76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet

a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól

Veszélyhelyzeti normák

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozó és az élettárs;

2. pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénzforgalmi szolgáltató;

3. szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló természetes személy, jogi személy vagy egyéb gazdálkodó szervezet, amely az e rendeletben meghatározott szolgáltatásokat ténylegesen nyújtja, ide nem értve a szolgáltatás közvetítőjét;

4. TEÁOR'08: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2.-nek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott magyar nyelvű változata, megfelelője;

5. telefonos felhatalmazó központ: a pénzforgalmi szolgáltató vagy megbízottja, vállalkozója által működtetett telefonos ügyfélszolgálat, amely a szolgáltató és a munkavállaló azonosítását követően, az általa telefonon megadott azonosítási adatok ellenőrzése alapján igazolja, hogy a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számláján rendelkezésre áll a szolgáltatás - szolgáltató által közölt - ellenértékének megfelelő pénzeszköz, és azt az ellenérték összege erejéig a munkavállaló vagy a társkártyabirtokos által adott fizetési megbízás alapján teljesíteni tudja.

2. A Széchenyi Pihenő Kártya működési rendje

2. § (1)[6] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdése szerinti munkáltatói juttatást (a továbbiakban: Széchenyi Pihenő Kártya juttatás) a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval kötött, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló keretszerződés alapján nyitott és vezetett, olyan korlátozott rendeltetésű fizetési számlán írja jóvá, amelyen lévő pénzeszközök kizárólag az e rendeletben meghatározott célokra használhatók fel. A korlátozott fizetési számlának csak egy természetes személy lehet a tulajdonosa.

(2) Az Szja tv. 71. § (5) bekezdés d) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak műanyag formájú olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely[7]

a) a kártyabirtokos számára kizárólag az (1) bekezdés szerinti, korlátozott rendeltetésű fizetési számlán jóváírt Széchenyi Pihenő Kártya juttatások terhére tesz lehetővé fizetési megbízások megtételét,

b) elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül is alkalmas a fizetési megbízások megtételére.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozott rendeltetésű fizetési számlán kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként utalt pénzeszközök írhatók jóvá.

(2)[8]

(3) Széchenyi Pihenő Kártya juttatást a munkavállaló számára egy időben több munkáltató is juttathat.

4. § (1) Széchenyi Pihenő Kártyát a munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet (a továbbiakban: társkártya). Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló nyilatkozattal igazolja a pénzforgalmi szolgáltató számára.

(2) A társkártyával rendelkező közeli hozzátartozót a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként utalt pénzeszköz felett.

5. § (1)[9] A szolgáltató - a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés elfogadás esetén - kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás felhasználásnak jogszerűen megfelelő és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást - ide nem értve a szolgáltatás közvetítését - nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére:

1. szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR'08 55.10., 55.20., 55.30.),

2. belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR'08 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),

3. a szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás,

4. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR'08 96.04),

5. éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR'08 56.10.),

6. egyéb vendéglátás (TEÁOR'08 56.29.),

7. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR'08 86.90-ből a fizioterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás és az egyéb, máshová nem sorolt humán-egészségügyi ellátás),

8. előadó-művészet (TEÁOR'08 90.01.),

9. múzeumi tevékenység (TEÁOR'08 91.02.),

10. növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR'08 91.04.),

11. vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR'08 93.21.),

12. testedzési szolgáltatás (TEÁOR'08 93.13.),

13. egyéb sporttevékenység (TEÁOR'08 93.19-ből a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, a sporthorgászat és a sportesemények, a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja),

14. belvízi személyszállítás (TEÁOR'08 50.30.),

15. egyéb foglalás (TEÁOR'08 79.90-ből az idegenvezetés),

16. sportlétesítmény működtetése (TEÁOR'08 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),

17. sportegyesületi tevékenység (TEÁOR'08 93.12.),

18. sport, szabadidős képzés (TEÁOR'08 85.51.),

19. szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR'08 77.21.),

20. helyközi vasúti személyszállítás (TEÁOR'08 49.10-ből kizárólag a keskenynyomközű vasúton történő személyszállítás),

21. máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR'08 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajókikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése).

(2) A szolgáltató a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló, Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként utalt pénzeszközt készpénzre vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközre nem válthatja át.

6. § (1) A Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, a pénzforgalmi szolgáltató által kialakított központi internetes felületen, a szolgáltató által kialakított saját internetes felületen keresztül vagy a pénzforgalmi szolgáltatónál működő telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján történhet.

(2) A Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett, a telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján történő fizetésre a szolgáltatónak és a munkavállalónak - társkártya esetében a munkavállaló közeli hozzátartozójának - a pénzforgalmi szolgáltató által kezelt személyazonosító adatai vagy a pénzforgalmi szolgáltató által adott egyedi azonosító alapján történő, a visszaélések elkerülését biztosító módon történő azonosítását követően kerülhet sor.

7. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató úgy alakítja ki a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadásának rendszerét, hogy az mind a saját, mind a más által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálon keresztül elfogadható legyen.

(2) Más által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálok használatáért a működtető a pénzforgalmi szolgáltató részére díjat számolhat fel, amely a pénzforgalmi szolgáltató és a működtető megállapodásától függ, ennek mértéke azonban nem haladhatja meg a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetési művelet összegének 0,3%-át.

8. § (1)[10] A pénzforgalmi szolgáltató lehetővé teszi a munkavállaló részére a korlátozott rendeltetésű fizetési számlája forgalmának és egyenlegének internetes lekérdezését, egyedi tranzakciókénti és forgalmi időszaki bontásban, valamint a korlátozott rendeltetésű fizetési számlája egyenlegének telefonon történő lekérdezhetőségét.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató minden alkalommal értesítést küld a munkavállaló részére, amikor a munkáltatótól Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számláján pénzeszközt írnak jóvá.

9. § (1) A munkavállaló halála esetén a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlája feletti rendelkezés, illetve a számlához való hozzáférés lehetőségét a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkező hagyatékátadó végzés, öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedéséig (a továbbiakban: jogerős határozat) felfüggeszti, ha a munkavállaló után hagyatéki eljárás indult. Ez esetben a 12. § (5) bekezdésében meghatározott időt nem kell figyelembe venni.

(2)[11] A munkavállaló halála esetén a pénzforgalmi szolgáltató a jogerős határozatban igazolt jogosultak részére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a számla szerinti egyenleg összegét a jogosultak választása szerint készpénzben kifizeti vagy a jogosultak által meghatározott fizetési számlára átutalja, legkésőbb a jogerős határozatnak a pénzforgalmi szolgáltató részére történő bemutatásától számított 15 munkanapon belül.

(3)[12] Ha az igazolt jogosult a 2. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozott rendeltetésű fizetési számla tulajdonosa, akkor a (2) bekezdés szerint a részére kifizetendő összeget a korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára - a jogerős határozat pénzforgalmi szolgáltató részére való bemutatásával egyidejűleg - történő átutalással kell teljesíteni.

(4) E § alkalmazásában a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkező hagyatékátadó végzéssel egy tekintet alá esik az öröklési bizonyítvány és az Európai öröklési bizonyítvány.

10. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a korlátozott rendeltetésű fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést felmondhatja, és a Széchenyi Pihenő Kártyát, valamint a társkártyát visszavonhatja, ha a korlátozott rendeltetésű fizetési számlán 24 hónapon keresztül folyamatosan nincs pénzeszköz. A szerződés felmondásáról, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya és a társkártya visszavonásáról a pénzforgalmi szolgáltató előzetesen, a visszavonást és a felmondást megelőzően legalább 2 hónappal köteles tájékoztatni az érintettet.

(2) A Széchenyi Pihenő Kártya és a társkártya lejárati ideje minimum 3 év. A 24 hónapnál rövidebb időközönként biztosított Széchenyi Pihenő Kártya juttatás esetén a pénzforgalmi szolgáltató lejáratkor új Széchenyi Pihenő Kártyát, illetve társkártyát biztosít.

11. § A turizmusért felelős miniszter a Széchenyi Pihenő Kártya rendszerének céljai elérése érdekében elősegíti a pénzforgalmi szolgáltató és a szolgáltatók együttműködését, továbbá részt vesz a Széchenyi Pihenő Kártya működésével, felhasználásával kapcsolatos ismeretek terjesztésében, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya népszerűsítésében.

3. A Széchenyi Pihenő Kártyához kapcsolódó díjak és jutalékok

12. § (1) A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával, használatával és a Széchenyi Pihenő Kártya juttatások igénybevételével kapcsolatban, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya visszavonásával és a korlátozott rendeltetésű fizetési számlaszerződés megszüntetésével összefüggésben - az elveszett, ellopott vagy megrongálódott Széchenyi Pihenő Kártyák pótlásától eltekintve, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a munkavállalónak díjat, egyéb fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató semmilyen jogcímen nem állapíthat meg.

(2) A Széchenyi Pihenő Kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadásáról szóló szerződésben foglaltak szerint a pénzforgalmi szolgáltató, illetve a szolgáltató viseli.

(3)[13] A (2) bekezdés szerinti összes költségnek a pénzforgalmi szolgáltató által a szolgáltató részére felszámított része tranzakciónként legalább 12 forint, de nem lehet több mint a kártya elfogadásáról szóló szerződés alapján bonyolított forgalom 3,6%-a.

(4)[14] A (3) bekezdésben meghatározottak szerint a szolgáltató részére felszámított költségrész

a) 50%-ának megfelelő összeget a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártyával összefüggésben közvetlenül felmerülő működési költségeire és marketingköltségeire fordítja;

b) 50%-ának megfelelő összeget a pénzforgalmi szolgáltató a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (nyilvántartási szám: 20-01-0001187, székhely: 8380 Hévíz, Jókai Mór utca 3.) részére ajánlja fel.

(4a)[15] A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány a (4) bekezdés b) pont szerinti összeget a Széchenyi Pihenő Kártyával, illetve azzal összefüggő tevékenység költségeire fordítja.

(5)[16] A pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval szemben jogosult a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártyával közvetlenül összefüggő működési költségeire és marketingköltségeire fordít. A felszámított havi díj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3%-a, de legalább 100 forint lehet. 100 forintnál alacsonyabb összegű fel nem használt pénzösszeg esetén a díj összege megegyezik a fel nem használt összeggel.

(6) A Széchenyi Pihenő Kártyával történő fizetésnél az elszámolás során a legrégebben jóváírt pénzösszeg terhére kell a felhasznált összeget elszámolni. A fel nem használt egyenleg és az arra felszámított havi díj megállapítása során is így kell eljárni.

(7)[17] A pénzforgalmi szolgáltató az (5) bekezdés szerinti időpont előtt legalább 2 hónappal tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy az (5) bekezdés szerinti időponttól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló adatok alapján a fel nem használt pénzeszköz pontos összegét. A tájékoztatót a pénzforgalmi szolgáltató a kártyabirtokos részére a keretszerződésben rögzített módon átadja, vagy rendelkezésre bocsátja oly módon, hogy az ügyfél az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse.

(8) A pénzforgalmi szolgáltató a (4) és (7) bekezdésben meghatározott költségeit számviteli rendszerében elkülönítetten tartja nyilván.

13. § (1) A társkártya előállítási és kézbesítési költségeit a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóra háríthatja. A munkavállalóra hárított költség nem haladhatja meg társkártyánként az 1500 forintot.

(2) A társkártya használatával és a Széchenyi Pihenő Kártya juttatások igénybevételével, valamint a társkártya visszavonásával kapcsolatban - a társkártya előállítási, kézbesítési költségeitől és az elveszett, ellopott vagy megrongálódott társkártyák pótlásától eltekintve, továbbá a 12. § (5) bekezdésében meghatározott esetkör kivételével - a munkavállalónak díjat, egyéb költséget a pénzforgalmi szolgáltató semmilyen jogcímen nem számíthat fel.

14. §[18] Az elveszett, ellopott vagy megrongálódott Széchenyi Pihenő Kártyák pótlása esetén a pénzforgalmi szolgáltató a kártya-előállítás és -kézbesítés költségét a munkavállalóra háríthatja. Ennek mértéke nem haladhatja meg Széchenyi Pihenő Kártyánként az 1800 forintot.

15. §[19] (1) Ezen alcím szerinti maximális költségek, összegek mértéke az áthárítható általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(2)[20] A 13. § (1) bekezdése és a 14. § szerinti költség összegét a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára terhelheti, amennyiben a költség összegének fedezete rendelkezésre áll.

4. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának feltételei

16. § Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására kizárólag pénzforgalmi szolgáltató jogosult.

17. § A pénzforgalmi szolgáltató - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) számára teljesítendő rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatáson kívül - minden negyedévet követő hónap 10. napjáig az MNB-nek elektronikus formában megküldi az előző negyedévre vonatkozóan - havi bontásban összesítve - az alábbi adatokat:

a) a Széchenyi Pihenő Kártyára és társkártyára vonatkozó, megkötött szerződések darabszáma,

b)[21] a fizetési megbízások értéke összesen (ezer forintban meghatározva).

18. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a kártyakibocsátási tevékenységet a megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntetheti meg.

(2) A kártyakibocsátási tevékenység megszüntetésének - ideértve a pénzforgalmi szolgáltató végelszámolással történő, jogutód nélküli megszűnésének elhatározását - feltétele, hogy a pénzforgalmi szolgáltató egy másik pénzforgalmi szolgáltatóval a kártyakibocsátási tevékenységgel összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződést köt, valamint e másik pénzforgalmi szolgáltató vállalja a kártyakibocsátási tevékenységét megszüntető pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyák további működtetését.

(3) A (2) bekezdésben előírt feltétel hiányában a tevékenység nem szüntethető meg.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott, a jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződés esetén a korábbi pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségei a jogosultak hozzájárulása hiányában is, valamint jogai, követelései az új pénzforgalmi szolgáltatóra szállnak át, továbbá az új pénzforgalmi szolgáltató a kártyakibocsátásról, valamint a kártyaelfogadásról szóló szerződésekben a korábbi pénzforgalmi szolgáltató jogutódja.

19. § Az e rendeletben foglalt, a pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó előírások megtartásának felügyeleti ellenőrzése a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljáró MNB feladat- és hatáskörébe tartozik.

5. Záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

21. § (1)[22] A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet - e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései - alapján Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására jogosult intézmény e tevékenységét 2019. január 5-ig fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedély nélkül az e rendelet hatálybalépése előtti napon hatályos rendelkezéseknek megfelelően végezheti azzal, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásokat - ha azok nem kerülnek a munkavállalóval kötött keretszerződés alapján a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára átvezetésre - felhasználásukig, de legkésőbb a juttatás évét követő második naptári év május 31-éig elektronikusutalvány-nyilvántartásban tartja nyilván.

(2)[23] Ha az - e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések alapján Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására jogosult - intézmény engedélyt kapott fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, az engedély megadását követő 30 napon belül köteles az elektronikusutalvány-nyilvántartásban szereplő valamennyi munkavállaló részére a Széchenyi Pihenő Kártya igénylőlapja szerinti értesítési címre küldött tértivevényes levéllel, átvételi elismervénnyel vagy a munkavállaló részére elektronikus úton, igazolható módon ajánlatot tenni a 2. § (1) bekezdése szerinti korlátozott rendeltetésű fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződés megkötésére.

(3) Ha az - e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések alapján Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására jogosult - intézmény az e rendelet hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására jogosult másik intézménnyel a kártyakibocsátási tevékenységgel összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződést köt, a (2) bekezdés szerinti ajánlatot az átvevő pénzforgalmi szolgáltató köteles megtenni.

(4)[24] A pénzforgalmi szolgáltató által a (2) vagy a (3) bekezdés szerint megküldött ajánlat a munkavállaló részéről elfogadottnak tekintendő, ha annak kézbesítése, illetve az átvételi elismervény aláírása napját követő 15 napon belül igazolható módon írásban nem nyilatkozik arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés megkötésére irányuló ajánlatot nem fogadja el.

(5)[25] Ha az ajánlat a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a munkavállaló által elfogadottnak tekintendő, a pénzforgalmi szolgáltató legkésőbb 2019. január 5-ig az elektronikusutalvány-nyilvántartásban szereplő Széchenyi Pihenő Kártya juttatás összegét oly módon vezeti át a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára, hogy a nyilvántartás megszüntetésével egyidejűleg a nyilvántartásban szereplő összegnek megfelelő pénzeszközt ír jóvá a fizetési számlán alszámlánként.

(6)[26] Ha az ajánlat a (4) bekezdésben meghatározottak szerinti munkavállaló általi elfogadása az (5) bekezdésben az átvezetésre rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő időpontban történik, a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás összegének (5) bekezdés szerinti átvezetését az elfogadást követő 15 napon belül teljesíti.

22. §[27] 2023. január 8-ig az Szja tv. 71. § (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásként az egyes alszámlákra utalt Széchenyi Pihenő Kártya juttatást a szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadói szerződésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti eredeti alszámlánál meghatározott tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás ellenértékének megfizetésére egy másik alszámlán lévő egyenleget is elfogadhatja, valamint a kártyabirtokos az egyes alszámlákon lévő pénzeszközt a 3. § (2) bekezdésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás ellenértékének megfizetésére is - ide nem értve a szolgáltatás közvetítését - felhasználhatja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök