401/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet

a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékről és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékről

A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék

1. § Rehabilitációs orvosszakértői tevékenység végzésére az jogosult, aki - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 27/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túlmenően -

a) az 1. mellékletben felsorolt valamelyik szakképesítéssel és az e szakképesítéssel ellátható területeken legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) egészségbiztosítási szakképesítéssel rendelkezik,

c) az 1. mellékletben felsorolt, az a) pont alapján figyelembe vett szakképesítés és az egészségbiztosítási szakképesítés tekintetében szerepel az egészségügyi dolgozók érvényes működési nyilvántartásában, kivéve, ha az egészségügyről szóló törvényben foglaltak szerint az egészségügyi tevékenysége végzésének a működési nyilvántartásba történő bejegyzése nem feltétele, és

d) az e rendeletben meghatározott továbbképzési kötelezettséget teljesíti.

2. § (1) Az 1. § a) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatot az igazolja, aki vagy akinek a jogelődje a bejelentőt foglalkoztatja vagy foglalkoztatta. Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, vagy a szakmai gyakorlatot a bejelentő nem foglalkoztatottként teljesítette, a gyakorlatot szerződéssel és annak teljesítését igazoló dokumentummal kell igazolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell a kiállítójának nevét, székhelyét, a bejelentő nevét, lakcímét, a betöltött munkakör megnevezését és a foglalkoztatás időtartamát.

3. § (1)[1] A rehabilitációs orvosszakértői tevékenységgel kapcsolatos bejelentést Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: Hivatal) a 2. melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani elektronikus úton.

(2) Az 1. § c) pontjában, a 15. § (1) bekezdés b) pontjában és a 15. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállásának vizsgálata céljából a Hivatal megkeresi az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását vezető szervet.

(3)[2] A bejelentés - a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenység kivételével - határozatlan időtartamra szól.

4. § (1)[3] A Hivatal rehabilitációs orvosszakértői tevékenységre jogosult személyekről vezetett nyilvántartása (a továbbiakban: rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék) - a törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza az 5. § szerinti szüneteltetés kezdő és záró időpontját.

(2) A Hivatal - a törvényben meghatározott adatokon túl - a honlapján naprakészen közhírré teszi a rehabilitációs orvosszakértői tevékenységre jogosult személy elérhetőségére, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó, a 2. melléklet h)-j) pontjában foglalt adatokat, valamint intézkedik azoknak a Szociális Ágazati Portálon történő közhírré tételéről.

(3) A rehabilitációs orvosszakértőt - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 28. §-ában foglaltakon túl - törölni kell a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékből, ha

a) elhunyt,

b) a 6. § szerinti továbbképzési kötelezettségét nem teljesíti, vagy

c) a szakértői tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt feltételek már nem állnak fenn.

(4)[4] A rehabilitációs orvosszakértő - Szolgtv. 28. § b) pontja szerinti - törlés iránti bejelentése a Hivatal által rendszeresített és a honlapján közzétett elektronikus űrlap útján is megtehető.

5. §[5] A rehabilitációs orvosszakértő a Hivatalnál - legfeljebb 3 évre - kérheti tevékenységének szüneteltetését a kérelem benyújtását követő kezdő és záró időpontjának megjelölésével. A kérelem elektronikus úton is benyújtható. A bejelentés időtartama a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik. A szüneteltetés záró időpontja a szüneteltetés alatt módosítható.

6. § (1) A rehabilitációs orvosszakértő köteles a Hivatal által szervezett 20 óra időtartamú, írásbeli vizsgával záruló továbbképzésen részt venni és a vizsgakövetelményeket teljesíteni

a) a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékbe vétel időpontját követő 1 éven belül, valamint

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítését követően évente.

(2) A továbbképzés célja a rehabilitációs orvosszakértők képzése érdekében

a) a komplex minősítés során az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai szempontú vizsgálatára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, eljárásrendek naprakész elsajátítása,

b) az elméleti és gyakorlati ismeretek folyamatos szinten tartása,

c) az egységes szemlélet és gyakorlat kialakítása a rehabilitációs orvosszakértői tevékenységben.

2. A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék

7. § (1) Foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység végzésére az jogosult, aki - az Mmtv. 27. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túlmenően -

a) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt,

b) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik,

c) a bejelentett szakterületen megszerzett 3 év szakmai gyakorlattal rendelkezik és

d) az e rendeletben meghatározott továbbképzési kötelezettséget teljesíti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a szakértőnek rendelkeznie kell

a) a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakterület esetében az adott szolgáltatás nyújtásához jogszabályban előírt képesítéssel, és teljesítenie kell a szolgáltatás nyújtásához jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket,

b) a 9. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakterület esetében egyetemi jogi képesítéssel,

c) a 9. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szakterület esetében mérnök alapvégzettséggel és az épített környezet akadálymentességére irányuló szakirányú szakképesítéssel,

d) a 9. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szakterület esetében a tárgyi környezet, a szolgáltatások, illetve az információs és kommunikációs rendszerek akadálymentességére irányuló szakirányú szakképesítéssel,

e) a 9. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szakterület esetében informatikus alapvégzettséggel és a szolgáltatások, illetve az információs és kommunikációs rendszerek akadálymentességére irányuló szakirányú szakképesítéssel.

8. § (1) Szakmai gyakorlatként csak a bejelentést megelőző 10 évben megszerzett gyakorlatot lehet elfogadni.

(2) A szakmai gyakorlatot az igazolja, aki vagy akinek a jogelődje a bejelentőt foglalkoztatja vagy foglalkoztatta. Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, vagy a szakmai gyakorlatot a bejelentő nem foglalkoztatottként teljesítette, a gyakorlatot szerződéssel és annak teljesítését igazoló dokumentummal kell igazolni.

(3) A (2) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell a kiállítójának nevét, székhelyét, a bejelentő nevét, lakcímét, a betöltött munkakör megnevezését és a foglalkoztatás időtartamát.

9. § (1) Foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység végzését a következő szakterületekre lehet bejelenteni:

a) minősítés,

b) akkreditáció,

c) rehabilitációs szolgáltatás,

d) foglalkozási rehabilitációs jog,

e) fizikai akadálymentesítés,

f) infokommunikációs akadálymentesítés,

g) informatikai akadálymentesítés.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) akkreditáció: a megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató munkáltatók jogszabályban meghatározott akkreditációjával, illetve a fejlesztő foglalkoztatás szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos tevékenység;

b) fizikai akadálymentesítés: a tárgyi környezet akadálymentesítésére irányuló, a megváltozott munkaképességű személy foglalkozási rehabilitációját szolgáló tevékenység;

c) foglalkozási rehabilitációs jog: az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott valamennyi szakterület tekintetében folytatott, jogi egyetemi végzettséghez kötött tevékenység;

d) infokommunikációs akadálymentesítés: információs és kommunikációs rendszerek akadálymentesítésére irányuló, a megváltozott munkaképességű személy foglalkozási rehabilitációját szolgáló tevékenység;

e) informatikai akadálymentesítés: információtechnológiai eszköz használatához kötött szolgáltatások akadálymentesítésére irányuló, a megváltozott munkaképességű személy foglalkozási rehabilitációját szolgáló tevékenység;

f) minősítés: a törvényben meghatározott komplex minősítés során ellátott foglalkozási rehabilitációs szakértői feladatok;

g) rehabilitációs szolgáltatás: a megváltozott munkaképességű személy foglalkozási rehabilitációjára irányuló szolgáltatás, ideértve a foglalkoztatás keretében nyújtott szolgáltatásokat, továbbá a rehabilitációs szolgáltatásokhoz kapcsolódó kutatási, szolgáltatásfejlesztési és módszertani tevékenységet is.

10. § (1)[6] A foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenységgel kapcsolatos bejelentést a Hivatalhoz a 3. melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani elektronikus úton.

(2)[7] A bejelentés határozatlan időtartamra szól. A bejelentés időtartama alatt benyújtott, a szakterület kibővítésére irányuló bejelentéshez csak az új szakterülettel kapcsolatos dokumentumokat kell mellékelni.

11. § (1) A Hivatal a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenységre jogosult személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék) vezet.

