37/2021. (VIII. 31.) EMMI rendelet

egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről szóló 46/1999. (XII. 13.) OM rendelet hatályon kívül helyezéséről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a)-e), g)-i) és p) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) és n) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés b) és r) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

1. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2b) Az iskolai nevelés-oktatás mellett

a) az Nkt. 6. §-a szerinti érettségi vizsga,

b) az Nkt. 19. § (2) bekezdés f) pontja szerinti országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretében szervezett tanulmányi versenyek,

c) az Nkt. 80. §-a szerinti országos mérés,

d) a 29. § (1) bekezdése alapján a középfokú iskolába történő felvételi eljárás keretében a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga,

e) a 183. § alapján szervezett országos tanulmányi versenyek

a kerettantervek végrehajtását szolgálják. Az a)-e) pont szerinti események tartalmi követelményeinek alapja az adott évfolyamokra vonatkozó kerettantervi, közműveltségi tartalom."

2. § Az R1. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A közlekedési ismeretekkel kapcsolatos tananyagrész oktatása, a tanulók értékelése, minősítése során az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott elektronikus tanulmányi rendszerben e célra kifejlesztett program is használható."

3. § Az R1. 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az intézményvezető október 10-ig jóváhagyás céljából megküldi a fenntartónak a középfokú iskola által meghirdetendő tanulmányi területek tervezett létszámadatait. Ha a fenntartó öt munkanapon belül nem nyilatkozik, akkor hozzájárulását megadottnak kell tekinteni."

4. § Az R1. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az általános iskola a felvételi lapok 37. § (1) bekezdése szerinti elküldése mellett azok egy kinyomtatott, a 37. § (5) bekezdése szerinti aláírásokkal, valamint intézményi hitelesítéssel ellátott példányát borítékba zárja, és a tanév végéig megőrzi oly módon, hogy ahhoz - az e rendeletben meghatározott módosítási lehetőségen kívül -ne lehessen hozzáférni."

5. § Az R1. 13. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:

"45/A. § A középfokú iskolába történő beiratkozáskor be kell mutatni a személyazonosító igazolványt, valamint az általános iskolai tanulmányok befejezését igazoló bizonyítványt."

6. § Az R1. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy - tanulói jogviszonyának fenntartása mellett - tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás keretében gyógykezelését biztosító egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben biztosított nevelés-oktatás keretében folytassa. Az e bekezdésben foglalt esetekben a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola alatt az egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben nevelést-oktatást biztosító nevelési-oktatási intézményt kell érteni."

7. § Az R1. 75. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A tartós gyógykezelés miatt vendégtanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló nevelése, oktatása, illetve a tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytató tanuló felkészítése az egészségügyi intézményben vagy a rehabilitációs intézményben, otthoni ellátás keretében vagy tantermen kívüli, digitális munkarendben szervezhető meg. A fentieken túl az iskola a szülő részére tanácsadást, konzultációt biztosít, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez.

(5) Ha a tartós gyógykezelés alatt álló gyermeket az Nkt. 8. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a felmentést engedélyező szerv az óvodai foglalkozáson való részvétel alól felmentette, az óvoda a szülő részére tanácsadást, konzultációt biztosít, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez.

(6) A tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló nevelés-oktatásához szükséges eszközöket az iskola vagy az egészségügyi, illetve rehabilitációs intézmény, a speciális eszközöket az egészségügyi, illetve rehabilitációs intézmény vagy a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzése tevékenység keretében az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény biztosítja."

8. § Az R1. 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az SZMSZ-t, a házirendet, a pedagógiai programot és magán fenntartású nevelési-oktatási intézmény esetén a fenntartó szervezet hatályos alapító vagy létesítő okiratát a nevelési-oktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni."

9. § Az R1. 102. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A csoportnaplóba a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségére, tartós gyógykezelésére vonatkozó, továbbá a gyermek, tanuló speciális köznevelési ellátásához elengedhetetlenül szükséges szakértői vélemények, fejlesztési és rehabilitációs tervek, pedagógiai vélemények, feljegyzések, szakorvosi és iskolaorvosi diagnózisok tölthetőek fel."

10. § (1) Az R1. 128. § (3) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen)

"b) az egészségfejlesztési kritériumoknak megfelelő mindennapos testnevelés és az azt kiegészítő egyéb testmozgás, iskolai sporttevékenység,

c) a lelki egészséget fejlesztő pedagógiai módszerek és a művészetek alkalmazásával a tanulási eredményesség és a társas kapcsolati készségek fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerfogyasztás, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

d) az egészséget támogató ismeretek és készségek fejlesztése"

(területére terjednek ki.)

(2) Az R1. 128. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A nevelési-oktatási intézményben elektroakusztikus eszköz igénybevétele mellett tartott tanítási órán, egyéb foglalkozáson, valamint a nevelési-oktatási intézményben vagy a nevelési-oktatási intézmény által szervezett elektroakusztikus hangosítású rendezvényen (a továbbiakban: elektroakusztikus hangosítású rendezvény), amelyen gyermekek, tanulók is részt vesznek, a gyermekek, tanulók zajvédelmére különös figyelmet kell fordítani. Az olyan elektroakusztikus hangosítású rendezvényen, amelyen

a) 0-6 év közötti gyermekek, tanulók vesznek részt, a hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30 75 dB értéket,

b) 6 és 14 év közötti gyermekek, tanulók vesznek részt, a hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30 80 dB értéket,

c) 14 és 18 év közötti gyermekek, tanulók vesznek részt, a hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30 90 dB értéket.

(12) Az Laeq M30 75-90 dB hangnyomásszint közötti elektroakusztikus hangosítású rendezvényen biztosítani kell, hogy a közönség a hangsugárzókat 3 méteren belül ne tudja megközelíteni."

11. § Az R1. 146. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái:)

"d) a komplex ellenőrzés."

12. § Az R1. 152. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az ellenőrzési eszközöket a hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá."

13. § Az R1. a következő 58/A. alcímmel egészül ki:

"58/A. A komplex ellenőrzés sajátos szabályai

152/A. § A komplex ellenőrzés során a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzése egy eljárás keretében történik.

152/B. § A komplex ellenőrzésbe az intézmények a következő szempontok alapján kerülnek kiválasztásra:

a) az intézmény vagy az intézményvezető az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés szakértői értékelése alapján

aa) legalább három területen hatvan százalék alatti eredményt ért el, vagy

ab) egy területen harminc százalék alatti eredményt ért el,

b) az adott intézmény az országos kompetenciamérés legutóbbi nyilvánosságra hozott eredményei alapján bármelyik mérésben érintett évfolyamon, bármelyik vizsgált kompetenciaterületen a családiháttér-indexet figyelembe véve az adott intézménytípusra számított és a hivatal által nyilvánosságra hozott országos átlagértékénél statisztikailag kimutathatóan gyengébb eredményt ért el,

c) a hivatal által működtetett korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerben a legutóbbi két adatfelvételkor rögzített intézményi szintű lemorzsolódási mutatók közül bármelyik jelentősen meghaladja az adott intézménytípusra a hivatal által számított megyei vagy országos átlagértéket, vagy az intézmény legalább két adatfelvétel során romló tendenciát mutat bármelyik lemorzsolódási mutató esetében, vagy

d) az intézmény az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készített fejlesztési vagy intézkedési tervet nem töltötte fel a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe.

152/C. § Az oktatásért felelős miniszter - a hivatal javaslata alapján - kijelöli az ellenőrzés alá vont intézményeket.

152/D. § A hivatal az ellenőrzést megelőző hónap tizedik napjáig az informatikai támogató rendszer útján értesíti az intézményvezetőt a tervezett ellenőrzés tényéről.

152/E. § Az intézményvezető a 152/D. § szerinti értesítés kézhezvételét követő három napon belül értesíti a fenntartót a tervezett ellenőrzés tényéről.

152/F. § Az érintettek az ellenőrzést megelőző hónap huszadik napjáig feltöltik az informatikai támogató rendszerbe:

a) az intézményvezető vezetői programját,

b) az intézménynek a látogatás évére vonatkozó továbbképzési programját,

c) az intézménynek a látogatás évére vonatkozó beiskolázási tervét.

152/G. § A komplex ellenőrzés során

a) a 146. § (2a) és (6) bekezdése,

b) a 147. § (1), (4), (6) bekezdése,

c) a 148. § (1) bekezdése,

d) a 149. § (1) bekezdése és

e) a 150. § (1) bekezdése szerinti feltöltési határidőkre vonatkozó rendelkezés

nem alkalmazható.

152/H. § A komplex ellenőrzést végző szakértői bizottság tagjai az intézményi ellenőrzést végző szakértővel szemben támasztott feltételeknek megfelelő, a hivatallal jogviszonyban álló, a hivatal által szervezett képzést elvégzett szakértők közül kiválasztott vezetőszakértő és legalább egy, legfeljebb három szakértő. A komplex ellenőrzést végző szakértői bizottság a komplex ellenőrzési eljárásba külső, megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértőt is bevonhat.

152/I. § A komplex ellenőrzés során a szakértők kijelölésének feltételei eltérhetnek az 59. és 59/A. alcímben meghatározottaktól az alábbiak szerint:

a) a 154. § (1) bekezdésétől eltérően a pedagógus ellenőrzésében az érintett pedagógussal azonos intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus vehet részt,

b) a 155. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható,

c) a 156. § (8) bekezdése nem alkalmazható.

152/J. § A 147. § (8) bekezdésétől eltérően a vezetőszakértő az ellenőrzést követő harminc napon belül készíti el a komplex szakértői értékelését az informatikai támogató rendszerben, és megküldi azt az intézmény fenntartó számára.

152/K. § A szakértői értékelés alapján az intézmény vezetője az intézmény fenntartójával együttműködve, az értékelés kézhez vételétől számított harminc napon belül intézkedési tervet készít, majd azt feltölti az informatikai támogató rendszerbe.

152/L. § (1) Az intézkedési terv végrehajtását a hivatal szakértők bevonásával, utóellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2) Az utóellenőrzés eredményeiről a hivatal jelentést készít az oktatásért felelős miniszter számára, mely tartalmazza az utóellenőrzésbe bevont intézmények nevét, megjelölve, ha az intézmény az intézkedési tervben foglaltakat nem hajtotta végre.

152/M. § Az intézményvezető az intézkedési tervben a komplex ellenőrzés során készült szakértői értékelés megállapításainak megfelelő kötelező pedagógus-továbbképzést írhat elő a pedagógus számára."

14. § Az R1. 159. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben való részvétel céljából a szülő írásos nyilatkozata alapján az intézmény kiegészítő nemzetiségi óvodai jogviszonyt létesít a gyermek számára. E jogviszony létesítéséről az intézmény írásban értesíti azt az óvodát, amely óvodai jogviszony keretében a gyermeket neveli, vagy amelybe felvételt nyert."

15. § Az R1. 173. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az óvodai fejlesztő programot az intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló miniszteri rendeletben erre kijelölt szervezet szakmai támogatásával szervezi meg. E szakmai szolgáltatás kiterjed az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §-a szerinti helyi esélyegyenlőségi program és a köznevelési esélyegyenlőségi intézkedési terv céljai összhangjának támogatására is. A szervezet az óvodai fejlesztő program vonatkozásában a 172. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújt szakmai támogatást."

16. § Az R1. a következő XX/B. Fejezettel egészül ki:

"XX/B. FEJEZET

A SZAKGIMNÁZIUMOKRA ÉS SZAKISKOLÁKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

76/F. A szakgimnáziumi és szakiskolai szakképzési megállapodás megkötésének szabályai, tartalma és érvényességi ideje

184/M. § (1) A szakgimnáziumi és szakiskolai szakképzési megállapodás megkötése a fenntartó kérelmével indul, a megállapodást a fenntartó az oktatásért felelős miniszterrel köti meg.

(2) A szakgimnáziumi és szakiskolai szakképzési megállapodás tartalmazza

a) a képzési kimenet megnevezését,

b) a szakképesítés azonosítószámát,

c) a beiskolázható tanulói létszámot.

(3) A fenntartó a beiskolázási létszámot szabadon felhasználhatja a nappali rendszerű vagy felnőttoktatás keretei között, amennyiben a megállapodás erre vonatkozó korlátozó döntést nem tartalmaz. A megállapodás három évre szól, a megállapodás hatálya alatt induló, támogatott oktatás tekintetében az adott képzés jogszabályban meghatározott befejezéséig tart.

76/G. Az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó képesítővizsgák lebonyolítására vonatkozó szabályozás

184/N. § (1) A képesítővizsga a programkövetelményben meghatározott írásbeli, illetve interaktív, valamint gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységeket magába foglaló projektfeladatból állhat.

(2) Képesítővizsgát február-március, május-június és október-november hónapban lehet tartani (a továbbiakban együtt: vizsgaidőszak).

(3) Az írásbeli, illetve interaktív tételek, valamint a gyakorlati vizsgafeladatok a minősítési szintjüknek megfelelő titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával őrizendők, és kizárólag a képesítővizsga kezdésének időpontjában bonthatóak ki.

184/O. § (1) A képesítővizsga letétele alól kizárólag a programkövetelményben foglaltak alapján adható felmentés.

(2) A vizsgatevékenység során a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű tanuló és a képzésben részt vevő fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használatát vagy segédszemély igénybevételét. A szakgimnázium vagy a szakiskola (a továbbiakban együtt: vizsgaközpont) a hallási fogyatékos vizsgázó kérelmére a vizsgatevékenység szóbeli részének idejére jelnyelvi tolmácsot biztosít.

(3) Ha azt a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, a sajátos nevelési igény, illetve a fogyatékosság jellege indokolja, a vizsgázó kérelmére - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján - a vizsgaközpont engedélyezheti

a) a vizsgázó mentesítését a vizsgatevékenység idegen nyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól, ha a vizsgázót a képzés során is mentesítették az idegen nyelv értékelése és minősítése alól,

b) az írásbeli, interaktív vizsgatevékenység szóban történő vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli, interaktív vizsgatevékenységgel történő felváltását,

c) az adott vizsgatevékenységnek az arra meghatározott időnél hosszabb idő alatt történő teljesítését azzal, hogy a projektfeladat esetén a hosszabbítás nem haladhatja meg a projektfeladatra előírt időtartam ötven százalékát, kivéve, ha a programkövetelmény másként rendelkezik.

(4) Mentesül a hivatal által a honlapján nyilvánosságra hozott beszámítási szabályok alapján az adott vizsgarészben, illetve tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetve tantárgyi) tanulmányi versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. A versenykiírásban meghatározott felmentés esetén a vizsga vagy a megjelölt vizsgafeladat eredményét jelesnek (5) kell tekinteni.

(5) A vizsgázó a felmentés iránti kérelmet a vizsgára való jelentkezéskor írásban nyújtja be a vizsgaszervezőnek. A vizsgaközpont a kérelem alapján javaslatot készít elő a vizsgabizottság részére. A vizsgafelmentés tárgyában a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyről a vizsgázót legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt három nappal tájékoztatja. A vizsgabizottság a határozatot a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti.

184/P. § (1) Képesítővizsgára írásban kell jelentkezni a vizsgaközpont honlapján közzétett jelentkezési lap benyújtásával.

(2) A képesítővizsgára történő jelentkezés benyújtásának határideje

a) a február-márciusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszakot megelőző év december hónapjának 15. napja,

b) a május-júniusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve február hónapjának 15. napja,

c) az október-novemberi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve augusztus hónapjának 15. napja.

(3) A képesítővizsgára történő jelentkezéskor csatolni kell a vizsgával kapcsolatos kérelmet és az ilyen kérelem alapjául szolgáló okiratot vagy annak hiteles másolatát.

(4) A képesítővizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni

a) a személyi igazolványt (a tanulói jogviszonyban állók kivételével),

b) a programkövetelményben előírt iskolai végzettséget vagy szakmai előképzettséget igazoló eredeti okiratot (vagy a képző intézmény, illetve a vizsgaszervező által hitelesített másolatát), valamint a programkövetelményekben meghatározott egyéb feltételek teljesítését igazoló dokumentumot, továbbá

c) a szakmai képzés befejezését igazoló bizonyítványt.

(5) A javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a törzslap kitöltésére szolgáló központi elektronikus rendszerből kinyomtatott, a vizsgaközpont által hitelesített törzslapkivonatot is.

(6) A vizsgaközpont a jelentkezési lap aláírásával nyilatkozik arról, hogy a vizsgázó megfelel a programkövetelményben előírt vizsgára bocsátás feltételeinek.

184/Q. § A vizsgaközpont a vizsgák bejelentését a 184/P. § (2) bekezdésében meghatározott határidővel elektronikusan teszi meg. A vizsgabejelentés módosítására a vizsga megkezdése előtti tizenötödik napig van lehetőség egy alkalommal. A módosításról a vizsgaközpont értesíti a vizsgabizottságot, a vizsgázókat, illetve a vizsga valamennyi résztvevőjét.

184/R. § (1) A képesítővizsga vizsgabizottsága egy elnökből és három értékelést, mérést végző szakértőből áll. A vizsgabizottság tagjainak kiválasztása szakértői pályázat útján történik.

(2) A szakértői pályázat részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter a hivatal honlapján teszi közzé.

(3) A szakértői pályázatot elbíráló bizottságot a hivatal működteti, a bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik.

(4) A vizsgabizottság tagjait az oktatásért felelős miniszter bízza meg.

184/S. § (1) Az elnök a vizsga megkezdése előtt a programkövetelmény és a kerettanterv alapján ellenőrzi a vizsga megkezdésének feltételeit. Ha az ellenőrzés során hiányosságot vagy szabálytalanságot észlel, az elnök tájékoztatja a vizsgaközpontot, amely köteles a vizsga feltételeit biztosítani. A vizsga csak ezt követően kezdhető meg.

(2) A mérést és értékelést végző vizsgabizottsági tagok szakmai felügyeletet látnak el, figyelemmel kísérik a vizsgatevékenységek lebonyolítása során nyújtott vizsgázói teljesítményt. Ha a vizsgabizottsági tagok között véleménykülönbség alakul ki, az elnök dönt.

(3) Az írásbeli vizsgán az elnök van jelen, akadályoztatása esetén az elnök más vizsgabizottsági tagot is kijelölhet.

(4) Az írásbeli vizsgafeladatot a szakgimnázium, szakiskola által megbízott javító tanár a feladatlapok javításához, értékeléséhez kiadott útmutató (a továbbiakban: javítási útmutató) alapján javítja és értékeli. A javító tanár a kijavított vizsgafeladatokat a javasolt érdemjeggyel legkésőbb a szóbeli vizsga megkezdése előtt átadja a vizsgabizottságnak.

(5) Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgafeladat javítási útmutatójától eltérően történt az értékelés, akkor a vizsgadolgozat eredményét saját hatáskörében, a javítási útmutató szerint állapítja meg.

184/T. § Az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megfeleltetését a 10. melléklet határozza meg."

17. § Az R1. a következő 189. és 190. §-sal egészül ki:

"189. § Sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló esetében a szakértői bizottság szakértői véleményét a tankötelezettség megkezdésekor az óvoda az iskola számára, intézményváltáskor a gyermek, tanuló előző óvodája, iskolája az új óvoda, iskola számára megküldi.

190. § A tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló nevelése-oktatása esetében a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus munkáltatója az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény írásbeli kérelmére, az Nkt. 65. § (5b) bekezdése szerinti célfeladatot állapíthat meg a pedagógus részére a nevelésioktatási tevékenységnek az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény számára történő ellátására, ha a pedagógus a megfelelő szakképzettséggel rendelkezik és vállalja, hogy a célfeladatot az e rendeletben foglaltak szerint, az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény szakmai vezetése alatt, az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény alkalmazottaira vonatkozó szabályok betartásával végzi. A célfeladat megállapításakor előnyben kell részesíteni azt a pedagógust, aki egyebekben a célfeladat ellátásával megegyező feladat-ellátási helyen végzi nevelési-oktatási feladatait. A célfeladatot vissza kell vonni, ha azt az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény írásban kezdeményezi."

18. § Az R1. 191/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az oktatásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó honvédelmi nevelési feladatok végrehajtását."

19. § Az R1. 193. §-a a következő (20)-(22) bekezdéssel egészül ki:

"(20) A 2020. évről a 2021. évre halasztott országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések közül a pedagógus ellenőrzések a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvénnyel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) miatt nem kerülnek megszervezésre.

(21) Azokat az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket, amelyeket a 146. § (6) és (9) bekezdése és 147. § (1) bekezdése alapján 2021-ben le kellett volna folytatni, de a veszélyhelyzet miatt elhalasztásra kerültek, a 2022/2023. tanítási év végéig kell lefolytatni.

(22) Azon intézményvezető esetében, akinek a 2021. évben kinevezése negyedik évében került volna sor az ellenőrzésére, de arra a veszélyhelyzet miatt nem került sor, a 146. § (6) bekezdése nem alkalmazható."

20. § Az R1. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

21. § Az R1. 9. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

22. § Az R1. a 3. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.

23. § (1) Az R1.

1. 2. § (1) bekezdésében a "kiegészítő nemzetiségi oktatás" szövegrész helyébe a "kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás" szöveg,

2. 3. § (2) bekezdés b) pontjában az "a szünetek" szövegrész helyébe az "az iskolai szünetek" szöveg,

3. 4. § (1) bekezdés i) pontjában az "iskola-egészségügyi ellátást biztosító" szövegrész helyébe az "iskola-egészségügyi ellátást, illetve a tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló egészségügyi ellátását biztosító" szöveg,

4. 20. § (2c) bekezdésében a "felmentett gyermek szülője" szövegrész helyébe a "felmentett, három éves kort betöltött, valamint az Nkt. 8. § (1) bekezdése szerinti harmadik életévét be nem töltött gyermek szülője" szöveg,

5. 13. alcím címében a "felvételi eljárás szabályai" szövegrész helyébe a "felvételi eljárás és beiratkozás szabályai" szöveg,

6. 28. § (4) bekezdésében a "szakvélemény" szövegrész helyébe a "szakértői vélemény" szöveg,

7. 38. § (1) bekezdésében az "igazgatója aláírásával hitelesíti" szövegrész helyébe a "rögzíti" szöveg,

8. 38. § (3) bekezdésében a "kiállítani" szövegrész helyébe az "előállítani" szöveg,

9. 41. § (4) bekezdésében a "megküldi a Felvételi Központnak" szövegrész helyébe a "megőrzi" szöveg,

10. 49. § (5) bekezdésében

a) a "tanuló" szövegrész helyébe a "tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő" szöveg,

b) a "vagy a (2) bekezdésben foglalt kérelem szerint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény javaslatát" szövegrész helyébe a "továbbá a (2) bekezdésben foglalt kérelem esetében az egészségügyi intézmény vagy a rehabilitációs intézmény javaslatát" szöveg,

11. 49. § (6) bekezdésében a "vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem esetében a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény vezetőjét" szövegrész helyébe a "továbbá a (2) bekezdés szerinti kérelem esetében az egészségügyi intézmény vagy a rehabilitációs intézmény vezetőjét" szöveg,

12. 68. § (4) bekezdésében a "szakvéleményével" szövegrész helyébe a "szakértői véleményével" szöveg,

13. 71. § (3) bekezdésében a "szakvéleménnyel" szövegrész helyébe a "szakértői véleménnyel" szöveg,

14. 90. § (4) bekezdésében a "szakvéleményt" szövegrész helyébe a "szakértői véleményt", a "szakvélemény" szövegrész helyébe a "szakértői vélemény" szöveg,

15. 95. § (5) bekezdésében a "szakvélemény" szövegrész helyébe a "szakértői vélemény" szöveg,

16. 99. § (4) bekezdésében a "szakvéleményt" szövegrész helyébe a "szakértői véleményt", a "szakvélemény" szövegrész helyébe a "szakértői vélemény" szöveg,

17. 107. § a) és b) pontjában a "szín- és bábművészet" szövegrész helyébe a "szín- és bábművészet, cirkuszművészet" szöveg,

18. 123. § (4) bekezdés 1. pontjában az "egységes óvoda-bölcsőde" szövegrész helyébe az "óvoda-bölcsőde, kiegészítő nemzetiségi óvoda" szöveg,

19. 128. § (7) bekezdésében az "A (3) bekezdés e) pontja szerinti" szövegrész helyébe az "A (3) bekezdés d) pontja szerinti" szöveg,

20. 132. § (3) bekezdés d) pontjában a "váratlan családi krízishelyzet" szövegrész helyébe a "váratlan családi, egészségügyi krízishelyzet" szöveg,

21. 150. § (4) bekezdésében az "a 2. mellékletben foglaltaknak" szövegrész helyébe az "a 2. mellékletben foglaltaknak és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett eszközjegyzéknek" szöveg,

22. XVI. fejezet címében az "Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású" szövegrész helyébe az "Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású, továbbá nemzetiségi" szöveg,

23. 157. § (2) bekezdésében a "felmenő rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy legalább nyolc gyermek, tanuló beiratkozik" szövegrész helyébe a "felmenő rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy - a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás és a kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés kivételével - legalább nyolc gyermek, tanuló beiratkozik" szöveg,

24. 158. § (7) bekezdés

a) c) pontjában az "a heti órakeret," szövegrész helyébe az "a heti órakeret magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv óraszámával csökkentett számának" szöveg,

b) e) pontjában a "kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás" szövegrész helyébe a "kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás" szöveg,

25. 159. §

a) (1) bekezdésében a "kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás" szövegrész helyébe a "kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás" szöveg,

b) (3) bekezdésében a "kiegészítő nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás" szövegrész helyébe a "kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás" szöveg,

c) (4) bekezdésében a "kiegészítő nemzetiségi nevelésben-oktatásban" szövegrész helyébe a "kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban" szöveg,

d) (4) bekezdés b) pontjában a "kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban" szövegrész helyébe a "kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban" szöveg,

e) (5) és (6) bekezdésében a "kiegészítő nemzetiségi nevelésben-oktatásban" szövegrész helyébe a "kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban" szöveg,

f) (7) bekezdésében a "kiegészítő nemzetiségi nevelésben-oktatásban" szövegrészek helyébe a "kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban" szöveg,

26. 160. §-ában az "A kormányhivatal" szövegrész helyébe az "Az eljáró hatóság" szöveg,

27. 171. § (5) bekezdésében a "szakvélemény" szövegrész helyébe a "szakértői vélemény" szöveg,

28. 174. § (5) bekezdés d) pontjában a "Kerettanterv az Arany János Kollégiumi Programhoz" szövegrész helyébe az "Arany János Kollégiumi Program kerettanterv" szöveg,

29. 184/I. § (1) bekezdésében a "feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka elismerésének elveit" szövegrész helyébe a "feladatait. Az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka elismerésének elveit a fenntartó feladata megállapítani" szöveg,

30. 2. melléklet 2. Iskola című táblázatot követő, csillaggal jelölt rendelkezésében a "szakgimnázium, szakiskola" szövegrész helyébe a "szakiskola" szöveg

lép.

(2) Az R1.

a) 75. § (3) bekezdésében az "Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról" szöveg helyébe az "A tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytató tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll" szöveg,

b) 140. § (1) bekezdés a) pontjában a "május 31." szövegrész helyébe az "augusztus 31." szöveg

lép.

24. § (1) Hatályát veszti az R1.

a) 9. § (1) bekezdésében a "követelményei és" szövegrész,

b) 22. § (6) bekezdése,

c) 26. § (3) bekezdése,

d) 37. § (4) bekezdésében az "A felvételi lapok többszörözhetők." szövegrész,

e) 38. § (3) bekezdésében a "két példányban" szövegrész,

f) 40. § (1) bekezdésében az "a 37. § (7) bekezdése szerint" szövegrész,

g) 41. § (4) bekezdésében a "Ha a középfokú iskola igazgatója rendelkezik legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, és az ideiglenes felvételi rangsort a saját fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátva küldi meg a Felvételi Központ részére, a papíralapú hitelesítésre nincs szükség." szövegrész,

h) 90. § (3) bekezdés f) pontja,

i) 128. § (3) bekezdés e) pontja,

j) 73. alcíme,

k) 184/I. § (7) bekezdésében az "a 184/C. §-ban meghatározottak szerint" szövegrész,

l) 193. § (18) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az R1. 184/N-184/Q. §-a.

2. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet módosítása

25. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az egyházi, a magán nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény a Hivatal által nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat térítésmentesen veheti igénybe a Hivatal e célra rendelkezésre álló erőforrásai és az éves munkatervében meghatározott feladatok erejéig."

26. § Az R2. 2. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"2. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások

3. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pedagógiai értékelés ellátásának feladatai:

a) pedagógiai mérési-értékelési rendszer működtetéséhez kapcsolódó pedagógiai-szakmai szolgáltatás biztosítása,

b) országos pedagógiai mérések intézményi eredményei értelmezésének, hasznosításának segítése,

c) a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai mérésekhez kapcsolódó tanácsadás nyújtása,

d) a neveléssel összefüggő mérési eszközök alkalmazásának segítése, ajánlása a köznevelési intézmények részére,

e) hagyományos és digitális feladatbankok és mérőeszközök alkalmazásának segítése,

f) a nevelési-oktatási intézmények belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása,

g) a gyermekek, tanulók tevékenységeinek értékelése során alkalmazott diagnosztikus és fejlesztő értékelés alkalmazásának támogatása,

h) a pedagógiai mérések eredményeinek feldolgozását követő, az intézményfejlesztést támogató szakmai szolgáltatás nyújtása,

i) pedagógiai és komplex intézményértékelési módszerek és eszközök megismertetése és terjesztése.

4. § (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szaktanácsadás, tantárgygondozás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltató által ellátandó feladatok:

a) az illetékességi körébe tartozó intézmények igényei alapján a szaktanácsadók, tantárgygondozók munkájának megtervezése, koordinálása, feladatok delegálása, a szaktanácsadói tevékenységek összesítése, nyilvántartása,

b) pedagógiai, szakmódszertani fejlesztő beavatkozások tervezése, szervezése, végrehajtásuk ellenőrzése,

c) az intézményekben alkalmazott pedagógiai módszerek és fejlesztő tevékenységek elemzésének, értékelésének segítése az adott köznevelési intézménytípusnak megfelelően,

d) új tantárgypedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése,

e) konzultációs fórumok, területi tanácskozások, műhelymunkák szervezése pedagógusok számára,

f) a különböző tantárgyak, szakterületek köznevelési feladataihoz kapcsolódó tudományos információk gyűjtése, feldolgozása és közvetítése a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógusok részére.

(2) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szaktanácsadás, tantárgygondozás keretében a szaktanácsadók, tantárgygondozók által ellátandó feladatok:

a) a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása érdekében: nevelési tevékenységek, tanórák és más pedagógiai célú foglalkozások látogatása; a látogatott órák, foglalkozások értékelése; óra és foglalkozáslátogatást követően a tapasztalatok közös feldolgozása az érintett pedagógussal, munkaközösség vezetővel, intézményvezetővel; a látogatott pedagógusok, intézményvezetők számára személyre szabott fejlesztési és továbbképzési javaslatok megfogalmazása,

b) igény alapján egyéni segítségnyújtás pedagógusoknak a szakterületükkel, munkakörükkel összefüggő szakmai, módszertani kérdésekben,

c) közreműködés új tantárgypedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetésében, terjesztésében, szakmai tanácskozások, konzultációk, műhelymunkák tartásában,

d) közreműködés a szakterületének megfelelő tudományos információk gyűjtésében, feldolgozásában, szakmai tájékoztató anyagok, kiadványok készítésében,

e) igény alapján segítségnyújtás az intézmények belső önértékelési rendszerének kialakításához, megvalósításához,

f) az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben (tanfelügyelet) részt vett pedagógus, intézményvezető, intézmény összegző értékelésének eredményétől függően a fejlesztési feladatok megvalósításának támogatása,

g) közreműködés a pedagógiai-szakmai szolgáltatási területek feladatainak megvalósításában.

5. § (1) A szaktanácsadói tevékenységet az alábbi tantárgygondozói szakterületeken kell megszervezni:

1. Tanítói,

2. Magyar nyelv és irodalom,

3. Idegen nyelv (a nyelv megjelölésével),

4. Matematika,

5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Hon- és népismeret,

6. Erkölcstan, Etika, Filozófia,

7. Biológia, Egészségtan, Természetismeret,

8. Fizika, Természetismeret,

9. Kémia, Természetismeret,

10. Földrajz, Természetismeret,

11. Művészetek,

12. Informatika, digitális kultúra,

13. Technika, Életvitel és gyakorlat,

14. Testnevelés és sport,

15. Alapfokú művészetoktatási,

16. Szakképzési (a szakmacsoport, ágazat, tanulmányi terület megnevezésével),

17. Kollégiumi,

18. Iskolai könyvtári.

(2) Sajátos pedagógiai területekhez kapcsolódó szaktanácsadói szakterületek és azok ellátásához kapcsolódó speciális szaktanácsadói feladatok:

a) Nemzetiségi szakterület (a nyelv megjelölésével),

b) Intézményfejlesztési szakterület:

ba) az intézményvezetés támogatása a pedagógiai célok elérését segítő intézményi környezet kialakításában és fenntartásában,

bb) az intézményi szervezeti tanulás (a nevelőtestület önképzésének) támogatása szakmai műhelyek szervezésével és tartásával,

bc) az intézményvezetés támogatása az önértékelés eredményeire épülő fejlesztések megtervezésében és végrehajtásában,

bd) a nevelőtestület, támogatása az önértékelés eredményeire épülő fejlesztések megtervezésében és végrehajtásában,

be) az önértékelési folyamat támogatása (vezetői, intézményi, pedagógus),

bf) az intézményi intézkedési terv elkészítésének, felülvizsgálatának segítése,

bg) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez kapcsolódó intézkedési terv elkészítésének támogatása,

bh) az intézményi önértékelés eredményeire épülő intézkedési terv elkészítésének, felülvizsgálatának támogatása,

c) Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület:

ca) hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület: az esélyteremtő intézményfejlesztési folyamat azonosítását és megvalósulását támogató eljárások, módszerek, gyakorlatok megismertetése és terjesztése; az esélyteremtő intézményfejlesztés megvalósítását támogató módszerek, gyakorlatok megismertetése; az intézmény hátránykompenzáló gyakorlatának támogatása,

cb) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület: támogatás az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez; szakértői vélemények értelmezésében, pedagógiai javaslatok elkészítésében nyújtott támogatás; támogatás a differenciált nevelés-oktatás megvalósításában; támogatás az integráció feladatainak az intézmény alapdokumentumaiban történő megjelenítéséhez,

cc) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület: támogatás fejlesztő pedagógusi tevékenységekhez; támogatás az integrált tanuló, gyermek nevelésében-oktatásában részt vevő pedagógusok számára; támogatás az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez; szakértői vélemények értelmezésében, pedagógiai javaslatok elkészítésében nyújtott támogatás,

cd) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület: a tehetségek felismerésének folyamatának, eszközeinek megismertetése, terjesztése; támogatás az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez; támogatás a tehetséggondozás intézményi stratégiájának és formáinak kialakításához; támogatás a tehetséggondozás feladatainak az intézmény alapdokumentumban történő megjelenítéséhez,

d) Konfliktuskezelési szakterület:

da) a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében tervezhető intézkedések támogatása,

db) az intézményen belüli és az intézményi partnerekkel történő eredményes kommunikációt segítő módszerek megismertetése,

dc) pedagógusok felkészítése a kialakult konfliktusok erőszakmentes, konstruktív kezelésére,

e) Pedagógiai mérés-értékelési szakterület: közreműködés a 3. § a)-i) pontjában felsorolt feladatok ellátásában,

f) Digitális pedagógiai szakterület:

fa) a tudásmegosztást szolgáló digitális eszközök, online alkalmazások, internetes szolgáltatások gyakorlati alkalmazásának segítése,

fb) a digitális technológiák tudatos és etikus használatának megismertetése, terjesztése,

g) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai szakterület:

ga) támogatás az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez,

gb) szakértői vélemények értelmezésében, pedagógiai javaslatok elkészítésében nyújtott támogatás,

gc) támogatás a differenciált nevelés-oktatás megvalósításában,

gd) támogatás az integráció feladatainak az intézmény alapdokumentumaiban történő megjelenítéséhez.

(3) A szaktanácsadói tevékenység az óvodapedagógiai szakterületre is kiterjed.

6. § (1) Szaktanácsadó az lehet, aki

a) az Nkt. 61. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, és

b) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elvégezte a Hivatal által szervezett, a szaktanácsadásban részt vevő személy szakterületéhez illeszkedő továbbképzést.

(2) Tantárgygondozói szakterület esetén szaktanácsadó az lehet, aki

a) az Nkt. 61. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, és

b) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elvégezte a Hivatal által szervezett, a szaktanácsadásban részt vevő személy szakterületéhez illeszkedő tantárgygondozói továbbképzést.

(3) Intézményfejlesztési szakterület esetén szaktanácsadó az lehet, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, továbbá köznevelési intézményben legalább három éves, a köznevelésben szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, vagy szervezetfejlesztési szakképzettséggel és legalább három éves szervezetfejlesztéshez kapcsolódó szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy felsőfokú intézményben a szakterülethez kapcsolódó oktatói feladatot látott el.

(4) Konfliktuskezelési szakterület esetén szaktanácsadó az lehet, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, továbbá szakirányú tanári szakképzettség megszerzésekor vagy szakirányú továbbképzés keretében részt vett konfliktuskezelés ismereteire történő felkészítésben, vagy pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus, szociálpedagógus szakképzettséggel vagy pszichológia mesterszakon klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás és iskolapszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia, pszichopedagógia szakirányon szerzett szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Pedagógiai mérés-értékelési szakterület esetén szaktanácsadó az lehet, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és pedagógiai mérés, értékelés okleveles tanára vagy a mérés, értékelés területén szakvizsgával rendelkezik.

(6) Digitális pedagógiai szakterület esetén szaktanácsadó lehet az is, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és elvégezte az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-0001 pályázat keretében szervezett, "Felkészítés digitális szaktanácsadói feladatok ellátására I-II." című, 60 órás pedagógus-továbbképzést.

7. § (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés c) pontja szerinti pedagógiai tájékoztatás ellátásának feladatai:

a) a nevelési és a tanítási-tanulási folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatások nyújtása,

b) a nevelési és tantárgyi, műveltségterületi szakmódszertani tájékoztatók, segédletek és kiadványok elkészítése.

(2) A Hivatal a könyvtárpedagógiai munka fejlesztése érdekében együttműködik az óvodai, iskolai és a kollégiumi könyvtárakkal.

8. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tanügy-igazgatási szolgáltatás feladatai:

a) a tanügyi dokumentumok vezetésére való kötelezettség betartásának támogatása,

b) közreműködés a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjainak elkészítésében, felülvizsgálatában és módosításában,

c) a megyei, fővárosi köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az egyházi és magán fenntartó fenntartásában működő köznevelési intézmények vonatkozásában az intézményszerkezetre vonatkozó tanácsadás,

d) intézményvezetők számára szakmai tanácskozások, tájékoztatók tartása, tapasztalatcserék szervezése.

9. § (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés e) pontja szerinti pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezésének feladatai:

a) pedagógiai tárgyú tanácskozások, pedagógiai szakmai napok szervezése,

b) bekapcsolódás az országos pedagógus-továbbképzés rendszerébe.

(2) A Hivatal együttműködési megállapodás keretében bevonhatja az állami feladatellátás keretei között ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokba a pedagógusképző felsőoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai intézetet, a pedagógiai tárgyú továbbképzések, pedagógiai kísérletek köznevelés-fejlesztéssel összefüggő megszervezésébe.

9/A. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása keretében kell ellátni a versenykiírásban meghatározott feladatokat.

9/B. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés g) pontja szerinti tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat feladatai:

a) a pályaorientációt, pályaválasztást, továbbtanulást segítő pedagógusok támogatása,

b) a köznevelés rendszerét érintő kérdésekben információk közvetítése, azok értelmezésének segítése a tanulók és az iskolai diákönkormányzatok részére,

c) fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok részére,

d) a diákjogi tanácsadás megszervezése.

9/C. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés h) pontja szerinti, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetésének feladatai:

a) korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetésében közreműködés, a rendszerben rendelkezésre álló intézményi és tagintézményi szintű adatok elemzése, értékelése, és mindezek alapján a szükséges pedagógiai szakmai támogatás meghatározása,

b) a célnak megfelelő pedagógiai eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése, a pedagógiai módszerek kiválasztásának segítése a nevelési-oktatási intézményben,

c) a beavatkozások előrehaladásának nyomon követése,

d) a lemorzsolódás megelőzése, megakadályozása érdekében történő pedagógiai támogatást segítő szakemberek együttműködésének koordinálása."

27. § Az R2. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A Hivatal országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként szervezi a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást, kollégiumi nevelést segítő (a továbbiakban együtt: nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások) pedagógiai szakmai szolgáltatásokat."

28. § Az R2. 27. § (1) bekezdésében az "az Nkt. 3. mellékletében" szövegrész helyébe az "a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. mellékletében" szöveg lép.

29. § Hatályát veszti az R2.

a) 12-15. §-a,

b) 3/A. alcíme,

c) 6. alcíme,

d) 27. § (3) bekezdése.

3. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosítása

30. § A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. § 3. pont b) pont bb) és bc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a pont a következő bd) alponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:

gyógypedagógus szakképzettség:

egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus szakképzettség:)

"bb) az okleveles gyógypedagógus,

bc) a gyógypedagógia-tanár és

bd) az okleveles logopédus"

(szakképzettség,)

31. § Az R3. 11. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A járási szakértői bizottság feladata)

"c) a korai fejlesztésre való jogosultság megállapítása vagy kizárása, és - ha a (2) bekezdés és a 12. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kiegészítő vizsgálat nem történt, vagy a kiegészítő vizsgálat sajátos nevelési igényt nem állapított meg - az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,"

32. § (1) Az R3. 17. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell)

"j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket,

ja) fejlesztési feladatokat, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretét,

jb) javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre,"

(2) Az R3. 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Nem alkalmazható

a) a nappali munkarend szerinti felnőttoktatásban tanuló személy vizsgálata alapján készített szakértői vélemény vonatkozásában az (1) bekezdés c), i) és l) pontja, valamint a 22. § (2)-(4) bekezdése,

b) a nem nappali munkarend szerint folytatott felnőttoktatásban tanuló személy, valamint a felnőttképzésben részt vevő személy vizsgálata alapján készített szakértői vélemény vonatkozásában az (1) bekezdés c)-i), k) és l) pontja, j) pont ja) alpontja, valamint a 22. § (2)-(4) bekezdése."

33. § Az R3. 19. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Ha a szülő nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői bizottság)

"b) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítása esetén a gyermeket, tanulót a vizsgálat időpontjában ellátó nevelési-oktatási vagy szakképző intézménynek,"

(megküldi.)

34. § Az R3. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Intézmények együttműködnek a nevelési-oktatási, illetve szakképző, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális, egészségügyi és rehabilitációs intézmény, valamint a területileg illetékes gyámhatóság vezetőjével, alkalmazottaival a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése, a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók nevelése-oktatása, szükség esetén pedagógiai szakszolgálati ellátása, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség és a sajátos nevelési igény feltárása céljából."

35. § (1) Az R3.

a) 17. § (1) bekezdés l) pontjában a "január 15. napja" szövegrész helyébe a "január 18. napja" szöveg,

b) 34. § (7) bekezdés b) pontjában a "szociális intézményekkel" szövegrész helyébe a "szociális, egészségügyi és rehabilitációs intézményekkel" szöveg,

c) 3. mellékletében

ca) a "DSM-IV" szövegrészek helyébe a "DSM" szöveg,

cb) a "BNO-10" szövegrészek helyébe a "BNO" szöveg,

cc) a "6. A komplex diagnosztikus tevékenység feladatai" szövegrész helyébe a "6. A komplex diagnosztikus tevékenység feladatai a DSM, BNO és FNO tartalmainak alapvető figyelembevételével" szöveg,

cd) a "6.2. Vizsgálati szempontok halmozottan sérült gyermekeknél, illetve a vizsgálat kivitelezését jelentősen nehezítő mozgáskorlátozottság, kommunikációs akadályozottság esetén" szövegrész helyébe a "6.2. Vizsgálati szempontok a mozgásszervi, látási, hallási és halmozott fogyatékosság, illetve a vizsgálat kivitelezését jelentősen nehezítő kommunikációs akadályozottság esetén" szöveg,

ce) a "6.3. Az autizmus spektrum zavar megállapítása" szövegrész helyébe a "6.3. Az autizmus spektrum zavar és az egyéb pszichés fejlődési zavar megállapítása" szöveg

lép.

(2) Az R3.

a) 4. § (2a) bekezdésében a "tizennyolc hónapnál fiatalabb" szövegrész helyébe a "három évnél fiatalabb" szöveg,

b) 12. § (2) bekezdés

ba) a) pontjában az "az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a háromévesnél fiatalabb gyermekek" szövegrész helyébe a "sajátos nevelési igény megállapítására irányuló vizsgálatoknál a gyermek, tanuló" szöveg,

bb) c) pontjában az "a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása" szövegrész helyébe az "a korai fejlesztésre és gondozásra való jogosultság, a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása" szöveg,

bc) g) pontjában a "szakértői vélemény elkészítése" szövegrész helyébe a "szakértői vélemény elkészítése, valamint a megyei szakértői bizottság előtt közvetlenül indított vizsgálatoknál a korai fejlesztésre és gondozásra való jogosultság, a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó szakértői vélemény elkészítése" szöveg

lép.

36. § Hatályát veszti az R3.

a) 11. § (1) bekezdés a) pontjában a "harmadik életévét betöltött" szövegrész,

b) 17. § (2) bekezdésében az "átmeneti vagy tartós" szövegrész,

c) 19. § (2) bekezdés c) pontja.

4. A 2020/2021. tanév rendjéről szóló 27/2020. (VIII. 11.) EMMI rendelet módosítása

37. § A 2020/2021. tanév rendjéről szóló 27/2020. (VIII. 11.) EMMI rendelet 11. § (3) bekezdésében a "2022. február 28-ig" szövegrész helyébe az "a 2021/2022. tanévben a tanítási év végéig" szöveg lép.

5. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről szóló 46/1999. (XII. 13.) OM rendelet hatályon kívül helyezése

38. § Hatályát veszti a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről szóló 46/1999. (XII. 13.) OM rendelet.

6. Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 32. §, a 35. § (2) bekezdés a) pontja, a 35. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja és a 36. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 24. § (2) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.

40. § A 2. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Kásler Miklós s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 37/2021. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

"2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

JEGYZÉK

a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) helyiségeiről és egészség- és munkavédelmi eszközeiről

"

2. melléklet a 37/2021. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

"9. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

"

3. melléklet a 37/2021. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

"10. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

Egyes szakképesítések tekintetében megszerzett jogosultságok megfeleltetése a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel, az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel, a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel, a 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplő, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben kiadott, az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó szakképesítések között

"