64/2019. (III. 27.) Korm. rendelet

a 2022. évi férfi kézilabda Európa-bajnokság Budapesten való megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés kiemelt budapesti fejlesztéssé, valamint a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, továbbá a beruházással kapcsolatos sajátos szabályok megállapításáról

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 12. § (5) bekezdés a), b), d) és f) pontjában,

az 1. § (3) bekezdése tekintetében a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 20. § (1) bekezdés a) pontjában,

az 1. § (4) bekezdése tekintetében a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 2. § (1) bekezdése tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 14. pontjában,

a 2. § (2) bekezdése tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában,

az 5. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 1. és 11. pontjában,

a 6. § a) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában,

a 6. § b) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában,

a 6. § c) és d) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 17. § tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a 2019. évben Budapesten zajló World Urban Games sportesemény és a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítmények megvalósítását szolgáló kiemelten közérdekű beruházások helyszínének meghatározásáról szóló 63/2019. (III. 27.) Korm. rendelet 2. melléklet I. pontja szerinti helyrajzi számú ingatlanokon a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság (a továbbiakban: Európa-bajnokság) megrendezéséhez szükséges új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok létesítését célzó beruházással (a továbbiakban: Beruházás) függenek össze.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

b)[1] a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az (1) bekezdés szerinti létesítmény megközelítését és működését segítő - magasépítési, mélyépítési, aluljáró- és állomásépítési, közterület- és zöldfelület-rendezési, útépítési, parkolóépítési, műtárgyépítési, járdaépítési közműcsatlakozási, közmű-átalakítási és -fejlesztési, valamint azokkal közvetlenül összefüggő munkákra vonatkoznak.

(3) A Kormány a Beruházást kiemelt budapesti fejlesztéssé nyilvánítja. A Beruházás helyszíne az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok területe.

(4)[2] Az állam Beruházás előkészítésével összefüggő - a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvényben meghatározott - feladatait a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. 2020. június 30-ig látja el.

(5)[3] A (4) bekezdés szerinti feladatokat, valamint a Beruházás megvalósításával kapcsolatos feladatokat 2020. július 1. napjától a Beruházási Ügynökség látja el.

(6)[4] A Beruházási Ügynökség az (5) bekezdésből eredő átruházással összefüggésben a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt.) részére megtéríti a Beruházás megvalósítása érdekében a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. által tervezésre és kivitelezésre kötött vállalkozási szerződés alapján már kifizetett, de a teljesítése során még el nem számolt előleg összegét. A megtérítés az (5) bekezdésben meghatározott határnapot követő 75 napon belül megkötött megállapodás alapján és elszámolás mellett történik.

(7)[5] A BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. az (5) bekezdésből eredő átruházással összefüggésben felmerült, a Miniszterelnökség részére teljesítendő visszafizetési kötelezettségére az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 98. § (6) bekezdését kell alkalmazni.

1/A. §[6] A Beruházással összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási és beszerzési tevékenység közfeladatnak minősül.

1/B. §[7] (1) A Beruházási Ügynökség 2020. július 1. napjával - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. helyébe lép a feladatok átvételéhez szükséges, Beruházással összefüggésben megkötött szerződésekben, amelyhez a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges. A szerződő fél személyében bekövetkezett változásról a szerződésben részes feleket a Beruházási Ügynökség értesíti.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a pénzügyi teljesítés napjáig a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. gyakorolja a 2020. július 1. napját megelőzően megtörtént teljesítések igazolásának elszámolásával és pénzügyi teljesítésével összefüggésben a megrendelőt vagy megbízót a szerződések szerint megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket.

(3) A BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. köteles a Beruházás tekintetében az általa elkészíttetett tervekre vonatkozó felhasználási engedélyt, illetve a felhasználási szerződést a Beruházási Ügynökségre átruházni. Az ilyen átruházáshoz a szerző hozzájárulása nem szükséges, azzal, hogy a Beruházási Ügynökség a felhasználási engedély átruházásáról értesíti a szerzőt.

(4) A Beruházási Ügynökséget az (1)-(3) bekezdés szerinti változással érintett esetekben további közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(5) A Beruházással összefüggő hatósági engedélyek tekintetében, továbbá az engedélyek kiadásával kapcsolatos folyamatban lévő eljárásokban a Beruházási Ügynökség lép a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. helyébe.

(6) Az (5) bekezdés szerinti változást a Beruházási Ügynökség bejelenti a hatósági engedélyt kiadó hatóság részére.

1/C. §[8] (1) A 2019. évben Budapesten zajló World Urban Games sportesemény és a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítmények megvalósítását szolgáló kiemelten közérdekű beruházások helyszínének meghatározásáról szóló 63/2019. (III. 27.) Korm. rendelet 2. melléklet I. pontjában meghatározott ingatlanok vonatkozásában az állami magasépítési beruházásokról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CXXXVIII. törvény) 8. § (2) bekezdése szerinti megállapodást 2020. július 1. napjára vonatkozó hatállyal kell megkötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti tulajdonosi joggyakorlás átvételét követően a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. Beruházással összefüggő építtetői jogainak megszűnésére és a feladatátadásra figyelemmel, a vagyonkezelési szerződésnek az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet] 12/A. § (6) bekezdése szerinti azonnali hatályú megszüntetése mellett, elszámol az átvett állami vagyonnal.

(3) A (2) bekezdés szerinti elszámolásnál a 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 18. § (3a) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4) A 2018. évi CXXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésének megfelelően az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Beruházási Ügynökség az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokba, különösen az átvett vagyont érintő településrendezési szerződésbe mint közigazgatási szerződésbe jogutódként belép.

2. § (1) A Beruházás előkészítésével és megvalósításával összefüggő közbeszerzési eljárások, valamint az azokkal összefüggő szerződések megkötése és módosítása esetében a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló kormányrendelet előírásait nem kell alkalmazni.

(2) A Beruházás előkészítésére és megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásoknál az építtető - az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 14. § (2) bekezdés b) pontja alapján - indokolási kötelezettség nélkül dönthet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási forma alkalmazása mellett.

3. § (1)[9] A Kormány az 1. melléklet 3. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

(2)[10]

(3) A Kormány az 1. melléklet 13. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként a közlekedésért felelős minisztert jelöli ki.

4. §[11] A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt jelöli ki.

5. § (1) A Beruházással összefüggésben az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Régészeti Igazgatósága, a további régészeti előkészítés - megelőző feltárás - elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum jogosult.

(2) A Beruházással összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az adott beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

6. § A Beruházással összefüggésben

a) építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni,

b) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,

c) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, valamint

d) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

7. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő - az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével, vagy ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - 10 nap.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével, illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - 5 nap.

7/A. §[12] Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok telkére a beépítés és a telekalakítás szabályait a 8-11. § állapítja meg, azzal, hogy

a) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a 8-11. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, és

b) ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a beépítés 8-11. §-ban meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

8. § (1)[13] Az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági ügyekben az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok telkét rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a telek helyi építési szabályzat szerinti kialakítása még nem történt meg.

(2)[14]

(3) A Beruházás esetén egy épületre vonatkozóan az építési engedély akkor is megadható, ha a létesítendő épület helyszínéül szolgáló terület több telekből áll, továbbá az épület építési teleknek nem minősülő területen is elhelyezhető.

(4) Sportesemény idejére és az azt követő állapotra vonatkozóan a Beruházás esetében az építési engedély ütemezetten is megkérhető.

9. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok tekintetében a legkisebb zöldfelületi átlagérték 10%.

(2) A Budapest IX. kerület, belterület 38295/6 helyrajzi számú ingatlanon P+R parkoló kialakítása nem szükséges.

(2a)[15] A Beruházással összefüggő telekalakítási eljárásokban az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 23. § (11) bekezdésében előírtakat nem kell alkalmazni.

(3) A Beruházással érintett, Budapest IX. kerület, belterület 38295/2, 38295/3, 38295/4, 38295/5 és 38295/6 helyrajzi számú ingatlanokra, valamint ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárások végleges befejezését követően kialakított ingatlanokra meghatározott sajátos beépítési szabályok:[16]

a) a telkek beépítési módja szabadon álló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe 6000 m2,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 65%,

d) a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 65%,

e) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 2,6 m2/m2,

f) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 10%,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 50 méter,

h) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 50 métert,

i) az előkert mérete legalább 5 méter,

j) az oldalkert és a hátsókert mérete legalább 5 méter.

k)[17] a parkolóterületi célú szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 0,75 m2/telek m2,

l)[18] a 11. § (1) bekezdésében meghatározott gépjármű-várakozóhelyek legfeljebb 20%-a helyezhető el a felszínen, a felszíni parkolók fásítottan alakítandók ki, 8 parkolóhely/1 fa arányban,

m)[19] a létesítmény működéséhez szükséges egyéb gépjárművek, valamint autóbuszok elhelyezését a felszínen állandó jelleggel biztosítani lehet,

n)[20] az újonnan létesített várakozó- és parkolóhelyek kialakítása során 100 várakozó-, illetve parkolóhely után legalább 2 várakozó-, illetve parkolóhely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépítését kell biztosítani a burkolat megbontása nélkül.

(4) A Beruházással érintett, Budapest IX. kerület, belterület 38295/1, 38295/10, 38295/11 helyrajzi számú ingatlanra, valamint ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárások végleges befejezését követően kialakított ingatlanokra meghatározott sajátos beépítési szabályok:

a) a telkek beépítési módja szabadon álló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80%,

d) a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 80%,

e) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 4,0 m2/m2,

f) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 45 méter,

h) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 45 métert,

i) az előkert mérete legalább 5 méter,

j) az oldalkert és a hátsókert mérete legalább 5 méter.

k)[21] a parkolóterületi célú szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 1,25 m2/telek m2,

l)[22] a 11. § (3) bekezdésében meghatározott gépjárműparkolóhelyek legfeljebb 10%-a helyezhető el a felszínen, a felszíni parkolók fásítottan alakítandók ki, 8 parkolóhely/1 fa arányban,

m)[23] minden kialakítandó gépjárműtároló 10%-át elektromos gépjármű töltésére alkalmas helyként kell kialakítani,

n)[24] felszíni egybefüggő üzemeltetett parkolók állandó jelleggel kialakíthatók az erre vonatkozó előírások betartásával, a parkolóhelyek 10%-át elektromos gépjármű töltésére alkalmas helyként kell kialakítani,

o)[25] lapostetős épület létesítése esetén azokat zöldtetősként kell kialakítani.

(5)[26] A (3) bekezdés g) pontjának és a (4) bekezdés g) pontjának alkalmazása során az épületmagasságot az OTÉK-ban foglalt, az e rendelet hatálybalépésekor hatályos követelmények szerint kell számítani.

(6)[27] A Beruházással érintett, Budapest IX. kerület, belterület 38295/2, 38295/3, 38295/4, 38295/5, 38295/6 helyrajzi számú ingatlanokon, valamint ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásokban hozott, véglegessé vált döntések alapján kialakított ingatlanokon az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) sportlétesítmény,

b) kulturális közösségi szórakoztatás,

c) közintézmény,

d) igazgatás,

e) iroda,

f) szálláshely-szolgáltatás,

g) szolgáltatás,

h) vendéglátás,

i) kiskereskedelem,

j) oktatás,

k) parkolóház.

(7)[28] A Beruházással érintett, Budapest IX. kerület, belterület 38295/1, 38295/10, 38295/11 helyrajzi számú ingatlanokon, valamint ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásokban hozott, véglegessé vált döntések alapján kialakított ingatlanokon az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatás,

c) iroda,

d) szálláshely-szolgáltatás,

e) kollégium,

f) lakó,

g) szolgáltatás,

h) vendéglátás,

i) egyéb közösségi szórakoztatás,

j) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái,

k) kiskereskedelem,

l) parkolóház.

(8)[29] A Beruházással érintett ingatlanokon, valamint ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásokban hozott, véglegessé vált döntések alapján kialakított ingatlanokon a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) kerti építmények közül hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz,

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas,

e) kerti szabadlépcső, tereplépcső és lejtő.

(9)[30] A Beruházással érintett ingatlanok, valamint ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásokban hozott, véglegessé vált döntések alapján kialakított ingatlanok

a) egyidejűleg több különböző építési övezetbe is tartozhatnak,

b) telekalakítása során az övezeti határvonalat nem kell figyelembe venni,

c) vonatkozásában új építmény a telken belül jelölt szabályozási vonal és építési övezeti határ figyelembevétele nélkül elhelyezhető, és

d) vonatkozásában az e rendeletben meghatározott határértékek betartása mellett több épület is elhelyezhető.

(10)[31] A 38295/8 helyrajzi számú közterület (Fék utca folytatása) Üllői út felé eső csomópontjának kialakításához a közterületi telekhatárokat az EOV rendszer alapján az alábbi koordinátákkal kell kialakítani:

a) a 38295/5 helyrajzi számú telek felé: 4654233.80-236582.17, 654243.38-236599.29, 654239.51-236614.74,

b) a 38295/10 helyrajzi számú telek felé: 654297.27-236577.60, 654214.89-236542.65, 654209.28-236545.70.

(11)[32] A Beruházással érintett ingatlanokon a terepszint alatti beépítés határvonala megegyezik az e rendeletben előírt elő-, oldal- és hátsókertek vonalával.

10. § (1) A Beruházással összefüggésben - az élet- és vagyonbiztonság biztosítása mellett - nem kell alkalmazni

a) a lelátók esetében az OTÉK 64. § (2)-(7) bekezdését, 65. §-át és 67. §-át,

b) az OTÉK 99. § (8) bekezdését.

(2) A Beruházás keretében megvalósuló létesítményben az OTÉK 99. § (2) bekezdése szerinti csoportos illemhely nem csak önálló szellőzésű előtérből nyílhat.

11. § (1) A Beruházás keretében megvalósuló építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, az OTÉK 42. §-a szerint elhelyezendő személygépkocsik, kialakítandó kerékpártárolók, létesítendő autóbusz várakozóhelyek számát az alábbi eltérésekkel kell meghatározni:

a) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden megkezdett 25 állandó férőhely után,

b) egy kerékpár elhelyezését kell biztosítani minden megkezdett 200 férőhely után,

c) egy autóbusz várakozóhelyet kell létesíteni minden megkezdett 2000 férőhely után,

d) egy akadálymentes parkolóhelyet kell létesíteni minden megkezdett 50 kialakított parkolóhely után.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) a telekhatártól mért, legfeljebb 1000 méteren belüli más telken, parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, újonnan létesített várakozó- (parkoló-) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló-) hely után legalább 2 várakozó- (parkoló-) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül. Ideiglenes parkolók kialakításakor elektromos töltőállomás kiépítése nem szükséges.

12. § A Beruházással összefüggésben a bontás, földmunka, mélyalapozás és alaplemez készítés bontási és építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység.

13. § A Beruházással összefüggésben az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. melléklet IV. pont 1. alpontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egyéb rendeltetésű épületeknél a minimálisan alkalmazandó megújuló energia részaránynak nem kell meghaladnia a 10 kWh/m2-évet.

14. §[33] A helyi településrendezési terv alapján előírt infrastruktúra-fejlesztések elmaradása a Beruházással összefüggő fejlesztés keretében megvalósított épületekre vonatkozó építési és használatbavételi engedély kiadásának nem lehet a feltétele.

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

17. §[34] E rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatásköreinek változásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2020. (V. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 3. § (1) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

18. §[35] E rendeletnek az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet és a 2022. évi férfi kézilabda Európa-bajnokság Budapesten való megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés kiemelt budapesti fejlesztéssé, valamint a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, továbbá a beruházással kapcsolatos sajátos szabályok megállapításáról szóló 64/2019. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 604/2021. (X. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 1. § (2) bekezdés b) pontját, 7/A. §-át, 9. § (3)-(11) bekezdését, valamint 14. §-át a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

19. §[36] E rendeletnek a 2022. évi férfi kézilabda Európa-bajnokság Budapesten való megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés kiemelt budapesti fejlesztéssé, valamint a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, továbbá a beruházással kapcsolatos sajátos szabályok megállapításáról szóló 64/2019. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 685/2021. (XII. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 9. § (2a) bekezdését a Módr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 64/2019. (III. 27.) Korm. rendelethez

A Beruházás megvalósításával összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárások,

4. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

5. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

6. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

7. tűzvédelmi hatósági eljárások,

8. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

9. hírközlési hatósági eljárások,

10. környezetvédelmi hatósági eljárások,

11. természetvédelmi hatósági eljárások,

12. útügyi hatósági eljárások,

13. vasúti és szalagpálya hatósági engedélyezési eljárás,

14. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

15. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

16. földmérési hatósági eljárások,

17. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

18. bányahatósági engedélyezési eljárások,

19. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

20. közegészségügyi hatósági eljárások,

21. területrendezési hatósági eljárások,

22. veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó iparbiztonsági engedélyezési eljárások,[37]

23. azok az 1-22. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

24. az 1-23. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.

2. melléklet a 64/2019. (III. 27.) Korm. rendelethez[38]