3/2017. (III. 28.) NGM rendelet

a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 16/2015. (V. 29.) NGM rendelet a 2007-2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközök felhasználásával és a 2017. évi támogatási feltételekkel összefüggő módosításáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 14. alpontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 16/2015. (V. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]

"1. 12d. sora, 12e. sora, 20a. sor 1. pontja, 22. sor a)-c) és e)-i) pontja, 28. sora, 28a. sor 3. pontja, 28b. sora, 28c. sora, 33a. sora, 35. sora, 38-40. és 42. sora alapján az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,

2. 20a. sor 1. pontja, 22. sor a) pontja, valamint 28. sora, 28a. 3. pont a)-d) alpontja és 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,"

(nyújtható.)

(2) A Rendelet 3. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]

"6. 22. sor a)-c) és e)-i) pontja, 28a. sora és 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásnak nyújtott támogatás,"

(nyújtható.)

(3) A Rendelet 3. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]

"14. 20a. sor 1. pontja, 22. sor a) és b) pontja, 28. sor b) pontja, 28a. sor 3. pont i) alpontja és 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás,"

(nyújtható.)

(4) A Rendelet 3. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]

"21. 20a. sor 1. pontja, 22. sor c) pontja és 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,"

(nyújtható.)

(5) A Rendelet 3. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]

"24. 12e. sora, 28c. sora, 33a. sora és 42. sora alapján az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás,"

(nyújtható.)

(6) A Rendelet 3. §-a a következő 26. és 27. ponttal egészül ki:

[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat:]

"26. 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 21. cikke szerinti kockázatfinanszírozási támogatás,

27. 33a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 39. cikke szerinti épület- energiahatékonysági projektekre irányuló beruházási támogatás"

(nyújtható.)

2. § (1) A Rendelet 4. § (2) bekezdése a következő 17a. és 17b. ponttal egészül ki:

(A II. fejezet alkalmazásában:)

"17a. energiahatékonysági alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 105. pontja szerinti alap,

17b. energiahatékonysági alap kezelője: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 106. pontja szerinti személy,"

(2) A Rendelet 4. § (2) bekezdés 21a-21c. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A II. fejezet alkalmazásában:)

"21a. független magánbefektető: olyan magánbefektető, aki a befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem részvényese, különösen a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát,

21b. hátrányos helyzetű munkavállaló: 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,

21c. hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható,"

(3) A Rendelet 4. § (2) bekezdése a következő 21d. és 21e. ponttal egészül ki:

(A II. fejezet alkalmazásában:)

"21d. hivatásos csapat: olyan sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz;

21e. hivatásos sportoló: olyan sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkoztatásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet,"

(4) A Rendelet 4. § (2) bekezdése a következő 28a-28d. ponttal egészül ki:

(A II. fejezet alkalmazásában:)

"28a. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás,

28b. kezességvállalási mérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti mérték,

28c. kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés,

28d. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv, különösen kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés,"

(5) A Rendelet 4. § (2) bekezdése a következő 31a. és 31b. ponttal egészül ki:

(A II. fejezet alkalmazásában:)

"31a. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti tőke,

31b. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a végső kedvezményezett kis- és középvállalkozásnak nyújtott sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetés, hitel, kezességvállalás, illetve ezek kombinációja,"

(6) A Rendelet 4. § (2) bekezdése a következő 37a. ponttal egészül ki:

(A II. fejezet alkalmazásában:)

"37a. kvázisajáttőke-befektetés: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi hitelnél magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár és a nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, különösen a biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, a tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke,"

(7) A Rendelet 4. § (2) bekezdése a következő 51a. ponttal egészül ki:

(A II. fejezet alkalmazásában:)

"51a. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény,"

(8) A Rendelet 4. § (2) bekezdés 53a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A II. fejezet alkalmazásában:)

"53a. sajáttőke-befektetés: közvetlen vagy pénzügyi közvetítőn keresztül történő közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban a megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében,"

(9) A Rendelet 4. § (2) bekezdése a következő 53b. ponttal egészül ki:

(A II. fejezet alkalmazásában:)

"53b. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti munkavállaló,"

(10) A Rendelet 4. § (2) bekezdése a következő 66a. ponttal egészül ki:

"66a. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás,"

(11) A Rendelet 4. § (2) bekezdése a következő 70. ponttal egészül ki:

(A II. fejezet alkalmazásában:)

"70. végső kedvezményezett: az az első kockázatfinanszírozási célú befektetés időpontjában tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás, amely megfelel az alábbi feltételek legalább egyikének:

a) még egyetlen piacon sem működik,

b) az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint 7 éve működik valamely piacon, vagy

c) új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényel."

3. § A Rendelet a következő 4/C. alcímmel egészül ki:

"4/C. A kockázatfinanszírozási támogatás

8/C. § (1) A kis- és középvállalkozás pénzügyi forráshoz juttatása érdekében a pénzügyi közvetítő, illetve annak kezelője, független magánbefektető és végső kedvezményezett részére kockázatfinanszírozási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) nyújtható.

(2) A pénzügyi közvetítő részére nyújtott kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló támogatás formái:

a) tőkebefektetés,

b) kvázisajáttőke-befektetés,

c) tőkejuttatás,

d) kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló hitel, vagy

e) kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.

(3) A független magánbefektető részére támogatás a (2) bekezdés szerinti formában nyújtható.

(4) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás formái:

a) sajáttőke-befektetés,

b) kvázisajáttőke-befektetés,

c) hitel,

d) kezességvállalás, vagy

e) az a)-d) pont szerinti támogatási formák kombinációja.

8/D. § (1) A 8/C. § (4) bekezdése szerinti támogatás teljes összege intézkedésenként és vállalkozásonként nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A támogatás a következő feltételek együttes fennállása esetén irányulhat - akár a 4. § (2) bekezdés 70. pont b) alpontja szerinti időszak elteltét követően is - a végső kedvezményezett részére történő kiegészítő befektetésre:

a) a támogatás a kiegészítő befektetéssel együtt sem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott összeget,

b) az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetés lehetőségét, és

c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem válik a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozássá - ide nem értve a támogatást nyújtó pénzügyi közvetítő vagy a független magánbefektető kapcsolt vállalkozását - vagy, ha a kapcsolt vállalkozások együttesen is kis- és középvállalkozásnak minősülnek.

(3) Végső kedvezményezett részére történő sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetén kiváltási tőkéhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a befektetés valamennyi fordulójában az adott befektetés legalább 50%-ának megfelelő új tőkét is bevonnak.

8/E. § (1) A 8/C. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkebefektetés és a 8/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kvázisajáttőke-befektetés esetén a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásának és jegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható likviditáskezelési célra.

(2) A végső kedvezményezett részére támogatás nyújtása esetén a pénzügyi közvetítő vagy a végső kedvezményezett szintjén további független magánbefektetői forrást kell bevonni oly módon, hogy az alap szintjén összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kockázatfinanszírozási célú befektetés

a) 10%-át a 4. § (2) bekezdés 70. pont a) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén, amely egyetlen piacon sem hajtotta még végre első kereskedelmi értékesítését,

b) 40%-át a 4. § (2) bekezdés 70. pont b) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén,

c) 60%-át a 4. § (2) bekezdés 70. pont c) alpontja szerinti végső kedvezményezettnél és a 4. § (2) bekezdés 70. pont b) alpontja szerinti időszak eltelte után történő kiegészítő befektetés esetén.

(3) Ha a pénzügyi közvetítő által végrehajtott kockázatfinanszírozási célú befektetés a (2) bekezdésben meghatározott különböző fejlődési szakaszban lévő végső kedvezményezettekre irányul - és a magánbefektetői részvétel az alap szintjén valósul meg - a pénzügyi közvetítőnek el kell érnie legalább a portfólióban szereplő befektetések vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti minimális magánbefektetői arány súlyozott átlagát.

8/F. § (1) A pénzügyi közvetítő kiválasztása során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban vannak letelepedve vagy bejegyezve. A pénzügyi közvetítővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.

(2) A tagállam a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtását megbízott szervezetre bízhatja.

(3) A pénzügyi közvetítő irányítása üzleti alapon történik. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő, illetve - a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően

a) annak kezelője jogszabály vagy szerződés alapján professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,

b) annak kezelője általi alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik,

c) annak kezelőjének a javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, mely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt, vagy annak kezelőjét objektív kritériumokon (pl. tapasztalat, szakértelem, valamint operatív és pénzügyi kapacitás) alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázati eljárás útján választják ki,

d) annak kezelője teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével,

e) annak kezelőjének befektetési stratégiája, a befektetés kritériumai és tervezett ütemezése előre meghatározott.

(4) A befektető képviseltetheti magát a befektetési alap irányító testületében, így különösen felügyelőbizottságban, tanácsadó bizottságban.

8/G. § (1) A kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

a) a kockázatfinanszírozási intézkedést egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül kell végrehajtani,

b) a pénzügyi közvetítőt, a magánbefektetőt az alapkezelőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az európai uniós és nemzeti jogszabályoknak és amelynek célja - a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén - a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása,

c) az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25%-ára kell korlátozni, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus,

d) a 8/C. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kezességvállalás esetén a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfolió 80%-át, a tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás nyújtható díjmentesen. Ha a kezességvállalás a nem tervezett veszteség fedezésére is szolgál, a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem tervezett veszteséget fedező részére piaci mértékű kezességvállalási díjat fizet.

(3) A végső kedvezményezett számára kezességvállalást vagy hitelt nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

a) az intézkedés eredményeként a pénzügyi közvetítő olyan befektetést valósít meg, amely a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósult volna meg, továbbá a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy az intézkedés által nyújtott gazdasági előny nagyobb mértékű finanszírozás, kockázatosabb portfólió finanszírozása, a szükséges fedezet mértékének, a kezességvállalási díjnak vagy a kamatlábaknak a csökkentése által a lehető legteljesebb mértékben átadásra kerül a végső kedvezményezettnek,

b) hitel esetén a 8/D. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, és

c) kezességvállalás esetén a 8/D. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, továbbá a kezességvállalással a fennálló hitel legfeljebb 80%-a biztosítható.

(4) A finanszírozási döntéseket nyereségorientáltan kell meghozni, ami a következő feltételek teljesülése esetén biztosítható:

a) a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hozzák létre,

b) a tagállam vagy a megbízott szervezet a pályázati felhívásban meghatározott módon átvilágítja a pénzügyi közvetítőt annak érdekében, hogy biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott befektetési stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és - az adott befektetési portfólió mérete és területi lefedettsége szempontjából - a hatékonyság elérése,

c) a végső kedvezményezettnek biztosított kockázatfinanszírozás olyan megalapozott üzleti terven alapul, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, előzetesen kimutatva az üzleti terv pénzügyi megalapzottságát, és

d) minden tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan megalapozott kilépési stratégia kerül kidolgozásra."

4. § A Rendelet a következő 12/A. alcímmel egészül ki:

"12/A. Az épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás

19/A. § (1) Az épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az épület- vagy lakástulajdonosok, továbbá a bérlők (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: kedvezményezett) épület-energiahatékonysági projektjeire kölcsön vagy kezességvállalás formájában nyújtható.

(2) A támogatás energiahatékonysági alapon vagy más pénzügyi közvetítőn keresztül nyújtható.

(3) A támogatás keretében az épület-energiahatékonysági projekt teljes költsége elszámolható.

(4) A kedvezményezett szintjén a kölcsön névértéke vagy a kezességvállalással biztosított összeg nem haladhatja meg projektenként a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80%-át.

(5) A kedvezményezett által az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő számára visszafizetendő összeg nem lehet alacsonyabb a kölcsön névértékénél.

(6) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos európai uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

19/B. § (1) A támogatásnak az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő részére juttatás, tőke, kezességvállalás vagy kölcsön formájában biztosított forrásból kell állnia.

(2) A támogatásnak további magánbefektetői forrásokat kell bevonnia, hogy ezáltal az épület-energiahatékonysági projekt számára nyújtott teljes finanszírozás legalább 30%-a magánforrásból kerüljön finanszírozásra.

(3) Ha a támogatást energiahatékonysági alap nyújtja, a 30%-os magánbefektetői forrás bevonására sor kerülhet az energiahatékonysági alap, illetve az épület-energiahatékonysági projekt szintjén is.

19/C. § (1) A pénzügyi közvetítő kezelőjét, valamint az energiahatékonysági alap kezelőjét az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani. A kiválasztás során nem tehető különbség a székhely vagy bejegyzés szerinti tagállam szerint. A pénzügyi közvetítővel és az energiahatékonysági alap kezelőjével szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók.

(2) A független magánbefektetőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az európai uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja - a kezességvállalástól eltérő befektetés esetén - a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása. Ha a magánbefektetőt nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőnek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania.

(3) Ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25%-ára kell korlátozni.

(4) Kezességvállalás esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfolió 80%-át, az adott tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás nyújtható. Ha a kezességvállalás a nem tervezett veszteség fedezésére is szolgál, a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem tervezett veszteséget fedező részére piaci mértékű kezességvállalási díjat köteles fizetni.

(5) A befektető képviseltetheti magát az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő alap irányító testületében (pl. felügyelőbizottságban, tanácsadó bizottságban).

(6) Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni.

(7) Annak érdekében, hogy a támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, átvilágítási folyamatot kell létrehozni.

19/D. § (1) A pénzügyi közvetítőt és az energiahatékonysági alap kezelőjét üzleti alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő és az energiahatékonysági alap

a) kezelője jogszabály vagy szerződés alapján a legnagyobb gondossággal, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,

b) kezelője az alapkezelést a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett végzi,

c) kezelőjének a javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, mely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az energiahatékonysági alap kezelőjét és a pénzügyi közvetítőt objektív kritériumokon - különösen tapasztalaton, szakértelmen, valamint operatív és pénzügyi kapacitáson - alapuló nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázati eljárás útján választják ki,

d) kezelője teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével.

(2) Az épület-energiahatékonysági projekt keretében folytatandó beruházás beruházási stratégiáját, kritériumait és a tervezett ütemezést előre meg kell határozni, valamint előzetesen ki kell mutatni pénzügyi megalapozottságát és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatását.

(3) Az energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásra vonatkozóan megalapozott kilépési stratégiát kell készíteni, lehetővé téve, hogy az épület-energiahatékonysági projektet a piac finanszírozza, ha az erre készen áll."

5. § A Rendelet 43. § b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az 1. mellékletben foglalt táblázat)

"b) 12d. sora, 12e. sora, 20a. sor 1. pontja, 22. sor a)-c) és e)-i) pontja, 28. sora, 28a. sora, 28b. sora, 28c. sora, 33a. sora, 35. sora, 38-40. sora és 42. sora az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.),

c) 12e. sora, 28c. sora, 33a. sora és 42. sora az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.),

d) 14. sora, 20a. sor 1. pontja, 22. sor a)-c) és e)-i) pontja, valamint 28. sora, 28a. sora, 33a. sora az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) I. és II. Fejezete, valamint 13., 14., 17., 19., 20-22., 25., 26., 28., 29., 32., 36-39., 41., 45., 48., 49., 53. és 55-56. cikke,"

(hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.)

6. § A Rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

7. § A Rendelet

a) 1. mellékletében foglalt táblázat G:28 mező 1. pontjában a "gazdasági társaság" szövegrész helyébe a "gazdasági társaság, egyéni cég, szövetkezet",

b) 1. mellékletében foglalt táblázat DE:26 mezőjében a "szabványosítási és akkreditálási" szövegrész helyébe a "szabványosítási",

c) 1. mellékletében foglalt táblázat F:38, F:39 és F:40 mezőjében a "részvételhez," szövegrész helyébe a "részvételhez, nemzeti hozzájáruláshoz,",

d) 1. mellékletében foglalt táblázat G:38, G:39 és G:40 mezőjében az "irányító hatóság." szövegrész helyébe az "irányító hatóság, európai területi társulás."

szöveg lép.

8. § Hatályát veszti a Rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 13. és 34. sora.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

10. § Ez a rendelet

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet,

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 3/2017. (III. 28.) NGM rendelethez

1. A Rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 28. sora helyébe a következőrendelkezés lép:

2. A Rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 28b. sora helyébe a következőrendelkezés lép:

3. A Rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat a következő33a sorral egészül ki: