8/2020. (VIII. 14.) MEKH rendelet

a földgáz rendszerhasználati díjak, a külön díjak és a csatlakozási díjak meghatározásának a 2021-ben induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133/A. § 1., 2., 3., 4. és 5. pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre és az árszabályozási ciklus megállapítása[1]

1. §[2] (1) E rendeletet kell alkalmazni a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 146/P. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdésben meghatározott négyéves árszabályozási ciklusban (a továbbiakban: árszabályozási ciklus)

a) az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő díjak (a továbbiakban: rendszerhasználati díjak),

b) a rendszerüzemeltető által a felhasználó és a rendszerhasználó igénye alapján, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végzett szolgáltatások díjainak (a továbbiakban: külön díjak), valamint

c) a földgázszállító vagy a földgázelosztó vezetékhez történő csatlakozásért vagy a korábban vásárolt kapacitást meghaladó többletkapacitásért fizetendő díjak (a továbbiakban: csatlakozási díjak)

(a továbbiakban együtt: díjak) megállapítása során.

(2) A GET 146/P. § (1) bekezdésében megállapított árszabályozási ciklus záró időpontja

a) a szállítási és az elosztási rendszerhasználati díjak tekintetében 2025. szeptember 30.,

b) a tárolási rendszerhasználati díjak tekintetében 2025. március 31.,

c) a szállításhoz és az elosztáshoz kapcsolódó csatlakozási díjak és külön díjak tekintetében 2025. szeptember 30.,

d) a tároláshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében 2025. március 31.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. indokolt költség: jogszabálynak vagy az engedélynek megfelelően az engedélyköteles tevékenység folyamatos és biztonságos ellátásához és a földgázipari vállalkozás működéséhez - hatékony gazdálkodás mellett - ténylegesen szükséges költségek és ráfordítások, beleértve a tőkeköltséget is;

2.[3] feltételes kapacitás: a magyar földgázszállító rendszeren felkínált, minősége tekintetében jogszabályban meghatározott feltételhez kötött, kapcsolt vagy nem kapcsolt, nem megszakítható kapacitástermék.

(2)[4] Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a GET, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet, valamint a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a felhatalmazása alapján kiadott általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusok szerint kell értelmezni.

2/A. A feltételes kapacitás keretszabályai[5]

2/A. §[6] (1) Ameddig a jogszabályban meghatározott feltétel nem áll be, a feltételes kapacitás használatának szabályai a nem megszakítható kapacitáséval azonosak. A feltétel bekövetkezésétől annak megszűnéséig a feltételes kapacitástermék a használatára vonatkozó, az ÜKSZ-ben meghatározott szabályok szerint vehető igénybe.

(2) A földgázszállító rendszer UGS-2-SZOREG (UGS>TSO) (EIC kód: 21W000000000086O) azonosítójú tárolói betáplálási pontján [a továbbiakban: UGS-2-SZOREG (UGS>TSO) azonosítójú tárolói betáplálási pont] igénybe vehető feltételes kapacitás alkalmazási feltétele, hogy az energiapolitikáért felelős miniszter dönt a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti esetekben a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról. A feltétel bekövetkezése esetén a kitárolás ideje alatt a földgázszállító rendszer UGS-2-SZOREG (UGS>TSO) azonosítójú tárolói betáplálási pontjára az ezen ponton rendelkezésre álló 208 333 m3/h (2 254 163 kWh/h) nem megszakítható kapacitáson felül meghirdetett 441 666 m3/h (4 779 636 kWh/h) feltételes kapacitás az ÜKSZ-ben rögzített szabályok alapján vehető igénybe.

3. A díjak meghatározásának közös alapelvei

3. § (1) A díjakat egymással és az áralkalmazási feltételeikkel összehangoltan - a legkisebb költség elvének és a rendszerüzemeltetők indokolt költségeinek figyelembevételével - kell megállapítani.

(2) A díjak mértékének szintje és arányai tekintetében figyelemmel kell lenni az előző árszabályozási ciklusban, illetve az adott árszabályozási ciklus előző éveiben hatályos díjmegállapításokra is, és a díjak évenkénti megállapítása során - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a díjmegállapításnak folyamatosnak és kiegyenlítettnek kell lennie.

(3) Ha a működési és tőkeköltségek indokolttá teszik, a díjmegállapítás során az engedélyesek rövid és hosszú távú gazdálkodásának hatékonysága, az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítása és az ellátásbiztonság növelése érdekében nagyobb arányú változtatásra is sor kerülhet.

(4) A díjak megállapítása alapelveiként a rendszerüzemeltetőket

a) ösztönözni kell gazdálkodásuk hatékonyságának növelésére,

b) érdekeltté kell tenni a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos elvárások teljesítésében,

c) az ellátásbiztonság növelése érdekében ösztönözni kell a fenntartható működéshez szükséges hálózatfejlesztések végrehajtására,

d) érdekeltté kell tenni a felhasználók energiahatékonysági intézkedéseinek támogatásában,

e) ösztönözni kell arra, hogy gazdasági kockázataik ne lépjék túl az adott gazdasági viszonyok közötti észszerű mértéket, és

f) támogatni kell abban, hogy kellő előrelátással tudják meghozni gazdasági és üzletpolitikai döntéseiket.

3/A. §[7] Ha a bíróság a rendszerhasználati díjakat, a csatlakozási díjakat, a külön díjakat, a referenciár-módszertant vagy a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat megállapító határozatot hatályon kívül helyezi vagy megsemmisíti, amennyiben szükséges, a Hivatal az általa megállapított díj és a bírósági ítélet alapján megállapítandó díj különbsége miatti korrekciót a következő gáz vagy tárolói évtől egy vagy több gázéven vagy tárolói éven keresztül hajtja végre, figyelembe véve a rendszerüzemeltetők és a felhasználók méltányos érdekeit.

4. Szállítási és nem szállítási szolgáltatások

4. § (1) Szállítási szolgáltatásnak minősülnek az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2017. március 16-i (EU) 2017/460 bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2017/460/EU bizottsági rendelet) 3. cikk 12. pontja szerinti szolgáltatások (a továbbiakban: szállítási szolgáltatások).

(2) A 2017/460/EU bizottsági rendelet 3. cikk 15. pontja szerinti nem szállítási szolgáltatásnak minősül:

a) a szagosítás,

b) a jogcímátvezetés, amelynek során a szállítási rendszerüzemeltető a rendszerhasználó által megjelölt partnere számára, az általa meghatározott fizikai vagy virtuális ponton földgázmennyiség feletti rendelkezési jogot vezet át,

c) az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó adatforgalmon felül igényelt adatszolgáltatások,

d) a 17. § (3) bekezdés b) pontja szerinti csatlakozási szolgáltatások

(a továbbiakban együtt: nem szállítási szolgáltatások).

II. FEJEZET

A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KERETSZABÁLYAI

5. A rendszerhasználati díjak megállapításának alapelvei

5. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetési díj elemei és mértékegységei:

a) szállítási kapacitásdíj, Ft/(kWh/h)/év,

b) szállítási forgalmi díj, Ft/MWh,

c) szagosítási díj, Ft/l.

(2) A földgázelosztási díj elemei és mértékegységei:

a) elosztási átalánydíj, Ft/MWh,

b) elosztási alapdíj

ba) 20 m3/h-nál kisebb névleges kapacitású gázmérővel rendelkező felhasználók, Ft/év,

bb) 20 m3/h vagy annál nagyobb névleges kapacitású gázmérővel rendelkező felhasználók, Ft/(m3/h)/év,

c) elosztási forgalmi díj, Ft/MWh,

d) elosztási kapacitásdíj, Ft/(kWh/h)/év.

(3) Az elosztási átszállítási díj Ft/MWh mértékegységben megállapított díj.

(4) A földgáztárolási díj elemei és mértékegységei:

a) kitárolási díj, Ft/MWh,

b) betárolási díj, Ft/MWh,

c) tárolói kapacitásdíj, Ft/kWh/év.

6. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetési díj fedezetet nyújt

a) a szállítási rendszerüzemeltető árszabályozás szerint indokolt működési költségére,

b) a szállítási rendszerüzemeltető eszközeinek árszabályozási eszközértékére vetített értékcsökkenésére és tőkeköltségére.

c) a szállítóvezeték árszabályozás szerint indokolt elszámolási különbözetére.

(2) A szállítási rendszerüzemeltető a GET 5. § a) pontja szerinti feladatkörében a szállítási szolgáltatás hatékony üzemeltetése céljából intézkedik a rendszerszinten felmerülő jelentős többletköltségek elkerülése érdekében.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti célból igénybe vett eszköz vagy szolgáltatás

a) megfelel a legkisebb költség elvének, és az annak igénybevétele által okozott többletköltségeket a szállítási rendszerüzemeltető a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) bemutatta,

b) a rendszerszinten értékelt műszaki-gazdasági optimum érvényesítését szolgálja,

c) megkülönböztetésmentes és átlátható igénybevétele biztosított,

annak indokolt költségét a Hivatal az általa, a GET 104/B. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kiadott módszertan szerint elismeri.

(4)[8]

(5)[9]

7. § (1) A földgázelosztási díj fedezetet nyújt

a) a földgázelosztó árszabályozás szerint indokolt működési költségére,

b) a földgázelosztó indokolt eszközeinek árszabályozási eszközértékére vetített értékcsökkenésére és tőkeköltségére, valamint

c) az elosztóhálózat árszabályozás szerint indokolt elszámolási különbözetére.

(2) Az elosztási díjelemeket értékesítési kategóriánként, az indokolt költségekből kiindulva, az értékesítési kategóriánkénti költségarányok és a mérési körülmények figyelembevételével kell megállapítani.

8. § Az elosztási átszállítási díj fedezetet nyújt

a) a földgázelosztónak az átszállítási tevékenység ellátása során felmerülő indokolt működési költségére és

b) az átszállítási tevékenység ellátása során használt elosztóhálózat árszabályozás szerint indokolt elszámolási különbözetére.

9. § A földgáztárolási díj fedezetet nyújt

a) a földgáztárolói engedélyes indokolt működési költségére,

b) a földgáztárolói engedélyes indokolt eszközeinek árszabályozási eszközértékére vetített értékcsökkenésére és tőkeköltségére,

c) a földgáztároló árszabályozás szerint indokolt elszámolási különbözetére és

d) az eszközként nyilvántartott párnagáz tőkeköltségére.

10. § Új engedélyes részére a rendszerhasználati díjat a Hivatal a rendszerhasználati díj számításakor figyelembe veendő, a GET 104/B. § (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatókban meghatározott jellemzői alapján állapítja meg. A regionális kiegyenlítettség érdekében a Hivatal figyelembe veszi az engedélyes földrajzi elhelyezkedését és ezen földrajzi egység közelében üzemelő azonos típusú engedéllyel rendelkező társaságoknak a GET 104/B. § (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatókban meghatározott jellemzőit, valamint az általuk alkalmazott rendszerhasználati díjakat.

10/A. §[10] (1) A Hivatal a 10 éves fejlesztési tervet jóváhagyó határozatában a földgázszállító rendszeren meghatározott, a szomszédos országok felől való betáplálási pontok és a szomszédos országok felé irányuló kiadási pontok létrehozására vagy az ilyen meglévő pontok műszaki kapacitásának növelésére vonatkozó, valamint a szállítási rendszerüzemeltetői, elosztási, tárolási engedélyesi tevékenységhez kötött klímavédelmi projekthez közvetlenül tartozó beruházások árszabályozásban történő figyelembevétele során a beruházás egészére vagy egy részére ösztönző súlyozott átlagos tőkeköltség meghatározást alkalmazhat. A Hivatal az ösztönző súlyozott átlagos tőkeköltség alkalmazásáról és annak (2) bekezdés szerinti mértékéről az adott beruházás költséghatékonysága, nemzetgazdasági súlya, társadalmi és klímavédelmi haszna, valamint a beruházás kockázatai alapján dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ösztönző súlyozott átlagos tőkeköltség mértéke a rendszerhasználati díjakat megállapító határozatban meghatározott súlyozott átlagos tőkeköltség legfeljebb 1,5 százalékponttal emelt értéke.

6. Az árszabályozási ciklus kezdő időpontjától hatályos rendszerhasználati díjak megállapítása

11. § (1) Az árszabályozási ciklus kezdő időpontjától hatályos rendszerhasználati díjak (a továbbiakban: induló díjak) megállapítása során a Hivatal először az egyes rendszerüzemeltetők más bevételi forrásból nem finanszírozott indokolt költségeit határozza meg.

(2) A költségek indokoltságát jogcím és mérték szerint a Hivatal a következő csoportosításban vizsgálja, és ugyanezen bontásban állapítja meg az indokolt költségeket:

a) működési költségek,

b) eszközök értékcsökkenési leírása,

c) tőkeköltség,

d) elszámolási különbözet.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti működési költségeket a Hivatal a (6) bekezdésben foglalt kivétellel a 2019. évi éves beszámolókból és az azokat alátámasztó főkönyvi kivonatokból kiindulva vizsgálja, ennek során figyelembe veszi

a) a 2019. évet megelőző évek és a 2019. év folyamatait,

b) a működési költségeket befolyásoló jogszabályok esetleges módosulását,

c) az egyes rendszerüzemeltetők működési hatékonysága közötti különbségeket, valamint

d) a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos elvárásokat.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti értékcsökkenési leírást és a (2) bekezdés c) pontja szerinti tőkeköltség meghatározásához szükséges árszabályozási eszközértéket a Hivatal a (6) bekezdésben foglalt kivétellel

a) az értékelés alá vont általános eszközök esetében a 2019. évi auditált mérleg kiegészítő mellékletében szereplő, valamint a 2020. évben dokumentáltan aktiválásra kerülő indokolt eszközök árszabályozás szerinti hasznos élettartama figyelembevételével megállapított szabályozás szerinti nettó eszközértékének,

b) az értékelés alá vont egyéb eszközök esetében a könyv szerinti értéknek

a figyelembevételével határozza meg, amelynek során a hálózatfejlesztési hozzájárulásból, csatlakozási díjakból, vissza nem térítendő támogatásból finanszírozott, valamint a térítésmentesen átvett eszközök értékét és értékcsökkenését figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti tőkeköltség hozamtényezőjét a Hivatal a közgazdasági alapelveknek megfelelő módon számított súlyozott átlagos adózás előtti tőkeköltség alapján határozza meg, és a hozamtényezőt az árszabályozási eszközértékre vetíti.

(6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat a szállítási rendszerüzemeltetési díj esetében, ahol e rendelet 2019. évet ír, ott a 2018. évi adatok alapján, ahol 2020. évet ír, ott a 2019. évi adatok alapján kell meghatározni.

(7)[11] A súlyozott átlagos tőkeköltség adózás előtti reálértékének mértékét - a GET 104/A. § (5) bekezdése szerinti eszköz- és költség-felülvizsgálat eredményeként - a Hivatal elnöke az induló rendszerhasználati díjakat tartalmazó határozatában állapítja meg. A súlyozott átlagos tőkeköltség megállapított mértékétől az árszabályozási ciklus során a 10/A. §-ban foglalt esetben lehet eltérni.

(8) Ha a földgáz elosztói engedélyes az eszköz- és költség-felülvizsgálat megkezdésekor nem rendelkezik auditált éves beszámolóval, a Hivatal az eszköz- és költség-felülvizsgálatot az adott engedélyesre vonatkozóan az előzetes mérleg- és eredménykimutatás alapján is megkezdheti.

12. § Az indokolt költségek meghatározása során alkalmazott módszerek leírását a Hivatal honlapján közzétett, a GET 104/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján kiadott módszertani útmutató tartalmazza.

13. § (1) A rendszerhasználati díjakat az indokolt költségek és a kapacitáslekötés, a gázmérő névleges teljesítménye, a felhasználási helyek száma (a továbbiakban együtt: naturália), valamint a földgáz mennyiségi adatok hányadosaként kell meghatározni.

(2) A földgáz mennyiségi adatokat a 2019. évi mennyiségi adatokra, vagy a tény mennyiségi adatok alapján számított hőmérséklet korrigált mennyiségekből kiindulva, a korábbi évek tendenciáira, az árszabályozási időszak során várható tendenciákra, valamint az indokolt árbevételigényben elismert mennyiségarányos költségek változására is figyelemmel kell meghatározni.

(3) A naturáliákat a 2018/2019. gázév adataiból kiindulva, a korábbi gázévek tendenciáira és az árszabályozási időszak során várható tendenciákra, valamint a földgázellátó rendszer kiépített kapacitásaira figyelemmel kell meghatározni.

(4)[12] Az induló díjak megállapítása során a figyelembe vehető kapacitáslekötések mértékéről az érintettek érdekeire tekintettel, a GET 104/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti módszertani útmutatóban részletezettek szerint kell dönteni olyan módon, hogy a fizikai és a lekötött kapacitás eltéréséből fakadó kockázatot meg kell osztani a rendszerüzemeltető és a felhasználó között.

14. § A költség-felülvizsgálat során nem méretgazdaságosnak minősített földgázelosztók által alkalmazandó rendszerhasználati díjakat a Hivatal az adott engedélyes költségszerkezetét, valamint a naturáliákat és az ellátott felhasználók összetételét és a földrajzi elhelyezkedést is figyelembe vevő elemzéssel határozza meg.

7. Az árszabályozási ciklus további éveire vonatkozó rendszerhasználati díjak megállapítása

15. § (1)[13] Az árszabályozási cikluson belül a rendszeres ármegállapítás keretében naptári évente a szállítási rendszerüzemeltetési díjat és földgázelosztási díjat október 1-jére, a földgáztárolási díjat április 1-jére kell megállapítani. A rendszerhasználati díjakat a (4) és (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően aktualizált indokolt költségek és a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott földgáz mennyiségi és naturália adatok hányadosaként kell számítani.

(1a)[14] A rendszerhasználati díjak újraszámítására és meghatározására a gázéven vagy a tárolási éven belül olyan rendkívüli körülmények miatt kerülhet sor, amelyek miatt a díjmértékek kiigazításának elmaradása a rendszerüzemeltető működését veszélyeztetné.

(2) A rendszeres ármegállapítás során figyelemmel kell lenni a megelőző időszakra megállapított díjak szintjére és szerkezetére, valamint a legutolsó rendelkezésre álló naturália és mennyiségi adatokra. A rendszeres ármegállapítás során a figyelembe vehető kapacitáslekötések mértékéről az érintettek érdekeire tekintettel, a GET 104/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti módszertani útmutatóban részletezettek szerint kell dönteni olyan módon, hogy a fizikai és a lekötött kapacitás eltéréséből fakadó kockázatot meg kell osztani a rendszerüzemeltető és a felhasználó között. A mennyiségi változásokból fakadó kockázatok csökkentése érdekében az árszabályozási ciklus első évét követő évek díjtételeit az ármegállapítással érintett évet megelőző évek tényleges mennyiségi adatai, vagy a tényadatok alapján számított hőmérséklet korrigált mennyiségre alapozva, az induló díjak megállapítása során figyelembe vett és az árszabályozási időszak további időszakára várható tendenciákra, valamint az indokolt árbevételigényben elismert mennyiségarányos költségek változására is figyelemmel kell megállapítani a Hivatalnak.

(3)[15] A szállítási és nem szállítási szolgáltatások díjait a Hivatal elnöke a díjak hatálybalépése előtt határozatban kiadott referenciaár-módszertan alapján határozatban állapítja meg.

(4) Az árszabályozási ciklus további éveire vonatkozó ármegállapítás rendszerét

a) a tárolás és az elosztás esetében a Hivatal által a GET 104/B. § (2) bekezdés b) pontja alapján kiadott módszertani útmutató, valamint

b)[16] a szállítás esetében a referenciaár-módszertan és a GET 104/B. § (2) bekezdés b) pontja alapján kiadott módszertani útmutató

tartalmazza.

(5)[17] Az indokolt költségek adott évi aktualizált értékének meghatározására alkalmazott módszerek leírását, valamint az engedélyes tevékenység végzéséhez indokoltan szükséges eszközök bruttó és nettó értékéből számított értékcsökkenés és tőkeköltség értékének meghatározását a Hivatal által a GET 104/B. § (2) bekezdés b) pontja alapján kiadott módszertani útmutató tartalmazza.

(6)[18] Ha az engedélyköteles tevékenységre vonatkozó, a tárgyévi auditált éves beszámolóban vagy az engedélyesnél az előzetes mérlegben szereplő, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (a továbbiakban: ÜKSZ) és a Hivatal elnökének rendelete szerint kivetett és beszedett pótdíjak, továbbá aukciós díjak nélkül számított üzemi (üzleti) tevékenységi eredmény túllépi az egyes rendszerüzemeltetők - ide nem értve a szállítási rendszerüzemeltetőt - engedélyköteles tevékenysége által szabadon elérhető nyereség felső korlátját (a továbbiakban: nyereségkorlát), az adott földgázelosztási vagy földgáztárolói engedélyesi tevékenységet végző társaság többletnyereségének a rendszerhasználókkal való megosztása a Hivatallal egyeztetett módon, a GET 104/B. § (2) bekezdés b) pontja alapján kiadott módszertani útmutatóban foglaltak figyelembevételével történik.

(7) A Hivatal a szállítási rendszerüzemeltető esetében a 2017/460/EU bizottsági rendelet 3. cikk 24. pontja szerinti szabályozói számlát és a 19. cikk (5) bekezdés szerinti - elkülönített - aukciós felár számlát üzemeltet, amelyek szabályait a referenciaár-módszertan határozza meg.

(8) A nyereségkorlát kiszámítására, a többletnyereség rendszerhasználókkal megosztandó mértékének megállapítására vonatkozó útmutatást a GET 104/B. § (2) bekezdés b) pontja alapján kiadott módszertani útmutató tartalmazza.

(9) Az elosztás és a tárolás tekintetében a pótdíjak és az aukciós bevételek díjmegállapítás szempontjából történő kezelésére vonatkozó útmutatást a GET 104/B. § (2) bekezdés b) pontja alapján kiadott módszertani útmutató tartalmazza.

(10) A szállításra vonatkozó pótdíjak és az aukciós bevételek kezelésére vonatkozó útmutatást a referenciaár-módszertan tartalmazza.

III. FEJEZET

A KÜLÖN DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KERETSZABÁLYAI

16. § (1) Az alábbi külön szolgáltatásokért szedhet a földgázelosztó külön díjat a felhasználótól

a) a felhasználó és a rendszerhasználó igénylése alapján:

aa) a fogyasztásmérő berendezés hitelességének lejárta miatti cseréjének kivételével a fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálata, ideértve a szakértői vizsgálat és a vizsgálatra szállíttatás költségét,

ab) előrefizetős fogyasztásmérő felszerelése, nem előrefizetős fogyasztásmérő berendezés előrefizetős fogyasztásmérő berendezésre történő cseréje,

ac) előrefizetős fogyasztásmérő berendezés nem előrefizetős fogyasztásmérő berendezésre történő cseréje,

ad) a felhasználónak a földgázellátásból való jogszerű kikapcsolása utáni visszakapcsolás, a felhasználó általi vételezés szüneteltetése, megszüntetése vagy fogyasztásmérő berendezés újbóli üzembe helyezése esetén indokolt műszaki beavatkozás,

ae) a fogyasztásmérő berendezésnek az elosztóhálózat-használati szerződés alapján történő leolvasásán felüli leolvasása - felhasználási helyenként felszámítva,

af) a földgázelosztó számára jogszabályban, ÜKSZ-ben, üzletszabályzatban, rendszerhasználati szerződésben kötelezettségként előírt adatszolgáltatásokon túli adatok, információk, dokumentumok szolgáltatása, ideértve minden hiteles formában csak az engedélyesnél rendelkezésre álló hiteles dokumentummásolat (különösen számla, tervrajz, térkép) készítését, a távlehívható fogyasztásmérő berendezésből kinyerhető, a felhasználó földgázfogyasztására vonatkozó elszámolási alapadatokon felüli adatok felhasználó rendelkezésére bocsátását azonos mérési időszakra vonatkozóan, 12 hónapon belül a második alkalmat követően,

ag) a nem a földgázelosztó tulajdonában lévő csatlakozóvezetéken, fogyasztói vezetéken vagy felhasználói berendezésben észlelt gázszivárgás vagy egyéb veszélyhelyzet feltárása és elhárítása, valamint a szolgáltatás visszaállítása, ha a hiba bizonyíthatóan a felhasználó tevékenysége miatt keletkezett,

ah) egy felhasználási helyre vonatkozó felhasználói berendezés kiviteli tervének felülvizsgálata, illetve műszaki biztonsági ellenőrzés naptári évenként a második alkalmat követően,

ai) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet, a gáz csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 1/2020. (I. 13.) Korm. rendelet, a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 21/2018. (IX. 27.) ITM rendelet és a csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre, az olajfogyasztó technológiai rendszerekre és a gáztárolókra vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokról szóló 16/2018. (IX. 11.) ITM rendelet módosításáról szóló 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet szerinti műszaki-biztonsági, illetve szakmai felügyelet biztosítása,

aj) földgázminőség ellenőrzésével kapcsolatos szolgáltatás, ha az ellenőrzés alapján a földgáz minősége megfelelő, valamint

b)[19] a felhasználó szerződésszegése esetén a földgázelosztó által kezdeményezett szabálytalan vételezés vagy egyéb szerződésszegés megszüntetése kapcsán a földgázellátásból való jogszerű kikapcsolás, a szerződésszegés megszüntetésével kapcsolatban felmerült további műszaki és egyéb szolgáltatások, ideértve a nem a földgázelosztó tulajdonában lévő csatlakozóvezetéken, fogyasztói vezetéken vagy felhasználói berendezésben észlelt gázszivárgás vagy egyéb veszélyhelyzet feltárását és elhárítását, valamint a nem könyvelt küldeményként küldött fizetési felszólítást és a tértivevényes küldeményként küldött kikapcsolási értesítőt.

(1a)[20] A rendszerhasználó igénylése alapján a felhasználónak a földgázellátásból való jogszerű kikapcsolása esetén a kikapcsolás díját a rendszerhasználó fizeti meg a földgázelosztó részére.

(2) A rendszerhasználó igénye alapján a szállítási rendszerüzemeltető az alábbi külön szolgáltatásokért szedhet külön díjat a rendszerhasználótól:

a) jogcímátvezetés, amelynek során a szállítási rendszerüzemeltető a rendszerhasználó által megjelölt partnere számára, az általa meghatározott fizikai vagy virtuális ponton földgázmennyiség feletti rendelkezési jogot vezet át, és

b) az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó adatforgalmon felül igényelt adatszolgáltatások.

(3) A külön díjak ellenében végezhető szolgáltatások díjait a Hivatal a GET 104. § (2) bekezdésben rögzített módon határozza meg.

(4) A (2) bekezdés szerinti, nem szállítási szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatások díját meghatározó módszertant a referenciaár-módszertan tartalmazza.

(5)[21] A külön díjak megállapítása során - a 3. § (3) bekezdésével összhangban - a következő alapelveket is érvényesíteni kell:

a) a rendszerüzemeltetőkkel szemben felmerülő, túlzott rendszerhasználói igények korlátozása,

b) az egyedi rendszerhasználói igények kielégítése során felmerülő költségekkel arányos bevétel biztosítása,

c) a felhasználó szerződésszegéséből származó többletkiadások felhasználó által történő megtérítésének biztosítása,

d) csak a közbeszerzési jogszabályoknak vagy szabályzatoknak megfelelő árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés keretében vásárolt áruk és igénybe vett szolgáltatások elszámolásának figyelembevétele lehetséges, valamint

e) csak azon igénybe vett szolgáltatások költségei vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a GET és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet kiszervezésre vonatkozó szabályainak.

(6) A külön díjak mértéke az árszabályozási cikluson belül - a rendszerhasználati díjakkal összehangoltan - módosítható.

IV. FEJEZET

A CSATLAKOZÁSI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KERETSZABÁLYAI

17. § (1) A csatlakozási díjak megállapítása során - a 3. § (3) bekezdéssel összhangban - a következőalapelveket is érvényesíteni kell:

a) a csatlakozási igények kielégítéséhez szükséges fejlesztések indokolt átlagos ráfordításainak alapul vétele,

b) a csatlakozási díjak megfizetése révén szerzett jogosultság nagyságának figyelembevétele,

c) a rendszerhasználók vásárolt kapacitáskategóriánkénti teherbíró képessége szerinti megközelítés alkalmazása,

d) a földgázrendszer jobb kihasználásának elősegítése és

e) a rendszerüzemeltetőket indokolatlan fejlesztésekre kényszerítő túlzott rendszerhasználói igények korlátozása.

(2) A csatlakozási díjakat a csatlakozások során végrehajtott beruházások jellemzőire tekintettel kell megállapítani.

(3) A csatlakozási díjak fizetésének esetei

a) az elosztóvezetékhez történő csatlakozás esetén

aa) a bekapcsolás,

ab) a fejlesztés,

ac) a kapacitásnövelés,

ad) a rákapcsolás,

b) a szállítóvezetékhez történő csatlakozás esetén

ba) a fejlesztés,

bb) a kapacitásnövelés, valamint

c) a földgáztermelő csatlakozása.

(4) Az elosztási csatlakozási díjakat a Hivatal országosan egységesen, a GET 104. § (2) bekezdésben rögzített módon határozza meg.

(5) A szállítási csatlakozási díjak meghatározásának módszertanát a referenciaár-módszertan tartalmazza.

(6) A csatlakozási díjak mértéke az árszabályozási cikluson belül - a rendszerhasználati díjakkal összehangoltan - módosítható.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A 20. § 2021. október 1-jén lép hatályba.

19. § (1) Ez a rendelet a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 16-i (EU) 2017/459/ bizottsági rendelet;

b) az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2017. március 16-i (EU) 2017/460 bizottsági rendelet;

c) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

20. §[22]

21. §[23] Az e rendelet szerinti feltételes kapacitást első alkalommal éves, negyedéves, havi, napi és napon belüli kapacitástermékként a 2022/2023-as gázévre vonatkozóan lehet lekötni.

Horváth Péter János s. k.,

elnök