373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet

a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól

A Kormány

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés i) pontjában,

a 31. § tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 32. § tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés d) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § (1) E rendeletben foglaltakat a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha

a) a vállalkozás a fogyasztóval áru adásvételére szerződést köt, vagy arra kötelezettséget vállal - akkor is, ha későbbiekben előállítandó vagy gyártandó áru átruházása a szerződés tárgya -; vagy

b) a vállalkozás a fogyasztónak digitális tartalmat szolgáltat, vagy digitális szolgáltatást nyújt, vagy erre kötelezettséget vállal,

és a fogyasztó kifizeti vagy vállalja, hogy kifizeti a vételárat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződés esetén a II. Fejezet rendelkezései alkalmazandók az olyan digitális tartalomra vagy digitális szolgáltatásra is, amely digitális elemeket tartalmazó áru részét képezi, vagy azzal össze van kapcsolva, és amelyet az adásvételi szerződés értelmében az áruval együtt szolgáltatnak, függetlenül attól, hogy a digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást a vállalkozás vagy egy harmadik személy szolgáltatja. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy az adásvételi szerződés a digitális tartalomra vagy a digitális szolgáltatásra is kiterjed.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés esetén a III. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha

a) a vállalkozás digitális tartalmat szolgáltat, vagy digitális szolgáltatást nyújt, vagy erre kötelezettséget vállal, a fogyasztó pedig személyes adatokat szolgáltat, vagy ilyen adatok szolgáltatását vállalja a vállalkozás részére, kivéve, ha a fogyasztó által szolgáltatott személyes adatokat a vállalkozás kizárólag digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás biztosításának vagy a vállalkozásra vonatkozó jogi követelményeknek való megfelelés lehetővé tétele céljából kezeli, és a vállalkozás semmilyen más célból nem kezeli ezeket az adatokat;

b) a digitális tartalmat vagy a digitális szolgáltatást a fogyasztó egyedi utasítása alapján fejlesztették ki, vagy erre a vállalkozás kötelezettséget vállalt;

c) ugyanazon vállalkozás a fogyasztó részére a digitális tartalom szolgáltatását vagy a digitális szolgáltatás nyújtását más szolgáltatások vagy áruk nyújtása mellett, csomagban vállalja, kizárólag a szerződés digitálistartalom-szolgáltatást vagy digitálisszolgáltatás-nyújtást érintő elemeire; valamint

d) a fizikai adathordozót kizárólag az azon szolgáltatott digitális tartalom hordozójaként használják, azzal az eltéréssel, hogy a 17. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 23. § rendelkezései helyett a Polgári Törvénykönyvnek a fogyasztói adásvételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

2. §[1] (1) E rendelet nem alkalmazandó

a) a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés alapján értékesített áru esetén;

b) a digitális szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások nyújtására, függetlenül attól, hogy a vállalkozás digitális módon vagy eszközök segítségével nyújtja-e a szolgáltatást, illetve szállítja vagy juttatja-e azt el a fogyasztóhoz;

c) a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások kivételével az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra;

d) az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi ellátásra irányuló szerződésre;

e) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szerencsejátékkal kapcsolatos szerződésre;

f) a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos szerződésre;

g) a vállalkozás által szabad és nyílt forráskódú licenc alapján kínált szoftverre, amelyért a fogyasztó nem fizet vételárat, és ahol a fogyasztó által szolgáltatott személyes adatokat a vállalkozás kizárólag az adott szoftver biztonságosságának, kompatibilitásának vagy interoperabilitásának javítása céljából kezeli;

h) digitálistartalom-szolgáltatásra, ahol a digitális tartalmat egy előadás vagy esemény részeként, nem jelátviteli technológiával juttatják el a nagyközönséghez, például a digitális filmvetítések esetében;

i) közigazgatási szerv által biztosított digitális tartalomra.

(2) E rendelet II. Fejezete nem alkalmazandó olyan fizikai adathordozó esetén, amely kizárólag olyan digitális tartalom hordozására szolgál, amelyre a III. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E rendelet III. Fejezete nem alkalmazandó az olyan digitális tartalomra vagy digitális szolgáltatásra, amely digitális elemeket tartalmazó áru részét képezi, vagy azzal össze van kapcsolva, és amelyet az adásvételi szerződés értelmében az áruval együtt szolgáltatnak, függetlenül attól, hogy a digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást a vállalkozás vagy egy harmadik fél szolgáltatja, és amelyre a II. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A 27. §-t nem kell alkalmazni, ha az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti szolgáltatáscsomag - a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás mellett - legalább egy internet-hozzáférési szolgáltatást vagy egy nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást is tartalmaz.

(5) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekkel kapcsolatos személyes adatok kezelése tekintetében a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § Semmis az a kikötés, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában

1. áru: ingó dolog, ideértve a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal kiszerelt vizet, gázt és villamos energiát, valamint a digitális elemeket tartalmazó árut;

2. digitális elemeket tartalmazó áru: ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit;

3. digitális környezet: a fogyasztó által a digitális tartalomhoz vagy a digitális szolgáltatáshoz való hozzáféréshez vagy annak igénybevételéhez használt hardver, szoftver és hálózati kapcsolat;

4. digitális szolgáltatás:

a) olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy digitális adatokat hozzon létre, kezeljen, tároljon, vagy azokhoz hozzáférjen; vagy

b) olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó és a szolgáltatás más igénybe vevői által feltöltött vagy létrehozott digitális adatok megosztását, illetve az azokkal való egyéb interakciót;

5. digitális tartalom: digitális formában előállított vagy szolgáltatott adat;

6. fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogyasztó;

7. funkcionalitás: a digitális elemeket tartalmazó áru, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képessége, hogy a céljának megfelelő funkciókat betöltse;

8. gyártó: a termék előállítója, importtermék esetén a terméket az Európai Unió területére behozó importőr, valamint bármely olyan személy, aki vagy amely a terméken nevének, védjegyének vagy egyéb megkülönböztető jelzésének feltüntetésével önmagát gyártóként tünteti fel;

9. integrálás: a digitális tartalomnak vagy a digitális szolgáltatásnak a fogyasztó digitális környezetének különböző alkotóelemeivel való oly módon történő összekapcsolása és beillesztése, hogy a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás a szerződésszerű teljesítésre vonatkozó követelményeknek megfelelően használható legyen;

10. interoperabilitás: a digitális elemeket tartalmazó áru, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képessége, hogy együtt tudjon működni olyan hardverrel és szoftverrel, amely eltér attól, amellyel az azonos típusú árukat, digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatásokat általában együtt használják;

11. jótállás: a Polgári Törvénykönyv szerinti, a szerződés teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a szerződés megfelelő teljesítéséért a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában önként vállal;

12. kompatibilitás: a digitális elemeket tartalmazó áru, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képessége, hogy - átalakítás szükségessége nélkül - együtt tudjon működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel az azonos típusú árukat, digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatásokat általában együtt használják;

13. személyes adat: az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontjában meghatározott személyes adat;

14. tartósság: egy termék azon képessége, hogy megőrizze a megkövetelt funkcióit és teljesítményét szokásos használat mellett;

15. tartós adathordozó: bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a vállalkozás számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését;

16. térítésmentesen: az áru, digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szerződésszerűvé tétele érdekében felmerült szükséges költségek - különösen a postaköltség, a szállítási költség, a munkaerőköltség vagy az anyagköltség - megfizetése nélkül;

17. vállalkozás: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott vállalkozás, ideértve azt a személyt is, aki a vállalkozás nevében vagy javára jár el;

18. vételár: az áruért, valamint a digitális tartalom szolgáltatásáért vagy a digitális szolgáltatás nyújtásáért fizetendő ellenszolgáltatás.

3. A teljesítés szerződésszerűségének általános követelményei

5. § (1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában meg kell felelnie az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(2) Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak

a) meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel;

b) alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott;

c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és

d) biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.

(3) Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön - a (2) bekezdés szerinti követelmények teljesülése mellett - a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú szolgáltatás esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír;

b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését;

c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és

d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának.

(4) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy

a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie;

b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy

c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.

4. A Polgári Törvénykönyv alkalmazása

6. § E rendeletet a vállalkozás hibás teljesítése esetén a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.

7. § A vállalkozásnak a fogyasztóval szemben fennálló - hibás teljesítésből eredő - kötelezettségei nem érintik a vállalkozás azon jogát, hogy az értékesítési láncban őt megelőző, a hibáért felelős harmadik személyekkel szemben visszkereseti igényt érvényesítsen a közöttük létrejött megállapodás, illetve a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.

II. FEJEZET

AZ ÁRUK ADÁSVÉTELÉRE IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

5. A teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén

8. § (1) Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatás olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat.

(2) A vállalkozásnak az (1) bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét, ha az adásvételi szerződés

a) a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás egyszeri szolgáltatásáról rendelkezik, akkor az áru és a digitális elemek típusa és célja, valamint az egyedi körülmények és a szerződés jellege alapján a fogyasztó által észszerűen elvárható; vagy

b) a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás tekintetében meghatározott időszakon keresztül történő folyamatos szolgáltatásról rendelkezik, akkor a 10. § szerinti

időszakon keresztül kell biztosítania.

(3) Ha a fogyasztó nem telepíti észszerű határidőn belül az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően rendelkezésre bocsátott frissítéseket, a vállalkozás nem felel az áru hibájáért, ha az kizárólag a vonatkozó frissítés alkalmazásának hiányából fakad, feltéve, hogy

a) a vállalkozás tájékoztatta a fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a telepítés fogyasztó általi elmulasztásának következményeiről; és

b) a frissítés fogyasztó általi telepítésének elmulasztása vagy a frissítés fogyasztó általi helytelen telepítése nem a vállalkozás által biztosított telepítési útmutató hiányosságának tudható be.

(4) Nem állapítható meg hibás teljesítés, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó külön tájékoztatást kapott arról, hogy az áru valamely konkrét tulajdonsága eltér az (1) és (2) bekezdésben vagy az 5. § (3) bekezdésében meghatározott követelményektől, és az adásvételi szerződés megkötésekor a fogyasztó ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.

6. Az áru adásvételére irányuló szerződés hibás teljesítése

9. § (1) A vállalkozás hibásan teljesít, ha az áru hibája a szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy

a) az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt a vállalkozás végezte el, vagy a vállalkozás felelősségvállalása mellett végezték el; vagy

b) az üzembe helyezést a fogyasztónak kellett elvégeznie, és a szakszerűtlen üzembe helyezés a vállalkozás által - illetve digitális elemeket tartalmazó áruk esetében a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szolgáltatója által - rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye.

(2) Ha az adásvételi szerződés szerint az árut a vállalkozás helyezi üzembe, vagy az üzembe helyezés a vállalkozás felelősségvállalása mellett történik, a teljesítést akkor kell a vállalkozás által befejezettnek tekinteni, amikor az üzembe helyezés befejeződött.

10. § Ha a digitális elemeket tartalmazó áru esetében az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a vállalkozás felel az áru digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibájáért, amennyiben a hiba

a) két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két éven belül; vagy

b) két évet meghaladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén a folyamatos szolgáltatás teljes időtartama alatt

következik be vagy válik felismerhetővé.

11. § (1) Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. E bekezdés a digitális elemeket tartalmazó árura is alkalmazandó.

(2) Ha a digitális elemeket tartalmazó áru esetében az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a 10. § szerinti időtartam alatt felismert hibával érintett szolgáltatás a szerződés szerinti teljesítés időszakában szerződésszerű volt.

7. A kellékszavatossági igények sajátos szabályai áru adásvétele esetén

12. § (1) A vállalkozás megtagadhatja az áru szerződésszerűvé tételét, ha a kijavítás, illetve a kicserélés lehetetlen, vagy ha az aránytalan többletköltséget eredményezne a vállalkozásnak, figyelembe véve valamennyi körülményt, ideértve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, valamint a szerződésszegés súlyát.

(2) A fogyasztó akkor is jogosult - a szerződésszegés súlyához igazodva - az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha

a) a vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte azt, de részben vagy egészben nem teljesítette a 13. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeket, vagy az (1) bekezdés szerint megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét;

b) ismételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy a vállalkozás megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét;

c) a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy

d) a vállalkozás nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.

(3) Ha a fogyasztó hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni az adásvételi szerződést, a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen.

(4) A fogyasztó jogosult a vételár még fennmaradó részét - a szerződésszegés súlyához igazodva - részben vagy egészben visszatartani mindaddig, amíg a vállalkozás nem tesz eleget a teljesítés szerződésszerűségével és a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek.

13. § (1) Az áru kijavításának vagy kicserélésének elvégzésére nyitva álló észszerű határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a fogyasztó közölte a hibát a vállalkozással.

(2) A fogyasztónak az árut a kijavítás vagy kicserélés teljesítése érdekében a vállalkozás rendelkezésére kell bocsátania.

(3) A vállalkozásnak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét. Ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően - a hiba felismerhetővé válása előtt - üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.

14. § Az ellenszolgáltatás leszállítása akkor arányos, ha annak összege megegyezik a fogyasztónak szerződésszerű teljesítés esetén járó, valamint a fogyasztó által ténylegesen megkapott áru értékének különbözetével.

15. § (1) A fogyasztó adásvételi szerződés megszüntetésére vonatkozó kellékszavatossági joga a vállalkozásnak címzett, a megszüntetésre vonatkozó döntést kifejező jognyilatkozattal gyakorolható.

(2) Ha a hibás teljesítés az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott árunak csak meghatározott részét érinti, és azok tekintetében a szerződés megszüntetésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételei fennállnak, a fogyasztó az adásvételi szerződést csak a hibás áru tekintetében szüntetheti meg, de az azokkal együtt szerzett bármely egyéb áru vonatkozásában is megszüntetheti, ha a fogyasztótól nem várható el észszerűen, hogy csak a szerződésnek megfelelő árukat tartsa meg.

(3) Ha a fogyasztó az adásvételi szerződést teljes egészében vagy - a (2) bekezdés szerint - az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott áruk egy része tekintetében szünteti meg, úgy

a) a fogyasztónak a vállalkozás költségére vissza kell küldenie a vállalkozásnak az érintett árut; és

b) a vállalkozásnak haladéktalanul vissza kell térítenie a fogyasztó részére az érintett áru vonatkozásában teljesített vételárat, amint az árut vagy az áru visszaküldését alátámasztó igazolást átvette.

8. A jótállási igények sajátos szabályai áru adásvétele esetén

16. § (1) Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal, a jótállás időtartama alatt a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően rendelkezésre álló, kapcsolódó reklámokban foglalt feltételek szerint felel a hibás teljesítésért.

(2) Ha a gyártó meghatározott áru tekintetében meghatározott időtartamra a tartósságra vonatkozó jótállást nyújt, a fogyasztó közvetlenül a gyártótól követelheti a tartósságra vonatkozó jótállás teljes időtartama alatt, hogy az áru hibáját javítsa ki, vagy az árut cserélje ki, a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályok szerint. A gyártó a fogyasztónak a tartósságra vonatkozó jótállási nyilatkozatban az e §-ban, illetve a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket is biztosíthat.

(3) Ha a jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek a fogyasztóra nézve kevésbé kedvezőek, mint a kapcsolódó reklámok szerinti feltételek, akkor a jótállásra kötelezett a kapcsolódó reklámokban foglalt jótállásra vonatkozó feltételek szerint felel a hibás teljesítésért, kivéve, ha a szerződés megkötése előtt a kapcsolódó reklámokat a jótállási nyilatkozatban foglalt feltétellel azonos vagy hasonló tartalommal helyesbítették.

(4) A jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, legkésőbb az áru teljesítésének időpontjában. A jótállási nyilatkozatot egyértelmű, jól érthető szövegezéssel kell megfogalmazni. A jótállási nyilatkozatban fel kell tüntetni:

a) az arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot, hogy az áru hibás teljesítése esetén a fogyasztót a jogszabály szerinti kellékszavatossági jogok gyakorlása térítésmentesen megilleti, e jogait a jótállás nem érinti;

b) a jótállásra kötelezett nevét és címét;

c) a fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást;

d) azon áru megjelölését, amelyre a jótállás vonatkozik és

e) a jótállás feltételeit.

(5) A jótállási nyilatkozatot magyar nyelven is a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

(6) A jótállási kötelezettséget nem érinti, ha a (4)-(5) bekezdés szerinti bármely feltétel nem teljesül.

(7)[2] A (4) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint.

(8)[3] A (7) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

III. FEJEZET

A DIGITÁLIS TARTALOM SZOLGÁLTATÁSÁRA ÉS A DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

9. A teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális tartalom szolgáltatása vagy digitális szolgáltatás nyújtása esetén

17. § (1) A vállalkozás a digitális tartalmat vagy a digitális szolgáltatást a fogyasztónak szolgáltatja, illetve nyújtja. A felek eltérő megállapodásának hiányában a vállalkozás a szerződéskötést követően indokolatlan késedelem nélkül szolgáltatja a fogyasztónak a digitális tartalmat vagy nyújtja a digitális szolgáltatást, a szerződéskötéskor rendelkezésre álló legfrissebb verzióban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha

a) a digitális tartalom vagy - az ahhoz való hozzáféréshez szükséges vagy annak letöltésére alkalmas - bármely megoldás a fogyasztóhoz, illetve a fogyasztó által e célból kiválasztott fizikai vagy virtuális eszközre került; vagy

b) a digitális szolgáltatás hozzáférhetővé vált a fogyasztó számára, illetve hozzáférhetővé vált a fogyasztó által e célból kiválasztott fizikai vagy virtuális eszköz részére.

(3) Digitális tartalom szolgáltatása vagy digitális szolgáltatás nyújtása esetén a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint megkapja azokat.

(4) A vállalkozás a (3) bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét

a) a digitális tartalom szolgáltatásának vagy digitális szolgáltatás nyújtásának a szerződés szerinti időtartama alatt biztosítja, ha a szerződés meghatározott időtartamon keresztül nyújtott folyamatos szolgáltatásról rendelkezik; vagy

b) a fogyasztó által észszerűen elvárható ideig biztosítja, figyelembe véve a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás típusát, célját, a szerződéskötés körülményeit és a szerződés rendelkezéseit, valamint az érintett felek irányadó szokásait és gyakorlatait, ha a szerződés egyszeri szolgáltatásról vagy egyedi szolgáltatási cselekmények sorozatáról rendelkezik.

(5) Ha a szerződés alapján a digitális tartalom szolgáltatása, illetve a digitális szolgáltatás nyújtása meghatározott időtartamon keresztül folyamatosan történik, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás tekintetében a teljesítés szerződésszerűségét a szerződés teljes időtartama alatt biztosítani kell.

18. § (1) Ha a fogyasztó nem telepíti észszerű határidőn belül a vállalkozás által rendelkezésre bocsátott frissítéseket, a vállalkozás nem felel a szolgáltatás hibájáért, ha az kizárólag a vonatkozó frissítés alkalmazásának hiányából fakad, feltéve, hogy

a) a vállalkozás tájékoztatta a fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a telepítés fogyasztó általi elmulasztásának következményeiről; és

b) a frissítés fogyasztó általi telepítésének elmulasztása vagy a frissítés fogyasztó általi helytelen telepítése nem a vállalkozás által biztosított telepítési útmutató hiányosságának tudható be.

(2) Nem állapítható meg hibás teljesítés, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó külön tájékoztatást kapott arról, hogy a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás valamely konkrét tulajdonsága eltér az 5. § (3) bekezdésében vagy a 17. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelményektől, és a szerződés megkötésekor a fogyasztó ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.

10. A digitális tartalom szolgáltatására vagy a digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés hibás teljesítése

19. § A vállalkozás hibásan teljesít, ha a digitálistartalom-szolgáltatás vagy a digitálisszolgáltatás-nyújtás hibája a fogyasztó digitális környezetébe való szakszerűtlen integrálásából fakad, feltéve, hogy

a) a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás integrálását a vállalkozás végezte el, vagy az integrálást a vállalkozás felelősségvállalása mellett végezték; vagy

b) a digitális tartalmat, illetve a digitális szolgáltatást a fogyasztónak kell integrálnia, és a szakszerűtlen integrálást a vállalkozás által rendelkezésre bocsátott integrálási utasítások hiányosságai okozták.

20. § (1) Ha a szerződés egyszeri szolgáltatásról vagy egyedi szolgáltatási cselekmények sorozatáról rendelkezik, a vállalkozás azért a hibáért felel - ideértve a szerződésszerűség fenntartásához szükséges frissítéseket és biztonsági frissítéseket is -, amely a digitális tartalom szolgáltatása vagy a digitális szolgáltatás nyújtása esetén a teljesítés időpontjában fennáll.

(2) Ha a szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a vállalkozás felel a digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibáért, amennyiben a hiba a szerződésben meghatározott időtartam alatt következik be, vagy válik felismerhetővé.

21. § (1) A 17. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztásáért a vállalkozás felel.

(2) A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a digitális tartalom szolgáltatására vagy a digitális szolgáltatás nyújtására a 17. § (1) és (2) bekezdésével összhangban került sor.

(3) Ha a szerződés egyszeri szolgáltatásról vagy egyedi szolgáltatási cselekmények sorozatáról rendelkezik - az (5) bekezdés szerinti kivétellel -, az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítés időpontjától számított egy éven belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában fennállt.

(4) Ha a szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik - az (5) bekezdés szerinti kivétellel -, a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződés szerinti időtartam alatt felismert hibával érintett szolgáltatás a szolgáltatás szerződés szerinti teljesítésének időszakában szerződésszerű volt.

(5) Nem teljesít hibásan a vállalkozás, ha bizonyítja, hogy a fogyasztó digitális környezete nem kompatibilis a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás műszaki követelményeivel, és erről a szerződés megkötését megelőzően világos és közérthető módon tájékoztatta a fogyasztót.

(6) A fogyasztó köteles együttműködni a vállalkozással annak érdekében, hogy a vállalkozás - a műszaki szempontból rendelkezésére álló és a fogyasztó számára a legkisebb beavatkozást igénylő eszközök alkalmazásával - meggyőződhessen arról, hogy a hiba oka a fogyasztó digitális környezete.

(7) Ha a fogyasztó nem tesz eleget a (6) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettségének, miután a vállalkozás e kötelezettségről a szerződéskötést megelőzően világosan és érthető módon tájékoztatta, a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy

a) a (3) bekezdés szerinti szerződés esetén a teljesítést követő egy éven belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, vagy

b) a (4) bekezdés szerinti szerződés esetén a szerződés szerinti időtartam alatt felismert hibával érintett szolgáltatás, a szolgáltatás szerződés szerinti teljesítésének időszakában nem volt szerződésszerű.

11. A kellékszavatossági igények sajátos szabályai digitális tartalom szolgáltatása vagy digitális szolgáltatás nyújtása esetén

22. § (1) A fogyasztó akkor is jogosult - a szerződésszegés súlyához igazodva - az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, illetve a digitális tartalom szolgáltatására vagy a digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést megszüntetni, ha

a) a kijavítás vagy kicserélés lehetetlen, vagy az a vállalkozásnak aránytalan többletköltséget eredményezne;

b) a vállalkozás a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tett eleget;

c) ismételten teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy a vállalkozás megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét;

d) a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy a szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy

e) a vállalkozás nem vállalta a szolgáltatás szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja a szolgáltatást szerződésszerűvé tenni.

(2) A kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kellékszavatossági jog gyakorlása esetén a vállalkozás - a fogyasztó számára okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás jellegére és céljára figyelemmel - köteles a teljesítést a hiba fogyasztó általi közlésétől számított észszerű időn belül térítésmentesen szerződésszerűvé tenni.

(3) A kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kellékszavatossági jog gyakorlása esetén a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás műszaki jellemzőitől függően a vállalkozás megválaszthatja a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás szerződésszerűvé tételének módját.

(4) Az ellenszolgáltatás leszállítása akkor arányos, ha annak összege megegyezik a fogyasztónak szerződésszerű teljesítés esetén járó, valamint a fogyasztó részére ténylegesen nyújtott szolgáltatás értékének különbözetével.

(5) Ha a szerződés meghatározott időtartamon keresztül nyújtott folyamatos szolgáltatásról rendelkezik, az ellenszolgáltatás arányos leszállításának arra az időtartamra kell vonatkoznia, amely időtartam alatt a szolgáltatás nem volt szerződésszerű.

(6) Ha a fogyasztó hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni a szerződést, a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen.

(7) Ha a vállalkozás digitális tartalmat szolgáltat, vagy digitális szolgáltatást nyújt, vagy erre kötelezettséget vállal, a fogyasztó pedig kizárólag személyes adatokat szolgáltat, vagy ilyen adatok szolgáltatását vállalja a vállalkozás részére, a fogyasztó jelentéktelen hiba fennállása esetén is jogosult a szerződést megszüntetni, azonban az ellenszolgáltatás arányos leszállítását nem igényelheti.

(8) A fogyasztó szerződés megszüntetésére vonatkozó kellékszavatossági joga a vállalkozásnak címzett, a megszüntetésre vonatkozó döntést kifejező jognyilatkozattal gyakorolható.

23. § (1) Ha a vállalkozás a 17. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a fogyasztó köteles a vállalkozást felhívni a teljesítésre. Ha a fogyasztó felhívása ellenére a vállalkozás a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás késedelem nélküli vagy a felek által elfogadott póthatáridőn belüli szolgáltatását vagy nyújtását elmulasztja, a fogyasztó megszüntetheti a szerződést.

(2) A fogyasztó a vállalkozás teljesítésre való felhívása nélkül megszüntetheti a szerződést, ha

a) a vállalkozás a digitális tartalom szolgáltatását vagy a digitális szolgáltatás nyújtását nem vállalta, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy nem fogja szolgáltatni a digitális tartalmat, illetve nem fogja nyújtani a digitális szolgáltatást; vagy

b) a felek megállapodása alapján vagy a szerződéskötés körülményeiből nyilvánvaló, hogy a fogyasztó számára elengedhetetlen a meghatározott időpontban történő teljesítés, és a vállalkozás ezt elmulasztja.

(3) Ha a fogyasztó az (1) vagy (2) bekezdés szerint szünteti meg a szerződést, a 22. § (8) bekezdését és a 24-26. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

12. A vállalkozás kötelezettségei a szerződés megszüntetése esetén

24. § (1) A szerződés megszüntetése esetén a vállalkozás köteles visszatéríteni a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget. Ha azonban a teljesítés a szerződés megszüntetése előtt meghatározott ideig szerződésszerű volt, az erre az időszakra járó ellenszolgáltatást nem kell visszatéríteni. Ez utóbbi esetben az ellenszolgáltatásnak azt a részét kell visszatéríteni, amely a nem szerződésszerű teljesítés időszakára vonatkozik, valamint azt a fogyasztó által előre megfizetett ellenszolgáltatást, amely a szerződés megszüntetésének elmaradása esetén a szerződés hátralévő időtartamára járt volna.

(2) Ha a fogyasztó az ellenszolgáltatás arányos leszállítására vagy a szerződés megszüntetésére jogosult, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb e jog gyakorlásáról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül köteles teljesíteni visszatérítési kötelezettségét.

(3) A vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.

(4) A visszatérítéssel kapcsolatos költségek a vállalkozást terhelik.

25. § (1) A vállalkozás a fogyasztó személyes adatait az általános adatvédelmi rendelet előírásainak megfelelően köteles kezelni.

(2) A vállalkozás köteles tartózkodni a fogyasztó által a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás használata során szolgáltatott vagy létrehozott bármely, a fogyasztóra vonatkozó személyes adatnak nem minősülő tartalom felhasználásától, kivéve, ha az ilyen tartalom

a) a vállalkozás által szolgáltatott digitális tartalom vagy nyújtott digitális szolgáltatás keretein kívül nem használható;

b) kizárólag a fogyasztónak a vállalkozás által biztosított digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás felhasználása során végzett tevékenységére vonatkozik, és ezen adatkezelés szükséges a szolgáltatás nyújtásához, vagy ahhoz a fogyasztó az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelően hozzájárult, vagy a fogyasztó tevékenységére vonatkozó adatot a vállalkozás automatikusan és haladéktalanul összesítéssel vagy más visszafordíthatatlan módon anonimizálja;

c) a vállalkozás által más adatokkal összevonásra került, és nem lehet, vagy csak aránytalan erőfeszítéssel lehetne azt szétválasztani; vagy

d) a fogyasztó által más személyekkel közösen került előállításra, és azt más fogyasztók továbbra is használhatják.

(3) A (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában foglaltak kivételével a vállalkozás a fogyasztó kérésére a fogyasztó rendelkezésére bocsát minden olyan, a személyes adatoktól eltérő tartalmat, amelyet a fogyasztó a vállalkozás által biztosított digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás használata során szolgáltatott vagy hozott létre.

(4) A fogyasztó jogosult a digitális tartalmakat térítésmentesen, korlátozásmentesen, észszerű időn belül, általánosan használt és számítástechnikai úton beolvasható adatformátumban lehívni.

(5) A szerződés megszüntetése esetén a vállalkozás megakadályozhatja, hogy a fogyasztó tovább használja a digitális tartalmat vagy a digitális szolgáltatást, így különösen - a (3) bekezdés sérelme nélkül - a digitális tartalmat vagy a digitális szolgáltatást a fogyasztó számára hozzáférhetetlenné teheti, vagy letilthatja a fogyasztó felhasználói fiókját. A fiók letiltása nem érinti a fogyasztó azon általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdése szerinti jogát, hogy saját személyes adatának minősülő tartalomról másolatot kérjen a vállalkozástól, amelynek erre észszerű időn belül lehetőséget kell biztosítania a fogyasztó részére.

13. A fogyasztó kötelezettségei a szerződés megszüntetése esetén

26. § (1) A szerződés megszüntetése esetén a fogyasztó tartózkodik a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás használatától és ezek elérhetővé tételétől harmadik személy számára.

(2) Ha a digitális tartalom szolgáltatása fizikai adathordozón történt, a fogyasztó a vállalkozásnak a megszüntetésről való tudomásszerzéstől számított tizennégy napon belül közölt kérésére, a vállalkozás költségére köteles a fizikai adathordozót késedelem nélkül visszaszolgáltatni.

(3) A fogyasztó a digitális tartalomnak vagy a digitális szolgáltatásnak a szerződés megszüntetését megelőző időszakra vonatkozó használatáért a szerződésszerűen teljesített szolgáltatással arányos díjat köteles fizetni.

14. A digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás módosítása

27. § (1) Ha a szerződés arról rendelkezik, hogy a digitális tartalom szolgáltatására vagy a digitális szolgáltatás nyújtására vagy hozzáférhetővé tételére a szerződésben meghatározott időtartam alatt kerül sor, a vállalkozás akkor módosíthatja a digitális tartalmat vagy szolgáltatást a szerződésszerű teljesítés e rendelet szerinti követelményeit meghaladóan, ha

a) ez a szerződés megfelelő indokot is megjelölő rendelkezésén alapul;

b) a módosítással kapcsolatban a fogyasztót semmilyen többletköltség nem terheli;

c) a fogyasztót világos és közérthető módon tájékoztatták a módosításról; és

d) a (2) bekezdés szerinti esetben a módosítást megelőzően a vállalkozás észszerű időben, tartós adathordozón tájékoztatja a fogyasztót a módosítás jellemzőiről és idejéről, a (2) bekezdés szerinti megszüntetési jog gyakorlásának lehetőségéről, valamint arról, ha a fogyasztónak lehetősége van a (4) bekezdés szerint a módosítás mellőzését kérni.

(2) A fogyasztó jogosult az (1) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztatás kézhezvételétől vagy a szerződés módosításától számított harminc napon belül a szerződést díjmentesen megszüntetni, ha a szerződés megváltozott feltételekkel történő teljesítése hátrányosan érinti a digitális tartalomhoz vagy a digitális szolgáltatáshoz való hozzáférését, illetve annak használatát, kivéve, ha a módosítás hátrányos hatása csekély mértékű.

(3) Ha a fogyasztó a (2) bekezdés szerint megszünteti a szerződést, a 22. § (8) bekezdését és a 24-26. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4) A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a vállalkozás biztosítja a fogyasztó számára, hogy többletköltség nélkül megtartsa a módosítás nélküli digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást, feltéve, hogy a teljesítés a módosítás nélkül is szerződésszerű marad.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-27. §, a 29. §, a 31. § (2) és (3) bekezdése és a 32. § 2022. január 1. napján lép hatályba.

29. § (1) E rendelet rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet rendelkezéseit - a 7. § és 27. § kivételével - a 2022. január 1. napját követően szolgáltatott digitális tartalomra vagy nyújtott digitális szolgáltatásra akkor is alkalmazni kell, ha a szerződés megkötésére 2022. január 1. napja előtt került sor.

30. § Ez a rendelet

1. a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

2. az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

31. § (1)[4]

(2)[5]

(3)[6]

32. §[7]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelethez[8]