311/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet
az adóhatóságok tevékenységével összefüggő kormányrendeletek és a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 81. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 136. § a), c)-f) pontjában és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 268. § (1) bekezdés 1-9. és 12-16. pontjában, valamint (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
1. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAV Korm. rendelet) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § Felülellenőrzés, valamint felülellenőrzés során a tényállás tisztázása érdekében szükséges jogkövetési vizsgálat és az azt követő hatósági eljárás lefolytatására a Központi Irányítás jogosult."
2. § A NAV Korm. rendelet 5. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(A Központi Irányítás)
"l) ellátja az Uniós Vámkódex értelmében történő információcserét és információáramlást szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól szóló, 2017. november 14-i EU 2017/2089 Bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke, 14. cikk (3) bekezdése, 18-19. cikke, 20. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése, 21. cikk (3) bekezdése, 24. cikke, 27. cikke és a 28. cikke által meghatározott feladatokat;"
3. § A NAV Korm. rendelet 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az online pénztárgép forgalmazási engedély iránt az engedélyező hatósághoz benyújtott kérelemmel kapcsolatban a Központi Irányítás jár el szakhatóságként."
4. § A NAV Korm. rendelet 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha az eljárás meghatározott cselekmény végrehajtására irányul, az eljárást a cselekmény elvégzésének helye szerinti megyei igazgatóság folytatja le."
5. § A NAV Korm. rendelet 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el."
6. § A NAV Korm. rendelet 61. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
(A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik)
"p) a belföldön nem letelepedett személy jövedéki engedélyezési ügyében folytatott eljárás;"
7. § (1) A NAV Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kizárólag a KAVIG jár el az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében a regisztrációs adó, illetve az illetékügyek kivételével, ide nem értve a soron kívüli adómegállapítás során kiszabott, valamint az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik
az alábbi, az Áfa törvény alapján adó-visszatérítésre jogosult személyek, illetve szervek adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálása során]
"ae) a külföldi illetőségű, közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet belföldi beszerzései, továbbá a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeli adomány külföldi illetőségű kedvezményezettje belföldi beszerzései, igénybevett szolgáltatásai,"
(2) A NAV Korm. rendelet 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A KAVIG az állami adó- és vámhatóság vezetőjének utasítására, honvédelmi, bűnmegelőzési, bűnfelderítési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KAVIG folytatja le."
8. § A NAV Korm. rendelet 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A KAVIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására az eljárási cselekmény helye szerinti megyei, illetve fővárosi igazgatóságot is megkeresheti."
9. § A NAV Korm. rendelet 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Bűnügyi Főigazgatóság az ügyészségi utasítás elleni előterjesztést a bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok ellátásáért felelős szakmai helyettes útján nyújthatja be a felettes ügyészséghez."
10. § A NAV Korm. rendelet 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"83. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények vonatkozásában a Bűnügyi Főigazgatóság gyakorolja a nyomozó hatósági jogkört:
a) az egy milliárd forintot meghaladó értékre üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények esetében;
b) a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények esetében;
c) az a) és b) pontba nem tartozó olyan bűncselekmények esetében, amelyeket az elkövető személye vagy az elkövetés körülményei, illetve a bűncselekmény társadalomra veszélyességének kiemelkedő foka miatt a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója saját hatáskörben, vagy a bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok ellátásáért felelős szakmai helyettes javaslatára a Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe von, illetve utal."
11. § A NAV Korm. rendelet 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"85. § Ha az adott bűncselekmény vonatkozásában hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságtól a nyomozó hatósági jogkört a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója a 83. § c) pontja alapján a Bűnügyi Főigazgatóság vagy a 84. §-a alapján a bűnügyi igazgatóság hatáskörébe utalta vagy vonta, kizárólag a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatójának saját hatáskörben vagy a bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok ellátásáért felelős szakmai helyettes javaslata alapján meghozott döntés értelmében kerülhet sor az ügynek az arra eredetileg hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság részére történő visszaadására."
12. § (1) A NAV Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Bűnügyi Főigazgatóság)
"a) titkos információgyűjtést végez;
b) ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a fedett nyomozói tevékenységgel kapcsolatos feladatokat;
c) ellátja a NAV vámigazgatási, jövedéki igazgatási, fémkereskedelmi, szabálysértési és nyomozó hatósági jogkörében eljárva a NAV rendelkezése alá került dolgok kezelésével, valamint az elkobzott áruval kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;"
(2) A NAV Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Bűnügyi Főigazgatóság)
"g) a büntetőeljárással összefüggésben személyi védelemben részesíthető személyekről és a személyi védelem ellátásának szabályairól szóló 41/2018. (III. 13.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés d)-f) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti módon ellátja a NAV nyomozó szervei által elrendelt személyi védelmet;"
(3) A NAV Korm. rendelet 86. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A Bűnügyi Főigazgatóság)
"h) az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerről, az adatgyűjtés és -feldolgozás részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint bűnügyi statisztikai feladatokat lát el."
13. § A NAV Korm. rendelet 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bűnügyi igazgatóságok a 83-86. §-ban foglaltak figyelembevételével nyomozó hatósági jogkört gyakorolnak."
14. § (1) A NAV Korm. rendelet 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés figyelembevételével a Be. 34. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények esetében az előkészítő eljárás lefolytatására és a nyomozásra az a bűnügyi igazgatóság az illetékes, amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt elkövették."
(2) A NAV Korm. rendelet 88. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakcíme, ennek hiányában a tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bűnügyi igazgatóság jár el."
(3) A NAV Korm. rendelet 88. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója az előkészítő eljárás és a nyomozás lefolytatására azt a bűnügyi igazgatóságot is kijelölheti, amelynek eljárása a területén végzendő eljárási cselekmények száma miatt vagy a hatékonyabb bűnüldözés érdekében indokolt."
15. § A NAV Korm. rendelet 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"89. § Az előkészítő eljárást vagy a nyomozást folytató bűnügyi igazgatóság az illetékességi területén kívül eljárási cselekményt a Bűnügyi Főigazgatóság és az illetékes bűnügyi igazgatóság egyidejűleg történő, előzetes értesítése mellett végezhet. Halasztást nem tűrő esetben végzett eljárási cselekményről, illetve ha a tájékoztatás megtétele a szükséges eljárási cselekmény eredményességét, időszerűségét veszélyezteti, az értesítést utólag haladéktalanul meg kell tenni."
16. § A NAV Korm. rendelet 90. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Bevetési Igazgatóság)
"i) ellátja az eljárása során észlelt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását, halasztást nem tűrő esetben a lefoglalás foganatosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét;"
17. § A NAV Korm. rendelet 91. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A Szakértői Intézet)
"j) végzi a NAV szervek által beküldött, a kereskedelmi áruforgalomban érkező, tiltott, engedélyhez kötött ismeretlen vegyi anyag analitikai vizsgálatát, szerkezete megállapítását, amely alapján szakmai véleményt ad ki."
18. § A Korm. rendelet 98. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) Az 5. § l) pontja, a 14. § c) pontja és a 15. § (6) bekezdése az Uniós Vámkódex értelmében történő információcserét és információáramlást szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól szóló, 2017. november 14-i EU 2017/2089 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtását szolgálja."
19. § A NAV Korm. rendelet
a) 15. alcím címében a "Mulasztási bírsággal kapcsolatos" szövegrész helyébe a "Mulasztási bírsággal és eljárási bírsággal kapcsolatos" szöveg,
b) 27. § (1) bekezdésében és 80. § (1) bekezdésében a "mulasztási bírságot kiszabni," szövegrész helyébe a "mulasztási bírságot, eljárási bírságot kiszabni," szöveg,
c) 25. alcím címében a "bűnüldözési és nyomozóhatósági" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési és bűnüldözési" szöveg,
d) 82. § (1) bekezdésében az "a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese (a továbbiakban: NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár)" szövegrész helyébe az "a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese (a továbbiakban: bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok ellátásáért felelős szakmai helyettes)" szöveg,
e) 90. § (1) bekezdés m) pontjában a "Nemzetgazdasági Minisztériumnak" szövegrész helyébe a "Pénzügyminisztériumnak" szöveg,
f) 95. § (6) és (7) bekezdésében az "a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár" szövegrész helyébe az "a bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok ellátásáért felelős szakmai helyettes" szöveg
lép.
20. § Hatályát veszti a NAV Korm. rendelet 35. § (6) bekezdés a) pontja.
2. Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
21. § (1) Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) 5-7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"5. § (1) Az adózó az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen - elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően - adhat állandó meghatalmazást. Az ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kamarai jogtanácsos részére adott állandó meghatalmazást a meghatalmazottnak az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen - elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően - jóvá kell hagynia.
(2) Az állandó meghatalmazott - a hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazás vagy a meghatalmazást tartalmazó, legalább az adózó minősített elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus irat egyidejű csatolásával - az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon is bejelentheti képviseleti jogosultságát.
6. § Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett adózó az állandó meghatalmazottjának állami adó- és vámhatóság előtti képviseleti jogosultságát saját kezű aláírásával ellátott, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon papír alapon is bejelentheti az állami adó- és vámhatósághoz. Az adózó a bejelentéshez csatolja az eredeti állandó meghatalmazást.
7. § Az adózó az állandó meghatalmazás megtétele, továbbá az állandó meghatalmazott a képviseleti jogosultságának bejelentése során - az adózó, a meghatalmazott és az esetleges együttes jóváhagyó adóhatóság előtti azonosításához szükséges adatokon túlmenően - nyilatkozik arról, hogy
a) jogi személy és egyéb szervezet adózó meghatalmazó esetén az állandó meghatalmazott képviseleti jogosultsága az adóigazgatási eljárásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) mely jogcímén alapul,
b) az Air. 17. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben ténylegesen az adózó nevében eljáró természetes személy meghatalmazott mely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjeként, alkalmazottjaként, tagjaként jár el, megjelölve annak adószámát,
c) a képviseleti jogosultság határozott vagy határozatlan időre szól, határozott időtartam esetén az időtartam megjelölésével,
d) a képviseleti jogosultság mely adóügyek intézésére terjed ki,
e) amennyiben képviseleti jogosultsága nem önálló, akkor az általa bejelentett ügycsoportok tekintetében - ahol az értelmezhető - mely természetes személy jóváhagyása szükséges (a továbbiakban: együttes jóváhagyó), illetve
f) azonos ügycsoportban több ügyintézésre jogosult képviselő közül melyik tekintendő az iratok átvételére kijelölt képviselőnek."
(2) Az Adóig. vhr. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az állandó meghatalmazott az állandó meghatalmazást - elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően - előkészítheti az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen. Az előkészített állandó meghatalmazást az adózónak az elektronikus felületen - elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően - jóvá kell hagynia. Az így jóváhagyott jognyilatkozat az adózó által megtett jognyilatkozatnak minősül."
22. § Az Adóig. vhr. 12. és 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"12. § (1) Az adózó, illetve törvényes képviselője, valamint az állandó meghatalmazott számára a nyilvántartásba vett képviseleti jogosultság valamennyi adata lekérdezhető az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen.
(2) A rendelkezési nyilvántartáson keresztül lekérdezhető az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett, állandó meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultság.
13. § (1) Ha az első bejelentést követően a képviseleti jogosultságot érintő adatokban változás következett be, azt - az első bejelentésre irányadó szabályok szerint - a bejelentéskor meglévő valamennyi jogosultságra és érvényes adatra kiterjedően kell bejelenteni.
(2) Az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen elérhető lekérdezés szolgáltatás igénybevételére az állandó meghatalmazott és az együttes jóváhagyó is önállóan jogosult."
23. § Az Adóig. vhr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. § Az állandó meghatalmazott, illetve az adózó a bejelentett képviseleti jogosultság megszűnését vagy a rendelkezési nyilvántartásban, illetve az állami adó-és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen adott meghatalmazás visszavonását - az első bejelentésre vagy jognyilatkozatra irányadó szabályok szerint -haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásból való törlésről - abban az esetben is, ha hivatalból jár el - értesíti az adózót, valamint az állandó meghatalmazottat."
24. § Az Adóig. vhr. 2. alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:
"15/A. § Az önkormányzati adóhatóság az állandó meghatalmazáshoz az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló miniszteri rendelet szerint nyomtatványt vagy űrlapot rendszeresíthet."
25. § Az Adóig. vhr. I. Fejezete a következő 2/A. alcímmel egészül ki:
"2/A. A csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló kérelem
15/B. § (1) A csoportos társasági adóalany létrehozására és a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem tartalmazza:
a) a csoporttagok által kijelölt csoportképviselőt és a csoportképviselő képviselet vállalásáról szóló beleegyező nyilatkozatát, továbbá
b) csoporttagonként külön-külön:
ba) a csoporttag nevét, címét és adószámát,
bb) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 2/A. § (2)-(3) bekezdése szerinti feltételek fennállásának igazolását, ha az állami adó- és vámhatóság vagy a cégbíróság rendelkezésére álló adatok alapján az nem állapítható meg, és
bc) a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely alkalmas a Tao. tv. 5. § (11) bekezdésben meghatározott adatok alátámasztására és ellenőrzésére.
(2) A csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás, illetve a csoportos társasági adóalanyból való kilépés engedélyezésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a csoportos társasági adóalanyiságban részt vevő valamennyi többi tag közös, kifejezett és egybehangzó hozzájárulását a tag csatlakozásához, illetve kilépéséhez.
15/C. § Az állami adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását és a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozást engedélyező határozatában rendelkezik az alapító tagok és a csatlakozó tag(ok) által bevallott, még esedékessé nem vált adóelőlegek törléséről, valamint a törölt adóelőlegek megfizetésére - a csoportos társasági adóalany létrejötte vagy a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás napjától az adóévet követő hónap utolsó napjáig terjedő időszakra - a csoportos társasági adóalanyt kötelezi."
26. § Az Adóig. vhr. 16. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A helyi önkormányzat és intézménye, valamint a nemzetiségi önkormányzat és intézménye foglalkoztató adózó esetében az állami adó- és vámhatóság a Kincstár által átadott adatok alapján veszi nyilvántartásba az eljáró képviselő adatait és a képviseleti jogosultsága terjedelmét. E bekezdés alkalmazásában a képviseleti adatok és jogosultságok nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat a Kincstár - az állami adóhatósággal egyeztetett módon és időpontban - elektronikus formában átadja az állami adóhatóság részére. Az adatátadás tartalmazza a képviselőként eljáró személy nevét, adóazonosító jelét, képviseleti jogosultsága kezdő időpontját, terjedelmét, az általa képviselt adózó elnevezését, adószámát, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat. A képviseleti jogosultság a Kincstár általi illetmény-számfejtési feladatellátáshoz kapcsolódó valamennyi adóhatósági adatszolgáltatásra, tájékoztatásra, visszaigazolásra kiterjed."
27. § Az Adóig. vhr. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a természetes személynek a kifizetőtől, illetve a munkáltatótól származó bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó és a járulék. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi kedvezmény összegét. E rendelkezést kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A munkáltató, a kifizető és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely a természetes személynek - a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével - az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad."
28. § Az Adóig. vhr. 24. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát is."
29. § Az Adóig. vhr. I. Fejezete a következő 13/A. alcímmel egészül ki:
"13/A. Az ügygondnok
27/A. § (1) Az Air. alapján kirendelt ügygondnok - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az eljáró adóhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt természetes személyt nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
(2) Az ügygondnok kirendelése az általa képviselt személy cselekvőképességét nem érinti.
(3) Az ügygondnok működése során tevékenységéről félévenként, továbbá ha a kirendelés célja megvalósult vagy annak oka megszűnt, ezt követően 8 napon belül köteles az eljáró adóhatóságnak jelentést benyújtani.
(4) Az eljáró adóhatóság az ügygondnokot felmenti, ha a kirendelés céljának megvalósulását, vagy a kirendelés okának megszűnését követően előterjesztett jelentést elfogadja.
(5) Az ügygondnokot tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eljáró adóhatóság az ügygondnok felmentéséről rendelkező végzésében állapítja meg az ügygondnok munkateljesítményének figyelembevételével.
(6) Az ügygondnok munkadíja annak az adóhatósági eljárásnak az eljárási költsége, amelyben az ügygondnok kirendelésére sor került."
30. § Az Adóig. vhr. a következő I/A. Fejezettel egészül ki:
"I/A. FEJEZET
AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK, AZ IRATBETEKINTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ KÖLTSÉGTÉRÍTÉS, A KÖLTSÉGEK MEGFIZETÉSE, VALAMINT A KÖLTSÉGMENTESSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI
13/B. Az eljárási költség
27/B. § Az adóigazgatási eljárásban eljárási költség:
1. az eljárási illeték,
2. az igazgatási szolgáltatási díj,
3. az adózó megjelenésével kapcsolatos költség,
4. az adózó képviseletében eljáró személy megjelenésével kapcsolatos költség,
5. a tanú és a hatósági tanú költségtérítése,
6. a szakértői díj,
7. az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,
8. a fordítási költség,
9. a tolmácsolási költség,
10. az adózó, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség,
11. a végrehajtási költség,
12. az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,
13. a szemle, a zár alá vétel, valamint a szakértői eljárás jogszerű lefolytatásával összefüggésben felmerülő kártalanítás összege,
14. a tényállás tisztázásához szükséges, az eljáró hatóság által végzett műszeres (laboratóriumi vagy más speciális eszköz használatát igénylő) vizsgálat azon költsége, amelyet az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj nem tartalmaz,
15. az egyes hatósági intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költség,
16. egyéb, az eljárással összefüggésben felmerült pénzkiadás,
17. az ügygondnok munkadíja.
13/C. Az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés szabályai
27/C. § (1) Az eljárás iratainak oldalankénti másolatáért az illetékekről szóló törvény szerint az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért fizetendő eljárási illeték összegének megfelelő eljárási költséget kell fizetni.
(2) Az adóhatóság a másolatkészítés várható költségéről az iratbetekintést kérő személyt előzetesen tájékoztatja.
(3) Az adóhatóság a másolatot az (1) bekezdésben meghatározott költség megfizetését követően adja ki.
13/D. Az eljárási költségek megfizetésére vonatkozó szabályok
27/D. § (1) A 27/B. § 3-17. pontjában meghatározott eljárási költség megfizetése történhet
a) készpénzátutalási megbízás útján;
b) ha az adóhatóságnál erre lehetőség van
ba) a 45. § 2. pontja szerinti Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (a továbbiakban: EFER) keresztül,
bb) bankkártyával,
bc) házipénztárba készpénzzel.
(2) Ha az adózó az előírt eljárási költségnél - az eljárási illeték és az igazgatási szolgáltatási díj kivételével - többet fizetett meg, akkor a többletet az eljáró adóhatóság visszatéríti.
(3) Az adóhatóság a visszatérítést az adózó visszatérítésre vonatkozó kérelmének beérkezésétől vagy a többletbefizetés hivatalbóli észlelésétől számított tizenöt napon belül rendeli el, és az elrendelést követő öt napon belül intézkedik annak teljesítéséről.
13/E. A tárgyi és a személyes költségmentesség közös szabályai
27/E. § A költségmentesség nem terjed ki a jogellenes magatartással okozott költségek viselésére. Ez esetben az adóhatóság - a költségmentesség tényétől függetlenül - a költségek felmerülésekor dönt az eljárási költség viseléséről.
13/F. A személyes költségmentesség megállapításának szabályai
27/F. § (1) Az adóhatóság a természetes személy adózó kérelmére az e rendeletben foglaltak szerint engedélyezi az adózó teljes vagy részleges költségmentességét.
(2) A részleges költségmentesség az adózót valamely eljárási költségfajta vagy az eljárási költség meghatározott százalékának előlegezése vagy viselése alól mentesíti.
27/G. § (1) Teljes költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az adózó
a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és
b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
(2) Teljes költségmentesség engedélyezhető - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - annak az adózónak is, aki a kérelem benyújtásakor
a) aktív korúak ellátására jogosult, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, valamint, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevel vagy saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
b) pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott,
c) hajléktalan vagy
d) menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.
27/H. § Részleges költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az adózó
a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és
b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
27/I. § Különös méltánylást érdemlő esetben - különösen, ha az adózó és az általa eltartott személyek létfenntartása veszélyeztetett -
a) a teljes költségmentesség feltételeinek hiányában, de a részleges költségmentesség feltételeinek fennállása esetén teljes költségmentesség,
b) a részleges költségmentesség feltételeinek hiányában is részleges költségmentesség engedélyezhető.
27/J. § (1) A költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelem benyújtásakor igazolni kell az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyoni és jövedelmi helyzetének megítéléséhez szükséges körülményeket.
(2) Ha az adózó, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban és nem részesül nyugellátásban, valamint egyéb jövedelme sincs, a kérelemben erről a tényről nyilatkozni kell.
(3) Az adózó a kérelemben további olyan körülményeket tárhat fel, amelyek alapján az adóhatóság a 27/H. §-ban foglaltaknak megfelelően költségmentességben részesítheti.
27/K. § (1) Az eljárási költség előlegezése és viselése alóli költségmentesség a költségmentesség alapjául szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése esetén is engedélyezhető.
(2) A költségmentesség alapjául szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható vagy visszavonható.
27/L. § (1) Az adózó a költségmentesség alapjául szolgáló feltételek megváltozását a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül köteles az adóhatóságnak bejelenteni.
(2) Ha az adózó
a) a feltételek megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
b) a költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelemben valótlan adatokat szolgáltat,
az adóhatóság a költségmentességet engedélyező végzés módosításával vagy visszavonásával egyidejűleg dönt az eljárási költség előlegezéséről és viseléséről.
(3) Az adóhatóság az adózót a költségmentességet engedélyező végzésében tájékoztatja a bejelentés elmulasztásának és a valótlan adatszolgáltatásnak a (2) bekezdésben és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott jogkövetkezményeiről.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az adózó igazolási kérelmet terjeszthet elő, amelyben igazolhatja, hogy a valótlan adatok szolgáltatására önhibáján kívül eső okból került sor."
31. § (1) Az Adóig. vhr. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A nem természetes személy adózó:
a) az eljárási illeték,
b) az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj,
c) az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj,
d) az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-,
e) a közúti közlekedésről szóló törvény alapján az állami adó- és vámhatóság által kiszabott közigazgatási bírság, és
f) tételes elszámolású
fizetési kötelezettségét EFER-en keresztül POS terminál útján vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti."
(2) Az Adóig. vhr. 58. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A (4) bekezdés e)-f) pontja szerinti esetben az adózó fizetési kötelezettségét a határozat (iktató)számának megjelölésével teljesíti."
32. § Az Adóig. vhr. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az árverési vételár vagy vételárelőleg megfizetése POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesíthető. A végrehajtói letéti számlára történő befizetés POS terminál útján bankkártyával történő teljesítése során nem kell alkalmazni a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat."
33. § Az Adóig. vhr. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A megbízólevél tartalmazza:
a) az ellenőrzést végző adóhatóság, továbbá az Air. 87/A. § (2) és (5) bekezdése szerinti esetben az ellenőrzés lefolytatásában részt vevő külföldi adóhatóság megnevezését,
b) az ellenőrzés alá vont adózó nevét,
c) az ellenőrzés típusának megnevezését és
d) adóellenőrzés esetén az ellenőrzés alá vont adónemet és időszakot."
34. § Az Adóig. vhr. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"105. § Ha az eljárásban az adóhatóság megkeresése szükséges, a megkeresést az adóhatóság tizenöt napon belül teljesíti."
35. § Az Adóig. vhr. a következő 128. és 129. §-sal egészül ki:
"128. § Az adóhatóságok tevékenységével összefüggő kormányrendeletek és a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 311/2018. (XII. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) megállapított 13/A. alcímet, valamint I/A. Fejezetet a Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
129. § A 74. § (1) bekezdése a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i 2018/1541/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
36. § Az Adóig. vhr.
1. 2. alcím címében az "Az állami adó- és vámhatóság előtti" szövegrész helyébe az "Az adóhatóság előtti" szöveg,
2. 20. § (3) bekezdésében az "az 59. § szerint" szövegrész helyébe az "az 58. § szerint" szöveg,
3. 8. alcím címében az "Az egyenlegértesítő" szövegrész helyébe az "Az adószámla kivonat" szöveg,
4. 22. § (2) bekezdésében az "állami adó- és vámhatóság az" szövegrészek helyébe az "adóhatóság az" szöveg,
5. 24. § (4) bekezdésében az "Art. 260. § a)-f) pontjában" szövegrész helyébe az "Art. 260. § a)-g) pontjában" szöveg,
6. 45. § 1. pontjában az "az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (a továbbiakban: EFER) csatlakozott" szövegrész helyébe az "az EFER-hez csatlakozott" szöveg,
7. 58. § (2) bekezdésében az "útján történő" szövegrész helyébe az "útján vagy internetes felületen (VPOS) történő" szöveg,
8. 64. § (3) bekezdésében a "felületen bankkártyával (VPOS) bonyolított" szövegrész helyébe a "felületen (VPOS) bankkártyával bonyolított" szöveg, az "a természetes személy adózó" szövegrész helyébe az "az adózó" szöveg,
9. 65. § (2) bekezdésében a "vételárelőleg bankkártyával" szövegrész helyébe a "vételárelőleg POS terminál útján bankkártyával" szöveg,
10. 72. § 13. pontjában az "adó-, együttes adó- és jövedelemigazolás" szövegrész helyébe az "adó- és jövedelemigazolás" szöveg,
11. 86. § (9) bekezdésében az "elrendelését e törvény egyéb" szövegrész helyébe az "elrendelését az Air. vagy e rendelet egyéb" szöveg,
12. 100. § b) pont bb) alpontjában a "3 100 000 000" szövegrész helybe a "3 300 000 000" szöveg,
13. 101. § a) pontjában a "960 000 000" szövegrész helyébe az "1 030 000 000" szöveg,
14. 101. § b) pontjában a "212 000 000" szövegrész helyébe a "227 000 000" szöveg,
15. 110. § (1) bekezdésében a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szövegrész helyébe a "Pénzügyminisztérium" szöveg,
16. 112. § (5) bekezdésében az "a nemzetgazdasági miniszternek" szövegrész helyébe az "az adópolitikáért felelős miniszternek" szöveg
lép.
37. § Hatályát veszti az Adóig. vhr.
a) 4. §-a,
b) 9. §-ában a "megbízott" szövegrész,
c) 14. §-ában a ", megbízáson" és a " , megbízottat" szövegrész,
d) 19. § (1) bekezdés utolsó mondata,
h) 84. § (4) bekezdésében az ", amelyre az adózó tizenöt napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolnia kell az abban foglaltak bizonyításához szükséges iratokat" szövegrész,
j) 50. alcíme.
3. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosítása
38. § A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 12. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A (2) bekezdés szerinti összes költségnek a pénzforgalmi szolgáltató által a szolgáltató részére felszámított része tranzakciónként legalább 12 forint, de nem lehet több mint a kártya elfogadásáról szóló szerződés alapján bonyolított forgalom 3,6%-a.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottak szerint a szolgáltató részére felszámított költségrész
a) 50%-ának megfelelő összeget a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártyával összefüggésben közvetlenül felmerülő működési költségeire és marketingköltségeire fordítja;
b) 50%-ának megfelelő összeget a pénzforgalmi szolgáltató a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (nyilvántartási szám: 20-01-0001187, székhely: 8380 Hévíz, Jókai Mór utca 3.) részére ajánlja fel."
39. § A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány a (4) bekezdés b) pont szerinti összeget a Széchenyi Pihenő Kártyával, illetve azzal összefüggő tevékenység költségeire fordítja."
40. § A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet
1. 2. § (1) bekezdésében az "(a továbbiakban: SZJA törvény) 71. § (1) bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdése" szöveg,
2. 2. § (2) bekezdésében az "Az SZJA törvény 71. § (6) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az Szja tv. 71. § (5) bekezdés" szöveg,
3. 3. § (2) bekezdésében az "az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontja" szövegrész helyébe az "az Szja tv. 71. (1) bekezdés a)-c) pontja" szöveg,
4. 5. § (1) bekezdés a) pontjában az "az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja" szövegrész helyébe az "az Szja tv. 71. (1) bekezdés a) pontja" szöveg,
5. 5. § (1) bekezdés b) pontjában az "az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja" szövegrész helyébe az "az Szja tv. 71. (1) bekezdés b) pontja" szöveg,
6. 5. § (1) bekezdés c) pontjában az "az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja" szövegrész helyébe az "az Szja tv. 71. (1) bekezdés c) pontja" szöveg
lép.
4. Záró rendelkezések
41. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2019. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 21. § (2) bekezdése 2019. február 1-jén lép hatályba.
42. § (1) A 2. §az Uniós Vámkódex értelmében történő információcserét és információáramlást szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól szóló, 2017. november 14-i EU 2017/2089 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.
(2) A 33. § a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i 2018/1541/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök