439/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet

a járvány elleni védekezést elősegítő egyes intézkedésekről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 6. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1)[1] Azon 60. életévüket betöltött magyar állampolgárokról, akik magyarországi lakcímmel és Társadalombiztosítási Azonosító Jellel rendelkeznek, azonban a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltásban (a továbbiakban: védőoltás) nem részesültek (a továbbiakban: érintett személy), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő heti rendszerességgel tájékoztatást nyújt a fővárosi és megyei kormányhivatalokat irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter), a Magyar Államkincstár, valamint az érintett személy háziorvosa részére.

(2)[2] Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás - a védőoltás beadásának elősegítése céljából - tartalmazza az érintett személy egészségbiztosítási nyilvántartásban rögzített nevét, lakcímadatait, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, valamint - annak rendelkezésre állása esetén - a (13) bekezdés szerinti elektronikus levelezési címet.

(3)[3] Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján a miniszter - az országos háziorvosi kollegiális vezetővel és az érintett személy lakóhelyéhez legközelebb található orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény) képviselőjével történő egyeztetést követően - javaslatot tesz az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) felé az egészségügyi felsőoktatási intézmény által nyújtott felsőfokú képzésben részt vevő hallgatónak (a továbbiakban: hallgató) a háziorvosi szolgáltatóhoz történő kirendelésére. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény átadja a miniszternek a kirendelhető hallgatói természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát és elektronikus elérhetőségét (e-mail-címét), amelyeket a miniszter a kirendelésre irányuló javaslattal együtt továbbít a kormányhivatal részére.

(4) A (3) bekezdés szerinti kezdeményezés alapján a kormányhivatal kirendeli a hallgatót, és erről tájékoztatja azt a háziorvosi szolgáltatót, ahol a hallgató a kirendelés szerinti feladatát végezni fogja, valamint azt az egészségügyi felsőoktatási intézményt, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll.

(5)[4] A (4) bekezdés alapján kirendelt

a) hallgató az érintett személynek a védőoltás beadását megelőző, a védőoltás igénybevételének lehetőségével kapcsolatos tájékoztatást nyújthat,

b) orvostanhallgató, ha az orvostudományi képzés első tíz félévét eredményesen teljesítette, az a) pontban foglaltakon túl az érintett személynek a védőoltással történő beoltását is végezheti, a (6) bekezdésben foglaltak szerint.

(6)[5] A (4) bekezdés alapján kirendelt orvostanhallgató az (5) bekezdés b) pontja szerinti védőoltási tevékenység végzésére az érintett személy háziorvosának vagy az egészségügyi felsőoktatási intézmény kijelölt orvosának felügyelete mellett jogosult.

(7) Az e rendelet szerinti feladatok ellátásában bármely orvos részt vehet. Az orvos a részvételi szándékát a kormányhivatalnál történő regisztrációval jelzi. A regisztráció során az orvos köteles megadni a természetes személyazonosító adatait és a levelezési címét, továbbá - amennyiben rendelkezésre áll - az elektronikus elérhetőségét (e-mail) és telefonszámát.

(8) Az e rendelet szerinti feladatok ellátására a (7) bekezdés szerint regisztrált orvos (a továbbiakban: önkéntes orvos) számára a kormányhivatal jelöli ki azt a háziorvosi szolgáltatót, melynek munkájában az önkéntes orvos részt vehet, és erről tájékoztatja a háziorvosi szolgáltatót. Az önkéntes orvos a kijelölt háziorvosi szolgáltató személyes közreműködőjének minősül.

(9)[6] A (4) bekezdés alapján kirendelt hallgató (a továbbiakban: kirendelt hallgató) és az önkéntes orvos az e rendelet szerinti feladatai ellátása céljából felveszi a kapcsolatot a kirendelés, illetve a kijelölés szerinti háziorvosi szolgáltatóval.

(10) A kirendelt hallgató az e rendelet szerinti feladatait az egészségügyi felsőoktatási intézmény szakmai útmutatójának figyelembevételével végzi.

(11) Ha a kirendelt hallgató lakóhelye, illetve tartózkodási helye és a kirendelés helye közötti napi közlekedésre nincs lehetőség, illetve ez aránytalan nehézséggel járna, a kirendelt személy elhelyezéséről és ellátásáról szükség esetén a kormányhivatal gondoskodik.

(12)[7] Ha az érintett személy a védőoltás beadása céljából történő regisztráció során elektronikus elérhetőséget nem adott meg vagy nem regisztrált, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő az (1) és (2) bekezdés szerinti tájékoztatás céljából az érintett személlyel történő elektronikus kapcsolatfelvétel elősegítése érdekében adatot igényelhet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban (a továbbiakban: KÜNY) tárhellyel rendelkező érintett személy elektronikus levelezési címére vonatkozóan a KÜNY adatkezelőjétől.

(13)[8] A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a (12) bekezdés szerinti adatigénylés teljesítése érdekében elektronikusan továbbítja a KÜNY adatkezelője számára az érintett személy azon természetes személyazonosító adatait, amelyek a KÜNY-ben való azonosításhoz és a tárhellyel való rendelkezés tényére vonatkozó adat ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Ha az azonosítás alapján az állapítható meg, hogy az érintett személy a KÜNY-höz tartozó tárhellyel rendelkezik, a KÜNY adatkezelője az érintett személy elektronikus levelezési címét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részére soron kívül átadja.

2. § (1) Az érintett személlyel a védőoltás beadása céljából a háziorvosa vagy a nevében eljáró kirendelt hallgató, illetve önkéntes orvos veszi fel a kapcsolatot, és tájékoztatja az érintett személyt arról, hogy beleegyezése esetén lehetősége van a védőoltás igénybevételére. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy az egészségügyi adatok alapján az érintett személy milyen oltással oltható, továbbá arra, hogy a védőoltás igénybevételéhez a jogszabályban meghatározott szabályok szerinti, az önkéntes koronavírus elleni védőoltásra történő regisztráció szükséges, amit legkésőbb a védőoltás igénybevételekor el kell végezni. A védőoltás igénybevételét megelőzően az érintett személy nyilatkozik a védőoltás igénybevételének elfogadásáról. Ha az érintett személy az oltás igénybevételét elutasítja, úgy az elutasításról írásban nyilatkozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti regisztráció elektronikusan és papír alapon egyaránt történhet azzal, hogy az önkéntes koronavírus elleni védőoltásra történő regisztrációra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A papír alapon történő regisztráció esetén a regisztrációs lapot a kormányhivatal biztosítja a háziorvosi szolgáltató részére. A papír alapon történő regisztráció során a regisztráló személy a következő adatokat köteles megadni: viselt név, Társadalombiztosítási Azonosító Jel, lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe), továbbá - amennyiben rendelkezésre áll - elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám. Az érintett személy a papíralapú regisztráció keretében, továbbá elektronikusan regisztráló személy a védőoltás beadásakor nyilatkozhat arról, hogy a védettségi igazolványát hivatalos iratként kéri kézbesíteni, illetve a védettségi igazolvány kézbesítési címeként a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő címétől eltérő címet is megadhat. Ha az érintett személy igényli, helyette a háziorvos, az önkéntes orvos vagy a kirendelt hallgató végzi el a regisztrálását.

(3) Ha az érintett személy regisztrálása megtörtént, és az érintett személy a védőoltás igénybevételének elfogadásáról nyilatkozott, a háziorvos, illetve az önkéntes orvos vagy az 1. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek megfelelő hallgató az érintett személyt a védőoltással beoltja. A védőoltás az érintett személy választása szerint a háziorvosi rendelőben, illetve az érintett személy lakóhelyén vagy tartózkodási helyén is beadható. Ha a védőoltás beadására az érintett személy lakóhelyén vagy tartózkodási helyén kerül sor, a háziorvos köteles a védőoltásnak az érintett személy lakóhelyén vagy tartózkodási helyén történő nyújtásához szükséges feltételek biztosítására.

(4) Ha az érintett személy a védőoltás igénybevételének elutasításáról nyilatkozott, a háziorvos, a hallgató vagy az önkéntes orvos tájékoztatja az érintett személyt arról, hogy a későbbiekben a nyilatkozatát megváltoztathatja a védőoltás igénybevétele céljából.

(5) Ha az (1)-(3) bekezdés szerinti feladatot nem a háziorvos végzi, az érintett személy felkeresése és a védőoltás beadása céljából a háziorvos

a)[9] az önkéntes orvos és az 1. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek megfelelő hallgató rendelkezésére bocsátja az érintett személy nevét, lakcímadatait és - annak rendelkezésre állása esetén - telefonszámát, továbbá az érintett személynek a védőoltás beadásához szükséges egészségügyi adatait,

b)[10] az a) pont alá nem tartozó kirendelt hallgató rendelkezésére bocsátja az érintett személy nevét, lakcímadatait és - annak rendelkezésre állása esetén - telefonszámát.

(6) A védőoltás beadásáról vagy annak meghiúsulásáról

a) az önkéntes orvos az érintett személy háziorvosát,

b) az 1. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek megfelelő hallgató az érintett személy háziorvosát és az egészségügyi felsőoktatási intézményt

haladéktalanul értesíti.

(7) Az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térben a védőoltás beadásának tényét

a) a (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett személy háziorvosa,

b) a (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egészségügyi felsőoktatási intézménynél erre feljogosított személy

rögzíti, és a beoltott személy nyilatkozatát a háziorvosa az érintett személy egészségügyi dokumentációjához csatolja.

(8) Ha az (1) bekezdés szerinti regisztrációra papír alapon került sor, a kitöltött regisztrációs lapot a háziorvosi szolgáltató a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak küldi meg.

(9) A veszélyhelyzet ideje alatt a járvány elleni védekezést elősegítő egyes intézkedésekről szóló 89/2021. (II. 27.) Korm. rendeletet alkalmazni kell az e rendelet alapján végzett alapellátási tevékenységre is.

(10) Az érintett személyt a védőoltás beadása céljából személyesen felkereső háziorvos, önkéntes orvos és kirendelt hallgató az érintett személy kérésére köteles a személyazonosságát igazolni.

(11)[11] A Magyar Államkincstár az általa nyilvántartott, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakcímadatot - ideértve a polgár által a Magyar Államkincstár felé bejelentett értesítési címét - az érintett személyi körre vonatkozóan átadja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részére az érintett személlyel történő kapcsolatfelvétel elősegítése érdekében.

(12)[12] A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a (11) bekezdés szerinti adatot az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti tájékoztatás részeként megküldi a miniszter, valamint az érintett személy háziorvosa részére.

(13)[13] Ha a Magyar Államkincstár által megadott lakcímadat eltér a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő rendelkezésére álló lakcímadattól, a védőoltás beadása céljából a háziorvos vagy a nevében eljáró kirendelt hallgató, illetve az önkéntes orvos az érintett személlyel való kapcsolatfelvételt mindkét lakcímadat alapján megkísérli.

(14)[14] A (11) és (12) bekezdés, valamint az 1. § (13) bekezdése szerinti adatot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a háziorvos és a miniszter részére történő adatátadásig, a háziorvos és a miniszter pedig legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig kezeli az érintett személlyel történő kapcsolat fenntarthatósága érdekében.

3. § (1) Az 1. § (4) bekezdése szerinti kirendeléssel a hallgató és a felsőoktatási intézmény között a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés jön létre. A hallgatói munkaszerződés során szerzett munkatapasztalat kreditértékét az Nftv. 49. § (6) bekezdése szerint a kreditátviteli bizottság állapítja meg. A kirendeléssel érintett hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését a felsőoktatási intézmény a hallgatói munkaszerződésre tekintettel szervezi meg. A hallgatói munkaszerződés alapján végzett tevékenységből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.13. pontja szerinti jövedelemnek minősül.

(2) A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 17. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően a biztosítási kötelezettség alóli mentesülést az (1) bekezdés szerinti hallgató vonatkozásában az Nftv. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra is alkalmazni kell.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjától eltérően az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést az (1) bekezdés szerinti hallgató vonatkozásában az Nftv. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra is alkalmazni kell.

(4) A hallgatót megillető, az (1) bekezdés szerinti hallgatói munkaszerződésre tekintettel adott pénzbeli juttatást a kirendelési pótlék megállapítása során alapilletménynek kell tekinteni.

(5) A 2020/2021., valamint a 2021/2022. tanévben az egészségügyi felsőoktatási intézmények az orvos- és egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatókra nézve az Nftv. 108. § 5. és 40. pontjában a félév, illetve a tanév hosszára meghatározott időtartamoktól, továbbá a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak tanév rendjében meghatározott időtartamaitól a kirendelések idejét figyelembe véve eltérhetnek.

(6) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények a (3) bekezdésben meghatározott esetben kirendelt hallgatókra vonatkozóan a 2021/2022. tanévben a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyi dolgozatok, elkészített beszámolók alapján adott félévközi jegy, valamint félévközi követelmények és a vizsga alapján együttesen vagy kizárólag a vizsgán tanúsított tudás alapján adott vizsgajegy megszerzésének módjára, továbbá a sikertelen félévközi teljesítések pótlásának lehetőségeire, a sikertelen vizsgák egy vizsgaidőszakon belüli vizsgalehetőségeinek számára, egy adott tantárgynak a tanulmányok során való újabb felvételi lehetőségeire - az Nftv. rendelkezéseinek figyelembevételével - a tanulmányi és vizsgaszabályzatukban foglaltaktól eltérően, a hallgató számára kedvezőbb feltételekről rendelkezhetnek.

(7) A kirendelt hallgatók tekintetében 2021-ben az Nftv. 48. § (2) bekezdésében szabályozott átsorolásra a 2021/2022-es tanévre nézve nem kerülhet sor.

(8) A kormányhivatal

a) a kirendelés - illetve az azzal összefüggő kötelezettségekkel való elszámolás - időtartamában kezeli a kirendelés megszervezése céljából a hallgató,

b) az önkéntes orvos nyilvántartása és az e rendelet szerinti feladatok megszervezése céljából kezeli az önkéntes orvos

természetes személyazonosító adatait és elérhetőségi adatait (levelezési cím, telefonszám és elektronikus elérhetőség).

4. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 6. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

5. § A háziorvos, illetve a kirendelt hallgató és az önkéntes orvos az e rendelet szerinti feladatokat 2021. augusztus 1. napjától látja el.

6. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök