167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet

a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés z), zs) és u) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a 20. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"(Az Lt. 50/B. és 51. §-ához)

21. § (1) Az akadálykorlátozási felületek kijelölésére és az akadályok jelölésére vonatkozó rendelkezések a nyilvános repülőterek esetén és azon polgári célú nem nyilvános repülőterek esetén alkalmazandóak, amelyeken műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat tettek közzé (a továbbiakban a 21-21/H. § vonatkozásában együtt: repülőtér).

(2) A repülőtér üzembentartója az akadálykorlátozási felület elemeit és méreteit a futópálya megközelítési típusa alapján határozza meg a (3)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően. Ha a futópálya mindkét irányában végrehajtanak fel- és leszállási műveleteket, akkor a repülőtér üzembentartója az adott futópálya küszöbhöz tartozó akadálykorlátozási felületek közül a szigorúbb követelményeknek megfelelő felületet jelöli ki.

(3) Nem-műszeres, nem-precíziós és I. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya esetében az akadálykorlátozási felületek a következők:

a) kúpos felület,

b) belső vízszintes felület,

c) megközelítési felület és

d) átmeneti felületek.

(4) II. és III. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya esetében az akadálykorlátozási felületek a következők:

a) kúpos felület,

b) belső vízszintes felület,

c) megközelítési felület és belső megközelítési felület,

d) átmeneti felületek,

e) belső átmeneti felületek és

f) megszakított megközelítési felület.

(5) Amennyiben a futópályát felszállásra is használják, a felszállási emelkedési felületet is ki kell jelölni akadálykorlátozási felületként.

(6) Ha futópályához kapcsolódóan látás utáni megközelítési siklópálya jelző rendszer kerül telepítésre, akkor a repülőtér üzembentartója a futópálya küszöb előtt akadályvédelmi felületet jelöl ki.

(7) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott felületek, valamint a (6) bekezdésben meghatározott akadályvédelmi felület méreteinek és egyéb paramétereinek a leírását és az azt ábrázoló ábrákat a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé."

2. § Az R. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá az R. a következő 21/B-21/H. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) Az Lt. 51. § (3) bekezdés a) pontja szerinti további területet a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A polgári részadatbázisok létrehozásával, kezelésével, az adatok tárolásával, a változások vezetésével, valamint az adatok szolgáltatásával kapcsolatos feladatok ellátására a Kormány a HM ZRÍNYI Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: adatbázis-kezelő) jelöli ki.

(3) Az adatbázis-kezelőnek az alábbi dokumentumokat és munkarészeket kell előállítania valamennyi részadatbázis esetén:

a) műszaki leírás,

b) digitális fénykép a mesterséges objektumról.

(4) Akadály részadatbázis esetén a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok és munkarészek mellett az adatbázis-kezelőnek a légiközlekedési hatóság által meghatározott és honlapján közzétett terep és az akadály adattermék specifikációt is elő kell állítania.

(5) Az Lt. 51. § (3) bekezdés c)-d) és g) pontjában meghatározott polgári részadatbázisokban szereplő adatok előállítását, az Lt. 51. § (4) bekezdése alapján felhasználásra kerülő adatok feldolgozását, valamint az adatok karbantartását az adatbázis-kezelő végzi.

(6) A repülőterekre vonatkozó adatok előállításáról, valamint az adatokban történő változások esetén a módosított adatok előállításáról és az adatbázis-kezelő részére ellenszolgáltatás nélkül történő átadásáról a repülőtér üzembentartója gondoskodik.

(7) Az adatbázis-kezelő a (6) bekezdés szerint megkapott adatokat ellenőrzés után építi be az adatbázisba. Az ellenőrzés a szolgáltatott adatok legalább 30%-ára kiterjed. Az így feltárt hibák javításáról a repülőtér üzembentartója gondoskodik.

21/B. § (1) A rendelkezésre álló terep és akadály adatkészletek jegyzékét a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak (a továbbiakban: AIS) terep adattermék, valamint akadály adattermék specifikáció formájában elektronikusan teszi közzé.

(2) Valamennyi terep adattermék specifikációnak tartalmaznia kell egy áttekintő részt, a részletes leírás érvényességi tartományát, az adattermék azonosítását, az adatok összetételét és szerkezetét, a vonatkoztatási rendszert, az adat minőségét, az adat rögzítését, az adatok karbantartását, az adat ábrázolását, az adattermék továbbítását, kiegészítő információkat és a metaadatokat.

(3) A terep adattermék vagy akadály adattermék specifikáció áttekintő részének tartalmaznia kell a termék informális leírását, valamint általános információkat az adattermékről. A nem homogén adatok adatkészlete számára az AIS meghatározza a részletes leírás érvényességi tartományát. A terep, valamint az akadály adattermékre vonatkozó azonosító információknak tartalmazniuk kell a termék elnevezését, a tartalom egy tömör, leíró összegzését, a rendeltetését, a légiközlekedési hatóság honlapján közzétett követelmények szerinti térbeli felbontóképességét, ha az rendelkezésre áll, az adattermék által lefedett földrajzi területet és kiegészítő adatokat.

(4) A terep és akadály adatkészletek információtartalmát alkalmazási séma és egy tereptárgy jellegzetesség jegyzék (a továbbiakban: jellegzetességjegyzék) formájában kell meghatározni. Az alkalmazási sémának biztosítania kell az adatszerkezet formai leírását és az adatkészlet tartalmát. A jellegzetességjegyzéknek biztosítania kell valamennyi jellegzetességtípus szemantikáját az attribútumaival együtt, az attribútum-értéktartományokat, a jellegzetességtípusok és műveletek közötti kapcsolat típusait, az átöröklési viszonyokat és a kötöttségeket. A felszínborítást egy jellegzetesség egy altípusának kell tekinteni, és azt azonos attribútumokkal rendelkező jellegzetességek egy gyűjteményéből kell származtatni. Mind a terep, mind az akadály adattermék specifikáció egyértelműen meg kell, hogy határozza az általa tartalmazott felszínborítást vagy ábrázolást, és biztosítania kell a részletes leírást.

(5) A terep és az akadály adattermék specifikációnak tartalmaznia kell az adattermékben alkalmazott vonatkoztatási rendszert azonosító információkat, valamint a térbeli és az időbeli referenciarendszert. Mind a terep, mind az akadály adattermék specifikációnak tartalmaznia kell az adatminőségi követelményeket, valamint egy nyilatkozatot a minőségi követelményeknek való megfelelés szintjéről és az adatminőségi intézkedésekről. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az összes adatminőségi elemet és alelemet vagy azt, hogy az adott adatminőségi elem vagy alelem nem alkalmazható.

(6) Az adatkészletben szereplő repülőterek földrajzi koordinátákkal jelölt akadályaival kapcsolatos akadály adattermék leírásának tartalmaznia kell

a) az adatgyűjtési területként kijelölt 2a számú, 2b számú, 2c számú és 2d számú Terület leírását,

b) a felszállási terület leírását és

c) az akadálykorlátozási felületek leírását.

21/C. § (1) A repülőtér térképészeti adatait a repülőtér üzembentartója elektronikus úton elérhető repülőtéri térképészeti adatbázisba rendezi.

(2) A repülőtér térképészeti adatai közül azokat az adatokat, amelyek szerepelnek Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának az adatgyűjtési területként kijelölt 3-as számú Területre vonatkozó részadatbázisában, a repülőtér üzembentartója Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisában szereplő adatokkal azonos minőségben a repülőtéri térképészeti adatbázisban rögzíti.

(3) Az adatgyűjtési területként kijelölt 3-as számú Terület Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisában megjelenő elektronikus terep és akadály adatait és a repülőtér térképészeti adatait a repülőtér üzembentartója azonos módszerrel állítja elő, és egységes térinformatikai rendszerben kezeli.

(4) A repülőtéri térképészeti adattermékek esetében a földrajzi információkra vonatkozó ISO 19100 szabványsorozat vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás alkalmazandó.

(5) A repülőtéri térképészeti adattermékeket a repülőtér üzembentartója az ISO 19131 szabványban meghatározottak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint írja le. A leírásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) repülőtéri térképészeti adattermék áttekintés,

b) a leírás tárgya,

c) az adattermék azonosítója,

d) az adattermék adattartalma és felépítése,

e) vonatkoztatási rendszerek,

f) adatminőség,

g) adatrögzítés,

h) adatkarbantartás,

i) adatok ábrázolása,

j) az adattermék szétosztása,

k) kiegészítő tájékoztatások,

l) metaadatok.

(6) A repülőtéri térképészeti adatkészlet tartalmát és felépítését a repülőtér üzembentartója az alkalmazási séma szabályairól szóló ISO 19109 szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő alkalmazási séma és a térbeli objektumok katalogizálásának szabályairól szóló ISO 19110 szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő, a repülőtéri objektumok geometriáját leíró objektum katalógus formájában adja meg.

(7) A repülőtéri térképészeti metaadatok megfelelnek az ISO 19115 szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak.

21/D. § (1) Nem létesíthető olyan építmény - beleértve a meglévő építmények bővítését is -, amely a repülőtér akadálykorlátozási felületei vagy akadályvédelmi felülete fölé nyúlik, kivéve, ha egy már meglévő, nem mozdítható tereptárgy (a továbbiakban: árnyékoló tereptárgy) léte miatt az új építmény nem okoz repülésbiztonsági kockázatot, és a (2) bekezdés szerint árnyékoltnak tekinthető.

(2) Egy új építmény akkor tekinthető árnyékoltnak, ha az árnyékoló tereptárgytól legfeljebb 150 m távolságra található és

a) a repülőtér felőli oldalon egy olyan kúpfelület alatt helyezkedik el, amelynek csúcsa az árnyékoló tereptárgy legmagasabb pontja, palástjának lejtése pedig 10% a kúp csúcsából indított vízszintes felülethez képest, és

b) a repülőtérrel ellentétes oldali legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága az árnyékoló tereptárgy legmagasabb pontjának tengerszint feletti magasságánál kisebb.

(3) Légvezeték nem árnyékol légiközlekedési akadályt.

(4) Abban az esetben, ha az új építmény a megközelítési felület vagy a felszállási emelkedési felület fölé nyúlna, nem minősül árnyékoltnak.

(5) Ha egyetlen tereptárgy legmagasabb pontja sem éri el a 2%-os lejtéssel emelkedő felszállási emelkedési felületet, az építmény tervezője az új építményt úgy tervezi meg, hogy az biztosítsa a meglévő akadálymentes felület megőrzését vagy egy 1,6%-os lejtésű felület kialakítását.

(6) Nem helyezhető el olyan rögzített tereptárgy, amely a belső megközelítési felület, a belső átmeneti felület vagy a megszakított megközelítési felület fölé nyúlik, kivéve az olyan törhető tereptárgyakat, amelyek funkciójuk miatt e felületek alá eső területen helyezendőek el. Mozgó légiközlekedési akadályok szintén nem lehetnek e felületek felett akkor, amikor a futópályát leszállás céljából használják.

(7) Az olyan rögzített tereptárgy, amely funkciója miatt a belső átmeneti felület vagy belső vízszintes felület alá eső területen helyezendő el, a (6) bekezdés rendelkezéseinek betartásával az átmeneti felület fölé nyúlhat.

(8) Azokat a tereptárgyakat, amelyek nem nyúlnak a megközelítési felület fölé, de hátrányosan hatnak a léginavigációs földi berendezések optimális elhelyezésére vagy teljesítményére, az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett eltávolítja. Ha a tereptárgy jellege vagy funkciója miatt nem távolítható el, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett az e rendelet szerinti akadályjelöléssel látja el.

(9) Azokat a tereptárgyakat, amelyek a belső vízszintes felület és a kúpos felület határain belül találhatóak, és veszélyeztethetik a légijárműveket a mozgási területen vagy a levegőben, az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett eltávolítja. Ha a tereptárgy jellege vagy funkciója miatt nem távolítható el, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett az e rendelet szerinti akadályjelöléssel látja el.

21/E. § (1) Ha egy meglévő, az akadályvédelmi felület fölé nyúló tereptárgy veszélyeztetheti a légijárművek biztonságos üzemelését, az illetékes repülőtér üzembentartója végrehajtja a látás utáni megközelítési siklópálya jelző rendszerrel kapcsolatban a következő intézkedések valamelyikét:

a) a rendszer által biztosított siklópálya lejtésének repülésbiztonsági szempontból megfelelő növelése,

b) az azimut csökkentése olyan mértékben, ami biztosítja, hogy a tereptárgy a helyes megközelítést jelző fénysugár határain kívül esik,

c) a látás utáni megközelítési siklópálya jelző rendszer tengelyének és a kapcsolódó akadályvédelmi felületnek az áthelyezése legfeljebb 5°-kal,

d) a küszöb áthelyezése, vagy ha ez nem hajtható végre, a rendszer áthelyezése oly módon, hogy a rendszer által biztosított küszöb feletti átrepülési magasság a benyúló tereptárggyal azonos magasságra növekedjen.

(2) A tereptárgy eltávolításának szükségességét repülésbiztonsági tanulmány állapítja meg, amelynek tartalmi elemei:

a) a tereptárgy pozíciója WGS84 koordinátákkal,

b) a tereptárgy tengerszint és föld feletti magassága,

c) az érintett akadálykorlátozási felület megnevezése és a tereptárgy abba történő benyúlásának mértéke,

d) az érvényben lévő légiforgalmi eljárásokat megtervező szervezet által készített szakvélemény a tereptárgy Légiforgalmi Tájékoztatóban (a továbbiakban: AIP) publikált légiforgalmi eljárásokra, beleértve az indulási és megközelítési eljárásokra gyakorolt hatásáról,

e) ha van ilyen, az érintett léginavigációs berendezést üzemeltető szervezet által készített szakvélemény a tereptárgy léginavigációs berendezés teljesítményére gyakorolt hatásáról,

f) ha van ilyen, az érintett léginavigációs berendezést üzemeltető szervezet által készített szakvélemény a tereptárgy földi berendezések védőterületeire gyakorolt hatásáról, a zavarások elemzéséről vagy a zavarások hiányának igazolásáról,

g) a tereptárgy kezelésével kapcsolatos lehetséges megoldások és azok hatásai,

h) az akadálykorlátozási felületek fölé nyúló tereptárgy eltávolításának lehetőségei,

i) az akadálykorlátozási felületek fölé nyúló el nem távolítható tereptárgy jelölésének lehetőségei,

j) ajánlás a tereptárgy eltávolítására vagy a tereptárgy e rendelet szerinti akadályjelöléssel való ellátására.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott repülésbiztonsági tanulmányt az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott SZÉM1 szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy készíti el.

21/F. § (1) Minden, az akadálykorlátozási felület oldalhatárain belül vagy kívül található, rögzített légiközlekedési akadályt az Lt. 51. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezett akadályjelöléssel látja el a légiközlekedési hatóság honlapján közzétettek szerint. Ha ez nem lehetséges, akkor a kötelezett a légiközlekedési akadályon vagy a légiközlekedési akadály körül egyéb jelölést vagy jelző zászlót helyez el.

(2) Az akadálykorlátozási felületek oldalhatárain belül elhelyezkedő minden mozgó légiközlekedési akadályt az akadály tulajdonosa festett színjelöléssel vagy jelző zászlóval lát el.

(3) Az e rendeletben meghatározott esetekben a légiközlekedési akadályokat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett - az (1) bekezdésben meghatározott akadályjelölésen túl - fényjelöléssel (a továbbiakban: akadályfény) is ellátja. Az akadályfény alacsony, közepes vagy nagy intenzitású fény lehet. A légiközlekedési akadályok jelölésére a különböző akadályfények kombinációja is alkalmazható.

(4) A nagy intenzitású akadályfényt éjszakai és nappali akadályfényként is lehet alkalmazni. Az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett gondoskodik azonban arról, hogy a nagy intenzitású akadályfény ne vakítsa el a légijármű vezetőjét.

(5) Az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett az akadályfények számát és elhelyezését úgy határozza meg, hogy az minden irányszögből nézve biztosítsa a légiközlekedési akadály jelölését. Ha az akadályfényt bármely irányból légiközlekedési akadály valamely része vagy egy másik, közeli tereptárgy árnyékolja, az árnyékoló akadályrészen vagy másik tereptárgyon a kiegészítő fényt az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett oly módon helyezi el, hogy a kiegészítő fény biztosítsa a kivilágítandó légiközlekedési akadály terjedelmének jelzését. Ha az árnyékolt akadályfény nem szolgálja a megjelölt légiközlekedési akadály meghatározhatóságát, akkor az akadályfény elhagyható.

(6) Az akadályfények alkalmazásának és elhelyezésének módját a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé.

(7) Az alacsony intenzitású akadályfény "A", "B", "C" vagy "D" típusú, a közepes intenzitású akadályfény "A", "B" vagy "C" típusú, a nagy intenzitású akadályfény "A" vagy "B" típusú lehet. Az egyes akadályfény típusok leírását a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé.

21/G. § (1) A felszállási emelkedési felület belső élétől 3000 m távolságon belül lévő rögzített, a felszállási emelkedési felületen túlnyúló tereptárgyat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(2) A megközelítési felület belső élétől 3000 m távolságon belül lévő, a megközelítési felületen vagy az átmeneti felületen túlnyúló rögzített tereptárgyat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(3) A vízszintes felületen túlnyúló rögzített tereptárgyakat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) az akadályjelölés és az akadályfény elhagyható, ha a légiközlekedési akadályt egy másik nem mozdítható légiközlekedési akadály árnyékolja,

b) az akadályjelölés elhagyható, ha a légiközlekedési akadály nappal "A" típusú közepes intenzitású akadályfénnyel ki van világítva, és a légiközlekedési akadály magassága a környező talajfelszínhez viszonyítva nem haladja meg a 150 m-t,

c) az akadályjelölés elhagyható, ha a légiközlekedési akadály nappal nagy intenzitású akadályfénnyel ki van világítva, vagy

d) az akadályfény elhagyható, ha a légiközlekedési akadály egy világítótorony és a világítótorony saját fénye megfelelő a légiközlekedési akadály jelzésére.

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a (4) bekezdésben foglaltakon túl, az akadályjelölés, beleértve az akadályfényt is, elhagyható

a) azon a területen, amelynek igénybevételét a nem mozgatható tereptárgyak vagy a terep nagymértékben akadályozza, és amelyen ezért a repülési eljárások biztosítják az akadálymentes magasságot, vagy

b) ha a tereptárgy nem veszélyezteti a légiközlekedés biztonságát.

(6) A felszállási emelkedési felület 5 m-es vízszintes környezetében lévő, légiközlekedési akadálynak nem minősülő rögzített tereptárgyat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli, amennyiben ez szükséges a tereptárgy elkerülésének biztosítása érdekében.

(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az akadályjelölés elhagyható, ha a tereptárgy

a) nappal "A" típusú közepes intenzitású akadályfénnyel ki van világítva, és magassága a környező talajfelszínhez viszonyítva nem haladja meg a 150 m-t, vagy

b) nappal nagy intenzitású akadályfénnyel ki van világítva.

(8) Az akadályvédelmi felületen túlnyúló rögzített légiközlekedési akadályokat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(9) Az akadálykorlátozási felületek oldalhatárain belül található valamennyi folyót, völgyet és autópályát keresztező légvezetéket, ezek tartóoszlopait, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályáját az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel, beleértve az akadályfényt is, látja el, ha azok veszélyt jelentenek a légijárművekre.

21/H. § (1) Az akadálykorlátozási felületek oldalhatárain kívül található építményt tulajdonosa akadályfénnyel is megjelöli, ha az építmény magassága meghaladja

a) a 75 m-t, vagy

b) hegycsúcson vagy gerincvonalon a bemért magassági ponthoz viszonyított 50 m-t.

(2) Az autópályák, az autóutak, az elsőrendű főutak, a vasutak, a völgyek, valamint a folyók tengelyétől mért 100-100 m távolságig terjedő sávon belül

a) bármilyen rendeltetésű légvezeték tartóoszlopait és az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer tartószerkezetét, ha magassága a talajfelszínhez viszonyítva meghaladja a 25 m-t, továbbá a legfelső légvezeték vagy az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályája 50 m felett elhelyezkedő szakaszát, ha a tartószerkezetek magassága meghaladja az 50 m-t,

b) bármilyen rendeltetésű légvezeték-átfeszítések tartóoszlopait, az átfeszített vezetéket és az átfeszített egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályájának elemeit, ha azok magassága a talajfelszínhez viszonyítva meghaladja a 25 m-t, valamint

c) a 25 m-nél magasabb, méretük, alakjuk vagy színük miatt jelölés nélkül nehezen észrevehető építményeket a szerkezet vagy építmény tulajdonosa akadályjelöléssel látja el.

(3) A légvezetékeket és az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályájának megfelelő elemét a szerkezet tulajdonosa akadályjelöléssel látja el. Ha a jelzések elhelyezése a vezetéken gyakorlati okokból nem lehetséges, akkor "B" típusú nagy intenzitású akadályfényt kell elhelyezni a tartóoszlopokon.

(4) Ha a légiközlekedési akadály egy szélerőmű, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett festett színjelöléssel és akadályfénnyel látja el. A szélerőmű és a szélerőműpark esetén alkalmazandó színjelölés és akadályfény jellemzőit, valamint elhelyezésük módját a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé."

3. § Az R. az (Az Lt. 53. §-ához) alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"(Az Lt. 52/A. §-ához)

22/B. § A légvédelmi készenléti gyakorló repüléseket az illetékes irányító egységek között létrejött - a légiközlekedési hatóság és az állami célú légiközlekedés vonatkozásában a katonai légügyi hatóság által jóváhagyott - együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kell végrehajtani."

4. § Az R. a 27. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"(Az Lt. 71. §-ához)

27/A. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. adatgyűjtési terület: akadály és terep adatok gyűjtése céljából kijelölt terület a következők szerint:

a) 1-es számú Terület: Magyarország teljes területe,

b) 2-es számú Terület: a repülőtér környezetében lévő terület a következők szerint:

ba) 2a számú Terület: a futópálya körüli négyszögletes terület, amely magában foglalja a futópályasávot és - ha van olyan - a felszállási biztonsági területet,

bb) 2b számú Terület: a 2a számú Terület meghosszabbítása mindkét felszállási irányban 10 km hosszan és 15%-os kiszélesítéssel,

bc) 2c számú Terület: a 2a számú és a 2b számú Területeken kívüli terület a 2a számú Terület határától legfeljebb 10 km távolságig,

bd) 2d számú Terület: a 2a számú, a 2b számú és a 2c számú Területeken kívüli terület, a repülőtér vonatkoztatási pontjától mért 45 km távolságig vagy - ha utóbbi a közelebbi - a közelkörzeti irányító körzet határáig,

c) 3-as számú Terület: a repülőtér mozgási területével határos terület, amely vízszintesen a futópálya szélétől kezdődően a futópálya középvonalától mért 90 m távolságig terjedő és a mozgási terület egyéb részeinek szélétől 50 m távolságig terjedő terület,

d) 4-es számú Terület: a repülőtér II. vagy III. kategóriás precíziós megközelítésű futópályájának küszöbétől a megközelítési irányban 900 m-ig meghosszabbított és a meghosszabbított futópálya középvonalától mindkét irányban 60 m-ig terjedő terület,

2. adatkészlet: adatok azonosítható gyűjteménye,

3. adatkészlet sorozat: azonos termékspecifikációval rendelkező adatkészletek gyűjteménye,

4. adattermék: adatkészlet vagy adatkészlet sorozat, amely megfelel az adattermék specifikációnak,

5. adattermék-specifikáció: az adatkészlet vagy adatkészlet sorozat részletes meghatározása azon kiegészítő információkkal, amelyek lehetővé teszik az adatkészlet létrehozását, szolgáltatását és másik fél által történő felhasználását,

6. egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályája: a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvény szerinti egyéb kötött pálya,

7. felszállási terület: a felszállás pályája alatt a föld felszínén elhelyezkedő, a felszállási pálya két oldalán szimmetrikusan elhelyezkedő négyszögletes terület, amely

a) a futópálya vagy - ha van kijelölt felszállási biztonsági terület - a felszállási biztonsági terület végénél kezdődik,

b) szélessége a kiinduló pontnál 180 m (600 láb) és ez 0,25D értékkel növekszik 1800 m (6000 láb) legnagyobb szélességig, ahol "D" a kiindulási ponttól mért távolság, és

c) addig a pontig terjed, amelyen túl nincsenek légiközlekedési akadályok, de legfeljebb 10 km (5,4 NM) távolságig,

8. jelentős: változás vagy hatás esetében jelentős alatt azt kell érteni, amely közvetlenül befolyásolja a repülésbiztonságot,

9. terep: a Föld felszíne, amelyen megtalálhatóak a természetes módon előforduló sajátosságok, jellemző tulajdonságok, többek között a hegyek, dombok, hegyláncok, völgyek, víztömegek, állandó jéggel és hóval borított felületek, ide nem értve a mesterséges tereptárgyakat,

10. tereptárgy: természetes vagy mesterséges tárgy a terep felszínén,

11. törhető tereptárgy: olyan könnyű tárgy, amely nekiütközéskor letörik, elhajlik vagy kitér, és így a legkisebb veszélyt jelenti a légijármű számára.

(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 139/2014/EU bizottsági rendeletben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni."

5. § Az R. a 28. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"(Záró rendelkezések)"

6. § Az R. a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor már meglévő építményeket az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezettek legkésőbb 2020. december 31. napjáig az e rendelet szerinti akadályjelöléssel látják el.

(2) A Módr. által megállapított 21. § (2) bekezdésében foglaltakat azon repülőterek esetében,

a) amelyeken a Módr. hatálybalépésekor már közzétett műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat alkalmaznak, a Módr. hatálybalépését követő 6 hónapon belül,

b) amelyeken a Módr. hatálybalépését követően terveznek műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat alkalmazni, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet] szerinti fejlesztési engedélyezés keretében,

c) amelyek létesítését a Módr. hatálybalépését követően kezdeményezik, és amelyeken a létesítést követően műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárást terveznek alkalmazni, a 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet szerinti létesítési engedélyezés keretében

kell teljesíteni.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor

a) már meglévő építményeket az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett legkésőbb 2019. december 1. napjáig,

b) kivitelezés alatt álló építményt az építési engedély jogosultja az Lt. 51. § (3) bekezdés a) és b) pontjában említett területeken, az ott meghatározott magasság, valamint az Lt. 51. § (3) bekezdés d) pontjában említett területen a legalább 25 m magasságúra tervezett építményt a 25 m-es magasság elérése előtt legalább 10 nappal

bejelenti az adatbázis-kezelőnek.

(4) A Módr. hatálybalépésekor meglévő, az akadálykorlátozási felületek fölé nyúló, nem törhető tereptárgyakat legkésőbb 2021. december 1. napjáig az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett eltávolítja, kivéve, ha azok árnyékoltnak tekinthetők a 21/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy nem befolyásolják hátrányosan a légiközlekedés biztonságát vagy a légijárművek műveleteinek szabályszerűségét. Ha a meglévő építmény jellege vagy funkciója miatt nem távolítható el, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett e rendelet szerinti akadályjelöléssel látja el.

(5) A légiközlekedési terep és akadály adatbázis a Módr. hatálybalépésekor még létre nem hozott részadatbázisait az adatbázis-kezelő 2020. december 31-éig hozza létre."

7. § Az R. a következő 30-31. §-sal egészül ki:

"30. § A 21/A. § (3) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

31. § A 21/A. § (3) bekezdés tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentés megtörtént."

8. § Az R. 25/A. § (1) bekezdésében az "a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak (a továbbiakban: AIS)" szövegrész helyébe az "AIS-nek" szöveg lép.

9. § Az R. az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

10. § Hatályát veszti az R. 21/A. §-át megelőző alcím címe.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelethez

A REP-25 adatbázis elkészítéséhez felmérendő terület az állami repülések céljára szolgáló repülőterek 10 km sugarú környezetén kívül

"