jogkörben eljáró vezető, ha a figyelmeztetés ellen nem nyújtottak be kifogást, a figyelmeztetésről szóló irat bemutatásával az Országgyűlési Őrség parancsnokát soron kívül tájékoztatja. Kifogás benyújtása esetén a keletkezett iratokat haladéktalanul felterjeszti az Országgyűlési Őrség parancsnokához.

(2)[214] Az Országgyűlési Őrség szervezeti és működési szabályzata felhatalmazhatja az Országgyűlési Őrség parancsnokának helyettesét, hogy az Országgyűlési Őrség parancsnoka helyett és nevében a fegyelmi eljárással kapcsolatos jogkört gyakorolja. Az átruházott jogkörben eljáró vezető legfeljebb a Hszt. 185. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott fenyítést szabhatja ki. Nem alkalmazható ez a szabály, ha fegyelmi eljárás során katonai vétséget kell elbírálni.

(3) Az átruházott jogkörben hozott fenyítést az átruházó nem vizsgálhatja felül, kivéve, ha a jogkör gyakorlója hatáskörét meghaladóan járt el. A hatáskört meghaladó fenyítést érvényteleníteni kell. Az átruházó az érvénytelen fenyítés kiszabását követő 5 napon belül az érvénytelenítés mellett új fenyítés kiszabására intézkedhet.

77. § (1)[215] A Hszt. 193. § (2) bekezdés szerinti határidő-meghosszabbításnak akkor van helye, ha folyamatban levő fegyelmi eljárásban az áttételt megelőzően a vizsgálat határidejét a Hszt. 195. § (3) bekezdése alapján már meghosszabbították és a rendelkezésre álló idő nem elég az érdemi döntés megalapozásához szükséges bizonyítékok beszerzéséhez.

(2)[216] Nem kell a fegyelmi eljárást áttenni, ha a korábbi szolgálati hely szerint illetékes parancsnok a fegyelmi eljárást a Hszt. 210. § (1) bekezdés a)-d), illetve f)-h) pontja alapján megszünteti.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka egyedi ügyben az átruházott jogkörben eljáró vezetőtől a fegyelmi jogkör gyakorlását - az érdemi határozat meghozatalát megelőzően - visszaveheti.

(4) A fegyelmi jogkör visszavételének akkor van helye, ha a fegyelemsértés súlya, jellege, a fegyelemre gyakorolt hatása azt indokolttá teszi vagy az eredeti fegyelmi jogkör meghagyása esetén nem biztosított az ügy törvényes és elfogulatlan kivizsgálása, így különösen, ha

a) az ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlójának felelőssége is felvethető,

b) az eljárás alá vonttal vagy az ügy sértettjével hozzátartozói vagy a munkatársi kapcsolatot meghaladó személyes viszonyban áll,

c) az eljárás alá vonttal vagy annak hozzátartozójával bíróság vagy más hatóság előtt jogvitája van,

d) az eljárás alá vont kezdeményezésére vele szemben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult.

(5) A fegyelmi jogkör visszavételét az eredeti fegyelmi jogkör gyakorlója és az eljárás alá vont is kezdeményezheti.

(6) A fegyelmi eljárás áttételéről és a fegyelmi jogkör visszavételéről, illetve az erre irányuló kérelem elutasításáról indokolás nélküli határozatban kell rendelkezni. A határozat ellen panasznak nincs helye.

78. § (1) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárás mellőzésével figyelmeztetést alkalmaz, azt a címzettnek szóló iratba kell foglalni. A figyelmeztetést tartalmazó iratban meg kell jelölni a vétkes kötelezettségszegést megvalósító cselekményt, a tényállást és a megszegett kötelezettséget.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés alkalmazása előtt a terhére rótt vétkes kötelezettségszegéssel kapcsolatban szóban meghallgatja a hivatásos állomány tagját vagy írásban kér tőle nyilatkozatot. Nem akadályozza a figyelmeztetésről szóló döntés meghozatalát, ha a hivatásos állomány tagja a szóbeli vagy írásbeli nyilatkozattételt neki felróható okból elmulasztja.

(3)[217] A fegyelmi eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés elleni kifogást a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult elöljáróhoz címezve írásban kell benyújtani. A kifogást nem kell megindokolni.

79. § (1) Egy eljárásban kell elbírálni a hivatásos állomány tagja által elkövetett és a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására jutott, még el nem bírált valamennyi fegyelemsértést.

(2) Ha a fegyelmi eljárás elrendelését követően jut a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására el nem bírált fegyelemsértés, a fegyelmi eljárást az elrendelő határozat kiegészítésével az el nem bírált fegyelemsértésre is ki kell terjeszteni vagy ha a másik ügyben a fegyelmi eljárást már elrendelték, az eljárásokat egyesíteni kell.

(3)[218] A kiterjesztés, illetve az egyesítés mellőzhető, ha az utóbb tudomásra jutott fegyelemsértés kivizsgálása a már elrendelt fegyelmi eljárásban folyó vizsgálat határidejében - a meghosszabbítás lehetőségét is figyelembe véve - nem biztosítható vagy a fegyelmi eljárást felfüggesztették, illetve az újabb tudomásra jutott ügyben az eljárás felfüggesztése indokolt, és emiatt az ügyek egy eljárásban való elbírálása a Hszt. 182. § (1) bekezdésében meghatározott célok érvényesülését akadályozná.

(4) A fegyelmi eljárásokat el lehet különíteni, ha a különböző tényállást megvalósító fegyelemsértések önállóan elbírálhatóak és együttes elbírálásuk a felelősségre vonást jelentősen késleltetné.

(5) Nincs helye a fegyelmi eljárás kiterjesztésének vagy egyesítésének, ha a még el nem bírált ügy szabálysértés vagy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-a szerint fegyelmi elbírálásra utalt katonai vétség.

80. § (1)[219] Fegyelemsértés megalapozott gyanúja akkor áll fenn, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a hivatásos állományú kötelezettségszegésnek minősülő cselekményt követett el és annak elkövetésében vétkesség terheli.

(2) Minden elöljárónak kötelessége, hogy a tudomására jutott fegyelemsértésről vagy a fegyelemsértés gyanújáról haladéktalanul tájékoztassa a fegyelmi jogkör gyakorlóját és annak intézkedéséig gondoskodjon a vétkes kötelezettségszegés bizonyítékainak megőrzéséről, a tanúk adatainak rögzítéséről, szükség esetén a helyszín biztosításáról.

(3) Ha kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárónak parancsnoki tényfeltáró vizsgálattal vagy más módon (pl. belső ellenőrzés) kell a megalapozott gyanút alátámasztó vagy kizáró körülményeket tisztázni. A parancsnoki tényfeltáró vizsgálat nem irányulhat a fegyelmi eljárás megkerülésére, a hivatásos állomány fegyelemsértéssel gyanúsítható tagja jogainak csorbítására.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapítását követően haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül köteles intézkedni a fegyelmi eljárás elrendelésére vagy áttételére, a vizsgáló kijelölésére vagy az eljárás mellőzésével figyelmeztetés alkalmazására. A határidő elmulasztása nem akadálya a fegyelemsértés elévülési időn belüli elbírálásának, de a mulasztó felelősségét meg kell vizsgálni.

(5) A fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges tárgyi és személyi feltételekről, valamint költségek biztosításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója gondoskodik.

(6)[220] A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatnak a Hszt. 195. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül tartalmaznia kell az eljárás alá vont kioktatását a képviselő igénybevételének lehetőségére, és az eljárás iratainak megismerésére vonatkozó, a bizonyítással és a vizsgáló személyével kapcsolatos észrevételezési és indítványozási jogára.

81. § Ha a folyamatban levő fegyelmi eljárásban vizsgált cselekmény egyben katonai vétséget is megvalósít és azt a Be. 485/A. § (1) bekezdése alapján fegyelmi eljárásra utalták, a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatot módosítani kell. A módosított határozatban rendelkezni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény vizsgálata a továbbiakban katonai vétség miatt folytatódik, és tájékoztatni kell az eljárás alá vontat, valamint képviselőjét a megváltozott eljárási és jogorvoslati szabályokról.

82. § (1)[221] A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatot haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás alá vont meghallgatásáról szóló értesítéssel egyidejűleg az eljárás alá vontnak kézbesíteni kell. A kézbesítéskor a Hszt. 6. § (4) bekezdésére figyelemmel kell eljárni.

(2)[222] A fegyelmi vizsgálat Hszt. 195. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója az elrendelő határozatra feljegyezéssel vagy külön íven indokolás nélküli határozatban rendelkezik. A vizsgálat határidejének meghosszabbításáról a vizsgáló az eljárás alá vontat és képviselőjét írásban értesíti.

83. § (1)[223] A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi vizsgálat lefolytatásával - a Hszt. 196. §-ában foglaltak figyelembevételével - a hivatásos állomány megfelelő jogi és szakmai ismeretekkel rendelkező, arra alkalmas tagját bízza meg.

(2)[224]

(3)[225]

(4)[226] A hivatásos állomány fegyelmi vizsgálat lefolytatásával megbízott tagja (a továbbiakban: vizsgáló) személyével kapcsolatos, a Hszt. 196. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot a vizsgáló köteles haladéktalanul bejelenteni a fegyelmi jogkör gyakorlójának. A vizsgáló személyével kapcsolatos összeférhetetlenség megállapítását az eljárás alá vont vagy képviselője is kérheti. Az összeférhetetlenségről, illetve az új vizsgáló kijelöléséről a fegyelmi jogkör gyakorlója 3 napon belül határozatban dönt. A döntés ellen panasznak nincs helye.

(5) Az összeférhetetlenség elbírálásáig, illetve az új vizsgáló személyének kijelöléséig a vizsgáló eljárási cselekményt halaszthatatlan esetben és csak a fegyelmi jogkör gyakorlójának előzetes jóváhagyásával végezhet.

84. § (1) Az eljárás alá vont meghatalmazása alapján a fegyelmi eljárásban képviselőként eljárhat:

a) ügyvéd (a továbbiakban: jogi képviselő),

b)[227] a Hszt. 197. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel a szolgálatteljesítés helye szerinti szerv állományába tartozó személy, továbbá

c) az érdekképviseleti szerv képviseletében eljáró személy

[az a)-c) pontban meghatározott személyek a továbbiakban a 15. alcím vonatkozásában: képviselő].

(2)[228] A képviselő az eljárásban akkor vehet részt, ha az erről szóló meghatalmazást az eljárás alá vont vagy a képviselője írásban becsatolta. A vizsgáló felterjesztésére a fegyelmi jogkör gyakorlója a képviselő részvételét elutasítja, ha a képviselő a Hszt. 197. § (2) bekezdése alapján nem láthatja el a képviseletet.

(3) Ha az eljárás alá vont képviseletével az Országgyűlési Őrség állományába tartozó személyt bíz meg, a képviselőt az ezzel kapcsolatos feladatainak ellátása idejére a szolgálat alól mentesíteni kell.

(4)[229] Ha a fegyelmi eljárást a Hszt. 210. § (1) bekezdés a)-d), illetve f)-h) pontja alapján megszüntetik, az erről szóló határozatban fel kell hívni az eljárás alá vont figyelmét a képviselettel kapcsolatos költségek visszatérítésének lehetőségére.

(5) Az eljárás alá vont jogi képviselettel kapcsolatos költségeit csak akkor lehet megtéríteni, ha azt számlával igazolja. Ügyvédi munkadíjaként legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott összeget lehet elszámolni.

85. § (1) A fegyelmi eljárás felfüggesztését a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatban rendeli el, melyben annak indokát és jogcímét meg kell jelölni. Az eljárás felfüggesztésének tartama alatt az ügyben bizonyításra irányuló eljárási cselekményt végezni nem lehet.

(2) Az eljárás folytatását a fegyelmi jogkör gyakorlója indokolás nélküli határozatban rendeli el.

(3) Az eljárás alá vontat és képviselőjét az eljárás felfüggesztéséről és folytatásáról haladéktalanul írásban értesíteni kell.

86. § (1) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztésről a vizsgáló javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója rendelkezik akkor is, ha nem ő az eljárás alá vont állományilletékes parancsnoka.

(2) A fegyelemsértés súlyára tekintettel a beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye, ha a kialakult joggyakorlat alapján előreláthatólag az ügyben a fegyelmi felelősség megállapítása esetén rendfokozatot, szolgálati beosztást vagy szolgálati viszonyt érintő fenyítés kiszabása várható.

(3) A fegyelemsértés jellegére tekintettel a szolgálati beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye,

a) ha az eljárás alá vont beosztásban hagyása akadályozhatja a bizonyítékok beszerzését, a tényállás felderítését,

b) ha az eljárás alá vont beosztásban hagyása a cselekmény jellegére vagy az eljárás alá vont személyére tekintettel hátrányosan befolyásolná a személyi állomány munkavégzését, a fegyelem fenntartását.

(4)[230] A szolgálati beosztásból felfüggesztésnek a Hszt. 199. § (3) bekezdése alapján történő meghosszabbításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt.

(5)[231] A beosztásból történt felfüggesztés indokoltságát az ügy vizsgálója folyamatosan figyelemmel kíséri, és ha az indokolttá vált, javaslatot tesz a megszüntetésre a fegyelmi jogkör gyakorlójának. A beosztásból történő felfüggesztésnek a Hszt. 199. § (5) bekezdése szerinti megszüntetése esetén a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, az eljárás alá vont - eredeti besorolása és illetménye meghagyása mellett - másik - a besorolási osztályának és besorolási kategóriájának megfelelő, ha erre nincs lehetőség, alacsonyabb - szolgálati beosztásban foglalkoztatható az eljárás befejezéséig.

(6)[232] A beosztásból történő felfüggesztésről, annak meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről, illetve a távolléti díj visszatartása mértékének megváltoztatásáról külön határozatban kell rendelkezni. A Hszt. 199. § (6) bekezdése szerinti felfüggesztésről az érdemi határozatban kell rendelkezni. A határozatot intézkedésre haladéktalanul meg kell küldeni a felfüggesztett hivatásos állományú szolgálati elöljárójának, a humánigazgatási szakszolgálatnak, a rendelkező részét az illetményszámfejtést végző szervezetnek is.

(7)[233] A Hszt. 201. § (1) bekezdése szerinti panasz elutasítása ellen további külön jogorvoslatnak nincs helye. Az érdemi határozat elleni jogorvoslat során azonban a beosztásból felfüggesztés elrendelésének vagy a felfüggesztés fenntartásának jogszerűségét az eljárás alá vont vitathatja. Nincs helye panasznak, ha felfüggesztésére vagy annak fenntartására a Hszt. 199. § (6) bekezdése alapján került sor.

87. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vontat és képviselőjét, a tanút, a szakértőt a tervezett eljárási cselekmény helyéről és idejéről írásban értesíti. Az írásbeli értesítés, illetve megkeresés teljesíthető elektronikus levélben is, teljesítettnek azonban csak akkor tekinthető, ha a vételét a címzettje - vagy a címzettel való közlését annak szolgálati elöljárója - elektronikus úton visszaigazolja.

(2)[234] Az értesítés szóbeli közlésére csak akkor van lehetőség, ha az írásbeli értesítés kézbesítése az eljárási cselekmény tervezett időpontja előtt már nem biztosítható és az értesített a szóbeli értesítést elfogadta. A szóbeli értesítésről feljegyzést kell készíteni, és annak elfogadásáról az érintettet a meghallgatási jegyzőkönyvben kell nyilatkoztatni. Ennek hiányában a szóbeli értesítést hatálytalannak kell tekinteni és új határnap kitűzésére kell intézkedni.

(3) Az eljárás alá vontat az értesítésében tájékoztatni kell arról, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételt megtagadhatja, illetve védekezését a meghallgatására kitűzött időpontig írásban is előterjesztheti. Az eljárás alá vont kérésére a vizsgáló - méltányolható okból - az írásbeli védekezés előterjesztésére biztosított határidőt legfeljebb 8 nappal meghosszabbíthatja.

(4) A hivatásos állomány tagjának értesítését a szolgálati út betartásával kell teljesíteni. Ha erre az idő rövidsége miatt nincs lehetőség, a meghallgatásának tervezett időpontjáról az értesített szolgálati elöljáróját az értesítéssel egyidejűleg tájékoztatni kell.

(5) Nem az Országgyűlési Őrség állományába tartozó tanút a tervezett meghallgatása érdekében a vizsgáló személyesen megkeresi. A tanút tájékoztatni kell arról, hogy milyen ügyben és mikor kívánják meghallgatni, valamint arról, hogy a fegyelmi ügyben nem köteles tanúvallomást tenni, továbbá arról, hogy - a tanú egyetértésével - a meghallgatásra az Országgyűlési Őrség hivatali helyiségében kerül sor. A tanú részére az ezen adatokat tartalmazó írásbeli értesítést kézbesíteni kell.

(6)[235] Az eljárás alá vont és a tanú, sértett írásos vagy jegyzőkönyvbe vett kérelme vagy egyetértő nyilatkozata esetén a Hszt. 203. § (1) bekezdésében meghatározott időpontnál hamarabb is megtartható a meghallgatása vagy folytatólagos meghallgatása, illetve a szembesítés.

88. § (1) Az eljárás alá vont és képviselője részére biztosított iratbetekintést vagy iratismertetést megelőzően iratjegyzéket kell készíteni vagy a korábbi iratjegyzéket ki kell egészíteni. Ha a tárgyi bizonyíték anyagánál vagy méreténél fogva az iratokhoz nem csatolható, akkor azt sorszámmal kell ellátni és az iratjegyzéken fel kell tüntetni.

(2) A fegyelmi eljárás során elvégzett eljárási cselekményekről a jegyzőkönyvet vagy jelentést egy példányban kell elkészíteni. Ha arról másolat kiadása szükséges, azt a vizsgáló hitelesíti.

(3) A fegyelmi eljárás lefolytatásához az Országgyűlés elnöke irányítása alá tartozó szervek vezetői és munkatársai kötelesek a szükséges információkat megadni, iratokat - a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok szerint - átadni, a kért vizsgálatokat elvégezni.

(4) Ha a bizonyításhoz más hatóságnál vagy bíróságnál keletkezett iratok beszerzése szükséges, az erről szóló megkeresésben a fegyelmi jogkör gyakorlójának meg kell jelölnie az eljárás alá vont személyt, a kért irat vagy bizonyíték összefüggését a fegyelmi eljárás tényállásával, illetve a vétkesség megállapításával.

89. § (1) A fegyelmi eljárás alá vontat a meghallgatása előtt ismételten ki kell oktatni a jogaira és röviden össze kell foglalni a terhére rótt kötelezettségszegést.

(2) Az eljárás alá vontat tájékoztatni kell arról, hogy

a) nem köteles az ügy érdemére nyilatkozatot tenni, azonban a nyilatkozat megtagadásával lemond a védekezés e módjáról és az ügyet a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján fogják elbírálni,

b) nyilatkozatát írásban is megteheti,

c)[236] nem köteles olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná,

d)[237] aki a fegyelmi eljárás során mást bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével hamisan vádol vagy koholt bizonyítékot szolgáltat, hamis vád bűncselekményét követi el.

(3) Ha az eljárás alá vont a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg és írásos védekezését sem terjesztette elő vagy nem kívánt az ügy érdemére nyilatkozni, a vizsgáló írásban, illetve a jegyzőkönyvben tájékoztatja, hogy az ügyét a védekezése előterjesztése hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján fogják elbírálni.

(4) A tanút és jogi képviselőjét a tanú meghallgatása előtt tájékoztatni kell arról, hogy

a) a tanút milyen ügyben kívánják meghallgatni,

b) a tanút nem terheli tanúzási kötelezettség, ha nem az Országgyűlési Őrség állományába tartozik,

c)[238] a tanú nem köteles olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná,

d)[239] aki a fegyelmi eljárás során mást bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével hamisan vádol vagy koholt bizonyítékot szolgáltat, hamis vád bűncselekményét követi el,

e) a fegyelmi ügyben elkövetett hamis tanúzást a törvény büntetni rendeli,

f) a tanú vagy jogi képviselője kérheti a tanú személyi adatainak zártan történő kezelését.

(5) A tanútól csak olyan személyes adat közlése kérhető, amely a személye azonosításához, illetve elérhetőségéhez feltétlen szükséges.

(6) Ezen alcím alkalmazásában hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa.

(7) Ha a tanú adatainak zártan kezelését kérte, a tanú kérése szerint valamennyi személyes adatát vagy nevén kívüli személyes adatait a fegyelmi iratokhoz csatolt zárt borítékban kell kezelni és az eljárás iratainak irattári selejtezése során meg kell semmisíteni. A zártan kezelt adatokat csak az ügyben eljáró vizsgáló, a fegyelmi jogkör gyakorlója, a panaszt elbíráló elöljáró és a kivizsgálásában részt vevő személy, valamint jogvita esetén a bíróság jogosult megismerni.

90. § (1) Az eljárás alá vont és a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az eljáró szerv és az ügyszám megjelölését,

b) a meghallgatás tárgyát (kinek, milyen ügyben történő meghallgatása),

c) a meghallgatás helyét, dátumát, kezdetének és befejezésének időpontját,

d) a jegyzőkönyv felvételének módját, ha az nem írásban történt,

e) a meghallgatáson jelen levő személyek nevét és az eljárásbeli jogállását,

f) az eljárás alá vont adatait [születési évét és helyét, anyja születési nevét, rendfokozatát, munkakörét, szolgálati beosztását, lakcímét],

g) a tanú adatait (nevét, születési évét és helyét, anyja születési nevét, lakcímét, tartózkodási helyét, ha az Országgyűlési Őrség állományába tartozik lakcím helyett a szolgálati beosztását),

h) a tanú vagy jogi képviselője nyilatkozatát a tanú adatainak zártan történő kezeléséről,

i) a meghallgatott tájékoztatását a vizsgálat tárgyáról,

j) a meghallgatott eljárási jogaira és kötelezettségeire történő tájékoztatását,

k) a meghallgatott nyilatkozatát a j) pont szerinti tájékoztatás tudomásulvételéről,

l) a tanú nyilatkozatát az eljárás tárgyához, illetve az eljárás alá vonthoz való viszonyáról (az ügy jogait, kötelezettségeit érinti-e, az eljárás alá vonttal alá-fölérendeltségi viszonyban, rokoni kapcsolatban áll-e, illetve van-e közöttük elszámolási viszony, vitás ügy, szorosabb baráti vagy haragos kapcsolat),

m) az eljárás alá vont nyilatkozatát arról, hogy tesz-e nyilatkozatot, ha nem tesz, védekezését írásban kívánja-e előterjeszteni,

n) a meghallgatott érdemi nyilatkozatát,

o) a meghallgatott nyilatkozatát arról, hogy a jegyzőkönyv a nyilatkozatát helyesen tartalmazza,

p) záradékot és a jelenlevők aláírásait.

(2) A jegyzőkönyvből ki kell tűnnie, hogy a vizsgáló mely kérdésére a meghallgatott milyen választ adott, illetve mely nyilatkozatát adta saját elhatározásából. A jegyzőkönyvet a meghallgatott minden írott oldal alján, illetve a jogairól, kötelezettségeiről kapott tájékoztatásra vonatkozó nyilatkozata után aláírja. Ha az aláírást megtagadja, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A meghallgatott nyilatkozatát egyes szám első személyben, lehetőség szerint szöveghűen, a lényegesebb részeket szó szerint kell lejegyezni. Az érintett előzetes hozzájárulásával a nyilatkozat video- vagy hangfelvétellel is rögzíthető, de a meghallgatásnak ez esetben is meg kell felelnie az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek. A kizárólag video- vagy hangfelvétellel rögzített nyilatkozatot le kell jegyezni, és abban utalni kell arra, hogy a felvétel milyen módon történt. A video- vagy hangfelvételt az eljárás iratainak irattári selejtezéséig meg kell őrizni.

(4) Folytatólagos meghallgatásnál nem kell megismételni az (1) bekezdés f)-l) pontjában meghatározottak írásba foglalását, de utalni kell arra, hogy a meghallgatott jogait és kötelezettségeit a korábbi kioktatásnak megfelelően gyakorolhatja, illetve köteles gyakorolni.

(5) Ha a tanú és az eljárás alá vont nyilatkozata között olyan lényeges ellentmondás van, amely az ügy érdemi elbírálását befolyásolhatja, meg kell kísérelni az ellentmondást szembesítéssel feloldani. Nincs helye szembesítésnek, ha a tanú vagy az eljárás alá vont a szembesítést nem vállalja. Szembesítéskor a vizsgáló által feltett kérdésekre adott válaszokat szó szerint kell lejegyezni és a nyilatkozatokat külön-külön aláíratni.

91. § (1) Szemlét kell tartani, ha a vizsgáló megítélése szerint a bizonyítás szempontjából fontos információk beszerzése csak valamely helyszín vagy tárgy megtekintésével biztosítható.

(2) Helyszíni szemlét kell tartani, ha az elkövetés helyszínén a fegyelemsértő magatartással összefüggésbe hozható nyomok, anyagok, anyagmaradványok, egyéb tárgyi bizonyítékok lelhetők fel vagy fellelésük valószínűsíthető.

(3) Szemléről, helyszíni szemléről a körülmények figyelembevételével jegyzőkönyvet vagy jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell minden olyan lényeges információt, amelyet az eljárási cselekményen rögzítettek, megállapítottak, és nyilatkoztak, azzal, hogy a jelenlevők nyilatkozatát egyes szám harmadik személyben, azok lényegének összefoglalásával kell lejegyezni és a jelentést csak a vizsgáló írja alá.

(4) A szemle és a helyszíni szemle folyamatát a jegyzőkönyv, illetve jelentés készítése mellett, lehetőség szerint fénykép vagy videofelvétellel is rögzíteni kell, melyet a jegyzőkönyvhöz vagy jelentéshez mellékelve kell az iratokhoz csatolni. Nyom, anyagmaradvány rögzítését és leírását a kriminalisztika szabályai szerint úgy kell elvégezni, hogy annak hitelessége utóbb ne legyen vitatható.

(5) Szemlét és helyszíni szemlét legalább két, lehetőség szerint a fegyelmi jogkör gyakorlója irányítása alatt álló szerv állományába tartozó, az ügyben nem érintett személy - eljárási tanú - jelenlétében kell foganatosítani. Az eljárási cselekményen az eljárás alá vont és képviselője is jelen lehet. Annak időpontjáról a vizsgáló értesíti az érintetteket. Az értesítettek távolmaradása az eljárási cselekmény végrehajtását nem akadályozza. A jelenlévő eljárás alá vont és képviselője egyetértése esetén az eljárási tanú bevonása mellőzhető.

(6) Egyéb eljárási cselekményekről (pl. felvilágosítás kérésről) a vizsgáló feljegyzést készít.

(7) Az eljárási cselekményt, ha azon a vizsgálón kívül más részvétele is szükséges vagy más is jogosult a részvételre, az érintett ettől eltérő kérésének teljesítését kivéve, csak hivatali munkaidőben lehet elvégezni, illetve hivatali munkaidő alatti időpontra kitűzni.

92. § (1) A vizsgáló javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója szakértőt rendel ki, ha a vétkes kötelezettségszegés megállapításához valamely jelentős tény vagy körülmény tekintetében különleges szakértelemre van szükség. Szakértőként elsősorban igazságügyi szakértőt kell kirendelni.

(2) A szakértő kirendeléséről és a szakvélemény beérkezéséről, illetve a szakértő meghallgatásáról értesíteni kell az eljárás alá vontat és képviselőjét.

93. § (1) Az eljárás alá vont és képviselője részére - előzetes egyeztetés alapján - hivatali munkaidőben biztosítani kell, hogy a fegyelmi eljárás irataiba betekintsenek. A betekintés megtörténtéről feljegyzést kell készíteni.

(2) A fegyelmi eljárás iratairól a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartásával - a zártan kezelt adatok kivételével - az eljárás alá vont vagy a képviselője részére, kérelmükre egy példányban másolatot kell kiadni. A másolat, ha a feltételek biztosítottak és az eljárás alá vont vagy képviselője ezt elfogadja, elektronikus úton - elektronikus adathordozón vagy e-mailben - is átadható.

(3) A másolaton a kiadás előtt a kérelmezőn kívüli személy személyes adatait - ide nem számítva a nevét és az egyébként közérdekűnek minősülő adatait - olvashatatlanná kell tenni.

94. § (1)[240] A vizsgáló, ha a vizsgálatra nyitva álló határidő eltelt vagy a fegyelemsértés elbírálásához szükséges bizonyítékokat már beszerezte, a vizsgálatot lezárja és kitűzi az iratismertetés időpontját. Erről a Hszt. 203. § (1) bekezdése figyelembevételével értesíti az eljárás alá vontat és képviselőjét. Nem akadálya az összefoglaló jelentés elkészítésének és az iratok fegyelmi jogkör gyakorlójának történő átadásának, ha az eljárás alá vont, illetve képviselője az iratismertetésen nem jelent meg.

(2) Ha a vizsgáló az eljárás alá vont meghallgatása előtt a szükséges bizonyítékokat beszerezte, az iratismertetés az eljárás alá vont meghallgatását követően közvetlenül is megtartható, feltéve, hogy erről a körülményről a meghallgatásról szóló értesítésben előzetesen tájékoztatták az eljárás alá vontat és képviselőjét.

(3) Az iratismertetésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben meg kell jelölni

a) az eljáró szervet,

b) az ügyszámot,

c) az ügy tárgyát az eljárás alá vont megnevezésével,

d) a jegyzőkönyv felvételének időpontját és helyszínét,

e) a jelenlevők nevét és eljárásbeli jogállását,

f) az ismertetésre felajánlott fegyelmi iratok terjedelmét (lapszámát), valamint az eljárás alá vont és képviselője által tanulmányozott iratokat lapsorszám szerint megjelölve,

g) az eljárás alá vont és képviselője nyilatkozatát, indítványát és a vizsgáló indokolt döntését az előterjesztett bizonyítási indítványról.

(4) Ha az iratismertetésen előterjesztett bizonyítási indítványnak a vizsgáló helyt ad, a bizonyítás kiegészítését 10 munkanapon belül - akár a fegyelmi vizsgálatra nyitva álló határidőn túl is - el kell végezni és ezt követően újabb iratismertetést kell tartani. További bizonyítás kiegészítésnek nincs helye.

95. § A vizsgáló az iratismertetést követően összefoglaló jelentést készít. A jelentésben meg kell jelölni az eljárásra okot adó kötelezettségszegést, a vizsgálat alapján megállapított tényállást, annak bizonyítékait, az eljárás alá vont által megvalósított tényleges kötelezettségszegést, annak jogi alapját, az eljárás alá vont védekezését, a felelősségre vonás során figyelembe venni javasolt körülményeket és a vizsgáló javaslatát az érdemi elbírálásra vagy az eljárás megszüntetésére.

96. § (1)[241] A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi iratok kézhezvételét követően a személyes meghallgatás időpontját a Hszt. 203. § (1) bekezdésében meghatározott értesítési határidő betartásával tűzi ki.

(2) A személyes meghallgatásról szóló értesítéssel egyidejűleg az eljárás alá vontnak meg kell küldeni - ha az nem tartalmaz minősített adatot - a vizsgáló érdemi döntésre vonatkozó javaslatát nem tartalmazó összefoglaló jelentést is. Ha az összefoglaló jelentés minősített adatot tartalmaz, az eljárás alá vontat és képviselőjét az értesítésben kell tájékoztatni, hogy a jelentést hol és mikor tekinthetik meg.

(3) A személyes meghallgatásról szóló értesítésben tájékoztatni kell, hogy a kitűzött időpontig az eljárás alá vont a védekezését írásban is előterjesztheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál.

(4) A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az eljárás alá vont azon nem jelent meg, e tényről feljegyzést kell készíteni, melyben rögzíteni kell a távolmaradás ismert okát és azt, hogy az eljárás alá vont előterjesztett-e írásbeli védekezést.

(5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a személyes meghallgatás befejezésekor közli az eljárás alá vonttal, hogy az eljárást megszünteti, póteljárásra utalja vagy fenyítés kiszabására intézkedik.

97. § (1) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója az iratok áttanulmányozása során, illetve az eljárás alá vont és képviselője személyes meghallgatáson tett nyilatkozata alapján úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat a tényállást, illetve a fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából fontos körülményeket az érdemi elbíráláshoz szükséges mértékben nem derítette fel, vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges, de orvosolható eljárási hiba történt, póteljárást rendel el. Az erről szóló határozatban meg kell jelölni azokat az eljárási cselekményeket, amelyeket el kell végezni.

(2) A póteljárás befejezését követően kiegészítő iratismertetést kell tartani és kiegészítő jelentést készíteni. Az újabb személyes meghallgatás tárgyában a 96. § szerint kell eljárni.

(3)[242]

98. § (1) Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az egyszerűsített eljárás feltételei fennállnak és a fegyelemsértést a fegyelmi jogkör gyakorlója egyszerűsített eljárás keretében kívánja elbírálni, a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban - a vizsgáló kijelölése helyett - erről az eljárás alá vontat tájékoztatni kell. Egyben fel kell hívni az eljárás alá vont figyelmét arra, hogy amennyiben a terhére rótt fegyelemsértés elkövetését vitatja, arról írásban vagy a személyes meghallgatásakor szóban nyilatkozzon.

(2)[243] Az egyszerűsített eljárásban a személyes meghallgatás időpontját a Hszt. 203. § (1) bekezdése figyelembevételével kell kitűzni.

(3) A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyből világosan ki kell derülnie, hogy az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelemsértés tekintetében, illetve az egyszerűsített eljárás alkalmazásáról milyen nyilatkozatot tett.

(4) Ha az eljárás alá vont a felelősségét nem ismeri el, vagy az egyszerűsített eljárás alkalmazását nem fogadja el, a fegyelmi jogkör gyakorlója kiegészítő határozatban intézkedik a vizsgálat lefolytatásáról és a vizsgáló személyének kijelöléséről.

99. § (1) A személyes meghallgatást követő, ha pedig az eljárás alá vont és a képviselője előzetesen bejelentette, hogy a személyes meghallgatáson nem kíván megjelenni, az erről szóló nyilatkozat kézhezvételétől számított 5 napon belül kell az érdemi határozatot meghozni és kiadmányozni.

(2) Fenyítést kiszabni csak a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekménnyel elkövetett és kétséget kizáróan bizonyított tényeken alapuló vétkes kötelezettségszegés miatt, a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a vétkesség fokának, valamint az enyhítő és súlyosító körülményeknek együttes értékelése alapján lehet.

(3) Általában enyhítő körülményként kell értékelni, ha az eljárás alá vont szolgálatellátása, valamint szolgálat alatti magatartása a fenyítés kiszabását megelőző három éven belül kifogástalan volt, ha a terhére rótt vétkes kötelezettségszegés körülményeit önként és teljeskörűen feltárta, felelősségét elismerte.

(4) Általában súlyosító körülményként kell értékelni, ha az eljárás alá vont szolgálatellátása, valamint szolgálat alatti magatartása a fenyítés kiszabását megelőző három éven belül kifogásolható volt, ha más fenyítés hatálya alatt áll, ha a cselekményével az őt foglalkoztató szervnek vagy másoknak kárt okozott, kivéve, ha azt a fenyítés kiszabásáig megtérítette.

100. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozatnak valamennyi, az eljárás alá vont terhére rótt cselekményről rendelkezni kell.

(2) Ha egy eljárásban több eljárás alá vont fegyelmi felelősségéről kell dönteni, minden eljárás alá vonttal szemben külön-külön érdemi határozatot kell hozni. Az érintett részére csak a reá vonatkozó határozatot kell közölni.

101. §[244] A Hszt. 210. § (1) bekezdés e) pontja alapján az eljárás megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha az erről rendelkező állományparancsban a szolgálati viszony megszüntetésére megjelölt nap eltelt.

102. § (1)[245] A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozatot annak keltétől számított 5 munkanapon belül, a fegyelmi jogkör gyakorlója vagy megbízása alapján az eljárás alá vont legalább osztályvezető beosztású szolgálati elöljárója hirdeti ki. A kihirdetésen az eljárás alá vonton, a képviselőjén kívül jelen lehet a vizsgáló, valamint az eljárás alá vont szolgálati elöljárója is. A kihirdetést követően az eljárás alá vont részére a határozat egy példányát át kell adni. A kézbesítés megtörténtét a határozat irattári példányára rá kell vezetni, és az átvevővel alá kell íratni.

(2) Amennyiben az eljárás alá vont a fegyelmi határozat átvételét a kihirdetéskor megtagadja, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az iratokhoz kell csatolni.

(3) Ha az eljárás alá vont távolléte miatt a határozat előtte történő kihirdetésére nem kerülhet sor, azt postai úton tértivevénnyel kell részére megküldeni. Ha a küldemény átvétel nélkül érkezik vissza, a kézbesítést a lakcím, illetve a tartózkodási hely pontosítását követően újra meg kell kísérelni, és annak eredménytelensége esetén a határozatot kézbesítettnek kell tekinteni. Az erről szóló feljegyzést, valamint a tértivevényt és a borítékot a fegyelmi iratokhoz kell csatolni.

(4) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozatot azon a napon kell közöltnek tekinteni, amikor

a) azt az eljárás alá vontnak kihirdették és az eljárás alá vont a határozatot átvette vagy az átvételét megtagadta, és arról jegyzőkönyv készült, vagy

b) a küldemény átvételéről szóló tértivevény visszaérkezett és a postai kézbesítés eredménytelenségét feljegyzésben megállapították.

(5) Ha az eljárás alá vont a postai küldemény átvételében akadályoztatva volt vagy a postai kézbesítés eredménytelensége nem róható a terhére, az akadály elhárulta, illetve a határozat eredménytelen kézbesítéséről való tudomásszerzést követő 8 napon belül tett bejelentése alapján a határozatot a részére újból kézbesíteni kell és a fenyítés végrehajtására tett intézkedéseket vissza kell vonni.

103. §[246] (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavíthatja vagy kicserélheti. A kijavítást a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni és a 102. §-ban foglaltaknak megfelelően közölni kell az eljárás alá vonttal.

(2) Az eljárás alá vont az érdemi határozattal szemben a határozat közlésétől számított 30 napon belül nyújthatja be a keresetét a bírósághoz. Ha az eljárás alá vont a keresetet az Országgyűlési Őrségnél terjesztette elő, a fegyveres szerv köteles az iratokat 8 napon belül a bírósághoz továbbítani.

(3) A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

104. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat jogerőre emelkedését a határozat irattári példányára a fegyelmi jogkör gyakorlója, vagy megbízásából a vizsgáló feljegyzi. A fenyítés végrehajtására az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik.

(2)[247] Fegyelmi felelősség megállapítása esetén a Hszt. 185. § (1) bekezdés d)-h) pontjában meghatározott fenyítés végrehajtásáról a fegyelmi felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül állományparancsban kell rendelkezni.

(3) Fenyítés végrehajtására kiadott állományparancs ellen benyújtott szolgálati panaszban a jogerőre emelkedett fegyelmi határozat rendelkezései nem vitathatók.

(4)[248] A Hszt. 185. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott fenyítések végrehajtásának tartama alatt kiszabott újabb, azonos tartalmú fenyítéssel a már megállapított alacsonyabb fizetési fokozatban, illetve rendfokozatban eltöltött idő vagy a rendfokozati várakozási idő az újabb fenyítés tartamával meghosszabbodik.

(5) Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba visszavetés fenyítés időtartama az eredeti rendfokozat várakozási idejébe nem számít be.

(6)[249] Nem alkalmazható a Hszt. 185. § (1) bekezdés f) pontja szerinti fenyítés, ha azzal a hivatásos állomány tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztáshoz rendelt rendfokozatba kerülne visszavetésre.

(7)[250] A Hszt. 185. § (1) bekezdés g) pontja szerinti alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés jogerőre emelkedését követően a hivatásos állomány tagját a beosztásából fel kell menteni és a besorolási osztályán belüli, képzettségének és rendfokozatának megfelelő alacsonyabb szolgálati beosztásba kell áthelyezni. Az eredeti vagy annál magasabb beosztásba ismételten csak akkor nevezhető ki, ha a fenyítés végrehajtásának megkezdésétől számított legalább egy év eltelt.

105. §[251]

106. § (1) Szolgálati helyen vagy szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést - a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével - a fegyelmi jogkör gyakorlója a szabálysértési hatóság áttétele vagy hozzá címzett feljelentés, illetve egyéb módon való tudomásszerzés alapján fegyelmi eljárás keretében bírálja el.

(2) Ha a szabálysértésről a fegyelmi jogkör gyakorlója nem a szabálysértési hatóság áttétele alapján szerez tudomást és az ügyben a fegyelmi jogkörébe nem tartozó személy felelőssége is felvethető, a fegyelmi eljárás elrendelése és felfüggesztése mellett a rendelkezésre álló iratokat megküldi az illetékes szabálysértési hatóságnak. Az eljárást csak a szabálysértési hatóság felelősségi arányok tekintetében hozott jogerős határozatának kézhezvételét követően lehet folytatni. Ha a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont felelősségét nem látja megállapíthatónak, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

(3) Szabálysértés elbírálásánál elsősorban pénzbírság fenyítést kell kiszabni. A pénzbírság mértékének meghatározásakor a helyi szabálysértési hatóság hasonló cselekményekre irányadó gyakorlatát kell alapul venni. Ettől enyhébb fenyítést kiszabni csak akkor lehet, ha azt a szabálysértés csekély súlya vagy egyéb, a szabálysértéssel összefüggő méltányolható körülmény indokolja. Súlyosabbat pedig akkor, ha a szabálysértő magatartás egyben olyan szolgálati kötelezettségszegésnek is minősül, amely a súlyosabb fenyítés kiszabását indokolja vagy a 99. §-ban meghatározottak teszik szükségessé.

(3a)[252] Ha a fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértésre kormányrendelet által meghatározott kötelező mértékű pénzbírság alkalmazását határozták meg és a hivatásos állományú a fegyelmi eljárás elrendelése előtt a szabálysértés elkövetését elismerte, a fegyelmi eljárásban a helyszíni bírságnak megfelelő mértékű pénzbírság fenyítést kell kiszabni.

(4) Elkobzás vagy más intézkedés kezdeményezéséről az érdemi határozatban kell rendelkezni. Ugyancsak az érdemi határozatban kell rendelkezni a közlekedési büntetőpont rendszer alkalmazásáról is.

(5) A fenyítettnek a fenyítés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére az Országgyűlési Őrség parancsnoka külön határozatban engedélyezheti a pénzbírság legfeljebb hathavi részletben történő befizetését vagy a befizetés legfeljebb három hónappal történő elhalasztását. A kérelem elbírálásáról szóló határozat ellen panasz előterjesztésének nincs helye.

(6) A pénzbírságot az Országgyűlés Hivatalának Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. Az illetményszámfejtést végző szervezetet a jogerős határozat rendelkező részének, illetve a részletfizetést vagy halasztott befizetést engedélyező határozatának megküldésével kell tájékoztatni, aki intézkedik a követelés nyilvántartásba vételéről.

(7) Ha a kötelezett a befizetést a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül vagy az engedélyezett halasztás határnapjáig nem teljesítette, az illetményszámfejtést végző szervezet erről értesíti az Országgyűlési Őrség parancsnokát, aki elrendeli a meg nem fizetett pénzbírság levonását a hivatásos állomány tagjának illetményéből. Meg kell vonni a részletfizetést attól, aki a befizetési kötelezettségének a részlet esedékességétől számított 15 napon belül nem tesz eleget.

107. § (1) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény alkalmas katonai vétség megállapítására is, az elrendelt fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, amíg a katonai ügyész nem dönt arról, hogy a Be. 485/A. §-a alapján az iratokat fegyelmi eljárásra megküldi vagy a nyomozás folytatására intézkedik.

(2)[253] Amennyiben a katonai ügyész a feljelentést elutasítja vagy a nyomozást megszünteti és az ügyet a katonai vétség fegyelmi hatáskörben történő elbírálása céljából az illetékes parancsnoknak megküldi, a már ugyanazon ügyben elrendelt fegyelmi eljárást elrendelő határozatot módosítani kell. A módosító határozatban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló katonai ügyészi határozatot, a katonai vétség megnevezését és minősítését, valamint azt a tényt, hogy továbbiakban - a tényállás változatlanul hagyása mellett - a fegyelmi eljárás a Hszt. 181. § (1) bekezdése szerinti fegyelemsértés helyett katonai vétség miatt folyik.

(3) A fegyelmi eljárást a Hszt. és e rendelet fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni, azonban a vizsgálat során a katonai vétség Büntető Törvénykönyvben meghatározott törvényi tényállásának megvalósítását kell bizonyítani. Ha a fegyelmi hatáskörbe utalás a nyomozás megszüntetésével történt, a nyomozás során lefolytatott bizonyítási cselekményeket nem kell megismételni.

(4) A katonai vétség miatti pénzbírság kiszabásakor a területileg illetékes törvényszék katonai tanácsánál kialakult gyakorlatot kell alapul venni. A pénzbírság befizetésére, a befizetés halasztására, illetve a részletfizetésre a 106. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

108. § (1) A fegyelmi eljárások iratait az Országgyűlési Őrség irataitól elkülönítetten, külön iktatásban "Fe" jelöléssel ellátva kell kezelni. Az eljárás jogerős befejezését követően az iratot le kell zárni, és irattárba kell helyezni. A bizonyításhoz felhasznált eredeti iratot vagy tárgyat annak kell visszajuttatni, akitől az eljárás során beszerezték. A kép vagy hangrögzítésre felhasznált adathordozó tartalmát a fegyelmi eljárás iratai irattári selejtezésének időpontjáig meg kell őrizni és azt az irattári selejtezés során törölni kell vagy meg kell semmisíteni.

(2) A fegyelmi eljárás irataiba csak a jogszabály által felhatalmazott személyek tekinthetnek be, illetve abból adatot szolgáltatni csak jogszabályban meghatározott személyek részére és okból lehet. A betekintésről vagy adatszolgáltatásról betekintő lapot kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő személyét, a betekintés jogcímét, idejét, a betekintő vagy az adattovábbító aláírását.

(3)[254] A vizsgáló, a vizsgálat befejezését követően vagy a vizsgáló megbízásának mellőzése esetén a személyügyi nyilvántartási feladatokat ellátó szervezeti elem köteles gondoskodni arról, hogy a fegyelmi eljárás megindulásától annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárásra vonatkozó adatok a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszerbe felvételre kerüljenek, és a fegyelmi eljárás elrendeléséről, a beosztásból felfüggesztés elrendeléséről és megszüntetéséről, valamint az érdemi határozatról a humánigazgatási szakszolgálat tájékoztatást kapjon.

108/A. §[255] A Hszt. 227. § (1) bekezdése szerinti névjegyzéken (a továbbiakban: névjegyzék) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának a Becsületbíróság tagjaként eljárni jogosult tagjainak

a) nevét,

b) rendfokozatát, valamint

c) szolgálati helyét és szolgálati beosztását

kell rögzíteni.

108/B. §[256] (1) A névjegyzékre vételre a hivatásos állomány tagjának

a) önkéntes jelentkezése, vagy

b) - a hivatásos állomány tagjának beleegyezése esetén - az igazgató általi jelölése

alapján kerülhet sor.

(2) A hivatásos állomány más szervnél szolgálatot teljesítő tagja annak a szervnek a névjegyzékére történő felvételre jelentkezhet vagy jelölhető, ahonnan őt szolgálatteljesítésre vezényelték vagy átrendelték.

(3) A névjegyzékre történő felvételre az igazgatónál benyújtott jelentkezési lappal lehet jelentkezni. Az igazgató a jelentkezési lapot az írásba foglalt indokolt véleményével kiegészítve - a kérelem beérkezését követő három napon belül - az Országgyűlési Őrség parancsnokához terjeszti fel.

(4) Ha az igazgató tesz javaslatot a jelölésre, a jelentkezési laphoz és az írásba foglalt indokolt véleményhez a javasolt személynek a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatát is csatolni kell.

(5) A Becsületbíróság munkájában történő közreműködésre való méltatlanság miatt a névjegyzékre nem vehető fel az a személy, aki

a) ellen büntetőeljárás, fegyelmi eljárás vagy méltatlansági eljárás folyik, vagy

b) büntetőeljárásban vagy szabálysértési eljárásban jogerősen kiszabott büntetés, illetve fegyelmi eljárásban kiszabott fenyítés hatálya alatt áll.

108/C. §[257] (1) A névjegyzékre kerülőket az Országgyűlési Őrség parancsnoka választja ki. A névjegyzékre felvehető hivatásos állományúak számát - a Hszt. 227. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozza meg és teszi közzé.

(2) A névjegyzékre felvett tagok megbízatása - e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában - öt évre szól, amely megbízatásról az Országgyűlési Őrség parancsnoka megbízólevelet állít ki. A megbízatás lejártakor az adott év december havának harmincegyedik napjáig végre kell hajtani az új tagok kiválasztását.

(3) A hivatásos állomány tagját a névjegyzékből törölni kell

a) kérelmére,

b) megbízatása lejártakor,

c) abban az esetben, ha személyét érintően a névjegyzékre vétel bármely feltétele megszűnt, vagy

d) abban az esetben, ha vele szemben a 108/B. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott, a Becsületbíróság munkájában történő közreműködésre való méltatlanságot megalapozó körülmény merül fel.

(4) A névjegyzékből történő törlésre okot adó körülményről a névjegyzéket vezető Országgyűlési Őrség parancsnokát a szolgálati út betartásával írásban tájékoztatni kell.

(5) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a névjegyzéket folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség esetén a névjegyzékből törölt tagok helyett tagokat vesz fel.

(6) A névjegyzék vezetése során az Országgyűlési Őrség parancsnoka

a) a névjegyzéket az Országgyűlési Őrségnél üzemeltetett intranetes portálon közzéteszi vagy egyéb módon gondoskodik az állomány részére történő nyilvánossá tételéről, valamint

b) a névjegyzékről, illetve az abban történt változásról tájékoztatja a Magyar Rendvédelmi Kar elnökét.

(7)[258] Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a Becsületbíróság működési feltételeit a Becsületbíróság összehívását kezdeményező személy (a 108/D-108/G. § alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) igazgatója útján biztosítja.

108/D. §[259] (1) A Becsületbíróság összehívását a kérelmező a szolgálati út betartásával előterjesztett írásbeli kérelmével (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) kezdeményezheti.

(2) Szabályszerű kezdeményezés esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles összehívni a Becsületbíróságot. A Becsületbíróság összeállítása során a Hszt. 227. § (4) bekezdése alkalmazása szempontjából a címzetes rendfokozatot viselő esetén a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni. A kezdeményezés nem szabályszerű volta esetén e körülményről az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kérelmezőt haladéktalanul írásban tájékoztatja.

(3) A Becsületbíróság elnöke és tagjai a tevékenységük időtartamára

a) mentesülnek a másirányú szolgálati kötelezettségük teljesítése alól, valamint

b) - a Hszt. 169. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint - jogosultak az utazási és a szállásköltségeik megtérítésére.

108/E. §[260] (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szabályszerűen előterjesztett kérelem megérkezését követő három munkanapon belül kijelöli a névjegyzékből a Becsületbíróság tagjait és a Becsületbíróság elnökének kijelölése céljából megkeresi a Magyar Rendvédelmi Kar Elnökségét. A megkeresésnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét és szolgálati beosztását, azt, hogy milyen ügyben kérte a Becsületbíróság összehívását, valamint a Becsületbíróság Országgyűlési Őrség parancsnoka által kijelölt két tagjának nevét, szolgálati helyét és szolgálati beosztását.

(2) A Magyar Rendvédelmi Kar Elnöksége - a Hszt. 227. § (3) bekezdésében meghatározott módon - a megkeresés megérkezését követő tíz napon belül kijelöli a Becsületbíróság elnökét és erről írásban tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát, aki a Becsületbíróság kijelölt elnökének és tagjainak az adott ügyre szóló eseti megbízólevelet ad ki.

(3) Nem jelölhető ki a Becsületbíróság elnökének vagy tagjának olyan személy, akivel szemben a 108/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmény áll fenn.

(4) Az általa kiállított eseti megbízólevelet az Országgyűlési Őrség parancsnoka küldi meg a Becsületbíróság elnökének és tagjainak, akiknek személyéről egyidejűleg a kérelmezőt is írásban tájékoztatja. Ha kifogás előterjesztésére kerül sor és ennek következtében a Becsületbíróság elnökének vagy tagjának új személyt jelölnek, az Országgyűlési Őrség parancsnoka a korábbi eseti megbízólevelet visszavonja, és helyette újat állít ki. A megbízatásról - írásban - a megbízottat, valamint azokat kell értesíteni, akik a megbízatás ellen kifogással élhetnek.

(5) A Becsületbíróság elnöke, illetve tagja elleni kifogást - az eseti megbízásról szóló értesítés kézhezvételét követő három munkanapon belül - a jelölő személynél kell előterjeszteni.

108/F. §[261] (1) A Becsületbíróság munkáját a Becsületbíróság elnöke hangolja össze és szervezi meg. Ennek keretében az eseti megbízólevél kézhezvételét követően haladéktalanul beszerzi az ügy iratait és a döntéshez szükséges egyéb iratokat, amelyeket az alakuló ülésen ismertet a Becsületbíróság tagjaival.

(2) Az alakuló ülést az ügy iratainak kézhezvételét követő öt munkanapon belül össze kell hívni, amelyen a Becsületbíróság tagjain kívül csak a Becsületbíróság elnöke által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

(3) Ha a Becsületbíróság elnöke vagy tagja ellen kifogást terjesztettek elő, annak elbírálásáig az alakuló ülést nem lehet megtartani.

(4) A Becsületbíróság tanácskozásain és eljárási cselekményein mindhárom tagnak együttesen jelen kell lennie, akik megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az alakuló ülésről, továbbá valamennyi eljárási cselekményről és tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet - lezárását követően - a Becsületbíróság elnöke aláírásával hitelesít.

(5) A Becsületbíróság által foganatosított meghallgatásokon - a Becsületbíróság elnökén és tagjain, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül - csak a meghallgatni kívánt személy és - a kérelmező meghallgatása során - a kérelmező jogi képviselője lehet jelen.

(6) A meghallgatás időpontjáról történő értesítésre a Hszt. 203. §-ának szabályait kell alkalmazni.

108/G. §[262] (1) A Becsületbíróság zárt ülésen, szavazattöbbséggel hozza meg döntését. A Becsületbíróság mindhárom tagja azonos értékű szavazati joggal rendelkezik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az az időtartam, amikor a Becsületbíróság elnöke vagy tagja betegsége, vagy a kijelölésének időpontjában előre nem látható egyéb ok folytán nem tudja ellátni a megbízatását. A Becsületbíróság elnökének vagy tagjának tizenöt napot meghaladó tartamú akadályoztatása esetén helyette az általános szabályok szerint új elnököt, illetve tagot kell kijelölni, amelynek időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe.

(2) A Becsületbíróság a döntését határozatba foglalja. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, a Becsületbíróság ügyben hozott döntését, a jogorvoslati lehetőségre való felhívást, valamint a döntés rövid indokolását. A határozatot a Becsületbíróság mindhárom tagja aláírja. A határozatot a kérelmezőnek és a képviseletében eljáró személynek, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnokának kell kézbesíteni. A kézbesítésre a 102. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A kérelmező és a képviseletében eljáró személy a Becsületbíróság eljárása során keletkezett iratokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet és jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az iratokról - térítésmentesen - másolatot kérhet. Az eljárás során keletkező iratokat az alapeljárás ügyszámára kell iktatni és az eljárás befejezését követően az alapügy irataihoz kell csatolni.

16. Eljárás a szolgálattal nem összefüggő bűncselekmény esetén

109. §[263] (1) Ha a hivatásos állomány tagját szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt indult eljárásra tekintettel, az eljárást folytató szerv kezdeményezésére függesztették fel szolgálati beosztásából és a felfüggesztésből két hónap letelt, az állományilletékes parancsnok a felfüggesztést kezdeményező szervet írásban a felfüggesztés indokoltságának felülvizsgálatára kéri fel. Ha a beosztásból felfüggesztés a hat hónapot meghaladja, a fenntartás indokoltságáról az állományilletékes parancsnok írásban kikéri az eljárást folytató szerv felettes szerve vezetőjének a véleményét.

(2) A szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt indult eljárásra tekintettel történő felfüggesztéssel szemben a felfüggesztett a 86. § (7) bekezdése szerint élhet panasszal.

110. §[264]

16/A. Méltatlansági eljárás[265]

110/A. § (1)[266] A méltatlansági eljárásban résztvevők jogállására, jogaira, az eljárás menetére, a bizonyítás szabályaira a 72., 74., 80., 82-84., 87-95. § rendelkezéseit - a 16/A. alcímben meghatározott eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.

(2)[267] A méltatlansági eljárás elrendelésére jogosult Országgyűlési Őrség parancsnoka - tábornok esetében az Országgyűlés elnöke - (a továbbiakban: elrendelésre jogosult vezető) a rendelkezésre álló adatok alapján mérlegeli, hogy a hivatásos állomány tagjának szolgálaton kívüli magatartása alkalmas lehet-e a Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott méltatlansági ok megállapítására.

(3) A méltatlansági eljárásban a vizsgálat lefolytatására az elrendelésre jogosult vezető a vizsgálót a méltatlansági eljárás elrendelésével egyidejűleg bízza meg a tényállás megállapítása és a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükséges bizonyítékok felderítése érdekében.

(4) Az ügy vizsgálójának kijelölésére és az összeférhetetlenségi okokra a 83. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) A vizsgálat során össze kell gyűjteni mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján az elrendelésre jogosult vezető dönthet a méltatlanság kérdésében.

(6)[268] A vizsgáló a vizsgálat befejezésekor jelentést készít, amelyben összefoglalja a kifogásolt magatartás elkövetését, valamint a Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek fennállását bizonyító tényeket, következtetéseket és ezek alapján javaslatot tesz a döntésre. Jelentését a vizsgálat befejezését követő 5 napon belül megküldi az elrendelésre jogosult vezetőnek.

110/B. §[269] Az elrendelésre jogosult vezető az iratok kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra meghallgatást tűz ki, amelyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.

110/C. §[270] (1) Az eljárásra jogosult vezető az eljárás megszüntetéséről vagy a méltatlanság megállapításáról szóló határozatát a személyes meghallgatást követő 3 munkanapon belül hozza meg.

(2) A méltatlansági eljárás alá vont a vizsgáló személye ellen az ügyben való érintettség miatt elfogultságot jelenthet be. Az elfogultságot az elrendelésre jogosult vezető 3 munkanapon belül elbírálja.

17. A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelőssége megállapítására irányuló kártérítési eljárás

110/D. §[271] Az Országgyűlési Őrségnek okozott kár felfedezését követően az Országgyűlési Őrség parancsnoka a Hszt. 237. § (2) bekezdésében meghatározott kérdések vizsgálatára úgy intézkedik, hogy a kár összege és a károkozó személye lehetőség szerint a kár felfedezésétől számított 30 napon belül megállapításra kerüljön. Ha a kár összegének megállapításához külső szerv - így különösen a javítást elvégző vállalkozás - bevonása szükséges, és a 30 napos időtartamon belül nem érkezik meg a kár megállapításához szükséges számla az Országgyűlési Őrséghez, annak megérkezését követően intézkedni kell a kártérítési eljárás megindítására. Ha a Hszt. 237. § (2) bekezdésében meghatározott kérdések vizsgálatára az Országgyűlési Őrség parancsnoka - arra alkalmas, az ügyben érdektelen és elfogulatlan - más személyt vagy bizottságot bíz meg, a megbízott a megállapításairól feljegyzésben értesíti az Országgyűlési Őrség parancsnokát.

111. § (1) A kártérítési eljárás az Országgyűlési Őrség parancsnokának írásbeli intézkedésére indul meg.

(2) Az eljárás megindításáról a károkozásért felelősnek tartott személyt egyidejűleg írásban értesíteni kell.

(3)[272] Az (1) bekezdés szerinti írásbeli intézkedés tartalmazza a kártérítési eljárás lefolytatásával megbízott személy vagy arra kijelölt bizottság (a továbbiakban a 17. és 18. alcím vonatkozásában együtt: eljáró szerv) tagjainak nevét, rendfokozatát és szolgálati beosztását.

(4)[273] Ha a Hszt. 237. § (1a) bekezdése és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kártérítési felelősség megállapítására az Országgyűlés elnöke jogosult, akkor e rendeletnek az Országgyűlési Őrség parancsnokára vonatkozó rendelkezéseit az Országgyűlés elnökének eljárására megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a Hszt. 329. § (1) bekezdése és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 129. § (2) bekezdése alapján az Országgyűlés Hivatala e rendelet eljárási szabályait megfelelően alkalmazva működik közre a kártérítési eljárásban.

112. § (1) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben a kártérítési üggyel összefüggésben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, annak jogerős elbírálásáig az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kártérítési eljárást - az eljárás alá vont személy egyidejű értesítése mellett - felfüggeszti.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt az Országgyűlési Őrség parancsnoka elrendelheti meghatározott bizonyítási eljárás lefolytatását, ha annak késedelme hátrányos következménnyel járna, vagy később pótolhatatlan vagy jelentős nehézséggel jár.

(3) Amennyiben a kártérítési ügy elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amely eldöntéséhez szakértői vélemény szükséges, annak megszerzéséig az Országgyűlési Őrség parancsnoka az eljárást felfüggesztheti.

(4) A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be.

113. § (1) A tényállás tisztázása érdekében folytatott bizonyítási cselekményekről, különösen az eljárás alá vont személy, a hivatásos állomány tagja, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról egyidejűleg jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az Országgyűlési Őrség parancsnokának, mint az eljárás elrendelőjének nevét, beosztását,

b) az eljárást folytató szerv megnevezését,

c) a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét,

d) a meghallgatott személy azonosító adatait, beosztását és lakcímét,

e) a káresemény leírását,

f) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, valamint

g) a meghallgatott személy, az eljáró szerv képviselője és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

114. § (1)[274] A Hszt. 237. § (6) bekezdés értelmében eljáró személy (a továbbiakban a 17. és 18. alcím alkalmazásában: képviselő) képviseleti jogosultságát az eljáró szerv megvizsgálja. A képviseleti jogosultságot írásbeli meghatalmazással kell igazolni.

(2) Az eljáró szerv visszautasítja az olyan képviselő eljárását, aki az ügyben képviseleti jogosultságát nem igazolja.

115. § (1)[275] Az eljárás lefolytatásával megbízott személy, vagy a kijelölt bizottság tagjai (a továbbiakban a 17. és 18. alcím vonatkozásában: eljáró személy) a Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója ügyében nem járhat el.

(2)[276]

(3) Az eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

116. § (1) Az eljáró személy az Országgyűlési Őrség parancsnokának, valamint az elöljáró parancsnoknak köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az eljárás alá vont személy is bejelentheti. A kizárás kérdésében az Országgyűlési Őrség parancsnoka határoz, és egyidejűleg kijelöli az új eljáró személyt.

(2) Ha a kizárási okot az eljáró személy maga jelenti be, annak elbírálásáig bizonyítási cselekményt nem végezhet.

117. § Az eljáró szerv személyesen hallgatja meg a károkozásért felelősnek tartott személyt, illetve képviselőjét, a tanút, a szakértőt.

118. § (1)[277] Az eljáró szerv tisztázza a határozathozatalhoz szükséges tényállást, ennek keretében vizsgálja

a) a kár összegét,

b) azt, hogy a kár a dolog rongálódásával, megsemmisülésével, használhatatlanná válásával vagy elvesztésével következett be,

c) a károkozó személy kötelezettségszegő magatartása és a kár keletkezése közötti ok-okozati kapcsolatot, és

d) a felróhatóság mértékének megítélését alátámasztó tényeket.

(1a)[278] Amennyiben a rendelkezésre álló adatok a tényállás tisztázásához nem elegendőek, az eljáró szerv bizonyítási eljárást folytat le.

(2) Az eljárás alá vont személy, illetve képviselője a tényállás tisztázása érdekében az eljáró szervnél írásban bizonyítási indítvánnyal élhet.

(3) Az eljáró szerv a (2) bekezdés szerinti bizonyítási indítvány elutasításáról és annak indokairól 3 napon belül értesíti az Országgyűlési Őrség parancsnokát és az indítványt előterjesztő személyt.

(4) A bizonyítási indítvány elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül az indítványozó kifogással élhet, melyet az Országgyűlési Őrség parancsnokához kell benyújtani. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a beterjesztett kifogásról 3 napon belül határoz, a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Az eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(6) A bizonyítási eszközök különösen a károkozásért felelősnek tartott személy nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

(7) Az eljáró szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

119. § (1) Az eljáró szerv a tényállás megállapítása céljából a károkozásért felelősnek tartott személyt okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, továbbá ennek érdekében más szervet megkereshet.

(2) Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít.

120. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.

(2)[279] A tanú meghallgatására és a szemle megtartására a Hszt. 203. § (1) bekezdését, valamint 204. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) Szakértőt kell meghallgatni, ha a tényállás megállapításához különleges szakértelem szükséges.

(4) Szakértőként az Országgyűlési Őrség megfelelő szakértelemmel rendelkező tagját kell bevonni az eljárásba, ha ilyen személy nincs, más szervet vagy szakértő testületet kell megkeresni.

(5) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az eljáró személyre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.

121. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kártérítési ügyben a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről rendelkező határozatot hoz.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) az Országgyűlési Őrség parancsnokának nevét, beosztását, a károkozó személy nevét, beosztását és lakóhelyét, az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését;

b)[280] a rendelkező részben az Országgyűlési Őrség parancsnokának döntését, továbbá a jogorvoslati jogról való tájékoztatást;

c) az indoklásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kötelezés, illetve annak mellőzésének okait, az esetleges méltánylást eredményező körülményeket, valamint azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozatot hozta;

d) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, beosztását és az eljáró szerv bélyegzőlenyomatát.

(3) Ha a határozat kötelezést tartalmaz, rendelkezni kell a kártérítés összegéről, a teljesítési határidőről, valamint a teljesítés feltételeiről.

(4)[281] Ha a határozat az eredeti állapot helyreállítására kötelezést tartalmaz, rendelkezni kell a helyreállítás lehetséges módjáról.

122. § (1) A határozatot kézbesítés útján kell közölni, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint.

(2) A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették.

123. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavíthatja vagy kicserélheti.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka hivatalból vagy a károkozó személy kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit.

(3) A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és a 122. §-ban foglaltaknak megfelelően közölni kell a károkozó személlyel.

124. § (1)[282] Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozatot módosítja vagy visszavonja, ha megállapítja, hogy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért.

(2)[283]

(3)[284]

125. §[285]

126. §[286] (1) A kártérítésre kötelezett a határozat ellen az annak közlésétől számított 30 napon belül nyújthatja be a keresetét a bírósághoz. Ha a kártérítésre kötelezett a keresetet az Országgyűlési Őrségnél terjesztette elő, a fegyveres szerv köteles az iratokat 8 napon belül a bírósághoz továbbítani.

(2) A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

127. §[287]

128. §[288]

129. §[289] (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a Hszt. 240. § (1) bekezdés a) és b) pontjában vagy a Hszt. 240. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a károkozás és a károkozó körülményeire, a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára figyelemmel dönt.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti az eljárás alá vont személyt terhelő szakértői díj megfizetését figyelemmel a károkozás és a károkozó körülményeire, különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére és gyakoriságára.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a méltányossági kérelmet haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül határozattal bírálja el. A határozattal szemben panasznak nincs helye.

129/A. §[290] (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a Hszt. 240/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a károkozás körülményeire, gyakoriságára, a szolgálati feladat jellegére és az okozott kár összegszerűségére figyelemmel határozza meg a kártérítés mérséklésének mértékét, vagy dönt a kártérítés elengedéséről.

(2) A Hszt. 240/A. § (1) bekezdése szerinti döntés meghozatala előtt az Országgyűlési Őrség parancsnoka bekéri a közvetlen szolgálati elöljáró javaslatát. Az Országgyűlési Őrség parancsnokát a közvetlen szolgálati elöljáró javaslata nem köti.

129/B. §[291] (1) Az ezen alcímben foglaltakat a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott munkavállalóra is.

(2) Az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott munkavállaló tekintetében az ezen alcímben foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy

a) szolgálati viszonyon munkaviszonyt,

b) hivatásos állomány tagján munkavállalót,

c) szolgálati beosztáson munkakört,

d) szolgálati helyen a munkavégzés helyét,

e) a Hszt. XIX. Fejezetében szereplő alapilletményen a munkavállaló alapbérét

kell érteni.

18. A fegyveres szerv kártérítési felelősségének megállapítására irányuló kártérítési eljárás

130. § (1)[292]

(2) A szolgálati hely sajátosságai figyelembevételével az Országgyűlési Őrség parancsnoka külön előírhatja a szolgálati helyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. Az engedély alapján bevitt dolgot csak az engedélyező által meghatározott helyen lehet használni, illetve tartani.

(3) A szolgálati helyre való bejáráshoz, valamint a szolgálat ellátásához nem szükséges dolgok bevitelét az Országgyűlési Őrség parancsnoka előzetesen megtilthatja, korlátozhatja, feltételekhez kötheti. Az erről szóló parancsot az érdekelteknek ki kell hirdetni, és tájékoztató formájában ki kell függeszteni.

(4) A károsult vétkes közrehatása esetén kármegosztásnak van helye.

131. § Működési körön belül eső károsodásnak kell tekinteni az úti balesettel kapcsolatban felmerült kárt is, ha az utazás az Országgyűlési Őrség saját szállítóeszközével vagy az általa igénybe vett szállítóeszközzel történt, valamint azt a kárt, amely a hivatásos állomány tagját szolgálati út alkalmával gyalogos közlekedés során érte.

132. §[293] A Hszt. 241. § (3) bekezdése tekintetében a károsult magatartását vétkes magatartásnak kell tekinteni, ha a kár bekövetkezésében való közrehatása önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotával függött össze.

133. § Jegyzőkönyv, képviselet és kizárás tekintetében a 113-115. §-t megfelelően alkalmazni kell.

134. § (1) A kárigényt az azt megalapozó dokumentumokkal együtt az Országgyűlési Őrség parancsnokához kell benyújtani.

(2) Ha a kártérítési igénybejelentés hiányos, az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles az igénybejelentőt a hiány pótlására - határidő megjelölésével - haladéktalanul felhívni.

(3) A hiánypótlásra megállapított határidő eredménytelen eltelte után az Országgyűlési Őrség parancsnoka a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

135. § Ha már korábban elbírált ügyben a károsult vagy hozzátartozója újabb kártérítési igényt kíván érvényesíteni, úgy erre vonatkozó kérelmét - az igény jogosságát és összegszerűségét alátámasztó, hitelt érdemlő bizonyítékokkal együtt - az Országgyűlési Őrség parancsnokához nyújthatja be.

136. § (1) Az Országgyűlési Őrség kártérítési felelőssége alóli kimentési okokat az Országgyűlési Őrségnek kell bizonyítania.

(2) A károsultat terheli a kár szolgálati viszonnyal való összefüggésének és összegszerűségének bizonyítása.

137. § (1) A kártérítési kérelem elbírálása ügyében - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor is le kell folytatni az eljárást, ha az felhívás nélkül érkezett vagy nyilvánvalóan alaptalannak látszik.

(2) Amennyiben a károsult vagy hozzátartozója a már korábban elbírált kártérítési igényét ismételten benyújtja, az azonos jogalapból származó, ugyanazon igény iránti kérelem elbírálását el kell utasítani.

138. § A kártérítési igény elbírálásához be kell szerezni és az alapirathoz kell csatolni:

a) a baleseti sérülési jegyzőkönyvet,

b) a határozatot a baleset minősítéséről,

c) az adatlapot a szolgálati betegségről,

d) a kárigény-bejelentést,

e) a felelősség kérdésével kapcsolatos iratokat,

f) a kár összegszerűségére vonatkozó bizonyítékokat.

139. § (1) Az eljáró szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése alapján határoz a kártérítés mértékéről.

(2) Az Országgyűlési Őrség által a hivatásos állomány tagjának részére kötött balesetbiztosítás alapján a károsult részére a biztosító által kifizetett összeget a megítélt kár összegéből le kell vonni.

(3) A károsultat a megállapított kártérítési összeg után késedelmi kamat, valamint a jogi képviseletével felmerült költség is megilleti.

139/A. §[294] (1) A Hszt. 255. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az eljárás felfüggesztésére az Országgyűlési Őrség parancsnokának döntésével kerülhet sor, a károsult egyidejű értesítése mellett.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt az Országgyűlési Őrség parancsnoka elrendelheti meghatározott bizonyítási eljárás lefolytatását, ha annak késedelme hátrányos következménnyel, továbbá pótolhatatlan vagy jelentős nehézséggel járna.

(3) A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be.

140. § (1) Az eljáró szerv a kártérítési ügyben a kártérítésre kötelezésről vagy a kárigény elutasításáról határozatot hoz.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) az eljáró szerv megnevezését, a károsult nevét, beosztását, lakóhelyét, az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését;

b) a rendelkező részben az eljáró szerv döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást;

c) az indoklásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kárigény kielégítésének, illetve elutasításának okait, az esetleges méltánylást eredményező körülményeket, valamint azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a határozatot meghozták;

d) a határozat meghozatalának helyét, idejét, a határozat aláírójának nevét, beosztását és az eljáró szerv bélyegzőjének lenyomatát.

(3) A határozat közlésére, kijavítására és kiegészítésére a 122. és 123. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

141. § (1) A károsult a határozat ellen az annak közlésétől számított 30 napon belül nyújthatja be keresetét a bírósághoz. Alperesként az Országgyűlési Őrséget kell megjelölni. Ha a károsult a keresetet az Országgyűlési Őrségnél terjesztette elő, a fegyveres szerv köteles az iratokat 8 napon belül a bírósághoz továbbítani.

(2) A kereset benyújtásának a határozat végrehajtásra halasztó hatálya van.

142. § Elévülés szempontjából menthető oknak minősül általában az olyan körülmény, amely a károsultat tartósan akadályozza igénye érvényesítésében, továbbá ha a sérült kárigény bejelentésre - bizonyítottan - felhívást nem kapott.

143. § (1) Ha az Országgyűlési Őrség a károsult kárát megtérítette, a jogellenes károkozóval szemben a kártérítési eljárást le kell folytatni, illetve a károkozóval - ha az a hivatásos állomány tagja - a kárt e rendelet szerint meg kell téríttetni.

(2) A 17. és 18. alcímben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.

143/A. §[295] (1) Az ezen alcímben foglaltakat a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott munkavállalóra is.

(2) Az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott munkavállaló tekintetében az ezen alcímben foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy

a) szolgálati viszonyon munkaviszonyt,

b) hivatásos állomány tagján munkavállalót,

c) szolgálati beosztáson munkakört,

d) szolgálati helyen a munkavégzés helyét,

e) a Hszt. XIX. Fejezetében szereplő alapilletményen a munkavállaló alapbérét

kell érteni.

19. Kötelező védőoltások[296]

144. §[297] A megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltásokat a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló rendelet alapján az országos tisztifőorvos, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vagy a járási hivatal rendeli el és biztosítja. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltak vonatkozásában a hivatásos állomány azon tagját is figyelembe kell venni és védőoltásban kell részesíteni, aki[298]

a) hastífuszos, diftériás, kanyarós, rubeolás, mumpszos, hepatitis-A beteg környezetében fertőzés veszélyének van kitéve,

b) tetanusz fertőzés veszélyének, veszettség expozíciójának van kitéve,

c)[299] a szolgálatteljesítés helyére figyelemmel olyan védőoltással megelőzhető fertőző betegség veszélyének van kitéve, amely betegség halmozott előfordulását az országos tisztifőorvos, illetve a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezető főorvosa járványveszélyes helyzetnek vagy járványnak minősítette.

145. §[300] (1) Ha a szolgálati beosztáshoz vagy egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét, biztonságát veszélyeztető biológiai kockázat áll fenn, a hivatásos állomány veszélyeztetett munkakörben dolgozó vagy veszélyeztetett szolgálati feladatot ellátó tagját a kockázat csökkentése érdekében megfelelő védőoltásban kell részesíteni. Az 5. melléklet tartalmazza azokat az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített szolgálati beosztásokat vagy szolgálati feladatokat, ahol a (2) bekezdésben meghatározott megbetegedések megelőzése érdekében a Hszt. 102. § (4) bekezdésében meghatározott rendben kötelező védőoltás elrendelésének van helye, valamint speciális védelmi intézkedések szükségesek.

(2) Az Országgyűlési Őrség egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos javaslatára az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kötelező védőoltást elrendeli

a) hepatitis-A,

b) hepatitis-B,

c) kullancs-encephalitis,

d) a hivatásos állomány 40. életévet betöltött tagja vonatkozásában - emlékeztető oltásként - diftéria,

e) a hivatásos állomány 40. életévet betöltött tagja vonatkozásában - emlékeztető oltásként - tetanus

megbetegedések megelőzése érdekében.

(3) A kötelező védőoltás költségvetési fedezetét az Országgyűlési Őrség biztosítja.

(4) Az Országgyűlési Őrség egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos a kötelező védőoltás elrendelésére irányuló javaslatában megjelöli, hogy

a) a hivatásos állomány mely szolgálati beosztást betöltő vagy szolgálati feladatot ellátó tagjainak,

b) mely földrajzi területen

javasolja a kötelező védőoltás elrendelését.

146. §[301] (1) A 145. §-ban foglaltakon túl szolgálati célból külföldre történő kiutazás esetén a hivatásos állomány tagja köteles a fogadó vagy az átutazás helye szerinti országok egészségügyi hatóságai által az át- és a beutazóktól megkövetelt fertőző betegségek elleni védőoltásnak magát alávetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védőoltás hiányában a hivatásos állomány tagja nem láthat el külszolgálatot.

147. §[302] A kötelező védőoltás elrendelésére vonatkozó rendelkezések nem érintik az Országgyűlési Őrség

a) valamely nem kötelező védőoltás felajánlására való jogosultságát, valamint

b) valamely védőoltás biztosítására vonatkozó, más jogszabályból eredő kötelezettségét.

148. §[303] (1) Az alapellátó orvos a hivatásos állomány vonatkozásában az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kötelezően elrendelt védőoltás elhalasztásáról dönt, ha

a) a védőoltásban részesítés a személy egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a személy egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és

b) a védőoltás beadásához fűződő közegészségügyi érdeket nem veszélyeztető időn belül az a) pont szerinti körülmény olyan változása várható, amely a személy védőoltásban részesítését lehetővé teheti.

(2) Az elhalasztott kötelezően elrendelt védőoltást a halasztásra okot adó körülmény megszűnését követően haladéktalanul pótolni kell.

(3) Az alapellátó orvos, valamint a hivatásos állomány tagja kérelmezheti a kötelezően elrendelt védőoltás alóli mentesítést, ha

a) a védőoltásban részesítés a személy egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a személy egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és

b) az a) pont szerinti körülmény változása belátható időn belül nem várható.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó orvosi szakvéleményt.

(5) A hivatásos állomány tagja a 145. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján elrendelt védőoltás beadásáig a biológiai kóroki tényező kockázatának kitett munkakörben ideiglenesen sem foglalkoztatható, valamint ilyen tevékenységet nem végezhet. Az érintett személy szolgálati elöljárója intézkedik a veszély megszüntetéséről vagy az érintett más munkakörbe való áthelyezéséről.

(6) Ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka a védőoltásra kötelezett által benyújtott szolgálati panasznak helyt ad, az érintett személyt egészségügyi ok miatt határozatban mentesíti a védőoltás alól.

(7) E § alkalmazásában alapellátó orvos az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának egészségi alkalmasságára vonatkozó miniszteri rendeletben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában meghatározott alapellátó orvos.

149-152. §[304]

20. Záró rendelkezések

153. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 155. §, a 157. § (2) és (7) bekezdése, a 158. §, a 159. § j), l) és q) pontja, valamint a 6. melléklet 2013. március 1-jén lép hatályba.

154. §[305] E rendeletnek az egyes, az Országgyűlési Őrségre vonatkozó miniszteri rendeleteknek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálybalépésével összefüggésben történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 36/2015. (VI. 16.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezései a Módr. hatálybalépését megelőzően kiállított szolgálati jelvények érvényességét nem érinti, amely szolgálati jelvények a visszavonásukig érvényesek.

154/A. §[306] E rendeletnek az egyes belügyminiszteri rendeletek humánigazgatási és egyéb belügyi tárgyú módosításáról szóló 4/2022. (III. 25.) BM rendelettel megállapított 11/A. alcímét a 2022. augusztus 1-jét követően létrejött szolgálati viszonyra kell alkalmazni. Az Országgyűlési Őrségnél 2022. július 31-én szolgálati viszonyban állók esetében a Hszt. 361/A. §-a alapján kell eljárni.

155. §[307] E rendelet 8. alcíme a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

156. §[308] E rendelet 11/A. alcíme az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

157. §[309] A 2. mellékletnek az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet módosításáról szóló 3/2022. (III. 11.) BM rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályai szerinti, legkésőbb 2022. december 31-ig megszerzett képesítést a Módr1. hatálybalépését követően egyenértékűnek kell tekinteni az e rendelet szerinti rendészeti végzettséggel.

158. §[310] Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szerveket érintő, egyes humánigazgatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 2/2023. (I. 30.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 46/A. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást a Módr2. hatálybalépésekor fennálló szolgálati viszonyban állók esetében 2023. február 28-ig teljesíti.

159. § Az ER.

a)[311]

b)[312]

c)[313]

d)[314]

e)[315]

f)[316]

g)[317]

h)[318]

i)[319]

j)[320]

k)[321]

l)[322]

m)[323]

n)[324]

o)[325]

p)[326]

q)[327]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez[328]

Az Országgyűlési Őrség szolgálati beosztásai

1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

4. Megjegyzések

4.1. 870-1070*: Az Országgyűlési Őrség Személyvédelmi Igazgatóság beosztott vezetői tekintetében a hivatásos pótlék mértéke 870-1070%.

4.2. 1070*: Az Országgyűlési Őrség Személyvédelmi Igazgatóság osztályvezető-helyettese és kiemelt főreferense esetében a hivatásos pótlék mértéke 1070%.

4.3. 1020*: Az Országgyűlési Őrség Híradó és Biztonságtechnikai Osztályon szolgálatot teljesítők esetében a hivatásos pótlék mértéke 1020%.

2. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez[329]

Az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített szolgálati beosztások képesítési követelményei

1. A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei az alapfeladatokat ellátók esetében

3. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei a nem alapfeladatokat ellátók esetében

4. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei az alapfeladatokat ellátók esetében

5. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei a nem alapfeladatokat ellátók esetében

6. Az 1-5. pontban foglalt táblázatokhoz tartozó magyarázatok

6.1. Iskolai végzettség

6.1.1. Szakirányú egyetemi végzettség: rendészeti, katasztrófavédelmi, közigazgatási, katonai, jogi, közgazdász végzettséget adó egyetemi vagy mesterképzési szakon szerzett (MSc, MA) végzettség.

6.1.2. Felsőfokú végzettség

6.1.2.1. Legalább főiskolai végzettség vagy felsőoktatásban alapképzési szakon szerzett végzettség (BSc, BA).

6.1.2.2. Az informatikai, híradó- és biztonságtechnikai feladatokra rendszeresített kiemelt főreferens, főmérnök, mérnök szolgálati beosztásokban felsőfokú végzettségként kizárólag felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai villamos-, biztonságtechnikai mérnök, mérnök-informatikus felsőfokú végzettség fogadható el.

6.1.3. Szakirányú felsőfokú végzettség a felsőoktatásban szerezhető egyes pedagógusképesítések jegyzékéről és egyes, a felsőoktatást érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 830/2021. (XII. 29.) Korm. rendeletben és a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képzések létesítéséről szóló 65/2021. (XII. 29.) ITM rendeletben szereplő felsőfokú képzettségek valamelyike

6.1.3.1. a jogi, igazgatási szakterületen,

6.1.3.2. az ügyviteli és adatvédelmi szakterületen,

6.1.3.3. a humánigazgatási (személyügy, munkaügy, szociális és társadalombiztosítási igazgatás) szakterületen,

6.1.3.4. az oktatási, képzési, nevelési szakterületen,

6.1.3.5. az informatikai fejlesztés és infrastruktúra szakterületen,

6.1.3.6. a sajtó és tájékoztatási szakterületen,

6.1.3.7. a pénzügyi, számviteli szakterületen,

6.1.3.8. a műszaki-logisztikai fejlesztési, fenntartási és ellátási szakterületen.

6.2. Felsőfokú rendészeti szakképzettség

6.2.1. Rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképzettség (Rendőrtiszti Főiskola vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bűnügyi igazgatási szakon, rendészeti igazgatási szak határrendész, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti vagy közrendvédelmi szakirányon, polgári nemzetbiztonsági alapképzési szakon).

6.2.2. Rendészeti szervező szakirányú továbbképzési szak.

6.3. Egyéb szakképzettség vagy szakképesítés

6.3.1. Beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés: a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 10. §-a szerinti szakmajegyzékben vagy más jogszabályban a szolgálati beosztás ellátására vonatkozó, szakterületének megfelelő felsőfokú vagy emelt szintű szakképzettség, egyéb képesítés.

6.3.2. Beosztásnak megfelelő szakképesítés

6.3.2.1. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 15. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 10. §-a szerinti szakmajegyzékben vagy más jogszabályban a szolgálati beosztás ellátására vonatkozó, szakterületének megfelelő legalább középfokú szakképzettség, egyéb képesítés.

6.3.2.2. Az informatikai, híradó- és biztonságtechnikai feladatokra rendszeresített technikus szolgálati beosztásban egyéb szakképzettségként középfokú informatikai vagy műszaki végzettség fogadható el.

6.4. Egyéb rendészeti képesítési követelmény

6.4.1. RSZV: rendészeti szakvizsga.

6.4.2. Beosztáshoz előírt szaktanfolyam: a szolgálati beosztás ellátásához szükséges ismereteket adó, munkaköri leírásban rögzített rendészeti tárgyú, a felnőttképzésről szóló törvény szerinti belső képzés.

6.4.3. Beosztáshoz előírt szaktanfolyam: az Országgyűlési Őrség Személyvédelmi Igazgatóságon szolgálatot teljesítők esetében a szolgálati beosztás ellátásához szükséges ismereteket adó, munkaköri leírásban rögzített rendészeti tárgyú, a felnőttképzésről szóló törvény szerinti belső képzés.

6.4.4. MVK: rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam.

6.4.5. VK: rendészeti vezetővé képző tanfolyam.

6.5. Megfeleltetések

6.5.1. Rendészeti szakirányú felsőfokú végzettséggel e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

6.5.1.1. a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr szakán szerzett főiskolai végzettséget,

6.5.1.2. a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) határrendészeti és védelmi vezetői szakán szerzett végzettséget,

6.5.1.3. a rendőrszervező (tiszt) szakképesítést,

6.5.1.4. a rendészeti szervező szakképesítést [bűnügyi szervező, határrendészeti szervező, közlekedési és közrendvédelmi szervező (OKJ 62 861 01)].

6.5.2. Rendőr tiszthelyettes szakképzettséggel e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

6.5.2.1. a Kun Béla zászlósképző iskolán szerzett rendőr képzettséget,

6.5.2.2. a rendőr tiszthelyettes OKJ 54 861 01 számú szakképzettséget.

6.5.3. A rendészeti vezetővé képző tanfolyammal e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

6.5.3.1. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a 2012/2013. tanévben vagy azt követően indított rendészeti vezető mesterképzésben szerzett mesterfokozatú végzettséget,

6.5.3.2. azt a hazai vagy külföldi vezetőképzésben szerzett végzettséget, amelyet 2016. augusztus 31-éig a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF) vezetője a rendészeti vezetővé képző tanfolyammal azonos értékűnek ismert el,

6.5.3.3. a 2002. január 1. előtt a KSZF jogelőd intézményeiben szervezett és lebonyolított vezetőképző tanfolyamot,

6.5.3.4. a 2016. augusztus 31. előtt a Belügyminisztérium rendészeti vezetőképzésért felelős szervénél szervezett és lebonyolított vezetőképző tanfolyamot,

6.5.3.5. a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: 2/2013. BM rendelet) hatálybalépését megelőzően a KSZF-en vagy jogelőd intézményeiben elvégzett rendészeti vezetővé képző tanfolyamot vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot,

6.5.3.6. a 2/2013. BM rendelet szerinti rendészeti vezetővé képző tanfolyamot.

6.5.4. A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyammal e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

6.5.4.1. a KSZF jogelőd intézménye által az 1999/2000. évben szervezett és lebonyolított kapitányságvezetővé képző tanfolyamot,

6.5.4.2. a KSZF jogelőd intézménye által a 2000/2001. évben szervezett és lebonyolított rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot,

6.5.4.3. a 2/2013. BM rendelet hatálybalépését megelőzően a KSZF vagy jogelőd intézményei által szervezett és lebonyolított rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot,

6.5.4.4. a 2/2013. BM rendelet szerinti rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot.

7. Az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokra rendszeresített szolgálati beosztások képesítési követelményei

7.1. Az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokra rendszeresített szolgálati beosztások esetében az 1., a 2. és a 4. pont nem alkalmazandó.

7.2. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás betöltéséhez érettségi végzettség és legalább alapszintű szakmai képesítés szükséges.

7.3. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás, valamint vezetői szolgálati beosztás betöltéséhez felsőfokú végzettség és felsőszintű szakmai képesítés, tiszti besorolási osztály D besorolási kategóriájába tartozó szolgálati beosztás és vezetői szolgálati beosztás betöltéséhez továbbá rendészeti szakvizsga is szükséges.

7.4. Szakmai képesítések szintjei

7.4.1. Alapszintű

7.4.1.1. tűzoltó II. részszakképesítés

7.4.1.2. tűzoltó I. szakképesítés

7.4.1.3. tűzoltó szakképesítés

7.4.2. Középszintű

7.4.2.1. tűzoltó szerparancsnok szakképesítés-ráépülés

7.4.2.2. műveletirányító referens képesítés

7.4.2.3. tűzoltó szerparancsnok szakképesítés

7.4.3. Felsőszintű

7.4.3.1. építőmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány

7.4.3.2. építészmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány

7.4.3.3. védelmi igazgatási alapképzési szak, tűzvédelmi és tűzoltó szakirány

7.4.3.4. had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tűzvédelmi szakirány

7.4.3.5. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány

7.4.3.6. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány tűzvédelmi specifikáció

7.4.3.7. katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány

7.4.3.8. rendészeti szervező szakképesítés, tűzoltó szervező szakképesítés-elágazás

7.4.3.9. rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szervező szakmairány

7.4.3.10. tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés

7.4.3.11. főiskolai szintű tűzvédelmi üzemmérnök

7.4.3.12. tűzvédelmi mérnök szak

7.4.3.13. egyetemi szintű tűzvédelmi mérnök szak

7.4.3.14. tűzvédelmi tervezési szakmérnök

7.4.3.15. katasztrófavédelmi tiszt szakképesítés

7.4.3.16. tűzoltó tiszti kiegészítő képzés [a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet 2. § 15. pontja szerint]

7.4.3.17. katasztrófavédelem mesterképzési szak (amennyiben rendelkezik legalább középszintű tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító végzettséggel)

7.4.3.18. katasztrófavédelem alapképzési szak, katasztrófavédelmi műveleti szakirány, (amennyiben rendelkezik legalább középszintű tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító végzettséggel)[330]

7.4.3.19. katasztrófavédelem alapképzési szak, iparbiztonsági szakirány (amennyiben rendelkezik legalább középszintű tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító végzettséggel)[331]

7.5. Megfeleltetések

7.5.1. Alapszintű szakmai képesítéssel e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

7.5.1.1. a 6 hetes tűzoltó alapfokú tanfolyamot,

7.5.1.2. a három és fél vagy öt hónapos tiszthelyettes-képző szakon szerzett képesítést,

7.5.1.3. a tűzoltó szakképesítést (OKJ 32 8915 01, 2002. augusztus 2. után).

7.5.2. Középszintű szakmai képesítéssel e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

7.5.2.1. a katasztrófa- és tűzvédelmi technikus szakképesítést,

7.5.2.2. a tűzoltó technikus szakképesítés-ráépülést,

7.5.2.3. a hazai és külföldi tűzoltó, egy- vagy kétéves nappali, illetve hároméves levelező tiszti képzést, hároméves levelező tűzvédelmi vezetői képzést,

7.5.2.4. a tűzoltótechnikus szakképesítést,

7.5.2.5. a BM Akadémia Tűzoltó Tagozatán szerzett képesítést,

7.5.2.6. a tiszti vizsgát,

7.5.2.7. a zászlósképző, 10 hónapos tűzoltó tiszthelyettes-képző vagy tűzoltó (OKJ 32 8915 01, 2002. augusztus 2-ig) szakképesítést,

7.5.2.8. az 1995. előtti, legalább megyei szintű irányító szervezet által szervezett egyesületi parancsnoki tanfolyamot, valamint 1995-től a 300 tanórát meghaladó képzési idejű önkéntes és létesítményi tűzoltóparancsnoki-képző szakon megszerzett képesítést,

7.5.2.9. a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet tűzoltó szakmunkásképző szakot (10 hónapos OKJ 93 25362 14 20 01 tűzoltó).

7.5.3. Felsőszintű szakmai képesítéssel e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

7.5.3.1. az egyetemi vagy főiskolai végzettség megszerzését követően a tűzoltó tiszti átképző, tűzoltó átképző szakon szerzett képesítést,

7.5.3.2. a főiskolai szintű tűzvédelmi üzemmérnök vagy tűzvédelmi mérnök szakot, egyetemi szintű tűzvédelmi mérnök szakot,

7.5.3.3. a főiskolai szintű katasztrófavédelmi szakot (e végzettség csak abban az esetben fogadható el, ha a végzett hallgató rendelkezik a hivatásos állományra előírt valamely - tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító -, legalább középfokú szakmai képesítéssel, szakképzettséggel),

7.5.3.4. a főiskolai szintű műszaki szakoktató szakot, tűzvédelmi szakirányt (2002. február 28-át követően beiskolázottak részéről e végzettség csak abban az esetben fogadható el, ha a végzett hallgató rendelkezik a hivatásos állományra előírt valamely - tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító -, legalább középfokú szakmai képesítéssel, szakképzettséggel),

7.5.3.5. a katasztrófavédelmi mérnöki mesterképzési szakot, műszaki és mentésszervezői szakirányt, műszaki és technikai szakirányt (egyetemi szintű),

7.5.3.6. a katasztrófa- és tűzvédelmi szervező (tiszt) szakképesítést,

7.5.3.7. a rendészeti szervező szakképzés, tűzoltó szervező szakképesítést (elágazás),

7.5.3.8. a külföldi, a munkakörnek megfelelő egyetemen, főiskolán, akadémián szerzett szakirányú végzettséget,

7.5.3.9. a 2002. december 31. előtt megszerzett tűzoltó technikusi képesítést a 2002. december 31. előtt megkezdett felsőfokú iskolai tanulmányokban szerzett végzettséggel együtt,

7.5.3.10. a kétéves nappali vagy a hároméves levelező tisztképző szakon és a BM Akadémia Tűzoltó Tagozatán szerzett képesítést, a 2002. december 31. előtt megkezdett felsőfokú iskolai tanulmányokban szerzett végzettséggel együtt,

7.5.3.11. a főiskolai szintű, katasztrófavédelmi szak, tűzvédelmi szakirányt.

7.6. Tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító végzettségek

7.6.1. A minimum tűzoltó II. részszakképesítés - vagy annak megfelelő, elismerhető szakmai képesítés - a képesítés megszerzésétől számított minimum 5 éves, hivatásos tűzoltóságnál szerzett tűzoltási, műszaki mentési gyakorlattal, legalább érettségi végzettséggel, továbbá tűzoltásvezető I. tanfolyammal.

7.6.2. Középszintű vagy felsőszintű szakmai képesítés.

7.7. Ha a tűzoltás vezetői jogosultság megszerzése a 7.6.1. pont szerint történt, akkor a beosztást betöltő személynek a tűzoltás vezetői jogosultság megszerzésétől számított 5 éven belül meg kell szereznie a legalább középszintű (tűzoltó szerparancsnok) szakmai képesítést. Ha a szakmai képesítés megszerzésére határidőben nem kerül sor, a beosztást betöltő személy a továbbiakban a tűzoltás, műszaki mentés vezetési jogosultsághoz kötött beosztást nem töltheti be.

3. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez[332]

Az Országgyűlési Őrségnél idegennyelv-tudási pótlékra jogosító szolgálati beosztások

1. az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei

2. az igazgató

3. a főosztályvezető

4. a főosztályvezető-helyettes

5. az osztályvezető

6. az Országgyűlési Őrség parancsnoka által meghatározott egyéb szolgálati beosztások, ahol az idegen nyelv használata a szolgálat ellátásához szükséges

3/A. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez[333]

Az Országgyűlési Őrség őrszolgálati, folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett és készenléti jellegű szolgálati beosztásai

1. Őrszolgálati szolgálati beosztások

Az Objektumvédelmi Igazgatóság Objektumvédelmi Főosztály Országház Biztonsági Osztályon, valamint az Irodaház Biztonsági Osztályon betöltött következő szolgálati beosztások:

1.1. objektumőr I.,

1.2. objektumőr II.,

1.3. technikus,

1.4. szolgálatparancsnok,

1.5. szolgálatparancsnok-helyettes.

2. Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztások

Az Objektumvédelmi Igazgatóság Objektumvédelmi Készenléti Főosztály Ügyeleti és Védelmi Osztályon betöltött következő szolgálati beosztások:

2.1. ügyeletvezető I.,

2.2. ügyeletvezető II.,

2.3. ügyeletes.

3. Készenléti jellegű szolgálati beosztások

3.1. Az Objektumvédelmi Igazgatóság Objektumvédelmi Készenléti Főosztály Tűzbiztonsági Osztályon betöltött következő szolgálati beosztások:

3.1.1. beosztott tűzoltó I.,

3.1.2. beosztott tűzoltó II.,

3.1.3. szolgálatparancsnok,

3.1.4. szolgálatparancsok-helyettes.

3.2. A Személyvédelmi Igazgatóság Személybiztosító Osztály valamennyi szolgálati beosztása, az osztályvezető szolgálati beosztás kivételével.

3/B. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez[334]

4. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez

Az Országgyűlési Őrségnél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány szolgálati igazolványának leírása

1. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának (e melléklet alkalmazásában a továbbiakban: igazolvány) felépítése és megjelenése:

Az igazolvány az ISO 7810 (1995) szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, bordó színű címsorban arany felirattal ellátott, holografikus biztonsági elemet tartalmazó műanyag kártyaigazolvány.

2. Az igazolvány első oldalának adattartalma:

- az Országgyűlés logója,

- az "ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG" felirat,

- név,

- rendfokozat megnevezése,

- arckép,

- a "fegyverviselésre és intézkedésre jogosult" vagy "intézkedésre jogosult" vagy "fegyverviselésre jogosult és önálló intézkedésre nem jogosult" felirat,

- a "rendszeresített egyenruha és a rendfokozat viselésére jogosult" felirat,

- aranyozott országkód.

3. Az igazolvány hátoldalának adattartalma:[335]

5. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez[336]

Az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített azon szolgálati beosztások, amelyek esetében kötelező védőoltás elrendelésének van helye

6. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez[337]

Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai szolgálati jelvényének leírása:

A szolgálati jelvény anyagát tekintve műgyanta felülettel ellátott fémlemez, amely bordó alapszínű, kör alakú. Az átmérője 55 mm, a vastagsága 1,5 mm.

A jelvény alakját + 5 mm szélesen felgombolható bőr alátét keretezi.

A kör alakú jelvény mezőben - amelyet a nemzeti színek szegélyeznek - az Országház sziluettje, az "Országgyűlési Őrség" felirat, valamint a négy számjegyű egyedi azonosító olvasható és látható arany és bordó színnel megjelenítve.

6. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez[338]

7. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez[339]

A Szolgálati Jel leírása

1. A Szolgálati Jel ezüstből készült, 40x30 milliméteres nagyságú, lent kereszteződő, fent egymásba hajló tölgy- és olajág. Az alsórész felett háromrét hajtott, ezüst szegélyű szalag van, melynek zöld tűzzománc borítású mezőjében X, XX, XXX, XL-es ezüst római szám jelzi a szolgálati időt.

2. A Szolgálati Jel szalagja parlamenti bordó színű, közepén egy 16x8 milliméteres, ezüstözött, Országházat mintázó díszítéssel.

3. A Szolgálati Jel eredeti formában csak dísz- és társasági öltözeten viselhető. A kitüntetést a bal felső zubbonyzseb fölé úgy kell elhelyezni, hogy az alsó széle a zsebtakaró felső varrását érintse. A kitüntetést úgy kell viselni, hogy a zsebtakaró középvonalával egybeessen. A kitűzőváltozat a köznapi, a szolgálati és a megengedett öltözeten is viselhető a fentiek szerint.