352/2020. (VII. 16.) Korm. rendelet

a balatonfüredi kézilabda-csarnok megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és f) pontjában,

a 4. § (1) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában,

a 4. § (2) bekezdése tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 4. § (3) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 24. pontjában,

a 6. § tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés g) pontjában,

a 7. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 27. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Balatonfüred külterületén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Balatonfüred külterület 054 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanon, illetve az ezen ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló, a Balatonfüred Város Önkormányzatának kézilabda-csarnok beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) az útépítési és közműcsatlakozási munkák érdekében az (1) bekezdés szerinti ingatlanokkal szomszédos ingatlanokat érintik,

b) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének megkezdéséhez szükségesek.

2. §[1] A Kormány az 1. melléklet 1. és 2. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként Veszprém Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki.

3. §[2] A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelöli ki.

4. § (1) A Kormány a Beruházással összefüggő építészeti-műszaki dokumentációnak a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményezésével összefüggésben a központi építészeti-műszaki tervtanácsot jelöli ki.

(2) A Beruházással összefüggésben településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

(3) A Beruházással összefüggésben a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 27. §-a szerinti közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye.

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével - tizenöt nap.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg - nyolc nap.

6. § (1) A Beruházással összefüggésben az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlan vonatkozásában a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Trt.) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetére vonatkozó

a) 81. § (2) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy sportcélú épület elhelyezhető oly módon, hogy a sajátos beépítési szabályok tekintetében a 7. § irányadó,

b) 81. § (2) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak sportlétesítmény elhelyezése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető, továbbá

c) 81. § (3) bekezdés c) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csarnok csak sportolási, kulturális célra helyezhető el, és az épületben kereskedelmi tevékenység csak e célok kiszolgálása érdekében folytatható.

(2) A Beruházással összefüggésben az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlan vonatkozásában a Trt. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetére vonatkozó 87. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy sportcélú épület elhelyezhető oly módon, hogy

a) a sajátos beépítési szabályok tekintetében a 7. § irányadó,

b) az épület a szomszédos telkek benapozottságát és mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatja, valamint

c) biztosítani kell a szomszédos telkek látványának megőrzését.

(3) A Beruházással összefüggésben az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlan vonatkozásában a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó

a)[3] 13. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a telek a településrendezési tervben különleges sportolási célú területbe sorolható, valamint

b) 15. §-át és 16. § a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a telken sportolási, kulturális célú épület elhelyezhető oly módon, hogy a sajátos beépítési szabályok tekintetében a 7. § irányadó, és az épület a szomszédos telkek benapozottságát és mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatja.

7. § (1) A Beruházással érintett, 1. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlan telkére a beépítés szabályait a (2) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a)[4] a hatályos településrendezési terv és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, és

b)[5] ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a beépítés (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) A Beruházással érintett, az 1. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlan telkén sportolási, kulturális és rekreációs célú épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetőek el az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:

a) a kialakítható telek legkisebb területe 50000 m2,

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 2%,

c) a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 2%,

d) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 0,08,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 75%,

f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 8 m,

g) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 8 m-t,

h) az építési hely az érintett ingatlanok teljes területe.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

9. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 352/2020. (VII. 16.) Korm. rendelethez

A Beruházás megvalósításával összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetésű közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

4. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

5. műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

6. tűzvédelmi hatósági eljárások,

7. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

8. hírközlési hatósági eljárások,

9. környezetvédelmi hatósági eljárások,

10. természetvédelmi hatósági eljárások,

11. útügyi hatósági eljárások,

12. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

13. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

14. földmérési hatósági eljárások,

15. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

16. bányahatósági engedélyezési eljárások,

17. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

18. közegészségügyi hatósági eljárások,

19. azok az 1-18. pontban nem szereplő hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházás megvalósításához és használatbavételéhez szükségesek,

20. az 1-19. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.