3/2021. (II. 2.) PM rendelet
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásához kapcsolódó egyes miniszteri rendeletek módosításáról
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 77. § (1) bekezdésében, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 17. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 1. és 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, és
a 2. és a 3. alcím tekintetében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 77. § (2) bekezdésében, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 17. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 1. és 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet módosítása
1. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet [a továbbiakban: 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet] 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által elkészítendő, a Pmt. 65. § (1) bekezdése szerinti belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők:]
"b) az ügyfél azonosításának, üzleti kapcsolat létesítése esetén az ügyfél kockázati szintbe történő besorolásának, a személyazonosság igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének, ennek során az ügyfél kockázati szintje ellenőrzésének és a kockázati szint változása esetén megteendő intézkedéseknek, valamint az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartásának (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belső eljárási rendje,"
(2) A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 1. §-a a következő o) és p) ponttal egészül ki:
[A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által elkészítendő, a Pmt. 65. § (1) bekezdése szerinti belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők:]
"o) a speciális ügyfél-átvilágítás esetkörei és belső eljárási rendje;
p) a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje."
2. § A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 3. §-a a következő mondattal egészül ki:
"A szolgáltató a felügyeletet ellátó szervek felé bizonyítja, hogy a Pmt. 65. § (1) bekezdése alapján elkészítendő belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelme, valamint az 1. § d) pontja szerint meghatározott esetkörök a szolgáltató belső kockázatértékelése alapján kerültek meghatározásra."
3. § A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet a következő 6/A. §-sal egészül ki:
"6/A. § A vagyon forrására vonatkozó információk beszerzése és igazolása érdekében a szolgáltató a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat bekérésére köteles, amely nyilatkozat tartalmát a Pmt. 9/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben kizárólag, a Pmt. 16. § (3) bekezdés a) pontjában és 16/A. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott esetben legalább a 3. mellékletben felsorolt kötelező tartalmi elemek figyelembevételével kell meghatározni."
4. § A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § Ez a rendelet
a) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i 2015/849 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja."
5. § A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 1. melléklet 3. pontjában a "Földrajzi kockázati tényezők" szövegrész helyébe a "Földrajzi kockázati tényezők az ügyfél székhelye, fióktelepe vagy telephelye, továbbá lakóhelye vagy tartózkodási helye tekintetében" szöveg lép.
6. § (1) A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
2. A nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő és az árukereskedő szolgáltatók részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet módosítása
7. § (1) A nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő és az árukereskedő szolgáltatók részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet [a továbbiakban: 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet] 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés j), k), p) és q) pontja szerinti tevékenységet végző szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató) a Pmt. 27. §-ában meghatározottaknak megfelelő saját kockázatértékelésében rögzíti, hogy a kockázatértékelést mely ismérvek alapján és milyen dokumentumokra alapozva készítette el."
(2) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő (a továbbiakban: nemesfémmel kereskedő) esetében a kockázatértékelés elkészítése a Pmt. 27. § (4) bekezdése alapján mellőzhető, ha a nemesfémmel kereskedő
a) a kereskedelmi hatóság általi nyilvántartásba vétel során vagy a hatóságnak tett bejelentésében nyilatkozik arról, hogy nemesfém tárgyakra vonatkozó kereskedelme során nem fogad el háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó értékben készpénzt egy ügyleti megbízás során,
b) nemesfém értékesítésből és felvásárlásból származó előző lezárt éves vagy - a tevékenységét a tárgyévben megkezdő, a kereskedelmi hatóság által nyilvántartásba vett nemesfémmel kereskedő - várható éves árbevétele nem haladja meg az évi tízmillió forintot, és
c) a kereskedelmi hatóság általi nyilvántartásba vétel során vagy a hatóságnak tett bejelentésében nyilatkozik arról, hogy a nemesfém forgalmazás során az előző lezárt évben - vagy a tevékenységét a tárgyévben megkezdő, a kereskedelmi hatóság által nyilvántartásba vett nemesfémmel kereskedő a várható éves forgalmazás során - nem vásárol fel háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó értékben nemesfémet vagy ezekből készült tárgyat egy ügyleti megbízás során."
(3) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 1. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A (4) bekezdés szerinti mentesség alátámasztására a nyilvántartásban szereplő nemesfémmel kereskedő köteles a felügyeletet ellátó szerv, a kereskedelmi hatóság részére minden év május 31. napjáig az előző lezárt év forgalmáról jelentést tenni.
(4b) A nemesfémmel kereskedő a tevékenysége folytatása során a (4) bekezdés szerinti feltételek bármelyikének megváltozásakor köteles a szabályzatát átdolgozni az új feltételek szerint. A Pmt. 65. §-a szerinti belső szabályzatának (a továbbiakban: belső szabályzat) átdolgozását a szolgáltató köteles haladéktalanul bejelenteni a kereskedelmi hatóságnak."
(4) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A belső kockázatértékelés elkészítésére kötelezett szolgáltató minden év január 31. napjáig aktualizálja kockázatértékelését a belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásával, vagy ha nem történt változás a belső kockázatértékelés alapjául szolgáló információkban, ennek tényét jegyzőkönyvben rögzíti. A szolgáltató a (7) bekezdésben felsorolt tényezőkben bekövetkezett változást követően az e rendeletben meghatározott esetekben belső kockázatértékelését soron kívül módosítja."
(5) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 1. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(7) A szolgáltató ügyfeleit a következő tényezők esetén köteles magasabb kockázati kategóriába sorolni:
a) ügyfélkockázati tényezők:
aa) az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás szokatlan körülmények között zajlik;
ab) az ügyfél közvetítőt vagy segítőt vesz igénybe az ügylet lebonyolítása során;
ac) a jogi személy tulajdonosi szerkezete összetett és nehezen átlátható;
ad) a kereskedelmi hatóság honlapján közzétett, a joghátrányok kiszabására vonatkozó információk;
ae) a nem természetes személy ügyfél képviseletében eljáró személy hamis, félrevezető információt ad, vagy nincs kellőképpen tisztában az általa képviselt szervezet működési körülményeivel;
b) termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szolgáltatási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők:
ba) az ügylet tárgya az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott befektetési arany forgalmazása;
bb) egy ügyfél tekintetében évi százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzes ügylet bonyolódik;
bc) az ügylet tárgyának készpénzben fizetett része a húszmillió forintot eléri vagy meghaladja;
bd) az ügylet tárgya tízmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű felvásárlás;
be) a tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést elfogadó árukereskedő (a továbbiakban: árukereskedő) esetében a drágakő, a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű légi, vízi és szárazföldi gépjármű, valamint haszongépjármű forgalmazása;
bf) az ügylet tárgya tízmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű kulturális javak (műalkotások, régiségek);
bg) olyan ügyletsorozat, melynek tárgya húszmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű kulturális javak (műalkotások, régiségek);
c) földrajzi kockázati tényezők:
ca) az ügyfél vezetője, tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára, vagy ott lakóhellyel rendelkezik;
cb) az ügyfél valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata vagy szervezet magyarországi képviselete.
(8) A szolgáltató ügyfeleit az üzleti kapcsolat létesítésekor a (7) bekezdésben meghatározott tényezők alapján sorolja kockázati szintbe. Amennyiben a Pmt. 3. § 45. pont a) alpontja értelmében üzleti kapcsolat jön létre, a szolgáltató az üzleti kapcsolat fennállása során végzett monitoring tevékenységének eredményeképpen felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a megállapított kockázati szintet."
8. § (1) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az üzleti kapcsolat létesítésekor alacsony kockázati szint állapítható meg az ügyfél vonatkozásában, ha az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás feltételei fennállnak, vagy ha nem merül fel egyetlen, az 1. § (7) bekezdésében felsorolt magasabb kockázatra vonatkozó tényező sem. A szolgáltató magas kockázati szintbe sorolja az ügyfelet, ha a magasabb kockázati szintbe sorolás szempontjai közül a kockázati tényező súlyozása alapján relatív nagyobb kockázati tényező merült fel. A szolgáltató a kockázati tényezők súlyozását a belső szabályzatában határozza meg."
(2) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A szolgáltató a belső kockázatértékelése alapján a meghatározott kockázatok csökkentésére és kezelésére vonatkozó eljárásrendet a belső szabályzatában határozza meg. A szolgáltató belső szabályzatában rögzíti, hogy mely esetben kér be az ügyféltől a pénzügyi eszköz forrására vonatkozó információt, mikor alkalmaz megerősített eljárást, és milyen időszakonként vizsgálja felül az általa beszerzett ügyfél-átvilágítási adatot."
9. § A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az ügyfél-azonosítási kötelezettség végrehajtása érdekében a Pmt. 14. § (4) bekezdése értelmében a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, valamint a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor rögzített adatok kezelése során úgy kell eljárni, hogy azok a további azonosítás során a nemesfémmel kereskedő ügyfél-átvilágításban közreműködő vezető tisztségviselője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére elérhetőek legyenek.
(2) Az ügyfél-azonosítási kötelezettség végrehajtása érdekében a Pmt. 14. § (4) bekezdése értelmében háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, valamint a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzes ügyleti megbízás teljesítésekor rögzített adatok kezelése során úgy kell eljárni, hogy azok a további azonosítás során az árukereskedő ügyfél-átvilágításban közreműködő foglalkoztatottja részére elérhetőek legyenek."
10. § A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 11. és 12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"11. § (1) A szolgáltató a Pmt.-ben meghatározottakon kívül fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz húszmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítésekor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató nyilatkoztatja az ügyfelet a pénzeszköz eredetéről.
12. § A kereskedelmi hatóság a szolgáltató által alkalmazott egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreit a belső szabályzat részeként hagyja jóvá."
11. § A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kockázatértékelésben magas kockázatúnak minősített esetekben a szolgáltató nyilatkoztatja az ügyfelet a pénzeszköz forrásáról, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását is."
12. § (1) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kockázatértékelésre kötelezett szolgáltató akkor alkalmazhat működése során ügyfél-átvilágítást távollévő ügyfeleknél, ha előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszközt (valós idejű kép- és hangátviteli rendszer) működtet. Az elektronikus hírközlő eszköz akkor auditálható és működtethető, ha legalább az alábbi informatikai biztonsági követelményeknek megfelel:
a) elemei azonosíthatók és dokumentáltak,
b) üzemeltetési folyamatai szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek,
c) változáskezelési folyamatai biztosítják, hogy a rendszer paraméterezésében és a szoftverkódban bekövetkező változások csak tesztelt és dokumentált módon valósulhassanak meg,
d) adatmentési és -visszaállítási rendje biztosítja a rendszer biztonságos visszaállítását, továbbá a mentés-visszaállítás az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal és dokumentáltan tesztelt,
e) a felhasználói hozzáférés mind alkalmazási, mind infrastruktúra szinten szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött,
f) a felállított végfelhasználói hozzáférések egységes, zárt rendszert alkotnak, biztosítják az azonosítási folyamat megvalósulását, továbbá felhasználóinak tevékenysége naplózott, a rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,
g) a hozzáférést biztosító kiemelt jogosultságok szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek, a kiemelt jogosultságokkal elvégzett tevékenység naplózott, a naplófájlok sérthetetlensége biztosított, és a kritikus rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,
h) a távoli hozzáférés szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött,
i) a vírusok és más rosszindulatú kódok és cselekmények elleni védelem biztosított,
j) adatkommunikációja és rendszerkapcsolatai dokumentáltak és ellenőrzöttek, az adatkommunikáció bizalmassága, sérthetetlensége és hitelessége biztosított,
k) a katasztrófa-helyreállítási terv rendszeresen tesztelt, feltéve hogy az ügyfél-átvilágításra a szolgáltató más módon nem képes, vagy az alkalmazott rendszer a szolgáltató vonatkozásában üzleti kritikus rendszerként került besorolásra,
l) karbantartása szabályozott,
m) adathordozóinak védelme szabályozott, biztosított, hogy az adathordozókhoz csak az arra jogosult személyek és csak az adatkezelési cél teljesülése érdekében férnek hozzá, ennek felülvizsgálata és ellenőrzése rendszeresen megtörténik,
n) saját kontrolljai és az üzemeltetési szabályzat gondoskodnak a rendszerelemek és a kezelt információk sértetlenségéről és védelméről,
o) biztosított a megfelelő szintű fizikai védelem, az elkülönített környezet és az egyes biztonsági események detektálása."
(2) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgáltató az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában gondoskodik arról, hogy)
"c) a szolgáltató oldali ügyfél-átvilágításban csak a szükséges mértékben és csak olyan személy vegyen részt, aki a valós idejű ügyfél-átvilágítás végrehajtásához szükséges jogi, technikai és biztonsági oktatásban részesült,"
(3) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 15. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgáltató az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában gondoskodik arról, hogy)
"g) a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítással összefüggésben, valamint az érintett hozzájárulása alapján kezelt, továbbá az elektronikus azonosítás során a szolgáltató birtokába jutott, személyes adatnak nem minősülő adatokat az adatkezelés időtartama alatt az ügyfél részére hozzáférhetővé tegye, átadja."
(4) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A szolgáltató az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett valós idejű ügyfél-átvilágítást (a továbbiakban: valós idejű ügyfél-átvilágítás) olyan eszköz útján végzi, amely az ügyfélről az ügyfél-átvilágítás során készített fényképet és az átvilágításhoz felhasznált okiratban szereplő képmást képes összehasonlítani olyan módon, hogy az alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az okmányban szereplő személy azonos a fényképfelvételen szereplő személlyel."
(5) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szolgáltató foglalkoztatottja a valós idejű ügyfél-átvilágítást egy erre a célra elkülönített és felszerelt helyiségben végzi."
13. § A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 16. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A valós idejű ügyfél-átvilágítást végző szolgáltató foglalkoztatottja felszólítja az ügyfelet arra, hogy)
"b) érthető módon közölje a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolvány, kártyaformátumú vezetői engedély vagy útlevél okmány azonosítóját, és"
14. § A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 19. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyleti megbízás teljesítéséhez a belső szabályzatban meghatározott vezető jóváhagyása szükséges, ha)
"b) az ügyleti megbízás ellenértéke vagy annak készpénzes része a húszmillió forintot eléri vagy meghaladja, valamint"
15. § A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szűrést az évi több, mint tízezer tranzakciót lebonyolító szolgáltató a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó ügyletekre vonatkozóan kizárólag automatikusan működő szűrőrendszer alkalmazásával hajthatja végre, amely a szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való rendszeres, manuális beavatkozást nem igénylő összehasonlítására alkalmas informatikai rendszer."
16. § (1) A 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 16. § (2) bekezdés c) pontjában, 16. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 16. § (3) bekezdés a), c) és d) pontjában, 16. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, 16. § (5) bekezdésében a "kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély" szövegrész helyébe a "kártyaformátumú személyazonosító igazolvány, kártyaformátumú vezetői engedély vagy útlevél" szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet 1. § (9) bekezdése.
3. A játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervezők részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet módosítása
17. § A játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervezők részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet [a továbbiakban: 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet] 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
"3. szokatlan ügylet: olyan ügylet, amely jelentősen eltér az ügyfél korábbi tevékenysége alapján a szolgáltatónál az adott ügyfélről rendelkezésre álló információktól - különösen, ha az ügyletek gyakorisága, típusa vagy értéke változik meg az ügyfél korábbi játéktevékenységéhez képest - vagy az adott szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásoktól, továbbá az olyan ügylet, amelynek nincs világosan érthető gazdasági vagy egyéb jogszerű célja."
18. § (1) A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szolgáltató a belső kockázatértékelés során értékeli a beazonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati tényezők szolgáltatóra gyakorolt hatását és a szolgáltatónál működő kockázatalapú ellenőrzési rendszer és folyamat megfelelőségét a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat enyhítése érdekében. A szolgáltató belső kockázatértékelésében meghatározza az ügyfeleihez, valamint az ügyleti megbízásokhoz kapcsolódó alacsony, átlagos és magas kockázati tényezőket."
(2) A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A szolgáltató a kockázati tényezőket legalább az ügyfél személyéhez, az adott szerencsejáték fajtájához és azon belül az egyes szerencsejáték-termékekhez, a szolgáltatási csatornához - különös tekintettel az online vagy offline szolgáltatásnyújtásra és közvetítő igénybevételére -, valamint az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helyéhez kapcsolódó kockázati csoportokba sorolja. A szolgáltató a kockázati tényezőket alacsony, átlagos és magas kockázati szintekbe sorolja."
19. § A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 3. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
"6/A. § (1) A szolgáltató ügyfeleit az üzleti kapcsolat létesítésekor a 3. § (1) és (1a) bekezdése alapján alacsony, átlagos vagy magas kockázati szintbe sorolja.
(2) Az ügyfél az üzleti kapcsolat létesítése, valamint az üzleti kapcsolat fennállása során alacsony kockázati szintbe kizárólag abban az esetben sorolható be, ha az ügyfél személyéhez kapcsolódó átlagos vagy magas kockázati tényező nem merül fel.
(3) Az ügyfelet magas kockázatúnak kell tekinteni, amennyiben egy ügylet végrehajtása során a belső szabályzatban meghatározott összeget meghaladóan nagy mennyiségű készpénzt vagy virtuális fizetőeszközt használ.
(4) Ha a Pmt. 3. § 45. pont b) alpontja szerinti üzleti kapcsolat jön létre, a szolgáltató az üzleti kapcsolat fennállása során végzett monitoring tevékenységének eredményeképpen felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a megállapított kockázati szintet. Amennyiben szükséges, a szolgáltató megteszi azokat a módosított kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, amelyeket a korábbi kockázati szint megállapítását követően nem hajtott végre. A szolgáltató a módosított kockázati szintnek megfelelően elemzi a korábban már teljesített ügyleteket és pénzügyi műveleteket is, különös figyelmet fordítva az összetett, a szokatlan, így különösen a szokatlanul nagy értékű, illetve a szokatlan ügylettípusban végrehajtott vagy a gazdasági vagy a jogszerű cél nélküli ügyletekre és pénzügyi műveletekre."
20. § A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 4. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
"4. A belső ellenőrző és információs rendszer, valamint a külső ellenőrzési funkció működtetése"
21. § A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. § Az I. kategóriába tartozó játékkaszinót működtető, a távszerencsejátékot és az online kaszinójátékot szervező szolgáltató belső eljárásrendje megfelelőségének ellenőrzése céljából külső ellenőrzési funkciót működtet. A külső ellenőrzési funkciót ellátó szervezet a vizsgálatát éves gyakorisággal folytatja le. A vizsgálat megállapításait tartalmazó jelentést az I. kategóriába tartozó játékkaszinót működtető, a távszerencsejátékot és az online kaszinójátékot szervező szolgáltató a Pmt. 5. § b) pontjában meghatározott felügyeleti szerv részére haladéktalanul továbbítja."
22. § (1) A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha az ügyfél nem jelent meg személyesen a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében, és az ügyfél-átvilágítás a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történt, az ilyen módon azonosított ügyfél számára történő első kifizetést a szolgáltató kizárólag az ügyfél nevére a Pmt. 22. § (1) bekezdésében meghatározott pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott fizetési számlájára teljesítheti."
(2) A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy pénzeszköz büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató - kockázatérzékenységi alapon - kéri az ügyféltől a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását."
23. § A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az auditált elektronikus hírközlő eszköznek alkalmasnak kell lennie a szolgáltató által végrehajtott ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek legalább a személyes megjelenéssel történő ügyfél-átvilágítás biztonsági szintjével megegyező biztonsági szint biztosításával történő elvégzésére."
24. § A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzését a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/H. § (2) bekezdése alapján közhiteles nyilvántartásból történő adatlekérdezés útján hajtja végre, és az ellenőrzés eredménye a bemutatott és a lekérdezés során kapott azonosító adatok egyezőségét, valamint a bemutatott személyazonosító okmány érvényességét alátámasztja, a szolgáltató mentesül az (1)-(2) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtása alól."
25. § A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 13. és 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § A szolgáltató az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését - a Pmt.-ben meghatározott eseteken túl -megerősített eljárásban hajtja végre, ha az ügyfél rendszeresen - egy éven belül legalább három különböző alkalommal - kéri, hogy nyereményét más játékosnak fizesse ki a szolgáltató.
14. § (1) A szolgáltató a megerősített eljárás lefolytatása során - a Pmt. 9/A. §-ában, 16. §-ában és 16/A. §-ában meghatározott rendelkezések szerint lefolytatott ügyfél-átvilágítás keretében vagy azt követően, az üzleti kapcsolat fennállása során - további információkat szerez az ügyfélről, az ügyfél pénzeszközei forrásáról, a tervezett vagy végrehajtott tranzakció céljáról nyilvánosan elérhető adatbázisok és információk alapján, valamint ellenőrzi az ilyen módon tudomására jutott információkat.
(2) Ha a szolgáltató több, a Pmt. hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik, a megerősített eljárás keretében végzett monitoring tevékenységét alkalmazza a beazonosított játékost érintően az általa üzemeltetett valamennyi játékkaszinóban, kártyaterem-egységben, fogadás során, valamint weboldalon."
26. § A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítését vagy ügyleti megbízás teljesítését - a Pmt.-ben meghatározottakon túl - a következő esetekben köti a Pmt. 65. §-a szerinti belső szabályzatában meghatározott vezető jóváhagyásához:
a) nyeremény kifizetése a tétet megtevő játékostól eltérő személy részére,
b) ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása során az ügyféllel kapcsolatban magas kockázatra utaló tényező merül fel."
27. § (1) A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 18. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A játékkaszinót, kártyatermet működtető, távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervező szolgáltató az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) 3. § (6) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében olyan automatizált szűrőrendszert alkalmaz, amely informatikai rendszer alkalmas a szolgáltató által nyilvántartásba vett teljes ügyfélállomány személyes adatainak a korlátozó intézkedések által meghatározott személyek adataival való rendszeres összehasonlításra.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező által alkalmazott minden olyan módszer automatikus szűrőrendszer üzemeltetésének minősül, amely esetében az ügyfél-átvilágítással érintett személy és a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett személyek adatainak összehasonlítása (az egyezés vizsgálata, kizárása) nem manuálisan, hanem informatikai megoldás használatával történik.
(3) A játékkaszinót vagy kártyatermet működtető szolgáltató, valamint a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezője a szűrést köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtásakor az ügyfél-átvilágítással érintett ügyfélre vonatkozóan, valamint a Pvkit. 3. § (5) bekezdése szerinti tájékoztató közzétételét követően haladéktalanul a nyilvántartásba vett ügyfelei vonatkozásában."
(2) A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A szűrés eredményeképpen egyezéssel érintett ügyfél, ügylet pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából történő elemzését és értékelését a szolgáltató haladéktalanul végrehajtja, és hiteles, visszakereshető módon dokumentálja."
28. § A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) E rendeletnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásához kapcsolódó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 3/2021. (II. 2.) PM rendelettel megállapított 7/A. §-ban meghatározott jelentést a távszerencsejátékot és az online kaszinójátékot szervező első alkalommal 2022. június 1-ig továbbítja a Pmt. 5. § b) pontjában meghatározott felügyeleti szerv részére."
4. Záró rendelkezések
29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba.
30. § Ezen rendelet 1. alcímében foglalt rendelkezések a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálják.
Varga Mihály s. k.,
pénzügyminiszter
1. melléklet a 3/2021. (II. 2.) PM rendelethez
1. A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. melléklet 1. pontja a következő 1.7. alponttal egészül ki:
(Ügyfélkockázati tényezők)
"1.7. olyan ügyfelek, akik harmadik országok állampolgárai, és akik tőketranszfer, ingatlan-vásárlás, államkötvényvásárlás vagy gazdasági társaságokban történő részesedés-szerzés ellenében tartózkodási vagy letelepedési jogért vagy állampolgárságért folyamodnak;"
2. A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. melléklet 2. pont 2.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szolgáltatási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők)
"2.3. nem személyes üzleti kapcsolatok vagy ügyletek, bizonyos biztonsági óvintézkedések - például a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti elektronikus azonosító eszközök vagy bizalmi szolgáltatások, továbbá a tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány, valamint a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz használata - nélkül;"
3. A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. melléklet 2. pontja a következő 2.6. alponttal egészül ki:
(Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szolgáltatási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők)
"2.6. olyan ügyletek, amelyek kőolajjal, fegyverekkel, nemesfémekkel, dohánytermékekkel, kulturális javakkal, továbbá régészeti, történelmi, kulturális, vallási jelentőségű vagy jelentős tudományos értékkel bíró árucikkekkel, valamint elefántcsonttal és védett fajokkal kapcsolatosak;"
2. melléklet a 3/2021. (II. 2.) PM rendelethez
"3. melléklet a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelethez
A Pmt. 9/A. § (2) bekezdése, 16. § (3) bekezdése és 16/A. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti vagyon forrását igazoló nyilatkozat kötelező tartalmi elemei
1. Természetes személy esetén
1.1. Azonosító adatok
1.1.1. Családi és utónév
1.1.2. Születési hely, idő
1.1.3. Lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely)
1.2. A vagyon forrására vonatkozó információk (legalább hárommillió forint értékben, az 1.2.1-1.2.7. alpontban meghatározott vagyoneszköz-csoportoknál külön-külön megjelölve az ügyfél által becsült érték szerinti összértéknek megfelelő - az 1.3. pont alatt meghatározott - nagyságrendi kategóriákat):
1.2.1. Ingatlantulajdon (résztulajdon is)
1.2.2. Gépjármű
1.2.3. Egyéb nagy értékű ingóság
1.2.4. Immateriális és vagyoni értékű javak, így különösen szellemi termékek felhasználási joga, bérleti jog
1.2.5. Pénzintézeti számlakövetelés, értékpapír, más pénzeszköz, virtuális fizetőeszköz
1.2.6. Készpénz
1.2.7. Gazdasági társaságban fennálló tulajdoni részesedés becsült piaci értéke
1.3. Nagyságrendi kategóriák
1.3.1. 3-30 millió forint
1.3.2. 30-100 millió forint
1.3.3. 100-300 millió forint
1.3.4. 300-1 000 millió forint
1.3.5. 1-5 milliárd forint
1.3.6. 5 milliárd forint felett
1.4. Nyilatkozat a tartozásokról
A nyilatkozattételt megelőző naptári év végén (pénzintézetekkel, magánszemélyekkel stb. szemben) fennálló tartozások, legalább 3 millió Ft értékben, megjelölve az összértéknek megfelelő - az 1.3. pont alatt meghatározott -nagyságrendi kategóriákat.
1.5. Nyilatkozat a jövedelemről
A nyilatkozattételt megelőző adóévben megszerzett, 3 millió Ft-ot meghaladó rendszeres - így különösen jövedelem - és rendkívüli - így különösen örökség, nyeremény - bevétel nettó összege, megjelölve az összértéknek megfelelő - az 1.3. pont alatt meghatározott - nagyságrendi kategóriákat.
2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén
2.1. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosító adatai:
2.1.1. Név vagy rövidített név
2.1.2. Székhely
2.1.3. A nyilatkozatot tevő, képviseletre jogosult személy neve és beosztása
2.2. A vagyon forrására vonatkozó információk (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett utolsó éves beszámoló adatai alapján, elemenként legalább 3 millió forint értékben, megjelölve a 2.3. pont alatt meghatározott nagyságrendi kategóriákat):
2.2.1. Immateriális javak
2.2.2. Tárgyi eszközök
2.2.3. Befektetett pénzügyi eszközök
2.2.4. Készletek
2.2.5. Követelések
2.2.6. Értékpapírok
2.2.7. Pénzeszközök
2.3. Nagyságrendi kategóriák
2.3.1. 3-30 millió forint
1.3.2. 30-100 millió forint
2.3.3. 100-300 millió forint
2.3.4. 300-1 000 millió forint
2.3.5. 1-5 milliárd forint
2.3.6. 5 milliárd forint felett
2.4. Nyilatkozat a kötelezettségekről (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett utolsó éves beszámoló adatai alapján, legalább 3 millió forint értékben, megjelölve a 2.3. pont alatt meghatározott nagyságrendi kategóriákat)"