(2) A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a 3. melléklet a)-b) és f)-j) pontjában foglalt adatok,

b) a 12. § szerinti szüneteltetés kezdő és záró időpontja,

c)[8]

(3) A Hivatal a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékben szereplő adatokat a honlapján naprakészen közhírré teszi, valamint intézkedik azoknak a Szociális Ágazati Portálon történő közhírré tételéről.

(4) A foglalkozási rehabilitációs szakértőt - a Szolgtv. 28. §-ában foglaltakon túl - törölni kell a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékből, ha

a) elhunyt,

b) továbbképzési kötelezettségét nem teljesíti, vagy

c) a szakértői tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt feltételek már nem állnak fenn.

(5)[9] A foglalkozási rehabilitációs szakértő kérelmére az általa megjelölt szakterületét a névjegyzékből törölni kell. A kérelem elektronikus úton is benyújtható.

(6) A Hivatal a foglalkozási rehabilitációs szakértőnek a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékből való törléséről - a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék módosításával egyidejűleg - közleményt jelentet meg a honlapján és a Szociális Ágazati Portálon.

12. §[10] A foglalkozási rehabilitációs szakértő a Hivatalnál - legfeljebb 3 évre - kérheti tevékenységének szüneteltetését a kérelem benyújtását követő kezdő és záró időpontjának megjelölésével. A kérelem elektronikus úton is benyújtható. A bejelentés időtartama a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik. A szüneteltetés időtartama a szüneteltetés alatt módosítható.

13. § (1) A foglalkozási rehabilitációs szakértő köteles legalább 25 óra időtartamú, a foglalkozási szakértők képzése érdekében a Hivatal által szervezett továbbképzésen részt venni

a) a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe vétel időpontját követő 1 éven belül, valamint

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítését követő év első napjától számítva 3 évenként.

(2) A 12. § szerinti szüneteltetés időtartama a továbbképzési kötelezettséget nem érinti.

3. Záró rendelkezések

14. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

15. §[11]

16. § (1) E rendeletet a 2017. december 31-én a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékről szóló 47/2012. (XII. 11.) EMMI rendelet és a foglalkozási rehabilitációs szakértőkről szóló 8/2012. (II. 21.) NEFMI rendelet alapján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 2017. december 31-én

a) a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékről szóló 47/2012. (XII. 11.) EMMI rendelet alapján a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzéken és

b) a foglalkozási rehabilitációs szakértőkről szóló 8/2012. (II. 21.) NEFMI rendelet alapján a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéken

szereplő szakértők az e rendelet szerinti rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékbe, illetve foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe 2018. január 1-jén hivatalból felvételre kerülnek.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak a 2017. december 31-én fennálló továbbképzési kötelezettség teljesítésének határidejét nem érintik.

17. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 401/2017. (XII. 15.) Korm. rendelethez

A rehabilitációs orvosszakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítés

1. aneszteziológia és intenzív terápia,

2. arc-, állcsont- és szájsebészet,

3. belgyógyászat,

4. bőrgyógyászat,

5. csecsemő- és gyermekgyógyászat,

6. érsebészet,

7. fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás,

8. foglalkozásorvostan (üzemorvostan),

9. fül-orr-gégegyógyászat,

10. gasztroenterológia,

11. geriátria,

12. gyermek- és ifjúságpszichiátria,

13. gyermeksebészet,

14. háziorvostan,

15. hematológia,

16. honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem orvostan,

17. idegsebészet,

18. igazságügyi orvostan,

19. infektológia,

20. kardiológia,

21. klinikai onkológia,

22. mellkassebészet,

23. nefrológia,

24. neurológia,

25. ortopédia és traumatológia (ortopédia, traumatológia),

26. oxyológia és sürgősségi orvostan,

27. plasztikai és égés-sebészet,

28. pszichiátria,

29. repülőorvostan,

30. reumatológia,

31. sebészet,

32. szemészet,

33. szívsebészet,

34. szülészet-nőgyógyászat,

35. tüdőgyógyászat vagy

36. urológia

szakképesítés.

2. melléklet a 401/2017. (XII. 15.) Korm. rendelethez[12]

3. melléklet a 401/2017. (XII. 15.) Korm. rendelethez[13]