754/2021. (XII. 22.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet idején a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges villamosenergia-termelő kijelöléséről[1]

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 11. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §[2] A Kormány Észak-Magyarország villamosenergia ellátásbiztonságának biztosítása érdekében a 2021. évtől ideiglenesen kijelöli az MVM Mátra Energia Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: villamosenergia-termelő) arra, hogy a Mátrai Erőmű III., IV. és V. blokkjaiban

a) a 2021. évben legalább 3.185,4 GWh, legfeljebb 3.503,94 GWh,

b) a 2022. évben legalább 3.247,6 GWh, legfeljebb 3.572,36 GWh,

c) a 2023. évben legalább 3.318,6 GWh, legfeljebb 3.650,46 GWh,

d) a 2024. évben legalább 3.200,4 GWh, legfeljebb 3.520,44 GWh

villamosenergia-mennyiséget termeljen meg.

2. § (1) A villamosenergia-termelő az 1. § szerinti betáplálást mint az átviteli hálózat biztonságos, stabil üzemállapotának fenntartása érdekében szükséges rendszerbiztonsági szolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) teljesíti.

(2) A villamosenergia-termelő a szolgáltatás teljesítéséért ellentételezésre jogosult.

(3)[3] Az ellentételezés fedezi, de nem haladja meg a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, az értékcsökkenést is magában foglaló, a bevétellel nem fedezett, nettó költséget és az elvárt megtérülést. Az ellentételezés ugyanakkor kevesebb sem lehet, mint a ténylegesen megtermelt villamosenergia-mennyiség szolgáltatásához kapcsolódóan szükséges, az értékcsökkenést is magában foglaló, bevétellel nem fedezett nettó költség és az elvárt megtérülés összege. Az 1. § szerint elvárt és a ténylegesen megtermelt villamosenergia-mennyiség összehasonlításának értékelésekor figyelembe kell venni a technológiai, üzembiztonsági és gazdaságossági szempontokat. Az ellentételezés nem tartalmazza a szolgáltatáson kívül eső egyéb gazdasági tevékenységhez kapcsolódó költség vagy ráfordítás fedezetét. Amennyiben valamely, szolgáltatás nyújtásával érintett év tekintetében az üzleti terven alapuló vagy tény nettó költségre a tervezett bevétel fedezetet nyújt, ez esetben az erre az évre benyújtható ellentételezési igény tervezett vagy tény összege nulla.

3. § (1) A szolgáltatás ellátására az energetikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a villamosenergia-termelővel szerződést (a továbbiakban: szerződés) köt, amely tartalmazza

a) a szolgáltatási kötelezettségek tartalmát, területi és időbeli hatályát,

b) a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összege - 5. § (5) bekezdése szerinti - megállapításának formai követelményeit, valamint

c) a villamosenergia-termelőnek biztosított kizárólagos vagy speciális jogok meghatározását.

(2)[4] Az ellentételezés meghatározására vonatkozó módszertant, az ellentételezés meghatározása során elszámolható költségeket és az elvárt megtérülés meghatározásának módját az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költséget a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges elszámolható költség és a szolgáltatáshoz kapcsolódó összes bevétel különbsége alapján kell meghatározni.

4. § (1) A villamosenergia-termelő a tárgyévre vonatkozó ellentételezés megállapítása iránti kérelmét a tárgyév május 15. napjáig benyújtja a miniszternek.

(2) Az (1) szerinti kérelem tartalmazza

a) az érvényesíteni kívánt igény jogcímét,

b)[5] a tárgyévi szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költség és elvárt megtérülés értékét az 1. mellékletben meghatározott módszertan alapján dokumentációval alátámasztva, az elfogadott üzleti terv, illetve az elvárt megtérülés tekintetében már rendelkezésre álló tény adatok alapján,

c)[6] a tárgyévet megelőző évben a szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költség és elvárt megtérülés tény értékét a 2. § (3) bekezdés figyelembevételével, és

d) a tárgyévet megelőző évben folyósított ellentételezés összegét.

(3) A villamosenergia-termelő az ellentételezés megállapítása iránti kérelemhez csatolja

a)[7] a tárgyévre vonatkozó üzleti terv alapján készült eredmény-kimutatás - elvárt megtérülés nélkül számított verziójú - tervezetét, amely tartalmazza a szolgáltatás érdekében és az ezen kívül végzett tevékenység alapján megállapított társasági eredmény tervezett összegét,

b)[8] a tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált beszámoló és a kapcsolódó főkönyvi kimutatást és az az alapján készült eredménykimutatást, ha a tárgyévet megelőző évben a villamosenergia-termelő részére ellentételezés került kifizetésre, vagy megállapításra,

c) részletes szöveges magyarázatot a kérelmet alátámasztó számításhoz, alkalmazott modellhez és allokációs módszertanhoz.

d)[9] a tárgyévet megelőző év végéig a szolgáltatás nyújtásával érintett időszak kezdete óta ténylegesen folyósított ellentételezési igény, valamint az ugyanezen időszakra a b) pont szerint kimutatott tény ellentételezési igény egyenlegét, amely a 7. § (4) bekezdése szerinti pénzügyi elszámolás alapját képezi.

5. § (1) A miniszter a szolgáltatás ellentételezésének megállapítása iránti kérelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bevonásával vizsgálja meg.

(2)[10] A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálat keretében a villamosenergia-termelő által benyújtott kérelemben és annak mellékleteiben foglaltak e rendeletnek való megfelelőségét vizsgálja és javaslatot tesz a miniszternek a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összegére, figyelemmel a támogatásra nem javasolt költségelemekre és azok összegére, valamint a tárgyévet megelőző év nettó költség és elvárt megtérülés tény értéke és a folyósított ellentételezés összegének különbözetére. A Hivatal a javaslatát legkésőbb tárgyév június 30. napjáig megküldi a miniszternek.

(3) Ha a kérelmet a villamosenergia-termelő hiányosan nyújtotta be, a Hivatal határidő tűzésével felhívja a villamosenergia-termelőt, hogy a kérelmet az e rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtsa be.

(4) A Hivatal a kérelemben és annak mellékleteiben foglaltak megfelelőségének a vizsgálatához - határidő tűzésével - a villamosenergia-termelőtől felvilágosítást, továbbá adatszolgáltatást kérhet.

(5)[11] Ha a kérelemben és a mellékleteiben foglaltak megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek, a miniszter - a Hivatal javaslatának a figyelembevételével - a szerződésben meghatározott formában, a tárgyév július 15. napjáig megállapítja a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összegét és a kifizetés módját. Az ellentételezést legkésőbb a szolgáltatási kötelezettség megszűnését követő év július 30-ig kell kifizetni.

(6)[12] A szolgáltatás ellentételezésének kifizetése elkülönített költségvetési forrásból történik. A kifizetés történhet egy összegben vagy részletekben.

(7)[13] A miniszter a tárgyévi szolgáltatás teljesítésének elismerését és az ellentételezés összegének a megállapítását megküldi a villamosenergia-termelő, továbbá az államháztartásért felelős miniszter részére.

6. § A szerződés aláírásának évében a miniszter a villamosenergia-termelő részéről benyújtott kérelem alapján, a Hivatal javaslatát figyelembe véve, a tárgyév december 31-ig gondoskodik az ellentételezés tárgyévi összege villamosenergia-termelő részére történő kifizetéséről a 7. §-ban meghatározottak szerinti utólagos elszámolás mellett.

7. §[14] (1) Amennyiben a tárgyévet megelőző évre megállapított ellentételezés nettó összege és - a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok alapján - tényleges nettó költség és az elvárt megtérülés összegének tény értéke eltér és az eltérés a villamosenergia-termelő

a) javára többletet mutat, akkor a villamosenergia-termelő a tárgyévet követő évben benyújtott kérelmében köteles a következő tárgyévre vonatkozó igényét a többlettel csökkentett összegben megadni, vagy

b) hátrányára hiányt mutat, akkor a villamosenergia-termelő a tárgyévet követő évben benyújtott kérelmében jogosult a következő tárgyévre vonatkozó igényét a többlettel növelt összegben megadni.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott különbözetnek a csökkentett vagy többlettel növelt összege figyelembevételével - a Hivatal 5. § (2) bekezdése szerinti javaslatának a figyelembevételével - állapítja meg a szolgáltatás ellentételezésének a tárgyévi összegét a villamosenergia-termelő részére.

(3) A villamosenergia-termelő az utolsó szolgáltatási kötelezettséggel érintett tárgyévet követő évben a 4. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben a tárgyévben megállapított ellentételezés nettó összege és a tárgyév tényleges nettó költség és elvárt megtérülés összegének tény értéke különbözetének az elszámolását benyújtja a miniszternek. A miniszter az elszámolást a Hivatal bevonásával vizsgálja meg és - az 5. § (5) bekezdésében meghatározott határidőig - állapítja meg a megállapított ellentételezés nettó összege és ténylegesen járó ellentételezés értéke esetleges eltérését.

(4) Amennyiben 4. § (3) bekezdés d) pontja alapján az utolsó szolgáltatási kötelezettséggel érintett tárgyév végéig ténylegesen folyósított ellentételezés nettó összege és - a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok alapján valamennyi szolgáltatással érintett év tekintetében - a ténylegesen járó ellentételezés tény értéke eltér és az eltérés a villamosenergia-termelő

a) javára többletet mutat, akkor a villamosenergia-termelő a tárgyévet követő év július 30-ig a különbözetet visszafizeti, vagy

b) hátrányára hiányt mutat, akkor a miniszter legkésőbb a szolgáltatási kötelezettség megszűnését követő év július 30-ig gondoskodik a különbözetnek a villamosenergia-termelő részére történő megfizetéséről.

8. § (1) A villamosenergia-termelő a számviteli nyilvántartásában a szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó költségeit - a szolgáltatással nem összefüggő, egyéb gazdasági tevékenységeivel kapcsolatos költségeitől elkülönítetten - külön vezeti és mutatja ki.

(2) A kimutatás tartalmazza

a)[15] az 1. mellékletben meghatározott elszámolható költségeket és bevételeket továbbá az elvárt megtérülés meghatározást minden olyan évben, amikor a villamosenergia-termelő ellentételezésben részesül,

b) a villamosenergia-termelő, mint a 2006/111/EK irányelv szerinti közvállalkozás belső pénzügyi és szervezeti felépítésére vonatkozó adatokat, az általa végzett egyes tevékenységekre vonatkozó elkülönített és hiteles elszámolásokat, valamint

c) az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségeket és bevételeket, valamint a költségek és bevételek kijelölésének és megosztásának módszereit.

9. § E rendelet alkalmazásában üzleti terv jelenti:

a) a 6. §-ban meghatározott kérelem tekintetében az ún. 2021 FC9 üzleti tervet, amely az év 1-9. hónapja tekintetében a tényadatokat és a 10-12. hónap tekintetében a tervszámokat tartalmazza,

b)[16] a 4. § (1) bekezdése szerinti kérelem tekintetében a villamosenergia-termelő részére elfogadott tárgyévi üzleti tervet.

10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 11. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

11. §[17]

12. § Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályok szerinti adatszolgáltatási és jelentési kötelezettséget az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter teljesíti a nyilvánosság és az Európai Bizottság felé.

13. § (1) Az e rendelet szerinti ellentételezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatást tartalmaz.

(2) Az e rendeletben meghatározott szolgáltatás a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló 2012/C 8/03 számú Európai Bizottság keretszabály alapján került meghatározásra.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 754/2021. (XII. 22.) Korm. rendelethez[18]

A 2. § szerinti ellentételezést a következőképlet alapján kell meghatározni:

1) VKt (Változó költségek) a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódóan t évi tervezett változó költségek forintban denominálva; melynek számítási módja az alábbi:

ahol

a) KTA,t (Költség, Tüzelőanyag) kizárólag azok a gazdasági szempontból észszerűen felmerülő tervezett költségek és egyéb ráfordítások, amelyek szén, gázolaj, földgáz, biomassza és egyéb tüzelőanyagok beszerzésével kapcsolatban merülnek fel t évben, beleértve a rendszerbiztonsági szolgáltatás kezdete előtt megképzett bánya bezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmi céltartalékok a szolgáltatás nyújtása alatti inflációs követését, valamint műszaki változások miatti többlet céltartalékképzést. A villamosenergia-termelő esetén a villamosenergia-termelés nem vásárolt, hanem saját előállítású lignit tüzelőanyagon alapul, amit a visontai és a bükkábrányi bányákban termelnek ki. A lignithez kapcsolódó költségek tehát nem vásárolt tüzelőanyag költségként, hanem a bányák önköltségeként merülnek fel, ami teljes egészében (az értékcsökkenést is beleértve) villamosenergia-termeléshez kapcsolódó változó költségként kerül figyelembevételre - ideértve az aktív jövesztéssel felhagyott bányaterületek tájrendezési, rekultivációs költségeit is -, függetlenül attól, hogy az közvetlen vagy közvetett költség. A változó és az állandó költségek megbontásához a villamosenergia-termelőn belül a termelő területek, azaz (i) az erőmű, (ii) a Visontai Bánya és (ii) Bükkábrányi Bánya, valamint (iv) a nem termelő területek, összefoglaló néven "az irányító szervezet" külön egységként kerülnek nyilvántartásra.

A változó költségek közé kerültek besorolásra ennek megfelelően a következők:

aa) Bányák esetében a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energiához kapcsolódó összes költség és egyéb ráfordítás, beleértve a rendszerbiztonsági szolgáltatás kezdete előtt megképzett bánya bezárási, rekultivációs céltartalékok a szolgáltatás nyújtása alatti inflációs követését, valamint műszaki változások miatti többlet céltartalékképzést, valamint a bányákra jutó értékcsökkenést is az általános érdekű gazdasági szolgáltatás érdekében termelt villamos energiához kapcsolódó mértékben.

ab) Erőmű és irányító szervezet esetében a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energiához kapcsolódó vásárolt tüzelőanyag és a termeléshez szorosan kapcsolódó segédanyag: Vásárolt tüzelőanyagok költsége (földgáz, gázolaj és biomassza beszerzésének költsége), valamint a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó segédanyag (pl. mészkőliszt, mészhidrát) költsége.

ac) A rendszerbiztonsági szolgáltatás kezdete előtt megképzett erőművi környezetvédelmi céltartalékok a szolgáltatás nyújtása alatti inflációs követése, valamint műszaki változások és kockázatértékelés változása miatti többlet céltartalékképzés.

b) KCO2,t (Költség, Széndioxid) a széndioxid kibocsátásából eredően, gazdasági szempontból észszerűen felmerülő tervezett költségek, az ETS rendszerben kereskedett, kötelező CO2 kvóta beszerzés költsége.

2) ÁK (Állandó költségek) a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódóan t évi észszerűen tervezett fix költségek forintban denominálva, a következő szempontok figyelembevételével: Az erőműnél és az irányító szervezetnél a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó összes költség az alábbi tételek kiszűrése után:

a) Egyszeri tételek;

b) Az 1) pontban változó költségként definiált elemek;

c) Az erőmű és az irányító szervezet értékcsökkenése, amely külön tényezőként került figyelembevételre [lásd 3) pont].

3) ÉCSt (Értékcsökkenés) az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó t évi tervezett és terven felüli értékcsökkenése forintban denominálva.

4) TAt (Társasági Adó) a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t évi tervezett társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban denominálva.

5) VEÁBt (Villamosenergia-árbevétel) a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t évi tervezett árbevétel forintban denominálva, az alábbi képlet szerint:

ahol

a) VETÁBt (VE Termelés Árbevétele) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiából származó árbevétel forintban.

b) VEKÁBt (VE Kereskedelem Árbevétele) a t évi közszolgáltatási kötelezettség keretében villamosenergia-kereskedelemből származó árbevétel forintban.

c) VESTKAt (VE Saját Termelésű Készletek Állományváltozása) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó saját termelésű készletek állományváltozása forintban.

d) VESEEAt (VE Saját Előállítású Eszközök Aktiválásának értéke) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó saját előállítású eszközök aktiválásának értéke forintban.

6) EBt (Egyéb bevétel) a t évi tervezett egyéb bevétel forintban denominálva,

a) beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatást, a bánya bezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmi céltartalék feloldást, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó egyéb céltartalék feloldást azzal, hogy a bánya bezárási, rekultivációs céltartalék feloldás tekintetében legfeljebb csak akkora mértékű feloldás vehető figyelembe, amekkora mértékű ugyanilyen tárgyú céltartalék képzés is elszámolásra került a rendszerbiztonsági szolgáltatás nyújtása alatti időszak kezdetét követően, az 1) pont szerint;

b) nem beleértve az egyszeri tételeket, és egyéb olyan bevételeket, amelyek nem a közszolgáltatás keretében végzett villamos energia értékesítéshez köthetők.

7) PEt (Pénzügyi Eredmény) a t évben az MVM Mátra Energia Zrt. által a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó tervezett pénzügyi eredmény értéke forintban denominálva. A pénzügyi eredmény a pénzügyi bevételek (például kapott osztalék) és pénzügyi ráfordítások (például deviza származékos ügylet valós értékének vesztesége) különbségének értéke forintban denominálva, kiszűrve belőle a nem a működőtőkét vagy CO2 kvótákat finanszírozó hitelek után fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat. A túlzott ellentételezés elkerülésre érdekében a villamosenergia-termelő leányvállalataitól kapott osztalék bevételnövelő (és így ellentételezést csökkentő) elemként került figyelembevételre, ezzel is követve a szabályozási gyakorlatot ("belső haszon" kezelése).

8) KTt (Korrekciós tényező) a villamosenergia-termelés költségeinek és bevételeinek korrekciós tényezője t évre vonatkozóan, az alábbi képlet szerint:

ahol

a) TVKt-1 (Tényleges Változó Költség) a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energia t-1 évre vonatkozó tényleges változó költségei forintban, beleértve a széndioxid kibocsátási kvótáknak az EU Kibocsátási Kvóta t-1 január 1. és december 31. közötti tényleges kibocsátás alapján elszámolt mennyisége tényleges beszerzési áron történő beszerzését.

b) VKt-1 a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energia tervezett, jóváhagyott vagy meghatározott változó költségei forintban a t-1 évben.

c) TÁKt-1 (Tényleges Állandó Költség) a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energia tényleges állandó költségei forintban a t-1 évben.

d) AKt-1 a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energia tervezett, jóváhagyott vagy meghatározott állandó költségei forintban a t-1 évben.

e) TÉCSt-1 (Tényleges Értékcsökkenés) az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó t-1 évre vonatkozó tényleges (tervezett és terven felüli) értékcsökkenése forintban.

f) ÉCSt-1 az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó t-1 évre tervezett és terven felüli, jóváhagyott vagy meghatározott értékcsökkenése forintban.

g) TTAt-1 a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t-1 évi tényleges társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban.

h) TAt-1 a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t-1 évi tervezett társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban.

i) TVEÁBt-1 (Tény Villamosenergia-árbevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel előállított villamosenergia-termelésből származó tényleges bevétel forintban, a t-1 évben.

j) VEÁBt-1 a közszolgáltatási kötelezettséggel előállított villamosenergia-termelésből származó tervezett bevételek forintban, a t-1 évben.

k) TEBt-1 (Tény Egyéb Bevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő, az erőműben t-1 évben ténylegesen felmerült egyéb bevétel forintban, beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatás összegét, a bánya bezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmi céltartalék feloldást, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó egyéb céltartalék feloldást azzal, hogy a bánya bezárási, rekultivációs céltartalék feloldás tekintetében legfeljebb csak akkora mértékű feloldás vehető figyelembe, amekkora mértékű ugyanilyen tárgyú céltartalék képzés is elszámolásra került a rendszerbiztonsági szolgáltatás nyújtása alatti időszak kezdetét követően, az 1) pont szerint.

l) EBt-1 (Egyéb Bevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő, az erőműben t-1 évben tervezetten felmerülő egyéb bevétel forintban, beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatás összegét, a bánya bezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmi céltartalék feloldást, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó egyéb céltartalék feloldást azzal, hogy a bánya bezárási, rekultivációs céltartalék feloldás tekintetében legfeljebb csak akkora mértékű feloldás vehető figyelembe, amekkora mértékű ugyanilyen tárgyú céltartalék képzés is elszámolásra került a rendszerbiztonsági szolgáltatás nyújtása alatti időszak kezdetét követően, az 1) pont szerint.

m) TPEt-1 a t-1 évben a villamosenergia-termelő által elért tényleges pénzügyi eredmény értéke forintban.

n) PEt-1 a t-1 évben a villamosenergia-termelő által tervezett pénzügyi eredmény értéke forintban.

9) EMt (Elvárt Megtérülés)

ahol:

a) TEt: A társaság közszolgáltatási tevékenységének ellátásában használt tárgyi eszközök nyitó értéke t évben

b) IJt: A társaság közszolgáltatási tevékenységének ellátásban használt immateriális javak nyitó értéke t évben

c) Elt: A t évet megelőző időszakra járó, de ki nem fizetett ellentételezési igény követelés nyitó értéke t évben

d) WACCt: Az elvárt adózás utáni súlyozott nominális átlagos tőkeköltség t év január 1-jén: 11,6%

A tárgyévre vonatkozó ellentételezési igény megállapítása iránti kérelem 4. § szerinti benyújtásakor az elvárt megtérülés tekintetében a már rendelkezésre álló t évi tény adatok kerülnek bemutatásra, amelyek azonosak a tárgyévet megelőző év tény elszámolásában is kimutatott elvárt megtérüléssel, ezért a Korrekciós tényező számításában az elvárt megtérülést nem szükséges figyelembe venni. Ez az elvárt megtérülés érték eltérhet a t évre vonatkozó üzleti tervben szereplő elvárt megtérülés értékétől.

Lábjegyzetek:

[1] A 425/2022. (X. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése 8. pontja alapján a 2022. október 31-én hatályos szöveggel 2022.11.01-jén újból hatályba lép. (Hatályon kívül helyezésére lásd: 203/2022. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 11. pont)

[2] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2023.12.24.

[3] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2023.12.24.

[4] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2023.12.24.

[5] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[6] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[7] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[8] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[9] Beiktatta a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[10] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[11] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[12] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[13] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.12.24.

[14] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2023.12.24.

[15] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2023.12.24.

[16] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2023.12.24.

[17] Hatályon kívül helyezve e rendelet 11. § (2) bekezdése, valamint a 190/2022. (V. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés 10. pontja alapján. Hatálytalan a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor.

[18] Megállapította a 635/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a (ld. 1. melléklet). Hatályos 2023.12.24.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére