34/2021. (X. 6.) AM rendelet

a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyag akkor minősül fenntarthatóan termesztett nyersanyagnak, ha

a) azon a földterületen termesztik, amelyre egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be, és

b) betartják az e rendeletben meghatározott előírásokat.

1/A. §[1] Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdésében foglalt fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok a biomassza földrajzi eredetétől függetlenül alkalmazandók.

2. § Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyagának kitermelése nem teljesíti az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdésében foglalt fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat, ha a kitermelés helye - a földterület jelenlegi besorolására tekintet nélkül - a 2008 januárjában vagy azt követően érzékenynek minősülő következő földterület:[2]

a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: OEA) nyilvántartott, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott természetes erdő, valamint az OEA-ban nem nyilvántartott egyéb fás terület, ahol nem láthatók emberi tevékenység egyértelmű jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben;

b) magas fokú biológiai sokféleséget képviselő erdő, illetve egyéb fás terület,

ba)[3] amely nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, és

bb) amelynek magas fokú biodiverzitását az illetékes hatóság megállapította;

c) olyan kijelölt területek, amelyek[4]

ca)[5] természetvédelmi oltalom alatt álló vagy Natura 2000 területek, vagy

cb)[6] ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére szolgáló, nemzetközi megállapodások által elismert területek, vagy olyan területek, amelyek kormányközi szervezetek vagy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió jegyzékében szerepelnek, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikk (4) bekezdés első albekezdésében meghatározott eljárással összhangban való elismerésükre is figyelemmel;

d) egy hektárnál nagyobb kiterjedésű, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő, nagy biodiverzitású gyepterület, amely

da) természetes gyepterület, és emberi beavatkozás nélkül olyan gyepterület maradna, amely megőrzi természetes fajösszetételét, ökológiai jellemzőit és folyamatait, vagy

db)[7] mesterséges, nagy fajgazdagságot mutató és nem degradálódott gyepterület, amely emberi beavatkozás nélkül nem maradna gyepterület, valamint az illetékes hatóság megállapította, hogy a terület nagy biodiverzitású, vagy

e)[8] fenyér.

2/A. §[9] Amennyiben az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (6) bekezdés a) pont vi. és vii. alpontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek, a 2. § a), b), d) és e) pontja az erdei biomasszából és a fásszárú biomasszából előállított bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított üzemanyagokra is alkalmazandó.

3. § Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyaga nem teljesíti az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdésében foglalt fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat, ha a kitermelés helye jelentős szénkészletekkel rendelkező érzékeny földterület, amely 2008 januárjában a következő besorolású volt, azonban a kitermeléskor már nem minősült ilyen besorolású területnek:[10]

a) vizes élőhelyek, azaz a tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterületek;

b)[11] összefüggő erdősült terület, azaz több mint egy hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 30%-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel vagy e küszöbértékeket az adott helyen elérni képes fákkal borított területek, vagy

c)[12] egy hektárnál nagyobb kiterjedésű földterület öt méternél magasabb fákkal és 10-30% közötti lombkorona-fedettséggel vagy e küszöbértékeket az adott helyen elérni képes fákkal borított területek.

3/A. §[13] Amennyiben az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (6) bekezdés a) pont vi. és vii. alpontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek, a 3. § a) pontja és az 5. § d) pontja az erdei biomasszából és a fásszárú biomasszából előállított bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított üzemanyagokra is alkalmazandó.

4. §[14] Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok nyersanyagának kitermelése nem teljesíti az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat, ha a nyersanyag olyan földterületen termesztett nyersanyag, amely földterület 2008 januárjában tőzeges ősláp földterület volt, kivéve, ha a biomassza-termelő bizonyítja, hogy a nyersanyag termesztése és betakarítása nem jár korábban lecsapolatlan területek lecsapolásával.

4/A. §[15] Amennyiben az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (6) bekezdés a) pont vi. és vii. alpontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek, a 4. § az erdei biomasszából és a fásszárú biomasszából előállított bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított üzemanyagokra is alkalmazandó.

5. § Nem kell alkalmazni

a) a 2. § b) pontját, ha az adott nyersanyag előállítása nem járt a környezetvédelmi célok sérelmével, engedélyköteles vagy bejelentésköteles fakitermelés esetén a fakitermelést az illetékes hatóság engedélyezte, vagy bejelentésre nem tiltotta meg;

b) a 2. § c) pontját, ha a nyersanyagtermelés nem ellentétes a természetvédelmi célokkal, engedélyköteles vagy bejelentésköteles fakitermelés esetén a fakitermelést az illetékes hatóság engedélyezte, vagy bejelentésre nem tiltotta meg;

c) a 2. § d) pont db) alpontját, ha a gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyag betakarítása szükséges;

d) a 3. §-t, ha a terület a nyersanyag kitermelésének időpontjában a 2008 januárjában meglevő besorolással megegyező besorolású;

e)[16] a 3. § c) pontját, ha a terület szénkészlete a művelési ág megváltoztatása előtt és után olyan, hogy az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (4) bekezdés c) pontjában meghatározott módszertan alkalmazásakor teljesülnének a 29. cikk (10) bekezdésében foglalt feltételek.

6. § (1) Az erdőtől eltérő mezőgazdasági területekről közvetlenül származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyaga olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek. A biomassza-termelőnek a tápanyag-gazdálkodási tervben foglalt előírásokat gazdálkodása során kötelező betartania.

(2) Ha a biomassza-termelő felsőfokú agrárszakirányú képesítéssel rendelkezik, a tápanyag-gazdálkodási tervet önállóan készítheti el, egyéb esetben a tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő által felkért szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet készíti el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet tápanyag-gazdálkodási tervet akkor készíthet, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásában talajvédelem, tápanyag-gazdálkodás szakterületre vonatkozóan szakértői jogosultsággal rendelkezik.

(4) A tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő minden évben szeptember 30-ig - ha az adott növénykultúra betakarítására ezen időpontot követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül - elektronikus úton nyújtja be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH).

(5) A tápanyag-gazdálkodási tervet öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmények alapján kell elkészíteni. A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez a NÉBIH segédletet tesz közzé a honlapján.

(6) A tápanyag-gazdálkodási terv az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biomassza-termelő neve, lakcíme és a Magyar Államkincstár által kibocsátott ügyfél-azonosító száma;

b) a földterület termőhelyi adottságai és alkalmassági szempontjai [termőhelyi kategória, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti blokkazonosító és táblasorszám, a terület mérete, a talaj pH-értéke, a vízben oldható sók aránya (%)], az Arany-féle kötöttség, nitrátérzékeny területi besorolás esetén ennek megjelölése;

c) a termesztett növény betakarításának időpontja;

d) a tápanyag-ellátottságra vonatkozó talajvizsgálati adatok;

e) a termesztett növény fajlagos tápanyagigénye (kg/t);

f) a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozam (t/ha);

g) a termesztett növény tápanyagigényének meghatározása a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozama alapján (t/ha);

h) az elővetemény és a betakarított termésének mennyisége (t/ha), szárbedolgozottság;

i) a tápanyag hatóanyagának mennyiségi korrekciója;

j) a talajba dolgozandó tápanyagok hatóanyag-mennyiségeinek meghatározása;

k) szerves trágyával kijuttatott tápanyag mennyisége;

l) a meghatározott szükséges tápanyag-hatóanyagok átszámítása műtrágyára és meszezőanyagra és

m) a tápanyagok, valamint meszezőanyag kijuttatásának ideje, gyakorisága és módja.

6/A. §[17] A bioüzemanyag, a folyékony bio-energiahordozó, valamint a biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló erdei biomassza, fásszárú biomassza - a 2. §-ban foglaltak mellett - csak akkor minősül fenntarthatóan előállítottnak, ha a kitermelésre vonatkozó nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok - ennek hiányában az erdei forrásterület szintjén érvényes gazdálkodási rendszerek -, valamint az alkalmazott nyomonkövetési és jogérvényesítési rendszerek biztosítják az alábbiakat:

a) a kitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;

b) a kitermelt területeken sor kerüljön az erdő felújítására;

c) a természetvédelmi célokból nemzetközi vagy nemzeti jogszabály vagy az illetékes hatóság által kijelölt területek, így többek között a vizes élőhelyek, a gyepterületek, a fenyérek és a tőzeglápok védelmet élvezzenek a biológiai sokféleség megőrzésének és az élőhelyek pusztulása megelőzésének céljából;

d) a kitermelést a talajminőség és a biológiai sokféleség megőrzését szem előtt tartva, a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően, a káros hatások megelőzése céljával végezzék, elkerülve a tuskók és a gyökérzet kitermelését, az erdő elhelyezkedése szerinti országban meghatározottak szerinti természetes erdők és öreg-erdők pusztulását vagy ültetvényerdőkké alakítását, valamint sérülékeny talajon történő kitermelését, a kitermelést az erdő helye szerinti országban meghatározott, nagy tarvágásokra vonatkozó maximális küszöbértékeknek, valamint a holtfa kitermelésére vonatkozó helyi és ökológiai szempontból megfelelő visszahagyási küszöbértékeknek megfelelően végezzék, és a kitermelést olyan fakitermelési rendszerek használatára vonatkozó követelményeknek megfelelően végezzék, amelyek minimalizálják a talajminőségre, többek között a talajtömörödésre, valamint a biológiai sokféleség jellemzőire és az élőhelyekre gyakorolt káros hatásokat;

e) a kitermelés tartsa fenn vagy javítsa az erdő hosszú távú termelőkapacitását;

f) azok az erdők, amelyekben az erdei vagy fásszárú biomasszát kitermelik, nem érzékeny besorolású földterületekről származnak, az adott érzékeny földterület besorolása tekintetében meghatározott ugyanazon feltételek mellett.

7. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 6. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

8. §[18] Ez a rendelet

a) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (2)-(6) bekezdésének,

b) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 19. pont b)-e) alpontjának

való megfelelést szolgálja.

9. §[19]

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter