57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet

egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

2021. évi XCIX. törvény (különösen: 111. §)

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:

570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet (különösen: 3. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés)

2020. évi LVIII. törvény (különösen: 81. §)

Egyes veszélyhelyzeti I. normák:

101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (különösen: 11. §)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) és n) pontjában, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a)[1]

b)[2] a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása, a szolgálati-, munkabalesetek (betegségek) minősítése, a megváltozott egészségi állapotúak hivatásos szolgálatra való alkalmasságának felülvizsgálata, a hivatásos állomány tagját megillető egészségügyi alapellátás tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira;

c)[3]

d)[4]

(2)[5] A rendelet hatálya kiterjed az egészségügyi alapellátás tekintetében:

a)[6] a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közalkalmazottaira, köztisztviselőire és kormánytisztviselőire;

b)[7] a hivatásos, a rendvédelmi alkalmazotti, a közalkalmazotti, a köztisztviselői vagy a kormánytisztviselői állományból nyugállományba helyezettekre, valamint szolgálati járandóságra jogosultakra.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a)[8] személyi állomány: a rendelet hatálya alá tartozó szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban állók,

b)[9]

c)[10] alapellátó orvos: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes orvosa;

d)[11] alapellátó pszichológus: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes pszichológusa;

e)[12] rendvédelmi feladatokat ellátó szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek,

f) szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: az a hivatásos állomány tagját ért baleset, amelyet a munkavédelemről szóló törvény és végrehajtási rendelete munkabalesetként, illetve szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetként meghatároz.

2/A. §[13]

[14]

[15]

3. §[16]

4. §[17]

5. §[18]

[19]

6. §[20]

7. §[21]

[22]

8. §[23]

[24]

9. §[25]

[26]

10. §[27]

[28]

11. §[29]

12. §[30]

[31]

13. §[32]

14. §[33]

[34]

15. §[35]

16. §[36]

16/A. §[37]

17. §[38]

17/A. §[39]

[40]

18. §[41]

[42]

[43]

19. §[44]

[45]

20. §[46]

[47]

21. §[48]

[49]

22. §[50]

23. § (1)[51]

(2)[52]

(3)[53]

(4)[54]

(4a)[55]

(5) Ha a hivatásos állomány tagja az egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálaton első fokon alkalmatlan minősítést kap, az alapellátó orvos haladéktalanul kezdeményezi a másodfokú egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálat lefolytatását. Az alkalmatlanság másodfokú megállapítása esetén az alapellátó orvos az alkalmasság felülvizsgálatára irányuló eljárást (a továbbiakban: FÜV eljárás) kezdeményez.

24. §[56]

[57]

25. §[58]

[59]

26. §[60]

[61]

27. §[62]

[63]

28. §[64]

[65]

29. §[66]

[67]

30. §[68]

[69]

31. §[70]

[71]

32. §[72]

[73]

33. §[74]

[75]

34. §[76]

A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályai

35. § (1) Az alapellátó orvos, illetve pszichológus az alapellátó orvos útján kezdeményezi a hivatásos állomány tagja a szolgálati lőfegyverének ideiglenes bevonását az érintett személy közvetlen szolgálati elöljárójánál, ha az alábbi kórképek, illetve állapotok fennállnak:

a) különböző típusú depressziók,

b) idült alkoholizmus, kábítószerrel és kábítószer-, illetve pszichotrop anyag tartalmú gyógyszerrel való visszaélés, illetve függőség,

c) organikus pszichoszindróma,

d) predelirozus vagy delírium utáni állapot,

e) prepszichotikus állapotok, pszichózisok,

f) krízishelyzet, szuicid veszélyeztetettség,

g) kialakult vagy kialakulóban lévő kóros személyiségfejlődés,

h) tudatzavarral vagy görcsállapottal járó betegségek,

i) egyéb, az a)-h) alpontokban meghatározottakat előidéző kóros állapotok, betegségek,

j) a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló más betegségek, kóros állapotok.

(2) A lőfegyver orvosi indokok alapján történő ideiglenes bevonását az alapellátó orvos a szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján szóban haladéktalanul, továbbá 8 napon belül írásban kezdeményezi az érintett közvetlen szolgálati elöljárójánál. Ha az érintett felgyógyulása megtörtént, az alapellátó orvos írásban értesíti a közvetlen szolgálati elöljárót a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása indokának megszűnéséről.

(3)[77] A hivatásos állomány tagja a szolgálati lőfegyver bevonását megalapozó orvosi vizsgálat eredménye ellen - halasztó hatállyal nem bíró - fellebbezéssel élhet, az alapellátó orvos által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést másodfokon az MH Honvédkórház bírálja el.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja önvédelmi lőfegyver tartására engedéllyel rendelkezik és szolgálati lőfegyverét ideiglenesen bevonták, a közvetlen szolgálati elöljáró a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásáról az önvédelmi lőfegyver tartását engedélyező hatóságot soron kívül értesíti. A közvetlen szolgálati elöljáró soron kívül értesíti az önvédelmi lőfegyver kiadását engedélyező hatóságot akkor is, ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának oka megszűnt.

A SZOLGÁLATI KÖTELMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ BALESET, BETEGSÉG VÉLEMÉNYEZÉSE

36. §[78]

37. §[79]

38. §[80]

38/A. §[81] (1)[82] A hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, amennyiben a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 257. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérelmezheti az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.

(2)[83] A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálati hely vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a Hszt. 257. §-a szerinti minősítő határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a minősítő határozatot.

(3) Az illetékes rendvédelmi szerv vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei, valamint az érintett személy teljes egészségügyi dokumentációja, így különösen egészségügyi törzskönyv, FÜV határozat, orvosszakértői bizottság szakvéleménye, kórházi zárójelentés, szakorvosi vizsgálati eredmény FÜV bizottsághoz történő továbbítására.

(4) A FÜV bizottság a megküldött dokumentáció alapján a következő döntéseket hozhatja:

a) "Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő",

b) "Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő".

(5) A FÜV bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén 60 napon belül meghozza a határozatot.

(6) A 22. melléklet és a 23. melléklet szerinti határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek, az alapellátó orvosnak és a rendvédelmi szerv vezetőjének.

(7) Az I. fokú FÜV bizottság véleménye ellen a kérelmet benyújtó személy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet.

(8) A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság véleménye ellen nincs helye fellebbezésnek.

A MEGVÁLTOZOTT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÚ HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚAK ALKALMASSÁGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

39. § (1) A hivatásos állomány tagjának - a próbaidő alatt "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan"-nak minősítettek kivételével - szolgálati viszonya egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt FÜV eljárás keretében hozott határozat alapján szüntethető meg.

(2) FÜV eljárás keretében kell a szolgálati, illetve beosztási egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság kérdésében dönteni, ha a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy balesete miatt

a) szolgálatképessége oly mértékben csökkent, hogy feladatait tartósan ellátni nem képes, és állapotában huzamosabb ideig tartó gyógykezelés mellett sem várható kielégítő javulás, valamint

b) olyan jellegű az egészségkárosodása, hogy beosztásának, szolgálatának ellátására alkalmatlannak látszik.

(3) A hivatásos állomány tagja felülvizsgálatát

a)[84]

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által

meghatározott kritériumok figyelembevételével kell végezni.

A felülvizsgálati eljárás kezdeményezése, elrendelése, megszüntetése

40. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, amely miatt a beosztásával járó feladatok ellátására alkalmatlan, illetve a számára előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, az állományilletékes parancsnok, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja tekintetében a főigazgató (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) haladéktalanul elrendeli a FÜV eljárást.

(2) A FÜV eljárás elrendelését kezdeményezheti:

a) a hivatásos állomány tagja, ha a beosztásával járó feladatok ellátására egészségi állapota miatt alkalmatlannak tartja magát,

b) az alapellátó orvos vagy a közvetlen szolgálati elöljáró, ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára figyelemmel azt szükségesnek tartja.

c)[85] a hivatásos állomány felfüggesztés hatálya alatt álló tagja esetében a felfüggesztés ideje alatt - függetlenül a felfüggesztést megalapozó cselekménytől - kizárólag a területileg illetékes alapellátást végző orvos.

(3)[86] Az alapellátó orvos köteles kezdeményezni a FÜV eljárás elrendelését

a) ha a szolgálatképtelenség 30 napon túli meghosszabbítása érdekében ellenőrző orvosi vizsgálatot végző orvos (a továbbiakban: ellenőrző orvos), illetve a Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: HOFB) erre irányuló javaslatot tett,

b) legkésőbb az 54. § (7) bekezdése szerint számított egészségügyi szabadság 9. hónapjában.

(4) A hivatásos állomány tagja a FÜV eljárás elrendelésére irányuló kérelmet írásban, az állományilletékes parancsnoknak, címezve a közvetlen szolgálati elöljárónál nyújtja be. Az alapellátó orvos, illetve a közvetlen szolgálati elöljáró a FÜV eljárás elrendelését írásban kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál.

(5)[87] Az állományilletékes parancsnok a FÜV eljárást a kérelem, illetve az alapellátó orvos vagy a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezésnek kézhezvételét követően soron kívül, a 13. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével rendeli el és a nyomtatványt megküldi az illetékes személyügyi szerv vezetőjének. A személyügyi szerv vezetője a kitöltött 13. melléklet szerinti nyomtatvány megküldésével értesíti az alapellátó orvost a FÜV eljárás elrendeléséről, valamint intézkedik a közvetlen szolgálati elöljáró 14. melléklet szerinti véleménye és az érintett által kitöltött, 15. melléklet szerinti alkalmassági nyilatkozat elkészítésére és azokat az alapellátó orvos részére megküldi. A FÜV eljárás megindításának kezdő időpontja a felülvizsgálatra rendelő lap aláírásának dátuma.

(6) A közvetlen szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagját tájékoztatja a FÜV eljárás elrendeléséről és az eljárással összefüggő jogairól és kötelezettségeiről.

(7) A FÜV eljárás alá vont részére egészségügyi szabadság a szolgálatképtelenség megállapítására irányadó általános szabályok szerint engedélyezhető.

(8) Új FÜV eljárást kezdeményezni csak a korábbi FÜV eljárás megszüntetését, illetve a FÜV bizottság határozathozatalát követő 365 nap elteltével lehet, kivéve, ha

a) újabb, a szolgálatképességet tartósan befolyásoló baleset, betegség következett be, vagy

b) a FÜV eljárás megszüntetésére a hivatásos állomány tagjának írásbeli kérelme alapján került sor és 365 nap eltelte előtt az alapellátó orvos, a közvetlen szolgálati elöljáró, illetve az állományilletékes parancsnok újabb FÜV eljárás lefolytatását a hivatásos állomány tagja egészségi állapotára figyelemmel szükségesnek tartja.

41. § A FÜV eljárást meg kell szüntetni, ha

a) az alapellátó orvos, a közvetlen szolgálati elöljáró, illetve a hivatásos állomány tagja az általa kezdeményezett eljárás megszüntetését a határozat meghozataláig írásban kéri,

b) az érintett hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnt.

42. § (1) A FÜV eljárás elrendeléséhez szükséges dokumentumok:

a) az érintett egészségügyi törzskönyve és annak tartozékai,

c) az alapellátó orvos véleménye,

d) a közvetlen szolgálati elöljáró véleménye (14. melléklet),

e) az érintett egészségi állapotára vonatkozó orvosi leletek, különös tekintettel a felülvizsgálat alapját képező betegsége három hónapnál nem régebbi orvosi dokumentációjára, a vizsgálati leleteire,

f) valamennyi rendelkezésre álló - különösen az egy éven belüli - kórházi és gyógyintézeti zárójelentés, szakorvosi lelet,

g)[88] az érintett pszichikai és fizikai állapotával kapcsolatos, a FÜV eljárás elrendelését megelőzően végzett utolsó két alkalmassági vizsgálat minősítésének másolata és a pszichológiai alkalmassági vizsgálatok, valamint az esetleges pszichológiai ellátás, illetve gondozás alapján készített pszichológiai szakvélemény, pszichikai alkalmatlanság esetén a teljes pszichológiai dokumentáció,

h)[89] baleset, fokozott expozíciós eset, foglalkozási betegség esetén a minősítő határozat és - ha van - a baleseti jegyzőkönyv, valamint

i) az érintett által kitöltött alkalmassági nyilatkozat (15. melléklet).

(2)[90] Az alapellátó orvos - a FÜV eljárás elrendelésére irányuló kezdeményezésével egyidejűleg, vagy az állományilletékes parancsnok megkeresésére 15 munkanapon belül - véleményt készít az érintett egészségi állapotáról és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességeiről a 16. melléklet szerinti felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: orvosi vélemény) kitöltésével.

(3) A közvetlen szolgálati elöljáró véleményének tartalmaznia kell, hogy az érintett

a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,

b) szolgálati beosztásában, munkakörében végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,

c) szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott,

d) az előző három évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon,

e)[91] jelenlegi beosztásának ellátására véleménye szerint alkalmas-e, vagy a beosztás megváltoztatását, illetve nem hivatásos munkakörbe történő foglalkoztatását javasolja.

(4)[92] Az egészségügyi szakterület haladéktalanul gondoskodik az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok FÜV eljárást lefolytató szervhez történő továbbításáról.

A FÜV bizottság döntésének előkészítése

43. §[93] (1) A FÜV bizottság döntésének előkészítéséért felelős orvos a rendelkezésére bocsátott, az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat áttanulmányozza.

(2) A döntés-előkészítésért felelős orvos

a) amennyiben a rendelkezésére álló dokumentáció és az érintett egészségi állapota nem ítélhető meg egyértelműen,

aa) vizsgálatot személyesen végezhet, továbbá

ab) intézkedik a szükséges vizsgálatok MH Honvédkórházban történő elvégzésére,

b) gondoskodik a 17. melléklet szerinti beutaló kitöltésével és továbbításával az NRSZH szakvélemény beszerzéséről.

A FÜV bizottság megalakítása, működése

44. §[94] (1) A FÜV bizottság az Országos Rendőr-főkapitányság felülvizsgáló egységének szervezetében működik.

(2)[95] A FÜV bizottság 3 tagból áll. A FÜV bizottság összetételét a rendvédelmi szerveket irányító miniszter az orvos-szakmai követelmények figyelembevételével állapítja meg.

(3)[96] A rendvédelmi szerveket irányító miniszter az I. fokú FÜV bizottság elnökét és 1 tagját a felülvizsgáló egység, illetve a rendvédelmi szervek alkalmassági és felülvizsgálatra kijelölt főorvosi állományából, 1 tagját az érintett rendvédelmi szerv által jelölt orvosok közül eseti jelleggel jelöli ki. Az I. fokú FÜV bizottság bázisán működő II. fokú FÜV bizottság elnöke a BM EKO vezetője, tagjai a felülvizsgáló egység, valamint a rendvédelmi szervek alkalmassági és felülvizsgálatra kijelölt főorvosi állományából eseti jelleggel kerülnek kijelölésre. A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal - a FÜV eljárás alapját képező betegségre figyelemmel - pszichológus bevonható, véleménye a FÜV bizottságot nem köti.

(4) A FÜV bizottságban - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja FÜV eljárása kivételével - nem vehet részt

a) az érintett alapellátását végző, a FÜV eljárására javaslatot tevő, a gyógykezelésében részt vevő orvos, valamint

b) a II. fokú FÜV bizottságban az, aki az I. fokú FÜV eljárásban részt vett.

(5) A FÜV bizottság a határozatát szótöbbséggel hozza.

(6) Az eljáró FÜV bizottság a bizottsági ülés időpontjáról az állományilletékes parancsnokot legalább 8 nappal az ülést megelőzően írásban értesíti, aki intézkedik az érintett személy felülvizsgálatra történő berendelésére.

(7) A FÜV eljárást a FÜV dokumentációnak a FÜV bizottsághoz történő beérkezés napjától számított 60 napon, jogorvoslati kérelem esetén 90 napon belül le kell folytatni.

A FÜV bizottság határozata

45. § (1) A FÜV bizottság a FÜV eljárás során határozatot hoz és orvos-szakmai véleményt készít. A határozat mintáját a 18. és 19. melléklet, az orvos-szakmai vélemény mintáját a 20. és 21. melléklet tartalmazza.

(2) A FÜV bizottság a következő döntéseket hozhatja:

a)[97]

b) "Jelenlegi beosztására alkalmas", ha a felülvizsgált személy a beosztásából adódó feladatok ellátására képes,

c) "Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas", ha a felülvizsgált személy a beosztásából adódó feladatok ellátására a FÜV bizottság által meghatározott korlátozással képes,

d) "Jelenlegi beosztására alkalmatlan", ha a felülvizsgált személy a jelenlegi feladatai ellátására alkalmatlan, de egészségi állapota miatt, valamint a szolgálati körülmények alapján más beosztás ellátására alkalmasnak tartja,

e) "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan", amennyiben a felülvizsgált személy egészségi állapota miatt mind a jelenlegi, mind pedig bármely hivatásos szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan,

f)[98]

(3)[99]

(4) "Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas" döntés esetén a hivatásos állomány tagja - legfeljebb 365 napra - a következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól menthető fel:

a) fizikai (erőnléti) alkalmassági vizsgálat,

b) tartós állás,

c) alaki foglalkozás,

d) nehéz fizikai munka,

e) őrszolgálat,

f) egyenruha-viselés,

g) 24 órás szolgálat,

h) lövészet, fegyverviselés.

(5) "Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas" döntés esetén a FÜV bizottság a határozat rendelkező részében meghatározza azt vagy azokat a szolgálati kötelezettségeket, amelyek alól a hivatásos állomány tagját felmenti, továbbá a felmentés időtartamát is.

(6)[100] "Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas" döntés esetén az állományilletékes parancsnok a szolgálati kötelezettségek teljesítése alóli felmentés időtartamának lejárta előtt intézkedik a hivatásos állomány tagja FÜV bizottság elé rendeléséről, úgy, hogy - a jogorvoslat lehetőségére is figyelemmel - a végrehajtható döntést legkésőbb a felmentés időtartamának lejártáig meghozható legyen. A FÜV bizottság "Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas" döntést ismételten nem hozhat, ha a korábban hozott "Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas" döntés időtartama eléri a 365 napot.

(7)[101]

(8)[102] Ha az NRSZH szakvéleménye szerint az érintett személy egészségi állapota 60% vagy kisebb mértékű, és rokkantsági ellátásra jogosult, a FÜV bizottság "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" döntést hoz. Ha az NRSZH szakvéleménye alapján az érintett személy nem minősül megváltozott munkaképességűnek, a FÜV bizottság csak abban az esetben hozhat "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" döntést, ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását megalapozó, a 35. (1) bekezdésében felsorolt kórképek, illetve állapotok állnak fenn. Ebben az esetben az orvos-szakmai vélemény indokolásának részletesen tartalmaznia kell a döntést megalapozó tényeket, körülményeket.

(9)[103] A "Jelenlegi beosztására alkalmatlan és Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" döntés esetén, ha az érintett egészségi állapota indokolja, a FÜV bizottság javaslatot tesz:

a) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatára,

b) önvédelmi lőfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatára.

(10)[104] A minősítő határozattal rendelkező személyeknél, ha a FÜV bizottság "Jelenlegi beosztására alkalmatlan" vagy "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" döntést hoz, a határozat rendelkező részében nyilatkozik az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről.

46. § (1)[105] A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság előtt köteles személyesen megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekinteni, ha az érintett betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, és a meglévő orvosi dokumentációból az egészségi állapota megítélhető. A FÜV bizottság a meglévő orvosi dokumentáció alapján dönt akkor is, ha a hivatásos állomány FÜV bizottság elé berendelt tagja a bizottság előtt önhibájából nem jelenik meg.

(2) A FÜV bizottság a döntését a felülvizsgálttal a FÜV bizottság ülésén közli, és ezzel egyidejűleg a jogorvoslat lehetőségéről is tájékoztatja. A döntést a felülvizsgált egészségügyi törzskönyvében fel kell tüntetni. Az egészségügyi törzskönyvet a FÜV bizottság elnöke írja alá és látja el bélyegzőjével. A döntést a kihirdetését követő 8 napon belül határozatba kell foglalni.

(3) A határozatot meg kell küldeni a felülvizsgáltnak, az alapellátó orvosának és az állományilletékes parancsnokának. Az állományilletékes parancsnok a határozat rendelkező részét megküldi a személyügyi nyilvántartónak.

(4) Az orvosi vélemény egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a felülvizsgálatot végző szerv irattárában kell elhelyezni.

A felülvizsgálati határozat elleni jogorvoslat

47. § (1)[106] Az I. fokú FÜV bizottság döntése ellen a felülvizsgált személy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy az NRSZH szakvéleményére, a FÜV bizottság határozatára vagy mindkettőre irányul. Nem fellebbezhető meg az NRSZH szakvéleménye a soron következő felülvizsgálat időpontja vonatkozásában.

(2) A felülvizsgált személy az I. fokú FÜV bizottság ülésén a határozat közlését követően a fellebbezési jogáról saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatával lemondhat.

48. § A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

A FÜV határozatok végrehajtása

49. § (1) Az I. fokú FÜV bizottság határozata végrehajtható, ha

a) a határidő elteltét követő napon, ha a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt a jogosult fellebbezést nem terjesztett elő,

b) azonnal, ha jogosult a fellebbezési jogáról lemondott.

(2) A II. fokú FÜV bizottság határozata a közléssel végrehajtható.

(3) Ha a FÜV bizottság a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében "Jelenlegi beosztására alkalmatlan" döntést hozott, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója tájékoztatást kér az érintett alapellátó orvosától arra vonatkozóan, hogy a hivatásos állomány tagja mely beosztásban foglalkoztatható.

(4) Az állományilletékes parancsnok a FÜV határozat végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül intézkedik

a) "Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas" döntés esetén az elrendelt korlátozások érvényesítésére,

b) "Jelenlegi beosztására alkalmatlan" döntés esetén más beosztásba helyezésére,

c) "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" döntés esetén a szolgálati jogviszony megszüntetésére, továbbá a FÜV bizottság erre irányuló javaslata esetén

ca) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére,

cb) önvédelmi lőfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS

A gyógyító-megelőző ellátás

50. § (1)[107] Személyi állomány gyógyító-megelőző ellátása, gondozása az alapellátó orvos feladata. A hivatásos, közalkalmazotti, kormánytisztviselői, köztisztviselői vagy rendvédelmi alkalmazotti állományból nyugállományba helyezett a gyógyító-megelőző ellátás igénybevétele céljából az alapellátó orvoshoz fordulhat. A gyógyító-megelőző ellátás keretében a beteget a betegsége szerinti járó- és fekvőbeteg-ellátást biztosító szakellátó helyre kell utalni, ha orvosi vizsgálata, gyógykezelése, gondozása megfelelően csak úgy biztosítható.

(2)[108] A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, személyi állománya egészségügyi és pszichológiai alapellátásában - szükség esetén - a rendőrség alapellátó orvosa és pszichológusa közreműködhet.

Az ideiglenes szolgálat-, illetve keresőképtelenség orvosi elbírálása

51. § (1) Ha a személyi állomány tagja betegség következtében szolgálatának, munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, az alapellátó orvos szolgálat-, illetve - amennyiben keresőképtelenség megállapítására jogosult - keresőképtelennek nyilvánítja.

(2) A keresőképtelenség megállapítására jogosult:

a) az alapellátó orvos az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján,

b) jogszabály alapján keresőképtelenség megállapítására feljogosított egyéb egészségügyi szolgáltató orvosa és a háziorvos.

(3) A személyi állomány tagja - amennyiben egészségi állapota lehetővé teszi - haladéktalanul köteles szolgálatképtelenné, illetve keresőképtelenné nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját, munkáltatóját tájékoztatni, továbbá, ha a szolgálatképtelenséget, keresőképtelenséget nem az alapellátó orvos állapította meg, a szolgálatképtelenségről, keresőképtelenségről szóló igazolást az alapellátó orvoshoz eljuttatni.

52. § (1) A hivatásos állomány tagja megbetegedése esetén - ha állapota nem indokolja járóbeteg-szakellátás vagy kórházi fekvőbeteg-szakellátás közvetlen igénybevételét - elsősorban az alapellátó orvoshoz köteles fordulni vizsgálat, gyógykezelés és a szolgálatképtelenség megállapítása céljából.

(2) A háziorvos a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelenségét ugyanazon betegséggel, sérüléssel összefüggésben legfeljebb 14 napra állapíthatja meg, amelybe nem számítható be a kórházi fekvőbeteg-szakellátás időtartama. A 14 napot meghaladó időtartamú szolgálatképtelenséget az alapellátó orvos állapítja meg.

(3) A hivatásos állomány tagja kórházból, gyógyintézetből elbocsátását követő 2 munkanapon belül köteles a szolgálati helye szerinti alapellátó orvost tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére átadni vagy megküldeni.

(4) A hivatásos állomány tagja szolgálatképessé válását egészségügyi szempontból az alapellátó orvos, vagy - ha a szolgálatképtelenséget a háziorvos állapította meg - a háziorvos bírálja el. A hivatásos állomány tagja a szolgálatképessé nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját haladéktalanul tájékoztatja, valamint - ha a szolgálatképtelenséget a háziorvos állapította meg - a szolgálatképessé válásról szóló igazolást az alapellátó orvoshoz eljuttatja.

53. § (1) Az alapellátó orvos a hivatásos állomány tagja részére - a háziorvos által megállapított keresőképtelenség időtartamát is beleszámítva - egybefüggően legfeljebb 30 napos időtartamra igazolhat szolgálatképtelenséget.

(2) Az alapellátó orvos a szolgálatképtelenség 30 napon túli meghosszabbításának szükségessége esetén ellenőrző orvosi vizsgálatot kezdeményez. Az ehhez szükséges egészségügyi dokumentációt - beleértve az egészségügyi törzskönyvet - és az orvosi véleményt legkésőbb a szolgálatképtelenség 25. napjáig terjeszti fel az ellenőrző orvoshoz.

(3)[109] Az ellenőrző orvosi vizsgálatot a felülvizsgáló egység e feladatkört ellátó főorvosa, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében az érintett szolgálat vezető főorvosa végzi.

(4) Az ellenőrző orvos a felterjesztett iratok és - kivéve, ha a beteg egészségi állapota miatt nem tud az ellenőrző orvos előtt megjelenni - a beteg vizsgálata alapján javaslatot tesz az alapellátó orvosnak

a) a szolgálatképesség megállapítására,

b)[110] a szolgálatképesség megállapítására,

c) a szolgálatképtelenség időtartamának meghosszabbítására (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés időtartamát is figyelembe véve) további, legfeljebb a szolgálatképtelenség kezdő napjától számított 180. napig,

d) FÜV eljárás kezdeményezésére, ha azt a beteg állapota indokolja, vagy

e) a c) és d) pontban foglaltakra együttesen.

(5) Az ellenőrző orvos a hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott javaslattal egyidejűleg - a rehabilitáció keretében, a fokozatos munkába állás érdekében - átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásra is javaslatot tehet. Az átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás időtartama - az ellenőrző orvos javaslata alapján - 15 napig terjedhet, amelyet a beteg egészségi állapotára tekintettel az alapellátó orvos legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthat.

54. § (1)[111] A hivatásos állomány tagja szolgálatképtelenségének további meghosszabbítására a betegség hatodik hónapjától csak a HOFB tehet javaslatot. A HOFB országos hatáskörrel - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -, a felülvizsgáló egység szervezetén belül működik.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a HOFB tagjai a szolgálatok vezető főorvosai.

(3) A szolgálatképtelenség felülvizsgálata érdekében a hivatásos állomány tagja felülvizsgálatra rendelésről az alapellátó orvos gondoskodik. Az alapellátó orvos a felülvizsgálati javaslatot a szolgálatképtelenség hatodik hónapjának lejárta előtt legalább két héttel felterjeszti a HOFB-hoz. A felülvizsgálati javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a beteg természetes személyazonosító adatait,

b) a beteg szolgálati helyét, beosztását,

c) a szolgálatképtelenség meghosszabbításának indokolását tartalmazó kórleírást,

d) az egészségi állapot megítéléséhez szükséges orvosi leleteket,

e) az orvos javaslatát,

f) a beteg egészségügyi törzskönyvét.

(4) A HOFB a felterjesztést követő 8 napon belül az iratok és - kivéve, ha a beteg egészségi állapota miatt nem tud a HOFB előtt megjelenni - a beteg vizsgálata alapján javaslatot tesz

a) a szolgálatképesség megállapítására,

b)[112] a szolgálatképesség megállapításra, vagy

c) a szolgálatképtelenség meghosszabbítására (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés időtartamát is figyelembe véve) további, legfeljebb a szolgálatképtelenség kezdő napjától számított 240. napig és ezzel egyidejűleg FÜV eljárás kezdeményezésére.

(5) A HOFB véleményezi a betegség további várható alakulását, a felépülés, illetve a végső fogyatékosság kialakulásának feltételezhető időpontját. A HOFB véleményét írásban megküldi az alapellátó orvos részére.

(6)[113] Ha a hivatásos állomány tagja 365 napnál hosszabb ideig szolgálatképtelen, a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. A szolgálati baleset vagy betegség miatt a szolgálatképtelenség 365 napon túli meghosszabbítását az illetékes NRSZH kirendeltség véleményezi.

(7) Az egészségügyi szabadság a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelensége esetén a felgyógyulásig, illetve a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 365 napig engedélyezhető. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatképtelensége első napját megelőző 365 napon belül már egészségügyi szabadságban részesült, ennek időtartamát az újabb szolgálatképtelenség miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamába be kell számítani.

55. §[114]

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

56. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. E rendelet 39-49. §-ait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Folyamatban lévő ügynek kell tekinteni a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak alkalmasságának felülvizsgálatára irányuló eljárást, ha azt az állományilletékes parancsnok elrendelte és az I. fokú FÜV bizottság döntése elleni fellebbezési határidő még nem telt el, illetve a II. fokú FÜV bizottság még nem hozott határozatot.

(2) E rendelet 22. § (1) bekezdés b) pontja, 24. § (2), (4) és (5) bekezdése, valamint 12. melléklete 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3)[115]

(4)[116]

57. §[117]

58. §[118] A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek vonatkozásában e rendeletnek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalra vonatkozó rendelkezéseit 2017. január 1-től azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal helyett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése, valamint 1. § (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt első, illetve másodfokon eljáró szerv jár el.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

Varga Zoltán s. k.,

önkormányzati miniszter

Juhász Gábor s. k.,

polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter

1. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[119]

2. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[120]

3. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[121]

3/A. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[122]

4. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[123]

5. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[124]

6. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[125]

7. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[126]

8. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[127]

9. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[128]

10. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[129]

11. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[130]

12. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[131]

13. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez

14. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez

15. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez

16. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez

17. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez

18. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez

19. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez

20. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez

21. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez

22. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[142]

23. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelethez[143]