32014R0702[1]

A Bizottság 702/2014/EU rendelete ( 2014. június 25. ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

A BIZOTTSÁG 702/2014/EU RENDELETE

(2014. június 25.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

I. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet következő támogatási kategóriákra kell alkalmazni:

a) mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) javára nyújtott támogatások:

i. a mezőgazdasági ágazatban működő, elsődleges mezőgazdasági termeléssel, mezőgazdasági termékek feldolgozásával, illetve mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó kkv-k esetében, a 14., a 15., a 16., a 18. és a 23. cikk, valamint a 25-28. cikk kivételével, amelyek csak az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-kra alkalmazandók;

ii. a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységekhez nyújtott támogatás esetében, amennyiben a támogatást az 1305/2013/EU rendeletnek megfelelően nyújtják és vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) társfinanszírozzák, vagy az ilyen társfinanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtják;

b) mezőgazdasági üzem területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás;

c) természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás;

d) a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban nyújtott kutatási-fejlesztési támogatás;

e) az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatás.

(2) Ha a tagállamok helyénvalónak tartják, dönthetnek úgy, hogy az e cikk (1) bekezdésének a), d) és e) pontjában említett támogatásokat a 651/2014/EK rendeletben foglalt feltételekkel és ugyanazon rendeletnek megfelelően nyújtják.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a következő támogatásokra:

a) az erdészeti ágazat javára nyújtott, nem az EMVA-ból társfinanszírozott és nem ilyen társfinanszírozott intézkedésekhez kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott támogatások, amelyek esetében ugyanakkor kivételt képez e rendelkezés alól a 31., a 38., a 39. és a 43. cikk;

b) kkv-k részére a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységekhez nyújtott, nem az EMVA-ból társfinanszírozott, illetve nem egy ilyen társfinanszírozott intézkedéshez kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott támogatások.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a) az e rendelet 17., 32. és 33. cikkében, 34. cikke (5) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint 35., 40., 41. és 44. cikkében előírt támogatási programok, amennyiben az adott program esetében az átlagos éves állami támogatási költségvetés meghaladja a 150 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő hat hónaptól. A Bizottság - miután a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálta a tagállam által benyújtott vonatkozó értékelési tervet - határozhat úgy, hogy e rendelet hosszabb időszakra továbbra is alkalmazandó e támogatási programok bármelyikére;

b) az e cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett programok módosításai, kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét, illetve nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát;

c) a harmadik országokba vagy a tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó költségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás;

d) olyan támogatás, amelyet a hazai áruk használatának az importáruk használatával szemben történő előnyben részesítése függvényében állapítottak meg.

(5) A 30. cikk kivételével ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a) olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését azon vállalkozások számára, amelyekkel szemben egy ugyanazon tagállam által nyújtott támogatás visszafizetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította;

b) az a) pontban hivatkozott vállalkozásnak nyújtott ad hoc támogatás.

(6) Ez a rendelet nem alkalmazandó nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra, a következők kivételével:

a) a természeti katasztrófák által okozott károk orvoslásához a 30. cikknek megfelelően nyújtott támogatás, az állatbetegségek felszámolásának költségeihez a 26. cikk (8) bekezdésének megfelelően nyújtott támogatás, valamint az elhullott állatok elszállításához és megsemmisítéséhez a 27. cikk (1) bekezdése c), d) és e) pontjának megfelelően nyújtott támogatás;

b) az alábbi események kapcsán nyújtott támogatások, feltéve, hogy az adott vállalkozás a szóban forgó esemény által okozott veszteségek vagy károk miatt vált nehéz helyzetben lévő vállalkozássá:

i. a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére a 25. cikknek megfelelően nyújtott támogatás;

ii. a növénykárosítókkal való fertőzöttség felszámolása kapcsán felmerült költségek, valamint az állatbetegségek, illetve növénykárosítók által okozott károk orvoslásához a 26. cikk (8) és (9) bekezdésének megfelelően nyújtott támogatás;

iii. az erdőtüzek, természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók, katasztrófaesemények és az éghajlatváltozással összefüggő események miatt bekövetkező erdőkárok orvoslásához a 34. cikk (5) bekezdése d) pontjának megfelelően nyújtott támogatás;

c) az olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amelyek 2019. december 31-én nem voltak nehéz helyzetben, de a 2020. január 1. és 2021. június 30. közötti időszakban nehéz helyzetben lévő vállalkozásokká váltak.

(7) Ez a rendelet nem alkalmazandó az önmagukban, a hozzájuk kapcsolt feltételek révén vagy finanszírozási módszerük miatt szükségképpen az uniós jog megsértésével járó támogatásokra, különösen a következőkre:

a) olyan támogatás, amely esetében a támogatás nyújtását ahhoz a kötelezettséghez kötik, hogy a kedvezményezettnek az adott tagállamban legyen a székhelye vagy túlnyomórészt ott legyen letelepedve;

b) olyan támogatás, amely esetében a támogatás nyújtását ahhoz a kötelezettséghez kötik, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket használjon vagy belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe;

c) olyan támogatás, amely korlátozza a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatási, fejlesztési és innovációs eredményeket más tagállamokban is hasznosítsák.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) "támogatás": minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek;

(2) "kkv"-k vagy "mikro-, kis- és középvállalkozások": az I. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozások;

(3) "mezőgazdasági ágazat": az elsődleges mezőgazdasági termeléssel, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége;

(4) "mezőgazdasági termék": a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

(5) "elsődleges mezőgazdasági termelés": a termőföldön folyó termelés és az állattenyésztés révén előállított, a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül;

(6) "mezőgazdasági termék feldolgozása": mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi termékek első értékesítésre való előkészítéséhez szükséges tevékenységeket;

(7) "mezőgazdasági termék forgalmazása": a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést és minden olyan tevékenységet, amely a terméket az első értékesítésre előkészíti; az elsődleges termelő általi, a végső fogyasztónak történő értékesítés akkor minősül mezőgazdasági termékek forgalmazásának, ha arra külön erre a célra fenntartott helyen kerül sor;

(8) "mezőgazdasági üzem": elsődleges mezőgazdasági termelésre szolgáló, földterületből, helyiségekből és létesítményekből álló egység;

(9) "természeti katasztrófa": földrengés, lavina, földcsuszamlás, árvíz, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz;

(10) "támogatási program": olyan intézkedések, amelyek alapján - anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség - az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időszakra és határozatlan összegben odaítélhető;

(11) "értékelési terv": legalább a következő minimális elemeket tartalmazó dokumentum: az értékelendő támogatási program célkitűzései; az értékelési kérdések; az eredménymutatók; az értékelés elvégzéséhez tervezett módszertan; az adatgyűjtési követelmények; az értékelés tervezett ütemezése, beleértve a végső értékelési jelentés benyújtásának időpontját; az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés nyilvánosságát biztosító szabályok;

(12) "egyedi támogatás":

a) ad hoc támogatás; valamint

b) támogatási program keretében egyedi kedvezményezetteknek odaítélt támogatás;

(13) "ad hoc támogatás": nem támogatási program keretében nyújtott támogatás;

(14) "nehéz helyzetben lévő vállalkozás": olyan vállalkozás, amely tekintetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:

a) korlátolt felelősségű társaság esetében (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat): a társaság jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden egyéb, általában a társaság saját tőkéje részének tekintett elemből) történő levonásával a jegyzett tőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a "korlátolt felelősségű társaság" különösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a "jegyzett tőke" adott esetben magában foglal minden ázsiót;

b) olyan társaság esetében, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat): a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a "társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében" különösen a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti;

c) a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult vagy a hazai jog alapján megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a vállalkozás hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak;

d) a vállalkozás megmentési támogatásban részesült és még nem fizette vissza a kölcsönt vagy szüntette meg a kezességvállalást, illetve szerkezetátalakítási támogatásban részesült és még mindig szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik;

e) olyan vállalkozás esetében, amely nem kkv: amennyiben az elmúlt két évben

i. a vállalkozás könyv szerinti adósság-saját tőke aránya 7,5-nél magasabb volt, valamint

ii. a vállalkozás EBITDA-val számolt kamatfedezeti rátája nem érte el az 1,0 értéket;

(15) "elhullott állatok": a mezőgazdasági üzemben, valamely telephelyen vagy szállítás közben elpusztult vagy - akár végleges kórisme birtokában, akár anélkül - eutanázia alkalmazásával leölt állatok, beleértve a halva született vagy méhen belül elhalt állatokat is, azonban kizárva az emberi fogyasztás céljára levágott állatokat;

(16) "természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség": olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok - például fagy, viharok és jégeső, jég, heves vagy tartós esőzés vagy súlyos aszály -, amelyek az alábbi tényezők figyelembevételével kiszámított átlagos termésmennyiség több mint 30 %-át elpusztítják:

a) a megelőző hároméves időszak; vagy

b) a megelőző ötéves időszakra vonatkozóan a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag;

(17) "egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek": azok a kedvezőtlen időjárási körülmények, amelyek esetében nem teljesülnek az e rendelet 2. cikkének 16. pontjában foglalt feltételek;

(18) "növénykárosító": a 2000/29/EK tanácsi irányelv ( 3 ) 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott károsítók;

(19) "katasztrófaesemény": emberi tevékenység által okozott, előre nem látott, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő az erdőszerkezetek vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat az erdészeti ágazatban;

(20) "bruttó támogatási egyenérték": a támogatás összege oly módon számítva, mintha a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtották volna a kedvezményezettnek, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

(21) "tárgyi eszközök": földterületet, épületeket, üzemet, gépeket, illetve berendezéseket magukban foglaló eszközök;

(22) "immateriális javak": fizikai vagy pénzügyi formában meg nem jelenő eszközök, mint például szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon;

(23) "agrárerdészeti rendszerek": olyan földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat is nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak;

(24) "visszafizetendő előleg": projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely kölcsön visszafizetésének feltételei a projekt eredményétől függenek;

(25) "a projekttel kapcsolatos munkák vagy a tevékenység megkezdése": a tevékenységek megkezdése vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, illetve a berendezések megrendelésére vagy szolgáltatások igénybevételére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás vagy bármely egyéb, a projektet vagy a tevékenységet visszafordíthatatlanná tévő kötelezettségvállalás közül a korábbi; nem tekintendő a munkák vagy a tevékenység megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és a megvalósíthatósági tanulmányok készítése;

(26) "nagyvállalkozások": az I. mellékletben megállapított feltételeket nem teljesítő vállalkozások;

(27) "adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási program": adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programot módosító és felváltó program;

(28) "támogatási intenzitás": a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

(29) "a támogatás odaítélésének időpontja": az a nap, amelyen az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák;

(30) "uniós előírás": az uniós jogszabályokban meghatározott, az egyes vállalkozások által különösen a környezetkímélet, a higiénia és az állatjólét területén megvalósítandó szintekre vonatkozó kötelező előírás; nem minősülnek azonban kötelező uniós előírásoknak azok az uniós szinten meghatározott előírások vagy célkitűzések, amelyek a tagállamok számára kötelező erejűek, de az egyes vállalkozások számára nem;

(31) "vidékfejlesztési program": az 1305/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti vidékfejlesztési program;

(32) "nem termelő beruházás": olyan beruházás, amely nem eredményezi az üzem értékének vagy jövedelmezőségének jelentős mértékű emelkedését;

(33) "uniós előírásnak való megfelelést szolgáló beruházások": a valamely uniós előírásnak való, az uniós jogszabályokban meghatározott átmeneti időszakot követő megfelelés érdekében végrehajtott beruházások;

(34) "fiatal mezőgazdasági termelő": olyan személy, aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában 40 évesnél nem idősebb, megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal rendelkezik, és első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az üzem vezetőjeként;

(35) "legkülső régiók": a Szerződés 349. cikkének első bekezdésében említett régiók;

(36) "kisebb égei-tengeri szigetek": a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb szigetek;

(37) "kevésbé fejlett régiók": azok a régiók, amelyekben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át;

(38) "EU-25": a 2005 májusában az Uniót alkotó 25 tagállam;

(39) "EU-27": a 2007 januárjában az Uniót alkotó 27 tagállam;

(40) "mezőgazdasági eszközteremtő munkák": a személyesen a mezőgazdasági termelő által vagy a mezőgazdasági termelő munkavállalói által elvégzett eszközteremtő munkák;

(41) "élelmiszer-alapú bioüzemanyag": a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatban ( 5 ) meghatározott gabonafélékből és egyéb keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyag;

(42) "aktív mezőgazdasági termelő": az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 9. cikkének értelmében vett aktív mezőgazdasági termelő;

(43) "termelői csoport és szervezet": olyan csoport vagy szervezet, amelynek létrehozása a következő célokat szolgálja:

a) a termelői csoportban, illetve szervezetben tagsággal rendelkező termelők termelésének és termékeinek a piaci követelményekhez való igazítása; vagy

b) az áruk közös forgalmazása, beleértve az értékesítésre való előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását; vagy

c) közös szabályok létrehozása a termeléssel és különösen a betakarítással és a rendelkezésre állással kapcsolatos információkra vonatkozóan; vagy

d) egyéb, termelői csoportok vagy szervezetek által végezhető tevékenységek, például a vállalkozói és marketingkészségek fejlesztése, valamint innovációs folyamatok megszervezése és előmozdítása;

(44) "minőségrendszerben való részvételből eredő állandó költségek": valamely támogatott minőségrendszerbe való belépés és az abban való részvételhez kapcsolódó éves hozzájárulás költségei, szükség esetén beleértve a minőségrendszer előírásainak való megfelelés igazolásához szükséges ellenőrzésekre fordított kiadásokat is;

(45) "tanácsadás": ugyanannak a szerződésnek a keretében biztosított teljes körű tanácsadás;

(46) "mezőgazdasági háztartás tagja": természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja a nemzeti jog által a csoport és annak tagjai számára biztosított jogállástól függetlenül, a mezőgazdasági munkavállalók kivételével;

(47) "a TSE- és BSE-vizsgálatok (azaz a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal és a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával kapcsolatos vizsgálatok) költségei": minden költség, beleértve a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) X. mellékletének C. fejezetével összhangban végzett mintavételhez és laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges minták vizsgálati készleteinek, valamint a minták levételének, szállításának, vizsgálatának, tárolásának és megsemmisítésének költségeit;

(48) "törzskönyv": bármely könyv, nyilvántartás, adatállomány vagy adathordozó:

a) amelyet olyan tenyésztői szervezet vagy egyesület vezet, illetve tart fenn, amelyet az adott tenyésztői szervezet vagy egyesület megalapításának helye szerinti tagállam hivatalosan elismert; valamint

b) amelyben egy adott fajta fajtatiszta tenyészállatai kerülnek bejegyzésre vagy nyilvántartásba vételre az őseik feltüntetésével;

(49) "védett állat": az uniós vagy a nemzeti jogszabályok által védett állat;

(50) "kutató-ismeretterjesztő szervezet": (közjogi vagy magánjogi értelemben) jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül olyan entitás (például egyetem vagy kutatóintézet, technológiatranszfer-ügynökség, innovációközvetítő, valós vagy virtuális együttműködést kínáló kutatásorientált entitás), amelynek elsődleges célja a független tevékenységként végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, illetve e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján, széles körben történő terjesztése. Amennyiben egy ilyen entitás gazdasági tevékenységet is folytat, e gazdasági tevékenységek finanszírozását, költségeit és bevételeit külön kell elszámolni. Azok a vállalkozások, amelyek például részvényesként vagy tagként befolyással lehetnek egy ilyen entitásra, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést a szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez;

(51) "szokásos piaci feltételek": a szerződő felek közötti ügylet feltételei azonosak az önálló vállalkozások között létrejövő ügyletek feltételeivel, és mentesek az összejátszás minden elemétől. Minden olyan ügylet, amely nyílt, átlátható és feltételmentes eljárás eredménye, a szokásos piaci feltételeknek megfelelőnek tekintendő;

(52) "gyorsan növő fafajok": olyan rövid vágásfordulójú erdőt alkotó fák, amelyek esetében a kivágásig tartó időszak legalább 8 év és legfeljebb 20 év;

(53) "rövid vágásfordulójú sarjerdőt alkotó fák": a 06 02 9041 KN-kód alá tartozó, a tagállamok által meghatározandó fafajok, amelyek közé olyan fás szárú évelő növények tartoznak, amelyek gyökere, illetve töve a kivágást követően a talajban marad, a következő szezonban pedig új hajtásokat hoz, és amelyek maximális kivágási ciklusát a tagállamok határozzák meg;

(54) "tranzakciós költség" valamely kötelezettségvállalás teljesítéséhez kapcsolódó, de nem közvetlenül a végrehajtásával összefüggésben felmerülő, és a közvetlenül kompenzált költségeknek vagy elmaradt bevételeknek részét nem képező többletköltség, amelynek kiszámítása átalányköltségek alapján is történhet;

(55) "egyéb gazdálkodó": a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozástól eltérő, földet kezelő vállalkozás;

(56) "mezőgazdasági termék nem mezőgazdasági termékké való feldolgozása": mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék nem tartozik a Szerződés I. mellékletének hatálya alá;

(57) "a" térségek": a 2014. július 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásában kijelölt térségek;

(58) "c" térségek": a 2014. július 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásában kijelölt térségek;

(59) "ritkán lakott térségek": a Bizottság által a 2014. július 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó regionális támogatási térképekről szóló egyedi határozatokban ilyenként elfogadott területek;

(60) "NUTS 3 térség": a statisztikai célú területi egységeknek az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 8 ) létrehozott nómenklatúrája szerinti 3. szinthez besorolt régió;

(61) "indoklással "c" térségnek minősíthető térségek": olyan térségek, amelyeket valamely tagállam saját belátása szerint "c" térségnek minősít, feltéve, hogy a tagállam bizonyítja, hogy az érintett térségek megfelelnek bizonyos társadalmi-gazdasági feltételeknek, valamint hogy e térségek a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásában kijelölésre kerültek valamely, a 2014. július 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó regionális támogatási térképen;

(62) "korábbi "a" térségek": a 2011. január 1-jétől2014. június 30-ig tartó időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen "a" térségként kijelölt térségek;

(63) "élelmiszerek": mezőgazdasági terméknek nem minősülő, az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) I. mellékletében felsorolt élelmiszerek.

3. cikk

A mentesség feltételei

A támogatási programok, a támogatási program keretében nyújtott egyedi támogatások és az ad hoc támogatások a Szerződés 107. cikkének (2), illetve (3) bekezdése értelmében összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a szóban forgó támogatás megfelel az e rendelet I. fejezetében megállapított valamennyi feltételnek, valamint az e rendelet III. fejezetében a vonatkozó támogatási kategória tekintetében megállapított konkrét feltételeknek.

4. cikk

Bejelentési küszöbértékek

(1) E rendelet nem alkalmazandó olyan egyedi támogatásokra, amelyek bruttó támogatási egyenértéke meghaladja a következő küszöbértékeket:

a) a 14. cikkben említett, elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 500 000 EUR;

b) a 16. cikk (4) bekezdésében említett, gazdasági épület áthelyezésére irányuló, a létesítmények korszerűsítését vagy a termelési kapacitás növekedését eredményező beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 500 000 EUR;

c) a 17. cikkben említett, mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

d) a 29. cikkben említett, mezőgazdasági üzem területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 500 000 EUR;

e) a 31. cikkben említett, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban folytatott kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás esetében: projektenként 7,5 millió EUR;

f) a 32. cikkben említett, erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás esetében: erdő, illetve fás terület létesítésére irányuló projektenként 7,5 millió EUR;

g) a 33. cikkben említett, agrárerdészeti rendszerek javára nyújtott támogatás esetében: agrárerdészeti rendszer létrehozására irányuló projektenként 7,5 millió EUR;

h) a 35. cikkben említett, az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének javítását és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

i) a 40. cikkben említett, az erdészeti ágazat fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

j) a 41. cikkben említett, erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

k) a 44. cikkben említett, a mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági termékké való feldolgozásával vagy a gyapottermeléssel kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 7,5 millió EUR.

(2) Tilos az (1) bekezdésben meghatározott küszöbértékeknek a támogatási programok vagy támogatási projektek mesterséges felszabdalása révén történő kijátszása.

5. cikk

A támogatás átláthatósága

(1) Ez a rendelet csak azokra a támogatásokra alkalmazható, amelyeknél a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható ("átlátható támogatás").

(2) A következő támogatási kategóriák tekinthetők átlátható támogatásnak:

a) a vissza nem térítendő támogatásból és kamattámogatásból álló támogatás;

b) a kölcsönökből álló támogatás, amennyiben a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján számították ki;

c) a kezességvállalásból álló támogatás:

i. amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása egy bizottsági közleményben megállapított mentesülési díj alapján történt; vagy

ii. amennyiben a támogatás nyújtását megelőzően a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant - annak az állami támogatásokról szóló, az adott időpontban hatályos vonatkozó bizottsági rendelet alapján történő bejelentését követően - az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény vagy az azt felváltó közlemények alapján a Bizottság elfogadta, és a jóváhagyott módszertan kifejezetten e rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses kezességvállalások és a szóban forgó, alapul szolgáló tranzakciók típusaival;

d) az adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben az intézkedés olyan felső határt állapít meg, amely biztosítja, hogy nem lépik túl az alkalmazandó küszöbértéket;

e) a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás, amennyiben a visszafizetendő előleg teljes névértéke nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó küszöbértékeket, vagy ha az intézkedés végrehajtását megelőzően megtörtént a visszafizetendő előleg bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertan bejelentése és Bizottság általi jóváhagyása.

(3) E rendelet alkalmazásában a következő támogatási kategóriák nem tekinthetők átlátható támogatásnak:

a) a tőkeinjekciókból álló támogatás;

b) a kockázfinanszírozási célú intézkedésekből álló támogatás.

6. cikk

Ösztönző hatás

(1) Ez a rendelet csak az ösztönző hatással bíró támogatásokra alkalmazható.

(2) A támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett a projekthez kapcsolódó munkák vagy a tevékenység megkezdése előtt írásbeli támogatási kérelmet nyújtott be az érintett tagállamhoz. A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a) a vállalkozás neve és mérete;

b) a projekt vagy a tevékenység ismertetése, megkezdésének és befejezésének időpontját is beleértve;

c) a projekt vagy a tevékenység helyszíne;

d) az elszámolható költségek jegyzéke;

e) a projekthez/tevékenységhez szükséges közfinanszírozás típusa (vissza nem térítendő támogatás, hitel, kezességvállalás, visszafizetendő előleg vagy egyéb) és összege.

(3) A nagyvállalatoknak nyújtott ad hoc támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a (2) bekezdésben megállapított feltétel teljesülésének biztosításán túlmenően a tagállam az adott ad hoc támogatás odaítélését megelőzően ellenőrizte, hogy a kedvezményezett által összeállított dokumentáció alátámasztja, hogy a támogatás az alábbiak közül egy vagy több következménnyel jár:

a) a támogatás a projekt, illetve a tevékenység körének lényeges kiszélesedését eredményezi;

b) a támogatás a kedvezményezett által a projektre, illetve a tevékenységre fordított teljes összeg lényeges növekedését eredményezi;

c) a támogatás az érintett projekt, illetve tevékenység végrehajtási ütemének lényeges felgyorsulását eredményezi;

d) beruházási célú ad hoc támogatás esetében a támogatás hiányában nem került volna sor a projekt, illetve a tevékenység végrehajtására az érintett vidéki térségben, vagy a projekt, illetve a tevékenység nem lett volna kellően nyereséges a kedvezményezett számára az érintett vidéki térségben.

(4) A (2) és a (3) bekezdéstől eltérve az adókedvezmény formájában megvalósuló intézkedések abban az esetben tekintendők ösztönző hatásúnak, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) az intézkedés objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; valamint

b) az intézkedést azelőtt fogadták el és vezették be, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött volna; kivételt képeznek e rendelkezés alól az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok, amelyek esetében a tevékenységre már a korábbi, adókedvezmények formájában megvalósuló programok is kiterjedtek.

(5) A (2), a (3) és a (4) bekezdéstől eltérve, a következő támogatási kategóriák esetében nem követelmény, illetve feltételezett az ösztönző hatás megléte:

a) a birtokrendezésre irányuló támogatási programok, amennyiben teljesülnek a 15. cikkben vagy a 43. cikkben foglalt feltételek, és amennyiben:

i. a támogatási program objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; valamint

ii. a támogatási programot még azelőtt elfogadták, és azelőtt hatályba lépett, hogy a kedvezményezettnél felmerültek volna a 15. cikk vagy a 43. cikk szerinti elszámolható költségek;

b) a mezőgazdasági termékek szélesebb körben való ismertségét elősegíteni hivatott kiadványok formájában megvalósuló promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 24. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek;

c) a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 25. cikkben foglalt feltételek;

d) az állatbetegségek és a növénykárosítókkal való fertőzöttség felszámolása kapcsán felmerült költségek és a szóban forgó állatbetegségek, illetve növénykárosítók által okozott veszteségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 26. cikk (9) és (10) bekezdésében foglalt feltételek;

e) az elhullott állatok elszállítási és megsemmisítési költségeinek fedezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 27. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában foglalt feltételek;

f) a mezőgazdasági üzemek területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz a 29. cikknek megfelelően nyújtott támogatás;

g) a természeti katasztrófák által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 30. cikkben foglalt feltételek;

h) a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban folytatott kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 31. cikkben foglalt feltételek;

i) az erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók, állatbetegségek, katasztrófaesemények és az éghajlatváltozással összefüggő események miatt bekövetkező erdőkárok orvoslásához a 34. cikk (5) bekezdése d) pontjának megfelelően nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 34. cikkben foglalt feltételek;

j) az aktív mezőgazdasági termelőknek a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 48. cikkben foglalt feltételek.

7. cikk

Támogatási intenzitás és elszámolható költségek

(1) A támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során az adók vagy egyéb terhek levonása előtti számadatokat kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket egyértelmű, konkrét és naprakész igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani. Az elszámolható költségek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 10 ) említett egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekkel is kiszámíthatók, feltéve, ha a műveletet legalább részben az EMVA-ból finanszírozzák, és ha a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható.

(2) A hozzáadottérték-adó (héa) nem támogatható, kivéve, ha a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.

(3) Ha a támogatást vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

(4) A több részletben kifizetendő támogatást a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékükre kell diszkontálni. A diszkontálásra használandó kamatláb a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes diszkontráta.

(5) Az adókedvezmények útján nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteinek diszkontálására az adókedvezmény érvényesítésének különböző időpontjaiban érvényes diszkontrátákat kell alkalmazni.

(6) Amennyiben a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják - amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt elfogadott módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában fejeznek ki -, és amennyiben az intézkedés biztosítja, hogy a projekt ésszerű és körültekintő megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésének időpontjában irányadó diszkontrátának megfelelő kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, a III. fejezetben megállapított maximális támogatási intenzitások 10 százalékponttal növelhetők.

8. cikk

Támogatáshalmozódás

(1) Annak megállapításakor, hogy betartják-e a 4. cikkben előírt bejelentési küszöbértékeket és a III. fejezetben megállapított maximális támogatási intenzitásokat és maximális támogatási összegeket, a támogatott tevékenységhez vagy projekthez, illetve a támogatott vállalkozásnak nyújtott állami támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.

(2) Ha az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy egyéb szervei által központilag kezelt, sem közvetlen, sem közvetett tagállami ellenőrzés alatt nem álló uniós finanszírozás állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy betartották-e a bejelentési küszöbértékeket, valamint a maximális támogatási intenzitásokat és felső határokat, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott közfinanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányokat.

(3) Az azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó, a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelettel mentesített támogatások a következőkkel halmozhatók:

a) bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző, azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

b) ugyanazon, egymást részben vagy egészben átfedő elszámolható költségekhez kapcsolódó bármilyen más állami támogatás, kizárólag abban az esetben, ha az ilyen halmozódás nem eredményezi az adott támogatásra e rendelet értelmében alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.

(4) Az e rendelet 18. és 45. cikke értelmében mentesített, azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó támogatások bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatással halmozhatók.

Az azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó támogatások az e rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes esetek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig más, azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó állami támogatással halmozhatók.

(5) Az e rendelet III. fejezetének 1., 2., illetve 3. szakasza alapján mentesített állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók az 1305/2013/EU rendelet 81. cikkének (2) bekezdésében és 82. cikkében említett kifizetésekkel, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná az e rendeletben megállapított értékeket.

(6) Az e rendelet alapján mentesített állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók csekély összegű támogatással, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná a III. fejezetben megállapított értékeket.

(7) Az e rendelet 14. cikke (3) bekezdésének e) pontjában említett, mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatások nem halmozhatók az e rendelet 25., 26. és 30. cikkében említett anyagi károk ellentételezése céljából nyújtott támogatásokkal.

(8) Az e rendelet 19. cikkében említett, a mezőgazdasági ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás nem halmozható az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében említett, a mezőgazdasági ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek létrehozásához nyújtott támogatással.

Az e rendelet 18. cikkében említett, fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott vállalkozásindítási támogatás nem halmozható az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és iii. alpontjában említett, fiatal mezőgazdasági termelők számára vagy mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott, vállalkozás beindításához kapcsolódó támogatásokkal, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási összeg meghaladná az e rendeletben megállapított értékeket.

9. cikk

Közzététel és tájékoztatás

(1) A tagállamok a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelettel mentesített támogatási program hatálybalépésének vagy az e rendelettel mentesített ad hoc támogatás odaítélésének időpontja előtt legalább 10 munkanappal továbbítják a Bizottsághoz az e rendelet II. mellékletében meghatározott szabványos formátumban - a 794/2004/EK rendelet 3. cikke szerinti, bejelentésre szolgáló internetes bizottsági alkalmazáson keresztül - az ilyen támogatásra vonatkozó összefoglaló információkat.

A Bizottság az említett összefoglaló információk kézhezvételét követő 10 munkanapon belül a támogatás azonosító számával ellátott átvételi elismervényt küld a tagállamnak.

(2) Az érintett tagállam gondoskodik arról, hogy az állami támogatásoknak szentelt átfogó honlapon, nemzeti vagy regionális szinten közzétételre kerüljenek a következők:

a) az (1) bekezdésben említett összefoglaló információk vagy az említett információkhoz vezető link;

b) az (1) bekezdésben említett minden egyes támogatás teljes szövege - beleértve annak módosításait is - vagy a teljes szöveghez vezető link;

c) az e rendelet III. mellékletében említett információk valamennyi olyan egyedi támogatás odaítélésére vonatkozóan, amely meghaladja a következő összegeket:

i. 60 000 EUR elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében;

ii. 500 000 EUR a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében.

(3) Az adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok esetében a szóban forgó feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a tagállam az egyedi támogatási összegek tekintetében kért információkat a következő (millió EUR-ban értendő) tartományok szerinti bontásban teszi közzé:

a) 0,06-0,5, kizárólag az elsődleges mezőgazdasági termelésre vonatkozóan;

b) 0,5-1;

c) 1-2;

d) 2-5;

e) 5-10;

f) 10-30; valamint

g) 30 és afelett.

(4) A fenti (2) bekezdés c) pontjában említett információkat a III. mellékletben foglaltaknak megfelelően egységes módon kell rendszerezni és elérhetővé tenni, lehetővé téve hatékony keresési és letöltési funkciók használatát. A (2) bekezdésben említett információkat a támogatás odaítélésének időpontjától számított hat hónapon belül, illetve adókedvezmény formájában nyújtott támogatás esetében az adóbevallás esedékességének időpontjától számított egy éven belül kell közzétenni, és az információknak a támogatás odaítélésének időpontjától számítva legalább 10 évig elérhetőnek kell lenniük.

(5) A támogatási program vagy az ad hoc támogatás (1) bekezdésben említett teljes szövegében kifejezetten hivatkozni kell többek között e rendeletre - feltüntetve a rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait -, valamint a III. fejezet adott aktussal érintett konkrét rendelkezéseire, vagy adott esetben azokra a nemzeti jogszabályokra, amelyek biztosítják az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést. A teljes szöveghez csatolni kell a kapcsolódó végrehajtási rendelkezéseket és a szöveg módosításait.

(6) A Bizottság a honlapján közzéteszi:

a) az (1) bekezdésben említett összefoglaló információkat;

b) a (2) bekezdésben említett állami támogatási honlapok linkjeit - valamennyi tagállam vonatkozásában.

(7) A tagállamoknak legkésőbb két évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően meg kell felelniük a (2), a (3) és a (4) bekezdésben szereplő rendelkezéseknek.

(8) Az (1), a (2) és a (6) bekezdéstől eltérve, amennyiben valamely tagállam olyan intézkedéseket kíván meghosszabbítani, amelyek tekintetében összefoglaló információkat nyújtott be a Bizottságnak, úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó intézkedések meghosszabbítására vonatkozó összefoglaló információkat közölte a Bizottsággal és azok közzétételre kerültek, feltéve, hogy az érintett intézkedések - a költségvetés növelésén kívül - nem módosultak jelentős mértékben.

10. cikk

A kétszeri közzététel elkerülése

Ha az egyedi támogatás az 1305/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik, és vagy az EMVA-ból társfinanszírozott, vagy egy ilyen társfinanszírozott intézkedéshez kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott támogatás, a tagállam dönthet úgy, hogy nem teszi közzé az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett állami támogatási honlapon, feltéve, hogy a szóban forgó egyedi támogatás az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) 111., 112. és 113. cikkének megfelelően már közzétételre került. Ebben az esetben a tagállam az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett állami támogatási honlapon hivatkozik az 1306/2013/EU rendelet 111. cikkében említett weboldalra.

II. FEJEZET

ELJÁRÁSI KÖVETELMÉNYEK

11. cikk

A csoportmentességi kedvezmény visszavonása

Amennyiben valamely tagállam a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelet alapján állítólagosan mentesülő támogatást nyújt anélkül, hogy teljesülnének az I-III. fejezetben meghatározott feltételek, a Bizottság - miután az érintett tagállamnak biztosította a lehetőséget, hogy ismertesse nézeteit - határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy az érintett tagállam által elfogadott, e rendelet követelményeinek egyéb tekintetben megfelelő valamennyi jövőbeni támogatási intézkedést vagy ezen intézkedések közül néhányat a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban be kell jelenteni a Bizottság részére. A bejelentendő támogatások köre bizonyos támogatástípusokra, bizonyos kedvezményezetteknek odaítélt támogatásokra vagy az érintett tagállam egyes hatóságai által elfogadott támogatásokra korlátozható.

12. cikk

Jelentéstétel

(1) A tagállamok elektronikus formában továbbítják a Bizottsághoz a 794/2004/EK rendelet III. fejezetében említett, e rendelet alkalmazásáról szóló éves jelentést minden egyes olyan év, illetve az adott év minden olyan része tekintetében, amelyben e rendelet alkalmazandó.

(2) Az éves jelentésnek tartalmaznia kell a következőkre vonatkozó információkat is:

a) a 26. cikkben említett állatbetegségek és növénykárosítók;

b) a 25. cikkben említett, természeti katasztrófához hasonlítható éghajlati jelenségek, illetve a 30. cikkben említett, a mezőgazdasági ágazatot sújtó természeti katasztrófák típusára, idejére, relatív kiterjedésére és helyére vonatkozó meteorológiai adatok.

13. cikk

Ellenőrzés

A tagállamok részletes nyilvántartást vezetnek, amelynek részét képezik az annak megállapításához szükséges információk és igazoló dokumentumok, hogy valamennyi, e rendeletben meghatározott feltétel teljesült. Ezt a nyilvántartást az ad hoc támogatás odaítélésének vagy a támogatási program keretében nyújtott utolsó támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 évig meg kell őrizni. Az érintett tagállam 20 munkanapon vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül megad a Bizottságnak minden olyan információt és átad minden olyan igazoló dokumentumot, amelyet a Bizottság e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez szükségesnek tart.

III. FEJEZET

TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁK

1. SZAKASZ

Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó kkv-k részére nyújtott támogatások

14. cikk

Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(14) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A beruházást egy vagy több kedvezményezett hajtja végre, vagy olyan tárgyi eszközt, illetve olyan immateriális javakat érint, amelyet vagy amelyeket egy vagy több kedvezményezett használ.

(3) A beruházás célkitűzései között a következő célkitűzések legalább egyike szerepel:

a) a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén;

b) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítása, amennyiben az érintett beruházás normái szigorúbbak a hatályban lévő uniós előírásoknál;

c) a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez - többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz - kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és továbbfejlesztése;

d) agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések teljesítése, beleértve a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és az élőhelyek védettségi állapotának megőrzését, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a tagállamok nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési programjaiban meghatározott, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növelését, feltéve, hogy a beruházások nem termelő beruházások;

e) a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított termelési potenciál helyreállítása és az említett tényezők általi károkozás megelőzése.

(4) A beruházás kapcsolódhat a bioüzemanyagoknak vagy a megújuló energiaforrásból származó energiának a mezőgazdasági üzem szintjén történő előállításához, amennyiben az ilyen termelés nem lépi túl az adott üzem átlagos évi üzemanyag- vagy energiafogyasztását.

Amennyiben a beruházás bioüzemanyag előállítására irányul, a termelő létesítmények termelési kapacitása nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves közlekedési célú üzemanyag-fogyasztásának megfelelő szintet, és az előállított bioüzemanyag nem értékesíthető a piacon.

Amennyiben a mezőgazdasági üzemekben hőenergia és villamos energia megújuló forrásokból történő előállítására irányuló beruházásra kerül sor, a termelő létesítmények csak a kedvezményezett saját energiaszükségletének fedezésére szolgálhatnak, és termelési kapacitásuk nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztásának megfelelő szintet, figyelembe véve a mezőgazdasági háztartást is. A villamos energia hálózatba történő eladása azzal a feltétellel engedélyezett, hogy tiszteletben kell tartani a saját fogyasztás éves határát.

Ha a beruházást több kedvezményezett hajtja végre saját bioüzemanyag- és energiaszükségletük fedezése céljából, az átlagos éves fogyasztás valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegével egyenlő.

Az energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányuló beruházásoknak meg kell felelniük bizonyos minimális energiahatékonysági szabványoknak, ha nemzeti szinten léteznek ilyen szabványok.

Az olyan rendszerekre irányuló beruházások, amelyeknek elsődleges célja a biomassza-alapú villamosenergia-termelés, csak abban az esetben támogathatók, ha a tagállamok által meghatározott minimális arányban hőenergiát is hasznosítanak.

A tagállamok küszöbértékeket állapítanak meg az egyes létesítménytípusokban a bioenergia-termeléshez - beleértve a bioüzemanyagok előállítását is - felhasznált gabonafélék és más, keményítőben gazdag termények, valamint cukor- és olajnövények maximális arányára vonatkozóan. A bioenergia előállítására irányuló beruházási projektekhez nyújtott támogatásnak az olyan bioenergiára kell korlátozódnia, amely megfelel az uniós jogszabályokban, többek között a 2009/28/EK irányelv 17. cikkének (2)-(6) bekezdésében meghatározott alkalmazandó fenntarthatósági kritériumoknak.

(5) A beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

(6) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése kapcsán felmerülő költségek; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e) a (3) bekezdés d) pontjában említett célkitűzések teljesítését szolgáló nem termelő beruházások kapcsán felmerülő kiadások;

f) az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül azoknak a költségei, amelyek esetében teljesülnek a következő feltételek:

i. a Bizottsághoz bejelentésre került egy, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 13. cikkében előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv, amely a beruházással érintett teljes területre, valamint minden egyéb olyan területre vonatkozik, amelyen a beruházás környezeti hatást fejthet ki. A vonatkozó intézkedési programnak részletesen ismertetnie kell a vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmében és a szóban forgó irányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő, a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket. Rendelkezésre kell állnia egy olyan vízfogyasztásmérő rendszernek, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a beruházás részeként ki kell építeni egy ilyen rendszert;

ii. a beruházás eredményeként a vízfelhasználás korábbi mértékének legalább 25 %-kal csökkennie kell.

Nem támogathatók azonban e cikk alapján azok az f) pont szerinti beruházások, amelyek olyan, felszín alatti vagy felszíni víztesteket érintenek, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, sem az öntözött területek nettó növekedését eredményező, felszín alatti vagy felszíni víztestet érintő beruházások. A fenti f) pont i. és ii. alpontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet;

g) természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítását célzó beruházások esetében azok a költségek tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek a mezőgazdasági termelési potenciálnak az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merülnek fel;

h) az olyan beruházások esetében, amelyek a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk megelőzésére irányulnak, az elszámolható költségek a konkrét megelőző intézkedések költségeire terjedhetnek ki.

(7) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, a (6) bekezdés a) és b) pontjában említetteken kívüli egyéb költségek - például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak - nem minősülnek elszámolható költségnek.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek.

(8) Az öntözés esetében 2017. január 1-jétől csak azok a tagállamok nyújthatnak támogatást, amelyek a beruházás helye szerinti vízgyűjtő kerület tekintetében biztosítják, hogy a víz mezőgazdasági ágazat általi különféle hasznosítási módjai a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban hozzájáruljanak a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez, adott esetben figyelembe véve a költségek megtérítésének szociális, környezeti és gazdasági hatásait, továbbá az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati jellemzőit is.

(9) Nem nyújtható támogatás a következő célokra:

a) termelési jogok, támogatási jogosultságok és egynyári növények vásárlása;

b) egynyári növények telepítése;

c) vízelvezetési munkálatok;

d) az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások a fiatal mezőgazdasági termelők számára a gazdálkodói tevékenységük megkezdésétől számított 24 hónapon belül nyújtott támogatás kivételével;

e) állatok vásárlása, a (3) bekezdés e) pontja szerinti beruházási támogatások kivételével.

(10) A támogatás nem szorítkozhat meghatározott mezőgazdasági termékekre, ezért az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó összes ágazat vagy a teljes növénytermelési ágazat, illetve a teljes állattenyésztési ágazat számára hozzáférhetőnek kell lennie. Mindazonáltal a tagállamok a belső piacon jelentkező túlkínálat miatt vagy a felvevőpiacok hiányában egyes termékeket kizárhatnak a támogatás alkalmazási köréből.

(11) Az (1) bekezdésben említett támogatás nem nyújtható az 1308/2013/EU rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak az említett rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak.

(12) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a) a legkülső régiókban az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

b) a kisebb égei-tengeri szigeteken az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

c) a kevésbé fejlett régiókban és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban nem érte el az EU-25 referencia-időszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át, az elszámolható költségek összegének 50 %-át;

d) más régiókban az elszámolható költségek összegének 40 %-át.

(13) A (12) bekezdésben előírt mértékek 20 százalékponttal növelhetők a következők esetében, feltéve, hogy a maximális támogatási intenzitás nem haladja meg a 90 %-ot:

a) fiatal mezőgazdasági termelők vagy olyan mezőgazdasági termelők, akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző öt évben kezdték meg gazdálkodói tevékenységüket;

b) kollektív beruházások, például a mezőgazdasági termelők egy csoportja által használt raktározási létesítmények vagy a mezőgazdasági termékeknek a forgalmazásra való előkészítésére szolgáló létesítmények, valamint az 1305/2013/EU rendeletben előírt intézkedések közül többre is kiterjedő integrált projektek, beleértve a termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódókat is;

c) természeti és egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken megvalósuló beruházások;

d) az európai innovációs partnerség (EIP) keretében támogatott műveletek, például olyan új istálló építésére irányuló beruházás, amely lehetővé teszi valamely mezőgazdasági termelőkből, tudósokból, valamint állatjóléti nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló operatív csoport által kifejlesztett új állattartási gyakorlat kipróbálását;

e) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítására irányuló, a (3) bekezdés b) pontjában említett beruházások; ebben az esetben az e bekezdés szerint megemelt mérték csak azokra a többletköltségekre vonatkozik, amelyek szükségesek a hatályban lévő uniós előírásokat meghaladó szint eléréséhez, de nem vezetnek a termelési kapacitás növekedéséhez.

(14) A (3) bekezdés d) pontjában említett nem termelő beruházások és a (3) bekezdés e) pontjában említett, a termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg a 100 %-ot.

A (3) bekezdés e) pontjában említett, megelőző intézkedésekkel kapcsolatos beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg a 80 %-ot. Mindazonáltal ez a mérték legfeljebb 100 %-ra növelhető abban az esetben, ha a beruházást több kedvezményezett közösen valósítja meg.

15. cikk

A mezőgazdasági birtokrendezéshez nyújtott támogatás

A mezőgazdasági birtokrendezéshez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az I. fejezetben megállapított feltételeknek, továbbá a jogi és adminisztratív költségekre - beleértve a felmérések költségeit is - irányul és azokra korlátozódik, és nem haladja meg a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

16. cikk

A gazdasági épületek áthelyezésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) A gazdasági épületek áthelyezésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(5) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A gazdasági épület áthelyezésének közérdekű célt kell szolgálnia.

Az e cikk alapján nyújtott támogatás indokául felhozott közérdek mibenlétét meg kell határozni az érintett tagállam vonatkozó rendelkezéseiben.

(3) Ha a gazdasági épület áthelyezése meglévő létesítmények lebontásából, elszállításából és újbóli felépítéséből áll, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az említett tevékenységek kapcsán ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

(4) Ha az áthelyezés a meglévő létesítményeknek a (3) bekezdésben említett lebontásán, elszállításán és újbóli felépítésén túlmenően a létesítmények korszerűsítését vagy a termelési kapacitás növekedését is eredményezi, akkor azon költségek tekintetében, amelyek a létesítmények korszerűsítése, illetve a termelési kapacitás növekedése kapcsán merültek fel, a beruházásokra vonatkozóan a 14. cikk (12) és (13) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

E bekezdés alkalmazásában nem minősül korszerűsítésre irányuló műveletnek az, ha valamely meglévő épületet vagy létesítményt egyszerűen új, korszerű épületre vagy létesítményre cserélnek anélkül, hogy ez a termelés vagy az alkalmazott technológia lényeges módosulásával járna.

(5) A maximális támogatási intenzitás mértéke az elszámolható költségek 100 %-áig terjedhet abban az esetben, ha az áthelyezés vidéki településekhez közeli tevékenységeket érint, és célja az életminőség javítása vagy a vidéki település környezeti teljesítményének fokozása.

17. cikk

A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával, illetve mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(10) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A beruházásnak mezőgazdasági termékek feldolgozásához vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásához kell kapcsolódnia.

(3) Az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházások e cikk alapján nem támogathatók.

(4) A beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

(5) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pontban említett kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

(6) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (5) bekezdés a) és b) pontjában említetteken kívüli egyéb költségek - például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak - nem minősülnek elszámolható költségnek.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek.

(7) A hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások nem támogathatók.

(8) Nem nyújtható támogatás az 1308/2013/EU rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak az említett rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak.

(9) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a) a legkülső régiókban az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

b) a kisebb égei-tengeri szigeteken az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

c) a kevésbé fejlett régiókban és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a 2007 és 2013 közötti időszakban nem érte el az EU-25 referenciaidőszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át, az elszámolható költségek összegének 50 %-át;

d) más régiókban az elszámolható költségek összegének 40 %-át.

(10) A (9) bekezdésben említett mértékek 20 százalékponttal növelhetők a következő műveletek esetében, feltéve, hogy a maximális támogatási intenzitás nem haladja meg a 90 %-ot:

a) termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódó műveletek; vagy

b) az európai innovációs partnerség keretében támogatott műveletek.

18. cikk

A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott vállalkozásindítási támogatás

(1) A fiatal mezőgazdasági termelők számára tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatás, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó vállalkozásindítási támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(7) bekezdésében és az I. fejezetben megállapított feltételeknek.

(2) A támogatás az e rendelet 2. cikkének 34. pontjában meghatározott fiatal mezőgazdasági termelők, illetve a tagállami fogalommeghatározás szerinti mezőgazdasági kisüzemek számára nyújtható.

A mezőgazdasági kisüzemekre vonatkozó tagállami fogalommeghatározás az egyes vidékfejlesztési programokban szereplő és a Bizottság által jóváhagyott fogalommeghatározás.

A tagállamok a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatáshoz és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott vállalkozásindítási támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó alsó és felső küszöbértékeket határoznak meg a mezőgazdasági üzemnek az 1242/2008/EK bizottsági rendelet ( 13 ) 5. cikkében meghatározott standard termelési értékben számított termelési potenciálja vagy egy azzal egyenértékű tényező alapján. A fiatal mezőgazdasági termelők számára tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó alsó küszöbértéknek magasabbnak kell lennie, mint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó felső küszöbértéknek.

A támogatás csak mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtható.

(3) Amennyiben a támogatást olyan fiatal mezőgazdasági termelő kapja, aki jogi személyként hoz létre mezőgazdasági üzemet, a fiatal mezőgazdasági termelőnek tényleges és hosszú távú ellenőrzést kell gyakorolnia a jogi személy felett az irányítással, a haszonnal és a pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos döntések tekintetében. Ha a jogi személy tőkéje több természetes személytől származik, vagy több természetes személy vesz részt a jogi személy irányításában, ideértve olyan személyeket is, akik nem fiatal mezőgazdasági termelők, akkor a fiatal mezőgazdasági termelőnek egyedül vagy másokkal közösen képesnek kell lennie az ilyen tényleges és hosszú távú ellenőrzés gyakorlására. Amennyiben a jogi személy felett egy másik jogi személy gyakorol - egyedül vagy másokkal együtt - ellenőrzést, a szóban forgó követelmények minden olyan természetes személyre vonatkoznak, akik a másik jogi személy felett ellenőrzést gyakorolnak.

(4) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy üzleti tervet kell benyújtani az érintett tagállam illetékes hatóságához, és a terv végrehajtását a támogatás odaítéléséről szóló határozat elfogadásának időpontjától számítva kilenc hónapon belül meg kell kezdeni.

Az üzleti terv legalább a következőket ismerteti:

a) a fiatal mezőgazdasági termelőknek tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatás esetében:

i. a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete;

ii. a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztéséhez kapcsolódó mérföldkövek és célok;

iii. a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges, többek között a környezeti fenntarthatósággal és az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos intézkedések - például beruházások, képzés, tanácsadás - részletei;

b) a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó vállalkozásindítási támogatás esetében:

i. a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete;

ii. a gazdasági életképesség eléréséhez hozzájáruló, többek között a környezeti fenntarthatósággal és az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos intézkedések - például beruházások, képzés, együttműködés - részletei.

(5) A fiatal mezőgazdasági termelők esetében az e cikk 4. bekezdésének a) pontja szerinti üzleti tervnek elő kell írnia, hogy a kedvezményezettnek a gazdálkodói tevékenység megkezdésének időpontjától számított 18 hónapon belül meg kell felelnie az aktív mezőgazdasági termelőre vonatkozó, a 2. cikk 42. pontjában szereplő fogalommeghatározásban foglaltaknak. Mindazonáltal a kedvezményezett akkor is igénybe veheti a támogatást, ha nem rendelkezik az említett fogalommeghatározásban foglaltaknak való megfeleléshez szükséges szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal, feltéve, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás odaítéléséről szóló határozat elfogadásának időpontjától számított 36 hónapon belül megszerzi az említett szakképzettséget és szakmai alkalmasságot. Az üzleti tervnek tartalmaznia kell ezt a kötelezettségvállalást.

(6) A támogatást egy legfeljebb ötéves időszakon belül, legalább két részletben kell folyósítani.

A fiatal mezőgazdasági termelők esetében a támogatás utolsó részletének a kifizetését a (4) bekezdés a) pontja szerinti üzleti terv megfelelő végrehajtásának feltételéhez kell kötni.

(7) Az egyes fiatal mezőgazdasági termelőknek járó támogatási összeg az érintett tagállam társadalmi-gazdasági helyzete alapján állapítandó meg, és nem haladhatja meg a 70 000 EUR-t.

A támogatási összeg mezőgazdasági kisüzemenként legfeljebb 15 000 EUR.

19. cikk

A termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás a mezőgazdasági ágazatban

(1) A termelői csoportok és szervezetek számára tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(9) bekezdésében és az I. fejezetben megállapított feltételeknek.

(2) Kizárólag azok a termelői csoportok vagy szervezetek támogathatók, amelyeket az érintett tagállam illetékes hatósága üzleti tervük alapján hivatalosan elismert.

(3) A támogatás azzal a feltétellel nyújtható, hogy az érintett tagállam ellenőrzi, hogy a (2) bekezdésben említett üzleti terv célkitűzései teljesültek-e a termelői csoport vagy szervezet hivatalos elismerésének időpontjától számított ötéves időszakon belül.

(4) A termelői csoport vagy szervezet keretében elfogadott megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak meg kell felelniük az 1308/2013/EU rendelet 206-210. cikke értelmében alkalmazott versenyszabályoknak.

(5) Nem nyújtható támogatás:

a) olyan termelői szervezeteknek, entitásoknak vagy testületeknek - például társaságoknak vagy szövetkezeteknek -, amelyek célja egy vagy több mezőgazdasági üzem vezetése, és amelyek ennek következtében valójában egyéni termelőnek minősülnek;

b) olyan mezőgazdasági szövetségeknek, amelyek különböző feladatokat - ideértve például a kölcsönös segítségnyújtást, valamint a mezőgazdasági helyettesítési és üzemvezetési szolgáltatásokat - látnak el az egyes tagjaik üzemeiben anélkül, hogy részt vennének a kínálatnak a piaci igényekhez történő igazítására irányuló közös tevékenységekben;

c) olyan termelői csoportoknak, szervezeteknek vagy szövetségeknek, amelyek célkitűzései összeegyeztethetetlenek az 1308/2013/EU rendelet 152. cikke (1) bekezdésének c) pontjával és (3) bekezdésével, valamint 156. cikkével.

(6) A támogatás a következő elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható: a megfelelő helyiségek bérlésének, az irodai berendezések - ideértve a számítógépes hardvert és szoftvereket is - beszerzésének költségei, az igazgatási személyzet költségei, valamint az általános, jogi és igazgatási költségek.

Amennyiben helyiségek vásárlására kerül sor, a helyiségekkel kapcsolatos elszámolható költségek a piaci áron számított bérleti költségek mértékére korlátozódnak.

(7) A támogatást átalányösszegű támogatásként, éves részletekben kell kifizetni az attól az időponttól számított első öt éven keresztül, amikor az illetékes hatóság a termelői csoportot vagy szervezetet a (2) bekezdésben említett üzleti terv alapján hivatalosan elismerte.

A tagállamok az utolsó részletet csak azt követően fizetik ki, hogy meggyőződtek az üzleti terv megfelelő végrehajtásáról.

A támogatás mértéke fokozatosan csökken.

(8) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(9) A támogatási összeg legfeljebb 500 000 EUR.

20. cikk

A mezőgazdasági termékek termelőinek a minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági termékek termelőinek nyújtott támogatások alábbi kategóriái a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőek a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól:

a) a minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(6) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek;

b) a minőségrendszerekhez kapcsolódó, uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján az illetékes hatóság által vagy nevében végrehajtott kötelező ellenőrzési intézkedések költségeinek fedezésére nyújtott támogatás, amennyiben megfelel az e cikk (2), (4), (6), (7) és (8) bekezdésében, valamint az I. fejezetben meghatározott feltételeknek;

c) a piackutatási tevékenységekhez, terméktervezéshez és -kialakításhoz kapcsolódó költségek fedezésére, valamint a minőségrendszerek elismerése iránti kérelmek összeállításához nyújtott támogatás, amennyiben megfelel az e cikk (2), (6), (7) és (8) bekezdésében, valamint az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatás a következő minőségrendszerek tekintetében ítélhető oda:

a) a következő rendeletek és rendelkezések alapján létrehozott minőségrendszerek:

i. az 1308/2013/EU rendelet II. része II. címe I. fejezetének 2. szakasza a borok vonatkozásában;

ii. az 1151/2012/EU rendelet;

iii. a Tanács 834/2007/EK rendelete ( 14 );

iv. az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete ( 15 );

v. az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete ( 16 );

b) mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségrendszerek, köztük mezőgazdasági üzemekre vonatkozó tanúsítási rendszerek, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést:

i. az ilyen minőségrendszereknek megfelelően termelt végtermék egyedi jellegének visszavezethetőnek kell lennie a következők garantálására vonatkozó egyértelmű kötelezettségekre:

- a termék sajátos jellemzői, vagy

- sajátos gazdálkodási vagy termelési módszerek, vagy

- a végtermék minősége jelentősen felülmúlja a köz-, az állat-, illetve a növényegészségügy, az állatjólét vagy a környezetvédelem tekintetében az árukra vonatkozó kereskedelmi előírások szerint megkövetelt minőséget;

ii. a minőségrendszernek valamennyi termelő számára nyitva kell állnia;

iii. a minőségrendszernek a végtermékre vonatkozó, kötelező erejű termékleírásokat kell tartalmaznia, és az e leírásoknak való megfelelést hatóságnak vagy egy független ellenőrző szervnek kell ellenőriznie;

iv. a minőségrendszernek átláthatónak kell lennie és teljes mértékben biztosítania kell a mezőgazdasági termékek nyomonkövethetőségét;

c) olyan önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerek, amelyeket az érintett tagállamok "A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások" című bizottsági közleményben ( 17 ) meghatározott követelményeknek megfelelőnek ismertek el.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás évente teljesített ösztönző kifizetés formájában nyújtható a mezőgazdasági termékek termelőinek, és a kifizetés szintjét a minőségrendszerekben való részvételből eredő állandó költségek szintjének megfelelően kell megállapítani.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett támogatás nem ítélhető oda a maga a kedvezményezett által végzett ellenőrzések költségeihez kapcsolódóan, illetve azokban az esetekben, amelyek tekintetében az uniós jogszabályok a díjak tényleges mértékének meghatározása nélkül úgy rendelkeznek, hogy az ellenőrzések költségeit a mezőgazdasági termékek termelőinek vagy azok csoportjainak kell viselniük.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás egy legfeljebb ötéves időszakon át nyújtható, és maximális összege kedvezményezettenként és évente 3 000 EUR.

(6) A támogatásnak - objektív módon meghatározott feltételek mellett - az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.

(7) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett támogatások nem foglalhatnak magukban a kedvezményezettek számára folyósított közvetlen kifizetéseket.

Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett támogatásokat az ellenőrzési intézkedések végrehajtásáért felelős szerv, a kutatási szolgáltató vagy a tanácsadási szolgáltató számára kell kifizetni.

(8) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett támogatások mértéke nem haladhatja meg a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

21. cikk

A tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás

(1) A tudástranszferhez és a tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(8) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek - többek között tanfolyamok, workshopok és személyre szabott tanácsadás -, valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek költségeinek fedezésére szolgál.

Támogatás nyújtható továbbá rövid időtartamra szóló üzemvezetési csereprogramok és üzemlátogatások lebonyolításához is.

A demonstrációs tevékenységek folytatásához nyújtott támogatás a kapcsolódó beruházási költségeket is fedezheti.

(3) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek - többek között tanfolyamok, workshopok és személyre szabott tanácsadás -, valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek megszervezése kapcsán felmerülő költségek fedezése;

b) a résztvevők utazási és szállásköltségei, valamint napidíja;

c) a résztvevők távolléte során szükséges helyettesítéssel kapcsolatos költségek;

d) a beruházásokhoz kapcsolódó demonstrációs projektek esetében:

i. ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

ii. gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

iii. az i. és az ii. pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok díjait; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az i. és az ii. alpont szerinti kiadások;

iv. számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

(4) A (3) bekezdés d) pontjában említett költségek csak a demonstrációs projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére számolhatók el.

Csak a demonstrációs projekt időtartamának megfelelő - az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított - értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek.

(5) A (3) bekezdés a) és c) pontjában említett támogatások nem foglalhatnak magukban a kedvezményezettek számára folyósított közvetlen kifizetéseket.

A (3) bekezdés a) és c) pontjában említett támogatásokat a tudástranszfert vagy a tájékoztatási tevékenységet megvalósító szolgáltató számára kell kifizetni.

(6) A tudástranszferre irányuló és tájékoztatási tevékenységeket végző szerveknek rendelkezniük kell a szóban forgó feladatok ellátásához szükséges megfelelő kapacitásokkal a személyzet képesítése és a rendszeres képzés vonatkozásában.

A (2) bekezdésben említett tevékenységeket termelői csoportok vagy más szervezetek is végezhetik, méretüktől függetlenül.

(7) A támogatásnak - objektív módon meghatározott feltételek mellett - az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.

Ha a (2) bekezdésben említett tevékenységeket termelői csoportok vagy szervezetek végzik, a szóban forgó tevékenységekhez való hozzáférésnek nem szabható feltételéül az e csoportokban vagy szervezetekben való tagság.

A tagsággal nem rendelkező személyek által az érintett termelői csoport vagy szervezet igazgatási költségeinek fedezése céljából fizetett hozzájárulás mértékének a (2) bekezdésben említett tevékenységek végzéséhez kapcsolódó költségekre kell korlátozódnia.

(8) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

A (3) bekezdés d) pontjában említett demonstrációs projektek esetében a támogatás maximális összege egy 3 pénzügyi évet felölelő időszakban nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t.

22. cikk

A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1) A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(8) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás célja az, hogy hozzásegítse a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozásokat és a fiatal mezőgazdasági termelőket ahhoz, hogy vállalkozásuk vagy beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, valamint éghajlatbarátabbá és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra képessé tétele érdekében tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe.

(3) A tanácsadásnak az 1305/2013/EU rendelet 5. cikke szerinti uniós vidékfejlesztési prioritások közül legalább egyhez kapcsolódnia kell, és a következő elemek közül legalább egyre ki kell terjednie:

a) az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezetében meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből vagy az ugyanott szereplő, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokból következő kötelezettségek;

b) adott esetben az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezetében meghatározott, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok és a szóban forgó rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett mezőgazdasági terület fenntartása;

c) a korszerűsítést, a versenyképesség fokozását, az ágazati integrációt, az innovációt, a piacorientáltságot, valamint a vállalkozásösztönzést szolgáló intézkedések;

d) a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása céljából a tagállamok által meghatározott követelmények;

e) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 18 ) 55. cikkének végrehajtása céljából a tagállamok által megállapított követelmények és különösen a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 19 ) 14. cikkében említett, az integrált növényvédelemre vonatkozó általános elveknek való megfelelés;

f) adott esetben munkahelyi biztonsági előírások vagy a mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó biztonsági előírások;

g) szaktanácsadás - beleértve a gazdasági és környezeti fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadást is - olyan mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba.

(4) A tanácsadás kiterjedhet továbbá az e cikk (3) bekezdésében említettektől eltérő, az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel és a vízvédelemmel kapcsolatos egyéb kérdésekre, az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében megállapítottak szerint, valamint a mezőgazdasági üzem gazdasági és környezeti teljesítményével, többek között a versenyképességi szempontokkal kapcsolatos kérdésekre is. Ez a rövid ellátási láncok kialakításához, az ökológiai gazdálkodáshoz, valamint az állattenyésztés egészségügyi aspektusaihoz kapcsolódó tanácsadást is magában foglalhat.

(5) A támogatás nem foglalhat magában a kedvezményezetteknek teljesített közvetlen kifizetéseket. A támogatást a tanácsadási szolgáltatás nyújtója részére kell kifizetni.

(6) A tanácsadási szolgáltatás nyújtására kijelölt szerveknek rendelkezniük kell a megfelelő erőforrásokkal, azaz rendszeres képzésben részesülő és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzettel, valamint a tanácsadási tevékenység által lefedett szakterületeken tanácsadási tapasztalattal és megbízhatósággal.

A tanácsadási szolgáltatást termelői csoportok vagy más szervezetek is nyújthatják, méretüktől függetlenül.

A tanácsadás során a tanácsadási szolgáltatás nyújtója tiszteletben tartja az 1306/2013/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett titoktartási kötelezettségeket.

(7) A támogatásnak - objektív módon meghatározott feltételek mellett - az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.

Amennyiben a tanácsadási szolgáltatást termelői csoportok vagy szervezetek nyújtják, a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek nem szabható feltételéül az e csoportokban vagy szervezetekben való tagság.

A tagsággal nem rendelkező személyek által az érintett csoport vagy szervezet igazgatási költségeinek fedezése céljából fizetett hozzájárulás mértékének a tanácsadási szolgáltatás nyújtásának költségeire kell korlátozódnia.

(8) A támogatási összeg tanácsadásonként legfeljebb 1 500 EUR.

23. cikk

A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(5) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás a mezőgazdasági termelő, a mezőgazdasági háztartás tagjának minősülő természetes személy vagy egy mezőgazdasági munkavállaló betegség - ideértve az említett személyek gyermekének betegségét - vagy szabadság, szülési szabadság, szülői szabadság, illetve halálesettel összefüggésben járó szabadság miatti távolléte során szükségessé váló személyi helyettesítés kapcsán ténylegesen felmerülő költségek fedezésére nyújtható.

(3) A helyettesítés teljes időtartama évente és kedvezményezettenként legfeljebb 3 hónap lehet, kivéve a szülési és szülői szabadság során történő helyettesítést, amelynek időtartama legfeljebb 6 hónapra terjedhet ki az egyes esetekben.

(4) A támogatás nem foglalhat magában a kedvezményezetteknek teljesített közvetlen kifizetéseket.

A támogatást a mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatás nyújtójának kell kifizetni.

A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokat termelői csoportok vagy szervezetek is nyújthatják, méretüktől függetlenül. Ilyen esetben a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek nem szabható feltételéül az e csoportokban vagy szervezetekben való tagság.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

24. cikk

A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(8) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás a következő költségeket fedezi:

a) versenyek, kereskedelmi vásárok és kiállítások szervezése és az ezeken való részvétel;

b) mezőgazdasági termékek szélesebb körben való ismertségét elősegíteni hivatott kiadványok.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett kiadványokban nem említhető meg semmiféle konkrét vállalkozás, márkanév vagy származási hely.

Ez a korlátozás nem vonatkozik azonban a következő rendszerek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek származására való hivatkozásra:

a) a 20. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti minőségrendszerek, feltéve, hogy a hivatkozás pontosan megegyezik az Unió oltalma alatt álló hivatkozással;

b) a 20. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti minőségrendszerek, feltéve, hogy a hivatkozás másodlagos szerepet tölt be a közvetített üzenetben.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti, versenyek, kereskedelmi vásárok és kiállítások szervezésével és az azokon való részvétellel kapcsolatos elszámolható költségek a következők:

a) részvételi díjak;

b) útiköltség és az állatok szállításának költségei;

c) az eseményt bejelentő kiadványok és honlapok költségei;

d) a kiállítási helyiségek és standok bérleti díja, valamint a standok felállításának és lebontásának költségei;

e) jelképes díjak, versenydíjanként és -győztesenként legfeljebb 1000 EUR értékben.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti, mezőgazdasági termékek szélesebb körben való ismertségét elősegíteni hivatott kiadványokkal kapcsolatos elszámolható költségek a következők:

a) az egy adott régióban működő vagy egy adott mezőgazdasági terméket előállító kedvezményezetteket tényszerű információk közzététele útján ismertető, a nyomtatott vagy az elektronikus médiában megjelenő kiadványok, illetve honlapok vagy az elektronikus médiában, rádióban vagy televízióban megjelenő anyagok költségei azzal a feltétellel, hogy a közzétett információk részrehajlástól mentesek, és valamennyi érintett kedvezményezett azonos feltételekkel kerülhet be az anyagba;

b) a következőkre vonatkozó tudományos ismeretek és tényszerű információk terjesztésének költségei:

i. a 20. cikk (2) bekezdésében említett, más tagállamokból és harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek előtt nyitva álló minőségrendszerek;

ii. generikus mezőgazdasági termékek és táplálkozástani előnyeik, valamint ajánlott felhasználásuk.

(6) A támogatás nyújtható:

a) természetben; vagy

b) a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségek visszatérítésének formájában.

Természetben nyújtott támogatás esetében a támogatás nem foglalhat magában a kedvezményezetteknek teljesített közvetlen kifizetéseket, hanem azt a promóciós intézkedések végrehajtója számára kell kifizetni.

Promóciós intézkedéseket termelői csoportok vagy más szervezetek is végrehajthatnak, méretüktől függetlenül.

A (4) bekezdés e) pontjában említett, jelképes díjakhoz nyújtott támogatás csak akkor fizethető ki a promóciós intézkedések végrehajtójának, ha a díjat ténylegesen kiosztották, és csak a kiosztás igazolását követően.

(7) A promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatásnak - objektív módon meghatározott feltételek mellett - az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.

Ha a promóciós intézkedést termelői csoportok vagy szervezetek hajtják végre, a részvételnek nem szabható feltételéül az e csoportokban vagy szervezetekben való tagság, és az érintett csoport vagy szervezet igazgatási költségeihez történő hozzájárulás mértékének a promóciós intézkedések végrehajtásának költségeire kell korlátozódnia.

(8) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

25. cikk

A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás

(1) A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk ellentételezésére elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-k számára nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(10) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) Az e cikk alapján nyújtott támogatásnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) a tagállam illetékes hatósága az eseményt hivatalosan természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségnek minősítette; és

b) a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

(3) A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára vagy azon termelői csoport vagy szervezet számára kell kifizetni, amelynek az adott vállalkozás is tagja.

Amennyiben a támogatást termelői csoportnak vagy szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott vállalkozás jogosult.

(4) A támogatási programokat a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni.

A támogatásokat az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni.

(5) Az elszámolható költség a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség közvetlen következményeként bekövetkezett kárnak a valamely hatóság, a támogatást nyújtó hatóság által elismert független szakértő vagy valamely biztosítótársaság által megállapított összege.

A következő károk költségei számolhatók el:

a) a mezőgazdasági termelés és a termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisüléséből eredő bevételkiesés a (6) bekezdésben foglaltak szerint;

b) az anyagi károk a (7) bekezdésben foglaltak szerint.

(6) A bevételkiesés kiszámítása során:

a) a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésének évében vagy a termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisülésével érintett minden következő évben termelt mezőgazdasági termékek mennyisége és az adott évben realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményt

ki kell vonni

b) a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezését megelőző három évben előállított mezőgazdasági termékek évi átlagos mennyisége - vagy a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezését megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag - és a realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményből.

A csökkenés vagy a mezőgazdasági üzem éves termelésének szintje, vagy a termények vagy az állatállomány szintje alapján számítható ki.

Az így kapott összeg megnövelhető azokkal az egyéb költségekkel, amelyek a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt merültek fel a kedvezményezettnél.

A szóban forgó összegből le kell vonni minden olyan költséget, amely a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt nem merült fel.

A kedvezményezett mezőgazdasági termelésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók, amennyiben az alkalmazott számítási módszer lehetővé teszi a kedvezményezett tényleges veszteségének meghatározását az adott év tekintetében.

(7) Az eszközökben - például gazdasági épületekben, felszerelésekben, gépekben, készletekben és termelőeszközökben - a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt bekövetkező anyagi kárt az érintett eszköz javítási költsége vagy a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezése előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani.

Nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a rendes piaci értéknek a jelenség által okozott csökkenését, vagyis az eszköz közvetlenül a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezése előtti értéke és közvetlenül azutáni értéke közötti különbséget.

Ha a kedvezményezett (6) bekezdés szerinti bevételkiesését a termények vagy az állatállomány szintje alapján számítják ki, akkor csak az adott terményhez vagy állatállományhoz kapcsolódó anyagi kárt lehet figyelembe venni.

(8) A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt bekövetkezett kár értékét az egyes kedvezményezettek szintjén kell kiszámítani.

(9) Az e cikk alapján nyújtott támogatást 50 %-kal csökkenteni kell minden esetben, ha a támogatást nem olyan kedvezményezett számára ítélik oda, aki biztosítást kötött az éves átlagtermelésének vagy a termeléssel összefüggő jövedelmének legalább 50 %-ára és az érintett tagállamban vagy régióban statisztikailag leggyakrabban előforduló, biztosítással fedezhető éghajlati kockázatok ellen.

(10) A veszteségek ellentételezéseként kapott támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a támogatással érintett kárra egyéb nemzeti vagy uniós intézkedés keretében vagy biztosítási kötvény alapján folyósított kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 80 %-át.

Hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken a támogatási intenzitás 90 %-ra növelhető.

26. cikk

Az állatbetegségek és a növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzésével, megfékezésével és felszámolásával kapcsolatos költségek fedezéséhez nyújtott támogatás, valamint az állatbetegségek és a növénykárosítók által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás

(1) Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-k számára az állatbetegségek és a növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzésével, megfékezésével és felszámolásával kapcsolatos költségek fedezéséhez nyújtott támogatás, valamint az említett vállalkozások számára az állatbetegségek és a növénykárosítók által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(13) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) Támogatás csak a következők szerint nyújtható:

a) olyan állatbetegségek vagy növénykárosítók tekintetében, amelyekre nézve - törvényi rendelkezés, rendelet vagy közigazgatási intézkedés formájában - uniós vagy nemzeti szabályok vannak érvényben; valamint

b) a következők részeként:

i. uniós, nemzeti vagy regionális szintű, az érintett állatbetegség vagy növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzését, megfékezését vagy felszámolását célzó közprogram; vagy

ii. az illetékes hatóság által elrendelt sürgősségi intézkedés; vagy

iii. valamely növénykárosítóval való fertőzöttség felszámolására vagy visszaszorítására irányuló, a 2000/29/EK tanácsi irányelvnek megfelelően végrehajtott intézkedések.

A b) pontban említett programnak és intézkedéseknek tartalmazniuk kell az érintett megelőzési, megfékezési vagy felszámolási intézkedések leírását.

(3) A támogatás nem kapcsolódhat olyan intézkedésekhez, amelyek költségeit az uniós jogszabályok értelmében a kedvezményezettnek kell viselnie, kivéve, ha a szóban forgó intézkedések költségeit teljes egészében kiegyenlítik a kedvezményezettekre háruló kötelező terhek.

(4) Állatbetegségek esetében a támogatás csak az Állat-egészségügyi Világszervezet állatbetegségeket felsoroló jegyzékében szereplő állatbetegséghez vagy a(z) 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 20 ) I. és II. mellékletében felsorolt állatbetegségek és zoonózisok valamelyikéhez kapcsolódhat.

(5) A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára vagy azon termelői csoport vagy szervezet számára kell kifizetni, amelynek az adott vállalkozás is tagja.

Amennyiben a támogatást termelői csoportnak vagy szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott vállalkozás jogosult.

(6) A támogatási programokat az állatbetegség vagy a növénykárosító miatti költségek vagy veszteségek keletkezésének időpontjától számított három éven belül be kell vezetni.

A támogatásokat az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni.

(7) Megelőzésre irányuló intézkedések esetében a támogatás a következőkhöz kapcsolódó elszámolható költségeket fedezi:

a) egészségügyi ellenőrzések;

b) elemzések, ideértve az in vitro diagnosztikát is;

c) tesztek és más szűrési intézkedések, ideértve a TSE- és BSE-vizsgálatokat is;

d) oltóanyagok, gyógyszerek, állatok kezelésére szolgáló anyagok és növényvédő szerek megvásárlása, tárolása, alkalmazása és kijuttatása;

e) az állatok megelőző célú levágása vagy kiselejtezése, illetve az állati termékek és a növények ugyanilyen célból történő megsemmisítése, valamint az üzem és a felszerelések megtisztítása és fertőtlenítése.

(8) Megfékezésre és felszámolásra irányuló intézkedések esetében a támogatás a következőkhöz kapcsolódó elszámolható költségeket fedezi:

a) állatbetegségek esetében tesztek és más szűrési intézkedések, ideértve a TSE- és BSE-vizsgálatokat is

b) oltóanyagok, gyógyszerek, állatok kezelésére szolgáló anyagok és növényvédő szerek megvásárlása, tárolása, alkalmazása és kijuttatása;

c) az állatok levágása vagy kiselejtezése és megsemmisítése, valamint az állatokhoz kapcsolódó termékek vagy a növények megsemmisítése, ideértve az oltások vagy az illetékes hatóságok által elrendelt más intézkedések miatt elpusztuló állatokat és megsemmisülő növényeket is, valamint az üzem és a felszerelések megtisztítása és fertőtlenítése.

(9) Az állatbetegségek és növénykárosítók okozta károk orvoslásához nyújtott támogatás esetében az ellentételezés kiszámításának kizárólagos alapja:

a) az alábbiak következményeként levágott, kiselejtezett vagy elhullott állatok és a hozzájuk kapcsolódó termékek, valamint az alábbiak következményeként megsemmisült növények piaci értéke:

i. állatbetegség vagy növényi károsítóval való fertőzöttség;

ii. a (2) bekezdés b) pontja szerinti közprogram vagy intézkedés.

A szóban forgó piaci értéket az alapján kell megállapítani, hogy mekkora volt az állatok, termékek és növények értéke közvetlenül azt megelőzően, hogy felmerült vagy megerősítést nyert az állatbetegség vagy növénykárosítóval való fertőzöttség gyanúja;

b) a zárlat alá helyezési kötelezettségből, az állománypótlási vagy újraültetési nehézségekből, valamint a (2) bekezdés b) pontjában említett közprogram vagy intézkedés részeként előírt kötelező vetésforgóból eredő bevételkiesés.

A szóban forgó összegből le kell vonni minden olyan költséget, amely az állatbetegség vagy növénykárosító miatt közvetlenül nem merült fel, de egyébként felmerült volna a kedvezményezettnél.

(10) Az állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás olyan állatbetegségek és növénykárosítók miatt keletkezett költségekre és károkra korlátozódik, amelyek kapcsán az illetékes hatóság:

a) állatbetegség esetében hivatalosan elismerte a kitörést; vagy

b) növénykárosítók esetében hivatalosan elismerte a károsító jelenlétét.

(11) A (7) és a (8) bekezdésben említett elszámolható költségekhez kapcsolódó támogatást természetben kell nyújtani, és a vonatkozó kifizetést a megelőzésre, illetve felszámolásra irányuló intézkedések végrehajtója számára kell folyósítani.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, az alábbiakban megjelölt bekezdésekben említett elszámolható költségekhez kapcsolódó támogatások közvetlenül a kedvezményezettnek is folyósíthatók a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségek visszatérítésének formájában:

a) a (7) bekezdés d) pontja és a (8) bekezdés b) pontja az állatbetegségek és a növénykárosítóval való fertőzöttség esetében; valamint

b) a (7) bekezdés e) pontja és a (8) bekezdés c) pontja a növénykárosítóval való fertőzöttség, valamint az üzem és a felszerelések megtisztítása és fertőtlenítése esetében.

(12) Nem nyújtható egyedi támogatás, ha megállapítást nyer, hogy az állatbetegséget vagy a növénykárosítóval való fertőzöttséget a kedvezményezett idézte elő szándékosan vagy gondatlanságból.

(13) A kedvezményezett által kapott támogatási és egyéb kifizetések - beleértve a (7), a (8) és a (9) bekezdés szerinti, ugyanazon elszámolható költségek fedezésére egyéb nemzeti vagy uniós intézkedés keretében vagy biztosítási kötvény alapján folyósított kifizetéseket is - nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

27. cikk

Az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatás és az elhullott állatokkal kapcsolatos támogatás

(1) Az állattenyésztőknek nyújtott alábbi támogatások a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelelnek az e cikk (2) és (3) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek:

a) törzskönyv létrehozásával és vezetésével kapcsolatos igazgatási költségek fedezéséhez nyújtott, a szóban forgó költségek legfeljebb 100 %-át kitevő támogatás;

b) harmadik fél által vagy nevében az állatállomány genetikai minőségének vagy hozamainak megállapítása érdekében elvégzett vizsgálatok költségeinek legfeljebb 70 %-át fedező támogatás, kivéve az állatállomány tulajdonosa által elvégzett ellenőrzéseket és a tej minőségének rendszeres ellenőrzését;

c) az elhullott állatok elszállításával kapcsolatos költségek legfeljebb 100 %-át és az ilyen állatok megsemmisítéséhez kapcsolódó költségek legfeljebb 75 %-át kitevő támogatás, vagy a mezőgazdasági termelők által az elhullott állatok elszállításának és megsemmisítésének költségeire kötött biztosítás díjköltségeihez nyújtott, legfeljebb a fent említettnek megfelelő támogatási intenzitású támogatás;

d) az elhullott állatok elszállításával és megsemmisítésével kapcsolatos költségek legfeljebb 100 %-át kitevő támogatás, amennyiben a támogatást az elhullott állatok megsemmisítésére szánt díjakon vagy kötelező hozzájárulásokon keresztül finanszírozzák, feltéve, hogy az ilyen díjak vagy hozzájárulások a húságazatra korlátozódnak és azokat közvetlenül ott vetik ki;

e) az elhullott állatok elszállításával és megsemmisítésével kapcsolatos költségek 100 %-át kitevő támogatás, amennyiben kötelező elvégezni az érintett elhullott állatok TSE-vizsgálatát, vagy amennyiben a 26. cikk (4) bekezdésében említett állatbetegség tör ki.

(2) Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában említett támogatások előfeltétele egy olyan következetes ellenőrzési program létezése, amely valamennyi elhullott állat biztonságos ártalmatlanítását biztosítja a tagállamban.

A mezőgazdasági termelők által az elhullott állatok elszállításának és megsemmisítésének költségeire kötött biztosítás díjköltségeinek fedezéséhez nyújtott, az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett támogatásnak meg kell felelnie a 28. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(3) A támogatást természetben kell nyújtani, és a keretében nem nyújthatók közvetlen kifizetések a kedvezményezettek számára.

Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában említett támogatások kezelésének megkönnyítése érdekében a támogatás olyan gazdasági szereplőknek vagy szerveknek fizethető ki, amelyek:

a) a termelési-értékesítési láncban az állattenyésztési ágazatban működő vállalkozások után következnek; és

b) az elhullott állatok eltávolításával és megsemmisítésével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak.

28. cikk

A biztosítási díj fizetéséhez nyújtott támogatás

(1) Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-knak biztosítási díj fizetéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(6) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás:

a) nem képezhet akadályt a biztosítási szolgáltatások belső piacának működésében;

b) nem korlátozódhat egyetlen biztosítótársaság vagy biztosítótársaságok meghatározott csoportja által nyújtott biztosításra;

c) nem köthető olyan feltételhez, hogy a biztosítási szerződést az érintett tagállamban székhellyel rendelkező társaságnál kell megkötni.

(3) A biztosításnak a következők valamelyike által okozott veszteségek ellen kell fedezetet nyújtania:

a) természeti katasztrófák;

b) természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek és egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek;

c) állatbetegségek vagy növénykárosítóval való fertőzöttség;

d) védett állatok.

(4) A biztosítás:

a) kizárólag a (3) bekezdésben említett veszteségek ellentételezéséhez kapcsolódó költségek fedezésére irányulhat;

b) nem követelheti meg jövőbeli termelési tevékenység végzését, illetve azzal kapcsolatosan sajátos termelési módszerek alkalmazását vagy meghatározott mennyiség termelését.

(5) A tagállamok megfelelő felső határok alkalmazásával korlátozhatják a biztosítási díj támogatható összegét.

(6) A támogatási intenzitás a biztosítási díj költségeinek legfeljebb 65 %-a.

2. SZAKASZ

A mezőgazdasági üzemek területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

29. cikk

A mezőgazdasági üzemek területén található kulturális és természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági üzemek területén található kulturális és természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(6) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak.

(3) A támogatás olyan - természetes tájak, illetve épületek formájában fennmaradt - kulturális és természeti örökség megőrzéséhez nyújtható, amelyet az érintett tagállam illetékes hatóságai hivatalosan elismertek kulturális vagy természeti örökségként.

(4) A támogatás a következő, kulturális és természeti örökség megőrzéséhez kapcsolódó elszámolható költségek fedezésére vehető igénybe:

a) tárgyi eszközökbe való beruházás költségei;

b) mezőgazdasági eszközteremtő munkák.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(6) A mezőgazdasági eszközteremtő munkákhoz nyújtott támogatás összege évente legfeljebb 10 000 EUR.

3. SZAKASZ

A természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás

30. cikk

A természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás

(1) A természeti katasztrófák által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(8) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) Az e cikk alapján nyújtott támogatásnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) a tagállam illetékes hatósága az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítette; valamint

b) a természeti katasztrófa és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

(3) A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára vagy azon termelői csoport vagy szervezet számára kell kifizetni, amelynek az adott vállalkozás is tagja.

Amennyiben a támogatást termelői csoportnak vagy szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott vállalkozás jogosult.

(4) A konkrét természeti katasztrófához kapcsolódó támogatási programokat a szóban forgó természeti katasztrófa bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni.

A támogatásokat az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni.

(5) Az elszámolható költség a természeti katasztrófa közvetlen következményeként keletkezett kárnak a valamely hatóság, a támogatást nyújtó hatóság által elismert független szakértő vagy valamely biztosítótársaság által megállapított összege.

A következő károk költségei számolhatók el:

a) az eszközökben - például az épületekben, a berendezésekben, a gépekben, a készletekben és a termelési eszközökben - keletkező anyagi kár;

b) a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisüléséből eredő bevételkiesés.

A kár nagyságát az egyes kedvezményezettek szintjén kell megállapítani.

(6) Az anyagi kár nagyságát az érintett eszköz javítási költsége vagy a katasztrófa bekövetkezése előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani. Nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a rendes piaci érték katasztrófa által kiváltott csökkenését, vagyis a tulajdonnak a közvetlenül a katasztrófa bekövetkezése előtti értéke és a közvetlenül a katasztrófa bekövetkezése utáni értéke közötti különbséget.

(7) A bevételkiesés kiszámítása során:

a) a természeti katasztrófa bekövetkezésének évében vagy a termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisülésével érintett minden következő évben termelt mezőgazdasági termékek mennyisége és az adott évben realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményt

ki kell vonni

b) a természeti katasztrófa bekövetkezését megelőző három évben előállított mezőgazdasági termékek évi átlagos mennyisége - vagy a természeti katasztrófa bekövetkezését megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag - és a realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményből.

Az így kapott összeg megnövelhető azokkal az egyéb költségekkel, amelyek a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt merültek fel a kedvezményezettnél.

Az összegből le kell vonni minden olyan költséget, amely a természeti katasztrófa miatt nem merült fel.

A kedvezményezett éves mezőgazdasági termelésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók, amennyiben az alkalmazott számítási módszer lehetővé teszi a kedvezményezett tényleges veszteségének meghatározását az adott év tekintetében.

(8) A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a biztosítási kötvény alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

4. SZAKASZ

A mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban nyújtott kutatási-fejlesztési támogatás

31. cikk

A mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban nyújtott kutatási-fejlesztési támogatás

(1) A mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban nyújtott kutatási-fejlesztési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(7) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatott projektnek az érintett mezőgazdasági vagy erdészeti ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára jelentőséggel kell bírnia.

(3) A támogatott projekt megkezdésének időpontja előtt az interneten közzé kell tenni a következő információkat:

a) a támogatott projekt megvalósításának ténye;

b) a támogatott projekt céljai;

c) a támogatott projekttől várt eredmények közzétételének körülbelüli időpontja;

d) a támogatott projekttől várt eredmények interneten való közzétételének helye;

e) utalás arra, hogy a támogatott projekt eredményei ingyenesen rendelkezésre állnak az érintett mezőgazdasági vagy erdészeti ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

(4) A támogatott projekt eredményeit - vagy a támogatott projekt befejezésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amikor az említett eredményekről bármely meghatározott szervezet tagjait tájékoztatják, attól függően, hogy melyik következik be előbb - közzé kell tenni az interneten. Az eredményeket a támogatott projekt befejezésének időpontjától kezdődően legalább 5 éven keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

(5) A támogatást közvetlenül a kutató-ismeretterjesztő szervezetnek kell nyújtani.

A támogatás nem foglalhat magában a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások részére folyósított, a mezőgazdasági termékek árán alapuló kifizetéseket.

(6) A támogatható költségek a következők:

a) kutatókhoz, technikusokhoz és egyéb kisegítő személyzethez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, a projektben való foglalkoztatás mértékéig;

b) az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő - az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított - értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek;

c) az épületek és földterület költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére. Az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő - az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított - értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe;

e) további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

(7) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

5. SZAKASZ

Az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatások

32. cikk

Az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás

(1) Az állami és magánföldbirtokosoknak és társulásaiknak erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(16) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) Állami tulajdonban lévő földterületen történő erdőtelepítés esetén csak akkor nyújtható támogatás, ha az érintett földterületet kezelő szerv magánjogi szerv vagy önkormányzat.

(5) Az erdők tulajdonjogára vonatkozóan a (4) bekezdésben említett korlátozások nem alkalmazandók a trópusi és a szubtrópusi erdőkre, valamint az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek és a kisebb égei-tengeri szigetek területén, továbbá Franciaország tengerentúli megyéiben található fás területekre.

(6) Mezőgazdasági földterületen és nem mezőgazdasági földterületen történő erdőtelepítéshez és fásításhoz egyaránt nyújtható támogatás.

(7) Az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás az erdő, illetve a fás terület létesítésének és a hektáronkénti éves támogatásnak a költségeit fedezi.

Az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás beruházási műveletek költségeinek fedezésére is igénybe vehető.

A közhatóságok tulajdonában lévő földterületen történő erdőtelepítéshez és a gyorsan növő fafajok telepítéséhez nyújtott támogatás kizárólag a létesítés költségeit fedezheti.

(8) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott, beruházási műveletekkel kapcsolatos támogatás a következő elszámolható költségek fedezésére szolgál:

a) ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pontban említett kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e) az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek.

(9) A beruházási műveleteknek meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházási műveleteknek az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatásokra.

(10) A létesítéshez kapcsolódó elszámolható költségek a következők:

a) a telepítési és szaporítóanyagok költségei;

b) a telepítési költségek és a telepítéshez közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) az egyéb kapcsolódó műveleteknek, például a magoncok tárolásának és a megelőzéshez és védelemhez szükséges anyagokkal való kezelésének a költségei;

d) az erdőtelepítés első évében szükséges újratelepítés költségei.

(11) A hektáronkénti éves támogatás az elmaradt mezőgazdasági bevétel és a fenntartás - beleértve a törzskiválasztó és a növedékfokozó gyérítést is - költségeinek fedezésére vehető igénybe, és az odaítélésének időpontjától számítva legfeljebb 12 éven át folyósítható.

(12) Nem nyújtható támogatás a következő fák telepítéséhez:

a) rövid vágásfordulójú sarjerdőt alkotó fák;

b) karácsonyfák; vagy

c) energiatermelésre szánt, gyors növekedésű fák.

(13) A telepített fajoknak meg kell felelniük az adott terület környezeti és éghajlati viszonyainak és bizonyos környezetvédelmi minimumkövetelményeknek.

(14) Azokon a területeken, ahol az erdőtelepítés a kedvezőtlen talaj- és éghajlati adottságok miatt nehézségekbe ütközik, a helyi körülményekhez alkalmazkodni képes fás szárú évelő fajok, például cserjék és bokrok telepítéséhez is nyújtható támogatás.

(15) A tagállamok által a vidékfejlesztési programokban meghatározandó méretet meghaladó méretű kedvezményezettek esetében a támogatásnak feltétele az európai erdők védelme tárgyában 1993-ban megrendezett második miniszteri konferencián meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

(16) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

33. cikk

Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás

(1) A magánföldbirtokosoknak, önkormányzatoknak és társulásaiknak agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(11) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás a létrehozás, helyreállítás vagy megújítás, valamint a hektáronkénti éves támogatás költségeit fedezi.

Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás beruházási műveletek költségeinek fedezésére is igénybe vehető.

(5) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott, beruházási műveletekkel kapcsolatos támogatás a következő elszámolható költségek fedezésére szolgál:

a) ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pontban említett kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e) az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek.

(6) A beruházási műveleteknek meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházási műveleteknek az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatásokra.

(7) Az agrárerdészeti rendszer létrehozásához, helyreállításához vagy megújításához kapcsolódó elszámolható költségek a következők:

a) a fák telepítésének költségei, beleértve a telepítési anyagok, a telepítés, valamint a magoncok tárolásának és a megelőzéshez és védelemhez szükséges anyagokkal való kezelésének a költségeit is;

b) az erdők vagy más fás területek átalakításának költségei, beleértve a fák kivágásával, gyérítésével vagy metszésével, valamint a legelő állatokkal szembeni védelemmel kapcsolatos költségeket is;

c) az agrárerdészeti rendszer létrehozásához, helyreállításához vagy megújításához közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, például a megvalósíthatósági tanulmányok, a létesítési terv, a talajvizsgálat, valamint a talaj előkészítése és védelme kapcsán felmerülő költségek;

d) az erdei legeltetéses rendszerrel összefüggő öntöző- és védőlétesítmények költségei;

e) az agrárerdészeti rendszer létrehozása, helyreállítása vagy megújítása kapcsán szükségessé váló kezelés költségei, beleértve az öntözés és a visszametszés költségeit is;

f) az agrárerdészeti rendszer létrehozását, helyreállítását vagy megújítását követő első évben végrehajtott újratelepítés költségei.

(8) A hektáronkénti éves támogatás az agrárerdészeti rendszer fenntartási költségeit fedezi, és az odaítélésének időpontjától számítva legfeljebb öt éven át folyósítható.

Az elszámolható fenntartási költségek a telepített fasávokhoz, a gyomtalanításhoz, a metszéshez, a gyérítéshez, valamint védelmi intézkedésekhez és beruházásokhoz, például kerítések vagy egyedi védőcsövek felállításához kapcsolódhatnak.

(9) A fák minimális és maximális hektáronkénti számát a tagállamok határozzák meg, figyelembe véve a következőket:

a) a helyi talaj- és éghajlati, valamint környezeti adottságok;

b) az erdei fajok; valamint

c) annak szükségessége, hogy biztosítsák az adott földterület fenntartható mezőgazdasági hasznosítását.

(10) A tagállamok által meghatározandó méretet meghaladó méretű kedvezményezettek esetében a támogatásnak feltétele az európai erdők védelme tárgyában 1993-ban megrendezett második miniszteri konferencián meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

(11) A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a) az (5) bekezdésben említett, beruházási műveletekhez kapcsolódó költségek és a (7) bekezdésben említett, a rendszer létrehozásához, helyreállításához vagy megújításához kapcsolódó költségek esetében az elszámolható költségek 80 %-át; valamint

b) a (8) bekezdésben említett éves támogatás 100 %-át.

34. cikk

Az erdőtüzek, természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzéséhez és orvoslásához nyújtott támogatás

(1) A magán- és az állami erdőbirtokosoknak, valamint egyéb magán- és közjogi szerveknek és társulásaiknak az erdőtüzek, természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók, katasztrófaesemények és az éghajlatváltozással összefüggő események által okozott erdőkárok megelőzéséhez és orvoslásához az 1305/2013/EU rendelet 24. cikkének megfelelően nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja vagy - az adott esettől függően - a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(12) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) Az erdőtüzek megelőzéséhez nyújtott támogatást csak az érintett tagállam által kidolgozott erdővédelmi tervben közepesen vagy erősen tűzveszélyesnek minősített erdőterületek kapcsán lehet igénybe venni.

(5) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) védelmi infrastruktúra kiépítése;

b) a tűz vagy egyéb természeti veszélyek elleni védelemre irányuló helyi, kisléptékű megelőző intézkedések, a legelő állatok igénybevételét is beleértve;

c) az erdőtüzekhez, a kártevőfertőzésekhez és a betegségekhez kapcsolódó monitoringlétesítmények és kommunikációs berendezések létrehozása és fejlesztése;

d) az erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók, katasztrófaesemények és az éghajlatváltozással összefüggő események által károsított erdőgazdálkodási potenciál helyreállítása.

(6) A tűzvédelmi pászták esetében a támogatás fenntartási költségek fedezésére is fordítható.

(7) Nem nyújtható támogatás az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások által lefedett területeken folytatott, mezőgazdasági vonatkozású tevékenységek céljaira.

(8) Az erdőgazdálkodási potenciálnak az (5) bekezdés d) pontjával összhangban történő helyreállítása esetében a támogatás nyújtásának feltétele, hogy az érintett tagállam illetékes hatóságai hivatalosan megerősítsék, hogy:

a) az erdőtűz, természeti katasztrófa, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenség, növénykárosítóval való fertőzöttség, katasztrófaesemény vagy az éghajlatváltozással összefüggő esemény valóban bekövetkezett; valamint

b) az e bekezdés a) pontjában említett esemény, ideértve a növénykárosítóval való fertőzöttség felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedéseket is, az érintett erdőgazdálkodási potenciál legalább 20 %-ának a pusztulását okozta.

(9) A növénykárosítók által okozott erdőkárok megelőzéséhez nyújtott támogatás esetében a növénykárosítóval való fertőzöttség bekövetkezésének kockázatát tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani és tudományos közszervezettel is meg kell erősíttetni.

Az érintett tagállam vidékfejlesztési programjának tartalmaznia kell a károsítók azon fajainak jegyzékét, amelyek károsítóval való fertőzöttséget idézhetnek elő.

(10) A támogatott tevékenységeknek, illetve projekteknek összhangban kell állniuk a tagállam által kidolgozott erdővédelmi tervvel.

A tagállamok által meghatározandó méretet meghaladó méretű kedvezményezettek esetében a támogatásnak feltétele az európai erdők védelme tárgyában 1993-ban megrendezett második miniszteri konferencián meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt, a megelőzési célkitűzéseket részletesen ismertető releváns információk benyújtása.

Az (5) bekezdésben ismertetettektől eltérő, az erdészeti ágazat sajátosságaival összefüggő költségek szintén elszámolható költségnek minősülhetnek.

(11) Nem nyújtható támogatás az erdőtüzek, természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók és katasztrófaesemények miatti bevételkiesés ellentételezésére.

(12) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

A kedvezményezettnek folyósított, az (5) bekezdés d) pontja szerinti elszámolható költségek fedezésére szolgáló támogatás és egyéb kifizetések - beleértve az ugyanazon elszámolható költségek kapcsán egyéb nemzeti vagy uniós intézkedés keretében vagy biztosítási kötvény alapján teljesített kifizetéseket is - nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

35. cikk

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) A természetes személyeknek, magán- és állami erdőbirtokosoknak, magán- és közjogi szerveknek és társulásaiknak az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(8) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) A beruházásoknak a környezetvédelmi célokra, ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására vagy az érintett területen lévő erdő vagy erdős terület közjóléti értékének növelésére vonatkozóan vállalt kötelezettségek teljesítésére, illetve az ökoszisztémák éghajlatváltozás-mérséklési potenciáljának javítására kell irányulniuk, nem zárva ki a hosszú távon jelentkező gazdasági előnyöket.

(5) A beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatásokra.

(6) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a támogatás a következő elszámolható költségek fedezésére szolgál:

a) ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e) az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

(7) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a lízingszerződésekkel kapcsolatos, a (6) bekezdés a) és b) pontjában említetteken kívüli egyéb költségek - például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak - nem minősülnek elszámolható költségnek.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek.

(8) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

36. cikk

A Natura 2000 erdőterületekhez kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatás

(1) A magán-erdőbirtokosoknak és magán-erdőbirtokosok társulásainak a 92/43/EGK irányelv 3. cikke és a 2009/147/EK irányelv 3. cikke szerinti Natura 2000 erdőterületekhez kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(6) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) A támogatások évente, az erdőterület után hektáronként ítélhetők oda a kedvezményezettek számára az e cikk (5) bekezdésében említett erdőterületeken a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv végrehajtásával összefüggő hátrányok következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó bevétel ellentételezése céljából.

(5) A támogatás a következő erdőterületek tekintetében nyújtható:

a) a 92/43/EGK irányelv 3. cikkének és a 2009/147/EK irányelv 3. cikkének megfelelő Natura 2000 erdőterületek;

b) a táj azon jellegzetességei, amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához; a szóban forgó területek aránya legfeljebb az érintett vidékfejlesztési program területi hatálya alá eső, a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek 5 %-a lehet.

(6) A támogatás összege a legfeljebb öt évig tartó kezdeti időszakban nem haladhatja meg hektáronként és évenként az 500 EUR-t, azt követően pedig hektáronként és évenként a 200 EUR-t.

Ezek az összegek kivételes esetekben növelhetők, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban megindokolandó egyedi körülményeket.

A tagállamok az 1307/2013/EU rendelet 29. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának megakadályozása érdekében a megfelelő összeggel csökkentik a támogatást.

37. cikk

Az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz és erdővédelmi célokra nyújtott támogatás

(1) Az állami vagy magán-erdőbirtokosok, illetve magán- vagy közjogi szervek és társulásaik számára erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz, valamint erdővédelmi célokra nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(9) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) Állami tulajdonban lévő földterület esetében csak akkor nyújtható támogatás erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz és erdővédelmi célokra, ha az érintett földterületet kezelő szerv magánjogi szerv vagy önkormányzat.

(5) A tagállamok által meghatározandó küszöbértéket meghaladó méretű erdőgazdálkodási üzemek esetében a támogatásnak feltétele az európai erdők védelme tárgyában 1993-ban megrendezett második miniszteri konferencián meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

(6) A támogatás erdőterület-hektáronként nyújtható.

(7) A támogatás csak olyan kötelezettségvállalásokra terjedhet ki, amelyek túlmutatnak a nemzeti erdészeti törvényben vagy más vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályban meghatározott kötelező követelményeken. A kötelező nemzeti követelményeket egyértelműen meg kell határozni.

A kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben azonban az szükséges és kellően indokolt, a tagállamok egyes kötelezettségvállalás-típusok tekintetében hosszabb időtartamot is meghatározhatnak.

(8) A támogatás a (7) bekezdésben említett kötelezettségek vállalása következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy része vagy egésze tekintetében biztosít ellentételezést a kedvezményezetteknek.

Szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordítható a támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig.

A környezet védelmével kapcsolatos műveletek tekintetében, kellően indokolt esetekben a támogatás átalány vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújtható olyan kötelezettségvállalások esetében, amelyek a fák, illetve erdők kereskedelmi célú felhasználásáról való lemondásra irányulnak; a támogatást ebben az esetben a felmerült többletköltségek és az elmaradt bevétel alapján kell kiszámítani.

(9) A támogatás maximális összege hektáronként és évente 200 EUR.

Ez a maximális összeg kivételes esetekben növelhető, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban megindokolandó egyedi körülményeket.

38. cikk

Az erdészeti ágazatban megvalósuló tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás

(1) Az erdészeti ágazatban működő vállalkozások részére a tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez kapcsolódóan nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(6) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységekhez (többek között tanfolyamokhoz, workshopokhoz és személyre szabott tanácsadáshoz), valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtható. A demonstráció eredményeként létrejött infrastruktúrát a művelet befejezését követően is használni lehet.

Támogatás nyújtható továbbá rövid időtartamra szóló erdőgazdálkodási csereprogramok és erdőlátogatások lebonyolításához is.

A demonstrációs tevékenységek folytatásához nyújtott támogatás a kapcsolódó beruházási költségeket is fedezheti.

A demonstrációs projektekhez az EMVA általi társfinanszírozással vagy azt kiegészítő nemzeti finanszírozásként, pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatás felhasználható a (3) bekezdés b) pontjában említettektől eltérő elszámolható költségek fedezésére, feltéve, hogy a költségek az 1305/2013/EU rendelet értelmében teljes mértékben elszámolhatók, valamint hogy a támogatás megegyezik az említett rendelet alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programban szereplő alapul szolgáló intézkedéssel.

(3) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) a tudástranszfer vagy a tájékoztatási tevékenység megszervezésének és lebonyolításának költségei;

b) a beruházásokhoz kapcsolódó demonstrációs projektek esetében:

i. ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

ii. gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

iii. az i. és az ii. pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok díjait; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az i. és az ii. alpont szerinti kiadások;

iv. számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

c) a résztvevők utazási és szállásköltségei, valamint napidíja.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában említett támogatások nem foglalhatnak magukban a kedvezményezettek számára folyósított közvetlen kifizetéseket. A támogatást a tudástranszferre irányuló vagy tájékoztatási tevékenység végrehajtójának kell kifizetni.

(5) A tudástranszferre irányuló és tájékoztatási tevékenységeket végző szerveknek rendelkezniük kell az ilyen feladatok ellátásához szükséges megfelelő kapacitásokkal a személyzet képesítése és a rendszeres képzés vonatkozásában.

(6) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

39. cikk

Tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás az erdészeti ágazatban

(1) Az erdőbirtokosok és egyéb gazdálkodók részére tanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(7) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás célja, hogy hozzásegítse az erdőbirtokosokat és egyéb gazdálkodókat ahhoz, hogy üzemük, vállalkozásuk vagy beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, valamint éghajlatbarátabbá és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra képessé tétele érdekében tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe.

(3) A tanácsadásnak legalább a 92/43/EGK, a 2000/60/EK és a 2009/147/EK irányelv végrehajtásához kapcsolódó kérdésekre kell kiterjednie.

A tanácsadás kiterjedhet az erdőgazdálkodási üzemek gazdasági és környezeti teljesítményéhez kapcsolódó kérdésekre is.

(4) A támogatás nem foglalhat magában a kedvezményezetteknek teljesített közvetlen kifizetéseket. A támogatást a tanácsadási szolgáltatások nyújtójának kell kifizetni.

A tanácsadási szolgáltatás nyújtójának rendelkeznie kell a megfelelő erőforrásokkal, azaz rendszeres képzésben részesülő és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzettel, valamint a tanácsadási tevékenység által lefedett szakterületeken tanácsadási tapasztalattal és megbízhatósággal.

Az EMVA-ból társfinanszírozott vagy az ilyen társfinanszírozott támogatáshoz kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott támogatást az 1305/2013/EU rendelet 65. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett irányító hatóságnak lehet kifizetni.

(5) A tanácsadás során a tanácsadási szolgáltatások nyújtója tiszteletben tartja az 1306/2013/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett titoktartási kötelezettségeket.

(6) Adott esetben - amennyiben ez indokolt - a tanácsadás részben csoportos formában is megvalósulhat, figyelembe véve ugyanakkor a tanácsadási szolgáltatást igénybe vevő egyes kedvezményezettek helyzetét.

(7) A támogatás mértéke tanácsadásonként legfeljebb 1 500 EUR.

40. cikk

Az erdészeti ágazat fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) Az erdészeti ágazatban működő vállalkozások részére az erdészeti ágazat fejlesztéséhez, korszerűsítéshez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(9) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) A beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatásokra.

(5) A támogatás olyan, tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtható, amelyek az erdők fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez és átalakításához kapcsolódó infrastruktúrát érintenek, beleértve a következőket:

a) az erdőterületekhez való hozzáférés;

b) birtokrendezés és a termőföld minőségének javítása;

c) energia- és vízellátás.

(6) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a támogatás a következő elszámolható költségek fedezésére szolgál:

a) ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e) az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

(7) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a lízingszerződésekkel kapcsolatos, a (6) bekezdés a) és b) pontjában említetteken kívüli egyéb költségek - például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak - nem minősülnek elszámolható költségnek.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek.

(8) A nem termelő beruházások és azon beruházások esetében, amelyek kizárólag az erdők környezeti értékének növelésére irányulnak, illetve amelyek a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhető és az erdők által játszott sokrétű szerep betöltéséhez hozzájáruló erdei utakhoz kapcsolódnak, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(9) Az erdők rövid vagy hosszú távú gazdasági potenciálját növelő beruházások esetében a támogatás intenzitása nem haladhatja meg:

a) a legkülső régiókban végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

b) a kisebb égei-tengeri szigeteken végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

c) a kevésbé fejlett régiókban és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban nem érte el az EU-25 referencia-időszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át, a beruházáshoz kapcsolódó elszámolható költségek összegének 50 %-át;

d) más régiókban végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 40 %-át.

41. cikk

Az erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) A magán-erdőbirtokosok, önkormányzatok és társulásaik, valamint kkv-k számára erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(11) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) A beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatásokra.

(5) Az Azori-szigeteken, Madeirán, a Kanári-szigeteken, a kisebb égei-tengeri szigeteken és Franciaország tengerentúli megyéiben olyan vállalkozások is részesülhetnek támogatásban, amelyek nem minősülnek kkv-nak.

(6) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a támogatás a következő elszámolható költségek fedezésére szolgál:

a) ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e) az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

(7) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a lízingszerződésekkel kapcsolatos, a (6) bekezdés a) és b) pontjában említetteken kívüli egyéb költségek - például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak - nem minősülnek elszámolható költségnek.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek.

(8) Az erdők gazdasági értékének növeléséhez kapcsolódó beruházások indokoltságát alá kell támasztania az erdők egy vagy több üzem tekintetében várt értéknövekedésének, és e beruházások talaj- és erőforrás-kímélő fakitermelő gépekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos beruházásokat foglalhatnak magukban.

(9) A fa nyersanyagként vagy energiaforrásként történő hasznosításához kapcsolódó beruházások csak az ipari feldolgozást megelőző munkaműveletekre terjedhetnek ki.

Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a következő feltételeket kell alkalmazni:

a) az energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányuló beruházásoknak meg kell felelniük bizonyos minimális energiahatékonysági szabványoknak, ha nemzeti szinten léteznek ilyen szabványok;

b) az olyan rendszerekre irányuló beruházások, amelyeknek elsődleges célja a biomassza-alapú villamosenergia-termelés, csak abban az esetben támogathatók, ha a tagállamok által meghatározott minimális arányban hőenergiát is hasznosítanak;

c) a bioenergia előállítására irányuló beruházási projektekhez nyújtott támogatásnak az olyan bioenergiára kell korlátozódnia, amely megfelel az uniós jogszabályokban, többek között a 2009/28/EK irányelv 17. cikkének (2)-(6) bekezdésében meghatározott alkalmazandó fenntarthatósági kritériumoknak.

(10) A tagállamok által meghatározandó küszöbértéket meghaladó méretű erdőgazdálkodási üzemek esetében a támogatásnak feltétele az európai erdők védelme tárgyában 1993-ban megrendezett második miniszteri konferencián meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

(11) A támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg:

a) a legkülső régiókban végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

b) a kisebb égei-tengeri szigeteken végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

c) a kevésbé fejlett régiókban és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban nem érte el az EU-25 referencia-időszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át, a beruházáshoz kapcsolódó elszámolható költségek összegének 50 %-át;

d) más régiókban végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 40 %-át.

42. cikk

Az erdők genetikai erőforrásainak megőrzése

(1) A köz- vagy magánjogi szervezetek számára az erdők genetikai erőforrásainak megőrzéséhez nyújtott, erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz és az erdővédelemhez kapcsolódó támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(6) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) E cikk alkalmazásában:

a)

"in situ megőrzés" : a genetikai anyagok megőrzése az ökológiai rendszerekben és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok életképes populációinak fenntartása és helyreállítása természetes környezetükben;

b)

"erdőgazdálkodási üzemi megőrzés" : in situ megőrzés és fejlesztés az erdőgazdálkodási üzem szintjén;

c)

"ex situ megőrzés" : genetikai anyag megőrzése erdészeti célból a természetes élőhelyen kívül;

d)

"ex situ gyűjtemény" : a természetes élőhelyen kívül megőrzött genetikai anyagok erdészeti célt szolgáló gyűjteménye.

(5) A támogatás a következő műveletek költségeit fedezi:

a) célzott intézkedések: az erdők genetikai erőforrásainak in situ és ex situ megőrzését, jellemzését, összegyűjtését és hasznosítását segítő intézkedések, beleértve a jelenleg in situ megőrzött genetikai erőforrások webes nyilvántartásait, ideértve az erdőgazdálkodási üzemen belüli megőrzést és az ex situ gyűjteményeket és adatbázisokat is;

b) összehangolt intézkedések: az uniós erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére, jellemzésére, gyűjtésére és felhasználására vonatkozó információknak a tagállamok illetékes szervezetei közötti cseréjét elősegítő intézkedések;

c) kísérő intézkedések: tájékoztatási, ismeretterjesztési és tanácsadási tevékenységek nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek részvételével, tanfolyamok, valamint szakmai jelentések készítése.

(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

43. cikk

Az erdészeti birtokrendezéshez nyújtott támogatás

Az erdészeti birtokrendezéshez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az I. fejezetben meghatározott feltételeknek, és nyújtása a következőképpen történik:

a) kkv-nak minősülő magán-erdőbirtokosok javára ítélhető oda; valamint

b) a jogi és adminisztratív költségekre - beleértve a felmérések költségeit is - irányul és azokra korlátozódik; valamint

c) mértéke nem haladhatja meg a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

6. SZAKASZ

A vidéki térségekben működő kkv-k számára nyújtott, az EMVA-ból társfinanszírozott vagy az ilyen társfinanszírozott intézkedésekhez kiegészítő nemzeti finanszírozásként biztosított támogatások

44. cikk

A mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági termékké való feldolgozásával vagy a gyapottermeléssel kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) A kkv-k számára a mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági termékké való feldolgozásával vagy a gyapottermeléssel - az egrenálás műveletét is beleértve - kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(10) bekezdésében és az I. fejezetben megállapított feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) A bioüzemanyag vagy megújuló forrásból származó energia előállításához kapcsolódó beruházások e cikk alapján nem támogathatók.

(5) A beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatásokra.

(6) A támogatás tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtható.

(7) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a támogatás a következő elszámolható költségek fedezésére szolgál:

a) ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

(8) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a lízingszerződésekkel kapcsolatos, a (7) bekezdés a) és b) pontjában említetteken kívüli egyéb költségek - például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak - nem minősülnek elszámolható költségnek.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek.

(9) A támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg:

a) a legkülső régiókban:

i. az elszámolható költségek összegének 80 %-át az azon régiókban végzett beruházások esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke az EU-27 átlagának legfeljebb 45 %-a;

ii. az elszámolható költségek összegének 65 %-át az azon régiókban végzett beruházások esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke az EU-27 átlagának 45 %-a és 60 %-a között van;

iii. az elszámolható költségek összegének 55 %-át az azon régiókban végzett beruházások esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke az EU-27 átlagának 60 %-a és 75 %-a között van;

iv. az elszámolható költségek összegének 45 %-át az egyéb legkülső régiókban végzett beruházások esetében;

b) a kevésbé fejlett régiókban:

i. az elszámolható költségek összegének 60 %-át az azon régiókban végzett beruházások esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke az EU-27 átlagának legfeljebb 45 %-a;

ii. az elszámolható költségek összegének 45 %-át az azon régiókban végzett beruházások esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke az EU-27 átlagának 45 %-a és 60 %-a között van;

iii. az elszámolható költségek összegének 35 %-át az azon régiókban végzett beruházások esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke meghaladja az EU-27 átlagának 60 %-át;

c) a "c" térségekben:

i. az elszámolható költségek összegének 25 %-át a ritkán lakott területeken és azokban a NUTS 3 régiókban vagy a NUTS 3 régiók azon részeiben végzett beruházások esetében, amelyek közös szárazföldi határral rendelkeznek valamely, az Európai Gazdasági Térségen vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társuláson kívüli országgal;

ii. az elszámolható költségek összegének 20 %-át az indokolással "c" térségnek minősíthető térségekben végzett beruházások esetében;

iii. a korábbi "a" térségekben a támogatási intenzitások a 2014. július 1. és 2017. december 31. közötti időszakban legfeljebb 5 százalékponttal növelhetők;

iv. amennyiben valamely "c" térség "a" térséggel szomszédos, a szóban forgó "c" térségen belüli, az "a" térséggel határos NUTS 3 területek vagy NUTS 3 területrészek tekintetében engedélyezett maximális támogatási intenzitás szükség szerint megnövelhető annak érdekében, hogy a két terület között a támogatási intenzitást illetően fennálló különbség ne haladja meg a 15 százalékpontot;

d) az elszámolható költségek összegének 10 %-át az összes többi régióban végzett beruházás esetében.

(10) A (9) bekezdésben előírt maximális támogatási intenzitások a mikro- és a kisvállalkozások esetében legfeljebb 10 százalékponttal növelhetők.

45. cikk

Az induló vállalkozások által vidéki térségekben folytatott nem mezőgazdasági tevékenységekhez nyújtott támogatás

(1) Az induló vállalkozások által vidéki térségekben folytatott nem mezőgazdasági tevékenységekhez kkv-k számára nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(9) bekezdésében és az I. fejezetben megállapított feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) A támogatás a kedvezményezettek következő kategóriáinak ítélhető oda:

a) vidéki térségben tevékenykedő azon mezőgazdasági termelők, illetve a mezőgazdasági háztartás azon tagjai, akik tevékenységi körüket nem mezőgazdasági tevékenységekkel bővítik;

b) vidéki térségben működő mikro- és kisvállalkozások; valamint

c) vidéki térségben élő természetes személyek.

(5) Amennyiben a mezőgazdasági háztartásnak a (4) bekezdés a) pontjában említett tagja jogi személy vagy jogi személyek csoportja, az adott tagnak a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia a mezőgazdasági üzemben.

(6) A támogatásnak feltétele, hogy a kérelmező üzleti tervet nyújtson be az érintett tagállam illetékes hatóságának. A szóban forgó üzleti terv végrehajtását a támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatalának időpontjától számított kilenc hónapon belül meg kell kezdeni.

Az üzleti tervnek ismertetnie kell a következőket:

a) a kedvezményezett kezdeti gazdasági helyzete;

b) a kedvezményezett új tevékenységeinek fejlesztéséhez kapcsolódó mérföldkövek és célok;

c) a kedvezményezett tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges intézkedések - például beruházások, képzés, tanácsadás - részletei.

Az üzleti terv maximális időtartama öt év.

(7) A támogatást legalább két részletben kell kifizetni.

A részletek összege fokozatosan csökkenthető.

Az utolsó részlet kifizetése a (6) bekezdésben említett üzleti terv megfelelő végrehajtásához van kötve.

(8) A tagállamok a támogatás összegét a vidékfejlesztési program által lefedett térség társadalmi-gazdasági helyzetét figyelembe véve határozzák meg.

(9) A támogatás mértéke kedvezményezettenként legfeljebb 70 000 EUR.

46. cikk

A vidéki térségekben működő kkv-k számára tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1) A vidéki térségekben működő kkv-k számára tanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(9) bekezdésében és az I. fejezetben megállapított feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás célja, hogy hozzásegítse a vidéki térségekben működő kkv-kat ahhoz, hogy vállalkozásuk és beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, valamint éghajlatbarátabbá és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra képessé tétele érdekében tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe.

(4) A tanácsadás a kedvezményezett gazdasági és környezeti teljesítményéhez kapcsolódó kérdésekre terjedhet ki.

(5) A támogatás nem foglalhat magában a kedvezményezetteknek teljesített közvetlen kifizetést. A támogatást a tanácsadási szolgáltatások nyújtójának vagy az 1305/2013/EU rendelet 65. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett irányító hatóságnak kell kifizetni.

(6) A tanácsadási szolgáltatások nyújtójának rendelkeznie kell a megfelelő erőforrásokkal, azaz rendszeres képzésben részesülő és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzettel, valamint a tanácsadási tevékenység által lefedett szakterületeken tanácsadási tapasztalattal és megbízhatósággal.

(7) A tanácsadás során a tanácsadási szolgáltatások nyújtója tiszteletben tartja az 1306/2013/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett titoktartási kötelezettségeket.

(8) Adott esetben a tanácsadás részben csoportos formában is megvalósulhat, figyelembe véve ugyanakkor a tanácsadási szolgáltatást igénybe vevő minden egyes résztvevő helyzetét.

(9) A támogatási összeg tanácsadásonként legfeljebb 1 500 EUR.

47. cikk

A vidéki térségekben működő kkv-k számára tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás

(1) A vidéki térségekben működő kkv-k számára tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(7) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységekhez (többek között tanfolyamokhoz, workshopokhoz és személyre szabott tanácsadáshoz), valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtható. A demonstráció eredményeként létrejött infrastruktúrát a művelet befejezését követően is használni lehet.

A demonstrációs tevékenységek folytatásához nyújtott támogatás a kapcsolódó beruházási költségeket is fedezheti.

A demonstrációs projektekhez pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatás felhasználható a (4) bekezdés b) pontjában említettektől eltérő elszámolható költségek fedezésére, feltéve, hogy a költségek az 1305/2013/EU rendelet értelmében teljes mértékben elszámolhatók.

(4) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) a tudástranszfer vagy a tájékoztatási tevékenység megszervezésének és lebonyolításának költségei;

b) a beruházásokhoz kapcsolódó demonstrációs projektek esetében:

i. ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

ii. gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

iii. az i. és az ii. pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok díjait; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az i. és az ii. alpont szerinti kiadások;

iv. számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

c) a résztvevők utazási és szállásköltségei, valamint napidíja.

(5) A támogatás nem foglalhat magában a kedvezményezetteknek teljesített közvetlen kifizetéseket.

A támogatást a tudástranszferre irányuló vagy tájékoztatási tevékenység végrehajtójának kell kifizetni.

A tudástranszferre irányuló és tájékoztatási tevékenységeket végző szerveknek rendelkezniük kell a szóban forgó feladatok ellátásához szükséges megfelelő kapacitásokkal a személyzet képesítése és a rendszeres képzés vonatkozásában.

(6) A támogatásnak - objektív módon meghatározott feltételek mellett - az érintett vidéki térségben működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.

(7) A támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg:

a) középvállalkozások esetében a támogatható költségek 60 %-át;

b) mikro- és kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 70 %-át.

48. cikk

Az aktív mezőgazdasági termelőknek a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás

(1) Az aktív mezőgazdasági termelőknek és a mezőgazdasági termelők kkv-ként működő minősülő csoportjainak a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz vagy az azokban a megelőző öt évben való részvételhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(7) bekezdésében és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) A következő típusú minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtható támogatás:

a) az 1151/2012/EU rendelet alapján létrehozott, gyapotra, illetve élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerek;

b) olyan, gyapotra vagy élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerek, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést:

i. az ilyen minőségrendszereknek megfelelően termelt végtermék egyedi jellege a következők garantálására vonatkozó egyértelmű kötelezettségekre vezethető vissza:

- a termék sajátos jellemzői,

- sajátos gazdálkodási vagy termelési módszerek, vagy

- a végtermék minősége jelentősen felülmúlja a köz-, az állat-, illetve a növényegészségügy, az állatjólét vagy a környezetvédelem tekintetében az árukra vonatkozó kereskedelmi előírások szerint megkövetelt minőséget;

ii. a rendszer valamennyi termelő számára nyitva áll;

iii. a rendszer a végtermékre vonatkozó, kötelező erejű termékleírásokat tartalmaz, és az e leírásoknak való megfelelést hatóság vagy független ellenőrző szerv ellenőrzi;

iv. a rendszer átlátható és teljes mértékben biztosítja a mezőgazdasági termékek nyomonkövethetőségét;

c) olyan önkéntes élelmiszer-tanúsítási rendszerek, amelyeket az érintett tagállam "A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások" című bizottsági közleményben meghatározott követelményeknek megfelelőnek ismert el.

(5) A támogatás évente nyújtott ösztönző kifizetés formájában kerül nyújtásra, amelynek a szintjét a minőségrendszerekben való részvételből eredő állandó költségek szintjének megfelelően kell megállapítani.

(6) A támogatás egy legfeljebb ötéves időszakra nyújtható.

Amennyiben a minőségrendszerben való kezdeti részvétel a támogatási kérelem előtt kezdődött, az ötéves maximális időtartamot csökkenteni kell a kezdeti részvétel és a támogatási kérelem időpontja között eltelt évek számával.

(7) A támogatás összege kedvezményezettenként és évente legfeljebb 3 000 EUR.

49. cikk

A minőségrendszer hatálya alá tartozó gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatás

(1) A valamely minőségrendszer hatálya alá tartozó gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(11) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatást a következőképpen kell nyújtani:

a) vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként; vagy

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

valamint

b) a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

(3) A támogatás jogalapjában szerepelnie kell annak, hogy a támogatást nem lehet az érintett vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását megelőzően érvénybe léptetni.

(4) A támogatás tájékoztatási és promóciós tevékenységeket végrehajtó termelői csoportoknak nyújtható.

(5) Kizárólag a belső piacon végrehajtott tájékoztatási és promóciós tevékenységek támogathatók.

(6) A támogatás a valamely minőségrendszer hatálya alá tartozó, e rendelet 48. cikkének megfelelően támogatott gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtható.

(7) A támogatás azon tevékenységek költségeit fedezi, amelyek a következő jellemzők valamelyikével bírnak:

a) céljuk a fogyasztóknak az e rendelet 48. cikkének (4) bekezdése szerinti minőségrendszer hatálya alá tartozó élelmiszer vagy gyapot megvásárlására való ösztönzése;

b) felhívják a figyelmet az élelmiszernek vagy a gyapotnak az érintett minőségrendszerrel összefüggő egyedi jellemzőire vagy előnyeire, különös tekintettel a minőségre, a speciális termelési módszerre, a magas színvonalú állatjóléti követelményekre és a környezetvédelmi szempontok tiszteletben tartására.

(8) Az e cikk (6) bekezdésében említett tevékenységek nem ösztönözhetik a fogyasztókat arra, hogy valamely élelmiszert vagy gyapotot annak származása miatt vásároljanak meg; kivételt képeznek e rendelkezés alól az 1151/2012/EU rendelet II. címében meghatározott minőségrendszerek hatálya alá tartozó élelmiszerek és gyapot.

(9) Az élelmiszer, illetve a gyapot származása azzal a feltétellel tüntethető fel, hogy a származásra való utalás másodlagos a fő üzenethez képest.

(10) A meghatározott vállalkozásokhoz vagy kereskedelmi márkákhoz kapcsolódó információs és promóciós tevékenységek nem támogathatók.

(11) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70 %-át.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1857/2006/EK rendelet hatályát veszti.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérve, az 1857/2006/EK rendelet 2015. december 31-ig továbbra is alkalmazandó az 1698/2005/EK tanácsi rendelettel ( 21 ) és annak végrehajtási szabályaival összefüggésben nyújtott támogatásokra.

51. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet alkalmazandó a hatálybalépésének időpontja előtt odaítélt egyedi támogatásokra is, amennyiben a szóban forgó egyedi támogatások megfelelnek az e rendeletben megállapított valamennyi feltételnek, a 9. és a 10. cikkben foglaltak kivételével.

(2) Azokat a támogatásokat, amelyek e rendelet vagy valamely más, a 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott, korábban hatályos rendelet értelmében nem mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, a Bizottság a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2014-2020-as időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatások, valamint az egyéb vonatkozó keretszabályozások, iránymutatások, közlemények és értesítések alapján értékeli.

(3) Azok az egyedi támogatások, amelyek odaítélésére valamely, a 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott, az adott támogatás odaítélésének időpontjában hatályos rendelet értelmében, 2015. január 1. előtt kerül sor, összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(4) E rendelet időbeli hatályának lejárta után a rendelet által mentesített támogatási programok hathónapos átállási időszakra továbbra is mentességet élveznek.

Az első albekezdésben foglaltaktól eltérve, e rendelet időbeli hatályának lejárta után az 1305/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó és vagy az EMVA-ból társfinanszírozott vagy egy ilyen társfinanszírozott intézkedéshez kiegészítő nemzeti finanszírozásként biztosított támogatási programok az 1305/2013/EU rendelet és annak végrehajtási szabályai szerint meghatározott programozási időszak időtartamára továbbra is mentességet élveznek.

52. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2022. december 31-ig alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

1. cikk

Vállalkozás

Vállalkozásnak tekintendők azok a jogalanyok, amelyek gazdasági tevékenységet végeznek, tekintet nélkül jogi formájukra. Ide tartoznak különösen a kézművesipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozók és családi vállalkozások, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesülések vagy szövetkezetek.

2. cikk

A vállalkozási kategóriák szempontjából meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi felső határok

(1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) kategóriájába a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és/vagy amelyek éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

(2) A kkv kategórián belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

(3) A kkv kategórián belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

3. cikk

Az alkalmazottak számának és a pénzügyi határértékeknek a kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok

(1) "Független vállalkozás": minden olyan vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdés szerinti partnervállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak.

(2) "Partnervállalkozások": azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: egy vállalkozás (fölérendelt vállalkozás) egyedül vagy a (3) bekezdés szerinti egy vagy több kapcsolt vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás (alárendelt vállalkozás) tőkéjének vagy szavazatainak legalább 25 %-ával rendelkezik.

Mindazonáltal egy vállalkozás még abban az esetben is függetlennek tekinthető, tehát nem rendelkezik partnervállalkozásokkal, ha a következő befektetők ezt a 25 %-os határértéket elérik vagy meghaladják, feltéve, hogy a szóban forgó befektetők - egyénileg vagy közösen - az érintett vállalkozásnak nem a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásai:

a) nyilvános befektetési vállalkozások, kockázatitőke-társaságok, rendszeres kockázatitőke-befektetési tevékenységet végző egyének vagy egyének csoportja, akik tőzsdén nem jegyzett társaságokba fektetnek be saját tőkét (úgynevezett "üzleti angyalok"), feltéve, hogy az ezen üzleti angyalok által ugyanabban a vállalkozásban eszközölt összes befektetés nem haladja meg az 1 250 000 EUR-t;

b) egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;

c) intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat is;

d) 10 millió EUR-nál kisebb éves költségvetéssel rendelkező és kevesebb mint 5 000 lakost képviselő független helyi hatóságok.

(3) "Kapcsolt vállalkozások": azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll:

a) valamely vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazatainak többségével egy másik vállalkozásban;

b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy visszahívni egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c) valamely vállalkozás egy másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorolhat az e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d) valamely vállalkozás, amely egy másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazatainak többségét.

A meghatározó befolyás hiányának vélelme áll fenn, ha a (2) bekezdés második albekezdésében felsorolt befektetők sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában, a részvénytulajdonosként őket megillető jogok sérelme nélkül.

Azon vállalkozás vagy a (2) bekezdésben említett bármely befektető, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.

Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül e kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.

"Szomszédos piac": egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el.

(4) A (2) bekezdés második albekezdésében megállapított esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak, ha a tőke vagy a szavazatok legalább 25 %-ával közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv rendelkezik.

(5) A vállalkozások önálló vállalkozási, partnervállalkozási vagy kapcsolt vállalkozási jogállásukról nyilatkozatot tehetnek, amely magában foglalja a 2. cikkben a határértékek tekintetében megállapított adatokat is. A nyilatkozatot abban az esetben is megtehetik, ha a tőke megoszlása nem teszi lehetővé annak pontos meghatározását, hogy a tőke kinek a tulajdonát képezi; ebben az esetben a vállalkozás jóhiszeműen kijelentheti, hogy jogosan feltételezheti, hogy a tőke 25 %-át vagy nagyobb részét nem birtokolja egy másik vállalkozás vagy több, egymással kapcsolt viszonyban lévő vállalkozás. Az ilyen nyilatkozatok nem érintik a nemzeti vagy uniós szabályok által előírt ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

4. cikk

Az alkalmazotti létszám, a pénzügyi határértékek és a referencia-időszakok tekintetében felhasznált adatok

(1) Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek vonatkozásában felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok. Ezeket a számlák zárásának napjától kezdődően kell figyelembe venni. A forgalomra vonatkozó adatot a hozzáadottérték-adó (héa) és egyéb közvetett adók levonásával kell számítani.

(2) Amennyiben a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro- kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve, ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban túllépi.

(3) Újonnan alapított vállalkozások esetében, amelyek számláit még nem zárták le, a felhasználandó adatokat a pénzügyi év folyamán készített jóhiszemű becslésből kell származtatni.

5. cikk

Alkalmazotti létszám

Az alkalmazotti létszám az éves munkaerőegységek (ÉME) számával egyenlő, azaz azon személyek számával, akik teljes munkaidőben dolgoztak az érintett vállalkozásban vagy annak megbízásából az adott referenciaév egészében. Azon személyek munkája, akik nem dolgoztak egész évben, vagy részmunkaidőben dolgoztak, tekintet nélkül a munka időtartamára, valamint az idénymunkások munkája az ÉME törtrészeként számolandó el. Az alkalmazottak közé tartoznak a következők:

a) munkavállalók;

b) a vállalkozásnál dolgozó, a vállalkozásnak alárendelt személyek, akik a nemzeti jog értelmében munkavállalónak minősülnek;

c) tulajdonos-vezetők;

d) a vállalkozásban rendszeres tevékenységet folytató tagok, akik számára a vállalkozás pénzügyi előnyöket nyújt.

Nem számítanak alkalmazottnak a tanulószerződés, illetve szakképzési szerződés alapján a vállalkozásnál szakképzésben részt vevő ipari tanulók, illetve tanulók. A szülési vagy szülői szabadságok időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

6. cikk

A vállalkozás adatainak meghatározása

(1) Önálló vállalkozások esetében az adatokat - ideértve az alkalmazottak számát is - kizárólag az adott vállalkozás beszámolója alapján kell megállapítani.

(2) A partnervállalkozással vagy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező vállalkozások adatait - ideértve az alkalmazottak számát is - a vállalkozás beszámolója és egyéb adatai alapján kell megállapítani, vagy - ha van ilyen - a vállalkozás konszolidált beszámolója alapján, vagy azon konszolidált beszámoló alapján, amely a konszolidáció folytán tartalmazza a vállalkozás adatait.

Az első albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni az érintett vállalkozás minden olyan partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Az összesítés arányos a tőkéből vagy a szavazatokból való részesedés százalékával (a magasabb értéket figyelembe véve). Keresztrészesedés esetén a nagyobb százalékarányt kell alkalmazni.

Az első és a második albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatának 100 %-át, amely közvetlenül vagy közvetve az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozása, amennyiben az adatokat konszolidáció útján még nem vették bele a beszámolókba.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában az érintett vállalkozás partnervállalkozásainak adatait a beszámolójukból és egyéb adataikból, vagy - ha van ilyen - ezek konszolidált változatából kell származtatni. Ehhez hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatainak 100 %-át, amely e partnervállalkozások kapcsolt vállalkozása, kivéve, ha adataikat konszolidáció útján már felvették.

Ugyanazon (2) bekezdés alkalmazásában az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásainak adatait a beszámolójukból és egyéb adataikból, vagy - ha van ilyen - ezek konszolidált változatából kell származtatni. Ezekhez arányosan hozzá kell adni az adott kapcsolt vállalkozás minden olyan lehetséges partnervállalkozásának adatait, amely vállalkozások hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkednek el, kivéve, ha ezeket az adatokat legalább a (2) bekezdés második albekezdése szerint megállapított százalékos értékkel arányos mértékben már bevonták a konszolidált beszámolóba.

(4) Ha a konszolidált beszámoló egy adott vállalkozás tekintetében nem tartalmazza az alkalmazottak számát, ezt a vállalkozás partnervállalkozásaitól származó adatok arányos összesítésével kell kiszámítani, hozzáadva azon vállalkozások adatait, amelyekkel az érintett vállalkozás kapcsolt viszonyban áll.

II. MELLÉKLET

AZ E RENDELET ALAPJÁN MENTESÍTETT ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

a 9. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően

(EGT-vonatkozású szöveg ( 22 ))

I. RÉSZ

II. RÉSZ

Kérjük, adja meg, hogy e rendelet melyik rendelkezése alapján valósul meg a támogatási intézkedés.

III. MELLÉKLET

Az információk 9. cikk (2) bekezdése szerinti közzétételére vonatkozó rendelkezések

A tagállamok az átfogó állami támogatási honlapjaikon egyszerűen hozzáférhető módon közzéteszik a 9. cikk (2) bekezdése szerinti információkat. Az információkat adatokat tartalmazó táblázat formájában - például CSV vagy XML formátumban - kell közzétenni, lehetővé téve az adatokra való rákeresést, azok kivonatolását és az interneten való egyszerű közzétételét. Az állami támogatási honlaphoz minden érdekelt számára korlátlan hozzáférést kell biztosítani. Az állami támogatási honlaphoz való hozzáférés feltételéül nem szabható az előzetes felhasználói regisztráció.

A 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti egyedi támogatások odaítélésének vonatkozásában az alábbi információkat kell közzétenni:

a) a támogatás azonosító száma ( 23 );

b) a kedvezményezett neve;

c) a vállalkozás típusa (kkv/nagyvállalkozás) a támogatás odaítélésének időpontjában;

d) annak a régiónak a megnevezése NUTS II szinten ( 24 ), ahol a kedvezményezett található;

e) tevékenységi ágazat NACE alágazati szinten ( 25 );

f) támogatási elem, nemzeti pénznemben kifejezett teljes összeg ( 26 );

g) támogatási eszköz ( 27 ) (vissza nem térítendő támogatás/kamattámogatás, kölcsön/visszafizetendő előlegek/visszatérítendő támogatás, kezességvállalás, adókedvezmény vagy adómentesség, kockázatfinanszírozás, egyéb (kérjük, nevezze meg));

h) a támogatás odaítélésének időpontja;

i) a támogatás célja ( 28 );

j) a támogatást nyújtó hatóság.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 3 ) A Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 229/2013/EU rendelete egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

( 5 ) COM(2012) 595, 2012.10.17.

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

( 13 ) A Bizottság 2008. december 8-i 1242/2008/EK rendelete a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról (HL L 335., 2008.12.13., 3. o.).

( 14 ) A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 251/2014/EU rendelete az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

( 17 ) HL C 341., 2010.12.16., 5. o.

( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/128/EK irányelve a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

( 20 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 652/2014/EU rendelete az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.06.27., 1. o.).

( 21 ) A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.)

( 22 ) Csak az erdészeti ágazathoz és a Szerződés I. mellékletében nem szereplő termékekhez kapcsolódó támogatásokra alkalmazandó.

( 23 ) Ezt a Bizottság adja meg az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett eljárás keretében.

( 24 ) NUTS - a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája. A régió nevét általános szabály szerint a 2. szintnek megfelelő néven kell megadni.

( 25 ) A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.), az 1993. március 24-i 761/93/EGK bizottsági rendelettel (HL L 83., 1993.4.3., 1. o., helyesbítés: HL L 159., 1995.7.11., 31. o.) módosított változat.

( 26 ) Bruttó támogatási egyenérték.

( 27 ) Több támogatási eszközön keresztül nyújtott támogatás esetében a támogatási összeget az egyes támogatási eszközök szerinti bontásban kell megadni.

( 28 ) Amennyiben a támogatás több célt is szolgál, a támogatási összeget az egyes célok szerinti bontásban kell megadni.