18/2018. (II. 14.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. és 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. § Az R1. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

3. § Az R1.

a) 2. §-ában a "táblázat A oszlopában meghatározott ágazaton kívüli" szövegrész helyébe a "4. táblázatban meghatározott ágazaton belüli specializáció" szöveg,

b) 4. § (2a) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében az "ágazaton kívüli" szövegrész helyébe az "ágazaton belüli specializáció" szöveg,

c) 18. § (3) bekezdésében az "Az ágazati szakmai vizsgatárgyak esetén" szövegrész helyébe az "Az Előadóművészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével az ágazati és az ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak esetén" szöveg

lép.

2. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

4. § A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

a) 21. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontjában a "vizsgatárgyak versenyén elért" szövegrész helyébe a "vizsgatárgyak versenyén vagy az Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért",

b) 2. melléklet 3. pont n) alpontjában az "és ágazaton kívüli" szövegrész helyébe az " , ágazaton kívüli vagy ágazaton belüli specializáció"

szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

5. § Ez a rendelet 2020. február 15-én lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 18/2018. (II. 14.) Korm. rendelethez

Az R1. 1. számú melléklet II. pontja a következő 18. alponttal egészül ki:

"18. A/Az..........................................................ismeretek ágazaton belüli specializáció az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti.............ágazathoz tartozik."

2. melléklet a 18/2018. (II. 14.) Korm. rendelethez

1. A R1. 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZE helyébe a következő rendelkezés lép:

"ELSŐ RÉSZ

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI

1. Kötelező vizsgatárgyak

ABCDE
1.A vizsgatárgy neveA vizsga részei
középszintenemelt szinten
2.Magyar nyelv és irodalomírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
3.Nemzetiségi nyelv és
irodalom
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
4.Történelemírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
5.Matematikaírásbeli-írásbeliszóbeli
6.Élő idegen nyelv
vagy
írásbeliszóbeliírásbeli
1. olvasott szöveg
értése
2. nyelvhelyesség
3. hallott szöveg
értése
4. íráskészség
szóbeli
Latin nyelvírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli

2. Választható közismereti vizsgatárgyak

ABCDE
1.A vizsgatárgy neveA vizsga részei
középszintenemelt szinten
2.Élő idegen nyelvírásbeliszóbeliírásbeli
1. olvasott
szöveg értése
2. Nyelv-
helyesség
3. hallott
szöveg értése
4. íráskészség
szóbeli
3.Fizikaírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
4.Kémiaírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
5.Biológiaírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
6.Földrajzírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
7.Ének-zeneírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
8.Vizuális kultúraírásbeligyakorlatigyakorlatiszóbeli
9.Informatikagyakorlatiszóbeligyakorlatiszóbeli
10.Testnevelésgyakorlatiszóbeligyakorlatiszóbeli
11.Filozófiaírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
12.Hittan-szóbeliírásbeliszóbeli
13.Természettudományírásbeliszóbeli--
14.Latin nyelvírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
15.Emberismeret és etikaírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
16.Társadalomismeretírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
17.Ember- és
társadalomismeret, etika
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
18.Drámaírásbeliszóbeli,
gyakorlati
írásbeliszóbeli,
gyakorlati
19.Mozgóképkultúra és
médiaismeret
írásbeli,
gyakorlati
-írásbeli,
gyakorlati
szóbeli
20.Nemzetiségi népismeretírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
21.Célnyelvi civilizáció-szóbeliírásbeliszóbeli
22.Belügyi rendészeti
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
23.Katonai alapismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
24.Utazás és turizmusgyakorlatiszóbeli--
25.Gazdasági ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
26.Judaisztika-szóbeli--
27.Bibliaismeret - Hit
Gyülekezete
-szóbeliírásbeliszóbeli
28.Művészettörténetírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
29.Népművészet-szóbeli-szóbeli
30.Pszichológiaírásbeliszóbeli--

3. Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak

ABCDE
1.A vizsgatárgy neveA vizsga részei
középszintenemelt szinten
2.Egészségügyi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
3.Egészségügyi technikai
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
4.Szociális ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
5.Pedagógiai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
6.Képző- és iparművészeti
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
7.Hang-, film- és
színháztechnikai ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
8.Épületgépészeti ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
9.Kohászati ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
10.Távközlési ismeretekgyakorlatiszóbeligyakorlatiszóbeli
11.Informatikai ismeretekgyakorlatiszóbeligyakorlatiszóbeli
12.Vegyipari ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
13.Vegyész ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
14.Könnyűipari ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
15.Faipari ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
16.Környezetvédelmi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
17.Közgazdasági ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
18.Kereskedelmi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
19.Vendéglátóipari ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
20.Turisztikai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
21.Optikai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
22.Erdészeti és
vadgazdálkodási ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
23.Mezőgazdasági ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
24.Kertészeti és parképítési
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
25.Földmérési ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
26.Élelmiszeripari ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
27.Sport ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
28.Rendészeti és közszolgálati
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
29.Közművelődési ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
30.Vízügyi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
31.Honvédelmi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli

4. Ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak

ABCDEF
1.A vizsgatárgy neveÁgazat
megnevezése
A vizsga részei
középszintenemelt szinten
2.Bányaművelési ismeretekBányászatírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
3.Gázipari és fluidumkitermelési
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
4.Gépgyártás-technológiai
ismeretek
Gépészetírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
5.Mechatronikai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
6.Automatikai és elektronikai
ismeretek
Villamosipar és
elektronika
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
7.Közlekedésautomatikai
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
8.Magas- és mélyépítési ismeretekÉpítőiparírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
9.Út-, vasút- és hídépítési
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
10.Nyomdaipari technikai
ismeretek
Nyomdaiparírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
11.Kiadványszerkesztési ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
12.Autó- és repülőgép-szerelési
ismeretek
Közlekedés-
gépész
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
13.Vasútgépészeti ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
14.Hajózási technikai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
15.Irodai ügyviteli ismeretekÜgyvitelírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
16.Idegennyelvű ügyviteli
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
17.Fodrászati ismeretekSzépészetírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
18.Kozmetikai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
19.Mezőgazdasági és erdészeti
gépésztechnikai ismeretek
Agrárgépészírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
20.Élelmiszeripari gépésztechnikai
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
21.Közúti és légi közlekedési,
szállítmányozási és logisztikai
ismeretek
Közlekedés,
szállítmányozás
és logisztika
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
22.Postaforgalmi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
23.Vasútüzemi közlekedési,
szállítmányozási és logisztikai
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
24.Egyházzenész-ismeretekElőadóművészetírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
25.Gyakorlatosszínész-ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
26.Jazz-zenész-ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
27.Klasszikuszenész-ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
28.Népzenész-ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
29.Szórakoztatózenész-ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
30.Táncos ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
31.Artista ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli

"

2. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az egészségügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az egészségügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek. A feladatok megoldására jellemző az igényes felépítés, logikus gondolkodás.

Az egészségügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e

- a munkáját a jogi és etikai normák betartásával végezni,

- az ápolási folyamat megvalósításában részt venni,

- a munkája során biztonságos és minőségi betegellátást megvalósítani,

- alapápolási tevékenységet végezni, az egyén, a család, illetve a közösség szükségleteinek megfelelően,

- humánus magatartást tanúsítani, empatikus szemléletet közvetíteni,

- a vizsgálatoknál, beavatkozásoknál előkészíteni és segédkezni,

- betegmegfigyelő tevékenységet végezni,

- a hatályos jogszabályokat betartva dokumentációs tevékenységet végezni,

- az ápolás eszközeit adekvátan alkalmazni, karbantartani,

- a sürgősségi eseteket felismerni, az életveszélyt jelentő állapotok ellátásában részt venni,

- munkáját balesetmentesen, a higiéné szabályainak betartásával végezni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás,

- szakszerűség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Egészségügyi alapismeretek
Szakmai etikai és jogi ismeretek
Egészségfejlesztés
Kommunikáció
Szociológia
Pszichológia és pedagógia alapjai
Egészségügyi ellátórendszer
Népegészségügy - környezet-
egészségügy
Az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott etikai és jogi követelmények.
Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők.
Az egészségi állapotot veszélyeztető környezeti tényezők felismerése.
Adekvát, kongruens és hiteles kommunikáció a beteggel és a hozzátartozókkal.
Az egészségügyi ellátórendszer felépítése.
A különböző kultúrkörökből érkező betegek ellátása.
Pedagógiai, pszichológiai alapismeretek alkalmazása az egészségfejlesztésben és a
betegellátásban.
2. Alapápolás
Egészséges ember gondozása
Akadályozott ember gondozása
Csecsemő- és kisgyermekgondozás
Ápolástudomány
Ápolási beavatkozások
Betegmegfigyelés
A csecsemő- és kisgyermekgondozás feladatai.
A beteg állapotváltozásai.
Ápolási feladatok.
A gondozási folyamatok életkor szerinti alkalmazása.
Ápolási-gondozási eszközismeret.
3. Klinikumi ismeretek
Anatómia-élettan
Mikrobiológia-járványtan, általános
kórtan
Gyógyszertani alapismeretek
Belgyógyászat alapjai
Sebészet alapjai
Gyermekgyógyászat alapjai
Diagnosztika alapjai
Terápiás alapismeretek
Elsősegélynyújtás - első ellátás
Az egészséges életvitel kialakításának lehetőségei.
Tünetek, tünetegyüttesek.
A speciális ellátási igényű ember gondozása és rehabilitációja.
Az emberi test felépítése és működése.
Szakszerű elsősegélynyújtás, az elsődleges ellátás.
Segítségnyújtás betegek vizsgálatánál.
A gyógyszerelés irányelvei és szabályai.
A beteg megváltozott szükségletei, a beteg megfigyelése során észlelt tünetek.
Az életet veszélyeztető tünetek, tünetegyüttesek, a szükséges teendők.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Egészségügyi alapismeretek
Szakmai etikai és jogi ismeretek
Egészségfejlesztés
Kommunikáció
Szociológia
Pszichológia és pedagógia alapjai
Egészségügyi ellátórendszer
Népegészségügy - környezet-
egészségügy
Az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott etikai és jogi követelmények.
Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők.
Az egészségi állapotot veszélyeztető környezeti tényezők felismerése.
Adekvát, kongruens és hiteles kommunikáció a beteggel és a hozzátartozókkal.
Az egészségügyi ellátórendszer felépítése.
A különböző kultúrkörökből érkező betegek ellátása.
Pedagógiai, pszichológiai alapismeretek alkalmazása az egészségfejlesztésben és a
betegellátásban.
2. Alapápolás
Egészséges ember gondozása
Akadályozott ember gondozása
Csecsemő- és kisgyermekgondozás
Ápolástudomány
Ápolási beavatkozások
Betegmegfigyelés
A csecsemő- és kisgyermekgondozás feladatai.
A beteg állapotváltozásai.
Ápolási feladatok.
A gondozási folyamatok életkor szerinti alkalmazása.
3. Klinikumi ismeretek
Anatómia-élettan
Mikrobiológia-járványtan, általános
kórtan
Gyógyszertani alapismeretek
Belgyógyászat alapjai
Sebészet alapjai
Gyermekgyógyászat alapjai
Diagnosztika alapjai
Terápiás alapismeretek
Elsősegélynyújtás - első ellátás
Az egészséges életvitel kialakításának lehetőségei.
A tünetek, tünetegyüttesek, szakszerű intézkedés.
A speciális ellátási igényű ember gondozása és rehabilitációja.
Az emberi test felépítése és működése.
Összefüggések felismerése, ok-okozati összefüggések elmagyarázása.
Szakszerű elsősegélynyújtás, az elsődleges ellátás.
Segítségnyújtás betegek vizsgálatánál.
A gyógyszerelés irányelvei és szabályai.
Gondozási feladatok ellátása különböző életszakaszokban, élethelyzetekben.
A beteg megváltozott szükségletei, a beteg megfigyelése során észlelt tünetek.
Az életet veszélyeztető tünetek, tünetegyüttesek, a szükséges teendők.

"

3. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az egészségügyi technikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az egészségügyi technikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az egészségügyi technikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az egészségügyi és technikai ismeretek együttes mérése.

Az egészségügyi technikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a biztonságos munkaeszköz használathoz szükséges ismeretekkel,

- képes-e munkáját balesetmentesen végezni,

- rendelkezik-e elegendő ismerettel a hirtelen egészségi állapotváltozásban vagy életveszélyben lévő embertársa elsősegélyben való részesítéséhez,

- megfelelően tájékozott-e a fogtechnikai fogpótlás készítésének munkamenetével kapcsolatosan,

- rendelkezik-e elegendő ismerettel a fogtechnikai kivehető fogpótlás készítés anatómiai alapjairól,

- képes-e a kivehető fogpótlás elkészítéséhez szükséges anyagok előkészítésére.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e a munkakörére jellemző munkakörnyezet kialakításáról,

- készségszinten képes-e elsősegélyben részesíteni a hirtelen egészségi állapotváltozásban vagy életveszélyben lévő embertársát,

- rendelkezik-e elegendő információval a kivehető fogpótlás készítés anatómiai alapjairól,

- képes-e tudatosan összekapcsolni az anyagismereti és technológiai ismereteit,

- térlátása alapján képes-e szabadkézi- és műszaki rajz értelmezésére, reprodukálására,

- képes-e a kivehető fogpótlás készítésének munkafolyamatait átlátni és szakmai nyelven kommunikálni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- információforrások kezelése,

- ismeretek helyén való alkalmazása, emlékezőképesség (ismeretmegőrzés),

- gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás,

- kézügyesség.

A fent felsoroltak tudásmérése során emelt szinten meg kell győződni arról, hogy a vizsgázó a kognitív, valamint manuális készsége mellett milyen szinten rendelkezik az alábbi affektív kompetenciákkal:

- az információforrások kezelése,

- ismeretek helyén való alkalmazása, emlékezőképesség (ismeretmegőrzés),

- gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás,

- kapcsolatteremtő képesség,

- kézügyesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Munkahelyi egészség és
biztonság
A biztonságos munkavégzés körülményeit meghatározó szabályok.
A fertőtlenítés módszerei, anyagai, technológiái.
Szakszerű elsősegélynyújtás.
2. Szakmai és anatómiai
ismeretek
Általános anatómiai ismeretek.
Ortetikai, protetikai anatómiai ismeretek.
Az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott etikai és jogi
követelmények.
Adekvát, kongruens és hiteles kommunikáció.
Lenyomat értékelés, mintakészítés.
3. AnyagismeretA fogtechnikai fogpótlások alap- és segédanyagai.
4. SzakrajzAz emlékezet utáni anatómiai, szabadkézi és műszaki ábrázolás.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Munkahelyi egészség és
biztonság
A munkahelyek kialakításához a biztonságos munkavégzéshez szükséges
munkajogi, munkavédelmi, egészségügyi, ergonómiai és technológiai
szabályzók.
Biztonságos munkaeszköz használat.
Munkaviszony létesítés.
Az egészségügyi ellátórendszer felépítése.
Az egészségügyi rendszer szabályozása.
Az egészségügyre vonatkozó etikai előírások.
Az egészségügyi kommunikáció formái.
Az ellátás lélektanához kapcsolódó fogalmak és azok tartalma.
Az elsősegélynyújtás szabályai, protokollja és annak végrehajtása.
Az aszepszis, antiszepszis szabályai.
A vállalkozás működtetésének szabályai, dokumentációja, a tisztességes
kereskedés és vállalkozás etikai és minőségügyi keretei.
Az üzletvitelhez szükséges jogszabályok és azok alkalmazása.
A jogforrás fellelhetősége, az adatkezelésre vonatkozó szabályok, azok
érvényesítése a kereskedelmi folyamatokban, az azokra vonatkozó előírások és
szabályok, a kereskedés feltételei és kialakítása, a pénzügyi és számviteli
előírások és azok alkalmazása.
A kereskedelmi folyamatok.
A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs követelmények.
A dokumentumok elkészítésének szabályai.
Az értékesítési folyamatok, a szállítási folyamatok dokumentációs előírásai.
2. Szakmai és anatómiai
ismeretek
A kivehető fogpótlások típusai, feladatai, elkészítési folyamatai, követelményei,
kritériumai a szakmai szabályok és az EU-ajánlások alapján.
A kivehető fogpótlásoknál alkalmazott lenyomatok anatómiai alapjai és
szakmai szempontjai.
A rendelő és a laboratórium kapcsolatának pontos ismerete.
A koponya és a rágószerv anatómiai, élettani összefüggéseinek ismerete
kivehető fogpótlások elkészítése során.
3. AnyagismeretA műanyag alapanyagok, valamint egyéb segédanyagok fizikai és kémiai
tulajdonságai.
A fogtechnikában alkalmazott lenyomat- és mintakészítő anyagok.
4. SzakrajzAz emlékezetből történő anatómiai, szabadkézi és műszaki ábrázolás.

"

4. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző a szakmai ismeretek összetettsége és integrált alkalmazása, komplex problémaelemzés és problémamegoldás, a holisztikus szemlélet érvényesítése.

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgán a vizsgázó összetett szociális műveltségéről ad számot, elsősorban a tananyagban való általános tájékozottság várható el a vizsgázótól.

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e

- a szociális ismeretekre vonatkozó ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt szakmai ismeretekkel, az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerésének képességével,

- a kerettantervben leírt készségekkel és kompetenciákkal,

- a tanult ismeretkörben a problémák felismerésének és megfogalmazásának képességével,

- a segítő tevékenység végzéséhez elegendő információval a társadalom működéséről, társadalmi egyenlőtlenségekről, a szegénység kialakulásáról,

- az egyén társadalmi meghatározottságának, a társadalom ártó-védő hatásainak, a társadalmi helyzet és az egészség összefüggéseit értelmező holisztikus szemlélettel,

- a szociális segítés szakszerű ellátásához szükséges alapvető államigazgatási, jogi, szociális, család- és gyermekjogi, valamint szociálpolitikai ismeretekkel,

- a szociális ellátás rendszerére és a megoldásukra hivatott beavatkozás technikáira, eszközeire, formáira vonatkozó tájékozottsággal,

- az emberek és a társadalmi csoportok működésének megértéséhez elegendő pszichológiai ismertekkel, holisztikus szemlélettel és szakmai személyiséggel,

- az együttműködésről, a konfliktusok kialakulásáról és a konfliktuskezelés módszereiről szóló nélkülözhetetlen ismeretekkel,

- a holisztikus egészségszemlélet kialakításához szükséges ismeretekkel, az emberi test felépítéséről, fejlődéséről, az életkori szakaszokról és azok jellemzőiről, a rendellenes fejlődésre utaló, a kóros állapotot jelző tünetek felismeréséhez szükséges tudással,

- a szakterület munkaköreiben szükséges magatartás, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésének, megerősítésének igényével,

- tudja-e értelmezni

- a szükséges eljárási szabályokat, módszereket, technikákat,

- a szakmai etikai szabályokat,

- az elsősegélynyújtás szabályait.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és szóban való alkalmazása,

- általános ismeretek speciális helyzetekben való alkalmazása,

- információforrások kezelése.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Társadalomismeret elmélete és
gyakorlata
A társadalomban és a szűkebb környezetében érvényesülő társadalmi szabályok,
folyamatok, az előítéletek keletkezésének okai.
A társadalom struktúrája, működésének, mobilitásának jellemzői.
Az egyenlőtlenségek, a szegénység kialakulásának területi és társadalmi okai, dimenziói,
jellemzői és csökkentésük lehetőségei.
A legjellemzőbb társadalmi problémák, a társadalmi integrációt veszélyeztető jelenségek,
valamint az egyenlőtlenség által leginkább sújtott társadalmi csoportok ismérvei.
A társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésének folyamata, mechanizmusai.
Az egyén társadalmi meghatározottságának összefüggései, a társadalom ártó-védő
hatásai.
A család szerepe, funkciója, történelmi változásai, a családi életciklus, életút szakaszai, a
család szocializációs szerepe, az átörökítés összefüggései.
A társadalmi helyzet és az egészség összefüggései.
A szociológiai alapfogalmak, a család és életmód, az értékek és a szocializáció
fogalmának ismerete.
2. Szociálpolitikai, jogi, etikai
ismeretek elmélete és gyakorlata
A szociálpolitika mint önálló diszciplína és a társadalmi integráció megteremtésének és
megőrzésének fogalmai és összefüggései.
A szociálpolitikai intézmények működését meghatározó gyakorlat.
A szociálpolitika alapjai, érdekei.
A szociálpolitika céljai, értékei és dilemmái, a problémának definiált társadalmi
jelenségek és a megoldásukra hivatott állami beavatkozások technikái, eszközei, formái,
ezek kompenzáló hatásának alkalmazása.
Az alapvető állam- és jogtudományi fogalmak, összefüggések.
A szociális szolgáltatások, a gyermekjólét és gyermekvédelem területén érvényesülő
jogszabályok, az alapvető emberi és állampolgári jogok, a közigazgatási eljárás szabályai.
A szociális segítés etikája, problémák megoldására hivatott állami beavatkozás technikái,
eszközeit, formái, ezek kompenzáló hatása.
3. Pszichológiai és pedagógiai
ismeretek elmélete és gyakorlata
A pszichológia és a pedagógia alapfogalmai, a fogalmak értelmezése.
Az emberi pszichikum, a személyiség összetettsége.
A személyiségfejlődés és a társas érintkezés alapvető folyamatai, összefüggései.
A különböző életkori szakaszok testi, lelki, szociális jellemzői.
A pszichológiai és szociálpszichológiai folyamatok és módszerek.
A konfliktusok fajtái és a konfliktuskezelés módszerei.
Az önismeret forrásai, az énvédő technikák, a lelki egészség megőrzésének módszerei.
A kommunikáció csatornái, jellemzői és a segítő beszélgetés jellemzői.
A gyermekek fejlődésének lelki és szociális szakaszainak bemutatása és jellemezése.
4. Egészségügyi alapismeretekAz egészség holisztikus értelmezése.
A betegmegfigyelés szempontjai.
A betegségek tünetei.
A tünetek enyhítésének technikái.
Az emberi test felépítése, szerveződése, szintjei, a szervrendszerek felépítése, működése.
A gyermek biológiai fejlődését meghatározó tényezők, életkori szakaszok és azok
jellemzői, a rendellenes fejlődésre utaló kóros állapotot jelző tünetek.
A leggyakoribb gyermekbetegségek és azok tünetei.
A gondozás és a betegellátás laikus módszerei.
A közvetlen életveszélyes állapot, az elemi elsősegélynyújtás módszerei.
5. Népegészségügyi ismeretekAz alapvető népegészségügyi fogalmak, összefüggések.
A társadalmi helyzet és az egészség összefüggései.
Az egészségmegőrzés legfontosabb módszerei és technikái.
A védőoltások jelentősége, a magyarországi oltási rend jellemzői.
Az egészségtudatos magatartás jelentősége.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Társadalomismeret elmélete és
gyakorlata
A társadalomban és az egyén szűkebb környezetében érvényesülő társadalmi szabályok,
folyamatok, az előítéletek keletkezésének okai.
A társadalom struktúrája, működésének, mobilitásának jellemzői. Az egyenlőtlenségek, a
szegénység kialakulásának területi és társadalmi okai, dimenziói, jellemzői és
csökkentésük lehetőségei.
A legjellemzőbb társadalmi problémák, a társadalmi integrációt
veszélyeztető jelenségek, valamint az egyenlőtlenség által leginkább sújtott társadalmi
csoportok ismérvei.
A társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésének folyamata, mechanizmusai.
Az egyén társadalmi meghatározottságának összefüggései, a társadalom ártó-védő
hatásai.
A család szerepe, funkciója, történelmi változásai, a családi életciklus, életút szakaszai, a
család szocializációs szerepe, az átörökítés összefüggései.
A társadalmi helyzet és az egészség összefüggései.
A szociológiai alapfogalmak, a család és életmód, az értékek és a szocializáció
fogalmának ismerete.
A szociológia alapvető technikái és módszerei.
2. Szociálpolitikai, jogi és etikai
ismeretek elmélete és gyakorlata
A szociálpolitika mint önálló diszciplína és a társadalmi integráció megteremtésének és
megőrzésének fogalmai és összefüggései.
A szociálpolitikai intézmények működését meghatározó gyakorlat. A szociálpolitika
alapjai, érdekei és az ideológiák összefüggései.
A szociálpolitika céljai, értékei és dilemmái, a problémának definiált társadalmi
jelenségek és a megoldásukra hivatott állami beavatkozások technikái, eszközei, formái.
Az alapvető állam- és jogtudományi fogalmak, összefüggések.
A szociális szolgáltatások, a gyermekjólét és gyermekvédelem területén érvényesülő
jogszabályok, az alapvető emberi és állampolgári jogok, a közigazgatási eljárás szabályai.
A szociális segítés etikája.
3. Pszichológiai és pedagógiai
ismeretek elmélete és gyakorlata
A pszichológia és a pedagógia alapfogalmai.
Az emberei pszichikum, a személyiség összetettsége.
A személyiségfejlődés és a társas érintkezés alapvető folyamatai, összefüggései.
A különböző életkori szakaszok testi, lelki, szociális jellemzői.
A pszichológiai és szociálpszichológiai folyamatok és módszerek.
A konfliktusok fajtái és a konfliktuskezelés módszerei.
Az önismeret forrásai, az énvédő technikák.
A kommunikáció csatornái, jellemzői és a segítő beszélgetés jellemzői.
A gyermekek fejlődésének lelki és szociális szakaszainak bemutatása és jellemezése.
4. Egészségügyi alapismeretekAz egészség holisztikus értelmezése.
A betegmegfigyelés szempontjai.
A különböző betegségek okai és a betegségek tünetei.
A tünetek enyhítésének technikái és módszerei.
Az emberi test felépítése, szerveződése, szintjei, a szervrendszerek felépítése, működése
és működésének szabályozási szintjei.
A gyermek biológiai fejlődését meghatározó tényezők, életkori szakaszok és azok
jellemzői, a rendellenes fejlődésre utaló kóros állapotot jelző tünetek.
A leggyakoribb gyermekbetegségek és azok tünetei.
A gondozás és a betegellátás laikus módszerei.
A közvetlen életveszélyes állapot, az elemi elsősegélynyújtás módszerei.
5. Népegészségügyi ismeretekAz alapvető népegészségügyi fogalmak, összefüggések.
A társadalmi helyzet és az egészség összefüggései.
Az egészségmegőrzés legfontosabb módszerei és technikái.
A védőoltások jelentősége, a magyarországi oltási rend jellemzői és a védőoltásokat
kísérő tünetek, esetleges szövődmények.

"

5. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"PEDAGÓGIAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A pedagógiai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A pedagógiai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A pedagógiai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- tájékozott-e a pedagógiai alapfogalmak tekintetében,

- elsajátította-e a neveléselmélet alapjait,

- ismeri-e a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kapcsolatos alapfogalmakat,

- képes-e alapvető pedagógiai helyzeteket kezelni,

- képes-e segítséget nyújtani köznevelési intézményekben gondozási feladatokban, kötött, valamint szabadidős tevékenységekben,

- tájékozott-e az oktatás szakmacsoportos tárgyainak ismeretanyagában,

- tudja-e alkalmazni a pedagógiai, pszichológiai fogalmakat,

- rendelkezik-e megfelelő problémamegoldó képességgel,

- rendelkezik-e korszerű pedagógiai szemlélet- és gondolkodásmóddal, mely lehetővé teszi számára a különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális gondozási igények, a nevelés körébe tartozó különböző alapproblémák felismerését,

- tájékozott-e az alapvető egészségnevelési, egészségvédelmi ismeretekben,

- képes-e pedagógiai szituációkban szerzett tapasztalatai és elméleti ismeretei integrálására,

- fel tudja-e használni ismereteit önmaga és mások viselkedésének elemzésére,

- nevelési szituációban tudatosan tudja-e alkalmazni kommunikációs ismereteit,

- képes-e konfliktusok humanista értékrendet közvetítő megoldására.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- képes-e jelenségek közötti összefüggések felismerésére, értelmezésére,

- képes-e megfigyelt jelenségeket, nevelési helyzeteket korábbi tapasztalatai és elméleti ismeretei birtokában értékelni, azokkal kapcsolatban szakmai ítéletet alkotni,

- képes-e egy adott helyzetet, jelenséget tágabb összefüggésben vizsgálni,

- pedagógiai szituációkban szerzett tapasztalatai és elméleti ismeretei birtokában képes-e a társadalomban megfigyelhető, a neveléssel összefüggő jelenségekre reflektálni, rendelkezik-e korszerű pedagógiai szemlélet- és gondolkodásmóddal, mely lehetővé teszi számára a különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális gondozási igények, a nevelés körébe tartozó különböző alapproblémák felismerését.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- információk feldolgozása,

- ismeretek alkalmazása,

- eszközhasználat,

- helyzetfelismerés,

- rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. A nevelés elmélete
1.1. Általános pedagógiaA pedagógia tárgya, célja, feladata, tudományközi kapcsolatai.
Az adottság, képesség, jártasság, készség fogalma.
1.2. A nevelési folyamat, a nevelés
cél-, feladat- és eszközrendszere
A nevelés fogalma.
A nevelési cél.
A személyiség fejlődését meghatározó biológiai tényezők és a környezeti nevelési
hatások kölcsönhatása.
Az adottság, a rátermettség, a hajlam, a temperamentum, az érdeklődés, a képesség, a
tehetség, a kreativitás fogalma.
A nevelési folyamat.
Az érték és a norma a nevelés folyamatában.
A nevelés feladat- és eszközrendszere.
A nevelés, a személyiségfejlesztés fő területei.
A nevelési cél és a nevelés eszközrendszere.
1.3. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - a nevelés
módszerei
A nevelési módszer fogalma, típusai.
A nevelési módszer kiválasztásának szempontjai.
A nevelő mint modell.
A vezetési stílusok.
1.4. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - a nevelés
színterei, szervezeti formái
A nevelési színterek.
A szocializáció fogalma, színterei.
A szocializáció és a nevelés kapcsolatrendszere.
A család, a családi nevelés.
A köznevelés intézményei.
A család és az intézmény közötti kapcsolattartás, együttműködés formái.
1.5. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - fő tevékenységi
formák
A nevelés fő tevékenységi formái: gondozás, szabadidős tevékenységek, játék;
gyermekmunka; tanulás-tanítás.
A kisgyermekkorú és az óvodáskorú gyermek fő tevékenységformái.
A szabadidő fogalma, típusai.
A különböző életkorokra jellemző szabadidős tevékenységek.
A játék fogalma, fajtái, feltételei.
A különböző életkorok jellemző játéktevékenységei.
A gyermekmunka jelentősége, jellemzői.
A tanulás, a tanítás, az oktatás, az ismeret, a tudás, a jártasság, a készség és a képesség
fogalma.
A nevelés, az oktatás és a képzés kapcsolata.
1.6. Különleges bánásmódot
igénylő gyermekek
A nevelési nehézség.
SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő fogalma.
Hátrányos helyzet fogalma.
Halmozottan hátrányos helyzet fogalma.
Szegregáció, integráció, inklúzió.
A tehetséges gyermek nevelésének-oktatásának sajátosságai.
2. Nevelési gyakorlat
2.1. Gondozási tevékenységA gyermekek gondozásának alapjai, szabályai.
Higiénés és önkiszolgálási tevékenységek.
2.2. A gyermek megismeréseA gyermek megismerésének lehetőségei.
A megfigyelés.
A szociometria.
A gyermek fejlettségének mutatói.
A személyiség fejlődését meghatározó biológiai tényezők és a környezeti nevelési
hatások megnyilvánulásai.
A harmonikus mozgásfejlődés feltételei.
A gyermek mozgásfejlődésének sajátosságai, lépései.
2.3. A gyermek tevékenységének
megfigyelése, problémahelyzetek
elemzése
A játék, munka, tanulás kapcsolata a nevelési gyakorlatban.
A viselkedést kiváltó és fenntartó okok.
Motiváció, aktiválás.
A játék, a szabadidős tevékenységek feltételei, irányítása.
A pedagógus és a gyermek, valamint a tanuló együttműködése.
3. Gondozás és egészségnevelés
3.1. EgészségvédelemAz egészség, az egészségvédelem, az egészségnevelés fogalma, célja, feladatai.
Az egészségnevelés feladatai, területei a különböző életszakaszokban.
A gyermek, a tanuló testi szükségletei.
A táplálkozás egészségtana.
A helyes életritmus.
A pihenés és a mozgás szerepe.
3.2. Személyi gondozásA gondozás fogalma és területei.
A gondozás szerepe az egyes életszakaszokban.
A gondozás szerepe a nevelési folyamatban.
A gyermekek, a tanulók higiénés szokásai.
A beteg gyermek, tanuló.
Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló személyi gondozásának
speciális kérdései.
4. Kommunikáció és
konfliktuskezelés
4.1. Kommunikációs alapismeretekA kommunikáció fogalma, funkciói.
A közvetlen emberi kommunikáció csatornái.
A verbális kommunikáció.
A nonverbális kommunikáció.
A kommunikációs technikák.
Az eredményes közlés folyamata, feltételei.
A kommunikáció hatékonyságát fokozó tényezők.
A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályai.
A közvetett kommunikáció formái.
4.2. A konfliktus, konfliktuskezelésA konfliktus fogalma, a konfliktusok fajtái.
A konfliktuskezelési stratégiák.
Az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatása.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. A nevelés elmélete
1.1. Általános pedagógiaA pedagógia tárgya, célja, feladata, tudományközi kapcsolatai, a tudományosság
kritériumai.
Az adottság, képesség, jártasság, készség fogalma.
A pedagógia módszerei.
1.2. A nevelési folyamat, a nevelés
cél-, feladat- és eszközrendszere
A nevelés, nevelhetőség fogalma.
A nevelési cél.
A nevelési cél fogalmának változásai a különböző társadalmakban.
A nevelési célok összefüggése, szerepük a személyiség fejlődésében.
A nevelhetőség kérdéséről szóló álláspontok.
A nevelés jelentősége az egyén és a társadalom szempontjából.
A személyiség fejlődését meghatározó tényezők.
Az adottság, a rátermettség, a hajlam, a temperamentum, az érdeklődés, a képesség, a
tehetség, a kreativitás fogalma.
A nevelési folyamat.
Az érték és a norma a nevelés folyamatában.
A nevelési cél és a nevelés feladat- és eszközrendszere.
A nevelés, a személyiségfejlesztés fő területei.
Az emberi szükségletek rendszere, hierarchiája.
1.3. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - a nevelés
módszerei
A nevelési módszer fogalma, típusai, alkalmazásának lehetőségei.
A nevelési módszer kiválasztásának szempontjai.
A nevelési módszerek alkalmazási lehetősége, szabályai.
Az eredményesség gátjai.
A nevelő mint modell.
A vezetési stílusok.
A vezetési stílusok hatása a személyiség fejlődésére.
1.4. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - a nevelés
színterei, szervezeti formái
A nevelési színterek.
A nevelés társadalmi jellege.
A szocializáció fogalma, színterei.
A szocializáció és a nevelés kapcsolatrendszere.
A szociális tanulás formái.
A család, a családi nevelés.
A köznevelés intézményei.
Az elsődleges és másodlagos színterek kapcsolata.
A család és az intézmény közötti kapcsolattartás, együttműködés formái.
A társas kapcsolatok humanista értékei (tolerancia, bizalom, empátia).
1.5. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - fő tevékenységi
formák
A nevelés fő tevékenységi formái: gondozás, szabadidős tevékenységek, játék;
gyermekmunka; tanulás-tanítás.
A kisgyermekkorú és az óvodáskorú gyermek fő tevékenységformái.
A szabadidő fogalma, típusai, szerepe az egyén és a közösség életében.
A közművelődési intézmények szerepe.
A különböző életkorokra jellemző szabadidős tevékenységek.
A játék fogalma, fajtái, feltételei.
A játékfejlődés szakasza.
A játék irányítása.
A különböző életkorokra jellemző játéktevékenységek.
A gyermekmunka jelentősége.
A gyermekmunka fajtái.
A nevelés, az oktatás és a képzés kapcsolata.
A tanulás, a tanítás, az oktatás, az ismeret, a tudás, a jártasság, a készség, a képesség
fogalma.
1.6. Különleges bánásmódot
igénylő gyermekek
A nevelési nehézség.
SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő fogalma.
Hátrányos helyzet fogalma.
Halmozottan hátrányos helyzet fogalma.
Szegregáció, integráció, inklúzió.
Az együttnevelés előnyei, nehézségei.
A tehetséges gyermek nevelésének-oktatásának sajátosságai.
2. Nevelési gyakorlat
2.1. Gondozási tevékenységA gyermekek gondozásának alapjai, szabályai, pszichológiai szempontjai.
Higiénés és önkiszolgálási tevékenységek.
2.2. A gyermek megismeréseA gyermek megismerésének módszerei.
A megfigyelés.
A szociometria, a szociogram.
A gyermek fejlettségének mutatói.
A személyiség fejlődését meghatározó biológiai tényezők és a környezeti nevelési
hatások megnyilvánulásai.
A harmonikus mozgásfejlődés feltételei.
A gyermek mozgásfejlődésének sajátosságai, lépései.
Mozgásos tevékenység irányítása.
2.3. A gyermek tevékenységének
megfigyelése, problémahelyzetek
elemzése
A játék, munka, tanulás kapcsolata a nevelési gyakorlatban.
A viselkedést kiváltó és fenntartó okok.
Motiváció, aktiválás.
Motiváció a különböző életszakaszokban.
A játék, a szabadidős tevékenységek feltételei, irányítása.
A pedagógus és a gyermek, a tanuló együttműködése.
A gyermek tevékenységének elemzése.
A megfigyelt jelenségek mögött álló tények, érzelmek.
3. Gondozás és egészségnevelés
3.1. EgészségvédelemAz egészség, az egészségvédelem, az egészségnevelés fogalma, célja, feladatai.
Az egészségvédelem és a nevelés kapcsolata.
Az egészségnevelés feladatai, területei a különböző életszakaszokban.
A gyermek, a tanuló testi szükségletei.
A táplálkozás egészségtana, pszichés hatások az étkezésben.
A helytelen táplálkozás.
A helyes életritmus.
A mozgásszegény életmód és az egészség összefüggései.
A nevelő szemléletformáló hatása.
3.2. Személyi gondozásA gondozás fogalma és területei.
A gondozás szerepe az egyes életszakaszokban.
A gondozás szerepe a nevelési folyamatban.
A gyermekek, a tanulók higiénés szokásai.
A beteg gyermek, tanuló igényei.
A nevelési intézmények feladatai, a helyes nevelői magatartás.
Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló személyi gondozásának
speciális kérdései.
4. Kommunikáció és
konfliktuskezelés
4.1. Kommunikációs alapismeretekA kommunikáció fogalma, funkciói.
A közvetlen emberi kommunikáció csatornái: a verbális és a nonverbális kommunikáció.
A kommunikáció hatékonyságát fokozó tényezők.
Az eredményes közlés folyamata, feltételei, kommunikációs gátak.
A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályai.
A hatékony nevelői kommunikáció.
A közvetett kommunikáció formái.
A tömegkommunikáció.
Infokommunikációs eszközök hatása.
4.2. A konfliktus, konfliktuskezelésA konfliktus fogalma, háttere, a konfliktusok fajtái, okai.
Az egyes konfliktuskezelési stratégiák előnyei, hátrányai.
Az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatása.
A konfliktusok hatása az interperszonális kapcsolatokra.

"

6. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A képző- és iparművészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A képző- és iparművészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja középszinten annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e olyan vizuális ismeretekkel, ábrázolási és szakmai tapasztalatokkal, amelyek alapján képes reprodukáló kivitelezési munkák elvégzésére a képző- és iparművészet területén,

- képes-e felismerni a különböző művészettörténeti korszakokból fennmaradt műemlékek, művészeti alkotások jellegzetes vonásait, készítésének technikáit,

- elsajátította-e a képző- és iparművészeti szakmai munkavégzéshez szükséges alapvető tervezési ismereteket,

- képes-e a képző- és iparművészet szakmai elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait az adott feladatoknak megfelelően alkalmazni,

- szert tett-e kellő gyakorlati tapasztalatra, amellyel egyszerű technológiai feladatokat el tud végezni.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a forma- és térábrázolás terén olyan szintű tapasztalattal, amely képessé teszi összetettebb ábrázolási feladatok önálló megoldására,

- tisztában van-e a vizuális nyelv alapfogalmaival, annak szakmai vonatkozásaival,

- képes-e a művészettörténet különböző korszakait és stílusirányzatait felismerni, adott szempontok alapján önállóan elemezni,

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányok folytatásához szükséges önálló információgyűjtési és véleményalkotási képességgel, egyéni látásmóddal.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai képességekkel, kompetenciákkal:

- művészettörténeti korok, műalkotások elemzése, értelmezése,

- szabadkézi rajzolás, festés, térkonstrukciók alakítása,

- szakműhely vagy műterem szakszerű használata,

- kreativitás, ötletgazdagság,

- gyakorlatias feladatértelmezés,

- manuális és digitális prezentáció készítése.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. MűvészettörténetMűvészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok ismerete az ókori
kultúráktól a 19. század művészetéig.
2. Rajz, festés gyakorlatA látvány ábrázolása, rajzi-festői megjelenítése.
Különböző ábrázolási módok és technikák alkalmazása.
Az arányok, a kompozíció törvényszerűségeinek ismerete és alkalmazása.
A perspektíva szabályainak ismerete és alkalmazása.
Tárgyábrázolás és térábrázolás gyakorlata.
Az emberi figura felépítésének ismerete, arányos megjelenítése.
A fény-árnyék viszonyok megjelenítése, tónusos rajzok készítése.
A színek törvényszerűségeinek ismerete.
Festési és más színes technikák elsajátítása.
3. Tervezés és gyakorlatSzakmai tervek, vázlatok, makettek, digitális modellek vagy munkanaplók,
koncepciótervek készítése.
Munkafolyamatok időbeli ütemezése.
Szakmai kivitelezési feladatok elvégzése.
Szakmai feladatok elkészítése, installálása.
Szakmai munkák dokumentálása, archiválása és a prezentációkészítés folyamata.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. MűvészettörténetMűvészettörténeti korszakok, művészeti stílusok társadalmi, kultúratörténeti hátterének
ismerete a 19. század végéig.
A különböző korok műemlékeinek és alkotásainak történeti és stíluselemzése, önálló
értelmezése.
Összehasonlító elemzések a klasszikus korszakok és alkotások körében.
2. Rajz, festés gyakorlatA vizuális alapismeretek szerepe az ábrázolás gyakorlati folyamatában.
A látvány értelmezése, rajzi-festői megjelenítése.
A látványelemek célzott felhasználása a kifejezési szándék szerint.
Az ábrázolás eszköztárának tudatos használata, a formai megjelenítés, az arányok, a
kompozíció és az ábrázolási módok összehangolt alkalmazása.
Térábrázolási rendszerek ismerete, a perspektivikus megjelenítés alkalmazása.
A tárgyábrázolás és térábrázolás különböző megközelítései, az absztrakció lehetőségei.
Az épített külső és belső környezet megjelenítése.
Az emberi test arányainak, egyedi karakterjegyeinek megjelenítése.
Az ábrázolás egyedi lehetőségeinek hangsúlyozása.
A fény-árnyék viszonyok leképezése, a tónusok következetes ábrázolása.
A színek és színkontrasztok tudatos alkalmazása.
Az ábrázolási technikák cél szerinti alkalmazása.
3. Tervezés és gyakorlatInspirációs források gyűjtése, rendszerezése és felhasználása.
A tervezői, alkotói döntés szerinti szakmai tervek, koncepciótervek, munkanaplók,
vázlatok, makettek vagy digitális modellek készítése.
A kivitelezés munkafolyamatainak előkészítése és időbeli ütemezése.
Önálló tervezői feladatmegoldások, illetve alkotói véleményformálás megjelenése.
Szakmai feladatok végig vitele és installálása.
Komplex prezentáció készítése a tervezési és kivitelezési munkák bemutatására.

"

7. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A hang-, film- és színháztechnikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A hang-, film- és színháztechnikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A hang-, film- és színháztechnikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga feladatai a szakmai ismeretek és gyakorlati tapasztalatok alkalmazási képességének mérését célozzák.

A hang-, film- és színháztechnikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e olyan audiovizuális ismeretekkel, amelyek alapján képes reprodukáló művészeti munkák elvégzésére a médiaművészetek területén,

- rendelkezik-e az igényes szakmai munkavégzéshez szükséges művelődéstörténeti, művészetelméleti ismeretekkel,

- képes-e a szakmai elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait az adott feladatoknak megfelelően alkalmazni,

- szert tett-e kellő gyakorlati tapasztalatra, amellyel egyszerű technológiai feladatokat el tud végezni,

- felkészült-e a további szakmai képzésre.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelvi- és beszédkészség,

- áttekintő és értelmező képesség,

- körültekintés, elővigyázatosság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Hangművészeti, zenei
alapismeretek
A médiaművészetek hangzó formáinak értékeléséhez szükséges zeneelméleti és
hangtechnikai alapokban szerzett ismeretek.
2. Munkakörnyezeti ismeretekA médiaművészeti munkafajták ismerete, a munkahelyi környezet gazdasági, technikai és
művészeti munkakörei és hierarchiája.
3. Digitális művészeti gyakorlatokAz elektronikus médiaművészeti munkafolyamatok digitális eszközrendszerének
ismerete, használata.
Az alapvető szoftverek és programok alkalmazása, amelyek a hang-, film- és
színháztechnika világában a munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek.
Önálló munkavégzés audiovizuális környezetben stábtagok instrukciói alapján.
4. Multimédia gyakorlatokA különféle hangforrások és hangszerek biztos felismerése.
Stábmunka környezetben biztos helyzetfelismerés, feladatmeghatározás, tájékozódás.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Hangművészeti, zenei
alapismeretek
A hallás és látás útján ható művészetek, az azokból megszerezhető információk,
zeneelméleti és hangtechnikai alapokban szerzett ismereteik.
2. Munkakörnyezeti ismeretekA munkahelyi környezet gazdasági, technikai és művészeti munkakörei és hierarchiája.
3. Digitális művészeti gyakorlatokA számítástechnikai eszközökkel a gyakorlati helyzetekben megfelelően bánás.
Az alapvető szoftverek és programok alkalmazása, amelyek a hang-, film- és
színháztechnika világában a munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek.
4. Multimédia gyakorlatokA különféle hangforrások és hangszerek biztos felismerése.
A hangosítási feladatokban megfelelő szintű gyakorlati tapasztalat.

"

8. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"ÉPÜLETGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az épületgépészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az épületgépészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az épületgépészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e az

- épületgépészeti csővezeték-szerelési ismeretek,

- épületgépészeti rendszerismeret,

- épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok,

- elektrotechnikai- és irányítástechnikai alapok

témaköröket illetően,

- rendelkezik-e elég információval e területekről ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni különböző épületgépészeti tevékenységek szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- tudja-e alkalmazni munkája során az épületgépészeti tevékenységet érintő jogszabályokat,

- képes-e az épületgépészet alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani az épületgépészet területén,

- képes-e épületgépészeti alapszámításokat elvégezni, méréseket ismertetni,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- ismeri-e az ide vonatkozó szakmai szabályokat, és megfelelően tudja-e beépíteni azokat a mindennapos munka során.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai kifejezőkészség,

- műszaki rajz olvasási és készítési készség,

- gyakorlatias feladatértelmezés,

- pontosság, kézügyesség,

- körültekintés, elővigyázatosság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Csőszerelés előkészítéseA munkavégzéshez szükséges műszerek, szerszámok, mérőeszközök megfelelő
használatának ismerete.
Mérés, ellenőrzés, tűrés fogalmaihoz kapcsolódó ismeretek.
Kézi és gépi fémmegmunkálás elmélete és gyakorlati ismeretek.
Fémes anyagok és műanyagok anyagismerete.
2. Vezetékhálózat kialakításaA gyakorlatban alkalmazott csőszerelési technológiák ismerete.
Oldható és nem oldható kötések kialakításának technológiai ismeretei.
Hőtágulás, tömítés, korrózióvédelem ismeretei.
Szerelő kőműves munkák technológiáinak ismerete.
3. Csőhálózat üzembe helyezéseA munkavégzéshez szükséges dokumentumok, rajzok készítése, értelmezésének módjai.
A munkavégzéshez szükséges műszerek, szerszámok, mérőeszközök megfelelő
használatának ismerete.
A csőhálózatok üzembe helyezésének elmélete és gyakorlati ismeretek.
A csőhálózat mérési és beszabályozási műveleteinek alapismeretei.
A nyomáspróba és a tömörség ellenőrzés végrehajtásának ismerete.
4. Épületgépészeti alapfogalmakHőtani alapismeretek.
Tüzeléstechnikai ismeretek.
Nyomás fogalmi ismeretei épületgépészet területén.
Egyszerű áramlástani szakmai számítások elvégzése és a kapott eredmények értelmezése.
Hőszükséglet számítás alapismeretei.
5. Épületgépészeti dokumentációkAz épületgépészeti dokumentációk tervjelképei, az alaprajzok, csőtervek ismerete.
Az épületgépészeti szerelvények fajtái, beépítési lehetőségeinek ismerete.
A műszaki leírás bemutatása, alkalmazása és értelmezése.
Szakágankénti vízellátás-csatornázás, gázellátás, központi fűtés, hűtés lég- és
klímatechnika, a rendszerek, rendszerelemek alkalmazása és értelmezése.
6. Épületgépészeti rendszerelemekAz épületgépészeti szerelvények fajtái, részei, működési jellemzőinek ismerete.
A különféle tüzelőanyaggal üzemelő, hőtermelő berendezések szerelési előírásainak
bemutatása.
7. Épületgépészeti
munkabiztonsági és
környezetvédelmi feladatok
Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolása.
A megfelelő munkakörnyezet megteremtéséhez, a biztonságos munkafolyamatok
megtervezéséhez tartozó tűz- és környezetvédelmi előírások ismerete.
Kézi és gépi anyagmozgatási ismeretek.
Tűzvédelmi előírások, munkavégzés biztonságtechnikai ismerete.
8. ElektrotechnikaElektrotechnikai alapfogalmak ismerete.
Villamos mérések: villamos feszültség, áramerősség, villamos teljesítmény mérésének
ismerete.
9. IrányítástechnikaAz irányítástechnika alapjainak ismerete.
Vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Csőszerelés előkészítéseA csőszerelés előkészítési és csőszerelési technológiai ismeretei.
A munkavégzéshez szükséges dokumentumok, rajzok készítése, értelmezése, magabiztos
alkalmazása.
Az előkészítéshez szükséges műszerek, szerszámok, mérőeszközök használatának
ismerete.
2. Vezetékhálózat kialakításaA vezetékek kialakításnak elméleti és gyakorlati ismeretei.
A munkavégzéshez szükséges dokumentumok, rajzok elkészítése és értelmezése.
A csövezéshez használt anyagok, azok tulajdonságai, alakíthatóságuk, illetve az ezekhez
használt segédeszközök ismerete.
3. Csőhálózat üzembe helyezéseA csőhálózatok üzembe helyezésének elmélete és gyakorlati ismeretei.
A csőhálózat mérési és beszabályozási műveleti alapjainak ismerete.
A nyomáspróba és a tömörség ellenőrzés elméleti törvényszerűségeinek ismerete.
Az üzembe helyezés dokumentációs ismeretei.
4. Épületgépészeti alapfogalmakSzakáganként vízellátás-csatornázásban, gázellátásban, központi fűtés, hűtés lég- és
klímatechnikában, a rendszerek, rendszerelemek és a készülékek szerelési beépítési
előírásainak alkalmazása és értelmezése.
Az ide vonatkozó alapvető fizikai szabályok ismerete.
Számítások elvégzése, a kapott eredményeknek, vagy gyártók által közölt
terméktulajdonságoknak, illetve gyártmánykatalógusok leírásainak értelmezése.
5. Épületgépészeti dokumentációkA csőhálózati vezetékek, szerelvények, berendezések ábrázolása, rajzjeleinek ismerete
szakáganként.
Az épületgépészeti dokumentációk tervjelképei, az alaprajzok, csőtervek ismerete.
Műszaki leírás és költségvetés készítése, alkalmazása és értelmezése.
Munkahelyi dokumentációk elkészítésének ismerete.
6. Épületgépészeti rendszerelemekA szelepek, csapok, tolóelemek fajtái, részei, működési jellemzői, beépítési
lehetőségeinek ismerete.
Különféle tüzelőanyaggal üzemelő, hőtermelő berendezések elhelyezési előírásai, a
levegőellátás és égéstermék elvezetés előírásainak ismerete.
7. Épületgépészeti
munkabiztonsági és
környezetvédelmi feladatok
Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolásával kapcsolatban a helyes
munkaeszközök kiválasztása.
A megfelelő munkakörnyezet megteremtéséhez, a biztonságos munkafolyamatok
megtervezéséhez, a tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembevételéhez szükséges
alapismeretek.
A figyelmetlenségből eredő sérülések, balesetek és egészségkárosodás megelőzése,
illetve a véletlen balesetekből eredő károk minimalizálásának lehetőségei.
8. ElektrotechnikaAz elektrotechnikai fogalmak elméleti alapjainak ismerete.
Villamos mérések: elektromos feszültség, áramerősség, teljesítmény mérésének elméleti
alapjai és gyakorlati megoldásainak ismerete.
9. IrányítástechnikaIrányítástechnikai alapok elméleti ismeretei.
Vezérlés- és szabályozástechnika elméleti és gyakorlati ismeretei.

"

9. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím KOHÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"KOHÁSZATI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kohászati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A kohászati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A kohászati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége. A kohászati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező kohászati alapismeretekkel,

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt fizikai jelenségekkel, technikai eszközök működésével összekapcsolni,

- elsajátította-e a kohászat alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- rendelkezik-e a fizikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával,

- képes-e a kohászat alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- képes-e kohászati és gépészeti jellegű alapszámításokat elvégezni,

- tudja-e a műszaki ábrázolás szabályait és eszközrendszerét helyesen alkalmazni,

- elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

- tudja-e a vonatkozó szabványelőírásokat alkalmazni,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- le tudja-e vezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni a kohászati és gépészeti összefüggéseket és folyamatokat,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Kohászati alapismeretekÖntészeti és mintakészítési alapismeretek.
A kohászatban és öntészetben használt alapanyagok és segédanyagok tulajdonságai és
hatásuk a gyártási folyamatok paramétereire.
Tűzállóanyagok.
Kohászati folyamatok fizikai-kémiai alapjai.
Tüzeléstan.
Színfémek és ötvözetek fémtani jellemzői.
Elektrotechnikai és irányítástechnikai alapok.
Mechanikai alapismeretek.
Hidraulikai, pneumatikai alapismeretek.
Elektrokémiai ismeretek.
2. Kohászati géptanRajztechnikai ismeretek - szabadkézi rajzolás, axonometrikus ábrázolás, szerkesztési
ismeretek, vetületi ábrázolás, műszaki rajz- és dokumentációkészítés - szabályai.
Gépelemek szabványos ábrázolása, jelölése.
Összeállítás rajz.
Öntödei gépek.
Kohászati és öntészeti üzemek anyagmozgató, energiaellátó, légtechnikai és
környezetvédelmi berendezései.
Színesfémolvasztó berendezések.
A vas- és acélgyártás olvasztóberendezései.
Erőgépek, erőátviteli berendezések, gépkönyv, kezelési és karbantartási utasítás,
üzemeltetési napló.
Emelő- és rakodógépek, energiaellátó rendszerek.
Hengersorok gépi berendezései.
A kovácsolás gépi berendezései.
3. Fémek és ötvözetekAlumínium és ötvözetei.
Réz és ötvözetei.
Cink és ötvözetei.
Ötvözetszámítás.
Hulladékfeldolgozás.
Vas-szén állapotábra.
A vas kohászata, a vas érceiből való előállításának anyagai és technológiája.
Acél gyártása nyersvasból és hulladékból, acélgyártási technológiák.
Ötvözetlen és ötvözött acélok.
A fémek és ötvözetek tulajdonságait meghatározó kristályszerkezetek, az egyensúlyi
átalakulás alapfogalmai, az acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai.
4. AlakítástechnológiaVasöntészet, acélöntészet, fémöntészet, kokillaöntés és nyomásos öntés alapanyagai,
eljárások és a technológiák alapjai.
A képlékenyalakítás elméleti alapjai.
Hengerlési technológiák alapjai.
A kovácsolás elméleti alapjai.
Kovácsolási technológiák.
Felületkikészítés.
Mintakészítés, formakészítés, magkészítés, precíziós öntés alapjai.
Hőkezelési alapismeretek.
5. Munkabiztonság és
környezetvédelem
Haváriák.
Munkabiztonsági ismeretek alapjai.
Környezetvédelmi ismeretek alapjai.
Tűzvédelmi ismeretek alapjai.
Minőségbiztosítási ismeretek alapjai.
Munkavédelem, elsősegélynyújtás alapjai.
Hulladékgazdálkodás alapjai.
Melegüzemek különleges munkabiztonsági előírásai.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Kohászati alapismeretekÖntészeti és mintakészítési alapismeretek.
A kohászatban és öntészetben használt alapanyagok és segédanyagok tulajdonságai és
hatásuk a gyártási folyamatok paramétereire.
Tűzállóanyagok.
Kohászati folyamatok fizikai-kémiai alapjai.
Tüzeléstan.
Színfémek és ötvözetek fémtani jellemzői.
Elektrotechnikai és irányítástechnikai alapok.
Mechanikai alapismeretek.
Hidraulikai, pneumatikai alapismeretek.
Elektrokémiai ismeretek.
2. Kohászati géptanRajztechnikai ismeretek - szabadkézi rajzolás, axonometrikus ábrázolás, szerkesztési
ismeretek, vetületi ábrázolás, műszaki rajz- és dokumentációkészítés - szabályai.
Gépelemek szabványos ábrázolása, jelölése.
Összeállítás rajz.
Öntödei gépek.
Kohászati és öntészeti üzemek anyagmozgató, energiaellátó, légtechnikai és
környezetvédelmi berendezései.
Színesfémolvasztó berendezések.
A vas- és acélgyártás olvasztóberendezései.
Erőgépek, erőátviteli berendezések, gépkönyv, kezelési és karbantartási utasítás,
üzemeltetési napló.
Emelő- és rakodógépek, energiaellátó rendszerek.
Hengersorok gépi berendezései.
A kovácsolás gépi berendezései.
3. Fémek és ötvözetekAlumínium és ötvözetei.
Réz és ötvözetei.
Cink és ötvözetei.
Ötvözetszámítás.
Hulladékfeldolgozás.
Vas-szén állapotábra.
A vas kohászata, a vas érceiből való előállításának anyagai és technológiája.
Acél gyártása nyersvasból és hulladékból, acélgyártási technológiák.
Ötvözetlen és ötvözött acélok.
A fémek és ötvözetek tulajdonságait meghatározó kristályszerkezetek, az egyensúlyi
átalakulás alapfogalmai, az acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai.
4. AlakítástechnológiaVasöntészet, acélöntészet, fémöntészet, kokillaöntés és nyomásos öntés alapanyagai,
eljárások és a technológiák alapjai.
A képlékenyalakítás elméleti alapjai.
Hengerlési technológiák alapjai.
A kovácsolás elméleti alapjai.
Kovácsolási technológiák.
Felületkikészítés.
Mintakészítés, formakészítés, magkészítés, precíziós öntés alapjai.
Hőkezelési alapismeretek.
5. Munkabiztonság és
környezetvédelem
Haváriák.
Munkabiztonsági ismeretek alapjai.
Környezetvédelmi ismeretek alapjai.
Tűzvédelmi ismeretek alapjai.
Minőségbiztosítási ismeretek alapjai.
Munkavédelem, elsősegélynyújtás alapjai.
Hulladékgazdálkodás alapjai.
Melegüzemek különleges munkabiztonsági előírásai.

"

10. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÁVKÖZLÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati és szóbeli.

Emelt szinten: gyakorlati és szóbeli.

A távközlési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A távközlési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A távközlési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- az elektrotechnikai alapfogalmakban, alaptörvényekben, alapösszefüggésekben és számításokban,

- a távközlésben alkalmazott alapáramkörök működésében, jellemzőiben, az alapelektronikai áramkörök számításaiban,

- az otthoni, kis- és közepes méretű hálózatok és az internet szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök és alkalmazások telepítésében, üzemeltetésében,

- a számítógépek hardveregységeinek ismeretében, szerelési, telepítési, karbantartási eljárásaiban,

- rendelkezik-e azzal a képességgel, hogy a komplex ismereteket felhasználva alapvető szakmai feladatokat oldjon meg,

- tudja-e alkalmazni a megszerzett komplex ismereteket a távközléshez kapcsolódó feladatok és az esetlegesen felmerülő problémák megoldása során.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó megfelelően tájékozott-e

- az elektrotechnikai alapfogalmakban, alaptörvényekben, alapösszefüggésekben és számításokban,

- a távközlésben alkalmazott alapáramkörök működésében, jellemzőiben, az alapelektronikai áramkörök számításaiban,

- a programkészítés alapelveiben és lépéseiben, az adatbázis-kezelés alapjaiban,

- az otthoni, kis- és közepes méretű hálózatok és az internet szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök és alkalmazások telepítésében, üzemeltetésében,

- a számítógépek hardveregységeinek szerelésében, telepítési, tesztelési, karbantartási eljárásaiban, továbbá

- a komplex ismeretek birtokában képes önállóan, a távközléshez kapcsolódó feladatokat és az esetlegesen felmerülő problémákat megoldani, hibákat kijavítani.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- logikus gondolkodás,

- önállóság,

- pontosság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. InformációtechnológiaSzámítógép elvi felépítése.
A számítógép felépítésének alapjai.
Szoftverek csoportosítása, telepítése, eltávolítása, hibák javítása.
Az operációs rendszer feladatai, hardverkövetelmények kapcsolata, telepítése, indítási
folyamata.
Az információtechnológiai biztonság alapjai.
A számítógép alapegységei, alkatrészei és a számítógép perifériáinak csatlakoztatása.
A megelőző karbantartási feladatok.
2. Hálózati ismeretekAz otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatok jellemzői, felépítése, eszközei és azok
feladatai.
A hálózatokban leggyakrabban használt vezetékes és vezeték nélküli átviteli közegek.
Az internetszolgáltatóhoz csatlakozás lehetőségei és az internet alapvető szolgáltatásai.
Hálózati eszközök beállítása, konfigurálása, alapszintű hibák keresése és azok elhárítása.
3. ElektrotechnikaA villamos alapfogalmak és a villamos hálózatok alaptörvényei, összefüggései.
Egyenáramú és váltakozó áramú hálózatokban alapszintű számítások.
A villamos és mágneses erőtér, valamint az elektromágneses hullám jellemzői.
Egyen- és váltakozó áramú alapmérések.
4. Távközlés-elektronikai
alaptevékenység
Az elektronikai eszközök felépítésének, működésének, jellemzői.
Az erősítők típusai, alapkapcsolásai.
A villamos jel alapfogalmai, teljesítmény- és feszültségszint számolása.
Alapkapcsolások.
Műveleti erősítő méretezése.
Az oszcillátorok, tápegységek felépítése, jellemzői.
A digitális technika alapfogalmai, áramkörei, logikai függvények egyszerűsítése és
realizálása.
Az elektronikai eszközök főbb jellemzőinek, paramétereinek a mérése.
Alapáramkörök vizsgálata, jellemzői méréssel.
Digitális technikai alapmérések.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. InformációtechnológiaA számítógépes architektúra alapjainak ismerete.
Megfelelő szoftverismeret, a számítógép beüzemelésén, a programok telepítésén és
konfigurálásán túl a hibajavításig.
Az információtechnológiai biztonság alapjainak ismerete.
A számítógép alapegységeinek, alkatrészeinek ismerete és a számítógép összeszerelése.
Az operációs rendszerek és a hardverkövetelmények kapcsolatának ismerete.
A megelőző karbantartás feladatainak ismerete.
2. Adatbázis és szoftverfejlesztésA programkészítés lépéseinek ismerete.
Az adattípusok, a vezérlési szerkezetek, a programozási tételeknek és az alapvető
adatstruktúráknak ismerete.
Az objektumorientált programozás alapjainak ismerete.
Egy programozói környezet használata.
3. Hálózati ismeretekAz otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatok jellemzőinek, felépítésének ismerete.
Ezen hálózatokban jellemzően előforduló eszközök és azok feladatainak ismerete.
A hálózatokban leggyakrabban használt átviteli közegek és az internet szolgáltatásainak
ismerete.
A hálózati eszközök beállítása, konfigurálása és hibák keresése, elhárítása.
4. ElektrotechnikaVillamos alapfogalmaknak, villamos hálózatok alaptörvényeinek, összefüggéseinek
ismerete.
Számítások végzése egyenáramú és váltakozó áramú hálózatokban.
A villamos és mágneses erőtér, valamint az elektromágneses hullám jellemzőinek
ismerete.
Egyen- és váltakozó áramú alapmérések elvégzése.
5. Távközlés-elektronikai
alaptevékenység
Elektronikai eszközök felépítésének, működésének, jellemzői.
Erősítők típusai, alapkapcsolásai.
A villamos jel alapfogalmai, teljesítmény- és feszültségszint számolása.
Alapkapcsolások ismerete.
Műveleti erősítő méretezése.
Az oszcillátorok, tápegységek felépítésének, jellemzőinek
ismerete.
A digitális technika alapfogalmai, áramkörei, logikai függvények egyszerűsítése és
realizálása.
Az elektronikai eszközök főbb jellemzőinek, paramétereinek a mérése.
Alapáramkörök vizsgálata, jellemzői méréssel.
Digitális technikai alapmérések.

"

11. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím INFORMATIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"INFORMATIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati és szóbeli.

Emelt szinten: gyakorlati és szóbeli.

Az informatikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az informatikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az informatikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének mérése.

Az informatikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e átfogó ismeretekkel az informatikai eszközökről és technológiákról,

- képes-e munkája során megfelelően kiválasztani és alkalmazni az informatikai eszközöket és technológiákat,

- képes-e az otthoni, kis- és közepes méretű egyszerűbb hálózatok és az internet szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök és alkalmazások telepítésére, beállítására és üzemeltetésére,

- képes-e magas szintű programnyelv használatával egy egyszerű szoftveralkalmazást elkészíteni és tesztelni,

- képes-e egyszerűbb adatbázisok létrehozására, adatok feltöltésére, lekérdezések létrehozására,

- képes-e HTML, CSS és JavaScript technológiákat használva statikus és dinamikus weblapok létrehozására,

- a komplex ismeretek birtokában képes-e önállóan, feladatokat és az esetlegesen felmerülő problémákat megoldani, hibákat kijavítani.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- képes-e egy szoftver alkalmazás fejlesztését előkészíteni, az alkalmazást elkészíteni és tesztelni,

- képes-e egyszerűbb adatbázisok létrehozására, adatok feltöltésére, kezelésére, lekérdezések létrehozására,

- képes-e HTML, CSS és JavaScript technológiákat használva reszponzív megjelenésű statikus weblapok és dinamikus webalkalmazások létrehozására,

- a komplex ismeretek birtokában képes-e önállóan, feladatokat és az esetlegesen felmerülő problémákat megoldani, hibákat kijavítani,

- rendelkezik-e a megfelelő szakmai informatikai ismeretekkel a tanulmányai folytatása esetén.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- precizitás,

- önállóság,

- logikus gondolkodás.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. InformációtechnológiaA számítógép szerelés, karbantartás biztonságos módjai, eszközei.
Adott feladathoz illeszkedő számítógép egyes összetevőinek tudatos, a
jellemzők és feltételek figyelembevételével történő kiválasztása.
Perifériák beüzemelése.
Számítógépek egyszerű karbantartási, bővítési feladatai.
Szoftverek telepítése, operációs rendszerek felhasználói szempontból
fontos beállításainak ismerete.
A számítógépes munkavégzést veszélyeztető rosszindulatú támadások
formái, a védekezés lehetőségei.
2. Hálózati ismeretekAlapvető hálózati közegek, azok tulajdonságai, jellemzői.
OSI és TCP/IP rétegelt modell, az egyes rétegek feladatai.
A hálózati eszközök felépítése, működése, indulási folyamata,
konfigurációs beállításai.
IPv4 címzés tervezése, kialakítása.
A helyi hálózat és az internet alapvető szolgáltatásai és azok jellemzői.
Hálózati eszközök távoli elérési lehetőségei, azok megvalósítása.
Statikus és dinamikus forgalomirányítás konfigurálása IPv4 hálózatokban.
Hálózati forgalom szűrése normál hozzáférési listák használatával.
DHCPv4 szolgáltatás működése, megvalósítása.
Címfordítás lehetőségei, megvalósítása.
Hálózati, kapcsolódási, forgalomirányítási hibák felismerése, elhárítása.
3. Programozás, weboldalak
kódolása, adatbázis-kezelés
A HTML leíró nyelv és a stílusok alkalmazása.
Egyszerűbb dinamikus weboldalak kialakítása készen kapott JavaScript
kód alkalmazásával és kismértékű módosításával.
Az adatbázis-kezelés alapjai.
Az SQL nyelv legfontosabb utasításai, ezek alkalmazása.
A programkészítés lépései.
A Java vagy C# programozási nyelv elemei és alkalmazása, az IDE alapvető
használata.
A legfontosabb egyszerű és összetett adattípusok és alkalmazásuk.
Szekvenciák, elágazások, ciklusok, függvények és alapvető programozási
típusfeladatok alkalmazásával egyszerű asztali alkalmazás készítése.
Beépített és készen kapott osztályok példányosítása és felhasználása.
Szöveges állományok kezelése.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. InformációtechnológiaA számítógép szerelés, karbantartás biztonságos módjai, eszközei.
Adott feladathoz illeszkedő számítógép egyes összetevőinek tudatos, a
jellemzők és feltételek figyelembevételével történő kiválasztása.
Perifériák beüzemelése.
Számítógépek egyszerű karbantartási, bővítési feladatai.
Szoftverek telepítése, operációs rendszerek felhasználói szempontból
fontos beállításainak ismerete.
A számítógépes munkavégzést veszélyeztető rosszindulatú támadások
formái, a védekezés lehetőségei.
Meglévő számítógépes rendszer bővítésének megtervezésére.
A számítógépes munkavégzést veszélyeztető tényezők ismerete, a
védekezés lehetőségei.
2. Hálózati ismeretekAlapvető hálózati közegek, azok tulajdonságai, jellemzői.
OSI és TCP/IP rétegelt modell, az egyes rétegek feladatai.
A hálózati eszközök felépítése, működése, indulási folyamata,
konfigurációs beállításai.
IPv4 címzés tervezése, kialakítása.
A helyi hálózat és az internet alapvető szolgáltatásai és azok jellemzői.
Hálózati eszközök távoli elérési lehetőségei, azok megvalósítása.
Statikus és dinamikus forgalomirányítás konfigurálása IPv4 hálózatokban.
Hálózati forgalom szűrése normál hozzáférési listák használatával.
DHCPv4 szolgáltatás működése, megvalósítása.
Címfordítás lehetőségei, megvalósítása.
Hálózati, kapcsolódási, forgalomirányítási hibák felismerése, elhárítása.
IPv4 és IPv6 címzés tervezése és kialakítása VLSM és CIDR használatával.
VLAN-ok szerepe, megvalósítása.
Portvédelem jelentősége, megvalósítása.
Statikus és dinamikus forgalomirányítás konfigurálása IPv6 hálózatokban.
Hálózati forgalom szűrése és virtuális vonal védelme hozzáférési listák
használatával.
DHCPv6 szolgáltatás működése, megvalósítása.
3. Programozás, weboldalak
kódolása, adatbázis-kezelés
A HTML leíró nyelv és a stílusok alkalmazása.
Egyszerűbb dinamikus weboldalak kialakítása készen kapott JavaScript
kód alkalmazásával és kismértékű módosításával.
Az adatbázis-kezelés alapjai.
Az SQL nyelv legfontosabb utasításai, ezek alkalmazása.
A programkészítés lépései.
A Java vagy C# programozási nyelv elemei és alkalmazása, az IDE alapvető
használata.
A legfontosabb egyszerű és összetett adattípusok és alkalmazásuk.
Szekvenciák, elágazások, ciklusok, függvények és alapvető programozási
típusfeladatok alkalmazásával egyszerű asztali alkalmazás készítése.
Beépített és készen kapott osztályok példányosítása és felhasználása.
Szöveges állományok kezelése.
Dinamikus webalkalmazás létrehozása JavaScript alkalmazásával.
Egyszerű adatbázis-kezelő webalkalmazás készítése készen kapott szerver
oldali script felhasználásával.
A programtervezés alapjainak ismerete.
Az objektum orientált programozás alapjainak ismerete. Egyszerű
objektum orientált alkalmazás elkészítése. Állományok kezelésének
ismerete.

"

12. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"VEGYIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vegyipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A vegyipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a műanyagok és a gumik a felhasználás szempontjából fontos tulajdonságaival kapcsolatban,

- a méréstechnikai ismeretekben,

- mérések elvégzésében, kiértékelésében,

- a mintavételezésben,

- a szakmában használatos gépi berendezések működésével, kezelésével, biztonságtechnikai előírásaival kapcsolatban,

- a műszaki dokumentáció készítésében,

- rendelkezik-e a szükséges elméleti alapokkal, hogy a feladatot és a feladat megoldásához szükséges számításokat elvégezze,

- tudja-e alkalmazni a tanult ismereteit, ismeri-e a biztonságos munkavégzés szabályait.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e logikus, rendszerben való gondolkodással az összetettebb problémák megoldásához,

- munkáját meg tudja-e tervezni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai szöveg megértése írásban és szóban,

- szakmai számolási készség, egyenletek megoldása, ábrák, diagramok alkalmazása,

- ismeretek helyénvaló alkalmazása,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. MéréstechnikaMéréstechnikai alapfogalmak, a gumi- és műanyagipari műszerek működési elve,
karbantartására vonatkozó előírások.
A mintavétel szabályai.
A mért értékekből az előírt viszonyszámok és mutatószámok meghatározása.
2. Anyagvizsgálatok gyakorlat I.Az előírásnak megfelelő mintavétel, fizikai mérések szakszerű ismerete, próbatest
készítésének ismerete.
Az eredmények alapján az alapanyag és a termék minősítése.
A munka dokumentálása és bemutatása szóban.
3. Anyagvizsgálatok gyakorlat II.Az előírásnak megfelelő mintavétel, a mechanikai és reológiai vizsgálatok szakszerű
ismerete.
Az eredmények alapján az alapanyag vagy termék minősítése.
A munka dokumentálása és bemutatása szóban.
4. Gépészeti alapismeretekA műszaki dokumentáció értelmezése, a berendezések működési elvét bemutató
vázlatrajzok értelmezése, egyszerű folyamatábrák értelmezése.
A leggyakoribb kötésmódok, kötő gépelemek, csapágytípusok és hajtások.
A folyadékok, gázok, ömlesztett szilárd anyagok, darabáruk szállítására, tárolására
alkalmas berendezések.
Egyszerű áramlástani és hőtani számítások.
Az ipari adagoló és bemérő rendszerek működési elve.
Az energiaellátó rendszerek funkciója.
5. Gyártás-előkészítés
berendezései gyakorlat
Az anyagmozgatás eszközei, aprító, daraboló, granuláló berendezések működési elve, a
plasztikus anyagok keverésére alkalmas berendezések.
6. Gyártóberendezések gyakorlatExtruderek, kalanderek, sajtoló, préselő, fröccsöntőgépek felépítése és működési
elvének ismeretek.
A gépek kezelésére jellemző munka- és balesetvédelmi szabályok értelmezése.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. MéréstechnikaMéréstechnikai alapfogalmak, a gumi- és műanyagipari műszerek működési elve,
karbantartására, hitelesítésére vonatkozó előírások.
A mintavétel szabályai.
A mért értékekből az előírt viszonyszámok és mutatószámok meghatározása.
2. Anyagvizsgálatok gyakorlat I.Az előírásnak megfelelő mintavétel, fizikai mérések szakszerű ismerete, próbatest
készítésének ismerete.
Az eredmények alapján az alapanyag és a termék minősítése.
A munka dokumentálása és bemutatása szóban.
3. Anyagvizsgálatok gyakorlat II.Az előírásnak megfelelő mintavétel, a mechanikai és reológiai vizsgálatok szakszerű
ismerete.
Az eredmények alapján az alapanyag vagy termék minősítése.
A munka dokumentálása, táblázatos megjelenítése és bemutatása szóban.
4. Gépészeti alapismeretekA műszaki dokumentáció értelmezése, a berendezések működési elvét bemutató
vázlatrajzok, egyszerű technológiák, folyamatábrák értelmezése, készítése.
A leggyakoribb kötésmódok, kötő gépelemek, csapágytípusok és hajtások.
A folyadékok, gázok, ömlesztett szilárd anyagok, darabáruk szállítására, tárolására
alkalmas berendezések.
Egyszerű áramlástani és hőtani számítások.
Az ipari adagoló és bemérő rendszerek működési elve.
Az energiaellátó rendszerek funkciója.
Motorok, berendezések működési elve.
Szabályozás.
5. Gyártás-előkészítés
berendezései gyakorlat
Az anyagmozgatás eszközei, aprító, daraboló, granuláló berendezések működési elve, a
plasztikus anyagok keverésére alkalmas berendezések.
6. Gyártóberendezések gyakorlatExtruderek, kalanderek, sajtoló, préselő, fröccsöntőgépek, termékkiszerelő és
csomagológépek felépítése és működési elvének ismerete.
A gépek kezelésére jellemző munka- és balesetvédelmi szabályok értelmezése.

"

13. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e olyan általános-, szervetlen és szerves kémiai ismeretekkel, amelyeket kémiai ismereteket igénylő összetett vegyipari vagy hétköznapi problémák megoldásában tud alkalmazni,

- tudja-e alkalmazni elméleti ismereteit a vegyipari laboratóriumi munkához kapcsolódó feladatokban,

- rendelkezik-e megfelelő probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel a vegyipari folyamatok, a fontosabb laboratóriumi számítások körében,

- elsajátította-e a laboratóriumban és környezetünkben előforduló anyagokkal kapcsolatos ismereteket,

- rendelkezik-e a laboratóriumi vizsgálatok előkészítéséhez és értékeléséhez szükséges kémiai ismeretekkel,

- képes-e alkalmazni a laboratóriumi előírásokat, a vegyiparban használatos szakkifejezéseket, a környezetvédelmi előírásokat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges ismeretekkel,

- képes-e az önálló, absztrakt gondolkodásra,

- ismeri-e az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggéseket,

- képes-e mérési, számítási adatokat megfelelő pontossággal kezelni,

- az ismeretanyag belső összefüggései és az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerésére.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai szöveg megértése írásban és szóban,

- szakmai számolási készség, egyenletek megoldása,

- rendszerező képesség,

- absztrakt (elméleti) gondolkodás.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Szakmai kémiaAtomok, elemek, molekulák.
Kémiai kötések, anyagi rendszerek.
Kémiai reakciók.
Nemfémes elemek és vegyületeik.
Víz a természetben.
Fémek és vegyületeik.
Szervetlen kémia a környezetünkben.
Szénhidrogének.
Oxigén tartalmú szerves vegyületek.
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek.
Szerves kémia a környezetünkben.
2. Műszaki és irányítástechnikai
ismeretek
Szerkezeti anyagok és kémiai tulajdonságaik, a korrózióvédelem alapjai.
Folyadékok és gázok áramlása, szállítása és mérése.
A hőátadás alapjai, közvetlen és közvetett hőcsere.
3. Fizikai kémiaHalmazállapotok, halmazállapot változások.
Homogén többkomponensű rendszerek: gázelegyek.
Homogén többkomponensű rendszerek: folyadékelegyek.
Egyensúlyi rendszerek.
Sav-bázis egyensúlyok.
Heterogén egyensúlyok.
Elektrokémia alapjai.
4. Laboratóriumi gyakorlatFizikai alapmennyiségek mérése.
Oldatkészítés.
Szervetlen preparátum készítése, előállításuk leírásának értelmezése.
Szerves laboratóriumi munka előkészítése, preparatív feladatok kivitelezése.
Alapvető kvalitatív analitikai vizsgálatok.
Klasszikus analitikai vizsgálatok.
Egyszerű műszeres analitikai vizsgálatok.
5. Szakmai számításokKoncentrációval kapcsolatos és oldatösszetétellel kapcsolatos számítások.
Sztöchiometriai számítások.
Titrimetriával kapcsolatos számítások.
Szervetlen és szerves preparátumokra vonatkozó számítások.
Oldhatósági számítások.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Szakmai kémiaAtomok, elemek, molekulák.
Kémiai kötések, anyagi rendszerek.
Kémiai reakciók.
Nemfémes elemek és vegyületeik.
Víz a természetben.
Fémek és vegyületeik.
Szervetlen kémia a környezetünkben.
Szénhidrogének.
Oxigén tartalmú szerves vegyületek.
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek.
Szerves kémia a környezetünkben.
2. Műszaki és irányítástechnikai
ismeretek
Szerkezeti anyagok és tulajdonságaik, a korrózióvédelem alapjai.
Folyadékok és gázok áramlása, szállítása és mérése.
A hőátadás alapjai, közvetlen és közvetett hőcsere.
3. Fizikai kémiaHalmazállapotok, halmazállapot változások.
Homogén többkomponensű rendszerek: gázelegyek.
Homogén többkomponensű rendszerek: folyadékelegyek.
Egyensúlyi rendszerek.
Sav-bázis egyensúlyok.
Heterogén egyensúlyok.
Elektrokémia.
4. Laboratóriumi gyakorlatFizikai alapmennyiségek mérése.
Oldatkészítés.
Szervetlen preparátum készítése, előállításuk leírásának értelmezése.
Szerves laboratóriumi munka előkészítése, preparatív feladatok kivitelezése.
Alapvető kvalitatív analitikai vizsgálatok.
Klasszikus analitikai vizsgálatok.
Egyszerű műszeres analitikai vizsgálatok.
5. Szakmai számításokKoncentrációval és oldatösszetétellel kapcsolatos számítások.
Sztöchiometriai számítások.
Titrimetriával és gravimetriával kapcsolatos számítások.
Szervetlen és szerves preparátumokra vonatkozó számítások.
Oldhatósági számítások.

"

14. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím KÖNNYŰIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"KÖNNYŰIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A könnyűipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A könnyűipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a könnyűipari termékek gyártásához szükséges szakmai ismeretekben,

- a termékgyártáshoz szükséges alapanyagok, kellékek, gépek, eszközök kiválasztásában,

- a könnyűipari munkahelyeken alkalmazott gyártási munkamódszerek, munkakörülmények szervezésében,

- a termelési egységben dolgozók tevékenységének összehangolásában, munkabeosztásuk elkészítésében,

- a termelő üzemek közötti kapcsolattartásban,

- a számítógéppel támogatott gyártáselőkészítő rendszerek alkalmazásában,

- az informatikai eszközök kezelésében, termelési adatok rögzítésében, anyaggazdálkodásban, nyilvántartások és beszámolók készítésében,

- a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában,

- rendelkezik-e elegendő információval ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni a vevő igényeinek megfelelő terméktervezési, gyártmány- és gyártáselőkészítési folyamatban,

- tudja-e alkalmazni

- a szakmai elméleti ismereteinek és gyakorlati tapasztalatainak az adott feladat megoldásában,

- munkája során a szakmai elméleti ismereteit,

- a termékek kialakításának, elkészítésének rendszerszemléletű megvalósítását.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv megértése és használata,

- információforrások kezelése,

- elemi számolási készség,

- szervezőkészség, irányítási készség,

- rendszerező és áttekintő képesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. TermeléstervezésGyártási folyamat, a gyártási típusok és jellemzőinek ismerete.
Műszaki leírás készítése, technológiai utasítás értelmezése.
Új termékhez testméretek vétele, alapanyag, kellékek, gépek és eszközök
hozzárendelése.
Alapöltésű varrógépek jellemzőinek ismerete.
A megfelelő munkamódszerek, munkakörülmények szervezési ismereteinek birtokában
adott technológiához munkahely kialakítása.
A munkahelyek és termelési egységek közötti anyagtovábbítási módszerek ismerete.
Az alapvető anyaghányad számítási módszerek alkalmazása.
A folyamatszervezésben alkalmazható informatikai eszközök és rendszerek használata.
Alkalmazási szintű termelési feladatok ütemezése.
A számítógépes gyártás-előkészítéshez használható CAD rendszerek alkalmazási
lehetőségeinek ismerete.
Trendismeretek alapján új termék tervezése, dokumentálása.
Felfektetési rajz készítése.
A biztonságos munkavégzés feltételeinek ismerete.
Varrógépek beállítási lehetőségeinek ismerete.
2. GyártásszervezésA gyártásszervezés alapjai, az alapanyagok és kellékek logikus rendszerezése, raktározása,
a készletgazdálkodás.
A feldolgozandó anyagok átvétele.
A különböző bevizsgálási módszerek, tárolási módok, a helytelen tárolásból adódó károk
ismerete.
Az ésszerű munkahely, a termék előállításához szükséges feltételek.
3. Könnyűipari anyagok
tulajdonságai, anyagvizsgálatok
Alkalmazási szintű ismeret a textilipari nyersanyagok fajtáiról, általános jellemzőiről,
tulajdonságairól.
Kikészítési módok, felhasználási területeik.
A termékek anyagösszetételének meghatározási lehetőségei.
A könnyűipari alapanyagok generációi, fejlesztés irányzatai, a funkcionális és intelligens
textíliák, termékek alkalmazási előnyei, lehetőségei.
A megfelelő vizsgálati módszerek értelmezése textilipari nyersanyagok, szövetek, kelmék
összetételének meghatározására.
A kezelési útmutató jelképeinek értelmezése és kezelési útmutató összeállítása.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. TermeléstervezésA vevői elvárásoknak megfelelő, korszerű, új termék kialakításának ismerete manuálisan
és számítógéppel támogatott tervezőrendszer segítségével.
A számítógépes gyártás-előkészítéshez használható CAD rendszerek alkalmazási
lehetőségeinek ismerete.
Műszaki leírás készítése, technológiai utasítás értelmezése.
Új termékhez méretek vétele, alapanyag, kellékek, gépek és eszközök hozzárendelése.
Alapöltésű varrógépek jellemzőinek ismerete.
A megfelelő munkamódszerek, munkakörülmények és az adott technológiához ideális
munkahely kialakítása.
Az alapvető anyagnorma számítási módszerek alkalmazása.
A könnyűiparban alkalmazott, a számítógépes gyártásirányítás CAM területeinek
ismerete.
Termelési feladatok ütemezése.
A biztonságos munkavégzés feltételeinek ismerete.
2. GyártásszervezésSzervezés célja, fogalma.
A gyártási folyamat felbontása.
Raktározás, a készletgazdálkodás.
A feldolgozandó anyagok átvétele.
A különböző bevizsgálási módszerek, tárolási módok, a helytelen tárolásból adódó károk
ismerete.
Az ésszerű munkahely kialakítása, a mozgászónák és formák összehangolása.
A termék előállításához szükséges műveletek megfelelő sorrendjének kialakítása a
minőségbiztosítás, valamint a munka- és környezetvédelmi szabályok
figyelembevételével, betartásával.
3. Könnyűipari anyagok
tulajdonságai, anyagvizsgálatok
A főbb textilipari nyersanyagok fajtái, általános, tulajdonságai.
Az előállítási és kikészítési módok, felhasználási területeik.
A termékek anyagösszetételének meghatározási módjai.
A könnyűipari alapanyagok generációi, fejlesztés irányzatai, a termékek előnyös
tulajdonságai, felhasználásuk területei.
A megfelelő vizsgálati módszerekkel textilipari nyersanyagok, szövetek, kelmék
összetételének meghatározása.
A kezelési útmutató jelképeinek értelmezése és kezelési útmutató készítése.
A konfekcionálás különböző vizsgálati módszerei.

"

15. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím FAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"FAIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A faipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A faipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A faipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a faipari szakrajz alapfogalmait,

- a fakötések ábrázolását,

- a fa szerkezetét, a fa makroszkópiáját,

- a faanyag nedvességtartalmát,

- az iparban használt legfontosabb fafajokat,

- a fa hibáit és betegségeit,

- a fából készült fontosabb ipari választékokat,

- a forgácsolás elméleti alapjait,

- a fa és fahelyettesítő anyagok megmunkálását,

- fűrészáru természetes szárítását,

- egyszerű bútorok szerkezeteit

illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy megfelelő irányítás mellett részt tudjon venni faipari alapszerkezetek, egyszerű bútorok elkészítésében,

- tudja-e alkalmazni megszerzett ismereteit a gyakorlati munkája során.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a fakötéseket,

- az élő fa szerkezetét, a fa makroszkópiáját,

- a forgácsolás elméletét,

- a fűrészáru természetes és mesterséges szárítását

illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni faipari alapszerkezetek, egyszerű bútorok elkészítésében,

- tudja-e alkalmazni munkája során a megszerzett ismereteket.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- szakmaspecifikus ábrázolási ismeretek,

- célirányos műszaki feladatmegoldó képesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Faipari alapanyag ismeret
1.1. Faipari alapanyag ismeretA fa szerkezete, a faanyag makroszkopikus jellemzői.
A magyar iparban használt tűlevelű és lombos fák makroszkopikus jellemzői,
felhasználási lehetőségei.
A fatörzs alaki, fejlődési rendellenességei és kezelési hibái.
A leggyakoribb farontó rovarok, gombák által okozott károsodások, megelőzésük
lehetőségei.
Fűrészipari termékek, furnérok fogalma és felhasználási területei.
Laptermékek.
1.2. Szárítás-gőzölésA fa nedvességtartalmának előfordulási formái és megoszlása fatesten belül.
Jellemző nedvességtartalmi fokok.
A faanyag nedvességtartalmának változása következtében a faanyagban fellépő méret-
és alakváltozások.
A nedvességtartalom meghatározásával kapcsolatos számítások.
Természetes szárítás lehetőségei, máglyázási módok, a máglyanyilvántartás fogalma.
A mesterséges szárítás definíciója.
Gőzölési eljárások.
2. Bútoripari szakrajzA vetületi ábrázolás szabályai, egyszerű és összetett testek ábrázolása.
Axonometrikus ábrázolási módok.
Axonometrikus ábráknak vetületi képekkel való egyeztetése.
Rajzolvasás, rajzolvasási feladatok.
A metszeti ábrázolás szabályai, a metszősík fogalma és jelölése, a sík nyomvonalai.
Metszet fogalma, metszet képzése, metszetfelületek jelölése.
Ábrázolás metszetekkel, anyagjelölésekkel készítése.
A faipari szakrajzban alkalmazott ábrázolási rendszerek, rajzfajták.
A faiparban alkalmazott legfontosabb fakötések, a faipari szakrajz anyagjelölései,
méretezés szabályai, megfelelő vonalfajták, vonalvastagságok.
Formaterv, jellegrajz, csomóponti vagy részletrajz fogalma.
Darabjegyzék és műhelyrajz.
Alapvető bútorszerkezetek rajzai.
A bútorok formaterve, jellegrajza megfelelő számú vetületben, illetve a szükséges vagy
előírt számú szerkezeti csomópontok megszerkesztése.
3. Bútorgyártástan
3.1. Faipari gépek és szerszámokKézi szerszámok fajtái.
Kézi kisgépek fajtái.
Asztalos szalagfűrészgép és körfűrészgép, felépítése, szerszámai.
Egyengető gyalugép, vastagsági gyalugép felépítése, szerszámai.
Asztalos marógép felépítése, szerszámai.
Forgácsoláselméleti számítások.
3.2. Bútorgyártás ismeretA faanyag megmunkálásának fogalma, fajtái, a forgácsoló és forgácsmentes alakítások
közti különbségek, az egyes megmunkálási módok rendszerezése.
A ragasztás fogalma, a bútoriparban alkalmazott ragasztóanyagok fajtái, tulajdonságai,
felhasználási területei.
A bútoripari szerelvények, valamint a kötőelemek fajtái, tulajdonságai, felhasználási
területei.
4. Bútoripari gyakorlatKézi szerszámok, gépek használata.
Szerkezeti kötések, alapszerkezetek készítése.
Egyszerű szekrények, asztalok készítése.
5. Biztonságos munkavégzés alapjaiBiztonságtechnika a faiparban.
A munkavédelem célja, feladata, területei, szervezete és fontosabb jogszabályai.
A környezet- és természetvédelem fogalma, jelentősége.
Környezetvédelem eszközei, módszerei.
6. Biztonságos munkavégzés
gyakorlata
Kézi szerszámok, eszközök biztonságos használata.
Faipari gépek biztonságos üzemeltetése.
Munkavégzéssel kapcsolatos biztonsági szabályok.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Faipari alapanyagismeret
1.1. Faanyagismeret I-II.A fa szerkezete.
A faanyag makroszkopikus szerkezete.
A magyar iparban használt tűlevelű és lombos fák makroszkopikus jellemzői,
felhasználási lehetőségei.
A fatörzs alaki, fejlődési rendellenességei és kezelési hibái.
A leggyakoribb farontó rovarok, gombák, ezek faipari szaknyelvi megnevezései.
Fűrészipari termékek, furnérok, rétegelt lemezek, bútor-, forgácslapok és farostlemezek
fogalma és felhasználási területei.
1.2. Szárítás-gőzölésA fa nedvességtartalmának előfordulási formái és megoszlása fatesten belül.
Jellemző nedvességtartalmi fokok.
A faanyag nedvességtartalmának változása következtében a faanyagban fellépő méret-
és alakváltozások, mint például a zsugorodás és a dagadás.
A nedvességtartalom változása okán várható méretváltozás mértéke, számítása.
Természetes szárítás lehetőségei, máglyázási módok, a máglyanyilvántartás fogalma.
Ismeri a mesterséges szárítás definícióját.
Gőzölési eljárások.
1.3. LaptermékekFurnéralapú rétegelt termékek fajtái, jellemzői.
Rétegelt lemez tulajdonságai, felhasználási területe.
Bútorlapok tulajdonságai, felhasználási területe.
Farostlemez fogalma.
MDF lemez jellemzői, felhasználási területe.
HDF lemez jellemzői, felhasználási területe.
Forgácslap fogalma.
Forgácslapok csoportosítása, jellemzői.
Forgácslapok felhasználási területe.
OSB lapok jellemzői, felhasználási területe.
2. Bútoripari szakrajz
2.1. Ábrázoló geometria-szakrajzEgyszerű mértani testek vetületei.
Axonometrikus ábrázolási módok.
Egyszerű mértani testek axonometrikus ábrázolása.
Csonkított és összetett testek vetületei és axonometrikus ábrázolása.
Axonometrikus ábráknak vetületi képekkel való egyeztetése.
Rajzolvasás, rajzolvasási feladatok.
Síkmetszés, a metszősík fogalma és jelölése, a sík nyomvonalai.
A valódi nagyság meghatározása, ferde helyzetű egyenesek és alkatrészek valódi alakja,
ferdén csonkított mértani testek vetületei, ferde lap valódi alakja.
Metszet fogalma, metszet képzése, metszetfelületek jelölése. Metszetek csoportosítása.
Ábrázolás metszetekkel, anyagjelölésekkel készítése.
Csomóponti vagy részletrajz fogalma.
Darabjegyzék és műhelyrajz.
2.2. Fakötések, alapszerkezetekA faipari szakrajzban alkalmazott ábrázolási rendszerek, rajzfajták.
A faiparban alkalmazott legfontosabb fakötések, a faipari szakrajz anyagjelölései,
méretezés szabályai, megfelelő vonalfajták, vonalvastagságok.
2.3. Bútor szerkezettan-szakrajz I-II.Alapvető bútorszerkezetek rajzai.
A bútorok fő méretei, rövid műszaki leírása és látványterve, jellegrajza megfelelő számú
vetületben, illetve a szükséges vagy előírt számú szerkezeti csomópontok
megszerkesztése.
3. Bútorgyártástan
3.1. Faipari gépek és szerszámokAz egyenes és körpályán mozgó forgácsolószerszámok jellemzői, a forgácsolás jellemző
szögei.
A forgácsolás jellemzői, a forgácsolás folyamán fellépő jelenségek, a
forgácsolószerszámra ható erők, a forgácsoló erő fogalma.
A forgácsolás kinetikája és ezek alapvető számításai.
A forgácsolás jellemzői és a forgácsolt felület finomsága közti összefüggések.
A fajlagos forgácsoló erő, a fajlagos forgácsolási ellenállás, a forgács leválasztásához
szükséges mechanikai teljesítmény, forgácsolási és előtolási sebesség, egy élre eső
előtolás és a forgácsteljesítmény.
A faiparban előforduló egyes megmunkálásokhoz szükséges optimális műszaki
paraméterek meghatározása.
3.2. Bútorgyártás ismeret I-II.A faanyag megmunkálásának fogalma, fajtái, a forgácsoló és forgácsmentes alakítások
közti különbségek, az egyes megmunkálási módok rendszerezése.
A ragasztás fogalma, a bútoriparban alkalmazott ragasztóanyagok fajtái, tulajdonságai,
felhasználási területei.
A bútoripari szerelvények, valamint a kötőelemek fajtái, tulajdonságai, felhasználási
területei.
4. Bútoripari gyakorlat
4.1. Faipari gép- és szerszám
gyakorlat
Kézi szerszámok, gépek használata.
4.2. Bútorgyártás gyakorlat I.Szerkezeti kötések, alapszerkezetek készítése.
4.3. Bútorgyártás gyakorlat II.Szekrények, asztalok gyártása.
5. Biztonságos munkavégzés alapjai
5.1. Munka- és tűzvédelemA munkavédelem célja, feladata, területei, szervezete és fontosabb jogszabályai.
5.2. Környezetvédelmi és
technológiai szabályok
Ökológiai alapismeretek.
A környezet- és természetvédelem fogalma, jelentősége.
A környezetvédelem eszközei, módszerei.
5.3. Faipari alapgépek, szerszámok,
eszközök biztonságtechnikája
Biztonságtechnika a faiparban.
6. Biztonságos munkavégzés
gyakorlata
6.1. Faipari szerszámok, eszközök
biztonságtechnikája
Kézi szerszámok, eszközök biztonságos használata.
6.2. Faipari alapgépek
biztonságtechnikája
Faipari gépek biztonságos üzemeltetése, karbantartása.
6.3. MunkabiztonságMunkavégzéssel kapcsolatos biztonsági szabályok.

"

16. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A környezetvédelmi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A környezetvédelmi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A környezetvédelmi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e a témakörben és az ahhoz kapcsolódó tényanyagban,

- egyértelműen és helyesen használja-e a fogalmakat,

- képes-e az összefüggések bemutatására, a szakszókincs alkalmazására,

- rendelkezik-e a követelményekben meghatározott ismeretekkel, tényanyaggal,

- tudja-e alkalmazni elméleti ismereteit a gyakorlati feladatok végrehajtásában,

- tudja-e alkalmazni más kapcsolódó tantárgyakban szerzett ismereteit, ezen belül különösen:

- a biztos számolást és mértékegységek megfelelő használatát,

- a táblázatok, grafikonok kezelését,

- a rajzok, ábrák értelmezését.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e részismereteit olyan módon integrálni és alkalmazni, hogy a gyakorlatban is részt tudjon venni a képzettségi szintjének megfelelő környezet-ellenőrző vizsgálatokban.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- olvasott szakmai szöveg megértése,

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- logikus gondolkodás.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Ökológiai alapfogalmakGlobális környezeti problémák.
A környezetvédelem ökológiai alapjai.
2. A természetvédelem alapjaiA természetvédelem fogalma, a környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolata.
A természeti értékek csoportosítása, fogalmai.
3. A víz, mint környezeti elemA víz minőségi jellemzői.
A leggyakoribb vízszennyező anyagok, azok forrásai és a szennyezés következményei.
4. A levegő és a talaj, mint
környezeti elem
A talaj képződési folyamata és a talajok jellemző tulajdonságai.
Talajdegradációs folyamatok.
A légkör szerkezete, a levegő összetétele, a légszennyezés folyamatának, szakaszainak
jellemzése.
5. Település környezetvédelmeA település fogalma, a településekhez kapcsolódó környezeti problémák.
A zaj, a radioaktív sugárzás alapfogalmai.
6. A fizikai eljárások alapelveiA sűrűségkülönbség és a méretkülönbség elvén működő környezettechnikai eljárások
alapelvei és berendezései.
7. Kémiai eljárások, műveletekA környezettechnikában használt kémiai eljárások alapelvei, berendezései.
8. Biológiai eljárások alapjaiA biológiai eljárások mikrobiológiai alapjai.
Az aerob és anaerob elven működő berendezések.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Ökológiai alapfogalmakGlobális környezeti problémák.
A környezetvédelem ökológiai alapjainak ismerete.
2. A természetvédelem alapjaiA természetvédelem fogalma, a környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolata.
A természeti értékek csoportosítása, a védett természeti értékek és területek jellemzése.
Hazánk védett természeti értékeinek és területeinek ismerete.
3. A víz, mint környezeti elemA víz minőségét meghatározó jellemzők.
A leggyakoribb vízszennyezéshez köthető jelenségek, azok hátterének és
következményeinek ismerete.
4. A levegő és a talaj, mint
környezeti elem
A talaj képződésében és a talaj degradációban szerepet játszó tényezők, a talajok
jellemző tulajdonságai.
A légkör szerkezete, a levegő összetétele, a levegőtisztaság-védelem alapjai, a
légszennyezéshez köthető jelenségek, azok háttere és következményei.
5. Település környezetvédelmeA településekhez kapcsolódó környezeti problémák, azok okai.
A zaj, a radioaktív sugárzás jellemzői, alapjai.
6. A fizikai eljárások alapelveiA sűrűség- és a méretkülönbség elvén működő környezettechnikai eljárások
témaköreiben való tájékozottság.
A levegőztetés, adszorpció, membrán eljárások.
7. Kémiai eljárások, műveletekA környezettechnikában használt kémiai eljárások alapelvei, berendezései és azok
működési módja.
8. Biológiai eljárások alapjaiA biológiai eljárások mikrobiológiai alapjai, a mikroszervezetek életműködési
sajátosságai, azok szerepe az egyes környezettechnikai eljárásokban.
Az aerob és anaerob elven működő berendezések, működési módjuk.

"

17. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"KÖZGAZDASÁGI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A közgazdasági ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A közgazdasági ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A közgazdasági ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e az alapvető gazdasági és jogi ismeretek fogalmait, alapvető összefüggéseit,

- megfelelően tájékozott-e a piaci alkalmazkodás lehetőségeiről és a befolyásolás alapvető eszközeiről,

- megfelelően tájékozott-e

- a különböző vállalkozási formák sajátosságairól, az üzleti vállalkozások és a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok rendszeréről,

- a vállalkozás gazdálkodásának alapvető folyamatairól és lehetőségeiről,

- rendelkezik-e a gazdasági események, folyamatok és adatok közötti kapcsolatok, összefüggések felismerésének, a helyes döntések megalapozásához szükséges információk rendszerezésének képességeivel,

- megfelelően felkészült-e a gazdasági és társadalmi élet számokkal történő leírása, az alapvető pénzügyi szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó intézményrendszer, a magyar adórendszer működése, a főbb adónemek és az alapvető számviteli ismeretek tekintetében.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó megfelelően felkészült-e

- a gazdaság különböző területeihez kapcsolódó fogalmak megértése és helyes használata,

- a vállalkozás indításának, megszűnésének alapvető kérdései,

- a különböző gazdasági tevékenységek és szereplők közötti kapcsolatrendszer elemei és kölcsönhatásai, a vállalkozás gazdálkodásának elméleti alapjai,

- a gazdasághoz kapcsolódó alapvető jogi folyamatok,

- a gazdasági és társadalmi élet számokkal történő elemzése, értelmezése,

- az alapvető pénzügyi szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó intézményrendszer,

- a magyar adórendszer működése, a főbb adónemek,

- az alapvető számviteli ismeretek

tekintetében.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- olvasott és hallott szakmai szöveg megértése,

- precizitás,

- kapcsolatteremtő készség,

- áttekintő és rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Gazdasági és jogi alapismeretekGazdasági alapfogalmak.
Piaci alapfogalmak.
A vállalat környezete.
A termelés költségei, a vállalkozás gazdálkodásának eredménye.
A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai.
A nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük.
Vállalkozások alapítása és működtetése, egyéni és társas vállalkozások jellemzése.
A szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás.
A marketing alapjai.
2. Általános statisztika és statisztika
gyakorlat
A legfontosabb statisztikai alapfogalmak.
Statisztikai mutatók és alapértelmezésük.
Adatforrásokból egyszerű statisztikai kimutatások készítése.
Alapvető statisztikai számítási módszerek.
3. Pénzügyi alapismeretekA bankrendszer működése, a jegybank szerepe.
A pénz funkciói.
A pénzforgalom általános szabályai.
A különböző fizetési módok.
A pénzügyi szolgáltatások köre.
A pénzügyi piacok jellemzői, megtakarítási lehetőségek, pénzpiaci termékek alapvető
tulajdonságai.
Biztosítási alapfogalmak.
4. Pénzügy gyakorlatA pénz időértéke.
A deviza és a valuta árfolyam értékek.
5. Adózási alapismeretekAz államháztartás alrendszerei.
Az adó, adórendszer fogalma.
Adózási alapfogalmak.
A legfontosabb adónemek bemutatása.
A helyi adók csoportosítása különböző szempontok alapján.
6. Adózás gyakorlatA személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó. megállapításának alapvető szabályai
és alkalmazásuk.
7. Számviteli alapismeretekA vállalkozás vagyonának számbavétele és értelmezése analitikus és főkönyvi szinten.
Alapvető gazdasági műveletek könyvelése alapbizonylat és megfogalmazott gazdasági
események alapján a felsorolt ismeretkörökben: tárgyi eszközök elszámolása, anyagok
készletváltozásai, jövedelem elszámolás, a saját termelésű készletek elszámolása,
termékértékesítés elszámolása.
A számviteli törvény alapvető követelményei, alapismeretek.
8. Számvitel gyakorlatAz 1-7. pontban felsorolt témakörökben egyszerű gazdasági események bizonylatainak
elkészítése.
A bizonylatok tartalmi és formai követelményei, a javítás módja.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Gazdasági és jogi alapismeretekA gazdaság különböző területeihez kapcsolódó fogalmak, azok értelmezése és helyes
használata.
A gazdasági élet szereplői közötti kapcsolatrendszer, az állam és a piac gazdasági
szerepe.
A piac elemei, működése.
Különböző piaci formák és összehasonlításuk.
A nemzetgazdaság legfontosabb mutatói és összefüggései.
A jogalkotás hierarchikus rendszere.
A gazdaság és a jog közötti viszony, a jogrend szerepe a gazdaságban.
Vállalkozási formák és azok létesítésének és megszűnésének legfontosabb kérdései.
A gazdasággal összefüggő alapvető polgári jogi és társasági jogi szabályok.
A szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás.
A marketing jelentősége és eszközei, gazdasági szerepe.
2. Általános statisztika és statisztika
gyakorlat
A legfontosabb statisztikai alapfogalmak.
Statisztikai mutatók és értelmezésük.
Adatforrásokból egyszerű statisztikai kimutatások készítése.
Alapvető statisztikai számítási módszerek.
3. Pénzügyi alapismeretekA bankrendszer működése, a jegybank szerepe.
A pénz fogalma, funkciói.
A pénzforgalom általános szabályai.
A különböző fizetési módok.
A pénzügyi szolgáltatások köre, a vállalkozás pénzmozgásához illeszkedő legalkalmasabb
pénzügyi intézmény és szolgáltatások.
A Magyarországon működő pénzügyi intézmények felügyelete és a befektetők védelmét
szolgáló intézmények, a legfontosabb nemzetközi pénzügyi szervezetek.
A pénzügyi piacok jellemzői, megtakarítási lehetőségek, pénzpiaci termékek alapvető
tulajdonságai, kockázataik és előnyeik.
Biztosítási alapfogalmak.
A biztosítási szerződés lényege.
4. Pénzügy gyakorlatA pénz időértéke.
A deviza és a valuta árfolyam értékek.
5. Adózási alapismeretekAz államháztartás alrendszerei, az adótörvények általános szabályai a legfontosabb
adónemek tekintetében.
Az adó fogalma.
A legfontosabb adónemek és alkalmazási területük.
6. Adózás gyakorlatA személyi jövedelemadóról, az általános forgalmi adóról és a helyi adóról szóló
törvények általános szabályai és alkalmazásuk.
7. Számviteli alapismeretekA vállalkozás vagyonának számbavétele és értelmezése analitikus és főkönyvi szinten.
Alapvető gazdasági műveletek könyvelése bizonylatok és megfogalmazott gazdasági
események alapján a felsorolt ismeretkörökben: tárgyi eszköz elszámolása, vásárolt
készletek elszámolása, jövedelem elszámolás, a saját termelésű készletek elszámolása,
termékértékesítés elszámolása.
A számviteli törvény alapvető követelményei.
8. Számvitel gyakorlatEgyszerű gazdasági események bizonylatainak elkészítése.
A bizonylatok tartalmi és formai követelményei, a javítás módja.

"

18. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím KERESKEDELEM ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"KERESKEDELMI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kereskedelmi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A kereskedelmi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A kereskedelmi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a marketing tevékenység elméleti alapjait és a marketing kereskedelemben történő gyakorlati alkalmazását,

- a beszerzés, a készletgazdálkodás és az értékesítés kereskedelmi összefüggésrendszerét,

- az áru minőségét, minőségének, állagának megóvását,

- a költségekhez, a bevételhez és az eredményhez kapcsolódó gazdasági mutatókat,

- az üzleti levelek tartalmi és formai követelményeit, a kereskedelemben használatos levéltípusokat, dokumentumokat

illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy részt tudjon venni az áruforgalom szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- alkalmazni tudja-e munkája során a kereskedelmet érintő jogszabályokat,

- ismeri-e

- az árubeszerzés folyamatának műveleteit,

- a készletezési, raktározási feladatokat,

- az eladóval szemben támasztott viselkedési formákat és magatartási szabályokat,

- a kereskedelmi munkát segítő gépi berendezések szakszerű használatának szabályait,

- a kereskedelmi egységben használatos bizonylatokat,

- értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásokat.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerben való gondolkodás,

- információk kezelése, keresése.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. A marketing alapjaiA marketing jelentősége, gazdasági szerepe, történeti kialakulása, a kereskedelmi
marketing lényege, eszközei. Marketing-mix termékek esetén.
A marketingkommunikáció fogalma, jelentősége, a marketingen belül elfoglalt
helye, a kommunikációs mix elemei.
2. Kereskedelmi gazdaságtanStatisztikai alapismeretek.
A beszerzés, a készletgazdálkodás és az értékesítés kereskedelmi
összefüggésrendszere.
Statisztikai mutatószámok alkalmazása a forgalom, a készletek, a beszerzés
alakulása, összetétele.
Feladatok megoldása az áruforgalom tervezése, elemzése körében.
Jövedelmezőség tervezése, elemzése: költséggazdálkodás.
3. Kereskedelmi ismeretekA kereskedelem tevékenység jellemzése, szerepe, tagozódása. Az áruforgalmi
folyamat egyes szakaszai, a beszerzés, a készletezés és az értékesítés
lebonyolításának folyamata, az ezekben ellátandó kereskedői feladatok, a
különböző értékesítési módok.
Az eladó jellemzői, az eladás technikája, az eladó magatartása, viselkedése, teendői
a gyakorlatban.
A munka-, baleset- és tűzvédelem fogalomrendszere, szabályai.
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok és intézmények.
A minőségtanúsítás.
Az árurendszerek, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás teendői, a csomagolás
szerepe.
Pénztár kialakításának feltételei, a pénztárgépekkel kapcsolatos szabályok és a
pénzkezelés szabályai, munkafolyamata.
Az áruforgalomban keletkező bizonylatok jellemzői és kitöltésük szabályai.
4. Kereskedelmi gyakorlat és levelezésAz áruforgalmi folyamat egyes szakaszaiban jelentkező gyakorlati feladatok
megoldásához szükséges eljárások, szabályok ismerete, ezek alkalmazása, az
optimális döntés, meghozatala az egyes szakaszokhoz kapcsolódó bizonylatok
kitöltése, helyességük ellenőrzése.
A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok alkalmazása.
A pénztárgép kezelési szabályok ismerete és alkalmazása, a bizonylatok ismerete és
kitöltésük szabályai.
Az áruforgalmi folyamat egyes elemeihez tartozó bizonylatok kiválasztása és
kitöltésük szabályai.
Az áruforgalomhoz kapcsolódó levelek elkészítésének tartalmi és formai szabályai, a
jegyzőkönyv, a meghívó elkészítésének követelményei, tartalmi követelmények.
A bizonylatok típusai, kiállításának szabályai, legalapvetőbb bizonylatok
kitöltésének ismerete, a bizonylatok kezelésének szabályai.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1.A marketing alapjaiA marketing jelentősége, gazdasági szerepe, történeti kialakulása, a kereskedelmi
marketing lényege, eszközei.
A fogyasztók és szervezeti vásárlók jellemzői, célpiaci stratégia elemei és azok
alkalmazása.
A marketingkommunikáció fogalma, jelentősége, a marketingen belül elfoglalt helye, a
kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeivel kapcsolatos ismeretek.
Az imázs fogalma, fajtái, szükségessége, a vállalati arculat lényege, kialakításának
fontossága, tartalmi és formai elemei.
2. Kereskedelmi gazdaságtanStatisztikai alapismeretek.
A beszerzés, a készletgazdálkodás és az értékesítés kereskedelmi összefüggésrendszere.
Statisztikai mutatószámok alkalmazása, a forgalom, a készletek, a beszerzés alakulása,
összetétele.
Feladatok megoldása az áruforgalom tervezése, elemzése körében, önálló elemzéssel.
Jövedelmezőség tervezése, elemzése: költséggazdálkodás.
3. Kereskedelmi ismeretekA kereskedelem tevékenység jellemzése, szerepe, tagozódása.
Az áruforgalmi folyamat egyes szakaszai, a beszerzés, a készletezés és az értékesítés
lebonyolításának folyamata, az ezekben ellátandó kereskedői feladatok, a különböző
értékesítési módok elemzése, összehasonlításuk.
Az eladó magatartása, viselkedése, teendői a gyakorlatban.
A munka-, baleset- és tűzvédelem fogalomrendszere, szabályai.
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok és intézmények.
A minőségtanúsítás.
Az árurendszerek, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás teendői, a csomagolás
szerepe.
Pénztár kialakításának feltételei, a pénztárgépekkel kapcsolatos szabályok és a
pénzkezelés szabályai, munkafolyamata.
Az áruforgalomban keletkező bizonylatok jellemzői és kitöltésük szabályai.
Az egyes értékesítési módok alkalmazása, az eladó jellemzői, az eladás technikája.
4. Kereskedelmi gyakorlat és
levelezés
Az áruforgalmi folyamat egyes szakaszaiban jelentkező gyakorlati feladatok
megoldásához szükséges eljárások, szabályok ismerete, ezek alkalmazása, az optimális
döntés, meghozatala, az egyes szakaszokhoz kapcsolódó bizonylatok kitöltése,
helyességük ellenőrzése.
A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok alkalmazása.
A pénztárgép kezelési szabályok ismerete és alkalmazása, a bizonylatok ismerete és
kitöltésük szabályai.
Az áruforgalmi folyamat egyes elemeihez tartozó bizonylatok kiválasztása és kitöltésük
szabályai.
Az áruforgalomhoz kapcsolódó levelek elkészítésének tartalmi és formai szabályai, a
jegyzőkönyv, a meghívó elkészítésének követelményei, tartalmi követelmények.
A bizonylatok típusai, kiállításának szabályai, legalapvetőbb bizonylatok kitöltésének
ismerete, a bizonylatok kezelésének szabályai.

"

19. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím VENDÉGLÁTÓIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"VENDÉGLÁTÓIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vendéglátóipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A vendéglátóipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A vendéglátóipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a gazdálkodás elemeit, a vendéglátás alapjait, rendelkezik-e ismeretekkel a vendéglátás fogalmáról, feladatairól, tudja-e jellemezni a fő- és melléktevékenységeket,

- képes-e jellemezni a vendéglátó üzletköröket és üzlettípusokat, azok tárgyi és személyi feltételeit,

- ismeri-e a gazdálkodás alapegységeit, alapfogalmait, valamint a vállalkozási formákat,

- ismeri-e az alapvető adózási ismereteket, rendelkezik-e az adózással kapcsolatos alapfogalmakkal,

- rendelkezik-e a szakmai számításokhoz szükséges ismeretekkel, meg tudja-e oldani az alap-, tömeg- és veszteségszámításokat,

- tisztában van-e a viszonyszámokkal,

- képes-e az árképzéssel, az általános forgalmi adó számításokkal, a bevételek elemzésével, a jövedelmezőséggel és az értékesítés elszámoltatásával kapcsolatos ismeretek alkalmazására, feladatok megoldására,

- rendelkezik-e táplálkozás-élettani alapismeretekkel,

- ismeri-e az élelmiszerek csoportjait; tudja-e jellemezni az állati és a növényi eredetű élelmiszereket, az édesítőszereket és édesipari termékeket, a koffeintartalmú élvezeti árukat, a fűszereket és ízesítőket, az alkoholmentes és alkoholtartalmú italokat, valamint az adalék- és kényelmi anyagokat,

- tájékozott-e az élelmiszerek allergén összetevőiről, azok tájékoztatási kötelezettségeiről,

- ismeri-e az élelmiszerlánc-biztonság elemeit, felépítését, a hasznos és a káros mikroorganizmusok tevékenységét,

- ismeri-e az élelmiszer eredetű megbetegedéseket, alkalmazni tudja-e az ezek gyanújakor követendő eljárásokat,

- ismeri-e a tartósítási eljárásokat, az élelmiszerek előállítására, forgalmazására vonatkozó jogszabályokat,

- tájékozott-e a vendéglátás higiéniájáról,

- ismeri-e a HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelveit, a vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásait,

- ismeri-e az egészségügyi alkalmasság, a munka és tűzvédelem legfontosabb előírásait,

- tájékozott-e az értékesítésben dolgozókkal, köztük a pincérekkel szemben támasztott személyi és szakmai követelményekről,

- ismeri-e a vendéglátásban használatos etikett, protokoll és kommunikációs szabályokat,

- ismeri-e a vendéglátás és értékesítés gépeit, berendezéseit, eszközeit,

- rendelkezik-e az értékesítés munkaköreivel, rendszereivel, a felszolgálási módokkal és a felszolgálás folyamatával kapcsolatos ismeretekkel,

- ismeri-e az étkezési időket, hazai és nemzetközi fogyasztási szokásokat, tradíciókat, az alkalmak, ünnepek étel- és italkínálatát,

- rendelkezik-e megfelelő, értékesítési munkakörben elvárt étel- és italismerettel, az étrend összeállítás, étlapszerkesztés alapvető ismereteivel,

- ismeri-e a reklám, a PR és az eladásösztönzés lehetőségeit a vendéglátásban,

- tájékozott-e az internetes marketing, a közösségi média szerepéről,

- képes-e alkalmazni a vendéglátásban elvárt viselkedéskultúrát, kommunikációt,

- megfelelően tájékozott-e a termelés üzemi ismereteiről, a magyar konyha jellemzőiről,

- ismeri-e a konyhatechnológiai műveleteket, a főzelékek, köretek, saláták, levesek, mártások, húsételek, meleg és hideg előételek, reggeli, uzsonna- és gyorsételek fajtáit, jellemzőit, általános készítési technológiáikat,

- ismeri-e az üzlet elindításának jogi hátterét,

- ismeri és alkalmazni tudja-e a fogyasztóvédelmi előírásokat, a panaszkezelés szabályait,

- ismeri-e a vendéglátás munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szabályait.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni.

A fentiekben felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás,

- gyakorlatias feladatelemzés képessége,

- számolási készség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Vendéglátó gazdálkodás
elmélete
A gazdálkodás elemei, a vendéglátás alapjai.
A vendéglátás fogalma, feladatai, fő- és melléktevékenységei.
A vendéglátó üzletkörök és üzlettípusok, azok tárgyi és személyi feltételei.
A gazdálkodás alapegységei, alapfogalmai, a vállalkozási formák.
Az adózással kapcsolatos alapvető ismeretek.
2. Vendéglátó gazdálkodás
gyakorlata
Az alapvető szakmai számítások elvégzése.
Tömeg- és veszteségszámítások, anyaghányadok, kalkulációk készítése.
Statisztikai alapismeretek, viszonyszámokkal kapcsolatos feladatok megoldása.
Az árképzéssel, az általános forgalmi adó számításokkal, a bevételek elemzésével, a
jövedelmezőséggel és az értékesítés elszámoltatásával kapcsolatos ismeretek
alkalmazása, feladatok megoldása.
3. Általános élelmiszerismeret és
élelmiszerek a gyakorlatban
A tápanyagok rendszere.
Az élelmiszerek csoportjai.
Az állati és növényi eredetű élelmiszerek, azok felhasználási lehetőségei.
Az édesítőszerek és édesipari termékek, a koffeintartalmú élvezeti áruk.
A fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók.
Az italokkal kapcsolatos ismeretek, azok csoportosítása, előállítási technológiáik.
4. Élelmiszerbiztonsági
alapismeretek és vendéglátás
higiénéje
Élelmiszerlánc, élelmiszerbiztonság, élelmiszerminőség.
Az élelmiszer higiénia.
A mikroorganizmusok jellemzése, hasznos és káros tevékenységeik.
Élelmiszer eredetű megbetegedések.
Eljárás élelmiszer eredetű megbetegedés gyanúja esetében.
Tartósítási eljárások.
Szennyező anyagok, méreganyagok az élelmiszerekben.
Az allergén anyagok az ételekben, italokban.
Az allergén anyagok és a színezékek tájékoztatási kötelezettségei.
Az élelmiszerek előállítására, forgalmazására vonatkozó jogszabályok.
A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei, a vendéglátó tevékenység
környezetvédelmi előírásai.
Egészségügyi alkalmasság, személyi és tárgyi higiénia.
A beszerzés, az áruátvétel, a raktározás, az előkészítés, a vendéglátó termék
előállításának, értékesítésének GHP szabályai, helyiségkapcsolatok.
Az egyenes út elve.
5. Felszolgálási alapok és
felszolgáló szakmai ismeretek
Munka- és balesetvédelmi ismeretek.
A pincérrel szemben támasztott követelmények.
A pincér és a vendégek kapcsolata, kommunikáció.
A vendéglátó üzem és üzlet helyiségei, az értékesítő tér helyiségei, berendezési tárgyai.
Az eszközök csoportosítása anyaguk és rendeltetésük szerint.
A felszolgáló munkája a nyitás előtti előkészületektől a zárás utáni teendőkig.
A felszolgálás általános szabályai.
Általános étel- és italismeret.
Ételek, italok ajánlása.
6. Értékesítés elmélete és
gyakorlata
Értékesítési rendszerek, értékesítési módszerek.
Az értékesítés munkakörei.
Hazai és nemzetközi étkezési idők és szokások, üzleti és alkalmi étkezések.
Tradíciók, új nemzetközi és hazai trendek.
Reform-, vegetáriánus és diétás étkezés étel- és italkínálata.
A választékközlés eszközei.
Étrend, menü összeállítás.
Rendezvénykönyv, rendezvények típusai.
A szobaszerviz szabályai.
Az értékesítés elszámoltatása, vendéglátás informatika.
Etikett, protokoll és kommunikációs szabályok a vendéglátásban.
7. Marketing és kommunikáció a
gyakorlatban
A marketing fogalma, a marketingtevékenység részfolyamatai.
A piac elemzésének módszerei, azok alkalmazása a vendéglátás gyakorlatában.
A marketing-mix lényege, marketingkommunikáció a vendéglátásban.
A vendéglátásban szükséges viselkedéskultúra elméletben és gyakorlatban.
Internetes marketing, a közösségi média szerepe.
8. Termelés elmélete és gyakorlataA termelés helyiségei, helyiségkapcsolatai, berendezései, gépei, eszközei.
Az előkészítő helyiségekben használt gépek, eszközök.
A termelés technológiai folyamatai a beszerzéstől az értékesítésig.
A konyhatechnológiai előkészítő-elkészítő és befejező műveletek formái, jellemzői.
A főzelékek, köretek, saláták, öntetek, levesek, levesbetétek, mártások, meleg és hideg
előételek fajtái, jellemzői.
Házi szárnyasokból, halakból, egyéb hidegvérűekből, vágóállatokból és vadhúsokból
készíthető ételek fajtái, jellemzői.
Befejező fogások fajtái, jellemzői.
Reggeli és uzsonnaételek, italok fajtái, jellemzői.
A magyar konyha jellemzői.
9. Jogszabályok a vendéglátásban,
szervezés és irányítás a
vendéglátásban
Az üzlet elindításának jogi háttere.
A fogyasztóvédelmi szabályok ismerete és alkalmazása, a panaszkezelés jogi kérdései.
Tűzvédelmi és környezetvédelmi, vagyonvédelmi előírások a vendéglátásban.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Vendéglátó gazdálkodás
elmélete
A gazdálkodás elemei, a vendéglátás alapjai.
A vendéglátás fogalma, feladatai, fő- és melléktevékenységei.
A vendéglátó üzletkörök és üzlettípusok, azok tárgyi és személyi feltételei.
A gazdálkodás alapegységei, alapfogalmai, a vállalkozási formák.
Az adózással kapcsolatos alapvető ismeretek.
2. Vendéglátó gazdálkodás
gyakorlata
Az alapvető szakmai számítások elvégzése. Tömeg- és veszteségszámítások,
anyaghányadok, kalkulációk készítése.
Statisztikai alapismeretek, viszonyszámokkal kapcsolatos feladatok megoldása.
Az árképzéssel, az általános forgalmi adó számításokkal, a bevételek elemzésével, a
jövedelmezőséggel, az elszámoltatással, a létszám- és bérgazdálkodással, valamint a
készletgazdálkodással kapcsolatos ismeretek alkalmazása, feladatok megoldása.
3. Általános élelmiszerismeret és
élelmiszerek a gyakorlatban
A tápanyagok rendszere.
Az élelmiszerek csoportjai.
Az állati és növényi eredetű élelmiszerek, azok felhasználási lehetőségei.
Az édesítőszerek és édesipari termékek, a koffeintartalmú élvezeti áruk.
A fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók.
Az italokkal kapcsolatos ismeretek, azok csoportosítása, előállítási technológiáik.
Alapenergia, munkaenergia szükséglet, táplálkozási piramis.
4. Élelmiszerbiztonsági
alapismeretek és vendéglátás
higiénéje
Élelmiszerlánc, élelmiszerbiztonság élelmiszerminőség.
Az élelmiszer higiénia.
A mikroorganizmusok jellemzése, hasznos és káros tevékenységeik.
Élelmiszer eredetű megbetegedések.
Eljárás élelmiszer eredetű megbetegedés gyanúja esetében.
Tartósítási eljárások.
Szennyezőanyagok, méreganyagok az élelmiszerekben.
Az allergén anyagok az ételekben, italokban.
Az allergén anyagok és a színezékek tájékoztatási kötelezettségei.
Az élelmiszerek előállítására, forgalmazására vonatkozó jogszabályok.
HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei, a vendéglátó tevékenység
környezetvédelmi előírásai.
Egészségügyi alkalmasság, személyi és tárgyi higiénia.
A beszerzés, az áruátvétel, a raktározás, az előkészítés, a vendéglátó termék
előállításának, értékesítésének GHP szabályai, helyiségkapcsolatok. Az egyenes út elve.
5. Felszolgálási alapok és
felszolgáló szakmai ismeretek
Munka- és balesetvédelmi ismeretek.
A pincérrel szemben támasztott követelmények.
A pincér és a vendégek kapcsolata, kommunikáció.
A vendéglátó üzem és üzlet helyiségei, az értékesítő tér helyiségei, berendezési tárgyai.
Az eszközök csoportosítása anyaguk és rendeltetésük szerint.
A felszolgáló munkája a nyitás előtti előkészületektől a zárás utáni teendőkig.
A felszolgálás általános szabályai.
Általános étel- és italismeret.
Ételek, italok ajánlása.
Ételek italok ajánlása általánosan, és intoleranciák, allergiák esetében.
6. Értékesítés elmélete és
gyakorlata
Értékesítési rendszerek, értékesítési módszerek.
Az értékesítés munkakörei.
Hazai és nemzetközi étkezési idők és szokások, üzleti és alkalmi étkezések.
Tradíciók és új trendek a nemzetközi és a hazai gasztronómiában.
Reform-, vegetáriánus és diétás étkezés étel- és italkínálata.
A választékközlés eszközei.
Étrend, menü összeállítás.
Rendezvénykönyv, rendezvények típusai.
A szobaszerviz szabályai.
Az értékesítés elszámoltatása, vendéglátás informatika.
Etikett, protokoll és kommunikációs szabályok a vendéglátásban.
7. Marketing és kommunikáció a
gyakorlatban
A marketing fogalma, a marketingtevékenység részfolyamatai.
A piac elemzésének módszerei, azok alkalmazása a vendéglátás gyakorlatában.
A marketing-mix lényege, marketingkommunikáció a vendéglátásban. SWOT analízis.
A vendéglátásban szükséges viselkedéskultúra elméletben és gyakorlatban.
Internetes marketing, a közösségi média szerepe, a PR-ban megmutatkozó előnyei és
hátrányai.
8. Termelés elmélete és gyakorlataA termelés helyiségei, helyiségkapcsolatai, berendezései, gépei, eszközei.
Az előkészítő helyiségekben használt gépek, eszközök.
A termelés technológiai folyamatai a beszerzéstől az értékesítésig.
A konyhatechnológiai előkészítő és befejező műveletek formái, jellemzői.
A főzelékek, köretek, saláták, öntetek, levesek, levesbetétek, mártások, meleg és hideg
előételek fajtái, jellemzői.
Házi szárnyasokból, halakból, egyéb hidegvérűekből, vágóállatokból és vadhúsokból
készíthető ételek fajtái, jellemzői.
Befejező fogások fajtái, jellemzői.
Reggeli és uzsonnaételek, italok fajtái, jellemzői.
A magyar konyha jellemzői, hungarikumok szerepe a gasztronómiában.
9. Jogszabályok a vendéglátásban,
szervezés és irányítás a
vendéglátásban
Az üzlet elindításának jogi háttere.
A fogyasztóvédelmi szabályok ismerete és alkalmazása, a panaszkezelés jogi kérdései.
Kártérítési felelősség.
A vendéglátó üzletvezető szervezési és vezetési feladatai.
A vendéglátás belső és külső ellenőrzése. Ellenőrzést végző hatóságok
Tűzvédelmi és környezetvédelmi, vagyonvédelmi előírások a vendéglátásban.

"

20. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TURISZTIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"TURISZTIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A turisztikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A turisztikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e turisztikai szemlélettel és a szakmai műveltség részét képező turisztikai alapismeretekkel,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével,

- képes-e az összefüggések magyarázatára,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával a turisztikai trendeket felismerni,

- elsajátította-e a turizmus szakmai nyelvezetét, és képes-e a szakkifejezések pontos használatára,

- képes-e a fogalmak szabatos magyarázatára,

- rendelkezik-e a turisztikai piac szereplőinek és működési mechanizmusának ismeretével,

- tisztában van-e a turisztikai szereplők feladataival és kapcsolatrendszerével,

- képes-e a hazai kulturális és természeti értékek, vonzerők bemutatására és ajánlására,

- képes-e a hazánkban jelenlevő fő vallási felekezetek bemutatására,

- rendelkezik-e alapvető ismeretekkel az egyes művészeti korszakokról,

- jártas-e a hazai borvidékek kínálatában,

- tájékozott-e különböző turizmus ágak tekintetében,

- meg tudja-e különböztetni az eltérő profilú és minőségű vendéglátó üzleteket és szálláshelyeket,

- tisztában van-e a szálláshelyek tevékenységeivel, munkaköreivel,

- elsajátította-e az interperszonális kommunikáció írott és íratlan szabályait, és képes-e ezek alkalmazására,

- képes-e egyszerűbb ügyviteli feladatok elvégzésére, statisztikai adatok értelmezésére és adatszolgáltatásra,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- képes-e az internet alapú szoftverek, weblapok és közösségi portálok használatára,

- ismeri-e a jelentősebb helyfoglalási rendszereket és ezek működését,

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás,

- gyakorlatias feladat megoldás képessége,

- kommunikációs rugalmasság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. TurizmusföldrajzMagyarország általános idegenforgalmi-természeti adottságai.
Magyarország kulturális hagyományai és kultúrtörténeti értékei.
Magyarország világörökségi helyszíneinek ismerete.
A közlekedés szerepe a turizmusban.
Magyarország turisztikai régióinak tipikus kínálati elemei.
Topográfiai ismeretek alkalmazása.
2. Kultúr- és vallástörténetA hazánkban jelen lévő jelentősebb vallási közösségek - turisztikai szempontból
fontos - sajátosságai.
A művészettörténeti korszakok ismerete.
3. VendégfogadásA hazai vendéglátás piacának jellemzői.
A magyar gasztronómia sajátosságai, hungarikumok és azok bemutatása.
Gasztronómiai rendezvények.
A hazai borvidékek kínálata és ezek turisztikai jelentősége.
Az étel-, italismeret legfontosabb jellemzői.
Szálláshelyek fogalma, fajtái, típusai, jellemzői.
A szálláshelyek minősítési rendszere.
A szálláshelyek tárgyi és személyi feltételei.
Szállodai tevékenységek, a vendégfogadás folyamata.
4. Üzleti protokollA társalgási protokoll szabályai és ezek alkalmazása a különböző partnerekkel történő
kapcsolattartás során.
Az interperszonális kommunikáció.
Konfliktuskezelési technikák.
Hivatalos levél írása és az infokommunikációs eszközök használata.
A különböző protokollrendezvények és a vendégfogadás általános szabályai.
5. Turizmus rendszereA hazai és nemzetközi turizmus története, jelentősége.
A turisztikai alapfogalmak ismerete.
A turisztikai piac alapkategóriái, szereplői és azok sajátosságai.
Kapcsolatrendszer kiépítése a turisztikai szolgáltatókkal és a szakmai szervezetekkel.
6. MarketingA vállalkozások marketing tevékenységének célja, feladatai és eszközei.
A turizmus marketing sajátosságai, jellemző piackutatási módszerei és
piacbefolyásolási eszközrendszere.
A piacszegmentálás főbb szabályai.
A marketing-mix eszközei, felhasználásuk jellemzői.
Az ügyviteli folyamatok és tevékenységek fajtái, dokumentumai.
Egyszerűbb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és adatellenőrzési feladatok elvégzése.
A pénzügyi tranzakciók alapfogalmai, fajtái, bizonylatai.
7. Infokommunikációs gyakorlat a
turizmusban
Az ügyviteli munkafolyamatokhoz kapcsolódó informatikai programok alkalmazása.
Internetes helyfoglalási rendszerek ismerete.
Prezentációs technikák használata.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. TurizmusföldrajzMagyarország általános idegenforgalmi-természeti adottságainak bemutatása.
Magyarország kulturális hagyományainak és kultúrtörténeti értékeinek bemutatása.
Magyarország világörökségi helyszíneinek ismerete és bemutatása.
A közlekedés helye és szerepe a turizmus rendszerében.
Magyarország turisztikai régióinak, és a régiók tipikus kínálati elemeinek bemutatása.
Topográfiai ismeretek alkalmazása.
2. Kultúr- és vallástörténetA világvallások - turisztikai szempontból fontos - sajátosságai.
Művészettörténeti korszakok ismerete, sajátosságaik bemutatása.
3. VendégfogadásA hazai vendéglátás piacának jellemzői, szereplőinek bemutatása.
A hazai vendéglátás üzlettípusainak ismerete, jellemzése.
A magyar gasztronómia sajátosságainak ismerete.
A hazai gasztronómiai tájegységek konyháinak ismerete.
Hungarikumok ismerete, jellemzése.
Gasztronómiai rendezvények típusai, jellemzői.
A hazai borvidékek kínálata, a bor és a borvidékek szerepe a turizmusban.
Európa jelentős borvidékeinek bemutatása.
Az étel-, italismeret legfontosabb jellemzői.
Szálláshelyek fogalma, fajtái, típusai, jellemzői.
Szálláshelyek működésének feltételei.
A hazai szálláshelyek minősítési rendszere.
A hazai szálláshelyek tárgyi és személyi feltételeinek ismerete.
A szállodai tevékenység működése, jellemzői.
4. Üzleti protokollA társalgási protokoll szabályai és ezek alkalmazása a különböző partnerekkel történő
kapcsolattartás során.
Interperszonális kommunikáció.
A különböző protokollrendezvények és a vendégfogadás általános szabályai.
Konfliktuskezelési technikák és ezek jellemzői.
Hivatalos levél írása és az infokommunikációs eszközök használata.
Tárgyalási technikák és ezek jellemzői.
5. Turizmus rendszereA hazai és nemzetközi turizmus története, jelentősége.
A turisztikai alapfogalmak ismerete.
A turisztikai piac alapkategóriái, szereplői és azok sajátosságai.
A hazai kínálati és keresleti szereplők motivációi, viselkedése, a köztük lévő
kapcsolatok.
Kapcsolatrendszer kiépítése a turisztikai szolgáltatókkal és a szakmai szervezetekkel.
6. MarketingA vállalkozások marketing tevékenységének célja, feladatai és eszközei.
A turizmus marketing sajátosságai, jellemző piackutatási módszerei és
piacbefolyásolási eszközrendszere.
A piacszegmentálás főbb szabályai.
A marketing-mix eszközei, felhasználásuk jellemzői.
Az országimázs fontossága, befolyásolásának eszközei.
A nemzeti marketing szervezet kialakulásának körülményei, tevékenységének
ismerete.
Az ügyviteli folyamatok és tevékenységek fajtái, dokumentumai.
Egyszerűbb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és adatellenőrzési feladatok elvégzése.
A pénzügyi tranzakciók alapfogalmai, fajtái, bizonylatai.
Statisztikai adatok értelmezése.
7. Infokommunikációs gyakorlat a
turizmusban
Az ügyviteli munkafolyamatokhoz kapcsolódó informatikai programok alkalmazása.
Internetes helyfoglalási rendszerek ismerete.
Prezentációs technikák használata.
A közösségi portálok szerepe a turizmusban.

"

21. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím OPTIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"OPTIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az optikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az optikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az optikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- a fotográfiai eszközök technikai jellemzői,

- a fotográfiai eszközök működésének módja,

- a fotótörténet és fotótechnika történet,

- a számítógép és perifériáinak használata,

- a számítógépes képfeldolgozás terén,

- rendelkezik-e

- a megfelelő eszközök kiválasztásának képességével saját mondanivalójának kifejezése vagy alkalmazott fotográfiai feladatának elvégzése érdekében,

- alkalmazni tudja-e

- fotótechnikai, fotótörténeti és fotóesztétikai ismereteit,

- az analóg, szabadkézi és digitális prezentációs technikákat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- a szakmai fogalmak helyes használata,

- kommunikáció szakmai nyelven,

- lényegkiemelés,

- elvonatkoztatás képessége,

- eszközök, kiegészítők használata.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Optikai alapokA geometriai és a fizikai optika jelenségeinek ismerete.
A leképezés eszközei és törvényszerűségei.
A színtan és színkeverés alapjai.
A fotometria alapjai.
2. Az analóg fényképezés technikai
alapjai
A filmes fényképezőgépek működése, kezelése, története, az objektívjeik és kiegészítőik
főbb csoportjai.
Automatikák a fényképezőgépben, fénymérés, élességállítás. Redőnyzár, központi zár,
vakuszinkron.
3. Az analóg fényképezés és
laborálás kémiai háttere
A fekete-fehér negatív és pozitív kidolgozás kémiai háttere.
Fényérzékeny anyagok, vegyszerek.
A fotólabor felszerelése.
Régi fotográfiai eljárások.
4. A digitális fényképezés technikai
és elektronikai alapjai
A digitális fényképezőgépek működése, kezelése, beállítási lehetőségei.
Számítástechnikai alapismeretek.
Digitális fényképezőgép képfeldolgozásának részegységei, működési elve.
Képfeldolgozás, utómunkák.
Képfeldolgozó programok ismerete.
Archiváló, katalogizáló programok ismerete.
5. A fénymérés módozatai, a
megvilágítás fajtái
Világítástechnika.
Természetes és mesterséges fényforrások.
A fénymérés két módja, a kézi és beépített fénymérők, a TTL-es fénymérés és
vakuvezérlés.
Természetes és mesterséges háttérképzés.
6. A fényképfelvétel készítésének
gyakorlata különböző helyszíneken
Riport, színházi, divat, zsánerkép, fotóesszé készítése.
Épület külső és belső fényképezése.
7. A műtermi fényképezés eszközeiMűtermi eszközök használatának módja a műterem kialakítása, felszerelése, eszközei,
üzemeltetése, biztonságtechnikája.
8. Fotótechnika- és fotótörténetFotótörténet a kezdetektől a 19. század végéig.
Fotótörténet a 19. század végétől az 1950-es évekig.
Híres alkotók és alkotásaik.
A fotográfia formanyelvének ismerete.
9. Fényképészeti szakrajzSzabadkézi rajzolás, vázlatkészítés.
Kreatív ötletek felvetésének menete.
10. Kép- és szövegszerkesztésNyomdatechnikai alapismeretek.
Tipográfiai alapismeretek.
Számítástechnikai ismeretek.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Optikai alapokA geometriai és a fizikai optika jelenségeinek ismerete.
A leképezés eszközei és törvényszerűségei.
A színtan és színkeverés alapjai.
A fotometria alapjai.
2. Az analóg fényképezés technikai
alapjai
A filmes fényképezőgépek működése, kezelése, története, az objektívjeik és kiegészítőik
főbb csoportjai.
Automatikák a fényképezőgépben, fénymérés, élességállítás. Redőnyzár, központi zár,
vakuszinkron.
3. Az analóg fényképezés és
laborálás kémiai háttere
A fekete-fehér negatív és pozitív kidolgozás kémiai háttere.
Fényérzékeny anyagok, vegyszerek.
A fotólabor felszerelése.
Régi fotográfiai eljárások.
4. A digitális fényképezés technikai
és elektronikai alapjai
A digitális fényképezőgépek működése, kezelése, beállítási lehetőségei.
Számítástechnikai alapismeretek.
Digitális fényképezőgép képfeldolgozásának részegységei, működési elve.
Képfeldolgozás, utómunkák.
Képfeldolgozó programok ismerete.
Archiváló, katalogizáló programok ismerete.
5. A fénymérés módozatai, a
megvilágítás fajtái
Világítástechnika.
Természetes és mesterséges fényforrások.
A fénymérés két módja, a kézi és beépített fénymérők, a TTL-es fénymérés és
vakuvezérlés.
Természetes és mesterséges háttérképzés.
6. A fényképfelvétel készítésének
gyakorlata különböző helyszíneken
Riport, színházi, divat, zsánerkép, fotóesszé készítése.
Épület külső és belső fényképezése.
7. A műtermi fényképezés eszközeiMűtermi eszközök használatának módja, a műterem kialakítása, felszerelése, eszközei,
üzemeltetése, biztonságtechnikája.
8. Fotótechnika- és fotótörténetFotótörténet a kezdetektől a 19. század végéig.
Fotótörténet a 19. század végétől az 1950-es évekig.
Híres alkotók és alkotásaik.
A fotográfia formanyelvének ismerete.
9. Fényképészeti szakrajzSzabadkézi rajzolás, vázlatkészítés.
Kreatív ötletek felvetésének menete.
10. Kép- és szövegszerkesztésNyomdatechnikai alapismeretek.
Tipográfiai alapismeretek.
Számítástechnikai ismeretek.
Kiadványszerkesztési alapismeretek.

"

22. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a szükséges állattani és növénytani ismereteket,

- rendelkezik-e

- az erdőben élő vadászatilag jelentős apró- és nagyvadfajok jellemzőinek ismeretével,

- a szőrmés ragadozók és ragadozó madarak jellemzőinek ismeretével,

- a fészekrabló madarak jellemzőinek ismeretével,

- a fenyők jellemzőinek ismeretével,

- az állományalkotó és fontosabb lombos kísérő fafajok jellemzőinek ismeretével,

- képes-e rendszerezni és bemutatni az elsajátított tudásanyagot,

- használja-e a szakmai nyelvet,

- kiemeli-e a lényeget szakmai szempontok alapján.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- rendelkezik-e

- az ízeltlábúak törzse fontosabb rendjei jellemzőinek és képviselőinek ismeretével,

- a halak, kétéltűek, hüllők osztálya jellemzőinek és fontosabb képviselőinek ismeretével,

- a madarak és emlősök rendjeinek részletes ismeretével,

- egyéb kísérőfafajok, cserjék, kertészeti jelentőségű fenyők ismeretével,

- társulástani fogalmak és erdőtársulástani csoportok ismeretével,

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni,

- alkalmas-e a pontos és önálló munkavégzésre,

- kellően felkészült-e ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni az erdészet és vadgazdálkodás munkáinak szakszerű és szabályos lebonyolításában,

- felismeri-e a tények és törvényszerűségek közötti összefüggéseket.

A fent felsoroltak tudásmérése során középszinten szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás.

A felsoroltakon túl emelt szinten szükséges meggyőződni arról is, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készséggel, kompetenciával:

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. ÁllattanA vadgazdálkodásban jelentős fajok.
2. NövénytanFontosabb fafajok.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. ÁllattanAz erdő- és vadgazdálkodás számára jelentőséggel bíró állatfajok, a fajok rokonsági
kapcsolatai, a fontosabb fajok életmódja, viselkedése, erdőben betöltött szerepe,
valamint azok morfológiai és anatómiai sajátosságai.
Az erdőben élő állatok élőhelyük, életmódjuk és jelentőségük alapján.
A vadászható, a gyakoribb erdei károsító és a gyakoribb védett állatok alaktani
tulajdonságai, ökológiai igénye.
2. NövénytanAz erdei növényvilág, a fás növények termőhelyi igénye, jelentősége,
társulásképessége.
Az erdei növények termőhelyi igénye, elterjedése és jelentősége.
Gyakoribb erdőtársulás-csoportok.
Gyakoribb erdei társulást jelző és védett növények, ezek vízgazdálkodást és
talajkémhatást jelző tulajdonságai.

"

23. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"MEZŐGAZDASÁGI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A mezőgazdasági ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A mezőgazdasági ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A mezőgazdasági ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e korszerű állattenyésztési alapismeretekkel,

- képes-e felidézni a gazdasági állatok anatómiáját és az egészséges szervezet élettani működését, különösen a szaporítás és a termék-előállítás vonatkozásában,

- képes-e takarmányozástani ismereteinek birtokában állatai okszerű takarmányozására, a gazdaságos termékelőállítás megvalósítására,

- rendelkezik-e alapvető műszaki ismeretekkel az erőgépek és az állattenyésztés gépei területén,

- ismeri-e az alapvető munkavédelmi előírásokat, a biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, környezeti feltételeit,

- ismeri-e a munkavédelem alapvető jogi hátterét,

- képes-e az állattartás és -tenyésztés optimális feltételeinek kialakítására, az állatok jólétének biztosítására, egészségük megőrzésére,

- alkalmas-e önálló gazdálkodás megtervezésére, a megfelelő gazdálkodási forma kiválasztására, annak működtetésére, megszüntetésére,

- ismeri-e a munka világát szabályozó előírásokat, az alapvető munkajogi és adózási szabályokat,

- rendelkezik-e a gazdálkodáshoz szükséges alapvető gyakorlati tudnivalókkal.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepét,

- az állattenyésztési, a takarmányozási és állategészségügyi, műszaki és munkavédelmi ismeretek elméleti alapjait és azok kapcsolódási pontjait,

- a gazdálkodási ismereteket és azok alkalmazását

illetően,

- rendelkezik-e elegendő szakmai tudással a mezőgazdasági gazdálkodás területén ahhoz, hogy önálló feladatellátásra legyen képes, illetve munkacsoportot irányítson.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- személyes szakmai kompetenciák,

- szakmai ismeretek alkalmazása.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. ÁllattenyésztésAz állattenyésztés alapfogalmai, értékmérői.
A gazdasági állatok nemesítése.
Az állatok elhelyezése és ápolása.
2. Anatómia és élettanA gazdasági állatok testének anatómiai felépítése, a testtájak csontos alapja, az emlősök
és madarak testtájai.
A gazdasági állatok emésztőkészülékének felépítése, az emésztés folyamata és az
anyagforgalom.
A gazdasági állatok hím és női nemi készülékének anatómiai felépítése és működése.
A szaporodás.
3. TakarmányozástanA takarmányok alkotórészei, a takarmányozási alapismeretek.
Takarmányismeret.
A gazdasági állatok táplálóanyag szükséglete, a takarmányozás gyakorlati végrehajtása.
4. Állatok egészségvédelmeAz állat és környezete.
Az egészség, a csökkent termelőképesség és a betegség.
A betegségek gyógykezelése és megelőzése, az állatok jóléte és az állatvédelem.
5. Gazdálkodási alapismeretekGazdálkodás alapismeretei.
A vállalkozási alapismeretek.
Marketingismeretek.
Európai uniós ismeretek.
6. Gazdálkodási alapgyakorlatokAdózás.
A vállalkozás gyakorlata során felmerülő ismeretek.
A munkához szükséges kommunikációs és adminisztrációs ismeretek.
Pályázatírás.
7. Műszaki ismeretekMűszaki alapismeretek.
Az erőgép felépítése és működése.
Az állattenyésztés épületei és gépei.
8. MunkavédelemMunkavédelmi alapismeretek.
A biztonságos munkavégzés feltételei.
Munkajogi ismeretek.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. ÁllattenyésztésÁllattenyésztési alapfogalmak.
Az állattenyésztés nemzetgazdasági és mezőgazdasági jelentősége és ágazatai.
Alapvető általános állattenyésztési ismeretek.
A gazdasági állatok elhelyezési módjai, ápolása.
2. Anatómia és élettanA gazdasági állatok anatómiája és az egészséges állati szervezet élettani működése.
Az állatok emésztése, szaporodása és a gazdaságos termékelőállítás folyamata.
3. TakarmányozástanA takarmányozási alapfogalmak, a takarmány alapanyagok, adalékanyagok és azok
csoportosítása.
Takarmányismeret.
A takarmány előkészítés módjai, eszközei, a takarmányozási technológiák, a
takarmányadag összeállítás elméleti és gyakorlati szempontjai, a keveréktakarmányt
gyártó üzemre vonatkozó ismeretek.
4. Állatok egészségvédelmeAz állattartás és -tenyésztés optimális környezeti feltételeinek kialakítása, a gazdasági
állatok elhelyezése, gondozása, jólétük biztosítása, egészségük megőrzése, és ezáltal a
gazdaságos termék-előállítás megvalósítása.
Betegségek megelőzése és gyógykezelése.
Az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok és uniós jogi normák.
5. Gazdálkodási alapismeretekA termelési folyamat elemzése, szervezése.
A különböző vállalkozási formák létrejöttének, átalakulásának, megszüntetésének és
adminisztrációjának elméleti teendői.
Mezőgazdasági vállalkozások alapítására és működtetésére vonatkozó ismeretek.
A munka világát szabályozó előírások, az alapvető munkajogi, adózási szabályok.
Alapvető marketing, valamint európai uniós ismeretek.
6. Gazdálkodási alapgyakorlatokA gazdálkodáshoz szükséges alapvető gyakorlati tudnivalók.
Vállalkozás önálló indítása, működtetése, adatközlések megtétele.
A vállalkozás tervezése és kalkulációk elvégzése.
A bizonylatkitöltés szabályai, pénzforgalommal kapcsolatos alapbizonylatok önálló
kitöltése.
Adózási ismeretek.
A pályázatírás alapjai.
7. Műszaki ismeretekMűszaki alapismeretek.
Az erőgép felépítése és működése.
Az állattenyésztés épületei és gépei.
8. MunkavédelemMunkavédelmi alapismeretek.
A biztonságos munkavégzés feltételei.
Munkajogi ismeretek.

"

24. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím KERTÉSZET ÉS PARKÉPÍTÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"KERTÉSZETI ÉS PARKÉPÍTÉSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kertészeti és parképítési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A kertészeti és parképítési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A kertészeti és parképítési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a kertészeti és kertfenntartási ismeretek elméleti alapjairól, a szakmában bekövetkezett változásokról,

- a kertészeti és kertfenntartási munkák gyakorlati alkalmazásáról,

- az egyes növényfajok jellemzőiről és a dísznövény-fajták ismeretéről,

- a kertészet és kertfenntartás műszaki alapjairól,

- az alapvető gazdasági összefüggésekről,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni a kertfenntartás munkálatainak szakszerű lebonyolításában,

- tudja-e alkalmazni munkája során az ágazatot érintő jogszabályokat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- ismeri-e

- a kertészeti ismeretek elméleti alapjait és a kertfenntartás gyakorlati alkalmazását,

- az egyes növényfajok jellemzőit és a dísznövényfajtákat,

- a kertészet és kertfenntartás műszaki alapjait,

- az alapvető gazdasági összefüggéseket és a kapcsolódó gazdasági mutatókat,

- a kertészeti munkához kapcsolódó alapismereteket illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni a parkfenntartás munkálatainak szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- képes-e követni a kertészet szakmai változásait, tájékozódni a kertfenntartás fejlődésének lehetőségeiről,

- tudja-e alkalmazni a munkája során az ágazatot érintő jogszabályokat.

A fent felsoroltak tudásmérése során középszinten szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- megbízhatóság,

- önállóság,

- ismeretek gyakorlati alkalmazása.

A fent felsoroltak tudásmérése során emelt szinten szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- kommunikációs rugalmasság,

- ismeretek helyén való alkalmazása,

- rendszerező képesség,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. A növények külső, belső
felépítése, növényrendszertan
Létfenntartó szervek.
Fajfenntartó szervek.
Növényi szervek, szövetek, sejtek.
Rendszertani kategóriák.
Mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők törzse.
Két- és egyszikű növénycsaládok.
2. A kertészeti termesztés tárgyi
feltételei, éghajlattan, talajtan,
talajművelés
Termesztő berendezések, kiegészítő építmények.
Termesztőedények, kertészeti szerszámok.
Meteorológiai fogalmak.
Éghajlattani tényezők.
Magyarország éghajlata.
Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai, osztályozása.
Kertészeti földnemek, közegek.
A talajtulajdonságok vizsgálata.
Talajművelési eljárások.
3. Trágyázás és öntözés,
növényvédelem
Trágyázás célja, trágyafélék csoportosítása.
Szerves trágyák, műtrágyák, használatuk.
A szerves- és a műtrágyázás környezetvédelmi vonatkozásai.
Öntözés jelentősége, célja, öntözővíz tulajdonságai.
Öntözési módok.
Az öntözés időpontjának és az öntözővíz mennyiségének meghatározása.
Legfontosabb, növényeket károsító élő szervezetek, károsításuk megjelenési formái.
Növényvédelem módjai, előrejelzés, megelőzés, védekezés.
Komplex és integrált növényvédelem.
4. A termesztés, növényápolás
gépei
Talajművelő gépek feladata, típusai, beállítása.
Istállótrágya-szórók felépítése, működése, szabályozása.
Műtrágyaszórók felépítése, működése, szabályozása.
Növényvédő gépek csoportosítása, beállítása, részei, működése.
Szállítás, rakodás gépei.
Öntözőberendezések fő egységei.
Felületi, csepegtető és mikroöntözés.
5. A gazdálkodás alapismereteiA termelés erőforrása.
A termelési folyamat elemzése.
A termelési folyamat szervezése.
A termelés pénzügyei.
Vállalkozási alapismeretek.
Vállalkozások alapítása.
A vállalkozás működtetése.
Marketing.
Fogyasztóvédelem.
6. A zöldfelületek csoportosítása, a
zöldfelületi növénycsoportok
fenntartása, a városi zöldfelületek
jelentősége
Zöldterületek csoportosítása, kerttípusok.
Tervezés, építés, fenntartás kapcsolata.
Zöldfelületek osztályozása.
Zöldfelületek fenntarthatósága.
A zöldfelületek növénycsoportjainak fenntartása.
Zöldfelület-védelem.
7. Gépek, kézi eszközök
üzemeltetése, karbantartása
A kertfenntartás gépeinek, kézi eszközeinek üzemeltetése.
Főbb karbantartási tevékenységek.
Gépek, eszközök tisztítása.
8. NövényismeretKettős nevezéktan.
Faj feletti rendszertani egységek.
Faj alatti természetes és mesterséges rendszertani egységek.
A fajták elnevezésének szabályai.
Növények származása.
A gyomnövények jellemzői.
A fásszárú dísznövények csoportosítása.
A fásszárú növényfajok és -fajták jellemzői.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. A növények külső, belső
felépítése, növényrendszertan
A gyökér, a szár, a levél fogalma, feladata, típusai, módosulásai.
A virág, virágzat fogalma, részei.
A termés fogalma, valódi és áltermés.
A sejt élő részei.
A sejt élettelen részei.
A növényi szövetek.
A növényi szervek működése.
A rendszertan történeti áttekintése.
A rendszerezés alapjai: mesterséges, természetes rendszer, rendszertani kategóriák, faj,
fajta, változat fogalma, kettős nevezéktan.
A kertészetben jelentős törzsek, osztályok, családok ismerete: mohák, harasztok,
nyitvatermők, zárvatermők.
Fontosabb két- és egyszikű növénycsaládok.
2. A kertészeti termesztés tárgyi
feltételei, éghajlattan, talajtan,
talajművelés
A kertészeti termesztésben előforduló termesztő berendezések, kiegészítő építmények,
tárolók, termesztőedények, kertészeti szerszámok.
Éghajlattani tényezők.
Meteorológiai fogalmak.
Éghajlattani alapismeretek.
Magyarország éghajlata.
Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai, osztályozása.
Kertészeti földnemek, közegek.
A talajtulajdonságok vizsgálata.
A talajművelés célja és alapelvei.
Talajművelési eljárások, azok eszközei, gépei: szántás, tárcsázás, kultivátorozás,
boronálás, simítózás, hengerezés, a talajmaró és a mélylazító használata.
Talajművelési rendszerek kialakítása.
3. Trágyázás és öntözés,
növényvédelem
A trágyázás célja.
A trágyafélék csoportosítása: szerves trágyák, műtrágyák jellemzői, használatuk
lehetőségei és tárolásuk.
A szerves- és a műtrágyázás hatásának összefüggései, környezetvédelmi vonatkozásai.
Az öntözés jelentősége.
Az öntözés célja.
Az öntözővíz tulajdonságai.
Öntözési módok.
Az öntözés időpontjának és az öntözővíz mennyiségének meghatározása.
A növényvédelem jelentősége, tárgya, rövid története, feladata.
Legfontosabb, a növényeket károsító élő szervezetek életfeltételei, károsításuk
megjelenési formái.
A kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényei.
Növényvédő hatóanyagok ismerete, felhasználása, tárolása.
A növényvédelem módjai, előrejelzés, megelőzés, védekezés.
A környezetvédelem szerepe a növényvédelemben.
Komplex és integrált növényvédelem.
4. A termesztés, növényápolás
gépei
A talajművelő gépek.
Az ekék feladata, típusai, az ágyeke fő részei, működése, beállítása.
A boronák feladatai, típusai, működésük.
A tárcsák, kultivátorok felépítése, működése, beállítása.
A lazítók és a hengerek.
A talajmarók.
Az ásógép.
Magágykészítők.
Az istállótrágyaszóró felépítése, működése, szabályozása.
A hígtrágya.
A műtrágyaszórók felépítése, működése, szabályozása.
A növényvédő gépek csoportosítása, cseppképzési módok. Hidraulikus porlasztású
gépek, légporlasztásos gépek és szállítólevegős gépek fő részei, működése.
Szórószerkezetek, a ködpermetezés gépei.
A porozógépek, csávázók.
Háti permetezők.
A permetezőgépek automatikái.
Permetlé összetétel számítása, növényvédelmi gépek beállítása, üzemeltetése,
karbantartása, környezetvédelmi hatások.
A szállítás, rakodás gépei.
Biztonsági előírások a szállítás, rakodás gépeire.
Az öntözési módok, az öntözőberendezések fő egységei stabil, félstabil öntözőtelep és
eszközeik.
Tápanyag-utánpótlás öntözéssel, mikroöntözés.
5. A gazdálkodás alapismereteiA termelés erőforrásainak felsorolása.
A termelés eszközrendszere: befektetett eszközök, forgóeszközök, termőföld, munkaerő.
A termelés ráfordításai és költségei, a termelés eredménye.
Fedezeti hozzájárulás.
A termelés reálszférája.
Beszerzés.
Termelés.
Készletezés.
Minőségellenőrzés.
Értékesítés.
A termelés pénzügyei.
A pénz szerepe a piacgazdaságban.
Pénzintézeti rendszer, pénzintézetek tevékenysége.
Pénzforgalom típusai, jellemzői.
Hitelezés.
Értékpapírok és tőzsde.
Vállalkozások alapítása.
A vállalkozások csoportosítása.
Egyéni és társas vállalkozás, valamint a szövetkezetek jellemzői.
Az alapítás folyamata, szükséges dokumentumok.
Cégbejegyzés, cégfelügyelet.
A vállalkozási formák közötti választás szempontjai
A vállalkozás működtetése.
A vállalkozások adózása.
A munkaviszony és jellemző tulajdonságai:
- keletkezése, megszűnésének, megszüntetésének esetei,
- munkáltató, munkavállaló jogai és kötelezettségei,
- munkáltató, munkavállaló kártérítési felelőssége,
- munkaügyi vita.
A marketing fogalma.
A piac fogalma.
Marketing információk, a piackutatás formái.
Marketing-mix elemek.
Fogyasztóvédelem
Alapfogalmak:
- tudatos fogyasztó,
- vállalkozás,
- forgalmazó,
- termék és szolgáltatás,
- eladási ár és egységár, az ár feltüntetése: feltüntetés módja, több ár feltüntetése,
- gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló előírások: alkohol, dohánytermék, szexuális
termék kiszolgálásának tilalma,
- panaszkezelés, ügyfélszolgálat: panasztételi lehetőségek, szóbeli, írásbeli panasz,
jegyzőkönyv felvétele, válaszadás módja és ideje,
- fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek fogalma, feladatai,
- kellékszavatosság fogalma, jótállás fogalma.
6. A kertfenntartás alapfogalmai, a
zöldfelületek csoportosítása, a
zöldfelületi növénycsoportok
fenntartása, a városi zöldfelületek
jelentősége
A parkfenntartásban használt mértékegységek.
A zöldfelület, kert, park, zöldövezet fogalma.
Zöldfelület gazdálkodás fogalma.
Városi zöldfelületek történeti áttekintése.
Zöldterületek csoportosítása; kerttípusok.
Tervezés, építés, fenntartás kapcsolata; zöldterületek gazdasági jelentősége.
Zöldfelületek osztályozása.
Zöldfelületek fenntarthatósága, fenntartástervezés.
Zöldfelület védelem.
A zöldfelületek növénycsoportjainak fenntartása.
7. Gépek, kézi eszközök
üzemeltetése, karbantartása
A kertfenntartás gépeinek, kézi eszközeinek üzemeltetése.
Főbb karbantartási tevékenységek.
Gépek, eszközök tisztítása.
8. NövényismeretKettős nevezéktan.
Faj feletti rendszertani egységek.
Faj alatti és természetes és mesterséges rendszertani egységek. A fajták elnevezésének
szabályai.
Növények származása - a növényföldrajz alapjai.
A gyomnövények jellemzői.
A fásszárú dísznövények csoportosítása.
A fásszárú növényfajok és fajták jellemzői.

"

25. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"FÖLDMÉRÉSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A földmérési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A földmérési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A földmérési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a geodéziai műszaki gyakorlat nemzetgazdasági szerepe,

- a geodézia elméleti alapjai,

- a geodéziai alapszámítások,

- a domborzati ismeretek,

- a vízszintes és magassági alappont-sűrítési módszerei,

- a térképi ábrázolás alapjai témaköröket illetően,

- rendelkezik-e elegendő tudással a földmérés, térképszerkesztés, tereptan területén ahhoz, hogy a földmérési műszaki gyakorlatban, mérnöki, technikusi irányítás mellett részt tudjon venni geodéziai felmérési, adatgyűjtési és adatfeldolgozási rész munkafolyamatokban.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- ismeri-e

- a földmérési, topográfiai és tematikus térképek készítésének módszereit,

- a fotogrammetria alapjait,

- az államigazgatási, jogi és ingatlan-nyilvántartási alapismereteket,

- a térinformatika alapjait,

- rendelkezik-e elegendő tudással a fent felsorolt területekről ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni geodéziai felmérési és feldolgozási folyamatokban, tudja-e alkalmazni a földmérési szabályzatok és jogszabályok előírásait munkája során.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelvhasználat,

- számolási készség,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Geodézia alapjaiA geodézia, geometria, kartográfia fogalma, feladata.
A földmérés rész-, társ- és rokontudományai.
Vetületi alapismeretek.
Vízszintes és magassági alappont-hálózat jellemzői.
A geodéziában használt mértékegységek.
A vízszintes mérés egyszerű eszközei.
A derékszögű és poláris részletmérés.
A magasságmérés fogalma, a szintezés elve és a szintezőműszer használata.
A vízszintes és magassági szögmérés fogalma, mérőeszköze, mérése.
A teodolit főbb részei és tartozékai.
A mérőállomás felépítése, tartozéka.
A műholdas helymeghatározás alapjai, alkalmazási lehetőségei.
Vízszintes és magassági koordinátaszámítások.
2. TérképismeretA földmérési térképek fajtái, a földmérési térképi ábrázolás jellemzői, a térképi jelkulcs.
A hagyományos térképek sík-, domborzat- és névrajza.
A földmérésben használatos mértékegységek.
Területszámítás, területosztás.
3. TopográfiaA terepfelszín fő-, mellék- és részletidomai.
A magasságábrázolás módszerei.
A szintvonalakkal és a kótált pontokkal történő terepábrázolás.
4. Geodéziai alapszámítások,
geodézia gyakorlat
Alapvető szakmai számítási feladatok elvégzése:
- az I. és II. geodéziai alapfeladat,
- a földmérésben használatos mértékegységek közötti átváltások, szögekkel végezhető
alapműveletek.
A legjellemzőbb alappont-sűrítési módszerek vízszintes és magassági értelemben.
Szabálytalan idomok numerikus területszámítása,
a szabályos alakzatok területosztása.
Teodolit, mérőállomások, szintezőműszerek és műholdas helymeghatározó eszközök
használata.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Geodézia alapjaiA geodéziai alapok, a geodézia fogalma, feladata, helye a tudományágak között.
A geodéziai és térképi alapszámítások, a vízszintes mérés egyszerű eszközei és módszerei,
a szintezés elve és a szintezőműszer használata.
Vetületi és alappont-hálózati ismeretek.
A teodolit, a vízszintes és magassági szögmérés, a mérés végrehajtása.
A mérőállomás működése és használata.
Vízszintes koordinátaszámítások és magasságszámítások.
A műholdas helymeghatározás alapjai, a navigációs és a geodéziai helymeghatározás.
2. TérképismeretA térképek fajtái és a térképi ábrázolás jellemzői, a térképi jelkulcsozás.
A földmérésben használatos mértékegységek.
Területszámítás, területosztás.
A katonai felmérések.
3. TopográfiaA terepfelszín idomai, a magasságábrázolás módszerei, különös tekintettel a szintvonalas
és a kótált pontokkal történő ábrázolásra.
4. Geodéziai alapszámítások,Alapvető számítási feladatok elvégzése: az I. és II. geodéziai alapfeladatok, a
geodézia gyakorlatföldmérésben használatos mértékegységek közötti átváltások, szögekkel végezhető
alapműveletek.
Az alapvető alappont-sűrítési módszerek vízszintes és magassági értelemben.
A szabályos alakzatok területosztása, szabálytalan alakzatok numerikus területszámítása.
Teodolit, mérőállomások, szintezőműszerek és műholdas helymeghatározó eszközök
használata.
5. Digitális térképkezelésA hagyományos és számítógépes térképkészítési technológiák, a hagyományos térképek
digitális átalakítása.
A helyrajzi számozás lényege, és az ingatlan-nyilvántartás rendszerében
meghatározandó területi adatok.
A földmérési, topográfiai és tematikus térképek.
6. FotogrammetriaA fotogrammetria fogalma, feladata, módszerei, termékei és alapjai.
A hagyományos fénykép és a digitális kép, a mérőkép jellemzői.
7. Jogi és ingatlan-nyilvántartási
ismeretek
Az államigazgatás rendszere és működése, a közigazgatási eljárás általános szabályai, a
földügyi szakigazgatás rendszere, jogszabálytani ismeretek.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapjai.
8. TérinformatikaA térinformatika és a térinformatikai rendszer alapjai.
Az adatbázismodellek, a térinformatikában használatos térbeli adatmodellek.
Az adatminőség jellemzői és a meta adatok szerepe.

"

26. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím ÉLELMISZERIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az élelmiszeripari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az élelmiszeripari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeiben foglaltak részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az élelmiszeripari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e megfelelő élelmiszeripari szemlélettel és kellő mértékű ismerettel

- az élelmiszeriparban használt nyersanyagokkal és az azokat feldolgozó iparágakkal kapcsolatban,

- megfelelően tájékozott-e laboratóriumi vizsgálatok elvégzésében és kiértékelésében.

A középszinten felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról is, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- elemi számolási készség,

- megbízhatóság,

- önállóság, rendszerező képesség.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e megfelelő élelmiszeripari szemlélettel és kellő mértékű ismerettel

- az élelmiszer-kémia és mikrobiológia területén,

- a vállalkozások indításával, működtetésével kapcsolatban.

Az emelt szinten felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- elemi számolási készség,

- megbízhatóság,

- önállóság, rendszerező képesség,

- analitikus gondolkodás.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Laboratóriumi alapismeretekA laboratóriumban használt anyagok, eszközök, számítások, az élelmiszeriparban
használt alapvető laboratóriumi vizsgálatok.
2. Élelmiszeripari anyagismeretAz élelmiszer-előállítás anyagai: alapanyagok, segédanyagok és adalékanyagok,
alkalmazásuk területei.
3. Élelmiszeripari technológiákA malomipar, sütőipar, cukrászipar, tartósítóipar, tejipar, bor- és pezsgőgyártás,
cukorgyártás, édesipar, erjedésipar, húsipar, baromfiipar, növényolajipar technológiáinak
alapjai és legfőbb jellemzői.
Élelmiszerek csomagolása.
Gépek és berendezések.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Laboratóriumi alapismeretekA laboratóriumban használt anyagok, eszközök, számítások, az élelmiszeriparban
használt alapvető laboratóriumi vizsgálatok.
A vizsgálatok iparági besorolása.
2. Élelmiszeripari anyagismeretAz élelmiszer előállítás anyagai: alapanyagok, segédanyagok és adalékanyagok,
alkalmazásuk területei.
A növényi és az állati eredetű nyersanyagok feldolgozási módszerei.
3. Élelmiszeripari technológiákA malomipar, sütőipar, cukrászipar, tartósítóipar, tejipar, bor- és pezsgőgyártás,
cukorgyártás, édesipar, erjedésipar, húsipar, baromfiipar, növényolajipar technológiáinak
alapjai és legfőbb jellemzői.
Élelmiszerek csomagolása.
Gépek és berendezések.
4. Élelmiszer-kémiaVíz, fehérjék, enzimek, szénhidrátok, lipidek szerkezete és tulajdonságaik.
A fentiek élelmiszeriparban előforduló biokémiai reakciói, az élelmiszeripari folyamatok
során bekövetkező változásai.
Vitaminok jellemzői, élettani hatása, felosztása.
Élelmiszertechnológiai adalékok.
5. MikrobiológiaA mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenységei, és a mikroorganizmusok
életműködésének irányítási lehetőségei az élelmiszeriparban.
6. Élelmiszeripari vállalkozások
működtetése
Vállalkozási formák és lehetőségek.
A vállalkozások működtetésének gyakorlati feladatai.

"

27. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím SPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"SPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A sport ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A sport ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A sport ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

- rendelkezik-e egészségügy és elsősegélynyújtás, illetve edzéselmélet és gimnasztika témakörökben a sportedző szakma megszerzéséhez szükséges alapismeretekkel,

- elsajátította-e az alapfogalmakhoz kapcsolódó összefüggéseket, és képes-e azok alkalmazására,

- ismeri-e az emberi szervezet szervrendszerinek felépítését, működését, rendszeres terhelésre adott válaszait,

- elsajátította-e a különböző életkorok és krónikus betegek terhelési sajátosságait,

- felismeri-e az edzés, az edzésprogramok, az életmód, a prevenció, a táplálkozás és a sportsérülések egymásra gyakorolt komplex hatásrendszereit,

- képes-e a motoros képességfejlesztés különböző módszereinek és eszközeinek gyakorlati alkalmazására a teljesítményfokozás érdekében,

- ismeri-e a gimnasztika mozgásrendszerének gyakorlatait és alkalmazási lehetőségeit a bemelegítés, képességfejlesztés és levezetés érdekében,

- rendelkezik-e elsősegélynyújtási alapismeretekkel,

- ismeretei elősegítik-e, hogy a sport területén személyiségének, céljainak és képességeinek megfelelő fejlesztő szerepet vállaljon.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező és elemző képesség,

- precizitás, részletekre ügyelés és kiemelés képessége.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

1.Egészségügy és elsősegélynyújtás
1.1. Anatómiai-élettani ismeretekAz emberi testet alkotó szövetek csoportosítása, az izomszövetek jellemzése.
A mozgatórendszer feladata, részei.
A passzív mozgatórendszer jellemzése: csontok csoportosítása alak és elhelyezkedés
szerint, gerincoszlop tájékai, csigolya részei, összeköttetések típusai.
Vázizom felépítése, csoportosítása alak és működés alapján.
Fontosabb izmok felismerése csontvázon vagy anatómiai ábrán.
Izomtónus szerepe, kontrakciók típusai.
A légzőrendszer funkciója, szervei, légzési segédizmok.
A légzés folyamata, hasi és mellkasi légzés összehasonlítása.
A gázcsere, légcsere és a sejtlégzés összefüggései.
A szén-dioxid szerepe a légzés szabályozásában.
A vér, a szövetnedv, a nyirok összehasonlítása: összetétel, keletkezés, kapcsolat.
A vér jellemzése: mennyiség, összetétel, összetevők aránya.
A vér alakos összetevőinek jellemzése.
A vérzékenység kialakulásának okai, jelei.
A nyirokkeringés jellemzése, kapcsolata a vérkeringéssel.
A szív felépítése, működése.
A szívciklus.
A szinuszcsomó szerepe.
A koszorúerek felépítése, jelentősége.
Az artéria, véna, hajszálér jellemzése.
A vérkörök szerepe, felépítése.
A szívfrekvencia és a vérnyomás fogalma, normál értékei.
A vizeletkiválasztó rendszer főbb részei.
Szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás folyamata.
A vizelet főbb összetevői.
Az irányítás két alapformája, a visszacsatolás szerepe.
Hormonrendszer és idegrendszer működési sajátosságainak összehasonlítása.
Idegsejt jellemzése, elemi idegműködés főbb fogalmai, fázisai.
Inger, receptor, szinapszis jellemzése.
Az idegrendszer működésének fő élettani folyamatai, részei: központi és környéki,
illetve szomatikus és vegetatív idegrendszer.
Gliasejtek és velőshüvely funkciói.
Gerincvelő jellemzése.
Reflexív jellemzése.
Az agy részei és érzékelő funkciói: hallás, látás, egyensúlyérzék.
Testmozgató rendszerek jellemzése.
Vegetatív érző és mozgató rendszerek jellemzése.
A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai összehasonlítása.
A hormonrendszer működésének a lényege.
Hormon, hormonműködés, hormonális szabályozás alapelvei.
A fontosabb belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedése, termelt hormonjaik, a
hormonok működési mechanizmusa.
A cukorbetegség.
1.2. EgészségtanSport, egészség, jóllét fogalma, összetevői.
A testedzés, sport, egészségmegőrzés kapcsolata.
A sport és a környezetvédelem összefüggései.
A fitness-wellness alapismeretei.
A sport rekreáció egészségtani vonatkozásai.
A sport szerepe a stresszoldásban.
A sportártalmak és sportsérülések típusai, prevenciója.
Rehabilitáció fogalma, technikái.
Táplálkozás alapelvei, táplálékpiramis.
A táplálkozási szervrendszer szervei, biológiai funkciói.
Az emésztés folyamata.
A tápanyagok csoportosítása az energiaforgalomban betöltött szerepük alapján.
Tápanyagok jellemzése.
Táplálkozás és sporttáplálkozás.
Testtömegindex, elhízás, testsúlyszabályozás.
A testedzés és az anyagcsereforgalom összefüggései.
1.3. Elsősegélynyújtás gyakorlatA sérült vizsgálati protokoll.
Az újraélesztés folyamata.
Eszméletlenség ismérvei.
A stabil oldalfekvés.
Sebzések, vérzések ellátása.
Sportsérülések és sportártalmak típusai, azok ellátása.
1.4. Funkcionális anatómiaA szerkezeti struktúrák szerepe bizonyos szövetekben.
Egyes szövetek felépítése és biológiai funkciójuk közötti összefüggés.
A csontváz biológiai funkciói.
Ízületek típusai alak és tengelyszám alapján, az ízülettípusokhoz kapcsolható
mozgások.
A függesztőövek funkciója, csontjai.
A fontosabb izmok funkciói.
Izomműködés alapegységének jellemzése.
Kreatin-foszfát és miofibrillum szerepe az izomműködésben.
1.5. TerhelésélettanA szimpatikus túlsúly fogalma, szerepe a terhelésben.
A terhelés hatására a szervezetben végbemenő negatív hatások.
Vörös és fehér rostok összehasonlítása.
Az energiaszolgáltató folyamatok csoportosítása oxigénjelenlét alapján.
Energiaszolgáltató folyamatok a terhelés különböző szakaszaiban.
Steadystate, anaerob küszöb, glükoneogenezis összefüggései.
Egyes sportmozgások jellemzése az energiaszolgáltató folyamatok alapján.
A mozgatórendszer terhelés hatására létrejövő adaptációs folyamatai.
Terhelés akut és krónikus káros hatásai.
A szív terhelés hatására létrejövő adaptációs folyamatai, edzett szív fogalma.
Edzés bradycardia fogalma.
A keringési rendszer adaptációs folyamatai.
Az egyes keringési mutatók fogalma, változásai.
Edzett és nem edzett szervezet keringési mutatóinak összehasonlítása.
Préseléses gyakorlat fogalma, veszélyei.
A tüdő és a légzőrendszer adaptációs folyamatai.
Egyes légzési mutatók fogalma, változásai.
Edzett és nem edzett szervezet légzési mutatóinak összehasonlítása.
Aerob kapacitás fogalma, jelentősége.
Terhelés szempontjából legfontosabb hormonok.
Összefüggés az idegrendszer állapota és a sportteljesítmény között.
Az emberi életkorok jellemzői, a szenzibilis időszakok.
A maximális erő fejlesztésének szabályai.
Az időskori sportolás jellemzése.
Krónikus betegség fogalma.
Egy adott betegséghez edzésprogram készítése.
A dopping fogalma. Mennyiségi és minőségi dopping.
2. Edzéselmélet és gimnasztika
2.1. EdzéselméletEdzéselméleti alapfogalmak: kultúra, testkultúra, sport, edzés, edzésmódszer,
edzéseszköz, edzettség, homeosztázis, elfáradási sajátosságok.
A terhelés, teljesítmény és az alkalmazkodás összefüggései.
A túlkompenzáció.
Az edzés részei, fajtái.
Rajtállapotok típusai.
Motoros képességek fogalma, komplexitása, összefüggései.
Pulzusfajták, pulzus célzónák.
Edzéselvek.
Edzéstervezés alapfogalmai.
Az edzéstervezés főbb dokumentumai.
Az egyes motoros képességek felmérésére szolgáló eljárások.
2.2. Edzésprogramok gyakorlatMotoros képességeket fejlesztő módszerek, eljárások.
Egyes kondicionális képességek fejlesztése saját sportágban.
2.3. GimnasztikaA gimnasztika története, mai értelmezése.
Gimnasztikai alapfogalmak.
A mozgásszerkezet időbeli, térbeli, dinamikai jegyei, ezek változtatási lehetőségei.
A test síkjai, tengelyei.
Gimnasztikai kiindulóhelyzetek és kartartások.
Tartásos és mozgásos elemek.
A testrészek mozgásainak ismerete.
A gimnasztikai szaknyelv alapelvei.
Gyakorlatok és gyakorlatláncok leírása szaknyelvvel.
A rajzírás alapelvei.
Gyakorlatok és gyakorlatláncok leírása rajzírással.
Az általános bemelegítés blokkjai.
Erőkifejtési módok.
A főbb izomcsoportok által létrehozott legjellemzőbb mozgások.
A gimnasztikai gyakorlatok variálása.
Motoros képességek fejlesztése gimnasztikával.
Előkészítő és rávezető gyakorlatok fogalma.
Gyakorlatok összekapcsolása, gyakorlatláncok tervezése.
2.4. Gimnasztika gyakorlatKiindulóhelyzetek, kartartások és gimnasztikai alapmozgások gyakorlati ismerete.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok, gyakorlatláncok tervezése, rajzírással és
szaknyelvvel történő bemutatása.
Gyakorlatvezetés módszerei.
Kéziszer gyakorlatok, gyakorlatláncok tervezése, rajzírással és szaknyelvvel történő
bemutatása.
Egyes szerekkel végzett gyakorlatok, gyakorlatláncok tervezése.

EMELT SZINT

1. Egészségügy és elsősegélynyújtás
1.1. Anatómiai-élettani ismeretekA hám- és izomszövetek felismerése fénymikroszkópos képük alapján.
A passzív mozgatórendszer sajátos tulajdonságai (gerincoszlop kettős S alakja,
speciális csigolyák) és kapcsolatuk az emberi mozgással.
A koponya csontjai.
A mozgatórendszer működésének magyarázata fizikai, szövettani, biokémiai
szempontból.
Az izomműködés szakaszai, a tetanuszos összehúzódás kialakulása.
A légzési térfogat-, nyomásváltozások és a Donders-modell magyarázata.
A két légzéstípus (hasi és mellkasi) nemenkénti eltérése, kapcsolatuk a stresszes
állapottal.
Diffúzió szerepe a légzésben.
A kemo- és mechanoreceptorok szerepe a légzésszabályozásban.
A hemoglobin szerkezete.
Véralvadás folyamata.
Nyirokkeringés mechanizmusa.
A szív önálló ingerkeltő és ingerületvezető rendszere.
A bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepe a kiválasztásban.
A visszaszívás és a kiválasztás folyamatának értelmezése.
Nefron felépítése, működése.
Só- és vízháztartás hormonális szabályozása.
Elektromos potenciálok jellemzése.
Tudatmódosító szerek hatása a receptorok működésére.
Az idegrendszer hierarchikus felépítése.
Az alvás szerepe, folyamata.
A jobb és bal agyfélteke funkciói.
Érzékcsalódás fogalma.
Csapok és pálcikák szerepe a látásban.
A látórendszer és az egyensúlyérzés kapcsolata.
A helyzetérzékelés szerveinek és receptorainak működése.
A keringés és a testhőmérséklet szabályozása.
A receptor különbség fogalma.
A szervezet szénhidrát-anyagcseréjének, só- és vízháztartásának, kalcium-
anyagcseréjének hormonális szabályozása.
A hipotalamusz és a mellékvesekéreg hormonjainak hatása.
Női nemi ciklus.
Hormonális hiánybetegségek.
1.2. EgészségtanA szabadidős sport, versenysport, élsport összefüggései.
A homeosztázis és az egészség kapcsolata.
Az Arndt-Schultz-féle szabály.
Az osteoporosis fogalma.
Csoportos fitnesz óratípusok.
Spa kezelések.
Az endorfin hatása.
Manuál terápia és az elektroterápia fogalma.
Glikémiás index.
A táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útja a szervezetben.
A testzsírarány mérésére, becslésére szolgáló módszerek.
Táplálkozási zavarok.
1.3. Elsősegélynyújtás gyakorlatA defibrillátor használata.
Az újraélesztés kockázatai.
A vízből mentés szabályai.
1.4. Funkcionális anatómiaEgyes csontsejttípusok szerepe a csontosodás folyamatában.
A hosszirányú csontnövekedés és a csontvastagodás folyamata.
A vázrendszer fontosabb ízületeinek jellemzése.
Eredés-tapadás fogalmának magyarázata egy konkrét példán keresztül.
Egyes molekulák szerepe a szarkomer működésében.
1.5. TerhelésélettanBiológiai oxidáció és erjedés összehasonlítása, Pasteur-effektus.
Neuro-muszkuláris adaptáció megjelenési formái.
Az edzés bradycardia kialakulásának okai.
Egyes keringési mutatók értékei edzett és nem edzett szervezet esetén.
Egy erősportoló és egy állóképességi sportoló vérnyomásváltozásai terhelés alatt.
Egyes légzési mutatók értékei edzett és nem edzett szervezet esetén.
A neuroendokrin rendszer adaptációs folyamatai.
A mozgástanulás, a piramis és extrapiramis pályák közötti összefüggések.
Az erőfejlesztés módszerei az egyes életkorokban.
Egyes krónikus betegségekben szenvedők által űzhető mozgásformák.
Dopping osztályok felsorolása.
Az antidopping program szervezetei, elemei.
2. Edzéselmélet és gimnasztika
2.1. EdzéselméletAz edzéselmélet története, kialakulása.
A teljesítmény összetevőinek jellemzése.
Teljesítményfokozó eszközök csoportosítása.
Edzéseszközök csoportosítása hatásmechanizmus alapján.
Mozgáskoordináció, mozgáskészség.
Alap koordinációs képességek fogalma.
Pulzusfajták funkciói.
Az edzéstervezés dokumentumai.
A különböző motoros képességek tesztjeinek hatása az edzéstervezésre.
A rekreációs edzés jellemzői.
2.2. Edzésprogramok gyakorlatA motoros képességeket fejlesztő módszerek és eszközök elsajátításának jellemzői.
Az erőfejlesztés jellege saját sportágban különböző életkorokban.
2.3. GimnasztikaA gimnasztika alkalmazásának területei a teljesítményfokozás és a mozgásműveltség
fejlesztés szempontjából.
A gimnasztika mozgásszerkezetének változtatása a különböző motoros képességek
fejlesztésének érdekében.
A test és a szer helyzete.
Fogásmódok az ujjak helyzete, a tenyér helyzete és a kezek egymástól való távolsága
szerint.
Gyakorlatok és gyakorlatláncok leírása szaknyelvvel.
Gyakorlatok és gyakorlatláncok leírása rajzírással.
Az erőkifejtési módok bemutatása példákon keresztül.
Az antigravitációs izmok szerepe.
Kéziszer gyakorlatok tervezése.
A célgimnasztika alkalmazásának területei.
2.4. Gimnasztika gyakorlatÖsszetett szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok, gyakorlatláncok tervezése,
rajzírással és szaknyelvvel történő bemutatása.
Gyakorlatvezetés módszerei.
Összetett kéziszer gyakorlatok, gyakorlatláncok tervezése, rajzírással és szaknyelvvel
történő bemutatása.
Egyes szerekkel végzett összetett gyakorlatok, gyakorlatláncok tervezése.

"

28. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím RENDÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"RENDÉSZETIÉS KÖZSZOLGÁLATI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A rendészeti és közszolgálati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A rendészeti és közszolgálati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A rendészeti és közszolgálati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e

- a magyarországi rendvédelmi szervek - rendőrség, hivatásos katasztrófavédelmi szerv, büntetésvégrehajtási szervezet - rendeltetését, alapfeladatait,

- a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálatellátáskor használt eszközeit és berendezéseit,

- a rendvédelmi szervek feladatrendszeréhez kapcsolódó, munkakör ellátásához szükséges egyéb tudnivalókat,

- az eszközök célszerű használatát a gyakorlatban,

- elsajátította-e

- a főbb rendészeti fogalmakat,

- a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálatellátásra vonatkozó legfontosabb jogszabályokat,

- azokat az ismereteket, amelyekkel szituációs feladatokban fel tudja ismerni a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat,

- képes-e

- a rendvédelmi szervekhez kapcsolódó szolgálati intézkedéseket szakszerűen ismertetni,

- elméleti ismereteit kiegészíteni a mindennapi életből vett példákkal,

- a rendvédelmi szervek hivatásos állománya tartozó személyek részére rendszeresített eszközöket és berendezések megadott szempontok alapján jellemezni,

- megtalálja-e a gyakorlati jellegű feladatok helyes megoldási módját, képes-e a megoldás logikus végigvezetésére.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a magyarországi rendvédelmi szervek - rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás - rendeltetésében, feladataiban, fellépéseiben, intézkedéseiben és szolgálatellátásában,

- a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás szolgálatellátására vonatkozó jogszabályokban és egyéb szabályzókban,

- a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás erőiben és eszközeiben,

- a rendvédelmi szervek feladatrendszeréhez kapcsolódó egyéb tudnivalókban,

- képes-e

- a rendvédelmi szervekhez kapcsolódó szolgálati intézkedéseket és fellépéseket szakszerűen ismertetni,

- a rendvédelmi szervek hivatásos állományába tartozó személyek részére rendszeresített eszközöket és berendezéseket ismertetni, illetve azok használatát bemutatni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai szókincs, beszédkészség, kommunikáció,

- ismeretek helyes és megfelelő alkalmazása,

- szabálytudat és szabálykövető magatartás, tájékozódási képesség a jogszabályokban,

- problémaközpontú gondolkodás, együttműködési készség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Intézkedések, fellépések és a
szolgálatellátás alapjai
A rendvédelmi szervek rendeltetése, alapvető tevékenysége.
A rendvédelmi szervek felépítése, alapfeladatai.
A rendőrség tevékenysége, bűnügyi, közlekedésrendészeti, közrendi és határrendészeti
alapismeretek.
Tűzoltó, tűzmegelőzési, polgári védelmi és iparbiztonsági alapismeretek.
Büntetés-végrehajtási nevelési alapismeretek.
Közlekedési alapismeretek.
A rendvédelmi és a rendészeti tevékenységet végző szervek, személyek intézkedéseinek
elhelyezése a közigazgatási jogalkalmazás rendszerében.
Általános szolgálati ismeretek, a szolgálatellátás általános szabályai.
2. Jogszabályi és egyéb szabályzó
előírások
Jogi alapismeretek.
Állam- és alkotmányjogi alapismeretek.
Az emberi jogok érvényesülése.
A büntetőjog általános része és a büntetőjog különös részéhez kapcsolódó
alapismeretek.
A rendvédelmi szervekre vonatkozó legfontosabb jogszabályok.
3. A rendvédelmi szervek
tevékenysége során alkalmazható
eszközök
Kényszerítő eszközök és az alkalmazásukra vonatkozó alapkövetelmények.
A rendőrségnél rendszeresített eszközök, berendezések.
A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél rendszeresített eszközök, berendezések.
A büntetés-végrehajtási szervezet rendelkezésére álló eszközök, berendezések.
Fegyvertechnikai és lövészeti alapismeretek.
A testi kényszer fogalma és alapfogásai.
A fizikai erő fenntartásának és fejlesztésének módjai.
4. A rendvédelmi szervek
tevékenységéhez kapcsolódó
egyéb ismeretek
A rendvédelmi szervek sajátos kommunikációja.
Szociológiai és pszichológiai alapismeretek.
A szociálpszichológia alapfogalmai.
A magyarországi rendvédelmi szervek története.
A rendvédelmi szervek etikai szabályzatai.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Intézkedések, fellépések és a
szolgálatellátás alapjai
A rendvédelmi szervek alapvető tevékenysége.
A rendvédelmi szervek intézkedései a közigazgatási jogalkalmazás rendszerében.
A rendőrség által alkalmazható személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó
intézkedések.
Általános szolgálati ismeretek és alkalmazásuk.
A szolgálatellátás általános szabályai.
Tűzoltó, tűzmegelőzési, polgári védelmi és iparbiztonsági, tűzvédelmi és
katasztrófavédelmi hatósági alapismeretek.
Büntetés-végrehajtási nevelésre, intézkedésre és fellépésre vonatkozó alapismeretek.
Közlekedésrendészeti intézkedésre és fellépésre, határrendészeti intézkedésre és
fellépésre vonatkozó alapismeretek.
2. Jogszabályi és egyéb szabályzó
előírások
Az állam-, alkotmány- és nemzetközi jogi alapismeretek.
A büntetőjog általános és a rendvédelmi szervekhez kapcsolódó része.
A szabálysértés rendvédelmi szervek munkájához kapcsolódó alapismeretei.
A helyszíni bírságra és egyes szabálysértésekre vonatkozó tudnivalók és alkalmazásuk
lehetőségei.
A büntetőeljárási jog rendőrségi munkában betöltött szerepe.
A büntetőeljárás és büntetés-végrehajtási jog rendvédelmi szervek feladatellátásához
kapcsolódó alapismeretei.
3. A rendvédelmi szervek
tevékenysége során alkalmazható
eszközök
Kényszerítő eszközök és az alkalmazásukra vonatkozó alapkövetelmények.
A rendőrségnél rendszeresített eszközök, berendezések, alkalmazásuk.
A katasztrófavédelmi szerveknél rendszeresített eszközök, berendezések.
A büntetés-végrehajtás rendelkezésére álló eszközök, berendezések.
Fegyvertechnikai és lövészeti alapismeretek.
A testi kényszer lényege és alapfogásai.
A fizikai erő fenntartásának és fejlesztésének módjai.
A kommunikációs alapismeretek szellemében a fegyveres szervek sajátos
kommunikációját használó hatékony kommunikáció.
4. A rendvédelmi szervek
tevékenységéhez kapcsolódó
egyéb ismeretek
Szociológiai és pszichológiai alapismeretek, az összefüggések elemzése.
A szociálpszichológia alapfogalmai, a személyiségfejlődés alapjai, az önismeret lényege.
Kriminalisztika alapjai.
Kriminológia alapjai.
A magyarországi fegyveres rendvédelmi szervek története.
Egy modern rendvédelmi testület felépítésmodelljének bemutatása és elemzése.
A rendvédelmi szervek etikai szabályzatának előírásai.

"

29. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím a RENDÉSZET ISMERETEK alcímet követően a következő alcímekkel egészül ki:

"KÖZMŰVELŐDÉSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A közművelődési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A közművelődési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A közművelődési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e olyan rendezvényszervezési ismeretekkel, amelyek alapján képes kisrendezvények és kulturális programok megtervezésére,

- rendelkezik-e az igényes szakmai munkavégzéshez szükséges kommunikációs, jogi és marketing ismeretekkel,

- képes-e a szakmai elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait az adott feladatoknak megfelelően alkalmazni,

- szert tett-e kellő gyakorlati tapasztalatra, amellyel egyszerű technológiai feladatokat el tud végezni,

- felkészült-e a további szakmai képzésre.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelvi- és beszédkészség,

- áttekintő és értelmező képesség,

- körültekintés, elővigyázatosság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. RendezvényismeretA rendezvények típusainak ismerete.
Rendezvények forgatókönyvének ismerete.
2. A rendezvényszervezés jogi
alapjai
Munkabiztonsági, munkaegészségügyi, tűz- és környezetvédelmi előírások ismerete.
Szerzői jogi alapismeretek, szerződések jogi alapjainak ismerete.
3. A rendezvények költségvetéseA rendezvényekkel kapcsolatos költségek ismerete.
Forrásteremtési lehetőségek ismerete.
4. Közönségkapcsolat és
marketingkommunikáció
A közönségkapcsolati munka alapjainak ismerete.
A marketing alapjainak ismerete.
Médiakapcsolatok kialakítása, kampányszervezési ismeretek.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. RendezvényismeretA rendezvénytípusok egyedi és általános jellemzőinek ismerete.
Rendezvények forgatókönyvének elkészítése és elemzése.
2. A rendezvényszervezés jogi
alapjai
Munkabiztonsági, munkaegészségügyi, tűz és környezetvédelmi előírások ismerete, a
biztonsági előírásokkal kapcsolatos gyakorlati megvalósítás és azok tapasztalatai.
Szerződéstípusok kiválasztása, szerződések elemzése.
3. A rendezvények költségvetéseA rendezvényekkel kapcsolatos költségek elemzése.
Forrásteremtési lehetőségek ismerete.
Költségvetés készítése.
4. Közönségkapcsolat és
marketingkommunikáció
A közönségkapcsolati munka alapjainak ismerete.
Marketing- és reklámtevékenység szervezése, az eredmények elemzése.
Médiakapcsolatok kialakítása, sajtótájékoztató szervezése.

VÍZÜGYI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vízügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A vízügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A vízügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző, hogy tartalmában segíti az érettségi utáni szakképzésbe és a szakirányú felsőfokú képzésbe történő bekapcsolódást.

A vízügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e a témakörben és az ahhoz kapcsolódó tényanyagban,

- egyértelműen és helyesen használja-e a fogalmakat,

- képes-e az összefüggések bemutatására, a szakszókincs alkalmazására,

- rendelkezik-e a követelményekben meghatározott ismeretekkel, tényanyaggal,

- tudja-e alkalmazni elméleti ismereteit a gyakorlati feladatok végrehajtásában,

- tudja-e alkalmazni más kapcsolódó tantárgyakban szerzett ismereteit, ezen belül különösen:

- biztos számolás és mértékegységek megfelelő használata,

- táblázatok, grafikonok kezelése,

- rajzok, ábrák értelmezése.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- milyen szinten ismeri

- a vízgazdálkodás elméleti alapjait,

- a környezettechnikai eljárások főbb csoportjait, alapvető berendezéseit és működési elvüket,

- a vízügyi szakterületen alkalmazott mérések alapelveit, mérőeszközeit,

- képes-e részismereteit olyan módon integrálni és alkalmazni, hogy a gyakorlatban is részt tudjon venni a képzettségi szintjének megfelelő vízügyi szakterületi munkákban, vizsgálatokban.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- olvasott szakmai szöveg megértése,

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- logikus gondolkodás,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Hidrometeorológia és vízkészlet-
gazdálkodás
A hidrometeorológia jellemzői, a víz hidrológiai körfolyamata, a vízkészlet változása, a
hidrometeorológia alapjai.
A felszíni és a felszín alatti vizek típusai.
2. HidrológiaA felszíni és a felszín alatti vizek jellemzői.
3. HidraulikaA hidrosztatika és a hidrodinamika alapvető összefüggései, a gravitációs és a nyomás
alatti vízmozgások állapothatározói.
4. VízméréstanA vízállás, vízmélység és a vízhozam mérésének módszerei, mérőeszközei.
5. GeodéziaA vízszintes geodéziai mérési eljárások, a végrehajtásukhoz szükséges eszközök,
műszerek.
Magassági geodéziai mérési eljárások, a végrehajtásukhoz szükséges eszközök,
műszerek.
6. A fizikai eljárások alapelvei,
berendezései
A sűrűségkülönbség és a méretkülönbség elvén működő eljárások alapelvei és
berendezései.
7. Kémiai eljárások, műveletekA kémiai eljárások alapelvei, berendezései.
8. Biológiai eljárások alapjaiA biológiai eljárások mikrobiológiai alapjai.
Az aerob és anaerob elven működő berendezések.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Hidrometeorológia és vízkészlet-
gazdálkodás
A hidrometeorológiai jellemzők, a víz körforgásának folyamata, a vízkészlet változásának
összefüggései.
A felszíni és a felszín alatti vizek típusai, jellemzőik.
2. HidrológiaA felszíni és a felszín alatti vizek hidrológiai jellemzői.
3. HidraulikaA hidrosztatika és a hidrodinamika alapvető összefüggései, a gravitációs és a nyomás
alatti vízmozgások állapothatározói és az azok közötti kapcsolatok.
4. VízméréstanA vízállás, vízmélység és a vízhozam mérésének alapelvei, módszerei, mérőeszközei.
5. GeodéziaA vízszintes geodéziai mérési eljárások, a végrehajtásukhoz szükséges eszközök,
műszerek.
Magassági geodéziai mérési eljárások, a végrehajtásukhoz szükséges eszközök,
műszerek.
Szintezési jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményei, a jegyzőkönyv vezetése, mérési
adatok feldolgozása.
6. A fizikai eljárások alapelvei,
berendezései
A sűrűség- és a méretkülönbség elvén működő eljárások témaköreiben való
tájékozottság (ülepítés, felúszás, flotáció, szűrés).
Az egyéb fizikai eljárások.
7. Kémiai eljárások, műveletekA kémiai eljárások alapelvei, berendezései és azok működési módja.
8. Biológiai eljárások alapjaiA biológiai eljárások mikrobiológiai alapjai.
A mikroszervezetek életműködési sajátosságai, azok szerepe az egyes biológiai
eljárásokban.
Az aerob és anaerob elven működő berendezések, alkalmazási területeik és működési
módjuk.

HONVÉDELMI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A honvédelmi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A honvédelmi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja mindkét szinten annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- tud-e logikusan gondolkodni,

- tud-e alapszintű vezényszavakat értelmezni, azokat alkalmazni,

- tud-e szakszerűen bánni a rábízott technikai eszközökkel,

- tud-e kisebb csoportot biztonságosan vezetni, körültekintően irányítani,

- rendelkezik-e megfelelő helyzetfelismerő, operatív döntéshozó képességekkel,

- rendelkezik-e analizáló, elemző és javaslattevő képességekkel,

- elsajátította-e a tanult technikai eszközök szakszerű kezelését,

- elsajátította-e a katonai terminológia szabályait és azokat képes-e szakszerűen alkalmazni,

- képes-e a rendelkezésre bocsátott források használatára és értékelésére,

- képes-e a megfelelő következtetések levonására,

- képes-e a hatályos jogforrások közt különbséget tenni,

- képes-e bemutatni a Magyar Honvédség felépítését, értékelni külföldi szerepvállalását a szövetségi feladatok rendszerében,

- képes-e a hazánk biztonságpolitikai környezetét meghatározó tényezők és összefüggések feltárására, bemutatására,

- képes-e a NATO-ra jellemző, a tagállamok teljes körű szuverenitását figyelembe vevő, kormányközi alapon történő működés és döntéshozatal megértésére,

- ismeri-e az Európai Unió kialakulási folyamatát, közös kül- és biztonságpolitikáját,

- ismeri-e a világ és Magyarország geopolitikai helyzetét,

- ismeri-e Magyarország honvédelmi rendszerének felépítésével és működésével kapcsolatos szabályzók lényegi elemeit,

- ismeri-e az állami szervek felépítését,

- ismeri-e a parancs és a függelmi rendszer jellemzőit,

- ismeri-e az alaki felkészítés, valamint az egészségügyi ismeretek gyakorlati feladatait,

- ismeri-e a munkavállalással kapcsolatos iratokat, a dokumentumkezelés szabályait,

- vannak-e reális elképzelései arról, melyek azok az új feladatok és új kihívások, amelyekkel a honvédelemért dolgozók következő nemzedékének kell majd megbirkóznia,

- kialakult-e benne valós kép arról, hogy a katonai feladatok magas szintű elsajátításához a későbbiekben még miről kell majd tanulnia, illetve milyen gyakorlati képességekre és tudásra kell szert tennie.

A középszintű vizsgán a vizsgázónak az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokról, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáiról kell számot adnia. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott témakörök lényegi ismeretanyagának reprodukálása, a fontosabb összefüggések felismerése, a katonai terminológia használata, a gyakorlati ismeretek elsajátítása és az érettségin történő alkalmazása a követelmény.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a katonai felsőoktatásba készülő diákok képességeit és ismereteit vizsgálja, ahol a vizsgázótól a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőkészséget, összetettebb összehasonlítási és elemzési szempontokat követel meg, valamint a tények és az adatok tágabb körét kéri számon.

A fent felsoroltak tudásmérése során közép és emelt szinten is szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- katonai terminológia, szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- operatív döntéshozó képesség, a honvédelmi igazgatás rendszerének ismerete,

- jogalkalmazási készség, a nemzetközi és hazai jogi környezet ismerete,

- a Magyar Honvédség működési sajátosságainak ismerete,

- általános katonai készségek,

- békeműveletekkel kapcsolatos szakmai készségek,

- Magyarország szövetségi és biztonságpolitikai környezetének ismerete,

- tájékozódási készség,

- egészségügyi ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége,

- ügyviteli, irattárazási, dokumentációkezelési és adatfeldolgozási készség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. A Magyar Honvédség működési
sajátosságai
A Magyar Honvédség alaprendeltetése.
A Magyar Honvédség felépítése és vezetése.
Katonai rendfokozatok és fegyvernemi jelzések.
A katonai kötelékek jellemzői.
A haderőnemek, a fegyvernemek és a szakcsapatok jellemzői.
A raj, a szakasz és a század felépítése.
A harci erők felosztása és feladatai.
A harci támogató erők felosztása és feladatai.
A harci kiszolgáló-támogató erők felosztása és feladatai.
A Magyar Honvédség részvétele NATO-missziókban.
A Magyar Honvédség részvétele az ENSZ békefenntartó misszióiban.
A katonák feladatai és kötelességei.
A szabályzat szerinti élet és a napirend.
Az alegységszintű szolgálatok feladatai.
A függelmi viszonyok tartalma, a parancs jellemzői.
A katonai udvariasság szabályai.
A katonák járandóságai.
A modern háborúk jellemzői.
A különleges egységek jellemzői és feladatai.
Magyar különleges egységek jellemzői és feladatai.
Modern haditechnikai eszközök.
2. Térkép- és tereptani ismeretekA terep alkotóelemei, terep- és tájtípusok.
Az UTM vetület koordinátarendszere.
A földrajzi koordinátarendszer.
Az MGRS azonosító rendszer.
A GEOREF azonosító rendszer.
Egyezményes jelek, jelkulcsok.
A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken.
A topográfiai térképek szelvényezése.
Tájékozódás a terepen térképpel.
A Globális helymeghatározás elve.
A GPS gyakorlati alkalmazásának elemei.
3. Általános katonai ismeretekAz általános harcászat alapjai.
A béketámogató műveletek jellemzői.
A túlélés alapjai.
Az ABV-védelmi alapismeretek alapjai.
4. Magyarország biztonság- és
szövetségi politikája
Magyarország biztonságpolitikai környezete.
Biztonsági kihívások a világban, a globalizáció és annak hatásai.
A hazánkat fenyegető biztonságpolitikai tényezők és kockázatok.
Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája.
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai.
A NATO fontosabb szervei és működésének jellemzői.
A NATO feladatai a 21. század első évtizedében.
A terrorizmus elleni küzdelem.
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai.
Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikája.
Az Európai Unió válságkezelő tevékenysége.
Az ENSZ tevékenysége a válságövezetekben.
A Magyar Honvédség személyi állománya.
A Magyar Honvédség személyi állományának összetétele.
A jogviszony sajátosságai.
A hivatásos jogviszony jellemzői.
A szerződéses jogviszony jellemzői.
A Magyar Honvédség tartalékos rendszere.
Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony jellemzői, létrejöttének és megszűnésének feltételei.
5. Geopolitikai földrajzKontinensek geopolitikai földrajza.
Magyarország és Európa regionális helyzete.
Globalizáció.
6. Katonai igazgatási ismeretekAz állami szervek felépítése.
A jogi szabályozás szintjei.
Magyarország védelmi igazgatási rendszere.
Nemzetközi hadijog.
A katonai igazgatás rendszere.
7. Egészségügyi ismeretekA sérültek kimentése.
Újraélesztés.
Vérzéscsillapítás.
Harctéri ellátás.
8. Had- és fegyverzettörténeti
ismeretek
Kezdetektől - az Újvilág felfedezéséig.
Az általános hadkötelezettség elterjedéséig.
Az I. világháború és a II. világháború.
A modern hadviselés kora.
9. Szervezeti ügyviteli ismeretekAz iratkezelés szabályai.
A katonai ügyvitel rendszere.
Dokumentumkezelés.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. A Magyar Honvédség működési
sajátosságai
A Magyar Honvédség alaprendeltetése.
A Magyar Honvédség felépítése és vezetése.
Katonai rendfokozatok és fegyvernemi jelzések.
A katonai kötelékek jellemzői.
A Magyar Honvédség alakulatai.
A haderőnemek, a fegyvernemek és a szakcsapatok jellemzői.
A raj, a szakasz, a század, a zászlóalj és az ezred felépítése.
A harci erők általános feladatai.
A harci támogató erők általános feladatai.
A harci kiszolgáló-támogató erők általános jellemzői.
A szerződéses katonák kiképzési rendszerének elemei.
A Magyar Honvédség külföldi misszióinak feladatrendszere.
A Magyar Honvédség részvétele NATO-missziókban.
A Magyar Honvédség részvétele az ENSZ békefenntartó misszióiban.
A katonák feladatai és kötelességei.
A szabályzat szerinti élet és a napirend.
Az alegységszintű szolgálatok feladatai.
A függelmi viszonyok tartalma, a parancs jellemzői.
A katonai udvariasság szabályai.
A katonák járandóságai, biztosításuk általános szabályai.
A napirend és az ügyeletei szolgálatok.
A modern háborúk jellemzői.
Egy amerikai szárazföldi zászlóalj felépítése és jellemzői vonásai.
A különleges egységek jellemzői és feladatai.
Magyar különleges egységek jellemzői és feladatai.
Modern haditechnikai eszközök.
2. Térkép- és tereptani ismeretekA terep felosztása, tájtípusok.
A terep jelentősége a harcban.
Az UTM vetület koordinátarendszere.
A földrajzi koordinátarendszer.
Az MGRS és GEOREF azonosító rendszer jellemzői.
Egy adott pont UTM koordinátájának meghatározása.
Egy adott pont földrajzi koordinátájának meghatározása.
Egy adott pont MGRS azonosítójának meghatározása.
Egy adott pont GEOREF azonosítójának meghatározása.
A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken.
A világtájak meghatározásának módszerei.
Az álláspont meghatározásának módszerei.
A GPS működési elve és gyakorlati alkalmazási lehetőségei.
3. Általános katonai ismeretekAz általános harcászat alapjai.
A béketámogató műveletek jellemzői.
Az egyes békefenntartó eljárásmódok bemutatása.
A túlélés alapjai.
A katonákat érhető rendkívüli helyzetek jellemzése.
A túlélés érdekében szükséges teendők bemutatása.
Az ABV-védelmi alapismeretek alapjai.
A nukleáris fegyverek jellemzői, alkalmazásuk hatásai.
A vegyi fegyverek csoportosítása és jellemzése.
A biológiai fegyverek csoportosítása és jellemzése.
4. Magyarország biztonság- és
szövetségi politikája
Hazánkat fenyegető katonai és nem katonai kockázatok.
A biztonsági kihívás fogalma és a biztonsági kihívások típusai, a biológiai hadviselés
kérdésköre.
Magyarország biztonságpolitikai környezetének jellemzése.
Hazánk katonai stratégiájának fontosabb elemei.
A NATO létrejötte, fontosabb szervei és feladataik.
A NATO-doktrínák jellemzői.
A NATO válasza a 21. század biztonságpolitikai kihívásaira.
Az EU létrejötte, biztonság- és védelempolitikája.
Az ENSZ létrejötte, szervezetei, tevékenysége a válságövezetekben.
Az ENSZ tevékenysége a világ válságövezeteiben 1945 óta.
A Magyar Honvédség személyi állományának összetétele.
A jogviszony sajátosságai.
A hivatásos jogviszony jellemzői.
A szerződéses jogviszony jellemzői.
A Magyar Honvédség tartalékos rendszere.
Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony jellemzői, létrejöttének és megszűnésének feltételei.
5. Geopolitikai földrajzGeoszférák földrajza.
Kontinensek geopolitikai földrajza.
Magyarország és Európa regionális helyzete.
Globalizáció.
Migráció.
6. Katonai igazgatási ismeretekAz állami szervek felépítése.
A jogi szabályozás szintjei.
Magyarország védelmi igazgatási rendszere.
A katonai igazgatás rendszere.
A honvédelem rendszere, honvédelmi kötelezettségek.
A honvédelem rendszerének irányítása minősített időszakokban.
A Honvédelmi Tanács összetétele és feladatai.
A minősített időszakok jellemzői.
Az állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségei.
Helyi Védelmi Bizottságok feladatai.
Helyi Védelmi Bizottságok működési rendje.
A Magyar Honvédség tényleges állománya.
Nemzetközi hadijog.
A genfi és a hágai egyezmények létrejöttének körülményei.
A genfi és a hágai egyezmények fontosabb előírásai.
A harcos jellemzői.
A hadifoglyokra vonatkozó előírások.
7. Egészségügyi ismeretekA sérültek kimentése.
Vérzéscsillapítás.
Teendők a baleseti helyszínen.
Az újraélesztés végrehajtása.
A vérzések és törések, mérgezések ellátása.
A harctéren megsérült katonák ellátásának szakaszai.
8. Had- és fegyverzettörténeti
ismeretek
Magyarország hadtörténete.
Kezdetektől - az Újvilág felfedezéséig.
Az általános hadkötelezettség elterjedéséig.
Az I. világháború.
AII. világháború.
A modern hadviselés kora.
9. Szervezeti ügyviteli ismeretekA Magyar Honvédségnél alkalmazott ügyviteli rend szabályai.
Az iratkezelés szabályai.
A katonai ügyvitel rendszere.
Dokumentumkezelés.
Iktatás és irattárazás.
NATO ügyvitel.
Titokvédelem szabályai.

BÁNYAMŰVELÉSI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A bányaművelési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A bányaművelési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A bányaművelési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a geológia elméleti alapjairól,

- a bányászati ágazatban használt gépekhez, berendezésekhez kötődő gépészeti alapismeretekről,

- a műszaki műveltség részét képező bányászati és gépészeti alapokról,

- a fizikai alapmennyiségek mértékegységeiről és mértékeinek ismeretéről, átszámítási mechanizmusaikról,

- a bányászat és gépészet alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazásáról,

- a műszaki ábrázolás szabályairól és eszközrendszerének helyes alkalmazásáról, a műszaki életben alkalmazott szakrajzi megjelenítésekről, ábrázolásokról,

- rendelkezik-e megfelelő szintű műszaki szemlélettel a bányászat-gépészet területéről,

- képes-e

- a bányászat és a gépészet alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- a megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- tud-e a megszerzett ismeretei felhasználásával bányászati-gépészeti összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- számolási és matematikai, fizikai alapműveletek alkalmazása,

- képi jellegű műszaki rajzok kivitelezése, olvasása,

- ismeretek helyén való alkalmazása.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. GeológiaGeológiai alapismeretek, a földtörténettel kapcsolatos fogalmak és összefüggések.
2. SzakrajzA bányászatban használatos műszaki rajzok készítése, rajzi szabványok és azok
használata, a kivitelezés módjai.
Vetületi ábrázolások, gépelemek gyártáshoz szükséges nézetei, bányatérképek, a
térképek jelölései.
3. GépelemekA legfontosabb bányászati gépek, a berendezésekhez kötődő gépelemek működési elve.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. GeológiaA geológiai alapismeretek.
A földtörténettel és a földtani erőkkel kapcsolatos fogalmak és összefüggések.
Őslénytani ismeretek
Vízföldtani ismeretek.
A Kárpát-medence vízgazdálkodási helyzete és követelményei.
2. GéptanA legfontosabb bányászati gépek meghajtásuk szerinti osztályozása, valamint a
leggyakrabban alkalmazott berendezések működési alapjainak megismerése.
Gőzgépek, belső égésű, villamos és egyéb gépek működési elve, tulajdonságaik,
felépítésük.
3. MechanikaA tartó szerkezetekre, gépelemekre és gyakorlatilag minden alkatrészre ható erők és
erőhatások paramétereinek meghatározása, számítása, méretezése, tervezése.
Statikai és dinamikai ismeretek.

GÁZIPARI ÉS FLUIDUMKITERMELÉSI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A gázipari és fluidumkitermelési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A gázipari és fluidumkitermelési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A gázipari és fluidumkitermelési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a geológia elméleti alapjairól,

- a bányászati ágazatban használt gépekhez, berendezésekhez kötődő gépészeti alapismeretekről,

- a műszaki műveltség részét képező bányászati és gépészeti alapokról,

- a fizikai alapmennyiségek mértékegységeiről és mértékeinek ismeretéről, átszámítási mechanizmusaikról,

- a bányászat és gépészet alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazásáról,

- a műszaki ábrázolás szabályairól és eszközrendszerének helyes alkalmazásáról, a műszaki életben alkalmazott szakrajzi megjelenítésekről, ábrázolásokról,

- rendelkezik-e megfelelő szintű műszaki szemlélettel a bányászat-gépészet területéről

- képes-e

- a bányászat és a gépészet alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- a megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- tud-e a megszerzett ismeretei felhasználásával bányászati-gépészeti összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- számolási és matematikai, fizikai alapműveletek alkalmazása,

- képi jellegű műszaki rajzok kivitelezése, olvasása,

- ismeretek helyén való alkalmazása.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. GeológiaGeológiai alapismeretek, a földtörténettel kapcsolatos fogalmak és összefüggések.
2. SzakrajzA bányászatban használatos műszaki rajzok készítése, rajzi szabványok és azok
használata, a kivitelezés módjai.
Vetületi ábrázolások, gépelemek gyártáshoz szükséges nézetei, bányatérképek, a
térképek jelölései.
3. Gépelemek, géptanA legfontosabb bányászati gépek, a berendezésekhez kötődő gépelemek működési elve.
Az alapvető statikai és szilárdsági méretezések.
Gépészeti alapmérések végzése, jegyzőkönyvben rögzítése.
A szakterülethez kapcsolódó anyagok, ezek kezelési eljárásai és az ezekhez kapcsolódó
anyagvizsgálati módszerek.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1.GeológiaA geológiai alapismeretek.
A földtörténettel és a földtani erőkkel kapcsolatos fogalmak és összefüggések.
2. SzakrajzA szakmában használatos műszaki rajzok készítése.
A rajzi szabványok és azok használata, a kivitelezés módjai.
Vetületi ábrázolások készítése, gépelemek gyártáshoz szükséges nézeteiben való
bemutatása, bányatérképek olvasása, a térképek jelöléseinek ismerete.
3. Gépelemek, géptanA legfontosabb bányászati gépek, berendezésekhez kötődő gépelemek működési elve.
Gépészeti alapmérések elvégzése és erről műszaki dokumentáció készítése.
A szakterülethez kapcsolódó anyagok, ezek kezelési eljárásai és az ezekhez kapcsolódó
anyagvizsgálati módszerek.

GÉPGYÁRTÁS-TECHNOLÓGIAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A gépgyártás-technológiai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A gépgyártás-technológiai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A gépgyártás-technológiai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettségének mérése.

A gépgyártás-technológiai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező gépészeti alapismeretekkel,

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt fizikai jelenségekkel, technikai eszközök működésével összekapcsolni,

- elsajátította-e a gépészet alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- rendelkezik-e a fizikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával,

- képes-e a gépészet alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- képes-e gépészeti jellegű alapszámításokat elvégezni,

- tudja-e a műszaki ábrázolás szabályait és eszközrendszerét helyesen alkalmazni,

- elsajátította-e a speciális szakmai ismeretek tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

- le tudja-e vezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni a gépészeti összefüggéseket és folyamatokat,

- tudja-e a vonatkozó szabványelőírásokat alkalmazni,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal.

- képes-e a témakörök ismeretei közötti összefüggések felismerésére.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- ismeretek adaptív alkalmazása,

- rendszerező képesség,

- szakmai számolási készség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. MunkavédelemA balesetmentes munkavégzés körülményeinek biztosítása.
A tűz megelőzése, teendők tűz esetén, műszaki mentés.
A környezetvédelmi feladatok gépész munkahelyeken.
2. Gépészeti alapozó feladatokGéprajzi alapfogalmak, szerkesztések, ábrázolási módok ismerete.
Gépészeti műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabadkézi vázlatrajzok készítése egyszerű alkatrészekről.
Diagramok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabványok használata.
Mérési utasítások értelmezése.
Mértékegységek.
Ipari anyagok és tulajdonságaik.
A fémek és ötvözetek tulajdonságait meghatározó kristályszerkezetek.
Az egyensúlyi átalakulás alapfogalmai.
Az acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásainak folyamatai, a hőkezelések alapjai.
A gyakorlati jelentőségű szabványos ötvözetek jellemzői, alkalmazásuk.
Nemfémes ipari anyagok.
Az öntési technológiák és hibalehetőségeik.
A képlékeny hideg- és melegalakító eljárások.
A porkohászat.
A gáz-, az ív- és az egyéb hegesztő eljárások eszközei, berendezései, technológiái.
A lángvágás.
A hegesztési hibák.
A gépi forgácsolás technológiája, elve, folyamata.
A gépi forgácsoló alapeljárások mozgásviszonyai, gépei.
A munkadarab befogó és a szerszám befogó készülékek, eszközök.
Az esztergálás technológiája, gépei, szerszámai.
Az esztergálás technológiai számításai.
A statika alapfogalmai, alaptételei, alapfeladatai és szerkesztési, számítási eljárásai.
A szilárdságtan témaköre, az igénybevételi módok, a méretezési és ellenőrzési elvek,
módszerek.
A gépészet területén alkalmazott kötési módok.
Az alapvető gépelemek, gépszerkezetek felépítése, működése.
A különböző elveken alapuló nyomaték átszármaztató hajtások.
3. Műszaki mérésA metrológiai alapfogalmak, mértékegységek ismerete.
A műszaki mérés eszközeinek ismerete.
Hosszméretek, szögek mérése és ellenőrzése.
Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése.
Anyagvizsgálatok ismerete.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. MunkavédelemA balesetmentes munkavégzés körülményeinek biztosítása.
A tűz megelőzése, teendők tűz esetén, műszaki mentés.
A környezetvédelmi feladatok gépész munkahelyeken.
2. Gépészeti alapozó feladatokA sík- és testmértani alapismeretek, a műszaki ábrázolás módszerei, a szabványos
géprajzi jelrendszer és a gépelemek, gépszerkezetek ábrázolásával kapcsolatos előírások
ismerete.
A gépészet számára a fontosabb mennyiségek, ezek mértékegységei, a mérőeszközök
helyes használata, mérési módszerek.
Az anyagok mikroszerkezete, annak kapcsolata a tulajdonságaikkal.
A gépészet területén használatos anyagok csoportosítása, tulajdonságai, kiválasztásának
szempontjai.
A fémek és ötvözetek tulajdonságait meghatározó kristályszerkezetek.
Az egyensúlyi átalakulás alapfogalmai.
Az acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásainak folyamatai.
A nemfémes ipari anyagok.
A hőkezelések alapjai.
A gyakorlati jelentőségű szabványos ötvözetek jellemzői, alkalmazásuk.
Az öntési technológiák és hibalehetőségeik.
A képlékeny hideg- és melegalakító eljárások technológiája, szerszámai, gépei.
A porkohászat.
A gáz-, az ív- és az egyéb hegesztő eljárások eszközei, berendezései, technológiái.
A lángvágás.
A hegesztési hibák.
A gépi forgácsolás technológiája, elve, folyamata.
A gépi forgácsoló alapeljárások mozgásviszonyai, gépei.
A munkadarab befogó és a szerszám befogó készülékek, eszközök.
Az esztergálás technológiája, gépei, szerszámai.
Az esztergálás technológiai számításai.
A statika alapfogalmai, alaptételei és szerkesztési, illetve számítási eljárásai.
A szilárdságtan témaköre, az igénybevételi módok, a méretezési és ellenőrzési elvek,
módszerek.
A gépészet területén alkalmazott kötési módok.
Az alapvető gépelemek, gépszerkezetek felépítése, működése.
A különböző elveken alapuló nyomaték átszármaztató hajtások.
Folyadékok áramlása csővezetékekben, áramlástani alapismeretek.
3. Műszaki mérésA metrológiai alapfogalmak, mértékegységek ismerete.
Mérési dokumentumok.
A műszaki mérés eszközeinek ismerete.
Hosszméretek, szögek mérése és ellenőrzése.
Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése.
Anyagvizsgálatok.
Összetett mechanikai, technológiai vizsgálatok.

MECHATRONIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A mechatronikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A mechatronikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező gépészeti alapismeretekkel,

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt fizikai jelenségekkel, technikai eszközök működésével összekapcsolni,

- elsajátította-e a gépészet alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- rendelkezik-e a fizikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával,

- képes-e a gépészet alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- képes-e gépészeti jellegű alapszámításokat elvégezni,

- tudja-e a műszaki ábrázolás szabályait és eszközrendszerét helyesen alkalmazni,

- elsajátította-e a speciális szakmai ismeretek tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

- le tudja-e vezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni a gépészeti összefüggéseket és folyamatokat,

- tudja-e a vonatkozó szabványelőírásokat alkalmazni,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- ismeretek adaptív alkalmazása,

- rendszerező képesség,

- szakmai számolási készség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. MunkavédelemMunkabiztonság: balesetmentes munkavégzés körülményeinek biztosítása.
Tűzvédelem: tűz megelőzése, teendők tűz esetén, műszaki mentés.
Környezetvédelem: környezetvédelmi feladatok mechatronikai munkakörnyezetben.
2. Mechatronikai alapozó feladatokGéprajzi alapfogalmak, szerkesztések, ábrázolási módok.
Gépészeti műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabadkézi vázlatrajzok készítése egyszerű alkatrészekről.
Diagramok olvasása, értelmezése, készítése.
Szabványok használata.
Mérési utasítások értelmezése.
Mértékegységek.
Ipari anyagok és tulajdonságaik.
A fémek és ötvözetek tulajdonságait meghatározó kristályszerkezetek.
Az egyensúlyi átalakulás alapfogalmai.
Az acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásainak folyamatai, a hőkezelések alapjai.
A gyakorlati jelentőségű szabványos ötvözetek jellemzői, alkalmazásuk.
Nemfémes ipari anyagok.
A gépi forgácsolás technológiája, elve, folyamata.
A gépi forgácsoló alapeljárások mozgásviszonyai, gépei.
A munkadarab befogó és a szerszám befogó készülékek, eszközök.
Az esztergálás technológiája, gépei, szerszámai.
Az esztergálás technológiai számításai.
A gépészet területén alkalmazott kötési módok.
Az alapvető gépelemek, gépszerkezetek felépítése, működése, igénybevételei,
méretezése és ellenőrzése.
3. Műszaki mérésMetrológiai alapfogalmak, mértékegységek.
A műszaki mérés eszközei: - hosszméretek, szögek mérése és ellenőrzése,
- alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése.
Anyagvizsgálatok.
Villamos mérések eszközei: - feszültség, áramerősség, ellenállás mérő műszerek,
- függvény és impulzus generátorok, oszcilloszkópok.
Egyen és váltakozó áramú áramkörök mérése.
4. ElektrotechnikaAz egyen- és váltakozó áramú áramkörök alapfogalmai, alaptörvényei és alkalmazásuk.
A villamos áramkörök elemeinek tulajdonságai, jellemzői, felhasználási lehetőségeik.
Az egyszerű passzív és aktív villamos hálózatok jellemzőinek számításához szükséges
összefüggések ismerete és azok gyakorlati alkalmazása.
A villamos áram hatásai és az elektrotechnika műszaki életben történő alkalmazási
lehetőségei.
A villamos erőtér és a mágneses erőtér jelenségei, jellemzői, törvényei, kapcsolódó
számítások.
Az elektromágneses indukció fogalma, fajtái, összefüggései, gyakorlati jelentősége.
Villamos áramköri rajzok, ábrák, jelleggörbék.
A többfázisú hálózatok és a legfontosabb villamos gépek jellemzői, működése.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. MunkavédelemMunkabiztonság: balesetmentes munkavégzés körülményeinek biztosítása.
Tűzvédelem: tűz megelőzése, teendők tűz esetén, műszaki mentés.
Környezetvédelem: környezetvédelmi feladatok mechatronikai munkakörnyezetben.
2. Mechatronikai alapozó feladatokA sík- és testmértani alapismeretek, a műszaki ábrázolás módszerei, a szabványos
géprajzi jelrendszer és a gépelemek, gépszerkezetek ábrázolásával kapcsolatos előírások.
A gépészet számára a fontosabb mennyiségek, ezek mértékegységei, a mérőeszközök
helyes használata, mérési módszerek.
Az anyagok mikroszerkezete, annak kapcsolata a tulajdonságaikkal.
A gépészet területén használatos anyagok csoportosítása, tulajdonságai, kiválasztásának
szempontjai.
A fémek és ötvözetek tulajdonságait meghatározó kristályszerkezetek.
Az egyensúlyi átalakulás alapfogalmai.
Az acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásainak folyamatai.
A nemfémes ipari anyagok.
A hőkezelések alapjai.
A gyakorlati jelentőségű szabványos ötvözetek jellemzői, alkalmazásuk.
A gépi forgácsolás technológiája, elve, folyamata.
A gépi forgácsoló alapeljárások mozgásviszonyai, gépei.
A munkadarab befogó és a szerszám befogó készülékek, eszközök.
Az esztergálás technológiája, gépei, szerszámai.
Az esztergálás technológiai számításai.
A gépészet területén alkalmazott kötési módok.
Az alapvető gépelemek, gépszerkezetek felépítése, működése, igénybevételei,
méretezése és ellenőrzése.
3. Műszaki mérésTudja a metrológiai alapfogalmakat, mértékegységeket.
Ismerje a mérési dokumentumokat.
A műszaki mérés eszközei: - hosszméretek, szögek mérése és ellenőrzése,
- alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése.
Anyagvizsgálatok.
Villamos mérések eszközei: - feszültség, áramerősség, ellenállás mérő műszerek,
- függvény és impulzus generátorok, oszcilloszkópok.
Egyen és váltakozó áramú áramkörök mérése.
Villamos gépek mérése.
4. ElektrotechnikaAz egyen- és váltakozó áramú áramkörök alapfogalmai, alaptörvényei és alkalmazásuk.
A villamos áramkörök elemeinek tulajdonságai, jellemzői, felhasználási lehetőségeik.
Az egyszerű passzív és aktív villamos hálózatok jellemzőinek számításához szükséges
összefüggések ismerete és azok gyakorlati alkalmazása.
A villamos áram hatásai és az elektrotechnika műszaki életben történő alkalmazási
lehetőségei.
A villamos erőtér és a mágneses erőtér jelenségei, jellemzői, törvényei, kapcsolódó
számítások.
Az elektromágneses indukció fogalma, fajtái, összefüggései, gyakorlati jelentősége.
Villamos áramköri rajzok, ábrák, jelleggörbék.
A többfázisú hálózatok és a legfontosabb villamos gépek jellemzői, működése.

AUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az automatikai és elektronikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

Az automatikai és elektronikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy tartalmi követelményei alapvetően a villamosipar és elektronika ágazat kerettantervének elektrotechnika, elektronika és irányítástechnika alapjait érintő témaköreire épülnek.

Az automatikai és elektronikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező elektrotechnikai-elektronikai, irányítástechnikai alapismeretekkel,

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt villamos jelenségekkel, egyszerű technikai eszközök működésével összekapcsolni,

- elsajátította-e az elektrotechnika, az elektronika és az irányítástechnika alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- rendelkezik-e az elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával, elektrotechnikai, elektronikai és irányítástechnikai alapfeladatok megoldási készségével,

- képes-e az elektrotechnika-elektronika-irányítástechnika alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni,

- elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

- tudja-e ábrázolni és értékelni az elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai összefüggéseket és folyamatokat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni, és folyamatokat összehasonlítani,

- le tudja-e vezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni az elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai összefüggéseket és folyamatokat,

- képes-e elemezni és méretezni a legfontosabb elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai alapáramköröket,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek összehasonlító, integrálási képességével.

A felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- olvasott szakmai szöveg megértése,

- szakmai számolási készség,

- villamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. ElektrotechnikaA villamos áramkörök elemeinek jellemzéséhez tartozó alapfogalmak, az alkatrészek
tulajdonságai és felhasználási lehetőségeik.
Az egyenáramú áramkörök hálózatszámítási módszerei és alkalmazásuk.
Az egyszerű passzív és aktív villamos hálózatok jellemzőinek számításához szükséges
összefüggések ismerete, és azok gyakorlati alkalmazása.
A villamos áram hatásai és az elektrotechnika műszaki életben történő alkalmazási
lehetőségei.
A villamos erőtér jelenségei, jellemzői, kapcsolódó számítások, kondenzátor jellemzői.
A mágneses erőtér jelenségei, jellemzői, kapcsolódó számítások.
Az elektromágneses indukció fogalma, fajtái, összefüggései, gyakorlati jelentősége,
tekercsek jellemzői.
Szinuszos jelek jellemzői, váltakozó áramú hálózatok számítási módszerei.
A többfázisú hálózatok fogalma és jellemzése, gyakorlati alkalmazásai.
2. ElektronikaA villamos áramkörök kétpólus és négypólus elmélete.
Az elektronikában használt félvezető eszközök működése, félvezető alkatrészek és
jellemzők.
Diódák és tranzisztorok alkalmazásai, erősítők tulajdonságai, a munkapont beállítása és
az erősítők váltakozó áramú jellemzői.
Műveleti erősítők jellemzői, alkalmazása, kapcsolódó számítások.
Az elektronikai eszközök kapcsolóüzeme és alkalmazása az impulzustechnikában.
A digitális rendszerekhez köthető számrendszerek és kódok.
A logikai algebra, logikai függvények leírási módjai, algebrai és grafikus egyszerűsítési
módszerek.
Logikai kapuk típusai, kombinációs hálózatok megvalósítása.
Szekvenciális hálózatok alapelemei, a tárolók jellemzői, aszinkron -szinkron működés
értelmezése.
3. IrányítástechnikaAz irányítástechnikával kapcsolatos fogalmak, irányítás, irányítás részműveletei.
Az irányítási rendszer felépítése, a hatáslánc, a hatásvázlat, az irányítási rendszert alkotó
szervek feladatai, a segédenergiák fajtái.
A vezérlés és a szabályozás jelképes ábrázolása és a hatásvázlat tömbvázlatos elemzése.
Az egyes szerveket megvalósító eszközök fajtái, azok működése és jellemzőik.
A tagok és szabályozók felépítése, működése és jellemzői.
Az áramútrajz rajzjelei, tervjelei.
Egyszerű relés kacsolások áram útrajzának elkészítése, mint öntartás, reteszelés,
távvezérlés, relés kapcsolások áramutas rajzainak értelmezése.
A szabályozás fogalma, hatásvázlata, a szabályozások fajtái. A szabályozási kör részei.
Szabályozások osztályozása.
Összetett szabályzók.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. ElektrotechnikaA villamos áramkörök elemeinek jellemzéséhez tartozó alapfogalmak, az alkatrészek
tulajdonságai és felhasználási lehetőségeik.
Az egyenáramú áramkörök hálózatszámítási módszerei és alkalmazásuk.
Az egyszerű passzív és aktív villamos hálózatok jellemzőinek számításához szükséges
összefüggések ismerete, és azok gyakorlati alkalmazása.
A villamos áram hatásai és az elektrotechnika műszaki életben történő alkalmazási
lehetőségei.
A villamos erőtér jelenségei, jellemzői, kapcsolódó számítások, kondenzátor jellemzői.
A mágneses erőtér jelenségei, jellemzői, kapcsolódó számítások.
Az elektromágneses indukció fogalma, fajtái, összefüggései, gyakorlati jelentősége,
tekercsek jellemzői.
Szinuszos jelek jellemzői, váltakozó áramú hálózatok számítási módszerei.
A többfázisú hálózatok fogalma és jellemzése, gyakorlati alkalmazásai.
2. ElektronikaA villamos áramkörök kétpólus és négypólus elmélete.
Az elektronikában használt félvezető eszközök működése, félvezető alkaltrészek és
jellemzők.
Diódák és tranzisztorok alkalmazásai, erősítők tulajdonságai, a munkapont beállítása és
az erősítők váltakozó áramú jellemzői.
Műveleti erősítők jellemzői, alkalmazása, kapcsolódó számítások.
Az elektronikai eszközök kapcsolóüzeme és alkalmazása az impulzustechnikában.
A digitális rendszerekhez köthető számrendszerek és kódok.
A logikai algebra, logikai függvények leírási módjai, algebrai és grafikus egyszerűsítési
módszerek.
Logikai kapuk típusai, kombinációs hálózatok megvalósítása
Szekvenciális hálózatok alapelemei, a tárolók jellemzői, aszinkron -szinkron működés
értelmezése.
3. IrányítástechnikaAz irányítástechnikával kapcsolatos fogalmak, irányítás, irányítás részműveletei.
Az irányítási rendszer felépítése, a hatáslánc, a hatásvázlat, az irányítási rendszert alkotó
szervek feladatai, a segédenergiák fajtái.
A vezérlés és a szabályozás jelképes ábrázolása és a hatásvázlat tömbvázlatos elemzése.
Az egyes szerveket megvalósító eszközök fajtái, azok működése és jellemzőik.
A tagok és szabályozók felépítése, működése és jellemzői.
Az áramútrajz rajzjelei, tervjelei.
Egyszerű relés kacsolások áram útrajzának elkészítése, mint öntartás, reteszelés,
távvezérlés, relés kapcsolások áramutas rajzainak értelmezése.
A szabályozás fogalma, hatásvázlata, a szabályozások fajtái.
A szabályozási kör részei.
Szabályozások osztályozása.
Összetett szabályzók.

KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A közlekedésautomatikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A közlekedésautomatikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy tartalmi követelményei alapvetően a villamosipar és elektronika ágazatba tartozó közlekedésautomatikai műszerész kerettantervének elektrotechnika és elektronika alapjait érintő témaköreire épülnek.

A közlekedésautomatikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási képességének mérése.

A közlekedésautomatikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező elektrotechnikai-elektronikai alapismeretekkel,

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt villamos jelenségekkel, egyszerű technikai eszközök működésével összekapcsolni,

- elsajátította-e az elektrotechnika és az elektronika alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- rendelkezik-e az elektrotechnikai-elektronikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával, elektrotechnikai és elektronikai alapfeladatok megoldási készségével,

- képes-e az elektrotechnika-elektronika alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni,

- elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

- tudja-e ábrázolni és értékelni az elektrotechnikai-elektronikai összefüggéseket és folyamatokat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni, és folyamatokat összehasonlítani,

- tudja-e levezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni az elektrotechnikai-elektronikai összefüggéseket és folyamatokat,

- képes-e elemezni és méretezni a legfontosabb elektrotechnikai-elektronikai alapáramköröket,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek összehasonlító, integrálási képességével.

A felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- olvasott szakmai szöveg megértése,

- szakmai számolási készség,

- villamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. ElektrotechnikaA villamos áramkörök elemeinek jellemzéséhez tartozó alapfogalmak, az alkatrészek
tulajdonságai és felhasználási lehetőségeik.
Az egyenáramú áramkörök hálózatszámítási módszerei és alkalmazásuk.
Az egyszerű passzív és aktív villamos hálózatok jellemzőinek számításához szükséges
összefüggések ismerete és azok gyakorlati alkalmazása.
A villamos áram hatásai és az elektrotechnika műszaki életben történő alkalmazási
lehetőségei.
A villamos erőtér jelenségei, jellemzői, kapcsolódó számítások, kondenzátor jellemzői.
A mágneses erőtér jelenségei, jellemzői, kapcsolódó számítások.
Az elektromágneses indukció fogalma, fajtái, összefüggései, gyakorlati jelentősége,
tekercsek jellemzői.
Szinuszos jelek jellemzői, váltakozó áramú hálózatok számítási módszerei.
A többfázisú hálózatok fogalma és jellemzése, gyakorlati alkalmazásai.
A villamos gépek fogalma, csoportosítása, működési elve, felépítése.
2. ElektronikaA villamos áramkörök kétpólus és négypólus elmélete.
Az elektronikában használt félvezető eszközök működése, félvezető alkatrészek és
jellemzők.
Diódák és tranzisztorok alkalmazásai, erősítők tulajdonságai, a munkapont beállítása és
az erősítők váltakozó áramú jellemzői.
Műveleti erősítők jellemzői, alkalmazása, kapcsolódó számítások.
Az elektronikai eszközök kapcsolóüzeme és alkalmazása az impulzustechnikában.
A digitális rendszerekhez köthető számrendszerek és kódok.
A logikai algebra, logikai függvények leírási módjai, algebrai és grafikus egyszerűsítési
módszerek.
Logikai kapuk típusai, kombinációs hálózatok megvalósítása.
Szekvenciális hálózatok alapelemei, a tárolók jellemzői, aszinkron -szinkron működés
értelmezése.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. ElektrotechnikaA villamos áramkörök elemeinek jellemzéséhez tartozó alapfogalmak, az alkatrészek
tulajdonságai és felhasználási lehetőségeik.
Az egyenáramú áramkörök hálózatszámítási módszerei és alkalmazásuk.
Az egyszerű passzív és aktív villamos hálózatok jellemzőinek számításához szükséges
összefüggések ismerete és azok gyakorlati alkalmazása.
A villamos áram hatásai és az elektrotechnika műszaki életben történő alkalmazási
lehetőségei.
A villamos erőtér jelenségei, jellemzői, kapcsolódó számítások, kondenzátor jellemzői.
A mágneses erőtér jelenségei, jellemzői, kapcsolódó számítások.
Az elektromágneses indukció fogalma, fajtái, összefüggései, gyakorlati jelentősége,
tekercsek jellemzői.
Szinuszos jelek jellemzői, váltakozó áramú hálózatok számítási módszerei.
A többfázisú hálózatok fogalma és jellemzése, gyakorlati alkalmazásai.
A villamos gépek fogalma, csoportosítása, működési elve, felépítése.
2. ElektronikaA villamos áramkörök kétpólus és négypólus elmélete.
Az elektronikában használt félvezető eszközök működése, félvezető alkatrészek és
jellemzők.
Diódák és tranzisztorok alkalmazásai, erősítők tulajdonságai, a munkapont beállítása és
az erősítők váltakozó áramú jellemzői.
Műveleti erősítők jellemzői, alkalmazása, kapcsolódó számítások.
Az elektronikai eszközök kapcsolóüzeme és alkalmazása az impulzustechnikában.
A digitális rendszerekhez köthető számrendszerek és kódok.
A logikai algebra, logikai függvények leírási módjai, algebrai és grafikus egyszerűsítési
módszerek.
Logikai kapuk típusai, kombinációs hálózatok megvalósítása.
Szekvenciális hálózatok alapelemei, a tárolók jellemzői, aszinkron -szinkron működés
értelmezése.

MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTÉSI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A magas- és mélyépítési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A magas- és mélyépítési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A magas- és mélyépítési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgát jellemzi az egyszerűbb feladatok megoldása, a szóbeli kifejezőkészség, a rendszerezés és az alkalmazás alapvető formáinak ismerete.

A magas- és mélyépítési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- tud-e logikusan gondolkodni,

- képes-e az összefüggések felismerésére,

- rendelkezik-e megfelelő probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel,

- képes-e a műszaki szemléletű gondolkodásra, gondolatainak műszaki ábrák segítségével történő megjelenítésére, műszaki számítások végrehajtására,

- megfelelően tájékozott-e

- az ábrázoló geometria,

- a CAD-alapismeretek gyakorlat,

- az építőipari alapismeretek,

- az építőanyagok és építőanyagok gyakorlat,

- a statika,

- az építési ismeretek és építési gyakorlat

témaköröket illetően,

- rendelkezik-e elég információval e területekről, ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni különböző építőipari tevékenységek szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- alkalmazni tudja-e munkája során az építőipari tevékenységet érintő jogszabályokat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- precizitás,

- szabálykövetés,

- logikus gondolkodás,

- rendszerező képesség,

- gyakorlatias feladatértelmezés.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Ábrázoló geometriaSíkgeometriai alapfogalmak, szerkesztések.
Térgeometriai alapfogalmak.
Térelemek, testek ábrázolása, szerkesztési feladatok elvégzése.
Különböző ábrázolási módok.
2. CAD-alapismeretek gyakorlatRajzoló- és tervezőprogramok felépítése.
Számítógéppel segített rajzolás.
3. Építőipari alapismeretekÉpítőipari alapfogalmak.
Építési tevékenységek.
Talajok, földmunkák, víztelenítések.
4. Építőanyagok és építőanyagok
gyakorlat
Építőanyagok tulajdonságai.
Természetes és mesterséges építőanyagok fajtái, tulajdonságai, vizsgálatai.
5. StatikaStatikai alapfogalmak.
Erőrendszerek eredőjének meghatározása, egyensúlyozása.
Tartók fajtái, támaszerők meghatározása.
Rácsos tartók rúderőinek meghatározása, állékonysági vizsgálatok.
Igénybevételek nagyságának meghatározása, jellemzőinek ismerete, ábrákon történő
bemutatása.
Keresztmetszeti jellemzők bemutatása.
6. Építési ismeretek és építési
gyakorlat
Alapozásokkal kapcsolatos fogalmak.
Különböző sík- és mélyalapozási módok.
Alépítményi szigetelések fajtái, alkalmazott anyagok, technológiák.
Függőleges teherhordó szerkezetek fajtái, anyagai, alkalmazási lehetőségei.
Különböző falazóelemek, téglakötések ismerete.
Függőleges nem teherhordó szerkezetek fajtái, anyagai, alkalmazási lehetőségei.
Válaszfalak, kémények, szellőzők ismerete.
Nyílásáthidalók, boltövek fajtái, anyagai, alkalmazási lehetőségei.
Koszorúk, födémek, boltozatok fajtái, anyagai, alkalmazási lehetőségei.
Lépcsők, lejtők fajtái, anyagai, alkalmazási lehetőségei.
Hő- és hangszigetelésekkel kapcsolatos fogalmak, előírások. Energiatudatos építési
lehetőségek.
A felsorolt szerkezetek kivitelezésének lépései.
Rajzfeladatok, rajzi vázlatok készítése.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Ábrázoló geometriaSíkgeometriai alapfogalmak, szerkesztések.
Térgeometriai alapfogalmak.
Térelemek, testek ábrázolása, szerkesztési feladatok elvégzése.
Különböző ábrázolási módok.
2. CAD-alapismeretek gyakorlatRajzoló- és tervezőprogramok felépítése.
Számítógéppel segített rajzolás.
3. Építőipari alapismeretekÉpítőipari alapfogalmak.
Építési tevékenységek.
Talajok, földmunkák, víztelenítések.
4. Építőanyagok és építőanyagok
gyakorlat
Építőanyagok tulajdonságai.
Természetes és mesterséges építőanyagok fajtái, tulajdonságai, vizsgálatai.
5. StatikaStatikai alapfogalmak.
Erőrendszerek eredőjének meghatározása, egyensúlyozása.
Tartók fajtái, támaszerők meghatározása.
Rácsos tartók rúderőinek meghatározása, állékonysági vizsgálatok.
Igénybevételek nagyságának meghatározása, jellemzőinek ismerete, ábrákon történő
bemutatása.
Keresztmetszeti jellemzők bemutatása.
6. Építési ismeretek és építési
gyakorlat
Alapozásokkal kapcsolatos fogalmak.
Különböző sík- és mélyalapozási módok.
Alépítményi szigetelések fajtái, alkalmazott anyagok, technológiák.
Függőleges teherhordó szerkezetek fajtái, anyagai, alkalmazási lehetőségei.
Különböző falazóelemek, téglakötések ismerete.
Függőleges nem teherhordó szerkezetek fajtái, anyagai, alkalmazási lehetőségei.
Válaszfalak, kémények, szellőzők ismerete.
Nyílásáthidalók, boltövek fajtái, anyagai, alkalmazási lehetőségei.
Koszorúk, födémek, boltozatok fajtái, anyagai, alkalmazási lehetőségei.
Lépcsők, lejtők fajtái, anyagai, alkalmazási lehetőségei.
Hő- és hangszigetelésekkel kapcsolatos fogalmak, előírások. Energiatudatos építési
lehetőségek.
A felsorolt szerkezetek kivitelezésének lépései.
Rajzfeladatok, rajzi vázlatok készítése.

ÚT-, VASÚT- ÉS HÍDÉPÍTÉSI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az út-, vasút- és hídépítési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

Az út-, vasút- és hídépítési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az út-, vasút- és hídépítési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- tud-e logikusan gondolkodni,

- képes-e az összefüggések felismerésére,

- rendelkezik-e megfelelő probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel,

- képes-e a műszaki szemléletű gondolkodásra, gondolatainak műszaki ábrák segítségével történő megjelenítésére, műszaki számítások végrehajtására,

- megfelelően tájékozott-e

- az ábrázoló geometria,

- a CAD-alapismeretek gyakorlat,

- az építőipari alapismeretek,

- az építőanyagok és építőanyagok gyakorlat,

- a statika,

- a közlekedésépítés és közlekedésépítés gyakorlat

témaköröket illetően,

- rendelkezik-e elég információval e területekről, ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni különböző építőipari tevékenységek szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- alkalmazni tudja-e munkája során az építőipari tevékenységet érintő jogszabályokat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni.

Az út-, vasút- és hídépítési ismeretek ágazaton belüli specializáció ismereteinek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- precizitás,

- szabálykövetés,

- logikus gondolkodás,

- rendszerező képesség,

- gyakorlatias feladatértelmezés.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Ábrázoló geometriaSíkgeometriai alapfogalmak, szerkesztések.
Térgeometriai alapfogalmak.
Térelemek, testek ábrázolása, szerkesztési feladatok elvégzése.
Különböző ábrázolási módok.
2. CAD-alapismeretek gyakorlatRajzoló- és tervezőprogramok felépítése.
Számítógéppel segített rajzolás.
3. Építőipari alapismeretekÉpítőipari alapfogalmak.
Építési tevékenységek.
Talajok, földmunkák, víztelenítések.
4. Építőanyagok és építőanyagok
gyakorlat
Építőanyagok tulajdonságai.
Természetes és mesterséges építőanyagok fajtái, tulajdonságai, vizsgálatai.
5. StatikaStatikai alapfogalmak.
Erőrendszerek eredőjének meghatározása, egyensúlyozása.
Tartó k fajtái, támaszerők meghatározása.
Rácsos tartók rúderőinek meghatározása, állékonysági vizsgálatok.
Igénybevételek nagyságának meghatározása, jellemzőinek ismerete, ábrákon történő
bemutatása.
Keresztmetszeti jellemzők bemutatása.
6. Közlekedésépítés és
közlekedésépítés gyakorlat
A hídépítéssel kapcsolatos alapvető ismeretek.
Az útépítéssel kapcsolatos alapvető ismeretek, számítási feladatok.
A földmunkák kivitelezésével kapcsolatos alapvető fogalmak és ismeretek.
Úttartozékok, közúti műtárgyak.
A vasúti pályával kapcsolatos alapvető ismeretek.
A vasúti pálya vonalvezetése.
Hidak szerkezeti felépítése.
Utak szerkezeti felépítése.
Autópályák, autóutak, belterületi utak kialakításának szabályai.
Vasúti felépítményi szerkezetek.
Kitérők, vágánykapcsolások.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Ábrázoló geometriaSíkgeometriai alapfogalmak, szerkesztések.
Térgeometriai alapfogalmak.
Térelemek, testek ábrázolása, szerkesztési feladatok elvégzése.
Különböző ábrázolási módok.
2. CAD-alapismeretek gyakorlatRajzoló- és tervezőprogramok felépítése.
Számítógéppel segített rajzolás.
3. Építőipari alapismeretekÉpítőipari alapfogalmak.
Építési tevékenységek.
Talajok, földmunkák, víztelenítések.
4. Építőanyagok és építőanyagok
gyakorlat
Építőanyagok tulajdonságai.
Természetes és mesterséges építőanyagok fajtái, tulajdonságai, vizsgálatai.
5. StatikaStatikai alapfogalmak.
Erőrendszerek eredőjének meghatározása, egyensúlyozása.
Tartó k fajtái, támaszerő k meghatározása.
Rácsos tartók rúderőinek meghatározása, állékonysági vizsgálatok.
Igénybevételek nagyságának meghatározása, jellemzőinek ismerete, ábrákon történő
bemutatása.
Keresztmetszeti jellemzők bemutatása.
6. Közlekedésépítés és
közlekedésépítés gyakorlat
A hídépítéssel kapcsolatos alapvető ismeretek.
Az útépítéssel kapcsolatos alapvető ismeretek, számítási feladatok.
A földmunkák kivitelezésével kapcsolatos alapvető fogalmak és ismeretek.
Úttartozékok, közúti műtárgyak.
A vasúti pályával kapcsolatos alapvető ismeretek.
A vasúti pálya vonalvezetése.
A vasúti felépítmény részei, al- és felépítmény kitűzési módja.
Hidak szerkezeti felépítése.
Utak szerkezeti felépítése.
Autópályák, autóutak, belterületi utak kialakításának szabályai.
Vasúti felépítményi szerkezetek.
Kitérők, vágánykapcsolások.

NYOMDAIPARI TECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A nyomdaipari technikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A nyomdaipari technikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A nyomdaipari technikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e az ismereteket a nyomdaiparban alkalmazott anyagok tulajdonságairól,

- tudja-e értelmezni a színrendszerek és a denzitás adatait,

- ismeri-e a színkezelés alkalmazásának lehetőségeit,

- képes-e a colormenedzsmenthez kapcsolódó számítási feladatok elvégzésére,

- elsajátította-e a nyomdászat alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- tudja-e alkalmazni a munkahelyi balesetvédelmi, tűz- és katasztrófavédelmi előírásokat,

- tisztában van-e a környezetvédelem fontosságával,

- elsajátította-e az ismereteket a nyomdaiparban használatos gépek és berendezések felépítéséről és működéséről,

- tisztában van-e a nyomtatványfeldolgozás lehetőségeivel,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező nyomdászati alapismeretekkel,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével,

- tisztában van-e a hulladékok kezelésének módjaival,

- elsajátította-e az ismereteket a színkezelés alkalmazásáról,

- rendelkezik-e az önfejlesztés, szervezőkészség, kapcsolatteremtő, határozottság, információ-gyűjtés készségeivel.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. MunkabiztonságA munkavédelem célja, feladatai.
Balesetvédelmi előírások.
Balesetek jelzése, elsősegélynyújtás, jegyzőkönyv.
Tűz- és katasztrófavédelem.
A környezetvédelem fogalma, jelentősége.
2. Anyagismeret elmélete és gyakorlataA nyomathordozók típusai, tulajdonságai.
A nyomdaipar nyersanyagai. Papírgyártás.
Műanyagalapú nyomathordozók, fémfóliák.
A nyomdafestékek rendszerezése, fogalma, gyártása,
tulajdonságai, a különböző adalékok, hígítók, szárítók használata.
A különböző nyomtatási eljárások nyomóformái.
Ofszet nyomóformák gyártása.
Könyvkötészeti anyagok és a nyomdaipari segédanyagok
szakszerű használata.
3. Színkezelés elmélete és gyakorlataA fénytan fizikai alapjai.
A színtani ismeretek alkalmazása.
A színkezelés elmélete és gyakorlati alkalmazása.
Eszközkalibráció, az eszközök és nyomatok színtani
paramétereinek értelmezése.
4. Nyomdaipari gépészeti ismeretekA műszaki rajz alapjai.
Méretezés, sík- és térábrázolás.
Papírszolgáltatóművek feladata, működése. Kirakóművek és a
hozzájuk kapcsolódó berendezések.
Festékezőművek felépítése.
Tisztítás, karbantartás.
Nyomóművek osztályozása, szerkezete.
Digitális nyomógépek működése.
Munka-, tűz- és környezetbiztonság.
5. NyomtatványfeldolgozásA könyvkötő feladatai. Kötéstípusok, szabványos könyvalakok, a
kötött könyv szerkezete.
Fedél, előzék, védőborító tulajdonságai.
Hamisbetáblázás technológiája.
Gyártási dokumentációk.
Kötészeti műveletek és azok ellenőrzése.
Az inline feldolgozás fogalma, lehetőségei.
Újságok feldolgozásának műveletei.
Csomagolóanyagok, speciális nyomtatványok
továbbfeldolgozása.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. MunkabiztonságBalesetek, munkabalesetek fogalma.
Helyi szabályzatok, tűzriadóterv.
A különböző festékek, lakkok, oldószerek és segédanyagok
tárolása, kezelése, a veszélyes hulladékok megsemmisítése,
dokumentálása. Szelektív hulladékgyűjtés, hulladékok
keletkezésének megelőzése.
2. Anyagismeret elmélete és gyakorlataPapírok tulajdonságai, papírvizsgálatok. Papírfajták.
Különleges célra készült nyomathordozók.
Nyomdafestékek, festékadalékok, lakkok gyártása.
A nyomtatási mód és a festéktípus összefüggése.
Festékkeverés, festékek tulajdonságai.
Magas-, flexo-, ofszet-, szita- és mélynyomóformák gyártása,
tulajdonságai, alkalmazási területei.
A ragasztók gyártása, alkalmazásának módjai, tulajdonságainak
vizsgálata.
Kenőanyagok, fényérzékeny anyagok tulajdonságai.
3. Színkezelés elmélete és gyakorlataLencsék, lencserendszerek.
Fényérzékeny anyagok működése.
Színvisszavétel.
Színbontás.
Eszközkalibráció.
A színvisszaadás technikai mechanizmusának, a különböző be- és
kimeneti eszközök, műszerek és anyagok szabvány szerinti
összehangolásának módszerei.
Az analóg és digitális próbanyomatok készítésének folyamatai, a
próbanyomatok lehetőségei, korlátai.
Árnyalatterjedelem változása a különböző technológiai lépéseknél.
Színmérés módjai.
Festékterhelés jelentősége.
4. Nyomdaipari gépészeti ismeretekForgómozgás gépelemeinek ábrázolása.
Ábrázolási rendszerek.
Pályafeszültség szabályozása.
Papírszakadás érzékelő, regiszterszabályozás.
Tekercsnyomtatás kimeneti műveletei és a hozzájuk kapcsolódó
berendezések.
Flexonyomógépek festékezőművei.
Raszterhenger tulajdonágai.
Direktnyomtatás, kétoldalas nyomtatás.
Festékszabályozás eszközei.
Futási és nyomóerő beállítások.
Automatikus nyomólemez felrakás.
Sleeve technológia.
5. NyomtatványfeldolgozásA könyvkötés és a nyomdászat története.
Speciális nyomtatványfeldolgozási feladatok.
A nyomtatványfeldolgozás fejlődésének irányai.
Molinók.
Dobozok, tasakok, display-ek.

KIADVÁNYSZERKESZTÉSI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kiadványszerkesztési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A kiadványszerkesztési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A kiadványszerkesztési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a nyomdászat alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- elsajátította-e az ismereteket a kiadványszerkesztésben használt számítástechnikai berendezések működéséről,

- ismeri-e a klasszikus tipográfia irányelveit,

- ismeri-e a nyomdatermékek jellemzőit,

- képes-e a nyomdai méret- és mértékrendszerekhez kapcsolódó számítási feladatok elvégzésére,

- ismeri-e a kiadványszerkesztéshez használt programokat és azok felépítését, működését,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- tisztában van-e az információterjesztés fejlődésével, jelentőségével,

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező nyomdászati alapismeretekkel,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával szakmai összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- tudja-e alkalmazni a modern tipográfia irányelveit,

- rendelkezik-e az önfejlesztés, szervezőkészség, kapcsolatteremtő, határozottság, információgyűjtés készségeivel.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Kiadványszerkesztési alapismeretekAz írás fejlődése, a nyomdabetűk rendszerezése.
Nyomdai méret- és mértékrendszerek.
Papírfajták, szabvány papír- és borítékméretek.
A kiadványszerkesztéshez szükséges számítástechnikai háttér.
A kiadványszerkesztés programjai:
szövegszerkesztő programok, prezentációkészítés, vektor- és
pixelgrafikus programok, kiadványszerkesztő programok.
A kiadványszerkesztés dokumentumai: szöveg- és képeredetik,
tipográfiai leírás, forgatókönyvek, makettek, korrektúrák, tördelt
állományok.
2. NyomdaterméktípusokA könyv fogalma, könyvek csoportosítása.
A könyv szerkezeti felépítése, az elemek elhelyezésére és
megformálására vonatkozó szabályok.
Újságok és folyóiratok jellemzői, csoportosítása.
Folyóiratok szerkezeti felépítése, az elemek elhelyezésére és
megformálására vonatkozó szabályok.
Akcidencia fogalma, típusai.
Tartalom és forma egysége.
Betűtípusok, betűfokozatok.
Hirdetések, apróhirdetések.
3. SzövegfeldolgozásA legismertebb szövegszerkesztő program (Word) lehetőségei.
A kiadványszerkesztés során használt programok csoportosítása,
lehetőségei.
A szövegszedés szabályai, szövegközti kiemelések.
Helyesírásellenőrző programok működése.
A korrektúra jelentése, fontossága.
Korrektúrafordulók, korrektúrajelek.
4. Kép-szöveg integrációA tördelés szabályai: szedéstükör, hasábok, címek, címrendszerek,
térközök kialakításának szabályai. Soregyen, fattyúsor fogalma.
Klasszikus tipográfia. Oldalalkotó elemek fogalmai,
megformálásuk. Hatáskeltők.
Stílusok fogalma, karakter- és bekezdésstílusok alkalmazása.
Tipográfiai arányok.
A kiadványszerkesztés dokumentumai: kép- és szövegeredetik,
szedési utasítás, tipográfiai leírás, grafikai terv, forgatókönyv,
oldaltükör tartalma. Layout.
Korrektúra: kép- és szövegkorrektúrák, tördelt korrektúrák,
imprimatúra, utánnéző.
Jegyzetek, marginális, egyéb járulékos elemek elhelyezésének
szabályai.
Impresszum és kolofon tartalma, elhelyezése.
A tartalomjegyzékre vonatkozó szabályok.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Kiadványszerkesztési alapismeretekAz információterjesztés fejlődése, jelentősége.
Betűszerkesztő programok.
FTP-szerver.
Plug-in-ok lehetőségei.
Digitális montírozás lehetőségei.
Megrendelések tartalma.
A korrektúra lehetőségei az Adobe Acrobat programban.
Digitális proof.
PS, PDF, EPS, JDF fájlok lehetőségei.
2. NyomdaterméktípusokNyomdaipari termékek csoportosítása.
Tartalom és forma összefüggései.
Kötésfajták.
Versek tördelése.
Illusztrációk.
Címlapok kialakításának lehetőségei.
Tipográfiai irányzatok.
Zárásmódok, tengelymeghatározás.
Prospektusok, tájékoztató nyomtatványok.
Tipográfiai terv készítése.
Csomagolóanyagok.
3. SzövegfeldolgozásFájlformátumok és konverziók.
Nyomtatványok készítésének technikai lehetőségei.
Karakterkódolás.
Az iniciálé fogalma, jelentősége, megformálásának szabályai.
Helyesírás-ellenőrzés a kiadványszerkesztő programokban.
A korrektor feladatai, hiba nélküli nyomtatvány elérése.
Szabvány korrektúrajelek alkalmazása.
4. Kép-szöveg integráció.Objektum-, szín- és printstílusok.
A modern tipográfia jellegzetességei, építkezése.
CMYK és direkt színek használata.
Szerkesztői utasítások értelmezése.
Soregyentartás, fattyúsorok megszüntetése.
Képletszedés.
Táblázatok kialakításának szabályai.

AUTÓ- ÉS REPÜLŐGÉP-SZERELÉSI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az autó- és repülőgép-szerelési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

Az autó- és repülőgép-szerelési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az autó- és repülőgép-szerelési ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a közlekedési alapfogalmakat, a közlekedés technikai elemeit,

- a műszaki ábrázolás, a jelképes ábrázolás és a villamos kapcsolási rajzok sajátosságait,

- a közlekedésgépészetben leggyakrabban előforduló gépelemek funkcióját és a hajtásláncok, mechanizmusok felépítését,

- a technológiai alapismereteket,

- a mechanikai alapismereteket,

- elektronikai, elektrotechnikai ismereteket, villamos mérési ismereteket és alapméréseket

illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy részt tudjon venni a mechanikai gépek összeszerelésében,

- tudja-e alkalmazni munkája során a közlekedést érintő jogszabályokat, szabványokat és előírásokat.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- gépészeti dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése,

- elektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése,

- pontosság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Közlekedési ismeretekA közlekedési alágazatok történeti áttekintése, technikai jellemzői, a
közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezők, a pálya és a jármű kapcsolata.
2. Műszaki rajzA gépszerkezetek elemeinek egyszerűsített, egyezményes és jelképes ábrázolási módjai.
Egy alkatrész legyártásához alkalmas, szabványosan beméretezett megfelelő vázlat vagy
műszaki rajz készítése.
Metszeti ábrázolás, méretmegadás.
Jelképes ábrázolás.
3. MechanikaMerev testek általános statikája, alapfogalmai, síkbeli erőrendszerek.
Síkbeli egyensúlyi szerkezetek, kényszerek fajtái, kéttámaszú tartók.
Szilárdságtan, igénybevételek hatására ébredő feszültségek, egyszerűbb igénybevételek.
Kinematika-kinetika.
4. Gépelemek-géptanKötőgépelemek, kötések, biztosítások.
Egyszerű hajtások.
Fékek.
Rugók, lengés csillapítók.
Tengelykapcsolók.
5. Technológiai alapismeretekTechnológiai alapfogalmak, fémes és nemfémes szerkezetek.
Öntészet, melegalakítások, kötések, hőkezelések, forgácsolás nélküli alakítások.
Forgácsolás, felújítási technológiák, anyag- és hibakereső vizsgálatok.
6. Elektrotechnika-elektronikaVillamos alapfogalmak, passzív és aktív villamos hálózatok.
Vegyi elektromos folyamatok.
A villamos és mágneses tér.
Váltakozó áramú áramkörök, transzformátor.
Villamos gépek és felvezetők.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Közlekedési ismeretekA közlekedési alágazatok történeti áttekintése, technikai jellemzői, a
közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezők, a pálya és a jármű kapcsolata, a
vonóerőigény, a teljesítmény-szükséglet.
2. Műszaki rajzA gépszerkezetek elemeinek egyszerűsített, egyezményes és jelképes ábrázolási módjai.
Egy alkatrész legyártásához alkalmas, szabványosan beméretezett, tűrésezett és
illesztéssel ellátott, megfelelő vázlat vagy műszaki rajz készítése.
Metszeti ábrázolás, méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések.
Jelképes ábrázolás.
3. MechanikaMerev testek általános statikája, alapfogalmai, síkbeli erőrendszerek. Síkbeli egyensúlyi
szerkezetek, kényszerek fajtái, kéttámaszú tartók. Szilárdságtan, igénybevételek hatására
ébredő feszültségek, egyszerűbb és összetett igénybevételek.
Kinematika-kinetika.
4. Gépelemek-géptanKötőgépelemek, kötések, biztosítások.
Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok.
Fékek.
Rugók, lengés csillapítók, tengely.
Tengelykapcsolók.
5. Technológiai alapismeretekTechnológiai alapfogalmak, fémes és nemfémes szerkezetek. Öntészet, melegalakítások,
hőkezelések, kötések, forgácsolás nélküli alakítások.
Forgácsolás, felújítási technológiák, anyag- és hibakereső vizsgálatok,
szereléstechnológia.
6. Elektrotechnika-elektronikaVillamos alapfogalmak, passzív és aktív villamos hálózatok.
Vegyi elektromos folyamatok.
A villamos és mágneses tér.
Váltakozó áramú áramkörök, transzformátor.
Villamos gépek és felvezetők.
Impulzustechnikai és digitális áramkörök.

VASÚTGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vasútgépészeti ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A vasútgépészeti ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A vasútgépészeti ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a műszaki ábrázolás, a jelképes ábrázolás és a villamos kapcsolási rajzok sajátosságait,

- a közlekedésgépészetben leggyakrabban előforduló gépelemek funkcióját és a hajtásláncok felépítését,

- a technológiai alapismereteket,

- a gépészeti kötések alapismereteit,

- az elektronikai, elektrotechnikai ismereteket,

- a vasúti közlekedés alapfogalmait, a vasúti járművek általános jellemzőit

illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy részt tudjon venni a vasútgépészeti szerelésekben,

- tudja-e alkalmazni munkája során a vasúti közlekedést érintő jogszabályokat, szabványokat és előírásokat.

A fent felsoroltak tudásmérése során középszinten szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- gépészeti rajz olvasása, értelmezése, készítése,

- villamos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése,

- pontosság.

A fent felsoroltakról történő tudásmérés során emelt szinten szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- gépészeti rajz olvasása, értelmezése, készítése,

- villamos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése,

- pontosság,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Gépészeti alapokA gépszerkezetek elemeinek egyszerűsített, egyezményes és jelképes ábrázolási módjai.
Metszeti ábrázolás.
Méretmegadás.
Jelképes ábrázolás.
Technológiai alapfogalmak, fémes és nemfémes szerkezetek.
Öntészet, melegalakítások, hőkezelések, forgácsolás nélküli alakítások.
Forgácsolás, felújítási technológiák, anyag- és hibakereső vizsgálatok.
2. Gépészeti kötésekKötőgépelemek, kötések, biztosítások.
3. Gépelemek, gépszerelésÁltalános gépszerkezettan.
Egyszerű statikus vázszerkezetek.
4. VezérléstechnikaVillamos alapfogalmak.
Villamos áram hatásai.
Egyenfeszültségű áramkörök.
Ellenállás.
Villamos törvényszerűségek.
Villamos teljesítmény és munka.
Kapacitás-kondenzátor.
Váltakozó áramú áramkörök.
Ohmos, kapacitív és induktív áramkörök.
Transzformátorok.
Egyenáramú forgógépek.
Váltakozó áramú forgógépek.
5. Vasúti üzemtanVasúti közlekedés fejlődése, jelentősége, sajátosságai.
Vasúti járművek csoportosítása.
Vasúti járművek számozása.
Vasúti járművek szerkezeti felépítése.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Gépészeti alapokA gépszerkezetek elemeinek egyszerűsített, egyezményes és jelképes ábrázolási módjai.
Metszeti ábrázolás.
Méretmegadás.
Jelképes ábrázolás.
Technológiai alapfogalmak, fémes és nemfémes szerkezetek.
Öntészet, melegalakítások, hőkezelések, forgácsolás nélküli alakítások.
Forgácsolás, felújítási technológiák, anyag- és hibakereső vizsgálatok.
2. Gépészeti kötésekKötőgépelemek, kötések, biztosítások.
Hegesztés, forrasztás.
3. Gépelemek, gépszerelésÁltalános gépszerkezettan.
Egyszerű statikus vázszerkezetek.
Hajtóművek fő típusainak szerkezete.
4. VezérléstechnikaVillamos alapfogalmak.
Villamos áram hatásai.
Egyenfeszültségű áramkörök.
Ellenállás.
Villamos törvényszerűségek.
Villamos teljesítmény és munka.
Kapacitás-kondenzátor.
Váltakozó áramú áramkörök.
Ohmos, kapacitív és induktív áramkörök.
Transzformátorok.
Egyenáramú forgógépek.
Váltakozó áramú forgógépek.
Félvezetők és alkalmazásuk.
Digitális technika alapjai.
Digitális áramkörök.
5. Vasúti üzemtanVasúti közlekedés fejlődése, jelentősége, sajátosságai.
Vasúti járművek csoportosítása.
Vasúti járművek számozása.
Vasúti járművek szerkezeti felépítése.

HAJÓZÁSI TECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A hajózási technikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A hajózási technikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a kerettantervben meghatározott tananyagot,

- rendelkezik-e a hajózás során felmerülő nautikai, hajógépészeti, hajóvillamossági alapproblémák felismeréséhez szükséges, probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességekkel,

- képes-e a hajó működtetésében beosztása szerinti önállósággal részt venni,

- képes-e a felismert alapproblémákat, egyszerű kommunikációs panelekkel idegen nyelven megfogalmazni,

- képes-e a hajó szerkezeti, csővezeték, gépészeti, fő elektromos rajzai alapján a felismert alapprobléma helyét behatárolni,

- tudja-e értelmezni a beosztására vonatkozó különféle riadótervek által előírt feladatokat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó:

- képes-e egy 500 kW főgép teljesítményű hajó, önálló üzemeltetésére,

- rendelkezik-e az önálló üzemeltetéshez szükséges idegen nyelvi tudással.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- hajószerkezeti, gépészeti, csővezeték dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése,

- elektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése,

- pontosság,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Gépházi alapokGépelemek: oldható és nem oldható kötések, tengelykapcsolók, hajtásmódok.
Energia átalakítás és erőátvitel.
Hajók géptereinek elrendezése fő és segédüzem.
Műszaki mérések mechanikai és elektromos.
Méretezett vázlat készítése.
Rajzolvasás, dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése.
Környezetvédelem.
Tűz, munkabiztonság, munkaegészségügy.
2. HajógépekBelsőégésű motorok üzemeltetése, karbantartása, javítása.
Motor indítási rendszerek fő és segédüzem.
Belsőégésű motorok üzemanyag, kenőolaj, hűtő rendszere.
Víz és tüzelőanyag rendszerek.
Szivattyúk, emelőberendezések működtetése, karbantartása.
Kazánok, klímák, hűtőgépek.
Időszakos karbantartások.
3. Hajóvillamossági
alaptevékenység
Áramkör részei, kapcsolások.
Érintés túlterhelés és zártlatvédelem.
Generátorok, önindítók, kormány, horgony és kikötő berendezések.
Akkumulátorok.
A hajózás speciális elektromos előírásai.
Inverter.
Elektromos rendszerrajz olvasás és vázlatkészítés.
Alapvető áramköri teljesítmény számítások.
4. Szakmai nyelvSzakmai szókincs.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Gépházi alapokGépelemek: oldható és nem oldható kötések, tengelykapcsolók, hajtásmódok.
Energia átalakítás és erőátvitel.
Hajók géptereinek elrendezése fő és segédüzem.
Műszaki mérések mechanikai és elektromos.
Méretezett vázlat készítése.
Rajzolvasás, dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése.
Környezetvédelem.
Tűz, munkabiztonság, munkaegészségügy.
2. HajógépekBelsőégésű motorok üzemeltetése, karbantartása, javítása.
Motor indítási rendszerek fő és segédüzem.
Belsőégésű motorok üzemanyag, kenőolaj, hűtő rendszere.
Víz és tüzelőanyag rendszerek.
Szivattyúk, emelőberendezések működtetése, karbantartása.
Kazánok, klímák, hűtőgépek.
Időszakos karbantartások.
3. Hajóvillamossági
alaptevékenység
Áramkör részei, kapcsolások.
Érintés túlterhelés és zártlatvédelem.
Generátorok, önindítók, kormány, horgony és kikötő berendezések.
Akkumulátorok.
A hajózás speciális elektromos előírásai.
Inverter.
Elektromos rendszerrajz olvasás és vázlatkészítés.
Alapvető áramköri teljesítmény számítások.
4. Szakmai nyelvSzakmai szókincs, fordítás.
5. Hajók építése, szerkezete,
stabilitása, hajtások
A hajó fő- és segédmotorok üzemtana és vezérlése I. szint.
Hajó gépüzemi segédberendezések üzemtana, csőrendszerek.
Fedélzeti és rakodógépek, kormányrendszerek üzemtana.
Hajók szerkezete és építése I. szint.
Villamos gépek, elektromos berendezések üzemtana.
Szakrajzi ismeretek.
Elsősegélynyújtás, környezetvédelem, tűzvédelem és biztonságtechnika.
Hajózási képesítésekről szóló rendelet.
Hajókazánok elméleti, gyakorlati- és üzembiztonsági ismeretei.
6. Képesítés, szakmai vizsgaHajózási képesítésekről szóló rendelet ismerete.

IRODAI ÜGYVITELI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az irodai ügyviteli ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

Az irodai ügyviteli ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az irodai ügyviteli ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a számítógép és perifériáinak alkalmazói szintű használatát,

- a szövegszerkesztő programok kezelését,

- a dokumentumok típusait, készítésük, szerkesztésük szabályait,

- a hivatalos iratok, levelek fajtáinak tartalmi, formai, nyelvi jellemzőit,

- a táblázatkészítés egyszerű műveleteit,

- a sablonok használatának szabályait,

- a levelezés hagyományos és digitális formáit,

- az iratkezelés, -tárolás szabályait, dokumentumainak készítését,

- az irodai munkavégzés alapvető követelményeit,

- az adatvédelem és biztonságos adatkezelés alapjait,

- a kommunikációs formákat és technikákat,

- a nyelvhelyességi és a nyelvhasználati szabályokat,

- az üzleti magatartást, etikett és protokoll szabályait,

- a munkahelyi viselkedéskultúrát,

- a gazdálkodó szervezetek más gazdasági szereplőkkel fennálló kapcsolatait,

- a gazdaság alapelemeit, működési mechanizmusának legfontosabb összefüggéseit,

- az alapvető jogi normákat és a jogérvényesítés lehetőségeit,

- a munkavégzéshez kapcsolódó fontosabb jogszabályok alkalmazását,

- a szerződéses jogviszonyokat,

- az alapvető ismereteket az Európai Unióról,

- a vállalkozások alaptevékenységeit, dokumentumait

illetően,

- rendelkezik-e elegendő tudással e területekről ahhoz, hogy a gyakorlatban - részben irányítás, ellenőrzés mellett, részben önálló felelősségvállalással - részt tudjon venni az ügyviteli feladatok ellátásában,

- tudja-e alkalmazni - részben irányítás, ellenőrzés mellett, részben önálló felelősségvállalással - munkája során az ügyviteli tevékenységet érintő jogszabályokat, előírásokat, magatartási normákat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- magas szinten megfelelően tájékozott-e

- az adatbázis készítésének műveleteit,

- az adatkezelés és adatvédelem alapvető szabályait,

- az alapvető jogi normákat a tulajdonjog, kötelmi jog, gazdasági jog, állampolgári jogok, közjog, munkajog területén és a jogérvényesítés lehetőségeit,

- az Európai Unió főbb szerveit és feladatait, valamint az EU-tagság előnyeit és hátrányait,

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal, illetve elegendő információval e területekről ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni az ügyviteli feladatok lebonyolításában,

- tudja-e alkalmazni a munkája során az ügyviteli tevékenységet érintő jogszabályokat, előírásokat, magatartási normákat.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- precíz, pontos, megbízható munkavégzés,

- jó kommunikációs képesség szóban és írásban.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Gépírás és irodai alkalmazásokA tízujjas vakírás szabályos technikája számítógépen.
Különböző forrásanyagból adatbeviteli tevékenység végzése.
Dokumentumkészítés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés alapvető ismereteinek
alkalmazása.
Az iratok készítésének követelményei.
A belső iratok és a külső levelek tartalmi, formai követelményei, különbségei.
Levélsablon alkalmazása.
Az adatvédelem és a biztonságos adathasználat legfontosabb fogalmai.
A hivatali, az üzleti és a magánlevelezéssel kapcsolatos szabályok, összehasonlításuk.
Levelezés különböző partnerekkel, az írásbeli kapcsolattartáshoz szükséges információk
- utasítások alapján történő - megkeresése, feldolgozása és továbbítása.
Egyszerűbb szóróanyagok, ismertetők készítése utasítások alapján.
Az iratkezelés és -tárolás teendői, dokumentumai.
Az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályainak ismerete és alkalmazása,
alkalmazkodás az irodai körülményekhez.
2. Kommunikáció a titkári
munkában
A kommunikáció elemei, folyamata és különböző formái, az üzleti kommunikáció
fontossága.
A protokoll, az etikett és az etika, valamint a nyelvhelyesség és nyelvhasználat
szabályainak alkalmazása különböző üzleti kommunikációs helyzetekben a munkakörhöz
kapcsolódóan.
Az álláskeresés klasszikus és korszerű lehetőségei.
3. Gazdasági és vállalkozási
ismeretek
A gazdaság és a piac működésének alapelemei, a nemzetgazdaság ágazati szerkezetének
főbb jellemzői, a piacgazdaságban betöltött főbb szerepe.
A pénz fogalma, funkciói, a magyar bankrendszer felépítése, feladatai, szerepe, a
pénzintézetek alapfunkciói, főbb szolgáltatásai, a pénzforgalom lebonyolításának módjai,
technikái.
A gazdasági társaságok, a háztartások, az állam alapvető gazdálkodási tevékenysége, a
különböző adófajták főbb jellemzői.
A vállalkozások jellemzői, szervezeti formái, a vállalkozás alapításának, működésének és
megszüntetésének fontosabb dokumentumai.
A vállalkozások erőforrásai, a működésükkel kapcsolatos teendők és dokumentumok.
4. Jogi ismeretekJogi alapfogalmak, jogforrások, a jogágak alapvető jellemzői.
A szerződések fajtái, a szerződéskötés és érvényességének szabályai, a szerződésszegés
jogkövetkezményei, különös tekintettel az adásvételi és munkajogi szerződésekre.
5. Titkári ügyintézésAz iroda fogalma, fajtái, különböző típusú irodatípusok funkciói.
Az iroda berendezései, tárgyi feltételei, az irodai munkatér kialakítása.
Az irodai környezet munkára, személyre gyakorolt hatásai.
Modern irodák, változó irodaszemlélet.
Munkavédelem, rend, rendszer, rendezettség az irodában.
Titkári feladatok, titkár, titkárság helye, titkári funkciók.
Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, vendégfogadás.
Jegyzőkönyvvezetési ismeretek, a jegyzőkönyv fogalma, tartalmi jellemzői.
A jegyzőkönyvek típusai, technikai eszközök a jegyzőkönyvvezető szolgálatában.
Jegyzőkönyvvezetési gyakorlatok.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Gépírás és irodai alkalmazásokA tízujjas vakírás szabályos technikája. Különböző forrásanyagból adatbeviteli
tevékenység végzése.
Dokumentumkészítési, szövegszerkesztési, táblázatkezelési, adatbáziskezelési ismeretek.
Az iratok készítésének követelményei.
A belső iratok és a külső levelek tartalmi, formai követelményei.
A belső iratok és a külső levelek egy részének és egészének utasítások alapján történő
önálló fogalmazása.
Levélsablon létrehozása, alkalmazása.
Az adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai.
Különböző nyomtatványok, űrlapok, sablon jellegű iratfajták.
A hivatali, az üzleti és a magánlevelezéssel kapcsolatos szabályok, hasonlóságok és
különbségek.
Levelezés különböző partnerekkel, az írásbeli kapcsolattartáshoz szükséges információk
megkeresése, feldolgozása és továbbítása az adatvédelmi szabályok betartásával.
Egyszerűbb szóróanyagok, ismertetők, programleírások, meghívók tervezése,
összeállítása, kivitelezése.
Az iratkezelés és -tárolás teendői, dokumentumai.
Irodai körülmények, az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályai.
2. Kommunikáció a titkári
munkában
A kommunikáció elemei, folyamata és különböző formái, az üzleti kommunikáció
fontossága.
A protokoll, az etikett és az etika, valamint a nyelvhelyesség és nyelvhasználat szabályai
különböző üzleti kommunikációs helyzetekben.
Az álláskeresés klasszikus és korszerű lehetőségei.
3. Gazdasági és vállalkozási
ismeretek
A gazdaság működési mechanizmusa, a gazdaság alapelemei, a piaci folyamatok, a
nemzetgazdaság ágazati szerkezete, az állam szerepe a piacgazdaságban.
A pénz fogalma, funkciói, a magyar bankrendszer felépítése, feladatai, szerepe, a
pénzintézetek funkciói, főbb szolgáltatásai, a pénzforgalom lebonyolítási módjai,
technikái.
A gazdasági társaságok, a háztartások, az állam gazdálkodási tevékenysége, a különböző
adófajták.
A vállalkozások jellemzői, szervezeti formái, a vállalkozás alapításának, működésének és
megszüntetésének dokumentumai.
A vállalkozások erőforrásai, a működésükkel kapcsolatos teendők és dokumentumok.
A közbeszerzés alapfogalmai, az eljárások általános szabályai.
4. Jogi ismeretekJogi alapfogalmak, jogforrások, a jogágak alapvető jellemzői, az EU legfontosabb
szervezetei, feladatai.
A szerződések fajtái, a szerződéskötés és érvényességének szabályai, a szerződésszegés
jogkövetkezményei, különös tekintettel az adásvételi és a munkajogi szerződésekre.
A pályázati dokumentációk.
5. Titkári ügyintézésAz iroda fogalma, fajtái, különböző típusú irodatípusok funkciói.
Az iroda berendezései, tárgyi feltételei, az irodai munkatér kialakítása.
Az irodai környezet munkára, személyre gyakorolt hatásai.
Modern irodák, változó irodaszemlélet.
Office-központok fogalma, online irodák, virtuális munkaközösségek fogalma.
Munkavédelem, rend, rendszer, rendezettség az irodában.
Titkári feladatok, titkár, titkárság helye, titkári funkciók.
Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, vendégfogadás, programok, rendezvények, utazások
szervezése.
Jegyzőkönyvvezetési ismeretek, a jegyzőkönyv fogalma, tartalmi jellemzői.
A jegyzőkönyvek típusai, technikai eszközök a jegyzőkönyvvezető szolgálatában.
Jegyzőkönyvvezetési gyakorlatok.

IDEGENNYELVŰ ÜGYVITELI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az idegennyelvű ügyviteli ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

Az idegennyelvű ügyviteli ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az idegennyelvű ügyviteli ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga feladataira jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének mérése.

Az idegennyelvű ügyviteli ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a számítógép és perifériáinak alkalmazói szintű használatát,

- a szövegszerkesztő programok kezelését,

- a vevőkkel való kapcsolattartás levélfajtáinak tartalmi, formai, nyelvi jellemzőit,

- a táblázatkészítés egyszerű műveleteit,

- sablonok használatának szabályait,

- a levelezés hagyományos és digitális formáit,

- az adatvédelem és biztonságos adatkezelés alapjait,

- a kommunikációs formákat és technikákat,

- a nyelvhelyességi és a nyelvhasználati szabályokat,

- az üzleti magatartás, etikett és protokoll szabályait,

- a munkahelyi viselkedéskultúrát,

- a gazdálkodó szervezetek más gazdasági szereplőkkel fennálló kapcsolatait,

- a gazdaság alapelemeit, működési mechanizmusának legfontosabb összefüggéseit

illetően,

- rendelkezik-e elegendő tudással e területekről ahhoz, hogy a gyakorlatban - részben irányítás, ellenőrzés mellett, részben önálló felelősségvállalással - részt tudjon venni - magyar és idegen nyelven - a beszerzési, gyártási, értékesítési feladatok ellátásában,

- tudja-e alkalmazni - részben irányítás, ellenőrzés mellett, részben önálló felelősségvállalással - munkája során a szakmáját érintő jogszabályokat, előírásokat, magatartási normákat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- precíz, gyors, pontos, megbízható munkavégzés,

- jó kommunikációs képesség szóban és írásban.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Beszerzési folyamatokA vállalat saját beszállítóival való kapcsolatai pozitív alakításának lehetőségei és kihívásai.
Szempontok kialakítása a beszállítók strukturált kiválasztásához és értékeléséhez.
Tárgyalási technikák.
Rugalmas kommunikáció az üzleti partnerekkel idegen nyelven.
A beszállítók minősítése.
Az anyaggazdálkodás célviszonyai.
Raktárkészlet kezelése.
Fontos raktármutatók.
A gazdálkodás alapjai, célviszonyai.
2. Gyártási folyamatokA gyártásgazdálkodás célja. Az ipari termékelőállítás jellegzetességei.
A gyártástervezés és a gyártásirányítás feladatai.
A vevők és a beszállítók vállalati termékelőállításra gyakorolt hatásai.
A termék-előállítás és a termékfejlesztés folyamata.
A termékfejlesztés jogszabályi keretfeltételei.
A gyártástervezés és a gyártásirányítás szempontjai.
Darabjegyzék felépítése és összetétele, valamint jelentősége a gyártási folyamat számára.
Munkaterv szerkezete és információi.
Gyártási eljárások szervezési típusai: műhelygyártás, csoportos gyártás, szalagrendszerű
gyártás, valamint gyártástípusok: egyedi gyártás, típusgyártás, tömeggyártás,
tételgyártás, sorozatgyártás. Gyártástervezés dokumentumai.
Gazdasági számítások.
3. Értékesítési folyamatokA kommunikáció általános szempontjai, a verbális és nonverbális kommunikáció hatása.
A kommunikáció elősegítésének lehetőségei.
Kérdezéstechnikák.
Moderációs technikák.
Vevőgondozási és vevőmegtartási intézkedések.
Az ügyféllel folytatott írásbeli kommunikáció formái.
Kommunikáció különböző beszélgetéshelyzetekben.
A jogszabályok és az eljárási szabályok a vevői rendelések feldolgozása során.
Strukturált panaszkezelés.
Kísérőokmányok a termékek értékesítése során.
Kalkulációs séma.
Szállítási és fizetési feltételek.
Árképzési eljárások.
A piackutatás céljai, módszerei.
A piackutatási projekt fogalma.
Piackutató intézetek információinak felhasználási lehetőségei.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Beszerzési folyamatokA vállalat saját beszállítóival való kapcsolatai pozitív alakításának lehetőségei és kihívásai.
Szempontok kialakítása a beszállítók strukturált kiválasztásához és értékeléséhez.
Tárgyalási technikák.
Rugalmas kommunikáció az üzleti partnerekkel idegen nyelven.
A teljes beszerzési folyamat megtervezése a beszerzési stratégia alapján.
Az anyaggazdálkodás célviszonyai
A beszerzés megtervezése, feladatok és célok.
A "Just in time" elv.
Beszerzési szerződések előkészítése, megkötése.
Beszerzési adásvételi szerződésekkel kapcsolatos problémák kezelése.
Raktárkészlet kezelése.
Igényfelmérés eszközei.
Áruátvétel.
Az anyaggazdálkodás gazdasági és ökológiai szempontjai.
2. Gyártási folyamatokA gyártásgazdálkodás célja.
Az ipari termékelőállítás jellegzetességei.
A gyártástervezés és a gyártásirányítás feladatai.
A vevők és a beszállítók vállalati termékelőállításra gyakorolt hatásai.
A termék-előállítás és a termékfejlesztés folyamata.
A termékfejlesztés jogszabályi keretfeltételei.
A gyártástervezés és a gyártásirányítás szempontjai.
Darabjegyzék felépítése és összetétele, valamint jelentősége a gyártási folyamat számára.
Munkaterv szerkezete és információi.
Gyártási eljárások szervezési típusai: műhelygyártás, csoportos gyártás, szalagrendszerű
gyártás, valamint gyártástípusok: egyedi gyártás, típusgyártás, tömeggyártás,
tételgyártás, sorozatgyártás. Gyártástervezés dokumentumai, gyártásprogram tervezése.
Munkaterv szerkezete és információi.
Segédeszközök alkalmazása a gyártástervezés során.
Határidőtervezési és határidőfigyelési módszerek.
A rendelések követésének és ellenőrzésének lehetőségei.
3. Értékesítési folyamatokA kommunikáció általános szempontjai, a verbális és nonverbális kommunikáció hatása.
A kommunikáció elősegítésének lehetőségei.
Kérdezéstechnikák.
Moderációs technikák.
Módszerek nehéz beszédhelyzetek deeszkalálásához.
Vevőgondozási és vevőmegtartási intézkedések.
Az ügyféllel folytatott írásbeli kommunikáció formái.
Kommunikáció különböző beszélgetéshelyzetekben.
A jogszabályok és az eljárási szabályok a vevői rendelések feldolgozása során.
Strukturált panaszkezelés.
Kísérőokmányok a termékek értékesítése során.
Kalkulációs séma.
Szállítási és fizetési feltételek.
Árképzési eljárások.
A piackutatás céljai, módszerei.
A piackutatási projekt fogalma.
Piackutató intézetek információinak felhasználási lehetőségei.
Rendezvények, kiállítások szervezése.

FODRÁSZATI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A fodrászati ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A fodrászati ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A fodrászati ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási képességének mérése.

A fodrászati ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a fodrász szakmai műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;

- szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására;

- megfelelően tájékozott-e

- az alkalmazott biológia,

- az alkalmazott kémia,

- a szakmai ismeretek,

- az anyagismeret

tantárgyak vonatkozásában,

- rendelkezik-e elegendő információval a fodrász szakképesítés speciális ismereteinek magasabb szintű elsajátításához,

- tudja-e alkalmazni munkája során az elsajátított ismereteket, készségeket.

A fent felsoroltak tudásmérése során középszinten szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- ismeretek alkalmazása,

- olvasott szakmai szöveg megértése,

- logikus gondolkodás és

- precizitás.

A felsoroltakon túl emelt szinten szükséges meggyőződni arról is, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készséggel, kompetenciával:

- szakmai nyelvezetű beszédkészség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Alkalmazott biológiaAz emberi sejt felépítése.
Szövettan a
- hámszövetek,
- kötőszövetek,
- támasztószövetek,
- izomszövetek,
- idegszövet.
A mozgás szervrendszere a
- koponya csontjai, varratai,
- törzs csontjai, ízületi összeköttetései.
Izomrendszer, a fej és a nyak izmai.
A keringés szervrendszere a
- kis vérkör, nagy vérkör,
- vérzéscsillapítás, véralvadás folyamata,
- nyirokrendszer felépítése és feladata.
A bőr anatómiai felépítése a
- hámréteg,
- irharéteg,
- bőralja jellemzése.
A hámban lejátszódó biofizikai, biokémiai folyamatok, a fehérjék és a keratinok típusai,
tulajdonságai, valamint a melaninok típusai, tulajdonságai.
A bőr vérerei és idegei.
A bőr mirigyei, a verejtékmirigyek, faggyúmirigy.
A bőr függelékei: a szőrtüsző, a haj vagy szőr.
A bőr élettana, funkciói
- a bőr védelmi szerepe,
- a bőr kiválasztó szerepe,
- a bőr hő szabályozó szerepe,
- a bőr légző szerepe,
- a bőr érző szerepe,
- a bőr felszívó szerepe.
A haj, a szőr elnevezése testtájanként, a szőrzet funkciója, a szőrzet csoportosítása.
A haj és a szőrzet kialakulása, a haj és a szőrszál felépítése.
A hajszál tulajdonságai, a hajban található kémiai kötések, a hajváltás folyamata.
Hajrendellenességek
- hajhullás, őszülés,
- hajszál elváltozások,
- hajszál betegségek.
Az életkorok és évszakok hatása a hajra.
Diagnosztikai alapok
- elemi elváltozások, tünettan,
- alap bőrtípusok.
Gyulladás, allergia fogalma, fajtái.
Fertőző bőrbetegségek, vírus okozta, baktérium okozta, gomba okozta
megbetegedések.
A bőr pigment-rendellenességei.
Szövetszaporulatok a
- hám eredetű,
- irha és bőralja eredetű,
- öregkori daganatok,
- anyajegyek, és azok csoportosítása és felismerése.
Foglalkozási megbetegedések a fodrászatban (mozgásszervi és érrendszeri
megbetegedések).
2. Alkalmazott kémiaKémiai alapfogalmak, anyagi részecskék (elemi és kémiai részecskék), kémiai kötések,
anyagi változások (fizikai, kémiai változások), anyagi halmazok (homogén, heterogén,
kolloid rendszerek), oldatok, oldódás, telített, telítetlen, túltelített oldatok. Oldatok
összetétele (tömeg-, térfogat- és vegyes-százalék számítása). Kozmetikumok, mint
anyagi rendszerek (gélek, emulziók, habok, szuszpenziók, aeroszolok a fodrászatban).
A víz fizikai és kémiai tulajdonságai, hidratáció, a vízkeménység és jelentősége a
fodrászatban, a pH érték fogalma, a pH jelentősége, indikátorok szerepe a fodrászatban,
hidrolízis.
Illatosítók csoportosítása
- természetes, mesterséges,
- hatásaik,
- fontosabb képviselőik.
Alkoholtartalmú készítmények
- arcvizek,
- arcszeszek,
- hajvizek,
- hajszeszek.
Konzerválószerek és anyagaik
- avasodást gátlók,
- penészedést gátlók,
- erjedést és rothadást gátlók.
Púderek, hintőporok
- púderek, hintőporok alapanyagai,
- csoportosításuk, felhasználásuk.
Hajrögzítők, nyákanyagok, hajrögzítő készítmények
oldatok, gélek, habok, aeroszolok, hajlakkok, waxok és egyéb készítmények.
3. Szakmai ismeretekA haj tartós formaváltoztatása
- hullámosító szerek (HTH vizek, volumennövelők, hajkiegyenesítők),
- fixáló szerek,
- kémiai folyamatok a hullámosítás során,
- a HTH munkafolyamata (csavarási technikák és technológiák),
- a HTH hibái és azok korrigálása.
Hajfestés.
Színtan (színkör, színkeverés)
- színelmélet,
- a színek fajtái,
- a színkeverés szabályai,
- szín és anyagszerkezet fodrász-színkezelés.
Hajfestő anyagok és azok csoportosítása.
Oxidációs hajfesték összetétele, hatásmechanizmusa
- a festés során lezajló kémiai folyamatok,
- a hajfestés munkafolyamata (elsőfestés, utánfestés, területfestés, választék és
kontúrfestés),
- a hajfestés különböző esetei,
- a festés közben felmerülő problémák és azok korrigálása.
A haj színezése
- a színezők csoportosítása,
- ideiglenes, féltartós és tartós színezők összehasonlítása (egyezőségek,
különbségek).
Színelvonás, szőkítés
- szőkítőszerek hatása a haj szerkezetére,
- szőkítőszerek összetétele,
- szőkítés során lezajló kémiai folyamatok,
- szőkítés munkafolyamata (elsőszőkítés, után- vagy tőszőkítés),
- előszőkítés vagy alapozás,
- szőkítés utáni színkorrekció.
Melírozás
- a melírozás szempontjai,
- a melírozás különböző technikái és technológiái,
- a melírozás fajtái, munkafolyamata,
- melírozás és hajfestés egy munkafolyamatban.
4. AnyagismeretTartóshullámosítás
- aminosavak, fehérjék, a haj szerkezete, kötések a hajban,
- HTH-kor lejátszódó kémiai folyamatok, változások a hajszálban,
- a tartóshullámosítás anyagai,
- a HTH- vizek fajtái, összetétele, hatása: redukálószerek, tenzidek, pH szabályozók,
vivőszerek, segédanyagok, egyéb összetevők,
- a korszerű oxidáló anyagok összetétele, hatása; oxidálószerek, szerves savak,
habképzők, védőanyagok, segédanyagok,
- előkezelők, utókezelők összetétele, hatásai.
Volumennövelő készítmények összetétele és hatásai.
Tartós hajkiegyenesítés anyagai (lúgos, tioglikolátos, keratinos, szilikonos) és hatásai a
hajszálra.
Hajfestékek csoportjai, összetétele, működési elve, hatásai.
A hajfestés, színezés módjai
- fizikai, kémiai színmódosítás elve, anyagai,
- ideiglenes, féltartós hajszínezők és tartós hajfestékek működési elve, anyagai.
Oxidációs hajfestékek és kémiai (oxidációs) hajszínezők, természetes hajszín változtató
anyagok összetétele, működése, hatásai
- oxidációs színezőanyagok (PPD, PTD és alternatíváik), kapcsoló molekulák,
- indofestékek,
- direkt színezékek,
- pH szabályozó anyagok (ammónium-hidroxid, aminok),
- felületaktív anyagok,
- vivőszerek,
- segédanyagok, egyéb anyagok.
Oxidálószerek összetétele, hatásai.
Színezőanyagok.
Természetes hajszínváltoztatás hatóanyagai
- növényi eredetű hajszín változtatás hatóanyagai,
- működésük (kémiai: oxidáció, fizikai: adszorpció), alkalmazásuk lehetőségei,
szabályai.
Fizikai hajszínezők fajtái, összetétele és működése.
Színezőanyagok fogalma, csoportosítása (színezék, pigment, természetes, mesterséges),
alkalmazása a fodrászatban.
Hajszínváltozás, változtatás különleges esetei
- nehézfémek festést, szőkítést befolyásoló hatásai,
- fokozatosan ható hajszínváltoztató készítmények.
Hajszíntelenítők (dekolorálók).
Hajszíntelenítő készítmények típusai, összetétele, hatásai
- szőkítő porok (perszulfátok, pH szabályozók, tenzidek, sűrítőanyagok, egyéb
összetevők),
- szőkítő krémek (oxidálószer, pH szabályozó, stabilizátor, tenzid, vivőszer,
segédanyagok, egyéb összetevők),
- egyéb szőkítő készítmények.
Melírozás speciális anyagai, készítményei: melírporok összetétele, hatásai.
Melírozó festékek, speciális (sűrítő) adalékok.
Melírfóliák anyagai.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Alkalmazott biológiaAz emberi sejt felépítése.
Szövettan a
- hámszövetek,
- kötőszövetek,
- támasztószövetek,
- izomszövetek,
- idegszövet.
A mozgás szervrendszere a
- koponya csontjai, varratai,
- törzs csontjai, ízületi összeköttetései.
Izomrendszer, a fej és a nyak izmai.
A keringés szervrendszere a
- kis vérkör, nagy vérkör,
- vérzéscsillapítás, véralvadás folyamata,
- nyirokrendszer felépítése és feladata.
A bőr anatómiai felépítése a
- hámréteg,
- irharéteg,
- bőralja jellemzése.
A hámban lejátszódó biofizikai, biokémiai folyamatok, a fehérjék és a keratinok típusai,
tulajdonságai, valamint a melaninok típusai, tulajdonságai.
A bőr vérerei és idegei.
A bőr mirigyei, a verejtékmirigyek, faggyúmirigy.
A bőr függelékei a szőrtüsző, a haj vagy szőr (később külön fejezet).
A bőr élettana, funkciói
- a bőr védelmi szerepe,
- a bőr kiválasztó szerepe,
- a bőr hő szabályozó szerepe,
- a bőr légző szerepe,
- a bőr érző szerepe,
- a bőr felszívó szerepe.
A haj, a szőr elnevezése testtájanként, a szőrzet funkciója, a szőrzet csoportosítása.
A haj és a szőrzet kialakulása, a haj és a szőrszál felépítése.
A hajszál tulajdonságai, a hajban található kémiai kötések, a hajváltás folyamata.
Hajrendellenességek
- hajhullás, őszülés,
- hajszál elváltozások,
- hajszál betegségek.
Az életkorok és évszakok hatása a hajra.
Diagnosztikai alapok
- elemi elváltozások, tünettan,
- alap bőrtípusok.
Gyulladás, allergia fogalma, fajtái.
Fertőző bőrbetegségek, vírus okozta, baktérium okozta, gomba okozta
megbetegedések.
A bőr pigment-rendellenességei.
Szövetszaporulatok a
- hám eredetű,
- irha és bőralja eredetű,
- öregkori daganatok,
- anyajegyek, és azok csoportosítása és felismerése.
Foglalkozási megbetegedések a fodrászatban (mozgásszervi és érrendszeri
megbetegedések).
2. Alkalmazott kémiaKémiai alapfogalmak, anyagi részecskék (elemi és kémiai részecskék), kémiai kötések,
anyagi változások (fizikai, kémiai változások), anyagi halmazok (homogén, heterogén,
kolloid rendszerek), oldatok, oldódás, telített, telítetlen, túltelített oldatok. Oldatok
összetétele (tömeg-, térfogat- és vegyes-százalék számítása). Kozmetikumok mint anyagi
rendszerek (gélek, emulziók, habok, szuszpenziók, aeroszolok a fodrászatban).
A víz fizikai és kémiai tulajdonságai, hidratáció, a vízkeménység és jelentősége a
fodrászatban, a pH érték fogalma, a pH jelentősége, indikátorok szerepe a fodrászatban,
hidrolízis.
Illatosítók csoportosítása
- természetes, mesterséges,
- hatásaik,
- fontosabb képviselőik.
Alkoholtartalmú készítmények
- arcvizek,
- arcszeszek,
- hajvizek,
- hajszeszek.
Konzerválószerek és anyagaik
- avasodást gátlók,
- penészedést gátlók,
- erjedést és rothadást gátlók.
Púderek, hintőporok
- púderek, hintőporok alapanyagai,
- csoportosításuk, felhasználásuk.
Hajrögzítők nyákanyagok, hajrögzítő készítmények
- oldatok, gélek, habok, aeroszolok, hajlakkok, waxok és egyéb készítmények.
A fodrászipari eszközök anyagai
- a fémek szerkezete, reakcióképessége, a fémek korróziója, a korrózió elleni
védekezés módszerei,
- ötvözés, vas, alumínium,
- műanyagok,
- természetes anyagok,
- textíliák.
Vérzéscsillapítók, a vérzéscsillapító anyagok hatása, képviselőik jellemzői.
Fertőtlenítőszerek
- alkalmazás szerinti felosztása, hatás szerinti felosztása, kémiai felépítés szerinti
felosztása,
- antiszeptikumok, bőrfertőtlenítők fajtái,
- dezinficiensek, eszközfertőtlenítők, helyiség fertőtlenítők.
Alkoholok és származékaik
- alkoholok jellemzése, etanol élettani hatása, a bőrre gyakorolt hatása,
alkalmazása a szépészetben,
- többértékű alkoholok képviselői, bőrre gyakorolt hatásuk, alkalmazásuk a
szépészetben,
- zsíralkoholok képviselői, bőrre gyakorolt hatásuk, alkalmazásuk a szépészetben.
3. Szakmai ismeretekA haj tartós formaváltoztatása
- hullámosító szerek (HTH vizek, volumennövelők, hajkiegyenesítők),
- fixáló szerek,
- kémiai folyamatok a hullámosítás során,
- a HTH munkafolyamata (csavarási technikák és technológiák),
- a HTH hibái és azok korrigálása.
Hajfestés.
Színtan (színkör, színkeverés)
- színelmélet,
- a színek fajtái,
- a színkeverés szabályai,
- szín és anyagszerkezet fodrász-színkezelés.
Hajfestő anyagok és azok csoportosítása.
Oxidációs hajfesték összetétele, hatásmechanizmusa
- a festés során lezajló kémiai folyamatok,
- a hajfestés munkafolyamata (elsőfestés, utánfestés, területfestés, választék és
kontúrfestés),
- a hajfestés különböző esetei,
- a festés közben felmerülő problémák és azok korrigálása.
A haj színezése
- a színezők csoportosítása,
- ideiglenes, féltartós és tartós színezők összehasonlítása (egyezőségek,
különbségek).
Színelvonás, szőkítés
- szőkítőszerek hatása a haj szerkezetére,
- szőkítőszerek összetétele,
- szőkítés során lezajló kémiai folyamatok,
- szőkítés munkafolyamata (elsőszőkítés, után- vagy tőszőkítés),
- előszőkítés vagy alapozás,
- szőkítés utáni színkorrekció.
Melírozás:
- a melírozás szempontjai,
- a melírozás különböző technikái és technológiái,
- a melírozás fajtái, munkafolyamata,
- melírozás és hajfestés egy munkafolyamatban.
4. AnyagismeretTartóshullámosítás
- aminosavak, fehérjék, a haj szerkezete, kötések a hajban,
- HTH-kor lejátszódó kémiai folyamatok, változások a hajszálban,
- a tartóshullámosítás anyagai,
- a HTH- vizek fajtái, összetétele, hatása: redukálószerek, tenzidek, pH szabályozók,
vivőszerek, segédanyagok, egyéb összetevők,
- a korszerű oxidáló anyagok összetétele, hatása; oxidálószerek, szerves savak,
habképzők, védőanyagok, segédanyagok,
- előkezelők, utókezelők összetétele, hatásai
Volumennövelő készítmények összetétele és hatásai.
Tartós hajkiegyenesítés anyagai (és hatásai a hajszálra.
Hajfestékek csoportjai, összetétele, működési elve, hatásai.
A hajfestés, színezés módjai
- fizikai, kémiai színmódosítás elve, anyagai,
- ideiglenes, féltartós hajszínezők és tartós hajfestékek működési elve, anyagai.
Oxidációs hajfestékek és kémiai (oxidációs) hajszínezők, természetes hajszín változtató
anyagok összetétele, működése, hatásai
- oxidációs színezőanyagok (PPD, PTD és alternatíváik), kapcsoló molekulák,
- indofestékek,
- direkt színezékek,
- pH szabályozó anyagok (ammónium-hidroxid, aminok),
- felületaktív anyagok,
- vivőszerek,
- segédanyagok, egyéb anyagok.
Oxidálószerek összetétele, hatásai.
Színezőanyagok.
Természetes hajszínváltoztatás hatóanyagai
- növényi eredetű hajszín változtatás hatóanyagai,
- működésük (kémiai: oxidáció, fizikai: adszorpció), alkalmazásuk lehetőségei,
szabályai.
Fizikai hajszínezők fajtái, összetétele és működése.
Színezőanyagok fogalma, csoportosítása (színezék, pigment, természetes, mesterséges),
alkalmazása a fodrászatban.
Hajszínváltozás, változtatás különleges esetei
- nehézfémek festést, szőkítést befolyásoló hatásai,
- fokozatosan ható hajszínváltoztató készítmények.
Hajszíntelenítők (dekolorálók).
Hajszíntelenítő készítmények típusai, összetétele, hatásai
- szőkítő porok (perszulfátok, pH szabályozók, tenzidek, sűrítőanyagok, egyéb
összetevők
- szőkítő krémek (oxidálószer, pH szabályozó, stabilizátor, tenzid, vivőszer,
segédanyagok, egyéb összetevők),
- egyéb szőkítő készítmények.
Melírozás speciális anyagai, készítményei: melírporok összetétele, hatásai.
Melírozó festékek, speciális (sűrítő) adalékok.
Melírfóliák anyagai.

KOZMETIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kozmetikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A kozmetikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik a szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A kozmetikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a kozmetikus szakmai műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre,

- szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására,

- megfelelően tájékozott-e

- a szakmai ismeretek,

- az anyagismeret,

- az alkalmazott biológia,

- az alkalmazott kémia, valamint

- a szakmai gyakorlat: laboratóriumi gyakorlat

vonatkozásában,

- rendelkezik-e elegendő információval a kozmetikus szakképesítés speciális ismereteinek magasabb szintű elsajátításához,

- tudja-e alkalmazni munkája során az elsajátított ismereteket, készségeket.

A fent felsoroltak tudásmérése során középszinten szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- ismeretek alkalmazása,

- olvasott szakmai szöveg megértése,

- logikus gondolkodás és

- precizitás.

A felsoroltakon túl emelt szinten szükséges meggyőződni arról is, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készséggel, kompetenciával:

- szakmai nyelvezetű beszédkészség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Szakmai ismeretekA kozmetikai ipar fogalma, a kozmetikus hatáskörébe tartozó feladatok, bőrápolás,
szépségápolás fogalma, részterületeik.
A szépséghibák osztályozása eredet és kezelhetőség szerint.
A kozmetikus hatáskörébe tartozó feladatok, a kozmetikus felelőssége a szolgáltatás
során.
A kozmetikai kezelés higiéniája, kórokozók, fertőzés, fertőtlenítés.
A bőr anatómiája és működése, a bőrfüggelékek.
Sminkelmélet.
Színtani alapismeretek.
Szőrnövési rendellenességek és kezelésük a kozmetikában.
Haj- és hajas fejbőr rendellenességek fogalma, csoportosításuk, kozmetikai tanácsadás a
haj- és hajas fejbőr problémák során.
Masszázs anatómiai, élettani alapjai és kozmetikai vonatkozásai.
Kozmetikai kóroktan.
Diagnosztizálás a kozmetikában: tünettan.
Alapbőrtípusok jellemzése és az alapbőrtípusokat kísérő gyakori rendellenességek:
gyulladásra hajlamos, érzékeny bőr, akné, szederjességre hajlamos bőr, pigmentfoltok.
Elemi elváltozások, kozmetikai rendellenességek, szövetszaporulatok.
Szervrendszerek zavarai okozta kozmetikai hibák: a keringés szervrendszerének, az
emésztő szervrendszernek, az ideg- és hormonrendszernek zavaraiból eredő kozmetikai
hibák a diagnosztizálás szempontjából.
Alaptestkezelések, cellulitkezelés, body wrapping.
2. AnyagismeretAnyagi rendszerek és a víz.
Zsírok, olajok, mint az emulziók zsíros fázisának alkotói, egyéb zsírszerű anyagok az
emulziók zsíros fázisában.
A szépítés kozmetikumai és alapanyagaik.
Poranyagok és pakolástöltő anyagok: sók, oxidok, egyéb vízben nem oldódó szervetlen
és szerves vegyületek.
Színezőanyagok, festékek, pigmentek.
Dekorkozmetikumok.
Fertőtlenítőszerek, fertőtlenítés, fertőzés.
Szőrnövési rendellenességek kezeléséhez alkalmazott anyagok.
Emulziók, emulgeátorok.
A letisztítás és a mélytisztítás anyagai.
A bőr hámlasztásának speciális anyagai: gyógynövényes és savas hámlasztás anyagai és
jellemzésük.
Tonizálás és hidratálás anyagai.
Masszírozó kozmetikumok és anyagaik.
Testkezelés anyagai: a testkezelésekhez leggyakrabban alkalmazott anyagok részletes
jellemzése.
3. Alkalmazott biológiaSejt- és szövettani alapismeretek.
A sejtek életét szabályozó anyagok jellemzése, receptorok és ezek kozmetikai
vonatkozásai.
A sejtek szaporodása, öregedése, pusztulása, ezek kozmetikai jelentősége.
Az emberi szervezetet felépítő szövetek fogalma, csoportosítása és jellemzése.
Az emberi szervezet felépítése: szervrendszerek felépítése és feladataik.
A mozgás, a keringés, táplálkozás, légzés és a szabályozás szervrendszerei, kozmetikai
szempontból fontos endokrin mirigyek és hormonjaik.
4. Alkalmazott kémiaKémiai alapismeretek
- anyagi részecskék, kémiai kötések, anyagi halmazok,
- anyagi tulajdonságok (fizikai, kémiai) és változások, halmazállapot változások,
hidratáció, szolvatáció, kémiai reakciótípusok, kémiai folyamatok, kémiai egyenletek,
kiemelten az elektron-, illetve proton-átmenettel járó kémiai reakciók és a hidrolízis,
- oldatok felosztása, oldatokkal kapcsolatos számítások: tömegszázalék, hígítási és
keverési képlet alkalmazása.
Általános és szervetlen kémia
- a periódusos rendszer alkalmazása a gyakorlatban,
- elemek és vegyületek osztályozása, képletírás, elemek és szervetlen vegyületek
jellemzői, savak, bázisok, sók, oxidok,
- kozmetikai szempontból fontos kolloid rendszerek tulajdonságai,
- a hidrogén és vegyületei röviden,
- a széncsoport nemfémes elemei és vegyületei, rövid jellemzésük,
- a nitrogéncsoport nemfémes elemei és vegyületei, rövid jellemzésük,
- az oxigéncsoport nemfémes elemei és vegyületei, rövid jellemzésük,
- fémek általános jellemzése, kozmetikai szempontból fontos képviselőik részletes
jellemzése: arany, ezüst, vas és ötvözetei: acél, rozsdamentes acél.
Szerves kémia és az élő szervezetben előforduló anyagok
- szerves kémiai alapok; szénhidrogének; oxigéntartalmú szerves vegyületek
- alkoholok, oxo-vegyületek, karbonsavak, észterek: gyümölcs-észterek, zsírok, olajok,
viaszok,
- aminosavak, fehérjék, nukleinsavak és származékai jellemzése biokémiai szempontból,
élettani és kozmetikai szerepük,
- szénhidrátok jellemzése biokémiai szempontból, élettani és kozmetikai szerepük,
- zsírok és zsírszerű anyagok jellemzése biokémiai szempontból, élettani és kozmetikai
szerepük,
- a vitaminok: a kozmetikai szempontból fontos vitaminok jellemzése, élettani és
kozmetikai szerepük.
A víz és az ásványi sók jellemzése biokémiai szempontból, élettani és kozmetikai
szerepük.
5. Laboratóriumi gyakorlatKozmetikában használatos oldatok készítése.
Oldatok tulajdonságai.
Kémhatás, pH, pH-mérés.
Kozmetikai alapanyagok vizsgálata.
Folyékony kozmetikumok.
Kozmetikai emulziók.
Száraz krémek, zsíros krémek, hatóanyagos krémek.
Pakolások, paszták porkeverékek.
Receptfelismerés magyarul feltüntetett összetevők alapján.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Szakmai ismeretekA kozmetikai ipar fogalma, a kozmetikus hatáskörébe tartozó feladatok, bőrápolás,
szépségápolás fogalma, részterületeik.
A szépséghibák osztályozása eredet és kezelhetőség szerint.
A kozmetikus hatáskörébe tartozó feladatok, a kozmetikus felelőssége a szolgáltatás
során.
Kórokozók, fertőzés, fertőtlenítés.
A kozmetikai kezelés higiéniája.
A bőr anatómiája és élettana, a bőrfüggelékek felépítése, feladata.
Sminkelmélet, diagnosztizálás, a különböző arcformákhoz, életkorokhoz alkalmazható
sminktechnikák, a kendőzés lépései, anyagai, eszközei.
Gyermekarcfestés, henna, testfestés, csillámtetoválás.
Évszakok szerinti vendégtípusok.
Színtani ismeretek: Johannes Itten színtana, színtani alapfogalmak ismerete és
alkalmazása, a színek asszociációs lehetőségei, optikai és pszichikai hatásai.
Szőrnövési rendellenességek fogalma, csoportosítása és kozmetikai kezelésének
lehetőségei: szőkítés, depiláció és epiláció.
Szőrszálak fajtái testtájanként, a szőrszálak élettana.
Haj- és hajas fejbőr rendellenességek fogalma, csoportosításuk, kozmetikai tanácsadás a
haj- és hajas fejbőr problémák során.
Masszázs anatómiai és élettani alapjai, fogalma és kozmetikai vonatkozásai.
Az arc-, nyak-, dekoltázsmasszázs fogásai, menete.
A testmasszázs fogásai, menete.
Kozmetikai kóroktan.
Diagnosztizálás, kozmetikai tünettan.
Alapbőrtípusok jellemzése, felismerése.
Alapbőrtípusokat kísérő leggyakoribb rendellenességek:
- gyulladásra hajlamos, érzékeny bőrök jellemzése,
- szederjességre hajlamos bőrök jellemzése,
- aknés bőr,
- pigmentfoltos bőr.
Elemi elváltozások, kozmetikai rendellenességek (pigmentáció, szaruképzés,
szőrnövekedés, verejték- és faggyútermelés, hidratáció), szövetszaporulatok.
Szervrendszerek zavarai okozta kozmetikai hibák: a keringés szervrendszerének, az
emésztő szervrendszernek, az ideg- és hormonrendszernek zavaraiból eredő kozmetikai
hibák a diagnosztizálás szempontjából.
Alaptestkezelések, cellulitkezelés, body wrapping.
2. AnyagismeretAnyagi rendszerek és a víz.
Zsírok, olajok, mint az emulziók zsíros fázisának alkotói, egyéb zsírszerű anyagok az
emulziók zsíros fázisában.
Poranyagok és pakolástöltő anyagok: sók, oxidok, egyéb vízben nem oldódó szervetlen
és szerves vegyületek.
Színezőanyagok, festékek, pigmentek.
Dekorkozmetikumok.
Fertőzés, fertőtlenítés, fertőtlenítőszerek a kozmetikában.
Szőrnövési rendellenességek kezeléséhez alkalmazható anyagok a kozmetikában
Szőrvisszanövést gátló anyagok.
Emulziók, emulgeátorok.
Különleges hatóanyag-hordozó rendszerek a kozmetikában: mikro- és nanoemulziók,
folyadékkristályos rendszerek, mikro- és nanorészecskék.
A szennyeződésektől való megtisztítás anyagai bőrtípusonként.
A mélytisztítás anyagai, hatásai bőrtípusonként.
A bőr hámlasztásának speciális anyagai: gyógynövényes és savas hámlasztás anyagai és
jellemzésük.
Tonizálás és hidratálás anyagai, jellemzésük.
Masszírozó kozmetikumok fajtái, összetevői, hatásai, alkalmazása.
Aromák szerepe a masszázs során.
A testmasszázsra alkalmazott kozmetikumok.
A testkezelésekhez leggyakrabban alkalmazott anyagok részletes jellemzése:
- testpakolások fajtái, anyagai és jellemzésük,
- feszesítő hatóanyagok,
- zsírsejtekre ható anyagok,
- méregtelenítő hatóanyagok.
Aromák, aromaterápia a testkezelésekben.
Kövek, kőzetek szerepe a testkezelésekben.
3. Alkalmazott biológiaSejttani ismeretek:
- emberi sejt felépítése és a kozmetikai szempontból meghatározó sejtalkotók
működése,
- hatóanyagbevitel lehetőségei a sejtbe,
- sejtek életét szabályozó anyagok jellemzése, receptorok és ezek kozmetikai
vonatkozásai,
- sejtek szaporodása, öregedése, pusztulása, ezek kozmetikai jelentősége.
Szövettan:
- az emberi szervezetet felépítő szövetek fogalma, csoportosítása és jellemzése,
különös tekintettel a bőr felépítésében résztvevő szövetekre,
- az izom-összehúzódás biokémiai alapjai,
- a szinapszis felépítése, ingerület vezetés, ingerületátvitel és annak gátlása
(kozmetikai lehetőségek), annak szépészeti jelentősége.
Az emberi szervezet felépítése: szervrendszerek felépítése és feladataik
- a mozgás, a keringés, táplálkozás, a légzés, a kiválasztás, a szaporodás és a
szabályozás szervrendszerei,
- kozmetikai szempontból fontos endokrin mirigyek és hormonjaik,
- idegrendszer, idegi szabályozás, kozmetikai szempontból fontos érzékszervek: látás,
szaglás, tapintás.
4. Alkalmazott kémiaKémiai alapismeretek
- anyagi részecskék, kémiai kötések, anyagi halmazok,
- anyagi tulajdonságok (fizikai, kémiai) és változások, halmazállapot változások,
hidratáció, szolvatáció, kémiai reakciótípusok, kémiai folyamatok, kémiai egyenletek,
kiemelten az elektron-, illetve proton-átmenettel járó kémiai reakciók és a hidrolízis,
- elektrokémia,
- oldatok felosztása, oldatokkal kapcsolatos számítások: tömeg-, térfogat- és
vegyesszázalék, hígítási és keverési képlet alkalmazása.
Általános és szervetlen kémia:
- a periódusos rendszer alkalmazása a gyakorlatban,
- elemek és vegyületek osztályozása, képletírás, elemek és szervetlen vegyületek
jellemzői, savak, bázisok, sók, oxidok,
- a kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása, rendszerezése,
- kozmetikai szempontból fontos kolloid rendszerek és tulajdonságaik,
- a hidrogén és vegyületei röviden,
- a széncsoport nemfémes elemei és vegyületei, rövid jellemzésük,
- a nitrogéncsoport nemfémes elemei és vegyületei, rövid jellemzésük,
- az oxigéncsoport nemfémes elemei és vegyületei, rövid jellemzésük,
- halogének és vegyületeik rövid jellemzése,
- nemesgázok rövid jellemzése,
- fémek általános jellemzése, kozmetikai szempontból fontos képviselőik részletes
jellemzése: arany, ezüst, vas és ötvözetei: acél, rozsdamentes acél.
Szerves kémia és az élő szervezetben előforduló anyagok
- szerves kémiai alapok; szénhidrogének; oxigéntartalmú szerves vegyületek: alkoholok,
oxo-vegyületek, karbonsavak, észterek: gyümölcs-észterek, zsírok, olajok, viaszok,
- aminosavak, fehérjék, nukleinsavak és származékai jellemzése biokémiai szempontból,
élettani és kozmetikai szerepük,
- szénhidrátok jellemzése biokémiai szempontból, élettani és kozmetikai szerepük,
- zsírok és zsírszerű anyagok jellemzése biokémiai szempontból, élettani és kozmetikai
szerepük,
- vitaminok: a kozmetikai szempontból fontos vitaminok jellemzése, élettani és
kozmetikai szerepük,
- a víz és az ásványi sók jellemzése biokémiai szempontból, élettani és kozmetikai
szerepük.
5. Laboratóriumi gyakorlatLaboratóriumi alapismeretek, munka- és balesetvédelem.
Kozmetikában használatos oldatok készítése.
Oldatok tulajdonságai.
Kémhatás, pH, pH-mérés.
Kozmetikai alapanyagok vizsgálata.
Folyékony kozmetikumok.
Kozmetikai emulziók.
Száraz krémek, zsíros krémek, hatóanyagos krémek.
Pakolások, paszták porkeverékek.
Receptfelismerés magyarul vagy INCI szerint feltüntetett összetevők alapján.
Organikus, natúr, biokozmetikumok jellemzői, a rájuk vonatkozó szabályozások,
minősítési szervezetek, előnyeik, hátrányaik.

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI GÉPÉSZTECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A mezőgazdasági és erdészeti gépésztechnikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A mezőgazdasági és erdészeti gépésztechnikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A mezőgazdasági és erdészeti gépésztechnikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- az agrárműszaki alapok (géprajz, gépelemek és anyagismeret) elméleti alapjait,

- az agrárműszaki erőgépek szerkezeti felépítését, működését, beállítását és karbantartását

illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni az adott munkafolyamatok szakszerű elvégzésében,

- tudja-e alkalmazni munkája során a munka- és tűzvédelmet, a környezetvédelmet érintő jogszabályokat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó megfelelően tájékozott-e az agrárműszaki alapok (mechanika) elméleti alapjait illetően.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- elemi számolási készség,

- megbízhatóság,

- önállóság, rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Géprajz, gépelemekGéprajzi alapfogalmak és ábrázolási módok.
Kötőgépelemek, tengelyek, csapágyak, csapágyazások, tengelykapcsolók, fékek,
vezetékelemek és kötéseik csoportosítása, kialakítása.
2. AnyagismeretAz acélok és az öntött vasak csoportosítása, jellemző tulajdonságaik és felhasználási
területeik.
A legfontosabb vas-, réz-, alumínium- és egyéb fémötvözetek csoportosítása, jellemző
tulajdonságaik és felhasználásuk, tüzelő és kenőanyagok csoportosítása, tulajdonságai.
Hőkezelési eljárások, az acélok és öntöttvasak hőkezelési előírásai.
3. Agrárműszaki erőgépek elméleteA motorok szerkezeti felépítése, működése, beállítása.
Az Otto- és a dízelmotorok tüzelőanyag- és levegőellátó, valamint kipufogó
rendszereinek csoportosítása, működésük jellemzői.
A szabályozással kapcsolatos alapfogalmak, az automatikus szabályozók kialakítása,
működése, valamint a kenési és hűtési rendszerek megoldásai és működése.
A mechanikus és hidraulikus teljesítményátvitelek szerkezeti felépítése, működése és
beállításai.
A tengelykapcsolók, sebességváltók, osztóművek, kiegyenlítőművek, végrehajtások és a
teljesítményleadó tengelyek kialakítása, működése.
A hidrosztatikus és hidrodinamikus teljesítményátviteli rendszerek alapelvei, szerkezeti
felépítése, működése és beállítása.
A járművek futómű megoldásai, kerékfelfüggesztése, rugózása, lengéscsillapítása,
kormányzása.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Géprajz, gépelemek, mechanikaSíkmértani szerkesztések, géprajzi alapfogalmak és ábrázolási módok.
Kötőgépelemek, tengelyek, csapágyak, csapágyazások, tengelykapcsolók, fékek,
vezetékelemek és kötéseik feladata, csoportosítása, kialakítása, a gépelemek
igénybevételi módja.
Az erő felbontásának és a síkbeli erőrendszerek eredőjének szerkesztéssel történő
meghatározási módja.
A kéttámaszú és befogott tartók egyensúlya, valamint a különböző módon terhelt tartók
reakcióerőinek számítása és nyomatéki, valamint nyíróerő ábráinak szerkesztése.
2. AnyagismeretA vas-szén állapotábra, az acélok és öntött vasak csoportosítása, jellemző tulajdonságaik
és felhasználási területeik.
A legfontosabb vas-, réz-, alumínium- és egyéb fémötvözetek csoportosítása, jellemző
tulajdonságaik és felhasználásuk, tüzelő és kenőanyagok csoportosítása, tulajdonságai.
Hőkezelési eljárások, az acélok és öntöttvasak hőkezelési előírásai.
3. Agrárműszaki erőgépek elméleteA motorok szerkezeti felépítése, működése, beállítása.
Az Otto- és a dízelmotorok tüzelőanyag- és levegőellátó, valamint kipufogó
rendszereinek csoportosítása, működésük jellemzői.
A szabályozással kapcsolatos alapfogalmak, az automatikus szabályozók kialakítása,
működése, valamint a kenési és hűtési rendszerek megoldásai és működése.
A mechanikus és hidraulikus teljesítményátvitelek szerkezeti felépítése, működése és
beállításai.
A tengelykapcsolók, sebességváltók, osztóművek, kiegyenlítőművek, végrehajtások és a
teljesítményleadó tengelyek kialakítása, működése.
A hidrosztatikus és hidrodinamikus teljesítményátviteli rendszerek alapelvei, szerkezeti
felépítése, működése és beállítása.
A járművek futómű megoldásai, kerékfelfüggesztése, rugózása, lengéscsillapítása,
kormányzása.

ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZTECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az élelmiszeripari gépésztechnikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

Az élelmiszeripari gépésztechnikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az élelmiszeripari gépésztechnikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- az agrárműszaki alapok (géprajz, gépelemek és anyagismeret) elméleti alapjait,

- az élelmiszeripari gépalkatrészek meghibásodását, szerelését, kenését, az alkatrészek felújítását illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni az adott munkafolyamatok szakszerű elvégzésében,

- tudja-e alkalmazni munkája során a munka- és tűzvédelmet, a környezetvédelmet érintő jogszabályokat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó megfelelően tájékozott-e a gépelemekkel kapcsolatos elemi számításokat illetően.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- elemi számolási készség,

- megbízhatóság,

- önállóság, rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Géprajz, gépelemekGéprajzi alapfogalmak és ábrázolási módok.
Kötőgépelemek, tengelyek, csapágyak, csapágyazások, tengelykapcsolók, fékek,
vezetékelemek és kötéseik csoportosítása, kialakítása.
2. AnyagismeretAz acélok és az öntött vasak csoportosítása, jellemző tulajdonságaik és felhasználási
területeik.
A legfontosabb vas-, réz-, alumínium- és egyéb fémötvözetek csoportosítása, jellemző
tulajdonságaik és felhasználásuk, tüzelő és kenőanyagok csoportosítása, tulajdonságai.
Hőkezelési eljárások, az acélok és öntöttvasak hőkezelési előírásai.
3. Gépek karbantartása, vezérléseA fenntartás műszaki feltételei.
Gépalkatrészek meghibásodása, szerelése.
Üzemi kenés.
Jellegzetes javítási és felújítási technológiák.
Alkatrészek felújítása.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Géprajz, gépelemekSíkmértani szerkesztések, géprajzi alapfogalmak és ábrázolási módok.
Kötőgépelemek, tengelyek, csapágyak, csapágyazások, tengelykapcsolók, fékek,
vezetékelemek és kötéseik feladata, csoportosítása, kialakítása, a gépelemek
igénybevételi módja.
Gépelemekkel kapcsolatos elemi számítások: áttétel, elemi fogazat, tűrések és fékek
nyomatéka.
2. AnyagismeretA vas-szén állapotábra, az acélok és öntött vasak csoportosítása, jellemző tulajdonságaik
és felhasználási területeik.
A legfontosabb vas-, réz-, alumínium- és egyéb fémötvözetek csoportosítása, jellemző
tulajdonságaik és felhasználásuk, tüzelő és kenőanyagok csoportosítása, tulajdonságai.
Hőkezelési eljárások, az acélok és öntöttvasak hőkezelési előírásai.
3. Gépek karbantartása, vezérléseA fenntartás műszaki feltételei.
Gépalkatrészek meghibásodása, szerelése.
Üzemi kenés.
Jellegzetes javítási és felújítási technológiák.
Alkatrészek felújítása.

KÖZÚTI ÉS LÉGI KÖZLEKEDÉSI, SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A közúti és légi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A közúti és légi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A közúti és légi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgára jellemző az elsajátított ismeretek alkalmazásának mérése, annak megállapítása, hogy a vizsgázó felkészültsége megfelel-e a szakmai képzésben való továbbhaladás feltételeinek.

A közúti és légi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e közlekedési, gazdasági, műszaki szemlélettel és az ezek részét képező alapismeretekkel,

- elsajátította-e a közlekedés alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- képes-e a közlekedés alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával közlekedési összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- megfelelően tájékozott-e

- a közlekedési ismeretek elméleti alapjait,

- a közlekedési földrajzot,

- a közlekedés-üzemviteli ismereteket,

- a jogi, gazdasági, vállalkozási és marketingismeretek alapjait

illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni a közlekedés szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- ismeri-e a munkájához szükséges közlekedést érintő jogszabályokat,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- logikus gondolkodás,

- rendszerező képesség,

- elemi számolási készség.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó tudja-e alkalmazni munkája során a közlekedést érintő jogszabályokat.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Közlekedési ismeretekA közúti, a városi, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés története.
A közlekedés fogalma, feladata és csoportosítása.
Járművekkel, pályával, kiszolgáló létesítményekkel és közlekedéssel kapcsolatos
alapfogalmak.
A közúti, a városi, a vasúti és a vízi közlekedés technikai eszközei, jellemzői és folyamatai.
A csővezetékes és a légi közlekedés technikai eszközei, jellemzői, folyamatai és
lebonyolítása.
Az egységrakomány-képzés és a kombinált fuvarozás a közlekedési ágazatokban.
A rakodólapok és konténerek szerepe, fajtái, jellemzői.
A közút-vasút, a szárazföldi-vízi és a vízi-vízi kombinált árufuvarozás.
2. Közlekedési földrajzAz általános közlekedési földrajzi ismeretek és az egyes közlekedési ágak magyarországi
és európai hálózatainak jellemzői.
3. Közlekedés-üzemvitelA közúti, a városi, a vasúti és a vízi közlekedés folyamatai, lebonyolítása.
4. Jogi, gazdasági, vállalkozási és
marketingismeretek
Vállalkozások, gazdasági társaságok.
A marketing.
Magyarország Alaptörvénye, Az alapvetés, Szabadság és felelősség, Az állam fejezetei.
Szerződések, nevesített szerződések.
Polgári jogi kártérítési felelősség.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Közlekedési ismeretekA különböző közlekedési alágazatok története.
A közlekedés fogalma, feladata és csoportosítása.
Járművekkel, pályával, kiszolgáló létesítményekkel és közlekedéssel kapcsolatos
alapfogalmak.
A közúti, a városi, a vasúti és a vízi közlekedés technikai eszközei, jellemzői és folyamatai.
A csővezetékes és a légi közlekedés technikai eszközei, jellemzői, folyamatai és
lebonyolítása.
Az egységrakomány-képzés és a kombinált fuvarozás a közlekedési ágazatokban.
2. Közlekedési földrajzAz általános közlekedési földrajzi ismeretek és az egyes közlekedési ágak magyarországi
és európai hálózatainak jellemzői.
3. Közlekedés-üzemvitelA közúti, a városi, a vasúti és a vízi közlekedés folyamatai, lebonyolítása.
4. Jogi, gazdasági, vállalkozási és
marketingismeretek
Vállalkozások, gazdasági társaságok.
A marketing.
Magyarország Alaptörvénye.
Szerződések, nevesített szerződések.
Polgári jogi kártérítési felelősség.

POSTAFORGALMI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A postaforgalmi ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A postaforgalmi ismeretek ágazaton belüli specializáció érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- tud-e logikusan gondolkodni, szakmai szöveget értelmezni és a megtanult képleteket tudja-e alkalmazni,

- rendelkezik-e megfelelő probléma- és feladatmegoldó, valamint analizáló, szintetizáló képességgel,

- elsajátította-e a szakmai nyelvű beszédkészséget és a tömör fogalmazás képességét.

- képes-e

- önállóan feladatot megoldani,

- olvasott szakmai szöveget értelmezni,

- alapvető összefüggéseket felismerni,

- rendelkezésére álló információk alapján döntéseket hozni,

- rendszerben gondolkodni,

- alapvető törvényszerűségeket felismerni és értékelni.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e

- a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- magasabb szintű probléma- és feladatmegoldó képességgel.

- képes-e

- hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni,

- problémaelemzésre, feltárásra.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat,

- beszédkészség,

- elemi számolási készség,

- problémamegoldás,

- megbízhatóság, pontosság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. MarketingA marketing jelentősége, gazdasági szerepe, történeti kialakulása, a kereskedelmi
marketing lényege, eszközei.
Marketing-mix elemei, jellemzői.
A marketingkommunikáció fogalma, jelentősége.
Eladásösztönzés fogalma, funkciói, SP módszerek.
A PR fogalma, jellemzői, az imázs fogalma, fajtái, szükségessége.
2. Kereskedelmi ismeretekAz áruforgalmi folyamat egyes szakaszai, a beszerzés, a készletezés és az értékesítés
lebonyolításának folyamata, az ezekben ellátandó kereskedői feladatok, a különböző
értékesítési módok.
Fogyasztóvédelem alapvető fogalmai, intézményrendszere.
Fogyasztókat megillető alapjogok, fogyasztói panaszok kezelése.
Pénz átvételének és visszaadásának szabályai, készpénzkímélő eszközök.
Nyugta- és számlaadási kötelezettség szabályai, bizonylatok kötelező adattartama.
Szigorú számadású kötelezettség alá tartozó bizonylatok és kezelésük.
3. Kereskedelmi ismeretek
gyakorlat
Az áruforgalmi folyamat egyes szakaszaiban (beszerzés, készletezés, értékesítés)
jelentkező bizonylatok kitöltése, helyességük ellenőrzése.
4. Kereskedelmi gazdaságtanA beszerzés, a készletgazdálkodás és az értékesítés kereskedelmi
összefüggésrendszere.
Áruforgalom tervezése és elemzése.
Jövedelmezőség tervezése és elemzése.
Eredményesség és vagyonvizsgálat.
Az adózás rendszere. Statisztikai alapismeretek.
A pénz- és áruforgalom bizonylatai, valamint a kitöltésükre vonatkozó szabályok.
5. Kereskedelmi gazdaságtan
gyakorlat
Az áruforgalmi folyamat egyes szakaszaiban jelentkező gyakorlati feladatok
megoldásához szükséges eljárások, szabályok ismerete, ezek alkalmazása, az optimális
döntés meghozatala, az egyes szakaszokhoz kapcsolódó bizonylatok kitöltése,
helyességük ellenőrzése.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. MarketingA marketing jelentősége, gazdasági szerepe, történeti kialakulása a kereskedelmi
marketing lényege, eszközei.
Marketing-mix elemei, jellemzői.
A marketingkommunikáció fogalma, jelentősége.
Eladásösztönzés fogalma, funkciói, módszerei.
Piackutatás és piacszegmentálás lényege, ismérvei és módszerei.
A PR fogalma, jellemzői, az imázs fogalma, fajtái, szükségessége.
Reklám fogalma, szerepe, fajtái, a reklámeszközök fogalma, fajtái.
A vállalati arculat lényege, kialakításának fontossága, tartalmi és formai elemei.
2. Kereskedelmi ismeretekAz áruforgalmi folyamat egyes szakaszai, a beszerzés, a készletezés és az értékesítés
lebonyolításának folyamata, az ezekben ellátandó kereskedői feladatok, a különböző
értékesítési módok.
Készletgazdálkodás jelentősége, a készletszükségletet meghatározó tényező, a
készletek nyilvántartásának, számbavételének jelentősége és módjai.
Ismerje az eladói feladatokat az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásokban.
Tudja jellemezni az értékesítési módokat.
Fogyasztóvédelem alapvető fogalmai, intézményrendszere. Fogyasztókat megillető
alapjogok, fogyasztói panaszok kezelése.
Pénz átvételének és visszaadásának szabályai, készpénzkímélő eszközök.
Pénztári többlet vagy hiány esetén követendő eljárás
Nyugta- és számlaadási kötelezettség szabályait, bizonylatok kötelező adattartama.
Szigorú számadású kötelezettség alá tartozó bizonylatok és kezelésük
3. Kereskedelmi ismeretek
gyakorlat
Az áruforgalmi folyamat egyes szakaszaiban (beszerzés, készletezés, értékesítés)
jelentkező bizonylatok kitöltése, helyességük ellenőrzése.
Minőségi osztályba sorolás szabályai, a kereskedők és a vásárlók számára használatos
minőségtanúsítás, megkülönböztető minőségi jelek, jelzések.
Jegyzőkönyv kitöltésének szabályai.
4. Kereskedelmi gazdaságtanA beszerzés, a készletgazdálkodás és az értékesítés kereskedelmi
összefüggésrendszere.
Áruforgalom tervezése és elemzése.
Jövedelmezőség tervezése és elemzése.
Eredményesség és vagyonvizsgálat.
Az adózás rendszere.
Elemzés statisztikai és közgazdasági módszerek segítségével.
A kereskedelmi vállalkozások gazdasági tevékenysége, a bevétel, a költség, a profit
eredménykimutatásban szereplő kategóriái.
Statisztikai alapismeretek.
A pénz- és áruforgalom bizonylatai, valamint a kitöltésükre vonatkozó szabályok.
5. Kereskedelmi gazdaságtan
gyakorlata
Az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó
bizonylatok, dokumentumok.
Statisztikai mutatószámok a forgalom, a készletek, a beszerzés alakulása, összetétele,
valamint a vállalkozás tevékenységének eredményessége.
A kiszámított és rendelkezésre álló mutatók alapján következtetések levonása.
Eredménykimutatás összeállítása, sorainak értelmezése, következtetések levonása

VASÚTÜZEMI KÖZLEKEDÉSI, SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vasútüzemi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A vasútüzemi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A vasútüzemi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a vasúti közlekedés-üzemviteli szemlélettel és a szükséges vasúti ismeretekkel,

- elsajátította-e a vasúti közlekedés alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- képes-e a vasúti közlekedés alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával vasúti közlekedés-üzemviteli összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- megfelelően tájékozott-e

- a közlekedési ismeretek alapjait,

- a közlekedési földrajzot,

- a jelzési ismeretek,

- a forgalmi ismeretek alapjait

illetően,

- képes-e vasútüzemviteli területhez kapcsolódó alapszámításokat elvégezni,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni a vasúti közlekedés szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó megfelelően tájékozott-e

- a műszaki ismeretek alapjait illetően.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- elemi számolási készség,

- rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Közlekedési alapismeretekA vasúti közlekedés kialakulása, feladata.
A vasúti menetrendszerkesztés szabályainak ismerete.
A vasúti árufuvarozási folyamatok ismerete.
2. Közlekedési földrajzMagyarország vasúthálózatának, valamint a nemzetközi vasúti határátkelőhelyek
ismerete.
3. Jelzési ismeretekAz utasítás helyes értelmezése szempontjából a fogalmak ismerete, vonatközlekedést és
tolatási mozgást szabályozó jelzők, egyéb jelzők, a kézi és a vonatokon alkalmazható
jelzések ismerete.
4. Forgalmi ismeretekAz általános rendelkezések, a váltók állításának és a sorompó kezelése általános
szabályainak, a tolatószolgálat, vonatelőkészítés, valamint a vonatközlekedés
lebonyolítás alapjainak az ismerete.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Közlekedési alapismeretekA vasúti közlekedés kialakulásának, feladatának, a vasúti menetrendszerkesztés
szabályainak, valamint a vasúti árufuvarozási folyamatok ismerete.
Az egységrakomány képzés és a kombinált fuvarozás ismerete.
2. Közlekedési földrajzMagyarország vasúthálózatának, valamint a nemzetközi vasúti határátkelőhelyek
ismerete.
3. Jelzési ismeretekAz utasítás helyes értelmezése szempontjából a fogalmak ismerete. Vonatközlekedést és
tolatási mozgást szabályozó jelzők, egyéb jelzők, a kézi és a vonatokon alkalmazható
jelzések ismerete.
4. Forgalmi ismeretekAz általános rendelkezések ismerete.
A váltók állításának, a sorompókezelés általános szabályainak, a tolatószolgálat,
vonatelőkészítés, valamint a vonatközlekedés lebonyolítás alapjainak az ismerete.
5. Műszaki ismeretekA fékberendezés ismeretéhez szükséges alapfogalmak.
A vonat megfékezettségének ismerete.
A járműmegfutamodás elleni védekezés ismerete.

"

30. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím EGYHÁZZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"EGYHÁZZENÉSZ-ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az egyházzenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

Az egyházzenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a zenei műveltség részét képező alapvető zenetörténeti ismereteket,

- birtokában van-e azoknak az ismereteknek, melyek segítségével a zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban a szakmai követelmények által meghatározott szinten tájékozódni tud,

- ismeri-e az alapvető egyházzene-történeti folyamatokat és azok liturgiai vonatkozásait,

- ismeri-e az egyházi zene alapvető műfajait és azok formai sajátosságait,

- birtokában van-e az áténekelt egyházzenei anyag révén egy alapvető egyházzenei repertoárról gyűjtött hallási élménynek,

- képes-e felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részlete alapján korban, stílusban elhelyezni, műfajilag meghatározni,

- rendelkezik-e a műelemzéshez szükséges alapvető szempontokkal és ismeretekkel.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a zenei műveltség részét képező zenetörténeti alapismereteket,

- birtokában van-e azoknak az ismereteknek, melyek segítségével a zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban tájékozódni tud,

- ismeri-e a legjelentősebb egyházzene történeti folyamatokat és azok liturgiai vonatkozásait,

- ismeri-e az egyházi zene jellegzetes műfajait és azok formai sajátosságait,

- tudja-e az elsajátított ismereteit a tanulmányi szintjétől elvárható módon a közismereti és zenei tantárgyak tanulása során szerzett ismereteivel összekapcsolni,

- képes-e az egyes zenetörténeti korszakok zenéinek liturgiába való integrálódását, és annak eltérő fokozatait egymástól megkülönböztetni,

- képes-e felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismerni,

- rendelkezik-e a műelemzéshez szükséges szempontokkal és technikákkal,

- képes-e az egyházzene történeti elméleti és gyakorlati ismereteit integráltan alkalmazni,

- képes-e a liturgikus kívánalmaknak megfelelően kiválasztani a zeneműveket, és azokat adekvát módon beilleszteni az istentiszteleti keretek közé.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat,

- beszédkészség,

- emlékezőképesség,

- zenefelismerés.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Zenei szakkifejezések, előadási
jelek, utasítások
A tananyagban megjelenő klasszikus- és egyházzenei szaknyelvi fordulatok, műszavak,
kottagrafikai jelek, notációs elemek ismerete, pontos használata, ezek jelentésének
pontos meghatározása szójegyzék alapján.
2. Zenetörténeti és egyházzene-
irodalmi ismeretek
Alapvető tájékozottság a zenetörténeti korszakokban, műfajokban.
Az adott korszakokhoz tartozó legjelentősebb zeneszerzők életének, életműveinek
ismerete.
Tájékozottság az egyházzene történetének alapvető eseményeiről, történéseiről, azok
liturgiai vonatkozásairól, az énekes és kisebb részben hangszeres egyházi zene adott
korszakokra jellemző műfajairól, azok formai sajátosságairól.
3. MűelemzésHallás, illetve kottakép alapján zeneművek részleteinek elemzése, az azokban foglalt
műfaji és egyéb stílusjegyek felismerése.
A műelemzéshez szükséges alapvető szempontok és technikák ismerete és gyakorlati
alkalmazása.
Egyházi művek szóbeli elemzése esetén művek (vagy részleteik) élő megszólaltatása.
Az elemzés során az egyházzenei szakkifejezések alkalmazása.
A szaknyelv alapvető ismeretéről tanúskodó, szabatos fogalmazásmód szóban és
írásban egyaránt.
4. ZenehallgatásA különböző zenetörténeti korszakokra jellemző hangzásvilág ismerete, ezek térben és
időben való elhelyezése, a stílus megnevezése.
Zeneművek felismerése egy-egy jellegzetes részletük alapján, az alkotás szerzőjének,
címének, műfajának felismerése és megnevezése a megadott műjegyzék alapján.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Zenei szakkifejezések, előadási
jelek, utasítások
A tananyagban megjelenő klasszikus és egyházzenei szaknyelvi fordulatok, műszavak,
kottagrafikai jelek, notációs elemek ismerete, pontos használata, ezek jelentésének
pontos meghatározása szójegyzék alapján.
2. Zenetörténeti és egyházzene-
irodalmi ismeretek
A zenetörténet periódusainak, legfontosabb történéseinek, ismerete.
A legfontosabb zeneszerzők élettörténetének és munkásságának bemutatása.
Egy-egy alkotó, mű jelentőségének átfogó szemlélete, a művek kortársakra és az utókorra
gyakorolt hatása.
Zeneművek bemutatása zenetörténeti összefüggésükben.
Az egyházzene történetének legfontosabb eseményeinek, történéseinek, azok liturgiai
vonatkozásainak, az énekes és kisebb részben hangszeres egyházi zene adott
korszakokra jellemző műfajainak, azok formai sajátosságainak ismerete.
A régebbi kottaírások ismerete.
A művek helyes beillesztése a liturgikus keretekbe.
3. MűelemzésHallás, illetve kottakép alapján zeneművek részleteinek elemzése, az azokban foglalt
műfaji és egyéb stílusjegyek felismerése, a zenei összefüggésekre való rámutatás, a
felmerülő zenetörténeti hasonlóságokra példák sorolása.
A műelemzéshez szükséges szempontok és technikák ismerete és gyakorlati alkalmazása.
Egyházi művek szóbeli elemzése esetén művek (vagy részleteik) élő megszólaltatása.
Az elemzés során az egyházzenei szakkifejezések alkalmazása.
A szaknyelv ismeretéről tanúskodó, szabatos fogalmazás szóban és írásban egyaránt.
4. ZenehallgatásA különböző zenetörténeti korszakokra jellemző hangzásvilág ismerete, ezek térben és
időben való elhelyezése, a stílus megnevezése.
Zeneművek felismerése egy-egy jellegzetes részletük alapján, az alkotás szerzőjének,
címének, műfajának felismerése és megnevezése a megadott műjegyzék alapján.
Egyházzenei műveknél azok liturgikus helyének, vallásos alkalmazási lehetőségének
felismerése.

"

31. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím GYAKORLATOS SZÍNÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"GYAKORLATOSSZÍNÉSZ-ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A gyakorlatosszínész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A gyakorlatosszínész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeiben hangsúlyosan szerepelnek az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismeretek, készségek és képességek.

A gyakorlatosszínész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e a színjátszás, a színházművészet történetére, szerkezetére, elemzésére, alkotási módszertanára vonatkozó elméleti, valamint alkotói tevékenységére vonatkozó gyakorlati ismeretek területein,

- rendelkezik-e a színpadi alkotó tevékenységhez szükséges attitűdökkel,

- birtokában van-e a színházművészet, a drámairodalom főbb korszakaira, jelentős alkotásaira, valamint azok elemzésére, feldolgozására vonatkozó alapismereteknek,

- alkalmazni tudja-e a vers- és szövegelemzési ismereteit előadói tevékenységének kialakításakor,

- rendelkezik-e a színészi tevékenységhez szükséges technikai alapismeretekkel, előadói beszédkészséggel,

- alkalmazni tudja-e beszédtechnikai ismereteit a különböző szerkezetű, stílusú, műfajú szövegek érzelmi, gondolati tartalmainak előadásakor,

- képes-e a szöveg elemzésére, értelmezésére vonatkozó ismeretei felhasználásával értelmi, érzelmi mozzanatok kifejező érzékeltetésére a szöveg felolvasásakor,

- képes-e színészi tevékenységét próbafolyamat során létrejött előadás szerkezetén belül kialakítani és megvalósítani.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e szakmai továbbképzéshez, a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- elsajátította-e a színészi alkotó tevékenység személyes feltételrendszerének, valamint a szöveg- és szerepelemzés technikáinak alapismereteit,

- képes-e a különböző elméleti és gyakorlati ismeretek szintetizáló alkalmazására.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- előadói képességek,

- kreativitás, ötletgazdagság,

- figyelem-összpontosítás,

- emlékezőképesség, ismeretmegőrzés.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Színészmesterség gyakorlataIsmeretlen szöveg gondolati és érzelmi mozzanatait kifejező felolvasása.
Párbeszédes jelenet elemzése, értelmezése, dramaturgiai mozzanatainak ismertetése,
felolvasása, előadása.
Különböző hangulatú, egyszerű szerkezetű jelenetek, felolvasása, előadása.
Drámarészletek elemzése, értelmezése, dramaturgiai mozzanataik ismertetése.
Az elemzett szöveg részleteinek bemutatása a gondolati mozzanatokat kifejező, tagolt
felolvasással, előadással.
2. Vers- és prózamondás gyakorlataEgyszerű szerkezetű, hangulat- és tájfestő lírai művek elemzése, értelmezése,
szövegrészleteik bemutatása a gondolati, ritmikai és verstani mozzanatokat kifejező,
tagolt felolvasással.
Összetett szerkezetű, különböző verselésű lírai művek elemzése, értelmezése,
szövegrészleteik bemutatása a gondolati, ritmikai és verstani mozzanatokat kifejező,
tagolt felolvasással.
Prózai szövegek elemzése, értelmezése, szövegrészleteik bemutatása a gondolati és
ritmikai mozzanatokat kifejező, tagolt felolvasással.
A magyar irodalmi köznyelv alapvető törvényeinek alkalmazása.
A hangsúlyozás szabályainak ismerete és alkalmazása.
Párbeszédes szerkezetű szövegek elemzése és előadása.
3. Beszédtechnika csoportos és
egyéni gyakorlata
A helyes légzési technika ismerete és alkalmazása.
A beszédváltások tudatos alkalmazása.
Középhang megfelelő használata.
Helyes artikulációjú, folyamatos szövegmondás.
4. Színház-, film-, drámaelmélet és
történet
Irodalmi, poétikai és dramaturgiai alapismeretek.
Szöveg- és műelemzési ismeretek.
Jelentős művelődés- és művészettörténeti korszakok jellemzői.
A színházművészet elméletének alapismeretei.
Egyetemes színháztörténet.
Magyar színháztörténet.
Egyetemes drámatörténet.
Magyar drámatörténet.
5. Ének- és hangképzés egyéni és
csoportos gyakorlata
Népdalok, népdalfeldolgozások, virágénekek előadása.
6. Színpadi mozgás gyakorlataSzínpadi mozgástréning, koordinációs gyakorlatok bemutatása.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Színészmesterség gyakorlataIsmeretlen szöveg gondolati és érzelmi mozzanatait kifejező felolvasása, előadása.
Párbeszédes jelenet elemzése, értelmezése, dramaturgiai mozzanatainak ismertetése.
Az elemzett szöveg részleteinek bemutatása a gondolati mozzanatokat kifejező
előadással.
Szöveg nélküli és szöveges helyzetgyakorlatok, etűdök alkotása, rögtönzése.
Zenés helyzetgyakorlatok, etűdök alkotása, rögtönzése.
Különböző hangulatú, egyszerű szerkezetű jelenetek előadása.
Drámarészletek elemzése, értelmezése, dramaturgiai mozzanataik ismertetése.
Az elemzett szöveg részleteinek bemutatása a gondolati mozzanatokat, valamint a
stilisztikai sajátosságokat kifejező előadással.
2. Vers- és prózamondás gyakorlataEgyszerű szerkezetű, hangulat- és tájfestő lírai művek elemzése és előadása.
Összetett szerkezetű, különböző verselésű lírai művek elemzése és előadása.
Párbeszédes szerkezetű szövegek elemzése és előadása.
Prózai szövegek elemzése és előadása.
A magyar irodalmi köznyelv alapvető törvényeinek alkalmazása.
A hangsúlyozás szabályainak ismerete és alkalmazása.
3. Beszédtechnika csoportos és
egyéni gyakorlata
A helyes légzési technika ismerete és alkalmazása.
A hangadás gyakorlatainak bemutatása, alkalmazása.
A beszédváltások tudatos alkalmazása.
Középhang megfelelő használata.
Helyes artikulációjú, folyamatos szövegmondás.
4. Színház-, film-, drámaelmélet és
történet
Irodalmi, poétikai és dramaturgiai alapismeretek.
Szöveg- és műelemzési ismeretek.
Jelentős művelődés- és művészettörténeti korszakok jellemzői.
Jelmez-, viselet- és divattörténeti alapismeretek.
A színházművészet elméletének, esztétikájának alapismeretei.
Egyetemes színháztörténet.
Magyar színháztörténet.
Egyetemes drámatörténet.
Magyar drámatörténet.
5. Ének- és hangképzés egyéni és
csoportos gyakorlata
Légzéstechnikai alapismeretek.
Skálagyakorlatok bemutatása.
Népdalok, népdalfeldolgozások, virágénekek előadása.
Sanzonok, táncdalok, duettek előadása.
6. Színpadi mozgás gyakorlataSzínpadi mozgástréning, koordinációs gyakorlatok bemutatása.

"

32. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím JAZZ-ZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"JAZZ-ZENÉSZ-ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A jazz-zenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A jazz-zenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a zenei műveltség részét képező egyetemes és jazztörténeti alapismeretekkel,

- tájékozott-e az alapvető klasszikus zenetörténeti korszakokról, stílusokról, műfajokról,

- képes-e hallás, illetve kottakép alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismerni,

- ismeri-e a jazztörténet főbb korszakait és a rájuk jellemző stílusjegyeket, műfaji sajátosságokat,

- elsajátította-e az alapvető zenei szakkifejezéseket, jeleket,

- tud-e jelentős zeneszerzőket, előadókat, műveket társítani a zeneművészeti korszakokhoz.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges egyetemes és jazztörténeti alapokkal,

- tájékozódik-e az egyetemes zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban,

- ismeri-e részletekbe menően a jazztörténet korszakait, ikonikus előadóit, komponistáit és a rájuk jellemző stílusjegyeket, műfaji sajátosságokat,

- képes-e felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismerni és kielemezni,

- elsajátította-e a játékhoz, illetve a műelemzésekhez szükséges tudásanyagot, zenei szakkifejezéseket, jeleket, szakzsargont,

- fel tudja-e használni a legjelentősebb zeneszerzők életműveinek ismeretét.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- kottaolvasási készség,

- emlékezőképesség,

- áttekintőképesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Zenei műszavak, jelek, kifejezések
értelmezése
A klasszikus és a jazz zene kottaképének, jelrendszerének, szakkifejezéseinek ismerete,
alkalmazása.
2. ZenefelismerésHallás, illetve kottakép alapján korszakos jelentőségű zeneművek, standardok
felismerése, az azokban foglalt műfaji és egyéb jellemző stílusjegyek meghatározása.
3. Egyetemes zenetörténeti
korszakok
Az egyetemes zenetörténet nagy korszakainak alapszintű ismerete, bemutatása, azok
műfaji sajátosságai.
Az adott korszakokhoz tartozó legjelentősebb zeneszerzők, művek társítása.
4. Jazztörténeti korszakokA jazztörténet nagy korszakainak alapszintű ismerete, azok műfaji sajátosságai.
Az adott korszakhoz tartozó legjelentősebb komponisták, zenekarok, illetve azok
meghatározó kompozícióinak társítása.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Zenei műszavak, jelek,
kifejezések értelmezése
A klasszikus és a jazz zene kottaképének, jelrendszerének, szakkifejezéseinek ismerete,
valamint ezek készségszintű alkalmazása.
2. Műelemzés,
transzkripcióelemzés
Hallás és kottakép alapján zeneművek, transzkripciók részleteinek kielemzése, az
azokban foglalt műfaji és egyéb stílusjegyek felismerése és meghatározása.
A zenei összefüggések ismerete.
Zenetörténeti hasonlóságokra példákat felhozni.
3. Egyetemes zenetörténeti
korszakok
Az egyetemes zenetörténet korszakainak részletes ismerete, bemutatása, azok műfaji,
történelmi sajátosságai.
Az adott korszakokhoz tartozó jelentős zeneszerzők és kompozíciók ismerete.
4. Jazztörténeti korszakokA jazztörténet nagy korszakai részletes ismerete, azok műfaji, történelmi sajátosságai.
Az adott korszakhoz tartozó jelentős komponisták, zenekarok és azok meghatározó
kompozícióinak ismerete.
5. Komponisták, zenekarok,
előadók munkássága
Az egyetemes és a jazztörténet legjelentősebb zeneszerzői, zenekarai, előadói
munkásságuk, pályájuk legfontosabb állomásai.

"

33. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"KLASSZIKUSZENÉSZ-ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A klasszikuszenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A klasszikuszenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a zenei műveltség részét képező alapvető zenetörténeti ismereteket,

- birtokában van-e azoknak az ismereteknek, melyek segítségével a zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban a szakmai követelmények által meghatározott szinten tájékozódni tud,

- képes-e felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részlete alapján korban, stílusban elhelyezni, műfajilag meghatározni,

- képes-e felvétel alapján zeneműrészletet egy-egy jellegzetes részletéről felismerni,

- rendelkezik-e a műelemzéshez szükséges alapvető szempontokkal és ismeretekkel,

- fel tudja-e használni a megszerzett ismereteket saját hangszeres repertoárjának egy szélesebb zenei kontextusba helyezésére.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a zenei műveltség részét képező általános zenetörténeti alapismereteket,

- birtokában van-e azoknak az ismereteknek, amelyek segítségével a zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban megbízhatóan tájékozódni tud,

- tudja-e az elsajátított ismereteit a tanulmányi szintjétől elvárható módon a közismereti és zenei tantárgyak tanulása során szerzett ismereteivel összekapcsolni,

- képes-e felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismerni,

- rendelkezik-e a műelemzéshez szükséges szempontokkal és technikákkal,

- fel tudja-e használni a megszerzett ismereteket saját hangszeres repertoárjának egy szélesebb zenei és művészeti kontextusba helyezésére.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat,

- beszédkészség),

- zenefelismerés képessége,

- emlékezőképesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Zenei szakkifejezések, előadási
jelek, utasítások
A szaknyelvi fordulatok, műszavak, kottagrafikai jelek ismerete, pontos használata, ezek
jelentésének pontos meghatározása, szójegyzék alapján.
2. Zenetörténeti ismeretekAlapvető tájékozottság a zenetörténeti korszakokban, műfajokban. Az adott
korszakokhoz tartozó legjelentősebb zeneszerzők életének, életműveinek ismerete.
3. MűelemzésHallás, illetve kottakép alapján zeneművek részleteinek kielemzése, az azokban foglalt
műfaji és egyéb stílusjegyek felismerése.
A műelemzéshez szükséges alapvető szempontok és technikák ismerete és gyakorlati
alkalmazása.
A szaknyelv alapvető ismeretéről tanúskodó fogalmazásmód szóban és írásban egyaránt.
4. ZenehallgatásA különböző zenetörténeti korszakokra jellemző hangzásvilág felismerése, ezek térben és
időben való behatárolása, stílus megnevezése.
Zeneművek egy-egy jellegzetes részletük alapján való felismerése, az alkotás szerzőjének,
címének, műfajának megnevezése műjegyzék alapján.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Zenei szakkifejezések, előadási
jelek, utasítások
A szaknyelvi fordulatok, műszavak, kottagrafikai jelek ismerete, pontos használata, ezek
jelentésének pontos meghatározása szójegyzék alapján.
2. Zenetörténeti ismeretekA zenetörténet kerettantervben meghatározott periódusainak, legfontosabb
történéseinek, eseményeinek ismerete.
A legfontosabb zeneszerzők élettörténetének és munkásságának bemutatása.
Egy-egy alkotó, mű jelentőségének, hatásának átfogó szemlélete a kortársakra, az
utókorra.
Zeneművek összefüggésükben történő bemutatása.
3. MűelemzésHallás, illetve kottakép alapján zeneművek részleteinek kielemzése, az azokban foglalt
műfaji és egyéb stílusjegyek felismerése, a zenei összefüggésekre való rámutatás.
A felmerülő zenetörténeti hasonlóságokra példák hozatala.
A műelemzéshez szükséges szempontok és technikák ismerete és gyakorlati alkalmazása.
A szaknyelv beható ismeretéről tanúskodó, szabatos fogalmazásmód szóban és írásban
egyaránt.
4. ZenehallgatásA különböző zenetörténeti korszakokra jellemző hangzásvilág felismerése, ezek térben és
időben való behatárolása, stílus megnevezése.
Zeneművek egy-egy jellegzetes részletük alapján való felismerése, az alkotás szerzőjének,
címének, műfajának megnevezése műjegyzék alapján.

"

34. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím NÉPZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"NÉPZENÉSZ-ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A népzenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A népzenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a zenei műveltség részét képező általános és népzenetörténeti, népzeneelméleti alapismeretekkel,

- birtokában van-e azoknak az ismereteknek, amelyek segítségével a zenetörténeti korszakokban, a különböző klasszikus és népzenei stílusokban, műfajokban tájékozódni tud,

- képes-e hangfelvétel alapján zenei részletet felismerni, azt korban, stílusban elhelyezni, műfaját meghatározni,

- fel tudja-e használni főtárgyi ismereteit egy szélesebb művészeti kontextusban.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a szakterületéhez szükséges szókinccsel és azt választékosan tudja-e alkalmazni szóban és írásban egyaránt.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat,

- beszédkészség, előadói készség,

- emlékezőképesség, zenei memória.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Zenetörténeti ismeretekAz egyetemes zenetörténet nagy korszakai.
Az adott korszakhoz tartozó legjelentősebb szerzők, zeneművek.
2. Népzenetörténeti ismeretekA népzenekutatás történetének fontosabb állomásai, a legjelentősebb népzenekutatók
munkássága.
3. Népzeneelméleti ismeretekA magyar népzene fontosabb stílusrétegei.
A népzenei dialektusok.
A magyar népzene rendszerezésének módszerei.
4. Néprajzi ismeretekNéprajzi alapfogalmak, a magyar nép táji-történeti tagolódása.
A jelentősebb magyar népi hangszerek és csoportosításuk. Az emberi élet fordulóihoz,
jeles napokhoz, gazdasági élethez kapcsolódó szokások.
A legismertebb népviseletek.
5. ZenefelismerésA zeneirodalom jelentős alkotásainak felismerése egy jellemző részlet alapján.
A zenemű szerzőjének, címének, műfajának megnevezése a megadott műjegyzék
alapján.
Autentikus népzenei hangfelvétel alapján a dialektusterület, stílus, hangszer összeállítás
felismerése, megnevezése.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Zenetörténeti ismeretekAz egyetemes zenetörténet nagy korszakai, történelmi sajátosságai, jellegzetes műfajai.
Az adott korszakhoz tartozó jelentős szerzők, zeneművek.
2. Népzenetörténeti ismeretekA népzenekutatás történeti korszakai, rendezéstörténete, jelentős népzenekutatók
munkássága.
3. Népzeneelméleti ismeretekA magyar népzene fontosabb stílusrétegei.
A népzenei dialektusok.
A magyar népzene rendszerezésének módszerei.
A vokális zene műfajai.
4. Néprajzi ismeretekNéprajzi alapfogalmak, a magyar nép táji-történeti tagolódása.
A jelentősebb magyar népi hangszerek és csoportosításuk.
Az emberi élet fordulóihoz, jeles napokhoz, gazdasági élethez kapcsolódó szokások.
A zenei szempontból is jelentős kistájak népviselete.
A magyar néptánc történeti és stílusrétegei.
5. ZenefelismerésA zeneirodalom jelentős alkotásainak felismerése egy jellemző részlet alapján.
A zenemű szerzőjének, címének, műfajának megnevezése a megadott műjegyzék
alapján.
Autentikus népzenei hangfelvétel alapján a dialektusterület, stílusréteg, tájegységi
besorolás, műfaj, hangszer összeállítás felismerése, megnevezése.

"

35. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím SZÓRAKOZTATÓ ZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"SZÓRAKOZTATÓZENÉSZ-ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A szórakoztatózenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A szórakoztatózenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga követelményei részét képezik a zenetörténet, zeneelmélet, szolfézs tantárgyak ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek.

A szórakoztatózenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja középszinten annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e a zenetörténeti korokban,

- rendelkezik-e a szakiránynak megfelelő zenetörténeti-zeneelméleti alapműveltséggel,

- alkalmazni tudja-e zenetörténeti ismereteit a zeneművek felismerése során,

- tájékozódik-e az általános zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban,

- képes-e felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismerni és kielemezni,

- rendelkezik-e megfelelő mértékben megbízható zenei hallással,

- képes-e az elsajátított ismereteket alkalmazni.

A középszinten felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- áttekintő- és emlékezőképesség,

- zenei hallás.

A szórakoztatózenész-ismeretek szakmai érettségi vizsgára jellemző az átfogó zenetörténeti-zeneelméleti alapismeretek követelményeinek mérése a vizsga szintjének megfelelő szinten.

A szórakoztatózenész-ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja emelt szinten annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a szakiránynak megfelelő zenetörténeti-zeneelméleti alapműveltséggel,

- tájékozódik-e az általános zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban,

- képes-e felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismerni és kielemezni,

- rendelkezik-e megfelelő mértékben kiművelt és megbízható zenei hallással,

- képes-e az elsajátított ismereteket alkalmazni.

Az emelt szinten felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- megbízható és kiművelt zenei hallás, illetve emlékezőképesség,

- kottaírási és olvasási készség,

- figyelem, összpontosítás, pontosság, önállóság,

- kommunikációra való hajlam és rugalmasság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Zenetörténeti ismeretekA legjelentősebb zeneszerzők munkássága.
A zenetörténeti korszakokban stílusok és műfajok.
Zenei hallás és emlékezőkészség.
2. Műelemzés, zeneelmélet-szolfézsA zenetörténeti korszakok műveinek, stílusainak és műfajainak felismerése, műfaji
sajátosságainak, jellegzetességeinek ismerete. Alapvető zeneelméleti jelölések,
kifejezések, összefüggések ismerete.
3. ZenehallgatásZenemű, szerző, zenetörténeti kor és műfaj felismerése a zenemű egy-egy részletének
meghallgatása alapján.
4. Könnyűzene és jazztörténet csak
rock-pop, tánczene műfajban
A legjelentősebb zeneszerzők, előadóművészek munkásságának és jelentősebb
műveinek ismerete.
5. Népzene történet csak népi-
cigányzene, szalonzene műfajban
A zenetörténeti korszakokban, stílusokban és műfajokban való tájékozódás, azok
sajátosságainak, jellegzetességeinek ismerete.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Zenetörténeti ismeretekA legjelentősebb zeneszerzők, előadóművészek, munkásságuk, illetve műveik.
A zenetörténeti korszakokban stílusok és műfajok.
Kiművelt zenei hallás és emlékezőképesség.
2. Műelemzés, zeneelmélet-szolfézsA zenei jelenségek, zeneelméleti összefüggések, szakkifejezések, előadási jelek és
utasítások.
A zenetörténeti korszakok, stílusok és műfajok felismerése, műfaji sajátosságainak,
jellegzetességeinek ismerete.
3. ZenehallgatásZenemű, szerző, zenetörténeti kor és műfaj felismerése a zenemű egy-egy részletének
meghallgatása alapján.
4. Könnyűzene történet csak rock-
pop, tánczene műfajban
A legjelentősebb zeneszerzők, előadóművészek ismerete, azok munkássága és
jelentősebb művei.
5. Népzene történet csak népi-
cigányzene, szalonzene műfajban
A zenetörténeti korszakokban, stílusokban és műfajokban való tájékozódás, azok műfaji
sajátosságainak, jellegzetességeinek ismerete.
6. Jazz történetA legjelentősebb zeneszerzők, előadóművészek, azok munkássága és jelentősebb művei.

"

36. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÁNCOS ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"TÁNCOS ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A táncos ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja

A táncos ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A táncos ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgára jellemző, hogy a vizsgázóktól az alapvető tánctörténeti ismereteket, egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, képességeit kérje számon.

A táncos ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a tánctörténeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapvető ismeretekkel,

- birtokában van-e az alapvető tánctörténeti korszakok irányzatait és fordulópontjait meghatározó tényeknek,

- birtokában van-e a tánctörténet fejlődését alapjaiban meghatározó személyek életének, munkásságának tényeivel,

- tudja-e használni a tánctörténeti fogalmakat, a szaknyelvet,

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni,

- képes-e a tánctörténeti forrásokat - akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és belőlük következtetéseket levonni,

- fel tudja-e használni tánctörténeti ismeretit arra, hogy azt a társművészetekkel és általános műveltségével összekapcsolja.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a történeti (tánctörténeti) gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal,

- birtokában van-e a tánctörténet fejlődését meghatározó személyek életének, munkásságának tényeivel,

- képes-e a tánctörténeti forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének táncéletét reálisan elképzelni,

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni,

- képes-e tánctörténeti ízlését a megszerzett tánctörténeti ismeretekkel nyitottá tenni,

- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, melyekkel a tánctörténeti ismereteit történeti alapismeretibe ágyazva, valamint művészettörténeti ismereteivel összekapcsolva át tudja tekinteni,

- fel tudja-e használni tánctörténeti ismereteit arra, hogy a jelenkor táncéletét és annak jelenségeit értelmezze,

- fel tudja-e használni tánctörténeti ismereteit arra, hogy azt a társművészetekkel összekapcsolja,

- képes-e a tánctörténeti ismeretekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű tánctörténeti értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

A táncos ismeretek ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgán

- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és tánctörténeti ismeretek, amelyek a jelen kor táncéletének megértéséhez, rendszerezéséhez szükségesek,

- nagy figyelmet kapnak a tánctörténeti folyamatok, korszakok, alkotók egymásra hatása, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes tánctörténeti korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek és kialakítják a tánctörténeti rálátást,

- nagy figyelmet kapnak azok a társadalmi változások, amelyek generálták a táncélet, táncművészet fejlődését,

- fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság- és a művelődéstörténetnek.

A fent felsoroltak tudásmérése során középszinten szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- tánctörténeti források használata és értékelése,

- szaknyelv alkalmazása,

- tánctörténeti tájékozódás térben és időben,

- tánctörténeti eseményeket alakító tényezők feltárása.

A felsoroltakon túl emelt szinten szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készséggel, kompetenciával:

- tánctörténeti események és jelenségek problémaközpontú bemutatása.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. A prehistorikus kor tánctörténeteA matriarchális és a patriarchális társadalmi formák jellemzése, kapcsolata a tánccal.
Közösségi táncok, mulatsági táncok és rituális táncok.
2. A klasszikus kor tánctörténeteEgy európai ókori civilizáció táncéletének bemutatása.
Egy Európán kívüli ókori civilizáció táncéletének bemutatása.
3. A reneszánsz és a barokk táncélete,
előzmények a középkorban
Az egyház szerepének bemutatása a kora középkor táncéletében.
A középkor legfontosabb tánceseményei.
A lovagi kultúra jellemzői, legfontosabb társasági táncai.
A reneszánsz életszemlélet hatása a táncművészetre.
A reneszánsz korban kialakuló új táncformák, táncesemények.
A reneszánsz táncmesterek
A reneszánsz hatása a kor magyar táncéletére.
Az udvari balett műfajának megjelenése.
XIV. Lajos szerepe a táncművészetben.
A táncművészet intézményesülése Franciaországban, az akadémikus balett.
A rokokó hatása a balettművészetre.
A 18. századi magyar táncélet a kastélyszínházakban.
4. A felvilágosodás korának táncéleteA felvilágosodás hatása a táncművészetre.
A cselekményes balett megjelenése a táncművészetben.
Noverre és munkássága.
Noverre művészi ideológiájának legmeghatározóbb követői.
5. A romantika táncéleteA romantika, mint stílusteremtő korszak.
A romantikus balett legfontosabb újításai, előadói, művei, alkotói.
Az átmeneti korszak.
A klasszikus balett virágzása Oroszországban.
A reformkor magyarországi táncos generációi, meghatározó táncművészei, művei.
6. A 20. század első felének táncéleteGyagilev és az Orosz Balett.
A szabadtánc és mozdulatművészet kialakulása az USA-ban és Európában.
Balanchine és a neoklasszikus balett kezdete.
Az Operaház története 1950-ig.
A "Gyöngyösbokréta" mozgalom.
A hivatásos néptáncegyüttesek megjelenése Magyarországon.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. A prehistorikus kor tánctörténeteMágia és rítus.
A tánc keletkezése.
2. A klasszikus kor tánctörténeteA görög és római ókori civilizáció táncéletének bemutatása.
Az Európán kívüli ókori civilizációk táncéletének bemutatása.
3. A reneszánsz és a barokk táncélete,
előzmények a középkorban
Az egyház befolyásának bemutatása a kora középkor táncéletére.
A középkor legfontosabb tánceseményei.
A lovagi kultúra hatásának bemutatása a középkori táncéletre.
A tánc funkciójának változása a reneszánsz filozófia hatására.
A reneszánsz táncok fejlődése az uralkodók és táncmesterek együttműködésének
hatására.
A reneszánsz táncmesterek táncfejlesztő munkássága.
A reneszánsz hatása a kor magyar táncéletére és új táncaira.
Az udvari balett műfajának előzményei és újításai.
XIV. Lajos udvarának szerepe a színpadi táncművészet fejlődésében.
A táncművészet intézményesülése Franciaországban.
Az akadémikus balett rögzítése.
A rokokó táncművészetének újításai.
A 18. századi magyar táncélet, a magyar balett előzményei.
4. A felvilágosodás korának táncéleteA felvilágosodás hatása a táncművészet megújulásában.
A cselekményes balett jelentősége a táncművészetben.
Noverre művészi ideológiájának legmeghatározóbb követői.
5. A romantika táncéleteA romantikus balett kialakulásának előzményei.
A romantika, mint stílusteremtő táncművészeti korszak.
A romantikus balett legfontosabb újításai, előadói, művei, alkotói.
A balett klasszicizálódásának folyamata Oroszországban.
Az orosz klasszika táncművészetének bemutatása.
A polgári színjátszás szerepe a magyar táncművészet kialakulásában.
A reformkor magyarországi táncos generációi, tánctársaságai, művei, intézményei,
balerinái.
6. A 20. század első felének táncéleteGyagilev és az Orosz Balett művészeinek bemutatása és tánctörténeti hagyatéka.
Balanchine munkássága és a neoklasszikus balett jellemzése.
A szabadtánc és mozdulatművészet kialakulásának folyamata az USA-ban és
Európában.
Az Operaház megnyitásának körülményei.
Az Operaház fejlődése az 1950-es évekig.
Az első vidéki balett együttes létrejötte.
A néptánc megjelenése a balett színpadon.
A "Gyöngyösbokréta" mozgalom és az idegenforgalom.
A "Gyöngyösbokréta" mozgalom indológiája.
A hivatásos néptáncegyüttesek megjelenésének ideológiai, történelmi és társadalmi
körülményei Magyarországon.
Az amatőr néptáncmozgalom létrejötte a 20. század közepéig.

"

37. Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím ARTISTA ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme helyébe a következő alcím lép:

"ARTISTA ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az artista ismeretek ágazaton belüli specializáció érettségi vizsga célja

Az artista ismeretek ágazaton belüli specializáció érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e az artista tevékenységhez szükséges előadói készségekkel, technikai és erőnléti adottságok szinten tartásához szükséges és ismeretekkel, koncentráló és kontrolláló képességekkel,

- elsajátította-e az artista hivatás gyakorlásához szükséges társművészetek köréből a tánc- és pantomimművészet jelzésrendszerét,

- birtokában van-e az artista hivatás alapvető szakmai kifejezéseinek és azok megfelelő használatának képességével,

- elsajátította-e a választott szakiránynak megfelelő mozgásformák gyakorlatait.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e az artista hivatás gyakorlásához szükséges társművészetek köréből a színjátszás, színpadi mozgás, dramaturgia jelzésrendszerét,

- rendelkezik-e az artista tevékenység szükséges előadói készségekkel, technikai és erőnléti adottságok fejlesztéséhez szükséges és ismeretekkel, koncentráló és kontrolláló képességekkel,

- rendelkezik-e az artista hivatás szakmai kifejezéseinek széleskörű ismeretével és azok idegen nyelven történő használatának képességével,

- elsajátította-e az artista hivatás gyakorlásához szükséges zenei ismereteket, zeneelméleti alapismereteket, egyszerűbb zenei akkordok felépítését és jelölését, általános zenei jelölések, rövidítések, kifejezések, zenei ritmusok megfelelő alkalmazását,

- képes-e a kreatív önfejlesztésre, új ötletek megvalósítására,

- rendelkezik-e az önálló produkcióalkotáshoz és megvalósításhoz szükséges ismeretekkel.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- kockázatvállalás,

- kapcsolatteremtő készség,

- fejlődőképesség, önfejlesztés,

- önfegyelem,

- kreativitás, ötletgazdagság,

- idegennyelvi kompetencia.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Cirkuszi elemek mozgásanyagaMozgáselemek szakkifejezései.
Akrobata, légtornász, egyensúlyozó, zsonglőr, bohóc mozgásanyag.
2. Társművészetek ismeretanyagaTánc, pantomim szakkifejezések.
Tánc, pantomim gyakorlatanyaga.
3. SzakmatörténetA cirkusz előzményei, kialakulásának története.
A hagyományos cirkusz korszakai.
Nemzetközi és magyar cirkusztörténet.
A modern cirkusz korszakai.
Új cirkusz, cirkuszszínház.
4. CirkuszelméletSzakmai irányzatok.
Cirkuszi produkciók szerepkörei.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Cirkuszi elemek mozgásanyagaMozgáselemek szakkifejezései.
Bemelegítő, rávezető, fizikai képességfejlesztő mozgásanyag.
Akrobata, légtornász, egyensúlyozó, zsonglőr, bohóc mozgásanyag.
2. Társművészetek ismeretanyagaTánc, zene, színművészet, pantomim szakkifejezések.
Tánc, pantomim, színpadi mozgás gyakorlatanyaga.
Testtudat kialakítását célzó technikák.
Dramaturgiai alapismeretek.
3. SzakmatörténetA cirkusz előzményei, kialakulásának története.
A hagyományos cirkusz korszakai.
Nemzetközi és magyar cirkusztörténet.
A modern cirkusz korszakai.
Új cirkusz, cirkuszszínház, fizikai színház.
Neves magyar és külföldi cirkuszok, cirkusz dinasztiák.
Szakága k története.
4. ZeneelméletZeneelméleti alapismeretek.
Zenei dramaturgia.
5. CirkuszelméletSzakmai irányzatok.
Cirkuszi produkciók szerepkörei.
Hagyományos és modern cirkuszműsor szerkezete.
Társ- és összművészeti bemutatókban, filmben, tv-ben alkalmazott artistaművészet.

"

38. Hatályát veszti az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím

a) BÁNYÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI,

b) GÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI,

c) VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI,

d) ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI,

e) NYOMDAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI,

f) KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI,

g) KÖZLEKEDÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI,

h) KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI,

i) ÜGYVITEL ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI,

j) SZÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI,

k) MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

alcíme.

Tartalomjegyzék