Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

32015L0849[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/849 IRÁNYELVE

(2015. május 20.)

a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Tárgy, Hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő szándékos elkövetői magatartás minősül pénzmosásnak:

a) vagyon átalakítása vagy átruházása annak ismeretében, hogy a vagyon büntetendő cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik, a vagyon jogellenes eredetének elrejtése vagy leplezése céljából, vagy az ilyen cselekmény elkövetésében részt vevő személy részére tevékenysége jogi következményeinek elkerüléséhez nyújtott segítség céljából;

b) a vagyon valódi jellegének, származásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjogának titkolása vagy leplezése annak ismeretében, hogy a vagyon büntetendő cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik;

c) vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata annak a szerzés időpontjában való ismeretében, hogy a vagyon büntetendő cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik;

d) az a), b) és c) pontban említett bármely cselekmény elkövetésében való részvétel, elkövetésére való szövetkezés, elkövetésének megkísérlése, valamint elkövetésének támogatása, pártolása, elősegítése és ajánlása.

2. cikk

Ez az irányelv a következő kötelezett szolgáltatókra alkalmazandó:

1. hitelintézetek;

2. pénzügyi intézmények;

3. a szakmai tevékenységük gyakorlása keretében eljáró alábbi természetes vagy jogi személyek: a) könyvvizsgálók, külső könyvelők és adótanácsadók, valamint bármely más személy, aki fő üzleti vagy szakmai tevékenységként közvetlenül vagy vele kapcsolatban álló más személy révén anyagi támogatást, segítséget vagy tanácsot nyújt adóügyi kérdésekben; b) közjegyzők és a jogi hivatások más független képviselői, amennyiben azok akár az ügyfelük nevében és javára bármilyen pénzügyi vagy ingatlanügyletben eljárnak, akár ügyfelüknek az alábbiakra vonatkozó ügyletek tervezésében vagy végrehajtásában nyújtanak segítséget: i. ingatlan vagy üzleti részesedés adásvétele; ii. az ügyfél pénzének, értékpapírjainak vagy más vagyoni eszközeinek kezelése; iii. bankszámlák, megtakarítási vagy értékpapírszámlák megnyitása vagy kezelése; iv. társaságok létesítéséhez, működtetéséhez vagy vezetéséhez szükséges hozzájárulások megszervezése; v. bizalmi vagyonkezelési konstrukciók, társaságok, alapítványok vagy hasonló konstrukciók létesítése, működtetése vagy vezetése; c) az a) vagy b) pont hatálya alá nem tartozó, bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző, illetve társasági szolgáltatók; d) ingatlanügynökök, ideértve az ingatlanok bérbeadásában közvetítőként eljáró ügynököket, de csak olyan ügyletek vonatkozásában, amelyek esetén a havi bérleti díj eléri vagy meghaladja a 10 000 EUR-t; e) árukkal kereskedő más természetes vagy jogi személyek, amennyiben legalább 10 000 EUR összegű készpénzfizetést teljesítenek vagy kapnak, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül-e sor; f) szerencsejáték-szervezők; g) a virtuális fizetőeszközök és rendeleti pénzek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók; h) a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók; i) műalkotások kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó személyek, ideértve azokat az eseteket is, amikor ezt művészeti galériák és aukciósházak végzik, olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 10 000 EUR-t; j) műalkotások tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró személyek, olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 10 000 EUR-t.

A kockázatértékeléseik során figyelembe vett tényezők között a tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy az érintett ügyletek milyen fokú kockázatot jelentenek, tekintetbe véve az alkalmazott fizetési módokat is.

A tagállamoknak a kockázatértékeléseikben ki kell térniük arra, hogy milyen módon vették figyelembe a Bizottság által a 6. cikk alapján kiadott jelentések vonatkozó megállapításait.

A tagállam által az első albekezdés alapján hozott döntésről, valamint az egyedi kockázatértékelésen alapuló indokolásról minden esetben értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja az említett döntésről a többi tagállamot.

A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy pénzügyi tevékenységgel csak alkalomszerűen vagy nagyon korlátozott mértékben foglalkozó természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek esetében alacsony a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának a kockázata, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, amennyiben valamennyi következő feltétel teljesül:

a) a pénzügyi tevékenység abszolút értelemben korlátozott;

b) a pénzügyi tevékenység ügyletenként korlátozott;

c) nem a pénzügyi tevékenység az említett természetes vagy jogi személyek főtevékenysége;

d) a pénzügyi tevékenység kiegészíti az említett természetes vagy jogi személyek főtevékenységét és közvetlenül kapcsolódik ahhoz;

e) az említett természetes vagy jogi személyek főtevékenysége nem az (1) bekezdés 3. pontjának a)-d) vagy f) pontjában említett tevékenység;

f) a pénzügyi tevékenységet csak az említett természetes vagy jogi személyek főtevékenysége ügyfeleinek nyújtják és nem általában a nyilvánosságnak ajánlják.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 4. cikkének 13. pontja szerinti készpénz-átutalási tevékenységgel foglalkozó természetes vagy jogi személyekre.

3. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "hitelintézet": az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, ideértve annak az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott, az Unióban található fióktelepeit, függetlenül attól, hogy a főirodája az Unión belül vagy harmadik országban található-e;

2. "pénzügyi intézmény": a) a hitelintézettől eltérő vállalkozás, amely a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) I. mellékletének 2-12., 14. és 15. pontjában felsorolt egy vagy több tevékenységet végez, beleértve a pénzváltó irodák (bureaux de change) tevékenységeit is; b) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító, amennyiben az említett irányelv hatálya alá tartozó életbiztosítási tevékenységeket folytat; c) a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás; d) a befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazó kollektív befektetési vállalkozás; e) a 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 2. cikkének 5. pontjában meghatározott biztosítási közvetítő, amennyiben életbiztosítási és egyéb, befektetéshez kapcsolódó szolgáltatásokkal összefüggésben jár el, kivéve az említett cikk 7. pontjában meghatározott szerződéses biztosítási közvetítőt; f) az a)-e) pontokban említett pénzügyi intézményeknek az Unióban található fióktelepei, függetlenül attól, hogy a főirodájuk valamely tagállamban vagy harmadik országban található-e;

3. "vagyon": mindennemű vagyoni eszköz, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális javakat, valamint bármilyen formájú olyan jogi dokumentum vagy okirat, ideértve az elektronikust és digitálist is, amely bizonyítja az ilyen vagyoni eszközökhöz fűződő jogcímet vagy bennük lévő érdekeltséget;

4. "büntetendő cselekmény": a következő súlyos bűncselekmények elkövetésében való mindenfajta bűnözői részvétel: a) terrorista bűncselekmények, terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmények és terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények, az (EU) 2017/541 irányelv ( 8 ) II. és III. címében meghatározottak szerint; b) a kábítószerek és a pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni 1988. évi ENSZ-egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett bármely bűncselekmény; c) a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat ( 9 ) 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetek tevékenységei; d) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény ( 10 ) 1. cikkének (1) bekezdésében és 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő, legalább súlyosnak minősülő csalás; e) korrupció; f) minden olyan bűncselekmény - többek között a közvetlen és közvetett adózáshoz kapcsolódó és a tagállamok nemzeti jogában meghatározott adóbűncselekmények -, amely esetében a maximálisan kiszabható büntetési tétel egy évnél hosszabb szabadságvesztés vagy szabadságelvonás, illetve azon tagállamok esetében, amelyeknek a jogrendszere a bűncselekményekre minimum büntetési tételt ír elő, minden olyan bűncselekmény, amely esetében a legalacsonyabb kiszabható büntetési tétel hat hónapnál hosszabb szabadságvesztés vagy szabadságelvonás;

5. "önszabályozó testület": olyan testület, amely egy bizonyos szakma gyakorlóit képviseli és részt vesz a szabályozásukban, egyes felügyeleti és monitoring típusú funkciók ellátásában, valamint a rájuk vonatkozó szabályok betartatásában;

6. "tényleges tulajdonos": minden olyan természetes személy, aki az ügyfél végső tulajdonosa, vagy végső irányítást gyakorol) fölötte, és/vagy azon természetes személy(ek), aki(k)nek nevében valamely ügyletet végrehajtanak, vagy valamely tevékenységet folytatnak, beleértve legalább a következőket: a) gazdasági társaságok esetében: i. azon természetes személy(ek), aki(k) valamely jogi entitás részvényei vagy szavazati jogai megfelelő százalékának, vagy megfelelő tulajdonosi érdekeltségnek közvetlen vagy közvetett tulajdonosaként - beleértve a bemutatóra szóló részvények birtoklását is -, illetve más módon gyakorolt irányítás révén a jogi személy végső tulajdonosa(i), vagy afölött végső irányítást gyakorol(nak), amennyiben ez a jogi személy nem a szabályozott piacon jegyzett olyan társaság, amelyre az uniós jognak megfelelő adatközlési követelmények vagy azokkal egyenértékű nemzetközi standardok vonatkoznak, amelyek garantálják a tulajdonosi információk megfelelő szintű átláthatóságát. Közvetlen tulajdonlásra utal, ha valamely természetes személynek 25 % plusz egy részvénynek megfelelő részvényesi részesedése vagy több mint 25 %-os tulajdonosi érdekeltsége van az ügyfélben. Közvetett tulajdonlásra utal, ha természetes személy(ek) irányítása alatt álló valamely gazdasági társaságnak, vagy ugyanazon természetes személy(ek) irányítása alatt álló több gazdasági társaságnak 25 % plusz egy részvénynek megfelelő részvényesi részesedése vagy több mint 25 %-os tulajdonosi érdekeltsége van az ügyfélben. Ez nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy úgy döntsenek, hogy az említetteknél alacsonyabb százalékarány is utalhat tulajdonlásra vagy irányításra. A más módon gyakorolt irányítás megléte többek között a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) 22. cikkének (1)-(5) bekezdésében szereplő kritériumokkal összhangban állapítható meg; ii. amennyiben valamennyi lehetőség kimerítése után az i. alpont alapján egyetlen személy sem határozható meg és nincs ok gyanúra, illetve ha bármilyen kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a meghatározott személy(ek) a tényleges tulajdonos(ok), akkor a vezető tisztségviselő(k) tisztét betöltő természetes személy(ek) tekintendő(k) tényleges tulajdonosnak; a kötelezett szolgáltatóknak nyilvántartást kell vezetniük az i. alpont, valamint ezen alpont szerinti, a tényleges tulajdonos azonosítása érdekében meghozott intézkedésekről; b) bizalmi vagyonkezelés esetében az összes következő személy: i. a vagyonrendelő(k); ii. a vagyonkezelő(k); iii. adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); iv. a kedvezményezettek vagy abban az esetben, ha a társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogi entitás hasznát élvező egyének kiléte még nincs meghatározva, azon személyek csoportja, akiknek legfőbb érdeke a társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogi személyt létrehozása, illetve működése; v. bármely más természetes személy, aki a kezelt vagyon felett közvetlen vagy közvetett tulajdonlás révén vagy más módon végső irányítást gyakorol; c) jogi entitások, például alapítványok, valamint a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás esetében a b) pontban említettekhez hasonló pozíciót betöltő természetes személy(eke)t;

7. "bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző, illetve társasági szolgáltató": bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik személyek részére bármely következő szolgáltatást üzletszerűen nyújtja: a) társaságok vagy más jogi személyek alapítása; b) társaság igazgatójaként vagy ügyvezetőjeként, személyegyesítő társaságban tagként vagy más jogi személyek esetében hasonló tisztségben folytatott tevékenység, vagy annak megszervezése, hogy más személy ilyen tevékenységet végezzen; c) székhely, üzleti cím, levelezési vagy igazgatási cím, továbbá bármely más kapcsolódó szolgáltatás nyújtása társaság, személyegyesítő társaság vagy más jogi személy, illetve társulás jellegű jogi megállapodás részére; d) kifejezett bizalmi vagyonkezelés vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás keretében vagyonkezelőként végzett tevékenység vagy annak megszervezése, hogy más személy ilyen tevékenységet végezzen; e) eljárás részvényesi meghatalmazottként olyan más személy javára, amely nem szabályozott piacon jegyzett olyan társaság, amelyre az uniós joggal összhangban lévő adatközlési követelmények vagy azokkal egyenértékű nemzetközi standardok vonatkoznak, vagy annak megszervezése, hogy ilyen részvényesi meghatalmazottként eljárást más személy végezzen;

8. "levelezőbanki kapcsolat": a) banki szolgáltatások egy bank mint a levelező bank általi biztosítása egy másik bank mint válaszadó bank részére, beleértve többek között a folyó- és forrást jelentő egyéb számlák vezetését és egyéb szolgáltatásokat, mint például készpénzkezelés, nemzetközi pénzátutalás, csekkelszámolás, az ügyfél saját ügyleteinek közvetlenül, a bank nevében történő lebonyolítására szolgáló ("payable through") számlák nyújtása és a devizaszolgáltatások; b) kapcsolat egyes hitelintézetek között, egyes pénzügyi intézmények között, illetve hitelintézetek és pénzügyi intézmények között, beleértve, amikor hasonló szolgáltatást nyújt egy levelező intézet egy válaszadó intézetnek, továbbá beleértve az értékpapírügyletek és pénzátutalások céljára kialakított kapcsolatokat is;

9. "kiemelt közszereplő": olyan természetes személy, aki fontos közhivatalt tölt vagy töltött be, ideértve az alábbiakat: a) államfők, kormányfők, miniszterek és miniszterhelyettesek vagy államtitkárok; b) országgyűlési képviselők vagy hasonló jogalkotó szervek tagjai; c) a politikai pártok irányító szerveinek tagjai; d) a legfelsőbb bíróságok, alkotmánybíróságok és magas rangú bírói testületek tagjai, akiknek a döntései ellen - kivételes körülményektől eltekintve -nem lehet fellebbezni; e) a számvevőszékek és a központi bankok igazgatósági tagjai; f) nagykövetek, ügyvivők és a fegyveres erők magas rangú tisztviselői; g) állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagjai; h) nemzetközi szervezetek igazgatói, igazgatóhelyettesei, vezetőtestületi tagjai vagy ezzel egyenértékű funkciót betöltő személyek; Az a)-h) pontban említett közhivatalok egyikébe sem értendők bele a középvezetői és a beosztotti pozíciót betöltő személyek;

10. "családtagok" a következők: a) a kiemelt közszereplő házastársa vagy a kiemelt közszereplő házastársnak megfeleltethető hozzátartozója; b) a kiemelt közszereplő gyermekei, azok házastársa, illetve a kiemelt közszereplő gyermekei házastársnak megfeleltethető hozzátartozója; c) a kiemelt közszereplő szülei;

11. "közeli kapcsolatban álló személyek": a) azon természetes személyek, akikről tudott, hogy a kiemelt közszereplővel közösen valamely jogi entitás vagy társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosai vagy vele szoros üzleti kapcsolatban állnak; b) azon természetes személyek, akik egyedüli tényleges tulajdonosai egy olyan jogi entitásnak vagy társulás jellegű jogi megállapodásnak, amelyről tudott, hogy valójában a kiemelt közszereplő javára hozták létre.

12. "vezető tisztségviselő": olyan tisztségviselő vagy alkalmazott, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az intézmény milyen mértékben van kitéve pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak és megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket hozzon, de nem feltétlenül az igazgatótanács tagja;

13. "üzleti kapcsolat": olyan üzleti, szakmai vagy kereskedelmi kapcsolat, amely a kötelezett szolgáltató szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, és amely a kapcsolat létesítésekor tartósnak mutatkozik;

14. "szerencsejáték szervezése": olyan szolgáltatás, amely vagyoni értékkel bíró téttel játszott szerencsejátékot foglal magában, ideértve azokat is, amelyek esetében a készség is szerepet játszik, így a lottó- és kaszinójátékokat, a kártyajátékokat és a fogadást, mely szolgáltatások nyújtása valamely fizikai létesítményben, vagy bármely más távoli hozzáférést biztosító eszköz útján, például elektronikus módon, vagy más kommunikációs módszerrel és a szolgáltatás igénybe vevőjének egyedi kérésére történik;

15. "csoport": anyavállalatból, annak leányvállalataiból, továbbá olyan vállalkozásokból álló vállalkozáscsoport, amelyben az anyavállalat vagy leányvállalatai részesedéssel rendelkeznek, valamint a 2013/34/EU irányelv 22. cikke szerint egymással kapcsolatban álló vállalkozások;

16. "elektronikus pénz": a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz, kivéve az ugyanazon irányelv 1. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett monetáris értéket;

17. "fiktív bank": hitelintézet vagy pénzügyi intézmény, illetve hitelintézet vagy pénzügyi intézmény által folytatott tevékenységekkel megegyező tevékenységeket folytató intézmény vagy intézet, amelyet olyan államban jegyeztek be, amelyben nem rendelkezik érdemi ügyvitelt és vezetést magában foglaló fizikai jelenléttel, továbbá nincs kapcsolatban valamely szabályozott pénzügyi csoporttal;

18. "virtuális fizetőeszköz": digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki vagy garantál, nem feltétlenül kapcsolódik rendeleti pénzekhez, és nem rendelkezik rendeleti pénz vagy pénz jogi státuszával, de természetes vagy jogi személyek elfogadják csereértékként, valamint elektronikusan átutalható, tárolható és lehet vele elektronikusan kereskedni;

19. "letétkezelő pénztárca-szolgáltató": olyan szervezet, amely ügyfelei nevében virtuális fizetőeszközök tartására, tárolására és átutalására szolgáló kriptográfiai magánkulcsok megőrzésével kapcsolatos szolgáltatást nyújt.

4. cikk

5. cikk

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében a tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, vagy hatályban tarthatnak, az uniós jog keretein belül.

2. SZAKASZ

Kockázatértékelés

6. cikk

A Bizottság e célból 2017. június 26-ig jelentést készít, amelyben feltárja, elemzi és értékeli a szóban forgó uniós szintű kockázatokat. Ezt követően a Bizottság kétévente, illetve szükség esetén gyakrabban naprakésszé teszi jelentését.

Az első albekezdésben említett jelentés legalább a következő szempontokra terjed ki:

a) a belső piac legnagyobb kockázatnak kitett területei;

b) az egyes érintett ágazatokkal összefüggő kockázatok, beleértve - amennyiben rendelkezésre áll - a pénzmosás pénzbeli mennyiségének az Eurostat által megadott becslését ezen ágazatok mindegyike tekintetében;

c) az illegális bevételek tisztára mosására használt legelterjedtebb bűnözői eszközök, beleértve - amennyiben vannak ilyenek - azokat is, amelyeket különösen a tagállamok és a harmadik országok közötti ügyletekben használnak, függetlenül attól, hogy az adott harmadik országot a 9. cikk (2) bekezdése alapján kiemelt kockázatúként azonosították-e.

7. cikk

Az (1) bekezdésben említett kockázatértékelés vonatkozásában valamennyi tagállam:

a) felhasználja az értékelés(eke)t a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak javítására, különösen azon területek meghatározása révén, ahol a kötelezett szolgáltatóknak fokozott intézkedéseket kell alkalmazniuk, és adott esetben megállapítja, hogy milyen intézkedésekre van szükség;

b) adott esetben meghatározza a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás szempontjából alacsonyabb vagy magasabb kockázatot jelentő ágazatokat vagy területeket;

c) felhasználja az említett értékelés(eke)t arra, hogy hozzájáruljon a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre szolgáló erőforrások elosztásához és rangsorolásához;

d) felhasználja az értékelés(eke)t annak biztosítására, hogy minden egyes ágazatban vagy területen a pénzmosási és a terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak megfelelő szabályozás jöjjön létre;

e) a megfelelő információkat azonnal a kötelezett szolgáltatók rendelkezésére bocsátja, hogy megkönnyítse a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázataira vonatkozó saját értékeléseik elkészítését;

f) jelentést tesz a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre szolgáló rendszere intézményi struktúrájáról és általános eljárásairól, beleértve többek között a pénzügyi információs egységet, az adóhatóságokat és az ügyészségeket is, továbbá a rendelkezésre bocsátott humán és pénzügyi erőforrásokat, amennyiben erről rendelkezésre áll információ;

g) jelentést tesz nemzeti szintű erőfeszítéseiről és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem érdekében rendelkezésre bocsátott erőforrásokról (munkaerőről és költségvetésről).

8. cikk

A (3) bekezdésben említett politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások közé tartoznak a következők:

a) belső eljárásrend, kontrollmechanizmusok és eljárások kialakítása, ideértve a kockázatkezelési gyakorlatok modelljét, az ügyfél-átvilágítást, bejelentést, nyilvántartást, belső kontrollt, a jogszabályoknak való megfelelést, többek között, amennyiben a vállalkozás mérete és jellege indokolja, a jogszabályoknak való megfelelésért felelős vezető kinevezését és a munkavállalók átvilágítását;

b) amennyiben a vállalkozás mérete és jellege indokolja, független ellenőrzési funkció, amelynek célja az a) pontban említett belső eljárásrend, kontrollmechanizmusok és eljárások tesztelése.

3. SZAKASZ

Harmadik országokkal szembeni stratégia

9. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok meghatározásáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 64. cikkel összhangban történő elfogadására, figyelembe véve a stratégiai hiányosságokat, különösen az alábbiakat illetően:

a) a harmadik országnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó jogi és intézményi kerete, különösen: i. a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozás bűncselekménnyé nyilvánítása; ii. ügyfél-átvilágítási intézkedések; iii. nyilvántartási követelmények; iv. gyanús ügyletek bejelentése; v. a jogi személyek és tárulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosára vonatkozó pontos és kellő időben nyújtott információk rendelkezésre állása az illetékes hatóságok számára;

b) a harmadik ország illetékes hatóságainak hatáskörei és eljárásai a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén, beleértve a kellően hatékony, arányos és kellő visszatartó erővel rendelkező szankciókat, valamint a harmadik ország által a tagállamok illetékes hatóságaival folytatott együttműködést és információcserét;

c) a harmadik ország pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre szolgáló rendszere hatékony eszköz-e a pénzmosási, illetve terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelésére.

II. FEJEZET

ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS

1. SZAKASZ

Általános rendelkezések

10. cikk

11. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett szolgáltatók a következő körülmények fennállása esetén ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak:

a) üzleti kapcsolat létesítésekor;

b) olyan alkalmi ügylet teljesítésekor, amely i. legalább 15 000 EUR összegű, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül-e sor; vagy ii. az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) 3. cikkének (9) pontja értelmében 1 000 EUR-t meghaladó összegű pénzátutalásnak minősül;

c) árukkal kereskedő természetes vagy jogi személyek esetében legalább 10 000 EUR összegű alkalmi ügylet készpénzben történő teljesítésekor attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül-e sor;

d) szerencsejáték-szervezők esetében, amennyiben a nyereményfelvételnél, a tét megtételénél vagy mindkettőnél legalább 2 000 EUR összegű ügyletet hajtanak végre, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül-e sor;

e) pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúja esetében, tekintet nélkül bármilyen eltérésre, kivételre vagy küszöbértékre;

f) ha kétség merül fel a korábban szerzett ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.

