754/2021. (XII. 22.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet idején a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges villamosenergia-termelő kijelöléséről[1]

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 11. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §[2] A Kormány Észak-Magyarország villamosenergia ellátásbiztonságának biztosítása érdekében a 2021. évtől ideiglenesen kijelöli az MVM Mátra Energia Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: villamosenergia-termelő) arra, hogy a Mátrai Erőmű III., IV. és V. blokkjaiban

a) a 2021. évben legalább 3.185,4 GWh, legfeljebb 3.503,94 GWh,

b) a 2022. évben legalább 3.247,6 GWh, legfeljebb 3.572,36 GWh,

c) a 2023. évben legalább 3.318,6 GWh, legfeljebb 3.650,46 GWh,

d) a 2024. évben legalább 3.200,4 GWh, legfeljebb 3.520,44 GWh

villamosenergia-mennyiséget termeljen meg.

1/A. §[3] A 2025-ös évre és azt követő időszakra vonatkozó villamosenergia-termelési mennyiség a 3. § (1) bekezdésében hivatkozott szerződésben kerül meghatározásra.

2. § (1)[4] A villamosenergia-termelő az 1. és 1/A. § szerinti betáplálást mint az átviteli hálózat biztonságos, stabil üzemállapotának fenntartása érdekében szükséges rendszerbiztonsági szolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) teljesíti.

(2) A villamosenergia-termelő a szolgáltatás teljesítéséért ellentételezésre jogosult.

(3)[5] Az ellentételezés fedezi, de nem haladja meg a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, az értékcsökkenést is magában foglaló, a bevétellel nem fedezett, nettó költséget. Az ellentételezés ugyanakkor kevesebb sem lehet, mint a ténylegesen megtermelt villamos energia mennyiség szolgáltatásához kapcsolódóan szükséges, az értékcsökkenést is magában foglaló, bevétellel nem fedezett nettó költség. Az 1. §, valamint az 1/A. § szerint elvárt és a ténylegesen megtermelt villamosenergia-mennyiség összehasonlításának értékelésekor figyelembe kell venni a technológiai, üzembiztonsági és gazdaságossági szempontokat. Az ellentételezés nem tartalmazza a szolgáltatáson kívül eső egyéb gazdasági tevékenységhez kapcsolódó költség vagy ráfordítás fedezetét. Amennyiben valamely, szolgáltatás nyújtásával érintett év tekintetében az üzleti terven alapuló vagy tény nettó költségre a tervezett bevétel fedezetet nyújt, ez esetben az erre az évre benyújtható ellentételezési igény tervezett vagy tény összege nulla.

3. § (1) A szolgáltatás ellátására az energetikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a villamosenergia-termelővel szerződést (a továbbiakban: szerződés) köt, amely tartalmazza

a) a szolgáltatási kötelezettségek tartalmát, területi és időbeli hatályát,

b) a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összege - 5. § (5) bekezdése szerinti - megállapításának formai követelményeit, valamint

c) a villamosenergia-termelőnek biztosított kizárólagos vagy speciális jogok meghatározását.

(2)[6] Az ellentételezés meghatározására vonatkozó módszertant és az ellentételezés meghatározása során elszámolható költségek meghatározásának módját az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költséget a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges elszámolható költség és a szolgáltatáshoz kapcsolódó összes bevétel különbsége alapján kell meghatározni.

4. § (1) A villamosenergia-termelő a tárgyévre vonatkozó ellentételezés megállapítása iránti kérelmét a tárgyév május 15. napjáig benyújtja a miniszternek.

(2) Az (1) szerinti kérelem tartalmazza

a) az érvényesíteni kívánt igény jogcímét,

b)[7] a tárgyévi szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költség értékét az 1. mellékletben meghatározott módszertan alapján dokumentációval alátámasztva, az elfogadott üzleti terv alapján,

c)[8] a tárgyévet megelőző évben a szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költség tény értékét a 2. § (3) bekezdés figyelembevételével, és

d) a tárgyévet megelőző évben folyósított ellentételezés összegét.

(3) A villamosenergia-termelő az ellentételezés megállapítása iránti kérelemhez csatolja

a)[9] a tárgyévre vonatkozó üzleti terv alapján készült eredmény-kimutatás tervezetét, amely tartalmazza a szolgáltatás érdekében és az ezen kívül végzett tevékenység alapján megállapított társasági eredmény tervezett összegét,

b)[10] a tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált beszámoló és a kapcsolódó főkönyvi kimutatást és az az alapján készült eredménykimutatást, ha a tárgyévet megelőző évben a villamosenergia-termelő részére ellentételezés került kifizetésre, vagy megállapításra,

c) részletes szöveges magyarázatot a kérelmet alátámasztó számításhoz, alkalmazott modellhez és allokációs módszertanhoz.

d)[11] a tárgyévet megelőző év végéig a szolgáltatás nyújtásával érintett időszak kezdete óta ténylegesen folyósított ellentételezési igény, valamint az ugyanezen időszakra a b) pont szerint kimutatott tény ellentételezési igény egyenlegét, amely a 7. § (4) bekezdése szerinti pénzügyi elszámolás alapját képezi.

5. § (1) A miniszter a szolgáltatás ellentételezésének megállapítása iránti kérelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bevonásával vizsgálja meg.

(2)[12] A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálat keretében a villamosenergia-termelő által benyújtott kérelemben és annak mellékleteiben foglaltak e rendeletnek való megfelelőségét vizsgálja és javaslatot tesz a miniszternek a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összegére, figyelemmel a támogatásra nem javasolt költségelemekre és azok összegére, valamint a tárgyévet megelőző év nettó költség tény értéke és a folyósított ellentételezés összegének különbözetére. A Hivatal a javaslatát legkésőbb tárgyév június 30. napjáig megküldi a miniszternek.

(3) Ha a kérelmet a villamosenergia-termelő hiányosan nyújtotta be, a Hivatal határidő tűzésével felhívja a villamosenergia-termelőt, hogy a kérelmet az e rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtsa be.

(4) A Hivatal a kérelemben és annak mellékleteiben foglaltak megfelelőségének a vizsgálatához - határidő tűzésével - a villamosenergia-termelőtől felvilágosítást, továbbá adatszolgáltatást kérhet.

(5)[13] Ha a kérelemben és a mellékleteiben foglaltak megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek, a miniszter - a Hivatal javaslatának a figyelembevételével - a szerződésben meghatározott formában, a tárgyév július 15. napjáig megállapítja a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összegét és a kifizetés módját. Az ellentételezést legkésőbb a szolgáltatási kötelezettség megszűnését követő év július 30-ig kell kifizetni.

(6)[14] A szolgáltatás ellentételezésének kifizetése elkülönített költségvetési forrásból történik. A kifizetés történhet egy összegben vagy részletekben.

(7)[15] A miniszter a tárgyévi szolgáltatás teljesítésének elismerését és az ellentételezés összegének a megállapítását megküldi a villamosenergia-termelő, továbbá az államháztartásért felelős miniszter részére.

6. § A szerződés aláírásának évében a miniszter a villamosenergia-termelő részéről benyújtott kérelem alapján, a Hivatal javaslatát figyelembe véve, a tárgyév december 31-ig gondoskodik az ellentételezés tárgyévi összege villamosenergia-termelő részére történő kifizetéséről a 7. §-ban meghatározottak szerinti utólagos elszámolás mellett.

7. §[16] (1) Amennyiben a tárgyévet megelőző évre megállapított ellentételezés nettó összege és - a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok alapján - tényleges nettó költség összegének tény értéke eltér és az eltérés a villamosenergia-termelő[17]

a) javára többletet mutat, akkor a villamosenergia-termelő a tárgyévet követő évben benyújtott kérelmében köteles a következő tárgyévre vonatkozó igényét a többlettel csökkentett összegben megadni, vagy

b) hátrányára hiányt mutat, akkor a villamosenergia-termelő a tárgyévet követő évben benyújtott kérelmében jogosult a következő tárgyévre vonatkozó igényét a többlettel növelt összegben megadni.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott különbözetnek a csökkentett vagy többlettel növelt összege figyelembevételével - a Hivatal 5. § (2) bekezdése szerinti javaslatának a figyelembevételével - állapítja meg a szolgáltatás ellentételezésének a tárgyévi összegét a villamosenergia-termelő részére.

(3)[18] A villamosenergia-termelő az utolsó szolgáltatási kötelezettséggel érintett tárgyévet követő évben a 4. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben a tárgyévben megállapított ellentételezés nettó összege és a tárgyév tényleges nettó költség összegének tény értéke különbözetének az elszámolását benyújtja a miniszternek. A miniszter az elszámolást a Hivatal bevonásával vizsgálja meg és - az 5. § (5) bekezdésében meghatározott határidőig - állapítja meg a megállapított ellentételezés nettó összege és ténylegesen járó ellentételezés értéke esetleges eltérését.

(4) Amennyiben 4. § (3) bekezdés d) pontja alapján az utolsó szolgáltatási kötelezettséggel érintett tárgyév végéig ténylegesen folyósított ellentételezés nettó összege és - a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok alapján valamennyi szolgáltatással érintett év tekintetében - a ténylegesen járó ellentételezés tény értéke eltér és az eltérés a villamosenergia-termelő

a) javára többletet mutat, akkor a villamosenergia-termelő a tárgyévet követő év július 30-ig a különbözetet visszafizeti, vagy

b) hátrányára hiányt mutat, akkor a miniszter legkésőbb a szolgáltatási kötelezettség megszűnését követő év július 30-ig gondoskodik a különbözetnek a villamosenergia-termelő részére történő megfizetéséről.

8. § (1) A villamosenergia-termelő a számviteli nyilvántartásában a szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó költségeit - a szolgáltatással nem összefüggő, egyéb gazdasági tevékenységeivel kapcsolatos költségeitől elkülönítetten - külön vezeti és mutatja ki.

(2) A kimutatás tartalmazza

a)[19] az 1. mellékletben meghatározott elszámolható költségeket és bevételeket minden olyan évben, amikor a villamosenergia-termelő ellentételezésben részesül,

b) a villamosenergia-termelő, mint a 2006/111/EK irányelv szerinti közvállalkozás belső pénzügyi és szervezeti felépítésére vonatkozó adatokat, az általa végzett egyes tevékenységekre vonatkozó elkülönített és hiteles elszámolásokat, valamint

c) az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségeket és bevételeket, valamint a költségek és bevételek kijelölésének és megosztásának módszereit.

9. § E rendelet alkalmazásában üzleti terv jelenti:

a) a 6. §-ban meghatározott kérelem tekintetében az ún. 2021 FC9 üzleti tervet, amely az év 1-9. hónapja tekintetében a tényadatokat és a 10-12. hónap tekintetében a tervszámokat tartalmazza,

b)[20] a 4. § (1) bekezdése szerinti kérelem tekintetében a villamosenergia-termelő részére elfogadott tárgyévi üzleti tervet.

10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 11. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

11. §[21]

12. § Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályok szerinti adatszolgáltatási és jelentési kötelezettséget az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter teljesíti a nyilvánosság és az Európai Bizottság felé.

13. § (1) Az e rendelet szerinti ellentételezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatást tartalmaz.

(2) Az e rendeletben meghatározott szolgáltatás a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló 2012/C 8/03 számú Európai Bizottság keretszabály alapján került meghatározásra.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 754/2021. (XII. 22.) Korm. rendelethez[22]

A 2. § szerinti ellentételezést a következő képlet alapján kell meghatározni:

Kt = NKt + KTt

ahol

Kt az ellentételezés mértéke t évben

NKt (Nettó költség):

NKt = VKt + ÁKt + ÉCSt + TAt - VEÁBt - EBt - PEt

ahol

1) VKt (Változó költségek) a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódóan t évi tervezett változó költségek forintban denominálva; melynek számítási módja az alábbi:

VKt = KTA,t + KCO2,t

ahol

a) KTA,t (Költség, Tüzelőanyag) kizárólag azok a gazdasági szempontból észszerűen felmerülő tervezett költségek és egyéb ráfordítások, amelyek szén, gázolaj, földgáz, biomassza és egyéb tüzelőanyagok beszerzésével kapcsolatban merülnek fel t évben, beleértve a rendszerbiztonsági szolgáltatás kezdete előtt megképzett bányabezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmi céltartalékok a szolgáltatás nyújtása alatti inflációs követését, valamint műszaki változások miatti többlet-céltartalékképzést. Az MVM Mátra Energia Zrt. esetén a villamosenergia-termelés nem vásárolt, hanem saját előállítású lignit tüzelőanyagon alapul, amit a visontai és a bükkábrányi bányákban termelnek ki. A lignithez kapcsolódó költségek tehát nem vásárolttüzelőanyag-költségként, hanem a bányák önköltségeként merülnek fel, ami teljes egészében (az értékcsökkenést is beleértve) villamosenergia-termeléshez kapcsolódó változó költségként kerül figyelembevételre - ideértve az aktív jövesztéssel felhagyott bányaterületek tájrendezési, rekultivációs költségeit is -, függetlenül attól, hogy az közvetlen vagy közvetett költség. A változó és az állandó költségek megbontásához a villamosenergia-termelőn belül a termelő területek, azaz (i) az erőmű, (ii) a Visontai Bánya és (iii) Bükkábrányi Bánya, valamint (iv) a nem termelő területek, összefoglaló néven "az irányító szervezet" külön egységként kerülnek nyilvántartásra.

A változó költségek közé kerültek besorolásra ennek megfelelően a következők:

aa) Bányák esetében a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energiához kapcsolódó összes költség és egyéb ráfordítás, beleértve a rendszerbiztonsági szolgáltatás kezdete előtt megképzett bányabezárási, rekultivációs céltartalékok a szolgáltatás nyújtása alatti inflációs követését, valamint műszaki változások miatti többlet-céltartalékképzést, valamint a bányákra jutó értékcsökkenést is az általános érdekű gazdasági szolgáltatás érdekében termelt villamos energiához kapcsolódó mértékben.

ab) Erőmű és irányító szervezet esetében a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energiához kapcsolódó vásárolt tüzelőanyag és a termeléshez szorosan kapcsolódó segédanyag: vásárolt tüzelőanyagok költsége (földgáz, gázolaj és biomassza beszerzésének költsége), valamint a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó segédanyag (pl. mészkőliszt, mészhidrát) költsége.

ac) A rendszerbiztonsági szolgáltatás kezdete előtt megképzett erőművi környezetvédelmi céltartalékok a szolgáltatás nyújtása alatti inflációs követését, valamint műszaki változások és kockázatértékelés változása miatti többlet-céltartalékképzést.

b) KCO2,t (Költség, Szén-dioxid) a szén-dioxid kibocsátásából eredően, gazdasági szempontból észszerűen felmerülő tervezett költségek, az ETS-rendszerben kereskedett, kötelező CO2-kvóta beszerzés költsége.

2) ÁK (Állandó költségek) a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódóan t évi észszerűen tervezett fix költségek forintban denominálva, a következő szempontok figyelembevételével: Az erőműnél és az irányító szervezetnél a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó összes költség, az alábbi tételek kiszűrése után:

a) Egyszeri tételek;

b) Az 1) pontban változó költségként definiált elemek;

c) Az erőmű és az irányító szervezet értékcsökkenése, amely külön tényezőként került figyelembevételre [lásd 3) pont].

3) ÉCSt (Értékcsökkenés) az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamosenergiához kapcsolódó t évi tervezett értékcsökkenése forintban denominálva.

4) TAt (Társasági Adó) a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t évi tervezett társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban denominálva.

5) VEÁBt (Villamosenergia-árbevétel) a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t évi tervezett árbevétel forintban denominálva, az alábbi képlet szerint:

VEÁBt = VETÁBt + VEKÁBt + VESTKAt + VESEEAt

ahol

a) VETÁBt (VE Termelés Árbevétele) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiából származó árbevétel forintban.

b) VEKÁBt (VE Kereskedelem Árbevétele) a t évi közszolgáltatási kötelezettség keretében villamosenergia-kereskedelemből származó árbevétel forintban.

c) VESTKAt (VE Saját Termelésű Készletek Állományváltozása) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamosenergiához kapcsolódó saját termelésű készletek állományváltozása forintban.

d) VESEEAt (VE Saját Előállítású Eszközök Aktiválásának értéke) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó saját előállítású eszközök aktiválásának értéke forintban.

6) EBt (Egyéb bevétel) a t évi tervezett egyéb bevétel forintban denominálva,

a) beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatást, a bányabezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmicéltartalék-feloldást, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó egyéb céltartalék-feloldást, azzal, hogy a bányabezárási, rekultivációs céltartalék-feloldás tekintetében legfeljebb csak akkora mértékű feloldás vehető figyelembe, amekkora mértékű ugyanilyen tárgyú céltartalékképzés is elszámolásra került a rendszerbiztonsági szolgáltatás nyújtása alatti időszak kezdetét követően, az 1) pont szerint;

b) nem beleértve az egyszeri tételeket és egyéb olyan bevételeket, amelyek nem a közszolgáltatás keretében végzett villamosenergia-értékesítéshez köthetők.

7) PEt (Pénzügyi Eredmény) a t évben az MVM Mátra Energia Zrt. által a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó tervezett pénzügyi eredmény értéke forintban denominálva. A pénzügyi eredmény a pénzügyi bevételek (például kapott osztalék) és pénzügyi ráfordítások (például devizaszármazékos ügylet valós értékének vesztesége) különbségének értéke forintban denominálva. A túlzott ellentételezés elkerülésre érdekében az MVM Mátra Energia Zrt. leányvállalataitól kapott osztalék bevételnövelő (és így ellentételezést csökkentő) elemként került figyelembevételre, ezzel is követve a szabályozási gyakorlatot ("belső haszon" kezelése).

8) KTt (Korrekciós tényező) a villamosenergia-termelés költségeinek és bevételeinek korrekciós tényezője t évre vonatkozóan, az alábbi képlet szerint:

KTt = TVKt-1 - VKt-1 + TÁKt-1 - ÁKt-1 + TÉCSt-1 - ÉCSt-1 + TTAt-1 - TAt-1 - (TVEÁBt-1 - VEÁBt-1)-(TEBt-1 - EBt-1)-(TPEt-1 - PEt-1)

ahol

a) TVKt-1 (Tényleges Változó Költség) a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamosenergia t-1 évre vonatkozó tényleges változó költségei forintban, beleértve a szén-dioxid-kibocsátási kvótáknak az EU Kibocsátási Kvóta t-1 január 1. és december 31. közötti tényleges kibocsátás alapján elszámolt mennyisége tényleges beszerzési áron történő beszerzését.

b) VKt-1 a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energia tervezett, jóváhagyott vagy meghatározott változó költségei forintban a t-1 évben.

c) TÁKt-1 (Tényleges Állandó Költség) a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energia tényleges állandó költségei forintban a t-1 évben.

d) ÁKt-1 a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energia tervezett, jóváhagyott vagy meghatározott állandó költségei forintban a t-1 évben.

e) TÉCSt-1 (Tényleges Értékcsökkenés) az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó t-1 évre vonatkozó tényleges értékcsökkenése forintban.

f) ÉCSt-1 az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó t-1 évre tervezett, jóváhagyott vagy meghatározott értékcsökkenése forintban.

g) TTAt-1 a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t-1 évi tényleges társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban.

h) TAt-1 a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t-1 évi tervezett társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban.

i) TVEÁBt-1 (Tény Villamosenergia-árbevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel előállított villamosenergia-termelésből származó tényleges bevétel forintban, a t-1 évben.

j) VEÁBt-1 a közszolgáltatási kötelezettséggel előállított villamosenergia-termelésből származó tervezett bevételek forintban, a t-1 évben.

k) TEBt-1 (Tény Egyéb Bevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő, az erőműben t-1 évben ténylegesen felmerült egyéb bevétel forintban, beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatás összegét, a bányabezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmi céltartalék-feloldást, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó egyéb céltartalék-feloldást, azzal, hogy a bányabezárási, rekultivációs céltartalék-feloldás tekintetében legfeljebb csak akkora mértékű feloldás vehető figyelembe, amekkora mértékű ugyanilyen tárgyú céltartalékképzés is elszámolásra került a rendszerbiztonsági szolgáltatás nyújtása alatti időszak kezdetét követően, az 1) pont szerint.

l) EBt-1 (Egyéb Bevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő, az erőműben t-1 évben tervezetten felmerülő egyéb bevétel forintban, beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatás összegét, a bányabezárási, rekultivációs és erőművi környezetvédelmi céltartalék-feloldást, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó egyéb céltartalék-feloldást, azzal, hogy a bányabezárási, rekultivációs céltartalék-feloldás tekintetében legfeljebb csak akkora mértékű feloldás vehető figyelembe, amekkora mértékű ugyanilyen tárgyú céltartalékképzés is elszámolásra került a rendszerbiztonsági szolgáltatás nyújtása alatti időszak kezdetét követően, az 1) pont szerint.

m) TPEt-1 a t-1 évben az MVM Mátra Energia Zrt. által elért tényleges pénzügyi eredmény értéke forintban.

n) PEt-1 a t-1 évben az MVM Mátra Energia Zrt. által tervezett pénzügyi eredmény értéke.