423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

a felsőoktatási felvételi eljárásról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. és 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

1. A felvételi eljárás részei, lebonyolítója

1. § (1) A felsőoktatási felvételi eljárás része a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 39. § (5)-(6) bekezdése szerint a jelentkezők besorolása, valamint a felvételi döntés.

(2)[4] A központi felsőoktatási felvételi eljárást - a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervként - az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) koordinálja és bonyolítja le, a felsőoktatási intézmény közreműködésével.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az Nftv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott személyekre, szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki.

(2)[5] E rendelet hatálya - a 41. § kivételével - nem terjed ki az egyházi felsőoktatási intézmények által folytatott hitéleti képzésekre, az Nftv. 42. § (8) bekezdése szerinti felvételre, valamint - a 7. § és a 41. § kivételével - az államközi megállapodás alapján Magyarországon folytatott tanulmányokra.

3. A felsőoktatási felvételi tájékoztató

3. § (1)[6] A felsőoktatási intézmény adatot szolgáltat a felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) összeállításához, továbbá a jelentkezési kérelemhez kapcsolódó eljáráshoz és ennek keretében a központi nyilvántartás létrehozásához a Hivatal számára.

(2)[7] Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, valamint az e rendeletben foglalt jognyilatkozatok megtételére a felsőoktatási intézmény fenntartója jogosult, illetve kötelezett, e jogait és kötelezettségeit a fenntartó az általa megjelölt személy útján gyakorolja. A felsőoktatási intézmények által megadott adatok megjelentetéséhez a felsőoktatásért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.

(3) Az adatszolgáltatás határideje

a)[8] a februárban induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év szeptember 30. napja;

b)[9] a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év november 15. napja.

c)[10] a pótfelvételi eljárás esetében az általános eljárás ponthatárának megállapítását követő 7. nap.

(4) A Hivatal gondoskodik

a) a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig;

b)[11] a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 31. napjáig

c)[12] pótfelvételi eljárás esetében legkésőbb augusztus 10. napjáig

a Tájékoztató elektronikus formában történő közzétételéről.

(5)[13] A Hivatal a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó Tájékoztatóban megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt - a felsőoktatási intézmények által legkésőbb a jelentkezési határidőt 30 nappal megelőzően közölt adatok alapján - legkésőbb a jelentkezési határidőt 15 nappal megelőzően tehet közzé.

(6)[14] A felsőoktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a Hivatal a Tájékoztató teljes tartalmát a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján mindenki számára nyilvánosan hozzáférhető formában közzéteszi.

(7) A minisztérium és a Hivatal a Tájékoztató kiegészítését tartalmazó közleményt - amennyiben ilyen megjelenik - teljes terjedelemben, hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi.

(8) A Tájékoztató könyv formában is megjelentethető.

(9)[15] A Hivatal gondoskodik arról, hogy a Tájékoztató és annak kiegészítését tartalmazó közlemény teljes tartalma - a ponthatárok kihirdetésétől számított - legalább 10 évig elektronikus formában visszakereshető legyen.

4. §[16] A Tájékoztató tartalmazza, hogy mely, a miniszter által meghatározott, a felsőoktatási intézmények által folytatott alapképzésben, osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben, mesterképzésben vehető igénybe a magyar állami (rész)ösztöndíj (a továbbiakban: állami ösztöndíj).

5. § (1)[17] A Tájékoztató tartalmazza a képzési területenként a magyar állami ösztöndíjas képzésre felvehető maximális kapacitást, amelyet a felsőoktatási intézmény figyelembe véve az Nftv. 73. § (3) bekezdés h) pont hb) alpontja szerinti fenntartói hozzájárulást, valamint a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket, képzési területenként, az adott évben meghirdet. A Tájékoztató a Hivatal által a működési engedélyben szereplő maximális hallgatói létszám alapulvételével kiszámított létszámkereteken belüli, a fenntartó által is jóváhagyott létszámot tartalmazhat.

(2) A Tájékoztató a felsőoktatási intézmény által meghirdetett minden egyes felsőoktatási szakképzésre, alapképzési szakra és osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza

a)[18] az adott szak munkarendjére, a képzés szervezésére, finanszírozási formájára (ösztöndíjas vagy önköltséges) vonatkozó információkat,

b) a képzés időtartamát félévekben kifejezve,

c)[19] a képzés helyét, amennyiben a képzést meghirdető intézmény, kar, tanárképző központ azt több településen hirdeti,

d)[20]

e) az adott képzés önálló szakképzettséget eredményező szakirányait,

f)[21]

g)[22]

h)[23] a jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumok felsorolását,

i) a jelentkezők rangsorolásának elveivel, a rangsorolás módjával kapcsolatos információkat,

j) a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar,

k)[24] a pontozási rendszerrel kapcsolatos információkat,

l)[25]

m)[26]

n)[27] az állami ösztöndíjas finanszírozási formájú meghirdetések esetében képzési területenként felvehető maximális hallgatói létszámot, az önköltséges képzések esetében a képzés indításának lehetőségét,

o)[28] az intézményi és az alkalmassági vizsga követelményeit,

p)[29] a pontszámításhoz figyelembe vehető tantárgyakat és érettségi vizsgatárgyakat és az intézményi pont részletezését.

(2b)[30] A felsőoktatási intézmény a szakra történő felvételhez minimumpontszámot határozhat meg.

(3)[31] A felvételi Tájékoztató az intézmény döntése alapján a meghirdetett képzéseket intézményenkénti vagy karok szerinti bontásban tartalmazza. A több karú intézmények esetén a tanárképzés - összetettségére tekintettel - intézményenként külön egységként is hirdethető.

(4)[32]

(5)[33] A Tájékoztató tartalmazza az elektronikus jelentkezés benyújtásával kapcsolatos információkat.

(6)[34]

(7) A fizetési kötelezettségeket és a lehetséges juttatásokat Magyarország törvényes fizetőeszközében kell közölni.

6. § (1)[35] A felvételi eljárás hivatalos honlapja az adott intézmény által meghirdetett alapképzésre, osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően a felsőoktatási intézmény által meghatározott[36]

a) tantárgyak és érettségi vizsgatárgyak körét (tanulmányi pont),

b) érettségi vizsgatárgyak körét (érettségi pont), valamint

c) intézményi pont feltételeit.

(2)[37] A miniszter hivatalos kiadványaként az adott évi felvételi eljárás előtt legalább két évvel meghatározza azoknak a tantárgyaknak és érettségi vizsgatárgyaknak a körét, amelyekből a felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tantárgyakat és érettségi vizsgatárgyakat kiválasztja.

(3)[38]

(4)[39]

7. § (1) A Tájékoztató oly módon tartalmazza a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményt, hogy az az adott évre vonatkozóan teljes körű információt nyújtson a jelentkezőknek az állami ösztöndíjas és önköltséges képzésekről, azok szintjéről, valamint formáiról.

(2)[40]

(3) A felsőoktatási intézmény a Tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett képzést nem indítja.

(4)[41] A Tájékoztató nem tartalmazza a nemzetközi közös képzésekre és a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre vonatkozó információkat. A felsőoktatási intézmény ezeket az információkat honlapján közzéteszi, egyebekben a közzétételről a felsőoktatási intézmény a szabályzatában meghatározottak szerint gondoskodik, és a képzésekről a Hivatalt tájékoztatja.

(5)[42] A jelentkezők számára előírt egyes határidőket a Tájékoztató a - 26. § (1) bekezdése alapján megállapított - besorolási döntés időpontjához igazodva tartalmazza.

(6)[43] A Tájékoztató tartalmazza a jelentkező adataiban bekövetkezett változás kötelező bejelentési módját.

3/A. A felvételi eljárások általános szabályai[44]

7/A. §[45] (1)[46] Az elektronikusan feltöltött dokumentumok megküldési időpontja a dokumentum feltöltésének napja.

(2)[47] Amennyiben a felsőoktatási felvételi eljárás valamely határidejének utolsó napján a Hivatal vagy a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett informatikai rendszer működésében egybefüggő 3 órát vagy valamely határidő lejártát megelőző négy órán belül egybefüggő egy órát meghaladó üzemzavar lép fel, a határidő a következő napon jár le.

7/B. §[48]

7/C. §[49] (1) A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - ha csak jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Fordítás nélkül is el kell fogadni az angol, német, francia nyelven, valamint az adott eljárásra a Hivatal honlapján és a Tájékoztatóban közzétett egyéb nyelven benyújtott okiratokat.

(2) A nem magyar nyelven kiállított irat csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

4. A felvételi eljárások

8. § (1) Minden évben két felvételi eljárás hirdethető:

a)[50] a februárban induló képzésekre történő jelentkezés és hitelesítés (a továbbiakban: keresztféléves felvételi eljárás) határideje - minden képzési szintre vonatkozóan - a képzés indítását megelőző év november 15. napja;

b)[51] a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés és hitelesítés (a továbbiakban: általános felvételi eljárás) esetén a jelentkezés és hitelesítés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.

(1a)[52] Az általános felvételi eljárásban a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára a képzés indítása szerinti év április 30. napjáig lehet jelentkezni.

(2) Az általános felvételi eljárást követően, a miniszter a felvételi eljárás eredménye alapján - a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel - pótfelvételi eljárást engedélyezhet.

(2a)[53] A pótfelvételi eljárásban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az általános felvételi eljárás szabályai alkalmazandók.

(3)[54] A pótfelvételi eljárás során

a) az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az általános felvételi eljárásban nem nyújtott be jelentkezést vagy nem nyert felvételt;

b) a jelentkező kizárólag egy felsőoktatási intézmény egy képzésére adhat be jelentkezési kérelmet;

c)[55]

d)[56]

e)[57] a jelentkezési határidő a meghirdetést követő 8. nap;

f) a jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel egyidejűleg kell feltölteni;

g)[58]

h)[59]

i)[60]

(4) A felsőoktatási intézmény szabályzatában a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő határidőt is megállapíthat.

(5)[61]

(6) A keresztféléves felvételi eljárásban állami ösztöndíjas alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezést meghirdetni nem lehet.

(7)[62] A magyar felsőoktatási intézmények a határon túli székhelyen kívüli képzéseik meghirdetése során - az Nftv. 73. § (3) bekezdés h) pontjában foglaltak figyelembevételével - állami ösztöndíjas képzést is hirdethetnek. Ebben az esetben a jelentkezési kérelmet be lehet nyújtani a felsőoktatási intézmények által biztosított papíralapú nyomtatványon, valamint - e rendelet elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseitől eltérően - papír alapon benyújtható a többi dokumentum is.

(8)[63]

5. A felvételi jelentkezési kérelem

9. § (1)[64] A jelentkezési kérelmet a Hivatalhoz a Hivatal által e célra biztosított informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványon

a)[65]

b)[66] ügyfélkapun keresztül történő azonosítással és hitelesítéssel

lehet benyújtani.

(2)[67] A felvételi eljárásban a jelentkező érvényesen egy jelentkezési kérelmet nyújthat be. A jelentkezési kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a) a jelentkező családi és utónevét,

b) a jelentkező születési családi és utónevét,

c) a jelentkező anyja születési családi és utónevét,

d) a jelentkező születési helyét (ország, település),

e) a jelentkező születési idejét,

f) a jelentkező állampolgárságát,

g) a jelentkező nemét,

h) a jelentkező lakóhelyét, tartózkodási helyét, értesítési címét, valamint elektronikus levelezési címét,

i) legalább egy jelentkezési helyet a 10. § (2) bekezdés a) pontja szerint.

(2a)[68] A jelentkező által a személyes ügyintézési felületen megadott adatok, a közhiteles adatbázisból kapott adatok és a dokumentumok alapján rögzített adatok képezik a jelentkezés és a pontszámítás alapját.

(3)[69] A hitelesített jelentkezés esetében a 42. § (4) bekezdése szerint fizetendő kiegészítő eljárási díj teljesítésére a jelentkezési határidő letelte után, az azt követő 15. napig van lehetőség.

(4)[70] A jelentkező a jelentkezési kérelem benyújtásakor rendelkezésére álló (korábban kézhez kapott) - a jelentkezési kérelem elbírálásához benyújtandó - dokumentumokat az e célra - a Hivatal által - biztosított informatikai rendszerbe feltölti.

(5)[71] A külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében a jelentkezési kérelmet a felsőoktatási intézménynek kell megküldeni, amelyik gondoskodik a felvételi eljárás lebonyolításáról, továbbá a jelentkezők adatairól és a felvételi eredményekről a képzés indításáig, legkésőbb október 15-éig tájékoztatja a Hivatalt.

(6)[72] A külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre azok jelentkezhetnek, akik valamely külföldi állam állampolgárságával vagy nem magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek.

10. § (1)[73] A jelentkező egy felvételi eljárásban - függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől - legfeljebb hat meghirdetésre - felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre és munkarendre - jelentkezhet, amelyeken belül megjelölhető több finanszírozási forma. Ha ugyanazon szakra magyar állami ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül.

(2) Amennyiben a jelentkező az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, a felvételi jelentkezési kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy

a) mely felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra, szakképzésekre - ha van, mely önálló szakképzettség megszerzését lehetővé tevő szakirányra, mely képzési helyre, illetve képzési nyelvre -, mely képzési formára, teljes idejű (nappali munkarend szerinti), részidős (esti, levelező munkarend szerinti) képzésre vagy távoktatásra, továbbá milyen finanszírozási formára jelentkezik, és

b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását.

(3)[74] A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet, valamint a tanulmányi pont számításához a felsőoktatási intézmény által meghatározott tantárgykörből a jelentkezéskor megadott ötödik tantárgyat a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül - elektronikus úton - egy alkalommal módosíthatja.

(4)[75] Az egyes jelentkezési helyeit a jelentkező a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül visszavonhatja, a jelentkezési hely szerinti telephelyet - ha az intézmény, szak, képzési szint és munkarend azonos - módosíthatja.

11. § (1)[76] Az adatfeldolgozás során - a jelentkezési kérelem hiányos benyújtása esetén - a Hivatal az általános felvételi eljárásban legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 28. napig, a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, de legkésőbb a tárgyév január 3-áig a hiánypótlásra szóló felhívását a jelentkezővel a felvételi eljárás hivatalos honlapján, a személyes ügyintézési felületen keresztül közli. A hiánypótlás tényéről és a megtekintésének módjáról a jelentkező által megadott elektronikus levelezési címére küldött levélben, postai úton vagy telefonon tájékoztatja a Hivatal a jelentkezőt. A hiánypótlás benyújtására meghatározott határidő jogvesztő.

(2)[77] A jelentkezési kérelem hiányos benyújtásának minősül

a)[78]

b)[79] - a felvételi eljárás évében érettségizett jelentkező kivételével - alapképzésre, osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a 2006. január 1. után kiállított magyar rendszerű érettségi bizonyítvány másolatának hiánya, ha a köznevelés információs rendszere a középfokú végzettségi szintet igazoló érettségi bizonyítványra vonatkozóan nem tartalmaz adatot;

c) alapképzésre, osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a magyar rendszerű érettségi bizonyítvány másolatának hiánya, ha a kibocsátásának dátuma 2006. január 1. előtti;

d) alapképzésre, osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a nem magyar rendszerű érettségi bizonyítvány másolatának hiánya;

e)[80] mesterképzésre történő jelentkezés esetén a 2006. február 1-je előtt szerzett felsőfokú végzettség, szakképzettség igazolásának hiánya;

f)[81]

g)[82] a jelentkező által a jelentkezési kérelemben tett nyilatkozata alapján a megjelölt, a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítvány megfelelő évfolyamainak oldalairól készült másolatok hiánya;

h)[83]

i)[84]

j)[85]

(2a)[86] A Hivatal a (2) bekezdés szerinti hiányos kérelmen túl akkor is hiánypótlásra szólít fel, ha

a)[87] mesterképzésre történő jelentkezés esetén - a felvételi eljárás évében végzettek kivételével - a felsőoktatási információs rendszer hallgatói személyi törzs alrendszere a 2006. február 1-je után szerzett felsőfokú végzettségre,

b)[88]

vonatkozóan nem tartalmaz adatot.

(3)[89] A hiánypótlás határideje az általános és keresztféléves eljárásokban 5 nap, pótfelvételi eljárás során 2 nap. A hiánypótlás elmulasztása, elkésettsége, hiányos vagy hibás volta esetén a rendelkezésre álló adatok alapján kell a felvételi eljárást lefolytatni vagy megszüntetni.

(3a)[90]

(4) Az általános felvételi eljárás esetén a felvételi eljárás statisztikai adatait a jelentkezési határidőt követő 50. napig kell nyilvánosságra hozni.

(5)[91] A felsőoktatási intézmény, amennyiben a jelentkező az intézmény által meghatározott - az adott intézményben kötelező - dokumentumokat nem nyújtja be, a besorolási döntés időpontja előtt legkésőbb 45 nappal - keresztféléves felvételi eljárás esetében 30 nappal, pótfelvételi eljárás esetében 10 nappal - hívja fel a jelentkezőt ennek pótlására.

(6)[92]

6. A jelentkezők központi nyilvántartása

12. § (1)[93] Az elektronikus jelentkezés során megadott és hitelesített adatok, valamint a beküldött dokumentumokon feltüntetett adatok alapján a Hivatal létrehozza a jelentkezők központi nyilvántartását.

(2)[94]

(3)[95] A Hivatal a felsőoktatási intézmény számára az általános felvételi eljárásban legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 50. napig, a keresztféléves felvételi eljárásban 15. napig, pótfelvételi eljárásban az 5. napig továbbítja az adott felsőoktatási intézménybe jelentkezők természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi adatait és az adott intézményt érintő jelentkezési adatait (képzés neve, szintje, munkarendje, finanszírozási formája).

(4)[96] A Hivatalhoz az általános és a keresztféléves felvételi eljárásban legkésőbb a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig kell feltölteni az 5. § (2) bekezdés h) pontja szerinti, a jelentkezési kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumokat. Az adott eljárás évében külföldi középiskolában érettségiző vagy felsőfokú végzettséget tanúsító külföldi oklevelet szerző jelentkező a hiánypótlását ettől eltérő határidővel, de legkésőbb a besorolási döntést megelőző 8. napig teheti meg.

(5)[97] A dokumentumok a felvételi eljárásban elektronikusan hitelesített másolatban vagy egyszerű másolatban is benyújthatóak. Olyan egyszerű másolat esetén, amelyre vonatkozóan a felsőoktatási intézménynek közhiteles adatok nem állnak rendelkezésére, a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele lehet a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor - a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint - az eredeti dokumentumok bemutatása.

(5a)[98] Ha a hallgató a tanulmányait távolléti oktatás keretében kezdi meg, az eredeti okiratait - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - akkor kell bemutatnia, amikor a tanulmányait jelenléti oktatás keretében folytatja.

(6)[99] A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmény, illetve a Hivatal a jelentkezési kérelem elbírálásához szükséges további adatokat, igazolásokat kérhet a jelentkezőtől.

(7)[100] Az Nftv. 40. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése szerinti érettségi vizsgára, illetve felsőfokú végzettséget igazoló oklevélre vonatkozó felvételi feltétel a Magyarország területén kívül működő, államilag elismert külföldi oktatási intézmény által kiállított, a jelentkező befejezett tanulmányait tanúsító okirattal is igazolható, amennyiben az az adott ország jogrendje szerint az érettségi bizonyítvánnyal, illetve a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel azonos jogokat biztosít.

(7a)[101]

(7b)[102] Ha a felvételt nyert jelentkező az érettségi bizonyítvánnyal, illetve az oklevéllel a (7) bekezdés szerint azonos jogi hatályú okirattal rendelkezik, akkor ezt az okiratot mutatja be a felsőoktatási intézmény részére a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozásakor. Ha azonban ennek az okiratnak az érvényessége időben korlátozott, az érvényesség lejártát követően a hallgató akkor jelentkezhet be a soron következő képzési időszakra, ha érettségi bizonyítványát, illetve oklevelét a bejelentkezés időpontjáig bemutatja.

(8)[103]

13. § (1)[104] A Hivatal - a jelentkezők központi nyilvántartásának létrehozása után - a 12. § (3) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő 14. naptól biztosítja a jelentkezők számára, hogy a róluk nyilvántartott adatokat és a benyújtott dokumentumaik feldolgozottságának állapotát, elutasítás esetén annak indokát az elektronikus szolgáltatás keretében - a felvételi eljárás hivatalos honlapján nyújtott személyes ügyintézési felületen keresztül - folyamatosan megismerjék. A jelentkező a 12. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérheti az igazolt adatainak kijavítását.

(2)[105]

(3)[106] Ha a felsőoktatási intézmény a beiratkozáskor megállapítja, hogy a felvételi eredményének megállapítását befolyásoló valótlan adatszolgáltatás történt, a felsőoktatási intézmény vezetője a felvételről szóló döntést megsemmisíti.

7. Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén

14. § (1) Felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a 15-24. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[107] A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni:

a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) kétszerezésével,

b) a tanulmányi pontok és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy

c) az érettségi pontok kétszerezésével,

mindhárom esetben a felsőoktatási intézmény által meghatározott intézményi pontok (a továbbiakban: intézményi pont) hozzászámításával.[108]

(3) A (2) bekezdés szerinti három számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára a legelőnyösebb.

(4) A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők érettségi pontját - ha a felsőoktatási intézmény a 6. § (1) bekezdése alapján másként nem rendelkezik - az érettségi bizonyítványában, illetve a tanúsítványaiban szereplő érettségi vizsgatárgyak közül a két legjobbnak a százalékos eredménye alapján kell megállapítani.

(5)[109]

15. § (1) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén e rendeletben meghatározott eltéréssel a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani:[110]

a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy

b) az érettségi pontok kétszerezésével,

mindkét esetben az intézményi pontok hozzászámításával.[111]

(2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

(3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen

a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot;

b)[112] a meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot;

c)[113] felsőoktatási intézmény által meghatározott követelmények alapján 100 intézményi pontot

d)[114]

e)[115]

f)[116]

szerezhet.

(4)[117]

(5)[118]

(6)[119]

15/A. §[120] (1)[121] A miniszteri határozatban szereplő szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal, a 2020. január 1-jét követően kiállított képesítő bizonyítvánnyal vagy középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkező jelentkező felvételi összpontszámát a szakképzettsége szakirányának megfelelő továbbtanulás esetén a 15. §-tól eltérően - a jelentkező számára előnyösebb módon - az alábbiak szerint kell számítani:

a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával,

b) az érettségi pontok kétszerezésével vagy

c) kizárólag a szakmai vizsga eredménye után járó pont alapján,

és mindhárom esetben az intézményi pontok hozzászámításával.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti értékelés esetén a jelentkező

a) a 16. § szerinti középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot szerezhet, és

b) legfeljebb 200 érettségi pontot szerezhet, amelyből

ba) a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgynak a 17. § szerint számított eredménye legfeljebb 100 érettségi pontot jelent, és

bb)[122] a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakmai vizsga eredménye a szakmai vizsgán kapott százalékos eredménnyel megegyező pontot jelent.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti értékelés esetén a felvételi eljárásban a jelentkező legfeljebb 200 érettségi pontot szerezhet, amelyet a (2) bekezdés b) pontja szerint kiszámított pontszám kétszereseként kell meghatározni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti értékelés esetén, ha a szakmai vizsga minősítése legalább jó, a jelentkező a szakmai vizsga eredménye után legfeljebb 400 pontot szerezhet, amelyet a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény négyszereseként kell meghatározni.

(4a)[123] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti értékelés esetén, ha a jelentkező a technikum és a felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott szakmai oktatásban vett részt, legalább jó minősítésű szakmai vizsgát tett, és az adott felsőoktatási intézmény miniszter által a köznevelésért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározott képzésére jelentkezik, pontszámát - a (4) bekezdéstől eltérően - a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény ötszöröseként kell meghatározni.

(4b)[124] A miniszter, figyelembe véve a képzésen tanulmányokat folytatók számát, tanulmányi eredményeit és a tanulók képzési területek szerinti megoszlását, legkésőbb a felvételi eljárást megelőző évben kiadott Tájékoztatóban szakonként meghatározhatja a felvételi eljárás évében és az azt követő évben alkalmazandó olyan keretszámot, amelyet meghaladóan a (4a) bekezdés szerinti pontszámítás magyar állami ösztöndíjas képzés tekintetében nem alkalmazható. Ebben az esetben a jelentkezők sorrendjét a (4a) bekezdés szerinti pontszámítás alapulvételével kell megállapítani.

(5)[125] A miniszter határozata tartalmazza azoknak a szakképzettségeknek, szakképesítéseknek és ahhoz kapcsolódóan azoknak a szakoknak a körét, amelyek tekintetében az e § szerinti pontszámítást alkalmazni kell.

(6)[126]

(7)[127] Ha a szakmai vizsga eredményének százalékos értéke nem állapítható meg, a szakmai vizsga eredménye után, a 17. § (2) bekezdését figyelembe véve,

a) ha a szakmai vizsga eredménye jeles, 67 pontot, illetve

b) ha a szakmai vizsga eredménye jó, 53 pontot

kell számítani.

(8)[128] E §-t kell alkalmazni a 2020. január 1-jét követően szerzett, képesítő bizonyítványban igazolt, szakgimnáziumban oktatható szakképesítésnek megfelelő szakirányú továbbtanulás esetében is az (5) bekezdésben meghatározott szakiránynak megfelelően.

15/B. §[129] A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevéllel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket - ha felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre vagy osztatlan képzésre jelentkeznek - a felsőoktatási intézmények a Tájékoztatóban közzétett módon a felsőfokú oklevél alapján, az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolhatják. Ebben az esetben az oklevélért adható pontot az oklevél minősítése alapján legfeljebb 400 pontig kell megállapítani. Az így kapott pontszámhoz a jelentkező által elért összpontszám meghatározása érdekében hozzá kell adni az intézményi pontokat. A jelentkezési kérelem csak akkor minősül a 11. § (2) bekezdés b)-d) és g) pontja szerint hiányosnak, ha a jelentkező az érettségi bizonyítványa és a középiskolai bizonyítványa alapján is kéri a pontszámítás elvégzését.

16. § (1)[130] A tanulmányi pontokat a jelentkező 9-12. - nyelvi előkészítő esetén 9/Ny-12. - évfolyamos középiskolai osztályzataiból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni:

a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult, a felsőoktatási intézmény által meghatározott egy tantárgy utolsó két (tanult) év végi osztályzatainak - a (2) bekezdésre figyelemmel megállapított - összegét kettővel meg kell szorozni;

b) az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy, a felsőoktatási intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.

(1a)[131] Ha a jelentkező a középfokú tanulmányai alatt előrehozott érettségi vizsgát tett, és erről olyan tanúsítványt szerzett, amelynek százalékos eredménye jobb, mint a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő eredmény, a tanúsítványban szereplő százalékos eredmény beszámítható az (1) bekezdés b) pontja által meghatározott átlagszámításba.

(2)[132] Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból osztályzatként évente a megfelelő nyelv és irodalom tantárgyak osztályzatainak számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.

(3)[133]

(4)[134]

(5)[135]

(6)[136] Amennyiben a jelentkező érettségi bizonyítványában ötnél kevesebb - de legalább négy - vizsgatárgyból szerzett osztályzatot, akkor az átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.

(7) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(6) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a Hivatal dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembevételéről.

17. § (1)[137] Az érettségi pontokat a képzési területre vagy szakra vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy vagy érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni.

(2)[138] Az érettségi pontok száma emelt szintű érettségi vizsga esetén egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. A középszinten tett érettségi vizsga esetében a százalékos eredmény alapján figyelembe vehető érettségi pontok számát a 4. melléklet szerint kell megállapítani.

(3) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni.

(4)[139] Ha ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára legelőnyösebb eredményt kell figyelembe venni az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5)[140]

(6)[141]

(7)[142]

(8)[143] A jelentkező a központi felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmény által a pontszámításhoz meghatározott emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelményt - a felvételi eljárás részeként a felsőoktatási intézmény által szervezett - legalább 25%-os eredményű felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesítheti, ha

a) a felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési határidőt megelőző öt évnél korábban szerzett magyar érettségi bizonyítvánnyal,

b)[144] valamely külföldi EGT-tagállam érettségi bizonyítvánnyal, illetve Egyesült Királyságban, Ukrajnában vagy Szerbiában teljesített érettségi bizonyítvánnyal,

c) nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal (Diploma of the International Baccalaureate) vagy

d) az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott Európai érettségi bizonyítvánnyal

rendelkezik.

(8a)[145] A felvételi eljárás során csak közismereti vizsgatantárgyból, legfeljebb két felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára lehet jelentkezni, azzal, hogy az általános felsőoktatási felvételi eljárásban elért eredményt figyelembe lehet venni a pótfelvételi eljárásban is.

(8b)[146] Felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát csak egyszer, a jelentkezéskor meghatározott elbírálási sorrendben előbb jelzett intézményben, szakon kell letenni. Ezekben az esetekben a vizsga eredményét a többi intézményben, szakon is el kell fogadni.

(8c)[147] A Tájékoztató tartalmazza, hogy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát mely tantárgyakból lehet idegen nyelven is teljesíteni.

(8d)[148] A pontszámítás során a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgán elért eredményt kell figyelembe venni akkor is, ha a jelentkezőnek az adott tantárgyból érettségi vizsgaeredménye van.

(9)[149] A 24. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el.

(10)[150] A (8) bekezdés d) pontja szerinti Európai érettségi bizonyítvány sikeresen teljesített vizsgatárgyának százalékos eredménye a felsőoktatási felvételi pontszámítás szempontjából a hazai érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének felel meg.

17/A. §[151] (1)[152] A központi felsőoktatási felvételi eljárásban részt vevő jelentkező az érettségi bizonyítványa és a felsőfokú oklevele által tanúsított végzettségi szint elismerésére vonatkozó, továbbtanulási célból indított, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény II. fejezete szerinti eljárásra az abban érintett felsőoktatási intézmény rendelkezik hatáskörrel.

(2)[153] Az (1) bekezdés szerinti eljárásra irányuló kérelmet a jelentkező a Hivatalhoz a jelentkezési kérelmével együtt nyújtja be. A Hivatal a felsőoktatási intézmény kérelmére szakvéleményt ad.

(2a)[154] Emelt szintű vizsgatárgynak minősül az azonos megnevezésű külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsgatárgy, ha az adott külföldi oktatási rendszerben az érettségi vizsgát több szinten lehet teljesíteni, és a jelentkező az adott vizsgatárgyat a legmagasabb szinten teljesítette.

(3)[155] Kérelemre a külföldi érettségi bizonyítványként elismert bizonyítványban szereplő vizsgatárgyat a Hivatal emelt szintűnek ismeri el, ha tartalmi vizsgakövetelményei legalább 75 százalékban tartalmazzák a magyar vizsgatárgy emelt szintű tartalmi követelményeit. Az emelt szinten való elismerés további feltétele, hogy a vizsgarendszerben a vizsgakérdéseket a vizsgáztató, vizsgára felkészítő intézménytől függetlenül határozzák meg, valamint az, hogy a vizsgateljesítményeket a vizsgáztató, vizsgára felkészítő intézménytől független személyek, szervezetek bírálják el és értékeljék.

(4)[156] A Hivatal az emelt szintűnek el nem ismert, azonos megnevezésű külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsgatárgyat automatikusan középszintű érettségi vizsgatárgynak számítja. Eltérő megnevezésű vizsgatárgy esetén a Hivatal a jelentkező kérelmére megvizsgálja a külföldi vagy külföldi rendszerű vizsgatárgy és a magyar rendszerű vizsgatárgy egyezőségét, és ha az egyezőség a tartalmi elemek legalább 50%-ára fennáll, akkor az középszinten teljesített vizsgatárgyként beszámítható. Automatikus a pontszámítás, amennyiben egy adott ország vagy középiskola érettségi vizsgatárgya egy korábbi eljárásban már elismerésre került.

(5)[157] A Hivatal a Tájékoztatóban teszi közzé a (3) bekezdés alapján lefolytatott eljárásai során már emelt szintűnek elismert külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsgatárgyakat, amelyek emelt szintű érettségi vizsgatárgyként való elismerése - érettségi végzettségnek elismert érettségi bizonyítvány esetén - automatikus.

(6)[158] A 17. § (10) bekezdésében meghatározott kivétellel a Hivatal állapítja meg a külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsga értékelésének átszámítását. A Hivatal az értékelés átszámításának módszerét a Tájékoztatóban közzéteszi.

(7)[159] Ha a külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi bizonyítvány konkrét érettségi vizsgaeredményeket nem tartalmaz, a Hivatal saját hatáskörben dönt a jelentkező utolsó évi végi középiskolai tanulmányi eredményeinek érettségi pontokként történő beszámíthatóságáról. Ha az utolsó év végi középiskolai tantárgyak között nem szerepel a szakhoz előírt érettségi vizsgatárgy, akkor is csak ezen utolsó évfolyam tantárgyai közül kerülhet kiválasztásra az érettségi eredményként figyelembe vehető tantárgy. Ebben az esetben a jelentkező számára tanulmányi pont nem számítható.

18. § (1)[160]

(1a)[161]

(2)[162]

(3)[163] A sporttudomány, művészet és művészetközvetítés képzési terület képzéseire, valamint a testnevelés és sport műveltségterülethez vagy a pedagógusképzés képzési területhez tartozó, valamint a művészeti egyszakos, illetve kétszakos osztatlan tanárképzésre történő jelentkezés esetében, ahol gyakorlati vizsga van, a 14-17/A. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e képzésekre jelentkezők esetében a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának - amelynek maximális értéke 200 pont - megkettőzésével, intézményi pontok hozzáadása nélkül kell meghatározni. A kétszakos osztatlan tanárképzésben a művészeti jellegű szakon a gyakorlati vizsgán 100 pont, a közismereti tanárszakon az érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján ugyancsak 100 pont szerezhető. Az egyházi felsőoktatási intézmények által folytatott hittanár-nevelőtanár tanárszak kivételével a jelentkező összpontszámát ebben az esetben is intézményi pontok nélkül kell megállapítani. A művészet és művészetközvetítés képzési terület képzései kivételével az összpontszámot az e bekezdés szerinti pontszámítás során is a 20. § szerinti többletpont figyelembevételével kell megállapítani, azzal, hogy a 22. § szerinti pontszámítás a művészet és a művészetközvetítés képzési terület képzései során nem alkalmazható.

(4)[164] Amennyiben a jelentkező a pedagógusképzés képzési területhez tartozó alapképzési szakra több intézménybe jelentkezik, a kötelező alkalmassági vizsgálaton abban az intézményben kell részt vennie, amelyik a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban az elbírálási sorrendjében a legkisebb sorszámmal szerepel.

19. §[165] (1) A felsőoktatási intézmény által meghatározott intézményi pont különösen az alábbi jogcímeken adható:

a) emelt szintű érettségi vizsga,

b) nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga,

c) felvételi vizsga, amely járhat személyes megjelenéssel, és lehet szóbeli vagy írásbeli vizsga, a részvételt a felsőoktatási intézmény feltételekhez kötheti,

d) kompetenciateszt,

e) nyelvvizsga vagy nyelvtudás,

f) tanulmányi és művészeti versenyek,

g) sporteredmények,

h) szakképesítés,

i) esélyegyenlőség,

j) munkatapasztalat,

k) részképzésben való részvétel, illetve

l) ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítottak érettségi pontot, az azonos képzési terület szakjára történő jelentkezés esetén a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért.

(1a)[166] Az intézményi szabályzat szerint a Tájékoztatóban közzétett 15. § (3) bekezdés c) pontja alapján meghatározott intézményi pontok jogcímeiről, mértékéről és elfogadhatóságáról az intézmény dönt, amelynek eredményét és tényét a Hivatal által a rendelkezésére bocsátott informatikai rendszerben rögzíti.

(2) Ha személyes megjelenéssel jár az (1) bekezdés szerinti tudásmérés, akkor a felsőoktatási intézménynek azt olyan módon kell megszerveznie, hogy a jelentkező esetleges érettségi vizsgáján megjelenhessen.

(3) Ha egy adott jelentkező esetében a (2) bekezdés szerinti módon nem szervezhető meg az (1) bekezdés szerinti tudásmérés, a jelentkező részére a felsőoktatási intézmény másik megfelelő időpontot biztosít.

20. §[167] Ha a jelentkező az önkéntes tartalékos jogállásról szóló 13/2024. (VII. 23.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) szerint önkéntes tartalékos katonaként

a) szakkiképzés nélkül legalább hat hónapos folyamatos kiképzést teljesített, 16 többletpontra,

b) a hat hónapos szolgálati ideje alatt a HM rendelet 23. § (4) bekezdése szerinti szakkiképzést teljesítette, 32 többletpontra,

c) a b) pontot folytatólagosan követő hat hónapos szolgálati ideje alatt a HM rendelet 23. § (4) bekezdése szerinti szakkiképzést teljesítette, összesen 64 többletpontra

jogosult.

20/A. §[168]

21. §[169]

22. § (1)[170] Felvételi összpontszáma 500 pont annak a jelentkezőnek bármely általa választott intézményben meghirdetett képzésen - ha megfelel a felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan mesterképzésre történő felvételhez előírt feltételeknek -, aki[171]

a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy a Siketlimpián 1-8. helyezést,

b) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján felnőtt korosztály részére szervezett

ba) világbajnokságon 1-3. helyezést,

bb) Európa-bajnokságon 1. helyezést

ért el.

(2)[172] Az államtudományi képzési terület nem önköltséges alapképzési szakjaira jelentkezők közül maximális pontszámmal (500 pont) sportösztöndíjasként kell figyelembe venni azokat, akik teljesítik a felsőoktatási intézmény által a Tájékoztatóban meghatározott további felvételi, valamint sportteljesítménnyel kapcsolatos követelményeket. A sportösztöndíjasként figyelembe vett hallgatók létszáma nem haladhatja meg az államtudományi képzési területre az adott évben felvehető hallgatói létszámkeretet megállapító kormányhatározatban nem önköltséges finanszírozási formára megadott felvehető hallgatói létszám 5%-át.

(3)[173] A rendészeti ágazat szakembereinek felkészítése érdekében, továbbá a honvédtiszti életpályára történő felkészítés, valamint a honvédelmi terület civil szakembereinek felkészítése érdekében meghirdetett alapképzési szakokra jelentkezőknek a 22. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott különös felvételi feltételeknek is meg kell felelnie.

23. § (1)[174]

(2)[175] A levelező munkarendben közszolgálati ösztöndíjas képzésként meghirdetett közigazgatás-szervező alapképzési szakra - a Tájékoztatóban meghatározott létszámban - az a Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól szóló 148/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott képzésről kiállított bizonyítvánnyal rendelkező jelentkező vehető fel, aki teljesíti a felsőoktatási intézmény által meghatározott felvételi követelményt. Az ilyen jelentkezőt a többletpontok nélkül szerezhető maximális pontszámmal kell figyelembe venni.

(3)[176]

(4)[177]

(5)[178] Emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgának minősül a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő állam joga szerint kiállított, külföldi oktatási intézmény elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítványban szereplő, az adott állam hivatalos nyelvéből vagy a hivatalos nyelvéből és irodalmából letett érettségi vizsga.

(6)[179] Emelt szintű érettségi vizsgának minősül a 17. § (8) bekezdés d) pontja szerinti Európai érettségi bizonyítványában szereplő, az adott nyelvi szekció nyelvéből letett nyelv vagy nyelv és irodalom érettségi vizsga.

8. Esélyegyenlőség biztosítása

24. §[180] A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 47. § (1) bekezdése szerinti szakértői vélemény alapján az Nkt. 51. § (5) bekezdése alapján megillették. A kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető felvételi követelmények alóli teljes felmentéshez.

9. A besorolási döntés

25. § (1)[181]

(2) A miniszter az Nftv. 46. § (4) bekezdésében meghatározott határozatát a felvételi eljárást megelőző év november 30-ig hozza meg.

(3)[182] A felsőoktatási intézmények a (4) bekezdésben meghatározott besorolási döntés elkészítésének a Hivatal által meghatározott időpontjáig kötelesek továbbítani a Hivatalnak a jelentkezők általuk meghatározott intézményi pontjait és eredményeit.

(4) A besorolási döntés előkészítéseként a Hivatal - a rendelkezésre álló adatok alapján - az Nftv. 39. §-ában foglaltak alapján tervezetet készít az egyes szakok ponthatárára.

(5)[183] A felsőoktatási intézmények kérelmezhetik a Tájékoztatóban képzési területenként közzétett maximális hallgatói létszám növelését, és ha nem határoztak meg az 5. § (2b) bekezdése szerinti pontszámot, akkor egy adott szakra vonatkozó legalacsonyabb ponthatár megállapítását.

(5a)[184] Az 5. § (2b) bekezdése alapján meghatározott minimumpontszám csökkentése nem kérelmezhető.

(6)[185] A miniszter dönt a felsőoktatási intézmények kérelmének jóváhagyásáról. Az ágazatirányító döntése alapján a Hivatal újabb tervezetet készít.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti eljárása besorolási döntés napjáig többször ismételhető.

(8) A felsőoktatási intézmények a (5) bekezdésben meghatározott javaslat elkészítésének a Hivatal által meghatározott időpontjáig kötelesek továbbítani a Hivatalnak a jelentkezők általuk meghatározott eredményeit.

26. § (1)[186] A Hivatal a besorolási döntést

a) a keresztféléves felvételi eljárás esetén a ponthatár megállapítása után 8 napon belül,

b) az általános felvételi eljárás esetén a ponthatár megállapítása után 8 napon belül,

c) a pótfelvételi eljárás esetén a ponthatár megállapítása után 8 napon belül

hozza meg.

(2)[187] Besorolási döntésben a Hivatal azt állapítja meg, hogy a jelentkező a jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül melyik az az első képzés, amelynél elérte a felvételhez szükséges ponthatárt, vagy egyik jelentkezési helyére sem nyert felvételt. Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező által meghatározott rangsor alapján csak egy jelentkezési helyre sorolható be.

(3) A Hivatal a besorolásról a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az osztatlan képzésre a jelentkező felvételéről szakonként (önálló szakképzettséget eredményező szakirányonként) egységes rangsor, a mesterképzésre, valamint a már oklevéllel rendelkező jelentkezők esetében intézményi rangsor és a miniszter által az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása alapján dönt.

(4) A jelentkezők rangsorba állításakor figyelembe kell venni

a) a 10. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, beleértve a mesterképzésre benyújtott jelentkezést is;

b) a miniszternek az Nftv. 46. § (4) bekezdésében meghatározott határozatát;

c)[188] a miniszter által az adott felsőoktatási intézményre megállapított maximális hallgatói létszámot.

(5)[189] A jelentkezőkről rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be. Azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta - kivéve, ha az elbírálási sorrendben előbb szereplő helyre már besorolták -, kötelező besorolni.

27. §[190] (1) A Hivatal a besorolásról szóló döntését legkésőbb a 26. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig közli a jelentkezővel a felvételi eljárás hivatalos honlapján, a személyes ügyintézési felületen keresztül.

(2)[191] A besorolási döntés tényéről és a megtekintésének módjáról elektronikus levélben vagy postai úton tájékoztatja a Hivatal a jelentkezőt.

10. A felvételi döntés

28. § (1)[192] A felsőoktatási intézmény a felvételről szóló döntését az adott felvételi eljárásban a besorolási döntés időpontját követő 5 munkanapon belül határozatban közli a jelentkezővel. A felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki - a Hivatal értesítése alapján - hozzá lett besorolva.

(1a)[193] Ha a besorolási döntés elleni jogorvoslati döntés megalapozza a felvételi döntés módosítását, a felvételi döntést meghozó intézménynek rendelkezni kell a döntés módosításáról. Ha a besorolási döntés elleni jogorvoslati döntés alapján a jelentkező másik felsőoktatási intézménybe kerül besorolásra, mindkét intézménynek rendelkeznie kell a felvételi döntésről.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját;

b) a jelentkező által választott képzés pontos megnevezését;

c) a jelentkező nevét, lakóhelyét, ha van, akkor az oktatási azonosító számát;

d) az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást;

e) a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, a beiratkozás elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést;

f) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmény a döntést hozta;

g) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását.

(3) A határozat tartalmazhatja

a) a hallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó további információkat;

b) a nem magyar állampolgárságú jelentkezők számára az előkészítő évfolyamra történő felvétel felajánlását.

(4) Amennyiben a jelentkező rendelkezik elektronikus levelezési címmel, a határozat elektronikus levélben is kiküldhető.

(5)[194] Amennyiben a jelentkező az alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvételhez előírt feltételeknek nem tesz eleget, a felsőoktatási intézmény a felvételi döntés helyett a (2) bekezdés a)-c), f) és g) pontja szerinti tartalommal a felvételi eljárásból kizáró határozatot hoz. A határozat a (4) bekezdésben foglalt esetben elektronikus levélben is kiküldhető.

11. Elektronikus ügyintézés a felvételi eljárás során

28/A. §[195] (1)[196] A Hivatal a jelentkező azonosítására a természetes személyazonosító adatoktól eltérő felvételi azonosítót képez. A felvételi azonosító jelentkezővel való közlését megelőzően regisztrációs kódot hoz létre, azt a felvételi azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi.

(2)[197] A Hivatal az elektronikus szolgáltatás nyújtása során biztosítja a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, illetve védett adatok védelmét.

29. § (1)[198] A jelentkezők a felvételi eljárás során tett egyes cselekményeket elektronikusan végzik.

(2)[199] Az elektronikus ügyintézést támogató információs rendszer létrehozásáról és üzemeltetéséről a Hivatal gondoskodik oly módon, hogy a rendszerben elvégzett minden egyes műveletre - különösen az adatok módosítására - vonatkozóan ellenőrizhető legyen a művelet elvégzésének időpontja és megállapítható legyen a műveletet végző személye.

(3)[200] A Hivatal teljes körű tájékoztatást ad a jelentkezők és a felsőoktatási intézmények számára az elektronikus ügyintézés feltételeiről, módjáról, illetve teljes körű útmutatást ad a rendszer szolgáltatásairól, funkcióiról, használatáról.

30. § (1)[201] A felsőoktatási intézmények a Tájékoztató összeállításához szükséges adatszolgáltatást és a felvételi eljárás teljes folyamatát a Hivatal által rendelkezésre bocsátott elektronikus rendszeren keresztül intézik.

(2) Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges feladatokat a felsőoktatási intézmény vezetője vagy általa erre feljogosított személy végzi.

(3)[202] A felsőoktatási intézmény a megítélt intézményi pontszámot jelentkezőnként és jelentkezésenként rögzíti a Hivatal által működtetett felületen.

31. § (1) A Hivatal a jelentkezők központi nyilvántartását elektronikus formában hozza létre és vezeti.

(2)[203] Ha a jelentkező a felvételi eljárás során olyan okiratot mutat be, amelyben szereplő személyes adatai az okirat kiállítását követően megváltoztak, a bekövetkezett változást köteles a Tájékoztatóban meghatározottak szerint igazolni.

(3)[204] Az érettségi vizsgára vonatkozó adatokat a Hivatal - a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok keretei között - a köznevelési intézménytől, a köznevelés információs rendszeréből elektronikusan szerzi be. Az így beszerzett adatok valódiságáért az azt szolgáltató szerv felel.

(4)[205] A nyelvvizsga letételét igazoló okirat hitelességének megállapítására vonatkozó adatokat a Hivatal a nyelvvizsga-bizonyítványt kiállító vizsgaközponttól elektronikusan szerzi be. Az így beszerzett adatok valódiságáért az azt szolgáltató szerv felel.

12. Mesterképzés

32. § A mesterképzést hirdető intézmények, illetve a mesterképzésre jelentkezők tekintetében a 3-31. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

33. § (1)[206]

(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett mesterszakokra vonatkozóan az 5. §-ban meghatározottakon felül tartalmazza

a) azon alapképzési szakokon szerzett alapfokozatok, illetve korábbi végzettségek és szakképzettségek megjelölését, amelyeket az intézmény a mesterképzési szakra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz;

b) a felvehető létszámot;

c) az alapképzési, mesterképzési szakokon, illetve a korábbi egyetemi vagy főiskolai képzésben nyújtott teljesítmény értékelésének módját, elveit;

d) a tanári mesterképzési szakra történő jelentkezés, illetve felvétel speciális szabályait;

e) az intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit.

34. § (1) A 14-23. §-ban foglaltak a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók.

(2)[207] A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg. Az Nftv. 40. § (4) bekezdése szerinti oklevél meglétét a felsőoktatási felvételi eljárásban a Hivatal vizsgálja.

(3) A jelentkező teljesítményét pontozásos rendszerben kell értékelni a felvételi teljesítményért és a többletteljesítményért kapható maximális pontszám meghatározásával, amelyek összege legfeljebb 100 pont.

(4) A többletteljesítményekért adható többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét, az intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy az esélyegyenlőség biztosítására meghatározott többletpont nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál.

(5)[208] A művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani.

(6)[209] A felsőoktatási intézmény felvételi követelményként meghatározott szakképzettséget vagy meghatározott képzési területen szerzett szakképzettséget is előírhat.

(7)[210] Ha a jelentkező nem rendelkezik a (6) bekezdés szerinti szakképzettséggel, de a jelentkező tanulási eredményei alapján megállapítható, hogy a mesterképzés sikeres folytatásához szükséges, hiányzó ismeretek részismereti képzésben megszerezhetők, a felsőoktatási intézmény a felvételi döntés vagy a mesterfokozat megszerzésének előfeltételéül részismereti képzésben való részvételt írhat elő.

(8)[211] Ha a jelentkező a mesterképzésre történő felvételhez előírt feltételeknek nem tesz eleget, és a (7) bekezdés szerinti körülmények sem állnak fenn, a felsőoktatási intézmény a felvételi döntés helyett a felvételi eljárásból kizáró határozatot hoz.

35. §[212] Amennyiben a jelentkező adott be jelentkezési kérelmet a 26. § (3) bekezdésében meghatározott képzésekre is, a felvételi döntés során azok sorrendjét is figyelembe kell venni.

13. Szakirányú továbbképzés

36. § (1) A szakirányú továbbképzést hirdető intézmények, illetve a szakirányú továbbképzésre jelentkezők tekintetében a 3-31. §-t a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 3-7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje szakirányú továbbképzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év október 15. napja.

(3) A szakirányú továbbképzésekre vonatkozó Tájékoztatót a Hivatal elektronikus formában a képzés indítását megelőző év december 31. napjáig jelenteti meg.

37. § (1) A szakirányú továbbképzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény végzi el.

(2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.

(3) A szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés határidejét, módját és a felvételi eljárást és követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg.

(4) A felsőoktatási intézmény az elindított képzésekről és a felvettekről a Hivatalnak az általa meghatározott formában, a képzés indítása szerinti év október 15-ig statisztikai adatot szolgáltat.

14. Doktori képzés

38. § (1) A doktori képzést hirdető intézmények, illetve a doktori képzésre jelentkezők tekintetében a 3-31. §-t a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 3-7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje doktori képzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év október 15. napja.

(3) A doktori képzésekre vonatkozó Tájékoztatót a Hivatal elektronikus formában a képzés indítása szerinti év január 31. napjáig jelenteti meg.

(4) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az állami ösztöndíjas doktori képzésre felvehető hallgatói létszám - miniszter által meghatározott - intézmények közötti elosztását.

(5) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett doktori programokra vonatkozóan tartalmazza

a) azon mesterképzési szakon szerzett szakképzettségek, illetve az Nftv. 40. § (7) bekezdésében meghatározott egyetemi szintű szakképzettségek megjelölését, amelyeket az adott intézmény a doktori programra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz;

b) az állami ösztöndíjas és az önköltséges formában felvehető létszámot;

c) a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit.

39. § (1) A doktori képzésre történő jelentkezés határidejét, módját a felsőoktatási intézmény szabályzata határozza meg.

(2) A felsőoktatási intézmény a Hivatalnak az elindított képzésekről és a felvettekről a Hivatal által meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat.

40. § (1) A doktori képzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény köteles elvégezni.

(2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.

(3) Az intézmény a felvettekről a képzés indítása szerinti év szeptember 15-éig tájékoztatja a Hivatalt.

15. Egyéb eltérő szabályok

41. § (1)[213] A külföldi hallgatók részére, idegen nyelven, valamint a harmadik országbeli állampolgárok számára államközi megállapodás alapján meghirdetett képzésekre, a hitéleti képzésekre, a nemzetközi közös képzésekre, a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban, valamint a Stipendium Hungaricum Sport Ösztöndíjprogramban részt vevőkre és a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények képzéseire történő jelentkezés határidejét, módját, valamint a felvételi eljárást és követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg.

(2)[214] A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti képzésekről és a felvettekről a Hivatalnak az általa meghatározott formában, a képzés indítása szerinti év október 15-ig statisztikai adatot szolgáltat.

(3)[215] Fel kell venni önköltséges képzésre azt, aki megfelel a felvételi követelményeknek, és akit a felsőoktatási intézménnyel kötött - az Nftv. 83. § (5) bekezdése szerinti - megállapodás alapján a szerződő fél megjelöl, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja, és az adott képzési területen rendelkezik kapacitással. A megállapodásban tanévenként meg kell állapítani az adott képzésre felvételre kerülők számát, amely nem lehet kevesebb öt főnél.

(4)[216]

16. Felvételi eljárási díjak

42. § (1)[217] A felvételi eljárás során a jelentkezőnek kiegészítő díjat, valamint - amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik - intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie.

(2)[218] Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező díjmentesen egyidejűleg három képzésre irányuló jelentkezési kérelmet nyújthat be.

(3)[219] A kiegészítő díj meg nem fizetése esetén a jelentkezési kérelem benyújtásakor megadott, eredeti jelentkezési sorrendnek megfelelő, kiegészítő díjat keletkeztető hely kizárásra kerül.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott három képzésre irányuló jelentkezést követő minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni, amelyből képzésenként 1000-1000 forint az érintett felsőoktatási intézményt illeti.

(5) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet.

(6)[220]

(7) A (2)-(6) bekezdés alkalmazása során ugyanazon képzés több finanszírozási formájára való egyidejű jelentkezés egy jelentkezésnek minősül.

43. § (1)[221] A felvételi eljárás során a kiegészítő díjat a Hivatalhoz, az intézmény által meghatározott díjat az azt megállapító felsőoktatási intézményhez kell befizetni.

(2)[222]

(3)[223] A 42. §-ban, a 44. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott díjak befizetésének módját, a bizonylatadás szabályait, a visszaigénylés szabályait a Tájékoztatóban közzé kell tenni.

44. § (1)[224] A 8. § (3) bekezdésében szabályozott pótfelvételi eljárás díjmentes.

(2) A külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg. A díjat a felsőoktatási intézmény részére kell befizetni és teljes egészében a felsőoktatási intézményt illeti meg.

(3)[225]

(4) A felsőoktatási felvételi eljárásért fizetendő felvételi eljárási díj visszatérítendő, ha a jelentkező

a)[226] legkésőbb a jelentkezési határidő lejártáig visszavonja jelentkezési kérelmét;

b)[227] elkésett jelentkezési kérelme elutasításra kerül;

c) a meghatározott felvételi eljárási díjnál magasabb összeget fizetett be, a különbözet erejéig;

d)[228] nem nyújtott be jelentkezési kérelmet.

17. Záró rendelkezések

45. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 2013. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell alkalmazni. A 2013. évi keresztféléves felvételi eljárásban és az azzal kapcsolatos megismételt eljárásban a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

(2)[229]

(3)[230]

(4)[231] A 47. § (5) bekezdése 2014. december 15-én lép hatályba.

(5)[232] A 6. § (2) bekezdés c) pontja, a 15. § (3) bekezdés d) pontja, a 15. § (5) bekezdése és a 18. § (1) bekezdés e) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.

(6)[233]

46. §[234]

47. §[235]

48. §[236]

49. §[237] Ahol e rendelet csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

49/A. §[238] Ahol e rendelet gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

50. §[239]

51. §[240]

52. §[241]

52. §[242]

53. §[243] E rendeletnek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel megállapított 2. melléklet 2. pont m) alpontját első alkalommal a 2020. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban kell alkalmazni.

54. §[244] E rendeletnek a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 197/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelettel megállapított 21. § (1) bekezdés d) pontját, valamint 22. § (2) és (3) bekezdését első alkalommal a 2020. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

55. §[245] E rendeletnek a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 261/2019. (XI. 14.) Korm. rendelettel megállapított 23. § (3) és (4) bekezdését első alkalommal a 2020. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

56. §[246] E rendeletnek a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramról, valamint a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram működéséhez szükséges egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 203/2020. (V. 14.) Korm. rendelettel megállapított 23. § (5) bekezdését és 41. § (1) bekezdését első alkalommal a 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell alkalmazni.

57. §[247]

58. §[248] (1) E rendeletnek az egyes felsőoktatási tárgyú és kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 3. § (3) bekezdés b) pontját, (4) bekezdés b) pontját, (5) bekezdését és (9) bekezdését, 5. § (1) bekezdését, 6. § (2) bekezdés a) és b) pontját, 7/A. § (2) bekezdését, 9. § (2), (3) és (4) bekezdését, 11. § (1) bekezdését, (2) bekezdés b) pontját, (3) bekezdését, 12. § (4) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 15/A. §-át, 15/B. §-át, 17. § (1) és (10) bekezdését, 17/A. § (3), (5) és (6) bekezdését, 18. § (3) és (4) bekezdését, 21. § (1) bekezdés a), d), k), g), h), j) és l)-q) pontját, 23. § (6) bekezdését, 24. § (1) bekezdés c) pontját, 27. § (2) bekezdését, 42. § (3) bekezdését, 1. melléklet III. pont 6. alpontját, 2. melléket 2. pont m) és p) alpontját és 3. mellékletét első alkalommal a 2021. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 1. melléklet III. pont 4a. alpontját és 2. melléklet 2. pont q) alpontját első alkalommal a 2022. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

59. §[249] E rendeletnek a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 129/2022. (IV. 5.) Korm. rendelettel megállapított 15/B. §-át és 20/A. §-át a 2023. év februárjában induló képzésekre történő jelentkezés során, a keresztféléves felvételi eljárásban kell első alkalommal alkalmazni.

60. §[250] (1) E rendeletnek az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.1.) megállapított 2. § (2) bekezdését, 8. § (1a) bekezdését, 9. § (6) bekezdését, 11. § (2) bekezdés e) pontját, 11. § (2a) bekezdés a) pontját, 12. § (7)-(7b) bekezdését, 16. § (3) és (5) bekezdését, 17. § (8a) és (9) bekezdését, 21. § (1) bekezdés d) pontját, g) pont ga) alpontját és n) pontját, 23. § (3) bekezdését, 24. § (1) bekezdés c) pontját, 31. § (2) bekezdését, 2. melléklet 1. pont e) és f) alpontját, 2. melléklet 2. pont r)-u) alpontját, valamint 3. mellékletét a 2022. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr.1.-gyel megállapított 1. melléklet III. pont 6. alpontját a 2023. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(3) E rendeletnek a Módr.1.-gyel megállapított 2. melléklet 2. pont v) alpontját a 2024. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(4) E rendeletnek a Módr.1.-gyel megállapított 15/A. § (4a) és (4b) bekezdését a 2026. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

61. §[251] E rendeletnek az egyes eljárási szabályok módosításáról szóló 2/2022. (I. 7.) Korm. rendelettel megállapított 2. melléklet 1. pont f) alpontját a 2022. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

62. §[252] (1) A (2) bekezdés kivételével e rendeletnek a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.2.) megállapított rendelkezéseit a 2024. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(2)[253] E rendeletnek a Módr.2.-vel megállapított 7/A. § (1) bekezdését, 8. § (2a) bekezdését, 9. § (1) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 15/A. § (4a) és (5) bekezdését, 23. § (1), (3), (4) bekezdését és 34. § (2) bekezdését a 2023. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(3) A 2023. évi általános felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmény az érettségi pont számításához az adott szakra megállapított emelt szintű érettségi vizsgatárgy helyett ugyanazon érettségi vizsgatárgy középszintű eredményét is elfogadhatja.

(4)[254] A 2023. évi általános felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmény minimumpontszámot határozhat meg, amely

a) a miniszter által az Nftv. 46. § (4) bekezdése alapján az egyes alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szakok esetében a 2022. évre meghatározott, a magyar állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges minimumpontszámot,

b) alapképzés és osztatlan mesterképzés esetében a 280 pontot,

c) felsőoktatási szakképzés esetében a 240 pontot,

d) mesterképzés esetében az 50 pontot

nem haladhatja meg.

63. §[255] E rendeletnek az egyes felsőoktatási tárgyú és kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 617/2022. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított 12. § (5) bekezdését, 13. § (3) bekezdését és 15/B. §-át a 2023. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

64. §[256] E rendeletnek az egyes felsőoktatási tárgyú és kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 617/2022. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított 15/A. §-át a 2024. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

65. §[257] E rendeletnek a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 648/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel módosított 5. § (1) és (2) bekezdését, 15/A. § (1) bekezdését, (2) bekezdés b) pont bb) alpontját, (7) bekezdését, 17. § (8) bekezdés b) pontját, 19. § (1a) bekezdését, 25. § (5) bekezdését és 34. § (2) bekezdését a 2024. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

66. §[258] E rendeletnek a felsőoktatási intézmények által kiállított okiratok külföldi felhasználásra történő közbenső felülhitelesítéséről és a felsőoktatást érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 406/2024. (XII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.3.) módosított 5. § (2) bekezdés a) pontját, 6. § (1) bekezdését, 9. § (1) bekezdés b) pontját, (2a) és (3) bekezdését, 10. § (3) bekezdését, 11. § (2) bekezdés g) pontját, 15/A. § (8) bekezdését, 16. § (6) bekezdését, 17. § (8a) bekezdését, 18. § (3) bekezdését, 22. § (1) bekezdését, 28. § (5) bekezdését, 34. § (6)-(8) bekezdését, valamint 4. mellékletét a 2025. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez[259]

2. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez[260]

3. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez[261]

4. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez[262]

A középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének felvételi érettségi pontokként figyelembe vehető pontjai