2018. évi CXXVIII. törvény

az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről

1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

1. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

"q) az 1046/2018/EU, EURATOM európai és parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott módon végrehajtott, európai uniós forrásból származó vissza nem térítendő támogatás nyújtásában."

2. § Az MFB tv. 3. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően - jogszabály, vagy az érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján -az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból és európai uniós forrásokból finanszírozott operatív programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen:]

"f) visszatérítendő, valamint vissza nem térítendő európai uniós források jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználásából származó követelések érvényesítését, ide nem értve az adók módjára történő behajtást;"

3. § (1) Az MFB tv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az MFB Zrt. Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, közvetlenül vagy közvetetten szerezhet, ha a befektetés minél magasabb mértékű megtérülése biztosított."

(2) Az MFB tv. 4. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) Az MFB Zrt. Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet a 2. §-ban meghatározott feladatai ellátása érdekében végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan biztosítékok érvényesítése céljából is szerezhet azzal, hogy ebben az esetben az (5) bekezdésben meghatározott, a befektetés minél magasabb mértékű megtérülésére vonatkozó feltétel nem alkalmazandó."

4. § Az MFB tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által)

"b) nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt, érvényesített készfizető kezességből, továbbá garanciából származó, az MFB Zrt. felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért a Kormány határozatában megjelölt ügyletek tekintetében;"

5. § Az MFB tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az MFB Zrt. esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, 102. § (1) bekezdésében, 110. §, 112. §, és 117-121. §-ában, valamint az 575/2013/EU rendelet 89-91., 102-106. és 411-428. cikkében foglaltakat nem kell alkalmazni. A Hpt. 172-176. §-a és az 575/2013/EU rendelet 11-24. cikkének alkalmazásában az MFB Zrt. pénzügyi vállalkozásnak minősül. Az MFB Zrt. esetében a Hpt. 100. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az MFB Zrt.-vel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogot megtestesítő értékpapír ügyfél általi megvásárlásával az MFB Zrt. és a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozás között a szoros kapcsolat megszűnik."

6. § Az MFB tv. 10/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A végső kedvezményezett személyének és az ügylet összegének kivételével a banktitokkal azonos védelem alá esik az MFB Zrt. 2. § h) és q) pontja szerinti feladatköre, valamint a 3. § (3) bekezdése szerinti tevékenysége során a végső kedvezményezettről az MFB Zrt., valamint az általa megbízott pénzügyi közvetítő rendelkezésére álló minden tény, információ, megoldás vagy adat, amely a végső kedvezményezett adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, a benyújtott pályázatra, valamint az általa megvalósítandó projektre vonatkozik.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az MFB Zrt. európai uniós forrásból nyújtott pénzügyi eszközzel kapcsolatos és az Európai Unió szerveitől származó központi uniós forrásokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos adatok közzétételét előíró uniós jogi aktusok és jogszabályi rendelkezések által meghatározott adatok körére. Nem jelenti a (4) bekezdésben foglaltak sérelmét a 2. § h) és q) pontja szerinti tevékenységekkel összefüggésben ellenőrzésre jogosult szerv részére történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése."

7. § Az MFB tv.

a) 4. § (5a) bekezdésében a "8. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 9. § (1) bekezdését" szövegrész helyébe a "valamint a 8. § (3) és (4) bekezdését" szöveg,

b) 8. § (6) bekezdés c) pontjában a "tőkejegyek" szövegrész helyébe a "befektetési jegyek" szöveg,

c) 10/A. § (1) bekezdésében az "a működési feltételeiket szolgáló ingatlanok" szövegrész helyébe az "a működési feltételeinek biztosítására szolgáló ingatlanok" szöveg,

d) 10/B. §-ában az "a miniszter által vezetett minisztérium" szövegrész helyébe az "a miniszter által vezetett minisztérium, illetve a tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 35. § (2) bekezdése szerint - kijelölt minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda" szöveg

lép.

8. § Az MFB törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXXXVIII. törvénnyel megállapított 10/A. § (3) bekezdésben foglaltakat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXXXVIII. törvény hatálybalépésekor már megkötött ügyletekre is alkalmazni kell.