12. cikk

A tagállamok a 13. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjától, valamint a 14. cikktől eltérve, a kockázat alacsony voltát kimutató megfelelő kockázatértékelés alapján lehetővé tehetik a kötelezett szolgáltatók számára, hogy az elektronikus pénz tekintetében eltekintsenek bizonyos ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazásától, amennyiben valamennyi alábbi, kockázatot mérséklő feltétel teljesül:

a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz nem tölthető fel újra, vagy maximum 150 EUR összegű, kizárólag az adott tagállamban használható havi fizetési tranzakciós limit vonatkozik rá;

b) az elektronikusan tárolt maximális összeg nem haladja meg a 150 EUR-t;

c) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt kizárólag áruk vagy szolgáltatások vásárlására használják;

d) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz nem finanszírozható anonimitást biztosító elektronikus pénzzel;

e) a kibocsátó megfelelően ellenőrzi az ügyletet, illetve az üzleti kapcsolatot, hogy fel tudja tárni a szokatlan vagy gyanús ügyleteket.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy területükön nem fogadják el a nem névre szóló feltöltőkártyákat használva végrehajtott fizetést.

13. cikk

Az ügyfél-átvilágítási intézkedések a következőket foglalják magukban:

a) az ügyfél azonosítása és kilétének ellenőrzése megbízható és független forrásból - ideértve, amennyiben rendelkezésre állnak, a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 15 ) meghatározott elektronikus azonosító eszközöket, releváns bizalmi szolgáltatásokat vagy az érintett nemzeti hatóságok által szabályozott, elismert, jóváhagyott vagy elfogadott egyéb biztonságos, távoli vagy elektronikus azonosítási eljárásokat is - származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján;

b) a tényleges tulajdonos azonosítása és ésszerű intézkedések meghozatala a kilétének ellenőrzésére annak érdekében, hogy a kötelezett szolgáltató biztos legyen abban, hogy ki a tényleges tulajdonos, ideértve a jogi személyek, bizalmi vagyonkezelési konstrukciók, gazdasági társaságok, alapítványok és hasonló társulás jellegű jogi megállapodás vonatkozásában ésszerű intézkedések meghozatalát az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértése céljából. Amennyiben a tényleges tulajdonos a 3. cikk 6. pontja a) pontjának ii. alpontjában említett felső vezető, a kötelezett szolgáltatók megteszik a szükséges észszerű intézkedéseket annak érdekében, hogy ellenőrizzék a vezető tisztségviselő tisztét betöltő természetes személy kilétét, és nyilvántartást vezetnek a megtett fellépésekről és az ellenőrzési eljárás során felmerült nehézségekről;

c) értékelés és - adott esetben - információszerzés az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről;

d) az üzleti kapcsolat folyamatos monitoringja, ideértve a kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését annak ellenőrzése érdekében, hogy a végrehajtott ügyletek összhangban vannak-e az kötelezett szolgáltatóknak az ügyfélről, az üzleti és kockázati profilról szerzett ismereteivel, ideértve, ahol szükséges, a pénzeszközök származását is, valamint annak biztosítása, hogy a dokumentumok, adatok és információk naprakészek legyenek.

A kötelezett szolgáltatók az első albekezdés a) és b) pontjában említett intézkedések végrehajtásakor kötelesek ellenőrizni azt is, hogy az ügyfél nevében eljárni szándékozó személy rendelkezik-e ilyen meghatalmazással, és kötelesek azonosítani és ellenőrizni e személy kilétét.

Az életbiztosítási, illetve egyéb befektetéshez kapcsolódó biztosítási üzletág tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek és a pénzügyi intézmények az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra vonatkozóan előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett a kedvezményezett azonosítását vagy megnevezését követően azonnal végrehajtsák az életbiztosítások és egyéb befektetés biztosítások kedvezményezettjei tekintetében is a következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket:

a) olyan kedvezményezettek esetében, amelyek konkrétan megnevezett természetes vagy jogi személyek, illetve társulás jellegű jogi megállapodások, a személy nevének megállapítása;

b) jellemzők vagy csoport alapján, illetve egyéb módon megjelölt kedvezményezettek esetében elegendő információ megszerzése a szóban forgó kedvezményezettekről annak érdekében, hogy a hitelintézet, illetve pénzügyi intézmény meggyőződjön arról, hogy a kifizetés időpontjában meg tudja állapítani a kedvezményezett kilétét.

Az első albekezdés a) és b) pontja tekintetében a kedvezményezettek kilétét a kifizetéssel egyidejűleg kell ellenőrizni. Amennyiben az életbiztosítást vagy az egyéb befektetéshez kapcsolódó biztosítást részben vagy egészben harmadik félre engedményezik, az a hitelintézet vagy pénzügyi intézmény, amelynek tudomása van az engedményezésről, a természetes vagy jogi személyre, illetve társulás jellegű jogi megállapodásra történő engedményezés időpontjában azonosítja a tényleges tulajdonost, aki saját hasznára megkapja az engedményezett biztosítás értékét.

14. cikk

A tagállamok nem alkalmazzák az első albekezdést közjegyzőkre, egyéb független jogi hivatások képviselőire, könyvvizsgálókra, külső könyvelőkre és adótanácsadókra szigorúan csak abban az esetben, ha az említett személyek ügyfeleik jogi helyzetének megállapítását végzik, illetve amikor igazságszolgáltatási eljárásokban, illetve azokkal kapcsolatosan ügyfeleik védelmét vagy képviseletét látják el, beleértve az ilyen eljárás kezdeményezésére vagy az attól való elállásra vonatkozó tanácsadást is.

2. SZAKASZ

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

15. cikk

16. cikk

A tagállamok és a kötelezett szolgáltatók az ügyféltípushoz, vagy földrajzi területhez, valamint meghatározott termékekhez, szolgáltatásokhoz, ügyletekhez vagy szállítási csatornákhoz kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékelésekor figyelembe veszik legalább a potenciálisan alacsony kockázattal járó helyzetekre vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott tényezőket.

17. cikk

Az európai felügyeleti hatóságok 2017. június 26-ig az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat bocsátanak ki az illetékes hatóságok, valamint a hitelintézetek és pénzügyi intézmények részére a figyelembe veendő kockázati tényezőkről és az azokban a helyzetekben megteendő intézkedésekről, amikor egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedések indokoltak. 2020. január 1-jétől az EBH bocsát ki adott esetben ilyen iránymutatásokat. Külön figyelmet kell fordítani a vállalkozás méretére és jellegére, és ha szükséges és arányos, különös intézkedéseket kell megállapítani.

3. SZAKASZ

Fokozott ügyfél-átvilágítás

18. cikk

A fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések nem szükségképpen alkalmazandók automatikusan az Unióban letelepedett kötelezett szolgáltatók olyan fióktelepei és többségi tulajdonú leányvállalatai esetében, amelyek ugyan kiemelt kockázatot jelentő országban találhatók, de amelyek maradéktalanul betartják a 45. cikk szerinti csoportszintű politikákat és eljárásokat. A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett szolgáltatók ilyen esetekben kockázatalapú megközelítést alkalmazzanak.

A tagállamok előírják a kötelezett szolgáltatók számára, hogy észszerű mértékben vizsgálják meg valamennyi olyan ügylet hátterét és célját, amelyek kimerítik legalább a következő feltételek valamelyikét:

i. összetett ügyletek;

ii. szokatlanul nagy volumenű ügyletek;

iii. szokatlan ügylettípusban lebonyolított ügyletek;

iv. nincs látható gazdasági vagy nyilvánvalóan jogszerű céljuk.

A kötelezett szolgáltatóknak mindenekelőtt meg kell erősíteniük az üzleti kapcsolat monitoringjának mértékét és jellegét annak meghatározásához, hogy a szóban forgó ügyletek vagy tevékenységek gyanúsnak tűnnek-e.

18a. cikk

A 9. cikk (2) bekezdésével összhangban azonosított kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat érintő üzleti kapcsolatok vagy ügyletek tekintetében a tagállamok előírják, hogy a kötelezett szolgáltatók a következő fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzák:

a) további információk szerzése az ügyfélről és a tényleges tulajdonos(ok)ról;

b) további információk szerzése az üzleti kapcsolat tervezett jellegéről;

c) információszerzés az ügyfél és a tényleges tulajdonos(ok) pénzeszközeinek és vagyonának forrásáról;

d) információszerzés a tervezett vagy lebonyolított ügyletek indokairól;

e) a felső vezetés jóváhagyásának megszerzése az üzleti kapcsolat létrehozására vagy fenntartására vonatkozóan;

f) az üzleti kapcsolat fokozott monitoringja az alkalmazott ellenőrzések számának és gyakoriságának növelése, illetve a további vizsgálatot igénylő ügylettípusok kiválasztása révén.

A tagállamok előírhatják a kötelezett szolgáltatóknak, hogy - adott esetben - biztosítsák, hogy az első fizetésre az ügyfél nevére nyitott számlán keresztül kerüljön sor egy olyan hitelintézetnél, amely az ezen irányelvben meghatározottaknál nem kevésbé szigorú ügyfél-átvilágítási standardokat alkalmaz.

Az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseken túlmenően és az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban a tagállamok előírják, hogy a kötelezett szolgáltatók a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban azonosított kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat érintő ügyleteket végrehajtó természetes személyek és jogi entitások tekintetében - adott esetben - egy vagy több további enyhítő intézkedést alkalmazzanak. Az említett intézkedések egyet vagy többet foglalnak magukban az alábbiak közül:

a) további fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása;

b) fokozott releváns jelentéstételi mechanizmusok vagy a pénzügyi műveletekről való rendszeres jelentéstétel bevezetése;

c) a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban kiemelt kockázatot jelentő harmadik országként azonosított harmadik országból származó természetes személyekkel vagy jogi entitásokkal való üzleti kapcsolatok vagy ügyletek korlátozása.

Az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseken túlmenően a tagállamok - adott esetben - a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban azonosított kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok esetében, az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban alkalmazzák a következő intézkedések valamelyikét, illetve azok közül többet:

a) annak megtagadása, hogy az érintett országból származó kötelezett szolgáltatók leányvállalatot vagy fióktelepet vagy képviseleti irodát hozzanak létre, vagy annak egyéb módon történő figyelembevétele, hogy az adott kötelezett szolgáltató olyan országból származik, amely nem rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre szolgáló megfelelő rendszerekkel;

b) annak megtiltása, hogy kötelezett szolgáltatók fióktelepet vagy képviseleti irodát hozzanak létre az érintett országban, vagy annak egyéb módon történő figyelembevétele, hogy az adott fióktelepet vagy képviseleti irodát olyan országban hoznák létre, amely nem rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre szolgáló megfelelő rendszerekkel;

c) fokozott felügyeleti vizsgálatok vagy fokozott külső ellenőrzési követelmények előírása az érintett országban található kötelezett szolgáltatók fióktelepei és leányvállalatai tekintetében;

d) fokozott külső ellenőrzési követelmények előírása a pénzügyi csoportoknak az érintett országban található bármely fióktelepük és leányvállalatuk tekintetében;

e) annak előírása, hogy a hitelintézetek és pénzügyi intézmények vizsgálják felül és módosítsák, illetve szükség esetén szüntessék meg az érintett országbeli válaszadó intézményekkel fennálló levelezőbanki kapcsolataikat.

19. cikk

Harmadik országbeli válaszadó intézményekkel folytatott, kifizetéseket is magukban foglaló határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok esetében a tagállamok a 13. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett a hitelintézeteik és pénzügyi intézményeik számára előírják, hogy üzleti kapcsolat létesítésekor:

a) gyűjtsenek elegendő információt a válaszadó intézményről ahhoz, hogy teljes mértékben megismerjék a válaszadó intézmény üzleti tevékenységének jellegét, és nyilvánosan rendelkezésre álló információkból megállapítsák az intézmény megítélését és a felügyelet színvonalát;

b) mérjék fel a válaszadó intézménynek a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megakadályozni hivatott kontrolleszközeit;

c) szerezzék meg a vezető tisztségviselők jóváhagyását az új levelezőbanki kapcsolatok létesítése előtt;

d) dokumentálják minden egyes intézmény felelősségi körét;

e) az ügyfél saját ügyleteinek közvetlenül, a bank nevében történő lebonyolítására szolgáló ("payable through") számlák tekintetében győződjenek meg arról, hogy a válaszadó intézmény ellenőrizte a levelező intézmény számláihoz közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfelek kilétét, és végrehajtotta folyamatos átvilágításukat, valamint győződjenek meg arról is, hogy a válaszadó intézmény kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.

20. cikk

A kiemelt közszereplőkkel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok tekintetében a tagállamok a 13. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett a kötelezett szolgáltatók számára előírják, hogy:

a) rendelkezzenek megfelelő kockázatkezelési rendszerekkel, ezen belül kockázatalapú eljárásokkal annak megállapításához, hogy az ügyfél vagy az ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő-e;

b) alkalmazzák az alábbi intézkedéseket a kiemelt közszereplőkkel folytatott üzleti kapcsolatok esetében: i. szerezzék meg a vezető tisztségviselők jóváhagyását az ilyen személyekkel való üzleti kapcsolatok létesítéséhez vagy folytatásához; ii. tegyenek megfelelő intézkedéseket az ilyen személyekkel való üzleti kapcsolatok vagy ügyletek tárgyát képező vagyon és pénzeszközök származásának megállapítása érdekében; iii. kísérjék folyamatosan fokozott figyelemmel ezeket az üzleti kapcsolatokat.

20a. cikk

21. cikk

A tagállamok előírják, hogy a kötelezett szolgáltatóknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak megállapítására, hogy az életbiztosítás és/vagy egyéb befektetéshez kapcsolódó biztosítási kötvény kedvezményezettje vagy - amennyiben szükséges - a kedvezményezett tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő-e. Az említett intézkedéseket legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg vagy a biztosítás egészben vagy részben történő engedményezésekor kell megtenni. Nagyobb kockázat megállapítása esetén a tagállamok előírják a kötelezett szolgáltatók számára, hogy a 13. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása mellett:

a) tájékoztassák a vezető tisztségviselőket a biztosítás alapján járó összegek kifizetése előtt;

b) végezzenek fokozott vizsgálatot a biztosítás szerződőjével folytatott üzleti kapcsolat egészére vonatkozóan.

22. cikk

A kötelezett szolgáltatók számára elő kell írni, hogy amennyiben a kiemelt közszereplő valamely tagállam vagy harmadik ország általi, kiemelt közfeladattal való, illetve nemzetközi szervezet általi, kiemelt közfeladattal való megbízása megszűnik, legalább további 12 hónapon keresztül kötelezően vegyék figyelembe az említett személlyel összefüggésben továbbra is felmerülő kockázatokat, és alkalmazzanak megfelelő kockázatalapú intézkedéseket mindaddig, amíg vonatkozásában fennáll a kiemelt közszereplőkre jellemző kockázat.

23. cikk

A 20. és 21. cikkben említett intézkedéseket a kiemelt közszereplők családtagjaira és a kiemelt közszereplőkkel közeli kapcsolatban álló személyekre is alkalmazni kell.

24. cikk

A tagállamok megtiltják a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek, hogy fiktív bankkal létesítsenek, illetve tartsanak fenn levelezőbanki kapcsolatot. A tagállamok előírják, hogy ezen intézmények tegyenek megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy nem kezdeményeznek és nem tartanak fenn levelező banki kapcsolatot olyan hitelintézettel, illetve pénzügyi intézménnyel, amelyről tudják, hogy lehetővé teszi számláinak valamely fiktív bank általi használatát.

4. SZAKASZ

Harmadik felek teljesítése

25. cikk

A tagállamok engedélyezhetik a kötelezett szolgáltatók számára, hogy harmadik félre hagyatkozzanak a 13. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott ügyfél-átvilágítási előírások teljesítése tekintetében. Az e követelmények teljesítésére vonatkozó végső felelősséget azonban továbbra is a harmadik félre hagyatkozó kötelezett szolgáltató viseli.

26. cikk

E szakasz alkalmazásában "harmadik fél" minden, a 2. cikkben felsorolt kötelezett szolgáltató, e kötelezett szolgáltatók tagszervezetei vagy egyesülései, vagy valamely tagállamban vagy harmadik országban található egyéb intézmény vagy személy, aki vagy amely

a) az ezen irányelvben megállapítottaknak megfelelő ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási előírásokat alkalmaz; és

b) aki vagy amely tekintetében a VI. fejezet 2. szakaszának megfelelő módon felügyelik, hogy betartja-e ezen irányelv előírásait.

27. cikk

28. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága (a csoportszintű politikák és eljárások esetében) és a fogadó tagállam illetékes hatósága (a fióktelepek és leányvállalatok esetében) úgy tekinthesse, hogy valamely kötelezett szolgáltató a csoportprogramja révén betartja a 26. és 27. cikk szerint elfogadott rendelkezéseket, amennyiben a következő feltételek mind teljesülnek:

a) a kötelezett szolgáltató olyan harmadik fél által nyújtott információra támaszkodik, amely ugyanannak a csoportnak a tagja;

b) az említett csoport ezen irányelvnek vagy vele egyenértékű szabályoknak megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, nyilvántartásra vonatkozó szabályokat és a pénzmosás, valamint a terrorizmusfinanszírozás elleni programot alkalmaz;

c) a b) pontban említett követelmények hatékony végrehajtását a székhely szerinti tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatósága csoportszinten felügyeli.

29. cikk

Ez a szakasz nem vonatkozik a kiszervezéses vagy meghatalmazotti jogviszonyokra, amelyek esetében szerződéses megállapodás alapján a kiszervezett szolgáltatás nyújtóját vagy a meghatalmazottat a kötelezett szolgáltató részének kell tekinteni.

III. FEJEZET

A TÉNYLEGES TULAJDONLÁSRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

30. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az említett jogi entitások kötelesek legyenek a kötelezett szolgáltatók részére a jog szerinti tulajdonosra vonatkozó információkon túl a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkat is nyújtani, amikor a kötelezett szolgáltatók a II. fejezettel összhangban ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végeznek.

A tagállamok arra kötelezik a gazdasági társaságok és más jogi entitások tényleges tulajdonosait - ideértve a részvények, szavazati jogok, tulajdonosi érdekeltség, bemutatóra szóló részvény vagy egyéb eszközökkel történő ellenőrzés révén megvalósuló tulajdonlás eseteit -, hogy bocsássák e gazdasági társaságok és más jogi entitások rendelkezésére az összes olyan információt, amelyekre azoknak az első albekezdés rendelkezéseinek való megfelelés érdekében szükségük van.

A tagállamok biztosítják, hogy az alábbiak minden esetben hozzáférjenek a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz:

a) az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek korlátozás nélkül;

b) a kötelezett szolgáltatók a II. fejezet szerinti ügyfél-átvilágítás keretében;

c) lakosság bármely tagja.

A c) pontban említett személyek minimálisan a tényleges tulajdonos nevére, születési évére és hónapjára, a tartózkodási helye szerinti ország nevére és a tényleges tulajdonos állampolgárságára, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó adatokhoz kapnak hozzáférést.

A tagállamok - a nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint - olyan további információkhoz adhatnak hozzáférést, amelyek lehetővé teszik a tényleges tulajdonos azonosítását. Az említett további információ magában foglalja legalább a születés időpontját vagy az elérhetőségeket, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően.

A (3) bekezdésben említett központi nyilvántartáshoz hozzáféréssel rendelkező illetékes hatóságok azok a közigazgatási szervek, amelyek kijelölt felelősségi területe a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem, továbbá az adóhatóságok, a kötelezett szolgáltatók felügyeleti szervei és a pénzmosással, a kapcsolódó alapbűncselekményekkel és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás alá vonás, valamint a bűncselekményekből származó vagyon visszakövetése és lefoglalása vagy befagyasztása és elkobzása terén illetékes hatóságok.

Az e bekezdés első albekezdése alapján adott mentességek nem vonatkoznak sem a hitelintézetekre és pénzügyi intézményekre, sem pedig a 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának b) pontjában említett kötelezett szolgáltatókra, amennyiben köztisztviselőkről van szó.

A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információk hozzáférhetők legyenek az (EU) 2017/1132 irányelv 22. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott, nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, az e cikk (5), (5a) és (6) bekezdését végrehajtó tagállami nemzeti jogszabályokkal összhangban.

Az (1) bekezdésben említett információ a nemzeti nyilvántartásokon és a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül az adott gazdasági társaság vagy más jogi entitás nyilvántartásból való törlését követően legalább öt és legfeljebb 10 évig hozzáférhető marad. A tagállamok együttműködnek egymással és a Bizottsággal az e cikk szerinti különböző hozzáférési típusok végrehajtása érdekében.

31. cikk

A tagállamok előírják, hogy a területükön működő, kifejezett bizalmi vagyonkezelés esetében a vagyonkezelők megfelelő, pontos és naprakész információt szerezzenek és tartsanak nyilván a kezelt vagyon tekintetében tényleges tulajdonosaira vonatkozóan. Ezen információk körébe tartozik:

a) a vagyonrendelő(k)nek;

b) a vagyonkezelő(k)nek;

c) (adott esetben) a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek)nek;

d) a kedvezményezetteknek vagy a kedvezményezettek csoportjának;

e) a kezelt vagyon fölött tényleges irányítást gyakorló bármely más természetes személynek a kiléte.

A tagállamok biztosítják, hogy e cikk megsértése hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedéseket vagy szankciókat vonjon maga után.

Amennyiben a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagyonkezelője vagy a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásban a vagyonkezelővel egyenértékű pozíciót betöltő személy letelepedési vagy tartózkodási helye az Unión kívül található, az (1) bekezdésben említett információkat abban a tagállamban létrehozott központi nyilvántartásban tárolják, ahol a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagyonkezelője a bizalmi vagyonkezelési konstrukció nevében, illetve a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásban a vagyonkezelővel egyenértékű pozíciót betöltő személy a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás nevében üzleti kapcsolatot létesít vagy ingatlant szerez.

Amennyiben a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagyonkezelője vagy a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásban a vagyonkezelővel egyenértékű pozíciót betöltő személyek különböző tagállamokban letelepedettek vagy rendelkeznek tartózkodási hellyel, vagy amennyiben a bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagyonkezelője a bizalmi vagyonkezelési konstrukció nevében, illetve a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásban a vagyonkezelővel egyenértékű pozíciót betöltő személy a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás nevében különböző tagállamokban létesít üzleti kapcsolatot, az egyik tagállamban történő nyilvántartásba vételt tanúsító okirat vagy az egyik tagállamban vezetett nyilvántartásban szereplő, a tényleges tulajdonosra vonatkozó információk kivonata elegendőnek tekinthető a nyilvántartásba vételi kötelezettség teljesülése szempontjából.

A tagállamok biztosítják, hogy az alábbiak minden esetben hozzáférjenek a bizalmi vagyonkezelés vagy a hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosára vonatkozó információkhoz:

a) az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek korlátozás nélkül;

b) a kötelezett szolgáltatók a II. fejezet szerinti ügyfél-átvilágítás keretében;

c) bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely bizonyítani tudja jogos érdekét;

d) bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely írásos kérelmet nyújt be olyan bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás tekintetében - a 30. cikk (1) bekezdésében említettek kivételével -, amely valamely gazdasági társaságban vagy más jogi entitásban közvetlen vagy közvetett tulajdonlás révén - többek között bemutatóra szóló részvényeken keresztül vagy más módon - többségi befolyással rendelkezik.

Az első albekezdés c) és d) pontjában említett természetes vagy jogi személyek a tényleges tulajdonos nevére, születési évére és hónapjára, a tartózkodási helye szerinti ország nevére és a tényleges tulajdonos állampolgárságára, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó információkhoz kapnak hozzáférést.

A tagállamok - a nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint - olyan további információkhoz adhatnak hozzáférést, amelyek lehetővé teszik a tényleges tulajdonos azonosítását. Az említett további információk magukban foglalják, legalább a születés időpontját vagy az elérhetőségeket, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően. A tagállamok - nemzeti jogukkal összhangban - szélesebb körű hozzáférést is biztosíthatnak a nyilvántartásban szereplő információkhoz.

A (3a) bekezdésben említett központi nyilvántartáshoz hozzáféréssel rendelkező illetékes hatóságok azok a közigazgatási szervek, amelyek kijelölt felelősségi területe a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem, továbbá az adóhatóságok, a kötelezett szolgáltatók felügyeleti szervei és a pénzmosással, a kapcsolódó alapbűncselekményekkel és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás alá vonás, valamint a bűncselekményekből származó vagyon visszakövetése és lefoglalása vagy befagyasztása és elkobzása terén illetékes hatóságok.

Az első albekezdés alapján adott mentességek nem vonatkoznak sem a hitelintézetekre és pénzügyi intézményekre, sem pedig a 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának b) pontjában említett kötelezett szolgáltatókra, amennyiben köztisztviselőkről van szó.

Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy megadja az első albekezdés szerinti mentességet, az nem korlátozhatja az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek információkhoz való hozzáférését.

A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információk hozzáférhetők legyenek az (EU) 2017/1132 irányelv 22. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott, nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, az e cikk (4) és (5) bekezdését végrehajtó tagállami nemzeti jogszabályokkal összhangban.

A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett információk közül kizárólag a naprakész és az aktuális tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat tegyék hozzáférhetővé a nemzeti nyilvántartásaikon és a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, valamint hogy az ezen információkhoz való hozzáférés megfeleljen az adatvédelmi szabályoknak.

Az (1) bekezdésben említett információ a nemzeti nyilvántartásokon és a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül a (3a) bekezdésben említett jogi megállapodás tényleges tulajdonosára vonatkozó információ nyilvántartásba vétele okainak megszűnését követően legalább öt és legfeljebb 10 évig hozzáférhető marad. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal a (4) és a (4a) bekezdés szerinti különböző hozzáférési típusok végrehajtása érdekében.

A Bizottság 2020. június 26-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy megfelelően azonosították-e a tagállamok joga alapján szabályozott, az (1) bekezdésben említett valamennyi bizalmi vagyonkezelési konstrukciót és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodást, és megfelelően gondoskodtak-e arról, hogy azokra vonatkozzanak az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek. A Bizottság adott esetben megteszi a szükséges lépéseket, és fellép a jelentésben foglalt megállapítások alapján.

31a. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

Adott esetben a Bizottság által az (EU) 2017/1132 irányelv 24. cikkével és ezen irányelv 30. és 31. cikkének hatályával összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok mellett a Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a 30. cikk (10) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett, a tagállamok központi nyilvántartásainak összekapcsolásához szükséges műszaki előírásokat és eljárásokat, a következők tekintetében:

a) a platform feladatainak elvégzéséhez szükséges műszaki adatok és ezen adatok tárolásának, felhasználásának és védelmének módszerét meghatározó műszaki előírás;

b) azok a közös kritériumok, amelyekkel összhangban a tényleges tulajdonosra vonatkozó információk elérhetők a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, a tagállamok által biztosított hozzáférés szintjétől függően;

c) a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk hozzáférhetővé tételének technikai részletei;

d) a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer által biztosított szolgáltatások elérhetőségének technikai feltételei;

e) a technikai módszerek, amelyek a 30. cikk (5) bekezdése és a 31. cikk (4) bekezdése alapján lehetővé teszik a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz való hozzáférés különböző típusainak végrehajtását;

f) a fizetési feltételek, amikor a tényleges tulajdonosra vonatkozó információhoz való hozzáférés a 30. cikk (5a) bekezdése és a 31. cikk (4a) bekezdése értelmében díj fizetéséhez kötött, figyelembe véve a már rendelkezésre álló fizetési lehetőségeket, például a távoli fizetési műveleteket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 64a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság a végrehajtási jogi aktusokban a bevált technológia és a létező gyakorlatok felhasználására törekszik. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a kialakítandó rendszerek ne járjanak az ezen irányelv végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges költségeken felüli költségekkel. A Bizottság végrehajtási jogi aktusait az átláthatóság és a Bizottság és a tagállamok közötti tapasztalat- és információcsere kell, hogy jellemezze.

IV. FEJEZET

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

1. SZAKASZ

Általános rendelkezések

32. cikk

A tagállamoknak a pénzügyi információs egységeiket megfelelő pénzügyi, humán és technikai erőforrásokkal kell ellátni annak érdekében, hogy azok feladataikat el tudják látni.

A pénzügyi információs egység elemzésének a következőkből kell állnia:

a) operatív elemzés, amely az egyedi esetekre és meghatározott célokra vagy megfelelő konkrét információkra összpontosít, az egységnek továbbított információk típusától és mennyiségétől, valamint az információ várható felhasználástól függően; és

b) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás trendjeinek és mintáinak stratégiai elemzése.

32a. cikk

Az (1) bekezdésben említett központi mechanizmusokon keresztül az alábbi információk érhetők el és kereshetők:

-

a számlatulajdonos ügyfél és a nevében eljárni kívánó bármely személy tekintetében : a név, továbbá vagy a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontját átültető nemzeti rendelkezésekben előírt egyéb azonosító adatok, vagy egyedi azonosító szám;

-

a számlatulajdonos ügyfél tényleges tulajdonosa tekintetében : a név, továbbá vagy a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontját átültető nemzeti rendelkezésekben előírt egyéb azonosító adatok, vagy egyedi azonosító szám;

-

a bank- vagy fizetési számla tekintetében : az IBAN-szám, valamint a számlanyitás és -zárás dátuma;

-

széf esetén : a bérlő neve, továbbá vagy a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontját átültető nemzeti rendelkezésekben előírt egyéb azonosító adatok, vagy az egyedi azonosító szám és a bérleti időszak.

32b. cikk

33. cikk

A tagállamok előírják a kötelezett szolgáltatók és adott esetben igazgatóik és munkavállalóik számára, hogy teljes mértékben működjenek együtt a következők révén:

a) saját kezdeményezésükre a pénzügyi információs egység haladéktalan tájékoztatása - például jelentés benyújtása révén -, ha a kötelezett szolgáltató tudomására jut, vagy feltételezi, illetve alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy bizonyos pénzeszközök - tekintet nélkül az érintett pénzösszeg nagyságára - büntetendő cselekményből befolyt jövedelemből származnak vagy terrorizmus finanszírozásához kapcsolódnak, valamint ilyen esetben azonnali válaszadás a pénzügyi információs egység további információt igénylő kérésére; és

b) a pénzügyi információs egység kérelme alapján, annak minden szükséges információval való közvetlen ellátása.

Minden gyanús ügyletet jelenteni kell, beleértve a megkísérelt ügyleteket is.

34. cikk

A (2) bekezdés sérelme nélkül, a kijelölt önszabályozó testület az e bekezdés első albekezdésében említett esetekben haladéktalanul és szűrés nélkül továbbítja az információkat a pénzügyi információs egységnek.

A tagállamok által kijelölt önszabályozó testületek éves jelentést tesznek közzé, amely információkat tartalmaz a következők tekintetében:

a) az 58., az 59. és a 60. cikk alapján hozott intézkedések;

b) adott esetben a 61. cikkben említett jogsértésekről szóló beérkezett jelentések száma;

c) adott esetben az (1) bekezdésben említett önszabályozó testületekhez beérkezett jelentések száma, valamint az önszabályozó testületek által a pénzügyi információs egységnek továbbított jelentések száma;

d) adott esetben azon intézkedések száma és leírása, amelyeket a 47. és a 48. cikk értelmében hajtanak végre annak monitoringja céljából, hogy a kötelezett szolgáltatók megfelelnek-e az alábbiak értelmében fennálló kötelezettségeiknek: i. 10-24. cikk (ügyfél-átvilágítás); ii. 33., 34. és 35. cikk (gyanús ügyletek bejelentése); iii. 40. cikk (nyilvántartás); valamint iv. 45. és 46. cikk (belső ellenőrzések).

35. cikk

36. cikk

37. cikk

Ha a kötelezett szolgáltató, illetve a kötelezett szolgáltató igazgatója vagy alkalmazottja jóhiszeműen információkat fed fel a 33. cikk és a 34. cikk szerint, az nem eredményezi egy szerződés vagy bármilyen törvényi, jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezés által az adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését, és nem vonja maga után a kötelezett szolgáltatónak, illetve igazgatóinak vagy alkalmazottainak semmilyen felelősségét, még abban az esetben sem, ha a kötelezett szolgáltató, illetve annak igazgatója vagy alkalmazottja előtt nem volt ismeretes, hogy pontosan milyen büntetendő cselekményről van szó, és függetlenül attól, hogy ténylegesen sor került-e jogellenes cselekményre.

38. cikk

2. SZAKASZ

Információ felfedésének tilalma

39. cikk

V. FEJEZET

ADATVÉDELEM, ADATTÁROLÁS ÉS STATISZTIKAI ADATOK

40. cikk

A tagállamok előírják a kötelezett szolgáltatók számára, hogy a nemzeti jognak megfelelően őrizzék meg az alábbi dokumentumokat és információkat bármilyen esetleges pénzmosásnak vagy terrorizmus finanszírozásának a pénzügyi információs egység vagy más illetékes hatóság általi megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás során történő felhasználás céljából:

a) ügyfél-átvilágítás esetében a II. fejezetben meghatározott ügyfél-átvilágítási előírások teljesítéséhez szükséges dokumentumok és információk - köztük adott esetben a 910/2014/EU rendeletben meghatározott elektronikus azonosító eszközökkel, releváns bizalmi szolgáltatásokkal, vagy az érintett nemzeti hatóságok által szabályozott, elismert, jóváhagyott vagy elfogadott más biztonságos, távoli vagy elektronikus azonosítási eljárással szerzett információk - másolata, az ügyféllel való üzleti kapcsolat lezárását vagy az alkalmi ügylet időpontját követő öt évig;

b) az ügyletekkel kapcsolatos bizonyítékok vagy rögzített adatok, melyek lehetnek az ügylet azonosításához szükséges eredeti dokumentumok vagy az alkalmazandó nemzeti jog értelmében az igazságszolgáltatási eljárásokban elfogadható másolatok, az ügyféllel való üzleti kapcsolat lezárását vagy az alkalmi ügylet időpontját követő öt évig.

Az első albekezdésben említett tárolási időszak leteltét követően a tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett szolgáltatók törlik a személyes adatokat, hacsak a nemzeti jog másként nem rendelkezik, amelyben meg kell határozni, hogy a kötelezett szolgáltatók mely körülmények között tárolhatják vagy kötelesek tovább tárolni az adatokat. A tagállamok lehetővé tehetik vagy előírhatják az adatok további tárolását, miután alapos értékelést végeztek atekintetben, hogy szükséges és arányos-e a további tárolás, valamint ha azt a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének, felderítésének vagy az azzal kapcsolatos nyomozás céljából szükségesnek tartják. A további tárolás időtartama nem haladhatja meg a további öt évet.

Az e bekezdésben említett tárolási időszak, beleértve az öt évet nem meghaladó további tárolási időszakot is, a 32a. cikkben említett központi mechanizmusokon keresztül hozzáférhető adatokra is alkalmazandó.

41. cikk

Az információ felfedésének a 39. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalma alkalmazásában a tagállamok jogalkotási intézkedéseket fogadnak el, amelyekben az alábbi célokból részben vagy teljes mértékben korlátozzák az érintettnek a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáféréshez fűződő jogát, amennyiben - kellő figyelemmel az érintett személy jogos érdekeire - e részleges vagy teljes mértékű korlátozás szükséges és arányos intézkedésnek minősül egy demokratikus társadalomban:

a) annak érdekében, hogy a kötelezett szolgáltató vagy az illetékes nemzeti hatóság megfelelően elláthassa az ezen irányelv szerinti feladatait; illetve

b) az ezen irányelv alkalmazásában végzett hivatalos vagy jogi vizsgálatok, elemzések, nyomozások vagy eljárások akadályozásának elkerülése érdekében, továbbá biztosítandó, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése vagy az azzal kapcsolatos nyomozás ne kerüljön veszélybe.

42. cikk

A tagállamok előírják a kötelezett szolgáltatók számára, hogy rendelkezzenek olyan rendszerekkel, amelyek segítségével képesek átfogóan, gyorsan, biztonságos csatornákon keresztül és a megkeresések teljes körű bizalmasságot biztosítva a nemzeti jogukkal összhangban reagálni a pénzügyi információs egységtől vagy más hatóságoktól érkező, arra vonatkozó megkeresésekre, hogy tartanak-e fenn, vagy a megkeresést megelőző öt évben tartottak-e fenn üzleti kapcsolatot meghatározott természetes vagy jogi személyekkel, és e kapcsolat milyen jellegű, illetve milyen jellegű volt.

43. cikk

A személyes adatoknak az 1. cikkben említett pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából ezen irányelv alapján végzett kezelése az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 22 ) értelmében közérdeknek minősül.

44. cikk

Az (1) bekezdésben említett statisztikák közé tartoznak a következők:

a) az irányelv hatálya alá tartozó ágazatok méretére és jelentőségére vonatkozó adatok, többek között a természetes személyek és a szervezetek száma és az egyes ágazatok gazdasági jelentősége;

b) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni nemzeti rendszer bejelentési, nyomozati és bírósági szakaszaira vonatkozó adatok, többek között a pénzügyi információs egységnek bejelentett gyanús ügyletek száma, az ilyen bejelentéseket követő intézkedések, és éves szinten a vizsgált esetek száma, a vádemeléssel érintett személyek száma, a pénzmosással vagy a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt személyek száma, az alapbűncselekmények típusai, ha van erre vonatkozó információ, és a befagyasztott, lefoglalt vagy elkobzott vagyon euróban kifejezett értéke;

c) amennyiben rendelkezésre állnak, a további vizsgálatokat eredményező bejelentések számának és százalékos arányának meghatározására szolgáló adatok a kötelezett szolgáltatók részére készült éves jelentésekkel együtt, részletezve az általuk benyújtott bejelentések hasznosságát és nyomon követését;

d) a pénzügyi információs egység által benyújtott, a hozzá beérkezett, az általa elutasított, valamint a teljeskörűen vagy részben megválaszolt, határokon átnyúló információkérések számára vonatkozó adatok, megkereső országonkénti bontásban;

e) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, valamint a 32. cikkben meghatározott feladatok ellátásához a pénzügyi információs egység számára rendelkezésre bocsátott humán erőforrások;

f) a helyszíni és helyszínen kívüli felügyeleti intézkedések száma, a felügyeleti intézkedések és a felügyeleti hatóságok által alkalmazott szankciók és igazgatási intézkedések révén azonosított jogsértések száma.

VI. FEJEZET

POLITIKÁK, ELJÁRÁSOK ÉS FELÜGYELET

1. SZAKASZ

Belső eljárások, képzés és visszajelzés

45. cikk

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2016. december 26-ig benyújtja a Bizottság részére.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2017. június 26-ig benyújtja a Bizottság részére.

46. cikk

Ezek az intézkedések magukban foglalják az alkalmazottaik részvételét rendszeres speciális képzési programokban, amelyek segítséget jelentenek számukra az olyan műveletek felismerésében, amelyek pénzmosással vagy a terrorizmus finanszírozásával lehetnek kapcsolatban, és útmutatást nyújtanak az ilyen esetekben követendő eljárást illetően.

Ha a 2. cikk (1) bekezdésének 3. pontjában felsorolt bármelyik kategóriába tartozó természetes személy szakmai tevékenységét egy jogi személy alkalmazottjaként végzi, akkor az ebben a szakaszban foglalt kötelezettségek nem e természetes személyre, hanem az őt alkalmazó jogi személyre vonatkoznak.

2. SZAKASZ

Felügyelet

47. cikk

48. cikk

A Bizottság honlapján közzéteszi az említett hatóságok jegyzékét és elérhetőségeit. A jegyzékben szereplő hatóságok - saját hatáskörükön belül - kapcsolattartási pontként szolgálnak a többi tagállam azonos hatáskörű illetékes hatóságai számára. A tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai az EBH számára kapcsolattartási pontként is szolgálnak.

Ezen irányelv megfelelő végrehajtása érdekében a tagállamok előírják, hogy valamennyi kötelezett szolgáltató a helyszíni és helyszínen kívüli felügyelet végrehajtására kiterjedő hatásköröket magában foglaló, megfelelő felügyelet alatt álljon, valamint jogsértés esetén a helyzet orvoslása céljából megfelelő és arányos közigazgatási intézkedéseket hoznak.

Egy csoport részét képező hitelintézetek és pénzügyi intézmények esetében a tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben foglalt célok érdekében az anyavállalat letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai együttműködjenek a csoport részét képező telephelyek letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival.

A 45. cikk (9) bekezdésében említett telephelyek esetében az e bekezdés első albekezdésében említett felügyelet magában foglalhatja azt is, hogy az azonnali orvoslást igénylő súlyos hiányosságok esetén e hatóságok megfelelő és arányos intézkedéseket hozhassanak. Ezen intézkedéseknek átmenetieknek kell lenniük, és meg kell őket szüntetni, amint az azonosított hiányosságok orvoslása - többek között a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban, a kötelezett szolgáltató székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak segítségével vagy azokkal együttműködésben - megtörtént.

Egy csoport részét képező hitelintézetek és pénzügyi intézmények esetében a tagállamok biztosítják, hogy az anyavállalat letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai felügyeljék a 45. cikk (1) bekezdésében említett csoportszintű politikák és eljárások eredményes végrehajtását, illetve lefolytatását. Ennek érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a csoport részét képező hitelintézetek és pénzügyi intézmények letelepedési helye szerinti tagállamok illetékes hatóságai együttműködjenek az anyavállalat letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival.

A tagállamok biztosítják, hogy a kockázatalapú felügyeleti megközelítés alkalmazásakor az illetékes hatóságok:

a) jól ismerjék a tagállamukban felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat;

b) a helyszínen és a helyszínen kívül hozzáférjenek valamennyi, a kötelezett szolgáltatók ügyfeleivel, termékeivel és szolgáltatásaival összefüggő konkrét belföldi és nemzetközi kockázatokra vonatkozó lényeges információhoz; és

c) a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzés gyakoriságát és intenzitását a kötelezett szolgáltatók kockázati profiljához és a tagállamban felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokhoz igazítsák.

3. SZAKASZ

Együttműködés

I. alszakasz

Nemzeti együttműködés

49. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben részt vevő döntéshozók, pénzügyi információs egységek, felügyeletek és egyéb illetékes hatóságok, valamint - amennyiben ezen irányelv hatályán belül járnak el - az adóhatóságok és a bűnüldöző hatóságok rendelkezzenek olyan hatékony mechanizmussal, amely lehetővé teszi számukra, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló politikáik és tevékenységük kidolgozása és végrehajtása terén együttműködjenek, és azt a tagállamon belül koordinálják, többek között a 7. cikk szerinti kötelezettségük teljesítése céljából.

II. alszakasz

Együttműködés az EBH-val

50. cikk

Az illetékes hatóságok ellátják az EBH-t az ezen irányelv szerinti feladatai végrehajtásához szükséges információkkal.

IIa. Alszakasz

A tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés

50a. cikk

A tagállamok nem tiltják és nem sújtják észszerűtlen vagy indokolatlanul korlátozó feltételekkel az illetékes hatóságok közötti információcserét és segítségnyújtást ezen irányelv alkalmazásában. A tagállamok különösen biztosítják, hogy az illetékes hatóságok ne utasítsák vissza a segítségnyújtás iránti kérést az alábbi okokból:

a) a kérést úgy tekintik, hogy annak adóügyi vonatkozásai is vannak;

b) a nemzeti jog titoktartási kötelezettséget vagy az adatok bizalmasságának megőrzésére vonatkozó kötelezettséget ír elő a kötelezett szolgáltatók számára, kivéve azokat az eseteket, amikor a keresett releváns információ ügyvédi titoktartási kötelezettség vagy jogszabályon alapuló szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozik a 34. cikk (2) bekezdésében leírtak szerint;

c) a kérést fogadó tagállamban vizsgálat, nyomozás vagy eljárás van folyamatban, kivéve, ha a segítségnyújtás hátráltatná az említett vizsgálatot, nyomozást vagy eljárást;

d) a kérést benyújtó azonos hatáskörű illetékes hatóság jellege vagy jogállása eltér a kérést fogadó illetékes hatóságétól.

III. alszakasz

Együttműködés a Pénzügyi Információs Egységek között és a Bizottsággal

51. cikk

A Bizottság támogatást adhat a koordináció megkönnyítéséhez, beleértve a pénzügyi információs egységek közötti információcserét az Unión belül. A Bizottság rendszeresen összehívhatja a tagállami pénzügyi információs egységek képviselőiből álló Uniós Pénzügyi Információs Egységek Platformjának ülését a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés előmozdítása, eszmecsere, valamint egyrészt a pénzügyi információs egységek és a bejelentést tevő szolgáltatók számára lényeges végrehajtási kérdésekkel, másrészt az együttműködéshez kapcsolódó kérdésekkel összefüggő tanácsadás érdekében; ilyen utóbbi kérdés lehet például a pénzügyi információs egységek közötti hatékony együttműködés, a határon átnyúló dimenziójú gyanús ügyletek azonosítása, a FIU.net-en vagy annak utódján keresztül történő bejelentések formátumának az egységesítése, a határon átnyúló ügyek közös elemzése, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás nemzeti és nemzetközi szintű kockázatainak értékelése szempontjából fontos trendek és tényezők azonosítása.

52. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy pénzügyi információs egységek szervezeti jogállásuktól függetlenül a lehető legnagyobb mértékben együttműködjenek.

53. cikk

Az erre vonatkozó kérésnek tartalmaznia kell a lényeges tényeket, háttér-információkat, a kérés indokát és azt, hogy a kért információt milyen módon használják fel. Amennyiben a pénzügyi információs egységek erről megállapodnak, több különböző információcsere-mechanizmust is lehet alkalmazni, különösen a FIU.net-en vagy annak utódján keresztül.

Ha valamely pénzügyi információs egységhez a 33. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján valamely más tagállamot érintő bejelentés érkezik, a bejelentést azonnal továbbítania kell az érintett tagállam pénzügyi információs egysége részére.

Amennyiben egy pénzügyi információs egység kíván további információkat szerezni az ő területén működő, másik tagállamban letelepedett kötelezett szolgáltatóról, akkor a megkeresést azon tagállam pénzügyi információs egységéhez kell intézni, amelynek területén a kötelezett szolgáltató letelepedett. Az említett pénzügyi információs egység a 33. cikk (1) bekezdése szerint információkat szerez, és haladéktalanul továbbítja a válaszokat.

54. cikk

Az 52. és az 53. cikknek megfelelően kapott információt és dokumentumokat a pénzügyi információs egység ezen irányelv szerinti feladatainak végrehajtására kell felhasználni. Az 52. és az 53. cikk szerinti információk és dokumentumok átadása során a továbbító pénzügyi információs egység korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti a szóban forgó információ felhasználását. Az információt fogadó pénzügyi információs egység minden ilyen korlátozásnak és feltételnek eleget tesz.

A tagállamok biztosítják, hogy a pénzügyi információs egységek jelöljenek ki legalább egy olyan kapcsolattartó személyt vagy pontot, amely a többi tagállam pénzügyi információs egységeitől érkező információkérések fogadásáért felelős.

55. cikk

56. cikk

57. cikk

A 3. cikk 4. pontjában említett alapbűncselekményeknek az egyes tagállamok jogában szereplő eltérő meghatározása nem akadályozhatja a pénzügyi információs egységeket abban, hogy segítséget nyújtsanak más pénzügyi információs egységeknek, és nem korlátozhatja az 53., az 54. és az 55. cikk szerinti információcserét, -továbbítást és -felhasználást.

IIIa. Alszakasz

A hitelintézetek és pénzügyi intézmények felügyeletét ellátó illetékes hatóságok és a szakmai titoktartásra kötelezett egyéb hatóságok közötti együttműködés

57a. cikk

A büntetőjog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül, az ezen irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítése során az első albekezdésben említett személyek a tudomásukra jutó bizalmas információkat csak összefoglaló vagy összesített formában fedhetik fel olyan módon, amelyből az egyes hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket nem lehet azonosítani.

Az (1) bekezdés nem zárja ki az információcserét a következők között:

a) azon illetékes hatóságok, amelyek ezen irányelvnek vagy a hitelintézetek és pénzügyi intézmények felügyeletével kapcsolatos más jogalkotási aktusoknak megfelelően egy adott tagállamon belül a hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket felügyelik;

b) azon illetékes hatóságok, amelyek ezen irányelvnek vagy a hitelintézetek és pénzügyi intézmények felügyeletével kapcsolatos más jogalkotási aktusoknak megfelelően egy másik tagállamon belül a hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket felügyelik, ideértve az 1024/2013/EU tanácsi irányelvnek ( 23 ) megfelelően eljáró Európai Központi Bankot (EKB). Az említett információcserére az (1) bekezdésben megjelölt szakmai titoktartási feltételek vonatkoznak.

Legkésőbb 2019. január 10-ig a hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket ezen irányelvnek megfelelően felügyelő illetékes hatóságok, valamint az 1024/2013/EK rendelet 27. cikkének (2) bekezdése és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 24 ) 56. cikke első albekezdésének g) pontja szerint eljáró EKB - az európai felügyeleti hatóságok támogatásával - megállapodást kötnek az információcsere gyakorlati feltételeiről.

A hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket felügyelő, az (1) bekezdésben említett bizalmas információkhoz jutó illetékes hatóságok ezeket az információkat kizárólag az alábbi célokra használhatják fel:

a) az ezen irányelv vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel, a prudenciális szabályozással és a hitelintézetek és pénzügyi intézmények felügyeletével kapcsolatos más jogalkotási aktusok szerinti feladataik ellátása során, ideértve a szankciók alkalmazását;

b) a hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket felügyelő illetékes hatóság határozatával szembeni fellebbviteli eljárásban, ideértve a bírósági eljárásokat;

c) bírósági eljárásokban, amelyet olyan különös rendelkezések alapján kezdeményeztek, amelyeket az ezen irányelv területén vagy a prudenciális szabályozás és a hitelintézetek és pénzügyi intézmények felügyelete terén elfogadott uniós jog határoz meg.

Amennyiben a kicserélt információ egy másik tagállamból származik, azt csak azon illetékes hatóság kifejezett hozzájárulásával lehet felfedni, amely azt megosztotta, és adott esetben kizárólag abból a célból, amelyhez az említett hatóság hozzájárulását adta.

57b. cikk

A kapott információra minden esetben az 57a. cikk (1) bekezdésében említett szakmai titoktartási követelményekkel legalább egyenértékű követelmények vonatkoznak.

Az ezen bekezdésnek megfelelően kicserélt bizalmas információkat azonban az érintett hatóságok csak jogi feladataik ellátása céljából használhatják fel. Az említett információkhoz hozzáféréssel rendelkező személyekre az 57a. cikk (1) bekezdésében említett szakmai titoktartási követelményekkel legalább egyenértékű követelmények vonatkoznak.

A tagállamok a következő feltételekkel engedélyezhetik az ezen irányelvnek való megfelelés érdekében a hitelintézetek felügyeletéhez kapcsolódó bizonyos információk felfedését a parlamentek vizsgálóbizottságai, a számvevőszékek vagy az egyéb, vizsgálatokért felelős szervek számára:

a) a szerveknek az említett hitelintézetek felügyeletéért felelős hatóságok intézkedéseinek kivizsgálására vagy ellenőrzésére, vagy az ilyen felügyeletre vonatkozó jogszabályalkotásra a nemzeti jogban pontosan meghatározott megbízatása van;

b) az a) pontban említett megbízatás teljesítéséhez szigorúan szükség van az információra;

c) az információhoz hozzáféréssel rendelkező személyekre a nemzeti jog alapján legalább az 57a. cikk (1) bekezdésében említettel egyenértékű szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik;

d) amennyiben az információ egy másik tagállamból származik, az nem fedhető fel azon illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül, amelyek azt nyilvánosságra hozták, és kizárólag abból a célból fedhető fel, amelyhez az említett hatóságok hozzájárulásukat adták.

4. SZAKASZ

Szankciók

58. cikk

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a tagállami büntetőjog hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozóan nem állapítanak meg közigazgatási szankciókat vagy intézkedéseket előíró szabályokat. Ilyen esetben a tagállamok közlik a Bizottsággal büntetőjoguk vonatkozó rendelkezéseit.

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy amennyiben illetékes hatóságaik olyan büntetőjogi jogsértést azonosítanak, amely büntetőjogi szankciót von maga után, erről kellő időben tájékoztatják a bűnüldöző hatóságokat.

Az illetékes hatóságok ezen irányelvvel és a nemzeti joggal összhangban, a következők bármelyike szerint gyakorolják a közigazgatási szankciók és intézkedések megállapítására vonatkozó hatásköreiket:

a) közvetlenül;

b) más hatóságokkal együttműködésben;

c) oly módon, hogy felelősségüket megtartva más hatóságokra ruházzák át hatásköreiket;

d) az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresésével.

Az illetékes hatóságok a közigazgatási szankciók és intézkedések megállapítására vonatkozó hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy az említett közigazgatási szankciók és intézkedések elérjék a kívánt hatást, és a határon átnyúló esetek kezelése során koordinálják intézkedéseiket.

59. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy ez a cikk alkalmazandó legyen legalább azokban a helyzetekben, amikor a kötelezett szolgáltatók súlyosan, ismétlődően, rendszeresen vagy e módokat ötvözve megsértik a következő cikkekben előírt követelményeket:

a) 10-24. cikk (ügyfél-átvilágítás);

b) 33., 34. és 35. cikk (gyanús ügyletek bejelentése);

c) 40. cikk (nyilvántartás); és

d) 45. és 46. cikk (belső kontrollok).

A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben az alkalmazható közigazgatási szankciók és intézkedések magukban foglalják legalább a következőket:

a) nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét;

b) határozat, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c) olyan kötelezett szolgáltató esetében, amely engedélyezés hatálya alá tartozik, az engedély visszavonása vagy felfüggesztése;

d) a kötelezett szolgáltató vezető testülete valamely - a kötelezettségszegésért felelősnek tartott - tagjának vagy a kötelezettségszegésért felelős bármely más természetes személynek az átmeneti eltiltása vezető funkciójának a kötelezett szolgáltatókban történő gyakorlásától;

e) maximális közigazgatási pénzbírság, melynek összege a jogsértésből származó nyereség összegének legalább kétszerese, amennyiben a nyereség meghatározható, vagy pedig legalább 1 000 000 EUR.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy - a (2) bekezdés e) pontjától eltérve - amennyiben az érintett kötelezett szolgáltató hitelintézet vagy pénzügyi intézmény, az alábbi szankciók is alkalmazhatók legyenek:

a) jogi személy esetében legalább 5 000 000 EUR összegű vagy a legutolsó rendelkezésre álló, az ügyvezető szerv által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevétel 10 %-ával egyenértékű maximális közigazgatási pénzbírság; amennyiben a kötelezett szolgáltató anyavállalat vagy anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv 22. cikkével összhangban összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelsőbb szintű anyavállalat ügyvezető szerve által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel vagy a vonatkozó számviteli irányelvek szerinti, annak megfelelő típusú bevétel;

b) természetes személy esetében legalább 5 000 000 EUR összegű, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euro a hivatalos pénznem, a nemzeti pénznemben 2015. június 25-én ennek megfelelő értékű maximális közigazgatási pénzbírság.

60. cikk

Amennyiben az illetékes hatóság az első albekezdésben említett felelős természetes vagy jogi személyek kilétének vagy ezen természetes vagy jogi személyek személyes adatainak közzétételét az ilyen jellegű adatok közzétételének arányosságára vonatkozó, eseti alapú értékelés alapján aránytalannak találja, vagy ha a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő vizsgálatot, az illetékes hatóság köteles:

a) elhalasztani a közigazgatási szankciót vagy az intézkedést elrendelő határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek; vagy

b) a közigazgatási szankciót vagy intézkedést elrendelő határozatot anonimizálva, a nemzeti jognak megfelelő módon közzétenni, ha ezen anonim közzététel hatékony védelmet jelent az érintett személyes adatok számára; a közigazgatási szankció vagy intézkedés anonim közzététele esetén a vonatkozó adatok közzétételét ésszerű hosszúságú időre el lehet halasztani, amennyiben előre látható, hogy ezen időszak alatt az anonim közzététel okai megszűnnek; vagy

c) eltekinteni a közigazgatási szankciót vagy az intézkedést elrendelő határozat közzétételétől, amennyiben a fenti a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy: i. a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe; vagy ii. a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekről szóló határozatok közzététele arányos legyen.

A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok minden lényeges körülményt vegyenek figyelembe, adott esetben az alábbiakat is:

a) a jogsértés súlyossága és időtartama;

b) a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c) a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje, amelyet például a felelősnek tartott jogi személy teljes forgalmában vagy a felelősnek tartott természetes személy éves jövedelmében lehet kifejezni;

d) a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy által a jogsértés eredményeképpen elért nyereség, amennyiben meghatározható;

e) harmadik feleknek a jogsértéssel okozott veszteség, amennyiben meghatározható;

f) a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje;

g) a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy általi korábbi jogsértések.

A tagállamok biztosítják, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek az 59. cikk (1) bekezdésében említett azon jogsértésekért, amelyeket az ő javukra egy olyan személy követett el, aki magában, vagy a jogi személy egy szervének részeként járt el, és a jogi személyben vezető tisztséget tölt be a következők szerint:

a) a jogi személy képviseletének joga;

b) a jogi személy nevében történő döntéshozatal jogköre; vagy

c) a jogi személyen belüli ellenőrzés gyakorlásának jogköre.

61. cikk

Ezért a tagállamok egy vagy több biztonságos kommunikációs csatornát biztosítanak az első albekezdésben említett bejelentés céljából. Az említett csatornák biztosítják, hogy az információt szolgáltató személyek kiléte csak az illetékes hatóságok, valamint adott esetben az önszabályozó testületek számára legyen ismert.

Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és az azok nyomán hozandó intézkedésekre vonatkozó konkrét eljárások;

b) a kötelezett szolgáltatónak a kötelezett szolgáltatón belüli jogsértést bejelentő alkalmazottai vagy a hasonló helyzetben lévő személyek megfelelő védelme;

c) a bejelentett személy megfelelő védelme;

d) a személyes adatok védelme mind a jogsértést jelentő személy, mind a jogsértésért feltételezetten felelős természetes személy esetében, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően;

e) olyan egyértelmű szabályok, amelyek biztosítják azt, hogy garantált legyen a kötelezett szolgáltatón belül elkövetett jogsértést bejelentő személy kilétének titokban tartása, kivéve, ha a nemzeti jog további vizsgálatok vagy későbbi igazságszolgáltatási eljárások összefüggésében előírja annak felfedését.

A tagállamok biztosítják, hogy azok a magánszemélyek - ideértve a kötelezett szolgáltató alkalmazottait és képviselőit -, akik belső eljárások révén vagy a pénzügyi információs egységnek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúját jelentik be, jogi védelemben részesüljenek a fenyegetésekkel, a megtorló vagy ellenséges fellépésekkel és különösen a munkáltató kedvezőtlen vagy megkülönböztető jellegű intézkedéseivel szemben.

A tagállamok biztosítják, hogy azok a magánszemélyek, akik a fenyegetéseknek, ellenséges fellépéseknek vagy a munkáltató kedvezőtlen vagy megkülönböztető jellegű intézkedéseinek vannak kitéve amiatt, hogy belső eljárások révén vagy a pénzügyi információs egységnek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúját jelentik be, biztonságos módon tehessenek panaszt az érintett illetékes hatóságoknak. A tagállamok- a pénzügyi információs egység által gyűjtött információk bizalmasságának sérelme nélkül - biztosítják azt is, hogy az említett magánszemélyeknek joguk legyen a hatékony jogorvoslathoz az e bekezdés szerinti jogaik védelme érdekében.

62. cikk

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. cikk

A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 25 ) 25. cikke (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"d) a központi szerződő fél olyan harmadik országban telepedett le vagy rendelkezik engedéllyel, melynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerét a Bizottság szerint az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 26 ) megfelelően nem jellemzik olyan stratégiai hiányosságok, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve.

64. cikk

64a. cikk

65. cikk

A jelentésnek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a) az Unió pénzügyi rendszerére fenyegetést jelentő, újonnan felmerülő problémák és új fejlemények megelőzése és kezelése céljából uniós és tagállami szinten elfogadott egyedi intézkedések és kialakított mechanizmusok ismertetése;

b) az uniós és tagállami szinten hozott nyomonkövetési intézkedések, amelyek a felmerült aggályokon alapulnak, és amelyek magukban foglalják az illetékes hatóságok és önszabályozó testületek felügyeleti és vizsgálati hatásköreit akadályozó nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos panaszokat;

c) a pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok illetékes hatóságai és pénzügyi információs egységei számára rendelkezésre álló releváns információk ismertetése;

d) az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek közötti nemzetközi együttműködés és információcsere ismertetése;

e) azon bizottsági intézkedések ismertetése, amelyek szükségesek annak ellenőrzéséhez, hogy a tagállamok által hozott intézkedések összhangban állnak-e ezen irányelvvel, valamint a tagállamokban újonnan felmerülő problémák és új fejlemények értékeléséhez;

f) az uniós és tagállami szinten hozott egyedi intézkedések és mechanizmusok megvalósíthatósági vizsgálata az Unió területén kívül bejegyzett gazdasági társaságok és más jogi entitások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk begyűjtési és hozzáférési lehetőségei, valamint a 20. cikk b) pontjában említett intézkedések arányossága tekintetében;

g) annak értékelése, hogy hogyan tartják tiszteletben az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat és elveket.

Az első jelentéshez, amelyet 2022. január 11-ig tesznek közzé, szükség esetén megfelelő jogalkotási javaslatokat kell mellékelni, ideértve adott esetben a virtuális fizetőeszközökkel, a felhasználók kilétét és a pénztárcacímeket rögzítő, a pénzügyi információs egységek számára hozzáférhető központi adatbázis létrehozására és fenntartására vonatkozó felhatalmazásokkal, valamint a virtuális fizetőeszközök felhasználói számára kidolgozott nyilatkozatmintákkal, és a tagállami vagyon-visszaszerzési hivatalok közötti együttműködés javításával, valamint a 20. cikk b) pontjában említett intézkedések kockázatalapú alkalmazásával kapcsolatban.

66. cikk

A 2005/60/EK és a 2006/70/EK irányelv 2017. június 26-tól kezdődő hatállyal hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, az ezen irányelv IV. mellékletében foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

67. cikk

A tagállamok a 12. cikk (3) bekezdését 2020. július 10-től alkalmazzák.

A tagállamok létrehozzák 2020. január 10-ig a 30. cikkben említett nyilvántartásokat, és 2020. március 10-ig a 31. cikkben említett nyilvántartásokat, valamint 2020. szeptember 10-ig a 32a. cikkben említett központi automatizált mechanizmusokat.

A Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - 2021. március 10-ig biztosítja a 30. és 31. cikkben említett nyilvántartások összekapcsolását.

A tagállamok az e bekezdésben említett intézkedések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

68. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

69. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A kötelezett szolgáltatók annak meghatározásakor, hogy a 13. cikk (3) bekezdése szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket milyen mértékben alkalmazzák, a kockázati változók következő, nem kimerítő listáját veszik figyelembe:

i. valamely számla vagy kapcsolat célja;

ii. az ügyfél által elhelyezendő vagyoni eszközök szintje vagy a végrehajtott ügyletek mérete;

iii. az üzleti kapcsolat rendszeressége vagy időtartama.

II. MELLÉKLET

A 16. cikkben említett potenciálisan alacsony kockázatra vonatkozó tényezők és bizonyítéktípusok nem teljes listája:

1. Ügyfélkockázati tényezők: a) tőzsdén jegyzett állami társaságok, amelyekre közzétételi követelmények vonatkoznak (tőzsdei szabályok vagy jogszabályok, illetve más érvényesíthető eszköz révén), amelyek a tényleges tulajdonlás megfelelő átláthatóságának biztosítására vonatkozó követelményeket keletkeztetnek; b) közigazgatási hatóságok vagy állami vállalatok; c) olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározottak szerint alacsony kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel.

2. Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szolgáltatási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők: a) olyan életbiztosítási kötvények, amelyek biztosítási díja alacsony; b) nyugdíjrendszerekhez kapcsolódó biztosítási kötvények, ha nem tartalmaznak visszaváltási záradékot, és a kötvényt nem lehet biztosítékként felhasználni; c) alkalmazottaknak nyugellátást nyújtó nyugdíj-, nyugellátási és hasonló rendszer, amelyben a hozzájárulás a bérekből való levonással történik, és a rendszer szabályai nem engedik meg a rendszerben lévő tagi részesedés engedményezését; d) pénzügyi termékek vagy szolgáltatások, amelyek egyes ügyféltípusok számára megfelelően meghatározott és korlátozott szolgáltatásokat nyújtanak, hogy pénzügyi integrációs célból javuljon a hozzáférés; e) olyan termékek, amelyek esetében a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatot más tényezők, például az elektronikus pénzeszközök korlátozása vagy a tulajdonlás átláthatósága (például az egyes elektronikuspénz-típusok) révén kezelik.

3. Földrajzi kockázati tényezők - nyilvántartásba vétel, letelepedés, tartózkodási hely a következőkben: a) tagállamok; b) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel rendelkező harmadik országok; c) olyan harmadik országok, amelyekben hiteles források szerint alacsony szintű a korrupció vagy más büntetendő cselekmény; d) olyan harmadik országok, amelyeknek - hiteles források, például kölcsönös értékelések, részletes értékelési jelentések, illetve közzétett nyomonkövetési jelentések szerint - a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos előírásai összhangban vannak a felülvizsgált FATF-ajánlásokkal, és hatékonyan alkalmazzák ezeket az előírásokat.

III. MELLÉKLET

A 18. cikk (3) bekezdésében említett potenciálisan magasabb kockázatra vonatkozó tényezők és bizonyítéktípusok nem teljes listája:

1. Ügyfélkockázati tényezők: a) az üzleti kapcsolat szokatlan körülmények között zajlik; b) olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározottak szerint magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel; c) olyan jogi személyek vagy társulás jellegű jogi megállapodások, amelyek magánvagyon-kezelő gazdasági egységek; d) olyan társaságok, amelyeknek részvényesi meghatalmazottjaik vagy bemutatóra szóló részvényeik vannak; e) nagy készpénzforgalmat lebonyolító vállalkozások; f) a társaság tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik; g) olyan ügyfelek, akik harmadik ország állampolgárai, és akik tartózkodási jogért vagy állampolgárságért folyamodnak a tagállamban tőketranszferért, ingatlan- vagy államkötvény-vásárlásért vagy az adott tagállamban lévő gazdasági társaságokba való befektetésért cserébe.

2. Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szállítási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők: a) magánbanki szolgáltatások; b) olyan termékek vagy ügyletek, amelyeknél az anonimitás előnyben részesített; c) nem személyes üzleti kapcsolatok vagy ügyletek, bizonyos biztonsági óvintézkedések - például a 910/2014/EU rendeletben meghatározott elektronikus azonosító eszközök vagy releváns bizalmi szolgáltatások, vagy az érintett nemzeti hatóságok által szabályozott, elismert, jóváhagyott vagy elfogadott egyéb biztonságos, távoli vagy elektronikus azonosítási eljárás - nélkül; d) ismeretlen vagy nem kapcsolt harmadik felektől érkező kifizetések; e) új termékek vagy új üzleti gyakorlatok, többek között új teljesítési mechanizmus, valamint új vagy fejlődő technológiák alkalmazása mind új, mind korábban meglévő termékek esetében; f) olyan ügyletek, amelyek kőolajjal, fegyverekkel, értékes fémekkel, dohánytermékekkel, kulturális műalkotásokkal és egyéb régészeti, történelmi, kulturális és vallási jelentőségű vagy ritka tudományos értékkel bíró cikkekkel, valamint elefántcsonttal és védett fajokkal kapcsolatosak.

3. Földrajzi kockázati tényezők: a) a 9. cikk sérelme nélkül olyan országok, amelyek hiteles források - például kölcsönös értékelések, részletes értékelési jelentések, illetve közzétett nyomonkövetési jelentések - szerint nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel; b) olyan országok, amelyekben hiteles források szerint magas szintű a korrupció vagy az egyéb büntetendő cselekmények száma; c) olyan országok, amelyek például az Unió vagy az ENSZ által megállapított szankciók, embargó vagy hasonló intézkedés hatálya alá tartoznak; d) olyan országok, amelyek terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy területükön ismert terrorista szervezetek működnek.

IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Ez az irányelvA 2005/60/EK irányelvA 2006/70/EK irányelv
1. cikk
3. cikk
5. cikk
6. cikk
7. cikk
1. cikk1. cikk
2. cikk2. cikk
2. cikk, (3)–(9) bekezdés4. cikk
3. cikk3. cikk
3. cikk, (9), (10) és (11) bekezdés2. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés
4. cikk4. cikk
5. cikk5. cikk
6–8. cikk
10. cikk6. cikk
11. cikk7. cikk
13. cikk8. cikk
14. cikk9. cikk
11. cikk, d) pont10. cikk, (1) bekezdés
10. cikk, (2) bekezdés
15., 16. és 17. cikk11. cikk
12. cikk
18–24. cikk13. cikk
22. cikk2. cikk, (4) bekezdés
25. cikk14. cikk
15. cikk
26. cikk16. cikk
17. cikk
27. cikk18. cikk
28. cikk
29. cikk19. cikk
30. cikk
31. cikk
20. cikk
32. cikk21. cikk
33. cikk22. cikk
34. cikk23. cikk
35. cikk24. cikk
36. cikk25. cikk
37. cikk26. cikk
38. cikk27. cikk
39. cikk28. cikk
29. cikk
40. cikk30. cikk
45. cikk31. cikk
42. cikk32. cikk
44. cikk33. cikk
45. cikk34. cikk
46. cikk35. cikk
47. cikk36. cikk
48. cikk37. cikk
49. cikk
50. cikk37a. cikk
51. cikk38. cikk
52–57. cikk
58–61. cikk39. cikk
40. cikk
41. cikk
41a. cikk
41b. cikk
65. cikk42. cikk
43. cikk
66. cikk44. cikk
67. cikk45. cikk
68. cikk46. cikk
69. cikk47. cikk

( 1 ) A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/92/EK irányelve (2002. december 9.) a biztosítási közvetítésről (HL L 9., 2003.1.15., 3. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

( 9 ) A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.).

( 10 ) HL C 316., 1995.11.27., 49. o.

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd a Hivatalos Lap 1. oldalát).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

( 16 ) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/101/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (HL L 258., 2009.10.1., 11. o.).

( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.).

( 20 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

( 22 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 23 ) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

( 24 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 25 ) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

( 26 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)."

( 27 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

( 28 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32015L0849 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32015L0849&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02015L0849-20210630 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02015L0849-20210630&locale=hu

Tartalomjegyzék