2025. évi XCVII. törvény

az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról

[1] Hazánk egyik legfontosabb pillére az agrárium, amelynek megmaradásához, illetve fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy folyamatosan reagáljon a világban zajló gazdasági és társadalmi változásokra és kihívásokra.

[2] Többek között a termőföld védelmét, a földforgalmat, a halgazdálkodást, valamint a vadgazdálkodást szabályozó törvények gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatokat és a jogalkalmazók által jelzett javaslatokat figyelembe véve, a törvény célja az elmúlt időszakban felmerült igények és ismeretek alapján szükséges változások átvezetése az érintett törvények szövegében.

[3] A fenti célok mentén - az eljárások adminisztrációs terheinek csökkentése, illetve az agrárium versenyképességének elősegítése érdekében - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

1. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A vadászati jog haszonbérlet útján való hasznosítása esetén egy adott vadászterületre vonatkozóan érvényesen kizárólag egy haszonbérleti szerződés köthető. E rendelkezést vadaskert alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén is alkalmazni kell."

2. § A Vtv. 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában a vadállomány ellenértéke alatt az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt vadgazdálkodási értéknek a vadállomány egyedeire vonatkozó összértékét kell érteni."

3. § (1) A Vtv. 27/B. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A zárttéri vadtartó létesítmény jogutódja a zárttéri vadtartást akkor folytathatja, ha az engedélyes megszűnését követő harminc napon belül a vadászati hatósághoz intézett egyoldalú jognyilatkozatával kijelenti ezen szándékát és a létesítési engedélyben rögzített valamennyi feltételt elfogadja.

(5) A vadászati hatóság a zárttéri vadtartó létesítmény létesítési engedélyét visszavonja, ha

a) azt az engedélyes kérelmezi,

b) a jogi személy engedélyes jogutód nélkül megszűnik, vagy jogutóddal szűnik meg, de jogutódja a létesítési engedélyben foglalt tevékenység folytatásáról a (4) bekezdés szerinti jognyilatkozatot - a jogi személy megszűnésétől számított harminc napon belül - nem teszi meg,

c) az engedélyes a vadászati hatóság figyelmeztetését követően sem teljesíti az e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben vagy a létesítési engedélyben előírt feltételeket, vagy

d) az engedélyessel szemben a vadászati hatóság 3 éven belül véglegesen 3 alkalommal szab ki bírságot a zárttéri vadtartás szabályainak megsértése miatt."

(2) A Vtv. 27/B. §-a a következő (6)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (5) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben a vadászati hatóság az engedélyest a cselekmény súlyosságára figyelemmel a tevékenység végzésétől is eltilthatja legfeljebb 3 vadászati évre.

(7) A zárttéri vadtartó létesítményben lévő vadállomány felszámolását követően a vadászati hatóság dönt a zárttéri vadtartó létesítmény megszüntetéséről. Ha az engedélyes a vadállomány felszámolási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, a vadászati hatóság a felszámolási kötelezettség elmulasztását végzésben állapítja meg, amelyet a vadászati jog új jogosultja részére is kézbesíteni kell.

(8) A zárttéri vadtartó létesítményben lévő vadállomány felszámolására nyitva álló határidő elteltével az engedélyes vadászati és vadgazdálkodási jogosultsága megszűnik. Ha az engedélyes a vadállomány felszámolási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, a vadállományt a zárttéri vadtartó létesítménnyel érintett vadászterület vadászati jogának új jogosultja az engedélyes költségére felszámolja. A felszámolással összefüggő minden költség a felszámolásra kötelezett engedélyest terheli.

(9) A (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, ha az engedélyes a zárttéri vadtartó létesítményben lévő vadállomány felszámolására előírt határidőben a vadállomány felszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a vadállomány értékével való elszámolás körében az engedélyes a vadászterület vadászati jogának új jogosultjával szemben legfeljebb a 16. § (3) bekezdése szerinti ellenérték tíz százalékára jogosult.

(10) Amennyiben a zárttéri vadtartó létesítmény vadállományát a (8) bekezdésben foglaltak szerint az új vadászatra jogosult számolja fel, az új jogosult a zárttéri vadtartó létesítmény megszüntetéséről szóló hatósági döntés meghozatalát megelőzően is jogosult a zárttéri vadtartó létesítményben vadászati és vadgazdálkodási tevékenység folytatására. A vadállomány ilyen módon történő felszámolása nem minősül a 44. § (1) bekezdése szerinti üzemtervtől eltérő vagy üzemterven kívüli vadgazdálkodási tevékenységnek.

(11) A 27/C. § (6) és (7) bekezdésének alkalmazása nem mentesíti az engedélyest vagy a vadtartót a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatti felelősségre vonás alól.

(12) Vadászterületen lévő zárttéri vadtartó létesítmény megszűnése esetén a vadászati hatóság határidő megjelölésével kötelezi az engedélyest a kerítés felszámolására. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a vadászati hatóság intézkedik a kerítés felszámolása iránt.

(13) Az (1)-(12) bekezdés rendelkezéseit az egyes zárttéri vadtartó létesítmények tekintetében a 27/C-27/G. §-ban szereplő eltérésekkel kell alkalmazni."

4. § A Vtv. 27/C. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Ha az engedélyes a vadállomány felszámolási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, nincs helye a (13) bekezdésben foglalt kényszerhasznosításnak. A vadállomány felszámolására a 27/B. § (8)-(10) bekezdésében foglaltak az irányadók."

5. § A Vtv. 29/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az állattartó telephez tartozó, vadászterületen létesítendő, legelő művelési ágú ingatlan (a továbbiakban: állattartó telephez tartozó legelő) tartós telepítésű kerítéssel történő bekerítése esetén. Állattartó telephez tartozó legelőn létesítendő tartós telepítésű kerítés engedélyezéséről a vadászati hatóság dönt.

(9) A (8) bekezdés alkalmazásában állattartó telepnek minősül bármely olyan, a Tenyészet Információs Rendszerben nyilvántartott tartási hely, ahol közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók.

(10) Az (5a) és (5c)-(7) bekezdésben foglaltakat állattartó telephez tartozó legelőn létesítendő tartós telepítésű kerítés esetén is alkalmazni kell."

6. § A Vtv. 37/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott eszköz nappali vadászat esetében kizárólag egyéni vadászat során használható."

7. § A Vtv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról

a) az érintett tájegységi fővadász és

b) a területi vadgazdálkodási tanács

véleményének kikérését követően, szükség esetén a vadgazdálkodási terv megfelelő módosításával - a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak, valamint a vad környezetére gyakorolt hatásának figyelembevételével - a tárgyév április hónapjának tizedik napjáig dönt."

8. § A Vtv. 54. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A hivatásos vadász szolgálati feladatainak ellátása - a szolgálati vadászlőfegyver használatán túl - vadászati célból bejegyzett vadászlőfegyvere használatával is megvalósulhat."

9. § A Vtv. 57. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha az elhullott nagyvad vagy annak hasznosítható része a fellelés helyéről elszállításra kerül."

10. § A Vtv. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott jogerős marasztaló döntés esetén a döntést hozó bíróság a vadászati hatóságot - a vadászjegy vagy vadászati engedély visszavonása érdekében - tájékoztatja."

11. § A Vtv. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vadászatra jogosult az elejtett

a) gímszarvas, dámszarvas és őz agancsát az elejtéstől - elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől - számított harminc napon belül,

b) szikaszarvas agancsát, muflon csigáját, valamint vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát az elejtéstől - elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől - számított kilencven napon belül

köteles trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutatni."

12. § A Vtv. 74/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vadászati hatóság - a trófea trófeabírálaton történt bemutatására vonatkozó igazolás 74. § (4) bekezdése szerinti kiállításának esetét kivéve - az elejtés esetleges szakszerűtlenségéről a trófeabírálatot követő 8 napon belül határozatban dönt."

13. § A Vtv. a 74/B. §-t követően a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

"IV/A. FEJEZET

KÁRT OKOZÓ VAGY KOCKÁZATOT JELENTŐ VAD ELTÁVOLÍTÁSA

74/C. § (1) A köz- és állategészségügyi, illetve közbiztonsági okból, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében a 8. § (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti valamely területen kárt okozó vagy kockázatot jelentő vadászható állatfajok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kárt okozó vad) ezen területen történő befogása és szükség szerinti elejtése az érintett település polgármesterének feladata. A kárt okozó vad elejtéséhez az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság előzetes tájékoztatása szükséges.

(2) A kárt okozó vad elejtése esetén az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell

a) az elejtést végző és a résztvevő személy természetes személyazonosító adatait, a fegyvertartási engedély adatait, vadászjegyszámát,

b) az elejtés tervezett helyét és időszakát,

c) a biztonsági intézkedéseket, valamint

d) a lakosság tájékoztatásának módját.

(3) A település polgármestere az (1) bekezdés szerinti tevékenység megkezdését megelőzően tájékoztatja a területileg illetékes vadászatra jogosultat és a vadászati hatóságot.

(4) A kárt okozó vad eltávolítása során az e törvénynek kizárólag a vadászati tevékenység folytatásához való jogosultság tekintetében előírt személyi feltételekre, valamint a tiltott vadászati eszközökre és módszerekre kell figyelemmel lenni, az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

(5) Az elejtést végző személynek legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel kell rendelkeznie.

(6) A kárt okozó vad elejtése - golyós vadászlőfegyver esetén - csak a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz használatával végezhető, az elejtéshez továbbá az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló célzóeszköz is használható.

(7) A kárt okozó vad elejtése esetén lövést leadni csak akkor szabad, ha a lövés mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

74/D. § (1) A kárt okozó vad elejtése esetén a vadat meg kell semmisíteni.

(2) A kárt okozó vad befogását követő, vadászterületre történő kihelyezéshez a kihelyezés helye szerinti vadászatra jogosult előzetes hozzájárulása és a vadászati hatóság engedélye szükséges.

(3) A település polgármesteri hivatalának az elejtésről és a befogásról nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza

a) a 74/C. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat,

b) az elejtés, befogás helyét és idejét,

c) az elejtett, befogott vad faját és a vadféleséget, valamint

d) befogás esetén a befogott vad vadászterületre történő kihelyezése esetén a kihelyezés helyét és idejét.

(4) A település polgármestere minden év január 31. napjáig az előző naptári évben végrehajtott elejtésekről és befogásokról a (3) bekezdésben foglalt adattartalommal jelentést tesz a vadászati hatóságnak."

14. § A Vtv. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Feladatai ellátásához

a) a miniszter által vezetett minisztérium vadászati hatósági, illetve vadászati igazgatási feladatkört ellátó személyei részére egyenruhát,

b) a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére egyenruhát, igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt, valamint szolgálati vadász- és maroklőfegyvert

kell biztosítani."

15. § A Vtv. "A miniszter feladatai és hatásköre" alcíme a következő 94. §-sal egészül ki:

"94. § (1) A tájegységi fővadász részére feladatai ellátásához a vadászati hagyományoknak megfelelő egyenruhát kell biztosítani.

(2) Ha a 86. § (2) bekezdés a) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján egyenruha viselésére jogosult kormányzati szolgálati jogviszonya

a) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)

aa) 89. § (3) bekezdés a), e) vagy g) pontja alapján szűnik meg,

ab) 104. § (1) bekezdés a), c-e), g)-i), k) vagy m) pontja alapján szűnik meg, vagy

ac) 105. § (1) bekezdés a) pontja, 107. § (1) bekezdés a)-c), e) pontja, 107. § (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján kerül megszüntetésre,

az egyenruha a kihordási idő vizsgálata nélkül térítésmentesen a jogosult,

b) a Kit. 104. § (1) bekezdés b) pontja alapján szűnik meg, az egyenruha a kihordási idő vizsgálata nélkül térítésmentesen az örökös

tulajdonába kerül.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az egyenruha viselésére jogosult, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottakra is."

16. § A Vtv. a következő 119. §-sal egészül ki:

"119. § Az 58/A. és 58/B. §-ban foglalt rendelkezéseket első alkalommal a 2026. március 1-jén kezdődő vadászati év tekintetében kell alkalmazni."

17. § A Vtv. a következő 120. §-sal egészül ki:

"120. § E törvénynek az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi XCVII. törvénnyel megállapított 29/A. § (8)-(10) bekezdését a 2026. március 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

18. § A Vtv.

a) 9. § (3) bekezdésében a "nem vadászterületen" szövegrész helyébe a "IV/A. Fejezetben meghatározott eset kivételével a nem vadászterületen" szöveg,

b) 11. § (3) bekezdésében a "kapcsolatos jognyilatkozatokat" szövegrész helyébe a "kapcsolatos, 12. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatokat" szöveg,

c) 16. § (3) bekezdés a) pontjában a "legfeljebb" szövegrész helyébe az "a szerződés megszűnésekor a ténylegesen fennmaradó vadállomány, de legfeljebb" szöveg,

d) 16. § (3) bekezdés b) pontjában a "legfeljebb a szerződés megszűnésekor" szövegrész helyébe az "a szerződés megszűnésekor a ténylegesen fennmaradó vadállomány, de legfeljebb" szöveg,

e) 27/F. § (4) bekezdés b) pontjában az "5 éven" szövegrész helyébe a "3 éven" szöveg,

f) 37/A. § (1) bekezdés 11. pontjában az "álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök" szövegrész helyébe az "álló célzóeszköz használata éjszakai vadászat során" szöveg,

g) 37/A. § (3) bekezdésében az "is használható" szövegrész helyébe az "éjszakai vadászat során is használható" szöveg,

h) 71. § (1) bekezdés 3. pontjában az "a tizennyolcadik" szövegrész helyébe az "egyéni vadászat esetében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy, társas vadászat esetében a tizennyolcadik" szöveg,

i) 71. § (1) bekezdés 7. pontjában a "használata" szövegrész helyébe a "használata nagyvadfajok vadászata során" szöveg,

j) 73. § (2) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "kilencven" szöveg,

k) 100. § (1) bekezdés c) pont 36. alpontjában az "a vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek" szövegrész helyébe az "a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek" szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti a Vtv. 65. § (4) bekezdése.

2. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

20. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"29. mezőgazdasági komposztálás: termőföldön végzett komposztálás, amelyhez mezőgazdasági termelőtevékenység során képződő növényi eredetű, nem veszélyes, természetes szerves anyagot használnak fel."

21. § A Tfvt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A más célú hasznosítás megszüntetését követően, illetve a más célú hasznosítás 4 évet meghaladó szüneteltetése esetén az igénybevevő, illetve az igénybevevő személyének eredménytelen megállapítása esetén a terület tulajdonosa (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő) köteles a területet, de legalább a terület felét - a választása szerint - mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni (a továbbiakban: újrahasznosítás). Cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és külfejtéses bányászati tevékenység céljára igénybevett terület esetében az újrahasznosítás során a területet legelő vagy rét művelési ágba kell helyreállítani."

22. § (1) A Tfvt. 10. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet)

"f) vízkivételt biztosító vízilétesítmény, legfeljebb 2 hektár területű, mezőgazdasági vízellátást vagy öntözést szolgáló vízilétesítmény, valamint az ezekhez kapcsolódó műtárgyak vagy építmény létesítése,"

(céljából veszik igénybe.)

(2) A Tfvt. 10. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet)

"k) legfeljebb 2 hektár területű vízkárelhárítási célú vízilétesítmény létesítése,

l) közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki tartozékai létesítése vagy fenntartása"

(céljából veszik igénybe.)

(3) A Tfvt. 10. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2b) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az igénybevevő a más célú hasznosítást annak megkezdésétől számított 8 napon belül bejelenti az ingatlanügyi hatóságnak."

23. § A Tfvt. 11. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen]

"f) a nyilvántartott mezőgazdasági termelő természetes személy tulajdonos, haszonélvező és a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználó által legfeljebb 1 hektár területű termőföldet érintő olyan igénybevételt, amelynek célja a termőföld művelési ágának megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez vagy erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó eszköz telepítése vagy építmény elhelyezése;"

24. § A Tfvt. 15. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet,)

"d) ha a kérelem benyújtását megelőzően az önkormányzat részére engedélyezett bármilyen célú belterületbe vonást engedélyező határozat alapján a tényleges felhasználásra 4 éven belül nem került sor, és az önkormányzat nem intézkedett a terület külterületbe visszacsatolása iránt."

25. § A Tfvt. 15/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység céljára igénybe vett, majd újrahasznosított területekről az ingatlanügyi hatóság a 6. melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet."

26. § A Tfvt. 21. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását)

"g) időleges más célú hasznosításként az engedélyben szereplő termőföldön történő felhasználásra kerülő komposzt előállítására irányuló mezőgazdasági komposztálási tevékenység,"

(céljából engedélyezi.)

27. § A Tfvt. 49. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:)

"e) mezőgazdasági komposztáláshoz."

28. § (1) A Tfvt. 4. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A Tfvt. a 2. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.

29. § A Tfvt.

1. 6/B. § (1) bekezdésében a "területek" szövegrész helyébe a "vagy a különleges beépítésre nem szánt területek, a közparkok és a közkertek" szöveg,

2. 6/B. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "területek" szövegrész helyébe a "vagy különleges beépítésre nem szánt területek, közparkok és közkertek" szöveg,

3. 6/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "terület" szövegrész helyébe a "vagy a különleges beépítésre nem szánt terület, a közpark és a közkert" szöveg,

4. 6/B. § (2) bekezdés b) pontjában a "kijelölt," szövegrész helyébe a "kijelölt vagy különleges beépítésre nem szánt területként, közparknak vagy közkertnek kijelölt," szöveg,

5. 6/B. § (3) bekezdésében a "területbe" szövegrész helyébe a "vagy különleges beépítésre nem szánt területbe, közparkká vagy közkertté" szöveg,

6. 11. § (1a) bekezdésében a "(3) bekezdés g)" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés f) és g)" szöveg és a "(3) bekezdés a), b) és f)" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés a) és b)" szöveg,

7. 14. § (1b) bekezdésében az "istállótrágyának" szövegrész helyébe az "istállótrágyának és a mezőgazdasági komposztnak" szöveg és a "tárolása." szövegrész helyébe a "tárolása, azonban azt a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 8 nappal be kell jelenteni az ingatlanügyi hatósághoz." szöveg,

8. 15. § (5) bekezdés c) pontjában az "azonosak." szövegrész helyébe az "azonosak, vagy" szöveg,

9. 15/B. § (7) bekezdésében az "50%-ának megfelelő pénzösszeg" szövegrész helyébe az "50%-ának megfelelő - de legfeljebb az adott területre korábban megfizetett földvédelmi járulék összegével azonos összegű -pénzösszeg" szöveg,

10. 21. § (3a) bekezdés a) pontjában a "(haszonélvező) részére" szövegrész helyébe a "(haszonélvező) és a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználó részére" szöveg,

11. 21. § (3c) bekezdésében a "- csak" szövegrész helyébe a "- vagy a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználót csak" szöveg és a "haszonélvezőt nem" szövegrész helyébe a "haszonélvezőt, továbbá a földhasználó személyében bekövetkező változás esetén az új földhasználót nem" szöveg,

12. 22. § (6) bekezdésében az "újrahasznosítás elfogadásáról" szövegrész helyébe az "engedélyről" szöveg,

13. 22. § (8) bekezdés záró szövegrészében a "személy vagy szervezet" szövegrész helyébe a "személy, szervezet, vagy ezek jogutóda" szöveg és az "újrahasznosítás elfogadásáról" szövegrész helyébe az "engedélyről" szöveg,

14. 24. § (1) bekezdés g) pontjában a "8/B. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "10. § (2b) bekezdésében és 14. § (1b) bekezdésében" szöveg,

15. 26. § (6) bekezdésében a "nem tartalmazza a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében meghatározott adatokat" szövegrész helyébe a "nem felel meg a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében foglalt követelményeknek, és a hiányosság pótolható" szöveg,

16. 49. § (5) bekezdésében a "c)-d) pontjában" szövegrész helyébe a "c)-e) pontjában" szöveg,

17. 49. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében az "a)-d)" szövegrész helyébe az "a)-e)" szöveg,

18. 66. § (2) bekezdés e) pontjában a "komposztok" szövegrész helyébe a "mezőgazdasági komposztálás, valamint a komposztok" szöveg,

19. 4. melléklet 11. pontjában az "annak megjelölése" szövegrész helyébe a "belterületbe vonás kivételével a 26/A. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti esetben annak megjelölése" szöveg,

20. 4. melléklet 12. pontjában az "annak megjelölése" szövegrész helyébe a "belterületbe vonás kivételével a 26/A. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti esetben annak megjelölése" szöveg

lép.

30. § Hatályát veszti a Tfvt.

a) 15. § (5) bekezdés b) pontjában a "vagy" szövegrész,

b) 21. § (3) bekezdés b) pontjában a "vízkárelhárítási vagy öntözési célú vízilétesítmény létesítése, ezek, valamint a" szövegrész,

c) 21. § (3) bekezdés f) pontja,

d) 21. § (3) bekezdés l) pontja,

e) 21. § (3a) bekezdés a) pontjában a "közvetlenül" szövegrész,

f) 21. § (3d) bekezdésében az "és l)" szövegrész.

3. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

31. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 103. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a miniszter által vezetett minisztériumban erdészeti hatósági, illetve erdészeti igazgatási feladatkört ellátó, egyenruha viselésére jogosult személy kormányzati szolgálati jogviszonya

a) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)

aa) 89. § (3) bekezdés a), e) vagy g) pontja alapján szűnik meg,

ab) 104. § (1) bekezdés a), c-e), g)-i), k) vagy m) pontja alapján szűnik meg, vagy

ac) 105. § (1) bekezdés a) pontja, 107. § (1) bekezdés a)-c), e) pontja, 107. § (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján kerül megszüntetésre,

az egyenruha a kihordási idő vizsgálata nélkül térítésmentesen a jogosult,

b) a Kit. 104. § (1) bekezdés b) pontja alapján szűnik meg, az egyenruha a kihordási idő vizsgálata nélkül térítésmentesen az örökös

tulajdonába kerül."

4. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

32. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 22/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "vagy szociális" szövegrész helyébe a " , szociális vagy temető létesítésével, bővítésével és üzemeltetésével kapcsolatos" szöveg lép.

5. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

33. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa alapot hoz létre a Btv. 5. §-ában meghatározott szőlőültetvények kivágásának, valamint a 40. § (2) bekezdés l) pontjában meghatározott feladat elvégzésének finanszírozására. Ezen alap bevételeiről és kiadásairól a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára éves beszámolót készít, amelyet a tárgyévet követő második hónap 15. napjáig megküld a miniszter részére."

34. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 40. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A hegybíró)

"l) gondoskodik azon szőlőtőkék megsemmisítésének végrehajtásáról, amelyek megsemmisítését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 48. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelte el, és a kötelezett annak végrehajtását a határozatban szereplő határidőig nem végezte el."

35. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény

a) 34. § (2) bekezdés c) pontjában a "Btv." szövegrész helyébe a "szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.)" szöveg,

b) 40. § (2) bekezdés i) pontjában a "szőlészetről és borászatról szóló törvényben (a továbbiakban: Btv.)" szövegrész helyébe a "Btv.-ben" szöveg,

c) 45/A. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontjában az "élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény" szövegrész helyébe az "Éltv." szöveg

lép.

6. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

36. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 2. §-a a következő 16c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"16c. horgász kísérő: a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselője, valamint a törvényes képviselő által meghatalmazott, a horgászszövetségi szakrendszerben regisztrált személy;"

37. § A Hhtv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárssal megegyező módon előhaszonbérleti jog illeti meg az előző halgazdálkodásra jogosultat a halgazdálkodási jog 24. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti eljárásban megvalósított haszonbérbe adása során, amennyiben a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási jog haszonbérbe adásának időtartama alatt végrehajtott, vízparttal, illetve vízmederrel alkotórészi kapcsolatba került beruházás a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír."

38. § A Hhtv. 39. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Egy személynek egy okmánytípusból egy naptári évben csak egy adható ki, - horgász és halász fogási napló esetében az állami horgászjegy kiváltásakor egyénileg megválasztott, papíralapú vagy elektronikus formában -,

a) a (12) és (13) bekezdés szerinti visszavonást követő új okmány kiadása,

b) a (19) bekezdés szerinti pótlás, valamint

c) a 40. § (3) bekezdése szerinti gyermekhorgász esetében a horgászegyesületi tagság évközi létesítése

kivételével."

39. § A Hhtv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a papíralapú fogási napló választási lehetőségének biztosítása esetén az elektronikus állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, illetve állami halászjegy külön sorszámozott okmányként is kiadható."

40. § A Hhtv. 54. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az Adattár részét képezik)

"h) a haltartó tenyészeteknek a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet szerinti Országos Adatbázisban nyilvántartott adatai."

41. § A Hhtv. 62/C. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vízterületek halállományának, életközösségének fenntartása és védelme, az élőhelynek megfelelő állományi sokszínűség fenntartása és kialakítása érdekében előírt feladatok:)

"i) a halállománnyal, a vízterületi életközösséggel, élőhellyel, a halegészségüggyel kapcsolatos szaktanácsadási és továbbképzési, tervezési, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok ellátása, valamint ezen tevékenységek ösztönzése,"

42. § A Hhtv.

1. 2. § 17. pontjában a "kiegészítő területi jegy" szövegrész helyébe a "kiegészítő jegy" szöveg,

2. 2. § 17c. pontjában a "gondviselő" szövegrész helyébe a "horgász kísérő" szöveg,

3. 2. § 17d. pontjában a "gondviselők" szövegrész helyébe a "horgász kísérők" szöveg,

4. 38/A. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "horgászjegyének, állami halászjegyének számát és kiadásának" szövegrész helyébe a "horgászokmányainak számát és a kiadás" szöveg,

5. 38/B. § (1) bekezdésében a "gondviselőkről" szövegrész helyébe a "horgász kísérőkről" szöveg,

6. 38/B. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontjában a "horgászjegyének számát" szövegrész helyébe a "horgászjegyének, horgász fogási naplójának számát" szöveg,

7. 38/B. § (2) bekezdés c) pontjában a "gondviselőjének" szövegrész helyébe a "horgász kísérőjének" szöveg,

8. 38/B. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontjában a "halászjegyének számát és" szövegrész helyébe a "halászjegyének, halász fogási naplójának számát és kiadásának időpontját és" szöveg,

9. 39. § (12) bekezdés a) pontjában a "felmutatni" szövegrész helyébe a "felmutatni vagy a 45. § (2) bekezdése szerinti módon igazolni" szöveg,

10. 39. § (18) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az" szövegrész helyébe az "A papíralapú" szöveg,

11. 39. § (20) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "valamint az elektronikus és" szöveg,

12. 39/A. § (3) bekezdésében a "gondviselő" szövegrész helyébe a "horgász kísérő" szöveg,

13. 53. § (1) bekezdésében az "azonos sorszámú" szövegrész helyébe az "együtt" szöveg,

14. 56. § (7) bekezdés e) pont nyitó szövegrészében a "horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől" szövegrész helyébe a "horgászokmányt elvenni attól a személytől vagy elektronikus kiadású forma esetén intézkedni annak ideiglenes inaktiválásáról annak a személynek az esetében" szöveg,

15. 62/C. § (5b) bekezdésében a "módosításával" szövegrész helyébe a "módosításával, illetve a halgazdálkodási jog gyakorlásának korlátozásával" szöveg,

16. 63. § (5) bekezdés a) pont aj) alpontjában a "szaktanácsadás igénybevételének" szövegrész helyébe a "szaktanácsadás és továbbképzés nyújtása, igénybevételének" szöveg,

17. 63. § (5) bekezdés a) pont ak) alpontjában a "kutatás-fejlesztések támogatása" szövegrész helyébe a "kutatásfejlesztések, innovációk, valamint ezen tevékenységek támogatása" szöveg,

18. 70. § (2) bekezdés b) pontjában a "(2) bekezdése" szövegrész helyébe a "(2), (4) és (4a) bekezdése" szöveg,

19. 72. § (1) bekezdés 19. pontjában a "halászati őrök" szövegrész helyébe a "hivatásos halőrök" szöveg

lép.

43. § A Hhtv. 27. § (1) bekezdésében a "15 év" szövegrész helyébe a "20 év" szöveg lép.

44. § Hatályát veszti a Hhtv.

a) 39. § (5) bekezdése,

b) 40. § (2) bekezdésében a "hozzá tartozó" szövegrész,

c) 40. § (3) bekezdésében az "a hozzá tartozó" szövegrész,

d) 56. § (9) bekezdés g) pontjában a " , naplója" szövegrész.

7. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

45. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 2. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a föld használatának közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya létesítése és üzemeltetése céljából történő átengedése esetén, ha az nem akadályozza a föld művelési ágának megfelelő hasznosítását.

(11) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni az állam tulajdonában lévő ingatlanoknak a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló 2019. évi XXXI. törvény alapján a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület részére ingyenesen történő tulajdonba adására."

46. § A Földforgalmi tv. a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) A (4)-(6) bekezdés szerinti kivétellel a 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságok kizárólagos tulajdonában álló

a) mező- és erdőgazdasági föld,

b) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület (ide nem értve az Állami terület I; Állami terület II; és Állami terület III. megnevezésű művelés alóli kivett területet), amelyre az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van bejegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül,

c) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, amely a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz szükséges,

d) művelés alól kivett területként nyilvántartott, az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényben meghatározott azon harmadlagos műnek minősülő csatorna vagy árok, amely elsődlegesen öntözési, öntözésfejlesztési célt szolgál,

e) az a)-d) pontban meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jog

e törvény erejénél fogva térítésmentesen az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek körét a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv és az érintett gazdasági társaság az állami tulajdonszerzést követően együttesen elkészített, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas jegyzékben állapítja meg. A jegyzék tartalmazza az érintett földrészletek ingatlan-nyilvántartási adatait és az (1) bekezdés szerinti jogcímre történő hivatkozást.

(3) A (2) bekezdés szerinti jegyzék alapján az ingatlanügyi hatóság köteles az állam tulajdonjogát és a Nemzeti Földalapba tartozás tényét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(4) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében felsorolt gazdasági társaságok vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak

a) az országos és helyi közúthálózat és a vasúti pályahálózat működtetéséhez használt ingatlanra, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban milyen művelési ággal vagy kivett megnevezéssel van nyilvántartva,

b) az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján ingyenesen a Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába kerülő ingatlanra, valamint

c) a kisajátításról szóló törvény alapján kijelölt tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő, a kisajátításról szóló törvény szerinti fejlesztési befektetési területen fekvő ingatlanra.

(6) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a 100%-os állami tulajdonú közlekedési társaság, országos nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője, országos közútkezelő és kiemelt közszolgáltatói közreműködő esetében, amennyiben az átadás hatással lenne a társaság által ellátott feladat végzésére, ha a mező-és erdőgazdasági föld 9 méteres védősávval érintett. Az érintett társaságok kötelesek a várható hatások kapcsán hatásvizsgálatot lefolytatni.

(7) Ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartásban kivettként nyilvántartott alrészlet mellett tartalmaz az ingatlan-nyilvántartásban az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott alrészletet is, a teljes földrészletre az e § és a 6/B. § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott alrészlet területnagysága meghaladja a kivettként nyilvántartott alrészlet nagyságát.

6/B. § (1) A 6/A. § alapján az állam tulajdonába kerülő, a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlanokat az érintett gazdasági társaságok a számvitelről szóló törvény rendelkezései alapján, könyv szerinti nyilvántartási értéken vezetik ki. Az ebből eredő saját tőke változásokat - ideértve a jegyzett tőke és a jegyzett tőkén felüli saját tőke elemei közötti átrendeződést is - az állami tulajdonszerzést követően, könyv szerinti nyilvántartási értéken kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tőkerendezésre nem kell alkalmazni a a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:203-3:204. §-ában foglalt tőkeleszállítási eljárási szabályokat. Az (1) bekezdés szerinti tőkerendezés a Ptk. alkalmazásában nem minősül tőkeleszállításnak.

(3) A 6/A. §, valamint az (1) bekezdés szerinti tulajdonátszállással, valamint az ehhez kapcsolódó elszámolással összefüggő ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási és egyéb hatósági eljárások adó-, illeték-, díj- és járulékmentesek."

47. § A Földforgalmi tv. 8/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a föld ellenértékét az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő devizában is feltüntetik, azt a Magyar Nemzeti Bank által a szerződéskötés napját megelőző napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell megállapítani."

48. § A Földforgalmi tv. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119. § (1b) bekezdése alapján vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni, ha a (2) bekezdés szerint létrejött jogi személy már megszűnt jogelődje szerepel a föld tulajdonosaként az ingatlan-nyilvántartásban."

49. § A Földforgalmi tv. 13. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél]

"g) haszonbérleti szerződés keretében engedi át a használatot."

50. § A Földforgalmi tv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a törvényes öröklés útján - ideértve a 6. § (3) bekezdése szerinti esetkört is - megszerzett föld tulajdonjogával a tulajdonos a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximumot túllépte, a törvényes öröklést megelőzően bármilyen jogcímen megszerzett föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságával a földszerzési maximum túlléphető, ha a csere a törvényes öröklés útján megszerzett területtel történő birtokösszevonási célt szolgál."

51. § A Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki. Házastársi közös vagyon megosztása esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársa használta. Ha a föld használati jogosultságát a földet használó földműves gazdaságátadási szerződéssel szerezte, a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint a gazdaságátadó használta. Öröklés esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint az örökhagyó használta. Családi mezőgazdasági társaság földhasználata esetén azt a személyt is a földet használó földműves alatt kell érteni, aki a használatot a 38. § (3a) bekezdése alapján átengedte, ha a földet a tag és a családi mezőgazdasági társaság együttesen legalább 3 éve használja."

52. § A Földforgalmi tv. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés a), b), d), e) és i) pontjának alkalmazása esetében az elővásárlási jog fennállását kizáró okra az adásvételi szerződésben hivatkozni kell."

53. § A Földforgalmi tv. a 21. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"6/A. Az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása"

54. § (1) A Földforgalmi tv. 21. § (1a)-(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1a) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést először - kizárólag annak tartalma és alaki kellékei, továbbá közhiteles nyilvántartásban szereplő adatok alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, vagy - a 20. §-ban foglalt esetek kivételével - végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát, és felhívja a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének bejegyzése érdekében, valamint egyidejűleg közzéteszi a szerződést. A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem minősül az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának.

(1b) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1a) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy

a) az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek vagy semmis szerződésnek minősül,

b) az adásvételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13. és 14. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy a 14. § szerinti nyilatkozatokat valótlanul tartalmazza, és erről a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomással bír,

c) az adásvételi szerződésben a vevő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, illetve az adásvételi szerződés a vevő által megjelölt elővásárlási ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza,

d) az adásvételi szerződésben a felek alaptalanul hivatkoznak a 20. § (1) bekezdés valamely pontjának fennállására,

e) az ingatlan tulajdoni lapján a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás ténye szerepel, vagy

f) a kérelmező elmulasztotta megküldeni az (1f)-(1h) bekezdésben foglalt igazolásokat, illetve nyilatkozatot, vagy a nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz.

(1c) Ha az adásvételi szerződés érvényessége a gyámhatóság jóváhagyásához kötött, a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a szerződés jóváhagyását abból az okból, hogy az a gyámhatóság jóváhagyó záradékát nem tartalmazza."

(2) A Földforgalmi tv. 21. §-a a következő (1d)-(1h) bekezdéssel egészül ki:

"(1d) Ha az adásvétel tárgyát képező földre a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Hövtv.) felhatalmazása alapján a települési önkormányzat rendelete elővásárlási jogot alapított, és a Hövtv. szerinti egyik elővásárlásra jogosult sem élt érvényesen az elővásárlási jogával, az adásvételi szerződést a Hövtv. 9. § (9) bekezdése szerinti okiratok beérkezését követő 8 napon belül kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából megküldeni.

(1e) Ha az adásvétel tárgyát képező földre a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban Méptv.) 127. §-a elővásárlási jogot alapított, és a Méptv. szerinti elővásárlásra jogosult nem élt az elővásárlási jogával, akkor az adásvételi szerződést a Méptv. szerinti elővásárlási jogosultak részére nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártát követő 8 napon belül kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából megküldeni.

(1f) Ha az adásvétel tárgyát képező földre a Hövtv. felhatalmazása alapján az önkormányzat rendelete elővásárlási jogot alapított, a mezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni a Hövtv. 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyek értesítéséről, valamint a Hövtv. 9. § (9) bekezdése szerinti, a közzétételről, valamint a levételről szóló jegyzői igazolást.

(1g) Az (1f) bekezdés szerinti igazolás hiányában a vevőnek az adásvételi szerződésben nyilatkoznia szükséges, hogy mely okból nem minősül betelepülőnek, vagy mellékelnie kell a Hövtv. 6. § (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti eljárásban meghozott döntést vagy a Hövtv. 6. § (1) bekezdése, valamint (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jegyző által kiállított hatósági bizonyítványt.

(1h) Ha az adásvétel tárgyát képező földre a Méptv. 127. §-a elővásárlási jogot alapított, a mezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosult részére történő megküldés igazolását is, amelyből megállapíthatónak kell lennie, hogy az elővásárlásra jogosult részére a nyilatkozattételre nyitva álló határidő letelt."

(3) A Földforgalmi tv. 21. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

"(1i) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1a) bekezdés szerinti döntését közli az eladóval, az adásvételi szerződés szerinti vevővel, valamint - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen, más jogszabályon vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival."

(4) A Földforgalmi tv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történő közzététellel valósul meg azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni az eladó és a vevő nevén, valamint lakcímén vagy értesítési címén kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot."

(5) A Földforgalmi tv. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a közzététel ideje alatt észleli az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályoknak az elővásárlásra jogosultak számára hátrányos megsértését, visszavonja a hirdetményt, és elrendeli a szerződés ismételt közzétételét. A korábbi közzététel ideje alatt tett elfogadó jognyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha a jogosult nem gyakorolta volna elővásárlási jogát."

(6) A Földforgalmi tv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elővásárlási jog jogosultja 30 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adásvételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot. A nyilatkozattételi határidő az adásvételi szerződésnek az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történő közzétételét követő napon kezdődik. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az elővásárlásra jogosult az e bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik."

(7) A Földforgalmi tv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az elfogadó jognyilatkozat kizárólag az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben tehető meg."

(8) A Földforgalmi tv. 21. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az elővásárlási jog jogosultja az elfogadó jognyilatkozatát a nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártáig az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben tett jognyilatkozatával vonhatja vissza."

55. § (1) A Földforgalmi tv. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 15 napon belül megvizsgálja az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben a közzétételről és a levételről, valamint a beérkezett jognyilatkozatok számáról készült igazolást, továbbá az elfogadó nyilatkozatokat, és dönt az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a 21. § (1b) bekezdése alapján az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye.

(2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályoknak az elővásárlásra jogosultak számára hátrányos megsértését, az (1) bekezdés szerinti határidőben elrendeli a szerződés ismételt közzétételét. A korábbi közzététel ideje alatt tett elfogadó jognyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha a jogosult nem gyakorolta volna elővásárlási jogát."

(2) A Földforgalmi tv. 23. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy]

"f) a kérelmező elmulasztotta megküldeni a 21. § (1f)-(1h) bekezdése szerinti igazolásokat, illetve nyilatkozatot, vagy a nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz."

(3) A Földforgalmi tv. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az adásvételi szerződés érvényessége a gyámhatóság jóváhagyásához kötött, a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadhatja meg a szerződés jóváhagyását abból az okból, hogy az a gyámhatóság jóváhagyó záradékát nem tartalmazza."

(4) A Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére a jegyző által megküldött okiratok vizsgálata során úgy tekinti, hogy a jogosult elővásárlási jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy

a) az elfogadó jognyilatkozat vagy a mellékelt okirat az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg vagy egyéb okból érvénytelen,

b) az elfogadó jognyilatkozat nem az elővásárlásra jogosulttól származik,

c) az elfogadó jognyilatkozat az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító vagy a 21/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti esetben a letétbe helyezést igazoló okiratok nem kerültek csatolásra, az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, illetve az elővásárlásra jogosult által megjelölt elővásárlási jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza, vagy

d) az elfogadó jognyilatkozat az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak a 13. és 14. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy a 14. §-ban foglalt nyilatkozatokat valótlanul tartalmazza, és erről a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomással bír."

(5) A Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az elfogadó jognyilatkozatok és a mellékelt okiratok vizsgálata során úgy tekinti, hogy a jogosult elővásárlási jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy

a) az elfogadó jognyilatkozat megtétele nem a 21. § (3)-(10) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően történt,

b) az elfogadó jognyilatkozat nem az elővásárlásra jogosulttól származik,

c) az elfogadó jognyilatkozat az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító vagy a 21/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti esetben a letétbe helyezést igazoló okiratok nem kerültek csatolásra, az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, illetve az elővásárlásra jogosult által megjelölt elővásárlási jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza,

d) az elfogadó jognyilatkozat az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak a 13. és 14. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy a 14. §-ban foglalt nyilatkozatokat valótlanul tartalmazza, és erről a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomással bír, vagy

e) az elfogadó jognyilatkozat vagy a mellékelt okiratok érvénytelenek."

(6) A Földforgalmi tv. 23. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell a jegyzéket elkészíteni, ha a hirdetményi úton közölt adás-vételi szerződésre)

"a) kizárólag határidőn túl érkezett elfogadó jognyilatkozat, vagy"

56. § A Földforgalmi tv. 23/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az önkormányzat tulajdonában álló föld eladása esetén az eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából."

57. § A Földforgalmi tv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a 27. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el, azzal, hogy a záradék nem tartalmazza az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat."

58. § A Földforgalmi tv. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, és a föld törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül, akkor az örököst kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege az ingatlan hagyatéki eljárásbeli végleges adó- és értékbizonyítvány szerinti értéke, amelyből le kell vonni az államot mint örököst terhelő hagyatéki tartozások összegét. A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv jogosult az ingatlan hagyatéki eljárásbeli végleges adó- és értékbizonyítvány szerinti értékét felülvizsgálni, forgalmi értékbecslés készíttetésével. Amennyiben az értékbecslésben megállapított érték kevesebb a hagyatéki eljárásbeli végleges adó- és értékbizonyítvány szerinti értéknél, úgy a kártalanítás összege az értékbecslésben megállapított érték. A kártalanítás megfizetéséről a tulajdonosi joggyakorló gondoskodik a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv tulajdonosi joggyakorlásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő 60 napon belül."

59. § A Földforgalmi tv. 9. alcíme a következő 36/A. és 36/B. §-sal egészül ki:

"36/A. § (1) Ha az adásvételi szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, - a 20. §-ban foglalt esetek kivételével - az adásvételi szerződést az eladó a felek aláírásától számított 8 napon belül hirdetményi úton közli a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.

(2) Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történő közzététellel valósul meg, azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni az eladó és a vevő nevén, valamint lakcímén vagy értesítési címén kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.

(3) Az elfogadó jognyilatkozatra alkalmazni kell a 21. § (3)-(6) és (8)-(10) bekezdésének, valamint a 21/A. §-nak a rendelkezéseit.

36/B. § (1) Az eladó a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 15 napon belül letölti az ingatlannyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerből a közzétételről és a levételről, valamint a beérkezett jognyilatkozatok számáról készült igazolást és a jognyilatkozatokat.

(2) Az eladó az elfogadó jognyilatkozatokat megvizsgálja, illetve ellenőrzi, majd az elővásárlásra jogosultat vagy jogosultakat, valamint az adásvételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít (a továbbiakban: jegyzék).

(3) Az eladó úgy tekinti, hogy a jogosult elővásárlási jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat

a) megtétele nem a 21. § (3)-(10) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően történt,

b) nem az elővásárlásra jogosulttól származik,

c) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító vagy a 21/A. §-a szerinti esetben a letétbe helyezést igazoló okiratok nem kerültek csatolásra, az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, illetve az elővásárlásra jogosult által megjelölt elővásárlási jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza,

d) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak a 13. és 14. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy a 14. §-ban foglalt nyilatkozatokat valótlanul tartalmazza, és erről tudomással bír, vagy

e) mellékelt okiratai érvénytelenek.

(4) Az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult a közzétételre nyitva álló idő lejártát követő napon lép. Több elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe a sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult, több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosult lép."

60. § A Földforgalmi tv. 46. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontjával megegyező ranghelyen illeti meg előhaszonbérleti jog]

"f) rizstelep haszonbérbe adására irányuló szerződés esetén bármely, a szerződéssel érintett terület volt haszonbérlő földművesét, illetve mezőgazdasági termelőszervezetét."

61. § A Földforgalmi tv. 47. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:

"(5c) A mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha a haszonbérleti szerződés több föld haszonbérbe adásáról rendelkezik, és azok közül bármelyik vonatkozásában megtagadásnak van helye, függetlenül attól, hogy a haszonbér egybefoglalt-e."

62. § A Földforgalmi tv. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a föld tulajdonosa a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdonjogát öröklés útján szerezte, az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti egyéves időtartamba beszámít az az időtartam, amíg az örökhagyó a mezőgazdasági termelőszervezetben tulajdonos volt."

63. § A Földforgalmi tv. a 49. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"13/A. A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása"

64. § A Földforgalmi tv. 49. és 50. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"49. § (1) A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak vagy a haszonbérlőnek a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést először - kizárólag annak tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, vagy - a 48. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát, és egyidejűleg közzéteszi a szerződést.

(3) A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem jelenti a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyását.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy

a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek vagy semmis szerződésnek minősül,

b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy a nyilatkozatokat valótlanul tartalmazza, és erről a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomással bír,

c) a haszonbérleti szerződésben a haszonbérlő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat nem csatolták, az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, illetve a haszonbérleti szerződés a haszonbérlő által megjelölt előhaszonbérleti ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza vagy ezekre vonatkozóan a haszonbérlő nyilvánvalóan valótlan nyilatkozatot tesz,

d) a haszonbérbeadó a föld haszonélvezője, aki nem igazolta, hogy a tulajdonos részére a haszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét felajánlotta,

e) a haszonbérleti szerződésben a felek alaptalanul hivatkoznak a 48. § (1) bekezdés valamely pontjának fennállására,

f) az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés nem felel meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben meghatározott feltételeknek, vagy

g) az ingatlan tulajdoni lapján a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye szerepel. 50. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a 49. § (2) bekezdése szerinti döntését közli a haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint ha a szerződés közzétételre való alkalmasságát állapítja meg, - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli a haszonbérleti szerződést az e törvényen vagy más jogszabályon alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival.

(2) A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történő közzététellel valósul meg azzal, hogy a haszonbérleti szerződésben felismerhetetlenné kell tenni a haszonbérbeadó és a haszonbérlő nevén, valamint lakcímén vagy értesítési címén kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.

(3) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a közzététel ideje alatt észleli az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályoknak az előhaszonbérletre jogosultak számára hátrányos megsértését, visszavonja a hirdetményt, és elrendeli a szerződés ismételt közzétételét. A korábbi közzététel ideje alatt tett elfogadó jognyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha a jogosult nem gyakorolta volna előhaszonbérleti jogát."

65. § (1) A Földforgalmi tv. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"51. § (1) Az előhaszonbérleti jog jogosultja 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó jognyilatkozatot. A nyilatkozattételi határidő a haszonbérleti szerződésnek az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történő közzétételét követő napon kezdődik. Az előhaszonbérleti jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az előhaszonbérletre jogosult az e bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik.

(2) Az elfogadó jognyilatkozat kizárólag az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben tehető meg.

(3) Az elfogadó jognyilatkozat megtételekor meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, valamint, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényi rendelkezés alapján és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 42. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat, valamint az előhaszonbérletre jogosult által megjelölt előhaszonbérleti ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve hatósági jóváhagyáshoz kötött ügylet esetén azt, amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás tartalmaz. A 46. § (3) bekezdésében meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés melyik pontjában, illetve alpontjában meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat.

(4) A haszonbérbeadót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az előhaszonbérletre jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában a haszonbérleti szerződést magára nézve teljeskörűen elfogadja.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az előhaszonbérleti jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.

(6) Az előhaszonbérleti jog jogosultja az elfogadó jognyilatkozatát a nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártáig az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben tett jognyilatkozatával vonhatja vissza.

(7) A mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 15 napon belül megvizsgálja az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben a közzétételről és a levételről, valamint a beérkezett jognyilatkozatok számáról készült igazolást, továbbá az elfogadó nyilatkozatokat, és dönt a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a 49. § (4) bekezdése alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye.

(8) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályoknak az előhaszonbérletre jogosultak számára hátrányos megsértését, a (7) bekezdés szerinti határidőben elrendeli a szerződés ismételt közzétételét. A korábbi közzététel ideje alatt tett elfogadó jognyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha a jogosult nem gyakorolta volna előhaszonbérleti jogát.

(9) A mezőgazdasági igazgatási szerv a letöltött okiratok közül az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi.

(10) A mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult előhaszonbérleti jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat

a) megtétele nem az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően történt,

b) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,

c) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, illetve az előhaszonbérletre jogosult által megjelölt előhaszonbérleti ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza, vagy ezekre vonatkozóan az előhaszonbérletre jogosult nyilvánvalóan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy

d) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy a 42. § (3) bekezdésében foglalt nyilatkozatot valótlanul tartalmazza, és erről a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomással bír.

(11) Ha a (7) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását vagy a (8) bekezdés alapján nem rendeli el a szerződés ismételt közzétételét, és előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (12) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a szerződés szerinti haszonbérlőt és az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít.

(12) A mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt haszonbérleti szerződéshez

a) kizárólag határidőn túl érkezett elfogadó jognyilatkozat, vagy

b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem vehető figyelembe a (10) bekezdés értelmében."

(2) A Földforgalmi tv. 51. § (2) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

[A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy]

"f) az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés nem felel meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben meghatározott feltételeknek,

g) az ingatlan tulajdoni lapján a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye szerepel."

66. § A Földforgalmi tv. a következő 53/B. §-sal egészül ki:

"53/B. § Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti haszonbérlő helyett más előhaszonbérletre jogosult javára hozna jóváhagyó döntést, akkor - a Fétv. 47/A. §-ában, vagy a 72. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével - a tulajdonos hozzájárulása szükséges a szerződés létrejöttéhez. A haszonbérleti szerződés a tulajdonos hozzájárulása hiányában nem jön létre, a mezőgazdasági igazgatási szervnek a haszonbérleti szerződés jóváhagyására irányuló, folyamatban levő eljárását meg kell szüntetni."

67. § A Földforgalmi tv. a következő 84. §-sal egészül ki:

"84. § (1) E törvénynek az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi XCVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) megállapított 6/A. §-ában meghatározott átadási kötelezettséget a 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságok legkésőbb 2026. január 1. napjáig kötelesek végrehajtani.

(2) A Fétv. 51/B. § (3) bekezdésében és 62. § (2) bekezdésében foglaltakat a 6/A. §-ban foglaltak végrehajtása során is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a Módtv.6.-tal megállapított 6/A. §-ában meghatározott átadási kötelezettség végrehajtásáig, illetve a vagyonkezelői jog megváltozásáig a 6/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott mező- és erdőgazdasági földön, illetve területeken végzett tevékenység változatlan feltételekkel folytatható."

68. § A Földforgalmi tv. a következő 85. §-sal egészül ki:

"85. § E törvénynek a Módtv.6.-tal megállapított 21. § (4) és (10) bekezdését, valamint 51. § (2) és (6) bekezdését az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben közzétett hirdetmények esetén kell alkalmazni."

69. § A Földforgalmi tv.

1. 5. § 6. pontjában a "40. életévét" szövegrész helyébe a "45. életévét" szöveg,

2. 5. § 22b. pontjában a "több földrészletből" szövegrész helyébe a "több, szántó művelési ágú földrészletből" szöveg és az "1006 10 KN kód, illetve 1008 90 00 KN kód alá tartozó rizst" szövegrész helyébe az "1006 10 KN kód alá tartozó rizst, illetve 1008 90 00 KN kód alá tartozó indiánrizst (vadrizst)" szöveg,

3. 12. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "a településen" szövegrész helyébe az "a Magyarország területén fekvő településen" szöveg,

4. 13. § (2) bekezdés e) pontjában a "használatot, vagy" szövegrész helyébe a "használatot," szöveg,

5. 13. § (2) bekezdés f) pontjában a "részére." szövegrész helyébe a "részére, vagy" szöveg,

6. 13. § (2b) bekezdés b) pontjában az "51. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe az "51. § (10) bekezdése" szöveg,

7. 13. § (3) bekezdés f) pontjában a "gazdasági épület" szövegrész helyébe a "gazdasági épület és annak megközelítését szolgáló, legfeljebb 200 négyzetméter területű út" szöveg,

8. 13. § (3) bekezdés g) pontjában a "lakóépület" szövegrész helyébe a "lakóépület és ahhoz tartozó, legfeljebb 500 négyzetméter területű udvar, illetve út" szöveg,

9. 17. § (1) bekezdés c) pontjában az "illetve" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

10. 18. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "olyan településen" szövegrész helyébe az "olyan, Magyarország területén fekvő településen" szöveg,

11. 18. § (1) bekezdés e) pontjában az "olyan településen" szövegrész helyébe az "olyan, Magyarország területén fekvő településen" szöveg,

12. 18. § (2) bekezdés b) pontjában az "olyan településen" szövegrész helyébe az "olyan, Magyarország területén fekvő településen" szöveg,

13. 18. § (3a) bekezdés b) pontjában az "olyan településen" szövegrész helyébe az "olyan, Magyarország területén fekvő településen" szöveg,

14. 20. § (1) bekezdés i) pontjában a "határú településen" szövegrész helyébe a "határú, Magyarország területén fekvő településen" szöveg, a "jogcímen megszerzett" szövegrész helyébe a "jogcímen Magyarország területén megszerzett" szöveg és a "földrészlet megszerzése" szövegrész helyébe a "földrészlet kizárólagos tulajdonának megszerzése" szöveg,

15. 21. § (1) bekezdésében az "(1c) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1c)-(1e) bekezdésben" szöveg,

16. 21. § (1) bekezdésében az "(1c)-(1e) bekezdésben foglalt" szövegrész helyébe az "(1d) és (1e) bekezdésben, valamint a 36/A. § (1) bekezdésében foglalt" szöveg,

17. 21. § (5) bekezdésében a "jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban" szövegrész helyébe a "jognyilatkozat megtételével egyidejűleg" szöveg,

18. 23. § (2) bekezdés e) pontjában a "szerepel." szövegrész helyébe a "szerepel, vagy" szöveg,

19. 23. § (5) bekezdésében az "a (3) bekezdés" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés" szöveg,

20. 23. § (5) bekezdésében a "(3a) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés" szöveg,

21. 23/A. § (2) bekezdésében a "23. § (3) bekezdésben" szövegrész helyébe a "23. § (5) bekezdésében" szöveg,

22. 23/A. § (4) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálata" szövegrész helyébe a "megtámadása" szöveg,

23. 24. § (2) bekezdésében a "valamint a" szövegrész helyébe a "valamint az adott ügy vonatkozásában jelentőséggel bíró, a" szöveg,

24. 27. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "23. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "21. § (1b) bekezdésében" szöveg,

25. 27. § (2) bekezdés a) pontjában a "23. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "21. § (1b) bekezdésében" szöveg,

26. 31. §-ában a "23-30. §" szövegrész helyébe a "21-30. §" szöveg,

27. 35. § (3) bekezdésében a "megfelel," szövegrész helyébe a "megfelel vagy az ingatlanban legalább 3 éve tulajdonos földműves tulajdontárs," szöveg,

28. 42. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "legalább 25%-ban" szövegrészek helyébe a "legalább egy éve, legalább 25%-ban" szöveg,

29. 45. § (1) bekezdés c) pontjában az "olyan településen" szövegrész helyébe az "olyan, Magyarország területén fekvő településen" szöveg,

30. 46. § (1) bekezdés a) pontjában az "olyan településen" szövegrész helyébe az "olyan, Magyarország területén fekvő településen" szöveg,

31. 46. § (1) bekezdés d) pontjában az "olyan településen" szövegrész helyébe az "olyan, Magyarország területén fekvő településen" szöveg,

32. 46. § (1) bekezdés g) pontjában az "olyan településen" szövegrész helyébe az "olyan, Magyarország területén fekvő településen" szöveg,

33. 48. § (1) bekezdés a) pontjában az "a közeli hozzátartozók" szövegrész helyébe az "a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2. § b) pontja szerinti hozzátartozói láncolatba tartozó személyek" szöveg,

34. 53. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az 51. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 49. § (4) bekezdésében" szöveg,

35. 53. § (1) bekezdés a) pontjában az "az 51. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 49. § (4) bekezdésében" szöveg,

36. 54. § (2) bekezdésében a "jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját" szövegrész helyébe a "közzétételi idő lejártát" szöveg,

37. 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját" szövegrész helyébe a "közzétételre nyitva álló idő lejártát" szöveg,

38. 55. § (2) bekezdésében a "haszonbérbeadó és a haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződést az 51. § (6) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt esetek fennállása alapján jóváhagyja" szövegrész helyébe a "haszonbérleti szerződést a szerződés szerinti haszonbérlővel hagyja jóvá" szöveg,

39. 55. § (3) bekezdésében a "jegyző által megküldött okiratok beérkezése" szövegrész helyébe a "közzétételre nyitva álló idő lejártának" szöveg,

40. 59. § (1) bekezdés f) pontjában a "40. § (2)-(4) bekezdésben" szövegrész helyébe a "40. § (2) bekezdésében" szöveg,

41. 61. §-ában a "nem tartalmazza," szövegrész helyébe a "nem tartalmazza, vagy az adásvételi szerződésben a felek alaptalanul hivatkoznak a 20. § (1) bekezdés valamely pontjának fennállására," szöveg

lép.

70. § Hatályát veszti a Földforgalmi tv.

1. 6. § (2) bekezdésében az "(a továbbiakban: AK)" szövegrész,

2. 6. alcím címében az " , és az elővásárlási jog gyakorlása" szövegrész,

3. 20. § (1) bekezdés i) pontjában a "kizárólagos tulajdonban álló és" szövegrész,

4. 21. § (2) bekezdésében a " , valamint állampolgárságán" szövegrész,

5. 21. § (3a) bekezdése,

6. 22. §-a,

7. 7. alcím címe,

8. 23. § (2) bekezdés d) pontjában a "vagy" szövegrész,

9. 23. § (2a)-(3a) bekezdése,

10. 23/A. § (2) bekezdésében az "a jegyzékben szereplő" szövegrész,

11. 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja,

12. 32. § (2) bekezdésében a "jegyzékről, a" szövegrész,

13. 33. § (2) bekezdésében a "jegyzékről, a" szövegrész,

14. 34. § (2) bekezdésében a "jegyzékről, a" szövegrész,

15. 35. § (2) bekezdésében a "jegyzékről, a" szövegrész,

16. 35/A. § (2) bekezdésében az "a jegyzékről," szövegrész,

17. 36. § (1) bekezdés b) pontjában az " , illetve az önkormányzat" szövegrész,

18. 13. alcím címében az " , és az előhaszonbérleti jog gyakorlása" szövegrész,

19. 49. § (2) bekezdésében a " , valamint állampolgárságán" szövegrész,

20. 14. alcím címe,

21. 59. § (1) bekezdés a) pontjában az" , illetve az önkormányzat" szövegrész,

22. 74. §-a,

23. 78. § (2) és (3) bekezdése.

8. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

71. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 6. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha egy állattartó telepen állatjárványügyi veszély elhárításaként az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt állatleölést hajtottak végre, az állattartó telep üzemeltetője az állatleölés végrehajtását követő három évben továbbra is hivatkozhat az (1) bekezdés szerinti kedvezményes birtokmaximumra. Ezen kedvezmény kizárólag azon területek vonatkozásában illeti meg, amelyek az állatleölés végrehajtásának időpontjában haszonbérlet jogcímén a használatában álltak, függetlenül a haszonbérlet megszűnésének okától.

(1b) Az (1a) bekezdésre az állattartó telep üzemeltetője csak akkor hivatkozhat, ha az állatleölés végrehajtásának időpontját megelőző napon megfelelt az (1) bekezdés szerinti feltételeknek."

72. § A Fétv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § Az elővásárlásra jogosult az elfogadó jognyilatkozatát az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben teheti meg, amelynek tartalmazni kell a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat."

73. § A Fétv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A Földforgalmi törvény 19. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E rendelkezés alkalmazása során az elővásárlásra jogosultak sorrendjére a Földforgalmi törvény 18. és 19. §-át úgy kell alkalmazni, mintha az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult elővásárlási jogát megalapozó körülmény az adásvételi szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn.

(2) A Földforgalmi törvény 19. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a közösen elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosultak közül a választásuk szerinti elővásárlásra jogosult teheti meg az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben a közös elfogadó nyilatkozatot.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén csatolni szükséges az eljáró elővásárlásra jogosult részére adott meghatalmazást, amelynek ki kell terjednie az elővásárlási jog gyakorlásához kapcsolódó nyilatkozatok megtételére. Az elővásárlási jogosultságot és a személyes adatokat igazoló dokumentumokat valamennyi elővásárlási jogosult vonatkozásában csatolni szükséges."

74. § A Fétv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ügyintézés határidejébe nem számít bele a közzététel időtartama, továbbá a helyi földbizottság megkeresésének megküldése és a helyi földbizottság állásfoglalásának a mezőgazdasági igazgatási szervhez történő beérkezése közötti időtartam."

75. § A Fétv. 35. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági igazgatási szerv a megkereséshez csatolja:)

"a) a Földforgalmi törvény 21. § (2) bekezdésében előírtak szerint felismerhetetlenné tett és az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben közzétételre került adásvételi szerződés másolatát,"

76. § A Fétv. a következő 9/A. alcímmel egészül ki:

"9/A. A föld tulajdonjogának a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény szerinti elővásárlási joggal történő megszerzésére vonatkozó különös eljárási szabályok

44/A. § (1) Ha a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény szerinti elővásárlási jogot olyan zártkerti ingatlanra kívánják gyakorolni, amely földnek minősül, az elővásárlási jognyilatkozatot benyújtó személynek az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozathoz mellékelnie kell a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását a tulajdonszerzési feltételek fennállásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás kiadása iránti eljárásban a kérelmezőnek meg kell jelölnie az adásvétel tárgyát képező ingatlan helyrajzi számát, valamint az érintett tulajdoni hányad nagyságát, amelyre az elővásárlási jogát gyakorolni kívánja. Az e bekezdés szerinti kérelem alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványt ad ki a tulajdonszerzéshez szükséges feltételek fennállásáról vagy annak kiadását megtagadja.

(3) Az eljárás a kérelemnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az elővásárló szerzőképessége fennáll-e, és az adásvétel nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését.

44/B. § A 44/A. § (1) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kiállítása esetén, amennyiben az elővásárlásra jogosult érvényesen gyakorolta elővásárlási jogát, figyelmen kívül kell hagyni a Földforgalmi törvénynek a szerződés mezőgazdasági igazgatási szerv részére történő megküldéséről, az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, az elővásárlásra jogosultak jegyzékről és az elővásárlásra jogosult mezőgazdasági igazgatási szerv által történő kijelölésről, a helyi földbizottság megkereséséről, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv döntéshozataláról szóló rendelkezéseit."

77. § (1) A Fétv. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli - ideértve a vetőmag előállítást is -, a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulásával megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy a részére a föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésének időtartamára, de legfeljebb a haszonbérleti szerződés lejártáig átengedi. E bekezdés szerinti alhaszonbérleti szerződést önálló, egységes okiratba kell foglalni."

(2) A Fétv. 65. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés és a 65/A. § (1) bekezdése szerinti alhaszonbérleti szerződés tárgya nem lehet már alhaszonbérbe adott föld."

78. § A Fétv. 17. alcíme a következő 65/A. §-sal egészül ki:

"65/A. § (1) Az egységes művelés érdekében két haszonbérlő megállapodhat, hogy a haszonbérlet jogcímén használatukban álló, legfeljebb 5 hektár nagyságú, szántó, rét, legelő vagy szőlő művelési ágú terület használati jogát elcserélhetik (a továbbiakban: földhasználati csere), ha a földhasználati csere eredményeként valamelyik haszonbérlő birtokába olyan földterület kerül, amely szomszédos a földhasználati nyilvántartás alapján már használatában álló földterülettel. A földhasználati csereszerződés legalább egy gazdasági évre, és legfeljebb a korábban lejáró haszonbérleti szerződés időtartamára köthető meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában két terület akkor tekinthető szomszédosnak, ha azok megfelelnek a Földforgalmi törvény 5. § 23. pontjában foglaltaknak. Ennek vizsgálata során az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban a használati rend szerint kijelölt területeket önálló területnek kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, a földhasználati csereszerződés tárgyát képező földterülettel szomszédos földterület helyrajzi számát a földhasználati csereszerződésben meg kell jelölni.

(4) Földhasználati csereszerződés nem köthető, ha az annak alapjául szolgáló haszonbérleti szerződésben a földhasználó az előhaszonbérleti jogát a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés a), b), c) vagy e) pontjára alapította, vagy ha a föld rizstelepnek minősül.

(5) A földhasználati csereszerződésről mindkét haszonbérlő köteles a szerződés megkötését követő 15 napon belül a vele haszonbérleti jogviszonyban álló tulajdonost tájékoztatni.

(6) A földhasználati csereszerződés megszűnik az alapjául szolgáló bármely haszonbérleti szerződés megszűnésével. A földhasználati csereszerződés rendes felmondással nem szüntethető meg."

79. § (1) A Fétv. 76/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rizsteleppé minősítésről a kérelemmel érintett földek földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználójának kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv dönt. Több földhasználó esetén a kérelemmel érintett földek földhasználói közül az érintett földterületek együttes térmértékének felét meghaladó nagyságú terület használatával rendelkező földhasználó jogosult a kérelem benyújtására."

(2) A Fétv. 76/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Több földhasználó esetén, amennyiben egyikük sem rendelkezik az (1) bekezdés szerint számított többséggel, a kérelemmel érintett földterületek együttes térmértékének kétharmadát meghaladó nagyságú terület használatával rendelkező földhasználók közös kérelmet nyújthatnak be, amelyben meg kell jelölniük, hogy a rizsteleppé minősítés iránti kérelemnek helyt adó döntés esetén melyikük fog a 76/E. § (1) bekezdése szerinti ajánlatban földhasználóként szerepelni.

(1b) A rizsteleppé minősítés iránti eljárás díjmentes."

(3) A Fétv. 76/A. §-a a következő (2a)-(2e) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Földforgalmi törvény 5. § 22b. pontja szerinti egységes művelés kritérium teljesülésének feltétele, hogy a rizstelep részét képező ingatlanok egymással közvetlenül érintkezzenek.

(2b) A rizstelepnek nem része az öntözését biztosító elárasztó csatorna, illetve a víz elvezetését biztosító lecsapolási befogadó területe.

(2c) Már működő rizstelep esetén az öntözését biztosító elárasztó csatorna tulajdonosa vagy kezelője, valamint a víz elvezetését biztosító lecsapolási befogadó terület tulajdonosa ellenérték fejében köteles használati jogot biztosítani az érintett rizstelep használója részére a rizstelep minősítés fennállásának idejére.

(2d) Rizsteleppé minősíteni egész ingatlant vagy egy ingatlan teljes alrészletét lehet.

(2e) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a rizsteleppé minősítés iránti eljárás során a feladatai ellátásához szükséges mértékben díjmentesen igényelhet adatot a vízügyi hatóság által vezetett vízikönyvből."

(4) A Fétv. 76/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (3) bekezdés szerinti döntés véglegessé válását követően haladéktalanul kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a rizstelep jogi jellegnek az ingatlanok tulajdoni lapján történő bejegyzését kódszámának megjelölésével együtt, továbbá az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerben a rizstelep jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási térképen való feltüntetését."

(5) A Fétv. 76/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a rizsteleppé minősítéssel kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben kezeli."

80. § A Fétv. 76/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"76/D. § (1) Rizstelephez tartozó földek haszonbérbe adására csak az egyazon rizstelephez tartozó valamennyi föld egybefoglalt haszonbér ellenében, azonos szerződési feltételekkel történő használatba adásával (a továbbiakban: egységes földhasználati szerződés) kerülhet sor.

(2) Az egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adási kötelezettség alól kivételt képez

a) a rizstelephez tartozó, a rizstelep használójának tulajdonában álló földrészlet,

b) a rizstelephez tartozó földrészlet abban az esetben, ha a rizstelep használójának földhasználata szívességi földhasználati szerződésen alapul.

(3) A (2) bekezdés alá nem tartozó földrészletek vonatkozásában az egységes földhasználati szerződés szabályai az irányadóak.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szívességi földhasználati szerződés időtartamának legalább annyi időre kell szólnia, mint az egységes földhasználati szerződésben kikötött időtartam.

(5) Amennyiben a rizstelep használója átruházza a rizstelephez tartozó, saját tulajdonában álló földterület tulajdonjogát, az értékesítés feltétele, hogy a tulajdonjogot átruházó szerződésben az új tulajdonos vállalja az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő földhasználati szerződés megkötését.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti földterületek tulajdonjogának átruházása esetén - ha az új tulajdonos nem a rizstelep használója - az értékesítés feltétele, hogy a tulajdonjogot átruházó szerződésben az új tulajdonos vállalja az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő földhasználati szerződés megkötését."

81. § (1) A Fétv. 76/F. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az (1) bekezdés alapján létrejött haszonbérleti szerződés esetén azon haszonbérbeadó, aki vonatkozásában az ajánlatot nem kellett elfogadottnak tekinteni, a haszonbérleti szerződés létrejöttétől számított 6 hónapon belül kezdeményezheti a haszonbérleti szerződés módosítását a haszonbérleti díjnak a kezdeményezéskor irányadó helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra való módosítása érdekében a haszonbérleti szerződés időtartamától függetlenül.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti eljárásra az 50/A. § (2) és (4) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a bíróság a szerződés hatálybalépésétől állapítja meg a piaci haszonbérleti díjat."

(2) A Fétv. 76/F. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a rizstelep jogi jelleg visszavonásáról dönt, a döntés véglegessé válásának időpontjával az e fejezet szerinti egységes földhasználati szerződés e törvény erejénél fogva megszűnik. A felek a szerződés megszűnését követően kötelesek egymással elszámolni."

82. § A Fétv. 76/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"76/G. § (1) A földhasználati szerződést a tulajdonos a 76/E. és 76/F. §-ban foglaltak megsértése esetén a bíróság előtt megtámadhatja.

(2) Rizsteleppé minősített ingatlan alhaszonbérbe nem adható, az erre irányuló szerződés semmis."

83. § (1) A Fétv. 76/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rizstelep használója a 76/A. § (1) bekezdése szerinti döntés véglegessé válásától számított egy éven belül gondoskodik a rizstelep használatára irányuló szerződés e fejezetben foglaltak szerinti megkötéséről, és bejelenti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a szerződés hatálybalépését, a földhasználati nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint a rizstelep használójának személyét."

(2) A Fétv. 76/H. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a rizsteleppé minősítés iránti kérelemnek helyt adó döntés ellen vagy a rizstelep jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése ellen jogorvoslattal éltek, az (1) bekezdés szerinti határidő a jogorvoslati eljárás jogerős elbírálását követő egy évvel jár le.

(1b) Ha a rizsteleppé minősítésről szóló döntés véglegessé válásakor az érintett ingatlanok valamelyikének tulajdoni lapján a Foktftv. alapján folyamatban lévő megosztás ténye szerepel, az (1) bekezdés szerinti határidő a folyamatban lévő megosztás tényének törlését követő egy évvel jár le."

84. § (1) A Fétv. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ügyintézés határidejébe nem számít bele a közzététel időtartama."

(2) A Fétv. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az olyan földhasználati szerződést, amely

a) haszonbérleti szerződésnek minősül, de harmadik személynek előhaszonbérleti joga nem áll fenn, vagy

b) nem minősül haszonbérletnek,

az 53. § (1) bekezdésében előírtak szerint kell a mezőgazdasági igazgatási szervhez benyújtani."

85. § A Fétv. 99. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett földhasználati nyilvántartás adatbázisából - a földügyért felelős miniszter által jóváhagyott egyedi megállapodás alapján - adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben

a) hatóság részére hatósági ellenőrzése teljesítéséhez,

b) a Nemzeti Kifizető Ügynökség részére költségvetési vagy európai uniós támogatás igényléséhez szükséges feltételek teljesítésének megállapításához,

c) az erdészeti hatóság számára hatósági feladatainak és a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében,

d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (FELIR) működtetésével összefüggő és a parlagfű elleni védekezési kötelezettséghez kapcsolódó hatósági feladatainak ellátása érdekében,

e) országos statisztikai célú adatgyűjtéshez, vagy

f) több ingatlanügyi hatóság illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén

elektronikus dokumentumként elektronikusan feldolgozható formában adatot szolgáltat."

86. § A Fétv. 20/F. alcíme a következő 110/I. §-sal egészül ki:

"110/I. § E törvénynek az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi XCVII. törvénnyel megállapított 18. §-át, valamint 19. § (2) és (3) bekezdését az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben közzétett hirdetmények esetén kell alkalmazni."

87. § A Fétv.

a) 18/A. § (5) bekezdésében a "Földforgalmi törvény 23. §-a" szövegrész helyébe a "Földforgalmi törvény 21. és 23. §-a" szöveg,

b) 18/B. § (1) bekezdésében a "nyilvántartásba vette" szövegrész helyébe a "legalább 3 éve nyilvántartásba vette, és a megelőző három gazdasági évben szaporítóanyagot állított elő" szöveg,

c) 18/B. § (4) bekezdésében a "Földforgalmi törvény 23. §-a" szövegrész helyébe a "Földforgalmi törvény 21. és 23. §-a" szöveg,

d) 18/C. § (6) bekezdésében a "Földforgalmi törvény 23. §-a" szövegrész helyébe a "Földforgalmi törvény 21. és 23. §-a" szöveg,

e) 55/A. § (4) bekezdésében a "törvény 51. §-a" szövegrész helyébe a "törvény 49. és 51. §-a" szöveg,

f) 55/B. § (1) bekezdésében a "nyilvántartásba vette" szövegrész helyébe a "legalább 3 éve nyilvántartásba vette, és a megelőző három gazdasági évben szaporítóanyagot állított elő" szöveg,

g) 55/B. § (3) bekezdésében a "törvény 51. §-a" szövegrész helyébe a "törvény 49. és 51. §-a" szöveg,

h) 55/C. § (4) bekezdésében a "törvény 51. §-a" szövegrész helyébe a "törvény 49. és 51. §-a" szöveg,

i) 64. §-ában a "65. §-ban meghatározott" szövegrész helyébe a "65. §-ban és a 65/A. §-ban meghatározott" szöveg,

j) 64. §-ában a "65. §-ban és" szövegrész helyébe a "65. §-ban, a 65/A. §-ban és" szöveg,

k) 65. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés és a 65/A. § (1) bekezdése" szöveg,

l) 65. § (3) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés és a 65/A. § (1) bekezdése" szöveg,

m) 89. § (2) bekezdésében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg

lép.

88. § A Fétv.

1. 34. § (1) bekezdésében a "23. § (2), (3) és (4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "21. § (1b) bekezdésében, valamint 23. § (1) és (4) bekezdésében" szöveg,

2. 36. § (2) bekezdésében a "23. § (2), (3) és (4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "21. § (1b) bekezdésében, 23. § (1) és (4) bekezdésében" szöveg,

3. 37. § (1) bekezdésében a "23. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "21. § (1a) bekezdése" szöveg,

4. 38. § a) pontjában a "23. § (2) bekezdés" szövegrész helyébe a "21. § (1b) bekezdés" szöveg,

5. 38. § e) pontjában a "23. § (3a) bekezdésében" szövegrész helyébe a "23. § (2) bekezdésében" szöveg,

6. 71. § (9) bekezdésében a "30 napnál" szövegrész helyébe a "90 napnál" szöveg,

7. 71. § (9a) bekezdésében a "30 napnál" szövegrész helyébe a "90 napnál" szöveg,

8. 74. § (5) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a "mezőgazdasági igazgatási szerv" szöveg,

9. 76/A. § (5) bekezdésében az "a), c) és d) pontja" szövegrész helyébe a "b) és c) pontja" szöveg,

10. 76/A. § (6) bekezdésében az "ingatlan-nyilvántartási térképen, valamint az érintett ingatlanok tulajdoni lapján" szövegrész helyébe az "érintett ingatlanok tulajdoni lapján, valamint az elektronikus ingatlannyilvántartási rendszerben az ingatlan-nyilvántartási térképen" szöveg,

11. 76/F. § (2) bekezdésében a "tekinteni" szövegrész helyébe a "tekinteni, valamint azon tulajdonostársakat, akik az ajánlattal nem értettek egyet" szöveg,

12. 76/F. § (3) bekezdésében a "személyében és" szövegrész helyébe a "személyében, a díj megfizetésének az 50. § (3) bekezdése szerinti módjában és" szöveg,

13. 81. § (1) bekezdésében az "51. § (2), (3) és (4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "49. § (4) bekezdésében, valamint 51. § (7) és (9) bekezdésében" szöveg,

14. 97. § (2) bekezdésében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,

15. 99. § (1b) bekezdésében a "c) és d) pontja" szövegrész helyébe az "e) és f) pontja" szöveg,

16. 99. § (4) bekezdés e) pontjában a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv." szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség," szöveg,

17. 107. §-ában az "a 45. §" szövegrész helyébe az "a 44/A. §, a 44/B. §, a 45. §" szöveg,

18. 107. §-ában a "64-65. §" szövegrész helyébe a "64-65/A. §" szöveg

19. 107. §-ában a "111-119" szövegrész helyébe a "112-119" szöveg,

20. 108/R. §-ában a "visszajegyzéséig még" szövegrész helyébe a "visszajegyzéséig teljes egészében még" szöveg

lép.

89. § Hatályát veszti a Fétv.

a) 17. § (1) bekezdésében az " , illetve a Földforgalmi törvény 21. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző)" szövegrész,

b) 17. § (3) bekezdésében az "illetve a Földforgalmi törvény 21. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez," szövegrész,

c) 19. §-ában a "Ha a jogosult kizárólag arra a földre vonatkozóan tesz elfogadó jognyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül." szövegrész,

d) 28. § (3) bekezdésében a "továbbá az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal történő közlése érdekében a jegyző részére," szövegrész,

e) 34/A. §-a,

f) 35. § (2) bekezdés b) pontjában a " , valamint állampolgárságán" szövegrész,

g) 53. § (1) bekezdésében az " , illetve a Földforgalmi törvény 49. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz" szövegrész,

h) 56. §-ában a "Ha a jogosult kizárólag arra a földre vonatkozóan tesz elfogadó jognyilatkozatot, amelyre az előhaszonbérleti joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül." szövegrész,

i) 76/A. § (3) bekezdés a) pontja,

j) 76/F. § (4) bekezdésében a "vagy a jegyző" szövegrész,

k) 81/A. §-a,

l) 107. §-ában a "77. § (1) bekezdése, a" szövegrész

m) 110/F. § (3) bekezdésben az "a 34/A. §-nak," és az "a 81/A. §-nak," szövegrész.

90. § Hatályát veszti a Fétv.

a) 77. § (1) bekezdése,

b) 111. §-a.

9. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló 2019. évi XXXI. törvény módosítása

91. § A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló 2019. évi XXXI. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"2/A. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület részére történő vagyonjuttatás

7/A. § (1) A Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonában lévő 2. melléklet szerinti ingatlanok térítésmentesen a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tulajdonába kerülnek az e törvényben foglalt közfeladatai ellátásának elősegítése érdekében. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület az ingatlanok tulajdonjogát terhekkel együtt szerzi meg, a tulajdonátruházás feltétele, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.

(2) A tulajdonátruházásról szóló, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas szerződéseket az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülettel.

(3) A szerződésekben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) A vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdését, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) bekezdését.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során megadottnak kell tekinteni a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 126. § (1) bekezdése szerinti jóváhagyást, továbbá a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 3. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdése szerinti egyetértést."

92. § A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonúingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló 2019. évi XXXI. törvény a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

93. § A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló 2019. évi XXXI. törvény

a) 1. § 3. pontjában a "Földalapkezelő Szervezet" szövegrész helyébe a "Földalap kezeléséért felelős szerv" szöveg,

b) 9. § a) pontjában a "7. §-a" szövegrész helyébe a "7. §-a, 7/A. §-a" szöveg,

c) 1. mellékletében foglalt táblázat D:12 mezőjében a "Földalapkezelő Szervezet" szövegrész helyébe a "Földalap kezeléséért felelős szerv" szöveg,

d) 1. mellékletében foglalt táblázat D:13 mezőjében a "Földalapkezelő Szervezet" szövegrész helyébe a "Földalap kezeléséért felelős szerv" szöveg

lép.

94. § A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló 2019. évi XXXI. törvény

a) 3. § (2) bekezdésében az "Az ingatlanok" szövegrész helyébe az "Az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében az "Az ingatlanok" szövegrész helyébe az "Az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok" szöveg,

c) 7. § (3) bekezdésében az "az ingatlanok" szövegrész helyébe az "az 1. mellékletben felsorolt ingatlanok" szöveg

lép.

95. § Hatályát veszti a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló 2019. évi XXXI. törvény

a) 1. § 2. pontja,

b) 1. mellékletében foglalt táblázat 1. és 2. sora,

c) 1. mellékletében foglalt táblázat 4-11. sora,

d) 1. mellékletében foglalt táblázat 14. sora.

96. § Hatályát veszti a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló 2019. évi XXXI. törvény 2. §-ában az "ingatlanok vonatkozásában az" szövegrész.

10. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása

97. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 17. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha az ingatlanon sírhely található és az ingatlanban az állam tulajdoni hányaddal rendelkezik, a sírhely szerinti terület az állam tulajdonában álló önálló ingatlanként akkor is leválasztható, ha egyébként az ingatlannak a 2. alcím szerinti megosztására nem kerül sor, feltéve hogy az állam tulajdoni hányadának megfelelő terület legalább akkora, mint a sírhely szerinti terület.

(6b) A (6a) bekezdés szerinti leválasztást az állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül kezdeményezheti. A leválasztás során a tulajdonostársak egyezségére, a területi minimumra és a bekebelezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni."

11. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása

98. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A szőlőültetvényt az ültetvény használója köteles rendeltetésének megfelelően művelni, a tulajdonos köteles a szőlőültetvény rendeltetésnek megfelelő művelését biztosítani.

(2) Amennyiben a szőlőültetvény a hegybíró és a hegyközség választmányának legalább egy tagja által közösen elvégzett helyszíni szemle megállapítása alapján egy vegetációs időszak során nem áll rendeltetésszerű művelés alatt, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésére, valamint tulajdonosát a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésének biztosítására.

(3) A (2) bekezdés szerinti figyelmeztetést követően az ültetvény használójának, illetve tulajdonosának hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelését megkezdte. Ha a tulajdonos a szőlőültetvény művelését más ültetvényhasználóval kívánja biztosítani, a tulajdonosnak a figyelmeztetéstől számított hét napon belül be kell mutatnia a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést, vagy ha a tulajdonos maga kívánja a szőlőültetvényt művelni, nyilatkoznia kell erről.

(4) A hegybíró mulasztási bírság kiszabása mellett legalább hatvannapos határidővel kötelezi a tulajdonost a szőlőültetvény kivágására, ha

a) a (2) bekezdés szerinti figyelmeztetés ellenére sem az ültetvény használója, sem a szőlőültetvény tulajdonosa nem nyilatkozik a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésével kapcsolatban, vagy

b) a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételnek az ültetvény használója vagy a szőlőültetvény tulajdonosa eleget tesz, vagy a tulajdonos bemutatja a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést, de a szőlőültetvény a figyelmeztetéstől számított 14 nap elteltével sem áll rendeltetésszerű művelés alatt.

(5) A rendeltetésszerű művelés elmulasztása miatt kiszabott bírság 50%-a a szőlőültetvény fekvése szerinti hegyközség, 50%-a a HNT által a Hktv. 38. § (5) bekezdése szerint létrehozott alap (a továbbiakban: Alap) bevétele.

(6) Ha az ültetvény tulajdonosa a (4) bekezdés szerinti kivágási kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget, a hegybíró közérdekű kivágást rendel el.

(7) A közérdekű kivágás költségeinek megelőlegezését az Alapból kell biztosítani. A közérdekű kivágás elvégzését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni a (6) bekezdés szerinti mulasztás elkövetőjét. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű kivágás költségei adók módjára végrehajtandó köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adó- és vámhatóság hajt be az Alap javára.

(8) A kivágott ültetvény tulajdonosa által befizetett vagy tulajdonosától behajtott kivágási költségek az Alap bevételét képezik.

(9) Ha a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekű kivágással érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos a tulajdoni hányada arányában felel.

(10) A közérdekű kivágást elrendelő döntést - ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné - hirdetmény útján is lehet közölni.

(11) A közérdekű kivágás elrendelésére jogosult hegybíró a közérdekű kivágás elvégzésével általa kiválasztott, a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetet bízhat meg, amely - feladata végrehajtásának keretei között - az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. A gazdálkodó szervezetnek a közérdekű kivágás elvégzésére vonatkozó jogosultságát az ültetvény használójának vagy tulajdonosának kérésére igazolnia kell.

(12) A közérdekű kivágás során az érintett ültetvényben, valamint az eltávolított támberendezésben okozott károkért annak tulajdonosa sem kártalanításra, sem kártérítésre nem jogosult.

(13) A Hktv. 40. § (2) bekezdés l) pontja szerinti megsemmisítés közérdekű kivágásnak minősül, amelynek eljárásrendjére a (7)-(12) bekezdést kell alkalmazni.

(14) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a szőlőtőkék Éltv. 48. § (1) bekezdés a) pontja szerint elrendelt megsemmisítéséről szóló határozata másolatát 7 napon belül megküldi a hegybíró részére. Amennyiben a megsemmisítést a kötelezett a határozatban szereplő határidőig nem végezte el, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a határidő leteltét követő 7 napon belül tájékoztatja erről a hegybírót."

99. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő 22. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"22. a közérdekű kivágás elrendelésével és elvégzésével kapcsolatos részletes végrehajtási szabályokat."

12. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

100. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 13. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (6) bekezdés b) pontjától és a (10) bekezdéstől eltérően az 1. melléklet A) részében foglalt táblázat 6. sora szerinti alapítvány az 1. melléklet szerinti közfeladata ellátása érdekében a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogával terhelt, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény 3. melléklete szerinti földet harmadik személy használatába adhatja, illetve hasznosítás céljára átengedheti."

101. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

102. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 32. § (3) bekezdésében a "13. § (10) bekezdése" szövegrész helyébe a "13. § (6a) és (10) bekezdése" szöveg lép.

13. A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény módosítása

103. § A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A KEKVA tv. 13. § (1) és (9) bekezdése alapján az Alapítvány javára - a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátásához szükséges vagyonként - a 3. mellékletben meghatározott ingatlanokon, valamint az ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon (a továbbiakban: Ingatlanok) az állam tulajdonszerzését követően határozatlan időre, ingyenesen közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot lehet alapítani.

(2) A KEKVA tv. 13. § (1) bekezdése alapján az (1) bekezdés szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog megalapításával egyidejűleg az Ingatlanokban a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, állami tulajdonba kerülő ingó vagyontárgyakon (a továbbiakban: ingóságok), valamint az Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokon ingyenesen, határozatlan időre az Alapítvány közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot lehet alapítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti Ingatlanok közfeladathoz rendelt vagyonkezelésbe adásáról - a miniszter által az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter bevonásával előkészített javaslat alapján - a Kormány nyilvános határozattal dönt.

(4) Azon mező- és erdőgazdasági földek esetében, amelyeken állami feladatellátás folytatása szükséges, a föld vagyonkezelője együttműködési megállapodást köthet a föld használatára. Az ilyen megállapodás a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben meghatározott előhaszonbérleti jog gyakorlását az érintett földek esetében kizárja.

(5) A (4) bekezdésben foglalt földhasználat esetén a haszonbérleti díj a piaci ártól eltérően is megállapítható."

104. § A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény az 5. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

105. § A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény 6. § (1) bekezdésében az "a 3. §, az 1. melléklet, és a 2. melléklet" szövegrész helyébe az "a 3. §, a 3/A. §, az 1. melléklet, a 2. melléklet és a 3. melléklet" szöveg lép.

14. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény módosítása

106. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény 142. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A 46. § 2027. január 1-jén lép hatályba."

15. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítása

107. § (1) Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 2. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

gazdaság: minden, a gazdaság működtetését szolgáló,)

"aa) a gazdaságátadó tulajdonosként használatában álló vagy a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóként, erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett erdőgazdálkodóként (a továbbiakban együtt: egyéb jogcímen) használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, ideértve a tanyát is, a 3. § (3) bekezdésének figyelembevételével,"

(2) Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 2. § b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

gazdaságátadó: az az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki)

"bb) a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a gazdaságátadási szerződés megkötését megelőzően legalább 5 éve tulajdonosi vagy egyéb jogcímen földhasználója vagy erdőgazdálkodója;"

108. § Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 2. alcíme a következő 2/B. §-sal egészül ki:

"2/B. § Ha a 2. § a) pont aa) alpontjára figyelemmel a gazdaságátadási szerződésben több gazdaságátadó szerepel, a 2. § b) pont bb) alpontja szerinti követelménynek a gazdaságátadóknak együttesen kell megfelelniük."

109. § (1) Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gazdaságátadó a gazdaságátadási szerződés megkötéséről és módosításáról, valamint a gazdaság tulajdonjoga átruházásának időpontjáról a gazdaságátadási szerződés vagy annak módosításának megkötését követő 8 napon belül - az ezeket igazoló okiratok eredeti vagy hiteles másolatának megküldésével - írásban tájékoztatja a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződésekben maradó feleket. Ha a gazdaságátadó a tájékoztatást elmulasztja, a gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel igazolhatja a polgári jogi és munkajogi szerződésekben maradó feleknek a gazdaságátadás tényét."

(2) Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 13/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 3. § (3) bekezdése szerinti esetben a 3. § (4) bekezdés alkalmazása során a felek megállapodhatnak a használat átengedésével érintett mező- és erdőgazdasági hasznosítású földekhez kapcsolódó hitel-, illetve kölcsönszerződések átadásáról. Ebben az esetben ezekre a szerződésekre a 13. §-ban foglaltakat alkalmazni kell."

110. § Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 2. § a) pont ab) alpontjában a "tulajdonában vagy" szövegrész helyébe a "- tulajdonosi vagy egyéb jogcímen -" szöveg lép.

111. § Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény

a) 15. § (2) bekezdésében az "alól" szövegrész helyébe az "alól, azzal, hogy a támogatási jogviszony keretében felvett előleggel el kell számolnia." szöveg,

b) 18. §-ában a "3. §" szövegrész helyébe a "2/B. §, a 3. §" szöveg

lép.

16. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítása

112. § (1) Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eredetvédelmi törvény) 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"1. agrártermék:

a) földrajzi árujelzővel ellátott agrártermék esetében az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerinti termékek,

b) hagyományos különleges termék elnevezéssel ellátott agrártermék esetében az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikke szerinti termékek;"

(2) Az Eredetvédelmi törvény 1. § 14. pont a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:

termékleírás: az oltalomban részesítendő, illetve az átmeneti nemzeti vagy uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel vagy bejegyezni kívánt vagy bejegyzett hagyományos különleges termék elnevezéssel ellátott agrártermékre vonatkozó követelményeket tartalmazó dokumentum, amely megfelel)

"a) mezőgazdasági termék és élelmiszer esetében az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. cikk (1) és (2) bekezdésében vagy 54. cikk (1) bekezdésében,

b) borászati termék esetében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikkében,"

(meghatározott követelményeknek;)

(3) Az Eredetvédelmi törvény 1. § 16. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"16. termékleírás standard módosítása: a termékleírásnak az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (4) bekezdése szerinti módosítása;

17. termékleírás uniós módosítása: a termékleírásnak az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (3) bekezdése szerinti módosítása;"

113. § Az Eredetvédelmi törvény 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A miniszter a termékleírás módosítása iránti eljárásban a kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válását követően

a) haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottságnak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint összeállított

aa) kérelmezési dokumentációt a termékleírás uniós módosítása esetén,

ab) közleményt a termékleírás standard módosítása esetén, és

b) standard módosítás esetén az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a kérelemnek helyt adó véglegessé vált határozatot, amely tartalmazza a módosított, egységes szerkezetbe foglalt termékleírás közzétett szövegére vonatkozó elektronikus hivatkozást és - amennyiben a termékleírás módosítása az egységes dokumentumot is érinti, vagy a standard módosítás olyan földrajzi árujelzőt érint, amelynek esetében még nem került sor egységes dokumentumnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételére - a módosított, egységes szerkezetbe foglalt egységes dokumentumot."

114. § Az Eredetvédelmi törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A miniszter látja el az Európai Bizottság által lefolytatott vizsgálathoz kapcsolódóan az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. és 61. cikke szerinti tagállami feladatokat."

115. § Az Eredetvédelmi törvény 34. § a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény)

"a) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 92-116a. cikke,

b) a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, valamint a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, továbbá az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek bejegyzése, módosítása, törlése, oltalmának érvényesítése, jelölése és közlése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az (EU) 2019/34 végrehajtási rendeletnek a borágazati földrajzi árujelzők tekintetében történő módosításáról, valamint a 668/2014/EU és az (EU) 2021/1236 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 30-i (EU) 2025/26 bizottsági végrehajtási rendelet,

d) az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a földrajzi árujelzők, a hagyományos különleges termékek és a minőségre utaló választható kifejezések bejegyzésére és oltalmára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről, valamint a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 30-i (EU) 2025/27 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

116. § Az Eredetvédelmi törvény

a) 6. § (1) bekezdésében a "kérelmező nevét és címét, a termékleírást és földrajzi árujelző oltalom megszerzése esetén az egységes dokumentumot." szövegrész helyébe a "termékleírást és földrajzi árujelző oltalom megszerzése esetén az egységes dokumentumot, valamint az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti információkat." szöveg,

b) 11. § (1) bekezdés b) pontjában a "7 éve" szövegrész helyébe az "a kérelem benyújtását megelőző 7 egymást követő évben" szöveg,

c) 16. §-ában a "szerint elismert" szövegrész helyébe a "szerinti elismerés révén létrejött" szöveg,

d) 17. § (2) bekezdésében az "Elismert kezelő" szövegrész helyébe a "Kezelő" szöveg,

e) 17. § (3) bekezdésében a "megnevezését, az általa kezelt oltalom alatt álló elnevezést és a kezelő szervezet céljait" szövegrész helyébe a "megnevezését és az általa kezelt oltalom alatt álló elnevezést" szöveg

lép.

117. § Hatályát veszti az Eredetvédelmi törvény 34. § h) és i) pontja.

17. Az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény módosítása

118. § Az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény

a) 7. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "60 napos" szövegrész helyébe a "30 napos" szöveg,

b) 7. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "49. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe az "51. § (1) bekezdése" szöveg

lép.

18. Záró rendelkezések

119. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 29. § 14. pontja, az 5. alcím és a 11. alcím 2026. január 10-én lép hatályba.

(3) Az 5. §, a 10-12. §, a 17. §, a 18. § j) pontja és a 81. § (1) bekezdése 2026. március 1-jén lép hatályba.

(4) A 107. § és a 110. § 2026. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) Az 53. §, az 54. § (1) és (3)-(8) bekezdése, az 55. § (1), (5) és (6) bekezdése, az 56. §, az 59. §, a 63. §, a 64. §, a 65. § (1) bekezdése, a 68. §, a 69. § 6., 16., 17., 20., 24-26., 34-37., 39. és 40. pontja, a 70. § 2., 5-7., 9., 10., 12-18. és 20-23. pontja, a 72-75. §, a 84. § (1) bekezdése, a 86. §, a 87. § a), c-e), g) és h) pontja, a 88. § 1-5., 8, 13. és 19. pontja, a 89. § a), b), d), e), g) és j)-m) pontja, a 90. § és a 118. § b) pontja 2027. január 15-én lép hatályba.

(6) A 12. alcím, valamint a 4. melléklet a Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvénynek az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi XCVII. törvénnyel megállapított 3/A. §-a, valamint 3. melléklete szerinti első ingatlanvagyon elem közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének napján lép hatályba.

(7) A 12. alcím, valamint a 4. melléklet hatálybalépésének naptári napját az agrárpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

120. § (1) A 4. alcím, a 37. § és a 43. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 7. alcím, a 71. §, a 76-78. §-a, a 87. §, a 90. §, a 107. §, a 108. §, a 110. § és a 17. alcím az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 91. §, a 94. § és a 96. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 100. § az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése és az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 101. §, a 102. §, a 13. alcím, valamint a 4. és 5. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

121. § A 16. alcím a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, valamint a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, továbbá az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2025. évi XCVII. törvényhez

1. A Tfvt. 4. melléklete a következő 18. ponttal egészül ki:

[A 26/A. § (2a) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:]

"18. az igénybevétel megkezdésének napja."

2. melléklet a 2025. évi XCVII. törvényhez

"6. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez

A 15/B. § (1a) bekezdése szerinti nyilvántartás alrészletenkénti bontásban a következő adatokat tartalmazza:

1. település;

2. fekvés;

3. helyrajzi szám;

4. alrészlet jel;

5. művelési ág;

6. minőségi osztály;

7. újrahasznosított terület térmértéke (ha);

8. újrahasznosított terület AK értéke;

9. az újrahasznosítást elfogadó határozat száma;

10. a határozat véglegessé válásának időpontja."

3. melléklet a 2025. évi XCVII. törvényhez

"2. melléklet a 2019. évi XXXI. törvényhez

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tulajdonába kerülő ingatlanok

"

4. melléklet a 2025. évi XCVII. törvényhez

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) részében foglalt táblázat 6. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam által alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és közfeladataik)

5. melléklet a 2025. évi XCVII. törvényhez

"3. melléklet a 2021. évi XV. törvényhez

A Nemzeti Földalapból az Alapítvány közfeladathoz rendelt vagyonkezelésébe kerülő állami tulajdonú ingatlanok