318/2017. (XI. 7.) Korm. rendelet

a Budapest XIII. kerületében megvalósuló, az OTP Bankcsoport új irodaházának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), d), e) és f) pontjában,

a 4. § a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában,

a 4. § b) és c) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,

az 5. § (1) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5. és 6. pontjában,

az 5. § (2) bekezdése tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) és h) pontjában,

az 5. § (3) bekezdése tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 6. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1)[1] A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Budapest közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti 26092/1 helyrajzi számú, természetben a Budapest XIII. kerület, Madarász Viktor utca 12-16. szám alatti ingatlanon, illetve az ezen ingatlanból telekalakítási eljárás keretében hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon irodaház megvalósítására irányuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) függenek össze.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházás keretében vagy ahhoz kapcsolódóan útépítési, közműfejlesztési és -csatlakozási munkák érdekében az (1) bekezdés szerinti ingatlannal szomszédos ingatlanokat érintik, valamint

b) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek.

2. §[2] A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt jelöli ki.

3. § (1)[3]

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - nyolc nap.

(3) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás kivételével - tizenöt nap.

(4)[4]

4. § A Beruházással összefüggésben

a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,

b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és

c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

5. § (1)[5] A Beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: OTÉK) és a vonatkozó településrendezési tervet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tetőkert telekre előírt legkisebb zöldfelületbe történő beszámításakor a tetőkert összterületéből zöldfelületként számítható rész értékei az OTÉK 5. számú melléklet 1. pontja szerint kategóriánként 25%-kal növelhetők.

(2) A Beruházással összefüggésben a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletet a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) örökségvédelmi bejelentési eljárás lefolytatására nincs szükség,

b) egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető, amelynek elkészítéséhez próbafeltárásra nincs szükség.

(3) A Beruházással összefüggésben az OTÉK-ot és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletet a következők figyelembevételével, illetve eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a tervezett épület átriumában a 3% füstelvezetés és légpótlás megvalósítása mellett a függőleges tűzterjedési gátak, valamint a függőleges tűzszakasz határoknál a vízszintes tűzterjedési gátak alakítandók ki, az átriumban a határoló homlokzatokon a tűzgátló falak, illetve tűzgátló válaszfalak kialakítási kötelezettsége a tűzterjedési gátakon kívül nem szükséges,

b) az átrium hő- és füstelvezető felületeinek kiosztása során az átrium légterén keresztül haladó tűzszakasz határ vonalvezetését nem kell figyelembe venni,

c) a központi szellőző rendszerek leállítását az épület zónás kiürítéséhez kell igazítani,

d) a pinceszinti gépjárműtároló tűzszakaszokban füstszakaszok nélküli hő- és füstelvezetés megvalósítható,

e) a pinceszinti gépjárműtárolókban a légpótló nyílások elhelyezési magasságára nincs korlátozás.

6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 8. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

7. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

8. §[6]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 318/2017. (XI. 7.) Korm. rendelethez

A Beruházás megvalósításával összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. környezetvédelmi hatósági eljárások,

4. természetvédelmi hatósági eljárások,

5. útügyi hatósági eljárások,

6. vasúti és szalagpálya hatósági engedélyezési eljárás,

7. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

8. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

9. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

10. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

11. földmérési hatósági eljárások,

12. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

13. hírközlési hatósági eljárások,

14. bányahatósági engedélyezési eljárások,

15. tűzvédelmi hatósági eljárások,

16. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

17. közegészségügyi hatósági eljárások,

18. területrendezési hatósági eljárások,

19. fásszárú növények kivágásához szükséges engedélyezési eljárások,

20. veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó iparbiztonsági engedélyezési eljárások,[7]

21. azok az 1-20. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

22. az 1-21. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.