(2) Az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2018. évi CXXVIII. törvénnyel megállapított 10/A. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2018. évi CXXVIII. törvény hatálybalépésekor már megkötött ügyletekre is alkalmazni kell."

9. § (1) Az MFB tv. 1. melléklete nyitó szövegrészében az "Az MFB Zrt. a 3. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe az "Az MFB Zrt. a 3. § (5) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdése" szöveg lép.

(2) Az MFB tv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

10. § Hatályát veszti az MFB tv.

a) 3. § (4) bekezdésében az "és kockázati tőkealap által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet" szöveg;

b) 8. § (2a) bekezdése;

c) 9. § (1) bekezdése;

d) 9. § (2) bekezdésében a "vagy kockázati tőkealapba" szöveg;

e) 9. § (3) bekezdésében az ", illetve kockázati tőkealapokba" szöveg;

f) 11/A. §-ában a " ,10/A. §" szöveg;

g) 1. melléklet 3. pontja;

h) 1. melléklet 4. pontja;

i) 1. melléklet 7. pontja.

2. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

11. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) Az állami részesedéssel működő gazdasági társaság felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján gyakorló személy - a 29. § (5) bekezdésére figyelemmel - az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti más személynek a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására szóló meghatalmazást nem adhat."

12. § A Vtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) Az MNV Zrt. rábízott állami vagyonnal való gazdálkodását el kell különíteni a saját vagyonával történő gazdálkodástól.

(2) Az MNV Zrt. rábízott vagyonával való gazdálkodása során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(3) Az MNV Zrt. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár kifizetések lebonyolítása céljából pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál - az adott értékesítési vagy vásárlási tranzakció lebonyolításáig - számlát vezethet."

13. § A Vtv. III. fejezete a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1) Az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(2) Az MNV Zrt. saját vagyonával való gazdálkodása körében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet nem köthet, kezességet, garanciát nem vállalhat."

3. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

14. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A képviselő testület hatásköréből nem ruházható át)

"16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;"

15. § (1) Az Mötv. 108. § (2) bekezdése helyébe a követkő rendelkezés lép:

"(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható:

a) az állam vagy más helyi önkormányzat javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében;

b) egyház, egyházi jogi személy részére hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami, önkormányzati - így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális - feladatok ellátásának elősegítése érdekében vagy

c) közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami, önkormányzati feladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében."

(2) Az Mötv. 108. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A helyi önkormányzat képviselő-testületének nemzeti vagyon ingyenes átadására vonatkozó határozatában meg kell jelölni azt a jogszabályban meghatározott feladatot vagy egyházi hitéleti feladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti."

16. § Az Mötv. 50. §-ában az "a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt" szövegrész helyébe az "a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglalt" szöveg lép.

4. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

17. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nemzeti vagyonba tartozik:)

"g) állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, kivéve, ha a dolog más tulajdonában áll,"

18. § Az Nvtv. 6. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az állam és a helyi önkormányzat közös tulajdonában álló, az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak, egyéb vízi létesítmények és vízi közművek, valamint terek és parkok tulajdonközössége - közös tulajdon megszüntetés jogcímén - megszüntethető. A közös tulajdon megszüntetésére kizárólag az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadának ingyenesen, nyilvántartási értéken a másik tulajdonostárs részére történő átruházásával kerülhet sor, feltéve, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti."

19. § (1) Az Nvtv. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására alapították - az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok, valamint a (8) bekezdés szerinti eset kivételével - gazdasági társaságot nem alapíthat."

(2) Az Nvtv. 8. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Azon gazdasági társaság, amelyben az állam vagy helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - ide nem értve a kockázati tőkebefektetéssel üzletszerűen foglalkozó állami vagy önkormányzati többségi befolyással rendelkező gazdasági társaságokat, valamint azon gazdasági társaságokat, amelyekben a részesedésszerzés fejlesztési célú tőkefinanszírozás útján valósul meg -, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonoson kívül más tulajdonosnak szavazatelsőbbséget vagy más olyan különleges jogot nem biztosíthat, amely a tulajdoni arányoktól eltérő mértékű szavazati jogot eredményez. Az ezzel ellentétes létesítő okiratban lévő vagy más szerződés kikötés semmis."

20. § Az Nvtv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondja."

21. § Az Nvtv. 6. § (1) bekezdésében a "(2) és (3) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2)-(3a) bekezdésben" szöveg lép.

22. § Az Nvtv. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

5. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

23. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság felhívhatja a postai tevékenységet végzőt, a postai szolgáltatót minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság - e törvényben, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott - hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, abban az esetben is, ha az - a minősített adatok kivételével - üzleti titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható."

(2) A Posta tv. 79. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) E törvény a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg."

6. Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény módosítása

24. § Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

7. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

25. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"a) egységes informatikai rendszer: az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagjai, valamint a szövetkezeti hitelintézetek, illetve a Központi Bank ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő részére a Központi Bank irányításával, az Integrációs Szervezet prudenciális kontrollja mellett összeállított és fejlesztett, a Központi Adatfeldolgozó által üzemeltetett adatbázis és ahhoz kapcsolódó egyedi rendszerek együttese;"

(2) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"m) Központi Bank: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatainak ellátásában e törvény felhatalmazása alapján közreműködő, szövetkezeti hitelintézetnek nem minősülő hitelintézet;"

(3) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"v) tőkepozíciója rossz: nem felel meg az Integrációs Szervezet által a 17/C. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően előírt tőkekövetelménynek;"

(4) Az Szhitv. 1. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5b) A szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank az (5a) bekezdés szerinti állományátruházását megelőzően az átruházás szándékát köteles előzetesen bejelenteni a Felügyelet felé, megjelölve az állományátruházás időpontját. Az átvevő hitelintézet a 17/U. § (7)-(9) bekezdés alkalmazásával jogosult az érintett szerződések módosítására azzal, hogy a módosításra a 15. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott üzletszabályzat alkalmazása vagy annak történő megfelelés érdekében is sor kerülhet. Betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány átruházása esetén a Felügyelet által jogszabály alapján a belföldi fizetési rendszerek közvetlen és közvetett résztvevőiről vezetett nyilvántartásban, hitelesítő táblában az átadó hitelintézet mint pénzforgalmi szolgáltató azonosító kódját az átvevő hitelintézet az átruházás időpontjától kezdődően jogosult sajátjaként használni. A Hpt. állományátruházásra vonatkozó szabályainak alkalmazása tekintetében az állományátruházás bejelentésben megjelölt időpontját kell figyelembe venni az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontja helyett."

26. § Az Szhitv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Központi Bank, az MFB, valamint az Integrációs Szervezet tagjai közé felvett személy vagy szervezet."

27. § Az Szhitv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közgyűlés határozatait a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg. A közgyűlésen az MFB - az Integrációs Szervezeti tagságára tekintettel - a szavazatok 51 százalékával rendelkezik, a fennmaradó szavazatok az Integrációs Szervezet további tagjait egymás között egyenlő arányban illetik meg."

28. § (1) Az Szhitv. 11. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Az Integrációs Szervezet igazgatósága meghatározza a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai, valamint azok ellenőrző befolyása alatt működő szervezetek (a továbbiakban: Kapcsolt Vállalkozások) prudens és biztonságos működését szolgáló, a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaira - az MFB kivételével - kötelező irányelveket, valamint a Központi Bank, a szövetkezeti hitelintézetek és a Kapcsolt Vállalkozások e törvényben meghatározott integrációs célok elérését biztosító tevékenységének keretrendszerét (a továbbiakban együtt: irányelvek)."

(2) Az Szhitv. 11. § (1c) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:

(Az Integrációs Szervezet igazgatósága irányelvekben rögzíti különösen)

"g) a Kapcsolt Vállalkozások irányítását, ellenőrzését, átláthatóságát és könyvvizsgálatát, a Kapcsolt Vállalkozásokkal kapcsolatos jelentéstételt, a Kapcsolt Vállalkozások által vállalható kockázatokat és az általuk végezhető tevékenység prudenciális szempontú korlátozásának szabályait;

h) a szövetkezeti hitelintézetek és a Kapcsolt Vállalkozások ellenőrzése és folyamatos felügyelése rendjét, valamint a szövetkezeti hitelintézetek és a Kapcsolt Vállalkozások együttműködési kötelezettségét;

i) a követeléskezelés és a követelések értékesítésének rendjét."

29. § (1) Az Szhitv. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében olyan - az e törvényen és az Integrációs Szervezet szabályzatán és irányelvén alapuló - ellenőrző és felügyelési rendszert működtet, amely lehetővé teszi a szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank, valamint a Kapcsolt Vállalkozások (a továbbiakban együtt: ellenőrzés alá vont szervezet) tevékenységének az integráció keretein belül történő ellenőrzését és folyamatos felügyelését. Az Integrációs Szervezet jogosult ellenőrizni és folyamatosan felügyelni a szövetkezeti hitelintézetnek és a Központi Banknak azon tevékenységét is, amelyet a Hpt., illetve Bszt. szerinti közvetítő útján végez."

(2) Az Szhitv. 11/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A folyamatos felügyelés helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az Integrációs Szervezet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények vizsgálatával és elemzésével valósul meg.

(1b) Az Integrációs Szervezet a folyamatos felügyeléshez szükséges információk beszerzése érdekében az ellenőrzés alá vont szervezet számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő."

(3) Az Szhitv. 11/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ellenőrzés alá vont szervezetet az Integrációs Szervezet az ellenőrzés lefolytatásáról - annak megkezdése előtt legalább tíz nappal - írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti. Folyamatos felügyelés keretében történő eljárás esetén az Integrációs Szervezetet előzetes értesítési kötelezettség nem terheli."

(4) Az Szhitv. 11/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés során tett megállapításait a vizsgálati jelentésben rögzíti. Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés eredményéről - a vizsgálati jelentés elkészítésétől számított 8 napon belül - a vizsgálati jelentés megküldésével értesíti a Felügyeletet. Az Integrációs Szervezet a folyamatos felügyelés keretében tett megállapításokról nem készít vizsgálati jelentést, azonban a megállapításokról - a megtételüktől számított 8 napon belül - értesíti a Felügyeletet."

30. § Az Szhitv. 11/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az integrációs biztos átveszi a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának teljes jogkörét - ideértve a munkáltatói jogok gyakorlását is -, e körben vezető tisztségviselőnek tekintendő."

31. § Az Szhitv. 15. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Központi Bank igazgatósága az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes jóváhagyását követően valamennyi szövetkezeti hitelintézetre vonatkozóan kötelező szabályzatot fogad el)

"e) az egyes pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, valamint befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység általános szerződési feltételeit tartalmazó üzletszabályzatokról."

32. § Az Szhitv. 17/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az egyes szövetkezeti hitelintézetek, valamint a Központi Bank egyedi alapon csak az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően előírt tőkekövetelménynek köteles megfelelni."

33. § (1) Az Szhitv. 17/F. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetben egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) meghaladja az ötven százalékot, akkor az e tulajdonost megillető szavazati arány a mindenkor hatályos tagnyilvántartásban szereplő összes tagot megillető szavazat ötven százaléka."

(2) Az Szhitv. 17/F. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetben egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) meghaladja az ötven százalékot, akkor e tulajdonos jogosult a küldöttgyűlés egy tagját közvetlenül kijelölni. A küldöttgyűlésen az e tulajdonost megillető szavazati arány az összes szavazat ötven százaléka.

(2c) A (2a) és (2b) bekezdésben írt esetekben a többi tagot, illetve küldöttet a fennmaradó szavazatok egymás között egyenlő arányban illetik meg."

34. § (1) Az Szhitv. 17/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szövetkezeti hitelintézet a tudomásszerzéstől számított 45 napon belül, de legkésőbb a mulasztástól számított 90 napon belül köteles megszüntetni a Kapcsolt Vállalkozásban fennálló befolyását, amennyiben a Kapcsolt Vállalkozás nem felel meg az Integrációs Szervezet Kapcsolt Vállalkozásra vonatkozó irányelvében foglaltaknak. Ennek elmulasztása esetén az Integrációs Szervezet a 11/B. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazza."

(2) Az Szhitv. 17/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a tag csak a szövetkezeti hitelintézet tagját hatalmazhatja meg a közgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy egy tag kizárólag egy további tagot képviselhet. A küldött csak a szövetkezeti hitelintézet tagját hatalmazhatja meg a küldöttgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy a meghatalmazott csak egy küldöttet képviselhet."

35. § (1) Az Szhitv. 17/S. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. Az Integrációs Szervezet igazgatósága az előzetes hozzájárulással kapcsolatos döntését a Központi Bank igazgatóságának beleegyezését követően adhatja meg. Az Integrációs Szervezet igazgatóságának meg kell adnia az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését nem veszélyezteti."

(2) Az Szhitv. 17/S. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szövetkezeti hitelintézet tagja az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény szerinti átalakulási terv közlésétől számított 30 napon belül írásban nyilatkozhat arról, hogy a jogutód szövetkezeti hitelintézet tulajdonosává kíván válni. A nyilatkozat megtételének módjáról és határidejéről a szövetkezeti hitelintézet a tagokat az alapszabályban meghatározott módon értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell a figyelmeztetést a nyilatkozat határidőben történő megtétele elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozóan. A tag az átalakulásról véglegesen döntő szavazás megkezdéséig korábbi nyilatkozatát visszavonhatja.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozat hiányában úgy kell tekinteni, hogy a tag nem kíván a jogutód szövetkezeti hitelintézet tulajdonosává válni, amely esetben a tag tagsági jogviszonya az átalakulás cégbírósági bejegyzésének napjával megszűnik. A jogutód szövetkezeti hitelintézet köteles nyilvántartást vezetni a tagnyilvántartással egyező adattartalommal azon tagokról, amelyek tagsági jogviszonya a (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozat hiányában szűnt meg. Azon tag vagyoni hozzájárulásának befizetett összegét, amelynek tagsági jogviszonya a (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozat hiányában szűnt meg, a jogutód szövetkezeti hitelintézet köteles elkülönített számlán tartani mindaddig, amíg a megszűnt tagsági jogviszony alapján az elszámolás meg nem történik.

(8) A nyilatkozatot nem tett tag vagy annak jogutódja (örököse) - az átalakulást követően, de a megszűnt tagsági jogviszony alapján történő elszámolást megelőzően - írásbeli nyilatkozatával igényt tarthat a (7) bekezdés szerinti elkülönített számlán kezelt befizetett vagyoni hozzájárulás - alapszabályban meghatározott mértékű kamattal növelt - összegének részére történő megfizetésére. Ha a nyilatkozatot nem tett tag vagy annak jogutódja (örököse) - az átalakulást követően, de a megszűnt tagsági jogviszony alapján történő elszámolást megelőzően - úgy nyilatkozik, hogy a jogutód szövetkezeti hitelintézet tagjává kíván válni, és esetében teljesülnek a taggá váláshoz szükséges jogszabályban és alapszabályban előírt feltételek, a nyilatkozattétel napjától megilletik a tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek, olyan tartalommal, mintha a tagsági jogviszonya az átalakulást követően folyamatosan fennállt volna.

(9) A szövetkezeti hitelintézet 30 napon belül intézkedik a vagyoni hozzájárulás kifizetéséről vagy a tag felvételéről, kivéve, ha a (8) bekezdésben meghatározott nyilatkozat nem a jogosulttól származik. A nyilatkozattevő jogosult bírósághoz fordulni abban az esetben, ha a szövetkezeti hitelintézet részéről az nyer megállapítást, hogy a nyilatkozatot nem a jogosult tette."

36. § (1) Az Szhitv. 17/U. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A Központi Bank egységes informatikai rendszer kialakításáról szóló szabályzata határozza meg

a) az egységes informatikai rendszer modularitását,

b) az egyes modulok funkcionalitását,

c) az egységes informatikai rendszer szolgáltatói hátterét,

d) az egységes informatikai rendszerhez csatlakozott tagok (a továbbiakban: csatlakozott tagok), valamint a szövetkezeti hitelintézetek vagy a Központi Bank ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmények, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítók, ABAK-ok és ÁÉKBV-alapkezelők (a továbbiakban: hozzáféréssel rendelkező szervezetek) és felhasználóik - szükség szerint - eltérő szintű jogosultságait, valamint

e) az egységes informatikai rendszerre vonatkozó elektronikus információbiztonsági és adatvédelmi követelményeket, valamint a d) pont szerinti szervezetek és személyek által kötelezően megvalósítandó, a rendszer használatához kapcsolódó védelmi intézkedéseket.

(3) Az egységes informatikai rendszerben kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-, fizetési, illetve biztosítási titoknak is minősülő adatokat a csatlakozott tagok és a hozzáféréssel rendelkező szervezetek tevékenységi körük ellátásával összefüggésben - ha az ügyfél nem tett a (3a) bekezdés szerinti korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot -az Integrációs Szervezet adatvédelmi szabályzatában és a Központi Bank (2) bekezdés szerinti szabályzatában foglaltak betartásával, tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönösen megismerhetik, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják, felhasználhatják, módosíthatják és az e törvényben meghatározott feltételek mellett az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik."

(2) Az Szhitv. 17/U. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az ügyfél kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a (3) bekezdés szerinti adattovábbítást. A csatlakozott tagok és a hozzáféréssel rendelkező szervezetek az ügyféllel kötendő szerződés megkötését megelőzően kötelesek az ügyfél részére az e §-ban foglalt közös adatkezelés érdekében történő kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja."

(3) Az Szhitv. 17/U. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződés módosítása esetén a (7) bekezdés c) pontjában foglalt első tájékoztatásban a csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet bemutatja, hogy az ügyfélnek milyen összegű fizetési kötelezettségekkel kellene számolnia a módosítást megelőzően, illetve azt követően hatályos szerződési feltételek figyelembevételével, továbbá, hogy az összehasonlítás alapján a módosítás az ügyfél számára kedvező, közömbös vagy kedvezőtlen. A csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet köteles a tájékoztatásban felhívni a fogyasztó figyelmét a szabályozott fizetési számlaváltás lehetőségére."

(4) Az Szhitv. 17/U. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az egységes informatikai rendszer alkalmazása során a kamatnapok számítása a 15. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott üzletszabályzatok hatálya alá tartozó egyes szolgáltatások tekintetében - az ezen dokumentumokban meghatározott módon - minden szövetkezeti hitelintézet és a Központ Bank vonatkozásában is egységesen történik."

37. § Az Szhitv.

a) 1. § (5a) bekezdésében az " egymás közötti egyesüléséhez" szövegrész helyébe az " egymás közötti egyesüléséhez, szétválásához" szöveg,

b) 11. § (1) bekezdés d) pontjában és 11. § (1c) bekezdés b) pontjában a "meghatározott ellenőrzés" szövegrész helyébe a "meghatározott ellenőrzés és folyamatos felügyelés" szöveg,

c) 11/A. § (3) bekezdésében és 11/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az ellenőrzés során" szövegrész helyébe az "az ellenőrzés vagy a folyamatos felügyelés során" szöveg,

d) 11/A. § (10) bekezdésében az "az ellenőrzés során" szövegrész helyébe az "az ellenőrzés vagy a folyamatos felügyelés során" szöveg és az "az ellenőrzés lefolytatásának" szövegrész helyébe az "az ellenőrzés vagy a folyamatos felügyelés lefolytatásának" szöveg,

e) 11/A. § (13) bekezdésében az "az ellenőrzési eljárás" szövegrész helyébe "az ellenőrzési eljárás vagy a folyamatos felügyelés" szöveg és az "egyes ellenőrzési feladatainak" szövegrész helyébe az "egyes ellenőrzési vagy folyamatos felügyeléssel kapcsolatos feladatainak" szöveg,

f) 15. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "A Központi Bank igazgatósága" szövegrész helyébe az "A Központi Bank" szöveg és az "az Integrációs Szervezet igazgatóságának" szövegrész helyébe az "az Integrációs Szervezet" szöveg,

g) 17/C. § (1) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézet" szövegrész helyébe az "a szövetkezeti hitelintézet, valamint a Központi Bank" szöveg, valamint az "időről időre megállapított" szövegrész helyébe az "időről időre - egységes szempontok szerint - megállapított" szöveg,

h) 17/H. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "egymást követő közgyűlése is határozatképtelen" szövegrész helyébe az "egymást követő közgyűlésén sem született érvényes döntés" szöveg, a "gazdasági társasággá történő átalakulása" szövegrész helyébe a "gazdasági társasággá történő átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnésének elhatározása" szöveg és az "az utóbbi közgyűlés legfeljebb 3 napon belül megismételt közgyűlésén ezen kérdésekben" szövegrész helyébe "az utóbbi megismételt közgyűlést követő legfeljebb 3 napon belül megtartott újabb megismételt közgyűlésen ezen kérdésekben érvényes határozat meghozatalához az újabb megismételt közgyűlésen" szöveg,

i) 17/H. § (5) bekezdés a) pontjában az "a megismételt közgyűlésen" szövegrész helyébe "az újabb megismételt közgyűlésen" szöveg,

j) 17/H. § (5) bekezdés b) pontjában az "a megismételt közgyűlés" szövegrész helyébe "az újabb megismételt közgyűlés" szöveg és a "szavazatával döntés hozható" szövegrész helyébe a "szavazatával érvényes döntés hozható" szöveg,

k) 17/L. § (1) bekezdésében az "a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával, valamint a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben" szövegrész helyébe a "valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával szemben" szöveg,

l) 17/L. § (2) bekezdésében az "az Integrációs Szervezettel" szövegrész helyébe az "az Integrációs Szervezettel - ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértőt is -" szöveg és az "az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatai ellátása," szövegrész helyébe "az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatai ellátása, az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértő az e törvényben meghatározott feladatai ellátása," szöveg,

m) 17/U. § (1) bekezdésében az "az informatikai alkalmazást igénylő tevékenységüket" szövegrész helyébe az "a Központi Bank által meghatározott informatikai alkalmazást igénylő tevékenységüket" szöveg,

n) 17/U. § (4) bekezdésében az "A csatlakozott tagok" szövegrész helyébe az "A csatlakozott tagok, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezetek" szöveg és az "a Központi Bank szabályzatában" szövegrész helyébe az "a Központi Bank (2) bekezdés szerinti szabályzatában" szöveg,

o) 17/U. § (5) bekezdésében az "a csatlakozott tagok" szövegrész helyébe az "a csatlakozott tagok, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezetek" szöveg,

p) 17/U. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az "A csatlakozott tag" szövegrész helyébe az "A csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet" szöveg,

q) 17/U. § (7) bekezdés c) pontjában és a 17/U. § (8) bekezdésében az "a csatlakozott tag" szövegrész helyébe az "a csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet" szöveg

lép.

8. Önkormányzati ingatlan ingyenes egyházi tulajdonba adását segítő rendelkezések

38. § A Csorna 1431 helyrajzi számú, kivett közpark megnevezésű ingatlan tulajdonjogát a tulajdonos helyi önkormányzat a Csornai Premontrei Prépostság javára a Mötv. 108. § (2) bekezdés b) pontja alapján ingyenesen átruházhatja. Az ingyenes átruházás tekintetében az Nvtv. 6. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

9. Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-4. §, a 7. §, a 9. § (1) bekezdése, a 10. § a)-e) és i) pontja, a 11-19. §, valamint a 21-38. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 9. § (2) bekezdése és a 10. § g) pontja 2019. december 31-én lép hatályba.

(4) A 20. § 2019. július 1-jén lép hatályba.

40. § (1) A 14-16. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 17-22. §, a 38. §, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1)-(2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

41. § (1) A 23. § a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 36. § a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2018. évi CXXVIII. törvényhez

Az MFB tv. 1. melléklete a "8. MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság" sorral egészül ki.

2. melléklet a 2018. évi CXXVIII. törvényhez

1. Az Nvtv. 2. melléklet I. pontjában foglalt táblázat a "Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. 100%" sorral egészül ki.

2. Hatályát veszti az Nvtv. 2. melléklet I. pontjában foglalt táblázat "ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft. 100%", a "Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. 50%+1 szavazat" és a "TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. 100%" sora.

3. melléklet a 2018. évi CXXVIII. törvényhez

Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 2. ponttal egészül ki: