7/2021. (III. 10.) AM rendelet

az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet módosításáról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 4. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E rendelet hatálya alá tartozó járványügyi intézkedésekhez kapcsolódó állami kártalanítás összegét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzat (a továbbiakban: előirányzat) biztosítja. Az előirányzatot az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti, az agrárminiszter által kijelölt lebonyolító szerv (a továbbiakban: lebonyolító szerv) kezeli. A lebonyolító szervet a lebonyolítással kapcsolatos költségeinek fedezése céljából az előirányzat terhére díj illeti meg, melynek mértéke az adott évre elfogadott előirányzat 5%-a, de legfeljebb 100 millió forint."

2. § Az R. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Amennyiben az országos főállatorvos az Éltv. 42. § (4) bekezdése szerint határozatot hoz, a járványügyi intézkedéseket elrendelő határozat végrehajtásáról szóló eljárási jelentés helyett az országos főállatorvos határozatában elrendelt bizonylatot kell benyújtani."

3. § (1) Az R. 5. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kártalanítás összegéről a járási hivatal)

"d) a kártalanításra jogosult által benyújtott, az 1. mellékletben található táblázatban foglalt, százalékpontokat tartalmazó növelő tényezők igazolására szolgáló dokumentumok"

(alapján dönt.)

(2) Az R. 5. § (5) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:

(A becslési jegyzőkönyv tartalmazza)

"h) az állami kártalanításra jogosult nyilatkozatát az általános forgalmi adó adóalanyiságáról, valamint az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségről vagy az alóli mentességről, és

i) a becslési eljárást lefolytató hatóság, valamint az állami kártalanításra jogosult (vagy annak képviselője) aláírását, illetve bélyegzőjének lenyomatát vagy cégszerű aláírását."

(3) Az R. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az állat, anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer vagy takarmány káreseménykori nettó forgalmi értéke megállapításának alapja:

a) az állatok esetében

aa) az állattartó érvényes szerződése szerinti felvásárlási ár, ennek hiányában

ab) számlával igazolt beszerzési ár, ennek hiányában

ac) az elismert szakmaközi szervezet vagy - ha az adott termékpályán nincs elismert szakmaközi szervezet - a NÉBIH által kijelölt szakmaközi szervezet által a hízóállatok esetében hetente, ennek hiányában havonta nyilvánosságra hozott átvételi ár háromhavi átlaga, vagy tenyészállatok esetében meghatározott ár,

ad) az állat könyv szerinti, a káreseményt megelőző naptári havi nyilvántartási értéke,

ae) az aa)-ad) pontban felsoroltak hiánya esetén a kárbecslésben érintett állathoz hasonló, azzal azonos fajú, fajtájú, ivarú, korú és hasznosítású állatra vonatkozó, az adott fertőző állatbetegség megelőzéséről és leküzdéséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak figyelembevételével, szakértő által megadott, az adott területen a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga;

b) a legalább hat hónapja zárt körülmények között, vadasparkban, vadaskertben, röptetőben tartott vagy tenyésztett vadonélő haszonállatok esetén a felvásárló szervezet által számlával igazolt, a káresemény időszakában alkalmazott felvásárlási ár;

c) méhészet esetében szakértő által megadott

ca) méhcsalád, méhraj esetén kilogrammonkénti piaci ár,

cb) méhanya esetén darabonkénti piaci ár;

d) a genetikai alapok védelmét szolgáló, védett őshonos, valamint veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákhoz tartozó állatok esetén - amennyiben nincs elismert vagy kijelölt szakmaközi szervezet - a NÉBIH írásos szakvéleménye alapján megállapított nettó forgalmi érték;

e) sperma, embrió, tenyész- és keltetőtojás esetén az előállító, valamint forgalmazó szervezet által számlával igazolt, a káreseményt megelőző három hónapos időszak kialakult értékesítési átlagára, vagy szakértő által megadott piaci árak átlaga;

f) a járványügyi intézkedésként diagnosztikai célból kilőtt vad esetén a NÉBIH által megadott érték,

g) a járványügyi intézkedésként diagnosztikai célból kilőtt védett állatok esetén a természetvédelmi hatóság írásos szakvéleménye alapján megállapított nettó forgalmi érték (eszmei érték);

h) a járványügyi nyomozás során a járványos állatbetegség terjesztése szempontjából kockázatos élelmiszer, állati eredetű termékek vonatkozásában

ha) vágóhídon - élőállat- vagy húsvizsgálat során - történt betegség-megállapítás esetén az üzem által kifizetett, számlával igazolt felvásárlási ár és felmerült vágási költség,

hb) az élelmiszer-előállító üzemben a vágott állati test, félkész és késztermék élelmiszerek esetén az üzem önköltségi ára,

hc) az élelmiszer-forgalmazó helyen a vágott állati test, félkész és késztermék élelmiszerek esetén a számlával igazolt beszerzési ár,

hd) tej, étkezési tojás, méz esetén a területen engedéllyel működő felvásárló szervezet által számlával igazolt, a káresemény időszakában alkalmazott felvásárlási ár, ennek hiányában az elismert vagy a NÉBIH által kijelölt szakmaközi szervezet, vagy ennek hiányában szakértő által megadott, a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga;

i) a járványügyi nyomozás során a járványos állatbetegség terjesztése szempontjából kockázatos takarmány vonatkozásában

ia) a takarmány-előállító és forgalmazó esetén az üzem önköltségi ára, illetve a számlával igazolt beszerzési ár,

ib) állattartó telep esetén a takarmány számlával igazolt beszerzési ára,

ic) ezek hiánya esetén szakértő által megadott, a káresemény időszakában az adott területen kialakult piaci árak átlaga;

j) az ipari feldolgozásra szánt állati termékek esetében (különösen a gyapjú, tépett toll, méhviasz) a területen engedéllyel működő felvásárló szervezet által igazolt, a káreseményt megelőző hat hónapban kialakult felvásárlási átlagár, ennek hiányában szakértő által megadott, a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga;

k) fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak esetén szakértő által megadott, a használati értéknek megfelelő becsült árak átlaga."

4. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Az Éltv. 55. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a kártalanítási igény elbírálásánál kártalanítást kizáró ok nem áll fenn, a kártalanítás összegét a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 22. §-a alapján a járási hivatal vagy a megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) állapítja meg. Ha a kártalanítás összege meghaladja a nettó 5 millió forintot, a megyei kormányhivatal a járási hivatal által az 5. § (2) bekezdése szerint elbírált kártalanítási igényt felülvizsgálja és határozatban megállapítja a kártalanítás összegét.

(2) Az eljáró hatóság a kártalanítás elutasításáról határoz:

a) az Éltv. 55. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben,

b) ha a FELIR regisztrációra kötelezett ügyfél FELIR-azonosítóval nem rendelkezik,

c) ha az érintett ügyféllel szemben élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetés elmulasztása miatt végrehajtás van az állami adóhatóságnál folyamatban,

d) ha az érintett állatállomány állategészségügyi státusza ismeretlen, vagy az előírt vizsgálatokat határidőre nem végezték el,

e) ha az érintett állattartó telepen a jogszabályban előírt külső járványvédelmi strukturális elemek (különösen kerítés, öltöző, állatrakodó, hullatároló) nem találhatók meg, illetve az ügyfél nem tudja dokumentált módon bizonyítani azok előírásszerű működtetését vagy használatát, vagy

f) ha az érintett állattartó telep nem rendelkezik a jogszabályban előírt és a járási hivatal által közigazgatási döntésben jóváhagyott járványvédelmi intézkedési tervvel.

(3) A kártalanítás alapösszege - az 5. § (6) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak, valamint a nem gazdasági tevékenység keretében állatot tartó kivételével - a becslési eljárás során megállapított összeg 60%-a. A kártalanítás végleges összegét a járási hivatal vagy a megyei kormányhivatal az 1. mellékletben található táblázatban foglalt, százalékpontokat tartalmazó növelő tényezők alkalmazásával állapítja meg. A kártalanítás megállapított összege legfeljebb a becslési eljárás során megállapított összeg 100%-a lehet. Az 5. § (6) bekezdés f) és g) pontja, valamint a nem gazdasági tevékenység keretében állatot tartó esetében a kártalanítás megállapított összege a becslési eljárás során megállapított összeg 100%-a.

(4) A kártalanítási határozat tartalmazza

a) természetes személy esetén

aa) a természetes személyazonosító adatokat,

ab) banki átutalás esetén a számlatulajdonos nevét és a bankszámlaszámot vagy a postacímet,

ac) az adóazonosító jelet,

ad) az adószámot, amennyiben azzal rendelkezik;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az adószámot, csoportos általános forgalmi adóalany esetében a csoportazonosító számot és a cégnyilvántartásba, illetve az egyéb szervezetek közhiteles nyilvántartásába bejegyzett bankszámlaszámot,

c) az állami kártalanítás nettó összegét, az állami kártalanítást terhelő általános forgalmi adót, továbbá az állami kártalanítás általános forgalmi adóval növelt összegét, amennyiben a kártalanítás jogosultja alanya az általános forgalmi adónak, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet,

d) az állami kártalanítás bruttó összegét, amennyiben a kártalanítás jogosultja nem alanya az általános forgalmi adónak, és

e) az Éltv. 55. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a kártalanítás jogosultjának írásbeli nyilatkozata alapján annak megállapítását, hogy a megyei kormányhivatal az általános forgalmi adó fizetési halasztással érintett összeget a jogosult adószámára hivatkozással az állami adóhatóságnál vezetett, általános forgalmi adó bevételi számlára utalja.

(5) A kártalanítási határozat indokolásában meg kell jelölni, hogy az állat elhullása mely állatbetegség következtében történt, vagy a járványügyi intézkedéseket mely állatbetegség gyanúja, megállapítása vagy felszámolása miatt rendelték el, valamint a betegség megállapításának alapjául szolgáló diagnosztikai vagy laboratóriumi eredményt, ennek hiányában a húsvizsgálat vagy boncolás írásban rögzített eredményét.

(6) A kártalanítási összeg kifizetése érdekében az eljáró hatóság - a kártalanítási határozat véglegessé válása után haladéktalanul - elektronikus úton megküldi a NÉBIH-nek a kártalanítási határozatot.

(7) Az eljáró hatóság elektronikus úton rögzíti továbbá:

a) a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot,

b) a 3. § (5) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet és annak mellékletét,

c) a becslési jegyzőkönyvet, és

d) az országos főállatorvos által határozatban elrendelt 4. § (4) bekezdése szerinti egyéb bizonylatot.

(8) A NÉBIH intézkedik a kártalanítás összegének folyósítása iránt a megyei kormányhivatal részére, amely azt a (9)-(11) bekezdésben foglaltak szerint fizeti ki a jogosultnak.

(9) Azon jogosult, aki az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján általános forgalmi adóalanynak (a továbbiakban: áfaalany) minősül, a kártalanítás összegéről számlát bocsát ki az eljáró hatóság, illetve amennyiben az eljáró hatóság a járási hivatal, a megyei kormányhivatal részére. A kártalanítás folyósítása a számla alapján történik. A kártalanítás kifizetési határideje a kártalanítási határozat véglegessé válásától számított hatvan nap.

(10) Ha a kártalanítás jogosultja az Éltv. 55. § (6) és (7) bekezdése alapján általános forgalmi adó fizetési halasztást vesz igénybe, a számla általános forgalmi adó tartalmát a megyei kormányhivatal közvetlenül az állami adóhatóság általános forgalmi adó bevételi számlájára fizeti meg.

(11) Ha a kártalanítás jogosultja az Áfa törvény alapján nem minősül áfaalanynak, a kártalanítást a határozat alapján, az annak véglegessé válásától számított hatvanadik napig kell folyósítani.

(12) Az eljáró hatóság elektronikus úton megküldi a NÉBIH részére az adott időszakban kiadott kártalanítási határozatokra vonatkozó következő adatokat betegségenkénti bontásban:

a) kifizetett kártalanítások darabszáma,

b) kártalanítás nettó és bruttó összege,

c) a leölt állatok faja, száma, a leölésük időpontja (év, hónap),

d) a megsemmisített termék, termény, felszerelés, berendezés jellege és mennyisége, és

e) az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok vonatkozásában az európai uniós támogatás elszámolásához szükséges, eljárásrendben rögzített adatok."

5. § Az R. 7. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdésekkel egészül ki:

"(4a) A megyei kormányhivatal, a járási hivatal illetve a HJK elektronikus úton megküldi a NÉBIH részére az adott időszakban végrehajtott kifizetésekre vonatkozó következő adatokat, betegségenkénti bontásban:

a) kifizetések darabszáma,

b) kifizetések nettó és bruttó összege,

c) az aktív közreműködés keretében végzett tevékenység megnevezése, a végrehajtás időszaka (év, hónap), és

d) az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok vonatkozásában az európai uniós támogatás elszámolásához szükséges, eljárásrendben rögzített adatok.

(4b) Az aktív közreműködő az intézkedés végrehajtását követően az OJK által elrendelt aktív közreműködés esetén a NÉBIH nevére kiállított, a közreműködés költségeit tartalmazó számlát harmincnapos fizetési határidővel benyújtja a NÉBIH-nek, amely az előirányzat terhére gondoskodik a számla megtérítéséről az aktív közreműködő részére."

6. § Az R. 8. § (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az ártalmatlanítást végző üzem az intézkedés végrehajtását követően a megyei kormányhivatal, a járási hivatal vagy a HJK által elrendelt aktív közreműködés esetén a megyei kormányhivatal nevére kiállított, a közreműködés költségeit tartalmazó számlát benyújtja a megyei kormányhivatalnak. A megyei kormányhivatal intézkedik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé, valamint a számlát és az aktív közreműködést elrendelő határozatot a végrehajtást követően tizenöt napon belül közli a NÉBIH-hel, igazolva, hogy a számla kibocsátására az általa elrendelt járványügyi intézkedések alatt került sor. A NÉBIH a számlát az előirányzat terhére téríti meg a megyei kormányhivatal részére.

(5) Az ártalmatlanítást végző üzem az intézkedés végrehajtását követően az OJK által elrendelt aktív közreműködés esetén a NÉBIH nevére kiállított, a közreműködés költségeit tartalmazó számlát harmincnapos fizetési határidővel benyújtja a NÉBIH-nek. A NÉBIH a számlát az előirányzat terhére téríti meg az aktív közreműködő részére."

7. § Az R. 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (6) bekezdés szerinti elszámolás alapján, a végrehajtást végző aktív közreműködő az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtásáról számlát állít ki a megyei kormányhivatal nevére. Az aktív közreműködő a számlát és a (6) bekezdés szerinti elszámolást a számla kiállítását követő nyolc napon belül megküldi a megyei kormányhivatalnak. A megyei kormányhivatal intézkedik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé, valamint a számlát és az aktív közreműködést elrendelő határozatot a végrehajtást követően tizenöt napon belül megküldi a NÉBIH-nek, igazolva, hogy a számla kibocsátására az általa elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása alatt került sor. A NÉBIH a számla összegét az előirányzat terhére téríti meg a megyei kormányhivatal részére.

(8a) Ha az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtását elrendelő határozatban hasznosíthatóként megjelölt összes élelmiszer, vagy azok egy része időközben járványügyi okból értékesíthetetlenné vált, akkor az eljáró hatóság az eredeti határozatot módosítja, és azt a NÉBIH-hel közli."

8. § Az R. 7. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"7. A járványügyi védekezéssel kapcsolatos hatósági kiadások megtérítésének rendje

10. § (1) A járványügyi védekezés kiadásait az eljáró hatóság, illetve a járványügyi védekezéshez szükséges terméket, szolgáltatást vagy magánszemély közreműködését megrendelő, igénybe vevő szervezet (a továbbiakban együtt: hatóság) viseli. A járványügyi védekezés kiadásairól szóló számlát a hatóság nevére kell kiállítani és benyújtani.

(2) A hatóság intézkedik a hatósági kiadás kifizetéséről a számlakibocsátó részére, illetve az Áfa törvény alapján áfaalanynak nem minősülő partner esetében a szerződésben megjelölt személy felé.

(3) Az eljáró hatóság által elrendelt aktív közreműködés - beleértve az ártalmatlanítás és az elkülönített vagy zárt vágás esetét - elrendelése esetén a közreműködés költségeit tevékenységenként tartalmazó számlát a megyei kormányhivatal nevére kell kiállítani és benyújtani. A megyei kormányhivatal harminc napon belül gondoskodik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé.

(4) Az OJK által elrendelt aktív közreműködés - beleértve az ártalmatlanítás és az elkülönített vagy zárt vágás esetét - elrendelése esetén a közreműködés költségeit tevékenységenként tartalmazó számlát a NÉBIH nevére kell kiállítani és benyújtani harmincnapos fizetési határidővel. A NÉBIH intézkedik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé.

(5) A hatóság a számlák és az aktív közreműködést elrendelő határozatok másolatát elektronikus úton, betegségenkénti bontásban és összesítéssel ellátva elektronikus úton megküldi a NÉBIH-nek, igazolva, hogy a számlák járványügyi intézkedések végrehajtása során keletkeztek. A NÉBIH a járványügyi védekezés kiadásait a számlák és az aktív közreműködést elrendelő határozat beérkezését követő harminc napon belül, a lebonyolítási számlán fennálló fedezethiány esetén a fedezet rendelkezésre állását követő harminc napon belül megtéríti a hatóságnak.

(6) Az eljáró hatóság elektronikus úton megküldi a NÉBIH részére az adott időszakban végrehajtott aktív közreműködői kifizetésekre vonatkozó következő adatokat, betegségenkénti bontásban:

a) kifizetések darabszáma,

b) kifizetések nettó és bruttó összege,

c) az aktív közreműködés keretében végzett tevékenység megnevezése, a végrehajtás időszaka (év, hónap), és

d) az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok vonatkozásában az európai uniós támogatás elszámolásához szükséges, eljárásrendben rögzített adatok.

(7) Ha az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtását elrendelő határozatban hasznosíthatóként megjelölt összes élelmiszer, vagy azok egy része időközben járványügyi okból illetve járványügyi intézkedés következtében értékesíthetetlenné vált, akkor az eljáró hatóság az eredeti határozatot módosítja, és azt a NÉBIH-hel közli.

(8) A mintavételt végző állatorvos a mintát kísérő iraton jelzi, hogy a mintavétel

a) jogszabály alapján állami költségre történő vizsgálatok, vagy

b) bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség, illetve egyéb nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegség megállapítása, valamint gyanújának kizárása

céljából történt.

(9) A vizsgálatot végző laboratórium az elvégzett vizsgálatok díjáról számlát állít ki a vizsgálatot megrendelő hatóság részére. A vizsgálatot megrendelő hatóság intézkedik a számla kifizetéséről a laboratórium felé. A vizsgálatot megrendelő hatóság az (5) bekezdés szerint jogosult a vizsgálati díj megtérítésére.

(10) Ha a laboratóriumi vizsgálatot a NÉBIH által működtetett laboratórium végzi, a vizsgálat díjáról nem kerül kiállításra számla. A NÉBIH a laboratóriumi vizsgálatok költségéről negyedévente, belső nyilvántartása alapján kimutatást készít, amelyet összesítéssel megküld a minisztériumnak. A minisztérium a laboratóriumi vizsgálatok kiadásait a beérkezést követő harminc napon belül, a lebonyolítási számlán fennálló fedezethiány esetén a fedezet rendelkezésre állását követő harminc napon belül megtéríti a NÉBIH-nek.

(11) A (8) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatok során keletkezett állati eredetű melléktermékek, illetve a (8) bekezdés b) pontjában megnevezett vizsgálatok elvégzésére jogosult hatósági laboratóriumokban keletkezett összes állati eredetű melléktermék ártalmatlanításáról a 8. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell gondoskodni."

9. § Az R. a következő 12. §-sal egészül ki:

"12. § Ez a rendelet a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban álló rendelkezéseket állapít meg."

10. § Az R. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

11. § (1) Az R.

a) 2. § f) pontjában a "betegség megállapításra" szövegrész helyébe a "betegség vagy annak gyanúja megállapításra" szöveg,

b) 3. § (5) bekezdésében az "állatbetegségben elhullott" szövegrész helyébe az "állatbetegségben vagy annak gyanúja miatt elhullott" szöveg,

c) 5. § (3) bekezdésében a "fejezni." szövegrész helyébe a "fejezni. A becslési eljárást a kártalanításból történő esetleges kizárástól függetlenül le kell folytatni." szöveg,

d) 5. § (5) bekezdés d) pontjában az "intézkedéseket," szövegrész helyébe az "intézkedéseket, és azok időpontját," szöveg,

e) 5. § (5) bekezdés f) pont ff) alpontjában és g) pont gd) alpontjában az "értékét" szövegrész helyébe az "értékét nettó összeg és általános forgalmi adó bontásban" szöveg,

f) 7. § (1) bekezdésében az "érdekében a megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "érdekében az Országos Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: OJK), a megyei kormányhivatal" szöveg, az "egyidejűleg, illetve" szövegrész helyébe az "egyidejűleg, a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK), illetve" szöveg,

g) 7. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az eljáró hatóság" szövegrész helyébe az "Az OJK és az eljáró hatóság" szöveg,

h) 7. § (4) bekezdésében a "követően a megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "követően a megyei kormányhivatal, a járási hivatal illetve a HJK által elrendelt aktív közreműködés esetén a megyei kormányhivatal" szöveg, a "költségeit tartalmazó" szövegrész helyébe a "költségeit tevékenységenként tartalmazó" szöveg,

i) 7. § (5) bekezdésében a "(2)-(4)" szövegrész helyébe a "(2)-(4b)" szöveg,

j) 9. § (4) bekezdés e) pontjában az "a Minisztérium" szövegrész helyébe az "az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)" szöveg

lép.

(2) Az R.

a) 6. § (4) bekezdés e) pontjában a "megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "lebonyolító szerv" szöveg,

b) 6. § (6) bekezdésében, 7. § (4) és (4b) bekezdésében, 9. § (8) bekezdésében és 10. § (5) bekezdésében a "NÉBIH-nek" szövegrész helyébe a "lebonyolító szervnek" szöveg,

c) 6. § (8) bekezdésében, 7. § (4) és (4b) bekezdésében, 8. § (4) bekezdésében, 9. § (8) bekezdésében, és 10. § (5) és (6) bekezdés nyitó szövegrészében a "NÉBIH" szövegrész helyébe a "lebonyolító szerv" szöveg,

d) 8. § (4) bekezdésében és 10. § (7) bekezdésében a "NÉBIH-hel" szövegrész helyébe a "lebonyolító szervvel" szöveg,

e) 8. § (5) bekezdésében a "NÉBIH-nek. A NÉBIH a számlát az előirányzat terhére téríti meg az aktív közreműködő részére." szövegrész helyébe a "lebonyolító szervnek. A lebonyolító szerv intézkedik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé." szöveg,

f) 9. § (4) bekezdés e) pontjában az "az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)" szövegrész helyébe a "lebonyolító szerv" szöveg,

g) 10. § (10) bekezdésében a "minisztériumnak" szövegrész helyébe a "lebonyolító szervnek" szöveg, a "minisztérium" szövegrész helyébe a "lebonyolító szerv" szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti az R.

a) 5. § (8) bekezdésében az "A részkártalanítás összege a becsült teljes kártalanítás 50%-áig terjedhet." szövegrész,

b) 9. § (9) bekezdése.

13. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2) Az 1. melléklet 10. és 11. sora 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A 11. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.

14. § Ez a rendelet a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban álló rendelkezéseket állapít meg.

dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 7/2021. (III. 10.) AM rendelethez

"1. melléklet a 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelethez

A kártalanítás mértékét növelő tényezők a járványügyi intézkedéssel érintett állatfajokra vonatkozóan

"