32013R1407[1]

A Bizottság 1407/2013/EU rendelete ( 2013. december 18. ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

24.12.2013 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 352/1

A BIZOTTSÁG 1407/2013/EU RENDELETE

(2013. december 18.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) ,[2]

e rendelet tervezetének ( 2 ) közzétételét követően,[3]

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő állami finanszírozás nyújtása állami támogatásnak minősül, és azt az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. Az EUMSZ 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja az ez alól a bejelentési eljárás alól mentesülő támogatási fajtákat. Az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások ezen csoportjaira vonatkozóan. A Tanács a 994/98/EK rendeletben, az EUMSZ 109. cikkével összhangban úgy rendelkezett, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatás az említett támogatások egy fajtáját jelenti. Ezek alapján a csekély összegű támogatás, amely egy és ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget meg nem haladó támogatás, úgy tekinthető, mint amely nem felel meg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, ezért nem tartozik a bejelentési eljárás hatálya alá.

(2) A Bizottság számos határozatban tisztázta az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás fogalmát. A Bizottság kezdetben az állami támogatásra vonatkozó de minimis szabályról szóló értesítésben (3), azt követően pedig a 69/2001/EK bizottsági rendeletben (4) és az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (5) fejtette ki álláspontját a csekély összeg felső határával kapcsolatban, amely alatt az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Az 1998/2006/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében indokolt az említett rendeletben meghatározott feltételek némelyikének felülvizsgálata és a rendelet felváltása.[4]

(3) Helyénvaló fenntartani, hogy 200 000 EUR legyen a felső határa a csekély összegű támogatás összegének, amelyben egy vállalkozás tagállamonként három éves időtartamon belül részesülhet. E felső határ továbbra is szükséges annak biztosításához, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely intézkedésre úgy lehessen tekinteni, hogy az nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzításával.

(4) Az EUMSZ-ben meghatározott versenyszabályok alkalmazásában vállalkozás minden egyes gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül annak jogállásától és finanszírozásának módjától (6). Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a (jogilag vagy ténylegesen) ugyanazon jogalany által ellenőrzött gazdálkodó egységeket egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni (7). Jelen rendeletnek a jogbiztonság megteremtése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében tartalmaznia kell azon egyértelmű kritériumok kimerítő felsorolását, amelyek alapján meg lehet határozni, mikor minősül két vagy több, egyazon tagállamon belül működő jogalany egy és ugyanazon vállalkozásnak. A Bizottság a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (8) és a 800/2008/EK bizottsági rendelet (9) I. mellékletében foglalt fogalommeghatározásánál alkalmazott, a "kapcsolt vállalkozások" meghatározása tekintetében bevált feltételek közül kiválasztotta az e rendelet alkalmazásában megfelelő feltételeket. Ezek a feltételek már ismerősek a hatóságok számára, és - jelen rendelet hatályát figyelembe véve - a kkv-kra és a nagyvállalkozásokra egyaránt alkalmazhatók. E feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy a "kapcsolt vállalkozások" csoportja a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabály alkalmazása céljából egy és ugyanazon vállalkozásnak minősüljön; ezzel szemben viszont nem kezelhetők kapcsolt vállalkozásként azok a vállalkozások, amelyeket nem fűz egymáshoz egyéb viszony, mint az a tény, hogy mindegyikük közvetlen kapcsolatban áll ugyanazon közjogi szervezettel vagy szervezetekkel. Ezáltal figyelembe vehető az olyan vállalkozások sajátos helyzete, amelyeket egyazon közjogi szervezet(ek) irányít(anak), de önálló döntési jogkörük lehet.[5]

(5) A közúti árufuvarozási ágazatban működő vállalkozások kis átlagos méretének figyelembevétele érdekében 100 000 EUR-ban kell meghatározni a felső határt a közúti árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében. Nem tekinthető árufuvarozási szolgáltatásnak az olyan integrált szolgáltatás nyújtása, amelyben a tényleges szállítás csupán egy elemet képvisel: ilyenek például a költöztetési, postai vagy futárszolgáltatás, illetve a hulladékgyűjtési és -feldolgozási szolgáltatások. Tekintettel a közúti árufuvarozási ágazatban fennálló túlkínálatra, a közlekedéspolitikának a közutak túlterheltségével és a teherszállítással kapcsolatos célkitűzéseire, a teherszállító járműveknek az ellenszolgáltatás fejében végzett szállítás terén működő vállalkozások általi megvásárlásához nyújtott támogatást ki kell zárni e rendelet alkalmazási köréből. A közúti személyszállítási ágazat fejlődése fényében már nem indokolt erre az ágazatra alacsonyabb felső határt alkalmazni.

(6) Tekintve a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatra, valamint a halászati és akvakultúra ágazatokra vonatkozó speciális szabályokat és a kockázatot, miszerint az e rendeletben meghatározott felső határnál alacsonyabb összegű támogatások is megfelelhetnek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, e rendelet nem alkalmazandó ezen ágazatokra.

(7) Tekintettel a mezőgazdasági termékek és a nem mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása közötti hasonlóságokra, e rendeletet a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására is alkalmazni kell, feltéve, hogy egyes feltételek teljesülnek. Ebből a szempontból sem a termék első eladásához szükséges, a mezőgazdasági üzem által végzett tevékenységek, mint például a gabonafélék betakarítása, vágása, cséplése vagy a tojások csomagolása, sem pedig a viszonteladóknak és feldolgozóknak történő első eladás nem tekinthető feldolgozásnak vagy forgalmazásnak.

(8) Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ha az Unió jogszabályt alkotott valamely mezőgazdasági ágazat piacának közös szervezéséről, a tagállamok kötelesek tartózkodni olyan intézkedések meghozatalától, amelyek azt sérthetik, vagy amelyek az alól kivételeket teremthetnek (10). Ezen oknál fogva jelen rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. Nem alkalmazható olyan támogatásra sem, amelyet kötelező megosztani az elsődleges termelőkkel.[6]

(9) E rendelet nem alkalmazható továbbá az exporttámogatásokra, illetve az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra. Különösen nem alkalmazható más tagállamokban vagy harmadik országokban lévő értékesítési hálózat kialakításának és működtetésének finanszírozásához nyújtott támogatásra. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy másik tagállamban vagy harmadik országban lévő új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem minősülnek exporttámogatásnak.

(10) A jelen rendelet céljából figyelembe veendő hároméves időszakot "gördülő" módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.

(11) Amennyiben egy vállalkozás e rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban, valamint egyéb ágazatokban is tevékenységet végez, illetve egyéb tevékenységeket is folytat, e rendelet azon egyéb ágazatokra és tevékenységekre is alkalmazandó, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel - úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén - biztosítja, hogy a kizárt ágazatokban folytatott tevékenységek ne részesüljenek csekély összegű támogatásban. Ugyanez az elv alkalmazandó, amennyiben egy vállalkozás olyan ágazatokban végez tevékenységet, amelyekben a csekély összeg alkalmazandó felső határa alacsonyabb. Amennyiben nem biztosítható, hogy az azon ágazatokban folytatott tevékenységek, amelyek esetében a csekély összeg alkalmazandó felső határa alacsonyabb, csak a meghatározott alacsonyabb felső határokig részesüljenek csekély összegű támogatásban, a vállalkozás valamennyi tevékenységére az alacsonyabb felső határ alkalmazandó.

(12) E rendeletnek szabályokat kell megállapítania annak biztosítására, hogy ne lehessen kijátszani a külön rendeletekben és bizottsági határozatokban meghatározott maximális támogatási intenzitásokat. Továbbá könnyen alkalmazható, egyértelmű halmozhatósági szabályokat kell előírnia.

(13) E rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az e rendeletben nem említett egyéb indokok alapján nem tekinthető állami támogatásnak, például mivel az intézkedés megfelel a piacgazdasági szereplő elvének, vagy mert az nem foglalja magában állami források átruházását. Így különösen a Bizottság által központilag kezelt uniós finanszírozás, amely nem áll a tagállam közvetett vagy közvetlen ellenőrzése alatt, nem minősül állami támogatásnak, és azt nem lehet figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy betartják-e az adott felső határt.

(14) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony nyomon követés céljából e rendeletet csak arra a csekély összegű támogatásra lehet alkalmazni, amely esetében előre kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték pontos összege anélkül, hogy szükség lenne kockázatértékelés elvégzésére (a továbbiakban: átlátható támogatás). Ilyen pontos számítás végezhető például vissza nem térítendő támogatások, kamattámogatások és felső határhoz kötött adómentesség vagy egyéb olyan eszközök esetében, amelyek biztosítják azt a korlátot, amely garantálni tudja, hogy az alkalmazandó felső határt nem lépik túl. A korlát előírása azt jelenti, hogy amíg a támogatás pontos összege nem vagy még nem ismert, a tagállamnak - annak biztosítása érdekében, hogy több támogatási intézkedés együttesen ne haladja meg az e rendeletben meghatározott felső határt, és a halmozhatósági szabályok alkalmazhatók legyenek - azt kell feltételeznie, hogy az összeg megegyezik a korláttal.

(15) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a csekély összegű támogatásra vonatkozó felső határ helyes alkalmazása céljából indokolt, hogy valamennyi tagállam ugyanazt a számítási módszert alkalmazza. E számítás megkönnyítése érdekében a készpénzben meg nem jelenő támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékre kell átszámolni. A vissza nem térítendő támogatásokon vagy a több részletben fizetendő támogatásokon kívüli átlátható támogatások bruttó támogatási egyenértékének kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás odaítélése idején érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatlábak tekintendők referencia-kamatlábnak, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (11) meghatározottaknak megfelelően.[7]

(16) A hitelekből álló támogatás - a hitel formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve - átlátható csekély összegű támogatásnak minősül, amennyiben a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatlábak alapján számították ki. A rövid lejáratú, alacsony összegű hitelek kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek egyértelmű szabályt kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi a hitel összegét és lejárati idejét is. A Bizottság tapasztalatai alapján azon hitelek bruttó támogatási egyenértéke, amelyeket legalább a hitel 50 %-áig terjedő fedezet biztosít, és amelyeknek összege az 1 000 000 EUR-t, lejárati ideje pedig az öt évet nem haladja meg, illetve amelyeknek összege az 500 000 EUR-t, lejárati ideje pedig a tíz évet nem haladja meg, úgy tekinthető, hogy nem haladja meg a csekély összegű támogatások felső határát. Az annak nehézségére való tekintettel, hogy meghatározható legyen az olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatási egyenértéke, amelyek esetleg nem lesznek képesek a hitelt visszafizetni, e szabály nem alkalmazható az ilyen vállalkozásokra.

(17) A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát. A kockázatitőke-befektetésekről szóló iránymutatásokban (12) hivatkozott, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedésekből álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az érintett intézkedés csupán a csekély összegű támogatásokra vonatkozó felső határig nyújt tőkét.[8]

(18) A kezességvállalásokból álló támogatás - a kezességvállalás formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve - átlátható csekély összegű támogatásnak tekinthető, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték az érintett vállalkozástípusra vonatkozó bizottsági értesítésben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra (13). A rövid lejáratú, viszonylag alacsony összegű hitelt a hitel 80 %-áig biztosító kezességvállalások kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek a hitelekre egyértelmű rendelkezést kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi az alapul szolgáló hitel összegét és a kezességvállalás lejárati idejét is. E szabály nem vonatkozhat az alapul szolgáló ügyletekre vonatkozó olyan - hitelnek nem számító - kezességvállalásokra, mint például a tőkeműveletekre adott garanciák. Amennyiben a biztosított fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80 %-át, a garantált összeg nem haladja meg az 1 500 000 EUR-t és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg az öt évet, a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértéke a csekély összegű támogatások felső határát meg nem haladónak tekinthető. Ugyanez a szabály érvényes abban az esetben, ha a fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80 %-át, a garantált összeg nem haladja meg a 750 000 EUR-t és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg a tíz évet.Ezenfelül a tagállamok használhatnak olyan módszert a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámítására, amelyet bejelentettek a Bizottságnál egy az állami támogatásokra vonatkozó és az adott időszakban hatályban levő más bizottsági rendelet alapján, és amelyet a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel vagy az azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadott, feltéve, hogy az elfogadott módszer kifejezetten olyan típusú kezességvállalásra és annak alapjául szolgáló olyan típusú műveletre vonatkozik, amelyről e rendelet alkalmazása szempontjából szó van. Az annak nehézségére való tekintettel, hogy meghatározható legyen az olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatási egyenértéke, amelyek esetleg nem lesznek képesek a hitelt visszafizetni, e szabály nem alkalmazható az ilyen vállalkozásokra.[9]

(19) Amennyiben a csekély összegű támogatási rendszer pénzügyi közvetítők közbeiktatásával valósul meg, biztosítani kell, hogy az utóbbiak ne részesüljenek állami támogatásban. Ez például oly módon valósítható meg, hogy az állami kezességvállalás előnyeit élvező pénzügyi közvetítőktől megkövetelik, hogy a piaccal összeegyeztethető díjakat fizessenek, vagy hogy az előnyöket teljes mértékben átruházzák a végső kedvezményezettekre, illetve hogy a közvetítők szintjén is tartsák be a csekély összegű támogatás felső határát és e rendelet egyéb feltételeit.

(20) A tagállam által tett bejelentést követően a Bizottság megvizsgálhatja, hogy a támogatási intézkedés, amely nem tartalmaz vissza nem térítendő támogatást, kölcsönt, kezességvállalást, tőkeinjekciót vagy tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket, olyan bruttó támogatási egyenértéket eredményez-e, amely nem lépi túl a csekély összegű támogatások felső határát, és ezért e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozhat.

(21) A Bizottság feladata, hogy biztosítsa az állami támogatási szabályok betartását, a tagállamoknak pedig az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a szükséges eszközök megalkotása révén segíteniük kell e feladat megvalósítását annak érdekében, hogy az egy és ugyanazon vállalkozásnak a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabály szerint folyósított csekély összegű támogatás teljes összege ne haladja meg az összességében megengedett felső határt. Helyénvaló ezért, hogy a tagállamok, ha csekély összegű támogatást nyújtanak, tájékoztassák az érintett vállalkozást - e rendeletre kifejezetten hivatkozva - a támogatás összegéről és arról, hogy az csekély összegű támogatásnak minősül. Meg kell követelni a tagállamoktól, hogy ellenőrizzék az odaítélt támogatásokat annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó felső határokat ne lépjék túl és megfeleljenek a halmozási szabályoknak. Az e kötelezettségnek való megfelelés érdekében a támogatás nyújtását megelőzően az érintett tagállamnak a vállalkozástól nyilatkozatot kell beszereznie a szóban forgó és az azt megelőző két pénzügyi év során az e rendelet vagy a csekély összegű támogatásokra vonatkozó más rendelet értelmében kapott egyéb csekély összegű támogatásokról. Alternatívaként lehetővé kell tenni a tagállamok számára központi nyilvántartás kialakítását, amely teljes körű információkat tartalmaz az odaítélt csekély összegű támogatásról, és ellenőrzi, hogy bármely új támogatás odaítélése ne lépje túl a vonatkozó felső határt.

(22) Új csekély összegű támogatások nyújtását megelőzően valamennyi tagállamnak ellenőriznie kell, hogy az új csekély összegű támogatással nem lépi-e túl a csekély összegű támogatás összegének felső határát, és teljesülnek-e az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(23) Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen arra, hogy általában milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az állami támogatási politikát, célszerű e rendelet alkalmazási idejét korlátozni. Amennyiben e rendelet alkalmazási idejének meghosszabbítása nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatással kapcsolatosan hathónapos átmeneti időszakot kell biztosítani a tagállamok számára,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1) E rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai részére odaítélt támogatásra alkalmazni kell, a következők kivételével:

a)[10] a halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozásoknak odaítélt támogatás;

aa)[11] a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában működő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amennyiben a támogatás összegét a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg;

b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetekben:

i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

ii. amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;

d) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

e) az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás.

(2)[12] Amennyiben egy vállalkozás az (1) bekezdés a), aa), b) vagy c) pontjában említett ágazatokban, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet végez, illetve az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, úgy e rendelet csak az utóbbi ágazatokra vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott támogatásra alkalmazandó, feltéve, hogy az érintett tagállam – megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az e rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek az e rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a)[13] "mezőgazdasági termékek": a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*5) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékek kivételével;[14]

b) "mezőgazdasági termék feldolgozása": mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amelynek eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági termék, kivéve a mezőgazdasági üzem által végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első eladásának előkészítéséhez szükséges tevékenységeket;

c) "mezőgazdasági termékek forgalmazása": mezőgazdasági termékek értékesítési célú birtoklása vagy bemutatása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő piacra bocsátása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első eladást, valamint a termék első eladását előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső fogyasztónak történő eladást csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik.

d)[15] "halászati és akvakultúra-termékek": az 1379/2013/EU rendelet 5. cikkének a) és b) pontjában meghatározott termékek;

e)[16] "halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállítása": a vízi élőlények halászatával, tartásával vagy tenyésztésével kapcsolatos minden művelet, valamint a gazdaságban vagy a fedélzeten végzett olyan tevékenységek, amelyek az állat vagy növény első eladásra való előkészítéséhez szükségesek, beleértve a darabolást, a filézést vagy a fagyasztást, továbbá a viszonteladók vagy feldolgozók részére történő első értékesítés;

f)[17] "halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása": minden olyan művelet, beleértve a kezelést és az átalakítást, amelyet a kirakodás - vagy az akvakultúra esetében a lehalászás időpontját követően végeznek és feldolgozott terméket eredményez, valamint a feldolgozott termék forgalmazása.

(2) "Egy és ugyanazon vállalkozás": e rendelet alkalmazásában valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

Az első albekezdés a)-d) pontjában említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

3. cikk

Csekély összegű támogatás

(1) Amennyiben a támogatási intézkedések megfelelnek az e rendeletben megállapított feltételeknek, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy nem felelnek meg az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartoznak az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2) Bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t.

Bármely három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege tagállamonként nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t. Ez a csekély összegű támogatás teherszállító járművek vásárlására nem vehető igénybe.

(3) Amennyiben egy vállalkozás közúti szállítást végez ellenszolgáltatás fejében és egyéb olyan tevékenységeket is folytat, amelyekre a 200 000 EUR összegű felső határ vonatkozik, a vállalkozásra a 200 000 EUR összegű felső határ alkalmazandó, feltéve, hogy az érintett tagállam - megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén - biztosítja, hogy a közúti árufuvarozási tevékenységnek juttatott támogatás összege ne haladja meg a 100 000 EUR-t, és hogy csekély összegű támogatást ne fordítsanak teherszállító járművek vásárlására.

(4) A csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott felső határok a csekély összegű támogatás formájától és kitűzött céljától függetlenül alkalmazandók, tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által biztosított támogatást teljesen vagy részben uniós forrásokból finanszírozzák-e. A három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott felső határok alkalmazásában a támogatást készpénzben nyújtott, vissza nem térítendő támogatásként kell kifejezni. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

(7) Amennyiben új csekély összegű támogatás nyújtása a (2) bekezdésben meghatározott vonatkozó felső határ túllépését eredményezné, e rendelet nem alkalmazható az új támogatásra.

(8) Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely - az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó - újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt. Az összefonódást vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.

(9) Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük - a szétválás tényleges időpontjában érvényes - könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

4. cikk

A bruttó támogatási egyenérték kiszámítása

(1) E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyeknél előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (a továbbiakban: átlátható támogatás).

(2) A vissza nem térítendő támogatásokból vagy kamattámogatásokból álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak tekintendő.

(3) A hitelekből álló támogatást átlátható csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben:

a) a kedvezményezett se nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá, se nem felel meg a rá vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá vonható lenne. Nagyvállalkozások esetében a vállalkozásnak legalább B- hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és

b) legalább a hitel 50 %-ára biztosíték nyújt fedezetet, továbbá a hitel összege 1 000 000 EUR (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 500 000 EUR) és lejárati ideje öt év, vagy a hitel összege 500 000 EUR (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 250 000 EUR) és lejárati ideje tíz év; amennyiben a hitel összege a fentieknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c) a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes referencia-kamatláb alapján számították ki.

(4) A tőkeinjekciókból álló támogatás csak akkor tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát.

(5) A tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási intézkedésekből álló támogatás csak akkor tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az intézkedés az egy és ugyanazon vállalkozásnak csupán az adott csekély összeg felső határáig nyújt tőkét.

(6) A kezességvállalásokból álló támogatást átlátható csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben:

a) a kedvezményezett se nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá, se nem felel meg a rá vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá vonható lenne. Nagyvállalkozások esetében a vállalkozásnak legalább B- hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és

b) a kezességvállalás nem haladja meg a hozzá kapcsolódó hitel 80 %-át, továbbá a garantált összeg 1 500 000 EUR (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 750 000 EUR) és a kezességvállalás lejárati ideje öt év, vagy a garantált összeg 750 000 EUR (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 375 000 EUR) és a kezességvállalás lejárati ideje tíz év; amennyiben a garantált összeg ezeknél az összegeknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c) a bruttó támogatási egyenérték bizottsági közleményben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra; vagy

d) a támogatás végrehajtását megelőzően

i. a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének értékelésére használt módszert a Bizottságnak bejelentették egy az állami támogatásokra vonatkozó és az abban az időben hatályban levő más bizottsági rendelet alapján, és amely módszert a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel vagy azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadott; és

ii. az elfogadott módszer kifejezetten olyan típusú kezességvállalásra és annak alapjául szolgáló olyan típusú műveletre vonatkozik, amelyről e rendelet alkalmazása szempontjából szó van.

(7) Az egyéb eszközökből álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak minősül, amennyiben a szóban forgó eszköz biztosítja azt a korlátot, amely garantálja, hogy a vonatkozó felső határt ne lépjék túl.

5. cikk

Támogatáshalmozás

(1) Az e rendelet szerint nyújtott csekély összegű támogatás halmozható a 360/2012/EU rendeletnek (15) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az azon rendeletben meghatározott felső határig. Az e rendelet szerinti csekély összegű támogatás az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással.[18]

(2) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A nem konkrét támogatható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható valamely csoportmentességi rendelet vagy a Bizottság által elfogadott határozat alapján nyújtott egyéb állami támogatással.

6. cikk

Ellenőrzés

(1) Amennyiben egy tagállam e rendeletnek megfelelően csekély összegű támogatást szándékozik odaítélni egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett előrelátható összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül, kifejezetten hivatkozva e rendeletre, valamint megadva e rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait. Amennyiben e rendeletnek megfelelően a csekély összegű támogatást valamely program keretében különböző vállalkozásoknak nyújtják, és e vállalkozásoknak az említett program keretében különböző összegű egyedi támogatásokat nyújtanak, az érintett tagállam e kötelezettség teljesítése érdekében választhatja azt, hogy a vállalkozásokkal egy meghatározott, a program keretében nyújtható maximális támogatás összegének megfelelő összeget közöl. Ilyen esetben a meghatározott összeg annak megállapítására szolgál, hogy nem lépték-e túl a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határt. A tagállam az érintett vállalkozástól még a támogatás odaítélése előtt papíron vagy elektronikus formában nyilatkozatot szerez be az adott vállalkozás által az előző két pénzügyi év és a folyó pénzügyi év során e rendelet vagy más, csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek alapján kapott csekély összegű támogatásokról.

(2) Amennyiben egy tagállam a csekély összegű támogatásokról olyan központi nyilvántartást vezet, amely teljes körűen tartalmazza a tagállam bármely hatósága által odaítélt valamennyi csekély összegű támogatással kapcsolatos információkat, az (1) bekezdés nem alkalmazandó attól a pillanattól fogva, hogy a nyilvántartás három pénzügyi évet átfogó időszakot ölel fel.

(3) A tagállam e rendelet értelmében csak akkor nyújthat újabb csekély összegű támogatást, ha megbizonyosodott arról, hogy a támogatásnyújtást követően az érintett vállalkozásnak e rendelet értelmében nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határt nem haladja meg, valamint teljesül az e rendeletben előírt valamennyi feltétel.

(4) A tagállamok összegyűjtik és rögzítik az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos összes információt. Minden olyan információt rögzítenek, amely szükséges annak bizonyításához, hogy e rendelet feltételei teljesültek. Az egyedi csekély összegű támogatásokkal kapcsolatos adatokat az adott támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni. A csekély összegű támogatási programok adatait a program keretében nyújtott utolsó egyedi támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni.

(5) Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon, vagy a kérelemben rögzített hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan információt - különösen az egyes vállalkozások által az e rendelet és más, csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek értelmében kapott csekély összegű támogatások teljes összegét -, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megvizsgálásához, hogy e rendelet feltételei teljesültek-e.

7. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) E rendeletet kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépése előtt odaítélt támogatásokra amennyiben azok az e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek megfelelnek. Az e követelményeknek meg nem felelő bármely támogatást a Bizottság a vonatkozó keretszabályokkal, közleményekkel és iránymutatásokkal összhangban fog értékelni.

(2) Amennyiben valamely 2001. február 2. és 2007. június 30. között nyújtott csekély összegű egyedi támogatás eleget tesz a 69/2001/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azt úgy kell tekinteni, hogy nem felel meg az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartozik az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

(3) Amennyiben valamely 2007. január 1. és 2014. június 30. között nyújtott csekély összegű egyedi támogatás eleget tesz az 1998/2006/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azt úgy kell tekinteni, hogy nem felel meg az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartozik az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

(4) E rendelet időbeli hatályának lejártát követően az e rendelet feltételeit teljesítő valamennyi csekély összegű támogatási rendszer további hat hónapig e rendelet hatálya alá tartozik.

8. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időtartama

Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. december 31-ig kell alkalmazni.[19]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO