2019. évi XXXI. törvény

a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről[1]

Elismerve a lovasterápia és a lovassport hasznosságát a hátrányos helyzetű, beteg, illetve sérült gyermekek kezelésében, nevelésében és integrációjában az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

1. bejegyzett vagyonkezelő: a vagyonkezelő kivételével az a személy vagy szervezet, amelynek az 1. mellékletben megjelölt valamely ingatlan vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői joga áll fenn;

2. ingatlanok: az 1. mellékletben megjelölt, a magyar állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlanok;

3. tulajdonosi joggyakorló: a tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó egyes ingatlanok vonatkozásában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.), illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, továbbá a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az ingatlanok felett a hatályos jogszabályok által meghatározottak szerint gyakorló más személy vagy szervezet;

4. vagyonkezelő: a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület.

2. § Az ingatlanok vonatkozásában az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), valamint a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület vagyonkezelői jogával kapcsolatos rendelkezések

3. § (1) A hátrányos helyzetű, beteg, illetve sérült gyermekek fejlesztésével, kezelésével, nevelésével és integrációjával, gyermekek oktatásával, táboroztatásával, környezetvédelmi szemléletformálásával, valamint a hazai lovassport és lovas parasport fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés és az ilyen tárgyú közérdekű tevékenység céljából, az Országgyűlés az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok vagyonkezelőjének 2020. szeptember 1-től kezdődően 20 éves időtartamra a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületet jelöli ki.

(2) Az ingatlanok az (1) bekezdésben meghatározott időszakra ingyenesen, közfeladat ellátásához szükséges vagyonként e törvény erejénél fogva kerülnek a vagyonkezelő vagyonkezelésébe.

(3) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése szükséges. A vagyonkezelési jogviszony tartalmára az e törvényben és az egyéb jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A vagyonkezelő által az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység - ideértve a vagyonelemek hasznosítását is - közfeladatnak minősül. A vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól, valamint a vagyonkezelői jogok gyakorlása során a vagyonkezelési díjfizetés alól e törvény erejénél fogva mentesül.

(5) A vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlónak megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyon-nyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

4. § A Fót külterület 0242 és Fót külterület 0204/1 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a vagyonkezelő és a tulajdonosi joggyakorló közt létrejött szerződésen alapuló vagyonkezelői jogok e törvény erejénél fogva 2020. augusztus 31-i hatállyal megszűnnek. A vagyonkezelő és a tulajdonosi joggyakorló között elszámolási és megtérítési kötelezettség nem keletkezik.

5. § (1) Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő az 1. mellékletben felsorolt ingatlanokon fennálló, a 3. § szerinti vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő erre irányuló kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Ezzel egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság e törvény alapján hivatalból törli a bejegyzett vagyonkezelők és a vagyonkezelő vagyonkezelési jogát.

(2) Az ingatlanügyi hatóság (1) bekezdés szerinti eljárása díjmentes.

6. § (1) Az ingatlanok 2020. szeptember 1-ig nem terhelhetők meg, eddig az időpontig rajtuk a vagyonkezelőn kívül más személy vagy szervezet jogot nem szerezhet. Az e rendelkezésbe ütköző szerződés vagy jognyilatkozat semmis.

(2) Az e törvény hatálybalépésének napján az 1. melléklet szerinti ingatlanokon fennálló, határozatlan időre szóló vagy 2020. szeptember 1. napját követően lejáró szerződések - a 4. § szerinti szerződések kivételével - hatályukban fennmaradnak, azzal, hogy a szerződést kötő bejegyzett vagyonkezelő jogutódja a 3. § szerint kijelölt vagyonkezelő.

(3) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jogra, vezetékjogra vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomra, valamint a bírósági vagy hatósági határozaton alapuló jogokra.

7. § (1) A vagyonkezelőt a 3. §-ban meghatározott időszakban megilletik az Nvtv. 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, valamint a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok esetében az Nfatv. és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek.

(2) A vagyonkezelő az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanokon beruházást, felújítást végezhet. A vagyonkezelő által végzett beruházás, felújítás tekintetében - különösen az építési tevékenység megvalósítása céljából a vagyonkezelő által kezdeményezett hatósági eljárásokban - az MNV Zrt. engedélyét, illetve az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyását megadottnak kell tekinteni.

(3) A vagyonkezelő az általa végzett beruházásokkal összefüggésben saját selejtezési szabályzata alapján jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére, valamint a keletkező hulladékok megsemmisítésére, illetve hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére. A vagyonkezelő jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére. A vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy a vagyonkezelő köteles az értékesítésből származó bevételt az ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására, a vagyon cél szerinti fenntartására, vagy a létesítő okiratában meghatározott cél érdekében kifejtett tevékenységére fordítani.

(4) A vagyonkezelő a 3. § (1) bekezdés szerinti célok érdekében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok használatába, hasznosításába más civil szervezetet versenyeztetés nélkül visszterhesen, illetve versenyeztetés nélkül ingyenesen is bevonhat.

3. Záró rendelkezések

8. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

9. § E törvény

a) 2. §-a, 3. §-a, 6. §-a, 7. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

b) 10. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

10. §[2]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2019. évi XXXI. törvényhez

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok